Jelenlegi hely

14. A központi és isteni világegyetem

 

I. A 14. írás címe: A központi és isteni világegyetem
14:0.2 „Ez a tökéletesség örökkévaló magja, mely körül a világegyetemek végtelen folyama örvénylik”.

Ezen írás alcímei és általam fontosnak tartott idézetei:
1. A Paradicsom-Havona rendszer
14:1.14 „E hatalmas központi világegyetem külső övezetében, messze túl a Havona-világok hetedik övén, hihetetlenül nagy számú sötét gravitációs test kering. E roppant nagy sötét tömegek sok szempontból eltérnek a többi égitesttől; még a formájuk is nagyon más. E sötét gravitációs testek nem vernek vissza és nem nyelnek el fényt; nem érzékenyek a fizikai-energia eredetű fényre, és olyan tökéletesen körülveszik és övezik a Havonát, hogy az még az idő és tér közeli, lakott világegyetemeiből sem figyelhető meg.”

2. A Havona felépítése
14:2.1 „A szellemlények nem csillagködös térben tartózkodnak; nem légies világokon lakoznak; lakóhelyeik anyagi természetű, tényleges szférák, olyan világok, melyek éppoly valóságosak, mint amilyeneken a halandók is élnek.” 

3. A Havona-világok
14:3.4 „Az Egyetemes Atyának a teremtményi felemelkedésre vonatkozó nagyszabású tervének kivitelezése során az idő zarándokai a külső vagy hetedik kör fogadóvilágain érnek földet, és a felkészítést és tapasztalatszerzést követően fokozatosan haladnak tovább, egyre beljebb, bolygóról bolygóra, körről körre, míg végül elérik az Istenségeket és lakóhelyre lelnek a Paradicsomon.”

4. A központi világegyetem teremtményei
14:4.18 „Minden lény az összes világegyetemben a Havona milliárdnyi világának egyikén létező valamely teremtményi mintaélet szerint formáltatik. Még az idő halandóinak teremtményi létezési céljai és eszményképei is e felsőbb, minta-szférák külső köreiből származnak.”

5. Az élet a Havonában
14:5.10 „A kalandvágy, a kíváncsiság és az egyhangúságtól való rettegés – a fejlődő emberi természettel született eme sajátságok – nem azért vannak jelen, hogy pusztán nehezítsék a dolgotokat és bosszantsanak benneteket rövid földi ottlétetek alatt, hanem inkább annak sugalmazása céljából, hogy a halál csak a kezdete egy végtelen és kalandos létpályának, egy elvárt örök életnek, egy örökké tartó felfedezőútnak.”

6. A központi világegyetem rendeltetése
14:6.40 „A központi világegyetem nemcsak hogy az ember biztos rendeltetési helye, hanem a véglegesrendűek örökkévaló létpályájának kiindulópontja is, amikor is majd egyszer elindulnak az ismeretlen és világegyetemi kalandos úton, hogy betekintsenek az Egyetemes Atya végtelenségébe.”

II. A 14. írásból is csuda dolgokat tudhatunk meg a központi és isteni világegyetem felépítéséről, működéséről. Felmerült bennem a kérdés, hogy milyen haszna lehet jelenleg számunkra – számomra – a kinyilatkoztatás ezen részeiből vehető ismereteknek. 

- Számomra ezek a részek a nem látható isteni működést teszik érthetőbbé, és így valamilyen szinten láthatóvá, tudhatóvá.
- Lehetőséget kapok arra, hogy az értelmem segítségével megítéljem azt, hogy a kinyilatkoztatott tartalmak méltók-e az Istenről alkotott legjobb képemhez, alkalmasak-e a benne való hitem erősítésére.
- Ezek az ismeretek segítenek engem annak komolyan vételében, hogy a mennyei testvéreink komolyan vesznek bennünket, komolyan vesznek engem. 
- Összességében a hitem, a bizonyosságom erősödik e tartalmak által abban, hogy egy nagyszerű, barátságos világegyetemben élek, amelyet nem csak én fogok szolgálni, hanem amely már most is szolgál engem. 

III. Az a csillagász, aki komolyan veszi az Urantia kinyilatkoztatás csillagászati közléseit, nem csak arra kap lehetőséget, hogy figyelje és megértse a mindenséget, hanem arra is, hogy amit megértett az Urantia kinyilatkoztatás alapján, azt keresse és felfedezze a Mindenségben.

Érteni azt, amit keresek, biztosabb találást kínál, mint olyasmit fürkészni, amit nem értek.

Továbbá:

I. 14:4.22 „A Havona hemzseg az értelmes lények mindenféle szakaszát felvonultató élettől, akik ott próbálnak előrehaladni az alsóbb köröktől a felsőbb körökbe, hogy az isteniség megjelenítésének magasabb szintjét elérhessék és a legfelsőbb jelentéstartalmakat, a végleges értékeket és az abszolút valóságot jobban megérthessék.”

Ezek szerint a szellemi előrehaladás mérhető a következő tartalmak alapján:
- az isteniség egyre magasabb szinten történő megjelenítésében (az atyaivá válásban),
- a legfelsőbb jelentéstartalmak megértésében,
- a végleges értékek megértésében,
- az abszolút valóság megértésében.

II. A központi világegyetem hét köre fokozatos szellemi előrehaladást kínál a felemelkedő lények számára. 
a) A hetedik, külső köri világon az a feladatunk, hogy megértsük a saját, felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellemünket.

b) A hatodik körből akkor léphetünk tovább, ha a Felsőséget megértve, felkészültünk az Istenség-kalandra.

c) Az ötödik kör feladata a Végtelen Szellem elérése.

d) A negyedik körben az Örökkévaló Fiút kell elérnünk.

e) A harmadik körben az Egyetemes Atya felismerése a feladat.

f) A második körben a feladatunk a paradicsomi seregekkel való ismerkedés.

g) A Havona első körére való megérkezés a paradicsomi szolgálatba való felvételünket jelzi.

A belső körből való tovább haladás a paradicsomi otthonba való megérkezést és a Végleges Testületébe való felvételt jelenti.

III. A központi világegyetem az öröm és megelégedettség helyszíneit kínálja.

1. Az Egyetemes Atya örömöt és megelégedést nyer a központi teremtésrész 
- tökéletességéből,
- élvezi a szeretettel való eltelés élményét az egyenlőséghez közeli szinteken,
- istenmód elégedett a tökéletes teremtmény imádatával,
- örömét leli az isteni szépségnek a Havonában való tükröződésében,
- megelégedéssel tölti el a minden fejlődő világegyetem számára készült csodás összhang tökéletes mintája,
- gyönyörűséggel szemléli a szellemvalóság méltó kinyilatkoztatását, mely minden, a világegyetemben bárhol élő személyiség számára készült,
- de örömét leli a Havonában és a Paradicsomban azért is, mert az időben és térben megjelenő minden későbbi világegyetemi kiterjedésnek ez az örökkévaló hatalom-magva,
- a megelégedettség örömét jelenti számára azért is, mert e teremtésrész az ő térből jövő halandó unokáinak érdemes és hívogató célja,
- s öröme származik belőle azért is, mert a Paradicsom-Havona világegyetem az Istenség és az isteni család örökkévaló otthona.

2. Az Örökkévaló Fiú számára a központi teremtésrész
- örök bizonyságot ad az isteni családi társulás hatékony működésére, mely az Egyetemes Atyában való abszolút bizalom szellemi és anyagi alapja.
- korlátlanul megalapozza a szellemi hatalmi igazgatásának örökké bővülő kivitelezését.
- színtér az adományozó segédkezés szellemének és eljárásának bemutatására a paradicsomi társ Fiak tanítása érdekében.
- valóságalap a mindenség szellem-gravitációs szabályozásának kifejtéséhez.
- lehetőség a szülői vágy, a szellemi újrateremtés örömének kiélésére.
- az ott élő tökéletes lakosokkal együtt annak első és örökmód végleges megnyilvánulása, hogy a Fiú az Atya szava.
- azon tudatban való tökéletes megelégedést kínálja, hogy ő az Atya végtelen kiegészítője.
- lehetőséget ad az Atyával való egyenlőség és testvériség kölcsönös megjelenítésére.
- alkotja az örök bizonyítékát a maga és az Atya végtelen személyiségének.

3. A Végtelen Szellem számára a központi világegyetem 
- teszi lehetővé annak bizonyságát, hogy ő az egyesült Atya-Fiú végtelen képviselője, az Együttes Cselekvő.
- az alkotó tevékenység helye úgy, hogy ezen isteni teljesítmény okozta elégedettséget ettől függetlenül is képes átélni.
- az irgalmas segédkezés hajlandóságának és képességének színtere, az evolúciós világegyetemekben teljesítendő segédkezési kaland próbaterepe.
- annak helye, ahol mindkét isteni szülőjével együtt társ-Teremtő utódként vesz részt a világegyetemi igazgatásban.
- az a hely, ahol felkészül a helyi világegyetemek közös irányítására úgy, mint a Teremtő Fiak Alkotó Szellem-társa.
- elme-kutatóállomás, segítőközpont, mely minden szellemi és anyagi teremtményi értelem számára mintául szolgál.
- az elme-segédkezés módszerének kísérleti terepe.
- ellentételezés azért a kiterjedt és önzetlen munkáért, melyet fáradhatatlan Elme-Segédkezőként a tér világegyetemeiben végez.
- tökéletes otthon és menedék.

4. A Legfelsőbb Lény számára a központi teremtésrész 
- saját maga szellemi valóságának örök és tökéletes bizonyítéka. 
- a saját tökéletes és arányos szellemtermészetének kinyilatkoztatása a paradicsomi Istenségek felé.
- a saját eljövendő-örökkévaló egységének mintapéldája.
- a saját egyetemességi potenciáljának tökéletes mintája.
- a végleges képe a saját jövőbeli tökéletességének.
- véglegességet mutat a korlátlan potenciállal rendelkező értelem valóságában és egységében.

5. A mellérendelt Teremtő Fiak számára a központi teremtésrész
- a világegyetem-teremtéssel járó kalandokra való felkészítés oktatási és felkészülési helye.
- az eljövendő teremtéseik mintája.
- teremtményei a személyiség-minták lehetőségeit kínálják a saját halandó gyermekeik és szellemlényeik számára.
- a maguk által teremtett idő gyermekek isteni végzete.
- a tényleges forrása annak a nélkülözhetetlen világegyetemi felügyeletnek, amely az ő helyi világegyetemüket kiegyensúlyozza és egyesíti.
- a teremtő erejük forrása.
- a világegyetemeik teremtésében velük együttműködő lények lakóhelye.
- az isteni szüleik otthona.
- a saját otthonuk.

6. A mellérendelt Segédkező leányok, vagyis a világegyetemi Anyaszellemek számára a központi teremtésrész
- az elő-személyes felkészítésük helye a paradicsomi Teremtő Fiakkal való együttműködés módszereiből az Atya akaratának megfelelően.
- az a hely, ahol az összes szellemi és anyagi értelem-csoportjaik számára megtalálhatják az alkalmazandó elme-mintát.
- azoknak a teremtményeknek a jövőbeni végzete, akiknek a világegyetemi Anyaszellem a társával, a Teremtő Fiúval együtt segédkezik.
- a származási helyük, egyben a Végtelen Anyaszellem otthona, és a Végtelen Elme személyes jelenlétének tartózkodási helye, mely világ történéseiről az egyetemes tükrözőműködés jelensége útján értesülnek.
- a teremtői besorolással járó személyes előjogok adományának származási helye, melyet a Teremtő Fiú kiegészítőjeként az élő, saját akarattal bíró teremtmények teremtése során használnak.

7. A felemelkedői létpályájú evolúciós halandók számára a Havona, vagyis a központi világegyetem
- a fajtabeli minta-személyiségeknek és minden, halandói társulásban érintett emberfeletti személyiségnek az otthona.
- ösztönöz minden emberi késztetést, mely az igaz szellemértékek elérésére irányul.
- az elő-paradicsomi felkészülési cél, a Legfelsőbb Lény elérésének helye, a Paradicsom kapuja.
- munkahely és szórakozóhely, amennyiben végleges rendűként a Paradicsomon otthonra találnak.
- a felkészülés helye, amikor abszonit lényként az Isten megtalálására készülnek a véges feletti szinteken.

* * *

1) Melyek a Havona központi világegyetem rendeltetési céljai?

(A választ, vagyis hogy a Havona miként szolgálja a világegyetemi értelmek hét rendjét, lásd a 2. hozzászólás III. pontjában.)

2) Sorold fel az itt megismerhető szépségeket.

(E szépségek emberi fogalmakon keresztül, még a költészet és az irodalom nyelvi eszközeinek igénybe vétele útján sem írhatók le. 
A Havonában élőknek más az észjárása, mint a miénk, mások a foglalkozási tevékenységeik.
A Havona minden bolygója eredeti, különleges, páratlan, fenséges és tökéletes teremtésrész – nincs közöttük két egyforma.

14:5.9 „A Havonában körről körre való emelkedésetek során nemcsak nem is álmodott változásokkal fogtok találkozni, hanem a megdöbbenésetek leírhatatlan lesz, amint az egyes körökben bolygóról bolygóra előrehaladtok. E milliárdnyi tanulmányvilág mindegyike a meglepetések valóságos világegyeteme. Folyamatos ámulatban, véget nem érő csodálkozásban részesülnek azok, akik e körökön áthaladnak és e hatalmas szférákat bejárják. Az egyhangúság nem része a havonabeli létpályának.”)

3) Mit tanítanak nekünk az ötödik szakasz utolsó néhány bekezdésében a kalandhoz való hozzáállásról?

(A kalandvágy, a kíváncsiság, az egyhangúságtól való félelem része az evolúciós teremtmények veleszületett és isteni jellegű sajátságának. 14:5.7 „Amíg át nem szelitek az utolsó Havona-kört is és el nem látogattok az utolsó Havona-világra, mindaddig a kaland üdítő volta és a kíváncsiság serkentő jellege nem fog eltűnni a létpályátokból. És a késztetés, az örökkévalóság előremutató indíttatása akkor fogja majd felváltani előfutárát, az idő-kaland csábítását.”

4) Miben tér el a központi világegyetem teremtményeinek istenimádata a halandók istenimádatától (14:4.13)?

(A halandók örvendeznek az Isten jóságán, az istenimádatuk az Egyetemes Atya szeretetére adott válasz, a törekvésük célja pedig az Atya akaratának megcselekedése. 

A havonabeliek örülnek az isteni szépségnek, az imádatuk az isteni szépség és igazság tökéletes eszményképeit jeleníti meg, a törekvésük célja pedig a paradicsomi Háromság eszményképeinek való megfelelés. 

De mindkét csoport élvezi az élő igazság szabadságában való segédkezést.)

5) Milyen fejlődései lehetőségeik vannak a havonabelieknek?

(Szabadon választott, mely lehet körről-körre való fejlődés vagy az adott körön belüli előre haladás.)