Jelenlegi hely

32. A helyi világegyetemek kialakulása

 

1. A világegyetemek fizikai megjelenése

2. Világegyetem-szervezés

32:2.13 „...a helyi világegyetem kialakulása hosszú történet. A felsőbb-világegyetemmel foglalkozó írások vezetik fel e tárgykört, melyet a helyi teremtésrészekkel foglalkozó, e részbe tartozók folytatnak, míg a következő részben sorra kerülő, az Urantia történelmének alakulásáról és a rendeltetéséről szóló írások fejeznek be. Azonban kellőképpen megérthetitek az ilyen helyi teremtésrész halandóinak rendeltetését pusztán azáltal is, hogy figyelmesen áttanulmányozzátok a Teremtő Fiútok életéről és tanításairól szóló beszámolókat, aki egykor az ember életét élte a halandó húsvér testhez hasonló alakban a ti evolúciós világotokon.”

3. Az evolúciós eszme

32:3.4 „A központi világegyetemben az Atya, mint olyan személyesen van jelen, de nincs jelen ama tökéletes teremtésrész gyermekeinek elméiben; a tér világegyetemeiben az Atya személyében nincs jelen, lévén hogy őt a Fejedelemfiai képviselik, ugyanakkor ő maga bensőséges formában jelen van a halandó gyermekeinek elméiben, lévén, hogy e teremtmények elméiben lakozó Titkos Nevelők elő-személyes jelenléte szellemi értelemben őt képviseli.”

32:3.6 „Minél alacsonyabb létfokra megyünk, annál nehezebbé válik a láthatatlan Atya megtalálása a hit nézőpontjából. Az alacsonyabb rendű teremtményeknek – és néha a felsőbbrendű személyiségeknek is – nehezükre esik meglátni az Egyetemes Atyát az ő Teremtő Fiaiban. És így, a szellemi tökéletesedésük folyamán, amikorra képessé válnának az Isten tökéletes személyének felismerésére, belefáradnak a fejlődésbe, szellemi kétségek kezdik gyötörni őket, összezavarodnak és elrekesztik magukat az idejük és világegyetemük fokozatos szellemi céljaitól. Elveszítve így a képességet arra, hogy lássák az Atyát, amint a Teremtő Fiút figyelik. Az Atya elérésére irányuló hosszas küzdelmekben, amikor a helyzetben rejlő körülmények eleve lehetetlenné teszik az ő elérését, a legbiztosabb védelem az, hogy kitartóan ragaszkodnak ahhoz az igazság-tényhez, hogy az Atya jelenléte az ő Fiaiban van. Szó szerint és képletesen, szellemi és személyes értelemben, az Atya és a Fiak egyek. Ez pedig tény: aki látott egy Teremtő Fiút, az látta az Atyát.”

32:3.8 „…azok esetében, akikkel Titkos Nevelő lakozik, valóban nincs határa az ő szellemi felemelkedésük és világegyetemi előrelépésük lehetőségeinek.

32:3.9 Az idő teremtményeinek tökéletessége, amint végre elérik, teljes mértékben megszerzett dolog, egy megkérdőjelezhetetlen személyiségi szerzemény. Míg a kegyelem elemei szabadon adhatók, addig a teremtmény sikerei az egyedi erőfeszítéseinek és a létező környezetre adott ténylegesen élő, személyes válaszainak az eredménye.

32:3.10 Az állati evolúciós eredet ténye nem bélyegez meg egyetlen személyiséget sem világegyetemi viszonylatban, mert ez az egyetlen módja, hogy a véges, értelmes, sajátakaratú teremtmények két alapfajtája közül az egyik létrejöjjön. A tökéletesség és az örökkévalóság szintjét elértek között annál is inkább tisztelet illeti azokat, akik legalul kezdték és örömmel kapaszkodtak fel az életlétrán, fokról fokra, mert amint eljutnak a dicsőség magaslataira, már olyan személyes tapasztalatot szereztek, mely tényleges tudást foglal magába az élet minden szakaszáról a legalsótól a legfelsőig.

32:3.11 Mindebben a Teremtők bölcsessége mutatkozik meg. Könnyű lenne az Egyetemes Atyának minden halandót tökéletes lénnyé tenni, tökéletességet adni nekik az ő isteni szava által. De az megfosztaná őket ama kaland és felkészülés csodálatos élményétől, mely a hosszú és fokozatos befelé irányuló felkapaszkodással jár, egy olyan élménytől, melyet csakis azok szerezhetnek meg, akik elég szerencsések ahhoz, hogy az élő létezést a legelején kezdhetik.”

4. Isten viszonya a helyi világegyetemhez

32:4.8 „A személyiségkörön keresztül az Atya tudja – személyesen ismeri – a teremtésösszesség minden világegyeteme minden csillagrendszerében élő minden lény összes gondolatát és cselekedetét.”

32:4.12 „Isten nekünk adta magát azért, hogy olyanok lehessünk mint ő, és magának csak annyi hatalmat és nagyságot tartott meg, mely azon dolgok fenntartásához szükséges, melyek iránti szeretetéből eredően minden más dologról lemondott.”

5. Az örökkévaló és isteni cél

32:5.2 „Nektek halandóknak természetesen nehezetekre esik megragadni egy örökkévaló cél eszméjét; jóformán képtelenek vagytok megérteni az örökkévalósági gondolatot, valamit, ami sohasem kezdődött és sohasem fejeződik be. Mindennek, amit csak ismertek, van vége.”

32:5.8 „Az örökkévalósági cél előttetek van. Az isteniség-elérés kalandja rátok vár. A tökéletesedési versengés már folyik. Bárki belevághat, és bizonyosan győzelem fogja koronázni minden olyan emberi lény erőfeszítéseit, aki részt vesz a hit és a bizodalom versenyén, ahol minden lépését a benne lakozó Igazító vezeti, és a Világegyetemi Fiú ama jószelleme vezérli, mely oly szabadon áradt ki minden húsvér testre.”

II. Az Egyetemes Atya a pártatlanságából eredően két dolgot nem tud megtenni, bár e két dolog létéhez is Ő biztosítja a lehetőséget.

a) Nem képes az őt elutasító szabad akaratú gyermeke akaratát megváltoztatni.

b) Nem képes küzdelemmel járó élettapasztalatot adni a szabad akaratú gyermekei számára.

Éppen ezért, a szabad akaratú gyermekének igenje és élettapasztalata érték az Egyetemes Atya számára is.

III. El nem mondott, de azért leírt üzenet egy embertársamnak:

„A gyermeked ismer téged annyira, hogy akarjon olyan lenni, mint te. Ezért utánoz téged, meg azért is, hogy kivívja a figyelmedet és a szeretetedet.

Én megismertem annyira az Istent, hogy akarjak olyan lenni, mint Ő. Ezért törekszem követni őt a nekünk adott földi minta, vagyis Jézus alapján. Meg azért is, mert ha Istent szerető vagyok, akkor békét élek meg, és így dolgozik össze minden a szellemi fejlődésem és boldogságom érdekében.”

* * *

„A [helyi világegyetemünk] központja pontosan a helyi világegyetem energia-tömeg középpontjában helyezkedik el. De a helyi világegyetemet[ünk] nem alkot egyetlen csillagászati rendszert, bár annak fizikai középpontjában egy nagy csillagrendszer található.” (32:2.4)

- Hasznos áttekintést készített G. Park a helyi világegyetemmel összefüggésben közölt elnevezések csillagászati megfeleltetése tárgyában. Eszerint a 32:2.4 bekezdés szerinti meghatározásnak az Orion-köd (M42) eleget tesz, vagyis a helyi világegyetemünk központja (a Szalvington) itt található (galaktikus hosszúság l = 209 °; galaktikus szélesség b = -19 °).

Nem tudom, hogy nyelvészetileg mennyire megalapozott (vagy megalapozatlan) az Orion > Órion > Úrion > Úri-An: Égi-Úr, azaz az Égbolt Ura (a suméroknál: az Ég Hűséges Pásztora) értelmezés. De az biztos, hogy az Urantia könyv szerint a Szalvington a székhelye a helyi világegyetemünk teremtőjének, a Mihály Fiúnak, az Isten-embernek (aki a Földön Jézusként élt egykor). Ugyancsak a Szalvingtonon honos, sőt állandóan jelen van a Szalvingtonon a Teremtő Fiú társa, az Alkotó Anyaszellem, akinek szellemi köre a világunkon nem más, mint a Szent Szellem. A világegyetemi Anyaszellem az Igazság Szellemének, valamint a saját személyes ráhatásának, a Szent Szellemnek a világegyetemi gócaként és központjaként cselekszik.

A nodfi [kulturális] örökséget őrző, évezredeken át fennmaradt és az ádámfiakkal keveredett népből lettek a sumérok (77:4.6; 78:8.1), tehát a nodfiak kései leszármazottai voltak (77:2.10). A kitartóan őrzött „sumér büszkeség” alapja is az ősi nodfi műveltség volt. (77:4.9) A nodfiak ismerhették a világegyetemi központra vonatkozó igazságokat. Nem kizárt, hogy ez az ismeret valamilyen formában a sumér vallási kultúrába is átkerülhetett. Ha szerintük Nimrud (azaz Orion?) lelke az Orion csillagképben lakozik, akkor vajon milyen lelket („szellemet”) értettek ez alatt? Mihály szellemét (azaz az Igazság Szellemét) vagy a világegyetemi Anyaszellemet? Vagy mást?