Jelenlegi hely

66. Az Urantia Bolygóhercege

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, ÖSSZEÁLLÍTÁSOK

  • Elveszett civilizáció rejtőzhet a Perzsa-öböl mélyén
  • Az Atya Útja, avagy honnan erednek az erkölcsi törvények?
  • A főzés gyorsította az agy méretének növekedését?
  • Európából származik minden ma élő kutyafaj?
  • A legendás griffmadár
     

* * *

I. A 66. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

AZ URANTIA BOLYGÓHERCEGE

1. Kaligasztia Herceg

2. A Herceg törzskara

3. Dalamatia – a Herceg városa
„66:3.8 A herceg testtel bíró törzskara folyamatosan maga köré gyűjtötte a környező törzsek felsőbbrendű egyedeit, és miután e tanítványokat felkészítették és fellelkesítették, tanítókként és vezetőkként visszaküldték őket a népükhöz.”

4. A százak első napjai
66:4.7 „A teljesen húsmentes étrend a kaligasztiai százak idejéből származik, mert e szokás mindenfelé elterjedt és hatással volt számos környező törzs étkezési szokásaira, azon csoportokéra, melyek az egykor kizárólag húst evő evolúciós emberfajtáktól származtak.”

5. A százak megszervezése

6. A Herceg uralkodása

7. A dalamatiai élet

8. Kaligasztia hányattatásai

* * *

AZ ABC SOK EZER ÉVES TÖRTÉNETE

Varga Csaba Az ABC 30.000 éves története című könyvében több mint harmincezer évvel ezelőtt keletkezett leletek töredékes jelkészletének alapos vizsgálata alapján eljut annak kimondásáig, hogy „(...) a magasfokú emberi kultúra minden bizonnyal nem 35-30.000 évvel ezelőtt kezdődött, mert ez már egy kész jelvilág. A számok és az írásjelek összetartoznak, érettek, letisztult gondolkodás termékei, nyoma sincs rajtuk valamiféle bizonytalan kezdetnek. Sőt, biztosak lehetünk abban, hogy e korban már kész volt minden szellemi büszkeségünk lényege, azaz a mai írásbeliségünk, festészetünk, szobrászatunk, geometriánk, racionalitásunk e kor gyermekei.”

Mit tudhatunk meg az írásbeliség kezdeteiről az Urantia könyvből? Többek között ezeket az adatokat találjuk:

[Dalamatiában, vagyis a Bolygóherceg székhelyén, mely az akkori idők perzsa-öbölbeli régiójában volt, abban a térségben, amely a későbbi Mezopotámiának felelt meg, nem korábban, mint kb. 500.000 éve és nem később, mint kb. 200.000 évvel ezelőtt] „(...) Fad dolgozta ki az első ábécét és vezetett be egyfajta írásrendszert. Ezt az ábécét huszonöt betű alkotta. (...)” (66:5.9)

Csaknem 38.000 évvel ezelőtt „(...) Van és Amadon jelentősen továbbfejlesztette e nyelvet azáltal, hogy egy új, huszonnégy betűs ábécét alkotott[.]” (74:2.2)

A második Édenben [Mezopotámiában, Kr.e. 35.785 és Kr.e. 5.800 között) „[a]z ádámfiak a műveltségbeli eredményeiket és az értelmi fejlettségüket tekintve magasan a környező népek felett álltak. Megalkották a harmadik ábécéjüket és egyéb módon is megteremtették az alapokat sok olyasmihez, ami a mai művészet, tudomány és irodalom előfutára lett.” (76:3.8)

Az Urantia Könyv nem közli magukat az említett szimbólumokat, így nem tudhatjuk, hogy pontosan melyik az a bizonyos „ősi” jelkészlet. De nem is ez az igazán fontos, hanem az, amit megerősít, vagyis, hogy valóban volt ilyen ősi ábécé.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Próbáld meg úgy olvasni ezt az írást, mint egy tragikus színművet, mely az első oldalon utalásokkal kezdődik és jelentéssel zárul az utolsó bekezdésben.
  2. Hogyan kezeled azt a helyzetet, ha felfedezel magadban némi kevélységet (gőgöt)?
  3. Vizsgáld meg alaposan ezt a „projektet”: a kiindulási helyzet, a küldetés, a csoporttagok természet, a stratégia és a részlettervek. Mit tanulhatunk mindebből a korszakos kinyilatkoztatás ügyeinek vitelét illetően?
  4. Vesd össze az Atya imáját (66:5.15) a hívő imájával (144:3.3-3.12).
  5. Milyen örömhírt terjesztett a hercegi törzskar (66:6.2)?
  6. Miért indult meg lassan a kinyilatkoztatott vallás karának működése (66:5.13)?
  7. Melyek az Atya Útjának erkölcsi parancsolatai (66:7.9-7.15)? Vajon miért van az, hogy az Urantia könyv olvasóinak többsége oly kevés figyelmet fordít a jó erkölcsökkel kapcsolatos könyvbeli tanításokra és azok jelentőségére?
  8. Tanulmányozd a dalamatiai oktatási módszereket és vizsgáld meg a mai oktatási reformokhoz való viszonyukat. Hogyan léphetünk előre az ismereteknek gyakorlati úton való elsajátítása elősegítésével (66:7.6)? (Ld. még 50:5.7.)
  9. Miért olyan könnyű a tanítást és a felvilágosítást túlzásba venni? Melyek a következményei mindennek (66:6.6)?
  10. Figyeld meg a csaknem 300.000 éven át működött elvet: „A herceg törzskarának egyetlen tagja sem szándékozott kinyilatkoztatásokat tenni a törzsfejlődés bonyolultabbá tétele céljából; kinyilatkoztatáshoz csak akkor folyamodtak, amikor az evolúciós erők kimerülése már teljessé vált.” (66:5.14) Felfedezhetjük-e ennek az elvnek valamilyen mértékű működését magában az Urantia könyvben? Mit jelentene nekünk az ilyen elv alkalmazása? Mely tényezők miatt kényszerülhetnénk rá ennek az elvnek a módosítására manapság? Vitassátok meg a mellette és az ellene szóló érveket.
  11. A hercegi törzskar összegyűjtötte a „felsőbbrendű egyedeket”, felkészítették és fellelkesítették őket, majd pedig „tanítókként és vezetőkként” visszaküldték őket a népükhöz (66:3.8). Miben tér el az első korszakos kinyilatkoztatás a harmadiktól és a negyediktől, melyek olyan mozgalmat indítottak, hogy általa szellemi örömhírt juttassanak el mindenkihez?
  12. Miért egy tanács feladatkörébe telepítették a kézművességgel (és képzőművészettel) és a tudománnyal kapcsolatos tevékenységeket (66:5.23-5.27)?
  13. Miért áldás a földművelés (66:7.19)? Mekkora becsben áll ma? Elismert-e úgy, mint „a minden emberi tevékenység legemberibbje”?
  14. Figyeld meg, hogy milyen kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a legkülönbözőbb terveknek, legyenek azok anyagiak, értelmiek vagy szellemiek, s ezeket mind szerves egységben és együttműködésben képzelték el. Vajon a kinyilatkoztatott vallás kara lenézte a többit a szellemi dolgok jelentőségéhez mérten (67:4.1)? Miként tudjuk egyenlő mértékű támogatni a különféle tervek kivitelezésében munkálkodókat?
  15. Tudsz-e említeni olyan mondákat, mítoszokat, melyek alapját feltehetően a dalamatiai idők történései képezték (66:4.1, 4.13; 66:5.6)?
  16. Jelenti-e az emberi sajátakarat önkényes befolyásolását a 100 andonfi „összehangolt gondolatigazítói irányítás és szeráfi útmutatás” révén történt összegyűjtése (66:2.7; 66:4.14-4.16; 66:8.6)?
  17. Miért nem teljesen ellenálló a rosszal szemben a teljesen kifejlődött lélekkel rendelkező személy, és miért válik ellenállóvá a Gondolatigazítóval eggyé kapcsolódás megélése után (66:4.9)?
  18. Mikorra teszi a mai tudomány az írásbeliség kezdetét? Miért nincs összhangban a 66:5.9 bekezdésben említettekkel?
  19. Mire utal a szerző azzal, hogy „a szokás még mindig indokolatlan mértékben uralja az Urantiát” (66:6.2)? Mennyiben érvényes-e ez a mai kor társadalmaira?
  20. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 66-67. írás a bolygónk polgárosodása érdekében az emberfeletti szintről kezdeményezett első beavatkozást mutatja be.]

 

Istentani összefoglaló

Helyi világegyetemi Fiak

A Bolygóhercegek rendszerint akkor jönnek el egy átlagos világra, amikor a sajátakarattal bíró teremtmények megjelentek. 66:0.1

Kaligasztia, az Urantia Bolygóhercege Lanonandek Fiú volt, mégpedig a 9.344. a másodrendűek közül. Tapasztalt igazgatási szakértő volt. 66:1.1

Daligasztia volt Kaligasztia segítőtársa – a másodrendű lanonandekek között a 319.407. 66:2.2

Állandó Létpolgárok

A hercegi törzskarba tartozó pár hozta létre az első elsőfajú közteslényeket. A teljes törzskar végül 50.000 egyedet hozott létre. 66:4.10

Az ember

A száztagú hercegi törzskar tíz feladatkörben tevékenykedett: 1. Az élelmezési és anyagi jóléti tanács; 2. Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa; 3. A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók; 4. A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata; 5. Az ipari és kereskedelmi bizottság; 6. A kinyilatkoztatott vallás kara; 7. Az egészség és az élet megőrzői; 8. A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa; 9. A fejlett törzsi kapcsolatok kormányzói; 10. A törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága. Ld. 66:5.1

Hap erkölcsi törvénye háromszázezer éven át volt Dalamatia törvénye. 66:7.8

Bűn

Kaligasztia nyugtalanul viselte a fennhatóságot és neheztelt a felügyeletre. Hajlamos volt majd minden tiltakozó fél mellett kiállni. 66:8.1

A személyesen is jelenlévő ördög hitelve – jóllehet némi alappal bírt Kaligasztia jelenléte vonatkozásában – teljes egészében kitalált volt. Az erkölcsi ügyeket illetően a szabad emberi akaratnál nincs erősebb. 66:8.6

Kereszténység

A keresztény hitterjesztőknek tartózkodniuk kellene az őshonos erkölcsök felülírásától. 66:6.7