Jelenlegi hely

69. Kezdetleges emberi intézmények

 

SZEMELVÉNYEK AZ ISTENIMÁDAT ÉS BÖLCSESSÉG, VALAMINT AZ ISTENTAN TÁRGYKÖRBŐL:

1) ALAPVETŐ EMBERI INTÉZMÉNYEK

„Minden emberi intézmény valamilyen társadalmi igényt szolgál, legyen az múltbeli vagy jelenlegi, függetlenül attól, hogy az intézmény túlfejlődése biztosan csökkenti az egyed érdemlegességét annyiban, hogy a személyiség háttérbe kerül és a kezdeményezőkészség visszaszorul. Az embernek szabályoznia kell az intézményeit, nem szabad megengednie, hogy a kibontakozó polgárosodás ezen alkotásai uralják őt.

Az emberi intézmények három általános osztályba sorolhatók:

1. Az önfenntartás intézményei. Ezen intézmények közé tartoznak azok a szokások, melyek az éleleméhségből és az önfenntartás ezzel kapcsolatos ösztöneiből nőnek ki. Ezek közé tartozik a kitartó munka, a vagyon, a zsákmányszerző háború, és a társadalom egész szabályozó gépezete. Előbb vagy utóbb a félelemösztön támogatni fogja e túlélési intézmények létrehozását tabuk, hallgatólagos megállapodások és vallási szentesítés révén. Azonban a félelem, a tudatlanság és a babona előkelő szerepet játszott minden emberi intézmény korai kialakulásában és későbbi fejlődésében.

2. Az önmaga átörökítésének intézményei. Ezek azok a társadalmi intézmények, melyek a nemi vágyból, az anyai ösztönből és az emberfajták felsőbbrendű gyöngéd érzelmeiből táplálkoznak. Ezek közé tartoznak az otthon és a tanhely, valamint a családi élet, az oktatás, az erkölcstan és a vallás társadalmi védőintézkedései. Ezekbe beleértendők a házasulási szokások, a védekező háborúk és az otthonépítés is.

3. A maga kedvére való létezés intézményei. Ezek azok a szokások, melyek a hiúsági hajlamokból és a büszkeségi érzelmekből nőnek ki; és ezek közé sorolhatók az öltözékdíszítési és szépítkezési szokások, a társadalmi szokások, a dicsőségszerző háborúk, a tánc, a szórakozás, a játékok és az érzéki örömszerzés egyéb fajtái. De a polgárosodás sohasem alakított ki külön intézményeket a maga kedvére való létezésre.” (69:1.1-1.5)

2) A TŐKE ÉS A MODERN TÁRSADALOM

„Bár a tőke az ember felszabadítására irányult, nagyon elbonyolította az ember társadalmi és munkaszerveződését. A tisztességtelen tőkések által a tőkén elkövetett visszaélések nem érvénytelenítik azt a tényt, hogy ez az alapja a mai ipari társadalomnak. A tőkén és a találékonyságon keresztül a mai nemzedék magasabb fokú szabadságot élvez, mint a földön előtte élt bármely más nemzedék. Ezt a tények rögzítése céljából szögezzük le, nem pedig azon esetek igazolására, amikor a tőke meggondolatlan és önző őrzői oly sokszor helytelenül használják fel azt.” (69:5.15)

3) A TÁRSADALMI VÁLTOZTATÁSOK ÓVATOS KEZELÉSE

„A jelenlegi társadalmi rend nem feltétlenül helyes – nem isteni vagy szent – azonban az emberiség jól teszi, ha a változtatásokat lassan végzi el. Amivel ti rendelkeztek, az sokkal jobb, mint az elődeitek által ismert bármely rendszer. A társadalmi rend megváltoztatásakor bizonyosodjatok meg afelől, hogy a változtatás a jobb irányába hat. Ne hagyjátok rábeszélni magatokat arra, hogy az ősapáitok által elvetett képletekkel kísérletezzetek. Előre menjetek, ne visszafelé! Hagyjátok az evolúciót a maga útján haladni! Ne lépjetek vissza!” (69:9.18)

4) EVOLÚCIÓ

Az ember érzelmileg annyiban haladja meg az állati őseit, hogy képes értékelni a humort, a művészetet és a vallást. Társadalmilag pedig annyiban mutat felsőbbrendűséget, hogy ő eszközkészítő, közléscserét folytató és intézményépítő. 69:0.1

A Bolygóherceg, Ádám, valamint a héberek Istene is a munkát állította előtérbe. A zsidók azt tanították, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”. 69:2.5

Az írás kialakulása fontos eleme volt a civilizációs fejlődésnek. 69:4.6

A tőkefelhalmozásban nyolc tényező játszott meghatározó szerepet: 1. Éhség – mely előrelátással társult. 2. Családszeretet. 3. Hiúság. 4. Tisztség. 5. Hatalom. 6. A holtak kísérteteitől való félelem. 7. A nemi vágy. 8. A maga kedvére való létezés számos formája. Ld. 69:5.3

A tűz alapvető evolúciós felfedezés. 69:6.2

Az első megszelídített állat a kutya volt. Védelmül szolgáltak az anyagi és a „szellemi” rosszakaróktól. 69:7.4

5) AZ ÁLLAM

A fejletlen osztálynélküli társadalmi rend nem különösebben egyenlítette ki az embereket, azonban jutalmazta a tétlenséget. Elbukott, mert nagy emberi hajlammal fordult szembe. Ld. 69:9.2

A magántulajdon megnövelte a szabadságot és erősítette az egyensúlyt. A fejlett gépesítés megszabadítja az embereket a szolgai munkától. 69:9.16

A vagyonhoz való jog tisztán társadalmi lényegű. De minden civilizációs áldás a javak magántulajdona mellett bontakozott ki. 69:9.17

A jelenlegi társadalmi rend nem feltétlenül helyes – még kevésbé szent. De ha változtatunk, akkor a változtatásokat lassan kell végrehajtanunk. Amivel jelenleg rendelkezünk, az sokkal jobb, mint az elődeink által ismert bármely rendszer. 69:9.18

A rabszolgává alacsonyítás előrelépés volt a hadifoglyokkal való irgalmas bánásmód terén. Még a héberek is „mindenestül kiirtották” az ellenségeiket. 69:8.3

A rabszolgaság nélkülözhetetlen volt a civilizációs fejlődésben – munkára kényszerítette a visszamaradt és tunya népeket és így a felettük állók számára jólétet és szabadidőt biztosított. 69:8.6

6) A VARÁZSLÁS ÉS A BABONASÁG TÉVESZMÉI

„Az első emberi előrelátás a tűz, a víz és az élelem megőrzésére irányult. Az ősember azonban természeténél fogva szerencsejátékos volt; mindig mindent ingyen szeretett volna megkapni, és a szerencsét, mely a kitartó munka eredménye volt, végig e korai időkben túl gyakran tulajdonították a bűbájnak. A varázslat lassan adta át a helyét az előrelátásnak, az önmegtartóztatásnak és a kitartó szorgalomnak.” (69:2.7)

„A javas emberek voltak az első emberi lények, akiket felmentettek a fizikai munka alól; ők voltak az első hivatásos osztály. A kovácsok varázstevőkként a javasokkal versengő, kisebb csoportot alkottak. A fémekkel végzett szakértő munkájuk miatt az emberek féltek tőlük. A »fehérkovácsok« és a »feketekovácsok« adtak tápot a fehér és a fekete varázslattal kapcsolatos korai hiedelmeknek. És később e hiedelem részese lett a jó és rossz kísértetekkel, a jó és rossz szellemekkel kapcsolatos babonaságnak.” (69:3.5)

7) A MÓDOSULT TUDATÁLLAPOT KERESÉSÉNEK TÉVESZMÉJE

„(...) A régmúlt idők embere (és némely mai ember) hajlamos a forrásait fényűzésre pazarolni. Az ősi emberfajták kábító italokkal és szerekkel is éltek.” (69:5.11)

* * *

I. A 69. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

KEZDETLEGES EMBERI INTÉZMÉNYEK

1. Alapvető emberi intézmények

2. Az ipar hajnala
„69:2.4 Az ősember nem kedvelte a kemény munkát, és nem is igen iparkodott, hacsak nem volt súlyos veszélynek kitéve. A munka időeleme, vagyis az, hogy egy adott feladatot egy bizonyos időn belül kell elvégezni, teljes mértékben új keletű képzet. Az ősök sohasem rohantak. A heves létküzdelem és a mindegyre emelkedő életszínvonal kettős követelménye volt az, ami a korai ember természetüktől fogva tétlen csoportjait a kitartó igyekezet útjára terelte.”

3. A munka szakosodása

4. A kereskedelem kezdetei

5. A tőkefelhalmozás kezdetei
„69:5.12 A polgárosodás kibontakozásával az emberek új ösztönzést kaptak a megtakarításra; az eredendően meglévő éleleméhséghez gyorsan új szükségletek társultak. A szegénységtől annyira iszonyodtak, hogy úgy tartották, hogy a haláluk után csak a gazdagok jutnak közvetlenül a mennybe. A tulajdont rövidesen olyan nagyra tartották, hogy egy nagyszabású ünnep megrendezésével az ember akár tisztára is moshatta a besározódott nevét.”

6. A tűz és a polgárosodás viszonya
„69:6.3 A tűz nagy polgárosodáshozó volt, mert eszközt adott az ember kezébe ahhoz, hogy áldozatok nélkül is önzetlen lehessen, azáltal, hogy képessé tette őt arra, hogy parazsat adjon a szomszédjának úgy, hogy közben magát semmitől sem fosztja meg. Az anya vagy a legidősebb leánygyermek által felügyelt otthoni tűz volt az első nevelő, mely éberséget és megbízhatóságot igényelt. A korai otthon nem épület volt, hanem a család a tűz, a család szíve köré gyűlt. Az új otthont alapító fiú a családi szívből egy zsarátnokot vitt magával.”

7. Az állatok igénybevétele

8. A rabszolgaság mint polgárosodási tényező
A) 69:8.9 „A rabszolgaság, csakúgy mint a többnejűség, azért szűnik meg, mert nem kifizetődő.”

B) „69:8.11 Bár a társadalom eszményképe az egyetemes szabadság, azért a tétlenséget nem szabad eltűrni. Minden egészséges személyt kényszeríteni kell, hogy legalább az önfenntartáshoz szükséges mennyiségű munkát elvégezze.”

9. Magántulajdon
69:9.1 „Az ősközösségi berendezkedés megakadályozta az általános szegénység és ínség kialakulását; a kéregetés és a nemi kufárkodás csaknem ismeretlen volt az ősi törzsek körében.

69:9.2 A fejletlen osztálynélküli társadalmi rend nem különösebben egyenlítette ki az embereket, és nem is emelte ki a középszert, azonban jutalmazta a tétlenséget és a semmittevést, valamint elnyomta az igyekezetet és kiölte a lelkesedést.”

* * *

Két gondolatsor

I. Azért kaptuk az Urantia kinyilatkoztatást, mert a korábbi korszakos kinyilatkoztatások – a Bolygóhercegünk bűne és Ádámék vétke miatt – nem tudtak mindenki által elérhető, hiteles válaszokat kínálni az emberi lét kérdéseire. 
Az emberek többsége szellemileg még ma is tudatlan, így manipulálható. Mivel a létünk és az emberi hivatásunk szellemi tényeken alapul, ezért a vonatkozó tudás ismerete nélkülözhetetlen. 
Azok a kihívások, amelyek az emberiség előtt állnak, nem kezelhetők eredményesen a szellemiekről való tudás mellőzésével.
Tehát azért kaptuk az Urantia kinyilatkoztatást könyvbe rendezett formában, hogy a korábban átadott és korábban át nem adhatott szellemi ismeretek végre mindenki számára hozzáférhetők legyenek. 

II. - Az Isten létére, jóságára és értékére vonatkozó bizonyítékok csak a benne hívő egyénben válhatnak bizonyossággá. 
- A hit gyakorlata tehát képes bizonyosságot kialakítani az emberben az Istenre nézve. De csak abban az emberben, aki az életében elkezdi kipróbálni az Istennek, mint mennyei Atyának a gondolkodásmódját. 
- Az Istennek tulajdonított látás- és gondolkodásmód az emberként élt Jézustól tanulható el. 
- Ez a tanulás döntés kérdése, a tanult gondolkodás kipróbálása pedig eleinte bátorságot igényel. 
- A hitre a mennyei Atya szellemi felsősége irányába való haladás miatt van továbbra is szüksége annak, akit e szellemi Forrás gyümölcsei korábban már bizonyossághoz juttattak az Isten valóságára nézve. 
- A szellem gyümölcsei az emberi jellem folyamatos tökéletesedését eredményezik. Azt, hogy az ember az Isten gyermekeként egyre inkább hasonlítani kezd az ő mennyei Atyjára. 
- Az ember jellemének a Jézus által bemutatott emberi minta irányába történő változása az Isten jelenlétének, vezetésének és működésének újabb és újabb bizonyítékát adja a hívő számára.