Jelenlegi hely

71. Az állam fejlődése

A 71. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

AZ ÁLLAM FEJLŐDÉSE

1. A kezdetleges állam

2. A képviseleti kormányzás kialakulása

3. Az államiság eszményképei
71:3.10 „A haszonelvű politikusok működésének lejártával az emberek először kötelességként fogják fel az állam terheit, később viszont e szolgálatot kiváltságnak, a legnagyobb megtiszteltetésnek tekintik.”

4. Fokozatos polgárosodás

5. A versengés kialakulása
71:5.4 „…az iparban megmutatkozó verseny rendkívül pazarló és igen kevéssé hatékony”.

6. A nyereségérdekeltség

7. Nevelés
A) „71:7.2 Az eszményi államban a tanulás élethosszig tart, és a bölcselet egyszer majd az állampolgárok fő törekvésévé válik. Az ilyen állam polgárai úgy törekednek a bölcsességre, mint az emberi kapcsolatoknak, a valóság jelentéstartalmának, az értékek nemességének, az élet céljainak és a mindenségrendi beteljesülés dicsőségeinek felismerésében való kiteljesedésre.”

B) 71:7.4 „A tanítóknak szabad lényeknek, valódi vezetőknek kell lenniük annak érdekében, hogy a bölcselet, a bölcsességre való törekvés a fő oktatási tevékenységgé válhasson.”

8. Az államiság jellege


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. A kibontakozó polgárosodás programjának (71:4) első pontja az egyéni szabadságok megőrzése. Tanulmányozd a 70:9, 70:12, 71:1, 71:2, 71:4, 71:7 és 71:8 bekezdésben lévő felsorolásokat s igyekezz minél több szabadságok megtalálni azok közül, amelyekre a szerző gondolhatott.
  2. Milyen tanulságot vonhatunk ebből az írásból a ma élő állampolgárok politikai felelősségét illetően?
  3. Milyen értelemben nem tanácsos általánosan gyakorolni az aranyszabályt manapság (71:4.16-4.17)?
  4. Miért van még mindig szükség a nemzet önvédelmére (71:4)?
  5. Körültekintően vizsgáld meg és értelmezd a nevelésről, oktatásról szóló tanításokat (71:7). Mivé lesz a bölcselet egy fejlett civilizációban? Milyen visszavető tendenciák érvényesülnek az oktatásban ma? Miért kell a tudósok és a bölcselők felügyelete alá helyezni az oktatást? Miért kell a tanítóknak egyúttal vezetőknek is lenniük? Miért van szükségünk előbb az alsóbb fokú oktatásra s csak utána a felsőbbre? Mit jelent mindez számunkra, ezen írásokat tanulmányozók számára a gyarapodásunk szempontjából?
  6. Mire következtethetünk abból a kijelentésből, hogy a választójog ugyan megmarad általánosnak mind a férfiak, mind a nők esetében, azonban hatékonyan módosul, átrendeződik és egyéb módon is külön fejlődik (71:2.17; vö. 71:8.10)?
  7. Mennyire egyeztethető össze a 71:3.1 bekezdésben említett „szabadság, biztonság, oktatás és társadalmi összhangteremtés” mint a polgári haladás feltétel-együttese a modern államfelfogásokat meghatározó eszmeiséggel (pl. „szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy a halál”)?
  8. Mi a véleményed arról a gondolatról, hogy „egyetlen állam sem képes meghaladni az állampolgárainak azon erkölcsi értékeit, amelyeket az általuk választott vezetők mutatnak fel” (71:3.1)?
  9. Mennyire volt jellemző a néped történelmében a „választott nép” felfogás? Okozott-e ez máig ható, megoldatlan problémákat? Mi lehet a gyógymód? Vö. 71:3.2.
  10. Milyen eredményeket hozhat a társadalmi szolgálat, a szolgálatkésztetés fokozatos érvényre juttatása?
  11. Milyen képet mutat az országod államisága a néped észbeli élénkségéről, gazdasági bölcsességéről, társadalmi értelmességéről és erkölcsi erélyéről (71:8.1)? Hű kép ez?
  12. Vajon a szerző konkrét tanácsai, figyelmeztetései közül melyek vonatkozhatnak a közeli jövőre és melyek a távoliakra?

 

Istentani összefoglaló

Oktatás

  • Az igaz állam alapja a kultúra, eszményképek uralják, és a szolgálat jelenti a mozgatóerejét. 71:7.1
  • Az oktatásnak öt főbb célja van. 71:7.2
  • A képzés az élet lényegéhez tartozik. 71:7.5

Az állam

  • A csoporthatalom teremtette meg azt a mítoszt, hogy az állampolgárok legfőbb kötelessége az államért élni és halni. Az állam nem isteni eredetű – hanem evolúciós. 71:0.2
  • A közgondolkodás mindig is hátráltatta a társadalmat, viszont megőrzi a civilizációt. 71:2.7
  • A demokrácia eszmény, de a gyakorlása veszélyekkel jár. 71:2.1
  • A képviseleti kormányzás fejlődése tíz szakaszra osztható. Ld. 71:2.9
  • Az államiság eszményképeit fejlődés útján lehet elérni. Bármely civilizációs szint elérését hűen tükrözi az, hogy mennyire rátermettek a közszolgálatra önként vállalkozó polgárok. 71:3.10
  • A városokat úgy kell kormányozni, ahogy bármely üzleti ügyet is irányítanak. 71:3.11
  • Az idealistáknak el kell kerülniük a kipusztulást. Az eszményelvűség nagy próbája: hatékony katonai készültséget fenntartani, ugyanakkor tartózkodni attól, hogy a katonai erőfölény növelése céljából mások ellen támadásokat indítsanak. 71:4.17
  • Az államiság nagy problémája az, hogy az állam miként szabályozza a társadalmat úgy, hogy közben ne váljon élősködővé vagy zsarnokivá. 71:5.2
  • Az államiság tizenkét szakaszon keresztül fejlődik egyre magasabb szintre. Ld. 71:8.2
  • A társadalom még nem jutott magas szintre, ha megengedi a tétlenséget vagy eltűri a nincstelenséget. 71:3.8
  • A kibontakozó polgárosodás fokozatos fejlődési programja számos tényezőt foglal magába. 71:4.2
  • Hacsak a haszonszerzési indítékokat nem nemesítik szolgálatkésztetések, a gazdaság pusztulásra van ítélve. A könyörtelen versengés azokat a dolgokat is elpusztítja, amelyek fenntartására törekszik. 71:6.1
  • A nyereségvágyat nem szabad elvenni az emberektől mindaddig, amíg az emberek a magukévá nem tették a nem haszonszerzési késztetések felsőbbrendű fajtáit. 71:6.3