Jelenlegi hely

76. A második kert

I. A 76. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A MÁSODIK KERT

1. Az édeniek belépnek Mezopotámiába

2. Káin és Ábel
„76:2.6 Ábel viselkedésének tanulmányázásával felmérhető a környezet és a képzés súlya a jellemfejlődést meghatározó tényezők sorában. Ábel eszményi örökséget hordozott, és az öröklött sajátságok képezik az egész jellem alapját; de az alsóbbrendű környezet hatása gyakorlatilag semlegesítette e kiváló örökséget. Ábelt, különösen gyermekkorában, erősen befolyásolta a kedvezőtlen környezete. Egészen más személyiség vált volna belőle, ha eléri a huszonöt-harminc éves kort; a kiváló öröksége ekkorra már megmutatkozott volna. Míg a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését, addig a rossz környezet igen hatékonyan elronthatja a kiváló örökséget is, legalábbis a fiatalabb életkorban. A jó közösségi környezet és a megfelelő oktatás nélkülözhetetlen táptalaj és környezet ahhoz, hogy a jó örökségből a legjobbat lehessen kihozni.”

3. Élet Mezopotámiában

4. Az ibolyaszín emberfajta
„76:4.1 Ádám és Éva volt az ibolyaszín emberfajta, vagyis az Urantián kilencedikként megjelent emberfajta megalapítója. Ádámnak és utódainak kék szemük volt, és az ibolyaszín fajtához tartozó népeknél a világos bőrszín és a világos – a sárgásszőke, a vörös és a barna – hajszín volt a jellemző.

76:4.2 Éva nem szenvedett fájdalmakat a szüléskor; a korai evolúciós fajták sem. Csak az evolúciós embernek a nodfiakkal és később az ádámfiakkal való egyesüléséből létrejött kevert fajták számára vált fájdalmassá a szülés.”

5. Ádám és Éva halála
A) 76:5.2 „A beléjük költözött Igazító felismerése volt az, ami nagymértékben bátorította Ádámot és Évát az életük hátralévő részében; tudták, hogy a Satania Anyagi Fiaiként kudarcot vallottak, de tudták azt is, hogy a világegyetem felemelkedő fiaiként a paradicsomi létpálya még nyitva áll előttük.”

B) „76:5.7 Az Urantiának azért nem csak a szerencsétlenség jutott osztályrészül; e világ lett a Nebadon helyi világegyetem legszerencsésebb bolygója is. Az urantiaiaknak tiszta haszonnak kell tekinteniük azt, hogy még ha az őseik botlásai és az első világuraik hibái olyan reménytelen, zavaros helyzetet teremtettek is a bolygón, melyet még inkább súlyosbított a rossz és a bűn, éppen ez a sötétség keltette fel a nebadoni Mihály figyelmét s e világot választotta a mennyei Atya szeretetteljes személyisége kinyilvánításának színteréül. Nem az volt a helyzet, hogy az Urantiának egy Teremtő Fiúra lett volna szüksége ahhoz, hogy zűrös ügyeit rendbe tegye; hanem inkább az, hogy az Urantián jelenlévő rossz és bűn a Teremtő Fiú számára szembetűnőbb hátteret biztosított ahhoz, hogy a paradicsomi Atya páratlan szeretetét, kegyelmét és türelmét kinyilvánítsa.”

6. Ádám és Éva továbbélése

* * *

Néhány alapvető fontosságú kijelentés a 76. írásból:

I. Az ima nem helyettesíti az orvostudományt:
„Az Anyagi Fiak [azaz Ádám és Éva] és utódaik testi sejtjei messze ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint a bolygókon őshonos evolúciós lényekéi. A honos fajták testi sejtjei rokonságban vannak a teremtésrészen élő, betegséget okozó, mikroszkóppal megfigyelhető és még annál is parányibb méretű élőlényekkel. E ténnyel magyarázható, hogy az urantiai népeknek miért kell oly sok tudományos erőfeszítést tenniük számos testi nyavalya legyőzésére. A betegségekkel szemben sokkal ellenállóbbak lennétek, ha a fajtáitok több ádámi életet [élet-sejtanyagot] hordoznának.” (76:4.7)

II. Kutyából nem lesz szalonna, avagy mit érdemes védeni és mit nem:
„(...) Míg a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését, addig a rossz környezet igen hatékonyan elronthatja a kiváló örökséget is, legalábbis a fiatalabb életkorban. A jó közösségi környezet és a megfelelő nevelés nélkülözhetetlen táptalaj és környezet ahhoz, hogy a jó örökségből a legjobbat lehessen kihozni.” (76:2.6)
„(...) Az emberek hozzák létre a civilizációt; nem a civilizáció teremti meg az embereket.” (76:6.4)

III. Az Urantia-terv:
„Az Urantiának azért nem csak a szerencsétlenség jutott osztályrészül; e világ lett a Nebadon helyi világegyetem legszerencsésebb bolygója is. Az urantiaiaknak tiszta haszonnak kell tekinteniük azt, hogy még ha az őseik botlásai és az első világuraik hibái olyan reménytelen, zavaros helyzetet teremtettek is a bolygón, melyet még inkább súlyosbított a rossz és a bűn, éppen ez a sötétség keltette fel a nebadoni Mihály figyelmét s e világot választotta a mennyei Atya szeretetteljes személyisége kinyilvánításának színteréül. Nem az volt a helyzet, hogy az Urantiának egy Teremtő Fiúra lett volna szüksége ahhoz, hogy zűrös ügyeit rendbe tegye; hanem inkább az, hogy az Urantián jelenlévő rossz és bűn a Teremtő Fiú számára szembetűnőbb hátteret biztosított ahhoz, hogy a paradicsomi Atya páratlan szeretetét, kegyelmét és türelmét kinyilvánítsa.” (76:5.7)

* * *

EGYES ESEMÉNYEK ÉS TÖRTÉNÉSEK IDŐRENDI SORA AZ URANTIA KÖNYV SZERINT (76. írás)

Kr.e. 35.786 ― A második kert. Csaknem egy teljes évet vett igénybe, míg az ádámi utazók csoportja elérte az Eufrátesz folyót. Lévén, hogy ekkor éppen áradás ideje volt, a táborukat a folyamtól nyugatra elterülő sík területeken állították fel, csaknem 6 héttel azelőtt, hogy a folyóközi területre átkeltek volna, ahol is megalapították a második kertet; e terület a Káspi-tenger déli partjától keletre helyezkedett el, a Kopet-dag hegység közelében. (Az Urantia könyv, 75:5.9; 77:5.10; 78:1.3; 76:1.1)

Kr.e. 35.786 ― Káin (Éva halandó fia) és Sansa (Ádám halandó leánya) még az előtt megszületett, hogy az ádámi utazók csoportja elérte volna a folyóközi úti célját Mezopotámiában. Laotta, Sansa anyja belehalt a leánya megszülésébe; Éva nagy szenvedések mellett, de a rendkívüli erejének köszönhetően túlélte a szülést. Éva magához vette Sansát, Laotta gyermekét, és Káinnal együtt táplálta. Sansából nagyon rátermett nő vált. Ő lett Szargannak, az északi kék emberfajták vezetőjének a felesége, és hozzájárult az akkori kék emberek fejlődéséhez is. (Az Urantia könyv, 76:0.2; 76:2.1)

Kr.e. 35.785 – Kr.e. 5.800 ― Csaknem 30.000 éven át a második Éden a polgárosodás bölcsője. Az ádámi népek Mezopotámiában megvetették a lábukat, leszármazottaikat egészen a föld határaiig is elküldték, és később, miután a nodfiakkal és a szangik törzsekkel összeolvadtak, őket nevezték anditáknak. E vidékekről indultak el azok a férfiak és nők, akik a történelmi tetteket végrehajtották, és akik oly nagy mértékben felgyorsították a kulturális fejlődést. (Az Urantia könyv, 78:0.1)

Kr.e. 35.785 ― Megszületik Ábel, Ádám és Éva első gyermeke a második kertben. (Az Urantia könyv, 76:2.1)

Kr.e. 35.785 ― Megszületik Szet, Ádámnak és Évának a második kertben született, túlélő fiai közül a legidősebb. Szet bekapcsolódott az apja népe szellemi helyzetének javítására irányuló munkába, a második kert új papságának vezetője lett. Fia, Énosz új istenimádati rendet alapított, és unokája, Kenan állította fel a közelebbi és távolabbi szomszédos törzseknél a külső hitterjesztői szolgálat intézményét. (Az Urantia könyv, 76:3.4)

Kr.e. 35.776 ― Káin dühében rátámad Ábelre és megöli. (Az Urantia könyv, 76:2.5)

Kr.e. 35.403 ― Éva halála. Éva Ádámnál tizenkilenc évvel korábban, szívelégtelenségben halt meg. (Az Urantia könyv, 76:5.5)

Kr.e. 35.384 ― Ádám halála. Ádám 530 évet élt és öregkori elgyengülésben halt meg. (Az Urantia könyv, 76:5.5)


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Hasonlítsd össze Kenan külső hitterjesztői szolgálatát (76:3.4) a szomszédos bolygón tervezettel (72:12.2), és értékeld az eltéréseket.
  2. Mire van szükségünk ahhoz, hogy azonosulhassunk a melkizedekek és Mihály hozzáállásával Ádám és Éva tekintetében (76:5.1; 76:5.3)? Nézd meg a Szolonia által közreadott összefoglalót (76:6.4) is.
  3. Mit tanít ez az írás arról, hogy miként hozzuk ki a legjobbat a B tervből, ha az A terv kudarcba fullad? Van-e A terv az Urantia könyv esetében? Miképpen hiúsulhat meg a kinyilatkoztatók szándéka? Milyen célkitűzésekhez kell visszatérnünk és követnünk azokat hűségesen, ha esetleg úgy találnánk, hogy letértünk a helyes útról?
  4. Mi a gyakorlati haszna annak az ismeretnek, hogy a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését (76:2.6)? Hogyan értelmezhető ennek tükrében az a kijelentés, hogy „az emberek hozzák létre a polgárosodott társadalmat; nem a polgárosodás teremti meg az embereket” (76:6.4)?
  5. Hogyan lehet elképzelni azt, hogy az ádámfiakat nem járta át félelem úgy, mint az evolúciós emberfajtákat (76:4.6)?

 

Istentani összefoglaló

Ádám és Éva

Káin és Sansa még az előtt született, hogy az utazók elérték volna a második kertet. Éva magához vette Sansát. 76:0.2

Amikor a második kert területén lakókhoz eljutott Ádám közeledésének híre, sietve elvonultak. Megérkezésekor Ádám a területet már üresen találta. 76:1.2

A két folyó jó természetes védelmet biztosított, melyet az északon emelt védőfal egészített ki. 76:1.3

Ábel két évvel Káin után született. Ábel pásztor lett – Káin pedig földműves. 76:2.1

Ábel állati áldozatokat ajánlott fel, Káin pedig a mező gyümölcseit. Ábel felajánlásait szívesebben fogadták, és ezzel gúnyolta is Káint. 76:2.2

Ábel sohasem hagyta ki, hogy emlékeztesse Káint arra, hogy az ő apja nem Ádám. Káin ezért egyre jobban meggyűlölte a testvérét. 76:2.4

A fiúk tizennyolc, illetőleg húszévesek voltak, amikor Ábel gúnyolódása annyira feldühítette Káint, hogy az megölte az öccsét. 76:2.5

Káin elmenekült Nod földjére, és ott feleségül vette Remonát. A nodfiak egyik vezetője vált belőle, és békében éltek az ádámfiakkal. 76:2.9

Ádámszon, vagyis Ádám első fia alapította meg az ibolyaszín emberfajta egyik központját a második kerttől északra. 76:3.3

Az ádámfiak műveltsége kimagasló volt – így a művészet, az irodalom és a kézművesség terén is. Megalkották a harmadik ábécét, és magasabb szintre emelték az építészetet. 76:3.8

Ádám és Éva volt az ibolyaszín népek – a kilencedik emberfajta – megalapítója. Sem Éva, sem a korai evolúciós fajták nem szenvedtek fájdalmakat a szüléskor. 76:4.1

Ádám leszármazottai messze ellenállóbbak a betegségekkel szemben, mint az urantiai emberfajták. 76:4.7

Ádám úgy döntött, hogy olyan sok élet-sejtanyagot hagy hátra, amennyit csak bír. Az evolúciós fajtába tartozó nők legnemesebbjei 1.570 gyermeket hoztak a világra, s ők lettek az alapítói a kiváló andita emberfajtának. 76:4.8

A melkizedekek tájékoztatták Ádámot és Évát, hogy a megbánásukat elfogadták, és hogy bekerülhetnek az urantiai alvó továbbélők közé. 76:5.1

Ádám megítéltetési feltámadásra számított, azonban Mihály ígérete arra utalt, hogy elhívásukra hamarabb sor kerülhet. 76:5.3

Ádám és Éva természetes halált halt, és a templomban temették el őket. 76:5.5

Ádám és Éva szilárdan hitt a továbbélésükkel kapcsolatos melkizedeki ígéretben. 76:6.1

Az Ádám halálát követő harmadik napon Ádám és Éva 1.316 társukkal együtt újraszemélyesült a huszonhatodik különleges feltámadásban. 76:6.2

Ezzel ér véget Ádám és Éva bolygói története – a próbák, a szomorú események és a győzelmek története. 76:6.4

Ádám és Éva felgyorsította a biológiai fejlődést, de a nagy kultúrájuk gyorsan letűnt. Az emberek hozzák létre a civilizációt; nem a civilizáció teremti meg az embereket. 76:6.4