Jelenlegi hely

A Bering-földhíd húszezer évvel ezelőtt emlősállatokat is tápláló vegetációval rendelkezett

Szerző:

Tárgykör:

Keletkezés éve:

Nyelv:

Egy újabb elmélet szerint az indiánok ősei mintegy 25 ezer évvel ezelőtt indulhattak el Ázsiából. Az indulás és az érkezés közötti, legfeljebb 10 ezer éves időszakadékot hidalja át az új, immáron régészeti adatottal alátámasztott elmélet. Az elmélet ugyan téves (ld. az Újvilág benépesülésével kapcsolatos cikkeket az Urantia könyv blogon), de a Bering-földhídon mintegy 20.000.000 évvel ezelőtt létezett szárazföldi vegetációt igazoló leletek figyelemreméltó összhangot mutatnak az 1955-ben megjelent Urantia könyv állításaival.

A Science tudományos folyóiratban megjelent tanulmányban arról olvashat az érdeklődő, hogy a Utah-i és a Coloradói Egyetemek, a Londoni Egyetem és a brit Royal Holloway College kutatói olyan növények és rovarok fosszíliáit tanulmányozták, amelyek a Bering-földhíd üledékéből származnak. (A híd ma a tengerszint alatt 50-60 méterrel található.) A bogárkövületek elemzése azt mutatta, a 27 ezer éve kezdődött és mintegy 20 ezer éve véget ért jégkorszak idején a földhídon csak kicsit volt hűvösebb, mint ma ugyanabban a térségben. Az elemzésből az is kiderült, a földhidat az utolsó jégkorszak idején cserjés-bozótos, némileg fás vegetáció borította.

Az Urantia könyvből megtudhatjuk, hogy a 20.000.000 évvel ezelőtti időszak az emlősök aranykorát hozta el. A Bering-szoros földnyelve a víz fölé magasodott, és számos állatcsoport vándorolt át Ázsiából Észak-Amerikába, beleértve a négyagyarú masztodonokat, a kurtalábú orrszarvúkat és a macskafélék családjának számos faját. Az első szarvas is megjelent, és Észak-Amerikát hamarosan ellepték a kérődzők. (61:3.4-3.5)

 

Forrás: