Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (C-Cs)

 

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„C”

- Cádok: 122:4.3 Dávid közvetlen leszármazottja, aki Józsefnek, Jézus földi édesapjának hat nemzedékkel korábbi ősét, annak árvasága okán örökbe fogadta. A népszámlálás során ezért vették Józsefet a „Dávid házához” tartozónak.

- Cedesz: 121:8.9 Antiókhiai keresztény hívő, aki Kr.u. 78-ban egy rövid feljegyzést készített Jézus életére vonatkozóan. Ennek tartalmát Lukács evangélista is ismerte.

- Cezárea: 130:2.1 Jézus korában „Palesztina fővárosa és a római helytartó székhelye volt.”

- cél: 112:2.8 A másik emberhez vagy isteni személyhez fűződő igaz viszony. Az Istenség személyiségével fenntartott társas viszony a világegyetemi felemelkedés örök célja.

- cél (abszolút rendeltetési ~): 106:6.4 Magvában, vagyis a lehetőségében korlátozatlan, ami egyúttal korlátlant is jelent – a minőséget tekintve bizonyosan.

- cinikus bölcselet: Lásd „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- cinikusok: 98:0.2 Tiszteletfajta, mely a sálemi tanításokat viszonylag tisztán tartotta meg. A cinikusok az Istenben való hitet és bizodalmat tanították. A tanaik utóbb bekerültek az újonnan formálódó keresztény vallásba.

- cinizmus: 131:1.1 Melkizedek tanításai a zsidó vallás mellett leginkább a cinikusok tantételeiben maradtak fenn.

- Ciprus: 80:7.10 Nagyjából Kr.e. 5000-ben a mezopotámiaiak fejlett, nagy tömege vándorolt ki az Eufrátesz-völgyből és telepedett le itt. Polgárosodott társadalmukat Kr.e. 3000-ben északról érkező vad hordák pusztították el.

- címer: 69:9.13 Korai formája a családi jelzés, mellyel a magántulajdont látták el. 70:5.8 Az első királyi címerek közül több papi ruházati jel vagy jelvény volt.

- cro-magnoni emberfajta: 80:1.7 A kék emberek életerős, fejlődésképes csoportja. E fejlettségi szintnek legalább tizenegy további közössége is volt, amelyek a kék emberfajta legjobbjainak az ibolyaszín emberfajtával való keveredése nyomán jöttek létre. 80:3.4 A kék emberek e csoportja minden kapcsolatában őszinte volt és mentesek voltak a kevert ádámfiak nemi kicsapongásaitól. Tisztelték a hajadon szüzeket, s csak akkor gyakorolták a többnejűséget, amikor a háborúzás miatt a férfiak száma megfogyatkozott. 80:3.3 Az ádámfiak vallását nehezen fogadták el, mivel azok közül soknak erős hajlama volt a szüzek félrevezetésére és megrontására. 80:3.5 Bátor, előrelátó vadászok és harcosok voltak. A gyermeknevelésük hatékony volt, abban mindkét szülő részt vett, sőt e feladatokba az idősebb gyermekeket is bevonták. Minden „gyermeket megtanítottak a barlang gondozására, a rajzolásra és a kovakő eszközök készítésére.” A nők már fiatal korban elsajátították a házi mesterségeket és a kezdetleges földművelést. 80:3.6 A fakunyhóikat félig a földbe építették, melyeknek tetejét állatbőrökkel fedték. A déli cro-magnoniak főleg barlangokban és sziklaüregekben laktak. 80:3.7 A fajtájuk komoly művészi képességekkel rendelkezett. A művészetük kiteljesedésére Kr.e. 13000 évvel került sor, a sötétebb bőrű afrikai embercsoportok Spanyolország felől való megérkezése előtt. 80:3.8 A füves területek eltűnése és az erdők megjelenése a pusztai vadászokat egyre inkább pásztorokká, letelepült halászokká és földművelőkké tette. 80:3.9 Mivel a középszerű foglyokat munkaerő gyanánt megtartották, azok utódai a teljes cro-magnoni fajtát leépítették.

 

„Cs”

- család: 83:1.4 a házasságból nő ki, de egyben a házasság intézményének megszilárdítója is. 70:3.2 A nemi vágy és az anyai szeretet hozza létre. 82:0.2 A polgárosodás legnagyobb elősegítője. 83:1.4 Az emberi család evolúciós fejlődés eredménye, ezért határozottan emberi intézmény. 82:0.3 De egyben nevelési intézmény is, melyet fenn kell tartani. 68:2.8 A polgárosodott társadalom csaknem minden maradandó értéke benne gyökerezik. Ez „volt az első sikeres békés csoport, ahol a férfi és a nő megtanulta a kibékíthetetlen ellentéteik szabályozásának módját, miközben a gyermekeiket a béke megteremtésére tanították.” 68:2.9 A család a belőle fakadó élet jelentette élvezeteket is kínálja. 84:6.8 Olyan emberi vívmány, amely összeköti a férfi és a nő biológiai és társas kapcsolatait. A polgárosodott társadalom erkölcsei mellett a család jelenti a faj továbbörökítésének egyetlen reményét. Továbbá hatékony és kielégítő formákat biztosít az ember maga kedvére való létezéséhez. 84:7.28 A családi élet ösztönzőleg hat az ember természetében rejlő legmagasabb rendű lehetőségekre is. 84:7.28 A család a testvériesség alapvető egysége. Itt olyan emberi értékek tanulhatók, mint a türelem, a felebaráti szeretet, az elfogulatlanság és a béketűrés, melyek az emberek közötti testvériség megéléséhez is szükségesek. A családi élet segít tudatosítani a kötelesség iránti hűséget. 84:7.29 A testvéri odaadás eszményi szintre képes emelni a fiúi és a szülői ragaszkodást a családban. 84:7.30 A családi élettel járó kapcsolatok képesek kiegyensúlyozni és fejleszteni a személyiséget azáltal, hogy más személyiségekhez való elkerülhetetlen igazodásra késztetnek. Egy igazi családban a szülők felismerik és bemutatják a Teremtőnek az ő gyermekeivel szembeni beállítottságát, mely így a Teremtő első, közvetítő útján tapasztalható szeretet megnyilvánulásává válik a gyermekek számára. 84:7.3 A család intézményét az erkölcsök a vagyonnal, a büszkeséggel és az önzetlenséggel együtt szilárdítják meg. 84:8.2 A vagyonra alapozott élvhajhászat veszélyezteti a családi életet és az otthont. 68.6.6 Az életszínvonal növekedése csökkenti a család méretét. 83:8.8 Bár a család az utódok felnevelésére létrejött hű társulás, azonban az ilyen társulásokban részt vevő férfiak és nők nem uralkodhatnak egymás személyisége és egyénisége felett.

- család (anyaközpontú ~): 84:2.2 természetes, biológiai alapokon nyugszik. 84:2.1 A leszármazás anyai ágán alapul. A nő havi vérzése és a szüléskori vérzés a korai emberekben azt a képzetet keltette, hogy a gyermek a vérből származik. A nemi kapcsolatok rendezetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy a biztosnak tudható anyai ágat vegyék alapul a leszármazásnál. 84:2.2 Az anya és a gyermek közötti ösztönös kapcsolat szintén a család anyaközpontúságát erősítette. Az anyaközpontú család hidat képezett a hordán belüli csoportházasság és a több-, valamint egynejű apaközpontú családok megjelenése között. 84:2.3 Az anyaközpontú család erkölcsei alapján a főhatalom a feleség anyjáé volt. Még a feleség fiútestvérei és azok fiai is több joggal bírtak a család felügyeletében mint a férj. Előfordult az apák saját gyermekük után való átnevezése is. 84:2.4 A korai emberek azt hitték, hogy a gyermekek csak a közös élet miatt hasonlítanak az apára, vagy az anya akarta ezt így. 84:7.9 A korai családok összetartozó munkacsoportok voltak, akik egy lakóhelyen éltek. 84:2.6 Amikor a pásztorkodás vált a fő élelemforrássá, az anyaközpontú család ideje is lejárt. 84:2.2 Az egyébként fejlődőképes irokézek az anyaközpontú család fennmaradása következtében nem hoztak létre államot Észak-Amerikában.

- család (apaközpontú ~): 84:2.2 társadalmi, gazdasági és politikai alapú. 84:2.4 Létrejöttét az anyaközpontú család előzte meg. Az apaközpontú családban a gyermeket kizárólag az apa érdemének tulajdonították és a korábban nőkre vonatkozó tabukat a férjre is kiterjesztették. Szüléskor az apa is ágyba került, sőt tovább is pihent mint az anya, fogadva a jókívánságokat. Ezek az erkölcsi szokások hozzájárultak az apa gyermekhez való jogának megalapozásához. 84:2.6 Az apaközpontú családok akkor váltották fel az anyaközpontú családokat, amikor a pásztorkodás vált a fő élelemforrássá. A feleségrablás, még később pedig a feleségvásárlás gyakorlata, szintén az apaközpontú család kialakulásának kedvezett. Az apaközpontú családokra való váltás nagyobb mértékű társadalmi kifejeződést biztosított és a családi élet mozgalmasabbá válásához vezetett. 84:3.1 A pásztorélet és a korai mezőgazdasági élet erkölcsei szerint a család egységének alapját az apa megkérdőjelezhetetlen és önkényes fennhatósága biztosította. E hatalomnak társadalmi és a nemzeti szintű megjelenése is volt.

- családi élet: 82:0.1 a kétneműségből következő emberi igazodások végeredménye. 99:4.2 Fő egyesítő és bensőségessé tevő elemei a gyermekek léte, valamint az élő és erősödő vallásos hit.

- családi tanács: 84:7.29 az andita családi kormányzás eszköze. A család irányításának testvéries, társuló formája. A családi természetű javaslatok és szabályok szabad és őszinte megvitatása jellemezte. Az anditák a család kormányzása terén eszményi testvériséget gyakoroltak.

- család(ok): 84:0.2 a társadalmi evolúció folyamatos közvetítői, a műveltség és a tudás átadói.

- császárimádás: 121:5.4 Az állam jelképének istenítése az emberek által. Mivel ezt a zsidók és a korai keresztények helytelenítették, ezért a római kormányzat kegyetlenül üldözte őket.

- Cselekvő Isten (jellemzők): 105:2.7 „a tényleges minden szintjén és minden szintjére kinyilatkoztatott Atya-Fiú egysége.”

- 105:2.7 A Havona teremtése az ő révén és rajta keresztül valósult meg.

- csendes árucsere (kereskedelem): 69:4.2 az árucsere legkorábbi formája, mely az áru semleges helyen való hagyásával valósult meg. 69:4.3 A lerakatok javainak őrzéséhez bűvtárgyat vettek igénybe.

- csendes-világtengeri szigetek: 79:6.3 a déli és korábban kiterjedtebb szigeteket megszálló népekben nagy százalékban volt jelen a zöld- és az indigó emberfajta vére.

- csillagászat-hallgatók: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje. 30:3.2 A munkájukhoz különlegesen megépített világokat választanak, mivel ezek központi elhelyezkedésűek és nincsenek a közelükben nagyméretű élő vagy halott napok, melyek zavarhatnák az energiaáramokat. Ők csak vendégek a felsőbb-világegyetemekben. 30:3.4 A munkájukat fizikai berendezések segítségével végzik. Tevékenységüket segítik a Független Hírvivők, az élő energia-átalakítók és energia-továbbítók, valamint a tükröző személyiségek is.

- csillagászat-hallgatóvá válás feltételei: 30:3.3 Bármely világegyetem bármely csillagrendszerének bármelyik világáról származó lénye jelentkezhet a mennyei csillagászok valamely testületébe, ha

a) az élete folytatódó,

b) elégséges ismerettel bír a tér világairól, különösen azok evolúciójának és szabályozásának fizikai törvényeiről, és

c) nem lép ki e szakmai testületből az uverszai időben mért ezer év letelte előtt.

- csillagjóslás: 121:5.5 Babiloni áltudomány, amely a görög-római birodalomban vallássá fejlődött. 90:2.5 Utóbb világszerte elterjedt hiedelemmé és gyakorlattá vált. 90:2.7 A „nyugati egyház és állam vezetői még a Krisztus utáni tizenhatodik században is a csillagjóslás pártfogói voltak.”

- csillagrendszer: 15:2.3 a felsőbb világegyetemi kormányzat alapegysége, mely mintegy ezer, az élet támogatása céljából kialakított lakott vagy lakható világból áll. 15:2.16 A hét felsőbb-világegyetemben mintegy hétbillió lakható bolygó található. A világegyetemi kormányzat helyi csillagrendszereinek száma hétmilliárd.

- Csillagrendszer Fejedelem: 52:7.10 a Tanító Fiú utáni ember korszakának végén ő jelenti be (55:1.1 a morontia templomban), hogy az adott világ belépett a fény és élet korszakába. 55:8.3 A személyük nem változik azt követően, hogy a teljes csillagrendszer belépett a fény és élet korszakába. A segédeik személye azonban változhat.

- Csillagrendszeri Központok: 29:2.18 mindegyikhez egy Legfőbb Erőtér-központot jelölnek. Ők biztosítják az erőtér-köröket és az erőtér elosztását a helyi csillagrendszerek lakott világai számára, mely alapja a bolygók közötti körkapcsolatnak.

- csillagrendszeri központok békéltetői: 25:3.6 négytagú bizottságuk az evolúciós világokon teljesített szolgálatból kerül a csillagrendszeri központra. A szellem-védő ideiglenes távollétében működő hármasbíróságaik elsősorban a különböző teremtmény rendek csoportjai közötti nézeteltéréseket vizsgálják.

- csillagrendszeri vesztegzár: 67:3.1 lázadás tényének hírére rendelik el, hogy a csillagrendszert elszigeteljék a testvérrendszerektől.

- csillagvilág: 15:2.4 száz csillagrendszer alkotja, melyben mintegy százezer lakható bolygó található. Épített, központi szférával rendelkezik, „melyet három Vorondadek Fiú, Fenségesek irányítanak.” A világegyetemi-kormányzat csillagvilágainak száma hetvenmillió. 15:7.6 A mi csillagvilágunkat Norlatiadeknek nevezik, melynek központját Edentiának hívják.

- csillagvilági békéltetők: 25:3.8 a csillagrendszeri szolgálat után kapnak lehetőséget a csillagvilági problémák kivizsgálására, melynek során a csillagvilágot alkotó száz csillagrendszer lakott világai között felmerülő kisebb jelentőségű problémák megoldását végzik. A nézőpontok különbözőségéből adódó ügyekben az ügy érdemét érintően véleményt kell nyilvánítaniuk.

- csillagvilági híradások: 33:6.6 „a Csillagvilági Atyák vezetője küldi rendszeresen a csillagvilági központról.”

- csillagvilági kormányzat: 43:2.1-2.2 a szalvingtoni kormányzat bírói testülete az adott csillagvilág törvényei szerint hoz döntést, melyet a helyi csillagrendszeri intézők hajtanak végre. 43:2.3 Két csillagvilági ítélőszéke van, a Melkizedek tanács és a Fenséges bírósága. 43:2.4 Az első, tizenkét tagú és ügy előkészítő feladata van, melyet a Csillagvilági Atya – a Fenséges – bírósága számára végez. Ezen ítélőszéknek van halandói tagozata is, melynek hét bírája felemelkedő halandó. 43:2.5 A jogalkotás rendje három lépcsős folyamaton keresztül valósul meg.

a) Az első, a felemelkedők alsóháza, melybe minden csillagrendszer tíz tagot küld. Az ezer halandó képviselő elnöke egy végleges rendű lény.

b) 43:2.6 A középső jogalkotó testület a szeráfi seregek és a helyi világegyetemi Anyaszellem más gyermekeinek százfős testülete.

c) 43:2.7 Az isteni Fiak háza a törvényalkotás legfelsőbb, tíztagú testülete. Őket a Fenséges Atyák választják.

A három testület együttes tanácsa a csillagvilági tanácskozó közgyűlés, mely mindhárom tagozatból három tagot foglal magába. Ők szentesítik az összes rendelkezést és rendelik el a közzétételüket.

43:5.1 A Lucifer-féle lázadás hatására a jelenlegi kormány létszáma tizenkét Vorondadek-rendű Fiúra bővült a következők szerint. 43:5.3-5.14

1. A Csillagvilági Atya. Ő a 617.318. Vorondadek sorozatú Fiú.

2. A rangidős Fenséges társ.

3. A beosztott Fenséges társ.

4. A Fenséges tanácsadó. Jelenleg a Teremtő Fiú személyes képviselője.

5. A Fenséges végrehajtó. Gábriel személyes képviselője.

6. A bolygói megfigyelők Fenséges vezetője, aki a Satania elszigetelt világain állomásozó Vorondadek megfigyelők igazgatója.

7. A Fenséges bíró, akinek feladata a lázadásból eredő nehézségek megoldása a csillagvilágban.

8. A Fenséges veszélyhelyzeti intéző, aki a lázadás miatt elszigetelt sataniai világokhoz igazítja a Norlatiadek veszélyhelyzeti határozatait.

9. A Fenséges közbenjáró, aki a különleges urantiai alászállási gyakorlatot (főangyali tevékenységek, nem szokványos segédkezés jelenléte) a csillagvilág szokványos igazgatásával hangolja össze.

10. A Fenséges bíró-védő. A veszélyhelyzeti ítélőszék elnöke.

11. A Fenséges összekötő. A Nappalok Hűséges Követőjének tanácsosa, akit azért rendeltek az edentiai urak mellé, hogy megtalálja a lázadással és a teremtményi hűtlenséggel kapcsolatos problémák kezelését.

12. A Fenséges igazgató. Az Edentia veszélyhelyzeti tanácsának elnöke.

43:5.17 Minden elszigetelt világhoz egy megfigyelőként tevékenykedő Vorondadek Fiú is tartozik. Ő az, aki „uralkodik az emberek országain”.

- Csillagvilági Központok: 29:2.17 élő erőtér-központok, akik tízesével állomásoznak a csillagvilágokban. Energia-kivetítőkként működnek a csillagvilág száz helyi csillagrendszere számára. E lényekből erőtér-vonalak indulnak ki a közléscsere és a szállítás biztosítása, valamint egyes élő teremtmények fizikai energiával való feltöltése céljából.

- Cs’in Si Huang-ti: 94:6.11 a tanításában kínai birodalmi törekvéseket képviselt, de a konfuciánus elvek ellenében nem kapott nagy teret.

- csoda: 120:4.5 A világegyetemi törvények felfogóképességet meghaladó működése. 120:4.6 Az isteni cselekvés általános, természetes és biztos módját az emberek nevezhetik csodának.

- csodák keresése: 102:8.7 „a varázslási jellegű kezdetleges vallásokhoz való visszatérés.”

- csoporterkölcstan: 43:8.3 azon kellemes és hasznos, kölcsönös viszony titkai, mely viszony az értelmes személyiségek különböző világegyetemi és felsőbb-világegyetemi rendjei között áll fenn. 43:8.4 A jerusemi létpolgárság együtt jár azon hajlandóság kialakulásával, hogy a sajátlényegünket alávessük a csoporttevékenységek és az összehangoltságot igénylő feladatok teljesítésének.

- csók: 70:3.7 eredete a kölcsönös, szertartásos nyálivásban gyökerezik, 70:3.6 ami a nemzetségbe való felvétel barátsági eljárása volt.

- csönderdő: 59:4.16-18 a 230 millió évvel ezelőtt kezdődött devon korszakra jellemző egyik szárazföldi erdő típus, amelyben levélsusogást és hangot nem lehetett hallani, mivel a fáknak nem voltak leveleik.

- csütörtök: 83:4.5 a régen élt emberek szerencsét hozó napnak tartották. Különösen szerencsésnek tartották azt az esküvői szertartást, melyet ezen a napon, pontosan teliholdkor tartottak meg.