Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (A-F)

 

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„A”

- Abaddon: 53:1.5 Kaligasztia kíséretének vezetőjeként a Lucifer-féle lázadáshoz csatlakozott.

- abandonterek: 37:9.12 A Nappalok Elődeinek és a hét Tükröző Szellemnek az Orvonton központján lakozó, de ki nem nyilatkoztatott közvetítői teremtették őket. „Az Uverszán tartózkodó eme létpolgárok jelenleg a világuk szokványos ügyeit igazgatják a Fiúval eggyé kapcsolódást megélt halandók uverszai testületének közvetlen felügyelete alatt.” 55:6.6 A felsőbb-világegyetem nyelvét tanítják azokon a bolygókon, amelyek már régóta a fény és élet hetedik szakaszában vannak.

- Abimelek: 93:9.3 Megszerezte magának Ábrahám feleségét, Sárát.

- Abdiás: 97:5.4 Héber látnok, aki az első Ésaiás működését követően munkálkodott Míka kortársaként. Abdiás megerősítette és megszépítette a léleknek megnyugvásul szolgáló, első Ésaiás által hirdetett jó hírt. Támadta a papok által kikényszerített áldozási és szertartás rendszert. Ha nem lett volna a papok makacs ellenállása, Míka és Abdiás lerombolta volna a héber imádási szertartás véres rendjét.

- ABSZOLUTA: 42:2.3-2.5 A térpotenciál elnevezése az Uverszán. A Korlátlan Abszolút megkérdőjelezhetetlen szabad térjelenléte, világegyetemi erő-tér potenciálja. A valóság előtt létező. Csak az Egyetemes Atya személyes hatalmára érzékeny, bár az Elsőrendű Fő-erőszervezők jelenléte képes módosító hatást gyakorolni rá. A Paradicsom Szigetéből örökmód kiáradt világegyetemeket is magába foglalja.

- abszolút: 56:9.7 E fogalom csak a végtelenségben korlátlan. 115:1.3 Korlátlanul örökkévaló, öröktől való létezésben fennálló jellegű. 115:3.1 Fogalmilag határtalan, elsődleges valóság.

- Abszolút: 115:1.3 Korlátlanul örökkévaló, öröktől való létezésben fennálló jellegű. 115:3.1 Fogalmilag határtalan, elsődleges valóság. 115:3.9 Az Eredeti, a Tényleges és a Magvábanvaló létezési szakaszainak kölcsönös egymásra hatása hozza létre a végtelenségen belül azokat a feszültségeket, melyek a világegyetemi növekedések lehetőségét eredményezik. A növekedés a Hétszeres, a Legfelsőbb és a Végleges természetéhez tartozik. Lásd még → „Abszolút Eredeti szakasz” → „Abszolút Tényleges Szakasz” → „Abszolút Magvábanvaló szakasz”

- Abszolút (Isten): 0:11.15 A korlátozott és a korlátlan abszolút az Egyetemes Abszolútban egyesül tökéletesen és isteni módon. „A lényegét tekintve mind a három egy Abszolút.” Bár a végtelent el nem érő szinteken eltérő működést mutatnak, de a végtelenségben EGYEK. 106:8.16 Az Abszolút az „Istenségi az Egyetemes és a Korlátlan Abszolútból kerülhet ki”. E viszonylat, és annak mindenségrendi megnyilvánulási formája jelenleg elképzelhetetlen. 106:8.18 Az Abszolút Isten vehető az Egyetemes Abszolút azon felfogásának, mely nem csak nyugvó és magvábanvaló, hanem társulást alkotó is. Lásd még → „Abszolút Isten”

- Abszolút Eredeti szakasz: 115:3.6 Az Első Forrás és Középpont korlátlanságára vonatkozó fogalom. A VAGYOK forrás-megnyilatkozása, melyből minden valóság ered. 115:3.11 Időbeli nézőpontból az Eredeti az, ami van. 115:3.15 A tényleges ember, a magvábanvaló ember és az örökkévaló ember egymás melletti létezését és szerves egységesülését az Eredeti teszi lehetővé.

- abszolút gravitációs kör: 12:3.1-5 négy ilyen kör van, az Egyetemes-Atya személyiség gravitációja, az Örökkévaló-Fiú szellem-gravitációja, az Együttes Cselekvő elme-gravitációja és a Paradicsom Szigetének mindenségrendi gravitációja.

- Abszolút Háromság (jellemzők): 0:12.7 A Végleges Háromság mellett a másik élményelvi vagyis tapasztalás által beteljesülő Háromság.

- 0:12.7 Már tart a ténylegessé válása.

- 0:12.7 „a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és a ki nem nyilatkoztatott Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója fogja alkotni.”

- 106:8.11 „E csoportosítás foglalja magába a Legfelsőbb Istent, a Végleges Istent és a Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtóját minden isteniségi érték szempontjából.”

- 0:12.7 Ez a Háromság a személyes és a személyest meghaladó szinteken egyaránt működik, sőt eléri még a nem-személyes határait is, és az egyetemességben való egyesülése élményelvivé teheti az Abszolút Istenséget.”

- 106:6.3 A végső kifejlődése egy végleges, világmindenségen túli eseménytérben fog végbemenni.

- abszolút irányítás: 7:6.4 „az elsődleges létezésben rejlik és elválaszthatatlan az örök jelenléttől.”

- Abszolút Isten (meghatározás): 106:6.6 „a harmadik és egyben utolsó élményelvi Istenség”.

- Abszolút Isten (jellemzők): 0:11.2. „a Felsőség, a Véglegesség és az Abszolútság” tapasztaló szintjeit foglalja magába.

- 0:10.2 „teljesítendő cél minden, az abszonit szintet meghaladó lény számára”.

- 0:10.1 Az „Abszolút Háromság egyesülésének következményeként válik ténylegessé”.

- 106:6.6 Olyan személyiségi kiteljesülés, aki személyes-feletti értékeket és személyesen túli jelentéstartalmakat foglal magába. Lásd még → „Abszolút (Isten)”

- Abszolút Magvábanvaló szakasz: 115:3.8 A lehetségesség három Abszolútjának, vagyis az Istenségi, a Korlátlan és az Egyetemes Abszolút egyesülése. „Az öröktől való létezésen alapuló lehetségesség e trioditája képezi az Első Forrás és Középpont eredetiségének magvábanvaló kinyilatkoztatását.” 115:3.11 Időbeli nézőpontból „a Magvábanvaló az, ami kialakulóban van és ami lesz”. 115:4.1 Ez a magvábanvaló triodita – a ténylegessel együtt – „magába foglalja a világegyetemi növekedési viszonyok teljes egészét.” Lásd még → „Trioditák (jellemzők)”

- abszolút nulla fok: 42:4.6 Még a csillagközi térben sincs ilyen alacsony hőmérséklet. A gravitáció jelenléte és hatása akadályozza meg ennek kialakulását.

- Abszolútok: „104:3.6 1. Az Egyetemes Atya.

104:3.7 2. Az Örökkévaló Fiú.

104:3.8 3. A Végtelen Szellem.

104:3.9 4. A Paradicsom Szigete.

104:3.10 5. Az Istenségi Abszolút.

104:3.11 6. Az Egyetemes Abszolút.

103:3.12 7. A Korlátlan Abszolút.” 104:3.13 A hét Abszolút „együtt foglalja magába a végtelenség körét az örökkévalóság végtelen körein keresztül.”

- Abszolútok (jellemzők): 130:7.8 Idő és tér nélküli valóságok.

- abszolút személyiség: 0:5.5 Örökkévaló Fiú.

- abszolút szint (abszolút létszint): 0:1.13 Idő és tér nélküli, kezdet és vég nélküli valóság. „Amikor, ahol és ahogyan az Istenség abszolút szintje működik, Paradicsom-abszolút értékek és jelentéstartalmak nyilvánulnak meg.” 106:9.3 Mivel benne „nincs idő, sem tér; ott minden magvábanvaló (lehetségesség) ténylegesként érzékelhető.”

- abszolút társulások: 115:2.1 A hét Abszolút, a hármasegységek és a trioditák.

- Abszolút Tényleges szakasz: 115:3.7 A ténylegesség három Abszolútjának, vagyis az Örökkévaló Fiúnak, a Végtelen Szellemnek és a paradicsomi Forrásnak és Középpontnak az egyesülése. Ez a triodita alkotja az Első Forrás és Középpont eredetiségének tényleges kinyilatkoztatását. 115:3.11 „Időbeli nézőpontból a Tényleges az, ami volt és ami van”. 115:3.15 Az ember a paradicsomi felemelkedésben az Istenség Ténylegességét keresi. 115:4.1 Ez a tényleges triodita – a magvábanvalóval együtt – „magába foglalja a világegyetemi növekedési viszonyok teljes egészét.” „Lásd még → „Trioditák (jellemzők)”

- abszolút valóság: 0:4.8 örökkévalósági lételvi létező.

- abszolútat el nem érő valóság: 0:4.8 ide tartoznak az abszonit valóságok és a véges valóságok. Az abszonitok az idővel és az örökkévalósággal összevetve viszonylagos valóságok. A végesek pedig a térbe kivetült és az időben ténylegessé vált valóságok.

- Abszolútok: 106:7.9 A Korlátlan, az Egyetemes és az Istenségi Abszolút teljes ténylegessé válása és „egyesülése alkotja a VAGYOK rejtelmét, az örökkévalóság függőben lévő valóságait, az összes jövendő el nem határozott lehetőségeit és még sok egyebet.”

- abszonit: 0:1.12 Időt és teret meghaladó valóság, kezdet és vég nélkül létező lényekkel és dolgokkal. 30:1.92 Nem jelent végeset, de nem jelent végtelenséget és abszolútságot sem. 30:1.93 Hét működési szintje van.

- abszonit elme: 56:8.1 képes a tapasztaláson túli megismerésre. Az örökkévaló szellem és a paradicsomi személyiség egyesülésével is létre jöhet.

- abszonit építészek (Főépítészek): 106:3.1 Világegyetemi szintű terv kidolgozók.

- abszonit lények: 30:1.92 a lények különleges fajtái, akik nem teremtők és nem is teremtmények, hanem az isteniség, véglegesség és örökkévalóság meglényegített gyermekei. 55:4.10 A fény és élet hetedik szakaszába lépett bolygón segédkezőként is működnek.

- abszonit hét szintje: 31:9.2

31:9.3 „1. A Paradicsom-szint.”

31:9.4 „2. A Havona-szint.”

31:9.5 „3. A Felsőbb-világegyetemi szint.”

31:9.6 „4. Az Első Térszint.”

31:9.7 „5. A Második Térszint.”

31:9.8 „6. A Harmadik Térszint.”

31:9.9 „7. A Negyedik Térszint.”

- abszonit első szintje: 31:9.3 a Paradicsom-szinten kizárólag az először meglényegített, vagyis a rangidős Építész működik. Ő a Paradicsom és annak huszonegy kapcsolódó tevékenységet folytató világának szervezője. 31:10.1 Ő gyakorol felügyeletet a hét Végleges Testület felett.

- abszonit második szint: 31:9.4 a Havona-szint, melyen három Építész tevékenykedik. Ők „mindig is a központi világegyetem egymilliárd tökéletes szférája összehangolásának szentelték magukat.” 31:9.11 Azonban kiegészítő segédként működnek az önálló paradicsomi Építész mellett.

- abszonit harmadik szint: 31:9.5 a Felsőbb-világegyetemi szint, melyhez a hét felsőbb-világegyetem hét Főépítésze tartozik. „Ők a nagy világegyetem legfelsőbb összehangolói.” Csoportként „nagyjából egyenlő időket töltenek a Hét Tökéletes Szellem társaságában a Paradicsomon és a Hét Legfőbb Végrehajtóval a Végtelen Szellem hét különleges világán.” 31:9.11 Ők a Havona három Építésze tevékenységének összehangolói a saját területükön.

- abszonit negyedik szint: 31:9.6 az Első Térszint, melynek testületét hetven Építész alkotja. Közük lehet a jelenlegi hét felsőbb-világegyetem határain túl formálódó külső tér első világegyetemének végleges terveihez. 31:9.11 Jelenleg kiegészítő segédként is szolgálnak a hét felsőbb-világegyetem hét Építésze mellett.

- abszonit ötödik szint: 31:9.7 a Második Térszint, melynek ötödik Építész testülete 490 tagú. Közük lehet a jelenlegi hét felsőbb-világegyetem határain túl formálódó külső tér második világegyetemének végleges terveihez.

- abszonit hatodik szint: 31:9.8 a Harmadik Térszint, melynek hatodik Építész testülete 3.430 tagú. Közük lehet a jelenlegi hét felsőbb-világegyetem határain túl formálódó külső tér harmadik világegyetemének végleges terveihez.

- abszonit hetedik szint: 31:9.9 a Negyedik Térszint, melynek hetedik, legnagyobb és egyben utolsó Építész testülete 24.010 tagú. Közük lehet a jelenlegi hét felsőbb-világegyetem határain túl formálódó külső tér negyedik és egyben utolsó, de legnagyobb világegyetemének végleges terveihez.

- abszonit szférák: 109:7.3 Tapasztalás-meghaladó szférák. 109:7.5 A Megszemélyesült Igazítóknak az a rendeltetésük, „hogy a Végleges, a Legfelsőbb-Végleges abszonit teremtésrészei, ideértve még a Végleges-Abszolút szintjeit is, tapasztalás-meghaladó segédkezésének jövőbeli személyes-feletti részévé váljanak.”

- abszonitok: 115:1.3 A véges valóságszinttel együtt „a végtelenség eredeti és elsődleges abszolút valóságának származékai, módosulásai, korlátozódásai és felhígulásai.”

- Adonia: 79:1.4 Kr.e. 8000 táján közép-ázsiai kézművesipari és kereskedelmi világváros a mai Asgabat közelében.

- adó: 70:7.18 „egyik legkorábbi formája a tized, vagyis a vadászat, illetőleg a zsákmány egytizede.” Eredetileg a királyi ház fenntartására szedték, aztán felismerték, hogy a beszedés könnyebb, ha a követelés jogcímeként a templomi szolgálat támogatását tüntetik fel.

- Agni: 94:1.2 + 104:1.2 védikus háromfejű tűzisten. 104:1.2 A szetfiek által tanított Háromság-fogalom fennmaradását jelképezi. 94:1.4 Az árja-anditák védikus hitének legősibb istensége, melyet az istenség panteon vezető atyjává tettek. Az istenség-atya alapelvet Pradzsápatinak, továbbá Brahmának is mondták.

- agondonterek: 50:7.2 evolúciós eredetű, sajátakaratú teremtmények, akik anélkül is hisznek, hogy látnának. Állhatatosak még az elszigeteltségben is. Képesek egyedül is legyőzni a leküzdhetetlennek tűnő nehézségeket. 50:7.1 Jellemzőjük a megkérdőjelezhetetlen hit és a nemes bizakodás. 50:7.2 Működési csoportosulásuk végig megtalálható a helyi világegyetemi felemelkedés és a felsőbb-világegyetemen való áthaladás során. Bár a Havonán való tartózkodás során nem különülnek el, de a Paradicsom elérését követően ismét megjelennek a Halandói Végleges Testületben.

- agyszelvény-fajta sorozatok: Lásd → „halandók bolygói sorozatai”

- akarat: Lásd még → „szabad akarat” → „Isten akarata” → „ember akarata”

- akarat (emberi ~): 107:7.4 „a világegyetemi valóság személyiségszintjén működik”. A személytelen „mindig a létező személyiség akaratára és tetteire válaszol.” Lásd még → „ember akarata”

- akarat (emberi eredetű ~): 110:2.6 Azon keresztül válik istenivé, „hogy az ember elméjét Isten elmeképességével azonossá alakítja.”

- akarat (Háromság ~a): 118:6.4 „abszolút értelemben kizárólag az Atya, a Fiú és a Szellem rendelkezik olyan akarat-előjogokkal, melyeket nem korlátoz idő és nem határol tér.”

- akarat (saját ~ meghatározások): 130:2.10 „az emberi elme azon megnyilatkozása, mely lehetővé teszi, hogy az alanyi tudat tárgyilagosan fejezze ki önmagát és megtapasztalja az Istenhez való hasonlatosság iránti vágyakozás élményét.”

- akarat (saját ~): 111:3.2 „döntési-választási személyiség-erő”. Az élet tartama alatt az anyagi elmekörökben van jelen. Lásd még → „akarat (teremtményi szabad ~ jellemzői)”

- akarat (szellemi ~): 118:6.6 „azonosítja önmagát az Isten akaratával.” 118:6.7 „Az emberi akarat teljes hatóköre szigorúan véve is véges-korlátolt, kivéve egyetlen egyet: amikor az Isten megtalálását választja, és azt, hogy olyanná váljon mint ő, akkor e döntése a végest meghaladja; csak az örökkévalóságban derülhet ki, hogy vajon e döntés egyúttal meghaladja-e az abszonitot is.”

- akarat (teremtményi szabad ~ fogalma): 118:6.4 A választás hatalma.

- akarat (teremtményi szabad ~ jellemzői): 112:6.5 „nem létezhet elme nélkül,” de képes fennmaradni az anyagi értelem megszűnése ellenére is.

- 118:6.4 Viszonylagos, mert idő korlátozhatja és tér határolhatja.

- 118:6.4 A „választása nem abszolút, mégis többé-kevésbé véglegesnek tekinthető a véges szintjén és a választó személyiség sorsát illetően.”

- 118:6.5 Csak a választási lehetőségeit alkotó körön belül választhat.

- 118:7.1 Az éretlen akarat hatóköre az Istenek által bölcsen korlátozott.

- 118:7.1 A megszabott határok között igazi akarat.

- 118:7.2 Általa „az összes valóság tapasztalásbeli alapra épülő megjelenítésének alkotó részeivé” válhatunk.

- 118:7.3 A tévedés, a szabad akaratú kapcsolatteremtés révén a világegyetemi fejlődés része, csak „az időben és a Legfelsőbb Lény fejlődő jelenlétén belül létezhet.”

- 118:7.8 „Az egyre magasabb világegyetemi szintek elérésével egyre nagyobb szabadság adatik a választásnak”.

- 118:7.8 „a választás fokozatosan közelít az isteni szabadsághoz, amint a felemelkedő személyiség eljut az isteniségi állapotig, a világegyetem céljainak legteljesebb elfogadásáig, a mindenségrendi-bölcsesség kiteljesítéséig és az Isten akaratával és útjával való teremtményi azonosulás véglegességéig.”

- 118:8.3 A szellem felszabadítja, a működési rend pedig korlátozza a működését.

- alászállás célja (alászálló személyiségek esetében): 112:2.19 Tapasztalatgyűjtés „a Legfelsőbb, a Végleges és az Abszolút Istenség isteni akaratának megértéséhez és végrehajtásához szükséges egyre hathatósabb képességek” megszerzése érdekében.

- alászállás legfelsőbb szellemi célja (urantiai ~ Jézus esetében): 120:4.4 Az Istenről szóló kinyilatkoztatás kiteljesítése.

- alászállási sajátosság: 119:0.2 Hozzátartozik az Egyetemes Atya paradicsomi Fiainak természetéhez. Szokásként a paradicsomi Háromság Örökkévaló Fia vezette be, aki „hétszer szállt alá a Havona hét körébe Grandfanda és a térből és időből jövő első zarándokok felemelkedése idején.”

- alászállások (Jézusé): 120:0.4 Hét alárendelődés – alászállás – a paradicsomi Háromság személyeiből álló különféle társulások akaratának, a következők szerint:

1. Az Atya, a Fiú és a Szellem együttes akaratának.

2. Az Atya és a Fiú akaratának.

3. Az Atya és a Szellem akaratának.

4. A Fiú és a Szellem akaratának.

5. A Végtelen Szellem akaratának.

6. Az Örökkévaló Fiú akaratának.

7. Az Egyetemes Atya akaratának.

Jézus ezek által 120:0.5 „egyszerre egyesíti a paradicsomi Istenség hétszeres nézőpontját az idő és tér teremtményi nézőpontjával.”

- alászállások célja (Jézus esetében): 120:0.4 a) A teremtmények megértéséhez szükséges tapasztalás megszerzése. b) Azon előjog megszerzése, melynek révén a paradicsomi Háromság legmagasabb szintű hatáskörét képviselheti.

- alászálló Fiú utáni ember: 52:5.8 E korszak hossza tízezertől százezer évig terjedhet. 52:5.1 A paradicsomi alászálló Fiú akkor születik meg egy szokványos világon, amikor azon a halandók értelmi fejlődése és erkölcstani fejlettsége a csúcspontjára ért. Az Urantia alászálló Fiúja, aki egyben a Teremtő Fiú – nem szokványos módon – az ádámi megítéltetési időszak végén született a Földre. 52:5.2 A Teremtő Fiú a világegyeteme csaknem tízmillió világa közül egyen teljesít alászállási küldetést, a többi világra az Ítélkező, vagy más néven Avonal rendbe tartozó Fiú érkezik. 52:5.4 Az alászálló Fiú a halandók szellemi felemeléséért és szellemben való szabadságáért munkálkodik. 52:5.3 E korszak emberének halandói szenvedélye „a mindenségrendi valóságba való behatolás és a szellemi valósággal való egyesülés.” Teljesen új szemléletű oktatási és kormányzási rendszerek jönnek létre. 52:5.8 Az emberi jellem rendkívüli fejlődésen megy keresztül. 52:5.9 E korszakban megoldásra kerülnek a betegségekből és a bűnözésből fakadó problémák. 52:5.10 Még több nemzet van, de lényegében már csak egy emberfajta, egy vallás és egy nyelv létezik. A nemzetvédelmi célt szolgáló katonai fegyvernemeket ekkorra már megszűntették. 52:5.6 Miután az alászálló Fiú megtestesülése véget ér, a harmadik napon felemelkedik az Egyetemes Atya jobbjához, és megbizonyosodik az alászállási küldetése elfogadásáról, majd visszatér a Teremtő Fiú helyi világegyetemi központjára. Innen küldik el az alászállási világra a közös szellemüket és egyidejűleg elrendelik, hogy az adott világ minden épelméjű sajátakaratú teremtménye Gondolatigazítót kapjon, amint elérte az erkölcsi felelősség megjelenésének életkorát.

- alászálló Istenfiak: 20:1.1 isteni származásúak, feladatuk alászállási segédkezések az idő és tér világain az evolúciós eredetű lények paradicsomi felemelkedésének segítése érdekében. Jelenleg hét rendjük ismerhető meg.

20:1.2 „1. Teremtő Fiak – a mihályok.

20:1.3 2. Ítélkező Fiak – az avonalok.

20:1.4 3. Háromsági Tanító Fiak – a daynalok.

20:1.6 4. Melkizedek Fiak.

20:1.7 5. Vorondadek Fiak.

20:1.8 6. Lanonandek Fiak.

20:1.9 7. Az élethordozók.”

- alászálló rendek: 30:1.29 kettős-származású lények, akik tizenkét csoportba sorolhatók.

30:1.31 „1. Teremtő Fiak.

30:1.32 2. Ítélkező Fiak.

30:1.33 3. Fényes Hajnalcsillagok.

30:1.34 4. Melkizedek Atyák.

30:1.35 5. A melkizedekek.

30:1.36 6. A vorondadekek.

30:1.37 7. A lanonandekek.

30:1.38 8. Ragyogó Estcsillagok.

30:1.39 9. A főangyalok.

30:1.40 10. Élethordozók.

30:1.41 11. Ki-nem-nyilatkoztatott Világegyetemi Segítők.

30:1.42 12. Ki-nem-nyilatkoztatott Istenfiak.”

- alászálló zarándokok: 26:3.1 paradicsomi létpolgárok, akik a Havona köreit belülről kifelé haladva járják. Az első kör kísérleti világán keresztül lépnek be a Havonába, és haladnak kifelé, a hetedik kör irányába.

- alázatosság: 87:5.6 kezdetben nem a tudatos én lealacsonyítása volt, hanem az irigynek gondolt szellemek becsapására irányult. Ennek érdekében az ősök elkezdtek lekicsinylően beszélni a sikereikről, vagy 87:5.7 szitkokat szórtak a szerencsés személyre és a kedvelt dologra. A szellemek féltékenységének megelőzéséből eredő lekicsinylő megjegyzések szokása „később polgárias szerénységgé, tartózkodássá és udvariassággá fejlődött.”

- Alexandria: 130:3.8 Város Jézus korában, mely „Róma után a legnagyobb és legkiválóbb volt a világon.”

- Alexandriai könyvtár: 130:3.4 Jézus korában a világ legnagyobb könyvtára. „Majdnem egymillió kéziratot őriztek itt a polgárosodott világ minden tájáról: Görögországból, Rómából, Palesztinából, Pártusföldről, Indiából, Kínából és még Japánból is.” Abban az időben itt volt megtalálható a legbővebb indiai irodalmi gyűjtemény is. Jézus a könyvtárat egy indiai tanítványával kereste fel. 130:3.5 E tanítvány itt készítette el Jézus iránymutatásával azt az összeállítást, amely idézeteket tartalmazatott az akkori világ Egyetemes Istenséget elismerő vallásainak irataiból. 130:3.7 A könyvtár gyűjteménytára „nem annyira a ritka tárgyak gyűjtőhelye, hanem inkább a képzőművészetek, a tudomány és az irodalom egyeteme volt.” A naponta itt tartott előadásoknak köszönhetően abban az időben ez „volt a nyugati világ értelmi központja.”

- alkalmazkodásképesség: 65:6.2 az anyagi vagy szellemi élő létezőkben működő elpusztíthatatlan erőfeszítés, mely egyben a tökéletesedésre való belső törekvés bizonyítéka is. Megnyilvánulásai közé tartozik a környezethez való igazodásra, a szervezeti alkalmazkodásra és a magasabb szintű életvitelre való törekvés.

- alkotókészség (alkotásképesség): 111:4.12 „a személyiség szerves egésszé rendezésén és a sajátlényeg egyesítésén keresztül járul hozzá a jellem megnemesítéséhez.” 111:4.8 Az ember belső világában irányítható a legjobban. 111:4.9 Működése a személyiség felelős választásán múlik. Működhet önkéntelenül, véletlenszerűen, de munkálhat szabályozottan, irányítottan, építőjellegűen is. Az alkotó képzelet működését hátrányosan befolyásolja „az előítélet, a gyűlölet, a félelem, a harag, a bosszúvágy és a vakbuzgóság”. 111:4.11 Mivel az alkotókészség szabad akaratú, ezért képes pusztítani is.

- alkotókészség (isteni ~): 105:2.7 „mindig egység jellemzi, és ez az egység az Atya-Fiú kettőssége és az Atya-Fiú-Szellem Háromsága abszolút egységének kifelé való tükröződése.”

- Alkotó Szellem: 37:0.1; 37:2.1 más néven, a helyi világegyetemi Anyaszellem.

- Alkotó Szellemek: 9:8.4 a Teremtő Fiak helyi világegyetemi társai, a Végtelen Szellem hozza létre őket.

- Alvó továbbélők: 30:4.10 a felemelkedési világegyetemi létpálya egyik szakaszára vonatkozik. 30:4.11 Azok a lények mennek át rajta, akik valamilyen okból képtelenek voltak azt az értelmi szintet és szellemiségi felruházottságot elérni, ami feljogosíthatta volna őket arra, hogy személyes oltalmazót kapjanak. Mivel így nem juthatnak el azonnal és közvetlenül a lakóvilágokra, ezért a túlélő lelkeknek öntudatlan alvásban kell nyugodniuk az új korszakhoz tartozó ítéletnapig, az Istenfiú eljöveteléig, aki számba veszi a korszak túlélőit és megítéli a teremtésrészt. 30:4.12 Az időbeli késedelemtől eltekintve, ők azokkal együtt mennek végig a felemelkedés rendelt útján, aki a „halálbeli” alvást elkerülik.

- Amadon: 67:3.7 módosított andonfi, akit Van mellé rendeltek segítőnek. 67:3.8 E férfi végig kitartott Van mellett a Kaligasztia-féle lázadás során. 67:6.4 Egészen Ádám koráig az Urantián maradt. Emberfeletti társával, Vannal együtt, az életfa-eljárás és a melkizedekek különleges életsegédkezése révén tartotta fenn magát. 74:2.2 Ő az Édenkert nyelvének és ábécéjének egyik kidolgozója. 74:0.1, 74:5.1-2 Kr. előtt 35.907 évvel azelőtt hagyta el az Urantiát.

- amadonfiak: 73:1.3 inkább műveltségi és vallási megjelölés, mint faji meghatározás. 67:6.3 E csoport 144 andonfi származású emberből állt, amely a nevét Amadonról kapta. 39 férfi és 105 nő alkotta, akik hűségesek maradtak a világegyetemi kormányzathoz. Közülük ötvenhatan halhatatlan besorolásúak voltak. A többiek Van és Amadon vezetésével a lázadás utáni Urantián működtek a halandói napjaik végéig. Az utódaik sokáig adtak vezetőket a világnak. 73:1.2 Kaligasztia árulását követően is fennmaradtak közöttük a dalamatiai hagyományok és a Bolygóherceg műveltsége. 73:1.4 Hagyományosan gyűlölték egymást a nodfiakkal. 73:1.6 A Van-tó és a Káspi-tenger déli területei közelében keveredő nodfi és amadonfi leszármazottakat az „eleitől fogva hatalmasok” között tartották számon.

- Amdon: 93:2.1 Sumér származású káld pásztor. 93:2.3 Az első ember, akivel Makiventa Melkizedek a megjelenését követően elbeszélgetett.

- Amenemope: 95:3.5 Egyiptomi látnok, 92:5.11 a Melkizedek utáni kor kiemelkedő vallási tanítója. 95:4.1 Nevezték az „ember fiának” is. 95:1.11 A munkássága Mezopotámia vallási műveltségén alapult, melynek Egyiptomban formált változatából a héber irodalom és szertartásrend sokat átemelt. 95:4.1 Amenemope a lelkiismeretet tette a jó és a rossz közötti döntés meghatározó elemévé. Tanított a bűnért járó büntetésről és a napistenséghez való folyamodáson keresztüli üdvözülésről. 95:4.2 Tanított arról, hogy a javak és a vagyon az Isten ajándéka. Hitte és tanította, „hogy az Isten-tudat a döntő tényező mindenféle viselkedésben; hogy minden pillanatot az Isten jelenlétének és a neki való felelősségnek a felismerésével kell megélni.” 95:4.3 Amenemope héberre fordított tanításai alapvetően határozták meg a Példabeszédek könyvének világszemléletét. Főműve a Bölcsesség könyve, melyet görögre is lefordítottak. 95:4.5 „A héber Példabeszédek könyvének tizenötödik, tizenhetedik, huszadik fejezete, és a huszonkettedik fejezetének tizenhetedik versétől a huszonnegyedik fejezet huszonkettedik verséig tartó részei csaknem szó szerint Amenemope Bölcsesség könyvéből valók. A héber Zsoltárok könyvének első istendicsőítő énekét Amenemope írta és ez képezi Ehnaton tanításainak lényegét is.” Lásd még → „Ehnaton”

- Amerika felfedezése: 79:5.6 Elsőként Kr.e. 83000 évvel a vörös emberfajta törzsei kezdték felfedezni. 78:5.7 Másodikként, az andita vándorlások korában 132 tengerészük, 79:5.9 akik a mai Peru területét elérve 78:5.7 és az andokbeli őslakosokkal házasodva, megalapították a későbbi inkák urainak vérvonalát. Dél-Amerikát Japánból indulva, szigetről szigetre haladva, kis hajókból álló hajórajjal érték el. 79:5.7 Harmadikként, a Krisztus utáni első évezred végén, európai fehér fajták csoportjai jutottak el az amerikai kontinensre, felfedezve az ott élő vörös embert is.

- amidisták: lásd → „buddhizmus (Amida Buddha vallás)”

- Amoszád: 78:5.1 + 92:5.9 Kr.e. 15.000 táján a vezetésével újult meg és szerveződött újjá a második Kert szetfi papsága. Ez az új korszak az ádámfiaknak a nodfiakkal történt összeolvadását követően köszöntött be.

- Anaxagórasz: 98:2.6 Görög bölcselő. Elismert egy Első Okot és egy Első Elmét, de mégis egy működésközpontú világnézet híve volt.

- Anaxand: 130:2.4 Fiatal görög hajóács, akit Jézus Cezáreában tanított. 130:2.5 Később a Fülöp apostol által létrehozott cezáreai keresztény közösség tagja lett. A szenvedők javára végzett segítségadás során halt meg.

- anditák: 76:4.8 Emberfajta, többnyire nodfi nők utódai, akik ádámi élet-sejtanyagot kaptak. Induló csoportjuk 1.570 férfiból és nőből állt. Bár eredetileg 1.682 felsőbbrendű urantiai nő lett megtermékenyítve, de az általuk szültek közül 112 gyermek nem élte meg a felnőttkort. 78:4.1 Összességében idetartoztak a tisztavérű ibolyaszín emberfajta, a nodfiak és az evolúciós népek elsődleges keverékei. Jellemző rájuk, hogy jóval nagyobb arányban volt meg bennük az ádámi vér, mint a mai emberfajtákban. A faji örökségükben „az ibolyaszín fajta aránya az egynyolcad és az egyhatod között volt.” 83:2.5 A világ emberfajtái az anditák által kapták a házassághoz vezető személyes választást, az udvarlásban megnyilvánuló erősödő szerelmet és kalandot. 78:4.2 Az anditák legkorábbi csoportjai Kr.e. több mint 23.000 évvel, az ádámfiak és a nodfiak keveredéséből jöttek létre. 78:0.2 Az ádámi népek Kr.e. 15.000-ben olvadtak össze a nodfiakkal és a szangik törzsekkel. 78:4.6 Az anditák kalandvágyó népek. Kései leszármazottaik hajózták körül a földet. 78:4.4 A korai anditák nem tekinthetők árjáknak, „ők az árják elődei voltak.” A kaukázusinak mondott fajta kialakulása andita örökségnek tekinthető.

- andita vándorlások: 78:3.9 A korai vándorlási időszak Kr.e. 25.000-től 15.000-ig, a későbbi pedig Kr.e. 15.000-től 6.000-ig tartott. 78:3.10 Az első csoportok lassan haladtak, így a műveltségük jelentős részét elveszítették az út során. A későbbi vándorlások sebessége már alkalmas volt arra, hogy az édeni műveltséget tetszőlegesen távoli vidékekre is eljuttassa. A kivándorlás második korszaka Kr.e. 15.000-ben, a szetfi papság megújulását követően vette kezdetét, melyet megelőzött az ádámfiak nodfiakkal való összeolvadása is. 78:5.4 Kr.e. 12.000-re az andita eredetű népek háromnegyede már otthonra talált Észak- és Kelet-Európában. 78:5.5 Továbbá eljutottak Észak-Kínába és nagyban kiegészítették a szaharai szangik népek északi csoportjait is. „De csak néhány tanító és kereskedő jutott el Afrikában a Nílus forrásvidékénél délebbre.” A kontinens két partvonalát követve kevert andita és egyiptomi csoportok az egyenlítőnél délebbre is eljutottak, de Madagaszkárt nem érték el. 78:5.6 Anditák voltak India dravida, majd később árja hódítói is. A Közép-ázsiai jelenlétük nemesítő hatással volt a turániak őseire. Továbbá eljutottak Japánba és Tajvanra is. 78:5.7 Százharminckét andita tengerész kis hajókból álló raja, Japánból indulva – szigetről szigetre haladva – érte el „Dél-Amerikát és az andokbeli őslakosokkal kötött vegyes házasságok révén létrehozták az inkák népe későbbi urainak őseit.” 78:5.8 Mezopotámia műveltsége az andita kirajzások hatására terjedt el Európában, Indiában, Kínában, Észak-Afrikában és a csendes-világtengeri szigeteken. 78:6.1 Az utolsó kirajzások Kr.e. 8000 és 6000 között történtek három hullámban. E kirajzásokat a keleti hegyi törzsek és a nyugati síkságok népeinek terjeszkedése váltotta ki. 78:6.2 A kivonulók 65%-a a Káspi-tengeri útvonalon Európába ment. 78:6.3 A szetfi papok egy nagyobb csoportjával együtt 10%-uk az iráni fennsíkra és Turkesztánba ment. Innen sok leszármazottjuk tovább vándorolt Indiába. 78:6.4 Hszincsiangot 10%-uk érte el. Az itt keveredett utódaik közül többen eljutottak Kínába. 78:6.5 A vándorlók 10%-a Arábián átkelve Egyiptomba ment. 78:6.6 A maradék 5% sem keveredni, sem pedig a Tigris és Eufrátesz torkolatvidékének területeit elhagyni nem volt hajlandó.

- andita vándorlások (Európába): 80:4.1 Hét nagyobb beözönlésük különíthető el. Az egyik útvonaluk az égei-tengeri és a Duna-völgyi volt. A másik a Volga és a Don füves területein keresztül vezetett, és volt egy, amely az orosz folyók és a Baltikum érintésével történt. 80:4.5 Az orosz síkságon nyugat felé törő lovas anditák a Kr. előtti 7. és 6. évezredben érték el Európát. Magukba olvasztva a kék ember legjobbjait és elpusztítva legrosszabbját, egy néppé váltak és a skandináv, a germán és az angolszász népek ősapái lettek.

- andita vének törzsi tanácsa: 80:5.6 Döntött az elfogott alsóbbrendű kék emberek sorsáról. Ha valakit alkalmatlannak találtak, szertartás keretében átadták a sámánpapoknak, akik a folyónál elvégezték a „boldog vadászmezőkre” küldés szertartását, a vízbefojtást.

- Andon: 63:0.3 „az első Atyaszerű teremtmény, mely emberi vágyat mutat a tökéletesség iránt.” Nebadoni megjelöléssel így nevezték az első urantiai emberpár férfi tagját. E nevet csak a Gondolatigazítójával való eggyé kapcsolódást követően ismerte meg 63:7.2 a Jerusemen. Az Urantián használt neve a Szonta-an volt, amelynek jelentése „akit anya szeret”. 63:1.3 Ő találta fel a kőbaltát 63:2.4 és a kvarckavicsok szikraképző tulajdonságát. 63:2.5 A párjával, Fontával együtt gyújtották az első tüzet. 63:3.2 Tizenkilenc gyermeknek adtak életet.

- Andon és Fonta: 63:7.1 Az emberi faj megalapítói.

- andonfiak: 64:6.2 a színes emberfajták előtti megjelenésük az Urantián egyedinek mondható a helyi csillagrendszerben. 78:1.5 Kr.e. 35 000 évvel 5 – 6 jellegzetes települést tartottak fenn Ádámszon központjától északra és keletre. De voltak elszigetelt közösségeik Eurázsia-szerte – különösen a hegyvidéki térségekben. Továbbá jelen voltak Izlandon és Grönlandon is. 80:9.6 Az anditák által Közép-Ázsia északi részeibe szorított andonfiak a növekvő szárazság miatt Kr.e. 3000-re visszatértek Turkesztánba és a Káspi-, valamint a Fekete-tenger előtt szétválva, a Balkán-félszigeten és Ukrajna területén át Európába vonultak. Kr.e. 2500-ra e betörő népek andonizálták a közép-európai emberfajták jellegét.

- andonfiak (dunaiak): 80:8.2 Közép- és Délkelet-Európa hegyvidéki térségeiben, többnyire elszórtan éltek. 80:8.4 E gazdálkodók és pásztorok hajdan a Balkán-félszigeten keresztül léptek Európába és lassan vonultak észak felé a Duna völgyében. Földet műveltek, cserépedényeket készítettek. A legészakibb településük a belgiumi Liege-nél volt. E törzsek a műveltségük központjától távolodva folyamatosan leépültek. 80:8.5 A krétai hitterjesztők tevékenységének eredményeként lettek anyaimádók. Később, a kis-ázsiai partvidékről hajókkal érkezett andonfi tengerészek csoportjaival olvadtak össze, akik szintén anyaimádók voltak. 80:9.7 Kr.e. 2500-ra nagyarányú andonfi lökéshullám érte el Európát keletről és e betörő népek erősen andonizálták a közép-európai emberfajták jellegét.

- Andovontia: 37:8.3 a harmadrendű Világegyetemi Körök Felügyelője a Nebadon világegyetemben. Ő szigetelte el az Urantiát a Lucifer-féle lázadás idején.

- Andronover csillagköd: 57:1.1 az Orvonton felsőbb-világegyetem egyetemes térerő-töltéséből keletkezett, 57:1.6 körülbelül 875 milliárd évvel ezelőtt. Csillagköd száma 876.926-os. 57:4.8 E csillagködből összesen 1.013.628 nap és naprendszer jött létre. „A naprendszereket alkotó napok száma 1.013.572.” 57:4.1 „A csillagköd első szakasza forgási jellegű; a második csavarvonalszerű; a harmadikat az első nap kilépése, a negyediket pedig a napok szétszóródásának második és egyben utolsó szakasza jellemzi, s itt a központi mag vagy gömbszerű halmazként, vagy a végleges naprendszer középpontjaként működő magányos napként fejezi be létét.” 57:2.1 Kezdetben tehát forgó és gáz állapotú volt. 57:2.3 Később, a legnagyobb átmérőjét elérve, még jobban felgyorsul, miközben összehúzódik és sűrűbbé válik. 57:2.4 Hatszáz milliárd évvel ezelőtt a gázfelhő ellapult gömbszerű alakot öltött, és a tér gázai elkezdtek anyaggá szerveződni. 57:3.1 A második szakaszához érve, a csillagköd fokozatosan csavarvonalas alakot vett fel. 57:3.6 Az első napja 500 milliárd évvel ezelőtt született meg. 57:3.8 A széteső csillagködöt a nebadoni Mihály 400 milliárd évvel ezelőtt választotta a világegyetem-építő vállalkozása helyszínéül. A Szalvington épített világai és a száz csillagvilági központ bolygói egymillió év alatt készültek el. 57:3.12 A csillagköd 100 milliárd évvel ezelőtt a második fejlődési szakasza végére ért. 57:4.3 Ötven milliárd évvel ezelőtt pedig gyorsan közeledett a harmadik életpálya-szakasza végéhez, melynek során 876.926 naprendszernek adott életet. 57:4.8 A csillagköd magjának utolsó kitörése 136.702 nap születését eredményezte.

- Ang: 66:5.2 „Az élelmezési és anyagi jóléti tanács” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az élelmezési tanács három tagjával együtt nem vett részt a Kaligasztia által vezetett bolygói lázadásban.

- Anglia (mint sziget): 80:2.4 a Szahara elsivatagosodása és Dánia tengerből való kiemelkedése idején vált el Európától.

- Angona: 57:5.4 a naprendszerünk – a Monmatia – kialakulásában szerepet játszott óriási csillagrendszer.

- angyal (beteljesülés-őrangyal jellemzői): 112:3.5 Őrzi az elhalt ember halhatatlan morontia lelkét.

- 112:4.12 A harmadik vagy magasabb szellemi kört elért halandók mellé rendelik.

- 112:4.12 Neki is jóvá kell hagynia az Igazító által készített összefoglaló végleges átiratot a továbbélő jelleméről.

- 112:4.13 Megtervezi a földi halandó továbbélő lelkének befogadására készített személyiségformát.

- Angyali Seregek Hangja: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.11 Minden felsőbb-világegyetemben a negyedik elsőfajú szekonáf és a sorban minden hetedik szekonáf különösen érzékenyen tükrözi minden angyali rend érzelmi válaszait – a fölöttük álló szupernáfoktól az alattuk álló szeráfokig – a Nappalok Elődei és segítőik számára. S teszik ezt folyamatosan, szándékolatlanul, éppen ezért előítélet-mentesen.

- angyalok (ki nem nyilatkoztatottak): 38:3.1 a helyi világegyetemünkben hat olyan, angyalokhoz hasonló lényrend szolgál, akik nincsenek meghatározható kapcsolatban az evolúciós halandók paradicsomi felemelkedésével. Nem nevezik őket szeráfoknak. „E személyiségek teljesen a Nebadon igazgatási és egyéb ügyeivel foglalkoznak”.

- angyalok körei (jerusemi): 46:5.20 hét egyközepű, egymás fölé magasodó körről van szó, melyeknek falairól a belső területekre lehet rálátni.

a) 46:5.21 Az első kör a központi világon állomásozó Végtelen Szellem felsőbb személyiségeié, akik a Független Hírvivők és társaik.

b) A második kört a Jerusemen működő hírvivő seregeknek, Szakmai Tanácsadóknak, morontia társaknak, felügyelőknek és adatrögzítőknek tartják fenn.

c) A harmadik kör a felsőbb rendű és csoportú segédkező szellemeké.

d) 46:5.22 A negyedik kör az intéző szeráfok és más csillagrendszerek szolgáló szeráfjai számára van fenntartva.

e) Az ötödik kör a bolygó szeráfjaié.

f) A hatodik kör az átmenetben segédkezők otthona.

g) A hetedik kör pedig a szeráfok ki nem nyilatkoztatott rendjeinek tartózkodási helye.

Az adatrögzítő csoportok lakhelye a jerusemi-feljegyzés templom.

- Anna: 122:9.2 Galileai származású templomi költőnő Jeruzsálemben. 122:9.4 Az általa írt verset énekelte el Simeon a gyermek Jézus megváltási szertartása idején. Anna és Simeon, Zakariás pap bizalmasai voltak.

- Annan: 74:2.5 a nodfiak állhatatos leánya és szóvivője, tagja volt annak a tizenkét tagú bizottságnak, amely Ádámot és Évát fogadta az Urantián.

- Anova: 49:0.5 a Satania legidősebb lakott világa. Egy hatalmas, sötét bolygó körül kering negyvenhárom segédszférával együtt, azonban három szomszédos nap különböző fényének van kitéve. A lakói egy haladó polgárosodott társadalom magasan fejlett szakaszában élnek.

- Antaresz csillagfelhő: 41:3.2 a Nebadon helyi világegyetem legnagyobb csillaga. Az átmérője négyszázötvenszer, a tömege pedig hatvanmilliószor nagyobb a mi napunkénál.

- anya-gyermek kötelék: 83:7.1 ösztönös kapcsolat, mely az erkölcsök fejlődésétől függetlenül működik. A párkapcsolatok megszakítása esetén a gyermekek már a korai időktől kezdve az anyát követték.

- anya-gyermek közösség: 84:1.8 nem azonos a házassággal és az otthonnal, de mindkettőnek ez az alapja. 84:3.9 Mielőtt a társadalom áttért volna a pásztorkodásra, az anyák négy-ötéves korukig szoptatták a kisgyermekeiket.

- anyag: 42:4.13 Az anyag szerkezetének viszonylagos egységességét és a világegyetemek mozgásban maradását az biztosítja, hogy az energia pontosan meghatározott adagokban nyelődik el és bocsátódik ki. 42:4.14 Az elnyelődő vagy kilépő energiamennyiség mindig „kvantumnyi” vagy annak valamely többszöröse. A kvantum viselkedés hullám-erőtani megnyilvánulás. Az ilyen hullámjellegű energialüktetés kiterjedése 860-szorosa az ultimatonok, az elektronok vagy az atomi egységek átmérőjének. 42:7.4 A helyi Nebadon világegyetemben a térenergiának száz különböző atomi anyagiasulása létezik. „E száz anyagforma szabályos sort alkot, amelyben egy és száz közötti elektron kering a központi, viszonylag állandó atommag körül. 42:7.8-7.9 Száz elektron a tíz legnehezebb elemben van jelen. Három energia sávban harminc-harminc elektron, a negyedikben pedig tíz, melyek hőmérséklet és nyomásváltozásra könnyen megszöknek. A maghoz legközelebbi harminc elektront nehéz különálló, rendezett testekként észlelni. 42:7.6 „Az atom egyensúlyi állapotának biztonsága a magban lévő, villamosan semleges neutronok számától függ. A vegyi tulajdonságokat teljes mértékben a szabadon keringő elektronok működése szabja meg.” 42:7.10 „Az első huszonhét atom, melyek pályaelektronjainak száma egy és huszonhét között van, sokkal könnyebben megérthető, mint a többi. Huszonnyolctól fölfelé a Korlátlan Abszolút feltételezett jelenlétének kiszámíthatatlansága egyre jobban megmutatkozik.” Lásd még → „energia-anyag”

- anyag (meghatározások): 56:10.18 „az abszolút Istenségek paradicsomi energia-ragyogásának tér-idő árnyéka.”

- 0:6.1 Bármi „amiben az alsó-Paradicsomban összpontosuló anyagi-gravitációs kör választ kelt.”

- 42:1.2 A mindenségrendi valóság egyik megnyilvánulása.

- anyag (jellemzők): 42:11.1 „Minden anyagivá lényegülés eredeti oka az Első Forrás és Középpont, és egyúttal az összes szellem első és végső Atyja.”

- 42:11.5 Minden anyagi tömeg rendezett energia.

- 12:8.10 Alá van rendelve az egyenes irányú gravitációnak, kivéve, ha mozgás módosítja vagy elme korlátozza.

- 42:1.4 Vannak villamos egységei, melynek energiaforgásait változtatva fizikai változások hozhatók létre benne.

- 42:3.1 A központi világegyetemet kivéve, mindenhol ugyanolyan.

- 42:3.1 Fizikai „tulajdonságait az határozza meg, hogy az alkotó részecskék milyen keringési sebességgel rendelkeznek, mekkora a keringő alkotórészek száma és mérete, azok milyen távol vannak a magtól, illetőleg mekkora az anyagot kitöltő térrész, valamint függ bizonyos, az Urantián eddig még fel nem fedezett erők jelenlététől is.”

- 42:4.9 Az elektron- és ultimaton-működés lassulása az energia anyaggá „lassulását” eredményezi.

- 42:4.11 „Az anyagbeli tömegnövekedés egyenlő az energiatartalom növekedése osztva a fénysebesség négyzetével.”

- 112:2.11 Bár valóság marad az elme számára, de egyre kevésbé érzékelhető az anyagi érzékelés útján, amint „az elme egyre jobban közelít a valóság végső megértéséhez”.

- 116:6.4 „az anyagtömeg érzékeny a rendteremtő elmejelenlétre.”

- anyag csoportosítása: 42:3.13 osztályozásának alapja az anyag szerveződése. 42:3.2 Tíz nagy csoportja van.

„42:3.3 1. Ultimatonikus anyag – az anyagi létezés első fizikai egységei, azok az energiarészecskék, melyekből az elektronok felépülnek.

42:3.4 2. Elektronszint alatti anyag – a napok folyékonygázainak robbanékony és taszító hatású állapota.

42:3.5 3. Elektron-anyag – az anyagelkülönülés elektron-szerveződési szakasza – elektronok, protonok és különféle egyéb részecskék, melyek elektron-csoportokat képeznek.

42:3.6 4. Atomszint alatti anyag – a forró napok belsejében nagy mennyiségben előforduló anyag.

42:3.7 5. Szétesett atomok – a kihűlő napokban és a világűrben fordulnak elő.

42:3.8 6. Ionizált anyag – villamosság, hőhatás vagy röntgensugárzás és oldószerek által a külső (vegyileg hatóképes) elektronhéjuktól megfosztott atomok halmaza.

42:3.9 7. Atomi anyag – az elemi szerveződés vegyi állapota, a molekuláris vagy látható anyag alkotóelemei.

42:3.10 8. Az anyag molekuláris állapota – mint az Urantián szokványos körülmények között viszonylag állandósult állapotban előforduló anyag.

42:3.11 9. Radioaktív anyag – a nehezebb elemek bomlási hajlama és tevékenysége nem túl magas hőmérséklet és csökkenő gravitációs nyomás mellett.

42:3.12 10. Összeomlott anyag – a kihűlt, illetőleg halott napok belsejében található, viszonylag állandósult állapotú anyag. Ez az anyagforma nem igazán nyugalmi állapot; bizonyos ultimaton-, sőt elektron-működés is észlelhető, de ezek az egységek nagyon közel vannak egymáshoz, és a keringési idejük is nagyon rövid.”

- anyagelvűség: 56:10.4 az istent nem ismerés és a visszataszító dolgok csúcsa, a szép véges ellentéte, mely 102:6.10 „kisebbíti az emberi életet”.

- anyagi dolgok (a véges teremtés anyagi dolgai): 130:4.2 „a paradicsomi Mintának és az örökkévaló Isten Egyetemes Elméjének tér-idő tükröződései.”

- anyagi- és szellemi világok közötti lényszintek: 38:9.9 halandó ember, másodfajú közteslény, elsőfajú közteslény, morontia kerub, középszakaszú kerub, szeráf.

- Anyagi Fiak (helyi csillagrendszeri): 45:5.1 a főtemplomuk a Jerusemen van. 45:5.2 A Fiak és Leányok a saját területeiken élnek az evolúciós bolygói szolgálat vagy a paradicsomi felemelkedés megkezdése előtt. 45:5.3 Ők a legfelsőbb rendű ivarosan szaporodó lények a fejlődő világegyetemek felkészülési szféráin. Bolygói küldetésük során ők a kapcsolat az anyagi teremtmények és a láthatatlan Bolygóherceg között. 45:5.4 A legutóbbi összeírási adat szerint a Nebadonban 161.432.840 létpolgári besorolású Anyagi Fiú és Leány volt a helyi csillagrendszeri központokon. A számuk folyamatosan nő. A szaporodásuk nem csak a vágyaik, hanem a felsőbb kormányzás által is irányított. 45:5.6 A melkizedek minta alapján magas fokú önkormányzatiságot működtetnek, céljuk a teljes önállóság. 45:5.5 De részt vesznek a helyi irányításban is. 45:6.2-6.9 Közvetlen kezesei és pártfogói a csillagrendszer központján állampolgárságot kapott felemelkedő halandóknak. Ennek során olyan kapcsolati, valamint szülői és gyermeknevelési tapasztalatok megszerzésében is segítik őket, melyekben e halandóknak a hústesti életük során valamely okból nem volt részük.

- Anyagi Fiak és Leányok leszármazottai: 51:3.6 „az egyik rendet az ő húsvér gyermekeik, a másikat pedig a köztes teremtmények másodfajú rendje alkotja.”

- Anyagi Fiú és Leány (Ádám és Éva): 51:1.1 anyagi vagy ivaros teremtményei a helyi világegyetemi Teremtő Fiúnak, 51:1.2 aki minden csillagrendszerben csak egy ilyen párt hoz létre, eltérő természettel és fajnemesítő képességekkel. 51:1.6 Ők a csillagrendszeri központ állandó besorolású létpolgárai, akik anyagi teremtményként élnek és szaporodnak. 50:0.1 Mivel a Satania csillagrendszer eredeti Anyagi Fiát Ádámnak hívják, ezért mindazok, akik élőlénytani nemesítőkként mennek a csillagrendszeri világokra, mindig a rendjük első és eredeti Fiának nevét viselik. 51:1.2 „Az Urantiára jött Ádám és Éva az Anyagi Fiak eredeti sataniai párjától származik.” 51:0.3 Mindketten a jerusemi élőlénytani nemesítők testületéből jöttek. 51:1.3 Rendjük két és fél, három méter magas. A testük ibolyaszín árnyalatú fényben ragyog. Anyagi vérük van, de isteni energia is eltölti őket. Mivel hím- és nőneműek, ezért egymás kiegészítői, többnyire párban működnek. 51:1.4 Bár fizikai módon is táplálkoznak, de a halhatatlan létüket a közvetlenül hasznosuló mindenségrendi energiák biztosítják. Ha feladatteljesítés közben elbuknak, akkor halandó emberekként kell befejezniük az életüket. 51:1.5 Az eredeti csillagrendszeri Ádám és Éva utódai csak akkor halhatatlanok, ha a létük során tökéletes összhangot tartanak fenn a Szellem elme-gravitációs körével. 51:1.8 Bár a csillagrendszerünk jerusemi központján az Ádámok és Évák hűséges gyermekei ily módon halhatatlanok, azonban az evolúciós világokra küldött párok bolygón nemzett utódai már nem képesek ellenállni a természetes halálnak, és nemzedékről nemzedékre egyre rövidebb élettartammal bírnak. 51:1.6 Eredetileg nem rendelkeznek Gondolatigazítóval, de a bolygói küldetésük tapasztalatai biztosítják számukra az Igazító beléjük költözését és a paradicsomi felemelkedést. 51:1.7 Ők maguk, és az utódaik is képesek az adott bolygó lakóival történő ivaros szaporodásra. 51:2.2 A bolygói küldetésre való szállításuk anyagtalanná lényegítést követően történik. A téren keresztül történő utazásuk szeráf-társítás által valósul meg. Az anyagivá való visszaállításuk egy élethordozó segítségével történik a küldetésük helyszínén. 51:2.4 Ez urantiai időben mérve tíz és huszonnyolc nap közötti időt vesz igénybe, melyet a pár alvásban tölt. 73:1.1 A megérkezésük rendszerint a találmányok, az anyagi haladás és az értelmi felvilágosodás nagy korszakának kezdetét jelzi a bolygón. 51:2.3 Az evolúciós korszak végéig a választott bolygójukon maradnak 51:0.2 a Bolygóherceggel együttműködve. 51:1.5 A Satania csillagrendszer történetében 13 bolygói Ádám vett részt lázadásban vagy vétekben. 55:4.18 Egy szabályosan fejlődő bolygó Ádámja és Évája a fény és élet ötödik korszakától kezdve kérheti a Teremtő Fiútól a bolygói szolgálatból való elengedést a paradicsomi felemelkedésük megkezdése érdekében. De dönthetnek úgy is, hogy továbbra is a bolygó igazgatói maradnak. 55:4.23 Legkésőbb a fény és élet hetedik szakaszában Ádám és Éva mentesül a bolygói kötelezettségei alól. 55:4.24 Felmentésüket követően az alábbi létpályák közül választhatnak.

55:4.25 1. A világegyetemi központra mennek morontia tapasztalás céljából, majd Gondolatigazítót kapva, a paradicsomi felemelkedés útjára lépnek.

55:4.26 2. Még a fényben megállapodott világon megkapják az Igazítót a saját, önkéntes bolygói szolgálatra jelentkezett egyenes ági gyermekeikkel együtt, és ezt követően közösen kezdik meg a paradicsomi felemelkedést a világegyetemi központról.

55:4.27 3. A bolygóról utazhatnak a rendjük midszonit világára, és ott kapják meg az Igazítójukat.

55:4.28 4. Visszatérhetnek a csillagrendszeri központra, ahol egy időre a legfelsőbb tanács tagjává válnak. Igazítót e szolgálat letelte után kapnak, és kezdhetik meg a paradicsomi létpályát.

55:4.29 5. Vállalhatnak tanári szolgálatot a saját korábbi hazájukban, s csak ezt követően, a világegyetemi központra való átmenetük idején költözik beléjük Igazító.

- Anyagi Fiak feladatai: 50:0.1 Az emberfajták nemesítése. 73:1.1 A tudományok fejlődésének elősegítése. 75:1.2 Az emberfajták keveredésének összehangolása. 75:1.3 Az emberek közötti testvériség hirdetése. 75:1.3 A vallási egység kialakítása.

- Anyagi Istenfiak: 37:9.9 a helyi világegyetem minden egyes csillagrendszerének Ádámját és Éváját a Teremtő Fiú egyedül hozta létre az Alkotó Szellemmel történt közös teremtéseiket követően. A két különböző nem szaporodó fiúi besorolású rendet takar. A párok leszármazottai a csillagrendszeri központok állandó besorolású létpolgárai. 37:9.10 A bolygói küldetéssel megbízott „Anyagi Fiú és Leány feladata az adott világ ádámi emberfajtájának megalapítása, melynek rendeltetése, hogy végül összeolvadjon az adott szféra halandói lakosaival.” A Bolygók Ádámjai alászálló és felemelkedő Fiak is.

- anyai szeretet: 84:1.7 természetes, erős és ösztönös kapcsolat az anya és a gyermeke között, mely az anyát hatalmas nehézségek felvállalására is képessé teszi. 84:1.6 Az anyai szeretet az emlősök esetében veleszületett felruházottság, amely a helyi világegyetemi elmeszellem-segédektől származik. E szeretet erőssége és önzetlensége egyenes arányban áll az újszülött fajra jellemző védtelen időszakának hosszával. 84:1.7 Az anyai szeretet késztetése hátrányt jelent a nő számára a férfival szemben. E késztetés azonban nem ellenállhatatlan erő. Gátolhatja azt becsvágy, önzőség és vallási meggyőződés is.

- anyatisztelet: 80.7.7 először Krétán, Káin leszármazottai körében vált kedveltté, melynek keretében Évát, mint „nagy anyát” imádták. Több ezer nyilvános szentélye volt Kréta- és Kis-Ázsia-szerte. Egészen „Krisztus koráig fennmaradt, később pedig Mária, Jézus földi anyja dicsőítésének és imádatának leple alatt beépült a korai keresztény vallásba is.” 80:8.5 A dunai andonfiak a krétai hitterjesztők munkájának eredményeként anyaimádók lettek. Így Közép-Európa nagy részén e tisztelet elterjedtté vált. A tisztelet-forma követői a halottaikat kőkunyhóban égették el. 80:9.13 Az északi fehér fajták a bronzkorban anyaimádók voltak. 80:9.4 Ezt a tiszteletformát a dunai andonfiakkal folytatott kereskedelmi kapcsolataik révén vették át. 89:3.4 Az anyatisztelet papjai igen tevékenyek voltak a testi szenvedés erényének tanításában, amire úgy mutattak példát, hogy ivartalanításnak vetették alá magukat.

- apajogúság: 70:5.12 ezen eszme a kevesek életkor szerinti uralmából és a vének tanácsa működéséből nőtt ki.

- arabok: 64:7.11 ezen emberfajta ősei a régi perzsiai félszigeten maradt kék emberfajta maradékai, akik később más fajtákkal – elsősorban a sárgákkal – olvadtak össze. E keverék fajt utóbb az ádámi ibolyaszín emberfajta némileg továbbfejlesztette. Ők váltak az újkori arabok barna bőrű, vándorló törzseivé.

- aranyborjú: 96:1.12 + 96:4.3 + 96:5.8 a beduin pásztorok által a Sinai-tűzhányó szelleméről alkotott jelképes felfogás, mely az istenkép bűvtárgyi megnyilvánulása. Lásd még → „Jahve”

- aranykor mondája: 74:8.14 hitrege egy régi kor idealizált társadalmáról. 68:1.7 „kizárólagos valóságalapja Dalamatia és az Éden történelmi ténye.”

- aranyszabály: 85:3.4 az embernek úgy kell bánnia másokkal, ahogy szeretné, hogy vele is bánjanak.

- Ararát: 77:4.12 Észak-Mezopotámia korábbi lakói által szentnek tartott hegy. 77:4.11 Van azon követői, akik a Van nevét viselő tó partjain telepedtek le, szintén szentnek tartották. Krisztus előtt nyolcezer évvel „az asszírok vanfi ősei már azt tanították, hogy a hét parancsolaton alapuló erkölcsi törvényüket az Istenek adták Vannak az Ararát-hegyen.”

- Arábia népeinek vallása: 95:7.2 a sálemi vallás megjelenésének idejéig a törzsek a régi bűvtárgyaikat imádták. Sok családnak megvolt a saját házi istene. A sálemi hitterjesztők nem tudtak számottevő hatást gyakorolni e terület lakóira. Több vallás képviselői is igyekeztek teret nyerni az itteni népek között, de egyik felfogás sem tudta teljesen kiszorítani a többit. A vallási küzdelem a babiloni Istár, a héber Jahve, az iráni Ahura és a keresztény Jézus Úr Atyjának képviselői között folyt. 95:7.5 Azonban minden arab törzs általános és különös tisztelettel adózott a Mekkában levő fekete bűvkőnek, a Kába-kőnek. E hódolati kapocs vezetett aztán az iszlám vallás megalapításához.

- Archelausz: 123:0.5 Heródes Antipász testvére.

- Ardnon: 119:7.6 Káld pap, a kisded Jézust felkereső „napkeleti” bölcsek vezetője.

- Arisztotelész: 98:2.6 az erényt tudásnak mondta, a jóságot pedig a lélek egészségének. Tanította, hogy jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint vétkesnek lenni annak elkövetésében. Vallotta, „hogy helytelen dolog rosszal fizetni a rosszért, és hogy az istenek bölcsek és jók.” Fő erényei a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság voltak.

- Asgabat: 79:1.4 e mai város közelében fekvő hajdani Adonia, Kr.e. 8000-táján közép-ázsiai kereskedelmi világvárossá lett.

- Ashur: 97:6.2 az asszírok főistene.

- Asóka: 94:9.1 alsó-kasztbeli indiai uralkodó, aki önvédelemből felkarolta és terjeszteni kezdte a buddhista tanokat. Birodalmat épített a buddhista hittérítők munkája nyomán. A támogatásával huszonöt év alatt tizenhétezer hitterjesztőt képeztek és küldtek ki az ismert világba. Így a buddhizmus egy nemzedék alatt Ázsia-szerte uralkodó vallássá vált.

- Aszcendington: 13:1.21 az „Atya, a Fiú és a Szellem kebele”, „az idő és tér felemelkedő lelkeinek tényleges paradicsomi otthona addig, amíg el nem érik a paradicsomi besorolást.”

- Aszcendington titkai: 13:1.22 ilyen a halhatatlan lélek kifejlődése a halandó, anyagi teremtmény elméjében, valamint az isteni Igazító és az emberi eredetű halhatatlan lélek örökkévaló eggyé kapcsolódása.

- atman: 111:0.4 Az emberben lakozó felsőbbrendű rész Hindu kifejezése. E tartalom megnevezése kísérlet volt az emberben lakozó isteni természetű lény (Igazító) megragadására, mely felfogás nem tudta „elkülöníteni a kifejlődő és a lehetőséget tekintve halhatatlan lélek társ-jelenlétét.”

- atom: 42:8.2-8.6 az elektronközi tere nem üres. A töltött protonjait és a töltéssel nem rendelkező neutronjait az elektron tömegénél 180-szor nagyobb tömegű mezotron váltakozó jellege is összetartja, mely „energiaszállító” részecskeként arra készteti a nukleonok villamos töltését, hogy szünet nélkül és váltakozva cserélődjenek. „A nukleon a másodperc egy végtelenül rövid részében töltött proton, a következőben pedig nem töltött neutron.” A mezotron a radioaktív bomlás során elektronná alakul, mely sugárzási többletet eredményez. Van azonban a mezotronon túl is egy olyan atomösszetartó energiaforma, melyet 2014-ig még nem fedeztek fel az Urantián.

- Atya (~ Isten): 115:1.2 „az ember legmagasabb rendű fogalma Istenről”.

- Atya (meghatározások): 105:1.6 a Végtelennek a személyiségünkben ténylegesen tapasztalható valóságként érzékelt állapota.

- Atya (jellemzők, tulajdonságok): 104:4.20 Tiszta szellemlényeg.

- 104:4.21 „a szellem előtt létezik”.

- 104:4.44 „érzékeny az istenségi és a nem-istenségi jelenlétekre”.

- 105:5.4 Az akaratának végtelensége korlátozhatja az abszolút létezési szintet, amely által véglegest hozhat létre és végest teremthet.

- 117:3.8 „az Együttes Cselekvővel együttműködik a Paradicsom energiáinak átalakításában”.

- 117:3.8 Az Együttes Cselekvővel együttműködik abban, hogy a Paradicsom energiáit a Legfelsőbb Lényre érzékennyé tegye.

- 117:3.8 Együttműködik az Örökkévaló Fiúval azoknak a Teremtő személyiségeknek a létrehozásában, akiknek a cselekedetei a Legfelsőbb Lény fennhatóságában fognak kiteljesedni.

- 117:3.8 „együttműködik a Fiúval és a Szellemmel a Háromság-személyiségek megalkotásában, melyek a nagy világegyetem uraiként működnek egészen addig, amíg a Legfelsőbb kiteljesedett evolúciója képessé nem teszi őt e fennhatóság gyakorlására.”

- 117:3.8 Együttműködik az ő istenségi és nem-istenségi mellérendeltjeivel a Felsőség (Legfelsőbb Lény) fejlődésének előmozdításában.

- 117:3.13 A véges mindenségrend gondolata Tőle ered.

- 117:6.22 „nem tesz különbséget a személyek között; minden egyes felemelkedő fiát mindenségrendi egyedként kezeli.”

- Atya (mi Atyánk): 102:3.11 a kinyilatkoztatás úgy mutatja be, mint „a létezés egyetemes tényét, az elme örökkévaló eszméjét és az élet végtelen szellemét.”

- Atya és a Fiú (jellemzők): 118:9.8 A múlt örökkévalóságában a Végtelen Szellem kifejeződésében alkottak egységet.

- Atya-Fiú: 104:4.9-4.10 a Második Hármasegység első tagja. Az ő egyesülésük „a Havona megjelenésében elevenítette meg először a paradicsomi mintát, a Végtelen Szellem, az Együttes Cselekvő megszületésével egyidejűleg.”

- Atya-gyermek viszony: 103:4.5 nem erényen vagy érdemen alapul, hanem a teremtmény gyermek célján és szándékán.

- nem-Atya jellegű világegyetemi megnyilvánulások: 104:2.6 „itt az erő, az energia, az erőtér, az ok-keltés, a válaszadás, a lehetségesség, a ténylegesség, a gravitáció, a feszültség, a minta, az elv és az egység Istenének viszonyairól van szó.”

- Atya-végtelen: 0:3.24 az „Egyetemes Atya abszolút és korlátlanul szabad akarata valódi végtelenségének örökkévalóság-tartalmát képviselő tényleges értékszint.”

- Atyai Kísérők: 26:9.1 a Havona harmadik körének idősebb, nagy szakértelemmel rendelkező szuperáfi segédkezői. 26:9.4 Az idő zarándokait abban segítik, hogy az Egyetemes Atyával elérhető azonosságot és összhangot imádat útján találják meg.

- Atyai szeretet: 40:10.13 Isten az ő minden teremtményét egyformán szereti. E minden egyes fiára kiterjedő „ragaszkodása nem kevesebb, mint igaz, szent, isteni, határtalan, örökkévaló és egyedi – olyan szeretet ez, melyet emennek és amannak a fiúnak adott, mégpedig egyénileg, személyesen és kizárólagosan.” Ezért a fiúi rend a teremtmény legfelsőbb szintű viszonya a Teremtőhöz.

- Atya-szilánkok: 28:5.22 rendelkeznek tudással és tervekkel, de ezek tükrözőműködési úton nem hozzáférhetők. Lásd még → „Gondolatigazító (meghatározások)” → „Gondolatigazító (működésmód – tartalmi elemek)”

- Atya-VAGYOK (jellemzők): 106:7.5 Végtelen.

- 106:7.5 A teremtmények számára egyre jobban megismerhető.

- 106:7.5 Mindig lesznek a teremtmények számára ki nem nyilatkoztatott tartalmai.

- 106:7.6 A teremtmények számára az „Isten teljes elérése képtelenség”.

- 106:7.10 A hét abszolút szakaszának újraegyesülése elméleti lehetőségként nyitva áll az örök jövőben.

- 106:8.23 Az abszolút Atya végleges rendű fiai „mindörökre abszolút akarati részei maradnak a teljes végtelenségnek”. Lásd még → „Atya” → „VAGYOK”

- Atyával eggyé kapcsolódást elért halandók: 40:7.2 a túlélő halandók a felemelkedő Istenfiak csoportjához tartoznak. Amikor egy halandó és a Gondolatigazítója véglegesen és örökre eggyé kapcsolódik, amikor ők ketten eggyé lesznek, éppen úgy, ahogy Krisztus Mihályban az Isten Fia és az Ember Fia is egy, akkor válik egy halandó ténylegesen felemelkedő istenfivá, aki még a legfelsőbb dicsőség és isteniség szintjét is elérheti. 40:10.1 Végső rendeltetésük a világegyetemek mindenségének birtokba vétele.

- ausztrál őslakosok: 69:8.7 sohasem tartottak rabszolgákat, mivel a rabszolgatartás erős szabályozást igényel, ami e visszamaradt törzseknél nem volt meg. 70:4.9 A fejletlenségükből kifolyólag törzsi formájú kormányzást sem alakítottak ki. 92:6.1 Még a XX. század első felében is azzal a kezdetleges vallással rendelkeztek, melynek elemei közé tartozott a kísértetektől való félelem, a sötétségtől való rettegés és az ősök felé való hódolat. 103:3.1 A „szellemekben való hiedelmük ellenére még mindig a nemzetségre összpontosítják a vallásukat.”

- avonalok: Lásd → „Ítélkező Fiak” → „paradicsomi Istenfiak”

- avonalok (jellemzők): 116:3.3 „ténylegesen is fejlesztik isteni természetüket azokkal az eredeti teremtményi jegyekkel, melyeket az evolúciós világokon az adott teremtményi lét megélésekor tettek a magukévá.”

- „az Atya imája”: 66:5.14 Dalamatia lakóinak napi imádsága, melyet „A kinyilatkoztatott vallás kara” adott nekik a következő tartalommal. „Mindenek Atyja, kinek Fiát tiszteljük, jóindulattal tekints le ránk. Szabadíts meg minket minden félelemtől, a tőled valót kivéve. Isteni tanítóinknak teljék örömük mibennünk és tedd, hogy mindörökre igazság szóljon a szánkból. Szabadíts meg minket az erőszaktól és a haragtól; add, hogy tiszteljük a saját és a szomszédaink öregjeit. Ebben az időszakban is adj zöldellő mezőket és gyarapodó nyájakat, mely megörvendezteti a szívünket. Azért imádkozunk, hogy a megígért nemesítő mihamarabb eljöjjön, és teljesítjük az akaratodat e világon, ahogy mások is teljesítik azt más világokon.”

- „Az Atya Útja”: 66:7.8 Dalamatia erkölcsi törvénye, mely hét parancsolatból állt. 66:7.16 Szokássá lett, „hogy a hét egyes napjain e parancsolatok valamelyikével éltek, a köszöntések és az étkezéskori köszönetnyilvánítások alkalmával mondták el azokat.”

„66:7.9 1. Ne félj és ne szolgálj más Istent, csak a mindenek Atyját!

66:7.10 2. Ne légy engedetlen az Atya Fiával, a világ urával szemben, és az emberfeletti társai iránt se mutass tiszteletlenséget!

66:7.11 3. Ne mondj valótlant, amikor az emberek bírósága előtt állsz!

66:7.12 4. Ne ölj férfit, nőt vagy gyereket!

66:7.13 5. Ne lopd el a szomszédod javait vagy jószágát!

66:7.14 6. Ne érintsd a barátod feleségét!

66:7.15 7. Ne mutass tiszteletlenséget a szüleiddel vagy a törzs öregjeivel szemben!”

 

„Á”

- Ábel: 76:2.1 Ádám és Éva elsőként született gyermeke a második kertben. Nem sokkal Káin második születésnapja előtt jött a világra. Tizenkét éves korában döntött úgy, hogy pásztor lesz.

- Ábrahám: 93:4.16 Melkizedek tanítványa és támogatója. 93:6.5 Eredetileg Ábrámnak hívták. Nevét a Melkizedekkel való isteni szövetség hivatalos elfogadásakor változtatta Ábrahámra. 93:6.8 Nem „volt valami jámbor, viszont talpig becsületes volt, és hitt Makiventa Melkizedekben.” 93:5.1 „Melkizedek az ő felelősségévé tette az egy Isten igazságának életben tartását”. 93:5.10 Ábrahám kezdetben a sálemi terület polgári vezetője lett, majd létre hozta hét közeli törzs szövetségét. 93:5.11 Mivel Ábrahámnak hatalmi törekvései voltak, ezért, miután békésen elvált a Melkizedektől, Hebronba ment, hogy megalapítsa a katonai székhelyét. 93:5.14 A sziddimi csata után tizenegy törzsből álló szövetségnek lett a vezetője. 93:3.1 Az Ábrahám által bevezetett dézsmarendszer a szetfiek hagyományán alapult. 93:9.3 A Melkizedek elmenetelét követően Ábrahám elbátortalanodott. Gerarban telepedett le, de megérkezésekor eltitkolta a személyazonosságát. Ennek is köszönhetően a felesége Abimeleké lett. 96:2.3 Ábrahám nem tekinthető minden héber ősének.

- Ádám: 45:4.11 Isten egyik Anyagi Fia, jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. 76:1.2 Az urantiai kortársai az Édenkert királyának és főpapjának tartották. 76:5.5 Az Urantián 530 évet élt. Öregkori elgyengülésben halt meg. 76:6.2 A halálát követő harmadik napon különleges feltámadást élt meg Évával együtt, ami újraszemélyesítést és újraegyesítést jelentett.

- Ádám és Éva: 73:0.1 az Urantia Anyagi Fiúja és Leánya. 73:7.4 Feladatuk lett volna olyan faji, földrészi és területi központok létrehozása a bolygón, melyeket a gyermekeik vezetnek, míg ők tanácsadóként és szervezőként odalátogatva közreműködtek volna az emberi faj világméretű élőlénytani nemesítésében és segédkeztek volna az értelmi haladásban, valamint az erkölcsi helyreállításban. 74:0.1 Kr. előtt 35914 évvel ezelőtt jöttek az Urantiára szeráfi szállítmányként. Itt újra anyagivá lényegítették őket, ami tíz napot vett igénybe. Az Anyagi Fiak mindig együtt szolgálnak, csak ritkán működnek egyedül. 74:1.1 A Jerusemen – ahonnan jöttek – az Anyagi Fiak rangidős testületéhez tartoztak, ahol a közös számuk 14.311 volt. A harmadik fizikai sorozathoz tartoznak, két és fél méteres testmagassággal. 74:1.2 Működtek tanítóként a Jerusemre újonnan érkezők létpolgársági tanodáiban, majd több mint tizenötezer évig az élőformák módosítására alkalmas energiák kutatásával foglalkoztak. 74:1.5 Mielőtt az Urantiára jöttek, már ötven fiú és ötven leánygyermeknek adtak életet. 75:4.8 Az Urantián ők az ibolyaszín emberfajta atyja és anyja. 75:7.5 A jerusemi társaikhoz hasonlóan, a halhatatlan állapotukat a Szellem elme-gravitációs körével fenntartott értelmi társulás, mint alapvető éltetőerő biztosította. Az elmebéli elfordulás által ez az éltetőerő megszakítható, ami a halhatatlan szint elvesztését eredményezi. Emellett, a rendelkezésükre állt még az a kettős keringési rendszer, melynek egyik eleme a fizikai természetükön alapult, míg a másikat az élet fájának levelében tárolt felsőbb energia működtette az Urantián, melynek hiányában ők is halandói halált halnak. 76:5.2 A vétküket követően, az őszinte megbánásuk után és a halandói rendre való lefokozásuk mellett, Gondolatigazítót kaptak. 84:7.8 Ádám és Éva tartós hatást gyakorolt az emberiségre. A világunk általuk látott először férfiakat és nőket kertészként együtt dolgozni a Kertben.

- Ádám és Éva bukása: 74:8.14 Éva türelmetlenségén és Ádám téves helyzetmegítélésein alapult.

- Ádám és Éva családja: 74:1.5 mielőtt az Urantiára jöttek, már ötven fiú és ötven leánygyermeknek adtak életet. 74:6.2 Az Urantián összesen 105 közös gyermekük született, továbbá két olyan utód, akiknek egy-egy szülője földi halandó volt. A Kert elhagyásakor már 1.647 egyenes ági leszármazottjuk volt, akik négy nemzedéket tettek ki. 75:6.3 A gyermekeik döntéshozatali életkora húsz év. Szabad akaratából csak a felnőtt gyermekeik egyharmada maradt a vétkesnek talált szüleikkel az Urantián. A döntéshozatali életkornál fiatalabb gyermekek mindegyikét az Edentiára vitték, ahol a Norlatiadek Fenségeseinek gyámoltjai lettek. 75:6.4 Így az Anyagi Fiú és Leány a gyermekeik több mint háromnegyedét veszítette el az első Kertből való kivonulást követően.

- Ádám és Éva táplálkozása: 76:4.3 Ádám és Éva egyaránt élt élelmen és fényen. E táplálkozást felsőbb-fizikai energiák egészítették ki. 74:6.4 Az első Éden ádámi háztartásában nem főztek. „Az élelmüket – az érett gyümölcsöket, dió- és gabonaféléket – készen fogyaszthatták. Naponta egyszer étkeztek, röviddel dél után. Ádám és Éva »fényt és energiát» közvetlenül is magához vett bizonyos térsugárzásokból, valamint igénybe vették az élet fájának segítségét is.” 76:3.7 Bár az első kertben csak gyümölcsöket, gabona- és dióféléket fogyasztottak. A második kert felé közeledve először fogyasztottak fű- és zöldségféléket is. Ádám és Éva sohasem evett húst. Az első kert első nemzedékébe tartozók sem lettek húsevők.

- Ádám és Éva vétke: 76:5.1 „A törvényszegésük lényege a rossz helyzetmegítélés vétke volt, nem pedig a tudatos és szándékos lázadás bűne.” 75:1.6 Mindkettejük, de különösen Éva, látva az urantiai helyzet nehézségeit, túlságosan türelmetlenné vált. Nem akartak vállalni egy hosszantartó próbatételt, azonnali eredményeket szerettek volna látni. Pedig valamikor sikert érhettek volna el, ha felismerik a távlat kínálta lehetőséget és türelmesebbek. 75:4.1 Elkezdték az Urantia kétirányú fejlesztésének tervét az egy irányú, isteni helyett. 75:4.2 Ez engedetlenség volt az Anyagi Fiú és Leány részéről, 75:4.4 ugyanis vegyítették a jót a rosszal. Éva elfogadta 75:3.5 Szerapatatia azon tervét, hogy a nodfiaknak olyan vezetője szülessen, aki részben az ibolyaszín emberfajtától származik, akinek ő az anyja. Éva nem várta meg 75:3.6 az isteni terv szerinti működést, hogy csak akkor fognak hozzá az urantiai emberek nemesítéséhez, ha az ibolyaszín fajta gyermekei elérik az ehhez szükséges létszámot. 75:8.4 Éva hallgatott a személyes tettek szabadságáról szóló hamis bolygói hírverésre, és megengedte, hogy az általuk hozott élet-sejtanyag túl korán keveredjen. 75:4.3 A rossz út választása, a tervek és a módszerek helytelen alkalmazása világegyetemi összhanghiányt és bolygói zűrzavart eredményezett. 75:5.2 Ádám osztozni akart Éva sorsában, ezért a megtévedt feleségét tudatosan követte a vétekben. A halandóinál erősebb ragaszkodással szerette asszonyát. 76:5.2 Tudatosult bennük, hogy bár a Satania csillagrendszer Anyagi Fiaiként kudarcot vallottak, de „a világegyetem felemelkedő fiaiként a paradicsomi létpálya még nyitva áll előttük.”

- Ádám és Éva vétkének következményei: 75:4.3 Világegyetemi összhanghiány. 75:4.3 Bolygói zűrzavar. 75:5.3 Káin születése. 75:5.3 Kánó és a népe elpusztítása. 75:5.9 Az ádámfiak és a nodfiak közötti hosszú háborúskodás kezdete. 75:5.9 Az első Édenkert elhagyása. 75:5.9 A második Édenkert létrehozása. 75:7.3 A teremtésrész halandóinak szintjére való lefokozásuk. 75:6.4 A saját gyermekeik több mint háromnegyedétől való ideiglenes elválás.

- ádámfiak: 78:2.5 „Kr.e. 19 000-ben valódi nemzetet alkottak, négy és fél milliós létszámmal, és ekkorra már a leszármazottaik millióit küldték ki a környező népekhez.” 80:1.5 Nem szívesen párosodtak India kevert emberfajtáival és Afrika sötét bőrű népeivel. Mivel a vörös ember Amerika területén élt, a sárga ember területét pedig nehéz volt megközelíteni, ezért az európai kék fajtákkal való egyesülés mellett döntöttek. 80:1.6 Az ádámfiaktól származó ibolyaszín emberfajta és a kék emberfajta között kölcsönösen erős nemi vonzódás volt. Az ibolyaszín nők előnyben részesítették az ügyes, művészi készségeket mutató kék férfiakat. 80:1.7 A kék emberfajta felsőbbrendű népeivel együtt irtották a neandervölgyi emberfajtát. 80:7.9 „Kr.e. 5000-re az ádámi leszármazottak három legtisztább fajtája Sumériában, Észak-Európában és Görögországban volt jelen.” 95:1.2 Az ádámfiak tisztelték a hét hetedik napját.

- ádámfiak terjeszkedése: 78:3.1 túlnépesedés esetén nem háborúztak új területért, hanem a lakosság többletét tanítókként küldték ki a többi emberfajtához. A korai kivándorlások inkább élőlénytani megújító hatásúak voltak. 78:3.2 A későbbi vándorlások észak felé, majd a Káspi-tengert megkerülve, Európa felé irányultak. 78:3.3 A vándorlások fokozatos keveredést jelentettek. Mire a kivándorló ádámfiak Turkesztánba értek, már jelentős részben keveredtek más fajtákkal, különösen a nodfiakkal. 78:3.5 A korai vándorlásaik ideje Kr.e. 15 000-ben lejárt. A faji hatásukból komolyan részesültek az európai kék emberfajták is. 78:4 5 Az ibolyaszín emberfajta tisztább csoportjai tovább ápolták a békeszerető ádámi hagyományt. Ezért voltak a korai vándorlásaik békések. A nodfiak harciassá válása miatt, a velük való egyesülést követően a mezopotámiai népmozgások egyre inkább katonai jelleget öltöttek.

- ádámi gyermekek oktatása:74:6.7 az első Kertben tizenhat éves korukig külön tanodába jártak. A fiatalokat az idősebbek tanították. „A kisebb gyerekek harmincpercenként, a nagyobbak óránként váltottak tevékenységet.” 74:7.1 Tizenhat éves korukig értelmi képzésben részesültek a jerusemi tanintézetek módszerei alapján. 74:7.2 A tizenhattól húszéves korig tartó időszak a közösségszervezést célozta. 74:7.3 Az oktatási irányok a következők voltak.

„74:7.4 1. Egészség és testápolás.

74:7.5 2. Az aranyszabály, a társadalmi érintkezés mércéje.

74:7.6 3. Az egyéni jogoknak a csoportjogokhoz és a közösségi kötelezettségekhez való viszonya.

74:7.7 4. A különböző földi emberfajták történelme és műveltsége.

74:7.8 5. A világkereskedelem előmozdításához és fejlesztéséhez alkalmazható módszerek.

74:7.9 6. A kötelezettségek és az érzelmek összeütközésének feloldása.

74:7.10 7. A játék, a humor, valamint a testi harc helyettesítőinek művelése.” 74:7.2 Délelőtt mezőgazdasági munkát is végeztek, délután pedig játékos versengésekben vettek részt. „Az estéket a társadalmi érintkezés és a személyes barátságok ápolása céljából vették igénybe.” A vallási és a nemi nevelés a szülők feladata volt. 74:6.8 A fiatalok átlagban tizennyolc éves korukban jegyezték el egymást, majd két éven keresztül a szülői felelősségek vállalására készítették fel őket. Húszéves korukra álltak készen a házasságkötésre, és kezdhették meg a küldetésükre való felkészülést. 76:3.3 A második kertben Ádám az ideje nagy részében a gyermekeit és a társaikat oktatta közigazgatásra, az oktatási módszerekre és a vallási áhítatra.

- ádámi gyermekek táplálkozása: 74:6.3 egyéves korukig anyatejes táplálásban részesültek. A fogaik kibújásáig Éva a diófélék tejét keverte számukra a rendelkezésére álló gyümölcsök levével. E gyermekek nem kaptak állattejet. 74:6.4 Az első Éden ádámi háztartásában nem főztek. „Az élelmüket – az érett gyümölcsöket, dió- és gabonaféléket – készen fogyaszthatták. Naponta egyszer étkeztek, röviddel dél után.” 76:4.3 Ádám és Éva urantiai gyermekeik nem örökölték a szüleik energiafelvételi és fényköri felruházottságaikat. Az ádámi gyermekeket emberi fajtájú vérkeringés táplálta. 76:4.4 Ádám gyermekeinek első nemzedéke után minden leszármazottja áttért a tejtermékeket is tartalmazó étrendre.

- ádámi küldetés: 51:6.6 a bolygók Ádámjai és Évái az utódjaik révén az összekeveredett emberfajták közös szülőinek tekinthetők. 51:3.3 A bolygói Ádámok és Évák az adott bolygó élőlénytani nemesítőiként több nemzedéken át szaporodnak, míg az utódaik – elkeveredve az evolúciós halandókkal – az ibolyaszín emberfajta megalapítóiul szolgálnak. 51:3.1 Az Anyagi Fiak és Leányok kert otthonban laknak, melyet a gyermekeik segítségével építenek fel a Bolygóherceg által kijelölt helyen. 51:3.2 Édenkertnek nevezik, a csillagvilági központ, Edentia iránti tiszteletből. A kertek mintája is innen való, melyek egyben műveltségközpontok is. 51:3.4 A fajnemesítési terveket a Bolygóherceg és a törzskara készíti, Ádám és Éva csak végrehajtja. E téren az Urantia Ádámja és Évája nagy hátrányban volt, mivel a Bolygóhercegünk csatlakozott a Lucifer-féle lázadáshoz. 51:6.5 A szabályosan fejlődő bolygók Anyagi Fiai és Leányai látják és képviselik az emberek előtt a számukra láthatatlan Bolygóherceget és az ő kísérőit. 51:7.3 Amint egy világ szellemi központként is működő fővárosa kiépül, a következő megítéltetésig ötven és száz közötti számban másodlagos központokat hoznak létre a bolygón. 51:7.4 Ádám és Éva elsősorban a bolygó tudományos és gazdasági helyzetére fordít figyelmet, a művészet, a társadalmi kapcsolatok és az értelmi fejlődés elősegítése mellett. 51:7.2 Mire a bolygó megállapodik a fényben és az életben, Ádám és Éva a megdicsőült teremtésrész kormányfőjévé lesz. 51:3.5 Az angyalok ötödik rendje, a bolygók segítői szintén támogatják a küldetésüket. Az ilyen minőségben kijelölt testületük kb. százezer egyedet számlál.

- Ádámszon: 76:3.3 Ádám-fia-Ádám. 74:6.2 Ádám és Éva Urantián született első fiúgyermeke, az urantiai ibolyaszín emberfajta elsőszülötte. 76:3.3 Ő alapította meg az ibolyaszín emberfajta második központját a második Édentől északra. 77:5.4 Kezdetben sokat tett a második kert védelmi és építkezési munkálatainak előmozdítása érdekében. 77:4.13 Kr.e. 35 000-ben ellátogatott egy régi, keleten fekvő vanfi településre, hogy ott megalapítson egy ádámszoni polgárosodottságot tükröző társadalmi központot. 77:5.2 Erre Vantól és Amadontól kapta az első ösztönzést, akiktől sokszor hallotta gyermekkorában az északi hegyvidéki otthonuk történetét. 77:5.3 Az utazásra 120 éves korában került sor. Ekkor már harminckét egyenes ági gyermeke volt az első kertből, akik a feleségével együtt visszatértek az Edentiára. 77:5.5 Ádámszon huszonhét társával együtt kelt útra, mely három évnél kicsivel tovább tartott. A célhoz érve ismerte meg Rattát, 77:5.6 akitől hatvanhét gyermekük született. Minden negyedik gyermekük különleges rendű lett. A pároztatásuk eredményeként jelentek meg a másodfajú urantiai közteslények. 77:6.4 Ádámszonnak 1.984 közteslény unokája született. 77:5.7 Ő maga 396 éves korában halt meg. 77:5.7 Amikor Rattával hétévente meglátogatta a szüleit a második kertben, a közteslények tájékoztatták a népe ügyeiről. 77:5.9 Mielőtt az emberi leszármazottai keveredtek volna a szomszédos nodfiakkal és andonfiakkal, hétezer éven át magas műveltséget tartottak fenn. 77:5.10 A központjuk a Káspi-tenger déli végétől keletre eső térségben, a Kopet-dag közelében helyezkedett el.

- Ádám utáni ember: 52:3.1 e korszak a második megítéltetési időszakhoz tartozik, mely az Anyagi Fiú és Leány bolygói megjelenésével kezdődik. 52:3.3 A Bolygóherceggel együttműködő ádámi csoport igazgatási tevékenysége következtében, akár huszonötezer év alatt is felkészülhet a bolygó az Ítélkező Fiú eljövetelére. 52:3.2 Egyre több Gondolatigazító érkezik a bolygó halandóihoz, továbbá e korszak végére a mennyei segédkezők létszáma is teljessé válik. 52:3.3 Általánossá lesz a mezőgazdasági termelés, majd később a városiasodás és az ipar. 52:3.8 A növényevés elterjedése ádámi hatás, mely párosulhat húsevéssel is. 52:3.9 Kialakulhatnak mindenevő emberfajták, 52:3.8 míg egyes csoportok megmaradhatnak a húsmentes étrend mellett. 52:3.4 Kiteljesedik a faji jelleg tisztítása és az alkalmatlanok eltávolítása. 52:3.5 Az ádámi utódok nem párosodnak az evolúciós emberfajták alsóbbrendű népeivel. 52:3.6 Elkezdődik a gépi találmányok és a szükséges energiák szabályozásának kora. A bolygó felfedezése befejeződik, a fizikai tudományok pedig jelentős fejlődésnek indulnak. 52:3.10 A nemzetköziség egyre inkább általánossá válik. Elterjed a képviseleti kormányzás, az oktatási rendszer pedig világméretűvé válik. Az ibolyaszín emberfajta nyelve általánosan beszélt nyelv lesz. 52:3.11 Bolygói szintű érdeklődés ébred a képzőművészet, a zene és az irodalom iránt. Megjelenik az igazi bölcselet, az értelmi valóságok iránti egyetemes érdeklődés. A vallás a bolygó közös ügyévé, 52:3.12 az emberek közötti testvériség pedig társadalmi céllá válik. A korszak végén általános lesz a világbéke.

- ágyasház: 83:5.15 az volt a rendeltetése, hogy a királyszék megerősítése érdekében erős és nagyszámú vérrokon testületet építsen ki.

- áldás (asztali ~): 87:2.9 „ősi módja az volt, hogy a szellemek megbékítése érdekében étkezés előtt egy darab ételt hajítottak a tűzbe s közben varázsigét mormoltak.”

- áldozás: 89:0.2 vezeklési szertartás, 89:4.1 a vallási áhítat része, amely szoros kapcsolatban van az imádási hajlammal. 91:2.4 Az áldozás képes mérsékelni az imádság hatékonnyá válását, mivel teret ad annak a felfogásnak, hogy az emberek anyagi javak feláldozásával helyettesíthetik „azt a felajánlást, hogy a saját akaratukat az Isten akarata teljesítésének szentelik.” 89:10.1 Az ősökben az áldozáson keresztül tudatosult az, hogy az Isten velük van. 89:4.2 Az áldozásnak két felfogása létezett, a köszönetnyilvánítás magatartásán alapuló ajándék-áldozás és a megváltás eszméjéből kiinduló adós-áldozás. 89:0.2 A korai emberek hite szerint valamilyen különös dolgot kellett tenniük az istenek kegyének elnyerése érdekében. 89:4.1 „Az ősember abban mérte az áldozásának értékét, hogy mekkora fájdalmat szenvedett el.” Korai áldozási forma volt a hajtépés, a test megvágása, a csonkítás és a fogak kiverése. A polgárosodással ezek az élet örömeiről való lemondássá, böjtöléssé, az önkéntes nélkülözés vállalásává alakultak. 87:2.9 Az áldozás korai formája volt az ételáldozás is, mivel az ősök azt gondolták, hogy a holtak kísértetlelkei élvezik az étel illatát. 87:2.10 Alkalmazták még a vagyonáldozást is az értékek elégetése és eltemetése révén. Később a pazarlás csökkentése érdekében személyek és tárgyak rajzait használták az áldozáshoz. 89:4.3 Mivel az ősök a kellemes illatról azt gondolták, hogy kedves lehet az istenség orra számára, ezért bevezették a tömjénnel való áldozást. Ezt követte az áldozati lakomák szokása. 89:4.7 Az isteneknek szánt ajándék nevezhető felajánlásnak, áldozatnak, vagy megszentelt dolognak. 89:8.6 A korai áldozások nem nevezhetők őszinte imádatkifejeződéseknek. 64:4.13 Az áldozás már 550.000 évvel ezelőtt megjelent. A sötétségtől félő neandervölgyi emberek a társaikat áldozták fel azért, hogy az újholdat előcsalogassák. „A faj fejlődésével az áldozás tárgya és célja fokozatosan megváltozott, de az emberáldozatnak a vallási szertartás részeként való felajánlása még sokáig megmaradt.” 74:7.21 Ádám próbálkozott azzal, hogy a vallási szertartásokon alkalmazott véráldozatot a föld gyümölcseinek áldozata váltsa fel, de csak kismértékű előrehaladást tudott elérni. 89:9.4 Az áldozás tisztelete szentségimádássá alakult át.

- áldozás (adós-áldozás): 89:0.2 az a vezeklési szertartás, amely 89:4.2 a megváltás eszméjén alapul.

- áldozás (ajándék-áldozás): 89:0.2 olyan vezeklési szertartás, amely 89:4.2 a köszönetnyilvánítás magatartását foglalja magába.

- áldozás (alapozási áldozás): 89:6.4 azért alkalmazták, hogy a leölt emberi lény kísértetszelleme őrizzen és védelmezzen egy építményt. A régi Kínában azért dobtak egy hajadont az olvadt fémbe, hogy a készülő harang hangzását javítsák. 89:6.5 De gyakran előfordult a falakba történő befalazás is. Bár Mózes tiltotta az alapozási áldozásokat, a halálát követően az izraeliták újra alkalmazni kezdték.

- áldozás (állatáldozás): 89:4.8 az ősi népek a közeli rokonaiknak tekintették az állatokat. Míg kezdetben az ember a legjobb állatait áldozta fel, később felhagyott a munkában igénybe vett állatai felajánlásával. 89:4.10 Még később a szükség arra bírta az embereket, hogy az ételáldozatokat elfogyasszák, így az isteneknek meg kellett elégedniük e dolgok lelkével.

- áldozás (emberáldozás): 89:5.15 az emberevést váltja fel. A feláldozott embert kizárólag az istenek táplálékának tekintették. 89:6.8 Hajdan általánosan elterjedt volt az a meggyőződés, hogy emberáldozatot kell felajánlani, ha valamilyen rendkívüli vagy szokatlan dolog történt. 89:6.2 A káldok elsőként hagytak fel az emberáldozással oly módon, hogy az embereket állatokra cserélték. De egy japán uralkodó esetében előfordult az agyagszobrokkal történő kiváltás is. Voltak olyan közösségek, ahol az emberáldozást szertartásos öngyilkosságként alkalmazták. 89:6.7 Az elsőszülött feláldozásának széles körben elterjedt gyakorlatával a föníciaiak hagytak fel utoljára. 89:6.8 Az elsőszülött fiú feláldozását az apák alkalmazták, amikor erős érzelmi túlterhelés alá kerültek. 89:6.7 Az emberáldozás alkalmazása során az ősök az „életért életet” kifejezést használták. 89:7.1 Mózes kísérletet tett az emberáldozás pénzbeli megváltásának bevezetésére. 89:7.2 „Az eltűnő gyermekáldozás egyik kísérő jelensége volt az a szokás, hogy vért kentek szét a ház ajtófélfáján az elsőszülött védelme céljából.” 89:7.3 Szintén a gyermekáldozás lecsengő szokása volt némely csecsemőt kitenni a természetbe, és az istenek akaratára bízni. 89:8.2 Utóbb a teljes ember feláldozása helyett kitalálták a test valamely részével történő helyettesítő áldozást. Ez lehetett a haj, a köröm, a vér vagy az újjak. A körülmetélés szokása is a részleges áldozásból ered. Míg e célból a férfiakat körülmetélték, addig a nők fülét kilyukasztották. 89:8.3 Az újjak levágását később azok összekötözésére módosították. Az eunuchhá tevés eleinte szintén az emberáldozás eszméjének módosulata volt.

- áldozás eszméje: 63:6.4 Andon és Fonta leszármazottai kezdték el „a törzsi hódolat tárgyát képező állat húsának fogyasztásától való tartózkodás szokását.” Később, hogy „a fiataljaik elméjére nagyobb hatást gyakoroljanak, kialakítottak egy olyan hódolati szertartást, melyet az egyik ilyen tisztelt állat teste körül végeztek; és még később a leszármazottaik e kezdetleges előadást kifinomultabb áldozó szertartássá fejlesztették. És innen ered az áldozás, mint az istenimádat része. Ezt az eszmét dolgozta ki Mózes a héber szertartásban és ezt Pál apostol elvben meg is őrizte, mint a bűn »vérontás« által való levezeklésének hittételét.”

- állam: 71:1.23 „az összes kisebb küzdelmen és csoportkülönbségen felülemelkedő fennhatóság”. 71:2.7 A közvélekedés és az erkölcsök hozzájárulnak a kialakulásához. 71:0.1 A kibontakozó polgárosodás hasznos következménye. 70:6.1 Hatékony módon akkor jelent meg, amikor a vezető teljes körű végrehajtó hatalmat kapott. 71:0.2 Nem isteni eredetű. A kialakulása önkéntelenül végbement folyamatok eredménye. 71:1.3 Legkezdetlegesebb formája a törzsek laza szövetsége. 71:1.22 Később a vérségi befolyás csökken, a területi meghatározottság pedig növekszik. 71:1.1 Eleinte területi alapon létre jövő társadalomszabályozó szerveződés. A legerősebb, a leghatékonyabb és tartós formáját egyetlen nemzet alkotja, ahol az emberek közös nyelvvel, erkölcsökkel és intézményekkel rendelkeznek. 71:1.2 A korai államok kicsik voltak, melyeket hódítás eredményeként hoztak létre. Ezek szükségszerűen osztályokra rétegződtek. 71:3.1 Az általa tett dolgok meghatározzák a társadalmi evolúció menetét. Az erkölcsiségét a vezetői képviselik. 71:3.11 A városai és a tartományai kormányzását szakértők végzik, és azokat úgy igazgatják, mint a gazdasági és kereskedelmi társulásokat. 71:3.9 A működése akkor ideális, ha nagyobbrészt összehangol, kisebbrészt pedig kormányoz. 71:3.12 „A fejlett államokban a politikai szolgálatot a polgárok legmagasabb fokú odaadásaként ismerik el.” 71:7.1 A műveltség teszi tartóssá. A fejlett államot eszményképek uralják és a szolgálat jelenti számára a mozgatóerőt. 71:3.8 A nincstelenséget és a függést nem tudja felszámolni, ha „a sérült és elfajzott fajtákat szabadon támogatja és korlátozás nélkül engedélyezi az újratermelődésüket.”

- állam (eszményi ~): 71:3.7 kevés törvénye van. Ráveszi a polgárait arra, hogy önuralmon alapuló egyéni szabadságot valósítsanak meg. Ne csak dolgozzanak, hanem a szabad idejüket hasznosan, erkölcsi épülést szolgálóan használják ki. 71:5.2 A társadalmi viselkedés szabályozását csak olyan mértékig vállalja fel, hogy képes legyen megfosztani az egyéni versengést az erőszakos jellegtől és hogy megakadályozza a személyes kezdeményezés tisztességtelen voltának megjelenését.

- állami lét (nemzetállam) feltételei:

71:1.4 1. Magántulajdon birtoklása és örökhagyása.

71:1.5 2. Városok, valamint a mezőgazdaság és az ipar megléte.

71:1.6 3. Haszonállatok léte.

71:1.7 4. Gyakorlatias családszervezet.

71:1.8 5. Jól meghatározott terület.

71:1.9 6. Erős elsőszámú vezető.

71:1.10 7. A foglyok rabszolgává tétele.

71:1.11 8. Határozott hódítások.

- államiság eszményképei: 71:3.2 „a tudomány, a kereskedelem, a játékok és a vallás összehangolása révén” valósulnak meg. 71:3.10 A fejlődésének útja az állampolgári öntudat lassú növekedése, valamint a társadalmi szolgálat kötelezettségének és kiváltságának felismerése. 71:3.3 Három hajtóerő működteti.

„71:3.4 1. Az emberek közötti testvériség felismeréséből származó szeretet és kölcsönös bizalom.

71:3.5 2. A bölcs eszményképeken alapuló értelmes hazafiság.

71:3.6 3. A bolygói tények, szükségletek és célok szempontjából értelmezett mindenségrendi látásmód.”

- államiság fejlődési szintjei: 71:8.15 megvalósulásuk által az eszményi államiság jön létre.

71:8.3 1. A végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltató hatalmi ág megteremtése.

„71:8.4 2. A társadalmi, politikai és vallási tevékenységek szabadsága.

71:8.5 3. A rabszolgaság és az emberi leigázottság minden formájának eltörlése.

71:8.6 4. Az állampolgárok beleszólása az adóztatás gyakorlatába.

71:8.7 5. Az általános oktatás létrehozása – a bölcsőtől a sírig tartó tanulás.

71:8.8 6. A helyi és a nemzeti kormányzatok megfelelő összhangja.

71:8.9 7. A tudomány támogatása, és törekvés a betegségek legyőzésére.”

71:8.10 8. A nemek egyenlőségének elismerése, valamint a férfiak és nők összehangolt működése otthon, a tanhelyen és az egyházban, azzal együtt, hogy a nők sajátos szolgálatot teljesítenek az iparban és a kormányzásban.

71:8.11 9. A munkarabszolgaság kiküszöbölése a találmányok révén és a gépek korszaka feletti ellenőrzés megteremtése által.

„71:8.12 10. A tájnyelvek uralmának legyőzése – az egyetemes nyelv győzelme.

71:8.13 11. A háborúskodás befejezése – a nemzeti és faji nézeteltérések nemzetközi elbírálása a nemzetek földrészi illetékességű bíróságai előtt, melyeket egy olyan legfelsőbb bolygói ítélőszék irányít, melynek tagjai közvetlenül a földrészi illetékességű bíróságok rendszeres időközönként visszavonuló vezetőiből kerülnek ki. A földrészi illetékességű bíróságok döntéshozó jellegűek; a világbíróság tanácsadó – erkölcsi – jellegű.

71:8.14 12. A bölcsességre való törekvés világméretű népszerűsége – a bölcselet iránti lelkesedés. Olyan világvallás kifejlődése, mely előre jelzi a bolygó belépését a fényben és életben elérendő végleges állapothoz vezető út kezdeti szakaszaiba.”

- állam (római államiság) feltételei: 71:1.13

„71:1.14 1. Az apajogú család.

71:1.15 2. Mezőgazdaság és az állatok háziasítása.

71:1.16 3. A népesség egy helyre sűrítése – a városok.

71:1.17 4. Magántulajdon és földtulajdon.

71:1.18 5. Rabszolgaság – állampolgári osztályok.

71:1.19 6. A gyenge és visszamaradt népek meghódítása és átszervezése.

71:1.20 7. Jól meghatározott terület, utakkal.

71:1.21 8. Erős, személyes vezetés.”

- államvezetés: 71:0.1 „módszer-együttes a versengő erők küzdelmének szabályozásához a küzdelmet folytató törzsek és nemzetek között.”

- ÁLLANDÓ LÉTPOLGÁRSÁGÚ TESTÜLET: 30:2.116

30:2.117 „1. A bolygók közteslényei.

30:2.118 2. A csillagrendszerek ádámi Fiai.

30:2.119 3. A csillagvilági univitatia.

30:2.120 4. A helyi világegyetemi szuszatia.

30:2.121 5. A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt, helyi világegyetemi halandók.

30:2.122 6. A felsőbb-világegyetemi abandonterek.

30:2.123 7. A Fiúval eggyé kapcsolódást megélt, felsőbb-világegyetemi halandók.

30:2.124 8. A Havona-honosok.

30:2.125 9. A Szellem paradicsomi szféráinak honosai.

30:2.126 10. Az Atya paradicsomi szféráinak honosai.

30:2.127 11. A Paradicsom teremtett létpolgárai.

30:2.128 12. Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt, paradicsomi halandó létpolgárok.”

- állandó rendek: 30:1.29 kettős-származású lények, akik öt csoportba sorolhatók.

30:1.44 „1. Abandonterek.

30:1.45 2. Szuszatia.

30:1.46 3. Univitatia.

30:1.47 4. Spironga.

30:1.48 5. Ki-nem-nyilatkoztatott kettős-származású lények.”

- állat(ok): 88:1.4 A korai idők vademberei irigyelték az állatokat, melyeknél nem tartották magukat felsőbbrendűnek. Előfordult, hogy a kedvenc vadállatuk után nevezték el magukat. 88:1.5 A bűvtárggyá vált állat húsának fogyasztása tiltott dologgá, tabuvá lett.

- állatok (jellemzők): 69:2.5 Az erőfeszítései nagymértékben ösztönösek.

- 68:2.4 A társulásai kialakulásának ösztönös késztetői az étvágy és a nemi vágy.

- 68:3.2 Nem képzeli el a halál utáni továbbélést.

- 85:0.1 Bár a felsőbbrendű állatfajtáknak vannak félelmeik, de mivel nincsenek ábrándképeik, így vallásuk sincs.

- 101:6.4 Vannak ismeretei, de nem rendelkezik a bölcsesség képességével.

- 109:4.1 „rokonszenvvel viseltetnek a társaik iránt”.

- 109:4.1 „nem közölnek egymással fogalmakat”.

- 109:4.1 „képesek érzelmek kifejezésére”,

- 109:4.1 Nem képesek eszmék és eszményképek közlésére.

- 109:4.2 Kezdetleges módú közléscserét folytatnak egymással.

- 130:4.9 Nem rendelkeznek az istenimádás képességével, sem bölcsességgel.

- 130:4.9 „Az állati elme csak a tárgyias világegyetemnek van tudatában.”

- 130:7.5 „nem úgy érzékelik az időt, ahogyan az ember”. Lásd még → „kutya”

- állatfajták evolúciós megjelenésének sorrendje (ma is élők): 65:2.4 az első az egysejtű amőba, 65:2.5 amelyet az egysejtű állatfajták közösségi társulása követett, először a volvox-moszatok mintájára, majd a hidrák és a medúzák ága mentén is. „Még később kifejlődtek a tengeri csillagok, tengeri liliomok, tengeri sünök, tengeri uborkák, százlábúak, rovarok, pókok, héjas állatok és az ezekkel közeli rokonságban álló földigiliszták és piócák csoportjai, melyeket hamarosan követtek a puhatestűek – az osztriga, a nyolckarú polip és a csiga.” 65:2.6 Ezeket követték a halak, amelyekből a békák és a szalamandrák módosulatai ágaztak le. 65:2.8 „A békákból fejlődtek ki a hüllők, egy gyakorlatilag kihalt nagy állatcsalád, melyből azonban még a kipusztulás előtt megjelent a teljes madárvilág és az emlősök számos rendje.” 65:2.10 „A békák családjából származó hüllővilágot ma négy túlélő osztály képviseli: kettő a fejlődésre képtelenek közé tartozik, nevezetesen a kígyók és a gyíkok, valamint unokatestvéreik, az aligátorok és a teknősök; van egy részleges fejlődésre képes osztály, a madarak családja, valamint egy negyedik, az emlősök ősei és az emberi faj közvetlen leszármazási ága.” 65:2.11 „Az Urantián mindössze tizennégy törzs jelent meg, ezek közül a halak voltak az utolsók, és a madarak, valamint az emlősök óta egyetlen új osztály sem fejlődött ki.”

- állatok háziasítás: 81:2.10 polgárosodást segítő eszköz. Lehetőséget adott a mezőgazdaság és a szállítás fejlődésére. 81:2.11 A háziasításra leginkább alkalmas állatok Közép- és Délnyugat Ázsiában éltek. Voltak állatok, melyeket többször is háziasítottak – utoljára az anditák korában. 81:2.12 „Kr.e. 5000-re a mezopotámiai, a turkesztáni és a kínai gazdálkodók elkezdték a birka-, a kecske-, a marha-, a teve-, a ló-, a baromfi- és az elefánttenyésztést. Teherhordóként használták az ökröt, a tevét, a lovat és a jakot.”

- állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja. 66:5.4 A vezetőjük Bon volt. Feladatul kapták a teherhordásban, az emberek szállításában, az élelmezésben és a talajművelésben használható állatok kiválasztását és tenyésztését. 66:5.5 A kerék használatát is ők tanították először. 67:4.1 Az egész tanács, a vezetőjével együtt a Bolygóherceg támogatójává vált a lázadásban.

- álom: 87:5.14 a korai időkben látnokinak tekintették. Ez által is törekedtek a jövő megismerésére, a szellemek által okozott balszerencse elkerülésére. Az álomban megjelenő, szokványostól eltérő dolgokat rossz előjelnek tekintették. 86:5.11 A közönséges álom nem az a módszer, melyet a szellemvilág személyiségei az emberi lényekkel történő érintkezés céljából használnak.

- álom (kísértetálom): 68:3.2 az emberi társadalom kialakulásában önálló szerepet játszó tényező. „Bár az álmok többsége komolyan felkavarta az ősi elmét, a kísértetálom tényleges rettegést váltott ki az ősemberekben, s e babonás álmodókat egymás karjába vezette olyan, tudatosan és őszintén kívánt társulásokba, melyek a kölcsönös védelmet szolgálták a szellemvilág hirtelenül megjelenő és nem látható veszélyeivel szemben.” 86:4.3 Az álomban véghezvitt tettek arról győzték meg a korai embereket, hogy valami testetlen dolog is van bennük. 86:5.10 A korai emberek az álmokat a lélek olyan tapasztalásának hitték, melyhez a testtől való átmeneti eltávolodás által jutott. Éppen ezért az álom az ősök számára ugyanolyan valós volt, mint az ébrenlét során szerzett tapasztalás. Hitték, hogy a lélek kóborlása miatt az alvót fokozatosan kell ébreszteni, hogy a léleknek legyen ideje a testbe való visszatérésre.

- álomélet: 110:5.5 Az „álomélményeitek tisztán élettani és lelki jelenségek.” 110:5.4 Ennek „képtelenségei nemcsak a ki nem fejezett érzelmekből eredő feszültség meglétét bizonyítják, hanem azt is jelzik, hogy az Igazító által bemutatott szellemi fogalmak borzalmas torzulást szenvedtek. A ti saját szenvedélyeitek, késztetéseitek és egyéb belső hajlamaitok alakulnak képpé és foglalják el az isteni üzenetek iránt érzett kifejezetlen vágyaknak a helyét, melyeket a bennetek lakozó próbál lelki formában rögzíteni az elmétekben az öntudatlan alvás időtartama alatt.” 110:5.5 Az ember jobban teszi, ha az Igazítója valamely megnyilvánulását „tisztán emberi tapasztalásnak fogja fel, mintsem hogy a halandói elme valamely válaszát az isteni rangú szférába tartozónak minősítse.”

- álomfejtés: 90:2.5 hajdan széles körben elterjedt gyakorlat volt.

- álom-tapasztalás: 110:5.2 „az összehangolatlan alvó elme rendezetlen és összefüggéstelen díszelgése”.

- Ámósz: 97:4.1 héber látnok, aki a déli hegyekből érkezett, hogy elítélje az északi törzsek bűneit és erkölcstelenségét. Ámósz nagy lépést tett a bűnt és az erkölcstelenséget a saját népe körében is büntető Isten képe irányában. 97:4.2 Támadta a választott nép bűneit elnéző Istenben való hitet. Ámósz hirdette, hogy az Isten nem alkalmaz kettős mércét a különböző népekhez tartozók bűneinek megítélése során. Az Istent szigorúnak, igazságosnak és személyválogatástól mentesnek látta. 97:4.3 Arra törekedett, hogy egy változatlan Jahve kérlelhetetlen igazságosságát ábrázolja, 97:4.4 aki minden népnek Istene. Ámósz hirdette azt is, hogy a szertartásnak nem szabad átvennie az igazságosság helyét. E bátor tanítót halálra kövezték. 97:9.20 A szólásszabadság elnyomása miatt Ámósz a titokban író látnokok közé tartozott.

- áradás: 80:2.4 a Gibraltári földnyelv földrengés általi átszakadása az Atlanti-világtenger benyomulását eredményezte a nyugati tó medencéjébe. Ennek tengervízzel való feltöltődése után a szicíliai földhíd is alámerült. A kialakult Földközi-tenger rengeteg települést áraszott el. A „világ történelme során bekövetkezett áradások közül emberéletben ez okozta a legnagyobb veszteséget.” 74:0.1 + 73:7.1 Mindez Kr.e. 31 000 évvel történt.

- árják: 79:4.1 azon anditák megnevezése, akik Indiát a dravidák nyomán szállták meg a Krisztus előtti harmadik évezred közepén. A beözönlésük csaknem ötszáz éven át tartott. 79:4.2 Mivel nem hódították meg az egész országot, a dravidák később magukba olvasztották őket. 79:4.3 Északon faji hatást is gyakoroltak, a Dekkán-fennsíkon inkább a műveltség és a vallás területén hatottak Indiára. Észak-Indiát folyamatosan érte árja vérvonalhoz tartozó hatás, utolsóként a hellén népek hadjáratai során. 79:4.4 A Gangesz völgyének magas műveltsége az árja-dravida keveredésnek volt köszönhető.

- árpa: 81:1.7 Ádám leszármazottai a Kertben nemesítették. Kezdetben a Mezopotámia felső folyószakaszainak határterületeihez tartozó magasabb fekvésű területeken termesztették.

- ásítás: 87:3.2 a korai ősimádás inkább a félelem vallása volt. Ennek hívei még az ásítástól is féltek, nehogy ilyenkor egy rosszindulatú kísértet költözzön a testükbe.

- átalakulási alvás: 27:1.2 az egyik szakaszból a másikba, az egyik életből a másikba, az egyik létállapotból a másikba való átkelési pihenés, mely „mindig együtt jár a pillanatnyi világegyetemi besorolásból való átmenettel, s amely élesen elkülönül az egy adott besorolásban megélt, különféle evolúciós szakaszokon való átmenettől.” 27:1.3 Az utolsó átalakulási alvás által „az idő és tér teremtményei átkelnek az időlegesnek és a térbelinek a legbelső határain abból a célból, hogy állandó besorolást kapjanak a Paradicsom időtlen és térnélküli lakhelyein.” 27:1.4 Ez valójában szellemi értelemben vett újraszemélyesülés.

- átkelési alvás: 27:1.2 öntudatlan alvás, melyre akkor kerül sor, amikor a lényeket az egyik szféráról átviszik egy másik szférára szeráf-társítás útján. 48:2.18 „Miután a lakóvilágokon átjutottatok, az öntudatotok elveszítése nélkül mentek át a morontia lét egyik szakaszából a másikba. Öntudatlanság csak az első átalakulásokkal, valamint a későbbi, az egyik világegyetemből a másikba való átmenettel, továbbá a Havonából a Paradicsomra való átkeléssel jár együtt.”

- átkozás: 87:6.13 kezdetben a kisebb és gyengébb szellemek megfélemlítésére és elüldözésére kialakított kényszerítő jellegű szokás. „Később e szokás az ellenségre való átokszórás szokásává bővült.”

- átmenetben segédkezők: 39:0.1 helyi világegyetemi szeráfok. 39:6.1 A teremtményeket segítik az anyagiból a szellemi állapotba való átmenetben, mégpedig a következő hét kinevezési rendben.

„39:6.2 1. Szeráfi Örömhírhozók.

39:6.3 2. Faji Közvetítők.

39:6.4 3. Elmetervezők.

39:6.5 4. Morontia Tanácsosok.

39:6.6 5. Műszakiak.

39:6.7 6. Adatrögzítő-Tanítók.

39:6.8 7. Segédkező tartalékosok.”

- átmeneti besorolású lény: 112:5.7 A világegyetemi kormányzatok minősítik ezzé azt a halandót, akinek az emberi azonosságának lakóvilágba emelésével kapcsolatban kétség merül fel. Mindig „az adott egyén személyiségének javára döntenek”, figyelve „a megjelenő morontia szándékot és szellemi célt.” Lásd még → „próbaidő-meghosszabbítás”

- átmeneti műveltség világai: 45:1.1 a Jerusem körül keringő hét nagyobb világ.

45:1.2 Az 1-es számú. A véglegesrendűek világa. Ezt övezi a hét lakóvilág, melyeket a halandói felemelkedési rendnek szenteltek. Bátorításul a felemelkedőket időnként alkalmassá teszik a felemelkedésen végigment magas szellemszemélyiségek szemlélésére.

45:1.3 A 2-es számú. A morontia világ. Ez a telephelye a morontia élet felügyelőinek. A hét segédszférája a morontia segítők felkészítő helye.

45:1.5 A 3-as számú. Az angyalvilág. A csillagrendszeri tevékenységekre szakosodott szeráfseregek központja. Hét segéd-világán angyali felkészítés zajlik.

45:1.6 A 4-es számú. A felsőbbangyal-világ. A Ragyogó Estcsillagok és a mellérendeltjeik otthona. Hét segédszféráját meg nem nevezett mennyei lények hét nagy csoportja használja.

45:1.7 Az 5-ös számú. A Fiak világa. A mindenféle rendű isteni Fiak és a teremtményi-háromságot elért fiak központja. Hét külső világát az isteni rokonságú fiak egyedi csoportjai használják.

45:1.8 A 6-os számú. A Szellem világa. A Végtelen Szellem magas személyiségeinek csillagrendszeri találkozó helye. A hét segédszférát a különféle rendek egyedi csoportjai használják. A Szalvington Isteni Segédkezőjének itt nincs képviselője, mivel a Nebadonban ő mindenhol jelen van.

45:1.9 A 7-es számú. Az Atya világa. Nincs állandó lakója. Itt található a fény nagytemploma. Istenimádati hely. 45:1.10-1.11 Hét segédszféráján a Lucifer-féle lázadásban megmaradtak többségét őrzik.

- átvitt közteslények: 40:3.1 amint az evolúciós bolygó eléri a fény és élet közbenső korszakait, mindkét csoportjukat felmentik a bolygói kötelezettségeik alól, és felemelkedő Istenfiakként jegyzik be őket a helyi világegyetemben. Az anyagi világok halandó fajaival együtt fejlődve az elsőfajú csoport rendeltetése a különböző végleges rendű lények testületeibe való bekerülés, míg a másodfajú vagy ádámi közteslények mindegyikét a Halandói Végleges Testületbe veszik fel.

- Ázsia: 79:0.1 az emberi faj szülőföldje. A) Egyik déli félszigetén született Andon és Fonta. B) Az egyik leszármazottjuk – Badonan – a mai afganisztáni hegyvidéken alapított egy több mint félmillió éven keresztül működött műveltségi központot. C) Ebben a központban „váltak el a szangik népek az andoni törzstől”. D) Valamint Ázsia délnyugati részében hozták létre az első polgárosodott társadalmaikat a dalamatiaiak, a nodfiak, az ádámfiak és az anditák.

 

„B”

- Baál-imádás: 97:9.24 „olyan gazdasági és társadalmi rendszer volt, mely éppúgy foglalkozott a föld tulajdonjogával, mint annak termékenységével.”

- Baál-követők: 97:3.3 „A Baál szó birtokost jelent.” A Baál tisztelet egyrészt a föld adás-vételét jelentette, másrészt pedig az abban való hitet, hogy a jó termés Baál kegyétől függ, akit a termőföld istenének tartottak. Vagyis e tiszteletfajta erősen kötődött a föld tulajdonjogához és termékenységéhez. Baál követői elsősorban Kánaán északi területeinek letelepedett lakói voltak. 97:9.19 A Baál-követők a föld adás-vételét gyakorolták. Baál látnokai valójában ingatlanügynököknek tekinthetők. 97:3.4 Minden Baálnak volt szent helye, papsága és szent nőknek mondott nemi kufárai.

- babilóniaiak: 104:0.3 hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak. 74:8.6 Közvetlen kapcsolatban álltak az ádámfiak polgárosodott társadalmának maradványaival. Azt tanították, hogy az ember közvetlenül az istenektől származik.

- Bablot: 77:3.1 Nod egyik leszármazottja, 77:3.3 Bábel tornyának építésze. Nod halála után ötvenezer évvel azt javasolta, hogy 77:3.2 a nodfi fajta dicsőségére állítsanak egyedi toronnyal bíró káprázatos templomot a területeik közepén. 77:3.3 A templom körüli várost a nodfi műveltség és polgárosultság jövőbeli központjává kívánta tenni. Az új városnak is a Bablot nevet szánták.

- babona (babonaság): 90:4.9 gyakorlásának lényeges eleme a titokzatosság, mely elősegítette a babonában való hit működését, ami így, akár a várt eredményre is vezethetett. 70:11.5 A babonaság korszakokon keresztül a társadalom összetartó erkölcsi és rendőri ereje volt. „Az elődeink mind kiálltak amellett, hogy a régi törvényeiket, tabuikat az istenek adták az őseiknek.” 84:3.6 Egy régi babona szerint, az anya voltukból fakadóan a nők jobb növényeket képesek termeszteni, mint a férfiak. 85:2.5 Ősi, fatiszteleten alapuló szokás a májusfa és a karácsonyfa állítás, valamint a fán való lekopogás szokása. De babonás eredetre vezethető vissza a víz és fémkereső favessző használata is. 88:5.3 A vásárláskor keményfát rágcsáló babonások hittek abban, hogy ezáltal meglágyíthatják az eladó szívét. 88:4.6 „A korai babonaság varázsa volt az anyja a későbbi tudományos kíváncsiságnak.” E babonaságokat előremutató érzelmek – félelem és kíváncsiság – hatotta át. A „babonaságok a bolygói környezet megismerésére és szabályozására irányuló emberi vágy előretörését jelentették.”

- Badonan (törzsek): 64:3.1 Badonan volt Andon egyik ükunokája. Névadója az északnyugat-indiai hegyek előterében élt törzsi csoportoknak. Ők Andon azon leszármazottai, akik sohasem gyakorolták az emberáldozatot. 86:5.17 Badonan gyermekei alakították ki a két lélek – a lélegzet és az árnyék – hitét.

- baganda törzs: 91:0.5 afrikai népcsoport. Sokáig használtak olyan imádságokat, melyeket nem személyhez, hanem személytelen erőhöz címeztek.

- baktériumok: 65:2.3 „igen kezdetleges jellegű, egyszerű növényi szervezetek”. A kezdeti időkhöz képest keveset változtak. Az élősdi viselkedésükben némi visszafejlődést mutatnak. A betegséget okozó baktériumok többsége és azok segéd-vírustestjei az átalakult élősdi gombák csoportjába tartoznak.

- barátság: 70:3.6 „régi fogalma a nemzetségbe való felvételt jelentette.”

- Bautan: 94:7.5 Gautama Sziddhártha (Buddha) tanítványa, aki Benáreszben – az ott kezdett oktatás második évében – ismertette meg tanárát a Melkizedek és az Ábrahám közötti szövetségre vonatkozó, sálemi hitterjesztőktől származó hagyományokkal.

- : Lásd → „ká és bá”

- bábaság: 84:4.6 az ősök a szülésről azt tartották, hogy a nő általa veszélyes és tisztátalan lesz. Ezért a szülő nőt kerülték, még a házba se engedték be. Utóbb „az idős asszonyoknak megengedték, hogy meglátogassák az asszonyt vajúdás közben, és e szokásból ered a bábaság, mint foglalkozás.”

- Bábel: 77:3.3 a nodfi műveltség és polgárosultság tervezett központja, melynek a Bablot nevet szánták a torony építészének és építőmesterének neve után. Ez az elnevezés módosult később Bablodra, majd Bábelre.

- Bábel földje: 77:3.9 a Bábel tornya építési területének tágabb környékét nevezték így a múltban.

- Bábel tornya: 77:3.2 a nodfi fajta dicsőségére akarták felállítani. 77:3.3 Az építésze és az építőmestere Bablot volt. 77:3.4 Az első építkezés – 77:3.1 Nod halála után kb. 50000 évvel – a tervek és a rendeltetés miatti vita következtében négy és fél év után leállt. 77:3.9 A torony felállítását célzó második kísérletre Kr.e. tízezer évvel került sor az első épület romjain, azonban az építmény a saját súlya alatt összeomlott. Ez a toronyállítás már az anditák, a nodfiak és az ádámfiak kevert fajtáinak próbálkozása volt. 78:8.4 A sumérok a Babilon megnevezést – héberül Bábel – nemzeti megnevezésükké tették, s még egy harmadik Bábel-torony megépítésével is próbálkoztak.

- bábeli zavar: 77:3.4 a nodfi csoportok vitája a Bablot által építendő központ építészeti terveiről és a majdani épületek rendeltetési céljáról, 77:4.1 mely utóbb testvérharcot, majd pedig a nodfiak szétszóródását eredményezte. 77:3.4 A vita az építkezés megkezdését követő ötödik év közepén annyira elmérgesedett, hogy a munkálatokat felfüggesztették. Három nézet versengett egymással. 77:3.5 A legnagyobb csoport „azt szerette volna, ha a tornyot a nodfi történelem és faji felsőbbrendűség emlékműveként építik meg.” Ők a jövő nemzedék csodálatát akarták kivívni. 77:3.6 A második csoport „azt akarta, hogy a toronnyal a dilmuni műveltségnek állítsanak emléket.” Ők Bablot városát kereskedelmi, ipari és kézműves központtá szerették volna tenni. 77:3.7 A harmadik csoport a tornyot a mindenek Atyja imádatának kívánta szentelni. Úgy tartották, hogy az új városnak Dalamatia azon korábbi feladatát is át kellene vennie, hogy műveltségi és vallási központként a környező tudatlan népek fejlesztését szolgálja. 77:3.8 E csoportot leszavazták, és az első két nézet képviselői harcolni kezdtek egymással. A harc elől a vallási csoport délre menekült. A küzdelem úgy meggyengítette az első két csoportot, hogy az építkezés folytatására már nem kerülhetett sor. 77:4.2 A küzdelmet követően a szemben álló nodfi csoportok elvándoroltak a korábbi lakóhelyükről és új központokat hoztak létre. Lásd a ’nodfi polgárosultság központjai’ fogalomnál.

- bálvány(ok): 88:2.4 létük a bűvtárgyi hiten alapul. A legkorábbi faragott képek és emlékművek célja a jeles holtak külső megjelenésének és emlékének megörökítése volt. Az ősök hittek abban, hogy a beszentelési szertartással a szellem rábírható arra, hogy a róla készült képbe, bálványba költözzön.

- bálványimádás: 85:3.5 a bálvány nem az imádati ideát jelképezi. A bálványimádás során közvetlenül és ténylegesen az anyagi tárgyat imádják. 67:4.4 Az „emberi fajok bálványimádásának nagy része abból a vágyból fakadt, hogy megőrizzék a kaligasztiai időkben nagy tiszteletnek örvendő lények emlékét.”

- bárány: 85:3.4 az evolúciós vallás kezdete óta az áldozati állat jelképe.

- bátorság: 111:6.9 Értékes tulajdonság, ami abból 3:5.6 az erős jellemből fakad, amely a nehézségekkel való megbirkózáshoz és a csalódásokkal való szembenézéshez szükséges.

- becsület ellen való bűnök: 82:4.4 a hagyományon alapuló íratlan törvényből következett. Ilyen volt például az, hogy a vagyontárgyként kezelt asszony házasságtörése esetén, a sértett férjnek vagy a nő apjának jogában állt a „tulajdont” illető férfi megölése.

- Beel: 97:6.2 a babiloniak főistene.

- befejezetlen teremtmények: 40:10.11 olyan végleges rendű lények, akik a jelen világegyetemi korszakban még nem érték el a végső rendeltetésüket. Hatodik szintű szellemekként még nem tevékenyek a fényben és életben való megállapodás elérése előtti evolúciós területeken.

- befejezett teremtmények: 40:10.11-10.12 végső rendeltetésüket elért teremtmények. Ilyenek a jelen világegyetemi korszakban a Kiválasztott Háromságot-elért Fiak, illetőleg a Méltóságra Emelkedett Háromságot-elért Fiak.

- befogadott szeráfok: 31:4.1 a halandók hűséges szeráfi oltalmazói, akik közül soknak megengedik azt, hogy az emberi védenceikkel együtt járják végig a felemelkedési létpályát. Ennek során eggyé kapcsolódást élhetnek meg az Atyával, letehetik az örökkévalóság végleges rendűi esküjét és örökre bekerülhetnek a Végleges Testületbe.

- Belzebub: 77:7.4 a hitehagyott másodfajú közteslények vezetője, 53:1.5 egyben a Lucifer-féle lázadáshoz csatlakozó urantiai közteslények vezetője is volt. Együttműködött a bukott Bolygóherceg, Kaligasztia lázadó csoportjával.

- Besorolatlan Központok: 29:2.19 nem a lakott bolygókon, hanem a különleges energiaviszonyokkal rendelkező szférákon működnek, de egyenrangúak a többi erőtér-központtal. Egymillió égitest közül egy ad otthont ilyen élő erőtér-szerveződésnek. Szükség esetén „világegyetemi lendkerékként vagy energiaszabályozóként avatkoznak be.”

- beteljesülés: 103:9.12 Örökkévaló, végleges és egyetemes. 106:7.3 „a paradicsomi Háromságot alkotó Istenségek akarata váltja ki”. A tapasztalatra épülő beteljesülés részben megérthető a tapasztaló teremtmények számára, azonban a végtelen, eredendően létezőkre hatást gyakorló beteljesülés nem. A véglegességi beteljesülés magába foglalja az Istenségi Abszolútat, mivel a véglegességi beteljesülés egyszerre lételvi és élményelvi eredmény. 106:7.4 „A halandók, a morontia lények, a szellemek, a véglegesrendűek, a Tapasztalattól Függetlenül Létezők és mások, valamint maguk a világegyetemek és a valóság minden más szakasza bizonnyal rendelkezik magvában végleges beteljesüléssel, amely a lényegét tekintve abszolút”, azonban e beteljesülés nem minden vonatkozásban tökéletes. 106:7.6 A világegyetemi teremtmények számára elérhetők „a Hétszeres, a Legfelsőbb és a Végleges Istenség-szintjei”. Ez annyit jelent számukra, mint az Örökkévaló Fiúnak és az Együttes Cselekvőnek az Atya Isten végtelen megismerése az örökkévalósági létezésük abszolút szintjén.

- beteljesülés tartalékos alakulata: 114:7.13 Világegyetem-tudatos létpolgárokból áll, „akiknek mindenségrendi létpolgárságával összefüggő szellemi rálátása messze meghaladja a földi lakhelyük határait”. 113:1.5 A tagjai „olyan férfiak és nők, akik többé-kevésbé már kapcsolatban vannak a bennük lakozó Igazítóval”. Nekik személyes szeráfi őrangyaluk van. Képesek nagy döntések meghozatalára és kétségbevonhatatlan szellemi fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek. 114:6.20 A rendeltetésük „annak biztosítása, hogy az evolúciós fejlődés ne omoljon össze” a bolygón. 114:7.1 Csoportjuk „a világ ügyeinek emberfeletti igazgatásához különleges szolgálatra felvett, élő férfiakból és nőkből áll.” A teremtésrész szellemigazgatói arra választják ki őket, hogy az égiek segítségére legyenek az evolúciós világokon élők irgalmas és bölcs szolgálatának elősegítése érdekében. 114:7.10 „A tartalékosok öntudatlanul is a bolygóval kapcsolatos lényegi ismeretek őrzőiként működnek.” Előfordul, „hogy egy tartalékos halálakor bizonyos lényeges adatok a haldokló elméjéből az ő fiatalabb követőjébe kerülnek át a két Gondolatigazító között létesült kapcsolat révén.” 114:7.1 A kialakult gyakorlat szerint „nyomban felveszik a saját akarattal rendelkező, halandó teremtményekkel a kapcsolatot, mihelyt a halandók e felelősség vállalására képessé és a bizalomra méltóvá válnak.” Emberi kapcsolattartóként, halandó segítőtársként 114:7.2 a bolygó beteljesülésének védelmezőiként működnek. Átmenetileg felveszik őket a szeráfi testületbe és személyes beteljesülés őrangyalt rendelnek ki melléjük. 114:7.7 Az átlagos bolygókon hetven különböző beteljesülési testület van. Az Urantián tizenkettő, a szeráfi felügyeletet ellátó minden csoport mellé rendeltek egyet. 114:7.11 A tartalékos alakulat több állandó saját tanáccsal rendelkezik, melyek közül a legfontosabb a bírói, a történetírási és a politikai függetlenséggel foglalkozó tanács. E tanácsok a teljes tartalékos testület halandói közül címzetes vezetőket bíznak meg, kizárólag a különleges küldetések idejére. 114:7.8 A beteljesülés tartalékosait felkészítették kulcsfontosságú földi tisztségek betöltésére és a lehetséges világméretű veszélyhelyzetek esetén való cselekvésre. 114:7.8 A tartalékosok jelentős többsége nincs „tudatában annak, hogy kiképezték őket bizonyos világméretű válságok idején való esetleges fellépésre.” A tartalékosokat azok a szeráfi testületek választották ki, amelyekhez tartoznak. A felkészítésük és a kiképzésük az „elméjük mélyén a gondolatigazítói és a szeráfi őrzőszellemi segédkezés vegyes módszerének alkalmazásával” történt. A tudattalan szintjén folyó felkészítést a közteslények is segítik. 77:8.13 Az alakulathoz tartozó férfiak és nők mellett hűséges másodfajú közteslények is működnek észrevétlen, személyes összekötő társként. 77:7.5 Amikor ezen emberi lények Gondolatigazítója ténylegesen külön válik a személyiségtől, hogy emberfeletti értelmekkel lépjen kapcsolatba, akkor az ilyen emberi elmék mellett a hűséges köztes teremtmények működnek összekötő őrként.

- beteljesülés urantiai alakulata: 114:7.8 Az urantiai tartalékosok létszáma a XX. század első felében 962 fő volt. A legkisebb testületük 41, a legnagyobb 172 fővel bírt. 114:7.12 A „testület a legnagyobb létszámmal az ádámfiak és az anditák korában rendelkezett”. Ez Pünkösdig fokozatosan csökkent, azóta az állomány létszáma újra nő. Lásd még → „beteljesülés tartalékos alakulata”

- beteljesülés tartalékos alakulatába tartozók jellemzői: 114:7.9 Előretekintő személyek, akiknek114:7.1 „elegendő elmebeli felfogóképességgel, megfelelő erkölcsi szinttel és kellő szellemi beállítottsággal” kell rendelkezniük. Továbbá 114:7.4 1. legyenek titkon felkészíthetők a veszélyhelyzeti küldetésekre. 114:7.5 2. Szenteljék magukat odaadással valamely társadalmi, gazdasági, politikai vagy szellemi ügynek, mely szolgálatért semmilyen emberi elismerést vagy jutalmat nem várnak. 114:7.6 3. Rendelkezzenek rendkívülien sokoldalú, a nehézségek leküzdésében már tapasztalattal rendelkező Gondolatigazítóval. Lásd még → „beteljesülés urantiai alakulata”

- betegség: 76:4.7 az urantiai emberfajták azért hajlamosak a testi nyavalyákra, mert a testük sejtjei rokonságban vannak a bolygón élő, betegséget okozó mikroszkopikus vagy még parányibb élőlényekkel. Az emberek ellenállóbbak lennének a betegségekkel szemben, ha több ádámi sejtanyagot hordoznának. 86:2.1 A tartós aggódás és félelem, miközben akadályozza a cselekvést, biológiai alkalmazkodási folyamatot indít be az ember testében. 86:3.3 + 90:3.2 A korai emberek úgy tartották, hogy a betegségeket szellemi közrehatás okozza. 87:1.3 + 90:3.4 + 90:4.3 Az ősember azért félt a betegségtől, mert a tapasztalata szerint a halál hírnöke volt. Akit a javas ember nem tudott meggyógyítani, kitettek a családi kunyhóból egy kissebbe, de olyan is volt, akinek a szabad ég alatt kellett meghalnia ellátás nélkül. Azt a házat pedig, amelyben valaki meghalt, lerombolták vagy elkerülték. E szokás kezdetben gátolta az állandó települések kialakulását. 90:3.9 A láz volt az első gyengeségek egyike, melyet kiemeltek a természetfeletti okkal bíró rendellenességek köréből. 90:4.3 A betegségek megállapításához alkalmazták valamely állat belének vizsgálatát is.

- betegség (ok felfogás): 90:3.4 a korai idők emberei a betegségek okaként a következő feltevéseket alakították ki. 1. Kísértetek által okozott közvetlen szellemhatások. Eszerint a betegség oka az, hogy a szellemek kicsalogatják a lelket a testből. Ha a lélek nem tud visszatérni, bekövetkezik a halál. 90:3.5 2. Erőszak általi nyilvánvaló okok. A küzdelmek vagy balesetek azonosítható sérüléseit kivették a kísértetműködés köréből. De a természetes eredetű sebek elfertőződéséért szintén a szellemeket okolták. 90:3.7 3. Varázslat által, emberi ellenség befolyása útján jelentkező ok. „Sok betegséget tulajdonítottak a megigézésnek, a szemmel verésnek és az embernek szegezett íj varázserejének.” Tisztázatlan halál esetén boncolást tartottak. Ha ennek során nem találtak okot, akkor a halálesetet boszorkányságnak tekintették. 90:3.8 4. Bűnért, vagyis a tabu megszegéséért járó büntetés. Ezen újabb keletű felfogás alapján a betegség a személyes vagy a faji bűnért való büntetés. E hiedelem szerint az ember azért szenved, mert tabut sértett. 90:3.9 Természetes betegség okok. E felfogás az ok és a következmény összefüggésének felismerése által terjedt el.

- betegségek legyőzése: 52:5.9 az alászálló Fiú utáni korban válik általános vívmánnyá. Alapja, az ádámi fajták nagy ellenállásképességű jegyeinek tovább erősítése az előző korszakok tudományos felfedezéseinek általánossá válása révén. E korszakra az átlagos élettartam meghaladja az urantiai időben mért háromszáz évet.

- beteljesülés-őrangyal: Lásd → „őrangyal-szeráf”

- békák: 65:2.6 A halak családjából származtak le mutációs módosulat révén. A „békák iránya lett az, amelyen az állati életben elkezdődött ama fokozatos elkülönülések sorozata, amely végül magának az embernek a megjelenésében tetőzött.” 65:2.7 A fajuk az egyetlen, ma is élő földi őse a korai emberfajoknak. „Az emberi fajnak ma már nincsenek a békák és az eszkimók közé eső élő ősei.”

- béke: 68:3.5 A békére való hajlam nem természetes adottsága az emberi fajnak, a kinyilatkoztatott vallás tanításaiból és a fokozatosan fejlődő emberfajták felgyülemlett tapasztalataiból ered. 68:2.8 „A család volt az első sikeres békés csoport, ahol a férfi és a nő megtanulta a kibékíthetetlen ellentéteik szabályozásának módját, miközben a gyermekeiket a béke megteremtésére tanították.” 70:0.2 Mivel egy evolúciós világon a kibékíthetetlen ellentétek természetesek, ezért ott a béke csak társadalmi szabályozórendszer révén biztosítható. E szabályozórendszer egyben társadalomszervező erő is. 70:1.1 A béke léte a polgárosodás kibontakozásának mértékét is jelzi. 70:3.4 Mivel a béke a nemzetközi kereskedelmi szervezetek alapérdeke, ezért messzemenően támogatják. 70:2.20 Az ember akkor fogadja el a békét természetes életmódként, ha alaposan és többszörösen meggyőződött arról, hogy ez a legjobb az ő anyagi jólétéhez, és olyan békés helyettesítők állnak a rendelkezésére, amelyek nem csak közösségi hajtóerőként szolgálnak, hanem gondoskodnak a felgyülemlő érzelmek és energiák felszabadításáról is. 81:6.18 A nyelvi különbségek akadályozzák az embercsoportok közötti békét. „Az egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.”

- béke (belső ~): 100:6.6 Kétségek és zavar nélküli szellemi egyensúly, mely nem csak felemelő érzet, de lendületet adó állapot is. Minden emberi felfogóképességet meghalad és mentes a csalódástól. Összhangban van a mindenség rendjével.

- Béke Hercege: 68:3.5 + 93:10.7 e címre való jogosultságát Jézus az urantiai győzelmével alapozta meg.

- Bizalom Komolysága: 28:6.13 Harmadfajú szekonáfok, akik egyrészről minden „sajátakaratú teremtménynek megmutatják a kötelességtudatot, a szentség tudatát és a bizalom komolyságának tudatát. Ezzel egyidejűleg tévedhetetlenül tükrözik a kormányzó hatóságoknak a bizalmukra pályázó személy pontos megbízhatóságát.”

- bizonyosság: 102:6.5 Megtapasztalható a mindenségrendi valóság jelentéstartalmaihoz és értékeihez élő hit révén való közelítés által. 111:7.1 A bizonytalansággal együtt a paradicsomi kaland lényegét alkotja. Bizonyosság van a szellemben és az örökkévalóságban, valamint az Egyetemes Atya isteni könyörületében és végtelen szeretetében. Bizonyosság van abban, hogy a mindenható, mindent-tudó, végtelenül szeretetteljes Atya világegyetemi házaiban vagyunk felemelkedő fiak.

- bizonyosságok (vallási ~): 101:5.14 a) A hit bizonyosságát a személyiség számára b) az igazság bizonyossága követi, c) melyet a szellemi látásmód bizonyosságai váltanak, illetve egészítenek ki a szellemvilágban.

- bizonytalanság: 111:7.1 A bizonyossággal együtt a paradicsomi kaland lényegét alkotja. Bizonytalanság van az időben, az elmében és a Paradicsomra való felemelkedés folyamatának eseményeit illetően. Bizonytalanságot élhetünk meg tapasztalatlan világegyetemi létpolgárként is.

- Bírák: 96:6.1 Mózes és Jósua után, egymást követően uralkodó héber törzsi vezetők.

- bíróság (földrészi illetékességű ~): 71:8.13 A nemzetek közös bírósága, mely az államiság magas szintjén működik a bolygói háborúk befejezését követően. A nemzeti és faji nézeteltérések nemzetközi elbírálását végzi. Döntéshozó jellegű.

- bíróság (világ~): 71:8.13 A legfelsőbb bolygói ítélőszék, mely az államiság magas szintjén működik a bolygói háborúk befejezését követően. A „tagjai közvetlenül a földrészi illetékességű bíróságok rendszeres időközönként visszavonuló vezetőiből kerülnek ki.” Erkölcsi jellegű, tanácsadó szerepet tölt be.

- boldogság: 103:5.5 „csak akkor érhető el, amikor az önnön való én-vágyát és a felsőbbrendű sajátlényeg (az isteni szellem) önzetlenségi késztetését az egyesítő és felügyelő személyiség összeszedett akarata összehangolja és megbékíti.” 100:4.3 A boldogság „a testi rendszerek, az elmerendszerek és a szellemrendszerek egyesítéséből ered.” „A legmagasabb fokú boldogság eloldozhatatlanul hozzá van kötve a szellemi fejlődéshez”, mely jelenleg még felfoghatatlan mértékű, tartósan fennálló örömöt és békét eredményez. A boldogság 111:4.7 „a benső létben gyökerezik.” „A magányos élet a boldogság számára végzetes. Még a családok és a nemzetek is jobban élvezhetik az életet, ha megosztják másokkal.” Lásd még → „öröm”

- boldogság (evilági ~): 70:9.17 Három eleme van. Lehetőség önmagunk tisztességes és békés fenntartására, átörökítésére és a magunk kedvére való örömteli létezésre.

- boldogság (legnagyobb ~): 94:8.17 Kapcsolatban van a méltó célok elérésére irányuló értelmes és buzgó törekvéssel, mivel ennek eredményei alkotják a mindenség rendjével összhangban levő ön-kiteljesítésben való előrelépést.

- boldogság keresése: 55:5.6 Akkor eredményes, ha ismert a cél és felvállalt az elérését lehetővé tevő erkölcs. Ezért a fény és élet bolygói korszakaiban ez „nem más, mint örömteli és megelégedéssel járó tapasztalás.”

- bolygó: 15:6.14 Nagyobb anyagegység, amely nap vagy más égitest körül kering. Mérete eltérő, meghatározó anyagát tekintve lehet gáz-, folyadék vagy szilárd gömb. A közeli nappal megfelelő viszonyba kerülő világok tekinthetők eszményinek az értelmes lakók befogadására.

- bolygó elhagyása: 49:6.4 1. A túlélés megítéltetési vagy csoportos rendű halandói.

49:6.3 A halandó túlélők többségét a bolygói szolgálatot teljesítő isteni Fiú eljövetelével összefüggő új megítéltetési időszak kezdetén személyesítik meg újra, 49:6.7 a korszakos megítéltetési számbavétel során. 49:6.5 A személyazonosság és a személyiség helyreállítását a személy vagy csoport szeráfi őrangyal és a halhatatlan Atya-szilánk Igazító végzi. 49:6.6 Amikor a halandók szellemi fejletlensége miatt az Igazítóikkal való eggyé kapcsolódás lehetetlen, akkor a természetes halál útján távozott halandók felébresztését a szeráfi őrzőszellemek a Harmadik Forrás és Középpont halhatatlan szellemének egy egyedivé tett részével közösen végzik.

49:6.8 2. A felemelkedés egyedi rendjeibe tartozó halandók.

Ők a megítéltetési vagy egyéb döntésektől függetlenül személyesülnek újra, mégpedig a szellemi fejlettségüktől függően a hét morontia világ valamelyikén.

49:6.11 3. A felemelkedés próbaidős rendjeinek halandói.

Olyan halandók, akikbe Igazító költözött, de a földi életük rövidsége miatt még nem dönthettek a paradicsomi létpályájukkal kapcsolatban. A fejlettebb szellemi besorolású szülőjüket követve jutnak a csillagrendszeri – illetve a csillagvilági vagy világegyetemi – végleges rendű szférák gyakorlóotthonaiba.

49:6.15 4. A felemelkedés második módosított rendjeibe tartozó halandók.

Ők a közbenső evolúciós világok halandói. Bár nem képesek ellenállni a természetes halálnak, de mentesülnek a hét lakóvilágon való áthaladás kötelezettsége alól. 49:6.16 Ilyenkor a helyi csillagrendszerük központján ébrednek újra. Fejlettebb csoportjuk a helyi csillagrendszer morontia világait is kihagyva, a csillagvilági felkészülési világokról indul a Paradicsom felé. 49:6.17 De ez előtt még oktatóként szereznek tapasztalatot a kihagyott morontia világokon.

49:6.18 5. A felemelkedés első módosított rendjébe tartozó halandók.

Ők a halandói élet folyamán élnek meg eggyé kapcsolódást az Igazítójukkal. Miután elragadtatnak az élők közül, a helyi világegyetem központján, a Fiú előtt jelennek meg, aki magához fogadja őket. 49:6 21 Legtöbben a fény és élet bolygói korszakából jönnek. 49:6.19 Ugyanúgy kapnak morontia öltözéket, mint a más evolúciós világokról érkező halandók.

- Bolygó Felügyelők: 48:2.6 a morontia erőtér-felügyelők harmadik csoportja. 48:2.18 Ők alkotják a legfelsőbb morontia hatóság helyi bolygói tanácsát. Minden morontia világon hetvenen vannak. Ők döntenek a morontia alak adásáról minden szférára érkező felemelkedő számára, és ők engedélyezik számukra a morontia alak megváltoztatását, vagyis a következő szférára való eljutást.

- bolygófelügyelők (urantiai ~): 110:4.6 Támogatják „az urantiai emberfajták szellemileg felsőbbrendű fajtaváltozatainak felemelését és megőrzését szolgáló intézkedések bevezetését”.

- Bolygóherceg: 50:0.1 a másodrendű Lanonandek Fiak rendjébe tartozik. Ilyen megbízást a Csillagrendszer Fejedelemtől kap. 50:0.2 Igazgatási vezető, 50:5.1 akinek korszakokon át való rendeltetése a bolygói polgárosodott társadalom fejlesztése, mely feladat független a felsőbbrendű Fiak későbbi küldetéseitől. 50:0.2 Minden evolúciós halandók lakta bolygó rendelkezik ilyen vezetővel. 50:1.1 „Egy újonnan lakottá vált világon a Bolygóherceg az egyedüli képviselője a teljes isteniségnek”. 50:2.1 A helyi világegyetemben Gábriel igazgatási felügyelete alá tartoznak, de a személyükre vonatkozóan a Csillagrendszer Fejedelmek rendelkezései az irányadók. 50:2.2 Munkájához a melkizedekek, a huszonnégy tanácsos, valamint a hetventagú, csillagvilági központú tanács véleményét is kikérheti. 50:2.3 A saját segítőiből tizenkét fős legfelsőbb tanácsot hoz létre a maga számára. De választhat segítőt a harmadrendű vagy a másodrendű lanonandek rendekből is. 52:7.10 A Tanító Fiú utáni ember korszakának végén, 50:5.11 a fény és élet korának beköszöntével, a folyamatos szolgálatot ellátó Bolygóherceg felemeltetik a Bolygó Fejedelem rangjára. 53:8.2 Többes számban, és a Biblia szóhasználatában ők az „Istennek Fiai”.

- Bolygóherceg bíróságai: 50:2.5 a személyi törzskarának egyik tagja vezeti. Az itt születő ítéletek szabad mérlegelésen alapuló atyai hozzáállást tükröznek. Csak a bolygó lakosait érintő magasabb szintű szabályozási problémákkal lehet a felsőbb ítélőszékekhez fellebbezni. 50:2.6 A békéltetők bizottságai kiegészítik az ítélőszékek munkáját. A szellemi és a fizikai szabályozók kötelesek elfogadni a békéltetők ténybeli megállapításait. Minden döntést a Csillagvilági Atya egyetértésével hajtanak végre.

- Bolygóherceg segítői: 50:1.2 a csillagrendszer intézőinek alacsonyabb rendjeiből válogatják őket, hogy a bolygó lakóihoz kapcsolódni tudó, megértő és rokonszenves vezetők lehessenek. 50:2.4 A teljes segítői törzskar a Végtelen Szellem személyiségeiből, a felsőbbrendű kifejlődött lények bizonyos fajtáiból, és más világokról származó felemelkedő halandókból áll. A létszámuk ezer főtől – a bolygó fejlődése során – százezer fő fölé is nőhet. 50:3.2 Az önkéntes segédek a csillagrendszeri központ létpolgárai és még nem éltek meg eggyé kapcsolódást a bennük lakó Igazítóval. 50:3.1 Az Urantia Hercegének száz ilyen segítőből álló testülete volt. 50:3.4 A herceg testtel bíró törzskarának mindig megengedik, hogy közös utódokat hozzanak létre. De megengedhetik azt is, hogy a honos emberfajták felsőbbrendű csoportjaival párosodjanak. Ha a törzskar munkája befejeződik a második korszakos megítéltetéskor, a feladataikat az utódaik és felsőbbrendű honos önkéntesek veszik át. 50:4.9 Mivel a Herceget a bolygólakók nem láthatják, így a törzskar félanyagi lényei által képviselt dolgokban való hit, számukra a hűségpróba egy formája is. 50:4.13 Az Urantia Bolygóhercegének árulását követően a törzskara utódainak többsége hűséges maradt a Világegyetemi Fiúhoz és az Egyetemes Atyához. Ők a Melkizedek-megbízottak bátorítása mellett sokat tettek azért, hogy az igazság és a pártatlanság fogalmai, valamint az Atyára és a bolygói megítéltetésekre vonatkozó ismeretek legalább részben megmaradjanak.

- Bolygóherceg tanodái: 50:4.1 a bolygó hercegi székhelyén találhatók. Itt tanítják az evolúciós emberfajták legjobbjait, mielőtt visszaküldik őket a saját népeik oktatására. A hercegi tanintézetek tanítói és tanítványai földművelők és kertészek. 50:4.3 Idejük öt tevékenység között oszlik meg.

50:4.4 1. Fizikai munka. Ez a földművelés mellett a házépítésre és annak berendezésére is kiterjed.

50:4.5 2. Közösségi tevékenységek. Csoportalkotás játék és művelődés céljából.

50:4.6 3. Oktatói képzés. Egyéni, osztályszintű és családcsoportos felkészítés.

50:4.7 4. Szakképzés. Ez a kézművesek, a tanítók, a művészek valamint a házasság és az otthonkészítés oktatása.

50:4.8 5. Szellemi műveltség. A testvériség tanítóinak felkészítése a népük közötti hitterjesztői feladatokra.

50:4.9 A bolygó lakói számára egyre nagyobb értékkel bír a tanodákba való bekerülés. 50:4.10 A kiképzett tanulók a népeikhez visszatérve, a tanult minta alapján új oktatási és műveltségi központokat létesítenek. 51:6.4 A bolygó későbbi, fejlettebb időszakában ezek az intézmények elsősorban bölcselettel, vallással, erkölccsel, valamint a felsőbbrendű értelem és művészet fejlesztésével foglalkoznak.

- Bolygóherceg testtel bíró törzskarának utódai: 50:3.5

a) Ők az elsőfajú köztes teremtmények és

b) azon magasabb rendű anyagi lények, akik azután is a törzskarban szolgálnak, hogy a második korszakos megítéltetéskor, vagyis a bolygói Ádám és Éva megérkezésekor, a szüleiket elviszik a bolygóról. Ha e magasabb rendű anyagi lények szükséghelyzet okán a bolygó halandóival párosodnak, akkor ezen utódokba Igazító költözik.

- Bolygóherceg utáni ember: 52:2.2 e megítéltetési időszak átlagosan ötszázezer év. 52:2.1 A Bolygóherceg és kísérete tevékenységének következtében kormányzat jelenik meg a földön, amely elősegíti a fejlett törzsi korszak létrejöttét. A szokványos fejlődésű bolygókon jelentős társadalmi változások mennek végbe pár ezer év alatt. 52:2.2 A bolygók bekapcsolódnak a csillagrendszeri körökbe és a mennyei segítők, valamint a Gondolatigazítók egyre nagyobb számban érkeznek e világokra. 52:2.5 Az emberfajták szétszóródásával erőszakos nemzetieskedés veszi kezdetét. A törzsi és a nemzeti csoportosulás alapja a bőrszín. A különböző embercsoportokra még az elkülönülés a jellemző, melyet a sokféle nyelv léte is elősegít. A bolygói háborúknak gyakran esik áldozatul a narancsszín és a zöld emberfajta. 52:2.6 A hercegi törzskar munkálkodásának következtében tartalommal töltődik meg az otthon fogalma. 52:2.7 Továbbá segítséget nyújtanak a nemek egyenjogúságának felismerésében is. A törzs eszménye lassan leváltódik a nemzeti lét és a családi élet kettős értékére. 52:2.8 Mindkettő térnyerését segíti a letelepedést igénylő mezőgazdaság megjelenése. A polgárosodás gyorsan fejlődik, de a gépi fejlődés még várat magára. 52:2.9 Az emberfajták megtisztulnak, az értelmi fogyatékosok és a közösségi életre alkalmatlan egyedek szaporodásának megtiltása által. Mindez jelentős értelmi fejlődést és testi tökéletesedést eredményez.

- bolygói élet: 49:1.6 A kibontakozása menetének törvényen alapuló rendszere van. 49:1.7 „A felsőbbrendű élőlények kifejlődése az élet alacsonyabb rendű csoportjaiból nem véletlenszerűen megy végbe.” 49:1.5 Kifejlődésében „a növényi életforma mindig megelőzi az állatit és csaknem teljesen kifejlődik, mire az állatminták elkülönülnek. Minden állatfajta az élő dolgok korábbi növényvilágának alapmintáiból alakul ki; nem elkülönülten szerveződnek.”

- bolygói fiak: 40:7.2 Evolúciós teremtmények, akik az élethordozói beültetésből származnak, és akiket az ádámi élet-hozzájárulás módosított, s akik még aligha tekinthetők felemelkedő fiaknak. Azonban felemelkedési képességgel rendelkező fiak, akik „még a legfelsőbb dicsőség és isteniség szintjét is” elérhetik. A felemelkedő fiúi szellemi besorolás elnyerhető hit által és a bennünk lakozó, szellemi átlényegítő tevékenységet folytató Igazítóval való szabadakaratú együttműködés révén.

- bolygói fizikai fajták: 49:2.1 A halandó teremtményeknek hét elsőrendű, de különböző fizikai fajtája van, melyeknek aztán további változatai is léteznek.

49:2.2 1. Légköri fajták.

49:2.10 A légkör jellege alapvetően meghatározza a halandók lakta világok közötti fizikai eltéréseket. 49:2.12 A Satania csillagrendszer halandói fajtái közül 2,5% él ritka légkörben, 5% sűrű légkörben, 91% pedig közbenső sűrűségű légkörben. A nemlégző fajták aránya 1,5%.

49:2.3 2. Elemi fajták.

49:2.15 E változatok a halandók vízzel, levegővel és földdel való viszonyára épülnek, mely alapján az élőhelyek négy fajtája különíthető el. 49:2.18 A Satania csillagrendszer halandói fajtái közül 7% él a vízben, légi fajta 10%, földön élő 70%, vegyes földi-légi fajta pedig 13%.

49:2.4 3. Gravitációs fajták.

49:2.19 A teremtési formaterv változtatásával az értelmes lények képesek az átlagosnál kisebb és nagyobb bolygókon való életre is. 49:2.20 Az értelmes lények nebadoni átlagmagassága 2 méter felett van. Vannak nagyobb bolygók, ahol a halandók 75 centiméteresek, és kisebb szférák, ahol az értelmes lények testmagassága 3 méter körüli. Ezek aránya a Sataniában 20%. A gravitációs fajták közül csak egy faj van, mely 1,20 méter magas.

49:2.5 4. Hőmérsékleti fajták.

49:2.21 A hőszabályozó működési rendjük szerint az élőlények ötfélék. Az urantiai élő fajok a harmadik rendbe tartoznak. A két szélsőséget figyelembe véve, a sataniai élő fajok 12%-a magas hőmérsékleti tartományban is képes élni, míg 18%-a alacsony hőmérsékleti tartományban él.

49:2.6 5. Villamos fajták.

49:2.22 A halandói élet 10 formaterve a bolygók eltérő elektromágneses és elektron-szerveződéséhez alkalmazkodik. 49:2.23 A halandói élet villamos csoportjainak megoszlása a következő: „1. csoport, egy százalék; 2. csoport, két százalék; 3. csoport, öt százalék; 4. csoport, huszonhárom százalék; 5. csoport, huszonhét százalék; 6. csoport, huszonnégy százalék; 7. csoport, nyolc százalék; 8. csoport, öt százalék; 9. csoport, három százalék; 10. csoport, két százalék.” Az urantiai létezés a 4. csoportba tartozik.

49:2.7 6. Energia-felvételi fajták.

49:2.24 Olyan lények, „akik az életfolyamataikkal összefüggő változásokat képesek a fényenergia, valamint a Fizikai Főszabályozók elsődleges erőtér-átalakítói beavatkozása révén biztosítani.” 49:2.25 Az állati és a halandói táplálkozásnak 6 formája van. Az elsőbe a ritka légkörben élők, a másodikba a tengerlakók, a harmadikba az Urantiához hasonló átlagos sűrűségű légkörben élők, a negyedikbe a sűrű légkörben élők, az ötödikbe a nemlégzők, a hatodikba pedig a köztes teremtmények tartoznak.

49:2.8 7. Külön meg nem nevezett fajták.

49:2.26 A bolygói élet további fizikai változatai, mely eltérések nem érintik a különböző bolygók halandóinak értelmi és szellemi életét.

- Bolygói halandók: 30:4.10 „felemelkedési lehetőséggel rendelkező, állati eredetű evolúciós lények”, akik a felemelkedési világegyetemi létpálya első szakaszán tartózkodnak. A felemelkedési út és a kapott segédkezés minden világ emberfajtái esetében ugyanaz. „A természetes halált követően a felemelkedők minden fajtája egyetlen morontia családdá egyesül a lakóvilágokon.”

- bolygói megbízottak: 93:0.2 Tizenkét tagú Melkizedek testület, akik először a Kaligasztia-elszakadást követően, Ádám és Éva koráig vezették az Urantia bolygót. Majd ezen emberpár vétkezését követően addig a napig, amíg a názáreti Jézus – mint az Ember Fia – az Urantia Bolygóhercege lett.

- bolygók felügyelő bizottságai: 114:2.5 A lázadás miatt vesztegzár alá helyezett bolygók fejlődésének biztosításával foglalkoznak. E bizottságok tagjait az adott bolygó néhai lakosaiból választják. A bizottságok létszáma eltérő, és alá vannak rendelve „az urantiai huszonnégyek bizottságának”.  Lásd még → „huszonnégy tanácsos”

- bolygók halandói korszakai: 52:0.1 a felosztásuk az isteni Fiak bolygói küldetései alapján történik. 52:0.9 E küldetéseket megelőzi az előemberi kor, mely az élet beindításától az ember megjelenéséig tart. 52:0.1 Egy átlagos lakott világon az isteni Fiak és a bolygói korszakok kapcsolatának sorrendje a következő.

52:0.2 1. A Bolygóherceg előtti ember. Lásd még: „ősember”.

52:0.3 2. A Bolygóherceg utáni ember. Lásd még: „Bolygóherceg utáni ember”.

52:0.4 3. Az Ádám utáni ember. Lásd még: „Ádám utáni ember”.

52:0.5 4. Az Ítélkező Fiú utáni ember. Lásd még: „Ítélkező Fiú utáni ember”.

52:0.6 5. Az alászálló Fiú utáni ember. Lásd még: „alászálló Fiú utáni ember”.

52:0.7 6. A Tanító Fiú utáni ember. Lásd még: „Tanító Fiú utáni ember”.

52:0.8 7. A fény és élet kora. Lásd még: „fény és élet kora”.

52:3.6 Az Urantia egy teljes megítéltetési korszakkal, de akár kettővel is el van maradva az átlagos bolygók fejlődési ütemtervéhez képest.

- bolygói jóvá igazolás próbaideje: 67:3.10 Akkor kezdődik, amikor minden érintett személy meghozza a döntését az Istenhez való hűség vagy a lázadáshoz való csatlakozás kérdésében. Az időszak kezdetét egy edentiai Fenséges bolygóra való érkezése is jelzi, aki a vele jött veszélyhelyzeti melkizedekek segítségével a Teremtő Fiút képviselve átveszi a hatalmat a bolygón.

- bolygók segítői: 39:5.1 Helyi világegyetemi angyalok, akik a Bolygók Ádámjainak fejlesztési munkáját segítik. 39:5.2 Az Urantia lakóit Ádám nélkül is tovább szolgálják a következő hét csoportban.

a) 39:5.3 A Kert Hangjai. Ők a bolygók élőlénytani nemesítőinek – Ádámnak és Évának – a személyes szeráfjai. Egy részük az ádámi vétek után is az Urantián maradt.

b) 39:5.4 A Testvériség Szellemei. A faji összhangot, a közösségi együttműködést, a békés társulás bölcsességét segítik elő a fejlődő világ különböző természetű emberfajtái között.

c) 39:5.5 A Béke Lelkei. A béke és a jó szándék elősegítői az állati eredetű harcos ösztönökkel bíró fejlődő emberfajták között a bolygókon. 39:5.6 A fejlődés későbbi szakaszában ők működnek közre a megbékélés eszméjének az isteni összhang fogalmával való felváltásában a halandói továbbélési életfelfogásban.

d) 39:5.7 A Bizodalom Szellemei. A túlélési küzdelmek a gyanakvást erősítik az emberek között. Az ádámi rendszer e szeráfjainak küldetése az, hogy a fejlődő emberek elméjébe véssék a bizalom fontosságát az együttélések során. A remény és a bizakodás fogalmait ma is táplálják és erősítik az emberekben.

e) 39.5.10 Szállítók. A helyi bolygói viszonylatban működnek, mint amilyen az Urantia – Jerusem viszonylat is.

f) 39:5.16 Adatrögzítők. Azon bolygói ügyek feljegyzésében érintettek, amelyek a csillagrendszeri vagy a világegyetemi kormányzattal való viszonyokra vonatkoznak. Nem foglalkoznak az egyes lények életének ügyeivel.

g) 39:5.17 Tartalékosok. A sataniai testületük a Jerusemen állomásozik, és szoros társulásban van az Anyagi Fiak tartalékosaival. A tevékenységük sokféle, működnek személyes hírvivőként is.

- bolygósorozatok (világsorozatok): 109:3.2 a) Egyes sorozatba tartozó világok. Ősemberek által lakott, akik közül viszonylag kevesen választják az erkölcsi magasságok elérését. Tiszta Igazítókat küldenek hozzájuk. Olyanokat, akik még nem működtek együtt emberekkel. Az Igazítókkal való eggyé kapcsolódásra képtelen halandók közül sokan „Szellem-egyesülési felemelkedő lényként nyerik el az öröklétet.”

- b) 109:3.3 Kettes sorozatba tartozó világok. Az ilyen bolygókon a halandók egyetlen élettartamnyi időre kapják kölcsön az Igazítókat, akik mintaként szolgálnak számukra a szellemi fejlődéshez és a továbbéléshez szükséges jellem tökéletesítésében. E világok továbbélő halandói „Szellem-egyesülésen keresztül érik el az örökkévaló életet.”

- c) 109:3.4 Hármas sorozatba tartozó világok. Ilyen az Urantia is. E bolygókon valódi jegyesség jön létre az isteni ajándékkal, amit a halandó továbbélése esetén örök egyesülés, „az ember és az Igazító egy lénnyé alakulása” követ. 109:3.6 Az „ilyen világokon a túlélésképességgel rendelkező értelmes férfiak és nők elméibe beköltöző Igazítók gyakorlatilag mindegyike a haladó vagy a felsőbb Igazító-fajtába tartozik.”

- Bon: 66:5.4 „Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az állattenyésztés teljes tanácsával együtt a Bolygóherceg támogatójává vált a lázadásban.

- boszorkány (~mester): 90:2.3 Az el nem ismert szellemek közreműködésével varázslatot végzőket tartották ilyennek. Utóbb a boszorkányokat az ördöggel társították. 88:6.2 A korai felfogás szerint a boszorkány olyan magánjellegű varázslást végzett, amely által az ügyfél ellenségére rosszat kényszerített.

- boszorkányság: 90:2.3 Sok fejletlen törzsnél volt vallás. 88:4.2-4.4 Célja a jövőbelátás biztosítása és a környezet kedvező irányba történő befolyásolása. 90:2.3 A boszorkányság az el nem ismert szellemek közreműködésével végzett varázslat. Lásd még → „varázslás”, „varázslat (fekete ~)”.

- böjt: 89:3.1 Valamely testi örömről való lemondás módja. Az ősi vallásokban szertartásos jellegű.

- böjtölés: 87:2.4 Önmegtartóztatás, melyről az élők azt gondolták, hogy általa örömet okozhatnak a kísértetlelkek számára, és a holtak földjére való elindulásra ösztönözhetik őket.

- bölcselet: 101:5.5 A léte három dolog valóságát feltételezi. A) 101:5.6 1. Az anyagi testet. B) 101:5.7 2. Az emberi lény anyagfeletti szakaszát, a lelket vagy még inkább a bent lakozó szellemet. C) 101:5.8 3. Az emberi elmét, mint az anyagi és a szellemi közötti közléscsere és társulás rendszerét. 27:6.6 A tökéletes bölcseletet csak a Paradicsomon személyesen jelen lévők vehetik igénybe. 55:4.18 De addig is, a fény és élet negyedik szakaszának halandói a Ragyogó Estcsillagok által bemutatott végleges rendű lények bölcseleti tanításainak megértésére törekednek. E lények a felsőbb-világegyetemi központról kiküldött szekonáfokkal alkotott párokban működnek. 55:4.19 Céljuk a társadalom új típusú anyagfeletti – társadalmi, műveltségi, bölcseleti, mindenségrendi és szellemi – tevékenységeinek a beindítása. 71:7.2 A bölcselet az eszményi államban az állampolgárok fő törekvésévé válik. 55:6.4 A fény korának negyedik szakaszú halandói tudatos kapcsolatot alakítanak ki az adott felsőbb-világegyetemet felügyelő Tökéletes Szellem szellemjelenlétével, és arra összpontosítanak, hogy megpróbálják megérteni a Legfelsőbb Isten új kinyilatkoztatásait. 56:9.2 „A világmindenségre vonatkozó legfontosabb bölcseleti alapkérdés ez: vajon az Abszolút (a három Abszolút mint egy a végtelenségben) a Háromság előtt létezett? És vajon az Abszolút a Háromság őse? Vagy a Háromság az elődje az Abszolútnak? 56:9.3 Vajon a Korlátlan Abszolút a Háromságtól független erő-jelenlét? Vajon az Istenségi Abszolút jelenléte magába foglalja-e a Háromság korlátlan működését? És vajon az Egyetemes Abszolút a Háromságnak, sőt egyfajta Háromságok Háromságának, a végső rendeltetése?” 112:2.11 Miközben a bölcselet fejlődik „kénytelen elfogadni a tiszta szellemi tapasztalásban rejlő következtetéseket. A gondolkodás megadja magát a bölcsességnek, a bölcsesség pedig legyőzetik a megvilágosodott és gondolkodó istenimádattól.”

- bölcselet (meghatározások): 52:3.11 Érdeklődés az értelmi valóságok iránt.

- 103:6.7 Az ember hasztalan kísérlete a tudomány és a vallás közötti szakadék áthidalására.

- 103:6.9 Az emberi elme erőfeszítése a tudomány és a vallás elkülönülő fogalmainak egymással való kapcsolatba hozására, és a mindenségrendhez viszonyuló ésszerű, egyesített magatartássá való szervezésére.

- 103:9.8 „összehangolt megértés”.

- 103:6.2 Az ember és a világegyetem kutatásához belülről történő közelítés.

- 103:6.2 Az ember azon erőfeszítése alakítja ki, amely által megpróbálja összehangolni a dolgok és a lények világegyeteméhez való közeledés útjának eredményeit és tanításait.

- 112.2.12 Az anyagi világ tudományos megfigyelésének szemlélése.

- bölcselet (tartalmi elemek, jellemezők): 98:2.12 A bölcselet a vallás számára azt jelenti, amit a tervezés a cselekvés számára.

- 92:7.1 Ellentétben a vallással, a bölcselet tudományos alapokon nyugodhat.

- 27:6.5 A bölcselet a „következtetéseiben sohasem lehet olyan végleges, mint a tudáson alapuló tények és a tapasztalásból származó igazságok”.

- 48:6.27 Törekszik a jelentéstartalmak egységbe rendezésére és az értékek egyesítésére.

- 56:10.10 Az igazságon alapul.

- 81:6.10 A tudomány a hiba kiküszöbölésén keresztül szilárdítja meg.

- 101:2.8 Egységet kínál.

- 101:5.2 „a bölcsesség területe”.

- 102:3.5 Összehangolt tudatossághoz vezet.

- 102:3.8 „a bölcsesség testvériségének elérésére törekszik”.

- 102:3.10 „megkísérli azonosítani a tudomány anyagi szelvényeit az egészre vonatkozó szellemi-rálátási fogalommal.”

- 102:3.11 „egy Abszolút eszméjét mutatja be”.

- 102:3.12 A bölcsességkeresés alkotja.

- 102:3.15 Csak az egységgel elégszik meg.

- 102:6.8 Számára az Isten valószínűség.

- 103:6.2 Egyfajta emberi művészet.

- 103:6.10 A szellem-fogalom és az energia-fogalom szakadéka felett kell hidat vernie.

- 103:6.14 A valóságra vonatkozó értelmezéseit nem meri az oktan által felkínált vonalra kivetíteni.

- 103:6.14 A „tudományos értelemre, a vallásos hitre és a kinyilatkoztatás által biztosított igazság-rálátásra kell alapozni.”

- 103:7.15 Az anyagi világ jelentéstartalmainak lefordítására vállalkozik.

- 103:7.15 „összehangolja a tudományos-anyagi nézőpontot a vallásos szellemi felfogással.”

- 103:8.6 Akkor tud a tudomány és a vallás legnagyobb szolgálatára lenni, ha kerüli az anyagelvűség és a minden-isten tan szélsőségeit.

- 103:8.6 Fel kell ismernie a személyiség valóságát és „a változás jelenlétében való változatlanságát.”

- 103:9.8 Azon a „feltevésen alapul, hogy a bölcsesség igazolható, hogy az anyagi világegyetem összehangolható a szellemivel.”

- bölcselet (egy bölcseleti felfogás): 89:3.2 Az a felfogás, amely a vagyont szellemi hátránynak tekinti, még Philó és Pál korában is igen elterjedt volt az európai bölcseletben.

- bölcselet (brahman ~): 94:3.1 Nem tárta fel a vallás kettős fogalmát, vagyis „az összes világegyetemi teremtmény Egyetemes Atyját és eme teremtmények világegyetembeli felemelkedési tapasztalásának tényét”. 94:3.2 Az Abszolútat egyszerre tekintette teremtő energiának és mindenségrendi válasznak. A Brahmant meghatározhatatlannak tartotta, melyet felfogni a véges minőségek megtagadása által lehet. 94:3.5 A brahman bölcselet elfogadta az oksági folytonosság karma-elvét, valamint „minden személyiségnek az Egyetemes Mindent Átható Lélekben való végleges feloldódását.” 94:3.6 E bölcselet az emberi lelket a Brahman emberben lakozó részének tekintette, és úgy hitte, „hogy az Egyetemes Egynek az emberben lakozó részén kívül nem létezik emberi egyéniség.”. 94:3.8 A brahman bölcselet „nem tett különbséget a valóság különféle szintjei között, úgymint az abszolút, a tapasztalás-meghaladó és a véges szintek között.” Nem ismerte fel továbbá, hogy az Egyetemes Atya olyan lényegbeli és lényeges személyiség, aki személyesen érhető el a létezés minden szintjén.

- Bölcselet Lelke: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.11 tanítóként a Paradicsomon tartózkodó bölcselet mestereire hangolódva működnek. Élő tükrök, akikben az isteniség bölcsessége és a paradicsomi bölcselet tükröződik. De képesek ezt gyakorlatiassá tenni az alacsonyabb rendű világok lakói számára is.

- Bölcselet Mesterei: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok. 27:6.2 Azon „bölcs lények, akik a tudás igazságát és a tapasztalás tényeit veszik igénybe az ismeretlen megismerésére irányuló erőfeszítéseik során. Esetükben a tudás igazsággá érik és a tapasztalás a bölcsesség szintjére emelkedik.” Örömmel vezetik a paradicsomi lakosok elméit a világegyetemi problémák megoldására irányuló örömteli kutatásban, 27:6.3 de szívesen értekeznek a Végtelenség terveiről és céljairól is. A végkövetkeztetéseiket teljes egyetértésben hozzák meg. 27:6.4 Minden lehetséges oktatási módszerrel tanítanak.

- bölcselet (véges ~ egyik kérdése): 117:2.9 „a Legfelsőbb Lény vajon a nagy világegyetem fejlődésére adott válaszként ténylegesül vagy éppen hogy a Legfelsőbb fokozatos megjelenésének eredménye a véges mindenségrend fokozatos fejlődése? Vagy lehetséges-e, hogy fejlődésüket tekintve e kettő egymásra van utalva? Lehetséges-e, hogy az egyik a másiknak fejlődési ellentettje, s az egyik kiváltja a másik növekedését és viszont?”

- bölcseleti gondolkodás: 102:2.6 „mindig anyagi tényeken kell alapulnia”.

- bölcselő(k): 101:5.9 eszméket hangol össze.

- bölcsesség: 101:6.4 emberi képesség. A „társítás és az újra összekapcsolás folyamata során az ős-sejtanyagi emlékből kialakuló képzeteket foglalja” magába. 99:2.6 A bölcsesség „az Isten megismerésének és az őhozzá hasonlóvá válásra való törekvésnek a megtapasztalásából születik.” 92:3.9 Az evolúciós vallás alakította ki azt az emberi fegyelmet és önuralmat, mely lehetővé tette a bölcsességet. 81:6.13 „Tudásra szert lehet tenni oktatás révén, de az igazi műveltséghez elengedhetetlen a bölcsesség”, mely a tapasztaláson keresztül és az értelem révén biztosítható. 28:5.9 A bölcsességnek két változata van, a tökéletes és a gyakorlatias. Az első az idők bölcsessége, a második a pillanat értelme. 28:5.8 A bölcsesség akkor használható igazán, ha egyszerre mutat tökéletességet és gyakorlatiasságot. 28:5.10 A bölcsesség a jósággal együtt a tervezés és a kivitelezés fontos forrása. 50:5.8 A bölcselői szemléletű ember józan ítélőképességre tesz szert és a boldogtalansága okait saját magában kezdi keresni. Csak bölcs erkölcsi lények képesek az emberi testvériség megteremtésére. 54:1.7 A bölcsesség akkor isteni és megalapozott, ha az egész mindenséget veszi alapul és szellemi a mozgatója. 71:7.13 A bölcsesség halandói végleges szintje az Isten-tudat. 71:7.2 Az eszményi államban a bölcsesség az állampolgárok fő törekvésévé válik és élethosszig tart. Ők a bölcsességre való törekvésük által teljesítik ki az emberi kapcsolataikat, törekszenek felismerni a valóság evilági jelentéstartalmait, az értékek nemességét, az élet céljait és a mindenségrendi beteljesülés dicsőségeit. 81:6.22 „A bölcsesség vezérelte tudomány az ember legnagyobb társadalmi felszabadítójává válhat.” 71:7.5 A bölcsességnek az ember számára bejárható egyre magasabb szintjei a következők:

„71:7.6 1. A dolgok ismerete.

71:7.7 2. A jelentéstartalmak megértése.

71:7.8 3. Az értékek elismerése.

71:7.9 4. A munka nemessége – kötelesség.

71:7.10 5. A célirányos késztetés – erkölcsiség.

71:7.11 6. A szolgálat szeretete – jellem.

71:7.12 7. Mindenségrendi látásmód – szellemi tisztánlátás.”

55:6.5 A bölcsesség megszerzésének – a benne való növekedésnek – nincsenek határai. „Egy hetedik szakaszbeli világon a bölcsesség kimerítheti az anyagi lehetőségeket, hozzáférhet a mota látásmódhoz és végül még megízlelheti az abszonit nagyszerűséget is.”

- bölcsesség (meghatározás): 36:5.12 az értelmi teljesítmény csúcsa, az elme és az erkölcs fejlődésének közös célja.

- 40:10.6 Olyan összpontosuló tapasztalás, mely képes ellentmondást nem tűrő, 40:10.7 mély szellemi rálátást eredményezni.

- 71:7.5 + 50:5.7 A bölcsesség a tudás megszerzésére irányuló erőfeszítés eredménye, mely társul a tapasztalásból szerezhető előnnyel.

- 85:7.3 Az elmélyült és tapasztaló gondolkodás gyümölcse.

- 92:2.1 Olyan tudásnak is mondható, „melyet a tapasztaló értelem irányít és az isteni kinyilatkoztatás világosít meg.”

- 102:3.9 „a személyiség jelentéstartalmának tudatossága”.

- bölcsesség (tartalmi elemek, jellemzők): 102:3.5 összehangolt tudatossághoz vezet.

- 102:3.6 „az eszmék és az embertársak magasabb rendű és jobb társulásához” vezet.

- 102:3.7 „igazságot tesz a különböző emberek között”.

- 103:9.6 a világegyetem magasabb életfelfogásában hittel társul.

- 103:9.6 Bevezeti az embert az igazság világába, a kapcsolatokhoz.

- 103:9.10 Amint „választ a helyes és a helytelen, az igaz és a téves között, már szellemi vezetésről tesz tanúbizonyságot.”

- 103:9.10 Az elme, a lélek és a szellem szerepkörei benne egyesülnek.

- 103:9.10 Tárgya „a bölcselet és a kinyilatkoztatás”.

- 130:4.10 A bölcsesség a világegyetemi jelenségeket a fejlődő személy tapasztalatainak függvényében értelmezi.

- bölcsesség (felsőbbrendű társadalmi ~): 99:2.4 „abból születik, hogy az ember őszinte vágyat érez az Isten legfelsőbb szintű szeretetére és arra, hogy minden embert testvérként szeressen a mennyországban.”

- bölcsesség (isteni): 54:5.8 „a Nappalok Szövetségének bölcsessége a paradicsomi Háromság egyesült bölcsességének időbeli tükröződése.”

- Bölcsesség Hangjai: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.7 képesek a felsőbb-világegyetemek főkörein áramló óriási mennyiségű információból kiválasztani és felfogni a bölcsességlényeget, majd tévedhetetlenül továbbítani e gondolkodás-kincseket a Bölcsesség-tökéletesítőkhöz. Végzik ezt úgy, hogy közben azt a személyt is láthatóvá teszik, akitől a megjelenített bölcsesség származik.

- Bölcsesség-tökéletesítők: 19:2.1 a paradicsomi Háromság különleges rendeltetésű teremtései, feladatuk az isteniségi bölcsesség megszemélyesítése a felsőbb-világegyetemekben. Hétmilliárd van belőlük, vagyis mindegyik felsőbb-világegyetemben egymilliárd dolgozik, mégpedig 19:2.2 ezen kormányzatok igazgatási tevékenységeiben. 19:2.3 „Ahol és amikor egy Bölcsesség-tökéletesítő működik, ott és akkor isteni bölcsesség munkál.” 19:2.6 A Bölcsesség-tökéletesítők, az Isteni Tanácsosok és a Világegyetemei ítélők együtt alkotják azon legmagasabb rangú lények csoportját, akik az igazság kinyilatkoztatására vállalkozhatnak, és vállalkoznak is.

- Brahma: 94:1.4 Istenség-atya alapelv, mely az árja-anditák védikus hitében jelent meg. Nevezték Pradzsápatinak is. 94:4.4 A hindu istentan legfelsőbb háromságában ő az első számú, akit úgy tekintenek, mint aki önmagát teremtette a Brahmanból, vagyis a végtelenségből.

- Brahman: 94:2.4 a teremtésösszesség mindent átható lelke. 94:1.4 Felfogás, amely az árja-anditák védikus panteonját mozgató energia-istenség alapelvére vonatkozik. 94:3.2 Egyszerre teremtő energia és mindenségrendi válasz, mely meghatározhatatlan, és felfogni csak a véges minőségek megtagadása által lehet. Mivel a Brahman fogalom mentes a személyiségjegyektől, ezért az egyéni hívők számára nem volt megtapasztalható. 94:4.3-4.4 A hindu istentanban a Brahman az Abszolútat, a Végtelen Egyet és a VAN-t jelenti.

- Brahman-Narájána: 94:3.4 E fogalom az Egy Egyetemes Mindent Átható Lélekre vonatkozik, melyet 94:3.3 „úgy tekintették, mint az Abszolútot, a végtelen VAN-t, a magvábanvaló mindenségrend elsődleges teremtő potenciálját, az Egyetemes Sajátlényeget, mely állandósultan és magvában létezik szerte az egész örökkévalóságban.”

- brahmanák: 94:1.7-94:2.6 A hindu hit védák utáni, későbbi írásai, melyeket az upanisádokkal egy időben állítottak össze.

- brahmanizmus: 94:2.2 Eredetileg az a tanítás, hogy az istenségnek való áldozás ellenállhatatlan hatással bír az istenségre nézve. A brahmanizmus alaptanítása szerint a világegyetem egyik alapvető isteni elve a Brahman, vagyis az istenség, a másik pedig a brahman papság. Ez utóbbival a papok isteneiknek kijáró tiszteletet rendeltek a maguk javára. 94:2.4 Szintén a papok találták ki azt a tantételt, hogy a sajátlényegtől örökre meg lehet szabadulni az egyetemes megpihenésben, a Brahmannal való közösségben, a teremtésösszesség mindent átható lelkével való egyesülésben történő elmerülés által. 94:2.6 A brahmanizmus elutasítja az egy Isten személyes hiten keresztül történő megtapasztalásán alapuló személyes vallás tanítását.

- brahmanizmus építő elemei (időrendben):

a) 94:2.1 kasztrendszer létrehozása az árja faj fenntartása, az alsóbbrendűekkel való keveredés elkerülése érdekében,

b) 94:1.7 a válogatott szent írások, vagyis a védák összeállítása, melyek imádási és áldozási szertartás gyűjteményként válaszok voltak a sálemi hitterjesztők tanításaira,

c) 94:2.2 hangsúlyhelyezés arra, hogy az istenségnek való áldozás kényszerítő erővel bír az istenségre nézve,

d) 94:2.2 a Brahman istenségnek és a brahman papságnak, mint két alapvető isteni elvnek a hirdetése,

e) 94:2.3 az emberi sajátlényegre való indokolatlan összpontosítás,

f) 94:2.3 az ismétlődő lélekvándorlás tanának megjelenése,

g) 94:2.4 a sajátlényegtől való örök megszabadulás tantételének feltalálása a Brahman mindent átható lelkével való egyesülésben,

h) 94:2.5 az életelvétel tiltásának tisztelete az alsóbbrendű vallások hatásának ellensúlyozása érdekében,

i) 94:2.6 a brahmanák és az upanisadok összeállítása,

j) 94:2.6 az indiai istenségkép emberi alakkal való felruházottsága hatására az igaz valóság keresése volt a válasz, amely az istenkép elszemélytelenítésének téves tanítását eredményezte.

- brahman kaszt: 94:1.2 A tanító papok kasztja India területén. 94:2.2 Mivel nem fogadták el a sálemi tanításokat, és védeni akarták magukat a faji leépüléssel szemben, ezért a kasztjukat igyekeztek minden másnál magasabbra emelni.

- brahman papok: 79:4.7 Az Indiát meghódító árják szetfi papjai. Az árja faj eltűnését követően nem tudtak ellenállni a Dekkán-fennsík alsóbbrendű babonás vallási hatásainak. 79:4.6 A XX. század brahmanjainak műveltsége egyenes ágon származott a második kert papjaitól. 94:1.5 + 1.6 A korabeli brahman papok „sohasem fogadták volna el az üdvözülésnek, az Isten kegye elnyerésének hiten keresztüli útjára vonatkozó sálemi tanokat szertartáskövető szabályok és áldozási szertartások nélkül.”

- bretonok: 80:9.14 Korábban napimádók voltak. Nem keveredtek a skandináv északiakkal. „Ők Nyugat-Európa eredeti andonfi őslakosainak a földközi-tengeri fajtával összevegyült leszármazottai.” Bár Kr.u. 400-ra kereszténnyé lettek, részben megőrizték a napimádat korából való babonáikat. A XX. század első felében még mennykövet tartottak a kéményben a villám elleni védelem céljából.

- Buddha: 94:8.2 Jelentése – a megvilágosodott. Így nevezték Gautama Sziddhárthát a tanítványai. Később Sákjamuni Buddhának is mondták.

- Buddha (Gautama Sziddhártha): 92:5.12 + 94:7.1 A Kr. előtti hatodik században született Észak-Indiában, egy kis dél-himalájai völgyben, egy jelentéktelennek mondható törzsfő gyermekeként. 94:7.2 Az elméleteit hat éven át végzett jógázást követően alakította ki. Sziddhárthát a nemes őszinteség és a különleges önzetlenség jellemezte. Küzdött az erősödő kasztrendszer ellen is. Szakított a testi szenvedésen keresztül történő üdvözülés hagyományával, 94:7.3 s közben tagadta az isteneket, a papokat és azok áldozásait. Nem volt képes felfogni az Egy Egyetemes személyiségét. Gautama nem hit az egyéni emberi lélek létezésében, és küzdött a lélekvándorlás hiedelmei ellen. 94:8.16 Ezekkel összhangban, nem hitt az emberi személyiség halhatatlanságában sem. Buddha a nemlét nyugalmát nem tekintette a teljes megsemmisülés állapotának, mivel e nyugalom a halandói létezés során is megtapasztalható. Hitt abban, hogy az anyagi világhoz rögzítő vágy-kötelékek eltéphetők, melynek következtében az ember mennyei üdvösséget, legfelsőbb megvilágosodást tapasztalhat meg. 94:7.4 Bár látnok volt, de nem fogadta meg Godad remete intelmét, és nem adott teret a tanításaiban a hit révén való üdvözülés sálemi örömhírének. 94:7.5 Gautama Benáreszben alapított tanhelyet. 94:7.6 A férje nyomdokain járva Gautama felesége az apácák rendjét alapította meg. 94:4.9 A hindu vallás Buddhát Visnu megtestesülésének tekinti.

- Buddha tanításai: 94:7.5 „a szabad üdvözülés örömhírét” hirdette, mely szerint „mindenféle rendű és rangú ember képes elérni az üdvösséget a pártatlanságban és az igazságosságban való hit révén”. 94:8.8 Gautamának nem állt szándékában minden törekvés, vágy és odaadás elpusztítása a szenvedéstől való megszabadulás érdekében. A tanításaival inkább azt szerette volna elérni, hogy a halandó embereknek megmutassa, hogy az időleges és anyagi célkitűzések nem lehetnek az értelmes emberi remény és törekvés egyedüli irányítói. 94:8.17 Gautama szerint az üdvözülés emberi erőfeszítés révén, isteni segítség nélkül is elérhető, ezért nincs szükség emberfeletti hatalmakban való hitre és hozzájuk folyamodó imákra. 94:8.18 Sziddhártha isten nélküli, eszményi emberszeretetet hirdetett. Tanításának „nagy igazsága a tiszta igazságosság világegyetemének hirdetése volt.” 94:8.19 Buddha eredeti tanításai nem irányultak önzetlen társadalmi szolgálatra. A követőivel nem a hívők testvériségét, hanem a gyakorló tanárjelöltek közösségét alkották. A pénz elfogadásának tiltásával az alá-fölérendeltségi viszonyok kialakulását igyekezett megakadályozni. 94:8.17 Buddha megkísérelte visszafogni a babonaságokat és eltéríteni az embereket a varázslási alapú üdvözüléstől. De a tanítványai félreértelmezték a tanításait és azt kezdték hirdetni, „hogy az előbbre jutásra irányuló minden emberi törekvés visszataszító és fájdalmas.”

- buddhista bölcselet: 96:1.15 A Buddha felfogás fejlődése az Egyetemes Abszolút eszméjének kialakulásához vezetett. 94:11.8 Az Abszolút fogalmának, vagyis az Elsődleges Forrás felfogása magas szintű kialakításának a következő lépcsőfokai voltak.

94:11.9 1. A Gautama monda, mely a terjedése során túllépett az indiai látnokherceg életének és tanításainak történelmi tényén.

94:11.10 2. A sok buddha. E felfogás képviselői szerint, ha Indiának volt Gautamája, akkor a múltban is voltak és a jövőben is lesznek a népeknek nagy tanítói. Sőt, „bárki törekedhet a buddhává válásra – a Buddha isteniségének elérésére.”

94:11.11 3. Az Abszolút Buddha. A sok buddha ténye nyomán azt kezdték tanítani, hogy minden buddha a „végtelen és korlátlan létezésű Örökkévaló Egynek, a minden valóság Abszolút Forrásának a megnyilatkozása.” Az Örökkévaló Buddha jól azonosítható Abszolútként, néha pedig végtelen VAGYOK-ként.

- buddhista hit: 104:1.6 „két háromsági természetű tantételt dolgozott ki: Az előbbit a Tanító, a Törvény és a Testvériség alkotta; ez Gautama Sziddhártha tanítása volt. A Buddha északi követői körében kialakult későbbi felfogás a Legfelsőbb Urat, a Szent Szellemet és a Megtestesült Megmentőt foglalta magába.” 104:1.7 E felfogások által „egy egyszemélyű Isten háromszoros megnyilatkozásának eszméjét hirdették.”

- buddhista hit (Menedék): 94:8.1 A hit nyilvános megvallása. „Menedéket lelek Buddhában; menedéket lelek a Tantételben; menedéket lelek a Testvériségben.”

- buddhista hit (négy nemes igazság): 94:8.3 A buddhista hit négy nemes igazságon alapul.

„94:8.4 1. A szenvedés nemes igazsága.

94:8.5 2. A szenvedés forrásai.

94:8.6 3. A szenvedés megszüntetése.

94:8.7 4. A szenvedés megszüntetéséhez vezető út.”

- buddhista hit (Nyolc Ösvény világszemlélete): 94:8.8 „helyes szemlélet, helyes szándék, helyes beszéd, helyes cselekvés, helyes megélhetési mód, helyes erőfeszítés, tudatos jelenlét és helyes elmélyedés”, melyek szorosan kötődnek a szenvedés és az attól való megszabadulás tantételéhez.

- buddhista hit parancsolatai: 94:8.9 Buddha öt erkölcsi parancsolatot tanított. „94:8.10 1. Ne ölj! 94:8.11 2. Ne lopj! 94:8.12 3. Ne bujálkodj! 94:8.13 4. Ne hazudj! 94:8.14 5. Ne igyál bódító italokat!” Az ezeken túli másodlagos parancsolatok megtartása a hívő döntésétől függött.

- buddhisták: 89:3.4 Őszinte hívei voltak a testi sanyargatás tantételének.

- buddhizmus (Amida Buddha vallás): 94:12.2 A buddhizmus Japán ágának vallása, mely 94:12.3 a végtelenül irgalmas Amida személyéről tanít. A kialakítói Rionin, Hónen és Sinrán Shónin voltak. A Széles Ösvény képviselői az Isten és az Abszolút kettős felfogását tanítják. Azt mondják, hogy a lélek, miután megtapasztalta a halált, dönthet úgy, hogy a nemlét nyugalma előtt még élvezi a Paradicsomban való ottlétet. Azt hirdetik, hogy ez az új üdvözülés Amidának, a nyugati Paradicsom Istennek a kegyelmében és szerető gondoskodásában való hit révén érhető el. „Az amidisták a bölcseletükben kitartanak a Végtelen Valóság mellett, amely minden halandói felfogást meghalad; a vallásukban ragaszkodnak a végtelenül irgalmas Amidában való hithez, aki olyannyira szereti a világot, hogy egyetlen olyan halandó esetében sem engedi, hogy ne érje el a Paradicsom mennyei boldogságát, aki igaz hittel és tiszta szívvel fordul hozzá.”

- buddhizmus istenképe (mindenségtana): 94:12.1 Kettős gyengeséggel bírt. Az első a babonaságokkal való megfertőzöttsége, a másik pedig Gautama személyének felemelése megvilágosultként, majd pedig Örökkévaló Buddhaként.

- buddhizmus (Sasta): 94:8.2 Mestert vagy tanítót jelent. Így szólították Gautamát a követői.

- buddhizmus (vallás): 94:9.1 Azért virágzott, mert a Buddhában, vagyis a megvilágosodottban való hiten keresztül kínált üdvözülést. Vallásként való elterjedése Asóka uralma idején kezdődött el. Az ő támogatásával huszonöt év alatt tizenhétezer hitterjesztőt képeztek és küldtek ki az ismert világba, így a buddhizmus egy nemzedék alatt Ázsia-szerte uralkodó vallássá vált. 94:9.3 Kínában a taoizmus, Japánban a sintó, Tibetben pedig a kereszténység módosította. Indiában ezer év múltán eltűnt, brahmanizálódott. A keleti világban sok helyen pedig vallási szokássá korcsosult. 94:9.4 Sziddhártha alapvető vallási tanításai – merev rendként – Ceylonon, Burmában és az Indokínai-félszigeten maradtak fenn. Ez a buddhizmus hínajána (94:9.5 keskeny ösvény) tagozata, mely ragaszkodik az elzárkózás tantételéhez. 94:9.5 A mahájána (széles ösvény) irányzat pedig elmozdult a társadalmi korlátozások előírásaitól és főleg Kínában és Japánban fejlődik. 94:9.6 A buddhizmus azért gyarapodó vallás, mert sikeresen őrzi meg a hívők számos felsőbb erkölcsi értékét, támogatja a higgadtságot és az önuralmat, továbbá fokozza a derűt, a boldogságot, és sokat tesz a szomorúság, valamint a gyötrődés megelőzése érdekében. 94:11.4 A buddhizmus képviselői megértették, hogy minden igazság viszonylagos. Ennek fényében azt tanították, hogy a kis igazság a felszínes elmének, a nagy igazság pedig a kiváló elmének való. 94:11.5 A buddhista bölcselet szerint a buddha isteni természete minden emberben benne lakozik, és az ember e belső isteniség felismerésére képes a maga igyekezete által eljutni. 94:12.4 Az, hogy a buddhizmus hívei szabadon választhatnak igazságot az összes vallásból, nagy életerőt biztosít e vallásnak, 94:12.5 melynek társadalmi jellege a kereszténységgel való kapcsolatán keresztül erősödött meg. 92:6.16 A buddhizmus „olyan alkalmazkodásképességet mutatott számos nép erkölcseihez, melyhez foghatót csak a kereszténységtől lehet látni.” 94:2.8 A buddhizmus a hinduizmusnál felsőbbrendű erkölcsiséggel bír, azonban az Isten korai leírásában a hinduizmus pontosabb volt nála, mivel kevesebb és személyes istenségeket adott. 94:11.3 Buddha későbbi követői között voltak, akik azt tanították, hogy a Sákjamuni Buddha szelleme rendszeres időközönként élő buddhaként tér vissza a földre, ami teret adott a szélhámos „élő buddhák” megjelenésének is.

- Burma: 79:6.2 India és Kína műveltsége itt és az indokínai félszigeten keveredve több, egymást követő polgárosodott társadalmat hozott létre. E területen az eltűnt zöld emberfajta a világ más részeihez képest nagyobb arányban maradt fenn.

- busmanok: 103:3.1 „a hiedelmeiket tekintve még a nemzetség-ős tisztelői szintet sem érik el”.

- búza: 81:1.7 Ádám leszármazottai a Kertben nemesítették. Kezdetben a Mezopotámia felső folyószakaszainak határterületeihez tartozó magasabb fekvésű területeken termesztették.

- büszkeség: 111:6.9 „Az ember halandó természetére leselkedő és a szellemi épsége megőrzésének kihívást jelentő összes veszély közül” a legnagyobb. Az önmagunkkal való túlságos foglalkozás önteltségre vezet és öngyilkos hatású. 111:6.10 „megtévesztő, mérgező és bűn-tápláló, akár egyénben, akár csoportban, emberfajtában vagy nemzetben jelenik meg.” A Mindenség rendjében a kevélységet gyalázat követi.

- bűbájolás: 88:6.1 A gyógyító varázslásban rejtelmet jelent, nem pedig a kezelést.

- bűn (meghatározások): 89:10.2 Mai jelentése szerint az Istenséggel szembeni szándékos hűtlenség.

- 54:0.2 A rossz szándékos választása.

- 67:1.4 Tudatos döntés a szellemi fejlődéssel való szembehelyezkedés mellett, eltökélt ellenállás az isteni valósággal szemben.

- bűn: 67:1.4 Világegyetemi bölcseleti szempontból ez „a mindenségrendi valóságnak tudatosan ellenálló személyiség hozzáállása.” 67:1.3 E magatartás közösségi szempontból leginkább visszatetsző formája az, „amikor valaki visszaél a bizalommal és hűtlenné válik a benne megbízó barátokhoz.” 67:7.1 Egyéni következményei elkerülhetetlenek és kizárólag az Istenségre és az adott egyénre tartoznak. 67:7.2 A közvetett következményei azokra is tartoznak, akik az adott események hatókörében élnek. 67:7.4 Mivel valósághoz való személyes hozzáállást testesít meg, ezért az is a rendeltetése, hogy feltárja a saját rosszhatású termését azon világegyetemi értékekre nézve, amelyekkel kapcsolatba kerül. A személyiség-túlélése szempontjából csak akkor végzetes, ha az Isten ellen lázadó elme döntése és a lélek akarata a személyiség egész lényének hozzáállását tükrözi. 67:7.5 Valakinek a bűne csak késleltetni képes más személyek szellemi előrehaladását, de megakadályozni nem tudja. 67:1.6 A megrögzött bűnelkövető romlottá és lázadóvá válhat az isteni valóság minden képviselőjével szemben. „Bár a bűn minden formája megbocsátást nyerhet, azért nekünk kétségeink vannak afelől, hogy vajon a megátalkodottan romlott személyiség mutatna-e valaha is őszinte sajnálatot a gonosztettei miatt vagy elfogadná-e a megbocsátást a bűneiért.”

- bűn (jellemzők): 54:0.2 A lehetőség szintjén ott van jelen, ahol tökéletlen lények a jó és a rossz közötti választás képességével rendelkeznek.

- 67:1.3 Képes úgy eltorzítani a személyiséget, hogy az elme egyensúlyának megbomlását eredményezi.

- 67:1.5 Szánalmas szellemi szegénységet mutat.

- 67:7.6 Azonban alkalmas az értelmi fejlődés, az erkölcsi gyarapodás, a társadalmi haladás és a tömegek szellemi teljesítményének fékezésére.

- 67:1.6 Ha egy személyiség gyakran választja, akkor szokássá válik.

- 111:4.11 Szabad akaratú alkotókészségen alapul.

- 111:4.11 Romboló erővel rendelkezik.

- 111:4.11 Zsarnoksággal, háborúval és pusztítással járhat együtt.

- 111:6.3 A véges helytelen felhasználása, kifordítása és eltorzítása hozza létre.

- bűn (felfogásának fejlődése): 89:10.2 mai jelentése szerint az Istenséggel szembeni szándékos hűtlenség. 89:0.2 „Az ember eleinte csak a helytelen cselekedetekből eredő bűnökkel foglalkozott, de később nyugtalanítani kezdték a meg nem tett dolgokkal járó bűnök is.” 89:2.2 A korai emberek nem tudták felfogni a természetes halált. Ez csak a bűn fogalmának megjelenésével vált okkal rendelkező dologgá. Azzal, hogy a bűn a tabu megsértése lett, a halál e bűnért járó büntetéssé vált. 89:2.3 Az ősök a bűn alatt tényleges cselekedetet értettek.

- bűn (eredendő bűn): 89:4.5 Az a tantétel, hogy a faj bűnéért áldozás útján kell vezekelni, 89:4.6 azon a felfogáson alapult, hogy minden ember a szellemi erők felé való komoly tartozással kezdte a létét. 88:4.7 Mivel az eredendő bűn magyarázattal rendelkezett a természetes halál okára, ezért a fogalmi megjelenése enyhítette azt a nyomást, amelyet a varázslás (általi halálokozás felfogása) gyakorolt az emberi fajra.

- bűn (fogalmának kialakulása): 86:3.3 Az eredendő bűn és az ember bűnbeesésének gondolatköre abból a korai felfogásból nőtt ki, hogy a veszélyes környezetű világban előforduló természetes halál oka a szellemvilági lények tettében keresendő.

- bűn (világi szabály): 70:11.4 Kezdetben azoknak a tabuknak a megsértését jelentette, „melyek a kísértetek védelme alatt álltak, és sokáig zavar keletkezett abból, hogy az emberek nem tudták megkülönböztetni a vétséget a bűntől.”

- bűnbe esés: 67:4.6 A bűn azon esete, amikor a személyek nem szándékosan vagy előre megfontoltan csatlakoznak az Isten elleni lázadáshoz, hanem a feljebbvalóik, a bizalmukat élvezők tévesztik meg őket.

- bűnösség érzése: 103:4.3 Nem azonos a bűntudattal. Vagy „megszakadt szellemi közösségből, vagy az egyén erkölcsi eszményképeinek elszegényedéséből ered.” 103:5.4 Az emberi bűnösségérzés legkorábbi fajtája a sajátlényegnek és a szomszédoknak járó jogok közötti figyelem és szolgálat megosztásának sikertelenségéből ered.

- bűntudat: 89:10.3 A bűnösség érzése az erkölcsök megsértésének tudatosulása. A bűnösség érzése még nem feltétlenül jelent bűnt. „Ha nincs tudatos hűtlenség az Istenséggel szemben, akkor nincs valódi bűn sem.” 89:10.4 A bűn érzésének képessége azt jelzi, hogy az ember az örökké gyarapodó dicsőséget magában hordozni képes teremtmény.

- bűnvallás (bűn megvallása): 89:10.5 A bűn természetének őszinte felismerése. A hűtlenség bátor elutasítása nem mérsékeli a hűtlenség téridő következményeit. A bűn bevallása fontos az egyén vallásos gyarapodásához és szellemi fejlődéséhez.

- bűvtárgy: 88:0.2 A bűvtárgy szellemét kezdetben egy halott ember kísértetének hitték. Csak később gondolták azt, hogy a bűvtárgyakban felsőbbrendű szellemek lakoznak. 85:1.3 A bűvtárgy, az evolúciós vallással rendelkezők számára gyakran csak jelképe volt az imádat valódi tárgyának. Ilyen jelképek lehettek például a különböző kövek vagy kőalakzatok. 88:1.1 Minden lehetett bűvtárgy, amihez különleges, véletlen tapasztalat fűződött. Lehetett ilyen egy álomhoz kapcsolódó tárgy, vagy olyan orvosság, amelytől valaki meggyógyult. 88:1.2 Az első bűvtárgyak különleges alakú kavicsok voltak. 88:1.1 „A tűzhányók is bűvtárgyi dolgok lettek, viszont a hegyek nem; az üstökösök igen, de a csillagok nem.” 69:6.4 + 88:1.2 A tűz és a víz a korai bűvtárgyak közé tartozott. 88:1.4 Az emberi húst evő állat szintén bűvtárgy lett. 88:1.5 De bűvtárggyá váltak a majmok, a kígyók, a madarak és a sertés is. 88:1.6 A péntek, mint szerencsétlennek tartott nap, szintén bűvtárgyi erővel bíró lett a korai emberek számára. A négyest viszont szerencseszámnak tartották. 88:1.8 Bűvtárgyivá tették továbbá a nyálat, a hajat, a körmöt, a koponyát valamint a köldökzsinórt is. 88:2.6 Végül az Isten szavának tulajdonított szent könyvek is bűvtárggyá lettek. 88:3.4 A később megalkotott papi és királyi hivatali jelvényeket szintén bűvtárgyaknak tekintették. 87:5.5 A nemzőszervekről pedig azt gondolták, hogy a szemmel verés általi rontás erejének elvételére egyedül alkalmas eszközök. 69:4.3 Egy korai bűvtárgy jelenléte védelmet biztosított. Az általa őrzött javak mindig biztonságban voltak. A bűvtárgyat a csendes árucserére szánt javak lerakatainak őrzésére is használták. 69:9.12 Kezdetben a segítségével védték a vízlelőhelyeket, a fákat, a terményeket és a mézet is. 69:7.4 „A kutya jó szaglása azt a képzetet keltette az emberekben, hogy képes látni a szellemeket, és így alakult ki a kutya mint bűvtárgy tisztelete.” Úgy gondolták, hogy a kutya nem csak az idegenektől védi meg az otthonokat, hanem a szellemektől is. Ez utóbbi alkalommal nem ugatással, hanem vonítással jelez (87:6.11). 69:9.12 A törvények azt követően alakultak ki, hogy az ember elveszítette a hitét a bűvtárgyakban. 70:6.4 A királyokat kezdetben természetfelettinek tekintették. A „királyi vérről úgy gondolták, hogy az visszavezet Kaligasztia herceg anyagivá lényegített törzskarának korába. Így a királyok bűvtárgyi személyiségekké lettek és az emberek rendkívül féltek tőlük”. „Az emberek még a legutóbbi időkben is úgy gondolták, hogy a királyi érintés gyógyító hatású”. 88:3.4 A demokrácia is bűvtárgyivá tehető, ha a közemberek közös képzeteit, a közvélekedést kezdik imádni.

- bűvtárgy-ember: 88:0.1 + 88:1.10 szellem által megszállt személyiségnek gondolták, 88:1.10 később isteninek és tévedhetetlennek. 89:1.2 Ilyen volt kezdetben a törzsfőnök vagy a sámán, akikről azt tartották, hogy szellemkísértet vagy isten irányítja őket. 88:1.9 Bűvtárgy-emberek voltak a korai időkben a púpos és nyomorék gyerekek is. Az ősember nem tudott különbséget tenni a lángelméjű és az elmebajos között, mindkettőt szellem által megszállt személynek tartotta. A rángógörcsben (epilepszia) szenvedők gyakran voltak papok és javas emberek. 88:1.10 A korai főnökök után bűvtárgy-embereknek tartották a királyokat, a papokat és a látnokokat is. 88:3.4 A bűvtágy-ember királyok „isteni jogon” uralkodtak.

- bűvtárgyi hit: 88:0.1 a szellem által való megszállás eszméje és tantétele, amely a szellemnek valamely élettelen tárgyba, állatba vagy emberi lénybe való költözésére vonatkozik. E hit alapján a korai emberek elsősorban a bűvtárgyban lakozó szellemet imádták. 88:3.1 A bűvtárgyi hit – mint imádásfajta – fokozatosan alakult a szent kövekben való hittől kezdve a bálványimádáson, emberevésen és természetimádáson át a megtestesült ős tiszteletéig. 88:2.5 Mózes kísérletet tett a bűvtárgy imádás korlátozására a faragott képek készítésének tiltásával. 88:2.7 A bűvtárgyképző hajlam az emberi gondolkodás és értelem alsóbb szintjeit szolgálja ki. 88:2.8 Bűvtárgyi hitnek számít, ha valaki abban hiszi, hogy az adott élethelyzetére nézve isteni útmutatást kap azon rész által, melyen egy szent könyv felütését követően megakad a szeme. Egy „szent könyvre” való esküvés vagy egy tisztelt tárgyra történő fogadalom tétel szintén a bűvtárgyi hit kifinomult formája.

- bűvtárgyzacskó: lásd → „orvosságos zacskó”.

 

„C”

- Cádok: 122:4.3 Dávid közvetlen leszármazottja, aki Józsefnek, Jézus földi édesapjának hat nemzedékkel korábbi ősét, annak árvasága okán örökbe fogadta. A népszámlálás során ezért vették Józsefet a „Dávid házához” tartozónak.

- Cedesz: 121:8.9 Antiókhiai keresztény hívő, aki Kr.u. 78-ban egy rövid feljegyzést készített Jézus életére vonatkozóan. Ennek tartalmát Lukács evangélista is ismerte.

- Cezárea: 130:2.1 Jézus korában „Palesztina fővárosa és a római helytartó székhelye volt.”

- cél: 112:2.8 A másik emberhez vagy isteni személyhez fűződő igaz viszony. Az Istenség személyiségével fenntartott társas viszony a világegyetemi felemelkedés örök célja.

- cél (abszolút rendeltetési ~): 106:6.4 Magvában, vagyis a lehetőségében korlátozatlan, ami egyúttal korlátlant is jelent – a minőséget tekintve bizonyosan.

- cinikus bölcselet: Lásd → „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- cinikusok: 98:0.2 Tiszteletfajta, mely a sálemi tanításokat viszonylag tisztán tartotta meg. A cinikusok az Istenben való hitet és bizodalmat tanították. A tanaik utóbb bekerültek az újonnan formálódó keresztény vallásba.

- Ciprus: 80:7.10 Nagyjából Kr.e. 5000-ben a mezopotámiaiak fejlett, nagy tömege vándorolt ki az Eufrátesz-völgyből és telepedett le itt. Polgárosodott társadalmukat Kr.e. 3000-ben északról érkező vad hordák pusztították el.

- címer: 69:9.13 Korai formája a családi jelzés, mellyel a magántulajdont látták el. 70:5.8 Az első királyi címerek közül több papi ruházati jel vagy jelvény volt.

- cro-magnoni emberfajta: 80:1.7 A kék emberek életerős, fejlődésképes csoportja. E fejlettségi szintnek legalább tizenegy további közössége is volt, amelyek a kék emberfajta legjobbjainak az ibolyaszín emberfajtával való keveredése nyomán jöttek létre. 80:3.4 A kék emberek e csoportja minden kapcsolatában őszinte volt és mentesek voltak a kevert ádámfiak nemi kicsapongásaitól. Tisztelték a hajadon szüzeket, s csak akkor gyakorolták a többnejűséget, amikor a háborúzás miatt a férfiak száma megfogyatkozott. 80:3.3 Az ádámfiak vallását nehezen fogadták el, mivel azok közül soknak erős hajlama volt a szüzek félrevezetésére és megrontására. 80:3.5 Bátor, előrelátó vadászok és harcosok voltak. A gyermeknevelésük hatékony volt, abban mindkét szülő részt vett, sőt e feladatokba az idősebb gyermekeket is bevonták. Minden „gyermeket megtanítottak a barlang gondozására, a rajzolásra és a kovakő eszközök készítésére.” A nők már fiatal korban elsajátították a házi mesterségeket és a kezdetleges földművelést. 80:3.6 A fakunyhóikat félig a földbe építették, melyeknek tetejét állatbőrökkel fedték. A déli cro-magnoniak főleg barlangokban és sziklaüregekben laktak. 80:3.7 A fajtájuk komoly művészi képességekkel rendelkezett. A művészetük kiteljesedésére Kr.e. 13000 évvel került sor, a sötétebb bőrű afrikai embercsoportok Spanyolország felől való megérkezése előtt. 80:3.8 A füves területek eltűnése és az erdők megjelenése a pusztai vadászokat egyre inkább pásztorokká, letelepült halászokká és földművelőkké tette. 80:3.9 Mivel a középszerű foglyokat munkaerő gyanánt megtartották, azok utódai a teljes cro-magnoni fajtát leépítették.

 

„Cs”

- család: 83:1.4 a házasságból nő ki, de egyben a házasság intézményének megszilárdítója is. 70:3.2 A nemi vágy és az anyai szeretet hozza létre. 82:0.2 A polgárosodás legnagyobb elősegítője. 83:1.4 Az emberi család evolúciós fejlődés eredménye, ezért határozottan emberi intézmény. 82:0.3 De egyben nevelési intézmény is, melyet fenn kell tartani. 68:2.8 A polgárosodott társadalom csaknem minden maradandó értéke benne gyökerezik. Ez „volt az első sikeres békés csoport, ahol a férfi és a nő megtanulta a kibékíthetetlen ellentéteik szabályozásának módját, miközben a gyermekeiket a béke megteremtésére tanították.” 68:2.9 A család a belőle fakadó élet jelentette élvezeteket is kínálja. 84:6.8 Olyan emberi vívmány, amely összeköti a férfi és a nő biológiai és társas kapcsolatait. A polgárosodott társadalom erkölcsei mellett a család jelenti a faj továbbörökítésének egyetlen reményét. Továbbá hatékony és kielégítő formákat biztosít az ember maga kedvére való létezéséhez. 84:7.28 A családi élet ösztönzőleg hat az ember természetében rejlő legmagasabb rendű lehetőségekre is. 84:7.28 A család a testvériesség alapvető egysége. Itt olyan emberi értékek tanulhatók, mint a türelem, a felebaráti szeretet, az elfogulatlanság és a béketűrés, melyek az emberek közötti testvériség megéléséhez is szükségesek. A családi élet segít tudatosítani a kötelesség iránti hűséget. 84:7.29 A testvéri odaadás eszményi szintre képes emelni a fiúi és a szülői ragaszkodást a családban. 84:7.30 A családi élettel járó kapcsolatok képesek kiegyensúlyozni és fejleszteni a személyiséget azáltal, hogy más személyiségekhez való elkerülhetetlen igazodásra késztetnek. Egy igazi családban a szülők felismerik és bemutatják a Teremtőnek az ő gyermekeivel szembeni beállítottságát, mely így a Teremtő első, közvetítő útján tapasztalható szeretet megnyilvánulásává válik a gyermekek számára. 84:7.3 A család intézményét az erkölcsök a vagyonnal, a büszkeséggel és az önzetlenséggel együtt szilárdítják meg. 84:8.2 A vagyonra alapozott élvhajhászat veszélyezteti a családi életet és az otthont. 68.6.6 Az életszínvonal növekedése csökkenti a család méretét. 83:8.8 Bár a család az utódok felnevelésére létrejött hű társulás, azonban az ilyen társulásokban részt vevő férfiak és nők nem uralkodhatnak egymás személyisége és egyénisége felett.

- család (anyaközpontú ~): 84:2.2 természetes, biológiai alapokon nyugszik. 84:2.1 A leszármazás anyai ágán alapul. A nő havi vérzése és a szüléskori vérzés a korai emberekben azt a képzetet keltette, hogy a gyermek a vérből származik. A nemi kapcsolatok rendezetlensége is hozzájárult ahhoz, hogy a biztosnak tudható anyai ágat vegyék alapul a leszármazásnál. 84:2.2 Az anya és a gyermek közötti ösztönös kapcsolat szintén a család anyaközpontúságát erősítette. Az anyaközpontú család hidat képezett a hordán belüli csoportházasság és a több-, valamint egynejű apaközpontú családok megjelenése között. 84:2.3 Az anyaközpontú család erkölcsei alapján a főhatalom a feleség anyjáé volt. Még a feleség fiútestvérei és azok fiai is több joggal bírtak a család felügyeletében mint a férj. Előfordult az apák saját gyermekük után való átnevezése is. 84:2.4 A korai emberek azt hitték, hogy a gyermekek csak a közös élet miatt hasonlítanak az apára, vagy az anya akarta ezt így. 84:7.9 A korai családok összetartozó munkacsoportok voltak, akik egy lakóhelyen éltek. 84:2.6 Amikor a pásztorkodás vált a fő élelemforrássá, az anyaközpontú család ideje is lejárt. 84:2.2 Az egyébként fejlődőképes irokézek az anyaközpontú család fennmaradása következtében nem hoztak létre államot Észak-Amerikában.

- család (apaközpontú ~): 84:2.2 társadalmi, gazdasági és politikai alapú. 84:2.4 Létrejöttét az anyaközpontú család előzte meg. Az apaközpontú családban a gyermeket kizárólag az apa érdemének tulajdonították és a korábban nőkre vonatkozó tabukat a férjre is kiterjesztették. Szüléskor az apa is ágyba került, sőt tovább is pihent mint az anya, fogadva a jókívánságokat. Ezek az erkölcsi szokások hozzájárultak az apa gyermekhez való jogának megalapozásához. 84:2.6 Az apaközpontú családok akkor váltották fel az anyaközpontú családokat, amikor a pásztorkodás vált a fő élelemforrássá. A feleségrablás, még később pedig a feleségvásárlás gyakorlata, szintén az apaközpontú család kialakulásának kedvezett. Az apaközpontú családokra való váltás nagyobb mértékű társadalmi kifejeződést biztosított és a családi élet mozgalmasabbá válásához vezetett. 84:3.1 A pásztorélet és a korai mezőgazdasági élet erkölcsei szerint a család egységének alapját az apa megkérdőjelezhetetlen és önkényes fennhatósága biztosította. E hatalomnak társadalmi és a nemzeti szintű megjelenése is volt.

- családi élet: 82:0.1 a kétneműségből következő emberi igazodások végeredménye. 99:4.2 Fő egyesítő és bensőségessé tevő elemei a gyermekek léte, valamint az élő és erősödő vallásos hit.

- családi tanács: 84:7.29 az andita családi kormányzás eszköze. A család irányításának testvéries, társuló formája. A családi természetű javaslatok és szabályok szabad és őszinte megvitatása jellemezte. Az anditák a család kormányzása terén eszményi testvériséget gyakoroltak.

- család(ok): 84:0.2 a társadalmi evolúció folyamatos közvetítői, a műveltség és a tudás átadói.

- császárimádás: 121:5.4 Az állam jelképének istenítése az emberek által. Mivel ezt a zsidók és a korai keresztények helytelenítették, ezért a római kormányzat kegyetlenül üldözte őket.

- Cselekvő Isten (jellemzők): 105:2.7 „a tényleges minden szintjén és minden szintjére kinyilatkoztatott Atya-Fiú egysége.”

- 105:2.7 A Havona teremtése az ő révén és rajta keresztül valósult meg.

- csendes árucsere (kereskedelem): 69:4.2 az árucsere legkorábbi formája, mely az áru semleges helyen való hagyásával valósult meg. 69:4.3 A lerakatok javainak őrzéséhez bűvtárgyat vettek igénybe.

- csendes-világtengeri szigetek: 79:6.3 a déli és korábban kiterjedtebb szigeteket megszálló népekben nagy százalékban volt jelen a zöld- és az indigó emberfajta vére.

- csillagászat-hallgatók: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje. 30:3.2 A munkájukhoz különlegesen megépített világokat választanak, mivel ezek központi elhelyezkedésűek és nincsenek a közelükben nagyméretű élő vagy halott napok, melyek zavarhatnák az energiaáramokat. Ők csak vendégek a felsőbb-világegyetemekben. 30:3.4 A munkájukat fizikai berendezések segítségével végzik. Tevékenységüket segítik a Független Hírvivők, az élő energia-átalakítók és energia-továbbítók, valamint a tükröző személyiségek is.

- csillagászat-hallgatóvá válás feltételei: 30:3.3 Bármely világegyetem bármely csillagrendszerének bármelyik világáról származó lénye jelentkezhet a mennyei csillagászok valamely testületébe, ha

a) az élete folytatódó,

b) elégséges ismerettel bír a tér világairól, különösen azok evolúciójának és szabályozásának fizikai törvényeiről, és

c) nem lép ki e szakmai testületből az uverszai időben mért ezer év letelte előtt.

- csillagjóslás: 121:5.5 Babiloni áltudomány, amely a görög-római birodalomban vallássá fejlődött. 90:2.5 Utóbb világszerte elterjedt hiedelemmé és gyakorlattá vált. 90:2.7 A „nyugati egyház és állam vezetői még a Krisztus utáni tizenhatodik században is a csillagjóslás pártfogói voltak.”

- csillagrendszer: 15:2.3 a felsőbb világegyetemi kormányzat alapegysége, mely mintegy ezer, az élet támogatása céljából kialakított lakott vagy lakható világból áll. 15:2.16 A hét felsőbb-világegyetemben mintegy hétbillió lakható bolygó található. A világegyetemi kormányzat helyi csillagrendszereinek száma hétmilliárd.

- Csillagrendszer Fejedelem: 52:7.10 a Tanító Fiú utáni ember korszakának végén ő jelenti be (55:1.1 a morontia templomban), hogy az adott világ belépett a fény és élet korszakába. 55:8.3 A személyük nem változik azt követően, hogy a teljes csillagrendszer belépett a fény és élet korszakába. A segédeik személye azonban változhat.

- Csillagrendszeri Központok: 29:2.18 mindegyikhez egy Legfőbb Erőtér-központot jelölnek. Ők biztosítják az erőtér-köröket és az erőtér elosztását a helyi csillagrendszerek lakott világai számára, mely alapja a bolygók közötti körkapcsolatnak.

- csillagrendszeri központok békéltetői: 25:3.6 négytagú bizottságuk az evolúciós világokon teljesített szolgálatból kerül a csillagrendszeri központra. A szellem-védő ideiglenes távollétében működő hármasbíróságaik elsősorban a különböző teremtmény rendek csoportjai közötti nézeteltéréseket vizsgálják.

- csillagrendszeri vesztegzár: 67:3.1 lázadás tényének hírére rendelik el, hogy a csillagrendszert elszigeteljék a testvérrendszerektől.

- csillagvilág: 15:2.4 száz csillagrendszer alkotja, melyben mintegy százezer lakható bolygó található. Épített, központi szférával rendelkezik, „melyet három Vorondadek Fiú, Fenségesek irányítanak.” A világegyetemi-kormányzat csillagvilágainak száma hetvenmillió. 15:7.6 A mi csillagvilágunkat Norlatiadeknek nevezik, melynek központját Edentiának hívják.

- csillagvilági békéltetők: 25:3.8 a csillagrendszeri szolgálat után kapnak lehetőséget a csillagvilági problémák kivizsgálására, melynek során a csillagvilágot alkotó száz csillagrendszer lakott világai között felmerülő kisebb jelentőségű problémák megoldását végzik. A nézőpontok különbözőségéből adódó ügyekben az ügy érdemét érintően véleményt kell nyilvánítaniuk.

- csillagvilági híradások: 33:6.6 „a Csillagvilági Atyák vezetője küldi rendszeresen a csillagvilági központról.”

- csillagvilági kormányzat: 43:2.1-2.2 a szalvingtoni kormányzat bírói testülete az adott csillagvilág törvényei szerint hoz döntést, melyet a helyi csillagrendszeri intézők hajtanak végre. 43:2.3 Két csillagvilági ítélőszéke van, a Melkizedek tanács és a Fenséges bírósága. 43:2.4 Az első, tizenkét tagú és ügy előkészítő feladata van, melyet a Csillagvilági Atya – a Fenséges – bírósága számára végez. Ezen ítélőszéknek van halandói tagozata is, melynek hét bírája felemelkedő halandó. 43:2.5 A jogalkotás rendje három lépcsős folyamaton keresztül valósul meg.

a) Az első, a felemelkedők alsóháza, melybe minden csillagrendszer tíz tagot küld. Az ezer halandó képviselő elnöke egy végleges rendű lény.

b) 43:2.6 A középső jogalkotó testület a szeráfi seregek és a helyi világegyetemi Anyaszellem más gyermekeinek százfős testülete.

c) 43:2.7 Az isteni Fiak háza a törvényalkotás legfelsőbb, tíztagú testülete. Őket a Fenséges Atyák választják.

A három testület együttes tanácsa a csillagvilági tanácskozó közgyűlés, mely mindhárom tagozatból három tagot foglal magába. Ők szentesítik az összes rendelkezést és rendelik el a közzétételüket.

43:5.1 A Lucifer-féle lázadás hatására a jelenlegi kormány létszáma tizenkét Vorondadek-rendű Fiúra bővült a következők szerint. 43:5.3-5.14

1. A Csillagvilági Atya. Ő a 617.318. Vorondadek sorozatú Fiú.

2. A rangidős Fenséges társ.

3. A beosztott Fenséges társ.

4. A Fenséges tanácsadó. Jelenleg a Teremtő Fiú személyes képviselője.

5. A Fenséges végrehajtó. Gábriel személyes képviselője.

6. A bolygói megfigyelők Fenséges vezetője, aki a Satania elszigetelt világain állomásozó Vorondadek megfigyelők igazgatója.

7. A Fenséges bíró, akinek feladata a lázadásból eredő nehézségek megoldása a csillagvilágban.

8. A Fenséges veszélyhelyzeti intéző, aki a lázadás miatt elszigetelt sataniai világokhoz igazítja a Norlatiadek veszélyhelyzeti határozatait.

9. A Fenséges közbenjáró, aki a különleges urantiai alászállási gyakorlatot (főangyali tevékenységek, nem szokványos segédkezés jelenléte) a csillagvilág szokványos igazgatásával hangolja össze.

10. A Fenséges bíró-védő. A veszélyhelyzeti ítélőszék elnöke.

11. A Fenséges összekötő. A Nappalok Hűséges Követőjének tanácsosa, akit azért rendeltek az edentiai urak mellé, hogy megtalálja a lázadással és a teremtményi hűtlenséggel kapcsolatos problémák kezelését.

12. A Fenséges igazgató. Az Edentia veszélyhelyzeti tanácsának elnöke.

43:5.17 Minden elszigetelt világhoz egy megfigyelőként tevékenykedő Vorondadek Fiú is tartozik. Ő az, aki „uralkodik az emberek országain”.

- Csillagvilági Központok: 29:2.17 élő erőtér-központok, akik tízesével állomásoznak a csillagvilágokban. Energia-kivetítőkként működnek a csillagvilág száz helyi csillagrendszere számára. E lényekből erőtér-vonalak indulnak ki a közléscsere és a szállítás biztosítása, valamint egyes élő teremtmények fizikai energiával való feltöltése céljából.

- Cs’in Si Huang-ti: 94:6.11 a tanításában kínai birodalmi törekvéseket képviselt, de a konfuciánus elvek ellenében nem kapott nagy teret.

- csoda: 120:4.5 A világegyetemi törvények felfogóképességet meghaladó működése. 120:4.6 Az isteni cselekvés általános, természetes és biztos módját az emberek nevezhetik csodának.

- csodák keresése: 102:8.7 „a varázslási jellegű kezdetleges vallásokhoz való visszatérés.”

- csoporterkölcstan: 43:8.3 azon kellemes és hasznos, kölcsönös viszony titkai, mely viszony az értelmes személyiségek különböző világegyetemi és felsőbb-világegyetemi rendjei között áll fenn. 43:8.4 A jerusemi létpolgárság együtt jár azon hajlandóság kialakulásával, hogy a sajátlényegünket alávessük a csoporttevékenységek és az összehangoltságot igénylő feladatok teljesítésének.

- csók: 70:3.7 eredete a kölcsönös, szertartásos nyálivásban gyökerezik, 70:3.6 ami a nemzetségbe való felvétel barátsági eljárása volt.

- csönderdő: 59:4.16-18 a 230 millió évvel ezelőtt kezdődött devon korszakra jellemző egyik szárazföldi erdő típus, amelyben levélsusogást és hangot nem lehetett hallani, mivel a fáknak nem voltak leveleik.

- csütörtök: 83:4.5 a régen élt emberek szerencsét hozó napnak tartották. Különösen szerencsésnek tartották azt az esküvői szertartást, melyet ezen a napon, pontosan teliholdkor tartottak meg.

 

„D”

- dajákok: 92:6.1 a vallási szokásaik még a XX. század első felében is nagyon kezdetlegesek voltak.

- Dalamatia: 66:3.1 a Bolygóherceg székhelye. A város és közvetlen hatóköre a Perzsa-öböl korabeli partvidékén, a későbbi Mezopotámia területén volt található. 66:3.3 Daligasztiáról nevezték el és 12 méter magas fal vette körül. 66:5.8 A városfal célja a vadállatok elleni védelem és az ellenséges emberi támadások megelőzése volt. 66:7.18 A település közvetlen hatókörzete egy százhatvan kilométer sugarú körön belül épült ki. 66:3.4 A várost tíz részre osztották fel. Mindegyik rész közepén a testtel bíró törzskar egyik tanácsa tagjainak a lakóhelyei álltak. A városközpontban pedig a nem látható Atya temploma magasodott. A herceg és munkatársai igazgatási központja tizenkét teremben kapott helyet, melyek a templomot vették körül. 66:3.6 A város épületei téglából épültek 66:3.5 és földszintesek voltak, kivéve a tanácsok kétszintesre épített székhelyeit és a mindenek Atyjának három emelet magas központi templomát.

- dalamatiai könyvtár: 66:5.9 „Fad házának” is nevezték. Kétmilliónál is több különféle feljegyzést tartalmazott. A Bolygóherceg lázadását követően megsemmisült.

- Daligasztia: 66:2.2 másodrendű Lanonandek Fiú, e rend 319.407-es számú Fia. 53:8.6 Az Urantia bukott Bolygóhercegének helyettese. Követte a herceget a Lucifer-féle lázadás során, és elutasította Mihály kegyelmi ajánlatát. 67:2.4 Ő kiáltotta ki Kaligasztiát „az Urantia Istenének és a mindenek fölött állónak”.

- dallam (szellemi): 44:1.1 a szférák dallamai nem anyagi hanghullámok, hanem a mennyei személyiségek szellemei által felfogott szellemi lüktetések. E dallamok a mennyei körök szellemenergiáján keresztül áramlanak, és a világegyetem legtávolabbi részeibe is közvetíthetők.

- Dágon: 97:6.2 a filiszteusok főistene.

- Dán: 66:5.7 „A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Egész csoportjával együtt a Bolygóherceg támogatójává vált a lázadásban.

- Dánia: 80:2.4 a Szahara elsivatagosodása és Anglia Európától való elválása idején emelkedett ki a tengerből. 80:5.2 Háromezer éven át itt volt az észak-európai anditák katonai főhadiszállása.

- Dániel: 97:8.3 héber látnok, aki a döntő fordulatot, „az igazságosság örökké tartó uralmának, a messiási királyságnak a közvetlen eljövetelét” hirdette.

- Dávid: lásd → „történelem (héber ~ tényeiből)”

- delejes állapot: 90:1.4 előidézhető a köldök hosszas szemlélése által. A régi korok sámánjai közül sok akaratlanul is delejes állapotba esett.

- demokrácia: 71:2.1 eszményképet testesít meg. A polgárosodás hozta létre, nem az evolúció. 71:2.19 Túlélése a sikeres képviseleti kormányzástól függ. Vagyis attól a gyakorlattól, hogy szakmailag felkészült, értelmileg hozzáértő, társadalmilag elkötelezett és erkölcsileg egészséges egyéneket választanak-e meg a közhivatalokba. Csak ezek biztosítása mellett lehetséges az emberek kormányát az emberek által és az emberekért megőrizni. 88:3.4 A demokrácia bűvtárgyivá is tehető, ha a közemberek közös képzeteit, a közvélekedést kezdik imádni.

- demokrácia veszélyei: 71:2.1

„71:2.2 1. A középszer dicsőítése.

71:2.3 2. Hitvány és tudatlan vezetők választása.

71:2.4 3. A társadalmi evolúció alapvető tényeinek fel nem ismerése.

71:2.5 4. A tanulatlan és tunya többség számára megadott általános választójoggal járó veszély.

71:2.6 5. A közvélemény rabjává válás; nem mindig a többségnek van igaza.”

- Deuteronomium: 97:8.3 „írója a Nagy Választást – a jó és a rossz, az áldás és az átok közötti választást – mutatta be.”

- dicsfény hagyománya: 74:6.5 Ádám és Éva teste halványan fénylett. Mivel ezt „a ruházatuk nagyobbrészt elfedte, csak a fejükről kiáradó fényragyogás volt látható. Ádámszon leszármazottai mindig így ábrázolták azokat az egyéneket, akikről úgy gondolták, hogy különleges szellemi fejlődést értek el.”

- dicsőséges térjelentések: 24:6.8 Világegyetemi híradások a Havonába érkező és bebocsátásra váró evolúciós lényekről.

- Dilmun: 77:3.1 A nodfiak Dalamatia utáni faji és műveltségi központja.

- Dionüszosz: 98:2.10 A görög természetimádás központi istenalakja.

- Divinington: 13:1.4 Az „Atya kebele”, az Egyetemes-Atya személyes közösségi szférája, az Ő istenisége különleges megnyilatkozásának, valamint a Gondolatigazítók paradicsomi gyülekezésének a helye, továbbá más, Egyetemes Atyától származó entitás, személyiség és lény otthona.

- Divinington (jellemzők): 107:3.1 A Gondolatigazítók (Titkos Nevelők) szolgálatba küldésével, vezetésével és szolgálatból való visszahívásával van kapcsolatban.

- 107:3.1 A Gondolatigazítók és az Atya más, ki nem nyilatkoztatott elő-személyes entitásai tartózkodnak rajta.

- 107:3.2 Az Atya isteniségének különleges megnyilatkozása is jelen van e titkos szférán.

- 107:3.9 Tanhelyül is szolgál a Gondolatigazítók számára.

- 107:3.10 Itt szentelik fel a megszemélyesült rendekbe tartozó Igazítókat.

- 107:3.10 A Megszemélyesült Igazítók állandó lakhelye.

- 107:3.10 A Megszemélyesült Igazítók csak az Egyetemes Atya parancsára hagyják el.

- Divinington titkai: 13:1.5 Ide tartozó a Gondolatigazítók adományozása és küldetése, a természetük, az eredetük, valamint az a mód is, ahogy az evolúciós világok alacsonyrendű teremtményeivel kapcsolatba lépnek. 13:1.6 De ide tartoznak az Atya-szilánkok más formáinak, pl. a Gravitációs Hírvivőknek a természetével, rendeltetésével és tevékenységével kapcsolatos titkok is.

- döntés: 101:7.1 „a cselekvési terv érvényesítése.”

- dravidák: 79:3.1 India andita hódítóinak és az őshonos csoportok keveredésének eredményeként létrejött kevert nép megnevezése. Kr.e. 10 000-re a műveltségben való haladásra a képességük elveszett. 79:3.6 A műveltségük központjai az Indus és a Gangesz, valamint a Dekkán fennsík három folyama mentén voltak. A Nyugati Ghatok tengerparti települései a tengeren keresztül a sumér városokkal ápoltak kapcsolatokat. 79:3.7 Kr.e. 7000-re rendszeres tevés karaván összeköttetés is kialakult e mezopotámiai településekkel.

- dzsainista tanítók: 92:5.12 a Krisztus előtti hatodik században tűntek fel vallási igazsághirdetőként.

 

„E”

- Edentia: 15:7.6 a mi csillagvilágunknak, a Norlatiadeknek az épített központja. 43:0.2 Hétszázhetvenegy épített szférából álló halmaz központi világa. A Csillagvilági Atyáknak, a Norlatiadek Fenségeseinek igazgatási székhelye. Százszor nagyobb méretű az Urantiánál. Hetven nagyobb világ veszi körül, melyeknek tíz-tíz segédszférája nagyjából Urantia méretű. 43:0.3 Az idő- és távolságmérés rendszere megegyezik a szalvingtoniéval. 43:1.2 Az itt található víz nem különbözik az evolúciós bolygók vizétől. 43:1.3 Rajta, és az épített szféráin is valódi, három gáz keverékéből álló légkör van, melyből kettő gázfajta az Urantia légkörében is megtalálható. E világokon nincsenek légköri zavarok és évszakváltozások. 43:1.5 A feltámadási csarnokok a hetedik hegyvidéki körzete tetején helyezkednek el. 43:1.7 Fogadóvilága az üvegtenger, az igazgatási központ közelében. 43:1.10-1.11 Az üvegtenger egy kör alakú, százhatvan kilométer kerületű, ötven kilométer mély kristály, mely nem csak fogadómező, hanem a felsőbb-világegyetemi tükrözőműködés bemutatása mellett energiaátalakításra is használják. 43:1.7 E központi világ felét hetven háromszögletű övezetre osztották, melyeknek határvonalai az adott övezet központi épülete felé mutatnak. 43:1.9 A hetven övezet egy-egy környező morontia felkészítési szférát is képvisel. A végleges rendű lényeké a harminchatodik, a felemelkedő halandóké pedig a harmincötödik igazgatási háromszög. Az univitatia központi állomáshelye a harmincnegyedik háromszögben van.

- Edentia állatvilága: 43:6.5 nem beszélő teremtmények egyedi jellemmel és ragaszkodó természettel. Értelmes, szolgálatkész, barátkozó és szeretetre méltó fajok. Nincs közöttük húsevő és félelmet keltő.

- edentiai létpolgárság ismérvei: 43:9.1

a) A hetvenedik világról kikerült felemelkedő halandók kapják.

b) Lakóhelyet biztosítanak számukra az Edentián.

c) Részt vehetnek a „paradicsomi közgyűléseken”.

d) Először hallgathatják meg a saját kiterjedt teremtésrészük történetét a Nappalok Hűséges követőjének előadásában.

- Edentia növényvilága: 43:6.6 anyagi és morontia válfajai vannak. Az anyagiak zöldszínűek, a morontia fajták pedig ibolyaszínűek vagy lilás árnyalatúak. A morontia növényzet energianövekedés, amit ha megesznek, nem marad belőle semmi.

- edentiai segédszférák: 43:7.3 hétszáz kisebb világ, melyek gyakorlati oktatással foglalkozó szakképzési szférák. Ezeken a helyi világegyetem működéséről tanítanak és az értelmes lények minden osztálya előtt nyitva állnak.

- egészség: 100:4.3 „a testi rendszerek, az elmerendszerek és a szellemrendszerek egyesítéséből ered.” Lásd még → „test egészsége (emberi ~)”

- egészség és az élet megőrzői: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.17 melynek vezetője Lut volt. Feladataik közé tartozott az egészség alapjainak megismertetése és a kezdetleges tisztasági szabályok elterjesztése.

- Egyenlőség Nyilatkozat: 33:3.6 a helyi világegyetemi Fiú közlése arról, hogy

a) elismeri örökkévaló függését a helyi világegyetemi Szellemtől,

b) a Szellemet a világegyetemi területeinek társuraként ismeri el,

c) minden teremtménytől ugyanazt a hűséget kéri a Szellem számára is, mint amilyen hűséggel felé vannak,

d) összességében a Fiú nyilvánvalóvá teszi, hogy „a Szellem minden személyiség-képességében és isteni jellembéli sajátosságában egyenlő vele.”

Ez a családszervezés és -irányítás mintája, „az önkéntes házasság emberi intézményének felsőbb eszményképe.” 33:3.5 A kihirdetésére azután kerül sor, hogy a Fiú sikeresen teljesítette az utolsó teremtményi alászállását és a helyi világegyetemi Alkotó Anyaszellem önként aláveti magát a fogadott Fiúnak.

- Egyensúlyi Tanács: 29:4.2 a Hét Tökéletes Szellem küldi ki őket a Társ-főerőszervezők állományából. Ők az erőtér főbiztosai. Ők osztják el a felsőbb-világegyetemi központokra érkező Fizikai Főszabályozókat, de képesek az adott felsőbb-világegyetem erőtér-nyomását és energiatartalmát jelző adatok értelmezésére is.

- EGYES-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:1.55 bármely paradicsomi Istenség által vagy valamelyik paradicsomi Istenségtől közvetlenül, illetve közvetve származó lény által egyéb módon teremtett lények. Három fő csoportjuk van.

30:1.56 „A. A Legfelsőbb Szellemek.”

30:1.64 „B. A felemelkedő rendek”.

30:1.70 „C. A Végtelen Szellem családja.”

- Egyetemes Abszolút: 56:1.2 a Korlátlan Abszolút és az Istenségi Abszolút egyesített működési léte. Ezen összefonódás az anyagi valóságoknak az alsó-Paradicsom gravitációs középpontja hatására adott gravitációs válasza alapján érthető meg. 56:1.3 A bennük levő tiszta szellemet és tiszta energiát az Egyetemes Atya szabályozza. 56:9.1 „Az Abszolútok a Véglegesben hangolódnak össze, a Legfelsőbben határozódnak meg és a Hétszeres Istenben élnek meg tér-idő átalakulást.” Ők csak a végtelen alatti szinteken különíthetők el hárommá, a végtelenségben már egyek. 0:11.12 A „Korlátlan Abszolútban és az Istenségi Abszolútban meglévő végtelenség lehetőségének különbsége teszi örökkévalóvá az Egyetemes Abszolútat, és ezáltal mindenségi viszonylatban is lehetővé válik anyagi világegyetemek létrejötte a térben, és szellemi viszonylatban lehetőség nyílik véges személyiségek megjelenésére az időben.”

- Egyetemes Abszolút (meghatározás): 56:9.5 A Háromságok Háromsága, a végtelenség egyesített és összehangolt Istenség-társulásai személytelen cselekedeteinek megnyilvánult jelenléte.

- 105:2.8 „Az önmagával társuló VAGYOK.”

- Egyetemes Abszolút (jellemzők): 0:11.10 Társ-összehangoló Istenség-jelenség.

- 0:11.11 Az isteniség-valóság és az istenivé nem tett valóság közötti különbség feszültség oldó jelenléte.

- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- 104:4.43 „tökéletesen kiegyensúlyozza az összes tökéletlen valóság változó sajátságaiban meglévő különbségeket”.

- 104:4.44 „érzékeny az istenségi és a nem-istenségi jelenlétekre”.

- 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:2.8 „az Istenségi és a Korlátlan Abszolút egyesítője.”

- 105:2.8 Mint a valóság állandósultságának és magvábanvalóinak (lehetőségeinek) elsőfajú társulása, mondható a Végtelenség Hét Abszolútja, vagyis a VAGYOK negyedik szakaszának, a Végtelen Megtartónak.

- 105:3.8 „Az istenivé alakított és az istenivé nem alakított egyesítője”.

- 105:3.8 „az abszolút és a viszonylagos közötti összefüggés kialakítója.”

- 105:3.8 Nyugvó, magvábanvaló és társuló.

- 105:3.8 Kiegyenlíti „az örökké létező és a befejezetlen közötti feszültséget.”

- 106:5.2 Jelenlétében „az Istenségi és a Korlátlan Abszolút elválaszthatatlan és megkülönböztethetetlen egymástól”.

- 106:5.4 Nem istenség, ezért nem is alkothat háromságot az Istenségi és a Korlátlan Abszolúttal, csak társ-hármasegységet, vagyis trioditát (104:5.7).

- 106:6.1 Határtalan lehetőséggel bír.

- 106:6.6 „nem csak nyugvó és magvábanvaló, hanem társulást alkotó is a szó teljes istenségi értelmében.”

- 106:7.3 A lehetőségek vonatkozásában tapasztaló.

- 106:7.3 Ténylegesen lételvi (eredendően létező).

- 106:7.3 Végtelen – mivel korlátlan, időtlen, tér nélküli, határtalan és mérhetetlen.

- 115:7.8 A jelenléte egyesíti a tevékeny Istenségi működést a korlátlan válaszadási képességgel. Lásd még → „Végtelen Megtartó (jellemzők)”

- Egyetemes Atya: 56:1.5 mivel a természete végtelen, ezért benne nem létezhet kettősségként a fizikai és a szellemi valóság. Azonban rajta kívül, de tőle nem függetlenül, a fizikai és a szellemi valóság léte megfigyelhető. 56:2.1 „A Gondolat-Atya szellemi formában a Szó-Fiúban fejeződik ki”. 56:2.2 Az Egyetemes Atya elsődleges gondolata a Paradicsom Szigetében és az Örökkévaló Fiúban válik örökkévalóvá. 56:3.2 Az Egyetemes Atya az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem működésében – kettős jelenségében – valamint a Gondolatigazítók által nyilvánul meg. 56:9.6 Csak az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem ismeri őt végtelenségként.

- Egyetemes Atya (meghatározások): 1:0.1 „a teremtésösszesség Istene, minden dolog és lény Első Forrása és Középpontja.”

- 24:6.6 Minden olyan személyiség Beteljesülése, aki 42:10.1 „a tér-idő és a tér-időt meghaladó jelentéstartalmak örökké terjeszkedő színterében teljesíti ki önmagát.”

- 105:2.6 Az „Isten-mint-szeretet”.

- Egyetemes Atya (jellemzők): 56:1.4 A személyisége az abszolút szintjén egyesített.

- 56:1.5 A valósága abszolút.

- 56:1.5 A személyes értékeinek szintjei végtelenek.

- 104:4.1 „Ő van, volt és mindig lesz is”.

- 104:4.1 Az abszolútok személyes oka.

- 104:4.1 Az abszolútok abszolútja.

- 104:4.45 „tizenöt háromsági társulással rendelkezik”, melyekből az utolsó nyolc a felsőség tapasztalási szintjén túl lévő valóságokkal, ténylegesekkel és lehetőségekkel kapcsolatos.

- 56:9.10 Ő a személyes forrása minden Istenség-megnyilatkozásnak és valóság-megnyilatkozásnak az értelmes lények számára.

- 90:0.3 Végtelen rokonszenvvel viseltetik a világegyetem fiai iránt.

- 105:2.4 + 105:2.5 A Végtelenség Hét Abszolútjának első szakasza.

- 105:1.1 Végtelenként, örökkévalóként és abszolút VAGYOK-ként működik.

- 105:2.5 VAGYOK-ként az Örökkévaló Fiú Atyja és „a tényleges dolgok elsődleges személyiségi kapcsolata.”

- 105:3.2 „önmaga ténylegesen is végtelen.”

- 106:3.5 A felfogható elemeinek kiterjedése észlelhető az örökkévaló világegyetem fejlődésében.

- 106:9.9 „a paradicsomi Háromságban nem más, mint a Háromságok Háromságának VAGYOK-ja”.

- 107:0.1 Személyesen a Paradicsomon lakozik.

- 107:0.1 „ténylegesen is jelen van a tér világain az ő számtalan időgyermekének elméjében”.

- 107:0.1 Titkos Nevelőként lakozik az időgyermekei elméjében.

- 107:1.7 A saját elő-személyes Istenségét részekre bontja.

- 114:7.17 Szereti az Urantia bolygón élő gyermekeit.

- 116:3.5 Az általa adományozott Igazítók képessé teszik „arra, hogy a saját akarattal bíró teremtmények személyiségét a magáévá tegye.”

- 116:6.6 Szüksége van a Legfelsőbb Lény „evolúciós hatalmára az Istenség kiteljesítéséhez és a Háromsági társulási beteljesülés eléréséhez.”

- 118:1.10 Az emberben lakozó Gondolatigazítón keresztül megismerheti az állati létszintről az Isten-szerű létszintre történő teremtményi felemelkedéssel járó időbeli küzdelem minden nehézségét, és részt is vehet azokban.

- 118:6.2 „okozatlan Ok”, egyetlen Első Nagy Ok és Középpont.

- 130:4.5 Végtelen.

- 130:4.5 Teremtő.

- 130:4.5 A személyiséget folyamatosan, vég nélkül adományozza.

- Egyetemes Atya (további megnevezései): 104:4.1 Első Egyetemes Atya-Forrás, Abszolút Középpont, Elsődleges Ok, Egyetemes Szabályozó, Végtelen Éltető, Eredeti Egység, Korlátlan Megtartó, Istenség Első Személye, Elsődleges Mindenségrendi Minta, Végtelenség Lényege. 104:4.44 Első Forrás és Középpont, VAGYOK. 104:2.6 Végtelen.

- Egyetemes Atya megközelítésének hét nagyobb módja: 117:6.15 A hét felsőbb-világegyetem evolúciós lényei számára áll nyitva, és a Hét Tökéletes Szellem valamelyikének isteniségén át vezet. Az ilyen közelítést az teszi lehetővé, hogy a teremtmény a felsőbb-világegyeteméhez tartozó „Tökéletes Szellem természetének felsőbb-világegyetemi tükröződésében végzett szolgálat eredményeképpen a tapasztaló-képességét kiteljesítette.” „E hétféle tapasztalás összessége képezi a Legfelsőbb Isten valósága és tényleges volta teremtményi tudatosításának mai tudásunk szerinti határait.”

- Egyetemes Szabályozó (jellemzők): 105:2.4 + 105:2.6 a Végtelenség Hét Abszolútjának második szakasza.

- 105:2.6 A VAGYOK mint az örök Paradicsom oka.

- 105:2.6 A „tényleges dolgok elsődleges személytelen kapcsolata”.

- 105:2.6 Az „eredeti nem-szellemi társulás.”

- 105:2.6 Az „Isten-mint-minta.”

- 105:2.6 „E kapcsolat alakítja ki a forma megnyilvánulási lehetőségét – az elrendezést”.

- 105:2.6 Meghatározza „a személytelen és nem-szellemi kapcsolódás eredeti mintáját”.

- 105:2.6 Az általa meghatározott mintáról készül minden másolat.

- Egyetemes Teremtő (jellemzők): 105:2.7 A Végtelenség Hét Abszolútjának harmadik szakasza.

- 105:2.7 A VAGYOK, aki egy az Örökkévaló Fiúval.

- 105:2.7 Az Atya és a Fiú egyesülése.

- 105:2.7 A Paradicsom jelenlétében alkotó körfolyamatot indítanak el.

- 105:2.7 Alkotó egyesülésük az együttes személyiség és az örökkévaló világegyetem megjelenésében teljesedik ki.

- 105:2.7 A halandók szemszögéből a valóság a Havona teremtés megjelenésével vette kezdetét.

- 105:2.7 A Havona teremtését a cselekvő Isten révén és rajta keresztül valósították meg.

- egyetemes testvériség: 12:7.8 A teljesség kapcsolata. 117:1.2 Örök és egyetemes. „Az alászálló Isten-kinyilatkoztató Teremtők és a felemelkedő Isten-kereső teremtmények” kölcsönös megértésén alapul. Lásd még → „világegyetemi testvériség”

- egyén: 82:2.1 a természet nem ismeri el, nem egyénben „gondolkodik”. 82:3.2 „Az egyén mindig is lázadt a társadalom által rákényszerített nemi rendszabályok ellen.”

- egyéni felemelkedők: 49:6.10 három csoportjuk van. A kevésbé fejlettek az első lakóvilágon kezdik a felemelkedést. A fejlettebb csoportba tartozók a közbenső lakóvilágok valamelyikén kezdik a morontia létpályát, míg a legfejlettebbek a hetedik lakóvilágon.

- eggyé kapcsolódás: 101:6.6 „az embernek és az Isten lényegének személyiségi egységbe rendeződése”, mely megteremti a Legfelsőbb élő részévé válásának a lehetőségét. 111:3.1 Ennek megtörténte előtt a felemelkedő bármikor választhatja a paradicsomi Atya akaratától való elszakadást. „Az Igazítóval való eggyé kapcsolódás jelzi azt a tényt, hogy a felemelkedő halandó mindörökre és visszavonhatatlanul az Atya akaratának megcselekedését választotta.” Lásd még → „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” → „Gondolatigazítóval való egyesülés” → „elragadtatás (külső)” → „eggyé válás (morontia)”

- eggyé válás (morontia ~): 110:1.6 „az a felséges összhang, az a mindenségrendi mellérendeltség, az az isteni összehangolódás, az a mennyei eggyé kapcsolódás, az a soha véget nem érő azonosság-összevegyülés, a lényeknek az az egysége, mely oly tökéletes és végleges, hogy még a legtapasztaltabb személyiségek sem képesek soha részeire bontani vagy külön lényegi valókként megkülönböztetni az eggyé kapcsolódott társakat – a halandó embert és az isteni Igazítót.” 110:2.5 „Ha olyannyira az Igazító elméjéhez hasonultok, hogy szemtől szembe kerültök vele, akkor elméitek eggyé válnak, és ti az Igazító-elmével erősödtök. Ezt követően pedig, ha akaratotok elrendeli és kikényszeríti ezen új, társított elme döntéseinek végrehajtását, akkor az Igazító elő-személyes akarata személyiségként nyilvánul meg a döntéseiteken keresztül, és amikor erről az eggyé kapcsolódásról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy ti és az Igazító egy vagytok. Elmétek megvalósította az isteniségi összehangolódást, és az Igazító akarata személyiség-kifejeződést nyert.” Lásd még → „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” → „elragadtatás (külső)” → „eggyé kapcsolódás”

- egyház: 98:2.7 a műveltség fejlődésének alakítója.

- egyház (intézményesített ~): 99:2.6 A XXI. század intézményesített urantiai vallásai mélyen hagyománytisztelők, éppen ezért nehezen változnak. 99:2.5 A fennálló politikai és társadalmi rend erősítése helyett az egyházaknak erőszakmentességet és békés fejlődést kellene tanítaniuk – „békét a földön és jó szándékot minden ember között.” 99:3.5 Az intézményesített egyház támogató magatartása hozzájárult „az elfajzott csoportok oktalan fenntartásához” is. 99:6.1 „Messze jobb dolog egyház nélküli vallással rendelkezni, mint vallás nélküli egyházzal.”

- Egyiptom: 80:1.3 a mezopotámiaiaknak harmincezer éven át folyamatosan célterületük volt. A szaharai népek nagy számban történő beáramlása a Nílus völgyébe Kr.e. 13000 évvel az ottani polgárosodott társadalmat nagymértékben lezüllesztette. 80:6.1 Az Eufrátesz-völgy műveltsége az utolsó andita vándorlásokat követően a Nílus-völgyébe tevődött át. 80:6.2 Kr.e. 5000-ben hét különböző embercsoport élt itt, melyek közül hat Mezopotámiából érkezett. 80:6.3 Egyiptom művészeket, kézműveseket és fémműveseket kapott innen. Ebben az időben a Sinai-hegyről származó vasércet dolgozták fel itt, nem a fekete-tengeri vidékekről származót. 80:6.4 Az egyiptomiak „hamar bonyolult nemzeti istenrendszerré formálták a városi istenségeiket”, és kiterjedt, nagy terhet jelentő papságot hoztak létre. Azonban a szetfiek korai vallási tanainak maradványait nem sikerült visszahozniuk. Az első kőépületeket az anditák építették Egyiptomban. A legnagyobb egyiptomi piramist – temetkezési kőgúlát – Imhotep, a kormányfőként szolgáló lángelme andita építész építette. 80:6.5 Egyiptom első nagy műveltségi korszakát belső háborúskodás, Arábiából támadó alsóbbrendű törzsek és a délről támadó fekete népek törték meg, ami ötszáz évnyi hanyatlást eredményezett. 80:7.12 Ennek következtében több, magasabb fejlettségi szinten levő család Kréta szigetére menekült. 95:2.3 Egyiptomot a korai időkben negyven különböző törzs lakta. 95:2.2 Ezek azért voltak nyitottak az egyistenhitre, mert amint egy törzsi vezető megvívta a fejedelemszékhez vezető útját, a saját törzsi istenét nyilvánította a többi isten teremtőjévé. E szokás teret biztosított az egyetemes teremtő Istenség későbbi tantételének megjelenéséhez is. 95:2.1 Egyiptom polgári intézői között sok sumér származású volt.

- Egyiptom erkölcse: 95:3.3 a sálemi evangélium egyiptomi megjelenése előtt az ország erkölcsi vezetői az igazságosságról, a pártatlanságról, valamint a kapzsiság elkerülésének fontosságáról tanítottak. Továbbá szelídséget, mértéktartást és megfontoltságot hirdettek az Igazság-Igazságosság-Pártatlanság eszmekörén belül. 95:3.4 A jó és a rossz fogalmait előre megalapozta azon elterjedt felfogás, mely szerint „élet adatik a békésnek és halál a bűnösnek”. „A békés az, aki azt teszi, ami szeretnivaló; a bűnös az, aki azt teszi, ami gyűlöletes.” 95:3.5 Krisztus előtt négyezertől számítva Egyiptomnak négy nagy látnoka volt, Amenemope, Okhban, Ehnaton és Mózes. Az Egyiptomban megjelenő sálemi hitterjesztők a lelkiismeretet az Isten parancsának, az Istenség hangjának mondták.

- Egyiptom népei : 64:7.15 „először a narancsszín ember uralta, majd a zöld, akiket az indigó (fekete) ember követett, még később pedig az indigó, a kék és a módosult zöld emberek egy keverék fajtája. De már jóval Ádám megérkezése előtt az európai kék emberek és az arábiai kevert fajták kiszorították az indigó fajt Egyiptomból és messze délre űzték az afrikai földrészen.”

- egyiptomiak: 77:2.12 nagyjából Krisztus előtt ötezerben bevezették a 365 napos évet. 86:4.8 Hajdan hittek abban, hogy a lélek és a test együtt marad, ezért törekedtek a test tartósítására. 90:4.9 Az egyiptomiak orvosi ismeretei az Eufrátesz-völgyből erednek. 95:1.11 Az egyiptomiak megőrizték az anditák társadalmi kötelezettségről szóló tanításait. 95:5.8 A családi életük alkalmas volt az erkölcsi műveltség megőrzésére és szintjének emelésére, és mindez ösztönzőjévé vált a palesztinai zsidók későbbi családi életének is. 104:0.3 Az egyiptomiaknak hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- egyiptomi temetkezés: 95:2.4 a balzsamozás szokásához és az erre irányuló kísérletekhez az a megfigyelés vezetett, hogy a szikes homokba temetett holttestek nem rothadtak el. Az egyiptomiak hittek abban, hogy a balzsamozott test lehetővé teszi a következő életbe való átmenetet. Az elhunyt egyén azonosíthatósága céljából temetkezési szobrot helyeztek a test mellé. 95:2.5 + 95:2.9 A koporsókra azért véstek varázserejű szövegeket, nehogy elragadják az ember szívét az ártó rossz szellemek az alvilágban. A halottaskönyvük ilyen varázserejű szövegek gyűjteménye volt. 95:2.9 Úgy tartották, hogy aki a „gyilkosság, rablás, hamisság, házasságtörés, lopás és önzőség” vádjában ártatlan volt, azt beengedik az üdvözülés birodalmába. A pokolba kerülőket a Halottfaló várta. 95:2.7 Az egyiptomiak hittek abban is, hogy a csillagok az érdemes lelkek továbbélését jelzik, míg az érdemtelenek a napban szívódnak fel. A nagy piramis bejárati átjárója a sarkcsillag felé mutatott, hogy a király lelke a feltételezett lakóhelye felé vehesse az irányt. 95:5.13 Az Ehnaton előtti vallás csak a gazdagoknak ígért feltámadást. Azért balzsamozták be a testüket, hogy megőrizzék azt az ítélet napjára. Azonban Ehnaton vallása a halhatatlanságot mindenki számára elérhetővé tette, ami torzulva, utóbb az állatvilág továbbélésében való hithez is elvezetett.

- egyiptomi vallás: 95:2.3 a hajdani törzsek eleinte nemzetség-őst tiszteltek az állatokban. Bikát, oroszlánt, kost stb. De természeti isteneket is imádtak. 95:2.9 Később az egyiptomiak hittek abban, hogy az a testtől elvált lélek, amely fel volt szerelkezve varázsigékkel, elkerülhette az ártó szellemeket és eljuthatott Ozirisz ítélőcsarnokába. Innen pedig akkor léphetett az üdvözülés birodalmába, ha ártatlan volt a gyilkosság, rablás, hamisság, házasságtörés, lopás és önzőség vádjaiban. Ha egy megmért lélek könnyűnek találtatott, a pokolba került a Halottfalóhoz. 95.5.12 Az egyiptomi köznép sokáig imádta Íziszt és a társát Oziriszt. Róla azt tartották, hogy csodás módon támadt fel Szetnek, a sötétség és a gonosz istenének kezétől elszenvedett halálból. 98:4.4 Ozirisz és anyja Ízisz tisztelete 98:4.6 rejtelemimádati vallás volt. E rejtelemvallás tanításai és elemei, a) hit az isteni fiú halálában és önerőből történt feltámadásában, b) a rejtelmekbe való bevezetés, valamint c) az isten halálának és feltámadásának évenkénti megünneplése. d) E tisztelet követői szerint, aki az előzőeket elfogadta, illetve megteszi, részesülhet az isteni természetből és halhatatlanságból. 98:4.8 E rejtelemimádat követői vallották, hogy a szertartásrendbe épített tobzódás olyan „elragadtatáshoz” vezet, ami az isteniség felismerését eredményezi. Ízisz és Ozirisz imádási szertartásai a régi Nílus-isten mondája köré fonódtak, aki meghalt és feltámadt. E felfogás azon a megfigyelésen alapult, hogy a növények növekedése minden évben megáll, majd tavasszal újra indul.

- egyistenhit: 98:3.7 „az összes természetfeletti lény felett uralkodó végső istenség” tantétele. 104:2.1 „a többistenhit belső ellentmondásaival szembeni bölcseleti tiltakozásként jelent meg. Fejlődése a panteon szervezeteken keresztül a természetfeletti tevékenységek felosztásával indult meg, majd tovább csiszolódott az egy istennek a többivel szembeni többől-egyet mintájú felmagasztalása révén, és végső formáját a végleges értékű Egyisten megtartásával és az összes többi kizárásával nyerte el.”

- egynejűség: 69:9.7 „az egy férfi és egy nő kivételes társulásának rabszolgaságtól mentes eszményképe az otthonépítés, az utódnevelés, a közös műveltség és az önművelés terén megvalósított nagyszerű vállalkozásban.”

- egység (jellemzők): 105:4.3 Az isteni szinten kettősséget (kettős egységet) kelt.

- 117:3.9 Öröktől való létezésen alapul a Háromságban.

- 117:3.9 Tapasztalás által fejlődő a Legfelsőbb Lényben és a halandókban.

- 117:3.9 Megvalósított a teremtmény és a szabályozó egységében, az Igazítóval való egyesülésben.

- egység (végleges szellemi kettős-egység): 113:7.8 Beteljesülés-őrangyal párok esetében olyan tapasztalás, melynek „során a két angyali természet, mely minden világegyetemi szerepkörét tekintve egymás kiegészítője,” alkalmassá válik „a paradicsomi Atya nem-Igazító lényegű szilánkjának befogadására,” és az azzal való eggyé kapcsolódásra.

- Együttes Cselekvő (jellemzői): 0:5.5 „szellem-elme személyiség, továbbá ő az értelem, az ész és az egyetemes elme forrása.”

- 104:4.43 Minden megnyilvánulási szinten és mindenre kiterjedően egységesíti az összes ténylegessé vált valóság változó működési sajátságait.

- 104:4.44 „érzékeny az istenségi és a nem-istenségi jelenlétekre”.

- 104:5.6 „az elme-valóság abszolútja”.

- 104:5.6 „az abszolút szellem-valóság mellérendeltje”.

- 104:5.6 A személyiség és az erőtér eredendő istenségi egységbe rendeződése.

- 115:3. 14 Egyszerre eleveníti meg az elmét eredményező mindenségrendi energiát, fogalmaz meg szellemcélt és alkotja az anyagi szintek matematikai okainak és hatásainak, valamint a szellemi szint akarati okainak és mozgató tényezőinek egységét.

- 115:6.1 Az elme-gravitációja az értelmi lét minden alapvető jelentéstartalmát megragadja.

- 115:7.8 Az elméje szerves egységbe rendezi a személyes Fiú isteni szellemiségét a paradicsomi minta változhatatlan energiáival.

- 116:2.14 Az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú akarata szerint lobbant életre az örökkévalóságban.

- 116:3.2 Az energia és a szellem véges területeit az elme-jelenlétei tartják össze.

- 116:3.2 Az „elmeadománya egyesíti a Legfelsőbb Isten szellemszemélyét az evolúciós Mindenható tapasztalati alapra épülő hatalmával.”

- 116:3.3 Az elmejelenlétei egyesítik az isteniség szellemét az energia-mintával.

- 116:3.5 Az elme-segédkezés mindig-jelenlévő forrása a véges világegyetemekben.

- 117:3.8 Az Atyával együttműködik a Paradicsom energiáinak átalakításában.

- 117:3.8 Az Atyával együttműködik abban, hogy a Paradicsom energiáit a Legfelsőbb Lényre érzékennyé tegye.

- Együttes Cselekvő Hangja: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.4 Minden felsőbb-világegyetemben az első elsőfajú szekonáfok és e rend később teremtett, minden hetedik tagja különösen jól tolmácsolja és személyes módon képviseli a Végtelen Szellem elméjét a felsőbb-világegyetemi kormányzást végző Nappalok Elődei és a mellettük segédkezők számára.

- Együttes Szabályozók: 48:2.7 a morontia erőtér-felügyelők negyedik csoportja. 48:2.19 Gépies lények. Egy közülük mindig megtalálható az adott morontia világ igazgatási egységének központján. Vele van két rendszer összehangoló, négy kör-szabályozó, egy bolygó felügyelő, egy kapcsolat-állandósító, valamint egy iktató-segéd vagy egy válogató-osztályozó.

- Együttes Teremtő: 9:3.5 az energia átalakítója – mozgató, változtató, átalakító, összehangoló, megszilárdító és kiegyensúlyozó.

- Együttes Teremtő személyiségei: 24:0.1 az általa teremtett csoportok három nagy részre oszthatók, ők a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei, a Tér Hírvivő Seregei és az Idő Segédkező Szellemei.

- együttműködés: 68:1.4 „nem természetes vonása az embernek”. Először az ember a félelmen keresztül tanulja, később fedezi fel, hogy ez által időt is megtakaríthat. 68:1.5 Eredményesebb működést biztosított a természetben és az embertársakkal szembeni védekezés során. Jobb túlélési lehetőséget kínál, 68:2.1 de nem feltétlenül jelent kölcsönös ragaszkodást. 68:2.4 A korai társulások két nagy ösztönzője és befolyásoló tényezője az étvágy és a nemi vágy ösztönös késztetései. Összeterelő és együtt tartó érzelem még a hiúság és a félelem. Kezdetben különösen a kísértetektől való félelem. 81:6.37 Az együttműködés sikere a vezetéstől függ. 81:6.33 A korszerű viszonyok között megteremtett összhang és a testvériség elveinek érvényesítése a szabályozásban, hosszantartó együttműködést hoz létre. 117:1.4 A teremtmény és a teremtő képes a közös együttműködésre a világegyetem tökéletessé tétele és egy örök, végleges rendű lény megteremtése érdekében.

- Ehnaton: 95:5.1 egyiptomi fáraó, 92:5.11 a Melkizedek utáni kor kiemelkedő vallási tanítója. 95:5.1 Az édesanyja egy sálemi származású orvostól hallott a Melkizedek tanításokról, melyeket tovább adott a fia számára. 95:5.2 Ehnatonnak meghatározó szerepe volt az Egy Istenre (El Elyonra) vonatkozó tantétel életben tartásában, 95:5.6 melyet a napisten álcája alatt vezetett be. Az Egyetemes Atya imádásához Ehnaton minden istennek a nap imádásába való beolvasztása révén közelített. Felhasználta „az akkoriban létezett Aton-hitnek az Istenség atyaságával és anyaságával kapcsolatos általános tantételeit és egy olyan vallást teremtett, amely bensőséges imádati kapcsolatot ismert el az ember és az Isten között.” 95:5.5 Ehnaton tiszta szemlélettel és rendkívüli céltudatossággal rendelkezett, melyhez nem társult elegendő politikai éleslátás. 95:5.4 Módszeresen törekedett arra, hogy a nemzetét a többistenhitről az egyistenhitre térítse át. E cél érdekében nevet változtatott és új fővárost is alapított. Mivel nem tudott gondoskodni a népe jólétéről, a halála után Ehnaton széleskörű hatása megszűnt. 95:5.7 Főműve a harmincegy fejezetből álló „Az Egy Isten” című értekezés, melyet az ellene lázadó papok utóbb teljesen elpusztítottak. „Ehnaton százharminchét dicsőítő éneket is írt, melyek közül tizenkettő máig megőrződött a héber szerzőnek tulajdonított ószövetségi Zsoltárok könyvében.” 95:4.5 „A héber Zsoltárok könyvének első istendicsőítő énekét Amenemope írta és ez képezi Ehnaton tanításainak lényegét is.” 95:1.11 Ehnaton munkássága Mezopotámia vallási műveltségén alapult, melynek Egyiptomban továbbformált változatából a héber irodalom és szertartásrend sokat átemelt. 95:5.14 Ehnaton hatással volt a görög bölcsességre és a nyugati népek vallására is. Lásd még → „Amenemope”

- Ehnaton tanításai: 95:5.11 a „mennyek lángoló korongját a teremtő Istennel társította”. 95:5.8 Számára a mindennapi élet legfelsőbb rendű szava a „pártatlanság” volt. A jót cselekvés tantételét általánossá, nemzetek közöttivé tette, 95:5.9 mivel azt tanította, hogy Aton nem csak Egyiptom teremtője. 95:5.9 Azonban ez nem erősítette az egyiptomi hadsereg küzdőszellemét, amit utóbb a papok ellene használtak fel. 95:5.8 A jót cselekvés jámborsága csak az értelmesebbek számára eredményezte az isten megtalálására és megismerésére irányuló őszinte törekvést. 95:5.9 Bár Ehnaton istenségképe haladó volt, de nem szolgált nemzetépítő célokat.

- elefánt: 69:7.3 könnyen szelídíthető. 66:5.5 A kék emberfajta szelídítette meg.

- El Elyon: 93:3.2 a Norlatiadek csillagvilág Csillagvilági Atyja. Ama Fenséges, akit Makiventa Melkizedek az Istennek mondott a sálemi tanítványai többsége számára.

- eleusziszbeli rejtelmek: 98:2.10 az olümposzi istenek panteonjából nőtt ki, a termékenységimádás görög változatának tekinthető.

- eleve elrendelés: 110:2.1 Az egyénekbe költöző Gondolatigazítók révén az Isten eszményi élettervet készít az értelemmel bíró emberek számára, „az viszont nincs előre elrendelve, hogy ezt az isteni eleve elrendelést el kell” fogadniuk. Az emberek szabadon döntenek abban, hogy a Gondolatigazítók programjának valamely részét, vagy az egészet elvetik-e.

- Elihu: 96:7.7 Ur város látnoka, az egykori sálemi hívők papja. 96.7.5 Tőle származik a Jób könyvének legtisztább, fennkölt istenség-képe.

- elkülönítő-bolygók: 45:7.1 a Jerusemhez tartozó világok, ahol azok a halandók kapnak átmeneti alakban lehetőséget a szellemi előrelépésre, akiknek a lelkük fejlődési hiányossága miatt nem sikerült eggyé kapcsolódniuk a bennük lakozó Gondolatigazítóval a húsvér testben töltött élet során. Ennek oka lehet

a) korai halál,

b) öröklött fogyatékosság,

c) kedvezőtlen környezet,

d) és a körülmények összejátszása.

E világokon kell elsajátítaniuk az igaz szándékúaknak az örökkévaló létpálya lényeges elemeit, és olyan jellemvonásokra kell szert tenniük, melyeket a húsvér testben nem szereztek meg.

- Ellanora: 53:7.1 a Panoptia evolúciós bolygó fiatal halandó asszonya, aki azokat az embereket vezette, akik hűségesek maradtak a helyi világegyetemi Teremtő Fiúhoz, és nem követték a lázadó Bolygóhercegüket.

- ellenségesség: 70:1.1 az embernek, mint a természet gyermekének önkéntelen válasza.

- ellentétes irányú mozgás: 57:5.14 „bármely csillagászati rendszerben mindig véletlenszerűen és mindig az idegen égitestek ütközésszerű hatásának eredményeként alakul ki. Az ilyen ütközések nem mindig okoznak visszafelé irányuló mozgást, de ez a visszafelé irányuló mozgás csak olyan rendszerben jön létre, ahol különböző eredetű tömegek vannak jelen.”

- elme (átlagos szintet meghaladó ~): 113:1.5 a) Nagy döntések meghozatalára képes. b) Kétségbevonhatatlan szellemi fejlődési lehetőségekkel rendelkezik.

- elme (meghatározások): 36:5.17 isteniségi adomány, mely „nem halhatatlan akkor, ha világegyetemi szellemi látásmód nélkül működik és nem rendelkezik az istenimádat képességével és a továbbélés iránti vággyal.”

- 0:6.1 „Bármilyen tényezőt, amely az Együttes Cselekvő elme-körére válaszol, elmének nevezünk”.

- 12:8.8 A teremtmény-személyiségek módszere a szellemvalóságok megtapasztalásához, mely anyagfeletti szinten képes a dolgok, a képzetek és az értékek összehangolására.

- 12:8.11 Szervezett tudat, mely nincs teljes mértékben alávetve az anyagi gravitációnak, és amely akkor szabadul fel igazán, ha a szellem módosítja.

- 56:1.6 Olyan készség, amely a Teremtő egyisteni személyiség örökké kiáradó, kettős világegyetemi megnyilvánulásait egyesíti.

- 56:2.2 A „szellemi és az anyagi valóságok közötti párbeszéd nélkülözhetetlen csatornája.”

- 56:1.6 Olyan, elhagyhatatlan készség, „mely az eredeti egyisteni Teremtő személyiségnek, az Első Forrásnak és Középpontnak – a VAGYOK-nak – az egyre inkább elkülönülő kettős világegyetemi megnyilvánulásait”, 56:1.5 vagyis a fizikai és a szellemi valóságot egyesíti.

- 116:3.2 „a teremtmények és a Teremtők által oly könnyen alakítható rugalmas valóság”.

- elme (tartalmi elemek, jellemzők, emberi ~ is): 65:6.8 tanulási képesség, emlékezés, érzékenység a környezeti változásokra.

- 65:6.9 Képesség a környezet átalakítására és szabályozására.

- 103:6.6 A működési rendjére és az ismereteire szükség van az ember benső szellemének kifejeződéséhez, az emberi önmegvalósításhoz.

- 103:6.6 „Az ember az anyagot az elméjében tapasztalja meg; a szellemi valóságot pedig lélekben, de ez a tapasztalás is az elméjében tudatosul.”

- 101:5.2 a valóság fogalmának megragadása érdekében a „felvilágosult bölcseleten keresztül megkísérli egyesíteni a tények és az értékek jelentéstartalmait”.

- 56:1.5 Megfigyeli a fizikai és a szellemi valóság létezését és megérti, hogy e valóságok érzékenyek a VAGYOK személyes jelenlétére.

- 58:6.7 Nem a fizikai evolúció eredménye, azonban teljes mértékben a fizikai és evolúciós változások révén kialakult agyi teljesítőképességtől függ.

- 58:6.7 Az elmével való felruházottság olyan elmeszellem-segédi adomány, amely igazodik a természetes agyteljesítményhez.

- 36:6.2 „csak előbb létezett elméből nyerhető.”

- 106:9.10 Véges értelmi képességet tesz lehetővé.

- 36:6.3 Csak a Szellem adhat elme-képességet, mely az állat és az ember esetében is „a hét elmeszellem-segéden keresztül tevékenykedő helyi világegyetemi Anyaszellem ajándéka”.

- 29:4.13 Az elme nem szükségszerű velejárója a személyiségnek.

- 29:4.13 Az elme akkor is képes gondolkodni, ha a választási lehetőségeitől megfosztották.

- 36:2.18 Az anyagi teremtmények szellemi válaszadó képessége teljes mértékben az elme-adománytól függ, mely képes meghatározni a halandó teremtmények élőlénytani evolúciójának menetét.

- 56:2.2 Mivel az elme a Végtelen Szellem működési felruházottsága, ezért mint adomány egyetemes, és a lehetőségeiben végtelen.

- 56:2.2 Az ember – anyagi-evolúciós teremtményként – csak az elméje által képes felfogni és megérteni a benne lakozó szellemet, 56:10.13 és válik képessé az igazi összefüggések felismerésére, az igaz megkülönböztetésére, a tévestől való elválasztására.

- 86:2.3 Bár az ősi elme következtető volt, kevés értelmes képzettársításból alkotott fogalommal rendelkezett. (Gyakran rendelt elképzelt okokat a tapasztalásaihoz.)

- 110:1.1 Képes istenimádó kapcsolatot létesíteni a szellemmel a felsőtudatban.

- 111:1.5 „ideigvaló értelmi rendszer”.

- 111:1.5 Általa fogadja vagy utasítja el az ember az örök élet lehetőségét.

- 111:1.5 Az ember akaratának alávetett egyetlen világegyetemi valóság.

- 111:1.6 Az elferdült, „önző emberi akarat bűnös fondorlatai folytán ténylegesen is eltorzulhat, elferdülhet, rosszá és visszataszítóvá válhat.”

- 111:1.6 „nemessé, széppé, igazzá és jóvá – ténylegesen is naggyá – tehető az Istent ismerő emberi lény szellem-megvilágosította akarata szerint.”

- 111:1.7 Csak akkor kiegyensúlyozott és megbízható, ha a mindenségrendi észbeliség két végletén egyszerre nyilvánul meg. Ha teljesen gépiessé tett és teljesen szellemivé lényegített.

- 111:2.1 A lényegét tekintve „működési egység”.

- 111:2.1 Akkor is eredendő egységet mutat, amikor a félrevezett önvaló tettei és választásai a működését akadályozzák és hátráltatják.

- 111:2.1 Az egységben működő elme szellemi összehangolódás után kutat az akarati méltósággal és felemelkedési előjoggal bíró, sajátlényeggel rendelkező lényekkel alkotott társulás minden szintjén.

- 111:2.9 Személyes jelleggel bír.

- 111:2.9 „állat-feletti valóságokkal van kapcsolatban”.

- 111:2.9 „mindenségrendi szolgálatra alkalmas anyagfeletti képességgel rendekezik”.

- 111:2.9 Alkalmas az erkölcsi döntések meghozatalára képes erkölcsi természet kifejlesztésére.

- 111:2.10 Olyan átszellemiesülésre képes, amely a lélek fokozatos megszületéséhez vezet.

- 111:3.6 „a mennyiségeket, a valóságot és a jelentéstartalmakat ismeri.”

- 111:6.4 Nem eredendő módon, de képes az energia szabályozására, befolyásolására az általa kifejtett értelmes beavatkozáson keresztül.

- 111:6.6 „nem képes tények nélkül működni.”

- 106:9.10 Véges értelmi képességet tesz lehetővé.

- 102:2.5 „az elme egység”.

- 115:1.1 Részleges, tökéletlen és fejlődő.

- 115:3.2 Az Abszolút fogalmát, e valóság egységének megbontásával igyekszik megragadni.

- 115:3.2 „minden széttartó dolog egyesítője”.

- 115:3.2 A széttartás hiányában „nem talál olyan alapot, amelyből kiindulva értelmes fogalmak kialakításával próbálkozhatna.”

- 116:3.2 „az anyagot és a szellemet összekötő élő kapocs.”

- 116:3.4 „energia-válaszjelenségekkel egyesíti a szellem-okozatokat”.

- 130:7.6 Képes felülmúlni és meghaladni a teret.

- elme (emberi ~):   102:2.5 A „halandói tudat az elmeszinten él és az elmével való felruházottságon keresztül látja az egyetemes valóságokat.” Az elme képes megmutatni „az embernek az energia, az elme és a szellem élményelvi egységbe rendeződését a Legfelsőbb Lényben és a Legfelsőbb Lényként.” Az elme csak akkor sikeres a valóság sokféleségének egyesítésében, ha egyszerre van tudatában az anyagi dolgoknak, az értelmi jelentéstartalmaknak és a szellemi értékeknek. 102:4.1 Krisztus eszméinek elfogadása által az ember képes elérni azt, hogy az elme, mely Krisztusban volt, benne is meglegyen.

- elme (halandói ~): 116:7.3 Az ember általa tudatosíthatja az önazonosságát és a személyiségét.

- elme (kiegyensúlyozott emberi ~): 110:6.4 Benne a fizikai, az elmebéli és a szellemi erők hármas fejlődési összhangot alkotnak.

- elme (közép-~): 111:2.8 A kifejlődő emberi lélek megnevezése a köztes teremtmények által. Nem azonos az alacsonyabb rendű anyagi elmével és a felsőbbrendű mindenségrendi elmével.

- elme (morontia): Lásd → „morontia elme”

- elme (szellemi): 42:11.2 „a világegyetemek mindenségét teljes egészében elme tervezte, elme alkotta meg és elme irányítja.” A mindenséget irányító elme nem a véges elme tudományos módszerei szerint létezik és működik. E „teremtő, szabályozó és fenntartó elme nem anyagi elme és nem is teremtményi elme; ez az isteni valóság teremtői szintjein és szintjeiből működő szellem-elme.” 42:11.6 A felsőbb világegyetemi működési rendek az alacsonyabb rendű teremtmények számára elme nélküliként jelennek meg. Tehát bizonyos hatásaik észlelhetők számukra, de a Forrás nem. 42:11.8 A világegyetemi rendet működtető szellem-elme valójában elmekészséggel bíró Végtelen. 0:6.8 A „különféle energiarendszerek melletti élő segédkezés tevékeny jelenlétére utaló jelenség; és ez minden értelemszinten igaz. A személyiségben az elme mindig a szellem és az anyag között tevékenykedik; ennélfogva a világegyetemet háromféle fény világítja meg: anyagi fény, a mindenségre való értelmi rálátás és szellem-fényesség.”

- elme (teremtményi): 12:9.6 Az oda költözött isteni szellemi-mag körül létező és anyagi környezetben működő személyes-energia rendszer, 42:11.8 a legalacsonyabb rendű elme. 58:6.7 Bár nem a fizikai evolúció eredménye, azonban teljes mértékben a fizikai és evolúciós változások révén kialakult agyi teljesítőképességtől függ. Az elmével való felruházottság olyan elmeszellem-segédi adomány, amely igazodik a természetes agyteljesítményhez. 42:11.8 A fejlődő állati elme az alapja, amely a természeténél fogva Isten-kereső, de nem egyedül és önmagától Istent ismerő. 9:8.12 Olyan személyiség ismérv, mely az emlékezet, értelem, ítélőképesség, alkotó képzelet, képzettársítás, döntés és választás értelmi erőivel rendelkezik. 42:12.1 Ezen elme felsőbbrendű, termékeny és céltudatos sajátságai a következők.

„42:12.2 1. Anyagi működési rendek teremtése.

42:12.3 2. Ködös rejtélyek megoldása.

42:12.4 3. Távoli helyzetek felmérése.

42:12.5 4. Gondolati rendszerek alkotása.

42:12.6 5. Bölcsességcélok elérése.

42:12.7 6. Szellemszintekre való eljutás.

42:12.8 7. Az isteni végzetek – a legfelsőbb, a végleges és az abszolút – beteljesítése.”

42:12.9 „Az állati, halandói, morontiai, szellemi felemelkedő lény vagy a véglegességet elérő egyed elme-felruházottsága mindig képes az élő teremtményi azonosságnak megfelelő és használható testet létrehozni.”

42:12.15 Bár az elme irányító jellege az anyaggal szemben általános, de csak azon halandói elme remélheti a halandói tér-idő lét túlélését, amely magát a szellemirányításnak szabad akaratából aláveti. 55:6.5 Képes a fejlődésre. Igazi feladata az ember szellemi fejlődésének elősegítése. Ez pedig attól függ, hogy a halandó milyen mértékben kapcsolódott eggyé az Igazítójával a morontia értékek és a mindenségrendi jelentéstartalmak összetartozó szintjén. Az értelem evolúciójának elvben sohasem lesznek határai. 55:8.4 Örök cél marad a szellemiesült gondolkodás fejlődése. Lásd még → „elme (meghatározások)” → „elme (tartalmi elemek, jellemzők, emberi ~ is)” → „elme (emberi ~)”

- elme (az ember tapasztalásában): 100:4.4 „felfedezi a jelentéstartalmak valóságát.” 0:5.8 Az elme „emberi élő szervezet gondolkodó, észlelő és érző működési rendje. A teljes tudatos és nem tudatos tapasztalás. Az érzelmi élethez kötődő értelem, mely az istenimádaton és a bölcsességen keresztül a szellemi szintig terjeszkedik.”

- elme-energiai és fizikai energiai személyiségek: 30:1.113 nem érzékenyek a szellem-gravitációra, de ettől függetlenül igazi személyiségek. Az Atya körén belül találhatók.

- elmebéli szenvedés: 75:5.7 szellemi csüggedtséggel jár együtt.

- elmebéli teljesítőképesség: 100:4.3 „a testi rendszerek, az elmerendszerek és a szellemrendszerek egyesítéséből ered.”

- elmeerők: 0:3.14 a Végtelen Szellembe tartanak.

- elme-érzékelte idő: 12:5.7 „a sorozatok, a mozgás tudata és az időtartam érzéklete.”

- elmefejlődés segítői: 36:5.15 ők

a) a Fizikai Főszabályozók – a tapasztalatokból való tanulás képességének megjelenése előtt,

b) az elmeszellem-segédek – az isteniség felismerés és az istenimádás képességének megszerzése előtt, és

c) a helyi világegyetemi Anyaszellem – a teremtményi értelem szellemi válaszadó-képességének megjelenésével, mely a felsőbbrendű elme ismérve.

- elmeképesség (élő szervezet fizikai elmeképessége): 65:0.1 „azok az anyagi működési rendek, melyek értelmi választ mutatnak a külső környezeti ingerekre és később azokra a belső ingerekre, hatásokra, melyek magában az élőlényelmében keletkeznek.”

- elmeszellem segédek: 17:7.1 a helyi világegyetemi Anyaszellem hétszeres elmeadományát jelentik azon élő teremtmények számára, akik egy Teremtő Fiú és ezen Alkotó Szellem közös teremtései. Lásd még → „hét elmeszellem-segéd”.

- elmeszellem segédkezések áthatása: 65:7.7 „az a jelenség, amikor a felsőbbrendű összehangolódik az alacsonyabb rendűvel a magasabb fejlődési szintek elérése érdekében.” A tapasztaló elme kifejlődésében a segédek a hatodik szakaszú szintig, az istenimádat szelleméig működnek közre. Az összehangolódást követően további szellemi segédkezés történik a bölcsesség szelleme részéről.

- elmeszerep: 107:5.1 Az energia- és a szellem-különválását megelőző eredendő létezés szintjén nem létezhet közvetítő elmeszerep, ugyanis ott még nincs mi között közvetíteni.

- elmeszintek: 111:1.2 A világegyetemek mindenségében mindenségrendi egységet alkotnak. Az értelemmel és sajátlényeggel bíró lények a mindenségrendi elméből származnak.

- elme-tudatosság: 5:5.11 „az Isten ideájának megértése.”

- előemberi kor: 52:0.9 az élet beindításától az ember megjelenéséig tartó teljes időszak.

- előgravitációs szakaszok (térerő): 11:8.5 a tér elsőfajú erő-töltése, „melyet néha tiszta energiának vagy szegregátának neveznek.” Ez a térpotenciál egyedivé válásának első lépése, ahol az, a mindenségrendi térerő valamilyen elő-energia formájába alakul át.

- előrelátás: 112:2.6 „A mindenségrendi működésben a rálátás megelőzi”.

- elragadtatás (külső): 55:2.5 szellemi „temetés”, melyet „az elemésztő nagyság és a felemelkedő dicsőség szellemi fényei” jellemeznek. 110:5.2 Az ilyen lelkek úgy jutnak át közvetlenül a lakóvilágokra, hogy nincs szükségük a halál megtapasztalására. Az emberi és az isteni gondolkodás összehangolásán, társításán alapul. 55:1.5 Tartalmában, az élő halandók közvetlen átlépése a morontia létbe, mely együtt jár az isteni Igazítójukkal való végső eggyé kapcsolódással. Ez a fény és élet korszakaiban az adott bolygó morontia templomában történik meg. 55:2.3 Az átlépési villanás 55:1.5 a halandók fizikai testének teljes megsemmisülésével jár. 55:2.3 A köztes teremtmények képesek észlelni a lélek és az Igazító egyesülésének közelgő állapotát. Ezt jelzik a végzet-őrangyaloknak, akik erről tájékoztatják azt a véglegesrendűekből álló csoportot, amelynek felügyelete alatt a várományos halandó működni fog. Ezután a Bolygó Fejedelem rendelésére a halandó felhagy a bolygói kötelezettségei teljesítésével, és elbúcsúzva a származásának világától, a Bolygó Fejedelem templomrészében várakozik 55:2.4 az „életvillanás”-ra. A családtagjaival és a barátaival beszélgető, eggyé kapcsolódásra pályázó halandót mennyei személyiségek belső köre övezi, hogy megvédjék a bolygón maradó társait az energia-megnyilvánulás hatásától. 55:2.5 Az ilyen „temetések” a jövő korszakaiban „a legmagasabb rendű öröm, a mély megelégedettség és a leírhatatlan remény alkalmai.” 55:2.7 Az átvitel eseményeit egy főangyal felügyeli. Lásd még → „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” → „eggyé válás (morontia)”

- elragadtatás (belső): 91:7.5 az elragadtatás lehet belső állapot is, mely akkor 91:7.3 szellemi és isteni eredetű, ha 91:7.5 eredményeiben a következő gyakorlati hatások jellemzik. 91:7.6 1. Jobb és teljesebb testi egészség. 91:7.7 2. Hatékonyabb és gyakorlatiasabb elmehasználat. 91:7.8 3. A vallásos tapasztalás örömtelibb és teljesebb megosztásának képessége. 91:7.9 4. A szokványos kötelezettségeknek való eleget tétel mellett, a hétköznapi élet egyre szellemibb módú megélése. 91:7.10 5. Az igazság, a szépség és a jóság szeretetének, értékelésének és a bennük való örömnek a növekedése. 91:7.11 6. Ragaszkodás a korábban felismert társadalmi, magatartásbeli, erkölcstani és szellemi értékekhez. 91:7.12 7. A szellemi látásmód tisztítása, az Isten-tudatosság növelése. Lásd még → „vallási elragadtatás”, „ihletettség” és „öröm (szellemi ~)”.

- elsődleges energia: 29:2.13 három, egyenként tíz részből álló árama van.

- elsődleges kitörés (a helyi világegyetemi anyaszellem megszemélyesülése): 17:6.7 a Végtelen Szellem személyében végbemenő jelenség, melynek során a Paradicsomon a Teremtő Fiú mindaddig személytelen Szellem-társa gyakorlatilag igazi személlyé válik. 34:1.1 Szellemi villanásnak is nevezhető Háromság-megnyilatkozás, melynek folyamata

a) az élet megjelenítés közelségének bejelentése a Fiú részéről,

b) a paradicsomi Háromság jóváhagyó válasza,

c) az adott felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellem beleolvadása az Istenségek szellemi ragyogásába,

d) a többi Tökéletes Szellem a paradicsomi Istenségek központi lakóhelyéhez közelít,

e) az érintett, Istenségbe-foglalt Tökéletes Szellemnek az előbb mondott társai előtt való megjelenése tekinthető az „elsődleges kitörésnek”, mely együtt jár a helyi világegyetemben honos teremtői szellemjelenlét és erőtér természetében bekövetkező változással,

d) és a Teremtő Fiú jelenlétében megszemélyesül a Végtelen Szellem új személyes megjelenési formája, az egyedivé lett Alkotó Szellem (helyi világegyetemi anyaszellem).

- Elsődleges Társítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.32 Nagyléptékben működő energia-tárolók és energia átalakítók, akik élő folyamatszabályozókként a jelenlétükkel hatnak. 29:4.33 Kezelik és irányítják az atomokat, az elektronokat és az ultimatonokat. 29:4.34 Ők az első életcsoport, amely egy szerveződő anyagi szférán megjelenik. Magas fizikai hőmérsékleten is képesek működni. Az értelmes lények legszolgaibb rendjét képviselik a szétbontókkal együtt.

- elsőfajú erő: 29:5.5 a közvetlen paradicsomi gravitációra nem érzékeny elő-energia. Az energia elsődleges szakasza. A Korlátlan Abszolúttól ered.

- elsőfajú szekonáfok: 28:3.1 az egyes felsőbb-világegyetemek központjaira kijelölt hét Tükröző Szellem hozza létre őket. 28:4.1 Élő tükrök ők a Nappalok Elődeinek szolgálatában. Bennük láthatók és hallhatók – pillanatszerűen és hibátlanul – az akár százezer fényév távolságra levő másik lény bizonyos válaszai. 28:4.3 A természetükből adódóan hétféle szolgálat végzésére hajlanak. Ezek

28:4.4 „1. Az Együttes cselekvő Hangja.”

28:4.5 „2. A Hét Tökéletes Szellem Hangja.”

28:4.6 „3. A Teremtő Fiak Hangja.”

28:4.11 „4. Az Angyali Seregek Hangja.”

28:4.12 „5. Híradás-fogadók.”

28:4.13 „6. Szállító-személyiségek.”

28:4.14 „7. Tartalékos Testület.”

- Első Forrás és Középpont: 0:3.12 „a világegyetemmel a következőképpen áll kapcsolatban:
- 0:3.13. 1. Az anyagi világegyetemek gravitációs erői az alsó-Paradicsom gravitációs középpontjában futnak össze. Ez az oka annak, hogy az ő személyének földrajzi elhelyezkedése örökre abszolút helyzetben rögzül a Paradicsom alsó vagy anyagi síkjának erő-energia középpontjához. Az Istenség abszolút személyisége viszont a Paradicsom felső vagy szellemi síkján létezik.
- 0:3.14 2. Az elmeerők a Végtelen Szellembe tartanak; a különvált és széttartó mindenségrendi elme a Hét Tökéletes Szellembe; a ténylegesben megjelenő Legfelsőbb elme pedig mint tér-idő tapasztalás, Madzsesztonba.
- 0:3.15 3. A világegyetemi szellemerők az Örökkévaló Fiúba irányulóan összetartók.
- 0:3.16 4. Az istenség korlátlan cselekvési képessége az Istenségi Abszolútban lakozik.
- 0:3.17 5. A végtelenségi korlátlan válaszadó képesség a Korlátlan Abszolútban van meg.
- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.
- 0:3.19 7. Egy evolúciós erkölcsi lény vagy bármely más erkölcsi lény magvábanvaló személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van.”

- Első Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.2 „Az Istenség Első Személye”.

- 104:3.13 A „Paradicsom Sziget Mintája”.

- 105:3.2 „az Isten”.

- 105:3.2 „az Egyetemes Atya”.

- Első Forrás és Középpont (jellemzők): 0:3.19 7. Egy evolúciós erkölcsi lény vagy bármely más erkölcsi lény magvábanvaló személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van.”

- 104:3.13 „az Örökkévaló Fiú számára az Atya”.

- 104:3.13 Korlátlan személyiség a Fiúban.

- 104:3.13 „csírájában létező személyiség az Istenségi Abszolútban.”

- 104:3.13 Megnyilvánult energia a Paradicsom-Havonában.

- 104:3.13 Rejtező energia a Korlátlan Abszolútban.

- 104:3.13 Mindig „megnyilvánul az Együttes Cselekvő szüntelen cselekedeteiben.”

- 104:3.13 Örökmód „működik az Egyetemes Abszolút kiegyenlítő, de rejtett tevékenységeiben.”

- 105:2.11 A Végtelenségi Egyetemes Egy, mint 105:2.4 + 105:2.11 a Végtelenség Hét Abszolútjának hetedik szakasza, abszolútként az ő elsődlegességében nyilatkozik meg.

- 105:2.11 Őbenne él minden személyiség és mozog minden anyag.

- 105:3.2 „az elsődleges nem-istenségi minta”.

- 105:3.2 „teremtő”.

- 105:3.2 „szabályozó és megtartó”.

- 105:3.2 „egyetemes szeretet”.

- 105:3.2 „örökkévaló szellem”.

- 105:3.2 „végtelen energia”.

- 105:3.2 „minden magvábanvaló eredendő lehetősége”.

- 105:3.2 „minden tényleges forrása”.

- 105:3.2 „minden nyugvás állandósága”.

- 105:3.2 „minden változás mozgékonysága”

- 105:3.2 „a minta forrása”.

- 105:3.2 „a személyek Atyja.”

- 105:4.5 Az összes hármasegységi társulást élteti.

- 105:4.5 Önmagától létező szabad akarattal bír.

- 111:6.6 A mindent magába foglaló természete végtelenül arányos és tökéletesen teljes mennyei összhangot mutat.

- 117:1.9 „a három nagy Abszolútban magvábanvaló” módon van jelen.

- 117:1.9 A Paradicsomban, a Fiúban és a Szellemben tényleges módon van jelen.

- Első Nagy Forrás és Középpont (jellemzők): 106:8.12 Önmagában teljesíti ki a valóság korlátlanságát az örökkévalósági körben – „az önmagától való létezés abszolútságától kiindulva az önkinyilatkoztatás végtelenségén keresztül az önmegvalósítás véglegességéig – a lételviek abszolútjától az élményelviek véglegességéig.” Lásd még → „Első Forrás és Középpont”

- Első Ok: 0:2.2 az egyetlen ok nélküli valóság.

- elsődleges felső határok: lásd → „valóság (véges ~ eredeti szakaszai)”

- Elsőrendű Fő-erőszervezők: 29:5.4 elsőfajú térerő alakítók. 29:5.5 Csillagköd teremtők, a tér energiaviharainak élő kiváltói és irányítói. Ők kezdik átalakítani a Korlátlan Abszolúttól eredő elsőfajú erőt olyan hatóenergiává, amely a Paradicsom Szigetének gravitációs befolyása alá kerül. E munkát folytatják az erőszervező segítők.

- elsőrendű szupernáfok: 27:0.1 „az Istenségek fenséges szolgálói a Paradicsom örökkévaló szigetén.” A létszámuk teljes, senki nem veszett el közülük. A tökéletességüket az is mutatja, hogy képesek egymást helyettesíteni. Önkéntes alapon tevékenykednek. Az Istenségek különleges hírvivőiként is működnek. 27:0.2 De ők végzik a lázadás által elszigetelt világokon segédkező szeráfseregek vezetését is. Jellemzően hét szolgálati rendben segédkeznek:

27:0.4 „1. Istenimádat-vezetők.

27:0.5 2. A Bölcselet Mesterei.

27:0.6 3. A Tudás Őrzői.

27:0.7 4. Viselkedés-igazgatók.

27:0.8 5. Erkölcstan-tolmácsok.

27:0.9 6. Kinevezési Elöljárók.

27:0.10 7. Pihenés-ösztönzők.”

26:2.2 Az Együttes Teremtő kizárólagos utódaiként a paradicsomi létpolgároknak és a felemelkedő zarándokoknak segédkeznek. „Nagyban hozzájárulnak ahhoz, ami hasznos a világegyetemi teremtmények e két különleges rendjének kölcsönös megértéséhez”.

- elszigeteltség jutalma: 50:7.1 a lázadás miatt elszigetelt szférák emberfajtái különleges lehetőséget kapnak a hit gyakorlására és a mindenség rendjében való olyan fajta bizonyosság kifejlesztésére, mely nem függ láthatóságtól vagy anyagi tényezőtől. 50:7.2 Lásd még → „agondonterek”

- elő-személyes szellemrend: 108:4.5 Ilyenek a Megszemélyesült Nevelők is. Más szellemrendek nem kerültek kinyilatkoztatásra. Az „Egyetemes Atyának a teremtésrészek teremtményeivel fenntartott közvetlen és megmagyarázhatatlan kapcsolatát képviselik.”

- ember: 89:10.4 az örökké gyarapodó dicsőséget lehetőség szintjén magában hordozó teremtmény, aki képes az erkölcsi nemességre, a mindenségrendi látásmód megszerzésére és a szellemi élet fenséges szintjeinek elérésére. A bűntudat felismerésének lehetősége az ember nemesedését lehetővé tevő értékes képesség. 101:6.17 Jézus hite által az ember ugyanazt a megelégedést élheti meg az Atyával kapcsolatos tapasztalásában, mint amilyet Jézus is megélt, 101:6.1 továbbá nyitva áll előtte a szellemi tökéletesség elérésének lehetősége. 101:10.4 Az ember csak szellemi értelemben az Isten gyermeke, mivel csak szellemi értelemben igaz az, hogy a paradicsomi Atya benne lakozik. 100:2.6 Az ember „jogosult a fizikai gyönyörök élvezetére és az emberi odaadásból fakadó megelégedésre; a javára szolgál az emberi közösségekhez és a mulandó intézményekhez való hűség;” de nem ezek az örökkévaló létezésének alapjai. 99:7.4 Az ember „sohasem dönthet bölcsen az időleges jelentőségű kérdésekben, illetőleg nem haladhatja meg az önző személyes érdekeket, ha nem száll magába az Isten fennhatóságának jelenlétében és nem veszi figyelembe az isteni jelentéstartalmak és szellemi értékek valóságait.” 69:0.1 Társadalmilag már a korai ember is felsőbbrendű az állathoz viszonyítva, mivel eszközkészítő, közléscserélő és intézményépítő. Sőt, érzelmileg is meghaladja az állati őseit, mivel képes értékelni a humort, a művészetet és a vallást. 70:1.1 A korai emberfajták képviselői a természetüknél fogva szélsőségesen egyéniségközpontúak, rendkívül gyanakvók és hihetetlenül harciasak voltak. 69:2.4 Az első emberfajták a természetükből eredően nem szerettek dolgozni. 69:2.7 Az ember a természeténél fogva szerencsejátékos. Mindig mindent ingyen szeretett volna megkapni. 68:2.4 A természeti emberben működik a nyájösztön. 68:2.4 A társaság kedvelése szerzett képesség. 68:3.5 Az emberi faj békehajlama szintén nem természetes adottság. 68:6.4 „A terméshozam javulásával a gépesítési ismeretek kiteljesedése és a népesség csökkenése mind abba az irányba hat, hogy az emberi természet jobb oldalának fejlődését támogassa.” 111:6.2 „A természet legyőzéséhez és az ember önnön valójának meghaladásához szükséges bátorság engedhet az önnön büszkeség kísértéseinek.”

- ember(ek) (jellemzők): 69:2.5 Abban különbözik az állattól, hogy képes megtervezett erőfeszítésre.

- 99:7.5 A természeténél fogva álmodozó.

- 104:0.2 Általában hármas képzetekben gondolkodik, mint „tegnap, ma és holnap; napkelte, dél és napnyugta; apa, anya és gyerek. Háromszor éltetik a győzteseket. A halottakat a harmadik napon temetik el, és a kísértetet három lemosással békítik meg.”

- 102:7.4 Alapvetően szellemi természettel rendelkezik.

- 102:8.1 „természetesen ijedős és gyanakvó”.

- 102:8.1 „eredendően fel van ruházva az önfenntartás erős ösztönével”.

- 102:8.1 Eredendően fel van ruházva a halál utáni továbbélésre való törekvéssel.

- 102:8.1 „hajlandó a jelenének és jövőjének legfontosabb érdekeit azon erő és személy gondjára és irányítására teljes mértékben rábízni, amelyet a hite révén Istenként jelöl meg.”

- 100:4.1 Feladata a felsőbb jelentéstartalmakkal járó felsőbb értékek felvállalása.

- 68:1.6 A természetes hajlamai egyéniségközpontúak.

- 69:3.8 Nem egyenlőként születnek.

- 69:3.8 Közöttük eredendően meglevő különbségek vannak.

- 68:1.4 Az „együttműködés nem természetes vonása az embernek; az együttműködést az ember tanulja”.

- 69:2.5 Képes megtervezett erőfeszítésre.

- 69:2.7 A természeténél fogva szerencsejátékos.

- 103:2.10 „igyekszik az önmaga szolgálatára irányuló belső kényszert a tudatos énjével – önmagával – azonosítani.”

- 103:5.10 A saját szellemi területén szabad akarattal rendelkezik, „a maga örökkévaló beteljesülésének építője.”

- 103:6.12 „nem rendelkezik a morontia elme és anyag fogalmával”.

- 103:9.9 Akkor teljesedhet ki az élete, ha hisz az értelem, a bölcsesség és a hit általi fejlődésben.

- 103:9.9 A fejlődő ember meghatározó eszményképei az igazság és a szeretet.

- 107:6.2 A Gondolatigazító számára lehetőség a személyiség elérésére.

- 111:6.1 Képes meghaladni azt a természetet, amelynek része.

- 111:6.10 Az önmaga meghaladására való képessége képes kiemelni az állatvilágból.

- 111:6.2 Élvezi „a szellemi választás lehetőségének és a cselekvésnek a szabadságát.”

- 112:1.16 „eredendően társas teremtmény”.

- 112:1.16 „a valahová tartozásra való törekvés jellemzi.”

- 112:5.3 Maga határozza meg a saját beteljesülését.

- 112:5.4 Csak anyagi értelemben rendelkezik azonossággal, mely sajátság „az anyagi elmének az értelem energiarendszerében való működése által fejeződik ki.”

- 113:3.6 Akik túlélik a halált, a Legfelsőbb Lényben, illetőleg rajta keresztül fognak folyamatosan tovább élni.

- 114:3.1 „túlságosan is hajlamos a különleges társai és emberfeletti feljebbvalói előtti hódolásra, sőt az ő istenítésükre.”

- 115:3.1 A végtelen mindenségrendben élő véges teremtmény.

- 115:3.15 A paradicsomi felemelkedésben az Istenség Ténylegességét keresi.

- 115:3.15 A paradicsomi felemelkedés során az általa megvalósítható isteniség kiteljesedésének lehetőségét fejleszti ki.

- 115:3.15 Egyszerre lehet tényleges, magvábanvaló és örökkévaló, melyek egymás melletti létezését és szerves egységesülését az Eredeti (az Első Forrás és Középpont, a VAGYOK) teszi lehetővé.

- 115:3.4 A Legfelsőbb Lényre vonatkozó fogalom az értelmi felfogóképességét teljes mértékben kimeríti.

- 116:2.3 Az örökkévalóság és a végtelenség „fel nem fogható istenség-valósági szintet jelent” a számára.

- 116:2.3 A Háromság teljes megértése meghaladja a felfogóképességét.

- 116:3.4 A Gondolatigazítóra, mint abszolút alapra építkezve, szabad akaratú választás révén képes kialakítani az örökkévaló jellegű isteni valóságot, a végleges rendű természetet.

- 116:4.11 Mivel a legtávolabb áll Istentől, ezért a legnagyobb mértékű szellemi felemelkedést tapasztalhatja meg a világegyetemben.

- 116:4.11 Önmaguk örök részének „teremtését társteremtőként a legnagyobb mértékben tapasztalhatják meg.”

- 117:2.2 „számára a létezés egyenlő a növekedéssel.”

- 117:2.5 Benne vannak a Legfelsőbb Lényben, az ő részét képezik.

- 117:2.5 A végleges rendre való eljutásra törekednek.

- 117:3.9 „a világegyetemi személyiségek között a lehető legalacsonyabb rendű”.

- 117:3.9 Magába fogadja a legfelsőbb, örök valóság egy tényleges darabját, minden személyiség eredeti Atyját.

- 117:4.2 „Amint egy emberi lény az örök továbbélést választja, ő is a beteljesülés társteremtőjévé lesz”.

- 117:4.4 „képes a teremtményi rendből eredő egyediséget elpusztítani”.

- 117:4.5 „minden egyes emberi lény személyisége pótolhatatlan többlettartalommal bír a végesben”.

- 117:4.10 Lehetősége van a mindenségrend megtapasztalható jelentéstartalmainak megszemélyesítésére a kifejlődő sajátlényege részeként.

- 117:4.12 Nem csak a paradicsomi Atya Igazító jelenléte lett rábízva, „hanem a Legfelsőbb jövője végtelenül kicsiny részének sorsa feletti irányítás is.”

- 117:5.5 Nem egyesül a Legfelsőbb Lénnyel és nem adja fel a személyazonosságát.

- 117:5.13 Ha a döntésének megfelelően cselekszik, akkor az ebből származó tapasztalásának jelentéstartalmai és értékei „mindörökre az ő örök jellemének részévé válnak.”

- 118:8.2 A testének rendszere gépies, élő működési rendet mutat, amelynek gyökerei az energia fizikai világában erednek.

- 118:8.2 Sok testi válasza, a jellegét tekintve önmagától megy végbe.

- 118:10.14 A saját benső félelmei által megteremtett szolgasorban él, amíg az anyagi világ törvényeit és a szellemi létezés céljait nem ismeri meg és nem hangolja össze.

- 118:10.14 „egyszer majd megszerzi a teljes ellenőrzést a bolygóján működő fizikai erők felett; az Isten szeretete a szívében hatékonyan fog kiáradni az embertársai iránti szeretet formájában, míg az emberi létezés értékei a halandói képességek végső határaihoz közelítenek.”

- ember (emberi természet végső felruházottsága): 101:3.18 A vallási tapasztalás.

- ember (fejlődő ~): 107:0.2 „fokozatosan elsajátítja az Atya akaratának megéléséhez vezető isteni módszert, ahogy lépésről lépésre haladva a világegyetemek során át tartó felemelkedésben végül eléri a paradicsomi Atyjának isteni jelenlétét.”

- ember akarata: 130:2.7 „az ember útja, összegzése és lényege annak a választásnak, amivé a halandó lenni akar és amit tenni akar.” A saját akarat az öntudattal bíró emberi lény szándékos választása, mely értelmes gondolkodáson alapuló döntéshozatalon keresztül valósul.

- ember azonossága: 112:5.4 Azt jelenti, hogy „az ember az emberi személyiség akaratának cselekedetei és választásai alá rendelt elmekörrel rendelkezik.” Az ember azonossága anyagi értelemben értendő, mely sajátság „az anyagi elmének az értelem energiarendszerében való működése által fejeződik ki.” Mivel anyagi, ezért átmeneti jellegű azonosság.

- ember (legbenső) természete: 108:1.2 Függ attól, hogy az ember

- a) „milyen adottság-örökítőktől származik,”

- b) „milyen értelmi adottságokkal”

- c) „és szellemi képességgel rendelkezik.”

- emberáldozat: 83:4.4 valamikor része volt a tehetősek körében megkötött házassági szertartásoknak is.

- emberbarátság (emberbarátiság): 103:5.1 „eszményalapúsága az emberi elmében lakozó isteni szellem közvetlen késztetéséből származik.” 99:1.5 Emberi szempontból nemes magatartás. 52:2.12 Olyan segítő szándékú közeledés, amely a különböző egyedek és társadalmi csoportok közötti különbségek áthidalására irányul, de nem jelenti a közösségi életre alkalmatlan, erkölcsileg elfajzott egyedek és emberfajták támogatását. „Bőségesen sok lehetőség van a türelem gyakorlására és a felebaráti szeretet érvényesülésére ama szerencsétlen és szükséget szenvedő egyedek iránt, akik nem veszítették el helyrehozhatatlanul az erkölcsi örökségüket és akiknek a születésnél fogva járó szellemi joga nem semmisült meg mindörökre.”

- „ember bűnbeesése”: 75:8.1 Ádám és Éva vétke nem az ember bűnbeesése. Az ádámi vétség közvetlen következményei ellenére az Urantia népeit korlátozott mértékű felemelő hatás érte az ibolyaszín emberfajta részéről, 75:8.2 a korábbi élőlénytani állapotukhoz képest.

- emberevés: 89:5.1 része volt a korai társadalom erkölcsének. Az emberevés szokását a csoportérdek kényszerítette ki. 89:5.2 Az ősember azért ajánlott fel emberhúst ételajándékként a szellemeknek, mert maga is élvezte annak fogyasztását. 89:5.4 Az emberhús-evés alapulhatott éhségen, barátságon, bosszún vagy vallási szokáson. 89:5.5 Különösen akkor került előtérbe, „amikor az emberek erős és keserű érzelmeket tápláltak az ellenségeik iránt.” Az ősök hittek abban, hogy az ellenség húsának megevése által az ellenség kísértete elpusztítható, az ereje pedig átvehető. Hittek abban is, hogy a varázstevők emberhús-evés által tettek szert az erejükre. 89:5.6 Voltak, akik azért ettek a saját törzsük tagjaiból, hogy erősítsék a törzsi összetartást. Ezek azt gondolták, hogy a lélek megtiszteltetésnek veszi, ha a testéből a barátja vagy a törzsbeliek esznek. Az ellenség felfalása azonban büntetés volt. 89:5.7 Ha a felnőtt gyermekek nem akartak enni az elaggott szülők testéből, akkor a testeket eladták vagy idegenre cserélték. „Jelentős kereskedés folyt a nőkkel és a gyermekekkel, akiket a leöléshez felhizlaltak.”

- emberevés (megszűnésének fokozatai): 89:5.8-89:5.15 1) Ha egy szertartásban mindenki részt vesz, akkor az már nem vétség. 2) Vallási szertartás keretében kezdik gyakorolni. 3) Csak azt a részt fogyasztják, amely szerintük a lelket vagy a szellemet tartalmazza. 4) Később az emberevés a férfiakra korlátozódik. 5) Majd, csak a főnökök, a papok és a sámánok fogyaszthatják. 6) A felsőbbrendű törzseknél tabuvá lesz. 7) Az emberevést felváltja az emberáldozás, amely által az emberhús kizárólag az istenek táplálékává lesz. 89:5.16 Később az emberáldozatokat állatokkal helyettesítették.

- emberfajták (kevert felsőbbrendű emberfajták előnye): 96:3.1 jellemzőjük a sokoldalúság és az alkalmazkodásképesség. Mózes is ilyen emberek leszármazottja volt.

- emberfajták (urantiai ~): 110:4.5 Nagy mértékben szabályozzák a villamos és a vegyi folyamatok. Az általános viselkedésüket tekintve jellemző rájuk az állatiasság, és a hétköznapi megnyilvánulásaikra az érzelem-uraltság. 111:7.4 A felsőbbrendű emberfajták létrejötte számos különböző eredetű emberfajta és törzs bonyolult keveredései. 114:6.9 „Az Urantián kilenc emberfajta maradványai vannak jelen, melyek keveredtek és együtt alkotják a legújabb idők emberét.”

- Ember Fia: 128:1.2 Jézus választott, és ma is viselt urantiai címe, mely a halandó ember asszonytól való születésének kifejezése, ugyanis Jézus „a teremtésrész embereként élt az Urantián”.

- emberi adottságok (meghatározó ~): 108:1.4 1. Az értelmi képesség, mely magába foglalja az elme egészséges működését, az értelmes megnyilvánulást, és az értelmi teljesítőképességet. Mutatja és jelzi, hogy az egyén képes-e őszinte, saját akarattal rendelkező teremtménnyé fejlődni, valamint bölcsességgel működni.

- 108:1.5 2. A szellemi érzékelésképesség, mely az áhítatban való fejlődésnek, „a vallásos természet megszületésének és növekedésének kilátásai”-t jelzi. Mutatja, hogy mekkora a lélek kifejlődésének rejtett lehetősége, milyen a jövőbeni szellemi felfogóképességének valószínűsége. 

- 108:1.6 3. A társított értelmi és szellemi erők. E két felruházottság társulásának mértéke adja és mutatja az emberi jellem erejét, és képes segíteni a továbbélést biztosító halhatatlan lélek fejlődését.  

108:1.2-1.3 + 108:1.7 A Gondolatigazítók a fentiek ismeretében döntenek az emberi jelöltbe való beköltözésükről.

- emberi bölcsesség: 4:3.4 „az ember próbálkozásainak és a megtapasztalt tévedéseinek eredménye”.

- emberi elme: 0:5.8 az élő emberi szervezet gondolkodó, észlelő és érző működési rendje, mely magába foglalja a teljes tudatos és nem tudatos tapasztalást. De érzelmi élethez kötődő értelem is, „mely az istenimádaton és a bölcsességen keresztül a szellemi szintig terjeszkedik.”

- emberi elme első döntése az Urantián: 62:7.3 az első emberpár azon megfontolt döntése, „hogy észak felé meneküljenek és elválasszák az utódaikat az alsóbbrendű elődeiktől.”

- emberi faj története: 75:8.2 a fokozatos evolúció története. „Az Urantia felsőbbrendűnek tekinthető emberfajtái olyan örökségi tényezőkkel bírnak, melyek négy különböző forrásból származnak: andonfiból, szangikból, nodfiból és ádámiból.”

- emberi képesség: 103:9.6 a legmagasabb rendű emberi képességek az értelem, a bölcsesség és a hit képessége.

- emberi lélek: 0:5.10 új valóság, amely az emberben lakozó isteni szellem és a tapasztaló anyagi elme közös alkotása, rendeltetése „a halandói halál túlélése és a paradicsomi felemelkedés megkezdése.”

- emberi létezés lényeges rendeltetési céljai: 84:0.3 az önfenntartás, önmaga átörökítése és a maga kedvére való létezés. Az otthon mindhármat magába foglalja.

- emberi személyiség: 1:6.1 „az isteni Teremtő személyiség által vetett tér-idő képárny.”

- emberi természet: 108:0.1 A múlandó teremtmény birtokolja. Arra rendeltetett, hogy átalakuljon „az örök-végleges rendű lény isteni természetévé”.

- emberi test: 0:5.7 állati természetű és eredetű élő anyagi szervezet, villamos-vegytani működési renddel.

- emberi testvériség: 50:5.8 csak bölcs erkölcsi lények képesek a megteremtésére. Olyanok, akik elgondolkodnak a tapasztalásaikon és a problémáik okát magukban kezdik keresni.

- emberi törzsfejlődés: 55:6.3 még a fény és élet bolygói szakaszaiban is „azon fajták selejtező átörökítésétől függ, melyek közösségi, bölcseleti, mindenségrendi és szellemi természete felsőbbrendű.” A látás és a hallás tökéletesedik. 55:6.5 A tapasztalatok azt mutatják, hogy az evolúciós halandók testi fejlődése a fény és élet ötödik szakaszának végére befejeződik.

- emberfajta (kaukázusi ~): 81:4.9 az ádámfi és a nodfi emberfajta a többi emberfajtával történt nagymértékű keveredésük következtében már csak ekként azonosítható.

- ember(fajták): 103:0.2  a vallásos hajlamaik velük születettek.

- emberfajták és műveltségek (Kr.e. 23 000 táján): 78:1.3 1. Az ibolyaszín emberfajta – ádámfiak és ádámszonfiak. Az ádámfiak központja a második kertben, a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt háromszögben volt, míg az ádámszonfiak fővárosa a Káspi-tenger déli partjaitól keletre, a Kopet-dag hegység közelében helyezkedett el.

78:1.4 2. Elő-sumérok és egyéb nodfiak. A dalamatiai idők ősi műveltségének maradványait képviselő népek utódai. Az őseik sohasem adták fel a nodfi hagyományaikat, bár az évezredek folyamán keveredtek az északról jött ádámfiakkal. Később a levantei nodfi csoportok a terjeszkedő ibolyaszín fajtával keveredtek.

78:1.5 3. Az andonfiak. Ádámszon központjától északra és keletre 5 – 6 jellegzetes települést tartottak fenn. De voltak elszigetelt közösségeik Eurázsia-szerte – különösen a hegyvidéki térségekben. Jelen voltak Európa északnyugati részén, Izlandon és Grönlandon is.

78:1.6 4. A vörös ember. A két Amerikát birtokolták, mivel Ádám megérkezése előtt több mint ötvenezer évvel kiszorították őket Ázsiából.

78:1.7 5. A sárga emberfajta. A „legfejlettebb településeiket az újkori Kína északnyugati részén elterülő, Tibettel határos vidékeken tartották fenn.”

78:1.8 6. A kék emberfajta. A fejlettebb műveltségi központjaik a földközi-tengeri medence termékeny völgyeiben és Európa északnyugati részén voltak. A neandervölgyiekkel való keveredésük visszavetette a műveltségüket. Az „eurázsiai evolúciós népek közül a legharciasabb, a leginkább kalandvágyó és a legnagyobb felfedező.”

78:1.9 7. A dravidák előtti India. Az emberfajták összetett keveréke élt itt, nagyobb létszámban a zöld, a narancsszín és a fekete.

78:1.10 8. A szaharai polgárosodott társadalom. Az indigó fajtának a mai szaharai sivatag területén voltak fejlettebb települései. Az itt élő csoportok a narancsszín és a zöld emberfajták közül jelentős mennyiséget foglaltak magukba.

78:1.11 9. A földközi-tengeri medence. Kevert emberfajták lakták. Az északi kék emberek a délről való szaharaiakkal találkoztak, keveredve a kelet felől érkező nodfiakkal és ádámfiakkal.

- emberfajták (~ kinézete I.): A) 80:2.1 A Szahara kiszáradása idején, annak lakói viszonylag kistermetűek, barnahajúak, sötét szeműek és hosszúfejűek voltak. B) 80:5.8 A Duna-völgyében élt andonfiak kerek fejűek voltak. C) 80:1.2 A nodfiak rövid-széles fejformával bírtak. D) 80:7.2 A Krétát, valamint a szomszédos szigeteket meghódító anditák keskeny fejformájúak és viszonylag kistermetűek voltak. Ennek oka az volt, hogy korábban keveredtek az északi nodfiak vanfi csoportjával. Mivel alacsonyabbak voltak száznyolcvan centiméternél, ezért a magasabb termetű, de alacsonyabb rendű társaik kiszorították őket a szárazföldről. E) 80:7.3 Görög földön Ádámszon magas termetű leszármazottai telepedtek le Kr.e. 10 000-ben. 80:7.4 Nagyfokú értelemmel bírtak „és külsőre ők voltak a legszebb emberek az első Éden kora óta.” F) 80:8.1 A földközi-tengeri térségek és Észak-Európa területei között a korai andonfi törzsek rövid-széles fejű hegyvidéki csoportjai és azok leszármazottai éltek, élnek. G) 80:8.2 Az andonfi törzsből közvetlenül származó hettitákra a világos bőr és a rövid-széles fejforma volt a jellemző. H) 80:8.2 Ábrahám ősei, a héberek szintén világos bőrrel és rövid-széles fejformával bírtak. I) 80:9.2 Európa korai északi népei hosszúfejűek, szőkék és magas termetűek voltak. E fajta a kék emberből és az anditákból állt, de tartalmazott jelentős andonfi vért, valamint kisebb mennyiségben vörös és sárga szangik fajtákat is. J) 80:9.5 Európa központi fehér népei döntően andonfiak, akik részben kék, sárga és andita fajtákat foglaltak magukba. Rövid-széles fejformával bírtak, barnás bőrűek és zömökek voltak. K) 80:9.10 A déli fehér fajtába tartozók különösen kevert népek, általában alacsony termetűek, hosszúfejűek és barnahajúak. 80:9.8 Az anditák, a kék ember, részben az andonfiak, másodrendű szangik, 80:9.10 valamint arábiai kék-sárga-andita népek alkotják.

- emberfajták (~ kinézete II.): 81:4.2 az emberfajták urantiai képviselői jellegzetes testi adottságokkal bírtak. A) Az andonfiak rövid-széles fejűek voltak. B) A szangik fajták általában középhosszú fejmérettel rendelkeztek, de a sárga és a kék ember inkább rövid-széles fejformájú volt. A másodrendű szangik népek fejmérete a középhosszú és a hosszú között változott. C) „Az ádámfiak és a nodfiak hosszúfejűek voltak”. 81:4.3 Az urantiai emberfajtáknak eredetileg öt különféle csontváz felépítése létezett. „81:4.4 1. Andoni, vagyis az urantiai őslakosoké. 81:4.5 2. Elsőrendű szangik, vagyis a vörös, a sárga és a kék fajtáé. 81:4.6 3. Másodrendű szangik, vagyis a narancsszín, a zöld és az indigó fajtáé. 81:4.7 4. Nodfi, vagyis a dalamatiaiak leszármazottaié. 81:4.8 5. Ádámfi, vagyis az ibolyaszín fajtáé.”

- emberfajták keveredése: 81:4.10 ennek következtében az emberiség a XXI. század elején három osztályba sorolható. A) 81:4.11 1. A kaukázusi – egyesítő tényezője a különböző arányú andita örökség. Ez a nodfi és az ádámfi fajták keveredésén alapszik, melyeket a szangik és az andoni fajtákkal való keveredés módosított. A nyugati fehér fajtákra, valamint egyes indiai és turáni népekre jellemző. B) 81:4.12 2. A mongoloid – „az elsőrendű szangik fajta, beleértve az eredeti vörös, sárga és kék fajtát is. A kínaiak és az amerikai indiánok e csoportba tartoznak. Európában a mongoloid válfajt a másodrendű szangik és az andoni keverék módosította; de még ennél is inkább az andita feljavító hatás. A maláj és az egyéb indonéziai népek is e csoportba tartoznak, bár ők nagy százalékban rendelkeznek másodrendű szangik vérrel.” C) 81:4.3 3. A negroid – „a másodrendű szangik fajta, melybe eredetileg beletartozott a narancsszín, a zöld és az indigó emberfajta. Erre a válfajra a legjobb példa a fekete ember, és ez megtalálható szerte Afrikában, Indiában és Indonéziában, ahol csak a másodrendű szangik fajták megtelepültek.” 81:4.14 A kaukázusi fajta Észak-Kínában a mongoloiddal, a Levantéban a negroiddal keveredett. Indiában és Dél-Amerikában pedig mindhárom fent felsorolt fajta keveredett egymással. A csontvázak sajátosságai segítenek azonosítani a ma élő emberfajták korai őseit.

- emberiség (értelmi szempontból való besorolás): 113:1.3 1. Átlagos szintet el nem érő elmék. Nem hoznak hétköznapi döntéseket, és nem rendelkeznek az értelmes istenségimádás képességével. Hozzájuk egy század szeráf és egy zászlóalj kerub van rendelve.

- 113:1.4 2. „Az átlagos, egészséges emberi elme. A szeráfi segédkezés rendjében a férfiak és nők többsége hetes csoportokba van sorolva, összhangban azzal, hogy az emberi előrehaladás és a szellemi fejlődés köreinek teljesítésében hol tartanak.”

- 113:1.5 3. Átlagos szintet meghaladó elméjűek, „akik nagy döntések meghozatalára képesek és kétségbevonhatatlan szellemi fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek”. Valamilyen szinten kapcsolatban vannak az Igazítójukkal, így tagjai a beteljesülés különböző tartalékos alakulatainak is. Az ilyenek „számára személyes szeráfot jelölnek ki”.

- emlékek és tapasztalatok: 112:5.22 Közülük a Gondolatigazító csak azokat fogja a rendelkezésünkre bocsátani az új morontia létben, amelyek a világegyetemi létpályánk részét képezik és ahhoz alapvető fontosságúak. Ezek a továbbélésre érdemes tapasztalások. Lásd még → „személyiségviszonyok”

- emlékek helyreállítása: 40:9.4 A Gondolatigazítók teljesen és érintetlen formában írják át a halandói emlékezetet a morontia szférában feltámadó védencük számára. 40:9.7 Azonban csak azon emberi élmények válnak a túlélő halandó és a visszatérő Igazító közös tulajdonává és a további emlékezet tárgyává, melyek szellemi értékkel bírnak. „A szellemi jelentőséggel nem bíró események esetében még az Igazítóval eggyé kapcsolódottaknak is a túlélő lélekben megjelenő felismerés-válasz sajátosságára kell hagyatkozniuk. És mivel bármely adott eseménynek lehet szellemi jelentése az egyik halandó számára, egy másikéra pedig esetleg nem lehet, ezért válik lehetővé az azonos bolygóról származó, kortárs felemelkedők által alkotott csoport számára, hogy az Igazítók által megőrzött eseményemlékeket összeadják és így helyreállítsanak bármely élményt, melyet együtt éltek át, és amely bármelyikük életében szellemi értékkel bírt.”

40:9.4 A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók esetében az Igazító hiánya miatt nem létezik olyan működési rend, mely révén az emberi emlékeik fennmaradnának. 40:9.5 Viszont, rendelkeznek egyfajta felismerő képességgel, mellyel ezen emlék-élmények egy részét visszaszerezhetik, mégpedig

a) a társult szeráfok és kerubok elbeszélései által,

b) a halandói létpálya azon feljegyzéseinek átnézésével, melyeket az adatrögzítő angyalok készítettek, és

c) a szülővilágukra történő ellátogatás által azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ők maguk is éltek.

- emlősök túlélési előnyei: 61:1.3 más állati életformákkal szemben képesek voltak

„61:1.4 1. Viszonylag kifejlett és fejlett utódokat világra hozni.

61:1.5 2. Ragaszkodással táplálni, nevelni és védelmezni az utódaikat.

61:1.6 3. A felsőbbrendű agyi teljesítőképességüket az önfenntartáshoz felhasználni.

61:1.7 4. Nagyfokú ügyességet mutatni az ellenségeik elől való menekülés során.

61:1.8 5. Meglehetős értelemmel igazodni és alkalmazkodni a környezetükhöz.”

- Endantum: 119:6.3 + 119:6.1 A Nebadon helyi világegyetem 5-ös csillagvilágának központi bolygója, Jézus hatodik teremtményi alászállásának helyszíne.

- energia: 104.4.13 Az energiát „a Harmadik Forrás és Középpont mindenségrendi közvetítői szervezik”. A „szerkezete megfelel a Paradicsom mintájának, az abszolút anyagivá lényegülésnek.” 44:5.2 A felsőbb-világegyetemekben három alapvető energiaáram és harminc segédenergia-osztály van. 44:5.5 Az isteni energia három eredeti szakasza a világegyetemekben fizikai, elme- és szellemi energiaként nyilvánul meg. 56:1.3 Tiszta formája az elsőfajú erő. 56:1.4 Ez az őse minden viszonylagos, nem-szellemi működési valóságnak. 42:0.1 Minden létezés az energián alapul. Tiszta formáját az Egyetemes Atya szabályozza. A paradicsomi Jelenvalóktól jövő eme folyam eddig soha nem gyengült, nem szakadt meg és nem apadt el. 42:1.5 Az energia az erő-szervezők módosító tevékenységének következtében jelenik meg. Az erőtér-irányítók pedig anyaggá alakítják. 42:1.2 Az energia első mérhető fajtája az ultimaton. 42:12.13 „A fizikai, a szellemi és az elme-energiák, mint olyanok, tiszta állapotukban az érzékelhető világegyetemek tényleges valóságaiként nem teljes kölcsönösséggel hatnak egymásra. A Paradicsomon a három energia egymás mellé van rendelve, a Havonában ezeket összhangba hozzák, míg a véges tevékenységek világegyetemi szintjein az anyagi, az elme- és a szellemi fölérendeltség legváltozatosabb formái fordulnak elő.”

- energia (meghatározások): 42:1.2 A mindenségrendi valóság egyik megnyilvánulása.

- 42:2.1 Az energia a megnyilvánuló mozgás, hatás és potenciál minden szakaszát és formáját jelöli.

- energia (jellemzők): 102:7.8 Abszolút, mert Isten a forrása.

- 105:3.4 Minden, Paradicsomon kívül szervezett vagy szerveződő formája örök mozgásban van.

- 42:1.8 Az energia örökké mozgásban van.

- 42:1.7 Bár az energia a Végtelenből ered, de nem végtelenül nyilvánul meg, mivel az adott világmindenségnek külső határai vannak.

- 56:1.3 Az energia érzékeny a gravitációra.

- 116:5.14 „érzékeny az elmére”.

- 116:6.3 „Az abszolút szinteken az energia és a szellem egy.”

- 116:6.3 Az energia és a szellem közötti űr egyre növekszik, amint a tér irányában távolodnak a Paradicsomtól.

- 116:6.3 A helyi világegyetemekben a teljesen elkülönült energia és szellem között az elme képez hidat.

- 116:6.4 „a szabályozó személyiségek tevékenysége folytán irányítható”, vagyis „érzékeny az elmetevékenységre.”

- energia-anyag: 0:6.1 Bármi, amiben az alsó-Paradicsomban összpontosuló anyagi-gravitációs kör választ kelt. 106:2.3 „a tér mélyén alakul ki és szerveződik erőtérré a Végtelen Szellem gyermekei és az Isten Teremtő Fiainak közös tevékenysége folytán.”

- Energia-átalakítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.23 A „Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító és a Hét Központ-felügyelő közös teremtései.” Személyesebbek, a gépiesebb társaik csak általuk és az irányító segítők által vehetők igénybe. Ők a szeráfjáratok bolygói felügyelői. 29:4.22 Az egyes bolygókon szokásosan százan vannak. 29:4.24 Alakítják az erőterek elrendeződését, és elszigetelik a bolygókat a nagy energiatartalmú áramlatoktól. Csak fizikai és félanyagi energiákkal dolgoznak. Képesek energia elnyelésére és annak kisugárzására. 29:4.25 Képesek megváltoztatni a felsőbb-világegyetemi erőtér-tartalom harminc fizikai energiája közül huszonhétnek a formáját és potenciálját.

- energia-átalakítók: 44:0.10 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:5.1 Fizikai, elmei és szellemi energiával is foglalkoznak.

44:5.2 1. A fizikai-energia átalakítók – szakértői a fizikai energia sok szakasza átalakításának és szabályozásának. Segítik az átmeneti világok morontia erőtér-felügyelőinek munkáját, egyben a Paradicsom mindenségrendi kivetüléseinek kutatói is.

44:5.3 2. Az elme-energia átalakítók – a morontia és a másfajta értelmes lények közötti érintkezés szakértői. Fejlesztik a felemelkedő morontia lények egymással történő érintkezési képességét. Egyben kutatják a Végtelen Szellem elmeköreit is.

44:5.4 3. A szellem-energia átalakítók – szellemenergia-felvételi eljárásokat dolgoznak ki, és tanulmányozzák az Örökkévaló Fiú azon törvényeit, melyek a világegyetemekben alkalmazott szellemenergiát irányítják.

44:5.5 4. A vegyes-átalakítók – az isteni energia három eredeti szakasza működési társításának szentelték magukat. Egyben a Legfelsőbb Isten világegyetemi jelenlétének kimutatására törekednek.

44:5.6 5. A közlekedési tanácsadók – szakértői a szállítószeráf útvonalak kidolgozásának. Együttműködnek a csillagászat-hallgatókkal. Ők a szférák közlekedési felügyelői. Minden lakott bolygón jelen vannak. Az Urantián hetvenfős közlekedési tanácsadó testület szolgál.

44:5.7 6. A tájékoztatási szakértők – a bolygóközi és a világegyetemközi érintkezésre szakosodtak. Szakértői a teremtésrészek közötti közléscserében alkalmazott átviteli és hullámösszeadódási-törvényeknek. A térüzenetek minden formájával foglalkoznak, kivéve a Gravitációs és a Független Hírvivők által továbbított üzeneteket. Az Urantián a főangyali körön keresztül működnek tizenkét fős csoportban.

44:5.8 7. A pihenés tanítói – az isteni pihenésnek, vagyis a szellemi-energia felvételi eljárásnak a szakértői. 44:5.10 Egyben energia-átalakítók, akik az energia-felvétel leghatékonyabb módozatairól is tanácskoznak az angyalokkal.

- energia (fizikai): 42:2.2 ide tartozik a mindenségrendi erő, a kilépő energia és a világegyetemi erőtér. A világegyetem nem szellemi energiarendszerei a következőképp osztályozhatók.

a) 42:2.3 Térpotenciál. (ABSZOLUTA)

b) 42:2.7 Elsőfajú erő. (SZEGREGÁTA)

c) 42:2.10 Kilépő energiák. Két szintje a 42:2.11 Hatóenergia és a 42:2.12 Gravitációs energia. Együtt kezelve: ULTIMÁTA.

d) 42:2.14 Világegyetemi erőtér. (GRAVITA)

e) 42:2.16 Havona-energia. (TRIÁTA)

f) 42:2.18 Transzcendentális energia. (TRANOSZTA)

g) 42:2.19 Monota.

42:4.13 Az anyag szerkezetének viszonylagos egységességét és a világegyetemek mozgásban maradását az biztosítja, hogy az energia pontosan meghatározott adagokban nyelődik el és bocsátódik ki. 42:4.14 Az elnyelődő vagy kilépő energiamennyiség mindig „kvantumnyi” vagy annak valamely többszöröse. A kvantum viselkedés hullám-erőtani megnyilvánulás. Az ilyen hullámjellegű energialüktetés kiterjedése 860-szorosa az ultimatonok, az elektronok vagy az atomi egységek átmérőjének.

- energia (szellem~): 105:3.4 „az Anya-Fiú abszolút személyiségén keresztül az Egyetemes Atyához kapcsolódik”.

- energia (mindenségrendi ~): 105:3.4 „a Paradicsom Sziget abszolút mintáján keresztül az Első Forrás és Középpont gravitációs szabályozó hatalma alá tartozik.”

- energiabeviteli rendes pihenés: 27:1.2 a lények fizikai és szellemi energiával való feltöltődése.

- energia-pálya: 29:2.16 nevezik energia-sávnak vagy energia-vonalnak is, amely az egyik erőtér-központtól a másikig, vagy az egyik fizikai szabályozótól a másikig terjedő közvetlen energiakör. Ez egyedivé alakított erőtér-áram, amely elkülönül a tagolatlan energia szabadtérbeli mozgásaitól.

- energia sebessége: 15:8.3 „a kezdeti sebesség-felruházottság, levonva a mozgásban lévő tömeg jelentette fékezőhatást, hozzáadva a felsőbb-világegyetem élő energiaszabályozóinak működését, valamint a közeli, nagyhőmérsékletű vagy nagytöltésű testek fizikai hatását.”

- Energia-továbbítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.27 Főként bolygóközi feladatokat látnak el. 29:4.28 Energia befogási és irányítási képességgel rendelkeznek. A fizikai energia harminc formájának több mint fele esetében szupravezetőként működnek. 29:4.29 Helyreállítják a helyi, elkülönített energia gyenge áramait, így a szállított üzenet tökéletesen „láthatóvá” és „hallhatóvá” válik. 29:4.30 Ők biztosítják a veszélyhelyzeti tájékoztatási vonalakat is. 29:4.31 A szerepük különösen nagy a nemlégző bolygókon történő értelmes élet fenntartásában.

- energia-valóságok (rejtett ~): 104:5.11 „a szellemi, az elme- és a mindenségrendi energia-valóság”.

- Ensza: 15:7.8 a mi kisövezetünk központjának neve. Épített világ, melyet hét szféra vesz körül. 15:14.7 Száz helyi világegyetemből áll, a székhelyét III. Uminornak hívják. „E kisövezet a harmadik a Szplandon nagyövezetben.”

- epikureusi bölcselet: Lásd → „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- Eredetek Jelentősége: 28:6.2 harmadfajú szekonáfok, „akik képesek azonnal megmutatni bármit,” amire bármely lény keletkezésével kapcsolatosan a felsőbb-világegyetemi kormányzat Háromságot-elért Fiainak szükségük van. 28:6.4 Ők a hét felsőbb-világegyetemben lakozó emberek, angyalok és más lények hatalmas seregeire vonatkozó feldolgozott leszármazási adatok élő tárai.

- Eredeti Istenség: 116:7.5 „a paradicsomi Háromság”.

- eredeti minta angyal: 27:2.1 a szupernáf-vezető, a Paradicsom első angyala, aki az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű szupernáf angyali személyiségek felett elnököl.

- eredeti valóság: 0:4.5 az Atya által létrehozott és fenntartott Valóság. Van istenivé tett és istenivé nem tett valóság. De a tér és az idő szempontjából is osztályozható (0:4.6).

- Erek: 78:8.9 sumér városállam, amely tagja volt a Kish központtal működő államszövetségnek. Ennek felbomlását követően – rövid ideig – irányító szerepet is betöltött a felbomlott szövetség államai között. 78:8.10 Miután az északi szuiták és guiták elfoglalták Akkádot, még harminc évig tartotta magát.

- erény: 16:7.6 „a mindenségrendi előrehaladás egyre magasabb szintjeinek elérésében megszerzett fokozatos tapasztalás valósága.” Igazságosság, összhang a mindenségrenddel, mely az ember életében „a jónak a rossz ellenében való következetes választásában jelenik meg”, s ilyenként az ember erkölcsi természetének bizonyítéka. 83:6.6 A legkiemelkedőbb emberi erény a szigorú önfegyelem, melynek fontos szerepe van az önmegtartóztatást igénylő párkapcsolati házasság fenntartásában. 16:7.10 A legfelsőbb szintű emberi erény pedig a mennyei Atya akarata megcselekedésének választása.

- erényes élet: 39:4.13 nincs anyagi jutalma. A teljesítés tudatosulása mély megelégedettséget biztosít az egyén számára, amely meghalad minden anyagi jutalmat.

- erkölcsi akarat: 101:6.3 erkölcsi természetű cselekedeteket eredményez és bizonyítja az erkölcsi személyiség létezését. Érvekkel „alátámasztott tudásra alapozott döntéseket foglal magába, melyeket bölcsesség emel magasabb szintre, és amelyeket vallásos hit szentesít.”

- erkölcsi evolúció: 95:3.2 a lelkiismeret és a jellem természetes formálódása, mely nem függ teljes mértékben a kinyilatkoztatástól. „Magas erkölcsi értékű fogalmak származhatnak az ember saját tapasztalásaiból is.” Az ember azért képes szellemi értéket és mindenségrendi látásmódot levezetni a személyes tapasztalataiból, „mert isteni szellem lakozik benne.”

- erkölcsi érzék: 16:7.1 a kötelesség felismerésének képessége, amely az emberi személyiségben eredendően benne rejlő emberelme-képesség, csakúgy, mint a tudományos kíváncsiság és a szellemi látásmód képessége.

- erkölcsi késztetés: 103:2.5 elme-erők, melyek működése mögött gyakran a Gondolatigazító áll.

- erkölcsi kötelesség: 103:5.1 „érzelmi alapú félelemből származik.”

- erkölcsi lény: 130:2.8 Az értelmes ember is ilyen, mivel „fel van ruházva a szellemi felelősség sajátosságaival és az örök továbbélés lehetőségével.”

- erkölcsi személyiség: 101:6.3 erkölcsi akaratú személyiség. A morontia személyiség és az igaz szellemi szintű személyiség előfutára. Lásd még → „erkölcsi akarat”

- erkölcsi természet: 103:2.3 közösségtudatot eredeztet.

- erkölcsi tudat: 101:9.5 azon erkölcstani és morontia értékek megnevezése, melyek tudatosítását az ember kötelességének érzi annak érdekében, hogy magát a viselkedése feletti ellenőrzéshez és irányításhoz tarthassa.

- erkölcsi tudatosság (igaz ~ megnyilvánulása): lásd → „szellemi hit (igaz ~ megnyilvánulása)”

- erkölcsiség: 112:0.11 „a más személyekkel alkotott kapcsolat viszonylagosságának tudatosulása”, mely „viselkedési szinteket azonosít és közöttük választás útján különbséget tesz.”

- erkölcsiség (emberi ~ ismérvei): 102:5.3 Képes értékek felismerésére.

- 102:5.3 „egy mindenható Szabályozót tár fel, egy szolgálni való Istenséget”.

- erkölcsiség (mindenségrendi ~): 39:4.10 A szabadság és a hűség viszonya. 117:4.8 Az embernek a Legfelsőbb Lényhez fűződő időleges viszonya képezi az alapját. „Ez a viszonylagos jó és rossz átmeneti felfogásán túlmutató erkölcsiséget jelent; olyan erkölcsiség ez, amely közvetlenül arra a tiszteletre épül, melyet az öntudatos teremtmény a tapasztalás által fejlődő Istenség iránti tapasztalásbeli elkötelezettségben táplál.” 110:3.10 A mindenségrendi erkölcsiség „annak tudatosítása, hogy az evolúciós ember és a kifejlődő Istenség egymásra van utalva.” Ez magába foglalja

a) a mindenségrendi létpolgárság örömmel fogadását, és

b) a Legfelsőbb Lény iránti fejlődési kötelezettség őszinte felismerését.

- erkölcsiség (társadalmi ~): 92:2.4 nem a vallás határozza meg. Az adott embercsoport erkölcsisége szabja meg a vallási formákat. 92:2.5 Az embercsoportok a vallásuk intézményét az erkölcseikhez és a hiedelmeikhez igazítják.

- erkölcsi választás: 103:2.7 rendszerint több-kevesebb erkölcsi ellentéttel jár együtt. Az első erkölcsi választások az önös késztetések és az emberbarátság ösztönzései között mennek végbe.

- erkölcs(ök): 82:2.1 a természet nem ismeri el, nem erkölcsben „gondolkodik”. 68:4.3 Az erkölcs összefüggésben van a szokással. 69:5.4 Az erkölcsöket nagyrészt azzal a szándékkal alakították ki, hogy „segítsék az embert abban, hogy a jelent alárendelhesse a jövőnek.” 68:4.2 Az erkölcsök már a kezdetektől abból „az erőfeszítésből táplálkoztak, hogy az ember elkerülje a fájdalmat és a megaláztatást, miközben gyönyört keres és hatalomra igyekszik szert tenni.” Az erkölcsi szokások az ember első társadalmi intézményei. A csoport az életét általuk igyekszik a tömeglét feltételeihez igazítani. 70:11.1 Az erkölcsök meghatározhatók úgy is, mint születőben levő rendszabályok és törvények. 70:11.6 Az erkölcsök „képezték a felhalmozódott tapasztalatok nyersanyagát, melyből később a kormányzó elmék megalkották az írott törvényeket.” 68:5.1 Az erkölcsök kifejlődésére meghatározó erővel bír a termőföld és az ember közötti viszony. 68:5.1 „Az ember földhasználati szaktudása, illetőleg önfenntartási módszerei, valamint az életszínvonala együtt eredményezik a népi viselkedési szokások, az erkölcsök összességét.” 68:4.3 „Az erkölcsöket már korán létrehozó és kikristályosító egyetlen dolog nem volt más, mint a holtak feltételezett féltékenysége arra, ahogyan az élők éltek és meghaltak; e hiedelem szerint a holtak szörnyű megtorlást vittek volna végbe azon élő halandók körében, akik az általuk még a húsvér testben töltött idő alatt tisztelt életviteli szabályokkal szemben óvatlan tiszteletlenséggel viseltetnek.” 84:7.3 Az erkölcsök a házasság és a család intézményének megszilárdítói. 82:3.1 A házasság az első társadalmilag szabályozott területek közé tartozott. 83:5.2 Az erős házassági erkölcsök párkapcsolat állandósítók. 68:4.6 „Az emberi történelem útját a levetett szokások és a feleslegessé vált társadalmi szokások szegélyezik; de egyetlen olyan polgárosodott társadalom sem tartott ki, mely levetette az erkölcseit, kivéve azt az esetet, amikor a jobb és alkalmasabb szokásokhoz való alkalmazkodás érdekében tette ezt.” 92:2.1 A kinyilatkoztatott vallás hatást gyakorol az erkölcsökre.

- erkölcsök (új házasság- és otthonerősítők): 84:7.4 1. Az új szerepű vallás tanításai. Eszerint a nemzés kiváltság, mivel fiakat ad az Atyának. Ezáltal mindenségrendi létpolgárok jönnek létre, és lehetővé válik az alapvető fontosságú szülői tapasztalás is. 84:7.5 2. A tudomány új szerepe. Általa lehetővé válik az önkéntes, emberi ellenőrzés mellett történő utódnemzés. 84:7.6 3. Az élvezet varázsa szintén hozzájárul a faji túlélés biztosításához. 84:7.7 4. A szülői ösztön erősödése segíti azon egyedek kizárását a szaporodás folyamatából, akikben nem elég erős a gyermekvállalás vágya.

- erkölcsös cselekedet: 16:7.10 azon emberi tett, melyet a legmagasabb értelmi szint jellemez, felsőbb célok vezérlik, és azon erkölcsi jelentéstartalmak megválasztásában megnyilvánuló igényes megkülönböztetés jellemzi, melyek e felsőbb célok eléréséhez szükségesek.

- erkölcsösség: 82:4.5 tabuként a nőnek, mint vagyontárgynak a védelmét szolgálta. Kezdetben a házas nőkre alkalmazták. Később a hajadonokra is, mivel a szűzlány az apa kereskedelmi tőkéjévé vált. Az erkölcsösség ára a menyasszonydíj lett, melyet az apának fizettek azért, hogy tiszta menyasszonyt nevelt. A lányokat sokszor évekre elzárták azért, hogy a szüzességüket megőrizzék.

- erkölcstan (európai ~): alapját a görög bölcselet és a páli istentan képezi.

- erkölcstani érzék: 81:6.25 erre nézve az ember számára javasolt a tisztán értelmi, tudományos fejlődési irány követése.

- erkölcstani érzékenység: 56:10.8 összhangon alapuló folyamat, amelyben az igazság felismerése és a szépség értékelése elvezet azon dolgok örök helyénvalóságának érzékeléséhez, melyek elősegítik az isteni jóság felismerését azokban a kapcsolatokban, melyeket az Istenség tart fenn minden lénnyel.

- erkölcstani kötelezettségek: 54:4.4 az egyén csak úgy élhet a jogaival és a szabadságaival, hogy a világegyetemek mindensége minden más lényének jogait és szabadságait tiszteletben tartja. E kötelezettségek velünk születettek, isteniek és egyetemesek.

- erkölcstani tudatosság: 27:3.1 ama jogok egyén általi felismerése, melyek más egyének és azok összessége létezésének velejárói.

- Erkölcstan-tolmácsok: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok, akik 27:3.3 „felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a Paradicsomra érkezőknek, mert segítik őket a fenséges lények számos csoportjához való igazodásban azon eseménydús időszakban, amely az állandó lakos besorolás elérésétől a Halandói Véglegesrendűek Testületébe való hivatalos felvételig tart.”

- erkölcstani eszmélés: 52:6.5 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. „Csakis az erkölcstani tudatosság képes leleplezni az emberi türelmetlenség erkölcstelenségét és a testvérviszály bűnös voltát. Kizárólag az erkölcsi érzék képes megbélyegezni a nemzeti irigység és a faji féltékenység rosszait. Csak az erkölcsi lények törekednek mindig az aranyszabály megélése szempontjából alapvető jelentőségű szellemi látásmódra.”

- erő: 0:6.2 általános kifejezés, mely érinti a szellemi-, az elme- és az anyagi területeket. 42:2.1 Közelebbről, gravitáció előtti energiaszakasz. 42:4.11 „Erőtani értelmezésben a nyugalomban lévő anyag által végezhető munka egyenlő az alkotórészeknek a paradicsomi indulástól számított összegyűjtéséhez szükséges energia, levonva az átmenet során legyőzött erők ellenállását és az anyagi részek által egymásra kifejtett vonzást.”

- erőszak: 70:1.1 a természet törvénye.

- erőtér: 0:6.2 a világegyetemben jelen levő egyenes irányú, vagyis anyagi gravitációra válaszoló anyag elektronszerveződési-szintje. 42:2.1 A gravitáció utáni energiaszakasz.

- erőtér-irányítók: 42:2.22 energiai folyamatszabályozók, akik jelenlétükkel az energiát bomlásra, rendeződésre vagy egységbe szerveződésre bírják. 42:4.3 Nagy gondot fordítanak arra, hogy az ultimatont az elektron pályájára és keringésére állítsák. Az erőtér szabályozására és összehangolására az ultimatonok szintjén való beavatkozás révén képesek.

- erőtér-irányítók (jellemzők): 116:5.14 Az „értelmi képességüket szüntelenül az anyagi szabályozás feladatának végzésére fordítják.”

- 116:5.14 Az energiaviszonyok és az anyagtömeg-mozgások fölötti fizikai uralom megszerzésére törekszenek.

- Erőtér-irányító Segítők: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak, 29:4.15 és ezek rendjeinek, tartalékos állományának feladatot szabnak, 29:4.16 de az energiaszabályozás és átalakítás módszereit tanulmányozók számára oktatóként is szolgálnak. Az Orvonton felsőbb-világegyetem minden kisövezetéhez hárommilliót rendelnek belőlük. A felsőbb-világegyetemi számuk hárommilliárd.

- Erzsébet: 122:2.1 Keresztelő János anyja, Zakariás zsidó pap felesége.

- eskü: 70:11.3 A dalamatiai időkből származik. Általa próbálták a tanúvallomásokat megbízhatóbbá tenni. Hazugság esetén az eskü az egyén saját magára vonatkoztatott elátkozását jelentette. „Korábban az egyének nem tanúskodtak a saját csoportjuk ellen.” 89:3.5 Hajdan az is szokás volt, hogyha az ember érzelmi túlterhelésen ment keresztül, önmegtartóztatásra és önkínzásra tett esküt. Az ilyen eskük fokozatosan az istenekkel kötött szerződésekké váltak. Ezek alapján az emberek feltételezték, hogy a test gyötréséért cserébe az isteneknek valamilyen meghatározott dolgot kell cselekedniük. 89:6.3 Az emberek rabjaivá válhatnak a szükségtelen esküknek. A régi idők emberei minden fogadalmat szent dolognak tartottak. 89:7.1 Mózes kísérletet tett arra, hogy az ostoba eskük rossz következményeit a papoknak fizetendő pénzbeli megváltásra cserélje. Ilyen szükségtelen fogadalom volt az elsőszülött fiak feláldozására vonatkozó eskü is.

- esőcsináló (időjárás-sámán): 90:2.6 Az időjárás szabályozása – különösen a gazdálkodó népek körében – sok korai varázslásnak volt a tárgya. Az ősök hittek a sámán esőcsináló erejében. Ha nem tudott a kudarcára hihető magyarázatot adni, akkor megölték.

- Estcsillag: Lásd → „Ragyogó Estcsillag”

- eszkimók: 81:4.9 A mai eszkimók az andonfiak és a kék emberfajta keverékét alkotják. A legjobban ők és a lappok őrizték meg az andoni fajta csontozatát. 64:2.5-2.7 Az eszkimók a nyugat felé tovább vándorolt andonfi eredetű foxhalli népek leszármazottai. 70:1.2 Mivel az andonfiaknak korán megtanították az aranyszabályt, ezért e leszármazottak „jobbára mentesek az erőszakos és kibékíthetetlen ellentétektől.” 65:2.7 „Az emberi fajnak ma már nincsenek a békák és az eszkimók közé eső élő ősei.” 86:5.1 Az eszkimók „hisznek abban, hogy a természetben mindennek van szelleme.” 92:6.1 Korábban csak halvány fogalommal bírtak az Istenről. Azonban hittek a kísértetekben és a halál utáni továbbélésben. 86:5.17 Az eszkimók azt is gondolják, hogy az ember testből, lélekből és névből áll. 87:2.3 Hitük szerint, a halált követően a lélek három napig a testtel marad.

- eszköz: 112:2.8 „Az emberi tapasztalásban minden nem-szellemi dolog, a személyiséget kivéve, egy-egy eszköz valamilyen célra.”

- eszme (eszmék): 111:4.10 „foganhatnak a külső világból származó hatásoktól”. Az eszmék elterjedése nem tudja visszaszorítani a szegénységet, a válásokat, a háborúkat és fajgyűlöletet. Erre csak az eszményképek széleskörű elterjedése képes. 111:6.7 Az anyagi tudás gyarapodása lehetővé teszi az eszmék jelentéstartalmainak jobb értelmi megbecsülését. Lásd még → „eszménykép(ek)”

- eszme ereje: 92:3.3 nem az eszme igazságtartalmában rejlik, hanem abban, hogy képes-e elegendő vonzerőt gyakorolni az emberekre.

- eszme-minta: 118:3.7 Az eszme valósága.

- eszme-minta (jellemzők): 118:3.7 „nem tartalmaz teret.”

- eszményelvű: 103:6.14 „A szellemi szint felé különösképpen hajló bölcselet”, mely könnyen rejtelemközpontúvá válhat.

- eszményelvűség: 3:5.11 „az isteni megközelítésének felfogása”. Ott van tere, ahol „a jóság és a szépség csak viszonylagos, és amely környezet a jobb dolgok eltántoríthatatlan elérésére késztet.”

- eszményelvűség próbája: 71:4.17 „képes-e egy fejlett társadalom fenntartani a harckedvelő szomszédai minden támadása ellen védelmet nyújtó katonai készültséget anélkül, hogy e katonai erőt önző nyereségvágyból vagy nemzeti önigazolásból más népek elleni támadásokra használná?”

- eszményi emberi állapot: 98:2.12 „az, amelyben a bölcseletet, a vallást és a tudományt értelmes egységgé kovácsolja össze a bölcsesség, a hit és a tapasztalat együttese.”

- eszményi élet: 110:3.4 „szeretetteljes szolgálat, s nem félelmekkel teli nyugtalanság.”

- eszménykép: 81:6.27 „az emberi műveltséget az egyik szintről a másikra ténylegesen kiemelő és továbbvivő energia a szellemi eszményelvűség.” 103:5.9 Az ember hisz az eszményképei emberfeletti eredetében. 103:4.3 Az „ember legfelsőbb rendű erkölcsi eszményképei nem szükségképpen rokonok az Isten akaratával.” 84:7.8 A kertészettel és mezőgazdasággal foglalkozó család eszményképét Ádám és Éva mutatta be az Urantián. 83:6.6 A párkapcsolati házasság az ember nemi evolúciójának célja és eszménye. 83:8.6 A házasság az embernek az időben megvalósítandó legfelsőbb eszményi álma. A házasság eszményképe „az emberi boldogság érdekében állapotszerű törekvésre csábítja a fejlődő emberiséget.” 83:8.2 Mivel a férj és a feleség egyesülése az otthont létrehozó házasságban anyagi működés. S mivel az emberi igyekezet más útjai is eredményezhetnek szellemi fejlődést az ember számára, ezért a házasság nem tekinthető szükségszerűen szent dolognak. 83:8.4 A házasság ember által történő felbonthatóságának ténye azt jelzi, „hogy Istenség nem vesz részt az ilyen egyesülésekben.” 83:8.7 Ha a házasság eszménye a családi élet jövőbeli céljának megjelenítése, akkor az eszményképek nem mások, mint jövőben elérendő emberi célok jelenkori megjelenítései. 84:7.25 A családi élet fejlődő eszményképei egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek, hogy egy gyermek világrahozatala „az emberi lét legmagasabb szintű felelősségével jár.”

- eszménykép(ek) (jellemzők): 87:7.1 Akkor bír ösztönző erővel, ha egy állandósuló jelképrendszeren keresztül fejeződik ki, és a megvalósulás érdekében táplálni és erősíteni tudja az érzelmeket.

- 111:4.10 Csak a benső világ alkotóterében születhet.

- 111:4.10 Az elterjedésük képes fokozatosan visszaszorítani a szegénységet, a válásokat, a háborúkat és fajgyűlöletet.

- 111:6.7 Az anyagi tudás gyarapodása lehetővé teszi az értékeinek jobb értelmi megbecsülését.

- 52:7.5 Ilyen lehet a társadalmi testvériség és a szellemi egyenlőség is, melyek egymást erősítik, együtt járnak.

- 103:9.9 A fejlődő ember számára meghatározók az igazság és a szeretet eszményképei.

- 54:3.1 Az emberiség számára eszménykép a szabad akarat is.

- 69:8.11 A társadalom számára eszménykép az egyetemes szabadság.

- 69:9.7 A társadalom számára eszménykép az egynejűség. Lásd még → „eszme (eszmék)”

- eszménykép(ek) (isteni és szellemi ~): 92:7.5 A legfelsőbb rendű jelentéstartalmak, értékek és igazodási mércék az emberek számára. 91:5.1 Megragadásukra az Istenség imádása útján törekszik az ember. 100:5.3 Az eszményképek legfelsőbb szintű fogalmaihoz való gyakorlati hűség az Isten-tudat lelki, érzelmi és szellemi megélését eredményezi.

- eszménykép keresése: 103:5.7 „az Istenszerűvé válásra való törekvés” folyamatos, az embert a halál után is jellemzi.

- Európa: 80:3.8 Kr.e. 13000 évvel az esőt hozó szelek észak felé tolódásával a füves területeit fokozatosan erdők borították be. Az erdők terjedése a pusztai vadászokat a folyóvölgyekbe és a tengerpartok felé kényszerítette. Az éghajlat megváltozása e vadászokat arra késztette, hogy fokozatosan pásztorokká, és részben halászokká, földművesekké váljanak.

- evangélium tanításának buktatója (Melkizedek hiterjesztők kudarca Mezopotámiában és Arábiában): 95:1.8 Az erkölcsök átalakítására való törekvés nem válthatja fel az Egyetemes Atya valóságára vonatkozó igazság hirdetését. 95:7.3 „Ha Jézus követői komolyabban vették volna azt a parancsát, hogy »menjetek a széles világba és terjesszétek az örömhírt«, és ha az evangélium hirdetésében engedékenyebbek, a maguk által kiagyalt járulékos társadalmi követelmények tekintetében kevésbé szigorúak lettek volna, akkor sok vidék, köztük Arábia is, boldogan fogadta volna el az ács fiának egyszerű evangéliumát.” Lásd még → „Nabodad”

- Eventod: 119:5.2 Jézus az ötödik teremtményi alászállása során ezen a néven tevékenykedett az Uverszán, mint felemelkedő halandó. Lásd még → „teremtményi megtestesülések-alászállások (Jézusé)”

- evolúció: 100:3.7 „mindenségrendi növekedési eljárás.” 65:6.10 Az élőlénytani fejlődés mellett létezik az értelmi, a társadalmi, az erkölcsi és a szellemi evolúció is, melyek szintén függnek a hét szellem-segéd és a fizikain túli szinteken működő társaik megnyilvánulásaitól. 102:3.14 Az evolúció „azon van, hogy az Istent az emberhez hasonlóvá tegye”. 115:2.3 Az evolúció teljes terve a tapasztalási szinteken „a lehetségességeknek a ténylegességekké való alakulásán alapul”, és összefügg a tér-, az elme- és a szellempotenciál területeivel. Lásd még → „mindenségrendi evolúció célja”

- evolúció (erkölcsi ~): lásd → „erkölcsi evolúció”

- evolúció (élőlénytani ~): 86:2.1 A fájdalom és a szenvedés lényeges tényező az ember és a társadalom evolúciójában. 81:5.1 Az evolúció és a műveltség ok-okozati viszonyban van. „Az evolúció a műveltség hiányában is haladhat előre, de a művelt és polgárosodott társadalom nem virágzik ki a megelőző faji fejlődés kellő háttere nélkül.” Rövidebb időszakot alapul véve, a szerves törzsfejlődés a társadalom műveltségének hanyatlása közepette is végbemehet. „Az ádámi adomány javította az emberfajták agyi teljesítőképességét, s ezáltal nagymértékben gyorsította a természetes evolúciós folyamatokat.” 49:1.4 Az emberi evolúció az emberi fejlődés szabálya folyamatban megnyilvánulva. 65:0.7 Az evolúció „mindig célirányos és sohasem véletlenszerű.” 65:8.6 „Amint a fizikai feltételek megértek, hirtelenül elmei evolúciós folyamatok mehetnek végbe; amint az elme kedvező állapotot ér el, hirtelenül szellemi átalakulások történhetnek”. 81:1.3 Az evolúció „néha talán lassú, de roppant hatékony.” 81:0.1 Késleltetni lehet, de megállítani nem.

- evolúció (fizikai ~): 116:5.15 A világegyetemek esetében kapcsolatban van a mindenségrendi energia és a szellemi felügyelet alá tartozó elme-elvek egyensúlya közötti összhang megteremtésével. A „nagy világegyetem teljes evolúciójának lényege az energia-szabályozó elmének és a szellem összehangolta értelemnek a személyiség-egyesítése, és ez a Legfelsőbb mindenható hatalmának teljes megjelenésében nyilvánul meg.”

- evolúció (fölérendeltség evolúciója): 112:2.15 A sajátlényeg és a környezet szabályozásának kiteljesedése.

- evolúció (részek evolúciója): 116:6.6 Az egész célirányos növekedésének tükröződése a részekben.

- evolúció (társadalmi ~): 86:2.1 a fájdalom és a szenvedés lényeges tényező az ember és a társadalom evolúciójában. 82:0.1 A társadalom evolúciójának a házasság az alapja. 71:2.8 A társadalom evolúciója „nem egyből hoz páratlan tökéletességet, hanem inkább viszonylagos és fejlődő gyakorlatias igazodással jár.” 81:1.3 Az evolúció „néha talán lassú, de roppant hatékony.” 81:0.1 Késleltetni lehet, de megállítani nem.

- evolúció (vallási~): 87:0.2 első lépcsőfoka a félelmen alapuló kísértetszellem-félés volt. 92:6.19 Mivel az ember evolúciós teremtmény, ezért a magasabb szintű, kinyilatkoztatott igazságot is csak fokozatosan, evolúciós módszerek útján tudja befogadni.

- evolúciós anyagi élet (elme előtti): 65:0.1 három teremtő tényező összehangolt működése. A „Fizikai Főszabályozók előkészítő munkájából, valamint a Hét Tökéletes Szellem életátviteli segédkezéséből és a kirendelt élethordozók tevékeny segédkezéséből áll össze.” Munkájuk eredményeként fejlődik ki az élő szervezet fizikai elmeképessége.

- evolúció (anyagi-élet ~s jellemzői): 118:8.1 Először gépies, majd elme által megelevenített, végül a személyiség-adomány befogadását követően szellem-vezéreltté válhat.

- evolúciós emberfajták: 51:4.8 az a rendeltetésük, hogy egymással keveredjenek, majd pedig felsőbbrendűvé váljanak az ádámi utódokkal való összeolvadás által. 51:4.4 A hat színes emberfajta kifejlődése lehetővé teszi a különféle emberi potenciálok kifejeződését. 51:4.1 A világok első, meghatározó fajtája a vörös ember, 51:4.2 mely értelmi és szellemi képességeit tekintve az utoljára megjelenő fekete emberfajta felett áll. 51:4.2 Azonban a halandói termet csökkeni szokott a vörös embertől az indigóig bezáróan. 51:4.3 Amely világon mind a hat faj jelen van, ott az első a vörös, a harmadik a sárga, az ötödik pedig a kék. Ezek a felsőbbrendű fajták. A második, a negyedik és a hatodik az alsóbbrendű fajták. Ők a narancs, a zöld és a fekete fajta. 51:4.4 A színes emberfajták kifejlődése a vörös ember eredeti felruházottságainak csökkenésével jár. 51:4.3 A másodrendű emberfajtákat sok bolygón kiirtották. 51:4.6 A visszamaradottabb fajtákat rabszolgaként alkalmazzák a korai időkben. A tapasztalatok szerint a vörös és a sárga fajta ápolhat testvéri kapcsolatokat. A vörös általában leigázza a narancsszín fajtát, a sárga a zöldet, a kék pedig a feketét. 49:4.2 A három agyszelvényű lények bolygóin gyakran csak a 3 elsőrendű faj képviselői találhatók meg. 49:4.3 A három agyszelvényűek látása és hallása a miénknél fejlettebb. Minden evolúciós emberfajta átlagosan 12 fizikai érzékkel van felruházva. 49:4.4 A gyermekek rendszerint egyesével születnek. 49:4.6 Az emberi lények élettartama a bolygói fejlettségtől függően 25 évtől 500 évig terjed. 49:4.7 A lények egymás közötti és egymással szembeni csoportalkotási hajlamát csak a fokozatos szellemi átlényegülés képes módosítani. 49:4.8 A személyes vagy a különböző fizikai különbségektől eltekintve, a különféle halandói rendek elmebéli élete és halál utáni létpályája nagyon hasonló. 51:4.2 Urantiai eltérés, hogy itt az óriások váratlan fajtái jelentek meg a zöld és a narancsszín emberfajták között. 51:4.3 E színfajták az Urantián kipusztultak, illetve a többi fajtával keveredtek el. Hasonlóképpen kipusztult a kék ember is, a maradékaik az összeolvadt „fehér fajtában” maradtak fenn. 51:4.4 Az emberi fajták összeolvasztása az Urantián nem járt sikerrel a Bolygóherceg lázadása, valamint Ádám és Éva vétke miatt.

- evolúciós fejlődés: 56:7.1 együtt jár az Istenségnek az értelmes teremtmények számára történő egyre jobban kiteljesedő kinyilatkoztatásával. 55:0.1 Kiteljesedése a fényben és életben való megállapodás.

- evolúciós jellegű tudás: 101:6.4 „a teremtményi tudat legkezdetlegesebb formája”, „az ős-sejtanyagi emlékek felhalmozódása”.

- evolúciós küzdelem: 54:2.3 „célja a fény és élet állapotának elérése mind egyénileg, mind pedig csoportosan.”

- evolúciós nyugvópont: 106:2.3 a nagy világegyetemben fokozatosan terjed ki a Teremtő istenségek erők felett megszerzett tökéletes uralma révén, mely a tér-idő teremtésrészek evolúciós nyugvópontra juttatását és biztos egyensúlyba hozatalát eredményezi. Ez a Hétszeres Isten élményelvi (beteljesülő) hatalmának virágzása. „Magába foglalja az isteniség-elérés teljes sorát a térben és időben, az Egyetemes Atya küldötte Igazítótól a paradicsomi Fiak élet-adományaiig.”

- evolúciós szeráfok: 40:1.1 az őrangyal-szeráfok az idő felemelkedő halandói mellett szerzett tapasztalatokon és a számukra végzett szolgálaton keresztül nyerik el a felemelkedő fiúi besorolást. A Paradicsomot a Szerafingtonon keresztül érik el, közülük sokan még a Halandói Végleges Testületbe is bekerülnek.

- evolúciós ugrás: 65:2.9 „Az ember előtti törzsfejlődésben talán a legnagyobb ugrás akkor következett be, amikor a hüllőből madár lett.”

- evolúciós világ: 49:0.2 ahol túlélői besorolású halandók élnek.

- Ezékiel: 97:8.3 héber látnok, aki „a jámborság-szolgálaton keresztüli megszabadulást hirdette”. 97:10.7 Ezékiel bölcs volt, mivel nem az intézményesített vallás csoportos működési módszerének elpusztítására, hanem annak átalakítására törekedett. A személyes erkölcsi felelősség megtartása mellett a szertartás felsőbbrendűvé tételén munkálkodott.

- Ezra (1): 97:8.3 héber látnok, aki „a törvény megtartása által ígért jólétet.”

- Ezra (2): 130:8.2 Szirakuzai fogadós. Jézus segített neki, hogy megtalálja „Istent és a lelki békéjét.” Később egy áttért, jómódú görög férfival együtt építtette meg az első keresztény templomot Szirakuzában.

- Ezraeon: 123:0.4 József és Mária barátja. Az ő hajóján indultak el Alexandriából Joppába a gyermek Jézussal együtt Kr.e. 4. nyarán.

 

„É”

- Édenkert: 51:6.2 a Bolygóherceg székhelyvárosa mellett az adott világ második műveltségi központja. 51:6.1 Az első időkben a bolygók kertjei az ipari fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok központjai. Később, a lakott világok többségén korszakokon át megmaradnak mint műveltségi központok, és a bolygó elvi irányításának és gyakorlatának társadalmi mintái. 51:6.4 Rendszerint az első Ítélkező Fiú megérkezését követően olvad össze a Bolygóherceg központjával. 51:6.5 Együtt, és a hagyomány kényszerítő ereje révén fejtenek ki hatást az adott világ polgárosodott társadalmára.

- Édenkert (az első Kert az Urantián) : 73:3.1 egy hosszú, keskeny félsziget, amely a Földközi-tenger keleti partjaitól nyugati irányban nyúlt be a vízbe. 73:3.4 A partvonala magasan a vízszint fölött húzódott, a szárazföldhöz kapcsoló földnyelve pedig negyvenhárom kilométer széles volt a legkeskenyebb pontjánál. 73:3.3 Egyenletes hőmérsékleti viszonyokkal rendelkezett, viszonylag kevés csapadékkal, amit az öntözőcsatornák kiterjedt hálózata ellensúlyozott. 73:3.4 A félsziget főfolyóját – mely a mezopotámiai síkságra ömlött ­– négy, a félsziget part menti dombjain eredő mellékfolyó táplálta. 73:4.1 Elnevezése az Anyagi Fiaktól ered, akik ezzel Edentiára, a csillagvilági központ virágzó szépségére és növénytani értékeire utalnak. A madarakon kívül nem engedtek szabadon élő vadállatokat a félszigetre. 73:4.2 Erről és a terület védelméről a félsziget tövében épített nagy téglafal gondoskodott. 73:4.1 A pásztorkodás a félsziget előtti szárazföldön folyt. A Kert területén nem öltek le állatot. 73:4.3 A főfal előtt építettek egy kisebb falat is. A kettő közötti területen mindenféle vadállat megtalálható volt, mely a Kert további védelmét szolgálta. A két főfal közötti területet tizenkét egységre osztották. Ezeket fallal védett utak kötöttek össze, melyek a Kert tizenkét kapujához vezettek. 73:4.4 A Kert kialakítási munkái során csak önkéntes munkásokat foglalkoztattak. 73:5.1 A Kert szentélye, az Egyetemes Atya kőtemploma a félsziget közepén állt. „Ettől északra hozták létre az igazgatási központot; délre építették fel a munkások és családjuk otthonait; nyugatra a várt Fiú oktatási rendszerében működtetendő tanodák számára jelöltek ki helyet, míg az »Éden keleti részén« építették fel az ígért Fiúnak és közvetlen leszármazottainak szánt otthont.” Az Édent egymillió ember számára tervezték. 73:5.2 Ádámék érkezése előtt a Kert készültségi szintje huszonöt százalékos volt, ami több ezer kilométernyi öntözőcsatornát, húszezer kilométernyi kövezett utat és ötezernél több téglaépületet jelentett, maximum hét épületből álló lakóegyüttesekben. 73:5.6 Ekkor a Kertnek még csak a húsz százalékát művelték. 73:5.4 „Még az ádámi rendszer összeomlása előtt fedett, téglából rakott szennyvízelvezető rendszert építettek, mely a falak tövében haladt és a Kert külső vagy kisebb falán másfél kilométerrel túl ömlött az Éden folyóba.” 73:7.1, 74:0.1, 76:5.5 Kb. Krisztus előtt 31 ezer évvel ezelőtt fokozatosan a Földközi-tengerbe süllyedt.

- Édenkert (a második Kert az Urantián): 78:1.3 „a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt háromszögben helyezkedett el”. (75:5.9) 76:1.3 Északról a két folyó közötti déli területet kilencven kilométer hosszú fal védte. 78:1.3 Az ádámfi műveltség legfőbb központja volt. Ez tekinthető a nyugati és az indiai polgárosodott társadalom bölcsőjének. 78:2.3 A polgárosodott társadalmi rendje nem kifejlődött, hanem mesterséges szerkezet volt, így a leépülése elkerülhetetlenül végbement. 78:2.4 Az ádámi műveltség „a gépi eszközök használata terén nem jelentett fejlett szintet”. 78:5.1 A Kert műveltsége húszezer évig fennmaradt. Kr.e. 15 000-ig azonban folyamatosan hanyatlott, egészen a szetfi papság újjáéledéséig.

- Édenkert műveltsége (második kert): 76:3.8 megalkották a harmadik ábécéjüket és magas színvonalú írástudományt, fémművességet, fazekasságot és szövőmesterséget tartottak fenn.

- Édenkert tanodái: 51:6.4 „rendszerint a gyakorlati mesterségeknek, az alapvető értelmi felkészítésnek, a társadalmi műveltségnek, a gazdasági fejlődésnek, a kereskedelmi kapcsolatoknak, a testedzésnek és a polgári kormányzásnak szentelik.”

- Édenkert (az első Kert) törvényei: 74:7.12 a dalamatiai szabálygyűjteményeken alapulva hét fő cím alá lettek besorolva.

„74:7.13 1. Az egészség és az egészségtan törvényei.

74:7.14 2. A Kert társadalmi rendszabályai.

74:7.15 3. Az üzleti és kereskedelmi irányelvek.

74:7.16 4. A tisztességes játék és versengés törvényei.

74:7.17 5. A családi élet törvényei.

74:7.18 6. Az aranyszabály polgári törvénytára.

74:7.19 7. A legfelsőbb erkölcsi törvény hét parancsolata.” 74:7.20 Ez utóbbiak különböztek a dalamatiai hét parancsolattól.

- éghajlat: 81:1.1 Ádám kora után harmincötezer éven át meghatározó tényező volt Délnyugat-Ázsiában a polgárosodott társadalom kiépülése szempontjából. 81:1.3 A változása bírta rá az eurázsiai embert arra, hogy felhagyjon a vadászattal és pásztorkodni, valamint gazdálkodni kezdjen. 81:3.1 A nagyjából Kr.e. 12 000-ben elkezdődött éghajlatváltozás, amely a füves turkesztáni vadászmezők átalakulását okozta, az ipar és a kezdetleges kézművesség fejlődéséhez vezetett.

- égi mesterek: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje. 30:3.6 A hét felsőbb-világegyetemben mindenütt szolgálnak. Felemelkedőként a helyi világegyetemi morontia létpályán találkozhatunk a képviselőikkel. 44:0.1 De működnek a fényben és életben megállapodott szférákon is. Ők a morontia és az alsóbb szellemi területek főművészei. 44:0.3 Kiválasztott és kiképzett csoport. „E mesterek eredeti tanító testületét egykor a Végtelen Szellem jelölte ki a Hét Tökéletes Szellemmel együttműködésben, s e testület hétezer havonai oktatóból állt, mégpedig ezer oktató esett a mesterek hét osztályának mindegyikére.” 44:0.13 Ezen oktatók a Havonáról jöttek, ahol rendelkezésre áll a szellemművészet minden mintája. 44:0.4 Bármely isteni fiúi besorolás alatti lény jelentkezhet e testületbe felvételre, melynek legrövidebb létpályája nem lehet kevesebb ezer felsőbb-világegyetemi évnél. 44:8.1 Segítik a halandó fajok természetes tehetséggel felruházott egyedeit is a fejlődés bolygói angyalainak felügyelete alatt. 44:8.3 E szellemi mesterek soraiban a tehetség számít, nem a származás. 44:0.5 Hét főbb tevékenységi osztályban működnek.

„44:0.6 1. Égi zenészek.

44:0.7 2. Mennyei előadóművészek.

44:0.8 3. Isteni építők.

44:0.9 4. Gondolatrögzítők.

44:0.10 5. Energia-átalakítók.

44:0.11 6. Formatervezők és díszítők.

44:0.12 7. Összhangmunkások.”

- égitestek egymásra hatása: 57:64 „Ha az égitestek mérete és sűrűsége hasonló, akkor összeütközések alakulhatnak ki. Ám ha a két hasonló sűrűségű égitest méretkülönbsége viszonylag nagy, akkor, amennyiben a kisebbik fokozatosan megközelíti a nagyobbat, a kisebbik égitest összeroppanása akkor következik be, amint pályájának sugara a nagyobbik égitestének a két és félszerese alá csökken.” 57:6.5 A Szaturnusz gyűrű is így alakult ki, melyet az egykori mellékbolygójának törmelékei alkotnak. De a Jupiter egyik holdját is a törmelékké válás veszélye fenyegeti.

- égitestek eredete: 15:5.2-15:5.14 közel száz különböző nap- és bolygókeletkezési mód létezik, melyek közül a tíz leggyakoribb a következő

15:5.3 1. Egyközepűen szűkülő gyűrűk: alapjuk egy hatalmas központi nap, melyet számos óriási felhő vesz körül gyűrűalakzatot képezve, s melyeknek körben elhelyezkedő anyaga folyamatosan sűrűsödik.

15:5.4 2. Forgó csillagok: olyan napok, melyeket az igen forró gázok alkotta nagy anyakerék dobott ki magából, és nem gyűrűként repültek ki, hanem jobb- és balforgású egyedekként. E forgó csillagok között vannak nem csavarvonalú csillagköd eredetűek is.

15:5.5 3. Gravitációs robbanásból származó bolygók: Eredetük a csavarvonalú vagy küllős csillagködből megszülető nap, amely nem csak sok gázt tartalmaz, hanem gyakran messzire kirepül a térben. Lehűlés és a gáz kicsapódása után egy közelben lévő hatalmas anyagtömeg, roppant nagy nap vagy a tér egy sötét szigete körül kezd keringésbe. E nagyobb test gravitációs vonzása árapály-erőket kelt benne, mely a rázkódások olyan sorozatát indítja el, ami különböző méretű anyaghalmazok napkitörésszerű leszakadását eredményezi. A leszakadt anyagok a gravitációs-szökési körzethatáron túljutva, és a jelenségben érintett két égitest egyike körül biztosan kiegyensúlyozott keringési pályára állnak. Később a nagyobb anyagcsoportok is egyesülnek és a kisebb tömegeket magukba vonják. A kisebb rendszereket alkotó, szilárd tömegű bolygók közül sok így keletkezett. A mi naprendszerünk eredete is ilyen.

15:5.6 4. Központhagyó leánybolygók: Az óriás napok egy adott fejlődési szakaszában, amikor a forgási szögsebességük nagymértékben felgyorsul, nagy anyagtömegeket szórhatnak ki magukból, melyek összeállva és a napszülő körül keringve, kisebb világokat hoznak létre.

15:5.7 5. Csökkent-gravitációjú szférák: A határméreti nagyságot elérő nap szükségképpen szétesik, hacsak nem lassul a forgása. A bekövetkező naphasadás által új, kettős csillag születik. E hatalmas kitörés melléktermékeként pedig számos kisebb bolygó keletkezhet.

15:5.8 6. Összehúzódó csillagok: A kisebb rendszerekben a legnagyobb külső bolygó magához vonzhatja a szomszédos világokat, míg a naphoz közelebb eső bolygók megkezdik végső útjukat a napba. Egy naprendszer ilyen vége két szomszédos, ám nem egyenlő nagyságú napot eredményez. „Az ilyen végromlások a felsőbb-világegyetem peremét alkotó csillaghalmazok esetét kivéve ritkák a felsőbb-világegyetemben.”

15:5.9 7. Halmozódásos szférák: A térben keringő hatalmas anyagtömeg részét képező kisebb bolygók lassú tömeg felhalmozás útján jönnek létre, s gyarapodhatnak meteorok becsapódásával is.

15:5.11 8. Kiégett napok: A tér sötét szigeteinek némelyike kiégett, magányos nap, melyek már az összes, rendelkezésükre álló tér-energiát kiadták magukból. Nagy anyagsűrűséggel bírnak, és sok időre van szükségük ahhoz, hogy újratöltődve felkészülhessenek a világegyetemi működés következő köreire valamely ütközés vagy ezzel egyenértékű, életre keltő történés által.

15:5.12 9. Ütközésből származó szférák: Az ütközés, a sűrűbb halmazokból álló vidékeken gyakori. Az ilyen csillagászati méretű átrendeződést óriási mértékű energiaváltozás és anyagátalakulás kíséri. „A halott napokkal való ütközés különösen nagy hatással van a messze ható energialüktetések kialakulására. Az ütközésből származó tömegrészek gyakran a halandók által lakható bolygók kialakulásának anyagi magját alkotják.”

15:5.13 10. Épített világok: „különleges cél érdekében terv és előírás szerint” épült világok, 15:7.1 melyeket felhatalmazott személyiségek népesítenek be. Saját világítással és fűtéssel rendelkeznek. „Mindegyiknek van hő nélküli fényt kibocsátó napja”. 15:7.3 Az épített világok segédszférái ugyancsak épített szférák.

- égi zenészek: 44:0.6 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:1.2 A mennyei összhang előállításával foglalkoznak a következő szellemerők átalakítása révén.

„44:1.3 1. Szellemi hang – szellemáram-megszakítások.

44:1.4 2. Szellemi fény – a morontia és a szellemi területek fényének szabályozása és tartalmasabbá tétele.

44:1.5 3. Energia-ütköztetések – a morontia- és a szellemenergiák szakszerű irányítása révén előállított dallam.

44:1.6 4. Szín-összhangzások – a morontia színárnyalatok dallama; az égi zenészek nyújtotta teljesítmények közül ez a legrangosabb.

44:1.7 5. A társult szellemek összhangja – a különféle morontia- és szellemlény-rendek összerendeződése és társulása önmagában is fenséges dallamokat kelt.

44:1.8 6. A gondolat dallama – a szellemi gondolatok elgondolása oly tökéletes is lehet, hogy Havona-dallam előtörését eredményezi.

44:1.9 7. A tér zenéje – a más szférák dallamai megfelelő behangolást követően foghatók a világegyetemi híradási körökön.”

- élelem: 88:1.3 szintén válhatott bűvtárggyá. Az első élelem bűvtárgy az alma volt. Levante népei sohasem fogyasztották. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- élelmezési és anyagi jóléti tanács: 66:5.1 A kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja. 66:5.2 A vezetőjük Ang volt. Feladatul kapták az élelmiszertermelés, a vízgazdálkodás és a ruházkodás terén való segédkezést az emberi faj anyagi haladásának támogatása érdekében.

- élet: 36:6.1 Egyszerre anyagi és szellemi, 42:1.1 de a szellem a lényege. 42:1.5 Az Egyetemes Atya és az ő társ-Teremtő személyiségei adományozzák. 99:7.1 Az emberek által megélt „életnek egyre több értelmet nyerve kell folytatódnia”.

- élet (meghatározás): 36:6.3 Az élet egy „minta szerint rendezett vagy más módon különvált – anyagi, elme- vagy szellemi – energiarendszer lendülete.”

- 112:1.13 Az élőlény és annak környezete között végbemenő folyamat.

- élet (jellemzők): 36:6.2 Élet csak életből fakadhat.

- 36:6.3 Csak a Szellem adhatja a kezdeti életszikrát.

- 36:6.6 Nem érzékeny a gravitációra.

- 36:6.7 Az Atyától a Fiún keresztül és a Szellem révén áramlik.

- 112:1.14 Folyamat.

- 112:1.14 „az élő szervezetre jellemző és az adott környezet által meghatározott válasz-mintákat igyekszik alkotni és létrehozni.”

- 112:1.14 Az irányító mintája befolyásolja az élő sajátlényeg céljának kiválasztását.

- 130:4.7 Alkalmazkodás „a világegyetemi helyzetek követelményeihez és lehetőségeihez”.

- élet (földi élet célja): 81:6.28 Kezdetben a létért folyt, a XXI. században az életszínvonalért, „holnap pedig a minőségi gondolkodásért, az emberi lét eljövendő földi céljáért.”

- élet (ember fizikai élete): 112:2.20 „az anyagi élethordozó folyamatos működésétől, az energiák és az értelem közötti folyamatos egyensúlyhiánytól függ”.

- élet (igazi ~): 112:0.1 A kezdete az emberben lakozó Gondolatigazítóval való örök egyesülés. Egyben a felemelkedői lét és a végleges rendű lényként megélendő küldetés kezdete.

- élet (növényi és állati): 101:2.9 az élet a természetben az anyag és az energia bizonyos körülmények között megjelenő élő, folytonos formája. 36:6.5 Az élethordozóktól kapott alacsonyabb rendű élet a halál után nem tér vissza az élethordozókhoz, mivel az eltávozó élet nem foglal magába önazonosságot, sem pedig személyiséget. „Létezése során és az anyagi testben való tartózkodása alatt változáson ment keresztül; energia-evolúción esett át, és csak mint a világegyetem mindenségrendi erejének része él tovább”.

- élet eredete: 130:4.7 A személyiséggel bíró életet az Egyetemes Elme cselekedete (a harmadik személyű Isten), valamint az Egyetemes Atya (az első személyű Isten) megelevenítő szellemszikrája hozza létre.

- élet értéke: 130:4.7 Azáltal nyilvánul meg, hogy a személy a fokozatos előrehaladást választja, „egészen az Isten-tudatos magasságokig.”

- életfelfogás: 101:7.4 létezik vallásos és nem vallásos életfelfogás. A kettő közötti különbség a felismert értékek természetében, szintjében és a hűségelemek tárgyában van.

- élethordozó-átalakítási főangyal-bizottság: 65:1.6 tíz személyiségi rendből tevődik össze. A csoport vezetője a főangyalok főnöke, aki a tisztségét Gábriel felhatalmazása és a Nappalok Elődeinek engedélye alapján tölti be. A megfelelő körre való rákapcsolódás után e lények képesek az élethordozókon olyan átalakításokat végezni, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy működhessenek a villamos-vegytani fizikai szinteken.

- élethordozók: 36:1.1 a Teremtő Fiú, a Világegyetemi Anyaszellem és az adott felsőbb-világegyetem beteljesülési céljai felett őrködő három Nappalok Elődje egyikének utódai. 49:1.2 Élő folyamatszabályozók, akik az élő anyag energiaköreit hozzák mozgásba, megindítva ezzel az anyagi élet elsőrendű kölcsönhatásait. 36:1.2 A Nebadon világegyetemben százmillió van belőlük, akiknek irányítását Gábriel, a Melkizedek Atya és Nambia, az elsőszülött nebadoni Élethordozó végzi. Csak a belső szervezeti igazgatásukban önszervezők. 36:1.3 Három osztályuk – a rangidős élethordozók tizenkét csoportban, a segédek és a felügyelők. 36:3.2 Az élet megtelepítésével megbízott Élethordozó testület rendszerint száz rangidős hordozóból, száz segédből és ezer felügyelőből áll. 36:0.1 Feladatuk az adott bolygón létesítendő teremtményi élet részletes megtervezése, szállítása, az új világba történő beoltása, fejlődésének elősegítése. A melkizedekek mindig elkísérik őket az életlétesítési utakra. 62:7.4 Az élethordozók önkényesen nem avatkoznak be a bolygói fejlődési tervek természetes alakulásába, de az értelmes emberi lét megjelenéséig kaphatnak engedélyt arra, hogy a környezetet befolyásolják és az élet-sajtanyagot a maguk módján védelmezzék. 34:2.5 A halandó teremtmények későbbi evolúciója során ők bocsátják rendelkezésre a fizikai testet, melyet a teremtésrészen létező szervezett anyagból készítenek. 50:3.3 Ők látják el a Bolygóherceg önkénteseit is új fizikai testekkel, melyek ellenállnak a teremtésrészen szokványos betegségeknek. 65:1.1 Helyi világegyetemi fiakként a személyiség-átalakulás különleges lehetőségeivel rendelkeznek. 93:0.1 Ezt a képességüket csak a Melkizedek Fiak szárnyalják túl. 65:1.1 Bár az élethordozók rendszerint eredeti állapotukban, középszakaszú Fiakként látják el a feladataikat, de képesek másik két létszakaszban is működni. Egyik feladatuk az, hogy fizikai energiák és anyagi részecskék által élő létezési egységeket állítsanak össze. 65:1.7 A létezésük középszakaszú személyiségi „állapotában képesek az élőegységek befolyásolására és a kifejlődő élő szervezetek irányítására”. 65:1.8 Azon tizenkét fős csoportjuk, amely az emberi fajtájú szabad akarat kifejlődését követően is a bolygón marad, átkerül a személyiségi létezésük harmadik szakaszába, a félszellemi létszintre.36:1.4 A magas fejlettségig jutó bolygók lakóinak igazgatását és további fejlődését az élethordozók tanácsadó testületként segítik. 55:4.11 A fény és élet kora második szakaszának beköszöntét az jelzi, hogy egy közülük önkéntes alapon a bolygó vezetőinek tanácsadója lesz a halandó faj megtisztítását célzó munkában.

- élethordozók beavatkozása: 65:3.2 minden lehetséges természeti erőforrást igénybe vehetnek és bármely, az életkísérlet fejlődésmenetét segítő váratlan körülményt kihasználhatnak, azonban nincs engedélyük a növény vagy állati törzsfejlődésbe beavatkozni, illetőleg a növény vagy állati evolúció jellegét vagy irányát önkényesen alakítani.

- élethordozók lemondási fogadalma: 65:1.8 miután egy bolygón megjelent az emberi fajtájú szabad akarat a legfelsőbb rendű fejlődő élőlényben, a bolygón maradó élethordozók önkéntesen kötelezik magukat arra, hogy tartózkodnak a szerves törzsfejlődés menetébe való bárminemű beavatkozástól. Ezt követően tanácsadói minőségben maradnak a bolygón.

- élethordozók működési szintjei: „65:1.3 1. A villamos-vegytani fizikai szint.

65:1.4 2. A majdnem-morontiai létezés szokványos középszakasza.

65:1.5 3. A fejlett félszellemi szint.”

- élethordozók világai: 36:2.1 a Nebadonban a szalvingtoni körben levő hét elsődleges szféra negyedik csoportjának világai tartoznak ide.

36:2.2 „1. Az élethordozók központja.

36:2.3 2. Az élet-tervezői szféra.

36:2.4 3. Az élet-megőrzői szféra.

36:2.5 4. Az élet evolúciójának szférája.

36:2.6 5. Az elmével társult élet szférája.

36:2.7 6. Az élőlényekben megjelent elme és szellem szférája.

36:2.8 7. A rejtett élet szférája.”

36:2.9 „Ezen elsődleges szférák mindegyikét hat segédszféra veszi körül”.

- élethordozók első világa: 36:2.10 egy központi szférából és hat segédszférából áll, melyeken az életet és annak formáit tanulmányozzák. Itt található az élettervezési tanoda és az elmeszellem-segédek hét központi telephelye.

- élethordozók második világa: 36:2.12 ez az élet-tervezői szféra. Itt dolgozzák ki az életszerveződések új módjait az alábbi lépések által.

a) A Teremtő Fiú élet formaterveket bocsát rendelkezésre.

b) A tervek tényleges kidolgozása az élethordozók és társaik révén.

c) A kialakított általános életterv felülvizsgálata a rangidős élethordozók legfelsőbb tanácsa és egy szakértőkből álló Melkizedek testület által.

d) Az előírttól esetleg eltérő tervek alkalmazásáról a Teremtő Fiú dönt.

36:2.14 Az első segédszférán az élet átviteléhez szükséges anyagi alapokat hozzák létre.

36:2.15 A második segédszférán dolgoznak a nebadoni tizedes bolygókra (életkísérleti világokra) telepítendő élet módosításán.

- élethordozók harmadik világa: 36:2.16 az élet-megőrzői szféra, melyen az élet védelmének módozatait tanulmányozzák és dolgozzák ki.

- élethordozók negyedik világa: 36:2.17 az élet evolúciójának szférája, ahol a teremtményi lét általános törzsfejlődésének és az egyes, adott életszintek evolúciós előzményeinek tanulmányozása történik.

- élethordozók ötödik világa: 36:2.18 „teljes egészében az elmével társult élettel foglalkozik. Minden egyes segédszférája a teremtményi léthez kapcsolódó teremtményi elme egy-egy szakaszát tanulmányozza.”

- élethordozók hatodik világa: 36:2.19 az elme és a szellem szférája. „E világ és hat segédszférája a teremtményi összehangolással foglalkozik”. Az elme és a szellem közötti összefüggéseket vizsgálják az élő formákban és az élő szervezetekben. Itt kerül bemutatásra a teremtmények által elérhető legnagyobb mértékű fejlődés a térben és időben.

- élethordozók hetedik világa: 36:2.20 ahol az evolúciós teremtményi lét rejtett területei találhatók, mivel az itt folyó tevékenység a Legfelsőbb Lény egyre teljesebb megjelenésének mindenségrendi bölcseletével kapcsolatos.

- élet igazsága: 101:9.5 a halandói lét folyton visszatérő helyzeteire való válaszadás jó és rossz módszerének felfedezése.

- életkísérleti eljárási eltérések az Urantián: 65:4.7 a legjelentősebbek

a) A sajátakarattal rendelkező andoni emberfajta a hat színes nép kifejlődése előtt jelent meg (65:4.11).

b) Egyetlen családban egyidejűleg jelentek meg a szangik másultak, és nem egymás után, nem külön fajtákból emelkedtek ki.

c) 65:4.8 A Bolygóherceg nem az emberi sajátakarat megjelenésével egyidejűleg érkezett, hanem jóval később, a hat szangik emberfajta megjelenése idején.

- életkísérleti világ (tizedes bolygó): 49:5.11 bolygók, melyeken az élethordozók megkísérelnek jótékony változtatásokat végrehajtani a szabványos élet-formaterveken. 36:2.15 Minden tíz bolygó közül egyen a többi (nem kísérleti) világhoz képest, az előírt életformaterveknek nagyobb mértékű módosításai engedélyezettek. 58:0.1 A Satania csillagrendszerben jelenleg hatvanegy, Urantiához hasonló életmódosítási világ található. Az ilyen világok egyik célja az élőlények szabványos világegyetemi fajtáinak módosítása vagy fejlesztése. 49:5.11 Mivel az Urantia is ilyen, ezért itt számos, máshol meg nem található életforma jelent meg, a máshol általánosan elterjedtek pedig hiányoznak. 65:4.1 Az Urantián végezték a hatvanadik kísérletet a nebadoni élet-formaterv sataniai átvételének módosítása és fejlesztése céljából. Itt került kidolgozásra és bemutatásra huszonnyolc olyan életmódosítás, amelyek az egész Nebadon számára hasznosak lesznek a jövőben. 65:4.2 Az életkísérletek a már kipróbált és ismert dolgok fokozatos továbbfejlesztései a különválás irányaiba. A fejlődés szabályozott, nem véletlenszerű kísérleteken alapul. 65:4.12 Az életkísérleti működés egyik módszere az örökítő tényezők egyesítése és társítása. A kívánatos örökítő tényezők kialakítása az emberi faj emlős őseiben szükségessé tette az egyenes irányú fejlődés szempontjából látszólag haszontalannak tűnő korábbi élőlények sokaságának megjelenését. 65:4.11 Az urantiai életkísérlet fő célja a sajátakarat korai megnyilvánulásának létrehozása volt az evolúciós életben.

- élet lehelete: 86:4.3 az ősök tapasztalata szerint az élőket a holtaktól elválasztó jelenség az emberi lehelet. 86:4.4 A korai emberek testből és lélegzetből álló lénynek tekintették magukat. A lélegzet és a test különválasztásával jutottak el a kísértetszellemhez.

- élet létrehozásának és fejlődésének szintjei: „65:0.3 1. A fizikai-energia terület – az elme-teljesítőképesség létrehozása.

65:0.4 2. A szellem-segédek elmesegédkezése – mely már eléri a szellemi felfogóképességet.

65:0.5 3. A halandói elme szellemmel való felruházása – mely Gondolatigazító-adományozásban teljesedik ki.”

- életmegjelenés (bolygókon): 36:0.1 két módja van.

a) közvetlen betelepítéssel lakott bolygóra,

b) a helyi világegyetemek Élethordozóinak tevékenysége által 36:3.1 valamely kopár bolygón.

- életmegtelepítési folyamat: 36:3.5 az élethordozók útján történik, akik élő folyamatszabályozóként vannak jelen.

a) A semleges anyagi elemeket összekeverik, szervezik, és 36:3.4 a Végtelen Szellem Alkotó Leányától származó éltető szikra által életre keltik.

b) 36:3.6 Az Élethordozó testületnek a bolygó saját idejében mért félmillió év áll rendelkezésére ahhoz, hogy az új világon létrehozza az életet. Ezt követően új tartalmat nem adhatnak a megtelepült, fejlődő élethez.

c) 36:3.7 Az erkölcsi besorolású emberi teremtmények megjelenéséig az élőlénytani evolúció folyamatába irányszabás céljából beavatkozhatnak.

d) 36:3.8 Az erkölcsi és szellemi döntések meghozatalára képes, akarattal bíró lény megjelenésével az Élethordozók alaptevékenysége befejeződik.

e) 36:3.9 A Bolygóherceg megérkezésével két rangidős hordozó és tizenkét felügyelő önként vállalkozhat arra, hogy az élet-sejtanyag továbbfejlesztése és megőrzése érdekében tanácsadóként meghatározatlan ideig a bolygón marad.

- életöröm: 86:2.5 a létfélelem ellentéte. A törvény és a rend világegyetemének ismeretén alapul, melyben „minden következményt határozott okok előznek meg.” Az életöröm akkor válik általánossá, amikor az ember már ismeri a következmények okait és az élete kívánatos következményeit elő tudja idézni. Az embernek függetlenné kell válnia a véletlennel és a szerencsével kapcsolatos hiedelmektől.

- életpálya-minták: 110:2.1 eszményi életek. A Gondolatigazítók hozzák magukkal az emberi elmékbe való költözésükkor. Ez egy pontos, előre kidolgozott terv, az emberi társuk értelmi és szellemi fejlődése érdekében. Azonban ezt a tervet egyetlen emberi lény sem köteles elfogadni. Az egyénnek szánt eszményi életet a Gondolatigazító és a diviningtoni Megszemélyesült Igazítók határozzák meg, és az Urantia Megszemélyesült Igazítója hagyja jóvá. Lásd még → „eszményi élet”

- életszínvonal: 68:6.6 a növekedése csökkenti a család méretét. 68:6.7 Meghatározza a túlélő népesség minőségét. Új társadalmi kasztokat és új erkölcsöket hozhat létre. Ha túlságosan bonyolult vagy túlzottan fényűző, akkor öngyilkos hatású.

- élettapasztalás célja: 16:6.10-6.11 a tudományos tényszerűségből, az erkölcsi bölcseletből és a tiszta vallásos tapasztalásból eredő dolgok, jelentéstartalmak és értékek megélése.

- élményelvi Istenség: 0:7.4 „a Havona utáni jelenben ténylegessé váló, azonban a teljes jövőbeli örökkévalóságban véget nem érő létezésű lények.”

- élményelvi tudás: 27:5.4 „gyökerei nagyobbrészt az idő és tér területein erednek”.

- élményelvi valóság: 0:4.9 ilyen a kiemelkedő Legfelsőbb és a Végleges Isten.

- élő adatok: 17:3.6 a Végtelen Szellem adatrögzítő személyiségeinek élő elméiben tökéletesen megőrződő világegyetemi feljegyzések.

- élőlények paradicsomi osztályozása:

30:1.2 „I. HÁROMSÁGI-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.29 „II. KETTŐS-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.55 „III. EGYES-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.92 „IV. MEGLÉNYEGÍTETT TAPASZTALÁS-MEGHALADÓ LÉNYEK.”

30:1.100 „V. AZ ISTENSÉG SZILÁNKOSULT ENTITÁSAI.”

30:1.103 „VI. SZEMÉLYES-FELETTI LÉNYEK”.

30:1.104 „VII. NEM OSZTÁLYOZOTT ÉS NEM KINYILATKOZTATOTT RENDEK.”

- éltető szikra: 36:3.4 az élethordozókon keresztül adományozza azt a Végtelen Szellem Alkotó Leánya, akitől a testet életre keltő és az értelmet is felkeltő energiaszikra ered.

- Énosz: 76:3.4 Ádám egyik unokája és Szeth fia. A második kertben új istenimádati rendet alapított.

- épített világok: 41:1.3 egyben energiaszabályozási gócpontok is, melyeket az erőtér-központok és a fizikai szabályozók hoztak létre. A jelenlétük révén irányítják és terelik csatornákba a tér azon fizikai energiáit, mely energiakörök az alapjai minden fizikai-anyagi és morontia-szellemi jelenségnek.

- építészet: 92:3.6 vallási eredetű, a templomépítésből fejlődött ki.

- éretté válni: 118:1.7 „annyit jelent, mint hatékonyabban élni a jelenben s egyúttal megszabadulni a jelen korlátaitól.” 118:1.8 A fejlődő lény úgy hangolja össze a múltat, a jelent és a jövőt, hogy ezáltal a sajátlényeg egyre jobb betekintést tudjon nyerni az események teljességébe.

- értelem (emberi ~ meghatározásai): 101:2.2 „a tudomány módszere”.

- 101:2.8 A tudomány bizonyító eszköze.

- 103:6.7 „a tudományok megértési módszere”.

- 103:7.13 „a tudat végkövetkeztetéseinek levonása az energia és anyag fizikai világában való és azzal kapcsolatban szerzett tapasztalás vonatkozásában.” Lásd még → „értelem (halandói ~)”

- értelem (emberi ~ jellemzői): 102:6.6 Valószínűséget teremt.

- 102.6.6 „önmagában nem képes összhangot teremteni a végtelen igazság és az egyetemes tény között.”

- 103:6.6 „összehangolja és az állandó jelenlétével szabályozza, irányítja és módosítja a halandói tapasztalás teljes egészét.”

- 103:7.6 A tudomány területén mindig hajlik a tisztán okszerű gondolkodásra.

- 103:7.6 „anyagi tudatosságból táplálkozik”.

- 103:7.13 Általa történik „a tudat végkövetkeztetéseinek levonása az energia és anyag fizikai világában való és azzal kapcsolatban szerzett tapasztalás vonatkozásában.”

- 103:9.6 A világegyetem magasabb életfelfogásában hittel társul.

- 103:9.6 Bevezeti az embert a tények és a dolgok világába.

- 103:9.10 Akkor mutat bölcsességet, ha képes a helyes és a helytelen felismerésére.

- 103:9.10 „tárgya a tényszerű tudás”.

- értelem (halandói ~): 112:6.4 „az Alkotó Szellem külön nem vált elmeköreitől független, összpontosult világegyetemi entitás.”

- értelmi keresztbeporzás: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. 52:6.4 Célja az önzés és a tudatlanság csökkentése azáltal, hogy az emberfajták megismerik egymás gondolkodását, a nemzetek pedig az összes többi nemzet érzéseit. Eszköze lehet a nemzeti és a faji irodalmak kicserélése.

- értelmi képesség (emberi ~): 108:1.4 Mutatja az elme működésének állapotát, egészségét. Jelzi az értelmes megnyilvánulásra való készséget és az értelmi teljesítőképességet. Mutatja és jelzi, hogy az egyén képes-e őszinte, saját akarattal rendelkező teremtménnyé fejlődni, valamint bölcsességgel működni. Lásd még → „emberi adottságok (meghatározó ~)”

- értelmi és szellemi erők társulása (társított értelmi és szellemi erők): 108:1.6 E két felruházottság társulásának mértéke adja és mutatja az emberi jellem erejét, és képes segíteni a továbbélést biztosító halhatatlan lélek fejlődését.

- érték (szellemi ~): 32:5.6 végtelen természetű és örökkévaló jelentőségű. 100:3.3 Szellemi szempontból különbség van „aközött, ami maga érték és ami értékkel bír.” 100:3.4 A tapasztalás jelentéstartalommal ruházza fel az értéket, ami így méltányolt módon tudatosul. A szellemi érték akkor válik élvezhetővé, amikor az elme felismeri és megbecsüli az egymással társított értelmes valóságokat. 100:3.5 Az értékek mindig változók, mivel a valóság, melyhez tartoznak, változik és növekszik. Az értékek valóságosak, de mindig a viszonylatok tényétől függenek. Az érték egyszerre ténylegesség és lehetőség. Az, amit most jelent, és az, amivé majd lennie kell. 100:3.6 A növekvő értékeket az ember az élmény szintjén is megtapasztalhatja. „Az emberi élet legfelsőbb értékét az értékek gyarapodása, a jelentéstartalmakban való fejlődés és e két tapasztalás kölcsönös, mindenségrendi kapcsolatának felismerése adja.”

- érték(ek): 111:3.6 Minőség. 111:4.2 Összefüggésben van a jelentéstartalmakkal . Csak „az emberi tapasztalás belső vagy anyagfeleti szféráiban érzékelhetők.” 115:2.2 A világegyetemi valóság különleges eleme. A végtelen Istenség kapcsolataiban a jelentéstartalmai módosíthatók és magasabb szintre emelhetők. Az isteni értékek a valóság-jelentéstartalmak mélyebb megértése által a ténylegességek szintjére emelkedhetnek a világegyetemek tapasztalás útján fejlődő lakói számára.

- értékek (emberi ~): 100:4.4 az ember késztetéseinek – nézőpontjának és indokainak – megismerése által fedezhetők fel, ami megértést eredményez.

- érzelem (érzelmek): 101:5.9 a vallás velejárója, de nem azonos a vallással. 99:4.5 A tartalmától függően a tudás képes érzelmet kelteni és tevékenységre ösztönözni. 69:0.1 Az érzelmek téren az ember meghaladja az állati őseit, mivel képes értékelni a humort, a művészetet és a vallást. 62:5.4-5.5 Már a kezdetleges embereknél megtalálható volt az áhítat, a hódolat, az alázat és a hála. Ködösen felismerték a sajnálatot, a szégyent, és a szemrehányást. Ténylegesen is tudatosult bennük a szeretet, a gyűlölet, a bosszúállás, valamint a féltékenységre is hajlamosak voltak.

- érzelmi érettség: 52:6.6 az önuralom alapvető forrása.

- érzet (öröm- és szomorúság~): 108:5.6 „alapjában véve tisztán emberi és anyagi válaszok a belső lelkiállapototokra és a benneteket körülvevő külső, anyagi környezetre.”

- érzék(ek): 100:4.4 a fizikai életben tájékoztatnak a dolgok létezéséről.

- érzékelés (idő ~): 106:9.2 E „képesség hiányában egyetlen evolúciós teremtmény sem képes felfogni az egymásra következés összefüggéseit.”

- érzékelés (tér ~): 106:9.2 E „képesség nélkül a teremtmények nem értelmezhetik az egyidejűség viszonyait.”

- érzékelés hiánya (ember esetében): 106.9.5 A Háromságok Háromsága jelenlétét az ember nem képes érzékelni, mert

- 106:9.6 1. Az ember a korlátolt nézőpontjából „nem képes megragadni a korlátlan örökkévalóság fogalmát.”

- 106:9.7 2. Az ember jelenlegi helyzete távol van a tapasztalható valóságok abszolút szintjétől.

- 106:9.8 3. Az ember létezési célja a tapasztalás által való fejlődés, azonban az Abszolút egyszerre lételvi (eredendően létező) és élményelvi (tapasztalás által beteljesülő).

- érzés: 101:5.9 a vallás velejárója, de nem azonos a vallással. 85:7.2 Az érzés vezérlő és szabályozó hatást gyakorol minden evolúciós fejlődésre. Hatásosabb ösztönző, mint a gondolkodás.

- Ésaiás (az első): 97:5.2 héber látnok, aki az Istent örökkévaló természettel rendelkezőnek, végtelen bölcsességűnek, megbízhatónak és állandó tökéletességűnek mondta 97:6.3 – igazként és szeretetteljesnek ábrázolta. 92:6.17 Az első Ésaiás koráig a kinyilatkoztatás Istene igazságának elfogadása nem volt széleskörű a héberek között. Ő kezdte újból tanítani a faji istenségnek az Egyetemes Teremtővel vegyített eszméjét. 97:8.3 A jövőt tekintve, az első Ésaiás a zsidók számára egy jótevő király-megszabadítót hirdetett. 97:9.22 Azt is tanította, hogy „Jeruzsálem, lévén Jahve városa, sohasem fog elesni.” 97:5.4 Az első Ésaiás tanításait Míka, illetve Abdiás vitte és fejlesztette tovább.

- Ésaiás (a második): 97:7.14 + 97:7.4 héber látnok, aki a zsidók babiloni fogsága idején működött. Az igazságosság, a szeretet, a pártatlanság és az irgalom Istenében hitt. Ő is vallotta, hogy Jahve minden nemzet Istene. 97:7.9 Ezen Isten állhatatosságát és hűségét hirdette. A második Ésaiás Izráel Úristenét szellemi felfogásban, Egyetemes Teremtőként mutatta be. 97:7.10 Azt tanította, „hogy az ember igen közeli viszonyban van az Istennel”, 97:7.12 melynek oka a szeretet Istenének ténye. 97:7.11 A második Ésaiás istenképe egyszerre volt szent, fenséges, igaz és kifürkészhetetlen. 97:7.13 Nála a legfelsőbb Jahve „a szeretet Istenének, a világegyetem urának és az egész emberiség szeretetteljes Atyjának fenségességét és egyetemes mindenhatóságát mutatta.” A második Ésaiás számára a mindenható Teremtő mindenkit szerető Atya. 97:7.14 Ezen Ésaiás sokat tett a megígért Messiás küldetésével kapcsolatos téves és önző faji felfogások közömbösítése érdekében is. 97:8.3 „A második Ésaiás az áldozás és a megváltás révén elérhető üdvözülésről beszélt.” 97:7.4 A tanításait leírva is hátra hagyta, melyeket bevettek a korábbi Ésaiás írásai közé. Ezek az Ésaiás könyvében, a negyvenediktől az ötvenötödik fejezetig találhatók.

- Ésaiások: 96:4.9 a szeretetteljes és irgalmas Teremtő Atya fennkölt felfogását hirdették.

- Észak-Amerika: 80:9.16 világpolgári népessége van. A XIX. században a különböző nyugati népek műveltsége számára jó keveredési lehetőséget biztosított. A jövőjét az határozza meg, hogy milyen további faji tényezők adódnak hozzá a népességéhez és milyen lesz a társadalmának műveltségi szintje.

- északi fény: 58:2.6 legmagasabb előfordulásuk a bolygó felszínéhez képest hatszáznegyven kilométer körül van. Csak a földi légkörben jelenik meg, ezért ennek legfelsőbb határát is jelzi. 58:2.7 E jelenségek a napfoltokkal vannak összefüggésben. 58:2.8 „A napfoltok fényrezgésszám-befolyásoló ereje mutatja, hogy e napvihar-központok hatalmas mágnesekként működnek. E mágneses erők képesek töltött részecskéket kitaszítani a napfolt-torkokból a téren keresztül a föld külső légkörébe, ahol azok ionizációs hatása” kelti a látványos fény-jelenségeket. A napunk egyenlítőjénél keletkező napfoltok a többinél erősebb hatásúak szoktak lenni.

- éter: 42:5.14 a térben előforduló erő- és energiacsoportok gyűjtőneve.

- Éva: 45:4.12 az ibolyaszín emberfajta urantiai anyja, jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. 76:5.5 Az Urantián 511 évet élt. Szívelégtelenségben halt meg. 76:4.8 A második kertben ő volt a fajnemesítés Ádám által létrehozott tizenkét tagú bizottságának vezetője.

- Évaszon: 74:6.2 Ádám és Éva Urantián született második fiúgyermeke. 76:3.3 Szakavatott vezető volt, de Ádámnál hamarabb halt meg. A legidősebb fiát Jansadnak hívták.

 

„F”

- fa: 88:1.3 később vált bűvtárggyá. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- fa (életfa): 67:3.5 energianövény, melynek gyümölcse és levele is fogyasztható. 73:6.4 A hústesti lét öregítő elemeit közömbösíteni képes térenergiákat tárolt. 66:4.13 Az Urantia első Bolygóhercegének megérkezésekor küldték a Norlatiadek fenségesei. 73:6.3 Az Edentiáról való cserje egy példánya a melkizedekek révén került az Urantiára, ahol fává nőtt. Őshonos „a csillagvilági központhoz tartozó szférákon, és megtalálható a helyi világegyetemek és a felsőbb-világegyetemek központi világain, valamint a Havona-szférákon is, de a csillagrendszeri központokon nem.” 73:6.1 A levelét gyógynövényként is alkalmazták a halandók számára, míg a gyümölcsének fogyasztása korlátlan ideig életben tarthatta az arra hivatottakat. 66:4.13 Az Edentiáról származó cserje „gyümölcse tette képessé a herceg törzskarának anyagi és egyébként halandó lényeit arra, hogy meghatározatlan ideig éljenek”. 66:4.14 A kaligasztiai százak mellett a számukra élet-sejtanyagot adó száz módosított andonfinak volt szüksége e gyümölcsre az életük folyamatosságának biztosításához. 73:6.1 Továbbá Ádám és Éva is fogyasztotta. 73:6.4 Az ő szervezetükben olyan vegyi folyamatot indított el, amely a világegyetem életmeghosszabbító erejét működtette. 73:6.7 A teremtésrész anyagi halandói esetében a fa gyümölcse nem állította meg az öregedést. 66:4.13 Dalamatia korában a „fa a nem látható Atya templomának központi udvarában állt”. 73:6.6 Az Édenben szintén. 73:6.7 A nodfiak égették fel Ádám és Éva bukását követően.

- Fad: 66:5.9 „A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 66:5.9 Ő dolgozta ki az első – huszonöt betűs – ábécét. 67:4.1 Az oktatási tagozat öt tagjával együtt nem vett részt a Lucifer-féle lázadásban.

- „Fad háza”: 66:5.9 az első urantiai könyvtár neve. Dalamatia városában állt, de a Bolygóherceg lázadását követően megsemmisült. Kétmilliónál is több különféle feljegyzést tartalmazott.

- fajkeveredés: 82:6.2 a másodrendű szangik fajtáknak voltak olyan kívánatos vonásaik, melyek által a jobb csoportjaik az elsőrendű szangik fajták vérvonalát is jelentősen képesek lettek volna javítani, ha azok keveredtek volna velük. 82:6.10 Élőlénytani szempontból a másodrendű szangik fajták némely tekintetben felsőbbrendűek voltak, mint az elsőrendű fajtákhoz tartozók. 82:6.9 Például a testi adottságokat tekintve. 82:6.3 A „keverékekkel” szembeni előítélet annak tudható be, hogy a mai faji kereszteződések többnyire az adott emberfajták alsóbbrendű csoportjai között mennek végbe. 82:6.5 A különféle népek átlagos vagy felsőbbrendű rétegeinek faji keveredése jelentősen növeli az alkotó potenciált, míg az alsóbbrendű népek keveredése csökkenti azt. 82:6.6 A fajkeveredés jelentősen hozzájárul az új sajátságok váratlan megjelenéséhez. A felsőbbrendű fajták keveredése esetén az új sajátságok felsőbbrendű vonásokként jelennek meg. 82:6.7 „A faji keveredés növeli annak a valószínűségét, hogy a keresztezett fajtában nagyobb számban lesznek jelen a kívánatos meghatározó örökítő tényezők.” 79:2.7 A fajkeveredés előnyös annyiban, hogy változatossá teszi a műveltséget, és segíti a polgárosodott társadalom létrejöttét. Az előnyök csak rövid életűek, ha az alsóbbrendű fajták vannak túlsúlyban. 82:6.11 Tehát nem a különböző emberfajták keveredése a veszélyes, hanem az, ha a polgárosodott népek alsóbbrendű és elfajzott csoportjai korlátlanul sokasodnak.

- fajnemesítés: 52:2.9 a halandók felsőbbrendű fajtái gyarapodásának támogatása az alsóbbrendűek szaporodásának arányos visszafogásával. 52:2.10 E munkát a Bolygóherceg kezdi meg, az értelmi fogyatékosok és a közösségi életre alkalmatlan egyedek szaporodásának megtiltásával. 52:2.11 Egy ilyen vállalkozás nem annyira nagyszabású az emberi törzsfejlődés első időszakaiban. A túlélésért folytatott törzsi küzdelmek önmagukban is akadályozzák a fogyatékos fajták elterjedését. 52:3.5 Később, az Anyagi Fiú és Leány utódai sohasem párosodnak az evolúciós emberfajták alsóbbrendűivel. 52:3.6 Az ádámi élet-sejtanyag ajándéka a halandó emberfajták értelmi képességeinek jelentős javulását eredményezi, ami együtt jár a szellemi fejlődés felgyorsulásával. 52:3.7 Az emberfajták összeolvadásával az általános bőrszínné az ibolyának egy olívaszínű árnyalata válik. 52:3.10 A fajok keveredésének hatására az erőszakos nemzetieskedés alábbhagy és elkezdődik az emberek közötti testvériség kialakulása. 52:4.5 Az Ítélkező Fiú utáni ember korszakában szintén korlátozzák a természetes adottságokkal gyengébben felruházott, kevésbé egészséges egyedek szaporodását. 52:5.9 Az alászálló Fiú utáni korszakban, a selejtező szaporodásnak köszönhetően az elfajzottságot nagyrészt már kiküszöbölték. 52:7.5 A Tanító Fiú utáni ember korszakában az elfajzottságot és az evolúciós küzdelemből eredő közösségellenes vonásokat gyakorlatilag felszámolták. 55:6.3 A fény és élet korában megállapodott bolygókra jellemző, hogy a népszaporulatot a bolygó igényei és a természetes adottságok szerint szabályozzák. E „korszakban a bolygó halandóit öt-tíz csoportba sorolják, és az alacsonyabb rendű csoportokban csak feleannyi gyermek születését engedélyezik, mint a felsőbb csoportokban.” 51:4.8 A szabályosan fejlődő bolygók esetében, a hat evolúciós emberfajta keveredése előtt, az alacsonyrendűek és az alkalmatlanok nagy részét eltávolítják. Az emberi törzsek megfelelőségét a Bolygóherceg, az Anyagi Fiú és más szakértő lények ítélik meg. 51:5.2 A Bolygók Ádámjai és Évái, mint az ibolyaszín emberfajta megalapítói, az egymilliós csoportlétszámuk elérését követően kezdik meg a bolygók lakóival való összeolvadást. 51:5.3 Az Édenkertben Ádám fiai és leányai a Herceg törzskara által odavezetett felsőbbrendű férfiak és nők közül választják ki a szerencséseket, akik az ádámi gyermekekkel való párosodást megtiszteltetésnek veszik. 51:5.4 Ezen időszak az új versengések kezdetének és a faji háborúk megszűnésének első korszaka. 51:5.5 Az ádámi leszármazottakkal egyesülő bolygólakóknak meg kell fogadniuk, hogy egy társuk lesz, és a gyermekeiket is erre nevelik. Az ilyen gyermekek a Bolygóherceg tanodáiban tanulnak, és innen térnek vissza a szüleik származási csoportjához, ahol a felsőbbrendű halandók kiválasztott csoportjaiból választanak maguknak párt. 51:5.6 A felsőbb szintű evolúciós sajátságok nemzés útján való elterjedése polgárosodást és a faji fejlődést eredményez.

- fajnemesítés (nem tudatos): 80:3.9 az európai vadászok korában „a felsőbbrendű törzsek vegyes házasságokat kötöttek a felsőbbrendű hadifoglyokkal és mindig elpusztították az alsóbbrendűeknek tartottakat.” A letelepedettek viszont a földműveléshez és a kereskedelemhez egyre inkább életben hagyták a középszerű foglyokat, rabszolgává téve őket. Ezek utódai aztán nagymértékben leépítették a teljes cro-magnoni fajtát. 80:5.5 Az anditák, a Somme folyó melletti döntő győzelmüket követően a kék ember dél-franciaországi csoportjait kereskedelmi előrenyomulás, a felsőbbrendűikkel kötött vegyes házasságok és az alsóbbrendűik könyörtelen kiirtása révén olvasztották be.

- fajnemesítés (Urantián): 76:4.3 az ibolyaszín emberfajta az Urantián kilencedikként jelent meg. Ádám és Éva hozta létre a gyermekeik által. Ádám és az utódai kék szeműek voltak. Az ide tartozó népek esetében a világos bőrszín, valamint a sárgásszőke, a vörös és a barna hajszín volt a jellemző. 76:4.8 A második Kertben Ádám célzottan létrehozta a fajnemesítés tizenkét tagú bizottságát, melynek vezetőjévé Évát tette meg. E bizottság – még Ádám életében – 1.682 felsőbbrendű urantiai nőt választott ki – többnyire nodfiakat – akiket ádámi élet-sejtanyaggal termékenyítettek meg. E nők gyermekei közül 1.570 fiú és lány érte meg a felnőttkort. Ők alkották az andita emberfajta legelső egyedeit. 51:5.6 Bár a felsőbb szintű evolúciós sajátságok nemzés útján való elterjedése polgárosodást és faji fejlődést eredményez, 51:4.8 azonban az emberi faj fejlődése az Urantián nem így alakult. 51:5.7 A felsőbbrendű fajták az alsóbbrendű fajtákkal párosodtak, ami a faji összhang hiányához vezetett. 51:4.8 Így az embereké maradt az a felelősség és döntés, hogy a kifejezetten alkalmatlan, értelmileg vagy szellemileg fogyatékos, illetve közösségellenes fajtákat és egyedeket kizárják-e a szaporodásból 51:5.7 az emberi szabályozás módszerei révén, vagy akiknél lehetséges, megpróbálkoznak az alkalmazkodásuk elősegítésével. 68:6.11 A természetes adottságokkal rendelkező embert kell támogatni, mivel ő a polgárosodott társadalom gerince és a faj fejlődésének forrása. „A szokványos szintet el nem érő embert a társadalomnak ellenőrzés alatt kell tartania; belőlük nem jöhet létre több mint amennyi azon alsóbbrendű munkák ellátásához szükséges, mely feladatok állati szintet meghaladó értelmet igényelnek ugyan, de alacsony szintjük miatt a felsőbbrendű emberfajták számára valóságos rabságot és igát jelentenek.” 71:3.8 A társadalmi szintű „nincstelenséget és függést sohasem lehet felszámolni, ha az állam a sérült és elfajzott fajtákat szabadon támogatja és korlátozás nélkül engedélyezi az újratermelődésüket.” 82:6.3 A faj szempontjából nem kívánatos, ha az adott emberfajta elfajzott utódai kötnek egymással házasságot. 82:6.4 Viszont kívánatos, ha az emberfajták legfelsőbb rendű csoportjai keverednek egymással. 82:6.5 „A felsőbbrendű és az attól eltérő törzsek keresztezése jelenti az új, életrevalóbb fajták teremtésének titkát.” „A keresztezés erősíti az életerőt és növeli a termékenységet.” 79:5.9 „Az urantiai emberfajták fejlesztésére vonatkozó eredeti Melkizedek-tervben azzal számoltak, hogy Ádám tisztavérű leszármazottai közül egymillió fogja nemesíteni a két Amerika vörös népeit.” 110:4.6 A bolygónk felügyelői támogatják „az urantiai emberfajták szellemileg felsőbbrendű fajtaváltozatainak felemelését és megőrzését szolgáló intézkedések bevezetését”.

- fajnemesítés előnye: 51:6.1

a) magasabb élőlénytani besorolás,

b) az értelmi képességek élénkülése,

c) a szellemi felfogóképesség erősödése. 81:5.1 „Az ádámi adomány javította az emberfajták agyi teljesítőképességét, s ezáltal nagymértékben gyorsította a természetes evolúciós folyamatokat.” 82:6.5 A különféle népek átlagos vagy felsőbbrendű rétegeinek faji keveredése jelentősen növeli az alkotó potenciált. „A keresztezés erősíti az életerőt és növeli a termékenységet.” „A felsőbbrendű és az attól eltérő törzsek keresztezése jelenti az új és életrevalóbb fajták teremtésének titkát.” 82:6.6 A felsőbbrendű fajták keveredése esetén az új sajátságok felsőbbrendű vonásokként jelennek meg.

- fajnemesítés értelme: 76:2.6 „az öröklött sajátságok képezik az egész jellem alapját”. 108:1.1 Az a tény, hogy a tapasztaltabb Gondolatigazítók gyakran költöznek magasabb rendű emberi elmékbe, azt mutatja, hogy az öröklött emberi adottságok fontos szerepet játszanak a Gondolatigazítók általi kiválasztás és a feladatok meghatározása során.

- fandor: 66:5.6 szállításra betanított nagytestű madár. Az időszámításunk kezdete előtt huszonnyolcezer évvel kihalt.

- Fantad: 45:4.9 a zöld embereket vezette „az Élet Egyetlen Forrásának” imádatára. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- fazekasság: 81:2.19 a herceg törzskara ismertette meg az emberekkel Kr.e. 500 000 évvel. A rendszer bukása után több mint 150 000 évig szünetelt. A sumérok nodfi elődei kezdték újra művelni. 81:2.18 De volt olyan embercsoport is, amely számára egy agyaggal befedett vesszőház, illetve annak leégése adott ötletet az agyagedények készítéséhez és égetéssel való megszilárdításához.

- fehér emberfajta: 64:6.24 + 80.0.2 alapvetően a kék fajta alkotja, azonban a vérvonalukban képviselve vannak az ádámi törzs szangik emberfajtákkal keveredett túlélő fajtái, valamint a vörös és a sárga faji vérvonal is meg van bennük valamelyest. Összességében elmondható, hogy komoly százalékban rendelkeznek az eredeti andonfi állománnyal, de még ennél is nagyobb bennük a korai nodfi fajták aránya. 80:3.9 Más megfogalmazásban – a fehér ember a középszerű rabszolgáik utódai által leépült cro-magnoni kék emberfajta csoportjainak a kivándorló mezopotámiaikkal való keveredése által létre jött fajta közössége Európában. 80:5.7 A kevert európai fehér népek humora és képzelőereje az anditáktól származik. Az északi fehér fajtákat létrehozó andita-kék egyesülés átmeneti késedelmet okozott az andita polgárosodás fejlődésében. 80:5.8 Kr.e. 5000-re az északi fehér fajták uralkodtak az Észak-Német, az Észak-Francia és a brit-szigeteki területeken is. 80:9.1 A faji keveredés következtében, az anditák Európába irányuló vándorlásai végére három fehér fajta alakult ki. A) 80:9.2 Az északi fehér fajta. 80:9.2 Hosszúfejűek, szőkék és magas termetűek voltak. E fajta a kék emberből és az anditákból állt, de tartalmazott jelentős andonfi vért, valamint kisebb mennyiségben vörös és sárga szangik fajtákat is. 80:9.4 A dunai andonfiakkal való kereskedelmi kapcsolataik következtében anyaimádók lettek. A Balti-tenger partvidékéről borostyánkövet szállítottak délre a Brenner-hágón át. Épített lakóhelyeken laktak, a halottaikat elhamvasztották. B) 80:9.5 A központi fehér fajta. Döntően andonfiak, akik részben kék, sárga és andita fajtákat foglaltak magukba. Rövid-széles fejformával bírtak, barnás bőrűek és zömökek voltak. Területileg az északi és a földközi-tengeri emberfajták között helyezkedtek el. C) 80:9.3 A déli fehér fajta. E földközi-tengeri fajta az anditák és a kék ember keverékéből állt, melyhez északon kevés andonfi jelleg is adódott. Továbbá másodrendű szangik vért is kaptak a szaharaiakon keresztül, később pedig, Kr.e. 2.500 táján e fajta déli részét erős andita hatás érte. 80:9.10 E faji keverék alapozta meg leginkább e kevert fehér fajta közösséget. 80:9.13 A déli fehér fajták kedvvel építkeztek és szívesen állítottak nagy sziklákat a nap tiszteletére. 80:9.15 Kr.e. 3000-re a fehér fajták jelentősen elkeveredtek Európában.

- fejlett törzsi kapcsolatok szervezői: 66:5.1 A kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.28 melynek Tut volt a vezetője. 66:5.30 A feladataik közé tartozott a békés jellegű csoportviszonyok kialakítása, a hadviselés szabályozása, valamint a törzsi kormányzás és a törzsek közötti kapcsolatok fejlesztése.

- fejlődés: 49:5.16 A halandók esetében értelmi és szellemi szempontból mérvadó, mely sokban függ az adott bolygó korától. E tekintetben meghatározó az ottani élőlénytani nemesítők segítsége és az isteni Fiak különféle rendjeinek későbbi küldetései. 117:5.6 „A fejlődésképes személyiség tényleges-valóság nyomot hagy maga után, amint a világegyetemek egyre magasabb szintjein áthalad. Legyen az elme, szellem vagy energia, a tér és idő növekvő teremtésrészei saját területükön mind módosulnak a személyiségfejlődés révén. Amikor az ember cselekszik, akkor a Legfelsőbb válaszol, és ez a kölcsönösség jelenti a fejlődés tényét.”

- fejlődés (emberi ~ ismérvei): 113:1.6 a) Önmaga megértése. b) Önmaga legyőzése. c) Saját maga egyre teljesebb szabályozása. Az elsődleges cél az Igazítóval való kapcsolat és közösség.

- fejlődés (örök emberi ~ tartalma): 108:6.8 Az „örökké szélesedő lehetőség-szférák határok nélkülivé” tágítása „felüdítő szolgálatot, páratlan kalandot, fenséges bizonytalanságot és korlátlan fejlődést” foglal magába.

- fejlődési korszakok (halandó emberfajták esetében):

50:5.4 1. A táplálkozás kora. A korai emberek ébren töltött ideje az élelem keresésével és a támadó vagy védekező harccal telt.

50:5.5 2. A biztonság kora. Az ősi vadász az élelemszerzés mellett megtakarított időt a biztonsági helyzetének javítására fordítja. Csoportokat alkot és megerősíti lakhelyét a gyűlölt idegenekkel szemben.

50:5.6 3. Az anyagi jólét kora. A táplálkozás és a biztonság bizonyos szintű megoldottságából eredő szabad időt az emberek a személyes jólétükre fordítják. Ez az emberi csoportok egy részének elnyomásával jár. E korszakot egyaránt jellemzi a gyönyörkereső mértéktelenség és a zsarnoki kegyetlenkedés.

50:5.7 4. A tudás és a bölcsesség keresése. Az előző korok tudása és tapasztalata bölcsességet eredményez a polgárosodott társadalom irányításában. A műveltség általánosan elérhetővé válik. Sok egyén éhezi a tudást és szomjazza a bölcsességet. A korszak jelszava az oktatás.

50:5.8 5. A bölcselet és a testvériség kora. Ez a társadalom erkölcsössé válásának időszaka. A halandók kezdik komolyan venni az egyéni és a közösségi tapasztalataikat, „végre elkezdik magukban keresni az okokat és józan ítélőképességre tesznek szert.” Csak bölcs erkölcsi lények képesek az emberi testvériség megteremtésére.

50:5.9 6. A szellemi törekvés korszaka. Az egyének szellemi megelégedésre és a mindenségrendi összefüggések keresésére törekszenek. A vallás ekkorra már a mindenségrendi bölcsességet és a személyes szellemi tapasztalás magasabb szintjeit jelenti. E kor oktatása a jelentéstartalmakat igyekszik megvilágítani, a műveltsége pedig a mindenségrendi kapcsolódásokra és az igaz értékekre irányul. Magas műveltségű és képzettségű, páratlan Isten-tudatú korszak ez.

50:5.10 7. A fény és élet korszaka. Ez a fizikai biztonság, az értelmi gyarapodás, a társadalmi műveltség és a szellemi fejlődés egymást követő korszakainak virágzása, melyekben az emberi vívmányok mindenségrendi egységben és önzetlen szolgálatban hangolódnak össze.

- fejlődési utak: 106:1.3 az evolúciós teremtmény számára az igazságban, a szépségben és a jóságban való fejlődést foglalja magába.

- fejlődési út és cél (emberi ~): 108:1.8 A személyiség egyesítése és az elme szellemiesítése.

- fejvadászat: 88:1.8 nagyrészt a koponyában, mint bűvtárgyban való hitre vezethető vissza. 86:5.15 Kezdetben a fejvadászat az ellenség lelkének foglyul ejtését célozta (amint a hajas fejbőr lenyúzása is). 87:2.8 Az ősök azt tartották, hogy a meggyilkoltak örömmel veszik, ha a gyilkosuk kísértetlelkét rabszolgaként a magukénak tudhatják. 87:2.8 E felfogás ösztönzőleg hatott a fejvadászatra. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- felemelkedési irányterv: 8:3.5 a továbbélő, sajátakarattal bíró teremtmények felemelése a paradicsomi tökéletesség isteni magasságaiba.

- felemelkedési világegyetemi létpálya: 30:4.1 a felemelkedő zarándokok járják, hét szakasza van.

30:4.2 „1. Bolygói halandók.

30:4.3 2. Alvó továbbélők.

30:4.4 3. Lakóvilági hallgatók.

30:4.5 4. Morontia fejlődő lények.

30:4.6 5. Felsőbb-világegyetemi védencek.

30:4.7 6. Havona-zarándokok.

30:4.8 7. Paradicsomi jövevények.”

- felemelkedő Anyagi Fiak: 40:2.1 a helyi világegyetemben teremtik őket.

40:2.2 A szolgálatuk alól felszabadított Ádámok és Évák hivatalosan is elismert felemelkedő Istenfiakká lesznek,

a) ha élőlénytani fejlesztőként teljes sikert érnek el, és a bolygó eljut a fény és élet fejlettebb szakaszaiba. Ekkor lemondhatnak a bolygói kötelezettségeikről és engedélyezik számukra, hogy tökéletessé lett Anyagi Fiakként jegyeztessék be magukat a helyi világegyetemi nyilvántartásokba.

b) Ha a bolygói minősítés sokat késik, az állandó besorolású anyagi fiak szintén felhagyhatnak a besorolásuknak megfelelő szférákon folytatott tevékenységekkel, és a felszabadításukat kérve ők is megkezdhetik a Paradicsomra tartó útjukat más felemelkedő Fiak társaságában. Céljuk az Isten megtalálása és a Halandói Végleges Testületben való örök szolgálat.

- felemelkedő halandók körei (jerusemi): 46:5.9 a rendszer hét egyközepű, egyre magasabban elhelyezkedő körből áll. 46:5.27 Központját egy emlékmű csoport foglalja el, amely a csillagrendszer 619 lakott világát jelképezi. Minden egyes bolygói emlékmű egy templom. E templomcsoport központjában az Edentia-rendszer negyven mérföld nagyságú, részlet hű és működő hasonmása áll.

- Felemelkedő-háromságivá lett Fiak: 22:7.12 Úgy jönnek létre, hogy a „végleges rendű lények alkotói erőfeszítéseik során megkísérlik háromságivá alakítani a Mindenható Legfelsőbb bizonyos fogalmi valóságait, melyeket tapasztalati úton megragadtak az időn és téren át a Paradicsomra vezető felemelkedési útjuk során.”

- felemelkedő Istenfiak: 40:0.1 helyi világegyetemi lények csoportja, akiknek hét általános osztálya került kinyilatkoztatásra.

„40:0.2 1. Az Atyával eggyé kapcsolódást elért halandók.

40:0.2 2. A Fiúval eggyé kapcsolódást elért halandók.

40:0.3 3. A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók.

40:0.5 4. Evolúciós szeráfok.

40:0.6 5. Felemelkedő Anyagi Fiak.

40:0.7 6. Átvitt közteslények.

40:0.8 7. Megszemélyesült Igazítók.”

40:0.11 A felsoroltak közül a négy utolsó nemhalandó felemelkedő fiúi rend.

- felemelkedő rendek (egyes-származásúak): 30:1.55 egyes-származású lények, akiknek öt csoportjuk van.

30:1.65 „1. Megszemélyesült Igazítók.

30:1.66 2. Felemelkedő Anyagi Fiak.

30:1.67 3. Evolúciós szeráfok.

30:1.68 4. Evolúciós kerubok.

30:1.69 5. Ki-nem-nyilatkoztatott felemelkedők.”

- felemelkedő rendek (kettős-származásúak): 30:1.29 kettős-származású lények, akik öt csoportba sorolhatók.

30:1.50 „1. Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók.

30:1.51 2. A Fiúval eggyé kapcsolódást megélt halandók.

30:1.52 3. A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók.

30:1.53 4. Átvitt közteslények.

30:1.54 5. Ki-nem-nyilatkoztatott felemelkedők.”

- felemelkedő zarándokok: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje. 26:2.2 A világegyetemek mindensége legalacsonyabb rendű, sajátakaratú teremtményei, akik a tökéletességet célzó kibontakozást képviselik. 26:3.2 A Havonába a hetedik kör kísérleti világán át lépnek be, majd haladnak befelé, az első kör irányába. Egyetlen zarándok sem kerülheti el, hogy átkeljen a fokozatosan erősödő átszellemülésnek mind a hét Havona-körén. 30:3.13 A központi szférákon állomásoznak. Sokfelé tevékenykednek, nagy önállóságot élveznek. E rend személyi összetétele folyamatosan változó, mivel az evolúciós halandók és a felemelkedő társaik összes rendjét magába foglalja.

- felemelkedői lét: 112:0.1 A kezdete az emberben lakozó Gondolatigazítóval való örök egyesülés.

- Felettes szeráfok: 39:0.1-0.2 a helyi világegyetemi angyalok hét kinyilatkoztatott rendjének második csoportja. 39:2.1 A nevüket onnan kapták, hogy a helyi világegyetemben felsőbb tevékenységek végzésével bízzák meg őket. 39:2.2 Hét csoportban működnek.

a) 39:2.3 Hírszerző Testület. A Fényes Hajnalcsillag, Gábriel létszámába tartozó angyalhadtestek tagjai, akik a helyi teremtésrészekről gyűjtenek számára információkat a nebadoni tanácsok munkájának irányításához.

b) 39:2.5 Irgalom Hangja. Ők a kegyelmet és irgalmat bemutató angyali testület tagjai. Az emberek és az angyalok felsőbbrendű késztetéseinek és szentebb érzelmeinek adnak tápot. E hadosztály igazgatói teljes-szeráfok, akik egyben képzett őrangyalok is.

c) 39:2.6 Szellem Összehangolók. A felettes szeráfok harmadik csoportjaként az a megbízásuk, hogy felkészítsék a Szalvingtonon tartózkodó felemelkedőket a morontia szintről a szellemlény állapotba történő átmenetre. A szellem elme képességeinek használatára oktatnak.

d) 39:2.7 Segédtanítók. Társai és segítői ők a tanító tanácsosoknak. Részt vesznek a helyi csillagrendszerekhez tartozó lakóvilágokon folyó hétszintű képzésben. Az Urantián is működnek az igazság és a pártatlanság ügyének elősegítése céljából.

e) 39:2.8 Szállítók. Ők e segédkező szellem csoport saját szállító testülete. Az a feladatuk, hogy a helyi világegyetemi központ viszonylatában teljesítsenek térutaztatási szolgálatot azon személyiségek közlekedésének segítésére, akik maguktól nem képesek egyik szféráról a másikra eljutni. Vannak közöttük olyanok, akik már ilyennek születtek, mások kisebb adottságokkal indulva küzdötték fel magukat e feladat ellátására. 39:2.9 A repüléshez szükséges energiát az átkelés során veszik fel.

f) 39:2.14 Adatrögzítők. A szalvingtoni és az ahhoz tartozó világokról érkező feljegyzéseket fogadják, iktatják és küldik vissza. De szolgálnak a szalvingtoni bíróságok jegyzőiként és e bíróságok vezetőinek titkáraiként is. 39:2.15 Az adatfogadók és továbbítók sajátos alosztálya a Hírközlők. A lényeges üzenetek továbbítása során kapcsolatot tartanak fenn a harmadrendű szupernáfok hírszerzési irányítóival, a Teljes Szeráfi Testület megdicsőült hírszerzési irányítóival, 39:2.16 a felsőbb-világegyetemi felsőbb adatrögzítőkkel, a Havona adatrögzítőivel, valamint a tudás paradicsomi őrzőivel is.

g) 39:2.17 Tartalékosok. 39:2.18 „E testületben az angyalok minden csoportjának minden fajtája képviselteti magát.”

- felfogóképesség (emberi ~): 118:10.3 Az ember egyre kiteljesedő képessége az idő anyagi tényeinek, a gondolkodás jelentőségteljes eszméinek és a szellemi látásmód értékes eszményképeinek megértésére.

- felismerés: 111:4 1 „a külvilágból felfogott érzetkeltő hatásoknak az egyén emlékmintáiba való illesztésének értelmi folyamata.” Lásd még → „megértés” → „jelentéstartalmak”

- Felsőbb Erkölcstan Melkizedek-kara: 35:3.22 A melkizedekek honvilágán található és az eredeti Melkizedek Atya vezeti. Más világegyetemekből is fogad cseretanulókat akiknek létszáma több mint százezer fő.

- felsőbb-világegyetem: 15:2.8 Tíz nagyövezet alkotja, mely közelítőleg egy billió lakható bolygót foglal magába. Épített központi világát három Nappalok Elődje irányítja.

- felsőbb-világegyetemek (jellemzők): 117:7.13 Az a céljuk, „hogy olyan tökéletessé váljanak, mint a Havona”.

- 117:7.13 Magukban hordozzák a Havona tökéletesség lehetőségét.

- 117.7.13 A tökéletesedésük „fizikai és szellemi előrelépést, továbbá igazgatási, irányítási és testvéri fejlődést jelent.”

- 117:7.13 „az eljövendő korszakokban az összhanghiány, a téves igazodás és a helytelen alkalmazkodás lehetőségei fokozatosan megszűnnek” e teremtésrészekben.

- 117:7.13 A tökéletessé válásukat követően az „energiakörök az elmével tökéletes egyensúlyban lesznek és az elmének való alárendeltségük teljessé válik, míg a szellem a személyiség jelenlétében megszerzi az uralmat az elme felett.”

- 117:7.15 Jelenleg éles határvonalak húzódnak közöttük.

- 117:7.15 A távoli jövőben tökéletessé tett egészként fog működni.

- felsőbb-világegyetemek békéltetői: 25:3.14 bizottságuk „a Nappalok Elődeinek általános felügyelete és a Kép Segítők közvetlen irányítása alatt szolgál a Paradicsom eléréséig. A Paradicsomon való ottlétük alatt annak a Tökéletes Szellemnek jelentenek, aki a származási helyük szerinti felsőbb-világegyetemet vezeti.” 25:3.13 Ezen a szinten az isteni döntésvégrehajtó már nem rendelkezik büntető hatalommal. A békéltetők a felemelkedő zarándokok tanácsadóivá és tanáraivá váltak. 25:3.16 A számuk növekedésével átkerülnek a paradicsomi tökéletes tanácsba, „ahonnan úgy kerülnek ki, mint a Végtelen Szellem által a világegyetemek mindensége számára létrehozott egyeztető testület”.

- felsőbb-világegyetemek Hírvivői: 23:2.15 egy felsőbb-világegyetem vezetői rajtuk keresztül képesek közvetlenül és személyesen érintkezni egy másik felsőbb-világegyetem vezetőivel. Közvetlenül kiküldhetők az egyik felsőbb-világegyetemi központról egy másik felsőbb-világegyetemi központra. 23:2.17 A felsőbb-világegyetemi szolgálatuknak nincs korlátja; működhetnek a felsőbb ítélőszékek döntésvégrehajtóiként vagy a teremtésrészek javát szolgáló információk megszerzőiként.

- felsőbb-világegyetemek közötti kapcsolat: 39:2.4 egymással rendszerint csak a paradicsomi információs elosztóközpont által biztosított eszközök és lehetőségek révén képesek érintkezni, mivel energiakülönbség van a különböző felsőbb kormányzatok ügyletei és jelentései között, ami az adatok elkülöníthetőségét teszi lehetővé.

- felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei: 26:1.13 ők a szekonáfok, a terciáfok és az omniáfok. „A szekonáfok, a Tükröző Szellemek gyermekei különböző minőségben szolgálnak a hét felsőbb-világegyetemben. A Végtelen Szellemtől származó terciáfok végeredményben a Teremtő Fiak és a Nappalok Elődeinek összekötői szolgálatát látják el. Az omniáfok a Végtelen Szellem és a Hét Legfőbb Végrehajtó együttes teremtményei, és kizárólag az utóbbiaknak szolgálnak.”

- felsőbb-világegyetemi felkészülési és műveltségi rendszer: 30:4.22 „a kisövezeti fogadószféráktól a tíz nagyövezethez tartozó tanulmányvilágokon keresztül a felsőbb-világegyetemi központ felsőbb műveltségi szféráiig terjed.” 30:4.23. Itt a fejlődés a megtanult dolgok átadásának gyakorlata által történik. A fő tárgy a felsőbb-világegyetemi igazgatás.

- felsőbb-világegyetemi kisövezetek békéltetői: 25:3.11 a békéltető biztosok a helyi világegyetemi problémákkal való foglalkozást követően lépnek a felsőbb-világegyetemük kisövezetének problémáihoz. Magasabb szintre kerülve egyre kevesebb anyagi jellegű feladatot kapnak és fokozatosan az irgalom-igazságosság új szerepkörében kezdenek működni úgy, hogy közben az anyagi szempontokat is a helyén kezelik.

- felsőbb-világegyetemi nagyövezetek békéltetői: 25:3.12 a bizottság tagjai számára itt már egyre több a feltárandó és megmagyarázandó rejtélyes jelenség. Így fokozatosan a különbségek elbírálóinak szerepéből átlépnek a rejtélyek megmagyarázóinak szerepkörébe. Bírákból magyarázó tanítókká fejlődnek.

- felsőbb-világegyetemi körök: 15:9.3-15:9.10

15:9.4 „1. A paradicsomi Hét Tökéletes Szellem egyikének egyesítő értelem-köre. Az ilyen mindenségrendi-elme kör egyetlen felsőbb-világegyetemre korlátozódik.

15:9.5 2. A hét Tükröző Szellem tükrözőműködés-szolgálati köre az egyes felsőbb-világegyetemekben.

15:9.6 3. A Titkos Nevelők titkos körei, melyeket Divinington bizonyos mértékig összekapcsol és az Egyetemes Atyához irányít a Paradicsomra.

15:9.7 4. Az Örökkévaló Fiú és az ő paradicsomi Fiai közötti közvetlen kapcsolat fenntartását szolgáló kör.

15:9.8 5. A Végtelen Szellem fényes jelenléte.

15:9.9 6. A paradicsomi híradások, a havonai térjelentések.

15:9.10 7. Az erőtér-központok és a fizikai szabályozók energiakörei.”

- Felsőbb-világegyetemi Központok: 29:2.13 mind a hét felsőbb-világegyetem központi szféráján ezer harmadrendű erőtér-központ van. „Az elsődleges energiának a három, egyenként tíz részből álló árama ezen erőtér-központokba érkezik, de hét különleges és pontosan irányított, bár nem tökéletesen szabályozott erőtér-kör lép ki az egyesített tevékenységük központjából.” 29:2.14 A felsőbb-világegyetem erőtér-tartalma tehát háromállapotú energia, melynek mindegyik fokozata tíz részből tevődik össze.

- Felsőbb-világegyetemi védencek: 30:4.1 a felemelkedői halandói lét egyik szakaszában levő halandók megnevezése, 30:4.22 akik a felsőbb-világegyetemi felkészülési világokra érkezve elismert szellemekké és a Nappalok Elődeinek védenceivé válnak.

- Felsőség Háromságivá Tett Titkai: 18:1.1 hetvenen vannak, akik a paradicsomi segédszférák legbelső, az Egyetemes Atya személyes körének is mondott hét világát vezetik tíz-tíz tagú testületben.

- Felsőség Istenség: 0:1.11 e szintet a véges lételvi létezőkkel kapcsolatos működésként lehet felfogni.

- Felsőségi Kísérők: 26:6.1 kizárólag a központi világegyetem hatodik körén szolgálnak, és nem keverendők össze a Végzős Kísérőkkel, akik a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei.

- Felsőség tíz Titka: 13:2.9 Aszendington irányítói.

- Felsőség háromságivá tett Titkai: 13:2.10 a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és a Legfelsőbb-Végleges Isten közös titkai.

- felsőtudatosság: 130:4.9 A tudat tudata. Az ember tudatában van a saját tudatának, míg az „állati elme csak a tárgyias világegyetemnek van tudatában.”

- feltámadás (megítéltetési ~): 113:6.8 Az alvó továbbélők feltámadása. Kegyelem-szólításnak is mondják. 47:3.3 Ekkor történik meg a szeráfi végzet-őrangyal által őrzött morontia-lélek és a Gondolatigazítónál levő szellem-elme „letét” újraegyesítése, mely a teremtményi alvó továbbélő személyiség összeállítását jelenti. 30:4.15 Ekkor valósul meg a lélek és az Igazító újratársulása, a személyiséget alkotó tényezők újraegyesítése morontia alakban. 52:5.5 Az Urantia lázadás miatti elszigetelése felfüggesztette azon eljárást, mely révén a halandók a haláluk után közvetlenül jutottak el a lakóvilágok területére. Krisztus Mihály napjai előtt minden léleknek aludnia kellett a megítéltetési, illetve a különleges ezeréves feltámadásokig. „De pünkösd óta az urantiai halandók közvetlenül juthatnak el a morontia szférákra.” 76:5.3 Történt megítéltetési feltámadás Ádám és Éva Urantiára való megérkezésével egyidejűleg is.

- feltámadási csarnok: 112:5.16 Élet-összeállító terem. Itt válik lehetővé az alvó-továbbélő tudat újbóli megjelenése az új morontiai, elme és szellemi természetű energia-kapcsolat révén. 47:0.1 A Jerusem első világának első segédszféráján található 47:3.5 az Új Élet Templomában. Ennek hét szárnya az idő hét fajának feltámadási csarnoka. 47:3.2 A személyiség-összeállításra szolgáló templom az első lakóvilág központja, a szeráfi beteljesülés-őrangyalok, a Gondolatigazítók és a feltámadási főangyalok gyülekezőhelye.

- feltámadás utáni időszak:

a) 47:3.6 Az újraszemélyesült lélek a feltámadási csarnokban ébred, majd

b) a Melkizedek-részlegbe megy, ahol állandó lakos besorolást kap.

c) Ezután tíz nap személyes szabadságban részesül, melynek során szabadon ismerkedhet a környezettel, a programmal, és utána nézhet a szeretteinek is.

d) 47:3.7 Ezt követően kezd hozzá az értelmi felkészüléshez és a paradicsomi célú szellemi fejlődéshez.

e) 47:3.10 A magasabb lelki fejlettségű halandók a tíz napos szabadság leteltével átkelési alvásba kerülve jutnak a második lakóvilágra, majd így tovább, egészen a nekik előírt lakóvilágig. 47:4.4 Ilyenkor az Igazító már nem távozik el. Bár később a felemelkedő újabb és újabb, kidolgozatlan morontia testben ébred, de a személyisége már érintetlen marad.

- Felügyelő szeráfok: 39:3.1 a helyi világegyetemi angyalok azon csoportja, akiket a csillagvilágok kizárólagos szolgálatára jelöltek ki.

a) 39:3.2 Segédfelügyelők. Ők a Csillagvilági Atyák közös munkájának a segítői. Az „egész csillagvilág egyesítésével és egyensúlyba hozatalával foglalkoznak.”

b) 39:3.3 A Törvény Előrevetítői. Feladatuk a csillagvilági törvényalkotók számára olyan előterjesztések készítése, melyek azt mutatják be, hogy az adott indítvány milyen mértékben érintheti a szabad akaratú teremtmények életét. Nem keresik egyik csoport kegyét sem, „viszont a mennyei törvényalkotók előtt abból a célból jelennek meg, hogy azokért szóljanak, akik nem tudnak megjelenni és az érdekeiket maguk képviselni.” Látják és képviselik az emberi benső igaz vágyódását is.

c) 39:3.4 A Közösségi érzék Kialakítói. Az őszinte társas kapcsolatok és a világegyetemi teremtmények közösségi fejlődésének előmozdításán munkálkodnak. Elősegítik az egyének jobb önmegértését és a valóban kölcsönös megbecsülésen alapuló társulások létrejöttét. 39.3.5 Földi munkálkodásuk közé tartozik azon egyének összehozása, akik hatékonyan és egyetértésben tudnak működni az adott cél elérése vagy egy feladat eszményi formában történő ellátása érdekében. 39:3.6 Az Edentián hetven egységbe szerveződve a központi szféra körül keringő hetven morontia fejlődési világon szolgálnak.

d) 39:3.7 Az Erkölcstani érzék Fejlesztői. Segítik a személyek közötti kapcsolatok erkölcsi értékének teremtményi elismerését, a testvériességgel kapcsolatos igazságok felfedezését. Ők az erkölcstani megbecsülés előremozdítói, de működnek önkéntes tanácsosként a bolygók vezetői mellett és csereoktatóként a csillagrendszerbeli felkészülési világokon. Sokat találkozunk majd velük az edentiai társadalmi kutatóintézetekben, a Norlatiadek központ hetven segédszféráján.

e) 39:3.8 Szállítók. A felügyelő szeráfok ötödik csoportja a csillagvilági központok viszonylataiban szállít lényeket. Képesek a céljuk, a sebességük és az irányuk repülés közben történő változtatására. Mozgásuk során mindhárom egyetemesen hozzáférhető energiavezetéket igénybe tudják venni. Képesek a földi másodpercenkénti 893.000 kilométeres sebesség elérésére is.

f) 39:3.10 Adatrögzítők. A felügyelő szeráfok hatodik rendjeként a csillagvilági ügyek különleges feljegyzőiként működnek, így az Edentián, a mi csillagvilágunk norlatiadeki központján is.

g) 39:3.11 Tartalékosok. A csillagvilági központokon tartózkodva a vezetők hírvivőiként segédkeznek vagy a vorondadekek mellett végeznek munkát.

- Fenséges felügyelő: 109:7.7 Az Urantia bolygóügyi Vorondadek-megfigyelője, a világunk veszélyhelyzeti kormányzója.

- Fenséges Hírvivők: 22:2.1 A Háromságot-elért Fiak felemelkedői csoportjába tartozó tökéletessé lett halandók, akik kiálltak már lázadást vagy ezzel egyenértékű módon másként bizonyították a személyes hűségüket.

- Fenséges Hírvivők (jellemzők): 22:2.7 A felsőbb-világegyetemi tevékenységek mindenféle szakaszával kapcsolatos feladatokat végezhetnek.

- 25:6.3 Feladataik közé tartozik a Mennyei Adatrögzítők eredeti szellemi feljegyzéseiről készített félfizikai másolatok megfelelőségének hitelesítése is.

- 117:2.4 Háromság által befogadottak.

- 117:2.4 Nem vesznek részt a jelen világegyetemi korszak növekedésében.

- 117:2.4 Jelen helyzetük a megelőző világegyetemi korszakra jellemző, annak felel meg.

- 117:2.4 A Háromság általi elismertségük szintje nem fog változni.

- 117:2.4 Esetükben „a tapasztalás többé már nem eredményez növekedést.”

- Fenséges Megfigyelő: 114:4.1 Vorondadek Fiú, akit az edentiai Fenségesek megfigyelőnek küldtek az Urantiára a bolygói lázadás kitörését követően. Egyben ő a bolygó felségjogának őre. Időszakonként váltják. 114:4.2 Azon ügyekben bír hatáskörrel, melyeket még a Lucifer-féle lázadás idején vontak magukhoz az edentiai Fenségesek. A Vorondadek Fiú szoros tanácsadói kapcsolatot tart fenn a bolygófelügyelőkkel. Továbbá a faji biztosok csoportvezetőit tanácsadó igazgatóként felügyeli. 114:4.3 Bolygói válsághelyzet esetén a Fenséges Megfigyelő lenne a kormány tényleges, önálló jogkörű vezetője. 114:4.4 Ekkor utasítási jogkörrel bírna „a bolygón tartózkodó minden segítő és az igazgatásban szolgálók felett, kivéve a főangyalok hadosztályszintű szervezetébe tartozókat.” A feljegyzések szerint bolygói szintű válsághelyzet – az 1930-as évekig – harminchárom alkalommal történt. 144:4.5 A vorondadek kormányzással a csillagvilági uralkodók felsőbb rendű bölcsessége jut el „az emberi birodalmak ügyeinek intézésébe.”

- Fenséges összekötő: 43:4.10 a Lucifer-féle lázadás óta működik a csillagvilági kormányzat tanácsadójaként az Edentián, a bűnnel és a lázadással kapcsolatos magatartást érintő ügyekben.

- Fenséges Segédek: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. 37:4.1 A helyi világegyetemen kívülről származó önkéntes lények csoportja, akik átmeneti képviselőként vagy megfigyelőként vannak jelen. Változó létszámúak. 37:4.2 A helyi világegyetem így részesül az olyan paradicsomi származású lények segédkezéséből, mint pl. a Bölcsesség-tökéletesítők, az Isteni Tanácsosok, a Világegyetemi Ítélők, az Ihletett Háromsági Szellemek, a Háromságot-elért Fiak, a Független Hírvivők, a szupernáfok, a szekonáfok vagy a terciáfok. Céljuk, hogy a segédkezésük által a „Nebadon jobban összhangba kerüljön az orvontoni eszmékkel és a paradicsomi eszményképekkel.” 37:4.3 Ilyenkor a helyi teremtésrész előírásaihoz igazodva dolgoznak. 37:4.5 Többnyire a nebadoni paradicsomi személyiségek – a Nappalok szövetsége, a Teremtő Fiú, a Nappalok Hűséges Követője, az Ítélkező Fiak és a Háromsági Tanító Fiak – mellé rendelik őket segítségül. A munkájuk jobb megértést, több tapasztalatot és teljesebb előrelátást testesít meg.

- Fenségesek uralkodása az emberek országain: 43:3.7 (+ 73:0.2 + 114:4.2) „Az edentiai Fenségesek a luciferi elszakadás idején a lázadó világok bolygói fennhatóságának bizonyos területeit magukhoz vonták. E hatalom gyakorlását ma is folytatják”. 43:3.8 Amikor pedig „Mihály, a Teremtő Fiú az utolsó alászállását teljesítette, az alászállásával összefüggő minden urantiai ügyet közvetlenül a Norlatiadek Fenségesei felügyeltek”. 93:3.4 Ők „az Urantia istenei”, akik 114:0.1 „számos mennyei erő és közvetítő útján uralkodnak az emberi világokon, de leginkább a szeráfok segítségére támaszkodnak.” 43:9.4 „A Fenségesek nemigen érintettek az egyes emberek boldogulásának elősegítésében a lakott bolygókon; ők inkább az emberek országait uralják, mintsem az egyedek szívét.” 114:4.1 Kiküldöttük – egy Vorondadek Fiú – az Urantia bolygó felségjogának őre. 114:7.9 A Fenségesek uralkodása a beteljesülés tartalékosainak működésén keresztül is valósul. Lásd még → „Fenséges megfigyelő”

- félelem (aggódás): 68:3.1 a mindennapos formája élettani eredetű, „félelem a fizikai fájdalomtól, a kielégítetlen éhségtől vagy valamilyen földi csapástól; azonban a kísértetektől való félelem a rettegésnek egy új és magasabb foka lett.” 68:3.3 A kísértetektől való félelem átlépi és meghaladja az egyed elemi igényeit és a csoport fenntartására irányuló küzdelmeket. 86:3.1 A halállal való szembesülés félelmet váltott ki az őseinkből. 68:3.3 „A halottak eltávozott szellemeitől való rettegés a félelem új és meglepő formáját hozta a felszínre, az iszonyat megdöbbentő és félelmetes fajtáját, mely hozzájárult ahhoz, hogy a régi korok laza társadalmi rendjei összeálljanak az ősi idők jóval fegyelmezettebb és alaposabban szabályozott kezdetleges csoportjaivá.” Ha a félelem oka nem valós dolog, akkor a félelem babonás jellegűvé válik. 86:0.2 A korai ember félt a természeti erőktől. E félelem úgy vált vallási jellegűvé, hogy a természet megszemélyesült, szellemiesült, később pedig megistenült az ember tudatában. 86:1.3 A balszerencsétől való állandó félelem bénító hatással volt az ősi emberekre. 86:2.1 Az aggódás az elméjük természetes állapota lett. 86:2.1 Ha az aggódó félelem állandósul, evolúciós változásokat, biológiai alkalmazkodást indít el a testben. 89:1.2 Hajdan a kísértetek szellemi megtorlásától való félelem olyan erős volt az emberi elmében, hogy valamely tabu megsértésének tudata halált is okozhatott. Az ilyen halál a tabuk megtartásának fontosságát erősítette az élőkben. 88:4.8 A varázslástól való félelem szintén tud olyan erőt gyakorolni az emberi elmére, amely ölni is képes. 92:1.4 A félelem mindig alapvető vallási ösztönző volt. „A félelem alakítja az evolúciós vallás isteneit és mozgatja az elmaradott hívők vallási szertartásait. A polgárosodás kibontakozásával a félelmet módosítja a hódolat, a csodálat, a tisztelet és a rokonszenv, és később tovább befolyásolja a bűntudat és a megbánás.” 76:4.6 Ádám gyermekeit a félelem kevésbé érintette, mint az Urantia evolúciós lakóit. „Az Urantia mai emberfajtáiban azért van még mindig annyi félelem, mert nagyon kevéssé részesültek az ádámi élet-sejtanyagból”.

- féltékenység (nemi ~): 82:4.4 a fejlődő erkölcsök terméke. Az ősi férfi nem volt féltékeny, csak a tulajdonát óvta. A feleségre azért is vigyáztak, mert annak hűtlensége leszármazással és örökséggel járt.

- fémművesség: 81:3.4 a fémeket a korai ipari és kereskedő városokban kezdték elterjedten alkalmazni. Az anditák dolgoztak először a vassal, az arannyal és a rézzel. 81:3.5 Mivel könnyű volt megmunkálni, ezért először az aranyat keresték és díszítő elemként használták. Ezt követte a réz, amely nem volt általános addig, amíg nem került ötvözésre az ónnal, ami a keményebb barnarezet eredményezte. 81:3.4 „Nem voltak elkülönült korok, mint kőkor, bronzkor vagy vaskor; mindhárom egyidejűleg létezett más és más helyen.”

- fény: 0:6.8 – 0:6.9 van anyagi fény, a mindenségre való értelmi rálátás fénye és szellem-fényesség, az utóbbi „a különféle rendű szellemlények személyiség-megnyilatkozásának jellemző vonására utaló jelkép”.

- fény (szellem-fény): lásd → „irányfény”

- Fényes Hajnalcsillag: 32:2.6 Ő „a helyi világegyetem főigazgatója, a Teremtő Fiú személyes társa, aki minden jellembéli ismérvében hozzá hasonló, bár az isteniségi sajátosságaiban határozottan korlátozottabb.” Ő az azonosság „első teremtői fogalmának és az isteniség eszményképének megszemélyesülése.” 21:2.11 A helyi világegyetem elsőszülött honos lénye. 21:2.11 A Mihály Fiú távollétében a helyi világegyetemi kormány vezetője. (A Nebadon helyi világegyetem főigazgatója Gábriel.)

- Fényes Hajnalcsillagok: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. Minden egyes helyi világegyetemben egy van belőle. Ő „a helyi világegyetemben honos összes teremtmény közül az elsőszülött.”

- fény és élet első bolygói szakasza: 55:4.4 az ilyen bolygókat három vezető közösen igazgatja. 55:4.5 A Bolygó Fejedelem, akit a Háromsági Tanító Fiak végleges testületének vezetője is tanácsol, 55:4.7 a végleges rendű lények bolygói testületének vezetője és 55:4.7 Ádám a feleségével, akik összehangolják az előbbi kettő irányító tevékenységét. 55:3.13 A fényben megállapodott bolygók alárendelt igazgatási központjait – melyekből a bolygó méretétől függően száznál is több lehet – az alábbi csoportok egyike irányítja.

a) 55:3.14 Fiatal Anyagi Fiak és Leányok, akiket a csillagrendszeri központról hoznak Ádám és Éva segédjeiül.

b) 55:3.15 A Bolygóherceg félig halandó kíséretének leszármazottai.

c) 55:3.16 Ádám és Éva bolygón született leszármazottai.

d) 55:3.17 Köztes teremtmények, akik emberi testet kaptak.

e) 55:3.18 Igazítóval eggyé kapcsolódást elért halandók. (Saját kérelemre kapnak időleges felmentést az átmenet alól a világegyetemi vezető tisztségben lévő Megszemélyesült Igazítótól.)

f) 55:3.19 A bolygó felkészített halandói, akik már rendelkeznek a legfelsőbb szolgálat morontia templomban átadott kitüntetésével.

g) 55:3.20 Bizottság a bolygó három halandójából, akiket a polgárok választanak a képességeik és a felkészültségük alapján.

- fény és élet második bolygói szakasza: 55:4.11 egy élethordozó megjelenését követően folytatódik a halandó faj megtisztítása az értelmi, bölcseleti, mindenségrendi vagy szellemi szempontból alacsonyabb rendű tulajdonságoktól.

- fény és élet harmadik bolygói szakasza: 55:4.13 a bolygólakók képességei kiteljesednek. Szorosan együtt dolgoznak az Estcsillagokkal és a Háromsági Tanító Fiakkal.

- fény és élet negyedik bolygói szakasza: 55:3.11 e korszaktól kezdve a végleges rendű világokon minden felemelkedő köteles valamilyen átmeneti feladatot ellátni az evolúciós fejlődés egy korábbi szakaszában járó bolygón.

- fény és élet ötödik bolygói szakasza: 55:4.20 „A végleges rendű bolygói lét e szakaszának jellemző változásai csaknem teljesen a fizikai területekre terjednek ki és ebben elsődlegesen a Fizikai Főszabályozók érintettek.”

- fény és élet hatodik bolygói szakasza: 55:4.21 ezen időszak „a teremtésrész elmekörei újszerű működésének kialakulását hozza el. Úgy tűnik, hogy ekkorra a mindenségrendi bölcsesség válik a világegyetemi elmesegédkezés alkotójává.”

- fény és élet hetedik bolygói szakasza: 55:4.22 e korszak elején „a Bolygó Fejedelem Háromsági Tanító tanácsosához csatlakozik egy, a Nappalok Elődei által kiküldött önkéntes tanácsadó, és a későbbiek során társaságuk tovább bővül egy harmadik tanácsossal, akit a felsőbb-világegyetemi Legfőbb Végrehajtó küld hozzájuk.” 55:4.23 E korban Ádám és Éva mindig mentesül a vezetői feladatok alól. A bolygó halandó végrehajtójával egy másik Anyagi Fiú is társulhat, ha van ilyen a végleges rendű testületben. De önkéntes alapon egy Melkizedek is vállalkozhat a társult vezetésre. 55:4.30 A segédként hozott Anyagi Fiak és Leányok komoly befolyást gyakorolnak a bolygó társadalmi és gazdasági rendjére. Ha eközben az emberré válás mellett döntenek, akkor a halhatatlanságukat elveszítve Igazítót fogadnak, és elindulnak a Paradicsom felé. 56:10.1 E korszak hetedik szakaszának halandói „egyre többet tudnak meg a Legfelsőbb Istenről, miközben élénken észlelik a Végleges Isten mindenre kiterjedő segédkezésének valóságát.”

- fény és élet bolygói korszakok (jellemzői): 117:7.3 Felettük a Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei gyakorolnak korlátozott mértékű felsőségi fennhatóságot.

- 55:0.3 A teljes jövő örökkévaló korszaka.

- 55:1.1 A Háromsági Tanító Fiak jelentik be.

- 117:0.2 Ott következik be, ahol a világegyetem lényei a lehetőségeikhez mérten teljes odaadással élik meg az Isten akaratát.

- 55:0.2 Meghatározatlan ideig tart a lakott világokon.

- 55:0.2 Az Ítélkező Fiak egymást követő ítélői tevékenysége alapján osztható korszakokra, megítéltetési időszakokra.

- 55:0.4 A Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók világai is olyan irányban fejlődnek, mint az Igazítóval eggyé kapcsolódott lények világai.

- 20:9.4 „a halandók lakta világok evolúciós célja a jelen világegyetemi korszakban.”

- 32:3.2 Egy helyi világegyetem akkor állapodik meg a fejlődésnek ezen a szintjén, amikor a növekedés és fejlődés fizikai lehetőségeit már kimerítette és az összes lakott világának szellemi helyzete mindörökre rendeződött.

- 55:3.1 Már a kezdeti bolygói időszakaira jellemző az egy nyelv, az egy vallás és – a szabályosan fejlődő bolygók esetében – az egy emberfajta.

- 55:3.1 E világok lakói közösen, közel azonos mértékben támogatják anyagilag 55:3.3 a tudományt, a nevelést, a bölcseletet, 55:3.4 a versengő játékot, a társas kikapcsolódást, a művészetet, 55:3.5 a társadalmi szolgálatot, az emberbarátságot és a vallást.

- 55:3.7 A bolygók természeti erőforrásai közösségi tulajdonban vannak.

- 55:3.1 Itt is előfordulnak még balesetek, betegség és öregség.

- 55:3.9 A férfiak és a nők párokban töltenek be igazgatási beosztásokat, látnak el tanítói tevékenységet és igazságszolgáltatási feladatot.

- 55:5.1 A bolygók e korszakait fizikai tökéletesség, értelmi előrehaladás és szellemi fejlődés jellemzi.

- 55:5.2 A szegénység, a társadalmi egyenlőtlenség, az elfajzás, a bűnözés és az elmezavar ritka jelenség.

- 55:5.3 A társadalom igazgatása tökéletes rendben történik.

- A tudomány, a művészet és a gazdaság virágzik.

- 55:5.4 A hadseregek megszűnnek, és az önmérséklet veszi át a törvények helyét.

- 55:6.8 Azon halandók szellemi szintje, akik olyan bolygóról jönnek, amely már régóta a fény és élet hetedik szakaszában van, a helyi világegyetemi székhely morontia világaira érkezők szellemi szintjével vetekedik.

- 55:7.3 Mikor e korszak az Urantián beköszönt, a Bolygóherceg jelenlegi helyettese, Makiventa Melkizedek lesz a Bolygó Fejedelem. Segítőtársként pedig vele lesz Ádám és Éva egy olyan fia és leánya, akik jelenleg a Norlatiadek Fenségeseinek védenceiként az Edentitán tartózkodnak.

- 47:0.3 Amikor egy csillagrendszer eljut erre a szintre, akkor a lakóvilágok – az elsőtől a hetedikig – fokozatosan megszűnnek halandó-felkészülési állomásként szolgálni. E világok más célú irányítását a csillagrendszerben összegyűlt, növekvő létszámú, végleges rendű lényekből álló népesség veszi át.

- fény és élet (bolygón túli) szakaszai: 55:0.2 Az Ítélkező Fiak egymást követő ítélői tevékenysége alapján osztható korszakokra, megítéltetési időszakokra. 55:0.4 Hét szakasza van.

„55:0.5 1. Az első vagy bolygói szakasz.

55:0.6 2. A második vagy csillagrendszeri szakasz.

55:0.7 3. A harmadik vagy csillagvilági szakasz.

55:0.8 4. A negyedik vagy helyi világegyetemi szakasz.

55:0.9 5. Az ötödik vagy kisövezeti szakasz.

55:0.10 6. A hatodik vagy nagyövezeti szakasz.

55:0.11 7. A hetedik vagy felsőbb-világegyetemi szakasz.” 117:6.23 Amikor az összes, tehát a jövőben létrehozott világegyetemek is belépnek e korszakba, „akkor válik a Legfelsőbb minden teremtmény számára világegyetemi ténylegességgé.”

- fény és élet első vagy bolygói szakasza: „55:7.1 E kor a morontia templomnak az új bolygóközponton való megjelenésétől addig tart, amíg a teljes csillagrendszer meg nem állapodik a fényben és életben.”

- fény és élet második vagy csillagrendszeri szakasza: 55:7.4 „amikor a legfiatalabb – tehát a fényben és életben utolsóként megállapodott – világ is csillagrendszeri időben mérve már ezer éve a végleges állapotban van, akkor az egész csillagrendszer belép a biztos egyensúlyi állapotba, és az egyes világok bevezettetnek a fény és élet időszámításának csillagrendszeri korszakába.” 55:8.1 A legfelsőbb szintű igazgatási testület a csillagrendszeri nagytanácskozás. Tagjai a Bolygófejedelmek. Bár e világok rendszere gyakorlatilag önkormányzó, a tanácskozás döntései fölött a Csillagvilági Atyák vétójogot gyakorolnak. A csillagrendszeri jogalkotó gyűlésbe – melynek helye a központi világ – minden bolygó tíz képviselőt küld. A bíróságokat a csillagrendszer székhelyén állítják fel, a fellebbezéseket pedig a világegyetemi központon bírálják el. 55:8.2 Később a jogalkotó gyűlés vezető tisztviselője és a csillagrendszeri legfelsőbb bíróság önkéntes tanácsadója a Kinevezett Őr lesz, aki a felsőbb-világegyetemi Legfőbb Végrehajtó képviselője. 55:8.4 A megszilárdult csillagrendszeri szakasz működését Midszonit lények is segítik – a jogalkotó gyűléseket tanácsosként, az ítélőszékeket pedig tanácsadóként.

- fény és élet harmadik vagy csillagvilági szakasza: 55:8.7 akkor kezdődik, amikor „az adott csillagvilág utolsó csillagrendszere is elér a biztos egyensúlyi állapotba, és a világegyetemi intézők – a Tökéletes Fiú, a Nappalok Szövetsége és a Fényes Hajnalcsillag – megérkeznek a csillagvilági központra abból a célból, hogy a Fenségeseket az újonnan tökéletessé vált, a lakott világokból álló száz végleges rendű csillagrendszer-család korlátlan uraivá nyilvánítsák.” 55:9.1 E korszakban sok csillagvilági és világegyetemi tevékenység kerül át a csillagrendszeri székhelyekre. A „felsőbb-világegyetem képviselői új és bensőségesebb kapcsolatba kerülnek a bolygók, a csillagrendszerek és a világegyetemek uraival. Ezen új társulásokkal egyidejűleg bizonyos felsőbb-világegyetemi intézők mint a Fenséges Atyák önkéntes tanácsadói rendezkednek be a csillagvilági székhelyeken.” 55:9.2 A csillagvilágok megszűnő jogalkotói szerepkörét a Csillagrendszer Fejedelmek háza látja el, melynek elnökei a Fenségesek. Az igazgatás működtetésében a havonai és a paradicsomi kapcsolatok egyre nagyobb szerepet játszanak. 55:9.3 Az egyesített csillagvilágok a korszak fejlődésének hatodik szakaszában válnak gyakorlatilag is teljesen önállóvá. A korszak hetedik szakaszában a csillagvilágok már ténylegesen is együttműködnek a felsőbb-világegyetemi urakkal. Ezzel egy időben „a helyi világegyetemi kormányzat az új nagy-világegyetemi kötelezettségekkel járó felelősségi körökhöz való felemelkedésre törekszik.”

- fény és élet negyedik vagy helyi világegyetemi szakasza: 55:10.1 egy világegyetemnek a fényben és életben való megállapodásával kezdődik, amely együtt jár a felsőbb-világegyetemi körökbe való bekapcsolódással. A Nappalok Elődei kihirdetik a korlátlan hatáskörű legfelsőbb tanács megalakítását, 55:10.2 amely e fejlett létszint új kihívásaival foglalkozik. 55:10.1 E tanács elismeri a Teremtő Fiú fennhatóságának folytonosságát. 55:10.3 A Társfelügyelő felkéri az összes Kinevezett Őrt a helyi világegyetemi egyensúlyba hozatali testület létrehozására, melyet a Melkizedek Atyával közösen felügyel. Az Ihletett Háromsági Szellemek egyik testületét pedig kijelölik a Nappalok Szövetségének szolgálatára. 55:10.4 A helyi világegyetemi Anyaszellem új kapcsolatok létrejöttét tapasztalja meg a felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellemmel. Gábriel is közvetlen összeköttetést teremt a Nappalok Elődeivel. Az ilyen kapcsolat akkor bír jelentőséggel, amikor a Teremtő Fiú időlegesen elhagyja a központi világot. 55:10.5 Az Ítélkező Fiak továbbra is a megítéltetések bíráiként működnek. Azonban közülük száz, a Fényes Hajnalcsillag új tanácsában is részt vesz a világegyetemi székhelyen. Egy Ítélkező Fiú pedig a korszak hetedik szakaszáig legfelsőbb tanácsosi feladatkört is ellát a Csillagrendszer Fejedelmek kérésére. 55:10.6 E korban a Háromsági Tanító Fiak a Bolygó Fejedelmek és a Csillagvilági Atyák önkéntes tanácsadói, és ilyen minőségükben a korlátlan hatáskörű legfelsőbb tanácsot szolgálják. 55:10.8 A Teremtő Fiú sok időt tölt a Paradicsomon és annak világain, ahol a teremtésrészében szolgáló, véglegességet elért csoporttal tanácskozik. 55:10.9 A Teremtő Fiú igazgatási szempontból szabaddá válik. Az Isteni Segédkező társa pedig fokozatosan összekapcsolja a saját segédkezését a felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellem és a Végtelen Szellem segédkezésével. Új és magasztos kapcsolat jön létre a Teremtő Fiú, az Alkotó Szellem, azt Estcsillagok, a Tanító Fiak és a növekvő létszámú végleges rendű testületek között. 55:10.11 Amennyiben a Teremtő Fiú a külső világegyetemben szolgálna tovább, úgy 55:10.10 Gábriel válna a helyi világegyetem első számú irányítójává a Melkizedek Atya társaként.

- fény és élet ötödik vagy kisövezeti szakasza: 55:11.2 kizárólag a felsőbb-világegyetemben kialakított körökben levő száz társult helyi világegyetem állapotának összehangolásával érhető el. „55:11.1 Egy felsőbb-világegyetem akkor állapodik meg a fényben és életben, amint annak minden helyi világegyeteme is ilyen tökéletessé válik. De a hét felsőbb-világegyetem közül még egy sem érte el ezt, sőt még csak meg sem közelítette.” 55:11.2 Az anyagi teremtésrészek ilyen jellegű átállásában az erőtérközpontok és társaik érintettek.

- fény és élet hatodik vagy kisövezeti szakasza: 55:11.3 Ilyen egyensúlyba hozatali szakasz a teremtésrészek vonatkozásában még nem valósult meg. 5:11.4 Várhatóan egy új teremtményi értelmi szint megjelenésével fog együtt járni.

- fény és élet hetedik vagy felsőbb-világegyetemi szakasza: 55:12.1 egy teljes felsőbb-világegyetem fényben való megállapodásával fog megvalósulni a jövőben. Gyökeres változásokat eredményez majd a szervezeti és az igazgatási rendben, melyek a lakott világoktól a felsőbb-világegyetemi központokig terjednek.

- fény és élet nagy világegyetemi szakasza: „55:12.5 Egyikünknek sincs kielégítő fogalma arról, hogy mi fog történni, amikor a nagy világegyetem (a Havonától függő hét felsőbb-világegyetem) teljes egészében eljut a fény és élet végleges állapotába. Ez az esemény a központi világegyetem megjelenése óta végbement események közül kétségkívül a legalapvetőbb lesz az örökkévalósági beszámolókban. Vannak olyanok, akik úgy tartják, hogy maga a Legfelsőbb Lény ki fog emelkedni a szellemszemélyét burkoló Havona-rejtelemből és a hetedik felsőbb-világegyetem központjára fog költözni mint az idő és tér tökéletessé lett teremtésösszességének mindenható és élményelvi ura. De ezt tényleg nem tudjuk.”

- Fény Örömhírhozói: 31:7.2 Bármelyik végleges rendű testület vezetői szolgálatára kijelölt mennyei személyiség a Fény örömhírhozója tisztségébe kerül, mely átmeneti jellegű. E lények nem teszik le a véglegesrendűek esküjét, az adott feladat teljesítését követően visszakerülnek a korábbi besorolásukba.

- férfi: 84:3.6 az ősi férfi számára a földművelés túlságosan békés és kalandmentes volt. 84:3.7 Szívesebben harcoltak és vadásztak. 84:3.10 A férfiak a vadászat és a háború révén tanult szervezési módszereket bevezették és alkalmazták a földművelés, valamint a kézművesség terén, így komoly mértékben fejlesztették tovább a nő szertelen munkamódszereit. 84:7.2 Mivel a férfi számára a közösülés nem jár biológiai következményekkel, ezért csak lassan, az erkölcsök és a társadalmi szabályok nyomására vált érdekeltté a házasságban és az otthonalapításban.

- férfi és nő: 84:6.5 a világegyetemi teremtmények számos rendje a személyiség kettős megnyilatkozásával bír. A halandók, az Anyagi Fiak és a midszonit lények esetében ez a férfi és a női egyedben nyilvánul meg. A szeráfoknál, a keruboknál és a Morontia Társaknál a két eltérő személyiséget pozitívnak vagy küzdőnek, illetve negatívnak vagy visszahúzódónak nevezik. 84:6.4 A nők ösztönösen inkább a ráérzéseiket működtetik, ezért kevésbé tűnnek kövezetes gondolkodásúnak. 84:6.5 A férfiak és a nők esetében különbség van a természetük, a viszonyulásaik, a nézőpontjaik és a gondolkodásuk között. 84:6.6 A nézőpontbeli különbségeik okán a férfiaknak és a nőknek a morontia és a szellemi létpályájukon is szükségük van egymásra. A férfi és a női személyiségjegyek a Végleges Testületben is megmaradnak. Az emberiség e két alapvető változata mindig is érdeklődni fog egymás iránt, ösztönözni, bátorítani és segíteni fogják egymást a nyugtalanító világegyetemi problémák megoldásában és a mindenségrendi nehézségek leküzdésében. 84:1.9 A férfi és a nő együttműködése, „még ha a családról és az utódokról másként vélekednek is, a legtöbb szempontból jóval felsőbb rendű ahhoz képest, mintha két férfiról vagy két nőről lenne szó.” 84:6.7 A férfi és a nő hatékony kiegészítői egymásnak annak ellenére, hogy az együttműködésük szembenállással járhat. Közös feladatuk a társadalom fenntartása és újratermelése. 82:1.1 A közöttük levő személyiségi szakadék ellenére a nemi vágy képes összehozni őket a faj szaporítása céljából. 83:0.2 Nem akarnak egymás nélkül élni. 84:3.1 A nőt az anyaság ösztöne vezette a házasságba, de a férfi nagyobb ereje kényszerítette arra, hogy abban meg is maradjon. 84:4.4 A férfi kezdetben bizalmatlan volt a nővel. Nem értette a nőt, aki mégis vonzotta őt. 84:5.7 A nőt nem a férfi és nem az erkölcsök egyenjogúsították, hanem a tudomány. A gyári munka megjelenésével a férfi fizikai képességei többé már nem voltak alapvető fontosságúak. A nő kiszabadult az otthon börtönéből.

- Fiak köre: 26:8.1 a negyedik Havona-kör neve. Egyrészről a felemelkedő zarándokok e kör világairól mennek a Paradicsomra, hogy megértő kapcsolatot teremtsenek az örökkévaló Fiúval, másrészről pedig, az alászálló zarándokok az e körhöz tartozó világokon értik meg újszerű módon az idő és tér Teremtő Fiainak természetét és küldetését.

- Filadelfia: 130:2.3 A korai keresztény egyház keleti ágának központja.

- filiszteusok: 74:8.9 a magasan polgárosodott krétai társadalom politikai menekültjei voltak. A zsidók tőlük tanulták az ábécé használatát.

- finnek: 85:2.4 hajdanán hittek abban, hogy a legtöbb fában jó szellemek laknak.

- fiúi elismertség: 102:7.1 „az egyetlen tapasztalás, mely az atyaságot bizonyossá teszi.”

- Fiút-elértek: 26:8.5 másodrendű szupernáfok, akik 26:8.2 „a negyedik körös felemelkedő halandók szuperáfi segédkezői”, és a jelentkezőket az Örökkévaló Fiú háromsági kapcsolatainak megértésére készítik fel.

- Fiúval eggyé kapcsolódást elért halandók: 40:8.1 örök életre pályázók, akiknek a világegyetemi központ utolsó oktatási világát elérve sem sikerül a hűséges Igazítóval való azonosság-egyesítés. 40:8.3 Ekkor, ha a Teremtő Fiú túlélési bírái hivatalosan igazolják, hogy a felemelkedő halandó nem bűnös, és az atyai eggyé kapcsolódást valamilyen összehangolódási nehézség akadályozza, akkor az Igazítótól való búcsút követően „a morontia halandó azonnal eggyé kapcsolódik a Teremtő Fiú szellemének valamely egyedivé lett ajándékával.” 40:8.5 Az Orvonton felsőbb-világegyetemi létszámuk egymillió körüli. Bár feladatvégzés céljából utazhatnak a Paradicsomra, azonban osztályként az eredeti felsőbb-világegyetemükre korlátozódik a tevékenységük. 40:10.4 Ők az abandonterek és a szuszatia evolúciós kiegészítői. 40:10.10 Azonban közülük egyeseknek – bizonyos átalakulást követően – lehetősége nyílik a Paradicsomra történő felemelkedésre.

- fiúi eggyé kapcsolódást megtapasztalt teremtmények: 107:1.7 „az Örökkévaló Fiú Teremtő Fiai szellemének egyedivé tett adományai egyesítik” őket.

- fiúi viszony: 115:0.1 Az Atya Isten esetében a hozzá fűződő legmagasabb rendű kapcsolat.

- fizikai egyensúly: 15:9.15-15:9.16 a felsőbb világegyetemi szövetség tagjává válásnak, vagyis a Nappalok Elődeinek tanácsaiba való felvételnek egyik előfeltétele, mely a helyi világegyetem csillagainak és bolygóinak egyensúlyba kerülésekor következik be a közbenső csillag-átalakulási szakaszok lezárulásával. A világegyetem pályájának meghatározhatónak, biztonságosnak és véglegesnek kell lennie. 15:9.17 A másik feltétel a szellemi hűség.

- fizikai energia: 12:8.3 az egyetemes törvénynek igazán és állandóan engedelmeskedő valóság, mely 0:6.3 a megnyilvánuló mozgás, hatás és lehetőség összes szakaszának és formájának jelölésére is szolgál. 0:6.4 A megnyilvánulásainak „tárgyalásakor általánosan használjuk a mindenségrendi erő, a kilépő energia és a világegyetemi erőtér kifejezést. Ezeket gyakran a következőképpen alkalmazzuk:

0:6.5 1. A mindenségrendi erő a Korlátlan Abszolútból származó mindenféle, ám a paradicsomi gravitációra még nem válaszoló energiát jelöli.

0:6.6 2. A kilépő energia a paradicsomi gravitáció hatására választ adó, de a helyi vagy egyenes irányú gravitációra még nem válaszoló energiákat foglalja magába. Ez az energia-anyag elektron-szerveződés előtti szintje.

0:6.7 3. A világegyetemi erőtér mindazokat az energiákat jelenti, amelyekre ugyan még hat a paradicsomi gravitáció, de az egyenes irányú gravitációra már közvetlenül válaszolnak. Ez az energia-anyag és minden további energiaanyag-módosulat elektron-szerveződési szintje.”

- Fizikai Főszabályozók: 29:4.4 „a Legfőbb Erőtér-központok közvetlen utódai, és soraikba a következők tartoznak:

29:4.5 1. Erőtér-irányító Segítők.

29:4.6 2. Gépies Szabályozók.

29:4.7 3. Energia-átalakítók.

29:4.8 4. Energia-továbbítók.

29:4.9 5. Elsődleges Társítók.

29:4.10 6. Másodlagos Szétbontók.

29:4.11 7. Frandalankok és kronoldekek.”

29.4.12 Bizonyos működésmódokban gépiesek, önműködőek és a választást tekintve kevéssé személyek. Ez különösen a négy utolsó rendre vonatkozik, bár ők is mutatnak különböző értelem működést. 29:4.14 Olyan energiák szabályozásával foglalkoznak, melyek alapvetők a bolygóközi szállítórendszer és bizonyos tájékoztatási eljárások szempontjából. 29:4.21 Akár több milliós csoportban is működhetnek. Alakzatuk és elhelyezkedésük változtatásával együttesen és egyénileg is képesek az energia szabályozására. Képesek „fejleszteni és gyorsítani az energia mennyiségét és mozgását, illetőleg visszatartani, sűríteni vagy késleltetni az energiaáramokat.”

29:4.1 Az adott bolygóhoz tartozó térben nagyon nagy sebességre képesek. 29:4.15 Amikor a tartalékos állományuk tagjait a világegyetemek, csillagvilágok és csillagrendszerek központjaira, valamint az egyes bolygókra küldik, a feladataik teljesítése során alá vannak vetve a békéltető bizottságban tevékenykedő isteni döntésvégrehajtók parancsainak. 41:2.8 Ők a felelősek az evolúciós lakott világok erőtér-energia felügyeletéért, de csak a területük és felügyeletük alá eső dolgok esetében.65:0.6 Az evolúcióval kapcsolatos működési területeik az élő szervezet környezeti válaszának gépies-nemtanítható szintjei.

- Fizikai Főszabályozók körei (jerusemi): 46:5.9 a rendszer hét egyközepű, egyre magasabban elhelyezkedő körből áll. 46:5.26 A körök közepén a hatalmas erőtér-templom található. Itt elnököl a csillagrendszer erőtér-főnöke és a morontia erőtér-felügyelők főnöke. A felemelkedő halandók és a köztes teremtmények e templomba nem léphetnek be.

- fizikai terület ellenőrzői és szabályozói:

29:0.2 „1. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.

29:0.3 2. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.

29:0.4 3. Világegyetemi Erőtér-irányítók.”

- fogalmak (állandósult ~): 130:4.15 „jelenthetnek bizonyos mértékű tudást, de nem tartalmaznak elég bölcsességet és híján vannak az igazságnak”, továbbá „hátráltatják a tudomány, a politika, a társadalom és a vallás fejlődését.”

- fogalom (meghatározás): 118:3.3 A viszonylagos, mindenségrendi valóság szintjére süllyedt, tényhez kapcsolt, az idő és a tér által befolyásolt jelentéstartalmú igazság.

- fogalomalkotás (teremtményi ~): 106:9.2 Az idő, a tér és a tapasztalás korlátozza, „és mégis, az idő nélkül, a tértől elvonatkoztatva és a tapasztalás hiányában egyetlen teremtmény sem értheti meg még részben sem a világegyetemi valóságot.”

- Fonta: 63:0.3 „az első Fiúszerű teremtmény, mely emberi vágyat mutat a tökéletesség iránt.” Nebadoni megjelöléssel így nevezték az első urantiai emberpár női tagját. E nevet csak a Gondolatigazítójával való eggyé kapcsolódást követően ismerte meg 63:7.2 a Jerusemen. Az Urantián használt neve a Szonta-en volt, amelynek jelentése „akit apa szeret”. 63:2.5 A párjával, Andonnal együtt gyújtották az első tüzet. 63:3.2 Tizenkilenc gyermeknek adtak életet.

- formatervezők és díszítők: 44:0.11 az égi mesterek közösségébe tartoznak.

44:6.2 Az ezernél is több tevékenységi területük hét fő tevékenységi körbe sorolható.

44:6.3 1. A színek szakmunkásai – a szellemtükröződések tízezer színárnyalatából hozzák létre az összarányos szépségű művészi mondanivalójukat.

44:6.4 2. A hangtervezők – a különböző azonosságú és morontia értékű szellemhangok leírói, melyek pazar tükröződései a mennyei seregek nemes szellem-lelkeinek.

44:6.5 3. Az érzelemtervezők – a morontia érzések és az isteniségi érzelmek fokozói és megőrzői. Ezeket az idő fejlődő gyermekei tanulmányozhatják és általuk ihletet meríthetnek.

44:6.6 4. Az illatok művészei – különféle összhangzásokat hoznak létre a fény fejlődő gyermekeinek épülésére és gyönyörűségére.

44:6.7 5. A megjelenés megszépítői – a kapcsolatok megjelenítői, akik anyagfeletti lényeket rendeznek össze úgy, hogy egyfajta dicsőítő énekké válhassanak.

44:6.8 6. Az ízléstervezők – a morontia ízlés fejlesztői, akik arra is vállalkoznak, hogy javítsák a szépségérzéket a fejlődő szellemérzékek élesítése révén.

44:6.9 7. A morontia egységbe foglalók – az isteni szépség ösztönző képét rajzolják meg, mely hosszantartó ihletettséget jelent a szellemlények és azok morontia társai számára.

- Fortant: 45:3.1 a helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.7 Jézus urantiai küldetése idején csatlakozott e testülethez. Ő az alászállási igazgató, a másodrendű lanonandekek tartalékosainak 319.847. tagja.

- foxhalli népek: 64:2.4-2.6 andonfiak, akik a mai Anglia területén „megőrizték az andoni hagyományok egy részét és az onagari műveltség bizonyos maradványait.”

- földközi-tengeri medence: 80:1.1 Kr.e. 35 000 évvel a Gibraltári-szoros zárt volt az Atlanti-óceán irányában, mely az akkor még létező szicíliai földhíddal együtt két zárt tavat, a nyugatit és a keletit védte, illetve választotta el egymástól. 78:1.11 Ádám idejét követően kevert emberfajták lakták. Az északi kék emberek a délről való szaharaiakkal találkoztak és tovább keveredtek a kelet felől érkező nodfiakkal és ádámfiakkal. 80:2.4 A terület nyugati tavának vízszintje alacsonyabb volt az Atlanti-világtenger szintjénél, s mivel a Gibraltári földnyelv egy földrengés következtében megnyílt, ezen keresztül a nyugati medence tengervízzel töltődött fel. Mikor ennek szintje elérte a világtengert, a szicíliai földhíd alámerült, létrehozva az egységes Földközi-tengert. 74:0.1 + 73:7.1 Ez Kr.e. 31 000 évvel történt. 78:3.7 Az első földközi tengeri polgárosodott társadalom összeomlását az áradás idézte elő.

- földművelés: 81:1.4 a legnagyobb áldás a földi ember számára. 66:7.19 A legemberibb munkatevékenység. 81:1.4 Kezdetben a vadász és a pásztor is lenézte, mivel a korai gazdálkodók általánosan rabszolgamunkát vettek igénybe. Ezért a földművelést korszakokon át alantas tevékenységnek tartották. Innen ered a földművelés átkos voltának eszméje. „Még Káin és Ábel idejében is többre értékelték a pásztori élet áldozatait, mint a mezőgazdaságból származó felajánlásokat.” Csak azon vidékek népe tért át azonnal a vadászatról a mezőgazdaságra, ahol az emberfajták keveréke nagy arányban tartalmazta az ibolyaszín fajtát. Az evolúciós ember a növénytermesztést részben a magvak csírázó képességének megfigyelése által, részben pedig a második kertből származók révén tanulta. 68:2.6 Az evolúciós emberek első földművelői a nők voltak, mivel a védtelen gyermek jelenléte rendezett lakóhelyet – egyfajta letelepültséget – igényelt. 81:3.1 A Kr.e. 12 000-ben elkezdődött éghajlatváltozás következtében a „Nílus-völgytől a Hindukusig és a Gangesztől a Sárga folyóig a felsőbbrendű törzsek fő tevékenysége a földművelés lett, melyhez mellékfoglalkozásként a kereskedelem társult.”

- főangyali kör: 108:4.4 Elsősorban a főangyali testület kapcsolattartására szolgál. Az Urantián is működik.

- főangyalok: 37:1.1 A helyi világegyetemi segítők közé tartoznak, 37:3.1 és a Teremtő Fiú valamint a helyi világegyetemi anyaszellem utódai. Számuk nyolcszázezer körüli a Nebadonban. 37:3.2 Nem érintettek a világegyetem szokványos igazgatásában, mivel a halandók felemelkedését segítik. 37:3.3 Rendjüket az elsőszülött irányítja. Az Urantián egységparancsnokságot tartanak fenn. 37:3.5 A paradicsomi alászálló Avonal-rend fiait kísérik a lakott világokra egy száz tagot számláló testület által. 37:3.6 A bolygói megítéltetési időszak lezárásának eredményét mindig egy főangyali kísérő teszi közzé. Ő a feltámadás főangyala.

- főangyal(ok) jellemzői: 112:5.15 Megőrzik a továbbélő halandók személyiség-szerkezetét, bár nem keverendők össze a személyiség-őrző őrangyal-szeráfokkal.

- főangyalok világai: 37:3.7 a szalvingtoni világok hetedik csoportjába tartoznak a segédszféráikkal együtt. Az első szféra és annak hat segédszférája a személyiségi adatrögzítőké, akik pontosan követik a felemelkedő halandók útját a születésüktől a felsőbb-világegyetemi rendbe történő átlépésükig, vagy amíg a nevük törlésre nem kerül a Nappalok Elődeinek döntése nyomán. 37:3.8 Továbbá e világokon osztályozzák és őrzik a személyiség adatokat és azonosság-biztosítékokat azon idő alatt, amely a halandói halál és az újraszemélyesülés órája között eltelik.

- főbiztosok: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. 37:5.1 Ők Szellemmel való eggyé kapcsolódást megélt felemelkedő halandók. Esetükben az Igazítók csak átmenetileg, a halhatatlan lélek kifejlődését segítendő költöznek beléjük, de a halandói létük végén örökre búcsút vesznek tőlük. 37:5.2 E rendbe tartozó „lelkek azáltal érnek el halhatatlanságot, hogy örökre eggyé kapcsolódnak a helyi világegyetemi Anyaszellem szellemének egy egyedivé lett szilánkjával.” A nebadoni csoportjuk kis létszámú. Többségük a helyi világegyetem szolgálatában marad, mivel csoportként nem rendeltetésük a Paradicsom elérése. 37:5.3 Így válhatnak tagjaivá a helyi világegyetemi Tökéletes Testületnek, 37:5.4 ahová bekerülve Világegyetemi Segítőként kaphatnak feladatot, mely tapasztalásban való növekedést tesz számukra lehetővé. 37:5.5 „Teljes mértékben a halandó fajok jólétének szentelik magukat”. 37:5.4 Ők tolmácsolják „az anyagi világok fejlődő teremtményeinek nézőpontjait a helyi világegyetem mennyei hatóságainak.” 37:5.5 Továbbá, a küzdő halandók teljes csoportjainak véleményét jelenítik meg. Arra törekednek, hogy a halandó fajok számára irgalmat, igazságosságot és méltányos elbírálást biztosítsanak a más népekkel való kapcsolataikban. 37:5.6 A beosztásuk a lakott világok problémáinak megoldásától a felsőbb szintű feladatkörök betöltésén keresztül a helyi világegyetemi főbiztosi tisztség eléréséig tart. Nem tekinthetők végleges rendűeknek, a számuk a Nebadonban több mint másfélmilliárd. 37:5.7 Jelen vannak minden igazságszolgáltatási testületben, ahol a bíróság barátaiként lépve fel tanácsokat adnak a vizsgálandó ügy előzményeiről, sajátos természetéről.

- Fő-erőszervezők: 29:5.1 a Paradicsomon honosak, de a külső térben is működnek. Nem teremtők és nem is teremtmények. Két nagy szolgálati osztályt alkotnak:

29:5.2 „1. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.

29:5.3 2. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.”

29:5.4 Kizárólag a Világmindenség Építészeinek felügyelete alatt dolgoznak.

- főkormányzó (urantiai ~): 114:3.1 Száz földi évenként a 24 bolygófelügyelő a testület végrehajtó képviselőjeként állandó főkormányzót jelöl ki, aki ez idő alatt az Urantián tartózkodik. Csak e 24 jerusemi tanácsos képviselőjeként gyakorol hatásköröket. 114:6.1 Közülük az első az Igazság Szellemének kiáradásakor érkezett a bolygóra (Pünkösdkor). 114:3.2 „Az emberfeletti igazgatási feladatok összehangolójaként tevékenykedik, továbbá ő az Urantián működő mennyei lények elfogadott főnöke és általánosan elismert vezetője.” „Az angyali seregek minden rendje az összehangolásért felelős igazgatónak tekinti”, „az Egyesült Közteslények pedig, amióta az első 1-2-3 egyedet a huszonnégy tanácsos közé választották, az egymást követő főkormányzókat ténylegesen is” a bolygói atyjának tartja. 114:3.3 A főkormányzó működésmódjára leginkább az atyai tanácsadás a jellemző. 114:3.4 Minden „visszatérő főkormányzó ideiglenes tagként van jelen a Csillagrendszer fejedelem kormányában”, melynek tagjai a bolygóhercegek. 114:3.5 Jerusemi létpolgárként betöltheti a Csillagrendszer Fejedelem szóvivőjének tisztségét is. 114:5.1 „A főkormányzó átmeneti jelleggel és tanácsadói minőségben gyakorolja a legfőbb végrehajtó hatalmat a Fenséges megfigyelő vétójoga mellett.” 114:5.2 „A szeráfokkal és a közteslényekkel kapcsolatos vitás ügyek többségében, kölcsönös egyetértés mellett, a főkormányzó dönt. De azokat az ügyeket kivéve, amikor a főkormányzó a huszonnégy tanácsos által ráruházott hatáskörben dönt, minden ítélete megfellebbezhető a békéltető bizottságoknál, a bolygó igazgatására létesített helyi hatóságoknál vagy éppen a Satania csillagrendszer Fejedelménél.” 114:5.5 „Az Urantián minden igazgatási nap véleményező tanácskozással kezdődik, amelyen részt vesz a főkormányzó, a bolygón szolgáló főangyalok főnöke, a Fenséges megfigyelő, a felügyelő szupernáf, az állandó élethordozók főnöke,” valamint egyes meghívottak a bolygóra látogatók közül. 114:5.6 A főkormányzó közvetlen igazgatási testületét tizenkét szeráf alkotja. Ők azok a végrehajtók, akik a bolygó fejlődéséért és egyensúlyi állapotának biztonságáért felelős tizenkét, különleges angyalokból álló csoportot irányítják közvetlen hatáskörű emberfeletti igazgatókként. Lásd még → „huszonnégy tanácsos”

- főníciaiak: 96:2.1 kevert szemita népek felsőbbrendű, jól szervezett csoportja, akik Palesztina nyugati részét, és a földközi-tengeri partvidéket uralták.

- Független Hírvivők: 24:0.2 A Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 23:0.1 „Ők képviselik a Végtelen Szellem első teremtő cselekedetét, melyet önmaga hajtott végre abból a célból, hogy független személyiség-szellemeket hozzon létre.” 23:1.1 A Végtelen Szellem közvetlenül a Havona-körök Hét Szellemének teremtését követően hozta létre őket. 23:1.5 Ők az egyetlen lények a teremtésösszességben, akik bár értékelik az igaz barátságot, de képesek és akarnak is egyedül létezni és dolgozni. 23:3.1 Megbízhatóan igénybe vehetők a teremtésrészekben a fontos és sürgős üzenetek gyors továbbítása céljából olyan esetekben, amikor a híradási szolgálat vagy a tükrözőműködési rend igénybevétele nem célravezető. 23:3.7 Ők „az egyetlen olyan lényosztály, mely az alaktalan szellemeknek láthatólag minden előnyét élvezi s ugyanakkor a teljesen kifejlett személyiséghez tartozó előjogokkal is bír.” 23:4.1 Segítik a lények azon képességének kialakulását, amely által megérthetik és barátjukká fogadhatják az összes többi fajtát és rendet, legyenek azok bármennyire különbözők is.

- Független Hírvivők feladatai: a Végtelen Szellem hétféle szolgálatra jelölheti őket, melyek alapján a következő nevekkel illethetők.

23:2.3 „1. A paradicsomi Háromság Hírvivői.

23:2.4 2. A Havona-körök Hírvivői.

23:2.5 3. A felsőbb-világegyetemek Hírvivői.

23:2.6 4. A helyi világegyetemek Hírvivői.

23:2.7 5. A határozatlan megbízatású Felfedezők.

23:2.8 6. Különleges megbízatású Követek és Küldöttek.

23:2.9 7. Az Igazság Kinyilatkoztatói.”

23:2.10 E szellemi hírvivők egymással helyettesíthetők.

- Független Hírvivő(k) (jellemzők): 23:0.1 A számuk állandó.

- 23:1.3 Teljesen kifejlett, képességeikkel tökéletesen felruházott szellemlényekként jelentek meg.

- 24:0.10 Komoly mértékű ellengravitációs képességek birtokában vannak.

- 24:0.10 Nincs ismert székhelyük, mivel a világegyetemek mindenségét járják.

- 23:1.6 Nem szegülnek ellene a felsőbb rendelkezésnek.

- 23:3.5 Képesek veszélyhelyzeti tájékoztató hálózatként működni azon távoli téregységekben, melyeket nem járnak át a nagy világegyetem kiépített körei.

- 23:2.10 Számmal jelölik őket, de a Végtelen Szellem saját néven nevezi e gyermekeit.

- 23:4.1 A segédkezésük „hozzájárul ahhoz, hogy a kiterjedt szellemi világ személyiségei testvérekké váljanak.”

- 23:4.3 Őket jelölik ki őrtársul a teremtményi háromságot elért fiak számára.

- 108:3.8 „személyiséggel rendelkező teremtmény-csoport”.

- 108:3.8 Képesek tudatosan érzékelni az elő-személyes entitások különböző rendjeinek jelenlétét.

- 108:3.9 Érzékelik az Ihletett Háromsági Szellemek jelenlétét.

- 108:3.9 Érzékelik „az Örökkévaló Fiútól és a Végtelen Szellemtől származó, bizonyos ki nem nyilatkoztatott rendek szellemjelenlétét is.”

- 108:3.10 A Legfelsőbb Lény kiterjedő Istenségében megjelenő bizonyos hatások személyiség-összehangolói.

- füllyukasztás: 85:1.4 Eredete a lyukas köveknek tulajdonított varázserőn alapul, melyekről azt tartották, hogy hatékonyak a gyógyításban. A korai emberek törekedtek a fülön ejtett lyukak nyitva tartására.

- fürdés: 87:6.12 Kezdetben a kísértetek elleni védelem célját szolgáló vallási szertartás volt, később vált egészségvédő szokássá.

- Frandalankok: 29:4.4 A Fizikai Főszabályozók közé tartoznak, 29:4.36 az ő számuk a legnagyobb. Ők az elsőrendű és a másodrendű erőszervezők, valamint az erőtér-irányítók hármasának közös teremtései. Felcserélhetően működnek a lakott és lakatlan tér területein egyaránt. 29:4.37 Harminc különböző osztályban teremtik őket, minden alapvető világegyetemi térerő-formához egyet. Ők élő és önműködő jelenlét-, nyomás- és sebességmérők. Közülük azokat, akik az időt is jegyzik, kronoldekeknek nevezik.

- frandalank-vezetők: 29:4.2 „azon élő eszközök, melyek a teljes-felsőbb világegyetem erőtér-nyomását és energiatartalmát jelzik”, adatait rögzítik.