Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (G-Gy)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„G”

- Gadiah: 130:1.1 Filiszteus tolmács, aki az igazságot kereste. Jézus Joppában találkozott és barátkozott össze vele. 130:1.3 Később e férfi Péter hitszónoklatát hallva, a názáreti Jézus híve lett. Dorkász házában az egyik este Péterrel is vitába keveredett.

- galamb: 85:3.4 már az evolúciós vallás kezdetén a béke és a szeretet jelképének tekintették.

- Galantia: 37:2.6 a Ragyogó Estcsillagok felemelkedő rendjének első tagja, Gavalia társa. Központot tart fenn a Jerusemen a halandó felemelkedők segítése céljából.

- Galilea: 124:2.9 Jézus korában szebb és virágzóbb tartomány volt Júdeánál. Több, „mint kétszáz, ötezer főnél népesebb városa és harminc, tizenötezer főnél népesebb városa volt.” 121:2.12 A jeruzsálemi vallási vezetők és a rabbinikus tanítók szerint Galilea inkább volt nem-zsidó, mint zsidó. 124:2.9 Galileában a megélhetés kb. a negyedébe került, mint Jeruzsálemben és Júdeában.

- Gautama: Lásd „Buddha (Gautama Sziddhártha)”

- Gamliel (Gamáliel): 126:5.3 Híres jeruzsálemi tanító Jézus korában.

- Ganid: 130:0.1 Jézus indiai tanítványa, aki az apjával, Gonoddal együtt Kr.u. 22. április 26-tól Kr.u. 23. december 10-ig beutazta a Földközi-tenger vidékét és ellátogatott Rómába is. (Ezen az utazáson tolmácsként és házitanítóként Jézus is velük tartott.)

- Gautama fia: 94:7.6 bár megértette a hiten keresztüli üdvözülés eszméjét, ettől később visszakozott, és élete végén az utolsó szavai azok voltak, hogy „munkálkodjatok a magatok üdvösségén”.

- gazdaság: 71:6.3 összeegyeztethető a társadalmi szolgálat iránti, nem haszonszerzési késztetések felsőbbrendű fajtáival – a legnagyobb bölcsességgel, a megkapóan szép testvériséggel és a kiváló szellemi teljesítmény iránti felsőbb késztetésekkel.

- gazdasági felszabadulás: 52:4.5 a lét fenntartására fordított idő csökkenése által valósul meg. Akkor hasznos, ha az erkölcsös és értelmes halandók a felszabadult idejüket önképzésre és a bolygó fejlődésének elősegítésére fordítják. Az Ítélkező Fiú utáni ember korszakában a létfenntartáshoz szükséges napi munka két és fél órát tesz ki. 52:7.6 A Tanító Fiú utáni ember korszakában a bolygó fizikai igazgatása a felnőtt egyének idejéből napi egy urantiai órát igényel.

- Gavalia: 37:2.6 A Ragyogó Estcsillagok nebadoni angyali rendjének teremtett elsőszülöttje és vezetője. Jézusnak az Urantiáról való visszatérése óta a feladatai közé tartozik a felemelkedő halandók számára történő segédkezés. Ő 119:0. a „Krisztus Mihály alászállásai” című, 119. számú Urantia írás közreadója.

- Gábriel (Fényes Hajnalcsillag): 33:4.1 a Fiú és a Szellem legmagasabb rendű szellemszemélyisége, „a Teremtő Fiú által és a Végtelen Szellem helyi világegyetemi megnyilatkozása által megfogalmazott első azonosság-fogalom és személyiség-eszménykép megszemélyesülése”, 33:4.2 aki szabadon részesül a teremtő szülei közös természetéből, de nem részesül az ő teremtői előjogaikból. 33:4.3 Különleges személyiség, aki számos olyan, előzmény nélküli sokoldalúsággal bír, amely nem fedezhető fel egyik ősében sem. Ő a Fiú isteni akaratának és a Szellem alkotó képzelőerejének keveréke, akiknek képviselője is. De képes a szeráfseregek és az evolúciós anyagi lények mélyebb megértésére is a velük ápolt kapcsolatban.

a) 33:4.4 Ő a Teremtő fiú személyes igazgatási képviselője,

b) 33:4.5 a Nebadon világegyetem főigazgatója.

c) 33:7.2 A Nebadon egész ítélkezési rendje a felügyelete alá tartozik.

d) 33:4.6 A személyi állományával együtt ő a tömeges megítéltetéssel és a korszakos feltámadásokkal kapcsolatos ügyek legfőbb végrehajtója.

e) Ő a mennyei seregek főparancsnoka, de

f) 37:1.9 működik a helyi világegyetemi anyaszellem szóvivőjeként is.

g) 119:4.5 Jézus teremtményi alászállásai idején egyre inkább világegyetemi kapcsolattartóként lépett fel az alacsonyabb létformákba öltöző Mihály és a helyette uralkodó Immanuel között.

- gépies-nemtanítható elmefajta: 65:7.5 az élő szervezetek azon fajtái, melyek megnyilvánulásai nem érik el az értelmes szintet, ezért e működések az erőtér-központok, a fizikai szabályozók és társaik energia-területéhez tartoznak.

- Gépies Szabályozók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.18 Elnevezésük az önkéntes alávetettségüket jelzi az Erőtér-irányító Segítők akaratának. 29:4.20 Képesek irányítani az energiaáramlást és biztosítani annak külön áramokba vagy körökbe való összpontosulását. Szakértő módon alakítanak a tér harminc fizikai energiája közül huszonegyet, míg a fizikai energia kilenc lágyabb formája közül hatnak az irányításában és szabályozásában is képesek közreműködni. 29:4.19 Nagy hatáskörrel rendelkeznek és nagymértékben ellenállnak a gravitációnak. Ők biztosítják a szeráfi járatok indulását a bolygónkról, melyben együtt működnek az energia-továbbító csapat tagjaival.

- Gibraltári földnyelv: 80:2.4 a Földközi-tenger nyugati medencéjét védte az Atlanti-világtengertől. A nyugati medence tavának vízszintje alacsonyabb volt az Atlanti-világtenger vízszintjénél. A földnyelv egy földrengés következtében nyílt meg, melyen keresztül a nyugati medence tengervízzel töltődött fel. Mikor ennek szintje elérte a világtengert, a szicíliai földhíd alámerült, létrehozva az egységes Földközi-tengert. 74:0.1 + 73:7.1 Ez Kr.e. 31 000 évvel történt.

- Godad: 94:7.4 Gautama Sziddhártha (Buddha) kortársa, aki a Melkizedek-féle hitterjesztők hagyományait ápoló családból származott. Gautama nem fogadta meg Godad remete tanácsát a hit révén történő üdvözülés sálemi evangéliumának felélesztése érdekében.

- gombák: 65:2.3 „olyan növények, amelyek elveszítették a levélzöld-termelő képességüket és többé-kevésbé élősködőkké váltak.” A betegséget okozó baktériumok többsége és azok segéd-vírustestjei az átalakult élősdi gombák csoportjába tartoznak.

- gondolatcsere: 74:6.6 Ádám és Éva képes volt egymással és az egyenes ági gyermekeikkel nyolcvan kilométeres távolsághatárig gondolati úton érintkezni. Ezt azok az érzékeny gáz-üregecskék tették lehetővé, melyek az agykérgük közelében helyezkedtek el. E rendszer révén küldtek és fogadtak gondolatrezgéseket. De e képességük nem működött, ha az elméjük teret engedett a rossz zajának és bomlasztó hatásának.

- Gondolatigazító (megnevezések): 107:0.7 A saját akarattal bíró teremtmény teljes kifejlődéséig „Gondolat-átalakító elnevezéssel” illethetik. A megfontoltság életszakaszába való lépésig Gondolatigazítónak hívják, majd ezt követően a húsvér test kötelékétől való megszabadulásig a Gondolatszabályozó elnevezést alkalmazzák rá. De e szakaszoktól függetlenül használják rá 107:0.1 a Titkos Nevelő, 107:2.4 Nevelő, 107:0.2 Igazító, 107:0.3 Isten-rész, 107:2.9 Isten-szilánk, 107:7.6 Istenség-szilánk, 107:1.5 Atya szilánk, 107:7.1 szellem-entitás, 108:0.2 Igazító-szilánk, 108:5.5 mennyei segítő 108:5.7 és isteni nevelő megnevezéseket is.

- Gondolatigazító(k) (meghatározások): 101:2.14 A legmélyebb természetünk.

- 101:3.2 „az Atya ajándéka az embernek.”

- 101:6.2 Ő „a titka a Legfelsőbb létezési valósága személyes felismerésének”.

- 101:6.2 Ő a titka a Végleges tapasztalás-meghaladó elérésébe vetett emberi hitnek is.

- 40:7.1 Az Egyetemes Atya isteni természetének szilánkja.

- 93:2.7 Az idő nevelője és a húsvér test tanácsadója.

- 103:2.10 Isten-szilánk, szellemi Nevelő.

- 107:0.6 „az ember tévedhetetlen mindenségrendi iránytűje”.

- 107:7.6 Isteni ajándék.

- 113:3.3 „az Atya jelenléte”.

- 113:4.1 „az Egyetemes Atya isteni vonzóerői”.

- 120:2.6 A paradicsomi Atya elkülönített jelenlétének segédkezése.

- Gondolatigazító(k) (jellemzők): 28:5.22 Rendelkeznek tudással és tervekkel, de ezek tükrözőműködési úton nem hozzáférhetők.

102:1.6 Kutató, igaz vágyódást nevel ki az emberi lélekben a tökéletességre, „valamint egy olyan mélyreható kíváncsiságot, melyet megfelelően kielégíteni csakis az Istennel, azon Igazító isteni forrásával való közösség révén lehet.”

- 102:3.12 A valóságérzetet az embernek a mindenségrendre való szellemi rálátásával kapcsolja össze.

- 102:4.1 Segít megismerni az Isten-elmét.

- 101:2.14 Szomjat kelt az emberben a pártatlanság iránt.

- 101:2.14 Az isteni tökéletesség elérésére ösztönöz.

- 103:7.14 „jelenléte a szellemi valóság valódi bizonyítékát alkotja” az egyén számára, mely jelenlét a külvilág számára nem mutatható ki.

- 103:7.14 Tudatosulása az igazság értelmi felfogásán, a jóság felsőbb-elmei szinten való érzékelésén, és a szeretetre irányuló személyiség-késztetésen alapul.

- 107:0.2 Az Atya szeretetének tényleges megtestesülését jelenti az ember lelkében.

- 107:0.2 Az ember örök létpályájának a halandói elmébe zárt valóságos ígéretét képezi.

- 107:0.2 Az ember tökéletessé vált végleges rendű személyiségének lényegét alkotja.

- 107:0.3 Az emberi elmében lakozik.

- 107:0.3 Az Egyetemes Atya megtalálásának biztosítéka a vele társuló ember számára.

- 107:0.3 Az ember Isten általi megtalálását jelképezi.

- 107:0.3 Az Istentől jött.

- 107.0.3 Az embernek az Isten fiává való fogadása érdekében jött.

- 107:0.4 Az őt követő halandó „összhangban él az Isten akaratával.”

- 107:0.4 A „jelenlétének tudata az Isten jelenlétének tudata.”

- 107:0.4 „örök eggyé kapcsolódása az ember evolúciós lelkével nem más, mint az Istennel mint világegyetemi Istenség-társsal való örök egyesülésnek a tényleges megtapasztalása.”

- 107:0.5 Vágyakozást teremt az emberben arra, „hogy olyan akarjon lenni, mint az Isten”.

- 107:0.5 Az Isten élő jelenléte az emberben.

- 107:0.5 „ténylegesen összeköti a halandó fiút az ő paradicsomi Atyjával”.

- 107:0.5 Egyre közelebb vonja az embert az Atyához.

- 107:0.5 Kiegyenlíti azt a feszültséget, amely az ember Istentől való távolságából és az Atya egyetemességével szembeni emberi részlegességből ered.

- 107:0.6 „egy végtelen lény abszolút lényege”.

- 107:0.6 A halandó választásától függően új lényrendet képes létrehozni „a véget nem érő világegyetemi szolgálatra.”

- 107:0.6 Megjeleníti „azt az igazságot, hogy az Isten az ember Atyja.”

- 107:0.6 „mindig és hibátlanul Isten irányába kormányozza a lelket.”

- 107:1.1 „az eredeti Istenség lényegét alkotják”.

- 107:1.2 „az Egyetemes Atyától, az Első Forrástól és Középponttól érkeznek.”

- 107:1.2 „nem teremtett lények”.

- 107:1.2 „részekre bontásból származó entitások”.

- 107:1.2 „a végtelen Isten tényleges jelenlétét alkotják.”

- 107:1.2 „osztatlan és összevegyületlen isteniséget alkotnak”.

- 107:1.2 „az Istenség korlátlan és gyöngítetlen részét képezik”.

- 107:1.2 „Isten részei ők”.

- 107:1.2 „ők az Isten.”

- 107:1.4 Felfoghatatlan természetűek.

- 107:1.5 „isteni ajándékok”.

- 107:1.5 „részei Istennek”.

- 107:1.5 „Istenből származnak”.

- 107:1.5 „olyanok, mint az Isten.”

- 107:1.6 A teremtmények irányában „nagyszerű szeretetet és szellemi segédkezést mutatnak”.

- 107:1.6 A segédkezésük érzékfeletti.

- 107:1.6 A teremtménnyel egyesülve, a személyiségének részévé válik.

- 107:2.1 „tiszta entitásként alakították egyedivé” őket.

- 107:2.2 Az „isteni természetükben örökmód hasonló jellegűek.”

- 107:2.2 A tapasztalati természetük kezdetben nagyon hasonló, később a tényleges tapasztalásuk elkülönül.

- 107:2.7 A halandóval összekapcsolódva is megtartja az összes eredendő isteni sajátságát.

- 107:3.9 Nem személyiségek.

- 107:3.9 Mélyreható, alapos kiképzést kapnak.

- 107:3.10 A megszemélyesült rendekbe tartozó Igazítók azonosítása a nevük – és nem a számuk – alapján történik.

- 107:4.1 „tiszta isteniség”.

- 107:4.1 „magába foglalja minden Istenség-jegy megnyilvánulási lehetőségének lényegét”.

- 107:4.1 Az örökkévaló és végtelen paradicsomi Atya egyetemes jelenléte abszolút lényegének szilánkja.

- 107:4.2 A „tényleges forrása szükségképpen végtelen”.

- 107:4.2 A halandó lelkével való eggyé kapcsolódás előtt a „valósága szükségképpen az abszolútsággal határos.”

- 107:4.2 „általános értelemben, Istenségi értelemben, nem abszolútok”.

- 107:4.2 „valódi abszolútnak minősülnek a szilánkosult természetük lehetőségein belül.”

- 107:4.2 Egyetemességi szempontból korlátozottak.

- 107:4.2 A természetük szerint nem korlátozottak.

- 107:4.2 Átfogó voltukban vannak korlátaik.

- 107:4.2 A jelentéstartalmak, értékek és tények teljességét tekintve abszolútak.

- 107:4.2 Ők az Atya korlátozottan abszolút szilánkjai.

- 107:4.3 Egyikük sem lett hűtlen a paradicsomi Atyához.

- 107:4.3 Páratlan és tévedhetetlen szakértők a teremtményeknek való segédkezésben.

107:4.4 „A meg nem személyesült Igazítók csak a Megszemélyesült Igazítók számára láthatók.”

- 107:4.4 A Független Hírvivők szellemi válaszjelenségek révén képesek érzékelni a jelenlétüket.

- 107:4.4 Az Ihletett Háromsági Szellemek szellemi válaszjelenségek révén képesek érzékelni a jelenlétüket.

- 107:4.4 A szeráfok számára a halandók elméjében való jelenlétük szellem-fényességként érzékelhető.

- 107:4.4 Isteni eredetűek és természetűek.

- 107:4.7 „Isten része”.

- 107:4.7 A halandó ember számára olyan, mint az Isten.

- 107:5.1 Van elméjük.

- 107:5.1 „abszolút valóságszinten lévő Isten-szilánkok”.

- 107:5.1 Elő-személyes valóságúak.

- 107:5.1 Az abszolút valóságszintjük következtében energia- és szellem-elkülönülés nélkül léteznek.

- 107:5.2 „képesek tervezni, munkálkodni és szeretni”.

- 107:5.2 Rendelkeznek elmeműködéssel.

- 107:5.2 Korlátlan képességekkel rendelkeznek az egymással való közléscserére.

- 107:5.3 Az „elmejellege hasonló az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú elmejellegéhez”, mely az Együttes Cselekvő elméi előtt való.

- 107:6.1 A teremtmények tapasztalása szerint szellemhatás jelenlétét és vezetését mutatják.

- 107:6.1 „valóban szellem, tiszta szellem, de még a szellemnél is több.”

- 107:6.1 „valóban istenszerűek.”

- 107:6.2 Az ember lehetősége az örökkévalóságra.

- 107:6.2 Az ember szellemivé alakításán munkálkodnak.

- 107:6.2 Igazán és istenmód szeretik az embert.

- 107:6.2 „ők a szellemi reménynek az emberek elméjébe zárt rabjai.”

- 107:6.4 „szellemek, tiszta szellemek, feltehetően abszolút szellemek.”

- 107:6.4 A tiszta energia valamilyen tényezői is jelen vannak bennük.

- 107:6.4 „a Paradicsom Sziget pillanatszerű közlekedést lehetővé tevő, egyetemes gravitációs körein keresztül utazzák át a teret.”

- 107:6.5 Képesek követni a Paradicsom gravitációs jelenlétét a külső térszintekbe is.

- 107:6.6 „a gravitáció ősének részei”.

- 107:6.7 „nincs szükségük energia-bevitelre”.

- 107:6.7 „ők maguk az energia, a legmagasabb és legistenibb rendű energia.”

- 107:7.1 „nem személyiségek”.

- 107:7.1 „valóságos entitások”.

- 107:7.1 „igazul és tökéletesen egyéniesítettek”.

- 107:7.1 A halandókban tartózkodva sohasem személyesülnek meg ténylegesen.

- 107:7.1 „nem igazi személyiségek”.

- 107:7.1 „igazi valóságok” (az ismert legtisztább rendű valóságok).

- 107:7.1 „ők az isteni jelenlét.”

- 107:7.4 Az akarata jellegében abszolút.

- 107:7.4 A megnyilvánulásában elő-személyes.

- 107:7.5 Személyiségtől függetlenül megnyilvánuló önálló, saját akarattal, szabad választással és szeretet képességgel bír.

- 107:7.5 Elő-személyesek.

- 107:7.6 „isteni eredetűek”.

- 107:7.6 A bizonyságát és az igazolását alkotják annak, hogy általuk az Egyetemes Atya a közvetlen és korlátlan érintkezés lehetőségét tartja fenn az anyagi teremtményei számára.

- 107:7.7 Csak a saját akarattal rendelkező evolúciós teremtmények lényrendjébe költöznek be.

- 108:0.2 A véges halandókkal együtt vesz részt „a felemelkedői létpálya minden igaz tapasztalásában”.

- 108:0.2 „az élet viszontagságainak megtapasztalásában osztoznak az emberi lényekkel.”

- 108:1.1 Az „isteniség-felruházottságukban azonosak”.

- 108:1.1 A tapasztalásaikban különböznek.

- 108:1.1 Tapasztalatokat szereznek „az evolúciós teremtményekben és velük kapcsolatban”.

- 108:1.1 Képesek örökre alkalmazkodni „a várományos személyiséghez”.

- 108:1.1 „a tapasztaltabb Igazítók gyakran magasabb rendű emberi elmékbe költöznek”.

- 108:1.2 + 108:2.1 + 108:3.6 + 108:5.1 A feladatukra önkéntesen jelentkeznek.

- 108:2.1 Az emberi védencük személyiség-jelentésének megismerését követően jelentkeznek a feladatukra.

- 108:2.1 A feladatvállalásuk kijelölés alapján történik.

- 108:1.2 „minden lehetséges adatot megismernek az adott jelöltről.”

- 108:1.7 A feladatának és szolgálatának kijelölésekor, illetve vállalásakor a teremtmény nemét nem veszik figyelembe.

- 108:1.8 Támogatja az emberben a személyiség-egyesítés leghatékonyabb módját és az emberi elme szellemiesítését.

- 108:2.1 Általában „a hatodik születésnapja előtt érkeznek meg emberi társukhoz az Urantiára.”

- 108:2.2 Csak azt követően képesek a halandó elmébe való belépésre, hogy azt az elmeszellem-segédek a Szent Szellemre hangolták.

- 108:2.3 Pünkösd napja óta az Urantián „minden erkölcsi besorolású, egészségesen működő elmébe beköltöznek.”

- 108:2.4 A halandó első erkölcsi döntésének megszületését követően kap felhatalmazást az emberbe való beköltözésre.

- 108:2.4 A Diviningtonon kap felhatalmazást a halandó elméjébe való beköltözésre.

- 108:3.1 Önállóan működnek.

- 108:3.1 A Diviningtonról igazgatják őket.

- 108:3.1 „mind a hét felsőbb-világegyetemben egyformák”.

- 108:3.1 „számos különböző Igazító-sorozat létezik”.

- 108:3.1 A helyi világegyetemekben azonos fajtájú Titkos Nevelők szolgálnak.

- 108:3.2 A Diviningtonon és a hét felsőbb-világegyetem központjaiban vannak róluk teljes nyilvántartások.

- 108:3.3 Az emberi társát gyakran azonosítják az adott Igazító száma alapján.

- 108:3.4 „a paradicsomi alászálló Fiú megjelenését követően az adott evolúciós világhoz az Igazítók bolygófelügyelőjéül egy Megszemélyesült Igazítót jelölnek.”

- 108:3.6 „a jó őrzői a lelkekben”.

- 108:3.6 Az Urantia önkéntes segédkezőiként a helyi világegyetem életkísérleti bolygói főfelügyelőjének (Tabamantia) fennhatósága alá tartoznak.

- 108:3.6 Páratlan szerénységűek.

- 108:3.6 Megértő segédkezők.

- 108:3.6 Pártatlan odaadottságú segítők.

- 108:3.7 „a Diviningtonról jönnek a világokra és a halandó társuk halála után kétségtelenül oda is térnek vissza.”

- 108:3.9 „az Első Forrás és Középpont elő-személyes Istenségének különvált részei.”

- 108:4.1 A halandókban való működésük során csak egymással vannak összhangkapcsolatban.

- 108:4.1 Az Atya rajtuk keresztül van jelen „az ő fejlődő teremtményeinek az elméjében és lelkében”.

- 108:4.2 „az isteni eszményképek felé való haladásra késztetik a teremtményi társukat”.

- 108:4.2 „hozzájárulnak a Nappalok Elődei fennhatóságának megszilárdításához az Orvontonban.”

- 108:4.2 „ténylegesen az Isten akaratát alkotják”.

- 108:4.2 A „tevékenysége és a világegyetemi uralkodók főhatalma egymással kölcsönös összefüggésben” van.

- 108:4.3 „minden más szellemi jelenléttől függetlenül tevékenykednek”.

- 108:4.3 „az emberi elmében tökéletesen egy ütemben és összhangban működnek együtt az összes többi szellemsegédkezéssel”.

- 108:4.4 „Egy bolygó elszigeteltsége semmiben sem befolyásolja az Igazítókat vagy az ő kapcsolattartási képességeiket”.

- 108:4.5 Nem csak „a halandói elmék átformálásában vesznek részt.”

- 108:5.1 Érzékelik „a teremtésrészek szellemi értelmeinek utasításait”.

- 108:5.1 A teremtésrészek szellemi értelmeinek utasításait átalakítják az anyagi elme számára.

- 108:5.1 A halandók számára „nélkülözhetetlenek a Paradicsomra való felemelkedéshez.”

- 108:5.2 „azokat az igazságokat, amelyeket nem tud sikeresen átadni eljegyzett embertársának, azokat hűségesen megőrzi a következő létszakasz idejére”.

- 108:5.3 Sohasem követnek el mulasztást.

- 108:5.3 „sohasem inognak meg.”

- 108:5.3 Mind a hét csoportjuk tökéletesen megbízható.

- 108:5.4 A halandó döntését követően hatalmában áll az anyagi elme „teremtményi folyamatait a kiemelkedő morontia lélek késztetéseinek és célkitűzéseinek átalakító hatása alá vonni.”

- 108:5.5 A küldetésük döntően a jövőbeli életre irányul.

- 108:5.5 Abban érdekeltek, hogy a védencüket egyre több döntési helyzetbe hozzák és döntésre bírják.

- 108:5.5 „fenséges értelmi békét és felséges szellemi megnyugvást” képes hozni a kihívásokat és a mély gondolkodást vállaló védence számára.

- 108:5.6 Az a dolga, hogy a halandót felkészítse az örök kalandra, biztosítsa a továbbélését.

- 108:5.8 Át szeretnék alakítani az ember félelem érzeteit a szeretet és a bizalom meggyőződésévé.

- 108:5.9 Részt vesznek a halandó valóban helyes és valóban rossz közötti választásában.

- 108:5.10 Paradicsomi tökéletességgel dolgoznak.

- 108:6.1 Felsőbbrendűek és tökéletesek.

- 108:6.2 „együtt kell léteznie a halandói elmében még a legnagyobb emberi igazságtalanságokkal is.”

- 108:6.2 Az emberben élve rettenetes szenvedést okoznak nekik „azok a gondolatok, amelyek tisztán aljasak és önzők.”

- 108:6.2 „elszomorítja őket a széppel és az istenivel szemben tanúsított tiszteletlenség”.

- 108:6.2 „az emberek ostoba állati félelmei és gyerekes aggodalmai ténylegesen akadályozzák őket a munkájukban.”

- 108:6.2 Az Isten képének tükröződései a világegyetemben.

- 108:6.3 „az isteniség jegye”.

- 108:6.3 „az Isten jelenléte.”

- 108:6.3 „Isten képe”.

- 108:6.3 Az Egyetemes Atya szellemi jelenlétének ajándéka.

- 108:6.4 A szellemi felemelkedés kútfője és forrása az emberben.

- 108:6.4 Az isteni jellem reménye az emberben.

- 108:6.4 Magasabb rendű, igaz belső szellemi gondolat-ösztönzés az emberben.

- 108:6.5 Szellemi értelemben teremtik újjá az embert, „a továbbélők világaiban való feltámadáshoz.”

- 108:6.6 Az isteni szülője az ember igaz valójának.

- 108:6.7 Az ember kifejlődő halhatatlan lelkének örökkévaló elődje, isteni eredete.

- 108:6.7 Az „örökké tartó fejlődés forrásai.”

- 109:0.1 „tapasztalatokat kell gyűjteniük, miközben a halandó teremtmények növekednek és fejlődnek.”

- 109:1.4 „meghatározott fejlődési létpályát futnak be a halandói elmében”.

- 109:1.4 „mindörökre az övék maradó valóságszintre jutnak el.”

- 109:1.4 „Egyre nagyobb mértékben tesznek szert az igazítói szaktudásra és képességekre az anyagi fajokkal létesített mindenféle kapcsolat eredményeként”.

- 109:1.5 A „fejlődésének első szakasza a halandó lény továbbélő lelkével való eggyé kapcsolódásban teljesedik ki.”

- 109:2.9 Válsághelyzet idején alkalmanként bolygóközi ügyekkel is foglalkoznak.

- 109:2.9 „képesek kapcsolatba lépni a más teremtésrészekben tartózkodó Igazítókkal.”

- 109:2.10 Nem biológiai részei a halandóknak, képesek elhagyni az emberi testet.

- 109:2.10 „Szerepüket az eredeti élettervekben határozták meg”.

- 109:2.10 Az anyagi létezéshez nem nélkülözhetetlenek.

- 109:2.10 Csak ritkán és átmenetileg hagyják el a halandóban levő lakhelyüket.

- 109:4.1 Nagyban segítik az emberi lények közötti magasabb rendű, értelmes érintkezést.

- 109:4.2 „nem személyiség”.

- 109:4.2 „elő-személyes lények.”

- 109:4.2 „a személyiség forrásából származnak”.

- 109:4.2 „a jelenlétük javítja az emberi személyiség minőségi megnyilvánulását”.

- 109:4.3 A fajtájának „sok köze van az emberi személyiség kifejeződési képességéhez.”

- 109:4.6 „bizonyos fokig elősegíthetik az igazság, a szépség és a jóság területeinek kereszt-megtermékenyítését a bolygón.”

- 109:4.6 Ugyanazon a bolygón két alászállási tapasztalásban ritkán részesülnek.

- 109:4.6 „az Urantián jelenleg szolgáló Igazítók között nincs egy sem, aki már egyszer korábban is e világon tartózkodott volna.”

- 109:5.2 A bölcsesség, az igazság, a jóság és a szépség hordozója és közvetítője az ember számára.

- 109:5.2 Folyamatosan jelen levő és bennünk beszélő isteni hang.

- 109:5.3 A szolgálatát nagyban nehezíti az emberi előfeltevés, a meggyökeresedett felfogás és a tartósan meglévő előítélet.

- 109:5.5 Az örökölt agyi felruházottság és az agy elektro-kémiai felügyelete képes csökkenti a tevékenysége hatékonyságát.

- 109:6.1 „sohasem buknak el”.

- 109:6.7 Minden rábízott állandó érték örök továbbélő.

- 109:7.1 „kizárólag úgy nyer személyiséget, hogy személyes sajátosságokra tesz szert valamely személyes lény szolgálat-segítésén keresztül.”

- 110:0.2 A szeretetük és az odaadásuk a legigazabb isteni ragaszkodás a teremtésösszességben.

- 110:0.2 „az egyén iránti odaadása megindítóan fenséges, istenien Atyaszerű.”

- 110:1.1 „nem szerves részei a teremtésrészek fizikai teremtményeinek.”

- 110:1.1 Nem egy testi szerv határain belül létezik.

- 110:1.1 Az ember halandói elméjében lakozik.

- 110:1.1 Közvetve és észrevétlenül folyamatosan érintkezik az emberi társával.

- 110:1.2 „elhivatottsággal és hűségesen munkálkodnak az ember szellemi jólétének megteremtésén.”

- 110:1.2 „az emberi elme felsőbb fokozatainak hatékony szolgálói”.

- 110:1.2 „az emberi értelem szellemi kibontakozási lehetőségének bölcs és tapasztalt alakítói.”

- 110:1.2 Annak szentelték magukat, hogy biztonságosan elvezessék az embert a boldogság mennyei révébe.

- 110:1.2 Arra késztetik a tanítványukat, hogy haladjon tovább a folyamatos tökéletesedés útján.

- 110:1.2 „a teremtményjellem fenséges értékeinek gondos őrzői.”

- 110:1.3 A soha véget nem érő létezés következő szakaszára való szellemi felkészítésünkkel foglalkoznak.

- 110:1.3 Érdekeltek az ideigvaló jólétünkben és a tényleges földi előrejutásunkban is.

- 110:1.3 Örömöt szerez nekik, ha hozzájárulhatnak az egészségünkhöz, a boldogságunkhoz és az igaz jólétünkhöz.

- 110:1.4 A teremtmények mindennapi teendőivel olyan mértékben foglalkoznak, amilyen mértékben azok befolyásolják az alapvető szellemi döntések meghozatalát.

- 110:1.4 „tétlen a tisztán ideigvaló jólétet illetően”.

- 110:1.4 Istenien tevékeny az örök jövőnk mindenféle dolgával kapcsolatban.

- 110:1.5 Az emberrel marad minden válságos állapotban és betegségen keresztül, amely nem teszi teljesen tönkre az elmebéli képességeket.

- 110:1.5 Istentől származó csodálatos ajándék.

- 110:1.6 Az elmével és a lélekkel való örök egyesülést keresi.

- 110:2.1 Az emberi elmékbe való beköltözésükkor eszményi életekre vonatkozó életpálya mintákat hoznak magukkal.

- 110:2.1 Az a küldetésük, hogy az ember belátásán alapuló felhatalmazások „alapján változtatásokat hajtsanak végre az elmében és szellemi kiigazításokat tegyenek abból a célból, hogy nagyobb befolyást szerezzenek a személyiség irányításában.”

- 110:2.1 Tiszteletben tartják az emberi személyiség függetlenségét.

- 110:2.1 Mindig alá vannak rendelve az emberi akaratnak.

- 110:2.2 A munkamódszerüket az állhatatosság, leleményesség és a tökéletesség jellemzi.

- 110:2.3 Nem próbálja meg szabályozni az ember gondolkodását, „inkább annak szellemivé, örökkévalóvá alakításán dolgozik.”

- 110:2.3 Az emberek gondolkodási folyamatai „fejlesztésének, módosításának, kiigazításának és összehangolásának szentelték magukat”.

- 110:2.3 Az a munkájuk, hogy a továbbélés céljára kialakítsák az emberi létpályák szellemi megfelelőit, a fejlődő emberek morontia átiratait.

- 110:2.4 „az emberi elme felsőbb szintjein működnek”.

- 110:2.4 Arra törekszenek, „hogy a halandói értelem minden fogalmáról morontia másolatot készítsenek.”

- 110:2.4 Hatást gyakorol az emberi elmekörökre, illetve azokban összpontosul.

- 110:2.5 Elő-személyes teremtményként „elő-elmével és elő-akarattal rendelkezik.”

- 110:3.3 „sohasem buknak el”.

- 110:3.3 „az isteni lényeg részei”.

- 110:3.3 „minden vállalkozásukat mindig győztesen fejezik be.”

- 110:4.1 „képesek az idő és a tér főkörein keresztül beérkező mindenségrendi értelem folyamatos áramát felfogni”.

- 110:4.1 „tökéletes kapcsolatban vannak a világegyetemek szellem-értelmével és szellem-energiájával.”

- 110:4.3 A megnyilatkozásai az ember felsőtudatos területein keresztül jelennek meg.

- 110:4.4 A továbbélők halandói elméjének minden értékes kincsét fel fogják támasztani.

- 110:5.4 Miközben a halandó társa alszik, megpróbálja 110:4.2 az elmét szellemivé alakító tartalmakat 110:5.4 „az anyagi elme felsőbb szintjeire bejegyezni”.

- 110:5.5 „munkálkodnak az ember alvása közben”.

- 110:5.5 A „befolyása legnagyobb részt, bár nem teljes egészében, felsőtudatos tapasztalás.”

- 110:6.2 A halandó egyenrangú társa a hét lelki kör elérésében, de a saját elismertségét biztosító fejlődése e halandói törekvéstől független.

- 110:6.5 Mindig a közelünkben, nálunk vannak.

- 110:6.5 Ritkán képesek úgy szólni a társukhoz, mint egy másik emberi lény.

- 110:7.9 A hangja mindig szól bennünk, akár halljuk azt, akár nem.

- 110:7.10 Fejlődési, fejlesztési programot dolgoz ki az emberi társa számára.

- 110:7.10 Próbatételeket készít és fejlődési utat választ az emberi társa számára.

- 110:7.10 „Egy isteni szellem felsőbb odaadását és ragaszkodását” adományozza az embernek.

- 110:7.10 Bölcsességgel és erővel működik az embertársa érdekében.

- 110:7.10 Hűséges a rábízott személyiséghez.

- 110:7.10 A továbbélésre buzdítja a védencét.

- 111:0.2 Az Isten belső jelenlétének érzését kelti.

- 111:1.1 A munkája szellemi természetű az emberben.

- 111:1.1 A tevékenységüket értelmi alapon végzik az emberben.

- 111:1.1 Az elmén keresztül neveli ki a morontia lelket.

- 111:1.1 Az érintett személyiség együttműködésével neveli ki a morontia lelket.

- 111:1.6 „érzéketlen a rosszra és képtelen a bűnre”.

- 111:1.8 „befolyásolják az emberi elmét”.

- 111:1.8 Az ember akarata ellenére sohasem uralják az elmét.

- 111:1.8 „számára az emberi akarat felsőbbrendű.”

- 111:1.8 „a gondolatok kiigazításával és a jellem átalakításával összefüggő szellemi célok elérésére törekednek a fejlődő emberi értelem majdnem határtalan színterén.”

- 111:7.2 Nem állíthatja meg és lényegesen nem is változtathatja meg az ember időben vívott létküzdelmeit.

- 111:7.2 Nem csökkentheti az élet nehézségeit a küzdelem világában bejárt út során.

- 111:7.2 Kész az ember mellett és érte harcolni.

- 111:7.2 Szeretné folyamatosan kivetíteni azt az igazi vezérlő eszmét, azt a végső célt és azt az örök rendeltetést, amely az anyagi világ hétköznapi nehézségeivel való bonyolult, fáradságos küzdelemhez kapcsolódik.

- 111:7.3 Kész mindenségrendi-erőt sugárzó szellemi igazságokkal gyarapítani a védence erőnlétét a földi létezés időleges nehézségeivel történő küzdelemhez.

- 111:7.3 Tiszta képet tár az ember elé az egyetemes lét örök látóhatáráról.

- 111:7.3 Kész világegyetemi nézőpontból felvilágosítani és ösztönözni az embert.

- 111:7.3 Szeretné, ha az ember megengedné számára, hogy szellemivé alakítsa a gondolkodását.

- 111:7.4 Az urantiai emberfajták bonyolult keveredései megnehezítik a hatékony működésüket a földi élet során és a halált követően is.

- 111:7.5 Segítő késztetése állandóan jelen van az ember számára.

- 112:2.5 A benne rejlő lehetőséget tekintve irányító jellegű az emberben.

- 112:4.1 A halandó társa halálát követően a Diviningtonra távozik.

- 112:4.2 Másolat-átiratot készít a halandó társa elméjének szellemi értékeiről és morontia jelentéstartalmairól.

- 112:5.2 Az Isten tényleges szilánkja.

- 112:6.7 Miután energiával tölti fel a morontia lélek jellem mintáit, a jellem eleven emlékké alakul.

- 112:7.10 A felemelkedés során „a felemelkedő halandó jövőbeli, teljes szellemi kiegyensúlyozottságának isteni biztosítéka.”

- 112:7.10 A halandó szabad akarata örök csatornát biztosít számára „az isteni, végtelen természetének szabad kibontakoztatásához.”

- 113:2.3 Azon világokon, melyek fajtái nem Igazítóval kapcsolódnak egybe, csak egyetlen élettartamnyi időt töltenek el a kijelölt társukkal, majd új feladatot kapnak.

- 113:4.1 „a lelken belülről, illetőleg a lelken keresztül hat”.

- 113:4.2 „az ember örökkévaló természetének lényegét alkotja”.

- 113:4.4 Vezető tevékenysége nagyban erősíti a felsőbbrendű elmesegédek szellemi közbeavatkozásából származó istenimádatra való késztetést.

- 113:4.5 Mindig tökéletes összhangban és teljes egyetértésben dolgozik az őrangyal szeráffal.

- 113:6.5 Az alvó emberi lélek azonossága.

- 113:6.6 A feltámadási csarnokban azonosítja a feltámadó felemelkedőt.

- 114:7.2 A beteljesülés tartalékos alakulatába tartozó halandók Igazítói öntevékenyek, „többségük már az értelmi fejlődés és a szellemi előrelépés felsőbb mindenségrendi köreiben működik.”

- 114:7.10 A két Gondolatigazító között létesült kapcsolat révén lehetőség van arra, hogy a beteljesülés tartalékos alakulatához tartozó halála esetén a fontos adatok a haldokló elméjéből az ő fiatalabb követőjébe kerüljenek át.

- 116:3.4 „ténylegesen egyesítik a fejlődő teremtményeket Istennel a Paradicsomon.”

- 116:3.4 „olyanok az emberi lények számára, mint a paradicsomi Háromság a Legfelsőbb Lény számára.”

- 117:4.8 A felemelkedő ember örök természetének mintáit a Legfelsőbb Lény valóságából veszi, az emberi akarattal egyetértésben.

- 117:4.9 Az emberi személyiség szellemlényegűvé és örökkévalóvá alakítására törekszik.

- 117:6.18 „amit az Igazítók a hetedik-szakaszú véglegesrendűeknek megmutatnak, az a Legfelsőbb Isten istenisége és természete lesz.”

- 117:7.6 „hitelesen vetítik előre az ember fokozatos világegyetemi előrelépését végig az örökkévalóságban.”

- 118:1.10 Az Egyetemes Atya rajta keresztül megismerheti az állati létszintről az Isten-szerű létszintre történő teremtményi felemelkedéssel járó időbeli küzdelem minden nehézségét, és részt is vehet azokban.

- 123:2.1 Az emberi elmében lakoznak.

- 123:2.1 Az emberi elme végleges szellemivé lényegítésén és a fejlődő emberi lélek örökkévaló továbbélésén munkálkodik.

- Gondolatigazító adományozásának előfeltételei (az Igazság Szellemének adományozását megelőzően): 108:2.6 1. A személyes szeráf őrangyal általi hívás.

- 108:2.7 2. „Az értelmi előrehaladás és a szellemi fejlődés harmadik körének elérése.” Az adományozás a helyi világegyetemi illetékes személyiség előzetes értesítésének hiányában is megtörténhet.

- 108:2.8. 3. Nagy szellemi jelentőségű, magasabb rendű döntés személyes meghozatala a bolygót érintő válsághelyzetben.

- 108:2.9 4. A testvériség szellemének általánossá válása a halandóban.

- 108:2.10 5. „Az Isten akaratának megcselekedésére irányuló szándék kinyilvánítása.”

- 108:2.11 6. A mindenség rendjével összefüggő válasz-megnyilvánulás valamely hatásra, amely a Legfelsőbb Lény befolyásán alapul. Ez olyan világokra jellemző, ahol az Igazítók nem kapcsolódnak véglegesen eggyé a halandók kifejlődő lelkével.

- Gondolatigazító (működésmód): 40:7.1 a halandó lélek e halhatatlan szellemmel való egyesülés által jut az örök élethez. 66:8.6 A Gondolatigazító elutasítja, „hogy az embert akár egyetlen gondolatra is rávegye vagy hogy az embert annak saját akarata ellenében valamilyen tettre rábírja.” 56:3.5 A Gondolatigazító ruházza fel a halandói elmét az evolúciós teremtésrészek hármas szellemkifejeződésének lehetőségével. 32:4.7 Az Isten az Igazítókon keresztül tart kapcsolatot a teremtményeivel. 101:1.2 A Gondolatigazítónak „nincs külön működési rendje önmaga kifejezésére”. 101:1.3 Nem érzések vagy érzelmek révén létesít kapcsolatot az emberrel, „hanem a legmagasabb rendű és leginkább szellemivé lényegített gondolkodás területén.” 49:6.11 Az Igazító megérkezése jelenti az azonosság megjelenését. Azok a lények, akikbe beleköltözött, benne vannak az igazság-összeírásban. 42:12.10 A Gondolatigazító addig nem rendelkezik alakkal, amíg a halandó társa továbbélő lelkével nem egyesül. 40:5.4 Az Igazítók az egyetlen szellemek, melyek olyan eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek, amely által azonosulhatnak az emberrel a húsvér testben eltöltött élet során. 40:7.5 Az eggyé kapcsolódást megélt halandók pedig az emberi lények egyetlen olyan osztályát alkotják, akik áthaladva a Havona-körökön megtalálják Istent a Paradicsomon. 40:10.2 Az Igazító sohasem nyugszik, amíg a halandó fiú szemtől szembe nem kerül az örökkévaló Istennel. 32:4.9 E szellemrész az „elme mélyén él, munkál és várakozik” 32:4.12 „az örök életre pályázó halandókban”. 34:5.6 Kapcsolatba lép az egyéni elme gondolkodás központjaival, valamint összhangban dolgozik a Teremtő Fiú Igazság Szellemével és a helyi világegyetemi anyaszellem Szent Szellemével. 67:3.7 Az Igazító képes közvetlen kapcsolatot teremteni „az emberi személyiség döntéshozó erőivel annak érdekében, hogy megerősítse a teremtmény teljes mértékben elhivatott akaratát arra, hogy a paradicsomi Atya akarata és szándéka iránti hűséges elhivatottságból bámulatos tetteket hajtson végre.” 34:5.4 Amíg az alászállt Fiú nem szabadítja fel a saját Igazság Szellemét a minden halandó számára teljesítendő bolygói segédkezésre, addig egyetlen ép elme sem részesül magától az Egyetemes Atya szellemi jelenlétének befogadására való felkészítésben. 47:3.3 Az anyagiról a szellemi szintre került halandó-elme átiratok és teremtmény-emlék minták az Igazítók részévé válnak. 47.4.5 Az Igazító csak az érdemes és túlélési értékkel bíró elmebeli képzettársításokról készít másolatot, az állatias és anyagias jellegűekről nem. 49:6.5 Az idő alatt, amíg a halandó továbbélők alszanak, a várakozó Igazítók a Diviningtonon szolgálnak. Ezen átmeneti időszakban sohasem költöznek más halandóba. 49:6.12 Az Igazító nélküli gyermekeket úgy tekintik, mint akik még mindig a szüleikhez tartoznak. 55:6.4 A fény és élet korszakainak bolygói halandói egyre jobban képesek bensőséges kapcsolatra a bennük lakozó Atya-szilánkkal. 93:2.7 Makiventa Melkizedek Gondolatigazítója Jézusban is működött. Ez „az egyetlen Gondolatigazító, aki az Urantián valaha is két elmében működött, és mindkét elme isteni és emberi is volt.” Lásd még „Atya-szilánkok”

- Gondolatigazító (fejlődési szakaszai): 107:0.7 „az elme-kettőződési és lélekfejlődési” folyamattal van kapcsolatban, mely három fejlődési szakaszt foglal magába.

- Gondolatigazító beköltözési ideje: 108:2.1 „valamivel a hatodik születésnapja előtt érkeznek meg emberi társukhoz az Urantiára.” A jelenlegi nemzedék esetében ez az időtartam öt évet, tíz hónapot és négy napot tesz ki; „vagyis a földi lét 2134. napjáról van szó.”

- Gondolatigazító fogadásának feltétele: 108:2.2 „A teremtményelmének a magasabb rendű istenimádat- és bölcsesség-működés meglétéről kell bizonyságot tennie úgy, hogy bizonyítja képességét a megjelenő jó és rossz értékek közötti választásra – erkölcsi döntés meghozatalára.”

- Gondolatigazító lehetséges feladatai a megítéltetési időszak végéig: 112:4.5 1. Ismeretlen tartalmú szolgálat az eltűnt nevelők között.

- 112:4.6 2. A paradicsomi rendszer tanulmányozása.

- 112:4.7 3. A Divinington valamelyik továbbképző intézetének látogatása.

- 112:4.8 4. A Paradicsom-világok Atya-körét alkotó, Divinington melletti hat szent szféra valamelyikén megfigyelő-hallgatói beosztás.

- 112:4.9 5. A Megszemélyesült Igazítóknál hírvivői szolgálat végzése.

- 112:4.10 6. A tiszta csoportba tartozó Nevelők felkészítését végző diviningtoni tanodákban társoktatói feladat ellátása.

- 112:4.11 7. „Arra jelölik ki, hogy kiválassza azokat a lehetséges világokat, ahol szolgálatot teljesíthet abban az esetben, ha emberi társáról okkal feltételezhető, hogy elutasította a továbbélést.”

- Gondolatigazító létpályájának nagy napjai: a) 110:6.22 Először az, amikor az emberi társa áttöri a harmadik lelki kört, amely által biztosítja a Nevelő önálló tevékenységét és szélesebb körű működését (feltéve, hogy az Igazító addig még nem volt öntevékeny);

- b) majd az, amikor az emberi társa eléri az első lelki kört, s ezáltal bizonyos mértékig képessé válnak az egymás közötti érintkezésre,

- c) végül pedig az, „amikor véglegesen, örökké tartóan eggyé kapcsolódnak.”

- Gondolatigazító tevékenysége azonnali továbbélő társ esetén:

- 112:4.13 a) „bejelentkezik a Diviningtonon,”

- b) „az Egyetemes Atya paradicsomi jelenlétéhez járul,”

- c) a Diviningtonra visszatérve „felvétetik a felsőbb-világegyetemi és helyi világegyetemi illetékességű Megszemélyesült Igazítók közé,”

- d) „elismeri őt a Megszemélyesült Nevelők diviningtoni főnöke”,

- e) majd rögtön az „azonosság-átvitel végrehajtásához” fog, melyre a beteljesülés-őrangyal által tervezett személyiségformában kerül sor.

- Gondolatigazítóhoz közeledés: 100:5.7 ajánlott „módja az élő hiten és az őszinte istenimádáson, az őszinte és önzetlen imán keresztüli közelítés.”

- Gondolatigazítók csoportosítási szempontjai: a) 107:2.9 A világegyetemi küldetésük szerint,

- b) „a halandó személyben eltöltött szolgálat sikerének mértéke szerint”, és

- c) „az eggyé kapcsolódást elérni kívánó halandó faji eredete szerint”.

- Gondolatigazítók (feladatuk természete szerint): 109:3.1 a) Kapcsolati Igazítók – átmenetileg tartózkodnak a halandókban, akik kölcsönbe kapják őket.

- b) Eggyé-kapcsolódási Igazítók – „személyiségre pályázóként küldetnek el az örökké tartó eggyé kapcsolódás engedélyezésével, feltéve, hogy az adott halandó továbbélő lesz.”

- Gondolatigazítók hét rendje: 107:2.2 1. Tiszta Igazítók – „az első rendeltetésüket teljesítik az örök továbbélést kereső evolúciós teremtmények elméiben.”

- 107:2.3 2. Haladó Igazítók – „egy vagy több időszakot szolgáltak saját akarattal bíró teremtményekkel olyan világokon, ahol a végső eggyé válásra az idő teremtményének személyazonossága és a Harmadik Forrás és Középpont helyi világegyetemi megnyilatkozása szellemének egyéniségivé alakított része között kerül sor.”

- 107:2.4 3. Felsőbb Igazítók – „az idő kalandját átélve szolgáltak az evolúciós világokon, de emberi társuk valamilyen oknál fogva elutasította az örök továbbélést, valamint azok, amelyek ezt követően újabb küldetésre jelöltettek ki más halandóban egy másik fejlődő világon.” Ezen Igazítók – a több tapasztalatuk birtokában – olyan dolgokra is képesek az emberi elmében, melyre a kevésbé tapasztalt Igazítók nem.

- 107:2.5 4. Eltűnt Igazítók – e negyedik szakaszú Igazítók „önálló küldetésben vannak és a világegyetemek mindenségét járják.”

- 107:2.6 5. Felszabadult Igazítók – örökre mentesítve lettek „a fejlődő szférák halandói számára végzendő időbeli szolgálat alól”, a tényleges rendeltetésük nem ismert.

- 107:2.7 6. Eggyé kapcsolódást elért Igazítók – véglegesrendűek, akik eggyé váltak valamelyik felsőbb-világegyetemi felemelkedő teremtménnyel. Ők a Végleges Paradicsomi Testületébe bekerült felemelkedők örök társai.

- 107:2.8 7. Megszemélyesült Igazítók – azok, akik a megtestesült paradicsomi Isten Fiakkal szolgáltak. (Ilyen Jézus Megszemélyesült Igazítója is.) 40:4.2 A fiúi besorolásba tartozó rendek legfelsőbbike. Eredetileg elő-személyes besorolásúak voltak, majd tapasztalóvá lettek az anyagi világok halandóinak életében való részvétel által. Az Egyetemes Atya azt követően adományoz nekik személyiséget, hogy

a) 40:4.1 korábban egy megtestesült alászálló Fiúban Igazítóként működtek,

b) vagy ha a halandóknak, melyeknek segédkeztek, nem sikerül megvalósítaniuk a lelkük örök továbbélését. Ez utóbbi esetben a személyiség adományozás több, az idő és tér világain eltöltött szolgálat után történik meg. 108:3.8 A Megszemélyesült Igazítók rendelkeznek személyiséggel. 107:3.9 Ők alkotják „a diviningtoni Igazító-képző tanhelyek oktató személyzetét” is. Az oktató-felügyelő testület elnöke a mihályok rendjéből való első paradicsomi Fiú Nevelője. 107:2.8 A szolgálatuk helye szerinti felsőbb-világegyetembeli Nappalok Elődeinek javaslatára személyesültek meg. 107:3.10 Nagy számban tartózkodnak a központi világegyetem térségeiben, míg a helyi világegyetemekben kevés található belőlük. 108:3.8 Tudatosan érzékelik az elő-személyes entitások különböző rendjeinek jelenlétét. 107:4.6 Minden olyan lény láthatja őket, aki elérte az Egyetemes Atyát. Lásd még „Gondolatigazítók (Megszemélyesült ~)” „Gondolatigazítók („tiszteletből hatáskört kapott személyiségek”)”

- Gondolatigazító(k) (igazítói tapasztalás alapján való csoportosítás): 109:2.1 „tiszta, haladó és felsőbb Igazítók.”

- Gondolatigazítók (kötelezettségeik alól felmentett ~): 109:2.11 „teljesítették a rájuk bízott feladatot és csak az anyagi élethordozó felbomlására vagy a halhatatlan lélekké való átmenetre várnak.”

- Gondolatigazítók (Megszemélyesült ~): 109:6.2 Ha egy Igazító emberi társai nem lettek továbbélők, és a Nevelő utóbb személyiséget nyer, a halandói elmék által megszerzett tapasztalatok az újonnan Megszemélyesült Igazító birtokába jutnak. Ezeket az összes jövőbeli korszakban alkalmazhatja és élvezheti. Az ilyen Igazító „olyan vegyes entitásnak minősül, amely az összes korábbi teremtmény-társának túlélésképes jellemvonásaiból áll össze.” 109:6.7 A továbbélő, megőrzött valóságokat „a Világmindenség Építészeinek szolgálatában való jövőbeli felhasználás céljából tartja meg.”

- Gondolatigazítók (Megszemélyesült ~ jellemzői): 109:7.2 A „tevékenységükben nem korlátozottak, nincs kijelölt szolgálatuk”.

- 109:7.2 „a tágas világegyetemek mindenségének felséges állandósítóiként és egyensúlyba hozóiként működnek.”

- 109:7.2 „Vegyítik a Teremtő és a teremtmény – öröktől való létezésen alapuló és megélt – tapasztalását.”

- 109:7.2 Az időnek és az örökkévalóságnak is a lényei.

- 109:7.2 „A világegyetemi közigazgatásban az elő-személyest társítják a személyessel.”

- 109:7.3 „a Világmindenség Építészeinek végtelenül bölcs és hatékony ügyvivői.”

- 109:7.3 „az Egyetemes Atya teljes segédkezésének személyes képviselői – személyükben, elő-személyes voltuk szerint és személyes-feletti lényük alapján.”.

- 109:7.3 A rendkívüli helyzetek személyes segédkezői a tapasztalás-meghaladó abszonit szférákban, sőt még az Abszolút Isten szintjein is.

- 109:7.4 Az egyedüli lények, akik az „önnön lényegükben hordozzák az összes ismert személyiségi kapcsolatot”.

- 109:7.4 Mindig az Egyetemes Atya személyiségét szolgálják.

- 109:7.5 Az a rendeltetésük, hogy „hogy a Végleges, a Legfelsőbb-Végleges abszonit teremtésrészei, ideértve még a Végleges-Abszolút szintjeit is, tapasztalás-meghaladó segédkezésének jövőbeli személyes-feletti részévé váljanak.”

- 109:7.6 „Alkalmanként tanácskoznak a Nappalok Elődeivel”.

- 109:7.6 A „hétszeres Teremtő Fiak Megszemélyesült Igazítói néha összegyűlnek a csillagvilági központi világokon, hogy tanácsülést tartsanak a Vorondadek vezetőkkel.”

- Gondolatigazítók („tiszteletből hatáskört kapott személyiségek”): 109:6.3 Olyan tapasztalt Igazítók, akik az alászállási küldetésben levő isteni Fiakba való költözésre vállalkoznak. 109:6.4 Mindig az Atya tökéletes akarata ösvényének választása felé vezetik a paradicsomi Fiak halandói elméjét. 109:6.3 Mivel e szolgálaton keresztül nem tesznek szert személyiségre, azt a szellemek Atyja adományozhat nekik, megtéve őket a rendjük igazgatójává. A Diviningtonon élnek. A természetükben többszörös tapasztalásból származó emberiségképet és a paradicsomi alászálló Fiú emberi-isteniségének szellemátiratát is hordozzák.

- Gondolatigazítók élettapasztalatai: 109:6.1 Nem vesznek kárba. Az elbukott élet hasznosítható jellemzőit – 109:6.2 az elbukott teremtmény elméjében kifejlődött értékeket – 109:6.1 az Igazító magával viszi „egy másik világba és mindezeket a továbbélő jelentéstartalmakat és értékeket továbbélő-képességgel rendelkező, magasabb rendű halandói elmének adományozza.”

- Gondolatigazítók közlekedési ideje: 108:1.9 „a Diviningtonról az Urantiára való átkelés átlagos időtartama 117 óra, 42 perc és 7 másodperc.”

- Gondolatigazítók küldetése (emberi fajokkal kapcsolatban): 108:0.1 „az, hogy az idő és tér halandó teremtményei számára képviseljék, megjelenítsék az Egyetemes Atyát”. Valamint az, hogy „a paradicsomi-tökéletesség isteni magasságaiba és szellemi szintjeire emeljék a halandói elmét és átvigyék oda az emberek halhatatlan lelkét.”

- Gondolatigazítók (hármas) rendeltetési célja (két megközelítésben):

I. 107:1.3 A „halandói felemelkedővel való eggyé kapcsolódás révén személyiség szerzése, az Egyetemes Atya parancsának eredményeképpen személyiség szerzése, vagy a ma ismert gondolatigazítói kötelezettségek alóli felszabadulás.”

II. 107:2.1 „arra szánták őket, hogy vagy felszabaduljanak, vagy eggyé kapcsolódást éljenek meg, vagy Megszemélyesült Nevelővé váljanak.”

- Gondolatigazító (Öntevékeny Igazító): 109:2.1 Működési jellegen alapuló osztályozás.

- 109:2.2 1. „Már szerzett némi meghatározott és szükséges tapasztalatot a saját akarattal bíró teremtmények kifejlő életében,” ezért „haladó vagy felsőbb Igazító lehet.”

- 109.2.3 2. „2. Kialakította a szellemi erő-egyensúlyt egy olyan emberi lényben, aki már teljesítette a harmadik lelki kört és akihez személyes szeráf őrangyalt rendeltek.”

- 109:2.4 3. „Olyan halandó társa van, aki meghozta a legmagasabb rendű döntést, az Igazítóval ünnepélyes és igaz jegyességet kötött.”

- 109:2.5 4. „Olyan halandó társa van, akit már besoroltak a beteljesülés egyik tartalékos alakulatába a halandói felemelkedés valamelyik evolúciós világán.”

- 109:2.6 5. Alvás közben átmenetileg levált a halandó elméről hogy „a rendeltetési helyét jelentő világ szellemi igazgatásában” emberfeletti szolgálatot végezzen.

- 109:2.7 6. Egy válsághelyzetben levő bolygó szellemi működéséhez alapvetően szükséges küldetés végrehajtására kapott megbízást, egy olyan emberi lény tapasztalásában szolgálva, aki anyagilag egészítette ki őt.

- Gondolatigazítók (urantiai ősemberekben): 109:3.7 a) Az állatias egyedekben hiányzott az Igazító befogadásához szükséges képesség.

- b) Az erkölcsi felelősségvállalás életkorát elérők megkapták a Gondolatigazítót.

- c) Bár a köztes helyzetben levők rendelkeztek Igazító-befogadási képességgel, de csak akkor költözhetett az elméjükbe Igazító, ha azt személyesen kérték.

- Gondolatigazítók (~ viszonya a halandólény-fajtákhoz): Lásd „bolygósorozatok (világsorozatok)”

- Gondolatigazítók élettapasztalatai: 109:6.1 Nem vesznek kárba. Az elbukott élet hasznosítható jellemzőit – 109:6.2 az elbukott teremtmény elméjében kifejlődött értékeket – 109:6.1 az Igazító magával viszi „egy másik világba és mindezeket a továbbélő jelentéstartalmakat és értékeket továbbélő-képességgel rendelkező, magasabb rendű halandói elmének adományozza.”

- Gondolatigazító kapcsolata az Urantia kinyilatkoztatás emberi közlőjével: 110:5.7 Az Igazító azért bír széles tevékenységi körrel, „mert az ember majdnem teljesen közömbös az Igazító belső jelenlétének kifelé irányuló megnyilvánulásaival szemben”. Ez hasznára van „az Igazítónak a felsőbb-szférákbeli tevékenységéhez, mind pedig az emberi társnak az egészség, az eredményesség és a nyugalom szempontjából.”

- Gondolatigazító-sorozat (Igazító-sorozat): 108:3.1 Különböző fajtájúak léteznek, melyek magukba foglalják a fajok, a megítéltetések, a világok, a csillagrendszerek és a világegyetemek szerinti meghatározásokat is. Egymást cserélve működnek a nagy világegyetemben.

- Gondolatigazítóval való egyesülés: Lásd „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás”  

- Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás: 110:7.1 „a halandói akaratnak a Gondolatigazítóban lakozó Isten-akarathoz való végleges és tökéletes ráhangolásától” függ. 111:5.5 Ennek választása nem jelenti a saját akarat feladását az ember részéről. Ez a saját akarat végső szentesítése, kiterjesztése és megdicsőülése. Ennek révén valósulhat meg bensőséges közösség a teremtmény-fiú személyisége és a szellem-Atya személyisége között. 110:7.2 Feltétele még, hogy az Igazító „befejezze az emberi azonosságnak a morontia lélekkel való társítását az evolúciós, fizikai életben”. Az eggyé kapcsolódásra vonatkozó utasítást az Uverszán adják ki. „A húsvér testbeli élet során bekövetkező eggyé kapcsolódás az anyagi testet nyomban elemészti”. 110:7.4 + 110:7.5 „Miután a halhatatlan morontia lélek és a vele társult Igazító eggyé kapcsolódott, az egyikük minden tapasztalata és minden értéke ténylegesen a másiké is lesz, és így a kettő már valóságosan is egyetlen entitás.” 112:7.1 Az eggyé kapcsolódás „örökkévaló, tényleges jegyekkel ruházza fel a személyiséget”. Ilyen új képességek „az isteniség-minőség rögzülése, a múltbéli-örökkévalósági tapasztalás és emlékezet, a halhatatlanság, és a korlátozott kibontakozási lehetőségű abszolútság egyik szakasza.” 112:7.7 Az eggyé kapcsolódott lény egyrészt önálló morontia egyed, a fejlődési lehetőségét tekintve pedig a paradicsomi végleges rendű lények rendjébe tartozik. 112:7.8 A két eggyé kapcsolódott lény egy egyén, egy személyiség lesz, 112:7.9 „aki mindig is szolgálatkész, hűséges és hatékonyan tevékenykedő”. Az eggyé kapcsolódás által az Igazító személyiségre, a felemelkedő halandó pedig Igazító-szerűségre tett szert. 110:7.5 Az Igazítónak „a jövő örökkévalóságára van szüksége ahhoz, hogy az adott személyiség-társulást mindazokkal a jelentéstartalmakkal és értékekkel felruházza, melyeket az isteni Nevelő a múlt örökkévalósága óta hordoz magában.” 108.3.3 Az „egyesülést az jelzi, hogy a beteljesülés-őrangyal új nevet adományoz az új teremtménynek.” A halandók ekkor kapnak igazi világegyetemi nevet. 112:7.2 „Az eggyé kapcsolódás Aszcendington szent szférájának titkát képezi”. 112:7.5 Csak azt követően történik meg, hogy a felsőbb-világegyetemi rendelkezésekben kinyilvánították: „az emberi természet véglegesen és visszavonhatatlanul az örök létpálya mellett döntött.” Ez az egyesülési felhatalmazás. 112:7.13 Az eggyé kapcsolódott Igazító „száma töröltetik a felsőbb-világegyetemi nyilvántartásokból”. Az „Igazítóra vonatkozó bejegyzést átvezetik Grandfanda, a Végleges Testületének végrehajtója belső bíróságának titkos köreibe.” Lásd még „Aszcendington titkai” „elragadtatás (külső)” „eggyé válás (morontia ~)”

- Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás lehetséges helyszínei: 112:7.3 a) a szülőbolygó („a természetes halál fölé kerekedés révén”), b) a csillagrendszer valamelyik lakóvilága, c) a csillagrendszer-központ, d) a csillagvilág, e) és egyes esetekben a helyi világegyetem központja.

- Gondolatigazítóval való együttműködés: 110:3.4 „nem önkínzás, (…) vagy álszent és kérkedő ön-lealacsonyítás”, „összeegyeztethető a derűs, örömteli élettel, valamint a sikeres, tiszteletreméltó életpályával a földön.” 110:3.6 Nem tudatos folyamat, de segítik az ember hűséges elhatározásai és felsőbbrendű vágyai. 110:7.6 Az Igazítóval való kapcsolat kiépítésében a legnagyobb nehézséget az anyagi természet jelenti. E kapcsolat kialakítását elősegíti az emberi elme szellemileg való fejlesztése és fegyelmezése. 110:4.1 Az isteni bölcsességek és igazságok átadását nehezíti, hogy az Igazító és az ember természete különböző, „és az emberből hiányzik a kellően érzékeny felfogóképesség.” 110:5.3 „Az alvás időtartama alatt az Igazító csak annyit próbál meg véghezvinni, amennyit az adott személyiség előzetesen ama döntéseivel és választásaival teljes mértékben jóváhagyott, amelyeket a teljesen éber tudatosság állapotában hozott meg, és amelyek így a felsőbb-elme területeire, az emberi és az isteni viszony kölcsönös kapcsolati területére eljutottak.” 110:5.6 Az „egyre magasabb rendű lelki körök elérésével egyre teljesebben, néha közvetlenül, de többnyire közvetetten érintkeztek az Igazítótokkal.” „A rendetekbe tartozó lények esetében az Igazítónak tulajdonított hang a leggyakrabban nem más, mint a ti saját értelmetek megnyilvánulása.” 110:6.5 „Értelmi döntéseitek, erkölcsi választásaitok és szellemi fejlődésetek körről körre javítja az Igazító elmétekben való működésének képességét”. 110:7.10 A Gondolatigazítók azt szeretnék, „hogy emberi társam hűségesebben és őszintén működjön együtt velem, vidámabban viselje ittlétemet, hűségesebben hajtsa végre az általam kidolgozott programot, türelmesebben élje át az általam kiválasztott próbatételeket, állhatatosabban és vidámabban járja az általam kiválasztott utat, legyen szerényebb, amikor azoknak a fejleményeknek ad hitelt, amelyek valójában az én szüntelen tevékenységeimből erednek”. A Gondolatigazító és az ember személyiségi előrehaladása „az emberi akarattól függ.” Lásd még „Gondolatigazítóval való összhang javítása”

- Gondolatigazítóval való összhang javítása: 110:3.7 1. „Az isteni vezetés követése mellett való döntés; az emberi életnek az igazság, a szépség és a jóság legmagasabb rendű tudatosságára való őszinte alapozása, majd ezeknek az isteniségi jegyeknek az összehangolása bölcsességen, istenimádaton, hiten és szereteten keresztül.”

- 110:3.8 2. „Isten szeretete és a vágyakozás aziránt, hogy olyanok legyetek, mint ő – az isteni atyaság tiszta felismerése és a mennyei Szülő szeretetteljes imádata.”

- 110:3.9 3. „Az ember szeretete és az ember szolgálata iránti őszinte vágy – az emberek közötti testvériség szívből fakadó felismerése, mely a minden egyes halandótársatokhoz való értelmes, bölcs szeretettel párosul.”

- 110:3.10 4. „A mindenségrendi létpolgárság örömmel fogadása – a Legfelsőbb Lény iránti fejlődési kötelezettségeitek őszinte felismerése, annak tudatosítása, hogy az evolúciós ember és a kifejlődő Istenség egymásra van utalva.”

- gondolatrögzítők: 44:0.9 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:4.1 A területek felsőbb gondolatainak megőrzését és visszaadását végzik hét csoportban.

44:4.2 1. Gondolat-megőrzők – a területek felsőbb gondolatainak megőrzői. A nemes eszméket uverszai nyelven őrzik meg. 44:4.4 A gondolatok állandó feljegyzéssé való alakítása gyors. Megfelel félmillió szó vagy gondolatkép egy urantiai másodperc alatt történő rögzítésének.

44:4.5 2. Fogalom-rögzítők – a fogalmi képek és a gondolatminták megőrzői. E módszerrel több ismeret szerezhető egy urantiai óra leforgása alatt, mint amennyit a közönséges írott nyelv száz éven keresztüli olvasásával szerezhetünk.

44:4.6 3. Gondolatírás-rögzítők – fogalomképi és gondolatírási eljárásokat használva képesek ezerszeresére tökéletesíteni a fogalom-rögzítők munkáját.

44:4.7 4. A szónoklás támogatói – a gondolat megőrzésével foglalkoznak a szónoklás útján való visszaadás érdekében.

44:4.9 5. A híradási igazgatók – a paradicsomi, a felsőbb-világegyetemi és a helyi világegyetemi híradások általános felügyeletét végzik. Minősítik, szerkesztik és összehangolják a híradási anyagokat, valamint felsőbb-világegyetemi értelmezést adnak minden paradicsomi híradásnak. A Nappalok Elődeinek híradásait is átalakítják és lefordítják a helyi világegyetemek nyelveire.

44:4.11 6. Az ütem-rögzítők – még a földi költőkhöz sem hasonlíthatók. „Az ütem kevéssé fárasztó a morontia- és a szellemlények számára, és így gyakran próbálkoznak a hatékonyságnöveléssel, valamint a megelégedettség fokának javításával azáltal, hogy számos feladatkört ütemes formában látnak el.” Szín- és hangszíngazdag megoldásaik az önkifejezést és a társadalmi összhangot szolgálják.

44:4.12 7. A morontia-rögzítők – megőrzik a morontia ügyek és a szellemi folyamatok különféle csoportjairól készített csoportképeket a morontia feljegyzési csarnokok irattáraiban. Megmentik a jövő számára a fokozatos fejlődési korok életképeit.

- gondolkodás: 115:1.1 A fejlődő elmék esetében olyan egyetemes keretrendszerek útján történik, amelyek kisebb vagy nagyobb mértékben, de tévesek. Az elme következtetések levonására törekszik és be akar hatolni az igazi eredetek mélyére. A következetes gondolkodás jegyeit az egyéni kitételek szerint alakított keretrendszerek hordozzák. 115:1.2 A világegyetemről alkotott emberi fogalmi kereteknek „teret kell engedniük az egyre növekvő mindenségrendi ismeretszerzés kiteljesedésének.”

- gondolkodás (meghatározás): 130:2.8 A magasabb rendű és az erkölcsi jelentéstartalmak megkülönböztetésére alkalmas képesség, mely örök szellemi értékeket is választhat.

- gondolkodás (tartalmi elemek, jellemzők): 68:2.5 A szükségletek kielégítésére való törekvés ösztönzi.

- 68:2.5 „Az ősember csak akkor gondolkodott, amikor az éhség rábírta”.

- 101:2.2 „az okszerű gondolkodás a bölcselet kísérleti módszere”.

- 103:9.2 Kapcsolatban áll az anyagi léttel, de az értelemnek és a tudomány tényeinek a szellemi területekre való lépésével az igazságnak kell uralnia azt.

- 112:2.13 Az időben való használata és fejlődése bölcsességhez vezet.

- 112:2.11 Képes odáig jutni, hogy „megadja magát a bölcsességnek, a bölcsesség pedig legyőzetik a megvilágosodott és gondolkodó istenimádattól.”

- 112:2.13 Az „örökkévalóságban az istenimádat bölcsességhez visz, a bölcsesség pedig a gondolat véglegességét bontja ki.”

- gondolkodási folyamat: 91:3.1 A felnőttek elmesíkján nagyobbrészt társalgási formában zajlik.

- gondolkodás három alapvető tényezője, meglátási módja: 16:6.10

Az anyag-energia tárgykörére vonatkozóan az érzékek mennyiségtani ok-okozati összefüggése révén tehető felismerések.

Az elme-értelem a belső meglátás útján ismeri meg az erkölcsi kötelességét.

A szellem-hit, vagyis az istenimádat pedig a szellemi létezés valóságával való kapcsolatot biztosítja. Amint e három gondolkodásmód egyesítetté válik, „a tényszerű tudomány, az erkölcsi bölcselet és a tiszta vallásos tapasztalás kapcsolatából álló erős jellemet képeznek.”

16:6.10 „e három mindenségrendi meglátás az, amely a dolgokban, a jelentéstartalmakban és az értékekben szerzett, illetőleg az azokkal kapcsolatos emberi tapasztaláshoz tárgyilagos igazolást, valóságalapot nyújt.”

- gondviselés (meghatározások): 118:10.4 A világegyetemek mindensége személyestől-különböző felügyeletének összetett, rendeltetésszerű működése.

- 118:10.23 „a tér galaxisainak és az idő személyiségeinek határozott és magabiztos menetelése az örökkévalósági célok felé, először a Legfelsőbben, majd a Véglegesben és végül talán az Abszolútban.

- gondviselés (jellemzők): 118:10.4 „a Mindenható hatalmában összegződő Hétszeresnek az evolúciós szintjeitől az Istenség Véglegességének tapasztalás-meghaladó területein is túl terjed.”

- 118:10.5 Az Isten szeretete „minden egyes teremtményt körülvesz minden időben és térben.”

- 118:10.5 „a teljesség viszonylatában működik”.

- 118:10.5 „A teremtmény rendeltetésének fontossága váltja ki a gondviselési beavatkozást, nem pedig a teremtménynek mint személynek a fontossága.”

- 118:10.7 Nem gondviselés a véletlenszerű körülmények ember általi összekapcsolása.

- 118:10.18 Minden dolog együtt munkálkodik az Istent ismerő halandók Atya felé törekvő fejlődésének előmozdításában.

- 118:10.19 „egyre jobban érzékelhetővé válik, amint az emberek az anyagitól a szellemi irányában egyre feljebb jutnak.”

- 118:10.21-22 Részben részleges és kiszámíthatatlan addig, amíg a Legfelsőbb Lény megjelenése nem teljes és tökéletes, a teremtményi magatartás pedig ingadozó, ellentétes válaszokat keltő.

- Gonod: 130:0.1 Indiai kereskedő, Ganid apja. Az apa és a fia Kr.u. 22. április 26-tól Kr.u. 23. december 10-ig Jézus társaságában beutazta a Földközi-tenger medencéjét és ellátogatott Rómába is.

- gonoszság: 54:0.2 a bűn és a vétek következetes gyakorlása. 67:1.4 Világegyetemi bölcseleti szempontból ez nyílt és következetes dacolás a felismert valósággal szemben. Megvalósítja a személyiség megbomlásának őrülettel határos fokát, mivel a mindenség rendjével kerül szembe. 67:1.5 A személyiség megszűnő önuralmát jelzi. 67:7.1 Egyéni következményei elkerülhetetlenek és kizárólag az Istenségre és az adott egyénre tartoznak. 67:7.2 A közvetett következményei azokra is tartoznak, akik az adott események hatókörében élnek. 67:7.5 Valakinek a gonoszsága csak késleltetni képes más személyek szellemi előrehaladását, de megakadályozni nem tudja. 67:7.6 Azonban alkalmas az értelmi fejlődés, az erkölcsi gyarapodás, a társadalmi haladás és a tömegek szellemi teljesítményének fékezésére.

- gonosz szem: 111:0.7 A fejletlen népek közül sok tartotta azt, hogy „a lélek az ember szemén keresztül néz ki a világra”. Ezért tartottak annak rossz akaratától. Lásd még „lélek helyére vonatkozó korai elképzelések”

- görög bölcselet: 130:3.10 Vallási értelemben hiedelem-rendszer, de csak annyiban tekinthető vallásnak, „hogy az embert Isten megtalálására és az Örökkévaló megismerésének élő megtapasztalására” készteti.

- Görögország: 80:7.4 a görögök közvetlen ősei háromszázhetvenöten voltak. 80.7.3 A csoportjukat Kr.e. 10000-ben Szátó, Ádámszon és Ratta egyenesági leszármazottja vezette az északi szigetek érintésével görög földre. Mindannyian magas termetűek voltak. 80:7.4 Az ádámszonfiak második polgárosodott társadalmának utolsó kivándorló csoportjához tartoztak. 80:7.5 A görögök művészete és tehetsége tőlük származik. 80:7.6 E terület az égei-tengeri térséggel együtt öt műveltségi szakaszt élt meg, melyek egyre kevésbé voltak szellemiek. A közösségeik leépülésében szerepet játszottak azoknak a dunai rabszolgáknak a középszerű utódai, mely rabszolgákat a későbbi görög nemzedékek hoztak be.

- görögök: 80:7.6 mielőtt a befogadott alsóbbrendűek leépítették volna őket, 80:7.13 sok központot létesítettek a tőlük nyugatra levő területeken. A dél-európai népek így örökölték a korai görög polgárosodás több vívmányát.

- görögök (jellemzők): 80:7.13 a világ legnagyobb kereskedői és gyarmatosítói voltak.

- 80:7.13 Nagy tanítók és művészek voltak.

- 90:2.8 Hittek a rejtett értelmű tanács hatásos voltában.

- 90:4.9 Ők dolgoztak ki először értelmes módszereket a betegségek kezelésére.

- 90:4.9 Az első orvosi ismereteik az Eufrátesz-völgyből származtak.

- 103:6.10 Már a korai csoportjaik „különbséget tettek az élettelen és az élő dolgok között.”

- 104:0.3 Hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- 86:4.8 Hittek abban, hogy a gyenge embernek a lelke is gyenge. Számukra találták ki a Hádészt.

- 86:5.17 Hittek abban is, hogy az ember gyomrában növényi lélek, a szívében állati lélek, a fejében pedig értelmi lélek lakozik.

- 90:3.9 Megőrizték az adamszoni tanításokat, és elsőként ismerték fel, hogy a betegségeknek természetes okai vannak.

- görögök bölcselete: 98:1.6 a görögök erkölcsei, erkölcstana és bölcselete meghaladta az istenképüket. Az emberszerű isteneiken 98:2.1 alapuló, papság nélküli vallásuk nem ígért üdvözülést és nem oltotta a hívek szellemi szomját. 98:2.2 Mindez kedvezett az értelmi előre haladásuknak. A görögök elkezdték uralni a félelmüket és már nem keresték a vallást annak ellenszereként. A lélek vigaszaként elmélyült gondolkodásra törekedtek, melynek tárgyai az emberi bölcselet és a természet dolgai voltak. Az üdvözülésről való elmélkedés helyett az önmegvalósítás és önmaguk megértése felé fordultak. 98:2.10 Azonban ez az átlagembereket nem érdekelte. 98:2.3 A görögök következetes gondolkodás révén igyekeztek elérni azt a biztonságtudatot, mely a továbbélésben való hit helyettesítője lett volna, de kudarcot vallottak. 98:2.4 A görög bölcselők többé-kevésbé elfogadták „a világegyetem Értelme”, „az Isten ideája” és „a Nagy Forrás” tartalmakat, melyek sálemi eredetűek voltak. 98:2.8 A görögök a hitet alárendelték a gondolkodásnak, 98:2.9 amely elvonttá vált. 98:2.11 A bölcseletet művészivé alakították. Az erkölcstani rendszerük pedig „gyakorlatilag Istenség nélküli és az emberi üdvözülés ígéretétől teljesen mentes” volt.

- görögök vallása: 98:6.1 „A hellén görögök sohasem alakítottak ki központosított istenimádási rendszert; a szertartás helyi sajátosság volt; nem volt papságuk és nem volt »szent könyvük«” sem. A vallásuk nem késztette őket a felsőbb erkölcs és a szellemi értékek megőrzésére. 98:1.3 Az árja hellének emberszerű istenét Diausz-Zeusznak hívták, aki az alárendelt istenek görög panteonjának feje lett. 98:1.4 A görögök „Hazafias és faji érzelemmel viseltettek Zeusz és a félig emberekből, félig istenekből álló családja iránt, de nemigen hódoltak nekik vagy imádták őket.” 98:1.3 Eljuthattak volna az igaz egyistenhithez Zeusz fogalmában, ha nem ragaszkodnak a Sors felügyeletéhez. 98:1.5 A görögöknél azért nem jelent meg jelentős súlyú papság, mert komolyan hatottak rájuk a korai sálemi tanítók papságellenes tantételei. A hellének istenekről készített képei inkább szolgálták a művészetet, mint az istenimádatot. 98:1.6 A hitregéik is inkább voltak művésziesek, mint erkölcstant szolgálók. A görög vallás annyiban mégis hasznos volt, „hogy egy istenségcsoport által kormányzott világegyetemet ábrázolt.” Az viszont veszélyes egyensúlytalanságot teremtett, hogy a görögök erkölcsei, erkölcstana és bölcselete messze meghaladta az istenképüket. 98:2.1 A papság nélküli „olümposzi vallás nem ígért üdvözülést, és nem is oltotta a híveinek szellemi szomját; ezért volt pusztulásra ítélve.” 98:2.5 A Kr. előtti 5. és 6. században a görög költők – leginkább Pindarosz – kísérletet tettek a görög vallás megújítására. Bár magasabb szintre emelték a vallás eszményképeit, de ez inkább volt művészi teljesítmény, mint vallásos rajongás. „A legmagasabb rendű értékek támogatására és megőrzésére alkalmas módszert nem tudtak kialakítani.” 98:2.8 A görögök a hitet alárendelték a gondolkodásnak, 98:2.9 melyet nagyon elvonttá tettek. Az istenképük pedig a minden-isten homályos képzelgésévé vált. 98:3.2 A görögök vallása hétköznapi és haszonelvű volt, 98:3.5 ezért szükségszerűen buknia kellett a rejtelemimádatok szenvedélyes, mély érzelmi töltetű áhítatával szemben.

- Grandfanda: 24:6.8 A Havona első zarándok felfedezője, aki „az egyes számú felsőbb-világegyetemben található 1131-es helyi világegyetem 62-es csillagvilága 84-es csillagrendszerének 341-es bolygójáról jött.” 31:10.20 Jelenleg „az összes végleges rendű lény rendjének paradicsomi főnökeként elnököl.” 112:7.13 A Végleges Testületének végrehajtója. (A testület belső bírósággal bír.)

- GRAVITA: 42:2.14-2:15 A világegyetemi erőtér tartományának neve az Uverszán. Gravitáció szabályozta energia, mely az erőtér csatornába vezetve a világegyetemi Teremtők rendelkezésére áll. A világegyetemi erőtér-irányítók a hét felsőbb-világegyetem jelenlegi energiarendszerét alkotó harminc energiaállapotból huszonegyet irányítani tudnak. „Az erőtér-energia-anyag e területe a Legfelsőbb tér-idő-felügyelete alatt álló Hétszeres értelmes tevékenységének tartománya.” Lásd még az „utógravitációs szakaszok”- nál.

- gravitáció: 56:1.3 Minden vonzás középpontja a paradicsomi Atya anyagfeletti lakóhelyében van. 115:6.1 A paradicsomi gravitáció az anyagi lét alapelemeire gyakorol vonzást, az Örökkévaló Fiú szellem-gravitációja a szellemlétezés alapértékeire, az Együttes Cselekvő elme-gravitációja pedig az értelmi lét alapvető jelentéstartalmaira. 42:6.2 „A helyi vagy egyenes irányú gravitáció az anyag atomi szerveződésének megjelenésével lép működésbe. Az atomi szerveződés előtt álló anyag a röntgensugárzás és egyéb hasonló energiák hatására kismértékben érzékeny a gravitációra, de a szabad, nem kötött és töltetlen elektron-energia részecskék vagy a szabad ultimatonok semmilyen mérhető egyenes irányú gravitációs kölcsönhatást nem mutatnak.” 42:11.5 Az egyenes irányú gravitáció a nagy-mindenségrend rövid hatótávolságú összetartó ereje. A fizikai szinten megjelenő energia nem képes haladni a térben egyenes irányú gravitációs hatás kiváltása nélkül. Minden anyagi tömeg e vonzás hatása alatt áll, kivéve, ha mozog és elme hatása éri. A gravitációs kölcsönhatás az anyagmennyiséggel arányos. A „közbenső tér úgy módosítja, hogy a távolság négyzetével való osztással számítható érték a végeredményt csak durván közelíti.”

- gravitációs állandósulás: 32:2.5 elégséges energia anyagiasulás, amely lehetővé teszi, „hogy a különböző körök és rendszerek ellensúlyozni tudják egymást a kölcsönös anyagi vonzás révén.”

- Gravitációs Hírvivők: 31:2.1 Grandfanda felügyelete alá tartoznak. 31:2.2 Ők a Diviningtonról származó módosított és megszemélyesült Igazítók. Isteniek, értelmesek és meghatóan megértők. Felsőbb-szellemi lények ők, korlátlan és határtalan személyiséggel. Nem keverendők össze a Független Hírvivők személyiségrendjével. 31:2.1 Kizárólag az elsődleges végleges rendű testület hat csoportjához (31:0.1) rendelik ki őket. 31:2.3 Korlátlan számban csatlakozhatnak e csoportokhoz, de a Halandói Végleges Testületbe csak a hírvivők vezetőjét veszik fel, azonban ő „állandó kíséretéül választhatja 999 hírvivő társát, és amikor úgy alakul, korlátlan számban segítségül hívhatja a rendjének tartalékosait.”

- gravitációs szakaszok (energia): 11:8.6 A Paradicsom gravitációjának vonzására érzékeny energiarendszerek, mely szakaszokat nevezik ultimátának is. „E kilépő energia eredetileg semleges, ám a további átalakulások folytán úgynevezett ellenható és együttható sajátosságokat mutat.”

 

„Gy”

- gyakorlóotthon: 47:2.1 gyermekfogadó tanodák, elsősorban a Jerusem első világán, ahol az idő gyermekeinek gondozását és nevelését végzik. Azokét is, „akik a tér evolúciós világain még a világegyetemi nyilvántartásokba egyénekként való bekerülésük előtt meghaltak.” A kifejletlen lelkek akkor kerülnek ide, ha legalább az egyik szülőjük túlélővé válik. 47:2.2 Az idekerülők a haláluk idején birtokolt fizikai állapotuk alakjában személyesülnek meg, de nem rendelkeznek szaporodási képességgel. Az ébredésükre akkor kerül sor, amikor a szülőjük megérkezik az első lakóvilágra. E gyermekek szintén megkapják a lehetőséget a mennyei út választására. 47:2.3 Az Igazítóval nem rendelkezők – kb. ötéves korig – külön csoportban vannak. 47:2.4 Akik rendelkeztek Gondolatigazítóval a haláluk előtt, de nem tudtak döntést hozni a mennyei létpályával kapcsolatban, az Anyagi Fiak és társaik családjaiba kerülnek a csillagrendszer végleges rendű lényeinek világán. 47:2.5 A gyerekek tizenhat éves korukat követően hoznak döntést. 47:2.7 Akik nem választják az Isten elérésének kalandját, az anyagi élet lefutását követően megszűnnek létezni. 47:2.8 Akik nem szereztek evolúciós tapasztalatokat a halandói születésük világán, nem vétetnek fel a Végleges Testületbe, hanem a Paradicsom állandó, felemelkedő létpolgárságának tagjai lesznek. 49.6.14 Azonban ilyen intézmények nem csak a csillagrendszerek végleges rendű bolygóin vannak, hanem a csillagvilági végleges rendű szférákon a felemelkedés második módosított rendjébe tartozó, valamint a világegyetemi végleges rendű szférákon a felemelkedés első módosított rendjébe tartozó Igazító nélküli gyermekek számára is. (Lásd még a „bolygó elhagyása” címszót.)

- gyarmatosítás: 89:7.3 eredete az a szokás, hogy az elsőszülött fiakat az isteneknek ajánlva áldozati jellegűnek minősítettek, de nem ölték meg őket, hanem amikor felnőttek, száműzve lettek. E szokást a rómaiak is alkalmazták a gyarmatosítási módszerük részeként.

- gyász: 87:2.4 olyan csend, melyet azért tartottak, nehogy az eltávozott kísértetlelket hazavonzzák. Az önkínzások és sebzések szintén a gyász szokásos formái voltak. Az élők böjtöléséről és más önmegtartóztatási formákról is azt gondolták, hogy a kísértetek örömöt lelnek bennük a holtak földjére való elindulásuk előtt. 87:2.5 Az akár hónapokig is tartó gyász-tétlenség akadályozta a polgárosodás kibontakozását.

- gyász (szertartás): 87:2.5 a korai időkben nem a szomorúság kifejezése volt, hanem szertartás, amit a hivatásos gyászolók felfogadása is bizonyít. Az ősök a holtak kísértetlelkétől való félelem miatt jártak el így.

- gyászruha: 87:1.5 kezdetben az volt a célja, hogy az elhunyt kísértetét távol tartsák. Ezért e ruhákat úgy tervezték, hogy eltakarja az élőket. Később ezen öltözékeknek azt a célt szánták, hogy kifejezzék a halott iránti tiszteletet és így békítsék meg a kísértetet.

- gyerek(ek): 91:3.1 mikor beszélni tanulnak, hajlamosak a hangos gondolkodásra, a képzelőerő megjelenését követően pedig a képzeletbeli társakkal való beszélgetésre. A tudatos énjük bensőséges kapcsolatra törekszik a képzelt második énnel.

- gyermek: 82:0.2 az élet legfontosabb dolgainak többségét a családjától és a környezetében élő szomszédoktól tanulja meg. 100:1.1 A gyermek a tapasztalatait azok élmény- és örömtartalma alapján értékeli. 84:7.10 A korai időkben az anya érdekeit mindig feláldozták a gyermek jólétéért. Azonban a nagyobb gyermekeket az ősi idők anyái már magukra hagyták. 84:7.11 Az ősi népek sok gyermeket igényeltek a következő okok miatt. „84:7.12 1. A gyerekek értékes munkaerőt jelentettek. 84:7.13 2. A gyermekek voltak az öregségi biztosítás. 84:7.14 3. A leánygyermekeket el lehetett adni. 84:7.15 4. A családi büszkeség megkívánta a név terjesztését. 84:7.16 5. A fiúgyermekek oltalmat és védelmet jelentettek. 84:7.17 6. A kísértetektől való félelem miatt az emberek rettegtek az egyedülléttől. 84:7.18 7. Bizonyos vallások utódokat igényeltek.” 85:5.3 A korai emberek a napistent tartották azon gyermekek apjának, akiket szűztől születettnek gondoltak. Az ilyen gyermekeket kitették hányódni valamely szent folyóra, abban bízva, hogy csodálatos módon megmenekülve rendkívüli emberekké, a népeik szabadítóivá válnak. 84:7.28 A gyermekeknek már a családban érdemes lenne megtanulniuk a vérségi testvériség és az összes ember közötti testvériség értékeit, vagyis a türelmet, a felebaráti szeretetet, az elfogulatlanságot és a béketűrést.

- gyermek (szellemi ~): 91:8.8 egyedül ő „vállalkozhat arra, hogy az Istent meggyőzze vagy a hozzáállását megpróbálja megváltoztatni.”

- gyermek életének szakaszai (galileai zsidóknál): „123:2.6 1. Az újszülött gyermek, az elsőtől a nyolcadik napig.

- 123:2.7 2. A szopós gyermek.

- 123:2.8 3. Az elválasztott gyermek.

- 123:2.9 4. Az anyától való függés időszaka, mely az ötödik év végéig tart.”

- 123:2.10 5. A gyermek függetlenedésének és a fiúk esetében a képzésükért való atyai felelősség vállalásnak a kezdete.

- 123:2.11 6. „A kamaszodó fiúk és hajadonok.

- 123:2.12 7. A fiatal férfiak és a fiatalasszonyok.”

- gyermeki bizodalom: 102:1.1 belépést biztosít az ember számára a mennyei felemelkedés országába.

- gyermeknevelés: 84:7.20 a vademberek gyermekei már korán felismerték, hogy az engedetlenség halállal járhat. Ha ma a gyermeket megvédik a buta viselkedésének természetes következményeitől, akkor engedetlenségre segítik. 84:7.21 Az andita örökséget hordozó fajták gyermekei nyugtalanabbak a vörös és a sárga evolúciós emberek gyermekeinél. Mivel az andita örökséget hordozó gyermekek nagyobb képzelőerővel rendelkeznek és kalandvágyóbbak, ezért több oktatást és fegyelmezést igényelnek. A XXI. század gyermeknevelését nehezíti 84:7.22 a nagyfokú fajkeveredés, 84:7.23 valamint a gyakorlatot és a lényeget mellőző oktatás. 84:7.24 3. A szülők munka miatti távolléte korlátozza a gyermekeket a műveltség utánzás általi megszerzésében. 100:1.4 „A gyermekekre csak a felnőtt társaik hűsége van tartósan nagy hatással; a szabálynak, sőt a példának sincs tartós hatása.” „A hűséges személyek gyarapodó személyek, és a gyarapodás hatásos és ösztönző valóság.”

- gyermekotthon (helyi csillagrendszeri): 45:6.6 a Jerusem első átmeneti-műveltségű világán található. 45:6.7 „Itt fogadják és állítják össze újból a túlélő halandók bizonyos gyermekeit, mint például az olyan utódokat, akik elpusztultak az evolúciós világokon még mielőtt elérték volna az egyéni szellemi szintet.” 45:6.8 A felemelkedő halandóknak a véglegesrendűek e világán szintén van lehetőségük arra, hogy a saját és mások gyermekei mellett társszülői tapasztalatokra tegyenek szert úgy, mint az Anyagi Fiak és Leányok családjaiban. 45:6.9 A gyakorlóotthont ezer Anyagi Fiú és Leány alkotta pár felügyeli, akiket ugyanilyen létszámú önkéntes midszonit szülői csoport segít.

- gyermekszületéssel kapcsolatos hiedelmek: 84:1.3 „Az ősember nem értette a nemi élvezet és a későbbi gyermekszületés közötti összefüggést.” Úgy tartották, hogy a csecsemők a szellemföldön jönnek létre, és a nőbe egy kifejlődő szellemkísértet költözik. De terhességet kiváltó okként gondoltak bizonyos étkezési szokásokra és a nőre vetett gonosz tekintetre is. 84:1.4 Mivel a szellemeket a tengerrel társították, ezért a dagály idején történő tengerben való fürdést szintén a terhesség okának tartották. A torz vagy koraszülött csecsemőket rosszindulatú szellemtevékenység eredményének gondolták. 84:4.8 Hosszú időn keresztül nagyon megverték a lányokat a havi vérzésük időszakában azért, hogy kiűzzék a testükből a rossz szellemet. 84:1.5 A fejlődés első lépése az volt, hogy a nemi kapcsolatot olyannak kezdték tekinteni, ami utat nyit a szellemkísértetnek ahhoz, hogy a nőbe költözhessen. Ez már együtt járt azzal a felismeréssel, hogy az apa és az anya egyenlő mértékben járul hozzá az életörökítéshez.

- gyilkosság: 71:5.1 az erkölcsi megítélését tekintve különbözik a háborútól. Míg a gyilkosság törvénytelen, addig a háború még nincs törvényen kívül helyezve az Urantián.

- gyilkosság tiltása: 74:7.20 az Édenkert erkölcsi törvényei közé tartozott. Tanították, hogy az emberben élő Gondolatigazító miatt sem szabad az emberi életet elpusztítani. Aki viszont mégis így tesz, „annak vére ember által ontassék ki, mert Isten a maga képére teremtette az embert”.

- gyógyítás: 90:3.2 a betegséget a korai emberek szellemjelenségnek tekintették. 90:3.4 + 90:4.3 Kezdetben annyira féltek a betegséget okozó szellemektől, hogy a szenvedőket ellátás nélkül magukra hagyták. 90:3.9 A láz volt az első gyengeségek egyike, melyet kiemeltek a természetfeletti okkal bíró rendellenességek köréből. 90:4.1 Az ősök vallása a betegségek megelőzését szolgálta, és a gyógyítási módszereikben feltétlen hittel bíztak. Az ilyen hit erős orvosságnak számít. 90:4.3 A betegségek megállapításához alkalmazták valamely állat belének vizsgálatát is. Volt olyan gyógyítási szokás, hogy a közösség tagjai a beteg körül üvöltéssel segítették a sámánt a betegséget okozó kísértetek elzavarásában. 90:4.4 De kezeltek betegséget egyhangú énekléssel, kézrátétellel és ráfújással is. Utóbb kezdték alkalmazni a templombeli gyógyító alvást. A koponyalékelés célja a fejfájást okozó szellem eltávozásának biztosítása volt. A sámánnők bábák is voltak. 90:4.5 Az ősök hittek abban, hogyha varázserejű dolgot dörzsölnek a beteg testrészhez, az átveszi a betegséget és a gyógyulás bekövetkezik. Az érvágást segítségnek tartották a betegség okozó szellemtől való megszabadulásban. A gyógynövények alkalmazása csak később kezdődött el. 90:4.6 Mivel az ősök a vizet bűvtárgynak tartották, hittek abban, hogy a betegséget okozó szellem izzadással eltávolítható. Felfedezték azt is, hogy a hő csökkenti a fájdalmat. A gyógyítás során alkalmazott dobolást a szellemek befolyásolásához használták. 90:4.8 A vér és a vizelet az első orvosságok közé tartozott, melyeket gyökerekkel és sókkal javítottak fel. Az elődeink hittek a rossz szagú és ízű orvosságok szellem kiűző erejében. De gyógyítás céljából alkalmazták a böjtöt is. 88:6.1 Az ősök csak a közösség varázserővel felruházott emberének tanácsára vettek magukhoz orvosságot, maguktól nem. 90:4.7 Voltak olyan népek, akik szerint a betegségeket a szellemek és az egyes állatok közötti összeesküvés okozza, melyre az állattól függően, valamilyen növényi szer az orvosság. A vörös emberek különösen tisztelték a gyógyhatású növényeket. A földből kihúzott gyökér helyére mindig cseppentettek egy csepp vért. 90:4.9 Az olaj és a bor használata a sebgyógyítás terén terjedt el az Eufrátesz-völgyből kiindulóan, míg a ricinusolajat és a mákonyt a sumérok használták először a gyógyításban.

- gyógyítás (ima általi ~): 91:6.2 Az ima képes hozzájárulni több elmebeli, érzelmi és idegi alapú gyengeség kezeléséhez. De akár bakteriális eredetű betegségek esetén is képes más gyógymódok hatásosságát javítani. 91:6.4 Ha az ima szokássá válik, az a lélek egészségét szolgálja.

- gyónás: 89:2.5 Korai formája szerint csupán szertartásos megbocsátási szokás.

- gyönyör: 3:5.14 „a boldogságból fakadó megelégedés”.

- gyümölcs (tiltott ~): 89:2.1 Valóságosan az alma volt ilyen, de a tiltott gyümölcs megnevezés jelképezi a „Ne tedd.” tabu tiltó rendelkezését is.

- gyümölcs (véges növekedés végső gyümölcse): 117:2.1 „az elmén keresztül és a személyiség egyesülő és alkotó jelenléte erejénél fogva a szellem révén szabályozott hatalom.”