Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (H-H)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„H”

- hadüzenet: 70:1.21 háborús szándéknyilatkozat, amely a hadi tisztesség jele.

- Hagar: 93:9.8 Ábrahám ágyasa volt.

- hagyomány: 66:6.2 a hozzá való „szolgai ragaszkodás állandóságot teremt és együttműködést alakít ki azáltal, hogy érzelmileg összekapcsolja a múltat és a jelent”. Elnyomja „a kezdeményezőkészséget és gúzsba köti a személyiség alkotásképességét.” A megszokás egyfajta rabság, amely 2015-ben „még mindig indokolatlan mértékben uralja az Urantiát.”

- haj: 88:1.8 a korai emberek hatásos bűvtárgynak tartották. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- haladás: 28:6.18 adáson alapuló eredményelérő képesség, amely a cselekvésre való isteni képességből ered. Erkölcsi felelősségen és azon a felismerésen alapul, hogy a mindenség a közös otthonunk, amely tele van különböző fajtájú, de összetartozó lények sokaságával.

- halak: 65:2.5 A fejlődés egy szintjén megrekedt, fejlődésre képtelen fajok. 65:2.6 Ezek voltak az első gerincesek. A családjukból „két különleges módosulat ágazott le, a békáké és a szalamandráké.

- halandói azonosság: 112:5.3 „átmeneti jellegű, az élettartam által korlátozott állapot a világegyetemben; csak annyiban valóságos, amennyiben a személyiség amellett dönt, hogy folytonos világegyetemi jelenséggé válik.” Lásd még „személyiség (meghatározás)” „személyiség (jellemzők)” „sajátlényeg (meghatározás)” „sajátlényeg (jellemzők)”

- halandói korszakos cél: 24:6.1 „Isten, béke és azt követően a tökéletessé vált szolgálat örökkévalósága.”

- halandói létpálya: 111:3.5 „nem annyira próbatétel, mint inkább képzés.” Célja a lélek kifejlődése.

- Halandói Véglegesrendűek Testülete: 31:0.1 a végén felsorolt hat csoport alkotja. 31:0.8 Ők az örökkévaló beteljesülést elértek. A „jövőbeli céljuk szükségképpen a külső tér éppen szerveződő világegyetemeiben való segédkezés.” 30:0.9 E „testületbe felvett minden felemelkedő teremtmény egyenlő megítélés alá esik, de e magas szintű egyenlőségi elv semmilyen mértékben nem érvényteleníti az egyediséget, illetőleg nem rombolja a személyazonosságot.” 31:0.10 Az eredeti felsőbb világegyetemükbe addig nem térhetnek vissza, amíg a másik hat teremtésösszeségben nem szolgáltak. Csak így ragadhatják meg a Legfelsőbb Lény hétszeres fogalmát. 31:0.12 Önkormányzati elven működnek. Működési szabályozásukban nincs külső befolyás. Csak a paradicsomi Háromságnak tesznek hűségesküt. 31:1.3 A testületük átmeneti szolgálatokat ellátó ezerfős egységekből áll. A „997 felemelkedő teremtmény mellett egy Havona-honos és egy Gravitációs Hírvivő is helyet kap.”

31:0.2 „1. A Havona honosai.

31:0.3 2. Gravitációs Hírvivők.

31:0.4 3. Megdicsőült halandók.

31:0.5 4. Befogadott szeráfok.

31:0.6 5. Megdicsőült Anyagi Fiak.

31:0.7 6. Megdicsőült köztes teremtmények.”

- halandók, akik az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartoznak: 40:5.12 e lényfajták nem képesek örökkévaló eggyé kapcsolódásra a bennük lakozó Igazítóval. 40:5.13 Azonban ők is egyetlen Igazító segédkezését élvezik a húsvér testben töltött életük időtartama alatt, akik minden olyasmit megtesznek az otthonukul szolgáló társukért, amit megtesznek az eggyé kapcsolódási képességgel rendelkező halandók számára is. E lényekbe gyakran költöznek kezdő Igazítók, azonban a felsőbb emberi fajták többnyire tapasztalt Igazítókkal kerülnek kapcsolatba. 40:5.14 Szintén részesülnek Szeráfi segítségben is. A nemlégzők közül sokan tartoznak e sorozatba, 40:5.15 azonban a szellemi és a személyes megnyilvánulásaik azonosak a miénkkel.

- halandók, akik az Igazítóval való eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek: 40:5.17 az ide tartozó halandók állati eredetűek. Vannak közöttük egy-agyszelvényűek, két-agyszelvényűek és három-agyszelvényűek. A fizikai aggyal való felruházottság különbözősége nincs hatással az Igazító-adományra, a szeráfi szolgálatra és a szellemsegédkezés egyéb szakaszaira. De a három agyféleség között különbség van az elmefelruházottság és a szellemi fejlődésképesség tekintetében. Azonban a „csillagrendszeri központtól kezdve a három fajta fejlődése azonos, és a paradicsomi beteljesülésük is egyforma.” 40:5.18 A „felemelkedési létpálya a legfontosabb tényező az idő és tér halandóinak bármely szempontú vizsgálatakor.” 40:5.19. Ami számít, az a vágy az Isten megtalálására és az isteni tökéletesség elérésére.

- halandók, akikben átmenetileg vagy tapasztalatszerzési céllal tartózkodik Igazító: 40:5.8-5.9 az átmenetiség a fejlődő bolygók olyan fejletlen elméjű halandóinak esetében valósul meg, akik az emberiség törzsfejlődésének korai szakaszaiban lakoznak a tér világain, és az Igazítóval való eggyé kapcsolódás a segédkezés ellenére sem sikerül nekik. 40:5.10 „Egy tapasztalatszerző Igazító a fejletlen emberi lénnyel marad annak a húsvér testben eltöltött egész élettartama alatt.” „Az e fajtába tartozó minden Isten-kereső lélek a helyi világegyetemi Anyaszellem általi szellemi befogadáson keresztül nyer örök életet, s így a helyi világegyetemi rendszer felemelkedő halandójává válik. Az Ádám előtti idők Urantiájáról sokan jutottak el így a Satania lakóvilágaira.”

- halandók bolygói sorozatai: 49:5.1 a tanulmányozásuk szempontjai a következők is lehetnek.

49:5.2 1. A bolygói környezethez való alkalmazkodás.

E szempont három csoportja a szokványos- és a szélsőséges alkalmazkodású, valamint a kísérleti csoport. 49:5.11 A nemlégzők világai a szélsőséges alkalmazkodáshoz sorolhatók. Az Urantia a kísérleti csoport tagja.

49:5.3 2. Agyszelvény-fajta sorozatok.

49:5.13 Minden halandó rendelkezik aggyal, melynek három alapvető szerveződése van. Az egy-, a két- és a három-agyszelvényű csoport. Az agyszelvény növekvő száma jótékonyan hat a képzelőerőre, a kalandvágyra és a bölcselői hajlamra. A három-agyszelvényűek inkább szellemiebbek, erkölcsösebbek és istenimádóbbak, mint az urantiaiak. 109:3.5 A három-agyszelvényű halandók esetén „az Igazítók sokkal inkább képesek tényleges kapcsolatteremtésre” a mulandó élet tartama alatt, mint az egy- és a két-agyszelvényű fajták esetében. De a halált követően mindhárom sorozatba tartozó halandó ugyanazt a létpályát követi. 49:5.14 A három-agyszelvényűek esetében az alsó agy főleg a fizikai tevékenységek szabályozását végzi. Az egyik felsőbb agy az értelmi szerepköröket látja el, a másik felsőbb agy pedig a Gondolatigazító szellemi-másoló tevékenységeit szolgálja. 49:5.15 Az elme magasabb szintű szabályozása, valamint az értelmi és a szellemi közötti átjárás terén ők megelőznek bennünket. 49:5.18 Azonban az eltérő agyszelvényű csoportok tagjainak ugyanazt az értelmi- és szellemi fejlődést kell tanúsítania a felemelkedési létpályán. 109:3.6 A két-agyszelvényű lények világain a túlélésképességgel rendelkezőkhöz szinte kizárólag csak a haladó vagy a felsőbb Igazító-fajtába tartozó Igazítók jönnek.

49:5.4 3. Szellem-befogadási sorozatok.

49:5.19 Az elme-formatervek az agyalapi mirigyekkel összevethető mirigyszerveződésekkel és azok vegyi működésével vannak összefüggésben. Vannak világok, ahol az emberfajták egy hipofízissel rendelkeznek. Vannak, ahol kettővel, és olyanok is, ahol hárommal. Ezen plusz adottság vegyi működése jelentősen befolyásolja a természetes képzelőerőt és a szellemi felfogóképességet. 49:5.20 Az egy hipofízissel bíró lények bolygóinak aránya a Nebadonban 12%, a két hipofízissel bíróké 65%, míg a három hipofízissel bírók bolygói aránya 23%. A több hipofízis nagyobb nyitottságot biztosít a szellemi dolgok irányában, de csak a bolygói élet során.

49:5.5 4. Bolygói-halandói korszakok.

49:5.21 Az osztályozás ezen szempontja azokat a megítéltetési időszakokat veszi alapul, amelyek az ember földi helyzetét és a mennyei segédkezés befogadását érintik.

a) 49:5.22 Az élethordozók küldetése az élet megindítása és a fejlődésének figyelemmel kísérése a halandó ember megjelenéséig. Az élők és holtak első megítéltetésére a Bolygóherceg érkezésével egyidejűleg kerül sor.

b) 49:5.23 A Bolygóherceg küldetése az embercsoportok megszervezése a társadalom polgárosodása érdekében. 49:5.24 Az emberi faj természetes fejlődése ebben az időben éri el az élőlénytani tetőpontját.

c) Az Anyagi Fiú és Leány elsődleges küldetése az élőlénytani nemesítés.

d) 49:5.25 Egy paradicsomi Avonal Fiú ítélkezői küldetésére akkor kerül sor, amikor egy emberi faj értelmi és erkölcstani fejlődése eléri az evolúciós fejlődés határait. Küldetése szerint közreműködik az adott világ szellemi állapotának emelésében, annak természetes teljesítőképessége határaiig.

e) Egy paradicsomi alászálló Fiú küldetése a bolygói rend megteremtése, majd az igazság Szellemének elküldése, mely megteremti a lehetőséget a Gondolatigazítók általános eljövetelére.

f) 49:5.27 A Háromsági Tanító Fiak küldetésére akkor kerül sor, amikor a lakott világok fajai elindulnak a bolygói evolúció csúcsának meghódítására, a fény és élet korszakába való belépésre.

49:5.6 5. Teremtmény-rokonsági sorozatok.

49:5.29 A mellérendeltségen alapulnak a fajta, a sorozat és más viszonyok alapján. Egymástól függetlenül megvalósult, de mégis összehasonlítható fejlődésekről van szó. 49:5.30 Emberi és emberfeletti rendek között is megvan. De van összhang az alá- és fölérendeltségben levők között is. E rendszerben az értelmes lények 12 nagyobb csoportba sorolhatok, melyek mindegyike további 7 nagyegységből áll.

49:5.7 6. Igazítói eggyé kapcsolódási sorozatok.

49:5.31 Ez a halandók eggyé kapcsolódási tapasztalást megelőző állapota szerinti szellemi osztályozás, mely a bennük lakozó Titkos Nevelő személyiségi rendjén és a hozzá fűződő viszonyon alapul. A Nebadon lakott világainak közel 90%-át az Igazítóval való eggyé kapcsolódás képességével rendelkező halandók népesítik be.

49:5.8 7. A föld elhagyásának eljárásai.

49:5.32 Több olyan eljárás létezik, amely révén az ember bekerülhet a felemelkedők Paradicsom felé tartó áramába.

- halandók szellemi szintjei: 31:3.4

a) „első szintű szellemek a kisövezeti tartózkodásuk alatt”,

b) „a második szintet akkor érik el, amikor átkerülnek a nagyövezetbe”,

c) „a harmadikat pedig akkor, amikor a felsőbb világegyetem központi felkészülési világaira eljutnak”,

d) „negyedik szintű vagy végzős szellemekké azután válnak, hogy elérik a hatodik Havona-kört”,

e) „ötödik szintű szellemmé akkor lesznek, amikor megtalálják az Egyetemes Atyát”,

f) azután „érik el a szellemlét hatodik szintjét, hogy leteszik azon esküjüket, mely révén mindörökre felvétetnek a Halandói Végleges Testület örökkévalósági feladatára”,

g) valószínű, hogy 31:3.5 „a hetedik szintű szellemi rang adományozására a mind ez idáig fel nem jegyzett és ki nem nyilatkoztatott szférákon való örök szolgálati megbízással és a Legfelsőbb Isten elérésével egyidejűleg fog sor kerülni.”

- halandók viszonya a Gondolatigazítóhoz:

„40:5.5 1. Olyan halandók, akikben átmenetileg vagy tapasztalatszerzési céllal tartózkodik Igazító.

40:5.6 2. Olyan halandók, akik az Igazítóval eggyé kapcsolódást meg nem élő fajtába tartoznak.

40:5.7 3. Olyan halandók, akik az Igazítóval való eggyé kapcsolódási képességgel rendelkeznek.”

- halál (anyagi ~): 32:5.4 A halál átalakulási eljárás azok számára, akik a hústesti életükben nem tudták elérni az Igazítóval való eggyé kapcsolódás szellemi szintjét. Ez által kapnak lehetőséget az idő korlátaitól és az anyagi teremtés jelentette kötöttségektől való megmenekülésre, és válhatnak képessé arra, hogy szellemileg lépést tartsanak „az örökkévalóság folytonos menetével.” 73:6.8 A halált „a lakóvilágon való feltámadás követi”, mely a helyi világegyetemi felemelkedési rend részét képezi. 49:6.21 A halál a maga természetes formájában egyre ritkábban fordul elő a fényben és életben megállapodott bolygókon. 55:2.8 Elméletileg a halál kiküszöbölhető. „Ezt az állapotot talán majd a végleges bolygói lét hetedik szakasza egymást követő korszakainak általános kiteljesedésében lehet elérni.” 86:3.1 A korai emberek számára a halál a véletlen és a rejtély zavarba ejtő keveréke volt. A halál okozta megrázkódtatás ösztönözte a félelmet és támogatta a vallást. Mivel a vadság korai időszakában az erőszakos halál természetes volt, ezért a ritka öregségi halál rejtélyesnek tűnt az emberek számára. A halál elkerülhetetlenségét kezdetben nem ismerték fel. 86:3.2 Az élet tény, a halál pedig megmagyarázhatatlan csapás volt az ősök számára. 86:3.3 + 90:3.2 A természetes halálról az ősök azt gondolták, hogy szellemi közrehatás okozza. 88:4.7 Mivel a korai idők vademberei nem voltak képesek felfogni a természetes halál tényét, ezért sok ártatlan embert is kivégeztek, azt gondolván, hogy okozói voltak valamely személy természetes halálának. 86:5.1-5.2 A korai emberek nagyon hittek az ember álombeli másában, melyet az egyén kísértetlelkének tartottak. Erre alapozva a halált kezdték úgy tekinteni, mint „engedni a kísértetnek”. 87:1.1 Az ősök azért féltek a haláltól, mert egy újabb kísértetnek a fizikai testből való megszabadulását jelentette. 87:2.6 A halottak nevét azért nem ejtették ki, nehogy visszavonzzák a kísértetlelkeket. 88:4.8 A félelem ölni is képes. A varázslástól való félelem ilyen erő volt.

- halál („Szellemi »lélek-« halál”): 112:3.2 A továbbélés végérvényes elutasítása a halandó ember részéről. A Gondolatigazító és a szeráf egybehangzó véleményes javaslatát az Uverszán veszik iktatásba, melyet az Ítélők és a tükröző-társaik ellenőriznek. Az Igazító elküldéséről az Orvonton urai rendelkeznek. Bár a személyes vagy a csoport-szeráf még elvégzi az Igazító nélkül maradt egyénnel szemben fennálló kötelezettségeit, azonban mindenségrendi nézőpontból a halandó ekkor már halott.

- halál („Értelmi »elme-« halál”): 112:3.3 Az oka lehet értelmi rendellenesség vagy az agy működési rendjének részleges felborulása. Ha e károsodások helyrehozhatatlanná válnak, az emberben lakozó Igazítót elbocsátják és a Diviningtonra irányítják. „A test akarattal rendelkező elme nélkül nem ember többé, de az emberi akarat előzetes választásának megfelelően az ilyen egyén lelke még továbbélővé válhat.”

- halál („Fizikai »testi és elme-« halál”): 112:3.1 Az életenergiák fizikai szinten való elapadása. 112:3.4 Ekkor az Igazító addig marad az elmében, amíg az agyi energiák mérhetősége megmarad. Ezt követően az Uverszán keresztül a Diviningtonra távozik.

- halál (ok felfogás): Lásd „betegség (ok felfogás)”.

- halál (szellemi ~): 49:6.7 A teremtésrész meg nem menthető személyiségei esetében egyetlen halhatatlan szellem sem jelenik meg a morontia lakóvilágokon abból a célból, hogy a csoport végzet-őrangyalai mellett működjön a halandói személyiség helyreállításában, és ez jelenti a teremtményi lét megszűnését.

- halálfélelem: 86:4.2 A haláltól való félelmet az önfenntartás biológiai ösztöne is támogatta. A halálfélelem első ellenszere – az elhunyttal való álmodás – vagyis a kísértetálmok által jelzett jövőbeli élet ígérete volt. Lásd még „félelem”.

- halál túlélése (túlvilági lét): 86:3.2 A fogalmára vonatkozó korai elképzelések egyrészt abból eredtek, hogy az erőszakos halálhoz szokott ősi emberek nem értették az öregségi halált, annak elkerülhetetlenségét. Másrészt pedig abból, hogy minden megmagyarázhatatlan történést – így a természetes halált is – a szeszélyes szellemvilágnak tulajdonítottak. 86:4.1 A halandó ember személyiségének anyagvilágon túli létére vonatkozó fogalom a mindennapi élet történéseinek és a kísértetálmok (elhunyttal való álmodás) véletlenszerű társításának eredménye. A kísértetálom azt üzente, hogy az a halott, akiről álmodtak, valamilyen formában visszatért. 86:4.7 A korai ember úgy képzelte el a túlvilági létet, mint a jelenlegit, melyből hiányzik a balszerencse. A jó kísérteteket csak később helyezték a mennybe, a rosszakat pedig a pokolba. Mivel hitték, hogy az ember abban az állapotban lép át a túlvilági létbe, amelyben a földi létet elhagyja, inkább kívánták azt, hogy megöljék őket, minthogy megöregedjenek és elgyengüljenek. 70:3.6 A korai emberek „a nemzetségbeli tagságról úgy tartották, hogy túléli a halált is”. Lásd még „halál utáni élet”

- halál utáni élet: 103:5.7 „a lényegieket illetően nem különbözik a halandó léttől.” Lásd még „halál túlélése (túlvilági lét)”

- halhatatlanság: 55:2.8 elméletileg a halál kiküszöbölhető. „Ezt az állapotot talán majd a végleges bolygói lét hetedik szakasza egymást követő korszakainak általános kiteljesedésében lehet elérni.”

- hallgató-látogatók: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje, akik 30:3.11 megfigyelőként, cseretanulóként és kisegítőként, ideiglenesen vannak jelen a különböző központi világokon. A világegyetemi lények minden osztálya képviselteti közöttük magát, kivéve a Teremtő személyiségeket és a morontia halandókat. 30:3.12 Ez utóbbiak csak a helyi világegyetemük határain belül lehetnek hallgató-látogatók.

- hamisság: 48:6.33 nem elbeszélési módszer, hanem az igazság előre elhatározott elferdítése.

- Hamurabi: 78:8.10 uralkodása idején a sumérok már az északi szemita népek soraiba süllyedtek le.

- Hanavard: 45:3.1 a helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.8 Ő a főtanácsos, az elsőrendű lanonandekek 67. tagja. Ügyvezető elnöke a Satania végrehajtó tanácsának, egyben tagja a világegyetemi tanácsosok és szervezők testületének is.

- Hanna: 122:3.3 Máriának, Jézus földi édesanyjának az anyja, egyben Jézus anyai ágú nagyanyja az Urantián. Kétkedő volt Jézus isteni küldetését illetően. Mária mellett két fiút és két leányt is szült.

- Hap: 66:5.13 „A kinyilatkoztatott vallás kara” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett csoport hűséges maradt a világegyetemi kormányzathoz a Lucifer-féle lázadás idején.

- harmadfajú szekonáfok: 28:7.2 ők segédkeznek legszélesebb körben az idő felemelkedő teremtményei számára. 28:6.1 Sorozatban teremtik őket, és mindannyiukat a Méltóságra Emelkedett Háromságot-elért Fiakhoz, vagyis a Fenséges Hírvivőkhöz, a Nagytekintélyűekhez és az Ismeretlen Nevűek és Származásúakhoz rendelik. Hét fajtájuk van

28:6.2 „1. Az Eredetek Jelentősége.”

28:6.5 „2. Az Irgalom Emléke.”

28:6.9 „3. Az Idő Jelentősége.”

28:6.13 „4. A Bizalom Komolysága.”

28:6.16 „5. A Szolgálat Szentsége.”

28:6.20 „6. és 7. A Nagyszerűség Titka és a Jóság Lelke.”

- Harmadik Forrás és Középpont (meghatározások, megnevezések): 105:3.1 a végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.5 „Az Istenség Harmadik Személye”.

- 105:3.5 „az Együttes Cselekvő”.

- 105:3.5 „Végtelen Szellem”.

- Harmadik Forrás és Középpont (jellemzők): 105:3.5 „a Paradicsom mindenségrendi energiáinak és az Örökkévaló Fiú szellemenergiáinak végtelen összehangolója”.

- 105:3.5 „az akarati késztetések és az erő működéstanának tökéletes összehangolója”.

- 105:3.5 „minden tényleges és ténylegessé váló valóság egyesítője.”

- 105:3.5 Számos gyermeke segédkezésén keresztül nyilatkoztatja ki az Örökkévaló Fiú könyörületét.

- 105:3.5 „végtelen átalakítóként működve örökmód beleszövi a paradicsomi mintát a tér energiáiba.”

- 105:3.5 Cselekvő Istenként „a tökéletes kifejeződése az Atya-Fiú határtalan terveinek és céljainak”.

- 105.3.5 A „mindenségrend teremtményei számára elme-forrásként és értelem-adományozóként működik.”

- Harmadik Forrás és Középpont Működési Családja:

9:8.14-23 „I. A Legfelsőbb Szellemek. Többes-eredetűek csoportja, mely egyebek mellett magába foglalja a következő rendeket:

9:8.16 1. A Paradicsom Hét Tökéletes Szelleme.

9:8.17 2. A Felsőbb-világegyetemek Tükröző Szellemei.

9:8.18 3. A Helyi Világegyetemek Alkotó Szellemei.

9:8.19 II. Az Erőtér-irányítók. Szabályozó teremtmények és közvetítők csoportja, melyek a szervezett térben mindenütt működnek.

9:8.20 III. A Végtelen Szellem Személyiségei. E megjelölés nem feltétlenül jelenti azt, hogy e lények Harmadik-Személy személyiségek, bár némelyikük olyan különleges, mint a saját akarattal rendelkező teremtmények. Rendszerint három nagyobb osztályba soroljuk őket:

9:8.21 1. A Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei.

9:8.22 2. A Tér Hírvivő Seregei.

9:8.23 3. Az Idő Segédkező Szellemei.”

- harmadlagos felső határok: lásd „valóság (véges ~ nem eredeti szakaszai)”

- harmadrendű szupernáfok: 26:2.7 idősebbek az első- és a másodrendű szupernáfoknál. A Körök Hét Szellemétől származnak. A központi világegyetemben szolgálnak. 26:3.1 Egyaránt segédkeznek az örökkévalóság alászálló és az idő felemelkedő zarándokainak, akik számára láthatóak is.

26:3.3 Hét osztályuk főként az idő zarándokait szolgálja, ezek az

26:3.4 Összhang-felügyelők,

26:3.5 Vezető Adatrögzítők,

26:3.6 Hírközlők,

26:3.7 Hírvivők,

26:3.8 Hírszerzési Irányítók,

26:3.9 Szállító Személyiségek,

26:3.10 Tartalékos Testület.

- hasbeszélés: 90:1.4 a ravasz papok használták először az együgyű nép befolyásolása érdekében.

- hatalom: 81:6.15 + 81:5.6 az eszményi „hatalom nem szül jogot, de gondoskodik az egymást követő nemzedékek általánosan elismert jogainak érvényesítéséről.”

- hatalom (Hétszeres Isten hatalma): 106:2.3 kiérdemelt, bizonyított, tapasztalati úton szerzett.

- hatalom (Paradicsomi Istenségek hatalma): 106:2.3 örökkévaló, kifürkészhetetlen, lételvi.

- határozatlan megbízatású Felfedezők: 23:2.19 a Független Hírvivők tartalékos testületéből választják őket a meghirdetett feladatokra való jelentkezés alapján, mely lehet az új világok és világegyetemek szerveződő energiaközpontjainak megtalálása, 23:2.20 az életkísérletekhez legalkalmasabb világok beazonosítása, vagy 23:2.21 ismeretszerzés céljából történő járőrözés a teljes külső tér feltérképezetlen területein.

- Havona (meghatározások): 32:3.1 „a központi világegyetem, melyet közvetlenül az Egyetemes Atya gondolata és az Örökkévaló Fiú szava alkotott.” Tökéletes „és teljes világegyetem, mely az örökkévaló Istenségek otthonát, a minden dolgok középpontját veszi körül.”

- 12:1.10 „E soha nem kezdődő, soha nem végződő világegyetem egymilliárd fenséges tökéletességű szférából áll és mindezt hatalmas, sötét gravitációs testek veszik körül.”

- 30:4.26 Ez az evolúciós szellemek réve.

- Havona (jellemzők): 105:7.2 Bár örökkévaló, de nem képtelen a változásra.

- 105:7.2 A világegyetem szempontjából növekedési jelleggel bír.

- 105:7.2 „nem tökéletesen véges és nem is abszolút.”

- 105:7.2 „ütközési körzetként is szolgál az abszolút Paradicsom és a véges teremtésrészek között.”

- 105:7.2 Lakói a Havona honosai.

- 105:7.2 A Havona honosait ténylegesen sohasem teremtette senki (örökkön léteznek).

- 116:0.3 „nem növekedett”.

- 116:0.3 „van és mindig is volt”.

- 116:0.3 „öröktől való létezésben fennálló”.

- Havona bolygókörök: 14:1.10 a központi világegyetemnek a nyugalomban lévő Paradicsom Szigete körül egyetlen hatalmas síkban forgó tíz egyközepű körből álló egysége, mely a három Paradicsom-szférai körből és a hét Havona-világi körből áll. A legbelső Havona körben harmincötmillió, a legkülsőben pedig kétszáznegyvenötmillió világ van.

- Havona-honosok (Havona honosai): 19:6.1 A paradicsomi Háromság közvetlen teremtései, akiknek a száma alig felfogható. 31:1.2 Tagjai lehetnek az elsődleges végleges rendű testület mellett 31:1.5 a Háromságot elért Együttes Véglegesrendűek Testületének a Vicegeringtonon, a Tapasztalás-meghaladó Véglegesrendűek Testületének a Paradicsomon, és természetesen a Havonai Véglegesrendűek Testületének is.

- Havona-honosok (Havona honosai, jellemzők): 117:6.14 „eredendően képesek arra, hogy összehangolják az örök Sziget polgárainak és az evolúciós világegyetemek polgárainak lényegesen eltérő nézőpontjait.”

- 19:6.2 A felemelkedő halandók révén tapasztalásszerzésre képes lények.

- 31:1.1 Olyan tökéletes lények, akik egyszerre birtokolják a tökéletest és a tökéletessé lett tapasztalati létezés nézőpontjait.

- 31:1.2 Az evolúciós lényekkel való kapcsolatukon keresztül képessé válnak „az Egyetemes Atya szelleme szilánk-adományának befogadására.”

- Havonaíró-módszer: 26:3.8 a Hírszerzési Irányítók, mint harmadrendű szupernáfok használják. Ennek révén annyi információt képesek befogadni egy óra alatt, amennyit egy 1934-ben használatos modern távíró készülékkel ezer év folyamatos működéssel lehetne rögzíteni.

- Havona-körök Hírvivői: 23:2.14 „különleges viszonyban vannak a Havona-világok honosaival. E hírvivők, akik egyébként a feladatkörükből adódóan nagy hátrányban vannak az egymással való társuláskor, igen szoros és személyes közösséget képesek kialakítani a Havona honosaival és ténylegesen is így tesznek.” 23:2.13 Ők lesznek az első hírvivők, akiket személyesen is képesek leszünk látni.

- Havona korszak: 115:5.2 A jelenlegi világegyetemi korszak, melyet a felsőbb-világegyetemek korszaka fog felváltani. 115:6.1 A ténylegesség trioditája a Havona korszakban és az utána következő korszakokban is közvetlenül fog működni. Lásd még „Abszolút Tényleges szakasz”

- Havona Központok: 29:2.12 egymillió működik belőlük a központi teremtésrészben, s mindegyik ezer Havona-világ felügyeletét látja el. Tökéletes energiaszabályozók.

- Havona-szolgálók: 25:1.2 a Hét Tökéletes Szellem és a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító közös alkotásai. 25:1.3 A teremtésük folyamatos, ezres csoportokban jelennek meg. Minden negyedik Havona-szolgáló – a másik háromhoz képest – inkább félfizikai természetű, a fizikai erőtér-irányítókhoz hasonló.

- Havona-zarándokok: 30:4.1 a felemelkedői halandói lét utolsó előtti szakaszában levő halandók megnevezése, 30:4.26 akik a Havona központi világegyetem fogadóvilágaira érkezve komolyan megkezdik a szellemi tanulmányaikat, hogy a Paradicsomon már tökéletessé lett szellemekként jelenhessenek meg. 30:4.27 A tanulmányok egyéni szellemi felkészítés keretében folynak az értelem, a szellem és a tapasztalás szintjén.

- háború: 70:1.2 a félreértésekre és a viszolygásokra adott állati válasz, 70:1.1 amely az emberi kapcsolatokat terhelő ellentétek erőszakos rendezéséhez használatos módszerek alkalmazását jelenti. A „kifejlődő ember természetes állapota és öröksége”. A természetben élő ember önkéntelen, csoportos válasza. 70:1.2 A nehézségeknek és a problémáknak nem ez a polgárosult megoldása. 70:1.4 Szervezettséget igényel. 84:3.10 A háborúban tanult szervezési módszereket a férfi a mezőgazdaságban és a kézművesség terén alkalmazta. 70:1.15 A „régi törzsek mindig is az isteneik parancsára, a vezetőik vagy a javas embereik utasítására viseltek háborút.” 70:1.20 „A háború első tökéletesítése a hadifoglyok szedése volt. Ezután a nőket mentesítették az ellenségeskedés alól, majd pedig elismerték a nem harcolókat.” 70:1.21 „A hadüzenet szokása nagy előrelépést jelentett. E háborús szándéknyilatkozat a tisztesség jele volt, és ezt követte a »civilizált« hadviselés szabályainak kidolgozása. Nagyon hamar kialakult az a szokás, hogy nem harcoltak szent helyek közelében, és később, hogy nem harcolnak bizonyos szent napokon sem. Ezt követte a menedékjog általános elismerése”. 70:2.1 A korai háborúknak társadalmi változásokat előidéző és új eszmék elfogadását elősegítő hatása is volt. „A háború erős orvosság, nagyon költséges és rendkívül veszélyes is; bár gyakran gyógyírt jelent bizonyos társadalmi rendellenességekre, néha azonban megöli a beteget, elpusztítja a társadalmat.” 70:2.2 A mai társadalmak is őriznek olyan hasznos újításokat, amelyek korábban katonaiak voltak. 71:5.1 A háborút a társadalom adott fejlettségi szintjén – béke idején – a versengés váltja fel. 70:2.9 „A régi idők háborúi segítették az utazást és a műveltségi párbeszédet”. „A régi idők háborúi erősítették a nemzeteket, de az újkori küzdelmek szétrombolják a polgárosodott műveltséget.” 70:2.21. „Az ódivatú háború kiválasztotta az eredendően kiváló embereket a vezetői tisztségekre, a mai háború azonban már nem tesz így. Ahhoz, hogy a társadalom megtalálja a vezetőit, most a béke meghódítása felé kell fordulnia: az ipar, a tudomány és a társadalmi haladás felé.” 81:6.12 A nemzetek népességének legkedvezőbb szinten tartása emeli a műveltség színvonalát és megakadályozza a háborút. 54:1.10 A szabályosan fejlődő polgárosodott társadalmak világain a testi küzdelem, mint a faji félreértések megoldásának módja, már régen hitelét vesztette.

- háború okai: 70:1.7 Legfontosabb korai okai

70:1.8 1. „Az éhség, mely élelemszerző rablótámadásokra sarkallta az embert.”

70:1.9 2. „A nőhiány – kísérlet a házi segítség hiányának enyhítésére.” Ez mindig háborúhoz vezetett.

70:1.10 3. „A hiúság – a törzsi bátorság megmutatásának vágya.”

70:1.11 4. „A rabszolgák – a munkásrendűek számának gyarapítása iránti igény.”

70:1.12 5. A bosszú.

70:1.13 6. „A kikapcsolódás – e régi időkben a fiatalférfiak szórakozásnak tekintették a háborút.”

70:1.14 7. „A vallás – a vágy arra, hogy híveket szerezzenek az imádatukhoz.” 70:1.7 „A háborúskodás azért létezik még mindig, mert az ember állatból kifejlődött emberi lény, és minden állat harcias.”

- háború társadalmi értéke: 70:2.3 a már letűnt polgárosodott társadalmak esetében

„70:2.4 1. Fegyelmet követelt és együttműködésre kényszerítette az embereket.

70:2.5 2. Jutalmazta a kitartást és a bátorságot.

70:2.6 3. Támogatta és megszilárdította a nemzeti érzületet.

70:2.7 4. Elpusztította a gyenge és beteg népeket.

70:2.8 5. Szétoszlatta a kezdetleges egyenlőség ábrándját és elkülönítette a társadalmi rétegeket.” 70:2.9 Bár a háborúk kezdetben segítették a társadalom szerveződését és hatékonyságát, mára a háború társadalmi csőddé vált. Nem „képes a társadalmi nyereség olyan mértékű osztalékát biztosítani, mely arányban állna az igénybevételével járó szörnyű veszteségekkel.”

- Hánókh: 76:2.9 Káin és Remóna első fiúgyermeke, aki az elámi nodfiak vezetője lett. Fenntartotta a békét az ádámfiakkal. 45:4.13 Ő az első urantiai, aki már a húsvér testben eggyé kapcsolódott a Gondolatigazítójával. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- hármasegység (meghatározás): 104:3.14 „háromszoros működési egyhangúság.”

- 104:3.15 „működési azonosság”.

- hármasegység(ek) (jellemzők, ismérvek): 104:3.1 „nem azonos a háromsággal.”

- 104:3.1 A „természetében sohasem egyenértékű a háromsággal.”

- 104:3.1 Bizonyos működési szempontokból hasonlónak vehető a háromsághoz.

- 104:3.14 Az első hármasegységet a három paradicsomi személyiség társulása teszi örökkévalóvá.

- 104:3.16 „nem entitás.”

- 104:3.16 „inkább működési, mint szerves jellegű.”

- 104:3.16 „Tagjai inkább társak, mint testületet alkotók.”

- 104:3.16 Társulás.

- 104:3.16 Az alkotói lehetnek entitások.

- 104:3.17 Olyan rendeltetési célja van, mely valamivel több, „mint az alkotó tagok sajátosságainak meghatározható összessége.”

- 104:3.17 Csak működési szempontból hasonlítható a háromsághoz.

- 104:3.17 Bennük nyert működési rendeltetést a teljes valóság.

104:3.17 Az „Egyetemes Atya rajtuk keresztül gyakorol közvetlen és személyes hatalmat a végtelenség alapműködése felett.”

- 104:4.1 Mindegyik elsődleges tagja az Egyetemes Atya.

- 104:4.46 Ezek „alkotják a végtelenség működtető lendkerekét”.

- 104:4.46 Ezek alkotják „a Hét Végtelenségi Abszolút egyediségének egyesülését.”

- 104:4.46 Az eredendő jelenlétük „teszi képessé az Atya-VAGYOK-ot arra, hogy megtapasztalja a működési végtelenség-egységet annak ellenében is, hogy a végtelenség szétválik a hét Abszolúttá.”

- 104:4.46 „Mindegyik hármasegységnek az Első Forrás és Középpont az egyesítő tagja”.

- 104:4.47 E „társulások nem növelik az Atya-VAGYOK végtelenségét”.

- 104:4.47 E társulások lehetővé teszik az Atya-VAGYOK valóságának a végtelent és az abszolútat el nem érő megnyilvánulásait.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység megsokszorozza a sokféleséget.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység az új mélységeket örökkévalóvá teszi.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység „az új értékeket istenivé teszi”.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység új lehetőségeket tár fel.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység „új jelentéseket nyilatkoztat ki”.

- 104:4.47 Az első hét hármasegység a VAGYOK eredeti végtelenségének állandóságában létezik.

- 104:5.12 „elsősorban a végtelenség működési egységesülésével vannak összefüggésben”.

- 104:5.12 Csak közvetett részei a tapasztaló (élményelvi) Istenségeknek.

- 106:8.2 Végső soron feltárhatatlanok.

- Hármasegység (az első ~ jellemzői): 104:4.3 „személyes-céltudatos”.

- 104:4.4 1. Tagjai az Egyetemes Atya, 104:4.5 2. az Örökkévaló Fiú és 104:4.6 3. a Végtelen Szellem.

- 104:4.7 „Ez a szeretet, a kegyelem és a segédkezés háromszoros egyesülése”.

- 104:3.14 Az Atya, a Fiú és a Szellem személyiség-egyesülése.

- 104:4.3 A három Istenség személyiségének csoportja.

- 104:3.14 A három paradicsomi személyiség örökkévaló társulása.

- 104:3.14 A személyként való egyesült működésük nem háromság, hanem hármasegység.

- 104:3.15 Az Atya, a Fiú és a Szellem három személyből álló működési egysége.

- 104:4.7 Céltudatos, személyes társulás.

- 104:4.7 „istenmód testvéri, teremtmény-szerető, atyaian cselekvő és felemelkedés-elősegítő társulás.”

- 104:4.7 Ők a „személyiség- és szellem-adományozó és elmével felruházó Istenek.”

- 104:4.8 „Ez a végtelen akarat hármasegysége”.

- 104:4.8 „E társulás akarati végtelenséget eredményez”.

- 104:4.8 Működési rendeket biztosít a személyes Istenség ön-kinyilatkoztatásához a teremtmények számára.

- Hármasegység (a második ~ jellemzői): 104:4.9 „az erő-minta hármasegység”.

- 104:4.10 1. A társulás tagjai az Atya-Fiú, 104:4.11 2. a Paradicsom Sziget, és 104:4.12 3. az Együttes Cselekvő.

- 104:4.9 Minden fizikai minta – a mindenség-elrendezés – e hármasegység működésének eredménye.

- 104:4.14 „ez határozza meg a mindenség-elrendeződésmintáit.”

- Hármasegység (a harmadik ~ jellemzői): 104:4.16 „a szellemfejlődési hármasegység.”

- „A szellemi megnyilatkozás teljességének kezdete és vége ebben a társulásban van”.

- 104:4.17 A társulás tagjai 1. az Egyetemes Atya, 104:4.18 2. a Fiú-Szellem, és 104:4.19 3. az Istenségi Abszolút.

- 104:4.20 Általuk nyer minden szellem valós kifejeződést.

- 104:4.20 Az Atya tiszta szellemlényege társul a Fiú-Szellem tevékeny szellemértékeivel és az Istenségi Abszolút korlátlan szellem-kibontakozási lehetőségeivel.

- Hármasegység (a negyedik ~ jellemzői): 104:4.22  „az energia-végtelenség hármasegysége.”

- 104:4.22 bennük „válik örökkévalóvá a térpotenciáltól a monotáig minden energia-valóság kezdete és vége.”

- 104:4.23 A társulás tagjai 1. az Atya-Szellem, 104:4.24 2. a Paradicsom Sziget, és 104:4.25 3. a Korlátlan Abszolút.

- 104:4.26 Eredendően jelen van benne a mindenségrend végtelen energiapotenciálja.

104:4.27 „tökéletesen szabályozza a mindenségrendi energia alapegységeit”.

104:4.27 Szabadjára engedi a mindenségrendi energia alapegységeit a Korlátlan Abszolút vonzásából olyan arányban, ahogyan az átalakuló mindenségrend szabályozási és egyensúlyba hozatali, abszolútat el nem érő teljesítőképessége a tapasztaló Istenségekben megjelenik.

- 104:4.27 Ezen egység „maga erő és energia.”

- Hármasegység (az ötödik ~ jellemzői): 104:4.29 „a válaszadó végtelenség hármasegysége”.

- 104:4.30 A társulás tagjai 1. az Egyetemes Atya, 104:4.31 2. az Egyetemes Abszolút és 104:4.32 3. a Korlátlan Abszolút.

- 104:4.33 E társulás eredményezi azon végtelen működés „örökkévalóvá válását, amely a nem-istenségi valóság területein belül ténylegessé alakulhat.”

- 104:4.33 Egységük „korlátlan válaszadó képességet mutat a többi hármasegység akarati, okozati, vonzási és mintaképző cselekedeteire és jelenléteire.”

- Hármasegység (a hatodik ~ jellemzői): 104:4.34 „a mindenségrendi kapcsolódású Istenség hármasegysége”.

- 104:4.35 A társulás tagjai 1. az Egyetemes Atya, 104:4.36 2. az Istenségi Abszolút és 104:4.37 3. az Egyetemes Abszolút.

- 104:4.38 Ez az Istenség társulása a mindenségrendben.

- 104:4.38 Ez a bennmaradó Istenség „összekapcsolódása az Istenség minden másnál magasabb rendűségével.”

104:4.38 „Ez a legtávolabbi isteniségi jelenlét azokon a végtelenség-szinteken, melyek már az istenivé alakított valóság területén kívül lévő valóságok irányában helyezkednek el.”

- Hármasegység (a hetedik ~ jellemzői): 104:4:39 „a végtelen egység hármasegysége.”

- 104:4.39 „Ez az időben és az örökkévalóságban működésileg megjelenő végtelenség egysége”.

- 104:4.39 Ez a „ténylegesek és a lehetségesek összhangban lévő egyesülése.”

- 104:4.40 A társulás tagjai 1. az Egyetemes Atya, 104:4.41 2. az Együttes Cselekvő és 104:4.42 3. az Egyetemes Abszolút.

- hármas-felfogások: 104:0.1 evolúciós eredetűek és nem keverendők össze a kinyilatkoztatott vallás Háromság-fogalmával. 104:0.3 A vallásban természeti eredetű képzettársítások eredményeként jelent meg, nem kinyilatkoztatás révén. 104:0.1 Eredetük „leginkább azzal magyarázható, hogy az emberi ujjnak három perce van, hogy a szék biztos állásához legalább három láb szükséges, hogy három ponton alátámasztva felállítható egy sátor; ezen kívül közrejátszott az is, hogy az ősember hosszú ideig nem tudott háromnál tovább számolni.”

- hármasistenségek: 104:0.3 természeti eredetűek. Amely népnél az evolúciós hármas-hiedelem keveredett a Háromság kinyilatkoztatott fogalmával, ott ezek elemeit gyakran lehetetlen elkülöníteni egymástól. 104:1.5 „A hindu népeknél a háromság fogalma mint Lény, Értelem és Öröm gyökeresedett meg.” „Ennek későbbi indiai felfogása a Brahma-Siva-Vishnu hármas.”

- hármas működés: 106:8.9 A paradicsomi Háromság működése, mely „abszolút, tapasztalás-meghaladó (Véglegesség Háromsága) és véges (a Felsőség Háromsága)”.

- három: 104:0.2 az ember általában hármas képzetekben gondolkodik, mint „tegnap, ma és holnap; napkelte, dél és napnyugta; apa, anya és gyerek. Háromszor éltetik a győzteseket. A halottakat a harmadik napon temetik el, és a kísértetet három lemosással békítik meg.” 104:0.1 Az emberi hármas-felfogások eredete „leginkább azzal magyarázható, hogy az emberi ujjnak három perce van, hogy a szék biztos állásához legalább három láb szükséges, hogy három ponton alátámasztva felállítható egy sátor; ezen kívül közrejátszott az is, hogy az ősember hosszú ideig nem tudott háromnál tovább számolni.”

- három egyközepű kör: 93:2.5 a paradicsomi Háromság Satania csillagrendszerbeli jelképe, 93:3.3 és egyben a Melkizedek urantiai alászállásának a jelképe is. E három kör „az isteni fenntartás és irányítás paradicsomi Háromságának végtelenségét, örökkévalóságát és egyetemességét jelképezi”. 104:1.3 A Háromság jelképe Makiventa Melkizedek melldíszén volt látható.

- Háromság (meghatározások): 104:2.4 „a három paradicsomi Istenség összekapcsolódásából létrejövő, magas fokon rendeződött Istenség-valóság.”

- 10:7.2 „az Istenség teljessége”.

- 10:0.2 Istenség-egység, mely „örökmód azokon az abszolút alapokon nyugszik, melyeket a három eredeti és mellérendelt és egymás mellett létező személyiség, vagyis az Atya Isten, a Fiú Isten és a Szellem Isten isteni egysége alkot.”

- 106:3.3 Az „abszolút Istenségek kizárólagos társulásának megnyilvánulása”.

- 106:3.3 Az eredeti és végtelen Háromság.

- Háromság (ismérvei, jellemzői): 104:3.14 szerves entitás.

- 92:6.19 A három isteni személyiség és az egy Istenség tantételén alapul.

- 104:0.1 A kinyilatkoztatott vallás Háromság-fogalma nem keverendő össze az evolúciós vallások hármas-hiedelmeivel.

- 104:1.7 „nem egyszerűen három különálló isten csoportosítása.”

- 104:1.3 Tagjai az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem.

- 104:2.3 A tagok személyiségének istenségi egysége a paradicsomi Háromság ténye, valósága és örök oszthatatlansága.

- 104:2.4 A „paradicsomi Háromság valódi entitás – nem személyiség”.

- 104:2.4 Nem személyiség, de az együtt létező Atya, Fiú és Szellem személyiségével összeillő.

- 104:2.4 A „képességei, sajátságai és szerepkörei nem a három paradicsomi Istenség sajátosságainak egyszerű összege”.

- 104:2.4 A szerepkörei „nem határozhatók meg egyértelműen az Atya, a Fiú és a Szellem sajátosságainak elemzése útján.”

- 104:2.5 Nem személyként gyakorolják az igazságtételt, hanem a paradicsomi Háromság együttes egészeként.

- 104:3.15 „A paradicsomi Háromság nem hármasegység”.

- 104:3.15 „osztatlan és oszthatatlan Istenség.”

- 104:3.15 Az Atya, a Fiú és a Szellem személyeinek osztatlan Istensége.

- 104:3.15 Osztatlan Istenségként „tartanak fenn együttes külső kapcsolatot a személy-együttesük hármasegységével.”

- 104:3.16 Eredendő Háromság csak egy van.

- 104:3.17 Olyan rendeltetési célja van, mely valamivel több, „mint az alkotó tagok sajátosságainak meghatározható összessége.”

- 104:3.17 Csak működési szempontból hasonlítható a hármasegységhez.

- 115:4.1 Eredeti istenség.

- 115:4.1 „magukba foglalnak minden abszolút ténylegességet”.

- 115:4.1 Magukba foglalnak minden végtelen lehetségességet.

- 115:4.1 „magába foglalja a világegyetemi növekedési viszonyok teljes egészét.”

- 115:4.2 Örökkévaló, tényleges és osztatlan Istenség.

- 115:5.1 „tökéletes és végtelen állandóságot mutató abszolút középpont-forrás”.

- 115:5.2 „működése a Legfelsőbb működésével van kapcsolatban”.

- 115:5.2 Minden szinten működik.

- 115:5.2 A Felsőség (a Legfelsőbb Lény) működési szintjén is működik.

- 115:6.6 Paradicsomi-teremtő istenségek.

- 115:6.6 Megszemélyesül a Teremtő Fiakban.

- 115:6.6. Erőként nyilvánul meg az erőtér-szabályozókban.

- 56:9.4 A világegyetem minden személyiség-értelme számára ők véglegesek, örökkévalók, felsőségek és a valóság értelmezése szempontjából abszolútok is.

- 106:4.1 „végez összehangolást végleges értelemben”, de ilyenkor ön-korlátozó abszolútként működik.

- 106:6.5 Végtelen.

- 106:7.3 Magvában, vagyis a lehetőségeikben felmérhetetlenek.

- 106:7.3 A lehetőségeik „abszolútsága magába foglalja az összes jövőbeli fejlődési lehetőséget”.

- 106:8.9 Hármas működésű, ezek az abszolút, a tapasztalás-meghaladó (a Véglegesség Háromsága) és a véges (a Felsőség Háromsága).

- 106:9.4 Benne „a végtelen valóság a jelenlegi világegyetemi pillanatban abszolút mértékben egyesült.”

- 106:9.5 „örökkévalósági viszonyt jelent”.

- 106:9.5 A végtelenség lételvi (eredendő) egyesülése.

- 116:2.3 Sajátsága az „istenség végtelensége és a főhatalom abszolútsága”.

- 116:2.13 „öröktől való létezésben fennálló Istenség.”

- 116:2.13 A hatalmuk és a személyiségük isteni egységben van.

- 116:2.13 „a tapasztalás által fejlődő Istenség (Legfelsőbb Lény) új hatalomgyakorlási képességét alkotják és fejezik ki.”

- 116:2.13 A Legfelsőbb Lény számára hatalomgyakorlási képességet biztosít.

- 116:3.1 Közvetlenül a gravitációs köreikben tevékenykednek a nagy világegyetemben.

- 116:7.5 „Eredeti Istenség”.

- 118:10.4 Rendeltetési céljai vannak.

- 120:4.3 A három személyes lénye a valóságban egy Istenség.

- Háromság (paradicsomi ~ meghatározások): Lásd „Háromság (meghatározások)”

- Háromság (paradicsomi ~ jellemzői): Lásd „Háromság (ismérvei, jellemzői)”

- Háromság (első élményelvi-tapasztalás által beteljesülő ~): 106:3.2 „a Legfelsőbb Teremtők, a Legfelsőbb Lény és a Világmindenség Építészeinek egysége”. 106:3.3 Nem végtelen háromság. 106:3.2 Az a rendeltetésük, hogy miután az evolúciós véges elérte a beteljesülés első szakaszát, további evolúciós egységbe rendezzék a teljes teremtésösszességet. 106:3.4 A végleges lehetőségek csoportos eléréséről gondoskodik.

- Háromság (második élményelvi tapasztalás által beteljesülő ~): 106:5.1 A „Háromsági Abszolút, vagyis a Legfelsőbb Istennek, a Végleges Istennek és a ki nem nyilatkoztatott Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtójának egyesülése.” Létrejöttének előfeltétele a Végleges Isten és a Legfelsőbb Isten megjelenése. Ez a Háromság „képes a magvábanvaló lényegű Abszolútok – az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan – megelevenítésére. De e Háromsági Abszolút végleges megformálódására csak azután kerülhet sor, miután végbement a világmindenség kiteljesedett evolúciója, a Havonától a negyedik és legkülső térszintig.” 106:5.2 Az élményelvi, vagyis tapasztalás által beteljesülő Háromságok „egymással páronként összefüggnek”.

- Háromság (paradicsomi Háromság megnyilvánulásának közvetítői):

- 116:3.2 1. „A Harmadik Forrás és Középpont elme-összpontosulásai.”

- 116:3.3 2. „A Második Forrás és Középpont személyiségi kinyilatkoztatásai.”

- 116:3.4 3. „Az Első Forrás és Középpont bennlakozó jelenlétei.”

- Háromság (háromszoros ~): 106:7.10 „magába foglalja a lételvi besorolású paradicsomi Háromságot és a két később megjelenő élményelvi jellegű és eredetű Háromságot.” Lásd még „Háromságok Háromsága”

- Háromság Állandó Fiai: 30:1.2 Háromsági származású lények. Tíz fő rendjük van.

30:1.8 „1. A Felsőség háromságivá tett Titkai.

30:1.9 2. A Nappalok Örökkévalói.

30:1.10 3. A Nappalok Elődei.

30:1.11 4. A Nappalok Tökéletességei.

30:1.12 5. A Nappalok Utódai.

30:1.13 6. A Nappalok Szövetségei.

30:1.14 7. A Nappalok Hűséges Követői.

30:1.15 8. Bölcsesség-tökéletesítők.

30:1.16 9. Isteni Tanácsosok.

30:1.17 10. Világegyetemi Ítélők.”

- Háromság Állandó Fiai (jellemzők): 117:2.4 Jelen helyzetük a megelőző világegyetemi korszakra jellemző, annak felel meg.

- Háromságba-foglalt Fiak:

I. 22:1.13 A számuk folyamatosan nő. 22:1.1 A felsőbb-világegyetemi szolgálatra való szerveződést tekintve hét személyiségi rendet alkotnak:

22:1.2 „1. Fenséges Hírvivők.

22:1.3 2. Nagytekintélyűek.

22:1.4 3. Ismeretlen Nevűek és Származásúak.

22:1.5 4. Háromságot-elért Felügyelők.

22:1.6 5. Háromságot-elért Követek.

22:1.7 6. Mennyei Oltalmazók.

22:1.8 7. Magas Fiú-segédek.”

22:1.13 Minden egyes felsőbb-világegyetemben pontosan azonos számban szolgálnak; eddig még nem veszett el közülük senki.

II. Az eredetük, a természetük és a rendeltetésük szerint három nagyobb osztályba is rendezhetők:

a) Méltóságra emelkedett Háromságot-elért Fiak,

b) Kiválasztott Háromságot-elért Fiak,

c) Tökéletes Háromságot-elért Fiak.

- háromságeszme (meghatározás): 104:1.9 „annak az egy Istenségnek az imádata, aki az isteniség és a személyiség háromsági megnyilvánulásában létezik.”

- háromságeszme (jellemzők): 104:2.2 azon gondolati alapból táplálkozik, hogy lehetetlen felfogni egy kapcsolódások nélküli, világegyetemi jelentőséggel bíró, emberszerűségétől megfosztott, egyedülálló Istenség létezését.

- Háromság-felfogások: a) 104.1.11 „A kereszténység első Háromságát Antiókhiában hirdették s ez Istenből, az ő Szavából és az ő Bölcsességéből állt.”

b) 104:1.12 „A Krisztus utáni első évszázad vége felé elterjedt keresztény felfogású Háromságban az Egyetemes Atya, a nebadoni Teremtő Fiú és a szalvingtoni Isteni Segédkező – a helyi világegyetemi Anyaszellem, a Teremtő Fiú alkotótársa – szerepelt.”

- Háromsági Abszolút (jellemzők): 106:6.4 „ténylegesen is abszolút a teljes működést tekintve.”

- 106:6.3 „kiteljesített szerepköre a végtelenség teremtéseiben fog végső megnyilvánulást nyerni” amikor majd „abszolút értelemben ténylegesül az összes magvábanvaló.”

- 106:6.5 A keletkezésében és a felépítésében élményelvi, vagyis tapasztalás által beteljesülő.

- 106:6.5 „egyértelműen hatást gyakorol a lehetségesség lételvi Abszolútjaira.”

- 106:6.6 Az örökkévalóság-cselekedete a lehetségesség Abszolútjai megtapasztalhatóvá válásának tetőpontja.

- háromsági beállítottság: 10:6.2 többes működés, mely a paradicsomi Háromság egyetemes fennhatóságával jár együtt, nem személyes magatartásforma. Ide tartoznak: az „igazságosság a szeretet, a kegyelem és a segédkezés”. A „jóság, a könyörületesség és az igazság” viszont lehet ezen isteni személyiségek önálló világegyetemi segédkezése.

- Háromsági Nagykövetek: 33:5.1 a központi világegyetemből és a Paradicsomról származó személyiségek a helyi világegyetemben. Nebadoni vezetőjük a paradicsomi Háromság nagykövete, a szalvingtoni Immánuel, de 33:5.3 ide tartoznak a csillagvilági központokon szolgáló Nappalok Hűséges Követői is, akik 33:5.4 „a Háromság Állandó Fiainak végső személyes jelenlétét képviselik”.

- Háromsági Tanító Fiak: 46:5.13 ők állnak a legközelebb ahhoz, hogy az Egyetemes Atya személyes képviselői legyenek a helyi csillagrendszerben, mivel ők a legkevésbé háromsági-származású lények. 55:0.1 Az egymást követő bolygói küldetéseik segédkezései – melyek során fokozatosan nyilatkoztatják ki az isteni igazságot és a mindenségrendi bölcsességet – teszik lehetővé a bolygók fényben és életben való megállapodását. 55:4.12 A fény és élet második bolygói szakaszától kezdve, önkéntes alapon tanácsosként szolgálnak a végleges rendű lények mellett. De a Csillagrendszer Fejedelem hozzájárulásával, a tanácsaikkal segíthetik a bolygó Ádámját és Éváját is. 55:4.15 A fény és élet harmadik szakaszában egyikük a halandók választott ügyvezetőjét segíti, aki ennek következtében – a Bolygó Fejedelemmel együtt – a bolygó ügyeinek intézőjévé válhat huszonöt bolygóéven keresztül. 55:4.17 A fény és élet negyedik szakaszában, a teremtményi háromságot elért fiak támogatásával a Bolygó Fejedelem és munkatársai tanácsadóivá válnak, különféle világegyetemi nézőpontokat képviselve.

- Háromsági Végleges (meghatározás): 31:9.14 A Főépítészek, a paradicsomi Teremtő Fiak, valamint a kifejlődő és élményelvi Legfelsőbb Lény együtt alkotja.

- Háromsági Végleges (jellemzők): 31:9.14 Tapasztalás meghaladó értékeket és világmindenségi jelentéstartalmakat foglalnak magukba.

- 106:3.3 Tagjai között vannak a Tökéletes Teremtő Fiak a Legfelsőbb Teremtő tagok csoportjában.

- 106:3.3 E Háromság-társuláson belül ténylegesen jelen van az igaz teremtményi tapasztalás.

- 106:3.4 Miután a hét felsőbb-világegyetem eljutott a fény és élet szakaszába, a paradicsomi Istenségek célkitűzéseit a Háromsági Végleges által meghatározott módon teszik közzé a Végleges Testületei.

- 106:3.5 A mindenségrendi és a szellem-evolúció az elme és a tapasztalás révén a Háromsági Véglegesként hangolódik össze a tapasztalás-meghaladó szinteken.

- 106:4.1 A „Háromsági Végleges tapasztalás-meghaladóként hangolja össze a tapasztalás-meghaladót.”

- 106:4.1 Az örök jövőben az egység növelésén keresztül fogja egyre teljesebb működésre bírni a Végleges Istenség meglényegülő jelenlétét.

- 106:4.2 A „Háromsági Végleges rendeltetése a teljes teremtésösszesség összehangolása”.

- 106:6.5 Élményelvi, vagyis tapasztalás által beteljesülő.

- 106:6.5 Nem éri el a végtelent.

- 117:7.4 Jelenleg korlátozott valóságot alkot.

- Háromság-isteniségi ítélőszéke: 19:3.4 legfelsőbb, nem állandó székhelyű tanácsadó testület az idő és tér világegyetemeiben, melyet egy Bölcsesség-tökéletesítő, hét Isteni Tanácsos és egy Világegyetemi Ítélő alkot. Tényfeltáró és igazság-kinyilatkoztató ítélőszék, amelynek probléma megoldása és döntése olyan, mintha a tárgyban valamelyik Nappalok Elődje járt volna el.

- Háromsági Kísérők: 26:7.2 másodrendű szupernáfok, 26:7.1 akik a Havona-felkészítés ötödik körének segédkezői az idő és tér fejlődő zarándokai számára. 26:7.2 Minden zarándokot egy Kísérő a küszöbön álló Istenség-kaland természetére és eljárására oktat, hogy a védence felismerhesse, felfoghassa és megérthesse a Végtelen Szellemet elegendő mértékben annyira, hogy ezen Istenség személyes felismerésként élhessen benne.

- HÁROMSÁGI-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:1.2 olyanok, akiket mindhárom paradicsomi Istenség közreműködésével teremtettek, mely teremtést Háromságként vagy a Háromságot-elért Testülettel együtt vittek véghez. Három nagy osztályuk van.

30:1.3 „A. A Legfelsőbb Szellemek”.

30:1.7 „B. A Háromság Állandó Fiai”.

30:1.18 „C. Háromsági-származású és Háromságot elért lények.”

- HÁROMSÁGI-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:2.22

30:2.23 „1. A Felsőség háromságivá tett Titkai.

30:2.24 2. A Nappalok Örökkévalói.

30:2.25 3. A Nappalok Elődei.

30:2.26 4. A Nappalok Tökéletességei.

30:2.27 5. A Nappalok Utódai.

30:2.28 6. A Nappalok Szövetségei.

30:2.29 7. A Nappalok Hűséges Követői.

30:2.30 8. Háromsági Tanító Fiak.

30:2.31 9. Bölcsesség-tökéletesítők.

30:2.32 10. Isteni Tanácsosok.

30:2.33 11. Világegyetemi Ítélők.

30:2.34 12. Ihletett Háromsági Szellemek.

30:2.35 13. Havona-honosok.

30:2.36 14. Paradicsomi létpolgárok.”

- Háromsági-származású és Háromságot elért lények: 30:1.2 háromsági származású lények. Tíz fő rendjük van.

30:1.19 „1. Háromsági Tanító Fiak.

30:1.20 2. Ihletett Háromsági Szellemek.

30:1.21 3. Havona-honosok.

30:1.22 4. Paradicsomi létpolgárok.

30:1.23 5. Ki-nem-nyilatkoztatott háromsági-származású lények.

30:1.24 6. Ki-nem-nyilatkoztatott istenségi-háromságot elért lények.

30:1.25 7. Méltóságra Emelkedett Háromságot-elért Fiak.

30:1.26 8. Kiválasztott Háromságot-elért Fiak.

30:1.27 9. Tökéletes Háromságot-elért Fiak.

30:1.28 10. Teremtményi-háromságot elért Fiak.”

- Háromsági Tanító Fiak: 20:1.11 az Atya, a Fiú és a Szellem utódai. 20:7.1 Ők a daynalok rendje, de a Szalvingtonon úgy is jelölik őket, mint paradicsomi Szellemi Fiak. 20:7.2 A számuk folyamatosan növekszik. 19:1.1 Szinte teljesen az isteni fiúi szolgálatnak szentelik magukat. Kapcsolattartó lények, „akik a háromsági- és a kettős-származású személyiségek közötti űrt betöltik.” 19:1.3 Nagy számban állnak készenlétben a Paradicsomon és önként jelentkeznek veszélyhelyzeti feladatokra és nem szokványos szolgálatokra a nagy világegyetem minden részében. 20:7.3 Elsősorban „az erkölcsi megvilágosodás és a szellemi fejlődés előmozdításában van szerepük.” 20:4.7 Bár rendelkeznek a három paradicsomi Istenség együttes természetével, „azonban a Havonában láthatólag jobban tükrözik az Egyetemes Atya természetét. A felsőbb-világegyetemekben láthatólag az Örökkévaló Fiú természetét mutatják, míg a helyi teremtésrészekben úgy tűnik, hogy a Végtelen Szellem jellemét nyilvánítják ki.” 20:9.2 „Tényleges szellemi párját képezik az anyagi tudásnak és az ideigvaló bölcsességnek.” 20:9.3 Nem testesülnek meg és más formában sem lényegülnek anyagivá.

- háromságivá alakítás eljárása: 22:7.1 a Vicegerington és a Szolitarington titkai közé tartozó eljárás, és csak azok számára megismerhető és felfogható, akik maguk is megtapasztalták. 22:7.2 Gondolat-azonossági kaland, mely új lény létrehozására irányul 22:7.6 egyesülés által. 22:7.6 A választott egyetemes igazságú gondolat tényleges lénnyé alakítását célozza. 22:9.5 Azon gondolatra van hatással, mely a teremtményi-háromságot elért fiúban megszemélyesült, egyebekben nem változtatja meg a befogadott fiút. 22:7.3 A megdicsőült teremtmények csak egy háromságivá alakítást élhetnek át, a paradicsomi Istenségek számára nincs korlátja a háromsági cselekedetek folyamatos végzésének, azonban az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú közös alkotó tevékenysége következtében csak Egyetlen Eredeti és Végtelen Szellem létezhet.

- háromságivá válás: 13:1.12-13 ténylegessé tevés által a Háromság képviseletére vonatkozó hatáskör, mely azon lények esetében érvényesül, akiket háromságivá tett, megteremtett, meglényegített vagy örökkévalóvá tett két vagy mindhárom paradicsomi Háromság. A távoli jövőben számunkra is nyitva álló lehetőség.

- Háromság rejtelme: 10:4.5 „három egyként és egyben, és egy kettőként és kettejük képviseletében” képes működni.

- háromságok: 106:5.3 „Valamely háromság személyiségjegyeit az egyes tagok hordozzák, és különálló személyekként nem minősülnek e háromságnak. Csak együttes egészként lehetnek háromság; ez a háromság lényege. De a háromság mindig tartalmazza az egész magába foglalt istenséget; a háromság istenség-egység.” 106:5.3 „A  háromságok magukban és maguktól fogva nem személyesek, de nem is összeférhetetlenek a személyiséggel.” 106:5.2 Az élményelvi (tapasztalás által beteljesülő) „Háromságok egymással páronként összefüggnek”.

- Háromságok Háromsága: 106:8.1 „az élményelvi végtelenség teljességének tényleges összegződése, miként az megnyilatkozik az örökkévalóság értelmezésének elméleti végtelenségében.”

- Háromságok Háromsága (jellemzők): 106:8.1 Benne azonosul a beteljesülő végtelen az eredendő végtelennel.

- 106:8.1 Az eredendő végtelen és beteljesülő végtelen egyként van jelen a beteljesülések előtti és a kezdetek előtti VAGYOK-ban.

- 106:8.1 „mindannak végső kifejeződése, ami a tizenöt hármasegységben és a társult trioditákban foglaltatik.”

- 106:8.2 Különböző szakaszokban létezik.

- 106:8.2 A létezési szakaszai tartalmaznak lehetőségeket, valószínűségeket és elkerülhetetlen dolgokat.

- 106:8.17 Nem teljesítheti ki a működését a Három Abszolút teljes egyesülése nélkül, melynek feltétele az összes végtelen magvábanvaló dolog teljes meglényegülése.

- 106:9.4 A „megjelenésének foka egyenes arányban áll a valóság határainak és tökéletlenségének eltűnésével a mindenségrendben.”

- 106:9.5 „örökkévalósági viszonyt jelent”.

- Háromságok Háromsága (növekvő mértékű egyesülést mutató szintjei):

- 106:8.4 „1. A három Háromság szintje.”

- 106:8.5 2. Az élményelvi (tapasztalás által beteljesülő) Istenség szintje.

- 106:8.6 „3. A VAGYOK szintje.” 106:8.7 A „második és a harmadik szint az elsőnek az egyesülési leszármaztatása.”

- Háromságok Háromsága (a három Háromság első szintjének tagjai): 106:8.12 + 106:8.20 A három háromság társulása „a valóság korlátlan, szerves összekapcsolódásának lehetőségét” teremti meg. 106:8.8 Ezen a szinten tökéletes összhangban, de a következő, különálló Istenség-személyiségi csoportokat alkotva működnek.

- 106:8.9 „1. A paradicsomi Háromság, vagyis a három paradicsomi Istenség – az Atya, a Fiú és a Szellem – társulása.” Lásd még „Háromság (paradicsomi ~ jellemzői)”

- 106:8.10 „2. A Végleges Háromság. Ez a Legfelsőbb Teremtők, a Legfelsőbb Isten és a Világmindenség Építészeinek istenség-társulása.”

- 106:8.11 „3. Az Abszolút Háromság. E csoportosítás foglalja magába a Legfelsőbb Istent, a Végleges Istent és a Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtóját minden isteniségi érték szempontjából.”

- Háromságok Háromsága (a három Háromság második szintjének tagjai):

- 106:8.14 1. A Legfelsőbb (Isten). Ez a paradicsomi Háromság és a paradicsomi Istenségek Teremtő-Alkotó gyermekei tapasztalási viszonylatban értelmezett egységének istenségi következménye. „A Legfelsőbb a véges fejlődés első szakasza lezárulásának istenségi megtestesülése.”

- 106:8.15 2. A Végleges (Isten). „Ez a második Háromság meglényegült egységének istenségi következménye, az isteniség tapasztalás-meghaladó és abszonit megszemélyesülése.” Lásd még „Végleges (Isten)”

- 106:8.16 Az Abszolút (Isten). „Az „Istenségi az Egyetemes és a Korlátlan Abszolútból kerülhet ki”. Lásd még „Abszolút (Isten)”

106:8.21 Az erről a szintről alkotott „elméletekben benne foglaltatik az összes olyan valóság minden szakaszának kölcsönös viszonya, amely a teljes végtelenségben van, volt vagy éppen valaha is lehet.” 106:8.19 Alapvetően személyesnek felfogható szint, a személyes Háromságok egységének személyes jellegű tükröződése. 106:8.13 A tagjainak összehangolódása szükségszerűen vonja maga után a tapasztalás által beteljesülő Istenségek társulási jellegű egyesülését (106:8.19). 106:8.20 A „második szint a tapasztalati úton kifejlődött, élményelvileg meglényegült és élményelvi-lételvi Istenség-személyiségek személyiség-társulásaként létezik.” 106:8.20 A jelen világegyetemi korszakban „e három Istenség személyes társulása a második szinten Madzseszton isteni lényegűvé válásának jelenségében nyilatkoztatott ki”.

- Háromságok Háromsága (a három Háromság harmadik szintjének tagjai): 106:8.22 Akkor valósulhat meg, ha a Háromságok Háromságának második szintje eléri a háromság-egységet. Az ilyen istenség-egység létrejötte elvezethet a tapasztalás szintjén elérhető VAGYOK megjelenéséhez. Ekkor a személyiséggel bíró lények számára az eddig megismerhetetlen VAGYOK az Atya-Végtelenként válik megtapasztalhatóvá. Mert „minden személyiség végső beteljesülése nem más, mint ugyanezen személyiségek Egyetemes Atyjának végleges megismerése.” „A Legfelsőbb, a Végleges és a teljes Abszolút egyesülésében megtörténhet ama végtelenségi jellemzőknek az újraegyesülése, melyeket eredetileg a VAGYOK osztott meg, és amelyek eredménye a Végtelenség Hét Abszolútjának megjelenése.”

- Háromságok Háromsága (első szintű valóságkör kiteljesedési folyamata): 106:8.12 „Az Atya-Fiú közösség Fiú-Szellem, ezután pedig Szellem-Legfelsőbb közösséggé alakult, majd pedig Legfelsőbb-Végleges és Végleges-Abszolút, s ezután Abszolút és Atya-Végtelen közösség jött létre”.

- Háromságot-elért Felügyelők: 22:5.2 „olyan felemelkedő szeráfok és átvitt köztes teremtmények, akik átjutottak a Havonán és elérték a Paradicsomot és a Végleges Testületet. Ezt követően pedig befogadta őket a paradicsomi Háromság és kijelöltettek a Nappalok Elődeinek szolgálatára.” 22:5.6 „Ők a feljegyzések, tervek és intézmények felügyelői; ők a felügyelői a vállalkozásoknak, a személyiségcsoportoknak, a felemelkedési munkaterveknek, a morontia terveknek, a világegyetemi nagyterveknek és a számtalan egyéb vállalkozásnak.”

- Háromságot-elért Követek: 22:6.1 „A Szellemmel és a Fiúval való eggyé kapcsolódást megélt halandók némelyike eléri a Havonát és eljut a Paradicsomra is. A Paradicsomra eljutott ezen felemelkedők közül választanak ki némelyeket a Háromságba foglalásra, és időről időre hétezres osztályokban háromságivá teszik őket. Ezt követően a felsőbb-világegyetemekben a Nappalok Elődei mellé osztják be őket”.

- házasság: 82:3.1 a társadalom fejlődő intézménye 82:0.1 és minden társadalmi evolúció alapja. 83:1.1 Az a rendeltetése, hogy szabályozza és ellenőrizze a kétneműség testi tényéből eredő emberi kapcsolatokat. 84:0.1 A házasságot kezdetben az anyagi szükség hozta létre, a nemi vágyódás szépítette meg, a vallás szentesítette és magasztalta fel, az állam szabályozta és követelte meg, később pedig a fejlődő szeretet igazolta és dicsőítette. 83:1.5 A korai házasság a megélhetés elősegítése érdekében történt, és később is gyakran volt társadalmi vagy üzleti ügy. Csak utóbb, a polgárosodott társadalom erkölcseinek eredményeként kezdett kölcsönössé, romantikussá, ragaszkodóvá, szülőivé, erkölcsössé, sőt eszményalapúvá válni. 82:3.4 Volt, amikor a házasságot társadalmi kötelezettségnek tekintették. Máskor vallási kötelességnek. De volt, amikor politikai kötelességnek ahhoz, hogy az állam számára polgárokat biztosítsanak. 83:2.1 A házasságot eredetileg csoportügynek tekintették, később lett családi ügy, s csak újabban egyéni kaland. 83:2.5 Eleinte a hasznosság és a tulajdonlás hajtóerői mozgatták, melyeket csak fokozatosan váltott fel az eszményített vonzalom. 84:6.7 Feladata szerint a házasság intézményének a nemi különbségek közös nevezőre hozása mellett a faj szaporodását és a polgárosodott társadalom folyamatosságát is biztosítania kell. 82:0.1 A házasság az ember igazodási válasza a kétneműségre, 83:3.1 a társadalom intézményesített válasza az ember szüntelen szaporodási vágya által keltett feszültségre. 83:2.2 Kezdetben a kényszer és nem a ragaszkodás jellemezte. 84:1.6 A házasság intézményének erkölcsi alapja van. 82:1.4 Társadalmi intézményként a házasság léte megkövetelte, „hogy a nemi élet hasznos keretek között és az erkölcsöknek megfelelően folyjon.” 84:7.3 A házasság intézményét az erkölcsök a vagyonnal, a büszkeséggel és az önzetlenséggel együtt szilárdítják meg. 68:2.9 Evolúciós szempontból a házasság rendeltetése a faji túlélés biztosítása, tehát nem pusztán a személyes boldogság elérésére való törekvés. A házasság az együttműködés öröm-elemét is kínálja. 84:8.1 A házasság a társadalom egyetlen intézménye, amely a három nagy emberi életösztönzőt magába foglalja. Ezek – az önfenntartást biztosító vagyon birtoklása, az átörökítéssel járó nemi vonzódás és a maga kedvére való létezés. 82:3.2 A házasságnak két külön szabályozó területe van. Az egyik a külső vetületeit szabályozó erkölcsök és törvények. 83:1.3 Ezek a leszármazás, az öröklés és az utódlás kérdéseit rendezik, melyek által a társadalmi rendet is szabályozzák. 82:3.2 + 83:1.3 A másik pedig a férfiak és a nők személyes és titkos kapcsolata. 82:3.3 A házasság szabályai mindig hűen mutatták az erkölcsök pillanatnyi erejét és a polgári kormányzat működőképességének állapotát. 83:0.2 Bár a házasság erkölcseit a vagyon és a vallás alapvetően határozzák meg, 83:1.4 azonban a házasság nem egyházi, hanem társadalmi intézmény. 83:8.1 A szetfi papok a házasság vallási jellegét erősítették, de az Édent követően a házasság évezredeken keresztül társadalmi és polgári intézmény volt. 89:3.6 A nemi önmegtartóztatásra esküt tevők a házasságot a bujálkodásnál kisebb rossznak tartva tűrték meg. Pál apostol személyes véleménye a nemi önmegtartóztatásról hosszú időn át befolyásolta a kereszténység tanításait. A nemi önmegtartóztatás elfogadása a társadalom alapja ellen, és az emberi fejlődés alapvető intézménye, vagyis a házasság és az otthon ellen van. 83:7.6 A házasság otthonépítéssel jár. 83:7.6 A házasság valódi próbája és a családi élet elhagyhatatlan velejárója a bensőségesség megléte. 83:7.9 „A mai társadalom nagy ellentmondása az, hogy úgy emeli magas szintre a szerelmet és eszményíti a házasságot, hogy közben nem hajlandó ezek alapos vizsgálatára.”

- házasság (belházasság): 82:5.5 több formája létezik, de nincs olyan élőlénytani hajlam, mely ezek ellen hatna. A tiltó szabályai a tabu területéről erednek. 82:5.3 A belházasságot többnyire a nő részesítette előnyben. A vallás is támogatta azáltal, hogy sokáig tiltotta a más hitűekkel való házasságot. A nemzetségi vagyon megtartásának igénye miatt, az erkölcsök szintén sokszor kényszerítették a nőt arra, hogy az apja törzséből válasszon férjet. A belházasságok kötését a szakmai titkok megőrzése céljából is gyakorolták. 82:5.4 A felsőbbrendű, jó vérvonalú csoportok – mint a nodfiak és az ibolyaszín emberfajta – hosszú időn keresztül alkalmazták a belházasságot. Az ibolyaszín emberfajta hagyományai, vagyis a fiú- és a lánytestvérek közötti házasságok igen meghatározóak voltak Egyiptomban, Szíriában és Mezopotámiában. A királyi vérvonalat is így tartották tisztán Egyiptomban és még hosszabb ideig Perzsiában. 82:5.5 A többnejűség rombolta a belházasságot, mivel a testvérfeleség uralkodott a másik vagy a többi feleség felett.

- házasság (egynejűség): 83:6.6 az ember nemi evolúciójának eszményi célja. 83:6.4 Olyan „kiváltságos helyzetet teremtő nemi társulás”, amely az együttműködés és a megfelelés közös rendjén alapul. 83:7.6 A párkapcsolati házasság otthonépítéssel jár, melyhez önmegtagadás, kölcsönös engedményeken alapuló egyezségek, odaadás és a gyermeknevelés iránti önzetlen elhivatottság szükséges. A házasság élethosszig tartó társulás. 83:6.7 Az egynejűség nélkülözhetetlen a polgárosodott társadalmi viszonyok fenntartásához és továbbfejlesztéséhez. Az egynejűség segíti az érzelmi nemesedést, az erkölcsi jellem erősödését és a szellemi gyarapodást. 83:6.8 Továbbá kedvez a bensőséges megértésnek és segíti a hatékony együttműködés kialakítását is. 83:6.1 A gyermekek szempontjából, 83:6.8 de a szülők boldogsága és a társadalmi hatékonyság szempontjából is a házasság a legjobb együttélési mód. 83:6.2 Az egynejűség eleinte a szegénységből fakadt, és a társadalom fejlődése által vált meghatározóvá, azonban az evolúciós ember számára nem természetes dolog. A magas műveltségű nodfiak és ádámfiak számára az egynejűség teljesen természetes volt. 83:6.3 Az ősök imádásának hagyománya és a házasság szentségének keresztény tanítása az egynejűség szokását segítette. 83:6.3 A polgárosodott társadalmak javuló életszínvonala is az egynejűség terjedését támogatta. 83:7.6 A házasság valódi próbája és a családi élet elhagyhatatlan velejárója a bensőségesség. 83:6.8 A párkapcsolati házasság jövője az, hogy az önművelés, az önuralom, az önkifejezés és az ember átörökítésének nagyszerű intézményévé váljon. 83:7.8 A tartós házasságok létrejöttét segíti a gyermekek és a fiatalok megfelelő oktatása, a házasságra való felkészítés, valamint az éretlen, ifjúkori vágyálmokkal történő leszámolás. 83:8.8 A párkapcsolati házasság nem jelenti azt, hogy a felek uralkodhatnak egymás személyisége és egyénisége felett.

- házasság elvetése: 82:3.9 az ilyen csoportokat már a korai időktől kezdve olyan egyének alapították és tartották fenn, akikből hiányzott az egészséges nemi vágy.

- házasság (~ eszménye): 83:8.6 a házasság az embernek az időben megvalósítandó legfelsőbb eszményi álma. A házasság eszményképe „az emberi boldogság érdekében állapotszerű törekvésre csábítja a fejlődő emberiséget.” 83:8.2 A férj és a feleség egyesülése az otthont létrehozó házasságban anyagi működés. De mivel az emberi igyekezet más útjai is eredményezhetnek szellemi fejlődést az ember számára, ezért a házasság nem tekinthető szükségszerűen szent dolognak. 83:8.4 A házasság ember által történő felbonthatóságának ténye azt jelzi, „hogy Istenség nem vesz részt az ilyen egyesülésekben.” 83:8.5 A házasság és az utódnevelés eszményképei a helyi csillagrendszerek központján, az Isten Anyagi Fiai és Leányai által kerülnek megmutatásra. Az eszményi halandói házasság emberileg mondható szentnek. 83:8.7 A házasság eszménye a családi élet jövőbeli céljának megjelenítése. Az eszményítés, mint beállítottság akkor ösztönző és segítő, ha nem gátolja a családi élet gyakorlati követelményeinek felismerését. 83:8.8 A házasság eszményéről való gondolkodás nem homályosíthatja el azon tényeket sem, hogy a házasság egy férfi és egy nő fejlődő társközössége, mely az adott erkölcsi rendben működik, tabuk által korlátozott és a társadalom törvényei erősítik meg.

- házasság (feleségvásárlás): 83:3.1 az elődeink a tartós egyesüléseket vagyonnal szavatolták. A feleség árát zálognak tekintették, melyet a férj válás vagy elhagyás esetén elveszített. Ha a mennyasszony árát kifizették, a férj a saját bélyegével jelölhette meg a mennyasszonyt. Vannak olyan afrikai törzsek, melyeknél a szerelemfeleséget a macskához hasonlítják, mivel az sem kerül semmibe. 83:3.2 Ha egy férfi nem tudott fizetni a feleségért, akkor a lány apjának családja, mint fiúgyermeket befogadhatta, és miután ledolgozta a menyasszony árát, összeházasodhattak.

- házasság (gyermekek között): 82:3.8 a korai általános hiedelem szerint a nem házasok nem léphettek be a szellemföldre. Ezért az ősi népek szégyennek, majd bűnnek tekintették, ha valaki nem házasodott meg. Mindez ösztönzést jelentett a házasságok egyre korábbi megkötésére. Előfordult a halál utáni, a születés utáni, de még a születés előtti házasságkötés is – feltételezve a születendő gyermek nemét. 82:3.9 A házasulás ideje a polgárosodás kibontakozásával egyre későbbre tolódott.

- házasság (hozomány): 83:3.3 a korai házasságok idején az apák a menyasszony lányukért vételárat kértek és kaptak. A fejlődő polgárosodás következtében az apák már nem akartak eladóként feltűnni, ezért meghonosították a vételárral felérő ajándék adását a házasulandók részére. Még később, a menyasszony vásárlás elmaradásával, az ilyen ajándékokból lett a menyasszony hozománya, 83:3.4 mely már a menyasszony függetlenségét fejezte ki. Ha a férfi elvált egy hozománnyal rendelkező nőtől, akkor a nő hozományát vissza kellett fizetnie. De előfordult a kölcsönös letét intézménye is, amit akkor lehetett elveszíteni, ha az egyik fél elhagyta a másikat.

- házasság (intézményét erősíti): 83:1.4 a házasság megszilárdító tényezői lehetnek a család, a vagyoni erkölcsök, a büszkeség, a hiúság, az önzetlenség, a kötelességtudat és a vallási meggyőződés. 83:7.8 A tartós házasságok létrejöttét segítheti még a gyermekek és a fiatalok megfelelő oktatása, a házasságra való felkészítés, valamint az éretlen, ifjúkori vágyálmokkal történő leszámolás. 83:7.6 A bensőségesség pedig a boldog házasság létrejöttéhez és fennmaradásához szükséges.

- házasság (kapcsolati formák fejlődése): 83:5.1 A) A hordán belüli szabad keveredés. B) Egyszerre-egy-férj. A nőnek egy férje lehetett, de a férfi válthatott társat. C) 83:5.2 Csoportházasság. A csoportok közötti házasság. Például „az egyik család öt fiúgyermeke feleségül vette egy másik család öt leánygyermekét.” D) 83:5.3 Többnejűség, esetleg többférjűség. Ez utóbbi gazdag nők esetében, de szegénység esetén is, amikor „egy feleség tartozott több fiútestvérhez.” 83:5.13 „A várandós vagy szoptatós feleséggel létesítendő nemi kapcsolatra vonatkozó régebbi tabuk nagymértékben hozzájárultak a többnejűség terjedéséhez.” 83:5.14 Továbbá a jómódú férfiak sok gyermeket akartak, melyhez a gyermekhalandóság magas aránya mellett több feleség kellett. E) 83:5.12 Tabufeleség. A törvényes, egyetlen feleség mellett a férj ágyasokat tarthatott. Később „a törvényes feleséget tekintették a férjtől született összes gyermek anyjának.”

- házasság (korai párkapcsolatok): 84:1.1 a korai házasságoknak a nemi kapcsolat csak eseti velejárója volt, mivel az ősi férfi szabadon merült el a nemi vágya kielégítésében. Az utódjához való testi és érzelmi kötődés miatt a nő függ a férfival való együttműködéstől, ami a házasság menedéket nyújtó oltalmának választására készteti. A férfit az élelem utáni vágy és az a menedék csábította a nőhöz, amelyen a nő a gyermekeivel osztozott. 84:1.3 „Az ősember nem értette a nemi élvezet és a későbbi gyermekszületés közötti összefüggést.” 84:1.9. A korai párkapcsolatokat a férfi és a nő kibékíthetetlen ellentmondásai és a társulás laza volta jellemezte, de e kapcsolatok még így is alkalmasak voltak a túlélési esélyek javítására. A nemek szerinti munkamegosztás növelte a kényelmet és fokozta a boldogságot. 82:2.4 A házasság törzsi szabályozása többnyire tiltó tabukon keresztül történt. A két nem egymástól történő távoltartása kedvezett a nyugalomnak, a rendnek és a munkának. 82:3.3 A korai házassági szabályok összefüggéstelenek és nyersek voltak. 82:3.4 A korai közösségekben a feleséggel való rendelkezés megkülönböztető jegyet jelentett. A vadember az esküvője napján lépett be a felelősség és a férfiság korszakába. 82:2.5 A feleségektől már a korai erkölcsök megkövetelték a férjükhöz való hűséget. 82:4.2 Mivel régen a csoport előnye és jóléte érdekében házasodtak, ezért a házasságokat a szülők és az öregek szervezték. 83:2.2 A rablás révén történő házastársszerzés időben megelőzte a szerződésen alapuló házasságot. De a nőrablás nem mindig jelentett hátrányt a nőre. Voltak, akik értékelték, hogy így kimenekülhetnek a törzsük idősebb férfijainak uralma alól, és inkább vállalták, hogy másik törzshöz való, de velük egykorú férfiak kezei közé jussanak.

- házasság (külházasság): 82:5.1 két felismerésből származott. Az egyik szerint a vérvonal megújításából származó egyedek sokoldalúbbak és jobb túlélési képességekkel rendelkeznek, a másik szerint pedig a túlzott beltenyészet néha általános gyengeséget eredményez. 82:5.2 Bár jó állományra alapozott beltenyészet is hozott létre erős törzseket, azonban az örökletes fogyatékossággal élők beltenyészetéből származók ténye meggyőzőbb volt az emberi gondolkodás számára. 82:5.3 A vallás sokáig gátolta a külházasságot azzal, hogy tiltotta a más hitűekkel való házasságot. A férfiak a külházasság gyakorlatát részesítették előnyben, 82:5.6 mivel így szabaddá válhattak a feleség rokonaitól. 82:5.7 A külházasságot később a rokonság elvén túlmutató, területi lakóhelyet alapul vevő szabályozás is segítette. 82:5.8 A külházasság azt követően vált általánossá, hogy a szomszédos embercsoportok megtanultak viszonylagos békében élni egymással. 82:5.9 De a külházasság a béke elősegítőjévé is vált, mivel a törzsek közötti házasságok csökkentették az ellenségeskedést. A külházasság nemzetépítővé lett azáltal, hogy segítette a törzsi összhang megteremtését és a katonai szövetségek létrehozását. A külházasságok terjedését a kereskedelmi kapcsolatok is ösztönözték. 82:5.10 A külházasságok által a törzsi erkölcsök is vegyültek, ellentmondásokat hozva létre.

- házasság (meddőség): 82:3.14 A korai idők erkölcsei megkövetelték, hogy minden párnak legyenek gyermekei, ezért a meddő feleséget a házasság érvénytelenítése mellett a szüleinek vissza kellett vásárolniuk.

- házasság (menyasszonyi fátyol): 83:4.7 kezdetben azért alkalmazták, nehogy az ártani akaró kísértetek felismerjék a menyasszony arcát, és hogy elrejtsék annak szépségét a féltékeny és irigy szellemek tekintete elől.

- házasság (próbaházasság): 82:3.15 kezdetben nemi kicsapongástól mentes őszinte termékenységpróba, mely erkölcsileg magasabb szinten állt a mai, kényelmi szándékkal gyakorolt próbaházasságoknál. 82:3.14 A korai idők próbaházassága addig tartott, amíg a nő teherbe nem esett. Ezt követően megtartották a házassági szertartást. Máshol a házasságot az első gyermek megszületését követően tartották meg hivatalosan.

- házasság (udvarlás és jegyesség): 83:2.1 a házasságokat kezdetben a fiú és a lány szülei tervezték. Ezt követően a házasságközvetítők és a hivatásos házasságszerzők. Őket pedig a szabad párválasztás kora váltotta fel. 83:2.2 Az udvarlás a nő meghódítására irányul. 83:2.6 A korai idők jegyessége egyenértékű volt a házassággal. A nemi kapcsolat már az eljegyzés ideje alatt elfogadott volt.

- házasság (unokatestvér-házasság): 82:5.3 a belházasság egyik formája. Gyakori volt abban az időben, amikor a vagyon nemzetségen belül tartása érdekében az erkölcsök arra kényszerítették a nőket, hogy az apjuk törzséből válasszanak maguknak férjet. 82:5.4 Ábrahám kora előtt a mezopotámiaiak körében az unokatestvéreknek házasulási előjoguk volt az unokatestvéreik esetében.

- házasság (szerelemfeleség): 83:5.11 vagy más néven kedves. Azt követően jelent meg, hogy „az evolúciós törzsek keveredtek a nodfiakkal és az ádámfiakkal.”

- házasság felbontása: 83:7.2 az ősi idők válásának leggyakoribb oka a meddőség volt. „A fejletlen népek körében a házasságoknak csak mintegy a fele bizonyult életképesnek.” A válás sokáig „egyedül a férfi döntése lehetett”. 83:7.3 Voltak olyan közösségek, amelyek a házasság két formáját működtették, „a közönségest, mely engedélyezte a válást, és a papi házasságot, mely nem engedte meg a különválást.” A feleségvásárlás és a hozomány elterjedése csökkentette a válások számát a házasság sikertelensége esetére bevezetett vagyoni kártérítés által. 83:7.7 A nő válását elősegítheti azon elvárás beteljesülésének elmaradása, mely az udvarlással járó nagyfokú képzelgés és szerelmes ábrándozás következménye. De válási hajlamot erősítő tényező lehet még a nő nagyobb személyes szabadsága és megnövekedett gazdasági függetlensége is. A válás kezdeményezése mindkét fél részéről előállhat az önuralom hiánya és a szükséges személyes alkalmazkodás sikertelensége következtében. 83:7.8 A házasság felbontását elősegítheti még a gyermekek és a fiatalok hiányos oktatása, a házasságra való felkészítés hiánya és az ifjúkori vágyálmok meghatározó szerepe. A válás az erkölcsök gyors változásának időszakaiban és akkor működik egyfajta társadalmi biztonsági szelepként, ha a társadalom részéről a házasságra való felkészítés nem megfelelő. 83:7.9 „A mai társadalom nagy ellentmondása az, hogy úgy emeli magas szintre a szerelmet és eszményíti a házasságot, hogy közben nem hajlandó ezek alapos vizsgálatára.”

- házassági próba: 82:3.5 voltak törzsek, amelyek a házasságra való alkalmasság kimutatásához lopási cselekményt követeltek meg. Ezeket később ügyességi versenyekkel helyettesítették. A feleségvásárlás hanyatlásával feleséget rejtvénymegoldó versengés által is lehetett kapni. 82:3.6 A polgárosodás kibontakozásával a házassági próbák irányítását a nők kezébe adták, akik így kedvezhettek a választott férfinak. E próbák során megmutatásra került a vadászat- és a harc-képesség, valamint a családról való gondoskodás képessége. Volt, ahol a vőlegénytől azt követelték meg, hogy legalább egy évig a menyasszony házában éljen és ott dolgozva bizonyítsa az érdemességét. 82:3.7 A feleségnek a munka- és a gyermekszülésre való képességét kellett igazolnia.

- házassági szertartás: 83:4.1 azon a tényen alapul, hogy a házasság eredetileg közösségi ügy volt. 83:4.2 Mivel a házasság már a kezdetektől vagyoni érdeket is kifejez, és mivel a születendő gyermek társadalmi helyzetét is igazolni kellett, ezért a feljegyzésekkel nem rendelkező korai közösségekben a házasságot sok embernek kellett tanúsítania. 83:4.3 Kezdetben a bejelentett együttélési szándékot a közösség nyilvánossága csak nyugtázta. 83:2.3 A házassági szertartás korai formája az eljátszott szöktetés volt. A látszatrablás még a későbbi esküvői szertartásnak is része lett. A menyasszony átemelése a küszöbön a feleségrablás korából származó szokást tükrözi. 83:2.4 A polgárosodott társadalom fejlődésével a nők egyre inkább részt vettek az udvarlás és a házasság minden szakaszában. 83:4.4 A gyermektelenségtől való félelem a korai embert arra ösztönözte, hogy a házassághoz varázslási, illetve vallási szertartásokat társítson a termékenység biztosítása érdekében. 83:4.8 Ez okból alkalmazták a nászágy pap által való megáldását is, mely a házassági szertartás egyik legősibb formája volt. Ugyanekkor a vendégseregtől elvárták, hogy – átvonulva a hálószobán – tanúsítsák a házasság betetőzésének megtörténtét. 83:4.5 A gabonaszemek szórását az ifjú párra szintén termékenység hozónak tartották. A csütörtökön, teliholdkor megtartott esküvőt pedig különösen szerencsésnek gondolták. 83:4.6 A kísértetek és a rossz szellemek megtévesztése érdekében egy nem igazi esküvői napot is kitűztek. De a távoltartásukhoz használták még az oltártüzet és a szenteltvizet is. 83:4.9 A templomi esküvők a házasságok jól alakulásának biztosítása érdekében terjedtek el.

- házasság szentsége: 83:6.3 tévedésen alapuló keresztény tanítás. 83:8.2 A férj és a feleség egyesülése az otthont létrehozó házasságban anyagi működés. De mivel az emberi igyekezet más útjai is eredményezhetnek szellemi fejlődést az ember számára, ezért a házasság nem tekinthető szükségszerűen szent dolognak. 83:8.4 A házasság ember által történő felbonthatóságának ténye azt jelzi, „hogy Istenség nem vesz részt az ilyen egyesülésekben.” 83:8.5 A házasság és az utódnevelés eszményképei a helyi csillagrendszerek központján, az Isten Anyagi Fiai és Leányai által kerülnek megmutatásra. Az eszményi halandói házasság emberileg mondható szentnek.

- házasságszerző (házasság közvetítő): 82:3.8 az ősi ember azt hitte, hogy minden embernek, így a halottnak is meg kell házasodnia ahhoz, hogy beléphessen a szellemföldre. Ezért az első házasságszerzőket az elhunyt gyermekeik közötti házasságkötések nyélbeütéséhez vették igénybe a szülők. 83:2.1 A házasságközvetítés tevékenységét kezdetben a borbélyok végezték, később pedig a papok.

- házasságtörés: 82:4.3 a korai időkben a férj tulajdonjoga megsértésének, a lopás egyik formájának tekintették. A nő az apja tulajdonaként kezdte az életét, mely jogcím a nő férje számára került átadásra. Mivel a nőt a vagyon egy formájának tekintették, ezért őt a férj kölcsön is adhatta. 82:4.4 A házasságtörés miatt először csak az asszonyt, majd azt is büntették, akivel elkövette. A sértett férjnek és a nő apjának sokáig jogában állt a bűnös férfi megölése.

- heidelbergi (ember) fajta: 64:2.2-2.3 a majomszerűnél valamivel felsőbbrendű, szapora nép, melynek leszármazottai több mint 850.000 évvel ezelőtt széles körben elterjedtek Európában.

- helyes (helytelen): 86:6.6 alapja a jó és a rossz szellemkísértetekben való hit. A szellemek jóindulatának megnyerésére irányuló törekvés az emberi magatartás szabályozó erejévé vált. 86:7.3 „A kísértetfélés vallása azt a képzetet keltette az emberekben, hogy szabályozniuk kell a viselkedésüket”.

- helyi csillagrendszer: 49:0.2 közigazgatási szempontból nem lehet benne ezer evolúciós világnál több.

- helyi csillagrendszeri lázadás: 45:2.1 a Nebadon történelme során a csillagrendszer fejedelmek háromszor mutattak hűtlenséget. A Satania csillagrendszerbeli Lucifer-féle lázadás volt a legutóbbi és a legkiterjedtebb. 45:2.3 A második csillagrendszeri lázadás megtévedt fejedelmének első, de hűségben megmaradt segéde a jelenlegi csillagrendszer fejedelmünk, Lanaforge volt. 46:8.1 „A Satania addig nem kerülhet vissza a Norlatiadek teljes jogú tagjai közé, amíg otthont ad a főlázadóknak, azoknak a magas rangú, teremtett lényeknek, akik a fényből a sötétségbe zuhantak.”

- helyi csillagrendszeri kormányzat: 45:3.9 igazgatási, és nem ítélkezési egység. 45:3.1 A csillagrendszer fejedelem munkáját legalább két Lanonandek Fiú segíti első és második segédként. Azonban a Satania csillagrendszert jelenleg hét Lanonandekből álló testület igazgatja.

45:3.2 1.A Csillagrendszer Fejedelem – Lanaforge.

45:3.3 2.A fejedelem első segéde – Manszurótia.

45:3.4 3.A Fejedelem második segéde – Sadib.

45:3.5 4.A csillagrendszer felügyelője – Holdant.

45:3.6 5.A csillagrendszeri adatrögzítő – Vilton.

45:3.7 6.Az alászállási igazgató – Fortant.

45:3.8 7.A főtanácsos – Hanavard.

45:3.9 E veszélyhelyzeti igazgatást vivő végrehajtó csoport munkáját a jerusemi végrehajtó tanács segíti.

- helyi világegyetem: 32:0.1 „száz csillagvilágból áll, melyek mindegyikét lakott világok száz csillagrendszere alkotja.” 32:0.1 Az egyes csillagrendszerekben közel ezer lakott szféra (bolygó) van. 15:2.5 Tízmillió körüli lakható bolygóból áll. Épített központi világát Isten mellérendelt, Mihály rendbe tartozó Teremtő Fiainak egyike irányítja. A világegyetemi-kormányzat helyi világegyetemeinek száma hétszázezer. 32:0.1 A Paradicsom Mihály-rendbe tartozó Teremtő Fia hozza létre, 32:0.3 Összes tervét előzetesen jóváhagyta a paradicsomi Háromság. E terveket 32:0.4 „eredetileg a paradicsomi Világmindenség Építészei vázolták fel és készítették el.” 32:3.4 Az Atya istenség-jelenlétét nem számítva, a központi vagy minta-teremtésrész igazgatási szervezése másodpéldányának tekinthető.

- helyi világegyetem állandó létpolgárai: 37:9.1 kinyilatkoztatott teremtett fajtái a következők

37:9.2 „1. Szuszatia.

37:9.3 2. Univitatia.

37.9.4 3. Anyagi Fiak.

37:9.5 4. Köztes teremtmények.”

37:9.6 Nem felemelkedő és nem is alászálló, de tapasztaló és tapasztalatot megosztó teremtmények.

37:9.12 „Ahogy az Urantiának közteslényei vannak, úgy a Jerusemnek, a csillagrendszeri központotoknak Anyagi Fiai és Leányai vannak; Edentiának, a csillagvilági központotoknak univitatiája van, míg a Szalvington létpolgárai kétfélék, mégpedig a teremtett szuszatia és a Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt, kifejlődött halandók.”

- helyi világegyetem szervezése:

a) 32:1.2 „A Teremtő Fiúnak nincs lehetősége megkezdeni a világegyetem-szervezést addig, amíg az erőtér-irányítók elegendő mértékben mozgásba nem hozták a térenergiákat ahhoz, hogy megteremtődjön az előtűnő világegyetem anyagi alapja – annak valódi napjai és anyagi szférái.”

b) 32:1.5 „Amikor az energia-anyag egy bizonyos tömeg-anyagiasulási szintet elér, egy paradicsomi Teremtő Fiú a Végtelen Szellem egyik Alkotó Leánya kíséretében megjelenik a színen. A Teremtő Fiú megérkezésével egyidejűleg megkezdődik a munka az épített szférán, melyből a megtervezett helyi világegyetem központi világa lesz.”

c) 32:2.3 A helyi világegyetemi központ megépítését (a miénk a Szalvington) „rögtön követte a megtervezett csillagvilágok száz központi világának és a bolygók szabályozására és igazgatására rendelt, megtervezett helyi csillagrendszerek tízezer központi szférájának, valamint azok segédszféráinak megteremtése.”

d) 32:2.1 Az „előbb-létezett energiából ezen isteni Fiak látható anyagot hoznak létre, élő teremtményeket terveznek, és a Végtelen Szellem világegyetemi jelenlétével együttműködésben a szellemszemélyiségek sokszínű kíséretét teremtik meg.”

- helyi világegyetem igazgatása: 33:0.1 itt az Egyetemes Atya a Teremtő Fiú személyén keresztül működik. Az igazgatás elveit és gyakorlatát a Fiú alakítja, aki „a Szellemtársával közösen végrehajtói hatalmat ad át Gábrielnek és ítélkezési hatáskört ad le a Csillagvilági Atyáknak, a Csillagrendszer Fejedelmeknek és a Bolygóhercegeknek.”

- helyi világegyetem jogalkotása: 33:8.1 az erre irányuló közgyűlések a száz csillagvilág központjain találhatók.

- helyi világegyetemek békéltetői: 25:3.9-3.10 csoportjuk segítséget jelent a melkizedek és az Ítélkező Fiak számára. Ezen ügyek nem hasonlítanak az evolúciós világokon előforduló anyagi léttel járó perekhez és gondokhoz. A hármasbíróságaik döntései a helyi világegyetem központi szféráin lakozó különféle rendű szeráfoknak és más honosoknak szintén nagy segítségére van.

- helyi világegyetemek Hírvivői: 23:2.18 a helyi világegyetemi Anyaszellem késztetéseinek és szándékának hűséges kinyilatkoztatói. Teljesen az uralkodó Tökéletes Fiú felügyelete alatt állnak, de a helyi világegyetemi szolgálatokban semmi sem korlátozza a működésüket.

- helyi világegyetemek segédkező szellemei: 26:1.14 ők a szeráfok, és az őket segítő kerubok. Felemelkedő haladóként először velük kerülünk kapcsolatba. A köztes teremtmények a lakott bolygókról származnak, nem szigorúan vett angyali rendek, bár gyakran működnek velük együtt.

- helyi világegyetemek teremtői: 21:2.2 „minden egyes Teremtő Fiút a Végtelen Szellem egy Alkotó Leánya kísér el, egy olyan lény, akinek az a rendeltetése, hogy az új helyi világegyetem Isteni Segédkezőjévé, Anyaszellemévé váljon.”

- helyi világegyetemek teremtőinek korlátai:

a) 21:2.4 „Az energia-anyagot a Végtelen Szellem uralja”, „a Teremtő Fiúnak be kell szereznie a Végtelen Szellem beleegyezését és bírnia kell a tevékeny együttműködését is.”

b) 21:2.5 „A teremtményi formaterveket és fajtákat az Örökkévaló Fiú ellenőrzi. Mielőtt egy Teremtő Fiú bármilyen új fajtájú lény, bármilyen új teremtményi formaterv kialakításába belekezd, meg kell szereznie az Örökkévaló és Eredeti Anya Fiú egyetértését.”

c) 21:2.6 „Személyiséget az Egyetemes Atya tervez és adományoz.”

- helyi világegyetemi Alkotó Szellemek: 17:6. a Teremtő Fiakkal működnek együtt.

- helyi világegyetemi anyaszellem: 34:0.1 a Végtelen Szellem önmagából való új és egyedi megjelenése, akit azért hoz létre, hogy a Teremtő Fiút kísérje és társa legyen a teremtésben. 34:0.3 Azonos a Végtelen Szellem lényegével, de nem képes a fizikai teremtési munka és a szellemi segédkezés feladatának egyszerre történő ellátására. A Fiútól kapott minta alapján a fizikai valóságok megtestesítését végzi, ő alakítja át az energia teremtéseket fizikai anyagokká. Létének három szakasza van,

a) 34:1.2 az elsőben, a fizikai világegyetem-szervezés időszakában, ő a Fiú kevésbé személyes társa,

b) a másodikban személyes együttműködést valósít meg a Fiúval, annak utolsó alászállásáig,

c) a harmadikban, a Teremtő Fiú Tökéletes Fiúvá válásával 34:2.1 „az Alkotó Anyaszellem személyiségjegyei oly mértékben kiteljesednek, hogy a vele kapcsolatba lépő minden egyén képes személyként is felismerni őt.” 34:2.2 E kiteljesedési út a fizikai-szabályozó sajátosságok birtoklásától a teljes és végleges elme-gravitációs ellenőrzés képességének birtoklásáig tart. 34:4.7 Sohasem hagyja el a helyi világegyetem központi világát. Az Igazság Szellemének, valamint a saját személyes ráhatásának, a Szent Szellemnek a világegyetemi központjaként cselekszik. 41:0.1 „Az egész Nebadont átjárja a szalvingtoni Isteni Segédkező térjelenléte, és e jelenlét éppoly biztosan véget is ér a helyi világegyetemünk külső határainál.”

- helyi világegyetemi Anyaszellem létpályájának szakaszai:

17:6.3 „1. Kezdeti paradicsomi elkülönülés.”

17:6.4 „2. Előzetes teremtői felkészítés.”

17:6.5 „3. A fizikai teremtés szakasza.”

17:6.7 „4. Az élet-teremtési korszak.”

17:6.8 „5. Az alászállás utáni korszakok.”

17:6.9 „6. A fény és élet korszakai.”

17:6.10 „7. Az ismeretlen létpálya.”

- helyi világegyetemi bíróságok: nem dönthetnek olyan ügyben,

a) 33:7.4 melyben a teremtmény örök élete vagy halála a kérdés,

b) 33:7.5 melyben egy helyi világegyetemi Istenfiú vétke vagy hitehagyása az ő Fiúi besorolását és hatáskörét veszélyezteti,

c) 33:7.6 melyben a szellemi elszigeteltséget követően a helyi teremtésrészbe történő teljes szellemi besorolásba való újbóli felvétel a kérdés.

- helyi világegyetemi csillagrendszer fejedelem: 45:2.1 elsőrendű Lanonandek Fiú, a lakott világok alkotta helyi csillagrendszer elsőszámú vezetője. Különösen széleskörű személyes hatalommal bír. 45:2.2 A neve, Lanaforge. 45:2.4 Ő az elnöke a Bolygóhercegek csillagrendszeri tanácsának, és az elszigetelt világok főkormányzóiból álló tanácsnak. 45:2.5 A Jerusemen minden tizedik napon valamelyik lényrend csoportjával tart nagytanácskozást 45.2.6 a csillagrendszer-központ gyülekezőmezején, az üvegtengeren. Ezek társadalmi és szellemi élményt adó alkalmak, ahol nem foglalkoznak igazgatással és a felemelkedési tervek kérdéseivel.

- helyi világegyetemi egyensúlyba hozatali testület: 55:10.3 a fény és élet negyedik, helyi világegyetemi szakaszában jön létre a Társfelügyelő döntése alapján. A Kinevezett Őrök alkotják. A testületet a Társfelügyelő a Melkizedek Atyával közösen felügyeli.

- helyi világegyetemi Fiú és helyi világegyetemi Szellem viszonya: 33:3.3

a) a Szellem a Fiú igazgatótársa,

b) „a Szellem mindig elismeri a Fiút feljebbvalójának és urának,”

c) „a Fiú mindig mellérendelt helyzetben lévőként és egyenlő hatáskörrel rendelkezőként kezeli a Szellemet a terület minden ügyében”,

d) a Szellem és az ő angyalai mindig és tökéletesen támogatják a Fiút a szeretet és élet adományozására irányuló munkájában,

e) 33:3.4 felkelés esetén csak a Fiú működhet megszabadítóként, csak ő állíthatja helyre a közös teremtésük munkáját, a Szellem azonban támogatja őt azon tapasztalásaiban, amely a fennhatóság visszaszerzésére irányul a bűn uralta világokon,

f) 33:3.5 a hetedik, utolsó alászállását követően a Szellem hűségesen aláveti magát a Fiúnak és ezzel mindörökre véglegesül az állapota mellette. A hatalomról és a hatáskörről való lemondással minden hatalom a Fiú kezébe adatott „a mennyben és a földön”.

g) a Szellem hűségesküjével egy időben a Fiú elismeri örökkévaló függését a Szellem-társától, társuraként ismeri el a területei felett, és minden teremtményétől azt a hűséget kéri a Szellem számára is, amit a maga számára – ez az „Egyenlőség Nyilatkozat” kihirdetése.

- helyi világegyetemi Fiú és Szellem idő és tér jellemzői:

a) 34:3.3 Az „Alkotó Szellem a tértől teljesen független, de az időtől nem.”

b) 34:3.5 „A Teremtő Fiút nem korlátozza az idő, de határt szab neki a tér; egy időben nem tud két helyen lenni.”

c) 34:3.6 Amikor „ők ketten igazgatási egységet alkotva működnek, akkor gyakorlatilag függetlenek az időtől és a tértől a helyi teremtésrészük határain belül.”

- helyi világegyetemi Istenfiak: 35:0.2 „ők a paradicsomi Teremtő Fiúnak és az őt kiegészítő Világegyetemi Anyaszellemnek a különféle társulásokban létrehozott utódai.” Kinyilatkoztatott rendjeik a

35:0.3 „1. Melkizedek Fiak.

35:0.4 2. Vorondadek Fiak.

35:0.5 3. Lanonandek Fiak.

35:0.6 4. Élethordozó Fiak.”

- helyi világegyetemi kinevezett felsőbb szellemrendek: 37:8.1 ők a Végtelen Szellem családjába tartozó olyan felsőbb eredetű szellemlények, akik állandó feladatot kapnak a helyi világegyetemben.

a) 37:8.2 A Független Hírvivők, akik az idő és a tér általi akadályok legyőzését segítik a világegyetemi igazgatásban.

b) 37:8.3 A Harmadrendű Világegyetemi Körök Felügyelője, aki a szellem- és morontia-körökkel foglalkozik.

c) 37:8.4 Az Összeírási Igazgató magától értesül a sajátakarat megszületéséről és haláláról. Naprakészen jegyzi a helyi világegyetem sajátakaratú lényeinek pontos számát. Együttműködik a főangyalok világainak személyiségi adatrögzítőivel.

d) 37:8.5 A Társfelügyelő, aki az Orvonton Legfőbb Végrehajtójának személyes képviselője a Szalvingtonon. A helyi csillagrendszeri társai a Kinevezett Őrök.

e) 37:8.6 A Világegyetemi Békéltetők, akik bizottságokban működve az idő és tér világegyetemeinek utazó bíróságai. A helyi világegyetemben közel százmillió bizottságuk működik.

f) 37:8.7 A Szakmai Tanácsadók, akik a tér élő és utazó, tapasztaló törvénytáraiként működnek. A helyi világegyetemi számuk félmilliárd körül van.

g) 37:8.8 A Mennyei Adatrögzítők, akik felügyelő adatrögzítőként és hallgatóként munkálkodnak. A felügyelők felemelkedő szeráfok, a nebadoni számuk hetvenöt. A haladó szintű adatrögzítő hallgatók száma négymilliárd körüli.

h) 37:8.9 A Morontia Társak, akik az idő zarándokait segítik az átmeneti létszakaszban. A nebadoni számuk hetvenmilliárd.

i) 37:8.10 A Szupernáfok, akik nem a helyi teremtésrészből származva teljesítenek szolgálatot a Nebadonban.

j) De jelen vannak még tükröző szekonáfok és időleges szolgálatot ellátó terciáfok is Fenséges Segédként.

- helyi világegyetemi körök (1): 15:9.11-15:9.14

15:9.12 „1. A paradicsomi Fiak által adományozott szellem, az alászállási világok Vigasztalója. Az Igazság Szelleme, az Urantián pedig Mihály szelleme.”

15:9.13 2. Az Isteni Segédkezők, a helyi világegyetemi Anyaszellemek, a mi világunkon pedig a Szent Szellem köre.

15:9.14 3. „A helyi világegyetem értelem-segédkezési köre, beleértve az elmeszellem-segédek különbözőképpen működő jelenlétét.”

- helyi világegyetemi körök (2): 34:4.1 a Nebadon helyi világegyetemben három különálló szellemkör van,

34:4.2 1. A Teremtő Fiú alászálló szelleme, a Vigasztaló, más néven az Igazság Szelleme.

34:4.3 2. Az Isteni Segédkező szellemköre, vagyis a Szent Szellem.

34:4.4 3. Az értelem-segédkezési kör, beleértve a hét elmeszellem-segéd többé-kevésbé egyesített tevékenységeit, ám elkülönülő működését.

- Helyi Világegyetemi Központok: 29:2.16 az egyes helyi világegyetemek központjain száz negyedrendű élő erőtér-központ állomásozik. Működésük célja a felsőbb-világegyetemi központokból áradó hét erőtér-kör mérséklése és átalakítása a csillagvilágok és a csillagrendszerek számára. Képesek nagyhatásfokú energiasávokat nyitni a bolygóközi közléscseréhez.

- helyi világegyetemi külügyi tisztviselők: 33.6.4 „a csillagvilágok képviselői egy másik csillagvilágban és a világegyetemi központokon”. Törvényerejű rendelettel jelölik ki őket.

- helyi világegyetemi legfelsőbb tanács: 33:8.3 melybe minden egyes csillagrendszer három és minden egyes csillagvilág hét képviselőt küld. Az elszigetelt csillagrendszerek csak megfigyelőket küldhetnek.

- helyi világegyetemi legfőbb hatáskör megszerzésének tapasztalati lépései:

21:3.17 „1. Tapasztalati úton el kell jutnia a lények hét teremtményi szintjére a megtestesülési alászállás eljárásán keresztül az adott szinten levő teremtményekhez nagyon hasonló alakban.

21:3.18 2. Tapasztalási értelemben el kell köteleznie magát a paradicsomi Istenség hétszeres akarata minden egyes szakaszának amint az a Hét Tökéletes Szellemben megtestesült.

21:3.19 3. A teremtményi szinteken mind a hét tapasztaláson át kell esnie egyidejűleg azzal, hogy magát a paradicsomi Istenség hét akarata egyikének alárendeli.

21:3.20 4. Minden egyes teremtményszinten tapasztalásilag be kell mutatnia a teremtményi élet csúcsát a paradicsomi Istenségnek és minden világegyetemi értelemnek.

21:3.21 5. Minden egyes teremtményszinten tapasztalásilag ki kell nyilvánítania az Istenség hétszeres akaratának egyik szakaszát az alászállási szint és minden világegyetem számára.

21:3.22 6. Élményelvi úton egyesítenie kell a hétszeres teremtményi tapasztalást azzal a hétszeres tapasztalással, hogy az Istenség természete és akarata kinyilatkoztatásának szenteli magát.

21:3.23 7. Új és magasabb szintű kapcsolatot kell kialakítania a Legfelsőbb Lénnyel.”

- helyi világegyetemi megfigyelők: 33:6.4 valamely Csillagrendszer Fejedelem igazgatási határozata alapján bízzák meg őket az adott csillagrendszernek más csillagrendszerekben és a csillagvilági központon való képviseletével.

- helyi világegyetemi Melkizedek Atya: 33:6.2 a Nebadonban Gábriel első segéde. Távollétében átveszi az ő felelősségi köreit.

- helyi világegyetemi nagykövetek: 33:6.4 bírósági határozattal jelölik ki őket, és a világegyetemüket képviselik a többi világegyetem számára.

- helyi világegyetem segédkező szellemei: 38:0.2 angyali testület, melynek tagjai a szeráfok, a kerub és szanób társaikkal együtt.

- helyi világegyetemi segítők: 37:1.1 kinyilatkoztatott rendjeik közé tartoznak

37:1.2 „1. Fényes Hajnalcsillagok.

37:1.3 2. Ragyogó Estcsillagok.

37:1.4 3. Főangyalok.

37:1.5 4. Fenséges Segédek.

37:1.6 5. Főbiztosok.

37:1.7 6. Mennyei Felvigyázók.

37:1.8 7. Lakóvilági Tanítók.”

- helyi világegyetemi szeráfseregek: 39:0.1 hét csoportba sorolhatók

„39:0.2 1. Legfelsőbb szeráfok.

39:0.3 2. Felettes szeráfok.

39:0.4 3. Felügyelő szeráfok.

39:0.5 4. Intéző szeráfok.

39:0.6 5. A bolygók segítői.

39:0.7 6. Az átmenetben segédkezők.

39:0.8 7. A jövő szeráfjai.”

39:0.11 Az emberi lényekhez hasonlóan tudást és tapasztalatokat gyűjtenek. Bizonyos személyiségjegyeik közel állnak az emberek személyiség jegyeihez.

- Heródes (az edómi): 121:2.11 Kr.e. 4-ben halt meg. Nagy építőként Cezárea kikötőjét is ő építtette. 122:10.3-10.4 Kr.e. 6. október közepén 16, kettő évesnél fiatalabb gyermeket öletett meg a júdeai Betlehemben azzal a szándékkal, hogy elpusztítsa a közöttük valónak gondolt gyermek Jézust is, akit többen a jövendő Messiásnak tartottak.

- Heródes Antipász: 121:2.11 Nagy Heródes fia. 121:2.11 + 123:0.5 Galileát és Pereát kormányozta Kr.u. 39-ig. 121:2.11 Szeforisz kereskedelmi központjának újjáépítője.

- hetedik nap: 95:1.2 a zsidók babiloni (mezopotámiai) fogsága idején az ottani, e napra vonatkozó tabu szerint tilos volt utazni, főzni vagy tüzet gyújtani. A Sabbatum babiloni tiltó szokását a zsidók magukkal vitték Palesztinába.

- hetedik szellemállapot (jellemzők): 117:6.7 Az utolsó szellemállapot.

- 117:6.7 További gazdagodó tapasztalás, érlelődő bölcsesség és az isteniség-megnyilvánulás haladó korszakai jellemzik.

- 117:6.7 Befejeződik a szellemi önmegvalósítás, a felemelkedő ember-természetnek az isteni Igazító-természettel való összehangolódása a véges lehetőségek határain belül.

- Hetedik Tökéletes Szellem (jellemzők): 116:4.2 A Legfelsőbb nevében szól. Személyes kapcsolatban áll vele, valóban ismeri.

- 116.4.4 Az Orvonton felsőbb-világegyetemet felügyeli a központi világegyetemből.

- 116:4.4 Személyes kapcsolatban áll az Uverszán tartózkodó hét Tükröző Szellemmel, akik fölött felügyeletet gyakorol.

- hetes szám: 42:9.2 alapvető jelentőségű a központi világegyetemben és annak belső, szellemi átviteli rendszerében. De az atomok világa is mutat bizonyos hetes elrendeződésű, ismétlődő sajátosságokat – utalva ezzel a szellemi eredetére. 42:9.3 Azonban a teremtő szerveződés szellemi jegye megmutatkozik az anyag fizikai és vegyi tulajdonságainak hetes elrendeződésében is. „Egy tulajdonságot kiválasztva, bármely elemtől indulunk is ki, az adott tulajdonság hat egymást követő elemen keresztül változik, de a nyolcadik elemnél várható az újramegjelenése, azaz a vegyileg hatóképes nyolcadik elem hasonlít az elsőre, a kilencedik a másodikra, és így tovább. A fizikai világ e ténye kristálytisztán mutatja az ősi energia hétszeres felépítését”. A természetes színkép is hét alapszínből áll.

- hettiták: 80:8.2 közvetlenül az andonfi törzsből származtak.

- „hetven esztendő”: 77:2.11 a hosszú élettartam jelzése a múltban.

- héberek (izraeliták, zsidók): 96:2.3 gyűjtőnév. 84:3.2 Korábban apajogú családokat fenntartó pásztornépek. 96:2.2-2.3 A zsidó nép magját nem csak az Egyiptomban rabszolgává vált építőmunkások utódai alkották, hanem a kivonulásukat követően hozzájuk csatlakozó észak-arábiai vándor népek is. 80:8.2 Ábrahám ősei világos bőrűek és rövid-széles fejformájúak voltak. Anditáktól származó műveltséggel és vallással rendelkeztek, de andonfi eredetű nyelvet beszéltek. 121:7.2 A zsidók a „külvilág iránt nemzedékeken át olyan hozzáállást tanúsítottak, mely megakadályozta, hogy elfogadják a Mesternek az emberek szellemi testvériségéről szóló tanításait.” 121:7.1 „Jézus korára a zsidók már szilárd felfogással rendelkeztek az eredetükről, a történelmükről és a végzetükről. Merev válaszfalat építettek önmaguk és a nem-zsidó világ közé; minden nem-zsidóra mélységes megvetéssel tekintettek. A törvény betűjét imádták és elmerültek a származásukkal kapcsolatos hamis büszkeségre alapozott önelégültség egy formájában. Előítéletes képzeteket alakítottak ki a megígért Messiásról, és e várakozásaik többsége egy olyan Messiásra irányult, aki az ő nemzeti és faji történelmük részeként fog eljönni. A korabeli héberek számára a zsidó istentan megmásíthatatlanul végleges, örökre rögzült volt.” 121:7.3 „A Jézus korabeli zsidókat nemcsak hogy a törvénynek alárendelve tartották, hanem ugyanígy fogva tartották őket a hagyományokhoz való szolgai kötöttségek is, melyek a személyes és a társadalmi élet minden területére kiterjedtek és behatoltak.” Lásd még „héber vallás (judaizmus)” „történelem (héber ~ tényeiből)” „választott nép”

- héberek (jellemzők): 74:8.9 Az ábécé használatát a szomszédos filiszteusoktól tanulták.

- Kr.e. 900-ig lényegében nem volt írott nyelvük.

- 96:5.2 Az Egyiptomból való kivonulás idején nem volt írott nyelvük.

- 69:2.5 Ők voltak az elsők, akik külön jutalmazták a szorgalmas embereket.

- 69:2.5 Az ő rendelésük volt az, hogy „aki nem dolgozik, az ne is egyék”.

- 84:5.6 A nőkkel szemben rendkívül bizalmatlanok voltak.

- 87:5.5 Mélyen hittek a szemmel verésben.

- 89:3.4 Őszinte hívei voltak a testi sanyargatás tantételének is.

- 104:1.8 Az elméjükben nem tudták összeegyeztetni a háromsági elképzelést az egyistenhiten alapuló felfogással.

- héber istenfogalom fejlődése: 96:1.3 1. Jahve. A Hóreb-hegy, vagyis a Sinai-tűzhányó istenségének tartották. Kezdetben a dél-palesztinai törzsek egyik istene a többi természeti isten mellett. 96:1.4 2. El Elyon. A menny Fenséges Istene. A Melkizedek által tanított istenségkép továbbélése. Sok szemita Jahvéval együtt imádta. 96:1.5 3. El Shaddai. Összetett istenkép. Az alapját Amenemope Bölcsesség könyvének tanításai adják, melyet módosított Ehnaton Atonról szóló tantétele, hatott rá a Melkizedek El Elyon fogalma, valamint a sivatagi Jahve hiedelmek is. 96:1.6 Az akkori idők felfogása szerint az anyagi jólét az El Shaddai szolgálatának jutalma. 96:1.7 4. El. Több istenség egy név alatt való imádása. Az előbb felsoroltak mellett a beduin természeti isteneket is beleértettek. 96:1.8 5. Elohim. A Háromság, a három-egyben Isten felfogása, mely az ádámi és a Melkizedek-féle idők hagyományain alapult. E felfogás a babiloni és az egyiptomi területeken keresztül gyakorolt hatást. 96:1.9 6. Vegyes elnevezések. A szemiták nem szerették néven nevezni az Istenségüket, ezért használták „az Isten Szelleme, az Úr, az Úr Angyala, a Mindenható, a Szent, a Felséges, Adonai, az Öreg Korú, Izráel Úristene, a Menny és a Föld Teremtője, Kiriosz, Jah, a Seregek Ura, és a Mennybéli Atya” megnevezéseket. 96:1.10 A Jehova megnevezés a Kr. utáni ezerötszázas évektől kezdett használatossá válni, mint a kiteljesített Jahve-fogalom megjelölése. Lásd még „héber vallás (judaizmus)”

- héber nemzet: 97:9.1 az „izraeliták és a kánaániak egyesülésének eredményeként jött létre.”

- héber papok: 93:9.6 a Melkizedek utáni idők héber papjainak többsége a Melkizedekre vonatkozó feljegyzéseket nem tartotta valóságosnak. 93:9.9 Ezért azok közül sokat megsemmisítettek. 93:9.9 Csak az Ábrahámot dicső fényben feltüntető, sziddimi csata utáni, Melkizedekkel történt találkozóról szóló beszámolót tartották meg. 78:7.3 A héber papok a „babiloni fogság alatt megpróbálták a zsidó nép leszármazását Ádámig visszavezeti.” Azonban a történeti tények ezt nem támasztották alá. Ekkor javasolta egyikük, hogy a történet szempontjából hagyni kellene, hogy az egész világ belefulladjon a saját gonoszságába egy Noé korabeli özönvíz idején, mert így már könnyebb volna Ábrahám leszármazását Noé három túlélő fiának egyikéig visszavezetni. 78:7.4 „Noé, a bárka és az özönvíz bibliai történetét a héber papság találta ki a babiloni fogság idején.” 97:8.1 A „zsidóknak nincs világi történelmük. Miután a babiloni száműzetés papjai elkészítették az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést, vagyis Izráel szent történelmét, ahogyan az az Ószövetségben megjelenik, gondosan és teljesen elpusztítottak minden, a héberek dolgaival kapcsolatos, még létezett feljegyzést”.

- héber vallás (judaizmus): 92:6.14 A hinduizmussal együtt a korai idők leghaladóbb vallása volt. Nagy hatást gyakorolt a keleti és a nyugati vallásfejlődésre. 97:9.29 + 97:10.6 A judaizmus fontos szerepet játszott a kereszténység és a mohamedán vallás kialakulásában. 92:6.14 A héberek hittek abban, hogy kinyilatkoztatott vallást követnek, „és hitték, hogy minden más vallás az egy igaz hit különféle hanyatló formáit képviseli.” 92:6.17 A judaizmus a „többistenhittől az egyistenhitig tartó bölcseleti átmenetet testesíti meg”. 92:6.17 A héberek az egyetlen nyugati nép, mely a korai evolúciós isteneit követte, egészen a kinyilatkoztatás Istenéig. 96:0.1 Az összes istenségüket az Izráel Úristenének fogalmává egyesítették. 97:0.1 A zsidók szellemi vezetői úgy szüntették meg az istenképük emberszerű jellegét, hogy közben nem alakították át elvont, nehezen érthető istenségképpé. Jahvét a fajtájuk Atyjaként jelenítették meg. 131:2.1 „A palesztinai kéniek sok mindent megmentettek a Melkizedek-tanításból”. 96:0.3 A héber vallás alapja a kéniektől átvett sálemi vallás, mely az Ábrahám és a Makiventa Melkizedek közötti szövetségre épül. Ezt elsőként az egyiptomi erkölcsi tanítások befolyásolták, majd a babiloni istentani gondolkodás, „végül pedig a jóról és a rosszról alkotott iráni felfogások”. 95:2.1 A zsidók „a világteremtési felfogásukat jórészt a babiloniaktól vették”. 97:9.28 Szintén a babiloni fogság idején alakult ki a héber vallás halhatatlanság tantétele. 95:2.1 Az „isteni Gondviselés fogalmát azonban az egyiptomiaktól szerezték.” 95:2.10 A túlvilágon való megítéltetés fogalmát szintén Egyiptomból vitték a héber istentanba. 95:4.2 A héberek bölcseletét befolyásolta Amenemope azon tanítása, hogy a javak és a vagyon az Isten ajándéka. 97:8.2 Utóbb a zsidók komolyan küszködtek azon Egyiptomból eredő felfogásukkal, ami az igazságosságért járó isteni jutalom és a bűnért járó büntetés köré szerveződött. 95:6.6 A héber vallás mennyel, pokollal és ördögökkel kapcsolatos hagyományai részben a Luciferrel és Kaligasztiával kapcsolatos meglevő hagyományokon alapultak, főleg pedig a zoroasztrizmus híveitől származtak azon időkből, amikor a zsidók még a perzsák politikai és műveltségi uralma alatt álltak. 86:4.8 A héberek hittek abban, hogy az egyén kísértetlelke a Seolba megy le, és nem térhet vissza az élők földjére. 88:2.3. Hittek abban, hogy az Istenük szelleme a – bűvtárgyi eredetű – kőoltárban lakozik. 85:2.4 Miután felhagytak a faimádással, ligetekben hódoltak a különféle istenségeknek. 85:3.3 A kígyókat Ezékiás király koráig imádták, 88:1.5 és volt, hogy azokat a rossz szellemek eszközének tartották. 89:6.5 A héberek Mózes tiltása ellenére tértek vissza az alapozási (építkezési) emberáldozások végzéséhez. 89:9.3 A korai zsidó testvériességet áldozási vércsere szertartással hozták létre. 85:4.2 A szivárványt pedig még ma is „az ígéret ívének” tekintik. 86:5.11 Továbbá a héberek Mózes parancsolatai ellenében is hittek abban, hogy az Isten szólhat hozzájuk az álmokon keresztül. 97:10.1 A héber vallás alaptanítása a választott nép felfogása. Ezt nem kegynek tartották, hanem azon szolgálat ellentételezésének, hogy minden nemzethez elviszik az egy Isten igazságát. Ezért cserébe aztán „ők lesznek minden nép szellemi vezetői”, és „az eljövendő Messiás a Béke Hercegeként fog uralkodni felettük és az egész világ felett.” 97:10.5 A héber vallás azért maradt meg, mert hatékonyan őrizte a követői legfelsőbb rendű értékeit. Bár a „zsidó vallás megőrizte egy nép eszményképeit, de nem segítette a fejlődést és nem bátorította a bölcseleti alkotó felfedezést az igazság területén.” Szinte „teljesen mentes volt a művészi jegyektől – viszont erkölcsi értékeket őrzött meg; ezért fennmaradt.” 98:2.8 Mivel a zsidók a gondolkodást alárendelték a hitnek, 98:2.9 ezért a vallási hitelvük merevsége már a fejlődésüket veszélyeztette. 98:3.2 A héber vallás szigorú és zsarnoki volt. 97:8.1 A „zsidóknak nincs világi történelmük. Miután a babiloni száműzetés papjai elkészítették az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést, vagyis Izráel szent történelmét, ahogyan az az Ószövetségben megjelenik, gondosan és teljesen elpusztítottak minden, a héberek dolgaival kapcsolatos, még létezett feljegyzést”. 97:10.6 „A zsidók úgy szerették az igazságosságot, a bölcsességet, az igazságot és a pártatlanságot, mint kevés nép, de minden nép közül ők járultak hozzá a legkevésbé ezen isteni jegyek értelmi felfogásához és szellemi megértéséhez.” 121:7.5 A zsidó vallást Jézus korában és azt követően a jótétemények tevése és a törvénynek való alávetettség hagyományelvű tehetetlensége jellemezte. 121:7.4 „A Krisztus utáni első századra a törvénynek az elfogadott tanítók, az írástudók általi szóbeli értelmezése erősebb hatalmi erőt képviselt, mint maga az írott törvény.” Mindez megkönnyítette egyes zsidó tanítók számára, hogy az embereket Jézus tanításai ellen hangolják. Lásd még „héber istenfogalom fejlődése” „történelem (héber ~ tényeiből)”

- hét apa: 51:6.6 a lakott világokról induló halandóknak a felemelkedésük során tapasztalati úton kell azonosítaniuk őket.

„51:6.7 1. Az élőlénytani apa – a húsvértest apa.

51:6.8 2. A teremtésrészbeli apa – a Bolygó Ádámja.

51:6.9 3. A szférák atyja – a Csillagrendszer Fejedelem.

51:6.10 4. A Fenséges Atya – a Csillagvilági Atya.

51:6.11 5. A világegyetemi Atya – a helyi teremtésrészek Teremtő Fia és legfőbb ura.

51:6.12 6. A felsőbb-Atyák – a Nappalok Elődei, akik a felsőbb világegyetemet kormányozzák.

51:6.13 7. A szellem- vagy Havona Atya – az Egyetemes Atya, aki a Paradicsomon lakozik, és a szellemét küldi el, hogy azon alacsonyrendű teremtmények elméjében éljen és munkálkodjon, akik a világegyetemek mindenségében lakoznak.”

- hét elmeszellem-segéd: 36:5.1 a helyi Világegyetemi Anyaszellem gyermekei. Jelenlétük határozza meg a szerves törzsfejlődés menetének feltételeit, ami biztosítja a bolygói evolúció célirányos voltát. 36:5.2 A hatásukat – egymástól függetlenül is – késztetésként fejtik ki, és „mindegyikük az adott hatásra való válaszadás képességének megnyilvánulását keresi”. 36:5.5 Ők a tapasztaló elme alacsonyabb szintjeinek segítői. 34:4.10 A jellemükben egymáshoz hasonlók, azonban különböző a hatalmuk, és egyformán részesülnek az alkotójuk természetéből, akitől különválasztva nemigen tekinthetők személyiségeknek. 36:5.4 Mivel nem entitások, a működési megnyilvánulásuk inkább a körökre hasonlít. Szellemeik „nem az Isteni Segédkező világegyetemi jelenlététől elkülönülő személyiségként működnek; ők voltaképp az Isteni Segédkező tudatosságának szintjét jelentik, és mindig alkotó anyjuk cselekedeteinek és jelenlétének alárendelten munkálnak.”

a) 36:5.6 A belső meglátás szelleme – a kezdetleges fizikai és a veleszületett ingerválaszt adó ösztönök kiváltója. Ő a gyors érzékelésképesség, az irányítás és az önfenntartás képességének kiváltója minden elme-teremtményben. Működése általános az alacsonyrendű állati életben. Működési kapcsolatot létesít a gépies elme nem-tanítható szintjeivel.

b) 36:5.7 Az értelem szelleme – késztetés az összehangolásra, a képzetek önkéntelen társítására, mely alkalmas a gyors ítéletalkotásra és az azonnali döntésre.

c) 36:5.8 A bátorság szelleme – képesség a hűségre. A személyiséggel megajándékozott lényekben ennek segítségével formálódik a személyiség. Ez az erkölcsi tartás és a szellemi bátorság gyökere, s így a szellemi felemelkedésre való késztetés „titka”.

d) 36:5.9 A tudás szelleme – a felfedező kíváncsiság ösztönzője, mely munkára ösztönzi a bátorság szellemét és összekapcsolja azt a tanácskozás szellemével.

e) 36:5.10 A tanácskozás szelleme – késztetés a társakkal való együttműködésre, mely az akarattal bíró teremtmények esetében az összhang megtalálását célozza, az alacsonyabb rendű élőlényeknél pedig a társas ösztön eredete.

f) 36:5.11 Az istenimádat szelleme – csak a lélek kialakítására képes, szellemi felemelkedésre elhívott lények esetében működik, az állatoknál nem. 85:7.1 A természetimádás korában az „istenimádat szelleme adott az embernek határozott késztetést az imádatra, függetlenül attól, hogy az állati félelem serkentette az imádat kifejeződését, és hogy annak korai gyakorlása a természeti tárgyakra összpontosult.” 92:0.2 Az istenimádat elmeszellem-segéd működése által a valóságérzékelés állati szintet meghaladó képessége jelenik meg, mely nevezhető az Istenséggel kapcsolatos elsődleges emberi ösztönnek is. 92:0.5 Az istenimádat segéd a Szent Szellem-mel és a hét elmeszellem-segéd közé tartozó bölcsesség segéd-del közösen beindítja az evolúciós vallást és kiteljesíti azt. 117:5.7 Az istenimádat segéd és a bölcsesség segéd az ember döntési cselekedeteinek személytelen következményeit, vagyis a tapasztalatokat a Hétszeres Istenen keresztül a Legfelsőbb Lénynek adja át.

g) 36:5.12 A bölcsesség szelleme – a legmagasabb rendű elmeszellem-segéd, amely az erkölcsi teremtményeket ösztönzi az elrendelt és fokozatos evolúciós fejlődésre, egyben szervezi a többi segéd munkáját is, ami a múlt tapasztalatainak és a jelen lehetőségeinek szellemi fejlődést célzó összehangolásában nyilvánul meg. 92:0.3 A bölcsesség elmeszellem-segéd arra való hajlamot kelt, hogy az imádó elme egyre magasabb szinten fejezze ki a tiszteletét, és az Istenség-valóságról alkotott fogalmai a tisztelet irányában bővüljenek. 108:2.3 A hetedik elmeszellem-segéd működésének kezdete „jelzi a Világegyetemi Anyaszellemnek, hogy magvában összehangolta a hat társult segédnek az adott halandói értelem számára addig végzett tevékenységét.” 108:2.2 A Gondolatigazítók csak ezen összehangolást követően képesek a halandó ember elméjébe való belépésre. 92:0.5 A bölcsesség segéd a Szent Szellem-mel és a hét elmeszellem-segéd közé tartozó istenimádat segéd-del közösen beindítja az evolúciós vallást és kiteljesíti azt. 117:5.7 Az istenimádat segéd és a bölcsesség segéd az ember döntési cselekedeteinek személytelen következményeit, vagyis a tapasztalatokat a Hétszeres Istenen keresztül a Legfelsőbb Lénynek adja át.

36:5.13 A hét elmeszellem-segéd tapasztalási képességgel bír, de sohasem válnak személyessé. Ahhoz, hogy a hét segéd az emberi értelemben összehangoltan működhessen, az első ötnek először az állatokban kellett megjelennie. 65:0.6 Megelevenítik és szabályozzák az alkalmazkodó vagy nemgépies-tanítható elmefajtákat.65:7.1 Ezen elmerend munkálkodását a helyi világegyetemi központokból vagy az ezekhez kapcsolódó világokból segítik. 65:7.3 Inkább erőkörszerűek, mint entitás jellegűek. Képesek más helyi világegyetemi segédekkel összekapcsolódni. Azonban az életkísérleti bolygókon többnyire elszigetelten működnek. Itt az életminták különleges természete nehezíti az alsóbbrendű segédek működését az evolúciós élőlényekkel való kapcsolatteremtésben.

- hét felsőbb-világegyetem: 12:1.12 Havona utáni fizikai szerveződések, „mindegyik nagyjából egyenlő számú helyi világegyetemet foglal magába és nagyjából egyenlő mennyiségű teret tartalmaz.” 106:0.18 Egykor egységként jutnak majd el a fény és élet végső korszakába, elérve a jelenlegi világegyetemi korszak növekedési határát. 116:2.2 Mindenható ura a Legfelsőbb Isten lesz.

- hét hetedik napja: 95.1.2 e nap tisztelete az ádámfiak hagyományából eredt és Mezopotámiában is ismert volt. Azonban a Melkizedek korszakban a hét hetedik napját a balszerencse legrosszabb változatának és tabunak tekintették, melyen tilos volt utazni és tüzet gyújtani.

- Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító (jellemzők): 116:5.11 A jelen világegyetemi korszakban a fizikai erőtér-potenciál bennük összpontosul.

- 116:5.11 „a rögzített elhelyezkedésű erőtér-központokon keresztül és a fizikai szabályozók mozgásban lévő jelenlétein keresztül működnek.”

- 116:5.14 Az „értelmi képességüket szüntelenül az anyagi szabályozás feladatának végzésére fordítják.”

- 116:5.14 Az energiaviszonyok és az anyagtömeg-mozgások fölötti fizikai uralom megszerzésére törekszenek.

- Hét Legfőbb Végrehajtó: 24:4.1 a Végtelen Szellem hét paradicsomi szféráján, a hét felsőbb-világegyetem legfelsőbb végrehajtóinak igazgatási testületeként működnek. 17:1.1-1.5 Háromságivá tett személyek, akik a Tökéletes Szellemek és a nagy világegyetem igazgatási segítői. Ők a Tökéletes Szellemek kapcsolattartói a felsőbb-világegyetemi kormányzatok különféle szervei irányában. Szó szerint „mindent látnak, mindent hallanak, mindent éreznek, sőt mindent tudnak, ami csak a hét felsőbb-világegyetemben és a Havonában zajlik.” Mindegyikük egy adott felsőbb világegyetem ügyeit intézi, és a Hét Tökéletes szellem által kihirdetett isteniségi terveket hajtják végre.

- hét lelki kör (mindenségrendi szintek): 110:6.7 Az emberi fejlődés hét szintje, melyek személyes jellegűek, ezért egyénenként különbözőek. 110:6.16 Azoknak a tényleges jelentéstartalmaknak a megragadására és azoknak az értékeknek a felismerésére irányul, „amelyek az evolúciós lélek és a megjelenő Legfelsőbb Lény első kapcsolatának morontia tudatosulásához való közeledést jelentik.” Ezért e szintek „csak viszonylagosan hozhatók kapcsolatba az Isten-tudattal.” 110:6.1 Teljesítésük a személyiség-megvalósítás teljességét, a halandói kiteljesedés lehetőségét jelentik valamely anyagi világon. E körök elérése „az Igazítóval való eggyé kapcsolódást megelőző lépések sikeres megtételét jelzi.” 110:7.1 Azonban a „hét mindenségrendi kör teljesítése nem egyenértékű az Igazítóval való eggyé kapcsolódással.” 110:6.1 A haladás jelzése visszaszámlálás által történik. „A hetedik kör elérése az igazi emberi személyiség működésének kezdetét jelzi. Az első kör teljesítése a halandó lény viszonylagos érettségére utal.” 110:6.19 Az „egyes körök elérése mindig növeli az emberi sikerek és a halandói érvényesülés lehetőségét” is. 110:6.3 „A lelki körök nem kizárólagosan értelmiek, és nem is teljesen morontia jellegűek; a személyiség-szinttel, az elme-kiteljesedéssel, a lélek-gyarapodással és az Igazítóhoz való hangolódással hozhatók összefüggésbe. Az e szintekre való sikeres eljutás a teljes személyiség összarányos működését igényli”. 110:6.21 A hét kör bejárása a legmagasabb szintű halandói tapasztalást öleli fel. 110:6.18 A körök teljesítői a mindenségrendi növekedés mennyiségi fokozása érdekében jutnak el a lakóvilágokra. 110:6.16 Aki e mindenségrendi köröket nem érte el a halál bekövetkezése előtt, felemelkedő lényként, a lakóvilágokon fog e szintek eléréséről tapasztalást szerezni. Lásd még „Gondolatigazító létpályájának nagy napjai”

- hét lelki kör jellemzői (a hetedik kör): 110:6.13 Az ember akkor lép ebbe a körbe, amikor kifejleszti a személyes választás, az egyéni döntés és az erkölcsi felelőssége erőit, melyek a szellemi egyéniség kialakításának képességét jelentik. Ez jelzi

a) a hét elmeszellem-segédnek a bölcsesség szelleme irányítása alatti egyesített működését,

b) a halandó teremtménynek a Szent Szellem befolyása alá kerülését, és

c) az Urantián az Igazság Szellemének első működését, a Gondolatigazítónak a halandói elmébe való befogadásával együtt. 110:6.13 „A hetedik körbe lépéssel a halandó teremtmény a helyi világegyetem valóban lehetséges létpolgárává lesz.” 110:6.1 „A hetedik kör elérése az igazi emberi személyiség működésének kezdetét jelzi.” 110:6.16 Aki ezen a szinten van, ugyanúgy tudatában lehet a fiúi elismertségének, mint a második vagy első kört elérő, de kevésbé van „tudatában a Legfelsőbb Lényhez fűződő tapasztalásbeli viszonynak, a világegyetemi létpolgárságnak.” 110:6.20 A harmadik kör felé haladva „egyre jobban és egységesebben érvényesül a hét elmeszellem-segéd hatása annak a feladatnak a végrehajtásában, hogy megszabadítsák a halandói elmét az anyagi-létbeli rendszerek valóságaitól való függéstől, mely feladat előkészítő jellegű a morontia szintek megtapasztalásába való egyre teljesebb bevezetéshez.” 110:7.9 „A harmadik és a második kört el nem ért emberi lények ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.”

- hét lelki kör jellemzői (a hatodik kör): 110:6.16 Ezen a szinten az ember ugyanúgy tudatában lehet a fiúi elismertségének, mint a második vagy első kört elérő, de kevésbé van „tudatában a Legfelsőbb Lényhez fűződő tapasztalásbeli viszonynak, a világegyetemi létpolgárságnak.” 110:6.20 A harmadik kör felé haladva „egyre jobban és egységesebben érvényesül a hét elmeszellem-segéd hatása annak a feladatnak a végrehajtásában, hogy megszabadítsák a halandói elmét az anyagi-létbeli rendszerek valóságaitól való függéstől, mely feladat előkészítő jellegű a morontia szintek megtapasztalásába való egyre teljesebb bevezetéshez.” 110:7.9 „A harmadik és a második kört el nem ért emberi lények ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.”

- hét lelki kör jellemzői (az ötödik kör): 110:6.20 A harmadik kör felé haladva „egyre jobban és egységesebben érvényesül a hét elmeszellem-segéd hatása annak a feladatnak a végrehajtásában, hogy megszabadítsák a halandói elmét az anyagi-létbeli rendszerek valóságaitól való függéstől, mely feladat előkészítő jellegű a morontia szintek megtapasztalásába való egyre teljesebb bevezetéshez.” 110:7.9 „A harmadik és a második kört el nem ért emberi lények ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.”

- hét lelki kör jellemzői (a negyedik kör): 110:6.20 A harmadik kör felé haladva „egyre jobban és egységesebben érvényesül a hét elmeszellem-segéd hatása annak a feladatnak a végrehajtásában, hogy megszabadítsák a halandói elmét az anyagi-létbeli rendszerek valóságaitól való függéstől, mely feladat előkészítő jellegű a morontia szintek megtapasztalásába való egyre teljesebb bevezetéshez.” 110:7.9 „A harmadik és a második kört el nem ért emberi lények ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.”

- hét lelki kör jellemzői (a harmadik kör): 110:6.14 Amint a halandó ezt elérte, az Igazító hozzáfog az emberi elme morontia lényegűvé alakításához annak érdekében, hogy a teremtmény, teljesítve a hátralévő köröket, elérje az isteni-emberi társulás végső szakaszát még a halál bekövetkezése előtt. A felemelkedő ember a harmadik körben személyes szeráfi végzet-őrangyalt kap. 110:7.9 A harmadik kört el nem érők ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, „kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.” 110:6.20 „A harmadik körtől kezdve a segédek hatása fokozatosan mérséklődik.”

- hét lelki kör jellemzői (a második kör): 110:6.16 Ezen a szinten az ember ugyanúgy tudatában van a fiúi elismertségének, mint a hetedik vagy hatodik kört elért lény, de sokkal inkább elfogadja és érti a Legfelsőbb Lényhez fűződő tapasztalásbeli viszonyát, és a világegyetemi létpolgárságot. 110:7.9 A második kört el nem érők ritkán hallják közvetlenül az Igazító hangját, „kivéve a felsőbbrendű vágy jellemezte pillanatokban, valamely felsőbbrendű helyzetben és valamely felsőbbrendű döntés meghozatalát követően.” 110:6.20 „A harmadik körtől kezdve a segédek hatása fokozatosan mérséklődik.”

- hét lelki kör jellemzői (az első kör): 110:6.15 Az elme-Igazító viszony legmagasabb rendű megvalósítása a hústestben élő ember számára. Az összhang az elme, az érzelmek és a mindenségrendi látásmód tekintetében valósul. E szint elérése előtt az Igazító nem igazán képes közvetlenül szóba elegyedni az emberrel. 110:6.16 Ezen a szinten az ember ugyanúgy tudatában van a fiúi elismertségének, mint a hetedik vagy hatodik kört elért lény, de sokkal inkább elfogadja és érti a Legfelsőbb Lényhez fűződő tapasztalásbeli viszonyát, és a világegyetemi létpolgárságot. 110:6.20 „A harmadik körtől kezdve a segédek hatása fokozatosan mérséklődik.” 110:6.21 „Az első mindenségrendi kör sikeres teljesítése az elő-morontia halandói érettség elérését jelzi, továbbá mutatja az elmeszellem-segédek közös segédkezésének mint az emberi személyiségbeli elmeműködés kizárólagos befolyásolásának a végét is.” 110:6.1 „Az első kör teljesítése a halandó lény viszonylagos érettségére utal.” 110:6.10 „A személyek valóságosabbá válnak, amint a halandói lét hetedik köréből az elsőbe emelkednek.”

- hét lelki kör teljesítésének gyümölcsei: 110:6.8 1. „Az Igazítóhoz hangolódás. A szellemiesülő elme a kör elérésével arányosan közelít az Igazító-jelenléthez.”

- 110:6.9 2. „A lélek kifejlődése. A morontia lélek megjelenése jelzi a kör teljesítésének mértékét és mélységét.”

- 110:6.10 3. „A személyiség valósága. A sajátlényeg-valóság mértékét közvetlenül meghatározza a kör teljesítése. A személyek valóságosabbá válnak, amint a halandói lét hetedik köréből az elsőbe emelkednek.”

- hétnapos hét: 66:7.17 a dalamatiai tanítók vezették be. Az akkoriban általánosan ismert huszonnyolc napos holdhónapon alapult, mely így négy egyenlő részre volt osztható.

- Hét Önkéntes Telepes Csoport: 30:2.149-30:2.157 megtalálhatók a helyi csillagrendszerektől a felsőbb-világegyetemek központjaiig.

30:2.150 „1. Csillagászat-hallgatók.

30:2.151 2. Égi Mesterek.

30:2.152 3. Visszatekintési Igazgatók.

30:2.153 4. Kiterjesztési Tanodai Oktatók.

30:2.154 5. A Különféle Tartalékos Testületek.

30:2.155 6. Hallgató-látogatók.

30:2.156 7. Felemelkedő zarándokok.”

- hét parancsolat: 89:1.4 Dalamatia és az Éden erkölcsi törvényei, melyek határozottan tiltó tabuk voltak. Az értékük mégis abban állt, hogy sok más tabut kiváltottak, és az engedelmességért cserébe ígértek is valamit. Lásd még „Az Atya Útja”.

- Hét Tökéletes Szellem (meghatározások): 9:8.2 A Végtelen Szellem első Istenség-teremtő cselekedete.

- 13:4.2 Ők a Végtelen Szellem legfelsőbb és végleges képviselői, a világegyetemek mindenségének elme-szellemi lendkereke, „egy mindent átfogó, mindent magába foglaló és mindent összehangoló, központi elhelyezkedésű erőtér.”

- 105:7.16 Ők „a Hétszeres Isten isteniségének a legfelsőbb szintet el nem érő összehangolói”.

- Hét Tökéletes Szellem (jellemzők): 116:4.3 A teremtés korai szakaszában „csatlakoztak az ősi Háromsághoz a negyvenkilenc Tükröző Szellem közös megteremtésére”.

- A mindenségrendi elme (Legfelsőbb Lény) segédkezésének forrás-központjaiként működnek.

- 116:4.4 Felügyelik a Tükröző Szellemeket.

- 116.4.5 Az együttes teremtéseik anyagi rendűnek látszanak (pl. erőtér-irányítók).

- 116:4.5 Az „egyedi teremtéseik a szellemi rendhez tartoznak” (pl. szupernáfok).

- 116:4.5 Közös szellemi természetű alkotó cselekedetük a Hét Világkör Szellem együttes létre hozása a Legfelsőbb Lény akaratából.

- 116:5.10 Az első közös teremtő cselekedetükkel egyidejűleg jelent meg a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító.

- 16:3.2-3.3 Első Tökéletes Szellem: ő a paradicsomi Atya közvetlen megjelenítése és az első felsőbb-világegyetem kiteljesedését irányítja,

- 16:3.4-3.5 Második Tökéletes Szellem: ő az Örökkévaló Fiú természetét és jellemét mutatja, a második felsőbb-világegyetem kiteljesedését úgy irányítja, mintha azt az Örökkévaló Fiú tenné.

- 16:3.6-3.7 Harmadik Tökéletes Szellem: ő különösen hasonlít a Végtelen Szellemre, és úgy irányítja a harmadik-felsőbb világegyetem fejlődését, mintha azt a Végtelen Szellem tenné.

- 16:3.8-3.9 Negyedik Tökéletes Szellem: ő az Atya és a Fiú közös természetének részese, és úgy irányítja a negyedik-felsőbb világegyetem kiteljesedését, ahogy azt az Atya és a Fiú közös társulása tenné.

- 16:3.10-3.11 Ötödik Tökéletes Szellem: ő egyesíti az Egyetemes Atya és a Végtelen Szellem jellemét, és úgy irányítja az ötödik-felsőbb világegyetem jólétét, ahogy azt az Atya és Szellem közösen tenné.

- 16:3.12-3.13 Hatodik Tökéletes Szellem: ezen isteni lény az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem együttes jellemét mutatja, és úgy irányítja a hatodik-felsőbb világegyetem ügyeit, ahogy azt a Fiú és a Szellem együtt tenné.

- 16:3.14 Hetedik Tökéletes Szellem: ő egyedien és egyaránt mutatja az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem képét, és úgy irányítja a hetedik-felsőbb világegyetemet, ahogy azt Atya, a Fiú és a Szellem közösen tenné. 116:4.2 A Legfelsőbb (Lény) nevében szól. Személyes kapcsolatban áll vele, valóban ismeri. 116.4.4 Az Orvonton felsőbb-világegyetemet felügyeli a központi világegyetemből. 116:4.4 Személyes kapcsolatban áll az Uverszán tartózkodó hét Tükröző Szellemmel, akik fölött felügyeletet gyakorol.

- 9:8.2 E paradicsomi Szellemek osztják szét a Végtelen Szellemet a világegyetemeknek.

- 0:3.14 2. A különvált és széttartó mindenségrendi elme a Hét Tökéletes Szellembe tart.

- 103:7.12 A Hét Tökéletes Szellem a legteljesebb módon hangolja össze az energia és a szellem látszólagos különbözőségeit.

- Hét Tökéletes Szellem Hangja: 28:4.3 Az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.5 Minden felsőbb-világegyetemben a második és a később teremtett minden hetedik elsőfajú szekonáf különösen jól jeleníti meg a Hét Tökéletes Szellem együttes természetét és válaszait a Nappalok Elődei számára.

- Hét Tökéletes Szellem társulásának összehangoló tevékenységei:

17:8.4 1. Együttesen szinte elérik a paradicsomi Istenségek Háromságának isteniségi szintjét.

17:8.5 „2. Egyenként kimerítik a háromsági Istenség elsődleges társulási lehetőségeit.”

17:8.6 3. Az Együttes Cselekvő különálló képviselőiként ők a letéteményesei a Legfelsőbb Lény azon szellem-elme-erő főhatalmának, melyet még nem gyakorol személyesen.

17:8.7 „4. A Tükröző Szellemeken keresztül összehangolják a Nappalok Elődei felsőbb-világegyetemi kormányainak működését Madzsesztonnal, az egyetemes tükrözőműködés paradicsomi középpontjával.”

17:8.8 5. A helyi világegyetemi Isteni Segédkezők egyedivé alakításában való részvételükkel hozzájárulnak a Hétszeres Isten végső szintjéhez, a helyi világegyetemek Teremtő Fia és Alkotó Szelleme szövetségéhez.”

- hét Tükröző Kép Segítő: 15:10.20 felsőbb-világegyetemi vezetők, akik „a hét Tükröző Szellem szóvivői és rajtuk keresztül a paradicsomi Hét Tökéletes Szellem képviselői.” 15:10.21 Egyben képviselői az alábbi, jelenleg részlegesen működő, de a felsőbb-világegyetemi kormányzásra befolyással levő csoportnak, melynek tagjai „a Legfelsőbb Lény kifejlődő felsőbb-világegyetemi személyiség-megnyilatkozása, a Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei, a Végleges Korlátozott Helyettesei, Madzseszton meg-nem-nevezett összekötő-tükrözői és az Örökkévaló Fiú személyes-feletti szellem-képviselői.”

- Hét Világkör Szellem: 116:4.5 A Hét Tökéletes Szellem hozta létre a Legfelsőbb Lény akaratából.

- Hétszeres Isten: 105:7.17 „jelenti mind a legfelsőbb, mind a legfelsőbbet el nem érő besorolású teremtmények számára az Egyetemes Atya személyiségi és isteniségi kinyilatkoztatását”. 0:8.1 – 0:8.9 Az Istenséghez való evolúciós teremtményi közeledés hétszeres útja, az idő és tér e hétszeres Istenség-megszemélyesülése fokozatosan képessé teszi az embert a szellem Isten jelenlétének elérésére. A megismerés hét fokozata:

0:8.2 „1. A paradicsomi Teremtő Fiak.

0:8.3 2. A Nappalok Elődei.

0:8.4 3. A Hét Tökéletes Szellem.

0:8.5 4. A Legfelsőbb Lény.

0:8.6 5. A Szellem Isten.

0:8.7 6. A Fiú Isten.

0:8.8 7. Az Atya Isten.”

0:8.11 „A Teremtő Fiak a Hétszeres Istenben alkotott Istenség-társulásban alakítják ki azt a működési rendet, mely révén a halandó halhatatlanná válik és a véges a végtelenbe burkolózik.”

117:7.5 Közösségük a paradicsomi Egyetemes Atyától a helyi világegyetemi Teremtő Fiakig és Alkotó Szellemekig terjed. 56:7.2 Első kifejezése a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem társulásából eredő szabályozó hatás a bolygókon. „Amikor egy csillagrendszer jut el a fénybe, akkor e Fiú-Szellem kapcsolat eléri a működésének teljességét; és amikor egy egész csillagvilág éri el ezt az állapotot, akkor ott a Hétszeres Isten második szakasza válik tevékenyebbé”. „A helyi világegyetem teljessé tett igazgatási fejlődését a felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellemek új és közvetlenebb segédkezései jellemzik; és ekkor kezdődik el a Legfelsőbb Isten örökké tökéletesedő kinyilatkoztatása és megértése is”. 106:1.3 A Hétszeres Isten léte azt jelzi, hogy a paradicsomi Istenség ismeri a tér evolúciós világegyetemeinek idő-akadályait. 106:1.2 A felsőbb-világegyetemekben végbemenő folytonos növekedés időszakai alatt a befejezetlen a Hétszeres Isten segédkezésén keresztül kerül kapcsolatba a tökéletessel. 106:1.3 A Hétszeres Isten a küzdő evolúciós teremtményeket is szeretettel és könyörülettel segíti az igazságban, a szépségben és a jóságban való fejlődés útján. „A Hétszeres isteniségi segédkezése az Örökkévaló Fiún keresztül befelé, a paradicsomi Atya felé, és a Nappalok Elődein keresztül kifelé, a világegyetemi Atyák – a Teremtő Fiak – felé irányul.”

- Hétszeres Isten (eredete): 116:2.3 A paradicsomi Istenség fokozatosan mérsékli és korlátozza a Paradicsomon kívüli megszemélyesüléseit, egészen az alászálló Fiak evolúciós világokon megjelenő isteni életéig.

- Hétszeres Isten (meghatározások): 106:2.4 A kifejlődő teremtésrészek felett megszerzett tapasztalati uralom mindenható erőtere.

- 106:1.4 Személyes, szellemi istenség – Istenség-csoportosulás, mely rendelkezik személyiségfejlődéshez nem köthető szakaszokkal is.

- Hétszeres Isten (jellemzők): 56:10.1 A valóságának megértése a Teremtő Fiú iránti rajongástól a paradicsomi Atya imádatáig terjed.

- 56:10.19 Az Atya, a Fiú és a Szellem egységbe rendeződését „különféleképpen nyilvánítja ki az isteni jelentéstartalmak és értékek hét különböző társulásában a hét felemelkedési szinten.”

- 56:8.2 A Legfelsőbb Lényben egyesülnek.

- 106:1.4 Jelenlegi isteniségi jellemzői „a Hét Tökéletes Szellem és az Együttes Cselekvő közötti kapcsolatban összegződnek, de rendeltetésük az, hogy örökmód egyesüljenek a Legfelsőbb Lény megjelenő személyiségében.”

- 56:7.8 Az idő és a tér világegyetemeiben fokozatos közeledést biztosít az Egyetemes Atyához.

- 106:2.4 A tér és idő erőterét a központi teremtésrészben lakozó szellem-jelenléttel és isteni személyiséggel ruházza fel.

- 106:1.4 „a jelenlegi nagy világegyetem működési valósága viszonylagos egységének forrása.”

- 106:2.1 A működés szempontjából hangolja össze a véges evolúciót.

- 106:2.3 A hatalma kiérdemelt, bizonyított és tapasztalati úton szerzett.

- 115:3.9 Természetének jellemzője a növekedés.

- 116:4.12 Istenségi csoport, mely a Legfelsőbb Lény tényleges megjelenésében éri el a csúcspontját.

- 116:5.1 „magába foglalja a nagy világegyetem szabályozóit éppúgy, mint a teremtőit.”

- hétszeres megszabadulás: 101:6.16 „egyenértékű az Egyetemes Atya végleges megtapasztalásának teljes és tökéletes elérésével.” Lásd még „Jézus hite”

- hétszeres Teremtő Fiú legfőbb hatásköre jellemzői:

21:5.2 „1. Magába foglalja a paradicsomi Istenség hétszeres nézőpontját.

21:5.3 2. Megtestesíti a tér-idő teremtmények hétféle beállítottságát.

21:5.4 3. Tökéletes rendezett egészbe foglalását alkotja a paradicsomi hozzáállásnak és a teremtményi nézőpontnak.”

- Hétszeres Isten szabályozói: 116:5.9 Az Istenség-társulás fizikai szabályozó szintjét alkotják, ezért működésileg nem választhatók el tőle.

116:5.2 1. „A Fizikai Főszabályozók.

116:5.3 2. A Legfőbb Erőtér-központok.

116.5.4 3. A Legfelsőbb Erőtér-irányítók.

116.5.5 4. A Mindenható Legfelsőbb.

116.5.6 5. A Cselekvő Isten – a Végtelen Szellem.

116.5.7 6. A Paradicsom Szigete.

116:5.8 7. A Paradicsom Forrása – az Egyetemes Atya.”

- Hétszeres Isten személyei: 116:2.4 A felemelkedő ember a következő sorrendben találkozik velük.

116:2.5 1. „A Teremtő Fiak (és Alkotó Szellemek).

116:2.6 2. A Nappalok Elődei.

116:2.7 3. A Hét Tökéletes Szellem.

116:2.8 4. A Legfelsőbb Lény.

116:2.9 5. Az Együttes Cselekvő.

116:2.10 6. Az Örökkévaló Fiú.

116:2.11 7. Az Egyetemes Atya.”

- hétszeresen Tökéletes Fiú: 21:4.6 akinek „természetéhez hozzáadódott a teremtményi tapasztalás, mely örökre elválasztja őt a Teremtő Fiú isteni szintjétől és felemeli a Tökéletes Fiú élményelvi síkjára, egy olyan személyére, aki teljesen kiérdemelte valamely világegyetem feletti irányítás és az annak világai feletti igazgatás jogát. Megtestesíti mindazt, ami megszerezhető az isteni örökségből és magába foglalja mindazt, ami a tökéletesített-teremtményi tapasztalásból nyerhető.”

- hiba (rossz): 130:4.11 A tökéletlenség rossz következménye (büntetése). A bölcsesség megszerzésének útja magában hordja a hibázás lehetőségét, kezdve a részlegestől, a múlandótól, a viszonylagostól és a tökéletlentől, egészen a teljesig, az örökkévalóig, a véglegesig és tökéletesig tartó haladásban.

- hideg: 42:4.5 a hő hiánya, mely a tér általános erő-töltésének állapotát jelzi, feltéve, hogy sem kilépő energia, sem szervezett anyag nincs jelen és nem válaszol a gravitációra. 42:4.7 Az alacsony hőmérséklet az elektron-szerveződési és atomi rendeződési formáknak kedvez.

- hiedelem (hiedelmek): 101:8.1 valamely tanítás igazként való elfogadása. A hiedelem akkor működik a hit szintjén, amikor hat az életre és alakítja az életmódot. 101:8.2 A hiedelem korlátozó és megszorító. Könnyen válhat csoportos meggyőződéssé is. 92:5.1 A vallási hiedelmeket az emberek alakítják ki, ami vonatkozhat az istenképre is. Ennek során a kinyilatkoztatás általi tanításokat vegyítik az evolúciós vallás elemeivel. 93:7.3 Ilyenek a Nagy Anyára és a Napra vonatkozó ősi tiszteletfajták hiedelmei. 89:2.3 Hajdan elterjedt hiedelem volt az, hogy az embert különleges módon teremtették, a létpályáját tökéletesként kezdte, és a tabuk megsértése, vagyis a bűn miatt került nyomorúságos helyzetbe. 90:2.7 Még a XXI. században is vannak, akik hisznek a szerencsés vagy szerencsétlen csillagzat alatt való születésben. Továbbá hisznek abban, „hogy az égitestek együttállása meghatározza a különböző földi események kimenetelét.” 90:3.8 De olyanok is vannak, akik még hisznek abban, hogy a betegség és a szenvedés valamilyen isteni tilalom megszegésének következménye, melyért az Isten büntetéssel súlyt. 94:3.6 A brahman bölcselet egyik hiedelme szerint „az Egyetemes Egynek az emberben lakozó részén kívül nem létezik emberi egyéniség.” 94:4.4-4.5 A hindu vallás egyik hiedelme szerint pedig a legfelsőbb vallás háromságához tartozó Visnu, rendszeresen megtestesül emberi alakban. 94:6.7 „Lao-cénak az ellen nem állásról szóló tanítása és az a megkülönböztetés, melyet a cselekvés és a kényszerítés között tett, később a »semmit nem látás, tevés és gondolás« hiedelmeivé ferdült.” 94:2.3 Hiedelem továbbá a lélekvándorlásban, vagyis a lelkek újratestesülésének tantételében való hit is, ami az indiai Dekkán dravidáitól ered. 95:2.6 Egyiptomból terjedt át Arábiába és Mezopotámiába az a hiedelem, hogy a köpetnek gyógyító hatása van. 95:2.7 Az egyiptomiak hittek abban is, hogy a csillagok az érdemes lelkek továbbélését jelzik, míg az érdemtelenek a napban szívódnak fel. 95:6.5 A kései zoroasztrizmusban is fellelhető hiedelem az, hogy a jó és a gonosz egyenlő feltételek mellett küzd. 102:6.7 A hiedelem nem képes ellenállni a kétségnek és nem képes legyőzni a félelmet.

- hinduizmus: lásd „hindu vallás (hinduizmus, hindu istentan)”

- hinduk (hindu népek): 96:0.1 a sokféle istenüket a Rigvédában bemutatott „istenek egy szellemiségévé” egyesítették. 104:0.3 Hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak. 104:1.5 Esetükben „a háromság fogalma mint Lény, Értelem és Öröm gyökeresedett meg.” „Ennek későbbi indiai felfogása a Brahma-Siva-Vishnu hármas.” 104:1.7 E felfogások által „egy egyszemélyű Isten háromszoros megnyilatkozásának eszméjét hirdették.” 89:3.4 A hinduk őszinte hívei voltak a testi sanyargatás tantételének.

- hindu vallás (hinduizmus, hindu istentan): 94:4.8 Az Urantia leginkább alkalmazkodó, türelmes vallása. 94:4.9 Azért maradt fenn, mert szerves részét képezi India alapvető társadalmi szerkezetének. 131:4.1 A Melkizedek-féle hitterjesztők „egy Istenről” szóló tantételének több eleme, más felfogásokkal együtt bekerült a hinduizmus későbbi tanításaiba is. 92:5.9 A hindu vallás brahmanjai még a XX. században is őrizték a szetfi papság által hirdetett vallás elemeit. 92:6.3 A hinduizmus a legősibb vallás az Urantián. Istentani rendszerét az evolúciós és a kinyilatkoztatott vallás összeolvadt elemei alkotják. 92:6.14 A hinduizmus a judaizmussal együtt a korai idők leghaladóbb vallása volt. Nagy hatást gyakorolt a keleti és a nyugati vallásfejlődésre. A hinduk hittek abban, hogy kinyilatkoztatott vallást követnek, „és hitték, hogy minden más vallás az egy igaz hit különféle hanyatló formáit képviseli.” 94:4.2 A hindu vallás az istenség és az isteniség négy egymás alatti szintjét írja le.

94:4.3 1. „A Brahman, az Abszolút, a Végtelen Egy, a VAN.”

94:4.4 2. „A trimúrti, a hinduizmus legfelsőbb háromsága.” Az első számú tagja Brahma, akiről úgy tartják, hogy önmagát teremtette a Brahmanból, vagyis a végtelenségből. 94:4.5 A második tag Siva, az élet és a halál ura, a termékenység istene és a pusztítás ura. A harmadik tag pedig Visnu, akiről azt tartják, hogy rendszeresen megtestesül emberi alakban. Siva és Visnu tisztelete a Krisztus utáni első évezredben jelent meg. 94:4.9 A hindu vallás Krisztust Visnu megtestesülésének tekinti.

94:4.6 3. „Védikus és késő-védikus istenségek.” Mások mellett ide tartozik Agni, Indra és Szóma is, akik a trimúrti három tagjához képest másodrendűek.

94:4.7 4. „A félistenek: emberfeletti emberek, hősök, démonok, kísértetek, rossz szellemek, manók, szörnyek, lidércek és a későbbi tiszteletfajták szentjei.”

- hit (életerőhit): 91:1:4-1.5 a személyes jellegű imádsággal kevéssé társítható. Az eredete a vallásétól eltérő is lehet.

- hit (~felfogás): 92:5.10 a Melkizedek-féle hitterjesztők a hitet az Isten kegyének áraként hirdették.

- hit (igaz ~ tartalmi elemei, jellemzői): 101:2.10 Kinyilatkoztatja az Istent a lélekben.

- 102:1.2 „az örökkévalóság szellemprogramjából gyűjt bizonyítékot.”

- 102:6.4 „a valószínűség bölcseleti Istenét átalakítja a személyes vallásos tapasztalásban való bizonyosság üdvözítő Istenévé.”

- 102:6.5 Alapja a személyes tapasztalás, melyen keresztül az egyén Istent ismerővé válik.

- 102:6.6 Képes kiegészíteni az értelmet és az okszerű gondolkodást.

- 102:6.7 „mindig győzedelmeskedik a kétkedés felett”.

- 102:6.7 „igenlő és élő”.

- 103:7.1 bár nem az értelmen alapul, mégis ésszerű.

- 103:7.1 „bár az okszerű gondolkodástól független, mindazonáltal egészséges okszerűség támogatja.”

-103:7.1 Még eszményi bölcselet sem képes a táplálására.

- 103.7.1 A tudománnyal együtt a bölcselet forrása.

- 103:7.1 Oktatni csak kinyilatkoztatás révén lehet.

- 103.7.1 Magasabb szintre emelni csak a jelenlevő Gondolatigazító személyes halandói megtapasztalása útján lehet.

- 101:3.4 Az igaz szellemi hit igaz erkölcsi tudatosságon alapul.

- 103:7.6 Az igaz vallás területén „mindig okszerű a belső nézőpont alapjától fogva.”

- 103:7.6 Szellemi tudatosságból táplálkozik.

- 103:9.7 Először az értelmet használja, majd a bölcsességet, végül az IGAZSÁG társaságában folytatja a soha véget nem érő utazását.

- 103:9.10 Tárgya „az élő szellemi tapasztalás.”

- 103:9.11 „az Isten megismeréséhez vezet”.

- 101:2.10 Kinyilatkoztatja az Istent a lélekben.

- 101:2.16 Az ember tisztánlátásában áll fenn.

- 101:1.6 „egyesíti az erkölcsi rálátást az értékek tudatos szemléletével”.

- 101:8.1 Istenre összpontosuló imádat.

- 101:8.2 Egyszerre kiterjedő és elengedő.

- 101:8.2 „a szellemi jelentéstartalmakkal, az isteni eszményképekkel és a legfelsőbb értékekkel kapcsolatos élő tapasztalás”.

- 101:8.2 „Istent ismerő és embert szolgáló.”

- 101:8.3 Nyitott a valóságokra és a rájuk vonatkozó tudásra.

- 101:8.3 Támogatja az értelmi összeszedettséget.

- 101:8.3 Hűséges a legfelsőbb értékekhez és az isteni eszményképekhez.

- 101:8.3 Nem menekül a halandói lét problémáitól, törekszik azok megoldására.

- 101:8.4 Támogatja az alkotó képzeletet.

- 101:8.4 Tárgyilagosan közelít a tudományos vizsgálatok eredményeihez.

- 101:8.4 Arra készteti a vallási hívőt, hogy az aranyszabály szerint éljen.

- 101:9.9 Összekötő kapocs az erkölcsi tudat és a maradandó valóság szellemi fogalma között.

- 103:7.13 „a szellemi tudat igazolhatóságának felismerése – valami, amit más halandói úton nem lehet bizonyítani.”

- 103:9.6 Ismerteti az emberrel az isteniség világát, a szellemi tapasztalást.

- 101:2.16 Bizonyosság az Isten személyiségében és valóságában.

- 103:9.11 Nem szabad túlságosan befolyásolniuk a belőle fakadó érzelmi következményeknek. Lásd még „hit (vallásos ~ tartalmi elemei, jellemzői)”

- hit (szellemi ~ jellemezői): 104:2.3 általa „az ember megláthat valamennyit az Isten szeretetéből”.

- 104:2.3 Nincs hatása az anyagi világegyetem elrendelt törvényeire.

- hit (a szellemi világban): 110:6.17 A lehetőséget (magvábanvalót) ténylegessé alakítja.

- hit (többistenhit, árjáké): 94:1.3 a korábbi egyistenhitük elfajzása, mely a törzsi egységekre való bomlás következménye volt. De mondható az andita Mezopotámia egyistenhite és háromság eszméje elkorcsosulásának is.

- hit (vallásos ~): 99:5.7-5.8 A hívők akkor képesek együttműködni, ha a személyes hitük az eszményi értékek megragadására vonatkozik. 101:2.3 A vallási hit képes a tudományos értelem által felismert Első Okot az üdvözülés Isteneként azonosítani. 101:2.4 Az ember két ok miatt hisz a továbbélését segítő Istenben. 101:2.5 1. Egyrészt személyes tapasztalata és bizonyossága van erről a benne lakozó Gondolatigazító működése következtében. 101:2.6 Másrészt pedig kinyilatkoztatást kapott az Igazság Szellemének személyes segédkezése révén, valamint az „isteni Fiak világra való alászállása által, vagy az írott szó kinyilatkoztatásain keresztül.”

- hit (meghatározások): 101:2.2 „a vallás módszere”.

- 3:5.9 „az emberi gondolat legfelsőbb szintű bizonyossága”.

- 101:8.1 „az igaz személyes vallásos tapasztalás élő sajátossága”.

- 103:6.7 „a vallás rálátási eljárása”.

- 103:7.1 Emberi vallásos látásmód.

- hit (vallásos ~ tartalmi elemei, jellemzői): 3.5.9 Az emberi elme mindig kevesebbet tudhat annál, mint amennyit hinni képes.

- 53:8.8 hatékony a bűn és a gonoszság ellen.

- 101:2.8 A vallás bizonyító eszköze.

- 101:2.16 Bizonyosság a szellemi dolgok valóságában.

- 101:8.1 Ténylegesen is uralja az életmódot.

- 101:8.2 Személyes jellegű, csak a hívek szívében keletkezhet.

- 103:6.7 „a vallás rálátási eljárása”.

- 103:7.1 Emberi vallásos látásmód. Lásd még „vallás (igaz ~ meghatározásai)” „hit (igaz ~ tartalmi elemei, jellemzői)” „hívő jellemzői (igaz vallásban)”

- hit születése: 102:0.3 Akkor történik „meg az ember szívében, amikor az erkölcsi tudata felismeri, hogy az emberi értékek az anyagitól a szellemi felé, az emberitől az isteni felé, az időtől az örökkévalóság felé terelődhetnek a halandói tapasztalásban.”

- hit (továbbélésben): 102:3.5 A személyiség továbbélésének lehetőségében való hitet a tények, az értékek és az igaz valóság összehangolása alakítja ki.

- hitrege: 122:8.7 A keleti és közel-keleti elmék gyakran szőnek történeteket „a vallási vezetőik és politikai hőseik élete köré.” Ahol az emberi tudás javát a nemzedékek szájról szájra adják át, ott a hitregék könnyen válnak hagyományokká, melyeket utóbb gyakran tartanak tényként elfogadott dolognak. Ilyen hitrege a betlehemi csillag csodálatos mondája is. 90:5.2 Továbbá azáltal, hogy a szokás szentesíti a szertartást, hitregéket is teremt és tart fenn. 66:2.8 A kaligasztiai százaknak szánt különleges testek megalkotása számos mondának vált alapjává, melyek közül utóbb sok összekeveredett azon későbbi hagyományokkal, melyek Ádám és Éva bolygói beiktatásával függtek össze. 66:4.2 Bár a kaligasztiai százak nem alkalmaztak természetfeletti módszereket, a halandók hajlamosak voltak isteneknek tekinteni őket. 67:4.3 Továbbá annak ténye, hogy a Lucifer-féle lázadásban részt vett azon „emberfeletti férfiak és nők jelenléte, akik a lázadás következtében itt ragadtak és akkoriban a föld fiaival és leányaival párosodtak, könnyen adott tápot azoknak a mondai történeteknek, melyek arról szóltak, hogy az istenek lejöttek a földre a halandókkal párosodni. És innen ezer és egy mesei természetű monda eredt, de ezek alapját a lázadás utáni idők tényei képezik, és ezek később helyet kaptak azoknak a különféle népeknek a meséiben és hagyományaiban, akiknek az ősei kapcsolatba kerültek a nodfiakkal és az ő leszármazottaikkal.” 93:9.5 Szintén hitrege képződéshez vezetett az, hogy az Ábrahám utáni nemzedék nehezen fogta fel a Melkizedek történetét, ezért a működését ötszáz év elteltével egyre inkább hitregének minősítették.

- hitregetan: 103:9.4 Hatékonyan készítette elő a terepet a későbbi felsőbbrendű vallás számára azzal, hogy anyagfeletti értékek és lények létezését, illetve valóságát tételezte fel.

- hittudomány: 103:9.6 vallásos törekvés a vallás tapasztalati (élményelvi) igényeinek meghatározására, tisztázására, kiterjesztésére és igazolására.

- hitvallás (sálemi ~): 93:4.1 Azok számára készült, akik elfogadták a Melkizedek tanításokat. „93:4.2 1. Hiszek El Elyonban, a Fenséges Istenben, az egyetlen Egyetemes Atyában és a minden dolog Teremtőjében. 93:4.3 2. Elfogadom a Fenségessel kötött Melkizedek szövetséget, mely az Isten kegyét a hitemre, és nem az áldozatokra és égő-áldozatokra adja. 93:4.4 3. Ígérem, hogy teljesítem a Melkizedek hét parancsolatát és a Fenségessel kötött eme szövetség jó hírét mindenkinek elmondom.”

- hiúság: 68:2.11 jelentős mértékben járult hozzá a társadalom megszületéséhez. 68:2.10 Beleérthető a büszkeség, a törekvés és a méltóság hajlama is. Ezek az érzelmek csak akkor értékesek az egyén számára, ha általuk díszeleghet mások előtt. Ezért nem csak hozzájárultak az emberi társulásuk kialakulásához, hanem segítenek azok összetartásában is. „Ebből az érzelemcsoportból származik minden művészet, szertartás, játékos testgyakorlás és egyéb versengés minden formájának ősi kezdete.” 68:2.11 Azonban a széles körben elterjedt túlzott kérkedés pusztító a társadalomra nézve.

- Híradás-fogadók: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.12 Minden felsőbb-világegyetemben a sorban ötödikként teremtett elsőfajú szekonáf és az ezeket követően teremtett minden hetedik együttműködik a tükrözőműködési hangok angyalaival, hogy összhangba hozzák a Nappalok Elődei tükrözőműködési képét, egyes világegyetemi közléscsere céljából létesített körökön beérkező üzenetekkel.

- Hírközlők: 26:3.3 a harmadrendű szupernáf-testület egyik osztálya. 26:3.6 A harmadik Kör-szellem gyermekei, de a Havonában mindenütt működnek. Hivatalos állomáshelyük a legkülső kör hetvenes számú bolygója. Ők a központi teremtésrész híradásainak vevői és küldői. Egyben ők az összes, Istenség-jelenségről szóló térjelentés szerkesztői.

- Hírszerzési Irányítók: 26:3.8 harmadrendű szupernáfok, akik az ötödik Kör-szellem gyermekei. Ők tájékoztatják a felemelkedőket a világegyetemek mindenségének ügyeiről. Ők a Havona „élő napilapjai”. Hírszerzési tevékenységüket a Havonaíró-módszerrel végzik.

- Hírvivők: 26:3.3 a harmadrendű szupernáf-testület egyik osztálya. 26:3.7 A négyes számú Kör-szellem gyermekei, akik a személyes továbbítást igénylő üzenetek hordozói a Paradicsom-Havona rendszerben. Egyaránt szolgálják a mennyei személyiségeket, a paradicsomi zarándokokat és az idő felemelkedő lelkeit.

- hívő jellemzői (igaz vallásban): 100:6.3 a nemesség és a nagyság vonásainak megjelenése.

- 100:6.3 A világegyetemi létpolgárság tudata.

- 100:6.3 Tisztában „van azzal, hogy kapcsolatot teremt az emberfeletti hatalom forrásaival”.

- 100:6.3 Lelkesíti és energiával tölti fel az Isten fiainak közösségéhez való tartozás bizonyossága.

- 100:6.3 Hiszi és kutatja az egyetemes végcélokat.

- 100:6.3 Az önmaga előtti értékét magasabb szintre juttatja a legfelsőbb célok megtalálására irányuló késztetése.

- 100:6.4 Nagyobb az önfegyelme.

- 100:6.4 Mérséklődik az érzelmi feszültsége.

- 100:6.4 Az életet a halandói fogyatékosságai tudatában is kedvvel éli.

- 100:6.4 Erkölcsi határozottság jellemzi,

- 100:6.4 mely szellemi törekvéssel „társul a legfelső világegyetemi és felsőbb-világegyetemi célok elérése érdekében”.

- 100:6.4 A halandó feletti eszményképek elérésére irányuló törekvését „növekvő türelem, béketűrés, állhatatosság és elfogulatlanság jellemzi.”

- 100:6.6 A békéje – mely kétség és zavar nélküli mindenségrendi egyensúly – minden emberi felfogóképességet meghalad.

- 100:6.7 Biztonságérzettel bír,

- 100:6.7 melyhez a győzedelmes dicsőség felismerése társul.

- 100:6.7 Megragadta a Legfelsőbb valóságát, amely által a Végleges célját követi.

- 102:2.7 „folyamatosan munkálkodnia kell a szellemi növekedésén, az értelme által meghódított terület bővítésén, a tárgyi tudásának gyarapításán és a társadalmi szolgálatán.”

- 102:3.4 Örökkévaló jóság tör föl a lelkéből, mely túlcsordul és az embertársak megújítására és megnemesítésére törekszik. Lásd még „vallási bizonyság (vallásos bizonyosság jellemzői)” „vallás (igaz ~)”

- hívő (igaz ~ jellemzői): lásd „hívő jellemzői (igaz vallásban)”

- Hold: 57:6.2 az egyik féltekéjét mindig az Urantia felé fordítja. Ennek oka az Urantia erős gravitációs hatása, amely a kísérő égitest keringési pályájának állandósulásához is hozzájárult. Az erős vonzásból eredő hatás a tengelykörüli forgás szögsebességét fékezi, ami fokozatosan a tengelykörüli forgás leállását eredményezte. 57:6.3 A pályaegyensúly kialakulásával az erők már nem távolítani akarják az Urantia kísérő égitestét, hanem vonzani fogják azt a bolygó felé. Amikor a holdunk a távoli jövőben tizennyolcezer kilométernél jobban meg fogja közelíteni a bolygónkat, akkor ennek gravitációs erői összefogják roppantani azt. Ezt követően a holdunk anyagának egy része anyagi gyűrűvé áll össze az Urantia körül, más anyagrészek pedig meteorként fognak a bolygóba zuhanni.

- Holdant: 45:3.1 a helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.5 Ő a csillagrendszer felügyelője, a 19. a harmadrendű lanonandek testületben, és a halandói létezési rend feletti összes lázadó szellem fogva tartó felügyelője.

- hosszú életűekkel kapcsolatos hiedelmek: 77:2.11 megfigyelhető Ábrahám bibliai családfája, valamint a korai kínai feljegyzések esetében. A hónapoknak az évekkel való összekeveredéséből adódik. Keverték a huszonnyolc napos hónapot a később bevezetett, több mint háromszázötven napból álló esztendővel.

- horda: 70:3.1 a legkezdetlegesebb társadalom közössége, amelyben még a gyermekek is közös tulajdonban vannak. 70:3.2 A vezetését nem hivatalosan választott egyedek gyakorolták.

- hókristályok: 111:4.6 „mindig hatszögűek, de soha sincs közöttük két egyforma.”

- Hónen: 94:12.2 a munkásságával hozzájárult a Japán Amida Buddha vallás kialakításához. Lásd „buddhizmus (Amida Buddha vallás)”

- Hósea: 97:4.5 héber látnok, aki feltámasztotta a szeretet Istenének mózesi felfogását. Az Istentől jövő megbocsátást a megbánáson keresztül hirdette, nem az áldozás révén. A szeretet és az isteni kegyelem jó hírét terjesztette. 97:4.6 A reményt és megbocsátást hirdető Hósea üzenetének lényege mindig ez volt: „Megkönyörülök az én népemen. Nem ismerhetnek más Istent kívülem, mert rajtam kívül nincs más megmentő.” 97:9.20 A szólásszabadság elnyomása miatt Hósea a titokban író látnokok közé tartozott.

- : 42:4.5 összehasonlítható energiatartalék, mely az elektron-tevékenység mértékétől függ. 42:4.7 A magas hőmérséklet az atomok bomlását, az anyag szétesését segíti elő. 42:4.8 Az ultimatont hatóenergiává visszaalakító csillaghő nem ismert.

- Hszincsiang: 79:1.1 hegyi útvonal Kelet-Turkesztánban, melyen keresztül mezopotámia népei a sárga emberek lakta területeket elérték.

- hullámenergia: 42:5.1 az Orvonton felsőbb-világegyetemben száz ilyen energia-sor létezik. 42:5.14 „Az anyag részecskefolytonossági hiányai, az energiasugarak kezdősebességével együtt okozzák az energia-anyag különféle formáinak hullámszerű megnyilvánulását.” 42:5.2 A huszadik századi tudás szintjén tíz osztályba sorolhatók.

„42:5.3 1. Ultimatonikuson inneni sugarak – az ultimatonok határhelyzeti keringései, amikor határozott formát kezdenek ölteni.”

42:5.4 2. Ultimatonikus sugarak. Az energia összeállása az ultimatonok parányi szféráivá, mérhető rezgéseket kelt a tértartalomban. Amint az ultimatonok elektronokká állnak össze, sűrűsödés lép fel, ami energiatárolással jár.

42:5.5 3. A rövidhullámú térsugárzás. Az elektron-rezgések között ezek a legrövidebb hullámhosszúak és az anyag atomképződés előtti szintjét képviselik. Létrejöttükhöz szélsőségesen magas vagy alacsony hőmérséklet szükséges. „Kétféle ilyen térsugárzás létezik: az egyik az atomok keletkezését kíséri, a másik pedig az atomok szétesését jelzi.”

42:65.6 4. Az elektronszakasz. Ezen energiaszakasz az alapja minden anyagiasulásnak. „Amint az elektronok magasabb keringési pályáról alacsonyabbra kerülnek, mindig kvantumok lépnek ki az atomból.”

„42:5.7 5. Gammasugarak – az atomi anyag természetes bomlását kísérő kisugárzások.”

42:5.8 6. A röntgensugarak csoportja. Az elektronok lassulása által keletkeznek a különböző csillagi eredetű, valamint a mesterségesen keltett röntgensugarak. „Az elektron töltése villamos mezőt kelt; a mozgás villamos áramot idéz elő; az áram pedig mágneses mezőt hoz létre. Ha az elektron hirtelen megáll, a keletkező elektromágneses zavar röntgensugárzást kelt; a zavar maga a röntgensugárzás.”

„42:5.9 7. A nap ibolyán túli vagy másként vegyi sugárzása és a különböző működési eredetű sugárzások.”

„42:5.10 8. A fehér fény – a napok összes látható fénye.”

42:5.11 9. Vörösön inneni sugárzások – az elektron-tevékenység csökkenése, mely az észlelhető hőtartalmú szakaszhoz van közel.

„42:5.12 10. Hertz-hullámok – az Urantián rádiótávközlésre használt energiák.”

- hullócsillag (lásd még meteorit): 57:6.5 gyakran előforduló jelenség. Olyan nagyobb anyagi égitestek maradékai, melyek a közelükben levő még nagyobb égitestek gravitációs erejének hatására hullottak darabokra.

- humor: 77:8.3 az urantia közteslények mindkét rendje élvezi és megérti az emberi humort.

- humor (szellemi): 48:4.4 nincs meg benne a gyengék és a tévelygők szerencsétlenségének pellengérezése. Három értékszinten működik.

48:4.5 1. Múltidéző móka. Azáltal bátorít és pihentet, hogy az egyén sajátos küzdelmének, alaptalan félelmeinek és gyerekes aggodalmainak emlékein csipkelődik.

48:4.6 2. Jelenkori humor. Az egyén számára gondnak tűnő dolgok fölötti túllépés és a személyes aggodalmak jelentéktelen voltának felismerésével járó öröm.

48:4.7 3. Látnoki öröm. Megelégedés nyerése annak bizonyosságából, hogy a szellemeknek, a morontiáknak és a felemelkedő halandóknak minden a javára válik. A humor e formáját a feljebbvalók szeretetteljes gondoskodásában és a Legfelsőbb Igazgatók isteni állandóságában való hit táplálja.

48:4.14 „A humor segít elkerülni azt, hogy az önteltség képzete túlzottan nagyra növekedjék.” 48:4.15 „A humor a tudatos én felmagasztalásának isteni ellenszere.” Az Alkotók végtelen nagyságára és nagyszerűségére összpontosítva a magunk dicsőítése könnyen válhat mulatságossá.

- humorérzék: 74:6.7 az ádámfiak nagyra értékelték. A mai kor emberfajtái nagyobbrészt az ádámi törzstől örökölték.

- huszonnégy tanácsos (általában): 50:2.2 Csillagrendszeri tanácsadó testület, melynek tagjai alászállást megtapasztalt bolygókról gyűlnek össze. A Bolygóhercegek is kérhetik a tanácsait. A Satania csillagrendszer e tanácsosai jelenleg mind az Urantiáról származnak. Lásd még „urantiai tanácsadó testület” „huszonnégy tanácsos”

- huszonnégy tanácsos: 114:1.1 Az Urantia bolygón valaha élt személyekből áll, 114:2.1 akik már a bolygón valódi vezetők voltak, és e képességeiket – a Melkizedek kivételével – a lakóvilágokon továbbfejlesztették, majd kiteljesítették a jerusemi létpolgárságra való felkészítés során. Ők különleges felügyelők, akiknek 114:1.1 Jerusemi bizottságát a Felséges Teremtő Fiú, Jézus hozta létre az Urantia Bolygóhercegeként. E bizottságot azzal a joggal ruházta fel, „hogy képviselje őt az Urantia kormányában és a csillagrendszerhez tartozó minden más zárlat alá helyezett bolygó kormányában is.” A tanács egyik tagja állandó főkormányzóként folyamatosan jelen van az Urantián. 114:5.1 „A huszonnégy tanácsos tekinthető a leginkább a bolygó kormányzatának törvényhozó hatalmi ágaként. A főkormányzó átmeneti jelleggel és tanácsadói minőségben gyakorolja a legfőbb végrehajtó hatalmat a Fenséges megfigyelő vétójoga mellett.” 114:2.1 A tanács minden tagja hozzájárult „a Legfelsőbb főhatalmának kiteljesítéséhez a Satania csillagrendszerben.” „A huszonnégyek közé választáshoz a jelölést Lanaforge irányító tanácsa teszi meg, melyet az edentiai Fenségesek megerősítenek, a Jerusem Kinevezett Őre jóváhagy, és a kinevezést Mihály felhatalmazása alapján a szalvingtoni Gábriel véglegesíti.” Az állandó és a nem véglegesített tagok is teljes hatáskörrel bírnak. 114:2.5 Azonban e hatáskör mindegyikük esetében csak a halandói továbbélés bizonyos területeit tekintve nevezhető teljesnek. 114:2.2 Ezen igazgatótanács azokat a tevékenységeket felügyeli, melyek a Teremtő Mihályunk utolsó alászállásának földi tényeiből fakadnak. A bolygófelügyelők azon Ragyogó Estcsillagon keresztül tartják a kapcsolatot Jézussal, aki a halandói megtestesülése során is végig kísérte. 114:2.3 A bolygófelügyelők tanácsának hivatalból kinevezett vezetője a Satania Kinevezett Őre. 114:2.4 A bizottság tagjai egyben „tanácsadó felügyelőkként is tevékenykednek a csillagrendszer harminchat másik, felkelés miatt elszigetelt világán”. Külön-külön és gyakran ellátogatnak e bolygókra, és „nagyon hasznos segítséget nyújtanak Lanaforge-nak, a Csillagrendszer Fejedelemnek abban, hogy közvetlenül és megértően intézhesse e bolygók ügyeit”. 114:2.5 Azonban főként „az urantiai halandó emberfajták jó sorának és fejlődésének biztosításával foglalkoznak”. Ők csak az Urantia ügyeit felügyelik közvetlenül, 114:2.6 feltehetőleg addig, amíg a következő események valamelyike meg nem valósul:

a) „a jelenlegi megítéltetési időszak végének eljövetele,”

b) „Makiventa Melkizedek tényleges hivatalba lépése,”

c) „a Lucifer-féle lázadás kivizsgálásának befejezése”,

d) „vagy Mihály újbóli megjelenése az utolsó megtestesülésének világán.” 114:3.1 Száz földi évenként a 24 bolygófelügyelő a testület végrehajtó képviselőjeként állandó főkormányzót jelöl ki, aki ez idő alatt az Urantián tartózkodik. Lásd még „bolygók felügyelő bizottságai” „főkormányzó (urantiai ~)”

- húsvér test (halandói ~): 120:0.2 A Jézus által teremtett értelmes, saját akaratú teremtmények legalsóbb rendjének anyagi teste. Lásd még „test (emberi ~)” „test (az ember tapasztalásában)”

- Húsvét-szigetek: 78:5.7 vallási és igazgatási központja volt több, azóta elmerült földterületnek. 79:1.3 Kr.e. 8000 táján az aszály miatti andita vándorlások 79:1.6 a csendes-világtengeri szigetek népeinek többségét magasabb fejlettségi szintre emelték. 78:5.7 Az andita tengerészek – a velük tartókkal együtt – élőlénytanilag is módosították az útjukba eső őslakos csoportokat.

- hűség: 39:4.11 „a világegyetemi testvériség értelmes megbecsülésének gyümölcse”, 3:5.12 „a legfelsőbb rendű kötelesség magunkénak tekintése”. „Az állhatatosság értékét az elbukás benne foglalt veszélye jelenti.”53:4.6 Az Isten irányában nem csak elvi szintű, hanem gyakorlati odaadásban is megnyilvánul. Önkéntes, őszinte és nem enged az értelmi álokoskodásnak. 100:5.3 A hűség akkor nyilvánul meg a legfelsőbb eszményképek irányában, ha az Isten-tudat lelki, érzelmi és szellemi megélésén alapul. 100:1.4 „A gyermekekre csak a felnőtt társaik hűsége van tartósan nagy hatással; a szabálynak, sőt a példának sincs tartós hatása. A hűséges személyek gyarapodó személyek, és a gyarapodás hatásos és ösztönző valóság. Élj hűségesen ma – növekedj – és a holnap gondoskodik magáról.”

- hűség (vallásos ~): 100:3.1 a tartalmában fenségesen magasztos és megszentelt teljességgel bír. A vallásos „hűségelemek társadalmilag hatékonyak és szellemileg előrevivők.” 100:5.3 A hűség akkor nyilvánul meg a legfelsőbb eszményképek irányában, ha az Isten-tudat lelki, érzelmi és szellemi megélésén alapul.

- hűtlenség: 89:10.2 a hűség halála az isten nélküli eszményképekhez való kötődésben nyilvánul meg. A hűtlenség fokozatai – „az ingadozás részleges hűsége; a szembenállás megosztott hűsége; a közömbösség haldokló hűsége; és a hűség halála”. 89:10.5 „A bűn megvallása a hűtlenség bátor elutasítása”. A hűtlenségnek vannak következményei a téridő világában.