Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (J-J)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„J”

- Jahve: 96:1.11 a Hóreb-hegy szelleme, a héber szemiták istene. 95:7.5 A szemita zsidók kezdetben tűzhányó szellemnek tartották. 96:1.11 Kr.e. 2000-ig a Sinai-hegy tűzhányóként működött, és ennek következtében a környezetében lakó bediunok erősen tisztelték a Hóreb-hegy szellemét. Őt tartották a többi isten közül a legfelsőbbnek. 130:3.4 A Jahve kép „a Melkizedek kinyilatkoztatásaiból és Ábrahám szövetségéből kifejlődött Isten.” 96:1.15 A Jahve felfogás fejlődése az Egyetemes Atya eszméjének kialakulásához vezetett. Tartalmilag a Jahve fogalom a Hóreb-hegy törzsi istenétől a szeretetteljes és irgalmas teremtő Atyáig fejlődött.

- jang és jin: 111:0.4 Az emberi lény két oldalának, a léleknek és a szellemnek kínai eredetű értelmezése.

- Jansad: 76:3.3 Évaszon legidősebb fia. Ádámot követően ő lett az ádámfi törzsek vezetője.

- Japán: 79:6.3 népének elődei Kr.e. 12 000 táján hagyták el Kína területét, részben az északi kínai törzsek tengerpart menti nyomulása miatt, részben pedig ama törzsfőnökük kezdeményezésére, akit fokozatosan isteni személyiségként kezdtek tisztelni.

- Jaram: 93:5.5 Melkizedek hettita tanítványa. Makiventa általa hívta meg Ábrahámot és Nahort Sálembe. De ezt a meghívást csak Ábrahám fogadta el.

- javas ember: 69:3.5 ők alkották az első hivatásos osztályt, akik felmentést kaptak a fizikai munka alól. 70:5.8 Egyes korai közösségeket főnökként ők irányítottak. Egy személyben léptek fel papként, gyógyítóként és elsőszámú vezetőként.

- Jákob (1): 93:9.5 Izsák fia és Ábrahám unokája. Nehezen tudta felfogni a Melkizedek hagyományok jelentőségét.

- Jákob (2) : 124:2.4 Jézus egy évvel idősebb, 123:1.4 legjobb gyermekkori barátja, akivel felnőve is hű társak maradtak. 123:6.9 A szomszédban laktak. 124:2.4 Jákob apja kőművesként Jézus apjának az üzlettársa volt. Mivel a gyermek Jézus nem ment bele testi küzdelmekbe a jogaiért, ezért Jákob sokszor érzett késztetést arra, hogy megvédje őt, vagy megbüntesse Jézus támadóit.

- János (Zebedeus ~): 129:2.3 Már azelőtt Jézus barátja és bizalmasa lett, hogy apostol vált volna belőle. Jézusnak a színre lépése előtt megvalósított utazásai idején, a Zebedeusnál letétbe helyezett keresményéből János vitt minden hónapban pénzt Jézus Názáretben élő apai családjának. Sőt arra is ígéretet tett, hogyha Jézus pénze időközben elfogyna, akkor a saját keresetét fogja megosztani Jézus édesanyjával. 129:2.11 Jézus távollétében János „minden hónapban ajándékot vitt Máriának és Rúth-nak.”

- János szerinti evangélium: 121:6.6 A Jézus földi életéről szóló beszámolók utolsó darabja a nyugati népeknek szól és a történetet az alexandriai keresztények nézőpontjából láttatja. 121:8.10 Nagyrészt Jézusnak a Júdeában és Jeruzsálem környékén végzett, mások által nem közölt tevékenységéről szól. Az evangéliumot Nátán, egy cezáreai görög zsidó írta le János kérésére Kr.u. 101-ben, János emlékanyagára támaszkodva. János ismerte a másik három, akkor már meglévő evangéliumot is.

- játék: 74:6.7 örömöt szerző és felüdülést adó tevékenység, melyben kedvtelésből merülhetünk el. A mai kor emberfajtáinak játékossága nagyobbrészt az ádámi törzstől származik. 88:1.8 „Az emberiség első játéka a tartósított köldökzsinór volt.”

- jávai ember: 64:1.6 Andon és Fonta leszármazottai.

- jelentéstartalmak: 111:4.2 „a felismerés és a megértés társulásából származnak.” Nem léteznek egy teljesen érzékelésen alapuló vagy anyagi működésű világban. Csak „az emberi tapasztalás belső vagy anyagfeletti szféráiban érzékelhetők.” Lásd még „felismerés” „megértés”

- jelentéstartalmak-értékek: 106:6.1 „lehetetlenség elérni az abszolút többlettartalmak teljes kinyilatkoztatását az abszolútat el nem érő mindenségrend keretein belül.”

- jelentéstartalom: 100:3.4 A tapasztalás adja hozzá az értékhez, elősegítve annak méltánylását és tudatosulását.

- jelkép: 85:3.5 A vallásban helyettesítheti az eredeti imádati ideát. Ebben az esetben a jelkép alkalmazása jónak mondható.

- jellem (emberi ~): 28:6.14 Mutatja az egyén felelősségvállalási, bizalom-megőrzési és küldetés-teljesítési képességének határait. 81:6.6 Egy ember jellemében az erkölcsi és szellemi érték az anyagi jólét hiányában is létrejöhet. 111:4.12 A benső alkotókészség a személyiség szerves egésszé rendezésén és a sajátlényeg egyesítésén keresztül járul hozzá a jellem megnemesítéséhez. 117:5.13 Amikor az ember a döntésének megfelelően cselekszik, akkor az ebből származó tapasztalásának jelentéstartalmai és értékei „mindörökre az ő örök jellemének részévé válnak.” Az ember mindenségrendi értelemben vett erkölcsi és isteni értelemben vett szellemi jellemmel bír. A jellem által jelennek meg a teremtmény azon személyes döntései, melyeket „az őszinte istenimádat megvilágosított, az értelmes szeretet megdicsőített és a testvéri szolgálat kiteljesített.”

- jellem (igaz ~, nemes ~): 103:5.7 Erényekkel bír. 101:6.7 Az a személy birtokolja, akinek a gondolat-döntései összehangoltak, az eszményképei okszerűek és azonosul az isteni igazsággal. Az igaz jellem birtoklása az előfeltétele annak, hogy a halandó bebocsátást nyerjen a morontia világok egyre szellemibbé váló valóságaiba. 127:3.14 A nemes jellem kialakulásához a bizakodó bátorság, a megélhetési nehézségek ellenére is hozzájárul.

- jellemfejlődés: 76:2.6 Az öröklött sajátságoktól, a környezettől és a képzéstől függ. A jellem alapját az öröklött sajátságok képezik. Az alsóbbrendű környezet – különösen a gyermekkorban – képes semlegesíteni az öröklött kiváló sajátosságokat. Amíg „a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését, addig a rossz környezet igen hatékonyan elronthatja a kiváló örökséget is, legalábbis a fiatalabb életkorban. A jó közösségi környezet és a megfelelő oktatás nélkülözhetetlen táptalaj és környezet ahhoz, hogy a jó örökségből a legjobbat lehessen kihozni.” 28:6.15 A jellemfejlődés többletfelelősség vállalást tesz lehetővé. 81:6.26 A jelenlegi nemzedék otthonai, templomai és iskolái előre meghatározzák a következő nemzedék jellemfejlődésének irányvonalát.

- jellem-gyümölcsök (a szellem gyümölcsei): 34:7.1; 34:6.13 „a szeretet, az öröm, a békesség, a béketűrés, a szelídség, a jóság, a hit, az alázatosság és az önmérséklet”.

- jellemvonások (emberileg kívánatosak): 64:7.20 bátorság, merészség, hősiesség, állhatatosság, nemes odaadás.

- Jeremiás: 97:6.1 héber látnok, aki a népe Jahve Istenének nemzetközivé tételén munkálkodott. 97:6.2 Határozottan „állította, hogy Jahve nem áll a héberek mellett a más népekkel vívott küzdelmeikben.” Hirdette, „hogy Jahve az egész föld, minden nemzet és minden nép Istene.” 97:6.3 Jeremiás tanított az első Ésaiás által ábrázolt igaz és szeretetteljes Istenről is. „Igen, örökkévaló szeretettel szerettelek téged; azért terjesztettem reád az én szeretetemet.” 97:8.3 A jövőre nézve Jeremiás a zsidók számára „a belső igazságosság korát – a szív tábláira írott szövetséget – hirdette.” 97:9.22 Jeremiás szólt Jeruzsálem elestéről is. 97:6.4 Nem volt népszerű a héber vezetők körében, amikor Jeruzsálem feladását tanácsolta Nabukodonozor babiloni király ostroma idején.

- Jerusem: 45:0.1 a helyi csillagrendszerünk – Satania – igazgatási központja. Ötvenhét épített szférából áll, vagyis a Jerusemből, hét nagy segédszférából és negyvenkilenc kis-segédszférából. Az Urantiánál százszor nagyobb, de a gravitációja kisebb. 45:0.3 Saját világítása, fűtése, víz-és energiaellátása van. 46:4.8 Egyszerre anyagi, morontiai és szellemi központ. 46:1.1 Ezer szélességi övezetre és tízezer hosszúsági területrészre van felosztva. Hét nagyobb városa és hetven kisebb igazgatási központja van. 46:2.8 A legmagasabb helye a négyezerötszáz méteres Szeráf-hegy, mely a szállító szeráfok kiindulási pontja. 46:1.2 A szabvány mérföldje közelítőleg hét urantiai mérföldnek (11,2 km) felel meg. Súlyegysége a „gradáns”, amely az ultimatonra épülő tízes számrendszeren alapul. Közelítve 280 grammot nyom. A Satania bolygó egy óra négy perc és tizenöt másodperc híján három urantiai nap alatt fordul meg a tengelye körül. Egy csillagrendszeri év pedig száz jerusemi napból áll. 46:1.3 A bolygó az energiáját a tér energiatöltéséből kapja a szféra körüli körzetcsatornákon keresztül. Ezen energiának a fizikai vezetőcsatornán való áramoltatása – a vezeték ellenállás során fejlődő hő által – egyenletes hőmérsékletet biztosít. A teljes fény időszakában 21, a fényszegény időszakban pedig 10 Celsius fok körüli a hőmérséklet. 46:1.4 A világítást a százezer központból felsugárzott, majd a levegőkupoláról (46:1.6 ionizálódott légréteg) visszaverődő egyenletes fény adja. 46:1.5 E fény hőereje kicsi. Az ilyen típusú világok nem fénylenek a térben. 46:1.7 E világítás a jerusemi nap hetvenöt százalékán át teljes. 46.2.2 A fényszegény állapot idején a három gázból álló légkörében a nedvesség kicsapódik. Az egész bolygó keringető vízellátással rendelkezik, mely a magas területekre is elér a gazdag növényi és állati élet kiszolgálása céljából. 46:2.3 A harmadik légköri gáz a morontia légzéshez szükséges. 46:2.4 A fizikai személyek és anyagok szállítását a szállítómadarak és az óránként nyolcszáz kilométeres sebességű anyagi szerkezetek révén végzik. 46:2.5 A bolygón az élet tíz megkülönböztethető egysége létezik, melyek egymáshoz való viszonya alkotó alkalmazkodást mutat. 46:2.7 A szféra gyártó- és kutató övezete magas fokon gépesített, ennek hátrányai nélkül. 46:4.6 A csillagrendszeri lakó- és igazgatási tevékenységek körökbe, négyzetekbe, téglalapokba és háromszögekbe való elrendezése a Nebadon minden csillagrendszeri központján általános.

- jerusemi háromszögek: 46.4.5 a helyi igazgatási területek. 46:8.1 A szokványos helyi ügyeket a száz háromszögből álló egységből irányítják, melyek tíz igazgatási építmény köré csoportosulnak. E háromszögeket pedig a csillagrendszeri történelem körképszerű látványa övezi.

- jerusemi híradások: 46:3.1 világegyetemi térjelentések, mely lehet

a) felsőbb-világegyetemi,

b) paradicsom-havonabeli,

c) helyi világegyetemi központi

d) csillagvilági központi és

e) helyi világokról érkező.

Az első két híradást az üvegtenger kristályának segítségével, az utolsó hármat pedig egy hármas kört alkotó állomáscsoport útján fogják és közvetlenül meg is jelenítik azokat. 46:3.2 A hírfogadó terembe továbbított látható és hallható adásokat több mint ötmilliárd anyagi és morontia lény élvezheti. 46:3.3 A híradások hatékonyan vetítik előre a halandó túlélőkre váró egyre magasabb szintű szépséget és nagyszerűséget. 46:3.4 Mihály üzenetei a főangyali körön át is érkezhetnek.

- jerusemi körkép: 46:5.23 az angyalok köreit övezi. A kerülete ötezer szabványmérföld. Rendeltetése a Satania csillagrendszer benépesített, felemelkedő bolygói adott helyzetének bemutatása.

- jerusemi körök: 46:4.2 a nem honosok lakóterületei. 46:5.1 A világegyetemi élet e nagyobb csoportjai,

„46:5.2 1. Az Istenfiak körei.

46:5.3 2. Az angyalok és a főszellemek körei.

46:5.4 3. A Világegyetemi segítők körei, közéjük sorolva azokat a teremtményi-háromságot elért fiakat is, akiket nem jelöltek Háromsági Tanító Fiaknak.

46:5.5 4. A Fizikai Főszabályozók körei.

46:5.6 5. A kijelölt felemelkedő halandók körei, közéjük sorolva a köztes teremtményeket is.

46:5.7 6. Az önkéntes telepes csoportok körei.

46:5.8 7. A Végleges Testület körei.”

46:5.9 A lakócsoportok mindegyike hét egyközepű, egyre magasabban elhelyezett körből áll. Bár mintájuk ugyanaz, de a méretük és az anyagösszetételük eltérő.

- jerusemi létpolgárság: 47.10.4 a helyi csillagrendszer-központ állandó lakos besorolása.

- jerusemi négyzetek: 46:4.3 a csillagrendszer végrehajtói-igazgatási területei. 46:6.1 Ezer van belőlük, melyeknek mindegyike száz kisrészlegre van felosztva. Minden kisrészleg tíz alcsoportból áll. Az ezer négyzet pedig tíz nagy igazgatási egységet alkot a következők szerint.

„46:6.2 1. Fizikai fenntartás és anyagi fejlesztés, ezek a fizikai erőtér és energia területei.

46.6.3 2. Döntőbíráskodás, erkölcstan és igazgatási bíráskodás.

46:6.4 3. Bolygói és helyi ügyek.

46.6.5 4. Csillagvilági és világegyetemi ügyek.

46:6.6 5. Oktatás és egyéb Melkizedek tevékenységek.

46:6.7 6. Bolygói és csillagrendszeri fizikai fejlődés, a sataniabeli tevékenységek tudományos területei.

46:6.8 7. Morontia ügyek.

46.6.9 8. Tisztaszellem-tevékenységek és -erkölcstan.

46:6.10 9. Felemelkedési segédkezés.

46.6.11 10. Nagy világegyetemi bölcselet.”

46:6.12 Mivel a terület épületei átlátszóak, ezért az ott folyó csillagrendszeri tevékenységek a hallgató-látogatók számára is megfigyelhető.

- jerusemi téglalapok: 46:4.4 az alsóbbrendű honos élet otthona. A bolygón ezer ilyen téglalap van. 46:7.1 E terület közepén a spornagia hatalmas kör alakú telephelye található.

- jerusemi végrehajtó tanács: 45:3.9 a Satania csillagrendszer legfelsőbb – tizenkét tagú – tanácsadó testülete. 45:3.22 A lázadás előtt e tanács három, rendszeres időközönként megválasztott tagja képviselte a helyi csillagrendszert a világegyetemi központ végrehajtó tanácsában. 45:3.9 A következő tagokból áll.

„45:3.10 1. Hanavard, a Lanonandek elnök.

45:3.11 2. Lanaforge, a Csillagrendszer Fejedelem.

45:3.12 3. Manszurótia, a Fejedelem első segédje.

45:3.13 4. A sataniai melkizedekek főnöke.

45:3.14 5. A sataniai élethordozók megbízott vezetője.

45:3.15 6. A végleges rendű lények sataniai főnöke.

45:3.16 7. Az eredeti sataniai Ádám, az Anyagi Fiak felügyelő vezetője.

45:3.17 8. A sataniai szeráfseregek igazgatója.

45:3.18 9. A sataniai fizikai szabályozók főnöke.

45:3.19 10. A csillagrendszeri morontia erőtér-felügyelők igazgatója.

45:3.20 11. A csillagrendszeri köztes teremtmények megbízott vezetője.

45:3.21 12. A felemelkedő halandók testületének megbízott vezetője.”

- Jethró: 95:5.3 Mózes apósa. 96:4.2 El Elyon kéni származású imádója volt. Mózes az apósa hatására vált El Elyon hívővé.

- Jézus (a Mihály rendből): 92:1.5 „a vallásos élet legmagasabb rendű kinyilatkoztatása”. 93:10.7 Jézus az urantiai győzelmével Kaligasztia és Ádám utódjává is vált.

- Jézus (jellemzők): 122:2.3 A zsidó nép lelki gyógyítója.

- 122:2.3 Az egész emberiség szellemi-felszabadítója.

- 122:3.1 Elhozta a mennyországot a földre az emberek közé.

- 122:4.2 „Az ő küldetése minden emberfajtára és népre irányult, nem csak valamely népcsoportra.”

- 102:3.14 Általa az Isten kinyilatkoztatja magát az embernek.

- 100:4.4 Nagy értéket tulajdonított az embereknek, ezért szerette őket.

- 100:5.10 Az élete utolsó éveiben közvetlen közösségben volt a Gondolatigazítójával.

- 100:5.11 „Jézusnak nem voltak tudatalatti káprázatai vagy tudatfeletti képzelgései.”

- 100:7.1 Jellembeli tökéletességet ért el.

- 100:7.1 + 100:7.4 A személyisége arányosan, kiegyensúlyozottan volt egyesített.

- 100:7.2 A kedvessége kimeríthetetlen volt.

- 100:7.2 A jelleme rendíthetetlen erőt sugárzott.

- 100:7.2 Őszinte és üdítően hiteles volt.

- 100:7.2 Úgy élte meg az igazságot, ahogyan azt tanította.

- 100:7.2 „Feltétlen hűséggel viseltetett minden igazság iránt.”

- 100:7.3 Belátó, közvetlen és gyakorlatias volt.

- 100:7.3 A terveit szent józan ész jellemezte.

- 100:7.3 A tanításaiban és a tetteiben az „éleslátás párosult a helyes cselekvés felismerésének rendkívüli érzékével.”

- 100:7.4 Jézus tele volt vakbuzgóság nélküli isteni lelkesedéssel.

- 100:7.4 Érzelmileg is tevékeny volt.

- 100:7.4 Nagy képzelőerővel bírt.

- 100:7.4 Bátran, de körültekintően nézett szembe az élet tényeivel.

- 100:7.4 Rokonszenvező volt érzelgősség nélkül.

- 100:7.4 Jámbor volt álszentség nélkül.

- 100:7.5 „Megingathatatlan önbizalommal beszélt és kikezdhetetlen tekintéllyel tanított.”

- 100:7.7 Őszintén bízott a mennyei Atyjában.

- 100:7.12 Az „Atya ügye mellett” kötelezte el magát.

- 100:7.9 Hű volt a meggyőződéseihez és kitartott a mennyei Atya akaratának megcselekedésében.

- 100:7.7 Tökéletes hittel bírt, önteltség nélkül.

- 100:7.8 Az embereket a testvéreiként szerette.

- 100:7.8 „Ahol csak járt jót tett.”

- 100:7.9 Jókedvű és derűlátó volt, 100:7.12 de a derűjét és a lelkesültségét mindig ellenőrzés alatt tartotta.

- 100:7.9 Megindító figyelemmel szerette az embereket és hitt bennük.

- 100:7.10 Nemes lelkű volt.

- 100:7.11 Nyílt, őszinte és pártatlan volt.

- 100:7.13 „Örvendező volt és ugyanakkor szerény is.”

- 100:7.14 „A bátorságával csak a türelme ért fel.”

- 100:7.15 A bátorsága nemes volt és hősies.

- 100:7.15 A bátorsága hitből született, melyet az értelme szabályozott.

- 100:7.14 „Sohasem sietett; a lélekjelenléte fenséges volt.”

- 100:7.14 Gyakran volt ingerült a rosszal szemben, és türelmetlen a bűnnel, ami azonban nem keltett benne dühöt a bűnös iránt.

- 100:7.16 Tiszteletben tartotta a társai hamis istenimádását, de felszólalt a vallási hagyományok ellen és támadta az emberi hiedelem tévedéseit.

- 100:7.18 Jézus ma is „folytatja a halandói tapasztalás egyesítését és az emberi törekvések összehangolását. Életet egyesít, jellemet nemesít és tapasztalást egyszerűsít. Belép az emberi elmébe, hogy felemelje, átalakítsa és átlényegítse azt.”

- 101:6.5 A felemelkedése után „a Felsőség megtapasztalásának, a Legfelsőbb felismerésének urává lett”.

- 101:6.5 „ő az egyetlen személy, aki a Nebadonban korlátlan képességgel rendelkezik a Legfelsőbb valóságának megtapasztalására”.

- 101:6.17 A mennyei Atya elérését lehetővé tevő új, élő utat világított meg a halandók számára.

- 106:2.6 Osztozik az Atya paradicsomi tökéletességében.

- 106:2.6 „olyan, mint a paradicsomi Atya”.

- 109:6.6 „a halandói tapasztalásban elérhető szellemi értékeket teljes mértékben kimerítette.”

- 117:1.4 Emberként való megtestesülése által elérte a teremtményi tapasztalás csúcsát.

- 117:1.8 Teremtő.

- 117:1.8 „a Teremtő Atya isteni szeretetét nyilvánította ki földi gyermekeinek.”

- 117:3.3 „ő az öntudat anyagi szintjéről az Isten-tudat szellemi szintjére vezető élő út.”

- 117:3.3 Ő az egyéntől az Istenhez felfelé vezető élő út.

- 119:0.7 A Nebadon Teremtő Mihályaként a helyi világegyeteme szervezését 400 milliárd évvel ezelőtt kezdte meg.

- 119:1.1 A teremtményi alászállásaival a paradicsomi Atyja akaratának tett eleget.

- 120:4.2 Kettős eredetű, de nem kettős személyiség.

- 120:4.2 „emberben megtestesült Isten volt.”

- 120:4.2 „egyesített lény volt.”

- 120:4.3 „Isten és ember volt”, sőt mindörökké Isten és ember marad egy, egyesített lényként.

- Jézus (tanításai, munkássága): 121:5.18 „az Istennél való fiúi elismerésről szóló evangélium”.

- 100:7.5 Kiemelte a szeretetet és a kegyelmet a félelem és az áldozás ellenében.

- 99:5.3 Ellene mondott a hagyománynak, és az emberiséget a legmagasabb rendű eszményképeinek elérésére hívta fel. Arra, hogy mindenki törekedjen a tökéletesség elérésére, mivel a mennyei Atya is tökéletes.

- 99:5.5 „Jézus az ember méltóságának helyreállítására törekedett, amikor kijelentette, hogy minden ember az Isten gyermeke.”

- 100:7.6 A követőit arra buzdította, hogy minden népnek hirdessék az evangéliumot.

- 100:7.6 Mindenkit magához és a követésére hívott.

- 100:7.10 Tanította, hogy „áldottabb dolog adni, mint kapni”.

- 100:7.10 Azt mondta, hogy „ingyen kaptál, adj hát önként”

- 100:7.10 Tanította, hogy hinni kell az üdvözülésben, „Mert mindenki, aki keres, kapni fog.”

- 100:7.13 Folyton hirdette, hogy „örvendezzetek és legyetek szerfölött boldogok”.

- 100:7.15 A jelmondata ez volt – „ne féljetek”.

103:4.4 „elvetett mindenféle áldozási és vezeklési szertartásrendet.”

- 103:4.4 Azzal, hogy az embert az Isten gyermekének mondta,

- 103:4.4 lerombolta az alapját minden kitalált bűnösségnek, és

- 103:4.4 lerombolta az ember világegyetembeli elszigeteltség-érzését.

- 103:4.4 A „teremtmény-Teremtő viszonyt gyermek-szülő alapra helyezte.”

- 103:5.6 Irányt mutatott arra nézve, hogy miként tegyünk az önnön valónk javára úgy, hogy közben a legnagyobb számú más sajátlényeg javára is teszünk.

- 103:9.4 Az élete és a tanításai „megfosztották a vallást a varázslási babonaságoktól, a mitológiai káprázatoktól és a hagyományos tantételesség béklyójától.”

- 104:2.4 „emlékeztette a követőit arra, hogy az igazságtétel sohasem személyes cselekedet; ez mindig a csoport tevékenysége.”

- Jézus aranyszabálya: 123:5.11 Mint a zsidó iskolások, Jézus is hétéves korában választotta. Ez vezérelte őt a tanulmányai során. „Születésnapi szöveg”-nek is nevezték. Jézus Ézsaiás prófétától választott: „Az Úr Isten szelleme van énrajtam azért, mert fölkent engem az Úr; elküldött, hogy örömhírt vigyek a jámboraknak, meggyógyítsam a megtört szívűeket, szabadulást hirdessek a foglyoknak és megoldást a megkötözötteknek.”

- Jézus emberi természete: 122:5.3 A „szokatlan szelídségének és bámulatos rokonszenvező-megértő jellemvonásának jelentős részét az apjától örökölte; a nagy tanítói tehetségét és a jogos felháborodásra való erőteljes képességét az anyjától kapta.” Apai örökség volt továbbá az elmélyült gondolkodásra való hajlam és az istenimádatra való készség, valamint az időnkénti szomorúság. Az anyja természetéből derűlátást és határozottságot is örökölt. De „Mária alkata érvényesült az isteni Fiú létpályáján, amint felnőtt és megtette a felnőttkori életének nagy jelentőségű lépéseit.” 122:5.4 „Jézus Józseftől szigorú felkészítést kapott a zsidó szertartásrendek alkalmazása és a héber írások szokatlanul alapos megismerésére való törekvés terén; Máriától a vallásos élet szélesebb nézőpontját és a személyes szellemi szabadság szabadelvűbb felfogását kapta.”

- Jézus élete: 102:8.7 A legmagasabb rendű kinyilatkoztatott vallás a Nebadon világegyetemben.

- Jézus élet útja (életének főbb állomásai): 122:8.7 Jézus, Kr.e. 7. augusztus 21-én délben született Betlehemben. 122:8.4 Ezt követően, több mint egy évig élt itt. 122:10.4 Mivel Heródes meg akarta öletni, ezért a szülei Kr.e. 6. október közepén az egyiptomi Alexandriába vitték, ahol a család József távoli jó módú rokonainál két teljes évet töltött. 123:0.4-06. Mária és József Kr.e. 4 októberében tért vissza Alexandriából Názáretbe. 123:1.2 Ekkor Jézus „hároméves és kéthónapos volt.” 123:2.1 Miután Jézus elérte az első személyes, őszinte erkölcsi döntésének korszakát, Kr.e. 2 február 11-én Gondolatigazító költözött belé. A paradicsomi Atya ezen isteni ajándéka korábban Makiventa Melkizedeknél szolgált és gyűjtött működési tapasztalatot. Ezen történésnek Jézus nem volt tudatában. 123:2.14 Már gyermekkorában elkezdte az arámi, a görög és a héber nyelv tanulását, melyeken később írt, olvasott és folyékonyan beszélt. 123:5.2 Hét és tíz éves kora között Jézus a názáreti zsinagóga elemi tanodájába járt. A tanoda felsőbb osztályait a tíz és a tizenharmadik életéve között végezte. Ezt követően vált a parancsolat fiává, Izráel államközösségének felelős polgárává, aki részt vehet a páska-ünnepen, Jeruzsálemben. 125:6.5 Közel tizenhárom éves, amikor az állampolgárrá avatását követően Jeruzsálemben, a templomi viták során három napra teljesen megfeledkezik az emberi szüleiről. 126:2.1 Kr.u. 8-tól, az apja halálát követően Jézusnak egyszerre kellett szembenéznie 126:0.1 a küldetése megtalálásának feladatával, a kamaszkor problémáival és 126:2.2 az apai családja létfenntartási kihívásaival. 126:3.1 Tizenöt éves korától Jézus egy sokgyermekes, apa nélküli család fenntartója lett. 126:3.3 Az általunk „Mi Atyánk” kezdettel ismert imát Jézus tizenöt évesen alakította ki az apai családja számára. 126:4.1 „A tizenötödik születésnapja elérkeztével Jézus hivatalosan is elfoglalhatta a zsinagóga szószékét a szombati napon.” 129:1.1 Kr.u. 21 januárjában a huszonhét éves Jézus elhagyta az apai családja házát. 129:1.3 Több mint egy évig Zebedus hajóépítő műhelyében dolgozott, 129:1.8 és az adófizetés során „kapernaumi szakképzett kézműves”- ként vétette magát nyilvántartásba. 129:2.7 Jézus huszonnyolc éves korában sok időt töltött Annás társaságában Jeruzsálemben, akihez Zebedeus felesége, Szalómé ajánlotta be. 129:3.1 „Jézus egész huszonkilencedik éve azzal telt, hogy végigjárta a földközi-tengeri világ körüli utat”. 130:0.1  A Rómát is érintő utazás során 129:2.9  két Indiából származó utazót kísért, apát és fiát. 129:3.3 Erről az útról „sohasem számolt be sem a családja tagjainak, sem az apostolainak.” 129:3.8 „A földközi-tengeri medencében tett útjának valódi célja az volt, hogy megismerje az embereket.” 129:4.1 Ez a nyilvános fellépése előtti személyes segédkezésének időszaka volt. 126:2.4 A nyilvános segédkezését a keresztelését követően kezdte meg.

- Jézus fejlődését segítő szempontok (emberi ~): 124:0.1 a) „a saját létkérdéseinek megválaszolásán a legkevesebb nevelési útmutatás mellett dolgozzon”.

b) „nagy számban találkozzon mindenféle társadalmi rendű, a polgárosodott világ minden sarkából származó férfival és nővel.”

- Jézus földi küldetése: 128:7.6 a) „az elsődleges küldetése, hogy megszerezze a teremtményi tapasztalást, elnyerje a főhatalmat a Nebadonban.”

b) „e tapasztalás megszerzésében a legfelsőbb szinten nyilatkoztatta ki a paradicsomi Atyát az Urantia és a maga egész helyi világegyeteme számára.”

c) „E célok mellett, mintegy élve a lehetőséggel, felvállalta e bolygó kusza ügyeinek a rendbetételét is, melyek a Lucifer-féle lázadással függtek össze.”  Lásd még „urantiai alászállás kettős célja (Mihályé)”

- Jézus földi küldetésének természete: 127:1.7 Az igazság tanítója és a mennyei Atyának a világ számára való kinyilatkoztatója. Azért jött, 127:6.16 „hogy kinyilatkoztassa Istent az embereknek és elvezesse az embereket Istenhez”, 126:3.10 hogy „kinyilatkoztassa az Atyja szeretetteljes természetét az egész emberiség számára”. 129:3.5 „Annak a munkának szentelte magát, hogy kinyilatkoztassa a mennyei Atyát a halandó társainak és ugyanakkor elkötelezte magát annak nemes feladata mellett, hogy a halandói földi életét mindvégig ugyanezen paradicsomi Atya akarata szerint éli meg.” Mindazt pedig, ami nem erre vonatkozott a földi élete során, törekedett hangsúlytalanná tenni.

- Jézus földközi-tengeri utazásának állomásai: 130:0.1 – 130:0.3 Jeruzsálem Joppa Cezárea Alexandria Lázea (Kréta) Ciréne Karthágó Málta Szirakuza Messzina Nápoly Kápua ­ Róma Tarentum Nikopolisz Korinthosz Athén Troász Efezus Rodosz Ciprus Antiókhia Szidon Damaszkusz Thapszakusz Lárisza Ur Szuza Kharax.  (Kr.u. 22. április 26. – Kr.u. 23. december 10.)

- Jézus gyerekekhez való viszonya: 129:1.11 Még a Zebedeusnál végzett munkája során is „hiányoztak neki a názáreti ácsműhely mellett játszó gyerekek.”

- Jézus gyermekkori jellemvonásaiból: 123:6.9 A sorsát meghatározó döntéseiben megfontolt volt. Nem változtatott, ha nem volt biztos a mások által javasolt út helyességében.

- 123:6.9 Már nyolc éves korában is kereste a mennyei Atyja akaratát.

- 124:1.4 Felszólalt azokkal szemben, akik az ő rajzai miatt az apját hibáztatták.

- 124:1.13 A maga és a társai számára már kilenc éves korától fontosnak tartotta a fizikai, értelmi és vallási képességek kifejlesztését.

- 124:2.1 Először tíz éves korában kezdett „tudatosulni benne az életküldetésének szokatlan jellege.”

- 124:2.3 A tudásvágya átlagon felüli volt.

124:2.4 Nem ment bele testi küzdelembe, még az őt ért igazságtalanság esetén sem.

- 124:2.5 A pajtásai szerették, mert „megértő rokonszenvet mutatott, mely szeretetre utalt és amely tapintatos könyörülettel volt határos.”

- Jézus gyermeknevelési módszerei: A) 127:4.2 A jócselekedetre való igenlő késztetést alkalmazta ahelyett, hogy a régebbi zsidó módszer szerint a rosszcselekedetet tiltotta volna. „A házában és végig a nyilvános tanítói tevékenysége során Jézus mindig is az intelmek igenlő formáját alkalmazta. Mindig és mindenhol azt mondta, hogy »Ezt tedd – azt kell tenned.« Az ősi tabukból származó nemleges felfogású tanításmódot sohasem alkalmazta. Tartózkodott a rossz hangsúlyozásától, melyre azáltal került volna sor, ha tiltja azt, inkább kiemelte a jót azzal, hogy annak megcselekedésére szólított fel. Az imaidő e házban azzal telt, hogy megbeszéltek mindent, ami csak a család jólétével összefüggött.”

B) 127:4.3 „Három alkalommal, amikor bölcs dolognak tűnt Júdás megbüntetése, amiért bevallottan és szándékosan megszegte a család viselkedési szabályait, a büntetését a többi idősebb gyermek egyhangú döntése szabta ki és azt maga Júdás is elfogadta, mielőtt kimérték volna rá.”

C) Jézus 127:4.4 „irányítási döntéseiben az értelmezésnek olyan üdítő rugalmassága és az alkalmazkodásnak olyan egyedi jellege mutatkozott meg, hogy az apa-bátyjukat átható igazságosság szelleme nagy hatást gyakorolt az összes gyermekre.” Önkényesen sohasem fegyelmezte az öccseit és a húgait, „és ezen egységesen pártatlan elbánás és személyes megítélés miatt az egész család nagyon kedvelte Jézust.”

D) 127:4.5 „Jakab és Simon úgy nőtt fel, hogy megpróbálta követni a jézusi tervet abban, hogy megbékítsék a harcias és néha haragos pajtásaikat a meggyőzés és az ellent nem állás révén, és ebben igencsak sikeresek voltak”. „De az ellent nem állás nem volt családi törvény. A személyes tanítások megszegéséért nem járt büntetés.”

E) 128:7.4 „Jézus a béke híve volt, de folyamatosan kellemetlen helyzetbe hozták őt Júdás harcias fellépései és a számos hazafias kirohanása. Jakab és József amellett volt, hogy Júdást űzzék el a háztól, Jézus azonban nem egyezett bele. Amikor Júdás a türelmüket már komolyan próbára tette, Jézus csak annyit tanácsolt nekik: »Legyetek türelmesek. Legyetek megfontoltak a tanácsadásban és példamutatók az életetekben, hogy az öcsétek előbb ismerje meg a helyesebb utat, és ezzel vegyétek rá, hogy kövessen benneteket.« Jézus bölcs és szeretetteljes tanácsa megakadályozta a család szétszakadását; együtt maradtak.”

F) 128:6.11 „A gyerekeket mindig szívesen látta a javítóműhelyben. Jézus homokot, faelemeket és köveket hordott a műhely melletti részre, és a gyerkőcök csapatostul jöttek, hogy ott játsszanak. Amikor beleuntak a játékba, a bátrabbak belestek a műhelybe és ha az üzlet vezetője éppen nem volt elfoglalt, bemerészkedtek és azt mondták neki, hogy »Jósua bácsi, gyere ki és mesélj nekünk egy jó kis történetet«”. 128:6.10 „Jézus mindig kész volt elhalasztani a világ és a világegyetem dolgával kapcsolatos jövőbeli munkáján való gondolkodást, hogy osztozhasson a gyermekek tiszta örömében és ifjonti boldogságában, akik sohasem unták hallgatni Jézust, amint a Jeruzsálembe tett különböző útjairól beszámolót tartott. Nagyon élvezték az állatokról és a természetről szóló történeteit is.”

- Jézus hite: 101:6.8 „kijelölte az utat az emberi üdvözülés véglegessége, a halandói világegyetemi fejlődés véglegessége felé”.

- 101:6.16 Véglegesen túli valóságokat is kinyilatkoztatott és még a világegyetemi abszolút szintjét is megközelítette.

- 101:6.9 1. Megszabadulást biztosít az anyagi béklyóktól a szellem Istenhez fűződő fiúi viszony személyes felismerése által.

- 101:6.10 2. Megszabadít az értelmi rabságból, mivel az ember megismeri az igazságot és a megismert igazság felszabadítja őt.

- 101:6.11 3. Megszabadít a szellemi vakságtól a halandó lények testvériségének emberi felismerése és a minden világegyetemi teremtmény testvériségének morontia tudatossága által.

- Segít a szellemi valóság felfedezésében és a szellemértékek jóságának kinyilatkoztatásában a tevékeny szolgálaton keresztül.

- 101:6.12 4. Segít megszabadulni a sajátlényeg tökéletlenségétől a világegyetem szellemszintjeinek elérésén, valamint a Havona összhangjának és a Paradicsom tökéletességének végső felismerésén keresztül.

- 101:6.13 5. Megszabadít a sajátlényegtől és az öntudat korlátjaitól a Legfelsőbb elme mindenségrendi szintjeinek elérésén keresztül, továbbá a más öntudatos lények által elért eredményekkel való összehangolódás révén.

- 101:6.14 6. Megszabadít az időtől az Isten-felismerésben és az Isten-szolgálatban való végtelen fejlődés örökké tartó életének elérése révén.

- 101:6.15 7. A végestől való megszabadulás, valamint az Istenséggel tökéletessé tett egység által és a Legfelsőbb révén illetve rajta keresztül a teremtménynek megadja a lehetőséget „a Végleges tapasztalás-meghaladó felfedezésére az abszonitnak a véglegességi állapot utáni szintjein.”

- 101:6.17 A halandó ember is szert tehet Jézus hitére. Lásd még „hétszeres megszabadulás”

- Jézus jelleme: 126:2.7 Már tizennégy évesen is „Nagyvonalú volt, de mértékletes; takarékos volt, de nagylelkű.” 126:3.8 „Jézus tévedhetetlen képességgel rendelkezett az igazság felismerésére, és az igazság befogadásában ő sohasem tétovázott, függetlenül attól, hogy az milyen forrásból is származott.” 127:1.2 Kamaszkorára Jézus józan és komoly lett, de megmaradt szívélyesnek és rokonszenvezőnek. „A tekintete kedves volt, de fürkésző; a mosolya mindig megnyerő és bizalomkeltő. A hangja dallamos, de nagyon határozott volt; a köszöntése pedig szívélyes, de nem színlelt. Mindig, még a leghétköznapibb kapcsolataiban is megnyilvánulni látszott a kettős természete, az emberi és az isteni. Mindig a rokonszenvező barát és a határozott tanító keverékét mutatta.” Az 127:1.3 „elméje éles és elemző, a kiállása kedves és rokonszenves, a vérmérséklete némiképp hullámzó, de erélyt mutató volt, mely sajátságok együttesen egy erős, feltűnő és vonzó személyiséggé szerveződtek.”

- Húszéves korára Jézus 127:6.12 „Jól megtanulta a felelősségvállalást. Most már tudja, hogy miként kell továbblépni a csalódás ellenére. Bátran talpra áll, amikor a tervei meghiúsulnak és a céljait átmenetileg nem tudja elérni. Már megtanulta, hogy miként legyen tisztességes és méltányos, még az igazságtalanság jelenlétében is. Most tanulja, hogy miként igazítsa hozzá a szellemi életről alkotott eszményképeit a földi létezés gyakorlati igényeihez. Most tanulja, hogy miként készítsen tervet az eszményelvűség felsőbb és távoli céljának eléréséhez, miközben megfontoltan dolgozik a szükségletekből eredő közelebbi és közvetlen cél elérésén. Folyamatosan elsajátítja annak módját, hogy miként egyeztesse össze a vágyait az emberi helyzettel járó hétköznapi igényekkel. Már majdnem tökéletesen elsajátította annak módját, hogy a szellemi hajtóerő energiájával miként működtesse az anyagi szinten való boldogulás működési rendjét. Lassan megtanulja, hogy miként éljen mennyei életet, miközben folytatja a földi létét is. Egyre inkább támaszkodik az ő mennyei Atyjának végső útmutatására, miközben betölti azt az atyai szerepet, hogy utat mutasson a földi családja gyermekeinek és irányítsa őket. Tapasztalatot szerez abban, hogy miként csikarja ki ügyesen a győzelmet a vereség közvetlen jelenlétében is; megtanulja, hogy az idő nehézségeit miként alakítsa át az örökkévalóság győzelmeivé.”

- 128:6.2 Huszonöt éves korára Jézus az emberi faj egyik legerőteljesebb és legkifinomultabb egyedévé vált, mely Ádám kora óta a földön megjelent. Az esze tevékeny, éles és kutató volt. Összehasonlítva a kortársai átlagos elmebéli alkatával, az elmebeli képességei óriási méreteket öltöttek. A szelleme valóban emberien isteni volt.

- 129:4.4 A kinyilatkoztatók a huszonkilenc éves Jézus esetében megjegyzik, hogy ritka jó humora volt.

- Jézus jellemvonásairól a Melkizedek Fiúként történt alászállás idején: 119:1.5 Páratlan bölcsesség, legmagasabb rendű szeretet és kiváló kötelességtudat jellemezte. Lásd még „teremtményi megtestesülések-alászállások (Jézusé)”

- Jézus jellemvonásairól a Lanonandek Fiúként történt alászállás idején: 119:2.6 A Palonia csillagrendszer lakói a „legnemesebb és legjóságosabb uralkodó”-nak tartották. Még az eltévelyedett elődje is pártatlannak, igazságosnak és könyörületesnek ismerte el.

- Jézus jellemvonásairól az Anyagi Fiúként történt alászállás idején: 119:3.5 A türelme, az állhatatossága és a hozzáértése 119:3.4 „bűnbánatra és megtérésre késztette a vétkes Bolygóherceget és annak egész törzskarát”. 119:3.7 Megértő uralkodóként és rokonszenves barátként mutatkozott.

- Jézus jellemvonásairól a felemelkedő halandóként megélt alászállás idején: 119:5.2 Az „elöljárói minden alkalommal hitelesnek és bizalomra érdemesnek találták, a szellemtársai körében pedig kifogyhatatlan tiszteletet és hűséges csodálatot keltett.”

- Jézus jellemvonásairól a morontia halandóként megélt alászállás idején: 119:6.5 Azonosul az Atya ügyével, szereti a teremtményeit és a megértésükre törekszik.

- Jézus kapcsolata az anyjával: Fiatal felnőtt korától a kapcsolatukra az volt a jellemző, hogy 128:7.7 „Mária egyszerűen nem tudta megérteni az elsőszülött fiát.” (Olyan, Messiásnak tulajdonított magatartást várt Jézustól, amire neki nem volt küldetése.)

- Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek:

a) 121:4.2 Az epikureusi: a boldogságot kereste, „azt tanította, hogy az embereknek tenniük kell valamit a földi helyzetük javítása érdekében.” Hatékony volt a babonaság ellenében.

b) 121:4.3 A sztoikus: e felsőbbrendű életfelfogás követői hittek a természetet szabályozó és beteljesítő magasabb rendű értelemben. Hittek az ember isteni lelkében, amely egy „fizikai természetű rossz testbe van bezárva.” Tanításuk szerint az erényes ember úgy nyeri el a jutalmát, hogy összhangban él a természettel és Istennel. Bár törekedtek az egyetemes elmével való összhangra, de az Istent nem tudták Atyaként, magukat pedig az ő gyermekeként látni.

c) 121:4.4 A cinikus: tartalmilag a fennmaradt Melkizedek tanokból építkezett. Egyszerűséget és erényt hirdetett. Eleinte inkább vallás, mint bölcselet volt, így több társadalmi réteget sikerült megszólítania.

d) 121:4.5 A szkeptikus: kijelentése szerint a tudás hamis dolog, „a meggyőződés és a bizonyosság lehetetlen.” E bölcselet a negatív hozzáállása következtében nem terjedt el széles körben.

- Jézus korabeli polgárosodott társadalmat meghatározó hatások:

121:1.4 „1. A római politikai és társadalmi rendszer.

121:1.5 2. A hellén nyelv és műveltség – és bizonyos mértékig a görög bölcselet.

121:1.6 3. A zsidó vallási és erkölcsi tanítások gyorsan terjedő befolyása.”

- Jézus második eljövetele: 114:7.16 Ha előbb nem is, ennek megtörténtekor „gyökeres változások fognak bekövetkezni a bolygó irányításában.” Az igazgatási változások természete előre nem tudható.

- Jézus megkísértése: 53:8.1 Lucifer és Sátán közös kísérlete az Urantián az Emberfia eltévelyítésére. 53:9.2 Megpróbálták elérni, hogy Mihály ne teljesíthesse a megtestesülési küldetését, a Nebadon feletti főhatalom elnyerését.

- Jézus megtestesülési terve: 122:1.3 „úgy tervezte, hogy átlagos emberként jelenik meg a földön, hogy az egyszerű nép is megérthesse és elfogadhassa őt”.

- Jézus tanárai: 123:2.1 A Gondolatigazítója.

- 123:2.3 „Jézus első tanulmányainak legértékesebb részét a szüleitől nyerte az ő elgondolkodtató és kutató kérdezősködésére adott válaszok révén.” 123:5.8 Elsősorban tőlük kapott erkölcsi felkészítést és szellemi műveltséget is.

- 124:0.1 „Názáretben olyan nevelést kapott és olyan képzésben részesült, mely elfogadhatóbb módon készítette fel őt a nem-zsidók megértésére, és amely jobb és kiegyensúlyozottabb képet vázolt fel benne a héber istentan keleti vagy babiloni, és nyugati vagy hellén nézeteinek egymáshoz viszonyított érdemeiről.”

- 124:1.13 Már a gyermekkori utazásai hozzásegítették a szülei és a testvérei alkotta család mélyebb megértéséhez.

- 123:5.14 „Jézus a legelső ismereteit, az otthoni tűzhely mellett szerzetteken kívül, a természettel való tiszteletteljes és rokonszenvező viszonyból kapta.”

- 123:5.8 „Sok értelmi és istentani oktatásban részesült az előéneklő részéről.” 124:3.5 Mikor tizenegy éves volt, „Az előéneklő minden héten egy estét Jézussal töltött, segítve őt a héber írások elsajátításában.”

- 123:5.8 „az elméjének és szívének ama felkészítésében, mely az élet bonyolult kérdéseivel való” megbirkózás próbatételeihez kellett, „az embertársaival való kapcsolatokból részesült.”

- 123:5.15 Nátán, a názáreti fazekas gyakran adott Jézusnak és a barátjának „agyagot, hogy játszanak vele, arra törekedvén, hogy serkentse a képzelőerejüket azzal, hogy különféle tárgyak és állatok kicsinyített másainak elkészítésében való versengésre biztatta őket.”

- 123:6.3 Jézus nyolcéves korában találkozott „egy Damaszkuszból való matematikatanárral, és a számokkal való új műveleteket valamelyest megtanulva éveken át sok időt töltött a matematikával. Kialakult benne a számok, a távolságok és az arányok jó érzéke.”

- 126:2.3 „Mindig is kész volt tanulni még a legkisebb gyermekektől is, de sohasem vetemedett arra, hogy emberi forrásokból tanítsa az igazságot.”

- Jézus tanításai (tartalmi elemek): 101:6.8 a tudást, a bölcsességet, a hitet, az igazságot és a szeretetet arányosan foglalták egységbe.

- Jézus tanításainak célja: 101:6.8 hogy „teljesen és egyidejűleg biztosítson időleges megnyugvást, értelmi bizonyságot, erkölcsi megvilágosodást, bölcseleti kiegyensúlyozottságot, erkölcstani érzékenységet, Isten-tudatot és a személyes továbbélés határozott bizonyosságát.”

- Jézus tanítási módszerei: a) Közel tizenhárom évesen Jeruzsálemben, a zsidó tanítók templomi vitacsoportjában 125:5.8 „A tanítását azokon a kérdéseken keresztül adta át, melyeket feltett. A kérdés ügyes és elmés megfogalmazásával egyszerre kérdőjelezte meg a tanításaikat és sugallta a magáét. A kérdésfeltevésének módjában megnyerően keveredett az éleslátás és a humor, mely révén még azokkal is megkedveltette magát, akik többé-kevésbé nehezteltek rá az ifjúi lelkesedése miatt. Jézus mindig rendkívül egyenes és megfontolt volt a kényes kérdések feltevésekor.”

b) Az istentiszteleten 127:3.8 „rendszerint úgy választotta ki a felolvasandó részeket, hogy nem volt szükség magyarázatra. Nagyon ügyesen úgy rendezte össze a különböző helyekről származó részeket, hogy a felolvasásukkor az egyik magyarázta a másikat.”

c) 129:1.10 Huszonhét és huszonnyolc évesen, a Zebedeusnál végzett munkája idején a kis csoportok részére tartott oktatásait azon a színvonalon végezte, melyet a hallgatósága még képes volt megérteni.

d) 130:1.2 A személyes tanításai során nem mondott olyat, ami a hallgatója „akkori valós életfelfogását váratlanul és alapjaiban ingatta volna meg.”

- Jézus testvérei: 123:1.5 Jakab, Mária és József második fiúgyermeke. Született: Kr.e. 3. április 2-án. 127:4.7 „Jakab kiegyensúlyozott és egyenletes vérmérsékletű ifjúvá cseperedett, de neki nem voltak olyan erős szellemi hajlamai, mint Jézusnak. Azonban sokkal jobb tanítvány lett belőle Józsefnél”.

- 123:2.3 Mirjám, Mária és József első leánygyermeke. Született: Kr.e. 2. július 11-én. 127:4.8 Mirjám nagyon szép, „kiegyensúlyozott és higgadt leány volt, aki nagyon is értékelte a nemes és szellemi dolgokat.”

- 123:4.9 József, Mária és József harmadik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 1. március 16-án. 127:4.7 „József ugyan kitartó volt, de az értelmi szintje nem ért fel a többi gyermekével.”

- 123:6.7 Simon, Mária és József negyedik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 2. április 14-én. 127:4.7 „Simon jó szándékú, de túl sokat álmodozó fiúvá vált. Nehezen szállt le a fellegekből és ez komolyan nyugtalanította Jézust és Máriát. De mindig is jó és jó szándékú gyermek maradt.”

- 124:1.7 Márta, Mária és József második leánygyermeke. Született: Kr.u. 3. szeptember 13-án. 127:4.8 „Márta lassúbb felfogású és kevésbé erélyes, viszont nagyon megbízható és hatékonyan tevékenykedő gyermek volt.”

- 124:3.4 Júdás, Mária és József ötödik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 5. június 24-én. 127:4.7 „Júdás lázító volt. Ő bírt a legmagasabb rendű eszményképekkel, de az alkata szeszélyes volt. Rendelkezett az anyja minden eltökéltségével és harciasságával, sőt még többel is, de nagyon hiányzott belőle az anyja arányérzéke és megfontoltsága.”

- 124:5.2 Ámósz, Mária és József hatodik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 7. január 9-én. 127:3.13 Kr.u. 12 december 03-án halt meg egy heti lázas betegséget követően.

- 126:3.2 Rúth, Mária és József harmadik leánygyermeke. Született: Kr.u. 9. április 17-én. Rúth szinte 127:4.8 „istenítette az ő nagy bátyját és apját”, Jézust.

- Jézus testvéreivel való viszonya: 124:4.3 Jézus nagyon jól kijött Jakabbal, Mirjámmal, Ámósszal és Rúth-tal. Jó kapcsolatot tudott ápolni Mártával. „Ami gondja otthon akadt, az nagymértékben Józseffel és Júdással volt összefüggésben, különösen ez utóbbival.”

- Jézus vallása: 5:4.5 „szabadulás az ember önnön valójától, megszabadulás a teremtmény elszigeteltségét okozó rossz dolgoktól az időben és az örökkévalóságban.” 99:5.3 Jézus vallása az emberi fajt leginkább felélénkítő hatás.

- Jézus viszonyulása a fiatalokhoz: 129:1.9 „Volt valami bizalomkeltő és bátorító Jézus személyiségében, ami mindig megragadta a fiatalokat. Mindig felszabadultnak érezték magukat a jelenlétében. Az ő nagy titka, hogy olyan jól kijött velük, talán abban a kettős tényben állt, hogy mindig érdeklődést mutatott a dolgaik iránt, miközben csak ritkán adott tanácsokat úgy, hogy nem kérték tőle.”

- jézusi evangélium (tanításai): 94:10.3 az Istennel való fiúi viszony, az emberek közötti testvériség és az örökkévaló világegyetemben valósuló örök felemelkedés létpolgársága.

- jézusi vallás: 103:9.4 Tökéletesen üdvözítő örömhír.

- Jézust illető megnevezések: 128:1.10 „az Isten Fia”,

- „az alfa és az ómega, a kezdet és a vég, az első és az utolsó”,

- „Dicsőség Ura”,

- „Világegyetem Ura”,

- „a teremtésösszesség Úr Istene”,

- „Izráel Szentje”,

- „mindenek Ura”,

- „Urunk és Istenünk”,

- „velünk lévő Isten”,

- „olyan névvel bíró, mely fölötte van minden névnek minden világon”,

- „a világegyetem Mindenhatósága”,

- „e teremtésösszesség Világegyetemi Elméje”,

- „Akiben benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse”,

- „Annak teljessége, aki minden dolgot kitölt”,

- „az örökkévaló Isten örökkévaló Szava”,

- „Ő, aki minden dolog előtt volt és akiben minden dolog fennáll”,

- „a mennyek és a föld Teremtője”,

- „a világegyetem Megtartója”,

- „az egész föld Bírája”,

- „az örök életet Adó”,

- „Igaz Pásztor”,

- „világok Megszabadítója”,

- „az üdvözülésünk Vezére”.

- jin: Lásd „jang és jin”

- Joáchim: 122:3.3 Jézus földi édesanyjának, Máriának az apja. Egyben Jézus anyai ágú nagyapja az Urantián. Kétkedő volt Jézus isteni küldetését illetően.

- jog: 70:9.13 Az emberi versengés folyton változó jelenségeihez való tudatos alkalmazkodások a viszonyok szabályozása révén. Viszonylagos és állandóan változó társadalmi játékszabály. Ha a keletkezésére már nem emlékeznek, akkor természetes jognak is mondhatják.

- jog (a kérvényezéshez): 71:2.15 az állampolgár joga arra, hogy meghallgassák. A szabad állampolgársággal együtt járó kiváltság.

- jog (a kormányzáshoz): 71:2.16 a kérvényezés jogának továbbfejlődése a kormányzati igazgatásban való részvételig.

- jog (általános választó~): 71:2.17 bár általános marad mindkét emberi nem esetében, a jövőben külön fejlődik tovább.

- jog (emberi ~): 81:5.6 minden emberi joghoz társul valamilyen társadalmi kötelezettség. A társadalmi csoporthoz tartozó embernek kötelessége a csoportja szolgálata. A társadalomnak az egyéni- és a csoportjogokat is védenie kell.

- : 103:5.7 Minden e létben tett jó közvetlenül járul hozzá a jövőbeli életünk teljesebbé válásához.

- Jób könyve: 96:7.5 tarka képet mutat az Istenségről. Több mint húsz mezopotámiai vallási tanító háromszáz év alatt végzett munkáját tükrözi, 96.7.1 + 95:1.10 köztük a sálemi (Melkizedek-féle) tanoda Kish-beli tanításait is. 96.7.5 A Jób könyvében fellelhető, valódi Istenre vonatkozó eszme a káldeai 96:7.7 Elihutól származik, aki Ur város látnoka és a sálemi hívők papja volt. Általa kerültek be Jób könyvébe a következők is. „Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek isteni igazságosságot ad.” „Ha bármelyik azt mondja, hogy »vétkeztem és az igazat elferdítettem, és ez nem vált hasznomra«, az Isten megszabadítja az ő lelkét a sírba szállástól, és megláthatja a fényt.”

- jómód: 69:2.2 nem természetes adottság. A munka, a tudás és a szervezés eredménye.

- jóság: 56:10.12 A különböző, isteni tökéletességű szintek viszonylagos értékeinek elme általi felismerése. 56:10.10 Magába foglalja az erkölcstani érzéket, az erkölcsiséget és a vallást. 56:10.12 A jóság felismeréséhez szükséges a jó és a rossz közötti megkülönböztetésre képes személyes elme, vagyis az erkölcsi besorolású elme. Aki jóságot birtokol, erkölcsi nagyságot birtokol. A jóság által mérhető az istenséghez való közeledés. 103:9.10 Az ember a szellemi szeretet révén emelkedik fel a jóság szintjére. 117:7.17 A még tökéletlen világokon a jóság az értékekből fejlődik ki.

- jóság (isteni): 56:10.9 a végtelen értékek kinyilatkoztatását jelenti a véges elme számára, felfogható formában. Ezen értékek az emberi felfogóképesség szellemi határáig terjedhetnek. 56:10.17 Megjelenik a Végtelen Szellem sokféle személyiségének szeretetteljes segédkezése által is.

- Jóse: 124:4.8 Szabadelvű názáreti rabbi Jézus korában.

- Jósua: 96.6.1 Mózes szellemi hagyatékénak ápolója. 96:6.3 Igyekezett megtartani a legfelsőbb Jahve fogalmát a héber nép körében. Tanításának lényege szerint, „Jahve szent Isten; féltékeny Isten ő; nem bocsátja meg a ti vétkeiteket és bűneiteket.” E korszakban úgy ábrázolták Jahvét, mint „a hatalom, az ítélet és az igazságosság Istenét.”

- jót tenni (másokkal jót tenni eszme-eszményképe): 103:5.2 „az a késztetés, hogy az ember megtagadjon a tudatos énjétől valamit a szomszédja előnyére”.

- józan ész: 103:6.11 „kiegyensúlyozó hatású”.

- József (Jákob fia ~): 93:9.5 Jákob fia, Izsák unokája és Ábrahám dédunokája. Erősen hitt a Melkizedekkel kapcsolatos hagyományokban. A testvérei főleg emiatt tartották álmodózónak. Egyiptomban elsősorban Ábrahám emléke miatt tisztelték. Nem vállalta el az egyiptomi seregek parancsnoki tisztét. Azért lett polgári intéző, hogy jobban előmozdíthassa a mennyország ügyét.

- József: 122:1.1 Jézus emberi apja. A foglalkozására nézve ács volt, később építésvezető lett. 122:5.5 Fekete szemű, barna hajú férfi. 122:2.2 Kr.e. 8. márciusában kötött házasságot Máriával. 122:5.1 József jóindulatú, lelkiismeretes ember volt, aki hűséges a népe vallási szabályaihoz. Keveset beszélt, sokat gondolkodott. 122:5.6 Ha nem hal meg, a fia erős híve vált volna belőle. 122:5.11 „József a zsidó vallás keleti vagy babiloni nézetei mellett tartott ki szilárdan”. 122:5.10 Inkább „hajlott a várt Messiás szellemi fogalmában való hitre”. 122:5.8 Az ifjú József akkor ismerkedett meg a feleségével, amikor Mária apja a házának bővítési munkálatai során alkalmazta. 122:5.9 József két éves udvarlási időszakot követően, huszonegy éves korában vette feleségül Máriát. 126:2.2 Mária férjeként kilenc gyermeket nemzett, akik közül nyolcnak a születését meg is érte. 126:2.1 Jézus apja Kr.u. 8. szeptember 25-én a szeforiszi kormányzói palota munkálatai közben, egy daru összeomlása során szenvedett halálos sérülést.

- jövő: 111:4.12 Alakítható a benső sajátlényeg jelenlegi alkotókészségének segédkezése révén.

- jövőbelátás: 87:5.14 a korai időkben nem puszta kíváncsiság, hanem próbálkozás a szellemeknek tulajdonított balszerencse elkerülésére.

- jövő szeráfjai: 39:0.1 helyi világegyetemi szeráfok. 39:7.1 A Nebadon idősebb teremtésrészeiben és a fejlettebb bolygókon működve, „csaknem kizárólag azon halandók számára segédkeznek, akik a módosított felemelkedési rend valamelyikébe tartoznak.”

- judaizmus: lásd „héber vallás (judaizmus)”

- „Júda királyainak cselekedetei”: 97:8.1 a zsidók világi történelmére vonatkozó feljegyzés. A héber papok elpusztították, miután „elkészítették az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést”, az Izráel szent történelmére vonatkozót.

- Jupiter: 57:5.9 az Angona csillagrendszer által a napból kiszakított anyagív középső részéből keletkezett. Méreténél fogva további anyagrészeket fogott be az Angona által kiszakított napanyagból. Ennek tényét egyes holdjainak ellentétes irányú mozgása is tanúsít. 57:5.10 Különösen nagy hőtartalmú csillaggázból származik, így kezdetben ragyogó fénnyel világítva nagy mennyiségű hőt bocsátott ki. Mivel még mára sem hűlt le teljesen a megszilárdulás határáig, ezért nagyrészt gázállapotú maradt. 57:6.4 Rendszerének ma is észlelhető szervezettségi szintje már négymilliárd éve nagyon hasonlított a mostanihoz.