Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (J-Q)

 

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

„J”

- Jahve: 96:1.11 a Hóreb-hegy szelleme, a héber szemiták istene. 95:7.5 A szemita zsidók kezdetben tűzhányó szellemnek tartották. 96:1.11 Kr.e. 2000-ig a Sinai-hegy tűzhányóként működött, és ennek következtében a környezetében lakó bediunok erősen tisztelték a Hóreb-hegy szellemét. Őt tartották a többi isten közül a legfelsőbbnek. 130:3.4 A Jahve kép „a Melkizedek kinyilatkoztatásaiból és Ábrahám szövetségéből kifejlődött Isten.” 96:1.15 A Jahve felfogás fejlődése az Egyetemes Atya eszméjének kialakulásához vezetett. Tartalmilag a Jahve fogalom a Hóreb-hegy törzsi istenétől a szeretetteljes és irgalmas teremtő Atyáig fejlődött.

- jang és jin: 111:0.4 Az emberi lény két oldalának, a léleknek és a szellemnek kínai eredetű értelmezése.

- Jansad: 76:3.3 Évaszon legidősebb fia. Ádámot követően ő lett az ádámfi törzsek vezetője.

- Japán: 79:6.3 népének elődei Kr.e. 12 000 táján hagyták el Kína területét, részben az északi kínai törzsek tengerpart menti nyomulása miatt, részben pedig ama törzsfőnökük kezdeményezésére, akit fokozatosan isteni személyiségként kezdtek tisztelni.

- Jaram: 93:5.5 Melkizedek hettita tanítványa. Makiventa általa hívta meg Ábrahámot és Nahort Sálembe. De ezt a meghívást csak Ábrahám fogadta el.

- javas ember: 69:3.5 ők alkották az első hivatásos osztályt, akik felmentést kaptak a fizikai munka alól. 70:5.8 Egyes korai közösségeket főnökként ők irányítottak. Egy személyben léptek fel papként, gyógyítóként és elsőszámú vezetőként.

- Jákob (1): 93:9.5 Izsák fia és Ábrahám unokája. Nehezen tudta felfogni a Melkizedek hagyományok jelentőségét.

- Jákob (2) : 124:2.4 Jézus egy évvel idősebb, 123:1.4 legjobb gyermekkori barátja, akivel felnőve is hű társak maradtak. 123:6.9 A szomszédban laktak. 124:2.4 Jákob apja kőművesként Jézus apjának az üzlettársa volt. Mivel a gyermek Jézus nem ment bele testi küzdelmekbe a jogaiért, ezért Jákob sokszor érzett késztetést arra, hogy megvédje őt, vagy megbüntesse Jézus támadóit.

- János (Zebedeus ~): 129:2.3 Már azelőtt Jézus barátja és bizalmasa lett, hogy apostol vált volna belőle. Jézusnak a színre lépése előtt megvalósított utazásai idején, a Zebedeusnál letétbe helyezett keresményéből János vitt minden hónapban pénzt Jézus Názáretben élő apai családjának. Sőt arra is ígéretet tett, hogyha Jézus pénze időközben elfogyna, akkor a saját keresetét fogja megosztani Jézus édesanyjával. 129:2.11 Jézus távollétében János „minden hónapban ajándékot vitt Máriának és Rúth-nak.”

- János szerinti evangélium: 121:6.6 A Jézus földi életéről szóló beszámolók utolsó darabja a nyugati népeknek szól és a történetet az alexandriai keresztények nézőpontjából láttatja. 121:8.10 Nagyrészt Jézusnak a Júdeában és Jeruzsálem környékén végzett, mások által nem közölt tevékenységéről szól. Az evangéliumot Nátán, egy cezáreai görög zsidó írta le János kérésére Kr.u. 101-ben, János emlékanyagára támaszkodva. János ismerte a másik három, akkor már meglévő evangéliumot is.

- játék: 74:6.7 örömöt szerző és felüdülést adó tevékenység, melyben kedvtelésből merülhetünk el. A mai kor emberfajtáinak játékossága nagyobbrészt az ádámi törzstől származik. 88:1.8 „Az emberiség első játéka a tartósított köldökzsinór volt.”

- jávai ember: 64:1.6 Andon és Fonta leszármazottai.

- jelentéstartalmak: 111:4.2 „a felismerés és a megértés társulásából származnak.” Nem léteznek egy teljesen érzékelésen alapuló vagy anyagi működésű világban. Csak „az emberi tapasztalás belső vagy anyagfeletti szféráiban érzékelhetők.” Lásd még → „felismerés” → „megértés”

- jelentéstartalmak-értékek: 106:6.1 „lehetetlenség elérni az abszolút többlettartalmak teljes kinyilatkoztatását az abszolútat el nem érő mindenségrend keretein belül.”

- jelentéstartalom: 100:3.4 A tapasztalás adja hozzá az értékhez, elősegítve annak méltánylását és tudatosulását.

- jelkép: 85:3.5 A vallásban helyettesítheti az eredeti imádati ideát. Ebben az esetben a jelkép alkalmazása jónak mondható.

- jellem (emberi ~): 28:6.14 Mutatja az egyén felelősségvállalási, bizalom-megőrzési és küldetés-teljesítési képességének határait. 81:6.6 Egy ember jellemében az erkölcsi és szellemi érték az anyagi jólét hiányában is létrejöhet. 111:4.12 A benső alkotókészség a személyiség szerves egésszé rendezésén és a sajátlényeg egyesítésén keresztül járul hozzá a jellem megnemesítéséhez. 117:5.13 Amikor az ember a döntésének megfelelően cselekszik, akkor az ebből származó tapasztalásának jelentéstartalmai és értékei „mindörökre az ő örök jellemének részévé válnak.” Az ember mindenségrendi értelemben vett erkölcsi és isteni értelemben vett szellemi jellemmel bír. A jellem által jelennek meg a teremtmény azon személyes döntései, melyeket „az őszinte istenimádat megvilágosított, az értelmes szeretet megdicsőített és a testvéri szolgálat kiteljesített.”

- jellem (igaz ~, nemes ~): 103:5.7 Erényekkel bír. 101:6.7 Az a személy birtokolja, akinek a gondolat-döntései összehangoltak, az eszményképei okszerűek és azonosul az isteni igazsággal. Az igaz jellem birtoklása az előfeltétele annak, hogy a halandó bebocsátást nyerjen a morontia világok egyre szellemibbé váló valóságaiba. 127:3.14 A nemes jellem kialakulásához a bizakodó bátorság, a megélhetési nehézségek ellenére is hozzájárul.

- jellemfejlődés: 76:2.6 Az öröklött sajátságoktól, a környezettől és a képzéstől függ. A jellem alapját az öröklött sajátságok képezik. Az alsóbbrendű környezet – különösen a gyermekkorban – képes semlegesíteni az öröklött kiváló sajátosságokat. Amíg „a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését, addig a rossz környezet igen hatékonyan elronthatja a kiváló örökséget is, legalábbis a fiatalabb életkorban. A jó közösségi környezet és a megfelelő oktatás nélkülözhetetlen táptalaj és környezet ahhoz, hogy a jó örökségből a legjobbat lehessen kihozni.” 28:6.15 A jellemfejlődés többletfelelősség vállalást tesz lehetővé. 81:6.26 A jelenlegi nemzedék otthonai, templomai és iskolái előre meghatározzák a következő nemzedék jellemfejlődésének irányvonalát.

- jellem-gyümölcsök (a szellem gyümölcsei): 34:7.1; 34:6.13 „a szeretet, az öröm, a békesség, a béketűrés, a szelídség, a jóság, a hit, az alázatosság és az önmérséklet”.

- jellemvonások (emberileg kívánatosak): 64:7.20 bátorság, merészség, hősiesség, állhatatosság, nemes odaadás.

- Jeremiás: 97:6.1 héber látnok, aki a népe Jahve Istenének nemzetközivé tételén munkálkodott. 97:6.2 Határozottan „állította, hogy Jahve nem áll a héberek mellett a más népekkel vívott küzdelmeikben.” Hirdette, „hogy Jahve az egész föld, minden nemzet és minden nép Istene.” 97:6.3 Jeremiás tanított az első Ésaiás által ábrázolt igaz és szeretetteljes Istenről is. „Igen, örökkévaló szeretettel szerettelek téged; azért terjesztettem reád az én szeretetemet.” 97:8.3 A jövőre nézve Jeremiás a zsidók számára „a belső igazságosság korát – a szív tábláira írott szövetséget – hirdette.” 97:9.22 Jeremiás szólt Jeruzsálem elestéről is. 97:6.4 Nem volt népszerű a héber vezetők körében, amikor Jeruzsálem feladását tanácsolta Nabukodonozor babiloni király ostroma idején.

- Jerusem: 45:0.1 a helyi csillagrendszerünk – Satania – igazgatási központja. Ötvenhét épített szférából áll, vagyis a Jerusemből, hét nagy segédszférából és negyvenkilenc kis-segédszférából. Az Urantiánál százszor nagyobb, de a gravitációja kisebb. 45:0.3 Saját világítása, fűtése, víz-és energiaellátása van. 46:4.8 Egyszerre anyagi, morontiai és szellemi központ. 46:1.1 Ezer szélességi övezetre és tízezer hosszúsági területrészre van felosztva. Hét nagyobb városa és hetven kisebb igazgatási központja van. 46:2.8 A legmagasabb helye a négyezerötszáz méteres Szeráf-hegy, mely a szállító szeráfok kiindulási pontja. 46:1.2 A szabvány mérföldje közelítőleg hét urantiai mérföldnek (11,2 km) felel meg. Súlyegysége a „gradáns”, amely az ultimatonra épülő tízes számrendszeren alapul. Közelítve 280 grammot nyom. A Satania bolygó egy óra négy perc és tizenöt másodperc híján három urantiai nap alatt fordul meg a tengelye körül. Egy csillagrendszeri év pedig száz jerusemi napból áll. 46:1.3 A bolygó az energiáját a tér energiatöltéséből kapja a szféra körüli körzetcsatornákon keresztül. Ezen energiának a fizikai vezetőcsatornán való áramoltatása – a vezeték ellenállás során fejlődő hő által – egyenletes hőmérsékletet biztosít. A teljes fény időszakában 21, a fényszegény időszakban pedig 10 Celsius fok körüli a hőmérséklet. 46:1.4 A világítást a százezer központból felsugárzott, majd a levegőkupoláról (46:1.6 ionizálódott légréteg) visszaverődő egyenletes fény adja. 46:1.5 E fény hőereje kicsi. Az ilyen típusú világok nem fénylenek a térben. 46:1.7 E világítás a jerusemi nap hetvenöt százalékán át teljes. 46.2.2 A fényszegény állapot idején a három gázból álló légkörében a nedvesség kicsapódik. Az egész bolygó keringető vízellátással rendelkezik, mely a magas területekre is elér a gazdag növényi és állati élet kiszolgálása céljából. 46:2.3 A harmadik légköri gáz a morontia légzéshez szükséges. 46:2.4 A fizikai személyek és anyagok szállítását a szállítómadarak és az óránként nyolcszáz kilométeres sebességű anyagi szerkezetek révén végzik. 46:2.5 A bolygón az élet tíz megkülönböztethető egysége létezik, melyek egymáshoz való viszonya alkotó alkalmazkodást mutat. 46:2.7 A szféra gyártó- és kutató övezete magas fokon gépesített, ennek hátrányai nélkül. 46:4.6 A csillagrendszeri lakó- és igazgatási tevékenységek körökbe, négyzetekbe, téglalapokba és háromszögekbe való elrendezése a Nebadon minden csillagrendszeri központján általános.

- jerusemi háromszögek: 46.4.5 a helyi igazgatási területek. 46:8.1 A szokványos helyi ügyeket a száz háromszögből álló egységből irányítják, melyek tíz igazgatási építmény köré csoportosulnak. E háromszögeket pedig a csillagrendszeri történelem körképszerű látványa övezi.

- jerusemi híradások: 46:3.1 világegyetemi térjelentések, mely lehet

a) felsőbb-világegyetemi,

b) paradicsom-havonabeli,

c) helyi világegyetemi központi

d) csillagvilági központi és

e) helyi világokról érkező.

Az első két híradást az üvegtenger kristályának segítségével, az utolsó hármat pedig egy hármas kört alkotó állomáscsoport útján fogják és közvetlenül meg is jelenítik azokat. 46:3.2 A hírfogadó terembe továbbított látható és hallható adásokat több mint ötmilliárd anyagi és morontia lény élvezheti. 46:3.3 A híradások hatékonyan vetítik előre a halandó túlélőkre váró egyre magasabb szintű szépséget és nagyszerűséget. 46:3.4 Mihály üzenetei a főangyali körön át is érkezhetnek.

- jerusemi körkép: 46:5.23 az angyalok köreit övezi. A kerülete ötezer szabványmérföld. Rendeltetése a Satania csillagrendszer benépesített, felemelkedő bolygói adott helyzetének bemutatása.

- jerusemi körök: 46:4.2 a nem honosok lakóterületei. 46:5.1 A világegyetemi élet e nagyobb csoportjai,

„46:5.2 1. Az Istenfiak körei.

46:5.3 2. Az angyalok és a főszellemek körei.

46:5.4 3. A Világegyetemi segítők körei, közéjük sorolva azokat a teremtményi-háromságot elért fiakat is, akiket nem jelöltek Háromsági Tanító Fiaknak.

46:5.5 4. A Fizikai Főszabályozók körei.

46:5.6 5. A kijelölt felemelkedő halandók körei, közéjük sorolva a köztes teremtményeket is.

46:5.7 6. Az önkéntes telepes csoportok körei.

46:5.8 7. A Végleges Testület körei.”

46:5.9 A lakócsoportok mindegyike hét egyközepű, egyre magasabban elhelyezett körből áll. Bár mintájuk ugyanaz, de a méretük és az anyagösszetételük eltérő.

- jerusemi létpolgárság: 47.10.4 a helyi csillagrendszer-központ állandó lakos besorolása.

- jerusemi négyzetek: 46:4.3 a csillagrendszer végrehajtói-igazgatási területei. 46:6.1 Ezer van belőlük, melyeknek mindegyike száz kisrészlegre van felosztva. Minden kisrészleg tíz alcsoportból áll. Az ezer négyzet pedig tíz nagy igazgatási egységet alkot a következők szerint.

„46:6.2 1. Fizikai fenntartás és anyagi fejlesztés, ezek a fizikai erőtér és energia területei.

46.6.3 2. Döntőbíráskodás, erkölcstan és igazgatási bíráskodás.

46:6.4 3. Bolygói és helyi ügyek.

46.6.5 4. Csillagvilági és világegyetemi ügyek.

46:6.6 5. Oktatás és egyéb Melkizedek tevékenységek.

46:6.7 6. Bolygói és csillagrendszeri fizikai fejlődés, a sataniabeli tevékenységek tudományos területei.

46:6.8 7. Morontia ügyek.

46.6.9 8. Tisztaszellem-tevékenységek és -erkölcstan.

46:6.10 9. Felemelkedési segédkezés.

46.6.11 10. Nagy világegyetemi bölcselet.”

46:6.12 Mivel a terület épületei átlátszóak, ezért az ott folyó csillagrendszeri tevékenységek a hallgató-látogatók számára is megfigyelhető.

- jerusemi téglalapok: 46:4.4 az alsóbbrendű honos élet otthona. A bolygón ezer ilyen téglalap van. 46:7.1 E terület közepén a spornagia hatalmas kör alakú telephelye található.

- jerusemi végrehajtó tanács: 45:3.9 a Satania csillagrendszer legfelsőbb – tizenkét tagú – tanácsadó testülete. 45:3.22 A lázadás előtt e tanács három, rendszeres időközönként megválasztott tagja képviselte a helyi csillagrendszert a világegyetemi központ végrehajtó tanácsában. 45:3.9 A következő tagokból áll.

„45:3.10 1. Hanavard, a Lanonandek elnök.

45:3.11 2. Lanaforge, a Csillagrendszer Fejedelem.

45:3.12 3. Manszurótia, a Fejedelem első segédje.

45:3.13 4. A sataniai melkizedekek főnöke.

45:3.14 5. A sataniai élethordozók megbízott vezetője.

45:3.15 6. A végleges rendű lények sataniai főnöke.

45:3.16 7. Az eredeti sataniai Ádám, az Anyagi Fiak felügyelő vezetője.

45:3.17 8. A sataniai szeráfseregek igazgatója.

45:3.18 9. A sataniai fizikai szabályozók főnöke.

45:3.19 10. A csillagrendszeri morontia erőtér-felügyelők igazgatója.

45:3.20 11. A csillagrendszeri köztes teremtmények megbízott vezetője.

45:3.21 12. A felemelkedő halandók testületének megbízott vezetője.”

- Jethró: 95:5.3 Mózes apósa. 96:4.2 El Elyon kéni származású imádója volt. Mózes az apósa hatására vált El Elyon hívővé.

- Jézus (a Mihály rendből): 92:1.5 „a vallásos élet legmagasabb rendű kinyilatkoztatása”. 93:10.7 Jézus az urantiai győzelmével Kaligasztia és Ádám utódjává is vált.

- Jézus (jellemzők): 122:2.3 A zsidó nép lelki gyógyítója.

- 122:2.3 Az egész emberiség szellemi-felszabadítója.

- 122:3.1 Elhozta a mennyországot a földre az emberek közé.

- 122:4.2 „Az ő küldetése minden emberfajtára és népre irányult, nem csak valamely népcsoportra.”

- 102:3.14 Általa az Isten kinyilatkoztatja magát az embernek.

- 100:4.4 Nagy értéket tulajdonított az embereknek, ezért szerette őket.

- 100:5.10 Az élete utolsó éveiben közvetlen közösségben volt a Gondolatigazítójával.

- 100:5.11 „Jézusnak nem voltak tudatalatti káprázatai vagy tudatfeletti képzelgései.”

- 100:7.1 Jellembeli tökéletességet ért el.

- 100:7.1 + 100:7.4 A személyisége arányosan, kiegyensúlyozottan volt egyesített.

- 100:7.2 A kedvessége kimeríthetetlen volt.

- 100:7.2 A jelleme rendíthetetlen erőt sugárzott.

- 100:7.2 Őszinte és üdítően hiteles volt.

- 100:7.2 Úgy élte meg az igazságot, ahogyan azt tanította.

- 100:7.2 „Feltétlen hűséggel viseltetett minden igazság iránt.”

- 100:7.3 Belátó, közvetlen és gyakorlatias volt.

- 100:7.3 A terveit szent józan ész jellemezte.

- 100:7.3 A tanításaiban és a tetteiben az „éleslátás párosult a helyes cselekvés felismerésének rendkívüli érzékével.”

- 100:7.4 Jézus tele volt vakbuzgóság nélküli isteni lelkesedéssel.

- 100:7.4 Érzelmileg is tevékeny volt.

- 100:7.4 Nagy képzelőerővel bírt.

- 100:7.4 Bátran, de körültekintően nézett szembe az élet tényeivel.

- 100:7.4 Rokonszenvező volt érzelgősség nélkül.

- 100:7.4 Jámbor volt álszentség nélkül.

- 100:7.5 „Megingathatatlan önbizalommal beszélt és kikezdhetetlen tekintéllyel tanított.”

- 100:7.7 Őszintén bízott a mennyei Atyjában.

- 100:7.12 Az „Atya ügye mellett” kötelezte el magát.

- 100:7.9 Hű volt a meggyőződéseihez és kitartott a mennyei Atya akaratának megcselekedésében.

- 100:7.7 Tökéletes hittel bírt, önteltség nélkül.

- 100:7.8 Az embereket a testvéreiként szerette.

- 100:7.8 „Ahol csak járt jót tett.”

- 100:7.9 Jókedvű és derűlátó volt, 100:7.12 de a derűjét és a lelkesültségét mindig ellenőrzés alatt tartotta.

- 100:7.9 Megindító figyelemmel szerette az embereket és hitt bennük.

- 100:7.10 Nemes lelkű volt.

- 100:7.11 Nyílt, őszinte és pártatlan volt.

- 100:7.13 „Örvendező volt és ugyanakkor szerény is.”

- 100:7.14 „A bátorságával csak a türelme ért fel.”

- 100:7.15 A bátorsága nemes volt és hősies.

- 100:7.15 A bátorsága hitből született, melyet az értelme szabályozott.

- 100:7.14 „Sohasem sietett; a lélekjelenléte fenséges volt.”

- 100:7.14 Gyakran volt ingerült a rosszal szemben, és türelmetlen a bűnnel, ami azonban nem keltett benne dühöt a bűnös iránt.

- 100:7.16 Tiszteletben tartotta a társai hamis istenimádását, de felszólalt a vallási hagyományok ellen és támadta az emberi hiedelem tévedéseit.

- 100:7.18 Jézus ma is „folytatja a halandói tapasztalás egyesítését és az emberi törekvések összehangolását. Életet egyesít, jellemet nemesít és tapasztalást egyszerűsít. Belép az emberi elmébe, hogy felemelje, átalakítsa és átlényegítse azt.”

- 101:6.5 A felemelkedése után „a Felsőség megtapasztalásának, a Legfelsőbb felismerésének urává lett”.

- 101:6.5 „ő az egyetlen személy, aki a Nebadonban korlátlan képességgel rendelkezik a Legfelsőbb valóságának megtapasztalására”.

- 101:6.17 A mennyei Atya elérését lehetővé tevő új, élő utat világított meg a halandók számára.

- 106:2.6 Osztozik az Atya paradicsomi tökéletességében.

- 106:2.6 „olyan, mint a paradicsomi Atya”.

- 109:6.6 „a halandói tapasztalásban elérhető szellemi értékeket teljes mértékben kimerítette.”

- 117:1.4 Emberként való megtestesülése által elérte a teremtményi tapasztalás csúcsát.

- 117:1.8 Teremtő.

- 117:1.8 „a Teremtő Atya isteni szeretetét nyilvánította ki földi gyermekeinek.”

- 117:3.3 „ő az öntudat anyagi szintjéről az Isten-tudat szellemi szintjére vezető élő út.”

- 117:3.3 Ő az egyéntől az Istenhez felfelé vezető élő út.

- 119:0.7 A Nebadon Teremtő Mihályaként a helyi világegyeteme szervezését 400 milliárd évvel ezelőtt kezdte meg.

- 119:1.1 A teremtményi alászállásaival a paradicsomi Atyja akaratának tett eleget.

- 120:4.2 Kettős eredetű, de nem kettős személyiség.

- 120:4.2 „emberben megtestesült Isten volt.”

- 120:4.2 „egyesített lény volt.”

- 120:4.3 „Isten és ember volt”, sőt mindörökké Isten és ember marad egy, egyesített lényként.

- Jézus (tanításai, munkássága): 121:5.18 „az Istennél való fiúi elismerésről szóló evangélium”.

- 100:7.5 Kiemelte a szeretetet és a kegyelmet a félelem és az áldozás ellenében.

- 99:5.3 Ellene mondott a hagyománynak, és az emberiséget a legmagasabb rendű eszményképeinek elérésére hívta fel. Arra, hogy mindenki törekedjen a tökéletesség elérésére, mivel a mennyei Atya is tökéletes.

- 99:5.5 „Jézus az ember méltóságának helyreállítására törekedett, amikor kijelentette, hogy minden ember az Isten gyermeke.”

- 100:7.6 A követőit arra buzdította, hogy minden népnek hirdessék az evangéliumot.

- 100:7.6 Mindenkit magához és a követésére hívott.

- 100:7.10 Tanította, hogy „áldottabb dolog adni, mint kapni”.

- 100:7.10 Azt mondta, hogy „ingyen kaptál, adj hát önként”

- 100:7.10 Tanította, hogy hinni kell az üdvözülésben, „Mert mindenki, aki keres, kapni fog.”

- 100:7.13 Folyton hirdette, hogy „örvendezzetek és legyetek szerfölött boldogok”.

- 100:7.15 A jelmondata ez volt – „ne féljetek”.

103:4.4 „elvetett mindenféle áldozási és vezeklési szertartásrendet.”

- 103:4.4 Azzal, hogy az embert az Isten gyermekének mondta,

- 103:4.4 lerombolta az alapját minden kitalált bűnösségnek, és

- 103:4.4 lerombolta az ember világegyetembeli elszigeteltség-érzését.

- 103:4.4 A „teremtmény-Teremtő viszonyt gyermek-szülő alapra helyezte.”

- 103:5.6 Irányt mutatott arra nézve, hogy miként tegyünk az önnön valónk javára úgy, hogy közben a legnagyobb számú más sajátlényeg javára is teszünk.

- 103:9.4 Az élete és a tanításai „megfosztották a vallást a varázslási babonaságoktól, a mitológiai káprázatoktól és a hagyományos tantételesség béklyójától.”

- 104:2.4 „emlékeztette a követőit arra, hogy az igazságtétel sohasem személyes cselekedet; ez mindig a csoport tevékenysége.”

- Jézus aranyszabálya: 123:5.11 Mint a zsidó iskolások, Jézus is hétéves korában választotta. Ez vezérelte őt a tanulmányai során. „Születésnapi szöveg”-nek is nevezték. Jézus Ézsaiás prófétától választott: „Az Úr Isten szelleme van énrajtam azért, mert fölkent engem az Úr; elküldött, hogy örömhírt vigyek a jámboraknak, meggyógyítsam a megtört szívűeket, szabadulást hirdessek a foglyoknak és megoldást a megkötözötteknek.”

- Jézus emberi természete: 122:5.3 A „szokatlan szelídségének és bámulatos rokonszenvező-megértő jellemvonásának jelentős részét az apjától örökölte; a nagy tanítói tehetségét és a jogos felháborodásra való erőteljes képességét az anyjától kapta.” Apai örökség volt továbbá az elmélyült gondolkodásra való hajlam és az istenimádatra való készség, valamint az időnkénti szomorúság. Az anyja természetéből derűlátást és határozottságot is örökölt. De „Mária alkata érvényesült az isteni Fiú létpályáján, amint felnőtt és megtette a felnőttkori életének nagy jelentőségű lépéseit.” 122:5.4 „Jézus Józseftől szigorú felkészítést kapott a zsidó szertartásrendek alkalmazása és a héber írások szokatlanul alapos megismerésére való törekvés terén; Máriától a vallásos élet szélesebb nézőpontját és a személyes szellemi szabadság szabadelvűbb felfogását kapta.”

- Jézus élete: 102:8.7 A legmagasabb rendű kinyilatkoztatott vallás a Nebadon világegyetemben.

- Jézus élet útja (életének főbb állomásai): 122:8.7 Jézus, Kr.e. 7. augusztus 21-én délben született Betlehemben. 122:8.4 Ezt követően, több mint egy évig élt itt. 122:10.4 Mivel Heródes meg akarta öletni, ezért a szülei Kr.e. 6. október közepén az egyiptomi Alexandriába vitték, ahol a család József távoli jó módú rokonainál két teljes évet töltött. 123:0.4-06. Mária és József Kr.e. 4 októberében tért vissza Alexandriából Názáretbe. 123:1.2 Ekkor Jézus „hároméves és kéthónapos volt.” 123:2.1 Miután Jézus elérte az első személyes, őszinte erkölcsi döntésének korszakát, Kr.e. 2 február 11-én Gondolatigazító költözött belé. A paradicsomi Atya ezen isteni ajándéka korábban Makiventa Melkizedeknél szolgált és gyűjtött működési tapasztalatot. Ezen történésnek Jézus nem volt tudatában. 123:2.14 Már gyermekkorában elkezdte az arámi, a görög és a héber nyelv tanulását, melyeken később írt, olvasott és folyékonyan beszélt. 123:5.2 Hét és tíz éves kora között Jézus a názáreti zsinagóga elemi tanodájába járt. A tanoda felsőbb osztályait a tíz és a tizenharmadik életéve között végezte. Ezt követően vált a parancsolat fiává, Izráel államközösségének felelős polgárává, aki részt vehet a páska-ünnepen, Jeruzsálemben. 125:6.5 Közel tizenhárom éves, amikor az állampolgárrá avatását követően Jeruzsálemben, a templomi viták során három napra teljesen megfeledkezik az emberi szüleiről. 126:2.1 Kr.u. 8-tól, az apja halálát követően Jézusnak egyszerre kellett szembenéznie 126:0.1 a küldetése megtalálásának feladatával, a kamaszkor problémáival és 126:2.2 az apai családja létfenntartási kihívásaival. 126:3.1 Tizenöt éves korától Jézus egy sokgyermekes, apa nélküli család fenntartója lett. 126:3.3 Az általunk „Mi Atyánk” kezdettel ismert imát Jézus tizenöt évesen alakította ki az apai családja számára. 126:4.1 „A tizenötödik születésnapja elérkeztével Jézus hivatalosan is elfoglalhatta a zsinagóga szószékét a szombati napon.” 129:1.1 Kr.u. 21 januárjában a huszonhét éves Jézus elhagyta az apai családja házát. 129:1.3 Több mint egy évig Zebedus hajóépítő műhelyében dolgozott, 129:1.8 és az adófizetés során „kapernaumi szakképzett kézműves”- ként vétette magát nyilvántartásba. 129:2.7 Jézus huszonnyolc éves korában sok időt töltött Annás társaságában Jeruzsálemben, akihez Zebedeus felesége, Szalómé ajánlotta be. 129:3.1 „Jézus egész huszonkilencedik éve azzal telt, hogy végigjárta a földközi-tengeri világ körüli utat”. 130:0.1  A Rómát is érintő utazás során 129:2.9  két Indiából származó utazót kísért, apát és fiát. 129:3.3 Erről az útról „sohasem számolt be sem a családja tagjainak, sem az apostolainak.” 129:3.8 „A földközi-tengeri medencében tett útjának valódi célja az volt, hogy megismerje az embereket.” 129:4.1 Ez a nyilvános fellépése előtti személyes segédkezésének időszaka volt. 126:2.4 A nyilvános segédkezését a keresztelését követően kezdte meg.

- Jézus fejlődését segítő szempontok (emberi ~): 124:0.1 a) „a saját létkérdéseinek megválaszolásán a legkevesebb nevelési útmutatás mellett dolgozzon”.

b) „nagy számban találkozzon mindenféle társadalmi rendű, a polgárosodott világ minden sarkából származó férfival és nővel.”

- Jézus földi küldetése: 128:7.6 a) „az elsődleges küldetése, hogy megszerezze a teremtményi tapasztalást, elnyerje a főhatalmat a Nebadonban.”

b) „e tapasztalás megszerzésében a legfelsőbb szinten nyilatkoztatta ki a paradicsomi Atyát az Urantia és a maga egész helyi világegyeteme számára.”

c) „E célok mellett, mintegy élve a lehetőséggel, felvállalta e bolygó kusza ügyeinek a rendbetételét is, melyek a Lucifer-féle lázadással függtek össze.”  Lásd még → „urantiai alászállás kettős célja (Mihályé)”

- Jézus földi küldetésének természete: 127:1.7 Az igazság tanítója és a mennyei Atyának a világ számára való kinyilatkoztatója. Azért jött, 127:6.16 „hogy kinyilatkoztassa Istent az embereknek és elvezesse az embereket Istenhez”, 126:3.10 hogy „kinyilatkoztassa az Atyja szeretetteljes természetét az egész emberiség számára”. 129:3.5 „Annak a munkának szentelte magát, hogy kinyilatkoztassa a mennyei Atyát a halandó társainak és ugyanakkor elkötelezte magát annak nemes feladata mellett, hogy a halandói földi életét mindvégig ugyanezen paradicsomi Atya akarata szerint éli meg.” Mindazt pedig, ami nem erre vonatkozott a földi élete során, törekedett hangsúlytalanná tenni.

- Jézus földközi-tengeri utazásának állomásai: 130:0.1 – 130:0.3 Jeruzsálem → Joppa → Cezárea → Alexandria → Lázea (Kréta) → Ciréne → Karthágó → Málta → Szirakuza → Messzina → Nápoly → Kápua ­→ Róma → Tarentum → Nikopolisz → Korinthosz → Athén → Troász → Efezus → Rodosz → Ciprus → Antiókhia → Szidon → Damaszkusz → Thapszakusz → Lárisza → Ur → Szuza → Kharax.  (Kr.u. 22. április 26. – Kr.u. 23. december 10.)

- Jézus gyerekekhez való viszonya: 129:1.11 Még a Zebedeusnál végzett munkája során is „hiányoztak neki a názáreti ácsműhely mellett játszó gyerekek.”

- Jézus gyermekkori jellemvonásaiból: 123:6.9 A sorsát meghatározó döntéseiben megfontolt volt. Nem változtatott, ha nem volt biztos a mások által javasolt út helyességében.

- 123:6.9 Már nyolc éves korában is kereste a mennyei Atyja akaratát.

- 124:1.4 Felszólalt azokkal szemben, akik az ő rajzai miatt az apját hibáztatták.

- 124:1.13 A maga és a társai számára már kilenc éves korától fontosnak tartotta a fizikai, értelmi és vallási képességek kifejlesztését.

- 124:2.1 Először tíz éves korában kezdett „tudatosulni benne az életküldetésének szokatlan jellege.”

- 124:2.3 A tudásvágya átlagon felüli volt.

124:2.4 Nem ment bele testi küzdelembe, még az őt ért igazságtalanság esetén sem.

- 124:2.5 A pajtásai szerették, mert „megértő rokonszenvet mutatott, mely szeretetre utalt és amely tapintatos könyörülettel volt határos.”

- Jézus gyermeknevelési módszerei: A) 127:4.2 A jócselekedetre való igenlő késztetést alkalmazta ahelyett, hogy a régebbi zsidó módszer szerint a rosszcselekedetet tiltotta volna. „A házában és végig a nyilvános tanítói tevékenysége során Jézus mindig is az intelmek igenlő formáját alkalmazta. Mindig és mindenhol azt mondta, hogy »Ezt tedd – azt kell tenned.« Az ősi tabukból származó nemleges felfogású tanításmódot sohasem alkalmazta. Tartózkodott a rossz hangsúlyozásától, melyre azáltal került volna sor, ha tiltja azt, inkább kiemelte a jót azzal, hogy annak megcselekedésére szólított fel. Az imaidő e házban azzal telt, hogy megbeszéltek mindent, ami csak a család jólétével összefüggött.”

B) 127:4.3 „Három alkalommal, amikor bölcs dolognak tűnt Júdás megbüntetése, amiért bevallottan és szándékosan megszegte a család viselkedési szabályait, a büntetését a többi idősebb gyermek egyhangú döntése szabta ki és azt maga Júdás is elfogadta, mielőtt kimérték volna rá.”

C) Jézus 127:4.4 „irányítási döntéseiben az értelmezésnek olyan üdítő rugalmassága és az alkalmazkodásnak olyan egyedi jellege mutatkozott meg, hogy az apa-bátyjukat átható igazságosság szelleme nagy hatást gyakorolt az összes gyermekre.” Önkényesen sohasem fegyelmezte az öccseit és a húgait, „és ezen egységesen pártatlan elbánás és személyes megítélés miatt az egész család nagyon kedvelte Jézust.”

D) 127:4.5 „Jakab és Simon úgy nőtt fel, hogy megpróbálta követni a jézusi tervet abban, hogy megbékítsék a harcias és néha haragos pajtásaikat a meggyőzés és az ellent nem állás révén, és ebben igencsak sikeresek voltak”. „De az ellent nem állás nem volt családi törvény. A személyes tanítások megszegéséért nem járt büntetés.”

E) 128:7.4 „Jézus a béke híve volt, de folyamatosan kellemetlen helyzetbe hozták őt Júdás harcias fellépései és a számos hazafias kirohanása. Jakab és József amellett volt, hogy Júdást űzzék el a háztól, Jézus azonban nem egyezett bele. Amikor Júdás a türelmüket már komolyan próbára tette, Jézus csak annyit tanácsolt nekik: »Legyetek türelmesek. Legyetek megfontoltak a tanácsadásban és példamutatók az életetekben, hogy az öcsétek előbb ismerje meg a helyesebb utat, és ezzel vegyétek rá, hogy kövessen benneteket.« Jézus bölcs és szeretetteljes tanácsa megakadályozta a család szétszakadását; együtt maradtak.”

F) 128:6.11 „A gyerekeket mindig szívesen látta a javítóműhelyben. Jézus homokot, faelemeket és köveket hordott a műhely melletti részre, és a gyerkőcök csapatostul jöttek, hogy ott játsszanak. Amikor beleuntak a játékba, a bátrabbak belestek a műhelybe és ha az üzlet vezetője éppen nem volt elfoglalt, bemerészkedtek és azt mondták neki, hogy »Jósua bácsi, gyere ki és mesélj nekünk egy jó kis történetet«”. 128:6.10 „Jézus mindig kész volt elhalasztani a világ és a világegyetem dolgával kapcsolatos jövőbeli munkáján való gondolkodást, hogy osztozhasson a gyermekek tiszta örömében és ifjonti boldogságában, akik sohasem unták hallgatni Jézust, amint a Jeruzsálembe tett különböző útjairól beszámolót tartott. Nagyon élvezték az állatokról és a természetről szóló történeteit is.”

- Jézus hite: 101:6.8 „kijelölte az utat az emberi üdvözülés véglegessége, a halandói világegyetemi fejlődés véglegessége felé”.

- 101:6.16 Véglegesen túli valóságokat is kinyilatkoztatott és még a világegyetemi abszolút szintjét is megközelítette.

- 101:6.9 1. Megszabadulást biztosít az anyagi béklyóktól a szellem Istenhez fűződő fiúi viszony személyes felismerése által.

- 101:6.10 2. Megszabadít az értelmi rabságból, mivel az ember megismeri az igazságot és a megismert igazság felszabadítja őt.

- 101:6.11 3. Megszabadít a szellemi vakságtól a halandó lények testvériségének emberi felismerése és a minden világegyetemi teremtmény testvériségének morontia tudatossága által.

- Segít a szellemi valóság felfedezésében és a szellemértékek jóságának kinyilatkoztatásában a tevékeny szolgálaton keresztül.

- 101:6.12 4. Segít megszabadulni a sajátlényeg tökéletlenségétől a világegyetem szellemszintjeinek elérésén, valamint a Havona összhangjának és a Paradicsom tökéletességének végső felismerésén keresztül.

- 101:6.13 5. Megszabadít a sajátlényegtől és az öntudat korlátjaitól a Legfelsőbb elme mindenségrendi szintjeinek elérésén keresztül, továbbá a más öntudatos lények által elért eredményekkel való összehangolódás révén.

- 101:6.14 6. Megszabadít az időtől az Isten-felismerésben és az Isten-szolgálatban való végtelen fejlődés örökké tartó életének elérése révén.

- 101:6.15 7. A végestől való megszabadulás, valamint az Istenséggel tökéletessé tett egység által és a Legfelsőbb révén illetve rajta keresztül a teremtménynek megadja a lehetőséget „a Végleges tapasztalás-meghaladó felfedezésére az abszonitnak a véglegességi állapot utáni szintjein.”

- 101:6.17 A halandó ember is szert tehet Jézus hitére. Lásd még → „hétszeres megszabadulás”

- Jézus jelleme: 126:2.7 Már tizennégy évesen is „Nagyvonalú volt, de mértékletes; takarékos volt, de nagylelkű.” 126:3.8 „Jézus tévedhetetlen képességgel rendelkezett az igazság felismerésére, és az igazság befogadásában ő sohasem tétovázott, függetlenül attól, hogy az milyen forrásból is származott.” 127:1.2 Kamaszkorára Jézus józan és komoly lett, de megmaradt szívélyesnek és rokonszenvezőnek. „A tekintete kedves volt, de fürkésző; a mosolya mindig megnyerő és bizalomkeltő. A hangja dallamos, de nagyon határozott volt; a köszöntése pedig szívélyes, de nem színlelt. Mindig, még a leghétköznapibb kapcsolataiban is megnyilvánulni látszott a kettős természete, az emberi és az isteni. Mindig a rokonszenvező barát és a határozott tanító keverékét mutatta.” Az 127:1.3 „elméje éles és elemző, a kiállása kedves és rokonszenves, a vérmérséklete némiképp hullámzó, de erélyt mutató volt, mely sajátságok együttesen egy erős, feltűnő és vonzó személyiséggé szerveződtek.”

- Húszéves korára Jézus 127:6.12 „Jól megtanulta a felelősségvállalást. Most már tudja, hogy miként kell továbblépni a csalódás ellenére. Bátran talpra áll, amikor a tervei meghiúsulnak és a céljait átmenetileg nem tudja elérni. Már megtanulta, hogy miként legyen tisztességes és méltányos, még az igazságtalanság jelenlétében is. Most tanulja, hogy miként igazítsa hozzá a szellemi életről alkotott eszményképeit a földi létezés gyakorlati igényeihez. Most tanulja, hogy miként készítsen tervet az eszményelvűség felsőbb és távoli céljának eléréséhez, miközben megfontoltan dolgozik a szükségletekből eredő közelebbi és közvetlen cél elérésén. Folyamatosan elsajátítja annak módját, hogy miként egyeztesse össze a vágyait az emberi helyzettel járó hétköznapi igényekkel. Már majdnem tökéletesen elsajátította annak módját, hogy a szellemi hajtóerő energiájával miként működtesse az anyagi szinten való boldogulás működési rendjét. Lassan megtanulja, hogy miként éljen mennyei életet, miközben folytatja a földi létét is. Egyre inkább támaszkodik az ő mennyei Atyjának végső útmutatására, miközben betölti azt az atyai szerepet, hogy utat mutasson a földi családja gyermekeinek és irányítsa őket. Tapasztalatot szerez abban, hogy miként csikarja ki ügyesen a győzelmet a vereség közvetlen jelenlétében is; megtanulja, hogy az idő nehézségeit miként alakítsa át az örökkévalóság győzelmeivé.”

- 128:6.2 Huszonöt éves korára Jézus az emberi faj egyik legerőteljesebb és legkifinomultabb egyedévé vált, mely Ádám kora óta a földön megjelent. Az esze tevékeny, éles és kutató volt. Összehasonlítva a kortársai átlagos elmebéli alkatával, az elmebeli képességei óriási méreteket öltöttek. A szelleme valóban emberien isteni volt.

- 129:4.4 A kinyilatkoztatók a huszonkilenc éves Jézus esetében megjegyzik, hogy ritka jó humora volt.

- Jézus jellemvonásairól a Melkizedek Fiúként történt alászállás idején: 119:1.5 Páratlan bölcsesség, legmagasabb rendű szeretet és kiváló kötelességtudat jellemezte. Lásd még → „teremtményi megtestesülések-alászállások (Jézusé)”

- Jézus jellemvonásairól a Lanonandek Fiúként történt alászállás idején: 119:2.6 A Palonia csillagrendszer lakói a „legnemesebb és legjóságosabb uralkodó”-nak tartották. Még az eltévelyedett elődje is pártatlannak, igazságosnak és könyörületesnek ismerte el.

- Jézus jellemvonásairól az Anyagi Fiúként történt alászállás idején: 119:3.5 A türelme, az állhatatossága és a hozzáértése 119:3.4 „bűnbánatra és megtérésre késztette a vétkes Bolygóherceget és annak egész törzskarát”. 119:3.7 Megértő uralkodóként és rokonszenves barátként mutatkozott.

- Jézus jellemvonásairól a felemelkedő halandóként megélt alászállás idején: 119:5.2 Az „elöljárói minden alkalommal hitelesnek és bizalomra érdemesnek találták, a szellemtársai körében pedig kifogyhatatlan tiszteletet és hűséges csodálatot keltett.”

- Jézus jellemvonásairól a morontia halandóként megélt alászállás idején: 119:6.5 Azonosul az Atya ügyével, szereti a teremtményeit és a megértésükre törekszik.

- Jézus kapcsolata az anyjával: Fiatal felnőtt korától a kapcsolatukra az volt a jellemző, hogy 128:7.7 „Mária egyszerűen nem tudta megérteni az elsőszülött fiát.” (Olyan, Messiásnak tulajdonított magatartást várt Jézustól, amire neki nem volt küldetése.)

- Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek:

a) 121:4.2 Az epikureusi: a boldogságot kereste, „azt tanította, hogy az embereknek tenniük kell valamit a földi helyzetük javítása érdekében.” Hatékony volt a babonaság ellenében.

b) 121:4.3 A sztoikus: e felsőbbrendű életfelfogás követői hittek a természetet szabályozó és beteljesítő magasabb rendű értelemben. Hittek az ember isteni lelkében, amely egy „fizikai természetű rossz testbe van bezárva.” Tanításuk szerint az erényes ember úgy nyeri el a jutalmát, hogy összhangban él a természettel és Istennel. Bár törekedtek az egyetemes elmével való összhangra, de az Istent nem tudták Atyaként, magukat pedig az ő gyermekeként látni.

c) 121:4.4 A cinikus: tartalmilag a fennmaradt Melkizedek tanokból építkezett. Egyszerűséget és erényt hirdetett. Eleinte inkább vallás, mint bölcselet volt, így több társadalmi réteget sikerült megszólítania.

d) 121:4.5 A szkeptikus: kijelentése szerint a tudás hamis dolog, „a meggyőződés és a bizonyosság lehetetlen.” E bölcselet a negatív hozzáállása következtében nem terjedt el széles körben.

- Jézus korabeli polgárosodott társadalmat meghatározó hatások:

121:1.4 „1. A római politikai és társadalmi rendszer.

121:1.5 2. A hellén nyelv és műveltség – és bizonyos mértékig a görög bölcselet.

121:1.6 3. A zsidó vallási és erkölcsi tanítások gyorsan terjedő befolyása.”

- Jézus második eljövetele: 114:7.16 Ha előbb nem is, ennek megtörténtekor „gyökeres változások fognak bekövetkezni a bolygó irányításában.” Az igazgatási változások természete előre nem tudható.

- Jézus megkísértése: 53:8.1 Lucifer és Sátán közös kísérlete az Urantián az Emberfia eltévelyítésére. 53:9.2 Megpróbálták elérni, hogy Mihály ne teljesíthesse a megtestesülési küldetését, a Nebadon feletti főhatalom elnyerését.

- Jézus megtestesülési terve: 122:1.3 „úgy tervezte, hogy átlagos emberként jelenik meg a földön, hogy az egyszerű nép is megérthesse és elfogadhassa őt”.

- Jézus tanárai: 123:2.1 A Gondolatigazítója.

- 123:2.3 „Jézus első tanulmányainak legértékesebb részét a szüleitől nyerte az ő elgondolkodtató és kutató kérdezősködésére adott válaszok révén.” 123:5.8 Elsősorban tőlük kapott erkölcsi felkészítést és szellemi műveltséget is.

- 124:0.1 „Názáretben olyan nevelést kapott és olyan képzésben részesült, mely elfogadhatóbb módon készítette fel őt a nem-zsidók megértésére, és amely jobb és kiegyensúlyozottabb képet vázolt fel benne a héber istentan keleti vagy babiloni, és nyugati vagy hellén nézeteinek egymáshoz viszonyított érdemeiről.”

- 124:1.13 Már a gyermekkori utazásai hozzásegítették a szülei és a testvérei alkotta család mélyebb megértéséhez.

- 123:5.14 „Jézus a legelső ismereteit, az otthoni tűzhely mellett szerzetteken kívül, a természettel való tiszteletteljes és rokonszenvező viszonyból kapta.”

- 123:5.8 „Sok értelmi és istentani oktatásban részesült az előéneklő részéről.” 124:3.5 Mikor tizenegy éves volt, „Az előéneklő minden héten egy estét Jézussal töltött, segítve őt a héber írások elsajátításában.”

- 123:5.8 „az elméjének és szívének ama felkészítésében, mely az élet bonyolult kérdéseivel való” megbirkózás próbatételeihez kellett, „az embertársaival való kapcsolatokból részesült.”

- 123:5.15 Nátán, a názáreti fazekas gyakran adott Jézusnak és a barátjának „agyagot, hogy játszanak vele, arra törekedvén, hogy serkentse a képzelőerejüket azzal, hogy különféle tárgyak és állatok kicsinyített másainak elkészítésében való versengésre biztatta őket.”

- 123:6.3 Jézus nyolcéves korában találkozott „egy Damaszkuszból való matematikatanárral, és a számokkal való új műveleteket valamelyest megtanulva éveken át sok időt töltött a matematikával. Kialakult benne a számok, a távolságok és az arányok jó érzéke.”

- 126:2.3 „Mindig is kész volt tanulni még a legkisebb gyermekektől is, de sohasem vetemedett arra, hogy emberi forrásokból tanítsa az igazságot.”

- Jézus tanításai (tartalmi elemek): 101:6.8 a tudást, a bölcsességet, a hitet, az igazságot és a szeretetet arányosan foglalták egységbe.

- Jézus tanításainak célja: 101:6.8 hogy „teljesen és egyidejűleg biztosítson időleges megnyugvást, értelmi bizonyságot, erkölcsi megvilágosodást, bölcseleti kiegyensúlyozottságot, erkölcstani érzékenységet, Isten-tudatot és a személyes továbbélés határozott bizonyosságát.”

- Jézus tanítási módszerei: a) Közel tizenhárom évesen Jeruzsálemben, a zsidó tanítók templomi vitacsoportjában 125:5.8 „A tanítását azokon a kérdéseken keresztül adta át, melyeket feltett. A kérdés ügyes és elmés megfogalmazásával egyszerre kérdőjelezte meg a tanításaikat és sugallta a magáét. A kérdésfeltevésének módjában megnyerően keveredett az éleslátás és a humor, mely révén még azokkal is megkedveltette magát, akik többé-kevésbé nehezteltek rá az ifjúi lelkesedése miatt. Jézus mindig rendkívül egyenes és megfontolt volt a kényes kérdések feltevésekor.”

b) Az istentiszteleten 127:3.8 „rendszerint úgy választotta ki a felolvasandó részeket, hogy nem volt szükség magyarázatra. Nagyon ügyesen úgy rendezte össze a különböző helyekről származó részeket, hogy a felolvasásukkor az egyik magyarázta a másikat.”

c) 129:1.10 Huszonhét és huszonnyolc évesen, a Zebedeusnál végzett munkája idején a kis csoportok részére tartott oktatásait azon a színvonalon végezte, melyet a hallgatósága még képes volt megérteni.

d) 130:1.2 A személyes tanításai során nem mondott olyat, ami a hallgatója „akkori valós életfelfogását váratlanul és alapjaiban ingatta volna meg.”

- Jézus testvérei: 123:1.5 Jakab, Mária és József második fiúgyermeke. Született: Kr.e. 3. április 2-án. 127:4.7 „Jakab kiegyensúlyozott és egyenletes vérmérsékletű ifjúvá cseperedett, de neki nem voltak olyan erős szellemi hajlamai, mint Jézusnak. Azonban sokkal jobb tanítvány lett belőle Józsefnél”.

- 123:2.3 Mirjám, Mária és József első leánygyermeke. Született: Kr.e. 2. július 11-én. 127:4.8 Mirjám nagyon szép, „kiegyensúlyozott és higgadt leány volt, aki nagyon is értékelte a nemes és szellemi dolgokat.”

- 123:4.9 József, Mária és József harmadik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 1. március 16-án. 127:4.7 „József ugyan kitartó volt, de az értelmi szintje nem ért fel a többi gyermekével.”

- 123:6.7 Simon, Mária és József negyedik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 2. április 14-én. 127:4.7 „Simon jó szándékú, de túl sokat álmodozó fiúvá vált. Nehezen szállt le a fellegekből és ez komolyan nyugtalanította Jézust és Máriát. De mindig is jó és jó szándékú gyermek maradt.”

- 124:1.7 Márta, Mária és József második leánygyermeke. Született: Kr.u. 3. szeptember 13-án. 127:4.8 „Márta lassúbb felfogású és kevésbé erélyes, viszont nagyon megbízható és hatékonyan tevékenykedő gyermek volt.”

- 124:3.4 Júdás, Mária és József ötödik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 5. június 24-én. 127:4.7 „Júdás lázító volt. Ő bírt a legmagasabb rendű eszményképekkel, de az alkata szeszélyes volt. Rendelkezett az anyja minden eltökéltségével és harciasságával, sőt még többel is, de nagyon hiányzott belőle az anyja arányérzéke és megfontoltsága.”

- 124:5.2 Ámósz, Mária és József hatodik fiúgyermeke. Született: Kr.u. 7. január 9-én. 127:3.13 Kr.u. 12 december 03-án halt meg egy heti lázas betegséget követően.

- 126:3.2 Rúth, Mária és József harmadik leánygyermeke. Született: Kr.u. 9. április 17-én. Rúth szinte 127:4.8 „istenítette az ő nagy bátyját és apját”, Jézust.

- Jézus testvéreivel való viszonya: 124:4.3 Jézus nagyon jól kijött Jakabbal, Mirjámmal, Ámósszal és Rúth-tal. Jó kapcsolatot tudott ápolni Mártával. „Ami gondja otthon akadt, az nagymértékben Józseffel és Júdással volt összefüggésben, különösen ez utóbbival.”

- Jézus vallása: 5:4.5 „szabadulás az ember önnön valójától, megszabadulás a teremtmény elszigeteltségét okozó rossz dolgoktól az időben és az örökkévalóságban.” 99:5.3 Jézus vallása az emberi fajt leginkább felélénkítő hatás.

- Jézus viszonyulása a fiatalokhoz: 129:1.9 „Volt valami bizalomkeltő és bátorító Jézus személyiségében, ami mindig megragadta a fiatalokat. Mindig felszabadultnak érezték magukat a jelenlétében. Az ő nagy titka, hogy olyan jól kijött velük, talán abban a kettős tényben állt, hogy mindig érdeklődést mutatott a dolgaik iránt, miközben csak ritkán adott tanácsokat úgy, hogy nem kérték tőle.”

- jézusi evangélium (tanításai): 94:10.3 az Istennel való fiúi viszony, az emberek közötti testvériség és az örökkévaló világegyetemben valósuló örök felemelkedés létpolgársága.

- jézusi vallás: 103:9.4 Tökéletesen üdvözítő örömhír.

- Jézust illető megnevezések: 128:1.10 „az Isten Fia”,

- „az alfa és az ómega, a kezdet és a vég, az első és az utolsó”,

- „Dicsőség Ura”,

- „Világegyetem Ura”,

- „a teremtésösszesség Úr Istene”,

- „Izráel Szentje”,

- „mindenek Ura”,

- „Urunk és Istenünk”,

- „velünk lévő Isten”,

- „olyan névvel bíró, mely fölötte van minden névnek minden világon”,

- „a világegyetem Mindenhatósága”,

- „e teremtésösszesség Világegyetemi Elméje”,

- „Akiben benne rejlik a tudomány és a bölcsesség minden kincse”,

- „Annak teljessége, aki minden dolgot kitölt”,

- „az örökkévaló Isten örökkévaló Szava”,

- „Ő, aki minden dolog előtt volt és akiben minden dolog fennáll”,

- „a mennyek és a föld Teremtője”,

- „a világegyetem Megtartója”,

- „az egész föld Bírája”,

- „az örök életet Adó”,

- „Igaz Pásztor”,

- „világok Megszabadítója”,

- „az üdvözülésünk Vezére”.

- jin: Lásd → „jang és jin”

- Joáchim: 122:3.3 Jézus földi édesanyjának, Máriának az apja. Egyben Jézus anyai ágú nagyapja az Urantián. Kétkedő volt Jézus isteni küldetését illetően.

- jog: 70:9.13 Az emberi versengés folyton változó jelenségeihez való tudatos alkalmazkodások a viszonyok szabályozása révén. Viszonylagos és állandóan változó társadalmi játékszabály. Ha a keletkezésére már nem emlékeznek, akkor természetes jognak is mondhatják.

- jog (a kérvényezéshez): 71:2.15 az állampolgár joga arra, hogy meghallgassák. A szabad állampolgársággal együtt járó kiváltság.

- jog (a kormányzáshoz): 71:2.16 a kérvényezés jogának továbbfejlődése a kormányzati igazgatásban való részvételig.

- jog (általános választó~): 71:2.17 bár általános marad mindkét emberi nem esetében, a jövőben külön fejlődik tovább.

- jog (emberi ~): 81:5.6 minden emberi joghoz társul valamilyen társadalmi kötelezettség. A társadalmi csoporthoz tartozó embernek kötelessége a csoportja szolgálata. A társadalomnak az egyéni- és a csoportjogokat is védenie kell.

- : 103:5.7 Minden e létben tett jó közvetlenül járul hozzá a jövőbeli életünk teljesebbé válásához.

- Jób könyve: 96:7.5 tarka képet mutat az Istenségről. Több mint húsz mezopotámiai vallási tanító háromszáz év alatt végzett munkáját tükrözi, 96.7.1 + 95:1.10 köztük a sálemi (Melkizedek-féle) tanoda Kish-beli tanításait is. 96.7.5 A Jób könyvében fellelhető, valódi Istenre vonatkozó eszme a káldeai 96:7.7 Elihutól származik, aki Ur város látnoka és a sálemi hívők papja volt. Általa kerültek be Jób könyvébe a következők is. „Imádkozik Istenhez és ő kegyelmébe veszi, hogy az ő színét nézhesse nagy örömmel, és az embernek isteni igazságosságot ad.” „Ha bármelyik azt mondja, hogy »vétkeztem és az igazat elferdítettem, és ez nem vált hasznomra«, az Isten megszabadítja az ő lelkét a sírba szállástól, és megláthatja a fényt.”

- jómód: 69:2.2 nem természetes adottság. A munka, a tudás és a szervezés eredménye.

- jóság: 56:10.12 A különböző, isteni tökéletességű szintek viszonylagos értékeinek elme általi felismerése. 56:10.10 Magába foglalja az erkölcstani érzéket, az erkölcsiséget és a vallást. 56:10.12 A jóság felismeréséhez szükséges a jó és a rossz közötti megkülönböztetésre képes személyes elme, vagyis az erkölcsi besorolású elme. Aki jóságot birtokol, erkölcsi nagyságot birtokol. A jóság által mérhető az istenséghez való közeledés. 103:9.10 Az ember a szellemi szeretet révén emelkedik fel a jóság szintjére. 117:7.17 A még tökéletlen világokon a jóság az értékekből fejlődik ki.

- jóság (isteni): 56:10.9 a végtelen értékek kinyilatkoztatását jelenti a véges elme számára, felfogható formában. Ezen értékek az emberi felfogóképesség szellemi határáig terjedhetnek. 56:10.17 Megjelenik a Végtelen Szellem sokféle személyiségének szeretetteljes segédkezése által is.

- Jóse: 124:4.8 Szabadelvű názáreti rabbi Jézus korában.

- Jósua: 96.6.1 Mózes szellemi hagyatékénak ápolója. 96:6.3 Igyekezett megtartani a legfelsőbb Jahve fogalmát a héber nép körében. Tanításának lényege szerint, „Jahve szent Isten; féltékeny Isten ő; nem bocsátja meg a ti vétkeiteket és bűneiteket.” E korszakban úgy ábrázolták Jahvét, mint „a hatalom, az ítélet és az igazságosság Istenét.”

- jót tenni (másokkal jót tenni eszme-eszményképe): 103:5.2 „az a késztetés, hogy az ember megtagadjon a tudatos énjétől valamit a szomszédja előnyére”.

- józan ész: 103:6.11 „kiegyensúlyozó hatású”.

- József (Jákob fia ~): 93:9.5 Jákob fia, Izsák unokája és Ábrahám dédunokája. Erősen hitt a Melkizedekkel kapcsolatos hagyományokban. A testvérei főleg emiatt tartották álmodózónak. Egyiptomban elsősorban Ábrahám emléke miatt tisztelték. Nem vállalta el az egyiptomi seregek parancsnoki tisztét. Azért lett polgári intéző, hogy jobban előmozdíthassa a mennyország ügyét.

- József: 122:1.1 Jézus emberi apja. A foglalkozására nézve ács volt, később építésvezető lett. 122:5.5 Fekete szemű, barna hajú férfi. 122:2.2 Kr.e. 8. márciusában kötött házasságot Máriával. 122:5.1 József jóindulatú, lelkiismeretes ember volt, aki hűséges a népe vallási szabályaihoz. Keveset beszélt, sokat gondolkodott. 122:5.6 Ha nem hal meg, a fia erős híve vált volna belőle. 122:5.11 „József a zsidó vallás keleti vagy babiloni nézetei mellett tartott ki szilárdan”. 122:5.10 Inkább „hajlott a várt Messiás szellemi fogalmában való hitre”. 122:5.8 Az ifjú József akkor ismerkedett meg a feleségével, amikor Mária apja a házának bővítési munkálatai során alkalmazta. 122:5.9 József két éves udvarlási időszakot követően, huszonegy éves korában vette feleségül Máriát. 126:2.2 Mária férjeként kilenc gyermeket nemzett, akik közül nyolcnak a születését meg is érte. 126:2.1 Jézus apja Kr.u. 8. szeptember 25-én a szeforiszi kormányzói palota munkálatai közben, egy daru összeomlása során szenvedett halálos sérülést.

- jövő: 111:4.12 Alakítható a benső sajátlényeg jelenlegi alkotókészségének segédkezése révén.

- jövőbelátás: 87:5.14 a korai időkben nem puszta kíváncsiság, hanem próbálkozás a szellemeknek tulajdonított balszerencse elkerülésére.

- jövő szeráfjai: 39:0.1 helyi világegyetemi szeráfok. 39:7.1 A Nebadon idősebb teremtésrészeiben és a fejlettebb bolygókon működve, „csaknem kizárólag azon halandók számára segédkeznek, akik a módosított felemelkedési rend valamelyikébe tartoznak.”

- judaizmus: lásd → „héber vallás (judaizmus)”

- „Júda királyainak cselekedetei”: 97:8.1 a zsidók világi történelmére vonatkozó feljegyzés. A héber papok elpusztították, miután „elkészítették az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést”, az Izráel szent történelmére vonatkozót.

- Jupiter: 57:5.9 az Angona csillagrendszer által a napból kiszakított anyagív középső részéből keletkezett. Méreténél fogva további anyagrészeket fogott be az Angona által kiszakított napanyagból. Ennek tényét egyes holdjainak ellentétes irányú mozgása is tanúsít. 57:5.10 Különösen nagy hőtartalmú csillaggázból származik, így kezdetben ragyogó fénnyel világítva nagy mennyiségű hőt bocsátott ki. Mivel még mára sem hűlt le teljesen a megszilárdulás határáig, ezért nagyrészt gázállapotú maradt. 57:6.4 Rendszerének ma is észlelhető szervezettségi szintje már négymilliárd éve nagyon hasonlított a mostanihoz.

 

„K”

- kakas: 87:6.11 az elődök hite szerint a kakas kukorékolással jelzi, ha kísértet jár a közelben. „A szélirányjelző kakas formája is e babonaság továbbélése.”

- kalcium: 41:6.2 az anyaggal átjárt tér fő eleme az Orvonton felsőbb-világegyetemben. Túltesz az általános anyagformákon, hosszú élettartammal bír. 41:6.3-6.4 A napunkat is ezen anyagból álló gázszerű kőfelszín borítja kilencezerhatszáz kilométer vastagságban, bár e réteg alatt más elemek is találhatók. Atomi szinten képes a térben utazni fény- és energiamozgások révén – „meglovagolja a kifelé tartó napsugarakat.” Az atomjának húsz elektronjából a két utolsó lazán kapcsolódik a két külső elektronkörön. A huszadik elektront elveszítve, a tizenkilencedik másodpercenként huszonötezernél is többször ugrál a két pálya között. Így képes a sérült kalcium atom részlegesen dacolni a gravitációval, megragadva és elengedve a napsugarat másodpercenként mintegy huszonötezerszer. 41:6.5 Ezen elektron mozgékonyságát jelzi az is, hogy amikor a nagy hőmérsékletű röntgensugárzás naperői egy magasabb keringési körbe taszítják, akkor a másodperc egy milliomod részéig marad e pályán; s még mielőtt az atommag villamos-gravitációs erőtere visszahúzná a régi pályájára, az elektron képes egymilliószor megfordulni az atomi központja körül.

- Kaligasztia: 50:3.1 az Urantia első Bolygóhercege. 66:1.1 A 9.344. Lanonandek Fiú a másodrendűek közül. 66:1.2 Mielőtt Lucifer személyes törzskarába került volna tanácsadó volt a Jerusemen az élethordozók tanácsa mellett. 66:8.1 Szélsőségesen egyéniség-hangsúlyozónak mutatkozott. Rendszerint „rokonszenvezett azokkal, akik valamilyen burkolt bírálatot enyhe formában juttattak kifejezésre.” Továbbá nyugtalanul viselte a fennhatóságot is, azzal szemben némi türelmetlenséget mutatott. 66:1.4 Rendelkezett „egyfajta nyughatatlansággal, melyhez az a hajlam társult, hogy nem értett egyet a szokásos gyakorlattal bizonyos kisebb jelentőségű kérdésekben.” 66:1.5 Később alattomban önmagába szeretett. 50:4.11 Csatlakozott a Lucifer-féle lázadáshoz. 53:8.5 A lázadás idején az „Urantia Istenének” is nevezte magát. 50:4.12 Módszeresen elferdítette a bolygón működő tanhelyek tananyagát. 74:5.6 Korlátlan személyes szabadságot hirdetett. Azonban ezen elv hívei felboríthatják a renden alapuló fejlődésre kidolgozott működési terveket. 67:1.2 Az Urantia rábízott lakóit előre megfontoltan árulta el. A Teremtő Fiúnk mondta róla – „Olyan vagy, mint a vezetőd, Lucifer, és bűnösen megtartottad az ő gonoszságát. Hamis volt ő már attól fogva, hogy önmaga felmagasztalásához fogott, mert nem maradt meg az igazságban.” 53:1.4 A hitregéink ördögének tekinthető. 73:0.1 Bolygóhercegként való bukása műveltségbeli hanyatlást és szellemi nyomort eredményezett az Urantián. 75:2.3 Terveket szőtt az ibolyaszín emberfajta anyjának, Évának a tőrbe csalására, 66:8.4 és tevékenyen járult hozzá ahhoz, hogy Ádám és Éva fajnemesítő küldetése megbukjon. 53:1.4 Krisztus Mihály urantiai alászállási küldetése ellen is szervezkedett. 53:8.6 A Mihály által felkínált kegyelmet nem fogadta el. Bár még az Urantián tartózkodik, az emberek elméjének megszállására és a lelkük eltévelyítésére már nincs saját hatalma. 75:2.2 Krisztusnak az Urantián töltött idejéig nem fosztották meg az Urantia bolygóhercegi címétől. 66:8.5 Azonban Krisztus Mihály húsvér testben eltöltött élete alatt minden urantiai hatalmától végérvényesen megfosztották.

- kaligasztiai százak: 66:2.3 az Urantia első Bolygóhercege törzskarának testtel bíró tagjai. 66:2.4 Felemelkedő besorolású jerusemi létpolgárok közül választották ki őket, de egyikük sem származott az Urantiáról. 66:2.5 A bolygónkra érkezve újra anyagivá lényegítették őket. 77:1.2 „A Jerusem felemelkedő morontia létpolgáraiként szaporodási előjogokkal nem rendelkező anyagfeletti teremtmények voltak. Alászálló bolygói segédkezőkként az Urantián anyagi utódot nemzeni képes anyagi, ivaros teremtmények lettek”. 66:2.9 A szeráfi szállítmánnyal való megérkezésüktől az újraszemélyesülésükig tíz nap telt el. 66:2.6 Andon és Fonta száz kiválasztott emberi leszármazottja – 66:2.7 ötven földi férfi és ötven földi nő – élet-sejtanyagát ültették át a számukra tervezett anyagi testekbe. 74:8.3 Ez élő anyag cseréjével járó mennyei sebészeti beavatkozás volt. 66:4.3 A törzskar tagjai az urantiai emberekhez képest különleges, hármas lénynek tekinthetők. 66:4.4 Egyrészről fizikai testtel rendelkeztek, 66:4.7 és bár az andoni emberfajtára hasonlítottak, e testeknek elég volt a húsmentes étrend. 66:4.8 Másrészről felsőbbrendűek is voltak, mivel nem csak a feladatuknak megfelelő testet alkottak a számukra, 66:4.9 de e lények kiteljesedett lélekkel is rendelkeztek, amit a kiválasztásuk előtt, a jerusemi létpolgári besorolás elnyeréséig tartó fokozatos tapasztalásokon keresztül értek el. 66:4.12 Harmadrészben pedig az emberi személyük halhatatlan volt, mivel az anyagi alakjukban ott keringett a csillagrendszeri életáramok öregedést gátló pótléka, 66:4.13 melyet az Edentiáról származó cserje, az életfa gyümölcséből nyertek. 77:2.2 Azért lettek ivaros teremtmények, hogy részt vegyenek azon utódok nemzésében, akik a különleges rendjük és a kiválasztott andoni törzsek egyesített sajátságait testesítik meg. A fejlesztési terv tartalmazta a hercegi törzskar együttes utódainak és az ádámi pár első nemzedéke leszármazottainak egyesüléséből keletkező új halandófajta tervét is. Az ilyen halandókat az emberi társadalom tanító-urainak szánták. Társadalmi, s nem igazgatási uralmat terveztek számukra. De e terv nem valósult meg a lázadás miatt. 77:2.4 Amikor a törzskar hatvan lázadó tagja ivarosan szaporodott az andonfi és szangik népekkel – testi értelemben, valamint az értelmi sajátságok és a szellemi képességek terén is – e népekhez viszonyítva felsőbbrendű utódaik születtek. 77:2.6 Ennek az volt az oka, hogy a törzskarba ültetett 77:2.5 andoni csíra-sejtanyag örökítő-tényezőinek szerkezetében és vegyi összetételében változtatásokat alkalmaztak 77:2.6 az avaloni sebészek. 77:2.5 A belső átszerveződés miatt az élet-sejtanyag jobban igazodott az elrendelt nebadoni élet-megnyilvánulás szabványosított sataniai változatának mintáihoz. 66:5.1 Tíz önálló, egyenként tíztagú tanácsban szolgálták a bolygót, melyek a következők voltak.

66:5.2 1. „Az élelmezési és anyagi jóléti tanács.”

66:5.4 2. „Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa.”

66:5.7 3. „A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók.”

66:5.9 4. „A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata.”

66:5.11 5. „Az ipari és kereskedelmi bizottság.”

66:5.13 6. „A kinyilatkoztatott vallás kara.

66:5.17 7. „Az egészség és az élet megőrzői.

66:5.23 8. „A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa.

66:5.28 9. „A fejlett törzsi kapcsolatok szervezői.

66:5.31 10. „A törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága.

66:5.1 Két vagy több tanács együttes ülése esetén Daligasztia elnökölt. 67:3.2 A Lucifer-féle lázadás idején a Bolygóherceg száztagú, testtel bíró törzskarának negyven tagja utasította el a lázadáshoz való csatlakozást. 67:4.5 Őket, a Melkizedek-megbízottak bolygóra érkezését követően – Van kivételével – visszaküldték a Jerusemre, ahol újra egyesültek a várakozó Gondolatigazítójukkal.

- kamaszkor: 128:2.1 Alkalmazkodási nehézségek jellemzik.

- Kapcsolat-állandósítók: 48:2.8 a morontia erőtér-felügyelők ötödik csoportja. 48:2.20 Ők teszik lehetővé a morontia energia morontia anyaggá való alakulását. Addig a pontig lassítják az energiaforgásokat, hogy a morontia anyaggá alakulás megtörténjen.

- kapcsolatok: 81:6.19 a nemzetek közötti nyelvi, kereskedelmi, művészeti, tudományos, sport-játék, valamint vallási jellegű kapcsolatokat támogatni kell, 81:6.18 a világbéke és az általános műveltség elősegítése érdekében.

- kapcsolatok (elsőfajú kapcsolódások): 105:4.4 1. Egységi kapcsolatok. 105:4.5 2. Kettősségi kapcsolatok. 105:4.6 3. Hármasegységi kapcsolatok. Lásd még → „kapcsolatok (Egységi ~)” → „kapcsolatok (Kettősségi ~)” → „kapcsolatok (Hármasegységi ~)”

- kapcsolatok (Egységi ~): 105:4.4 „A VAGYOK-on belül létező kapcsolatok, ha annak egységét előbb mint önmaga háromszoros, majd mint hétszeres különválását fogjuk fel.”

- kapcsolatok (Kettősségi ~): 105:4.5 „A VAGYOK mint hétszeres és a Végtelenség Hét Abszolútja között létező kapcsolatok.” Másképp fogalmazva, 105:4.2 „a Végtelenség Hét Abszolútjának és az önmagát kinyilatkoztató VAGYOK magát-szelvényesítő szakaszai hétszeres végtelenségének örök” társulása. E kettős kapcsolódások „a világegyetemek felé mint a hét Abszolút válnak örökkévalóvá,” és teszik örökkévalóvá az alapokat minden világegyetemi valóság számára. 105:4.8 „A kettősségek örökkévalóvá teszik a valóság alapjait.

- kapcsolatok (Hármasegységi ~): 105:4.9 az Abszolútok legalapvetőbb társulása. Az eredendő (lételvi) létezők a hármasegységekben kezdenek működni.105:4.6 „Ezek a Végtelenség Hét Abszolútjának működési társulásai.” 105:4.7 Kettősségi alapokon jönnek létre „az Abszolútok kölcsönös társulásának elkerülhetetlensége miatt.” E „társulások teszik örökkévalóvá minden valóság kibontakozási lehetőségét” és „magukba foglalják mind az istenivé alakított, mind az istenivé nem alakított valóságot.” 105:4.8 „A hármasegységek lehetővé teszik a végtelenség mint egyetemes rendeltetés megvalósulását.” 105:4.9 A világegyetemi színtér a hármasegységek örökkévalóvá válásának kísérője.

- Kapernaum: 129:1.7 Közvetlenül a Damaszkusztól dél felé tartó útvonalon helyezkedett el.

- Karthágó: 80:7.11 e város ősét a Mezopotámiából kivándoroltak alapították.

- kaszt: 68:6.7 „a sűrű népesség miatt kialakuló éles versengés okozta nagy társadalmi nyomás közvetlen eredménye.” 70:8.11 9. Két „vagy több emberfajta jelenléte egy adott nemzeten vagy területi egységen belül rendszerint színes kasztokat eredményez. India eredeti kasztrendszerének alapját a bőrszín képezte, mint ahogy ez volt a helyzet az ősi Egyiptomban is.” 70:8.13 A társadalmi osztályból kaszt lesz, ha a társadalmi rétegek tartósan elkülönülnek. A társadalmi egyensúly ilyen fajta kiteljesedése gátolja a személyes kezdeményezőkészséget, korlátozza az egyéni fejlődési lehetőségeket és megakadályozza a társadalmi együttműködést. 70:7.15 A társadalmi kasztok kiépüléséhez a titkos társaságok is hozzájárultak, főként a beavatásaik sejtelmes jellege révén.

- kasztrendszer: 79:2.6 kétségbeesett kísérlet az Indiát meghódító anditák részéről a faji keveredésük megakadályozása érdekében, merev házasodási korlátozások által. Ennek ellenére az anditák Kr.e. 10000-re faji értelemben felolvadtak az indiai néptömegben. 94:2.1 Bár az árja-anditák ama rendszere, melynek segítségével meg kívánták akadályozni a faji azonosságuk elvesztését – a másodrendű szangik népekkel való keveredésüket – nem tudta megmenteni az árja fajt, viszont fenntartotta a brahmanokat. 79:4.6 A négyből három kasztot azon hasztalan igyekezetből alakítottak ki, hogy megakadályozzák az árják összeolvadását az alsóbbrendű meghódítottakkal. Az első kaszt a szetfiektől származó tanító papok rendje volt. 79:4.7 E brahman papok az árja faj eltűnését követően nem tudtak ellenállni a Dekkán-fennsík alsóbbrendű babonás vallási hatásainak. 79:4.9 A rendszerük azért nem volt képes az árja műveltség fenntartására, mert csak olyan vallás hozhat létre felsőbbrendű polgárosodott társadalmat, amely az emberek közötti testvériségen alapul. 79:4.5 Formailag a nagy társadalmi kasztok még a XXI. században is megvoltak, 89:1.6 mint a régi tiltások (tabuk) csökevényes maradványai.

- Katro (~ család): 93:3.5 Makiventa Melkizedek több mint harminc éven át lakott velük együtt, megismertetve őket sok felsőbb igazsággal. E hagyományokból nevezetes leszármazottjuk, Mózes is részesült.

- ká és bá: 111:0.4 Az emberi lényeg két tényezőjének egyiptomi felfogása, melyet számos afrikai törzs is vallott. A „lelket (bá) rendszerint nem tartották előbb-létezettnek, csak a szellemet (ká).” 110:0.5 E hitrendszer szerint, „a szellemek által kedvelt egyénekbe születésükkor vagy nem sokkal azt követően egy védőszellem költözik, melyet kának neveztek. Azt tanították, hogy ez a védőszellem a halandó társával marad végig az élet tartama alatt és őelőtte megy át a jövőbeli állapotba.” 111:0.6 Úgy tartották, hogy a védőszellem ká arra vágyik, hogy az emberi társa halandó lelkét a múlandó élet jobb ösvényeire vezesse, és gondoskodjon az emberi társa jobb sorsáról a túlvilágon. Kezdetben csak a királyokat tartották ká-val bírónak, később a jó emberekről is ezt feltételezték. Sokan hitték azt, hogy a ká „»Istentől származó, mindent tudó bölcs az emberekben.«”

- kábítószer: lásd → „méreg”.

- Kánó: 75:3.7 az első Édenhez közel élő barátságos nodfiak értelmes, tevékeny vezetője. 75:3.9 Éva nemi kapcsolatot létesített vele a fajfejlesztés előmozdítása érdekében. 75:5.3 Ő volt Káin apja. A Kert feldühödött lakói ölték meg.

- Káin: 75:5.3 Éva és Kánó gyermeke. 76:2.1 Mezőgazdasággal foglalkozott. 76:2.4 Örökletes harcias természettel rendelkezett. Az apja – (75:5.3) Kánó – abból a nodfi fajtából származott, amely korábban a kék és a vörös emberrel, valamint az eredeti andoni fajtával keveredett. 76:2.8 Ábel megölését követően megbánást tanúsított és Gondolatigazító költözött belé. 76:2.9 A második Édent elhagyva keletre vándorolt, Nod földjére. Az apja népének egyik csoportját vezetve fenntartotta a békét a csoportja és az ádámfiak között. Egy távoli unokatestvérét, Remónát vette feleségül. 80:7.2 Kr.e. 12 000-ben 80:7.7 a késői leszármazottai Kréta szigetére menekültek a szárazföldről, ahol az anyatiszteletet követték, és Évát, mint „nagy anyát” imádták.

- Káin és Ábel: 76:2.1 Káin mezőgazdasággal foglalkozott, Ábel pedig pásztor volt. 76:2.2 A szokás szerint Káin a föld gyümölcseiből, Ábel pedig az állataiból tett felajánlásokat a papok számára. Gyakran vitatkoztak azon, hogy a papok melyikük felajánlásait értékelik többre. 76:2.3 Mivel az első Éden idején Ádám igyekezett visszaszorítani az állatáldozásokat, ezért Káin talált igazolható érveket az állítása alátámasztására. Azonban a második kertben Ádám erre már nem tudott ügyelni, ezért az istenimádat és az oktatás megszervezésével megbízott nodfiak hamar visszatértek az Ádám előtti idők rendszabályaihoz. 76:2.2 Ábel sokat gúnyolódott a bátyja zavarán. 76.2.4 A két fiú egyébként sem jött ki jól egymással. Ábel azt is sokszor Káin szemére vetette, hogy az ő apja nem Ádám, hogy Káin nem tisztavérű ibolyaszín-fajú. Káin növekvő gyűlölettel viseltetett Ábel iránt. Ábel tizennyolc éves volt, amikor egy gúnyolódását követően Káin rátámadt és megölte.

- káldok: 96:1.8 + 96:2.1 a mezopotámiai Kish és Ur területén élt fejlett keleti szemita népcsoport. 96:1.8 Az ádámi és a Melkizedek hagyományok alapján a Háromságot, a három-egyben Isten felfogását tanították. 90:3.8 A káldok a betegségek okozta szenvedésért a csillagokat okolták.

- Kámos: 96:1.14 az amoriak istene. A héberek elfogadták a létét, de Jahve alárendeltjének tartották.

- kegyelem: 10:6.18. „a szeretet magatartásformája”.

- kegyelem-szólítás: Lásd → „feltámadás”

- kegytárgy: 88:2.2 léte az ősi bűvtárgy-tiszteletből ered, 88:2.1 mely a szentek és hősök csontmaradványára is vonatkozhat. Ezeket tisztelet övezi és hatóerőt tulajdonítanak nekik. 88:2.1 A kegytárgyakban való hit alapja az a régi feltételezés, hogy a kísértetlélek szívesen költözik olyan tárgyba, ami korábban az övé volt.

- Kenan: 76:3.4 a második kertben ő állította fel a külső törzsek felé irányuló hitterjesztői szolgálat intézményét. Az apja Énosz, a nagyapja pedig Szet volt.

- kereskedelem: 69:3.11 korai formája a csoportok közötti árucserén alapult. Kezdetben a kémekként alkalmazott nők végezték, akik később közvetítőkké váltak. 69:4.2 Az első árucsere az áru semleges helyen hagyása által valósult meg. 69:4.2 Az első vásári elárusítóhelyek olyan széles falak voltak, amelyek megakadályozták, hogy a kereskedők elérjék egymást a fegyvereikkel. 69:4.3 A korai kereskedők becsületesek voltak a törzsbeliekkel, a távoli idegeneket azonban törekedtek becsapni. 69:4.4 A később kialakított vásártereket szentnek tekintették, ahol az emberek fegyvertelenül találkoztak. Az üldözöttek számára ezek menedékhelyként is szolgáltak. 69:5.10 „Az első emberi kereskedelmi forma a nők cseréje volt; ez jóval megelőzte a lókereskedelmet.” 69:4.5 Az első súlymértékek a gabona magvak voltak. Az árucsere első forgalmi egysége a hal és a kecske volt. Ezeket követte a tehén. 69:4.8 A kereskedelem a műveltség terjesztőjeként és a polgárosodás fejlesztőjeként is szolgál. 69:5.8 Az ősi idők vagyon- és pénzkölcsönzési díja egy évre száz százalék volt. 70:3.4 A kereskedelmi kapcsolatokat a nyelv fejlődése, a fejlett közléscserét biztosító módszerek és a jobb szállítási lehetőségek segítették. 81:3.1 A kereskedelem a felsőbbrendű törzseknél a földműveléshez mellékfoglalkozásként társult. 81:3.2 Mivel a kereskedelem különféle emberi lényeket hoz közel egymáshoz, ezért hozzájárul a műveltségek kölcsönös megtermékenyítéséhez. 81:3.6 A kezdetleges kézművesség és ipar megjelenésével a kereskedelem a műveltség és a polgárosodás legerőteljesebb ösztönzőjévé vált. Segítette az utazás fejlődését és a polgárosodott társadalmak keveredését is.

- kereskedelem (Európában): 80:9.4 az északi fehér emberfajta a Balti-tenger vidékéről származó borostyánkővel kereskedett az andonfi dunaiakkal a Brenner hágón keresztül. 80:9.6 Az andonfi népek Turkesztán felől érkező betörése következtében 80:9.9 Kr.e. 2500-ra a szárazföldi kereskedelem szinte leállt a Földközi-tenger keleti körzeteiben. Ez nagyban elősegítette a tengeri kereskedelmet és az anditák leszármazottainak gyors elterjedését a földközi-tengeri medence teljes partvidékén.

- kereskedők: 79:1.3 Kr.e. 8000-re az embereket a folyóvölgyek felé terelő aszály nagy számban kezdte kitermelni ennek az új társadalmi osztálynak a tagjait. A magasabb fokon polgárosodott törzsek az aszály nyomán nem váltak pásztorokká, hanem kézművesiparból és kereskedelemből élő városokban gyűltek össze.

- Keresztelő János: 122:2.7 Kr.e. 7. március 25-én született Júda városában, Zakariás és Erzsébet egyetlen fiaként. 45:4.17 Testileg Jézus távoli unokatestvére és urantiai küldetésének előfutára. 122:3.1 Az volt a feladata, hogy előkészítése a terepet a – megszabadulás – Jézus által hirdetendő üzenetéhez. 45:4.17 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- keresztes vitéz szellemisége: 100:6.5 veszélyes, ha nem felügyeli szellemi rálátás és a szokványos társadalmi kötelezettségek iránti hűség és odaadás.

- keresztények: 121:2.5 Elsőként Pál antiókhiai tanítványait nevezték így. Pál a zsidó hitre áttértek csoportja köréből térítette kereszténységre az első hívek többségét. 85:4.2 A keresztények a szivárványt „az ígéret ívének” tekintik.

- kereszténység (keresztény vallás): 92:6.18 A Krisztus életéről és tanításairól szóló vallás. 121:3.9 A létrejöttekor „semmilyen értelemben nem volt az elnyomott osztályok nyomorúságának enyhítését célul tűző gazdasági mozgalom.” 98:2.8 A hatékonyságához nagyban hozzájárult a héberektől kölcsönzött erkölcsiség és a görögöktől vett gondolkodásmód. 98:6.5 A keresztény valláshoz a görög bölcselet szolgáltatta az erkölcstan érték fogalmait, a mithraizmus az istenimádás szokásrendjét, a kereszténység által hozzáadott saját pedig az erkölcsi és társadalmi értékek megőrzésének módszere volt. 98:7.3 A teljességet tekintve, a keresztény vallás a következő tanítások, hatások, hiedelmek, tiszteletfajták és személyes hozzáállások keveredéséből alakult ki. A) 98:7.4 1. A Melkizedek tanítások. B) 98:7.5 2. „Az erkölcsiség, az erkölcstan, az istentan, valamint a Gondviselésben és a legfelsőbb Jahvéban való hit héber rendszere.” C) 98:7.6 3. Zoroaszter felfogása a mindenség rendjében való jó és rossz közötti küzdelemről. D) 98:7.7 4. „A rejtelemimádatok, különösen a mithraizmus”. E) 98:7.8 5. „József-fia-Jósua emberi életének történelmi ténye, a názáreti Jézusnak mint a megdicsőült Krisztusnak, az Isten Fiának a valóságos volta.” F) 98:7.9 6. „A tárzusi Pál személyes nézőpontja.” G) 98:7.10 7. „A hellén népek bölcseleti gondolkodása”. 92:6.18 A befogadott görög bölcseletet elsősorban Philó, Péter és Pál alakította ki. 92:6.16 A kereszténység a fennállása során olyan alkalmazkodásképességet mutatott számos nép erkölcseihez, melyhez foghatót csak a buddhizmustól lehet látni. 92:6.18 + 98:7.11 A kereszténység a nyugati műveltség hatása alá került, és már régen nem Jézus vallása. A XX. századra „a fehér emberfajták társadalmi, gazdasági és politikai erkölcseihez jól alkalmazkodó vallássá lett.” Bár a kereszténység „megdicsőítette Jézust a Krisztusként, az Istentől jött messiási felkentként, azonban igencsak elfelejtette a Mester személyes evangéliumát: az Isten Atyaságát és a minden ember közötti egyetemes testvériséget.”

- kereszténység (korai ~): 99:3.1 mentes volt a polgári szerveződésektől, a társadalmi elkötelezettségtől és a gazdasági szövetségektől.

- kereszténység páli tanításairól: 121:5.14 „Pál etikai megváltást, erkölcsi üdvözülést tanított.” 121:5.16 A kereszténység nem hitregén alapult, mint a misztériumvallások, hanem amint Pál hirdette, történelmi tényen. Azon, hogy „az Isten Fia az emberiségnek adta magát.” 121:6.2 „A judaizmus újjáéledése a héber írások görögre fordításának korától indul. Ez az alapvető fontosságú hatás döntötte el később, hogy a Pál-féle kereszténytisztelet inkább nyugat és nem kelet felé terjeszkedik.” 121:6.5 „Pál elmélete az eredendő bűnről, az öröklött bűnösségről és a veleszületett rosszról, valamint az attól való megszabadulásról alkotott tantételei részben Mitrász-eredetűek voltak, kevés közös elemük volt a héber istentannal, Philón bölcseletével vagy Jézus tanításaival. Az eredendő bűnnel és a vezekléssel kapcsolatos páli tanítások némely része magától Páltól származik.” 121:7.6 Pál tanítási rendszere magába foglalta a görögök bölcseletét, a rómaiak törvényét és a héberek erkölcsiségét, valamint a személyiség szentségének és a szellemi szabadságnak a jó hírét.

- kereszt világa: 20:6.6 + 119:8.8 Az Urantia bolygó neve helyi világegyetemi viszonylatban, és a Nebadon világegyetem teremtő-alászálló Fia, a názáreti Jézus által átélt különleges és szokatlanul kegyetlen tapasztalásra utal.

- kerék: 81:3.6 Kr.e. 5000-re a kerékkel felszerelt járművek alkalmazása általánossá vált a kereskedelemben és a háborúban.

- kerubok és szanóbok: 38:7.6 A helyi világegyetemi Anyaszellem gyermekei. 38:7.1 „Ők a legalacsonyabb angyali rend”. 38:7.2 Működésileg egyesítettek, mindig együtt tevékenykednek. „Egyikük energia-pozitív személyiség; a másikuk energia-negatív. A jobboldali deflektor vagy pozitívtöltésű angyal a kerub – ő a rangidős vagy irányító személyiség. A baloldali deflektor vagy negatívtöltésű angyal pedig a szanób – a kiegészítő lény.” 38:7.6 Minden negyedik párjuk félanyagi látszatú, morontiai jelleget mutat. 38:7.7 A természetükben és a működésükben hasonlítanak a köztes teremtményekre. 38:7.3 A szeráfok mellett alárendelt segédekként dolgoznak, 38:7.4 de ők emberi lényeket nem látogatnak. A fejlődési lehetőségeiket tekintve lehetnek

a) 38:8.2 Felemelkedésre pályázók, akik így a szeráfi besorolás várományosai, és 38:8.5 elérhetik a Lakóvilági Tanító besorolást. 38:8.6 Miután így hosszú időt szolgáltak, a Világegyetemi Anyaszellem hétezres csoportokban újra befogadja őket, s e befogadásból, mint teljesen kifejlett szeráfok bontakoznak ki, majd végzet-őrangyali szolgálatot követően eljuthatnak „még a Paradicsomra és a Végleges Testületbe is.”

b) 38:8.3 Középszakaszú kerubok, akik a korlátozott szeráfi szolgálat szintjét érhetik el, és

c) 38:8.4 morontia kerubok, akik ezen angyali rend „negyedik teremtményei” anyagi látszatú jegyekkel. Ők mindaddig megmaradnak kerubnak és szanóbnak, amíg a Legfelsőbb Lény ténylegessé válása végbe nem megy.

- kerub-pár: 113:2.9 „egy kerub és egy szanób”.

- kerubok (jellemzők): 114:0.2 A számuk az Urantián nagyjából megegyezik a szeráfokéval.

- 114:0.2 A szervezeti felépítésük az Urantián hasonló a szeráfokéhoz.

- 114:0.3 A szeráfok társaságában munkálkodnak a bolygók emberfeletti kormányzásában.

- 114:0.3 Különösen sok feladatuk van a lázadás miatt elszigetelt világokon.

- 114:0.3 Az Urantia állandó főkormányzójának, összes társának és alárendeltjének utasításait hajtják végre.

- kerub-pár (jellemzők): 113:2.9 Az őrangyalok munkáját segítve „mindig a szeráfi őrangyalokkal vannak”.

- 113:2.9 Gondoskodnak a szeráfok által készített őrangyali feljegyzésekről.

- 113:2.10 Az őrangyal szeráf pár egyik tagjának távollétében a kerub veszi át az őrangyali tevékenység feljegyzését.

- kettős csillag: 41:3.3-3.4 Ha egy nap eléri a mi napunk tényleges anyagtartalmának harmincszorosát, akkor az egyenlítője mentén kettéhasad, és két külön égitestként vagy új rendszerek központjai lesznek, vagy egymás gravitációs vonzáskörzetében maradva egy közös középpont körül keringenek tovább. Helyi világegyetemünkben a legutóbbi kettőscsillag-robbanás Kr.u. 1572-ben volt, melyet az Urantián fényes nappal és szabad szemmel is látni lehetett.

- kettős-egység: Lásd → „egység (végleges szellemi kettős-egység)”

- KETTŐS-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:1.29 a teremtőjük a három közül bármely két paradicsomi Istenség vagy ezen Istenségektől közvetlenül, illetve közvetve származó két lény által egyéb módon teremtett lények. Három fő rendjük van.

30:1.30 „A. Az alászálló rendek.”

30:1.43 „B. Az állandó rendek.”

30:1.49 „C. A felemelkedő rendek.”

- kettős szellemelvűség: 92:5.12 a jó és a rossz létét feltételező felfogás.

- kettősség: 105:4.3 az isteni szinten „hármasegységet kelt”, mely „minden dolgok örök őse.”

- Keturah: 93:9.8 Ábrahámnak nem a felesége, hanem az ágyasa volt.

- kevélység: Lásd → „büszkeség”

- kék emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája, amely 64:6.21 rendelkezett „a vörös ember agyi teljesítőképességével és a sárga ember lelki és érzelmi adottságaival”. Az ádámi leszármazottak is velük párosodtak a legszívesebben. 64:6.23 A Kaligasztia bukását követő zavaros idők után mintegy 500 évvel, köreikben a tanulás és a vallás kezdetleges újjáéledésére került sor a szellemi vezetőjük, Orlandof által. Ő az igaz Isten imádatát tanította, akit a „Legnagyobb Főnöknek” nevezett. 64:6.24 A fehér emberek a kék emberfajta leszármazottai. 79:5.1 A leromlott, neandervölgyi fajtába tartozó csoportokkal való keveredésük Európában komolyan hátráltatta a fejlődésüket. 78:1.8 Ádám idejében a fejlettebb műveltségi központjaik a földközi-tengeri medence termékeny völgyeiben és Európa északnyugati részén voltak. Az „eurázsiai evolúciós népek közül a legharciasabb, a leginkább kalandvágyó és a legnagyobb felfedező” fajta. 80:1.6 Az ádámfiaktól származó ibolyaszín emberfajta és a kék emberfajta között kölcsönösen erős nemi vonzódás volt. A legjobbjaik nagy megtiszteltetésnek tartották, ha az ádámfiakkal házasodhattak. 80:1.7 A felsőbbrendű csoportjaik a velük keveredett ádámfiakkal együtt irtották a neandervölgyi emberfajtát. Az ádámfiakkal keveredett kék embereknek legalább tizenkét fejlett közössége jött létre. Az egyiket nevezték utóbb cro-magnoni fajtának. 80:2.5 Az ádámfiakkal való találkozás kezdetén a műveltségük évezredekkel maradt el az ázsiaitól. 80.3.1 A műveltségük központjai az európai folyók mentén voltak. 80:3.2 Már Kr.e. 33 000 évvel nagyon kevert fajféleség volt. 80:4.6 Az andonfi kék emberek csak a Lappföldön és bizonyos mértékben Bretagne-ban őrizték meg a látszólagos önazonosságukat Európában. 80:5.5 Az andita hódítókkal szemben a Somme folyónál döntő vereséget szenvedtek. A legtovább kitartó erősségeik Dél-Franciaországban voltak. 80:5.7 A kék embert a fehér ember olvasztotta magába. 80:9.11 Bár a kék embert az anditák északon felszámolták, délen nagyobb számban maradtak fenn. A kék jelleget őrző baszkok és berberek komoly mértékben keveredtek a szaharaiakkal.

- kényszer: 103:5.11 a személyiséget eltorzíthatja, és nem ösztönzi a növekedést. A nevelési kényszer semlegesítő lehet annyiban, hogy segíthet a megrendítő élmények megelőzésében.

- képességek (kívánatos emberi ~): 93:5.3 értelem, kezdeményezőkészség, éleselméjűség, őszinteség.

- képviseleti kormányzás: 45:7.3 az önkormányzatiság isteni eszményképe a nem-tökéletes lények közösségeiben. „A teljes világegyetemet képviseleti terv szerint szervezik és igazgatják.” 45:7.6 A választójog általános a Jerusemen

a) 45:7.5 az Anyagi Fiak és Leányok,

b) a szeráfok, a társaik és a köztes teremtmények, valamint

c) a felemelkedő halandók számára.

A halandók választótestületi tagságához az ajánlás a Melkizedek igazgatási tanodáktól érkezik. 45:7.6 Egy személy bölcsességétől függően a szavazatának értéke egy és ezer között lehet. 45:7.4 Minden csillagrendszer a világegyetemi időben mért száz évben tíz képviselőt választ a csillagvilági törvényhozásba. Esetünkben e képviselőket az ezertagú jerusemi csillagrendszeri tanács választja, amely a csillagrendszeri csoportokat képviseli. Nem csak e tanács tagjai, hanem a megválasztott képviselők is elvégezték a Melkizedek Igazgatási Kar legfelsőbb tanintézetét.

- képzet: 87:4.3 egy képzetnek „a gyarapodó evolúciós értelemre gyakorolt hatása nem a képzet valóságosságától, vagy ésszerűségétől függ, hanem annak életszerűségétől, valamint általában is gyors és egyszerű alkalmazhatóságától.”

- kétely (kétkedés): 102:1.1 ha őszinte, akkor nem bűn. Az ilyen hozzáállás csak késlekedést hoz a tökéletesség felé tartó fejlődési úton.

- kézfogás: 66:5.22 a személyes barátság megpecsételése és a csoporthűség záloga. 66:5.17 „Az egészség és az élet megőrzői” tízfős szakértő csoportjának tagjai vezették be a Dalamatiába látogató urantiai őslakók számára a nyálcsere és a vérivás szokásának felváltása érdekében.

- kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.23 melynek vezetője Mek volt. A feladataik közé tartozott az ősember kézműves módszereinek fejlesztése és a szépségről alkotott fogalmaik magasabb szintre emelése. 67:4.1 A tanács és a vezetője nem vett részt a Bolygóherceg lázadásában.

- Khédorlaomer: 93:4.14 a legyőzését követően Ábrahám hagyományos áldozatot mutatott be.

- kiegyenlítő eljárás: 55:2.12 célja, hogy egyetlen felemelkedő se legyen megfosztva olyasmitől, ami a felemelkedési tapasztalása szempontjából lényeges. 55:2.11 Helye, a morontia világok hét lakószférája. Módja, a tanárként és tanítványként történő tapasztalatszerzés.

- kiengesztelés: 89:4.7 nemleges formája a lemondás, igenlő formája pedig az áldozás lett. De a kiengesztelés eszköze lett még a magasztalás, a dicsőítés, a hízelgés, sőt a szórakoztatás is.

- kijelölt szeráf: 30:4.15 az alvó továbbélő önazonosságának, a halhatatlan léleknek az őre. Ő biztosítja a morontia alak összeállítását.

- kilépő energia: 0:6.6 „az energia-anyag villamos-szerveződés előtti szintje”, mely „a paradicsomi gravitáció hatására választ adó, de a helyi vagy egyenes irányú gravitációra még nem válaszoló energiákat foglalja magába.”

- Kinevezett Őr: 55:8.2 a felsőbb-világegyetemi Legfőbb Végrehajtó képviselője azon csillagrendszerekben, amelyek megállapodtak a fényben. Ő válik a csillagrendszeri legfelsőbb bíróság önkéntes tanácsadójává és a jogalkotó gyűlés vezető tisztviselőjévé.

- ki nem nyilatkoztatott honosok: 27:3.3 a Paradicsom-Havona rendszer lakói, akik a jövőbeli, ki nem nyilatkoztatott feladataik végzéséhez szükséges csoportos felkészítésen vesznek részt.

- ki nem nyilatkoztatott istenség-szintek: 0:7.6 a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten; ezek az élményelvi Istenségek jelenleg még nem teljesen létezők; a ténylegessé válás folyamatában vannak.

- ki nem töltött tér: 11:6.3 az, melyben nincsenek jelen a kitöltött térre jellemző erők, energiák, erőterek és jelenlétek.

- Kinevezett Őrök: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:0.10 A helyi világegyetemi, illetve a helyi világegyetemet alkotó csillagrendszeri központokon állomásoznak. 24:5.1 A Hét Legfőbb Végrehajtó összehangoló személyiségei és összekötő képviselői. A számuk állandó, hétmilliárd létezik belőlük. 24:5.2 Egy helyi világegyetemben, minden tízezer csillagrendszerhez rendelnek egyet belőlük. Igazgatási szervezeti szempontból az adott világegyetemi központon állomásozó Társfelügyelőnek vannak alárendelve. 24:5.3 Alapfeladatuk a világegyetemük Társfelügyelőjének folyamatos és teljes körű tájékoztatása az adott világegyetem jólétével és állapotával kapcsolatban. Bár nem vesznek részt a csillagrendszeri ügyekkel kapcsolatos tanácskozásokon, de ők irányítják az evolúciós világokból származó 24 bolygói intézőt (János 24 vénnek nevezi az általa látott urantiai tanácsadó testület tagjait A Jelenések Könyvében.).

- Kinevezési Elöljárók: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok, 27:2.1 akiknek csoportját időről időre a szupernáf-vezető jelöli ki, hogy irányítsák az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű angyalrend alkotta szervezetet. 26:8.5 Ők felügyelik továbbá az elbukott, Istenség-kalandra pályázókat a tér területein végzendő munka idejére, mely ezer évnél soha nem rövidebb.

- kinyilatkoztatás: 56:9.7 részleges, viszonylagos és fokozatos marad addig, amíg az Istenség-jelenlét erőtere megtapasztalhatóan nem válik végtelenné a Korlátlan Abszolút térpotenciáljában, a személyiség megnyilatkozása a tapasztalás szempontjából nem lesz végtelen az Istenségi Abszolút megnyilvánult jelenlétében, és a végtelenség e két potenciálja nem egyesül valóságosan az Egyetemes Abszolútban.

- kinyilatkoztatás (meghatározások): 101:5.4 Szellemtől származó világegyetemi beállítottság.

- 52:2.3 A szellemi igazságra és a vallásos erkölcstanra vonatkozó közlések rendje, melyekről minden megítéltetési időszak – halandói kor – egyre teljesebb képet kap.

- 102:3.9 „a személyiség túlélésének bizonyossága.”

- 103:8.6 „a fejlődő bölcselet gyarlóságainak ellentételezése”.

- 103:9.1 „a létező dolgok bölcselete”.

- 103:6.8 „az egyetlen eljárás, mely egy anyagi világon képes ellensúlyozni a mota igazság-érzékenységének hiányát.”

- 103:6.13 „az evolúciós ember egyetlen reménye a morontia űr betöltésére.”

- kinyilatkoztatás (mindenségtanra vonatkozó ~): 101:4.5 átmenetileg pontosítja a meglévő tudást a következők révén.

- 101:4.6 1. A zavar csökkentése a tévedések kiküszöbölése által.

- 101:4.7 2. Összehangolja az ismertté vált tényeket és megfigyeléseket.

- 101:4.8 3. Feltárja a múlt korszakos folyamataiból származó fontos ismeretelemeket.

- 101:4.9 4. Közli a kiérdemelt tudás fontos, de hiányzó láncszemét.

- 101:4.10 5. Mindenségrendi adatokat közöl annak érdekében, hogy azok tisztább képet teremtsenek a kinyilatkoztatásokban foglalt szellemi tanítások lényegéről.

- kinyilatkoztatás (korszakos ~): 101:4.3 valamely mennyei közvetítő – de nem a Gondolatigazító – csoport vagy személyiség tevékenységének eredménye.

- kinyilatkoztatás (személyes ~): 101:4.3 „az emberben lakozó Igazító munkájának eredményeként mutatkozik meg”.

- kinyilatkoztatás (Urantián): 92:4.9 mennyei segédkezés, amely részleges, átmeneti és a tér- idő helyi viszonyaira szabott. A kinyilatkoztatás az ember számára akkor válik teljessé, amikor általa elérte az Egyetemes Atyát. 92:4.1 Mivel a kinyilatkoztatás tekintettel van az evolúcióra, ezért mindig fokozatos. Folyamatosan hoz egyre nagyobb megvilágosodást. Olyan tanításokat mutat be, amelyek nem állnak távol azon korszak gondolkodásától és felfogásától, amelyben közreadják azokat. A kinyilatkoztatások tartalmát mindig korlátozza az ember felfogóképessége. 66:5.14 A Bolygóherceg anyagi testtel bíró törzskarának tagjai csak akkor folyamodtak kinyilatkoztatáshoz, „amikor az evolúciós erők kimerülése már teljessé vált.” 66:6.6 Zavart és ijedelmet kelt az, „amikor a felvilágosult és felsőbbrendű lények túl sok tanítással és túlzott mértékű felvilágosítással próbálják a visszamaradt emberfajtákat felemelni.” 68:3.5 „Az emberi faj békehajlama nem természetes adottság; az a kinyilatkoztatott vallás tanításaiból származik”, amit persze az emberfajták tapasztalatai is alátámasztanak. 92:4.4 A vallási kinyilatkoztatások közül öt bír korszakos jelentőséggel. Lásd még → „kinyilatkoztatott vallás”

- kinyilatkoztatás (jelentősége, célja): 101:1.7 olyan megvilágosító hatással van az evolúciós kötelességeit ismerő ember erkölcsi természetére, melynek következtében az elméjében arra a felismerésre jut, „hogy nincs joga nem hinni az Istenben.” Ha pedig mégis így tenne, akkor az elméjében és a lelkében „lévő legvalóságosabb és legmélyebb dologhoz – az isteni Igazítóhoz” lenne hűtlen.

- 101:2.2 „ellentételezést nyújt a morontia nézőpont hiányáért”.

- 101:2.10 „a morontia rálátás helyettesítője az evolúciós világon”.

- 101:2.10 „képessé teszi az embert arra, hogy meglássa ugyanazt az Istent a természetben, mint amit a hit mutat meg a lelkében.”

- 101:2.2 Módszert „ad ahhoz, hogy egység legyen elérhető az anyag és a szellem valóságának és kapcsolatának megértésében az elme közvetítése révén.”

- 101:2.2 A tudományt természetesnek, a vallást értelmesnek, a bölcseletet pedig okszerűnek tartja.

- 101:2.7 Megerősíti, hogy a tudomány vizsgálódásai következtében felismert Első Ok „és a vallás üdvözülést adó Istene egy és ugyanazon Istenség.”

- 101:2.8 Az ember élményvilágában összhangba hozza a tudást kínáló tudományt, a boldogságot adó vallást és az egységet kínáló bölcseletet, melyek külön-külön mind az egyetemes valóságra irányulnak.

- 101:2.10 „sikeresen áthidalja az anyagi és a szellemi közötti szakadékot, sőt a teremtmény és a Teremtő, az ember és az Isten közötti szakadékot is.

- 101:4.1 Útbaigazítást ad a mindenségtan terén.

- 101:4.2 Emberi bölcsességet nem, csak isteni és szellemi meglátást ajándékoz.

- 101:5.1 Általa sok korszaknyi idő takarítható meg abban a folyamatban, amely az evolúciós hibáknak a szellemi gyarapodást segítő igazságokról való leválasztására irányul.

- 101:2.1 következetes és okszerű világegyetemi bölcseletté, a tudomány és a vallás összehangolt, folytonos magyarázatává rendezi a széttartónak tűnő természettudományokat és a vallástant, ez által az elme számára összhangot, a szellem számára pedig megelégedést teremt. Így válaszolja meg az emberi tapasztalás útján a halandói elme kérdéseit, mely tudni szeretné, hogy a Végtelen miként viszi keresztül az akaratát és valósítja meg a terveit az anyagban, az elmével és a szellemen.

- 52:2.3 A világok lakosainak szellemi fejlődését hivatott elősegíteni.

- 52:6.2 Alapvető fontosságú a testvériség megteremtéséhez.

- 90:3.10 Összehangoló hatású.

- kinyilatkoztatás (tartalmi elemek, jellemzők, ismérvek): 101:2.12 bár korszakonként jelenik meg, ezért időszakos, azonban személyes emberi élményként folytonos.

- 101:2.8 „csakis az emberi tapasztalás igazolja.”

- 101:4.1 A kinyilatkoztatás törvényei nem teszik lehetővé „ki nem érdemelt ismeretek vagy a tudás túl korai átadását.”

- 101:4.1 A közölt mindenségtanok rövid idő alatt elavulnak.

- 101:4.2 A közölt történelmi tények és vallási igazságok állandónak tekinthetők.

- 101:4.2 + 101:4.5 A korszakos kinyilatkoztatás mindenségtana nem sugalmazás, hanem a meglevő ismeretanyag rendszerezése és osztályozása.

- 101:4.5 „mindig szellemi jelenség.”

- 101:2.3 Elősegíti a vallásos hit szellemi látásmódjának érvényesítését.

- 101:5.4 Hit és bizonyosság a valós dolgok örök megőrződésében, a személyiség továbbélésében és a mindenségrend Istenségének elérésében.

- 101:5.11 A paradicsomi Háromság személyeinek alászálló szellemei segítik, különös tekintettel az igazság kiterjesztésére.

- 101:5.11 A szeretetet és az aranyszabályt hangsúlyozza.

- 101:5. 12 Bizonyosságot ad az isteniség és a valóság igazságainak ábrázolásán keresztül.

- 101:5.12 Gyakorlatias munkakapcsolatot épít ki az evolúciós hittel.

- 101:5.12 Fejleszti a morontia személyiséghez szükséges jellemet.

- 101:5.13 A hit bizonyosságán túl megadja a kinyilatkoztatott élő valóságok élményének igazságát is.

- 101:5 13 A legfelsőbb értékek, az isteni jóság, az egyetemes kapcsolatok, az örök valóságok és a végleges beteljesülések igazság tartalmait bontja ki.

- 101:9.1 Elismeri azokat az igényeket, melyekre nézve a megelőző evolúciós vallás erkölcstani kötelességeket alapított.

- 101:9.1 Kitágítja a kifejlődött vallás erkölcstani látókörét.

- 101:9.1 Kiterjeszti a korábbi kinyilatkoztatások által közölt erkölcsi kötelességeket.

- 102:3.5 „a morontia mota helyettesítője”.

- 102:3.5 „az igaz valóság tudatosulásához vezet”.

- 102:3.6 „felszabadítja az embereket és elindítja őket az örökkévaló kaland útján.”

- 102:3.7 „megdicsőíti az embert és megmutatja az embernek az Istennel alkotott társulásra való képességét.”

- 102:3.8 „bemutatja az örökkévaló testvériséget, a Végleges Paradicsomi Testületét.”

- 102:3.11 „megerősíti az Istenség tényének, az Abszolút eszméjének és az Isten szellemi személyiségének az egységét”, akit a mi Atyánkként mutat be.

- 102:3.14 Azon van, „hogy az embert az Istenhez hasonlóvá tegye.”

- 102:3.15 Megerősíti, hogy a tudomány, a vallás és a bölcselet mind jó és valójában egy.

- 102:4.6 Az emberi létezés egyesítő eleme, „egyesíti a történelmet, összehangolja a földtant, a csillagászatot, a természettant, a vegytant, az élőlénytant, a társadalomtant és a lélektant.”

- 103:6.8 „eloszlatja az értelem által kialakított, a létező dolgok bölcseletében megmutatkozó zűrzavart.”

- 103:7.8 „nem tudományból és nem vallásból ered”.

- 103:7.9 Segíti a tudományos megalapozottság és a vallásos bizonyosság kiegyensúlyozott bölcseletté való válását.

- 103:9.1 A bölcseleti szempontokkal foglalkozik.

- kinyilatkoztatás bölcsessége: 101:6.7 a) tudást kínál, b) majd arra ösztönzi az embert, hogy a tudását gondolat-döntésekké szervezze, c) ezután a bölcsességre hat, hogy a megragadott gondolatokat olyan gyakorlatias és magasztos eszményképekké és fogalmakká alakítsa, melyek értelmes eszmékként és okszerű eszményképekként d) alkalmasak arra, hogy azokat az Igazító egyesítse és szellemivé lényegítse e) annak érdekében, hogy a Fiak Igazság Szelleme megnyilatkozhasson általuk az ember számára.

- kinyilatkoztatás gyümölcse: 102:3.13 „az akarat, mely hisz”.

- kinyilatkoztatás küldetése: 92:4.1 feladatai közé tartozik az egymást követő evolúciós vallások megrostálása és megtisztítása.

- kinyilatkoztatás rendeltetése: 103:7.8 „a tudománynak és a vallásnak a valóság igazságával való összehangolása.”

- kinyilatkoztatók: a) 52:2.3 Egy földi világ első kinyilatkoztatója a Bolygóherceg. A közlések rendszerint a helyi csillagrendszer ügyeivel vannak kapcsolatban.

b) 52:3.11 Egy bolygó második korszakos kinyilatkoztatása az Anyagi Fiú és Leány megjelenése utáni korszakban történik. Az igazság kinyilatkoztatásai kiterjednek a csillagvilágok igazgatásának szintjére.

c) 52:4.4 A szabványos világokon az Ítélkező Avonal Fiak igazságról tett kinyilatkoztatásai kiterjednek a helyi világegyetem és segédszférái ügyeinek bemutatására.

d) 52:5.3 Az alászálló Fiú korának kinyilatkoztatásai a felsőbb-világegyetemig terjednek.

e) 52:7.3 A Tanító Fiú korának igazságról szóló kinyilatkoztatása pedig már a központi világegyetemre és a Paradicsomra is kiterjed. 55:3.12 A fény és élet első korszakában a kinyilatkoztatott igazság – többek között – a világegyetemek mindenségének működését is taglalja, míg a fény második korszakában a közölt igazság által a Teremtő Fiak, vagyis a Hétszeres Isten első szintje természetének, küldetésének és társulásainak megismertetésére tesznek kísérletet.

- kinyilatkoztatott vallás: 102:4.6 „az emberi létezés egyesítő eleme.” 92:4.3 Mivel az emberiség által keresett igazságra vonatkozik, ezért azt a valódi szellemi világ terjeszti elő. Így a kinyilatkoztatott vallás a felsőbb-értelmű mindenségrend válasza a halandók azon vágyára, amely kifejezi, hogy hinni és bízni szeretnének az egyetemes Istenségekben. 92:4.2 A kinyilatkoztatott vallás két fontos jellemzője a végleges értékű Istenségbe és a személyazonosság halál utáni továbbélésébe vetett hit. 92:4.4 A vallási kinyilatkoztatások közül öt bír korszakos jelentőséggel. Ezek, 92:4.5 1. a dalamatiai tanítások, 92:4.6 2. az édeni tanítások, 92:4.7 3. a sálemi Melkizedek, 92:4.8 4. a názáreti Jézus és 92:4.9 5. az Urantia írások. 92:5.1 A kinyilatkoztatott vallás által azt tanítják az embereknek, hogy ők az Isten fiai. 92:5.7 Az isteni eredetű kinyilatkoztatások célja az emberiség erkölcsiségének, bölcseletének és vallásának felemelése. 85:6.3 „A vallás a korai fejlődési szakaszában megteremti a maga isteneit. A kinyilatkoztatás során az Istenek alakítják a vallást. Az evolúciós vallás a halandó ember képére és hasonlatosságára teremti meg a maga isteneit; a kinyilatkoztatott vallás arra törekszik, hogy a halandó embert az Isten képére és hasonlatosságára alakítsa és formálja.” Lásd még → „kinyilatkoztatás” → „kinyilatkoztatás (Urantián)” → „kinyilatkoztatás (jellemzők, ismérvek)”

- kinyilatkoztatott vallás (dalamatiai tanítások): 92:4.5 az első korszakos kinyilatkoztatás. Kaligasztia herceg törzskarának testtel bíró száz tagja hirdette, több mint háromszázezer éven át. Az első Forrás és Középpont igazi fogalmát tanították. Munkásságuk megszakadt a bolygó lázadás miatti elszakadása következtében. Tanításaik elvesztek a világ számára. Legtovább a vörös emberek őrizték meg annak maradványait, melyet a Nagy Szellemre vonatkozó felfogásuk is mutat.

- kinyilatkoztatott vallás (édeni tanítások): 92:4.6 a második korszakos kinyilatkoztatás. A mindenek Atyjának fogalma Ádám és Éva működése nyomán került bemutatásra, de a tanításaik nem tudtak kibontakozni a vétkük, majd pedig az első Éden elhagyása és annak pusztulása miatt. Ádám befejezetlen tanításait a szetfi papok vitték tovább, mellyel megváltoztatták a levantei vallásfejlődés irányvonalát. E kinyilatkoztatás Kr.e. 2500-ra jórészt elveszett az emberiség számára.

- kinyilatkoztatott vallás (sálemi Melkizedek): 92:4.7 a harmadik korszakos kinyilatkoztatás, melynek fő tantételei a bizodalom és a hit voltak. Melkizedek az Isten mindenható jóságában való bizodalmat tanította és „azt hirdette, hogy a hit az a cselekedet, mely révén az emberek kiérdemlik az Isten kegyét.” A tanításai utóbb evolúciós vallási hiedelmekkel és szokásokkal keveredtek.

- kinyilatkoztatott vallás (názáreti Jézus): 92:4.8 a negyedik korszakos kinyilatkoztatás, amelyben Jézus az Isten Egyetemes Atyaságát hirdette. Tanításának egyik lényege az a szeretet volt, mellyel a teremtmény fiak imádják az Atyjukat azt követően, hogy felismerik a feléjük áradó isteni szeretetet. Tanítása másik lényeges eleme pedig a szolgálat, melyet a teremtmény fiak önkéntesen nyújtanak a társaiknak azon örömteli felismerés következtében, hogy ezzel az Atya Istent is szolgálják.

- kinyilatkoztatott vallás (Urantia írások): 92:4.9 az ötödik korszakos kinyilatkoztatás az igazság bemutatására, mely nem egyetlen világegyetemi személyiség munkája.

- kinyilatkoztatott vallás kara: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.13 melyet Hap vezetett. Az volt a feladatuk, hogy a teremtményi félelmet és a kísértetek imádását a Teremtő Isten tiszteletével helyettesítsék az emberi fejlődés és a polgárosodás elősegítése érdekében.

- király: 70:12.3 kezdetben ő volt az erkölcsök, vagyis az íratlan törvény végrehajtója. 70:12.4 A működését eleinte jelentősen korlátozta a hagyomány. 70:12.3 „Később a törvényi rendelkezéseket, a megszilárdult közvélekedést tartatta be.” 70:6.2 A működésük az apajogú családi fennhatóság és a vagyon eszméjén alapul. Kezdetben a királyt a népe atyjának tekintették. Eleinte hősöktől származtatták őket, később pedig istenektől. 70:6.3 A királyság öröklődő formája segített elkerülni a király nélküli állapotok pusztításait. 70:6.4 A későbbi királyokat azért tekintették természetfelettinek, mert úgy gondolták, hogy a vérvonaluk „visszavezet Kaligasztia herceg anyagivá lényegített törzskarának korába.” 70:6.5 Így váltak bűvtárgyá és szentté. 70:6.6 A javasok, gyógyító varázslók és papok mindig erős ellenőrzést gyakoroltak felettük. Később a földbirtokos nemesség volt számukra visszatartó erő. (lásd még kormányzat, kormányzás, kormányfő intézménye)

- királyok és királynők eszmeisége: 55:7.2 mivel a végleges rendű lények a Bolygóherceggel együtt láthatatlanok, ezért a bolygó tényleges és valódi vezetője Ádám és Éva. Kettejük működési rendjének ismerete adta meg az uralkodó párok eszmeiségének tekintélyét a bolygókon.

- kisbolygó-halmaz: 57:6.5 valamikor a naprendszer ötödik bolygója szabálytalan pályán haladt. Ennek során rendszeres időközönként és egyre jobban megközelítette a Jupitert. 57:6.4 Amint a pályájának sugara a Jupiter sugarának két és félszerese alá csökkent, a Jupiter gravitációs ereje összeroppantotta és övvé rendezte.

- kisebb égitestek: 15:6.12 térben keringő üstökösök, meteorok és kisméretű anyagdarabok.

- kisebb Krisztusok: 35:0.7 a három paradicsomi Istenség által 35:0.1 létrehozott második fiúi rend, az Avonalok vagy más néven Ítélkező Fiak.

- Kish: 78:8.9 a sumér államszövetség központja volt 78:8.8 Szargon idején. 78:8.9 Az államszövetséghez tartozott Sumer, Akkád, Kish, Erek, Ur és Szuza.

- kisövezet: 15:2.6 a felsőbb-világegyetemi kormányzás egysége, amely száz helyi világegyetemből áll, és egymilliárd körüli lakható bolygót foglal magába. Központi, épített világgal bír, melynek vezetője három Nappalok Utóda. 15:2.13 A világegyetemi-kormányzat kisövezeteinek száma hétezer. 15:3.5 A mi kisövezetünk forgási középpontja az igen távoli, hatalmas és sűrű Nyilas csillagfelhőben található, s a helyi világegyetemünk, valamint annak minden égi társteremtménye e középpont körül mozog.

- „kiszámoló” versike: 90:2.4 ma gyermekjáték, hajdan „a kiszámolt személynek meg kellett halnia”. A kiszámoló a sorsvetés továbbélő formája.

- kiterjesztési tanodai oktatók: 30:3.8 a magasabb lakóvilágok tanári testülete az eggyel alacsonyabb szintű világon. 30:3.1 Előkészítő tanhelyet működtetnek a továbblépő zarándokok számára. A hét önkéntes telepes csoport egyik rendje.

- Kiválasztott Háromságot-elért Fiak: 22:1.11 „ide tartoznak a Háromságot-elért Felügyelők és a Háromságot-elért Követek. Ők bizonyos evolúciós szeráfok és átvitt köztes teremtmények közül kerülnek ki, akik áthaladtak a Havonán és elérték a Paradicsomot, továbbá vannak köztük a Fiúval és a Szellemmel való eggyé kapcsolódást megélt halandók is, akik hasonlóképpen felemelkedtek a Fény és Élet központi Szigetéhez.” A Nappalok Elődeinek bíróságaihoz osztják be őket. 22:1.13 Az orvontoni szolgálatban eddig még sohasem hibáztak.

- Kivetült Befejezetlen Bennfoglaltsága: 117:7.6 Az a folyamat és tartalom, amely a Legfelsőbb Lénynek az idő feletti szintekre előrevetített saját világegyetemi jelenléte visszatükröződését jelenti a teremtett szintekre.

- kígyó(k): 88:1.5 később vált bűvtárgyi állattá. A főníciaiak imádták, a rossz szellemek eszközének tartották. A moki indiánok kígyótánccal is kifejezték a kígyók iránti hódolatukat. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Kína: 94:5.1 a sálemi hitterjesztők Kr.e. 1500 táján érkeztek meg Kínába, ahol a központjuk több mint száz éven át Szí Fuch-ban volt. Az itt kiképzett tanítók az ország egész területén oktattak. 94:5.2 Hatásukra jelent meg Kínában a korai vagy elő-taoizmus. 94:5.8 A hatodik századi Kína nagy bölcselői – mint Lao-ce és Konfuciusz – a sálemi hitterjesztők örömhírének alapjaira építették a tanításaikat. E kor erkölcsi légkörét és szellemi nézeteit a sálemi hitterjesztők tanításai alapvetően határozták meg. 92:6.15 A XX. századi kínaiak elsősorban a taoizmust és a konfuciánus tanításokat követték. Lásd még → „sárga emberfajta”

- kínaiak: 85:3.3 a sárkányimádásuk a kígyótisztelet továbbélésén alapul. 86:4.8 Hittek abban is, hogy a lélek és a test együtt marad. 90:3.8 A betegséget a kínaiak sokáig a rossz démonok cselekedetének tekintették. 90:2.8 Védekezésül varázslást alkalmaztak ellenük. Lásd még → „sárga emberfajta”.

- kísértetek hazája: 87:1.1 korai elképzelés a holtak földjéről.

- kísértetszellem (kísértetlélek): 86:5.1 „Az ember nem anyagi részét nevezték kísértetnek, szellemnek, árnynak, rémnek, jelenésnek és később léleknek.” 86:4.4 Az ősi emberek testből és lélegzetből álló lénynek tekintették magukat. A lélegzet és a test különválasztásával jutottak el a kísértetszellemhez. E szellemek emberi eredetűek voltak, de emberfelettinek tekintették azokat. 87:1.2 Bár a vadember természetfeletti erővel ruházta fel őket, de nem tekintett rájuk természetfeletti értelemmel bíróként, mivel megpróbálta őket megtéveszteni és félrevezetni. 86:4.4 Az ősök a testtől elkülönült szellemek létezésével magyarázták a szokatlan és érthetetlen dolgok előfordulását. 86:5.1 Az egyén nem anyagi részét az ember álombeli másának tartották, mely 86:5.2 bár hallható és látható, de nem érinthető meg. 86:5.4 Az ősök szerint a lélek elhagyhatta a testet 86:5.5 1. eszméletvesztés során, 86:5.6 2. alvás közben álmodáskor, 86:5.7 3. a betegség vagy baleset kábult állapotaiban, valamint 86:5.8 4. halál esetén. 86:5.10 Az ősök hite szerint az alvó ember elkóborolt lelke az alvó nevének kimondásával visszahívható volt. Hitték továbbá, hogy a lélek kóborlása miatt az alvót fokozatosan kell ébreszteni, hogy a léleknek legyen ideje a testbe való visszatérésre.

- kísértettisztelet: 87:0.1 „se több, se kevesebb, mint baj elleni biztosítás”, mely „a balszerencse veszélyeinek ellensúlyozásaként alakult ki”. E tiszteletfajta oka a balszerencse miatti aggodalom és a holtaktól való rendkívüli félelem volt, vagyis a kísértettisztelet nem az Istenség elismerésén alapult. E tisztelet szertartásainak célja az volt, hogy elkerüljék, elűzzék vagy kényszerítsék a kísérteteket. 87:3.5 Egykor minden törzs és emberfajta hitt a kísértetekben. 87:1.1 Az ősök mindent megtettek annak érdekében, hogy a halál által megjelenő kísértetlelket a holtak földjére való elindulásra késztessék. 87:1.4 A halott számára fényt biztosítottak a virrasztás idején, és kerülő útvonalon tértek vissza a temetésről, hogy a kísértetet megtévesszék. 87:4.2 A kísértettisztelet fejlődésével nem csak emberi eredetű, hanem felsőbbrendű szellemekben is hinni kezdtek. Felfogásuk szerint az ilyen megdicsőült kísértetek a kísértetföld területén túljutva, a szellemföld felsőbb vidékeit érték el. 87:4.3 A kétféle szellemkísértet képzete az egész bolygón jelen volt, de nem elterjedés, hanem belső fejlődés eredményeként. 87:4.4 Később az ősök egyes kísérteteket csak a jószerencse, míg másokat csak a balszerencse okozóinak tartottak. S mindig az utóbbiakat hitték tevékenyebbnek. 87:4.5 Ebből a hitből jött létre a jó és a rossz szellemek tantétele, mely a következetesen viselkedő halandó-feletti erők felfogásának kialakulásához vezetett. 87:5.1 Az elődök azt gondolták, hogy a szellemek lenézik az embert, mivel folyton hibázik a szellemi kötelességei teljesítésében, és az ilyen hibák a kísértetek közbeavatkozásához vezetnek. Az ősök annyira féltek attól, hogy valamely szellemet megsértik, hogy nem csak az ismert, hanem az „ismeretlen isteneknek” is mutattak be áldozatot. 87:5.2 Az egyszerű kísértettiszteletet az összetettebb szellemkísértet-tisztelet szokásai váltották fel. 87:5.3 Az elődök szerint nem a jó, hanem a rossz szellemeket kell jókedvben tartani.

- kísértettisztelet (kiengesztelés által): 87:2.1 megelőzte a szellemek kényszerítését és a hozzájuk való folyamodást. A kezdeti cél a kísértetek felől jövő balszerencse elleni védelem biztosítása volt. A szertartási szokások is arra irányultak, hogy 87:5.9 a szellemeket kiengeszteljék, kielégítsék és lefizessék. 87:2.2 A korai emberek minden, általuk helyesnek vélt dolgot megtettek annak érdekében, hogy a halott szellem minél hamarabb a holtak földjére menjen. Ezt a szertartások pontos megtartása biztosította. Hitük szerint a szertartási hiba a kísértet haragját eredményezte. 87:2.7 A kísértettől való megszabadulás érdekében minden olyasmit felkínáltak neki, amit az életében kívánt volna. Így került sor a feleség feláldozására, vagy gyermekhalál esetén az anya, a nagynéni vagy a nagymama megölésére. 87:2.8 Rabszolgákat is leöldöstek azért, hogy a kísértetföldön tovább szolgálják az urukat. 87:2.9 Mivel az ősök azt gondolták, hogy a kísértetlelkek élvezik az étel illatát, elterjedt az ételáldozás tartása a halotti torokon. 87:2.10 Hittek abban is, hogy mindennek van lelke, így az eszközök és fegyverek kísérteteit széttörés által engedték szabadon, hogy az elhunyt szolgálatába állíthassák. 87:5.3 Az elődök szerint nem a jó, hanem a rossz szellemeket kell jókedvben tartani. 87:5.9 A szellemek szándékát jelekből és jóslatokból is megpróbálták kikövetkeztetni.

- kísértettisztelet (kikényszerítés és elűzés által): 87:6.1 a kísértetlelkeknél magasabb szinten álló, felsőbbrendű szellemek kegyének elnyerése érdekében, a kisebbrendűségi érzéstől hajtott ősök módszereket kezdtek kidolgozni a hátrányuk kiegyenlítése érdekében. 87:6.2 A kísértetműködés befolyásolása eleinte a szellem kegyének elnyerésére irányult, az ember a balszerencsét vesztegetéssel igyekezett megváltani. Később a cél a jó szerencse elnyerése volt, amit a szellemek együttműködésének és segítségnyújtásának kikényszerítésére irányuló törekvés követett. 87:6.3 A kísértetek elűzésére kitalált eljárások közé tartozott „87:6.4 1. A fej levágása és a test összekötözése a sírban. 87:6.5 2. A halottasház kikövezése. 87:6.6 3. Ivartalanítás vagy a test lábszárainak eltörése. 87:6.7 4. Sziklák alá temetés, mely a mai sírkőhasználat eredetét jelenti. 876:6.8 5. Hamvasztás, a kísértet által jelentett probléma megelőzésére később kidolgozott eljárás. 87:6.9 6. A test tengerbe dobása. 87:6.10 7. A test odavetése a vadállatoknak.” 87:6.11 A halottvirrasztások során a kísérteteket megpróbálták elűzni kiabálással és dobolással is, vagy rút szellemképeket készítettek, hogy elijesszék a holtak kísérteteit. 87:6.12 A vizet, a szenteltvizet, vagy különösen azt, amiben a papok lábát mosták, olyan védelemnek gondolták, amelyen a kísértetek nem tudnak áthatolni. A tűzről is ezt tartották. A keresztelés pedig a korai, kísértet szellemek elleni vízszertartásból nőtt ki. 87:6.13 Egy idő után a rossz szellemek elűzéséhez jó szellemeket kezdtek igénybe venni – egy erőset a gyenge ellen. 87:6.14 Hittek abban is, hogy a régebbi erkölcsökhöz való visszatéréssel a szellemek kedvező cselekedetekre kényszeríthetők. 87:6.15 „A kezdetleges szokásokhoz való visszatérést számos csapás ellen biztos védelemnek tartották.” 87:6.16 Végül pedig a szellemeket vallási ígéretekkel, szent eskükkel, önsanyargatással és önmegtartóztatással igyekeztek befolyásolni, kényszeríteni.

- kísértettisztelet (megtévesztés által): 87:5.6 mivel a korai emberek irigynek gondolták a szellem kísérteteket és a korai isteneiket, ezért elkezdték elcsúfítani magukat és lekicsinylően beszéltek a sikereikről. 87:5.7 A szellemek féltékenységét megelőzendő szitkokat szórtak a szerencsés személyekre és a kedvelt dolgokra.

- kísértettisztelet (világszemlélete): 87:5.11 1. A kötelesség – melyen azokat a dolgokat értették, amiket azért kellett megtenni, hogy a szellemek kedvező szándékúak, de legalább is semlegesek legyenek. 87:5.12 2. A helyes cselekvés – azon helyesnek gondolt viselkedések és szertartások, melyeknek az volt a rendeltetése, hogy az egyének hathatós támogatást nyerjenek a szellemektől az ügyeik számára. 87:5.13 3. Az igazság – a szellemekre, ennélfogva az életre és a halálra vonatkozó felfogás és a hozzájuk való megfelelő hozzáállás.

- kíváncsiság: 14:5.11 a vizsgálódás szelleme, a feltárás hajtóereje, késztetés a felfedezésre. Az evolúciós térteremtmények veleszületett és isteni sajátsága. 56:10.6 Kitartó próbálkozás a mindenségrendi kapcsolatok új szintjeinek felfedezésére. Vágy az összhang iránt és szomj a szépség után.

- Klaudusz: 130:8.1 Jézus Málta szigetén találkozott vele. Később a cinikusok lelkes tanítója lett. Utóbb Péterrel együtt terjesztette a kereszténység tanait Rómában és Nápolyban, majd Péter halála után spanyol földön. A földi élete során nem tudta meg, hogy az a Jézus ösztönözte őt az életre, akit a világ Megszabadítójaként hirdetett.

- Konfuciusz (Kung Fu-ce): 94:5.8 a Kr. előtti hatodik század Kínájának nagy bölcselője, 94:6.9 Lao-ce fiatalabb kortársa. 92:5.12 Nagy hatással volt a kínai erkölcsiségre. Bár nem tekinthető vallási tanítónak, a működésének voltak vallási következményei. A tanításai elsősorban az emberiességre vonatkoztak. 94:5.8 Bár Konfuciusz korának erkölcsi légkörét és szellemi nézeteit a sálemi hitterjesztők tanításai alapvetően határozták meg, 94:6.9 a tantételeit elsősorban a sárga emberfajta jobb erkölcsi hagyományaira alapozta. 94:6.1 Konfuciusz működését szellemi közvetítők is segítették annak érdekében, hogy a sálemi evangéliumot újra fogalmazva életre keltsék. 94:6.9 Fő műve az ősi gondolkodók bölcs mondásaiból készült összeállítás volt, amely által a varázslás helyébe az erkölcsiséget helyezte. Ezzel elősegítette az ősi magatartás iránti tiszteletet. Az életében mellőzött tanító volt.

- Konfuciusz tanítása: 94:6.11 sok urantiai számára a műveltség erkölcsi szerkezetének alapját adja. 94:6.10 Az erkölcsisége azon az elméleten alapult, hogy a földi út a mennyei út torz árnyéka, hogy egy mintaszerű földi társadalomnak a menny örökkévaló rendjét kell tükröznie. A hangsúlyt nem az istenképre, hanem a Mennyei Útra, a mindenségrend mintájára tette.

- Korán: 82:4.3 a nők alsóbbrendűségét tanítja.

- Korlátlan Abszolút (meghatározások): 56:9.4 A Háromság személytelen, összehangolt válasza minden alapvető és elsődleges térhelyzetre a világegyetemen belül vagy azon kívül.

- 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.7 „a VAGYOK ki nem nyilatkoztatott mindenségrendi végtelensége”.

- 105:3.7 „az istenivé nem alakított valóság teljessége”.

- Korlátlan Abszolút (jellemzők): 11:8.9 „a kinyilatkoztatója, a szabályozója és a tára annak, aminek a Paradicsom a forrása és az eredete.”

- 56:1.2 Az anyagi világegyetem fenntartója.

- 0:11.7 - 0:11.8 Nem személyes, istenen túli, de istenivé nem tett többletlényegű valóság, melyet a paradicsomi Háromság akarata köt és az élet, az elme, a szellem és a személyiség jelenléte korlátoz.

- 104:4.28 A lehetőségei végtelenek.

- 104:4.28 A „végtelen lehetőségei a paradicsomi Sziget abszolútuma köré csoportosulnak.”

- 104:4.28 Alapvetően állandósult nyugalmú.

- 104:4.28 Felfoghatatlan mozgató hatással bír.

- 104:4.43 A területei számunkra felfoghatatlanok.

- 104:4.43 A nyugvó, visszaható, nem-istenségi valóság határtalan lehetőségeit foglalja magába.

- 0:3.17 5. A végtelenségi korlátlan válaszadó képesség a Korlátlan Abszolútban van meg.

- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- 105:2.10 A kiterjedt gravitációs jelenléte mondható a Végtelenség Hét Abszolútja, vagyis a VAGYOK hatodik szakaszának, Végtelen Képességnek.

- 105:2.10 „Ez minden jövőbeli mindenségrendi kiterjedés végtelen tárháza, lehetősége.”

- 105:3.4 Az egész térben csak az ő jelenléte nyugvó.

- 105:3.4 Összhangban van a Paradicsommal.

- 105:3.4 Átjárja a Paradicsomot.

- 105:3.7 „Nyugvó, válaszoló és határozatlan jellegű”.

- 105:3.7 „minden nem-személyes kibontakozási lehetőség véglegessége.”

- 105:3.7 A tér korlátozza a működését.

- 105:3.7 A maga jelenlétében korlátlan és végtelen.

- 105:3.7 A jelenléte határtalan.

- 105:3.7 „nem-istenségi Abszolút”.

- 105:3.7 Még az örökkévalóság sem merítheti ki a korlátlan nyugalmát.

- 106:5.2 Az abszolút szinten az Istenségi Abszolúttól elválaszthatatlan és megkülönböztethetetlen az Egyetemes Abszolút jelenlétében.

- 106:5.4 A Korlátlan Abszolút nem istenség, ezért nem is alkothat háromságot az Istenségi és az Egyetemes Abszolúttal, csak társ-hármasegységet, vagyis trioditát (104:5.7).

- 106:6.1 Határtalan lehetőséggel bír.

- 106:7.3 A lehetőségek vonatkozásában tapasztalati.

- 106:7.3 Ténylegesen lételvi.

- 106:7.3 Végtelen – mivel korlátlan, időtlen, tér nélküli, határtalan és mérhetetlen.

- korlátlan hatáskörű legfelsőbb tanács: 55:10.1 a fényben megállapodott helyi világegyetem kormányzótestülete. Száz Nappalok Hűséges követőjéből áll. Az elnöki feladatkört a Nappalok Szövetsége látja el. E legfelsőbb tanács első cselekedete az, hogy elismeri a helyi világegyetemi Teremtő Fiú fennhatóságának folytonosságát. 55:10.7 E tanács felügyeleti jogát a végleges rendű lények testülete is elismeri maga felett.

- korlátok (valóság megértését nehezítő emberi ~):

- 106:0.11 „1. A halandók beszélte nyelv korlátai.

- 106:0.12 2. A halandói elme képességének korlátai.

- 106:0.13 3. A hét-felsőbb világegyetem korlátozott mértékű fejlődése.”

- 106:0.14 4. A felsőbb-világegyetemi fejlődés hat elsődleges célja felől való emberi ismeret hiány, mely nem gátolja a halandók Paradicsomra való eljutását.

- 106:0.15 5. Azon emberi sajátosság, hogy még részlegesen sem tudunk örökkévalósági nézőpontot kialakítani.

- 106:0.16 6. „A mindenségrendi evolúció és beteljesedés bemutatásának lehetetlensége”.

- 106:0.17 7. A teremtmények azon képességének hiánya, hogy felfogják a kezdetek előtti és a beteljesülések utáni jelentéseket.

- Korlátozott Abszolút: 0:3.18 6. a két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- kormány: 81:5.6 elsődleges feladata a társadalom osztálykülönbségein alapuló jogos, igazságos és pártatlan szabályozás megalkotása, valamint az egyenlő lehetőségek kikényszerítése a törvény által.

- kormányzat: 70:0.3 kezdetben nem tudatos fejlődés eredménye. Próbálkozásokon és hibákon keresztül alakul ki. 70:0.2 Kényszer „révén hangolja össze a törzsek, nemzetségek, családok és egyének kibékíthetetlen ellentéteit.” 70:0.3 Mivel a fejetlenség fokozta a közösség gyötrelmeit, így a szervezett vezetés túlélési értékkel bír, hagyományossá válik. 70:3.2 Azt követően jelenik meg, hogy a családnál nagyobb társadalmi egységek kialakulnak. 70:5.2 „Az első igazi kormányzati testület a vének tanácsa volt.” 70:12.2 Később ennek hatáskörei az abszolút egyeduralkodó személyében összpontosulnak, a vének csoportjai pedig látszólagos törvényhozó-igazságszolgáltató tanácsadó testületekként maradtak meg. 70:6.5 A kormányfő intézménye azon alapul, hogy egyes királyokat isteni eredetűnek és szentnek tartottak és ezért elkülönítették őket az emberektől, így a királyt megszemélyesítő helyettesítőre volt szükség. A kormány első tagja az élelemügyi intéző volt. De hamar uralkodói képviselők jelentek meg a kereskedelem és a vallás vonatkozásában is. E korai királyi segédekből lett az elfogadott nemesség. A kormányzat fejlődésével a végrehajtó hatalom személytelenné vált. 71:2.8 A polgárosodott formája a közvélekedést alakítók személyes választójoggal való felruházásával jelent meg. 71:3.1 A tudatlanság és az önzés kormányzat buktató. 71:8.1 Meghatározó jellemvonása, hogy az állami hatalom a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltató ágra oszlik.

- kormányzás (képviseleti ~): 71:2.9 gyakorlati kibontakozása tíz lépésen keresztül történik.

71:2.10 1. A személy szabadsága. Az emberi leigázottság minden formájának el kell tűnnie.

72:2.11 2. Az elme szabadsága. A szabad emberek oktatása és képzése.

71:2.12 3. A törvény uralma. A szabadság csak akkor élvezhető, amikor a vezetői önkényt felváltják az elfogadott alaptörvénnyel összhangban lévő törvényi rendelkezések.

71:2.13 4. A véleménynyilvánítás szabadsága.

71:2.14 5. A tulajdon biztonságának szavatolása.

71:2.15 6. A kérvényezés joga.

71:2.16 7. A kormányzáshoz való jog. A kérvényezés jogának tovább fejlődése a tényleges kormányzati igazgatásban való részvételig.

71:2.17 8. Általános választójog.

71:2.18 9. A köztisztviselők ellenőrzése.

71:2.19 10. Értelmes és képzett képviselet. Mely személyek egyben társadalmilag elkötelezettek és erkölcsileg egészségesek.

- kormányzás (polgári ~): 70:5.1 fokozatos fejlődés eredménye. 70:12.1 A bolygók evolúciós társadalmai azon képviseleti kormányzás révén szabályozhatók a legeredményesebben, amelyben „a hatalmat kellő egyensúlyban birtokolják a jól összehangolt végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltató hatalmi ágak.” 70:12.2 Az eszményi formája az, melyben a vezetés a képességen alapul. 70:12.05 „A törvényhozó hatalmi ágban való képviseletre csakis azokat szabad megválasztani, akik értelmileg és erkölcsileg alkalmasak az ilyen szent felelősségek viselésére. A magas és legfelsőbb bíróságokban tevékenykedő bírákként pedig csakis olyanokat szabad választani, akik fel vannak ruházva a szükséges természetes képességgel és akik bőséges tapasztalatok révén lettek bölcsek.” 70:12.20 Az eszményi, isteni kormányzási forma lehetősége az evolúciós bolygók társadalmai számára is nyitva áll. Ennek tartalma felfedezésre, felismerésre vár.

- kormányfő intézménye: 70:6.5 a király megszemélyesítésére és helyettesítésére választott képviselő. A kialakulása összefügg azzal, hogy a korai bűvtárgyi királyokat szentnek hitték, ezért elkülönítették őket az emberektől. Mivel csak ünnepnapokon és a szent napokon voltak láthatók, ezért a királyoknak a hétköznapok ügyvitelében helyettesítőre volt szüksége.

- kovácsok: 69:3.5 a javasokkal versengő kisebb korai csoport, akiket varázstevőknek tartottak. 69:3.6 Nem vallási csoport, mely különleges előjogokat élvezett. A háborúban semleges félnek tekintették őket. Belőlük váltak a korai társadalom államférfijei. Miután visszaéltek az előjogaikkal, a javasok vezetésével elkergették őket. Ők hozták létre az első fogadókat a települések külterületén.

- kölcsönösen összekapcsolódott valóság: 0:4.4 az istenivé válás szintjét el nem ért lények számára létező valóság, mely egyszerre magvábanvaló és ténylegessé váló, valójában nehezen azonosítható. E mellérendelt valóság nagy részét az Egyetemes Abszolút területei foglalják magukba.

- köldökzsinór: 88:1.8 a korai emberek értékes bűvtárgynak tartották. Az emberiség első játéka is ez volt. Miután gyöngyöket fűztek rá, ez lett az első, ember által használt nyaklánc alapja.

- költészet: 92:3.6 vallási eredetű, kezdetei az igézésekhez nyúlnak vissza.

- könyörületesség: 10:6.18 az isteni igazságosságon alapuló pártatlanság közösségi eszméjének személyes kifejeződése.

- környezet: 86:6.1 „Az ember természeti környezetet örökölt, társadalmi környezetre tett szert és kísértet környezetet képzelt el magának. Az állam az ember válasza a természeti környezetére, az otthon a társadalmi környezetére, az egyház pedig a csalóka kísértet környezetére.” 103:3.3 Az ember környezete gyakran uralta az ember vallását, ahelyett, hogy az ember vallása megváltoztatta volna az ember környezetét.

- Körök Harmadrendű Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:1.10 A helyi világegyetemek központi világain működnek. A teremtésük folyamatos, és hétszázas csoportokban történik. A helyi világegyetemekhez a Nappalok Elődei jelölik ki őket. 24:1.11 Mivel feladatra teremtik őket, ezért örökre a feladatuk szerinti csoportban szolgálnak, váltás nélkül.

- Körök Hét Szelleme: 14:1.9 a Havona egymilliárd világának hét egyközepű körbe szerveződött rendszere mindegyikét átjáró, Végtelen Szellemet képviselő sajátos, személytelen megnyilvánulás, amelyek az egyes körökben a mennyei ügyek intézését is összehangolják. 17:5.1-5.2 a Végtelen Szellem és a Hét Tökéletes Szellem közös, személytelen kifejeződései. Kapcsolatban vannak a Hét Legfőbb Végrehajtóval, és összehangolódnak a Legfelsőbb Lény központi világegyetemi jelenlétével is. 17:5.5 „A Kör Szellemek sok tekintetben úgy köthetők a Havona honos lakosaihoz, mint ahogy a Gondolatigazítók az evolúciós világegyetemek világain élő halandó teremtményekhez…De a Körök Szellemei sohasem válnak a Havona-személyiségek állandó részévé.”

- Körök Legfelsőbb Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak, 24:1.2 őt közvetítik. 24:1.7 Heten vannak, a rendjükből többet már nem hoznak létre. A hét Havona-kör kísérleti világain állomásoznak.

- Körök Másodrendű Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:1.9 A teremtésük most is folyik, „időről időre hetvenes csoportokban jelennek meg a Legfőbb Végrehajtók világain.” A felsőbb-világegyetemek központi világain állomásoznak. A fejlődő világegyetemekhez kirendelés útján kerülnek, amikor az adott illetékességi területek számára külön szellem-energiai és összekötő-erőtéri körök létesítése van készülőben.

- Körök Társ Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak, 24:4.1 akik a Végtelen Szellem és a paradicsomi Hét Tökéletes Szellem közös utódai. Hétszázezren személyesültek meg, a tartalékos testületük a Paradicsomon van. 24:1.7 A számuk teljes, többet a rendjükből már nem teremtenek. 24:4.2 A Hét Legfőbb Végrehajtó közvetlen felügyelete alatt dolgoznak. 24:5.2 Egy Társfelügyelő a Hét Legfőbb Végrehajtót képviseli egy helyi világegyetem számára. 24:1.8 „A Szellem paradicsomi szféráin a körök hét társ-felügyelője és a Legfőbb Erőtér-központok olyan hatékony kapcsolatot tartanak fenn, mely, a Legfőbb Végrehajtók irányítása mellett, paradicsomi szint alatti összhangot teremt a hét felsőbb-világegyetembe tartó összes anyagi és szellemi kör között.” 24:4.3 Alárendeltjeik a Kinevezett Őrök.

- köröm: 88:1.8 a korai emberek erős bűvtárgynak tartották. A főnökök hosszú körmeit nagyra becsülték, az abból származó nyesedéket erővel bírónak tartották. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Kör-szabályozók: 48:2.4 a morontia erőtér-felügyelők első csoportja. 48:2.13 Mivel a morontia körök különböznek a fizikai és a szellemi energia köröktől, ezért az adott bolygó esetében ők hangolják össze a fizikai és a szellemi energia köröket, szabályozva az energia áramlását a morontia szféra különálló csatornájában. Egy lakóvilági rendszerhez sokmillió szükséges közülük. 48:2.14 Az anyagi energiákban ők az elindítói azon változásoknak, melyeket a társaik használnak. Ezért tekinthetők morontia erőforrásoknak is.

- körülmetélés: 92:1.1 „előbb áldozás volt, majd egészségügyi célú eljárás lett.” 70:7.10 A korai időkben először egy titkos társaságba való bevezetés szertartásos szokásaként gyakorolták. 93:6. A körülmetélés szokását a sálemi hívők számára a Melkizedek sohasem tette kötelezővé. Bár Ábrahám korábban ellenezte a körülmetélést, a Melkizedekkel való isteni szövetség hivatalos megkötésekor, az alkalom ünnepivé tétele érdekében elfogadta e szertartásos szokást a sálemi szövetség megerősítésének jelképeként.

- kötelesség: 130:1.2 A fény és az élet szolgálata. „A kötelességtől való menekülés az igazság feláldozása.” A kötelesség 16:6.7 „a mindenségrendi különbségtétel pártatlan formája”, „az erkölcsök valóságterülete a bölcselet mezején, az okok küzdőtere, a viszonylagos jó és rossz felismerése.”

- követküldés: 74:5.8 az egyik törzstől a másikhoz való nagykövet kiküldés gyakorlata Ádám idejéből származik, és a kormányzat kialakítása érdekében alkalmazták.

- Közép-Európa: 80:5.8 Kr.e. 5000-ben még a kék emberek és a kerek fejű andonfiak ellenőrizték. A duna-völgyi andonfiakat az anditák sohasem szorították ki teljesen.

- közös nyelv: 52:3.10 az emberfajták összekeveredésének következménye. Általánossá válása a társadalmi békét és együttműködést segíti elő.

- közösség: 39:3.6 három vagy több személy csoportban való működése. Két lény alkothat párt, lehetnek egymás kiegészítői vagy létrehozhatnak társulási alapon működő együttest. De amikor hárman vagy többen alkotnak csoportot szolgálat céljából, akkor az már közösségi, társadalmi helyzetnek tekinthető.

- „közösségi földek”: 69:9.14 a nagyobb települések által közlegeltetés és támadások alatti hasznosítás céljából fenntartott földterület. A társadalmi tulajdon korai formájának túlélése.

- központi világegyetem segédkező szellemei: 26:1.12 ide tartozik a szupernáfok három, Paradicsom-Havona rendszerben szolgáló rendje. 26:1.12 „Az elsőrendű vagy paradicsomi szupernáfokat a Végtelen Szellem teremti. A Havonában szolgáló másodrendűek a Tökéletes Szellemeknek, a harmadrendűek pedig a Körök Szellemeinek az utódai.”

- központi világegyetem teremtményei: 14:4.1-14:4.8 élő dolgok és lények hét alapformában, melyek anyagi, morontiai, szellemi, abszonit, végleges, mellérendelt-abszolút és abszolút alapformák, ezek mindegyike három különböző szakaszban létezik, mely szakaszok mindegyike hetven nagyosztályba sorolható. Ezen nagyosztályok még tovább bontottak.

- köztes teremtmények: 38:9.1 A felemelkedő Istenfiak közé tartozó, állandó létpolgársággal bíró rendek csoportja, akik a feladatköreik alapján az idő segédkező szellemei közé sorolhatók. 123:4.7 Rendes körülmények között beavatkozhatnak „az anyagi körülményekbe, hogy megóvják a beteljesülés férfijainak és nőinek személyét.” 123:4.7 Különleges helyzetekben a feletteseik külön utasításai szerint beavatkozhatnak az anyagi körülményekbe, változtathatnak azokon. 37:9.11 A köztes teremtmények az elnevezésüket onnan kapták, hogy az Anyagi Fiak és az evolúciós teremtmények között éppen félúton helyezkednek el. Ők képviselik a bolygói igazgatás folytonosságát. Az Urantián is ők az állandó, de számunkra láthatatlan létpolgárok. 38:9.2 Az életkísérleti bolygókon mindig megtalálhatók. A fajtáik szerint

a) 38:9.3 elsőfajúak, akik inkább szellemi csoport és egységesen a Bolygóhercegek módosított felemelkedő-halandó kíséretétől származnak. Számuk az adott bolygón közel ötvenezer. 38:9.6 Mivel az értelmi besorolásuk az angyalokéval azonos, így az angyali eljárás révén látják el magukat értelmi és szellemi energiákkal. Az elmeszellem-segédek közül csak az istenimádat szelleme és a bölcsesség szelleme tud számukra segédkezni. 38:9.8 Képesek együttműködni a morontia- és a szellem-energia szabályozóival és az elmekör-felügyelőkkel. 38:9.10 A szokványos világokon a Bolygóherceg nevében szolgáló hírszerző testületként és mennyei házigazdaként működnek. 38:9.12 Ők a bolygók történetírói és a bolygók történelmének bemutatói a csillagrendszeri központi világokon rendezett kiállításokon.

b) 38:9.4 A másodfajúak inkább anyagi csoport, akik eltérő mértékben származnak „a bolygó élőlénytani nemesítőitől, az Ádámoktól és Éváktól, illetőleg az ő közvetlen leszármazottaiktól.” Létrehozásukra huszonnégyféle eljárás létezik a tér evolúciós világain. 38:9.7 Ők fizikailag, az Ádámi eljárás révén töltődnek fel energiával. Értelmileg a morontia-átmenet fajtába tartozó elmével vannak felruházva, de képesek rákapcsolódni a szellemkörre. Négy fizikai fajtába és hét szellemi rendbe sorolhatók be. A két utolsó elmeszellem-segéd megnyilvánulására tizenkétféle értelmi szinten válaszolnak. 38:9.8 Csak a fizikai szabályozókkal és az anyagi-kör alakítóival képesek munkakapcsolatba lépni. 51:3.6 Bár a másodfajú rend anyagi, többnyire mégis láthatatlan. Segítik a bolygói polgárosodott társadalom fejlődését. Hozzájárulnak „ahhoz is, hogy visszaszoruljanak azok az engedetlen kisebbségek, melyek a társadalmi fejlődés és a szellemi haladás aláaknázására törekednek.” 51:3.7 Az Urantián, a Bolygóherceg korából származó elsőfajú közteslények többsége Kaligasztiával tartott a lázadásban, azonban ezek, és az ádámi csoport hűtlen másodfajú lényei Pünkösd óta el vannak különítve. 51:3.8 Pünkösd napján a hűséges elsőfajú és másodfajú közteslények önkéntes alapon egyesültek az Urantián, és azóta egységben működnek a világunk ügyeiben. 38:9.8 Mivel a két rend szorosan együttműködik, ezért képesek igénybe venni a teljes energiasort, a fizikai erőtértől a felsőbb szellem-valósági térerőkig. 38:9.13 Elismert szolgálatuk jutalmaként a felemelkedő Istenfiak rangjára emelik őket. 55:4.8 A fény és élet korának első szakaszától kezdve, a Háromsági Tanító Fiak által felszabadított egyedeik a végleges rendű lények számára tolmácsként működnek. A Fizikai Főszabályozók kiteljesedő bolygói működése és a tudomány felfedezései révén, a másodfajú közteslények az emberek számára is láthatóak lesznek. 55:4.9 A Csillagrendszer Fejedelem hatáskörébe tartozik a bolygói szolgálatból való elbocsátásuk. Az élethordozók és a fizikai szabályozók segítségével a morontia síkon emberivé válhatnak, s miután Gondolatigazítót kapnak, elindulhatnak az emberek számára is nyitva álló úton a Paradicsomba. 55:4.10 A fény és élet harmadik, valamint azt követő szakaszaira már csak kevés marad közülük a bolygón, és főként a végleges rendű lények kapcsolattartóiként működnek. 55:4.23 Amennyiben a bolygó végleges rendűi között van közteslény, legkésőbb a fény és élet hetedik szakaszában elbocsátják a bolygói szolgálatból.

- közszolgálat (hivatali~) emberi feltételei: 71:2.19 Szakmai felkészültség, értelmi hozzáértés, társadalmi elkötelezettség, erkölcsi egészség.

- köztes teremtmények (urantiai ~): 77:0.1 Az elnevezésük onnan ered, hogy az életműködési szintjük a teremtésrészek halandói és az angyali rendek között helyezkedik el. 77:0.2 Az Urantián két különböző közteslény-rend működik. 77:8.3 A táplálékul szolgáló energiákat nem anyagi módon veszik magukhoz. De rendelkeznek emberi vonásokkal, amit az is mutat, hogy élvezik és megértik az emberi humort, valamint az ember istenimádatát. A halandókhoz csatlakozva képesek átvenni az emberi munka, pihenés és játék szellemét. Azonban nem alszanak és nem rendelkeznek szaporodási képességgel. 77:8.4 Nélkülözhetetlenek azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. 77:8.10 Az elsőfajú közteslények az angyali létfajtához állnak közelebb. Ezért ők a látogató mennyei lények segítői. A „másodfajú teremtményeket csaknem kizárólag a teremtésrész anyagi lényei számára való segédkezésre osztják be.” 77:9.1 Mindkét fajtájuk állandó létpolgár a bolygón. 77:9.3 Ezért érdekük fűződik a szféra végső rendeltetésének eléréséhez. Egyesült rendjük jelmondata: „Ha egyszer az Egyesült Közteslények elvállalnak valamit, azt az Egyesült Közteslények véghez is viszik.” 77:9.4 Az elsőfajú rend legidősebbjét kivéve egyetlen hűséges köztes teremtmény sem hagyta el soha az Urantiát. 77:9.5 Őt – az első 1-2-3-at – röviddel pünkösd után jerusemi szolgálatra osztották be. A huszonnégy tanácsos egyike lett. Azóta egy alkalommal az Urantia főkormányzójaként is működött. 77:9.6 A közteslények kapcsolatot tartanak a mennyei utazókkal és általuk ismerik meg a távolabbi rendszerek életét, híreit. Ezáltal „készülnek fel a teremtményi lét felsőbb szintjein való létpolgárságra.” 77:9.7 Bár annak idején kifejlett formában jelentek meg, azonban a bölcsességük és a tapasztalatuk folyamatosan gyarapodik. Ezért evolúciós eredményű műveltséggel rendelkeznek. Nagy elmék, nagyszerű szellemek. 114:7.8 Az urantiai közteslények részt vesznek a beteljesülés tartalékos alakulatába tartozó halandók tudattalan szinten zajló felkészítésében is. 77:9.10 Idősebb testvéreink és bajtársaink ők. 77:9.9 A közteslények műveltsége egy halhatatlan bolygói létpolgárság terméke, amelynek emlékei megőrződnek, és megfelelő körülmények között az emberek számára is hozzáférhetővé válnak. Ilyen pl. a Jézus életéről és tanításairól szóló kinyilatkoztatás rész is.

- köztes teremtmények (elsőfajú urantiai közteslények): 77:0.2 Ők a rangidős testület, még a dalamatiai időkben jöttek létre. 77:1.1 Eredetük az anyagi és a szellemi dolgok különleges közrehatására vezethető vissza. 77:1.2 Közülük az elsőszülött Kaligasztia herceg testtel bíró törzskara egy hímnemű és egy nőnemű tagja közötti anyagfeletti (nem nemi) kapcsolat eredményeként jelent meg. 66:4.10 Eredeti létszámuk 50.000 fő. Az Urantia Bolygóhercege testtel bíró törzskara ellentétes nemű egyedpárjaitól – azok morontia sajátlényege közötti kapcsolatából – származnak. Az első ilyen lényt Dán csoportjának kettes és hetes számú egyede véletlenül hozta létre. 77:1.3 A hasznosságát látva, a testtel bíró törzskar mindegyik párja engedélyt kapott hasonló lények létrehozására. Így az első csoportjuk ötven teremtményből állt. 66:4.10 E lények láthatóak voltak a törzskar és a mennyei segítők számára, azonban az emberek számára nem. 77:1.4 A Bolygóherceg egy éven át tanulmányozta e csoport munkáját, majd engedélyezte további, korlát nélküli létrehozásukat. 77:1.5 Azonban minden pártól csak ezer ilyen lény született. 77:1.4 Így jött létre az 50.000-es létszámú eredeti testület. 77:1.5 Az egyes közteslények létrehozása között fél év telt el. 77:1.6 E teremtmények alkották a hercegi igazgatás hírszerző testületét. Segítették az urantia emberfajtáinak tanulmányozását és megfigyelését. Általuk befolyást lehetett gyakorolni az emberi társadalomra a bolygói központtól távolabb is. 77:1.7 E rendszer a bolygói lázadás idejéig működött. 67:3.2 Közülük negyvenezer-száztizenkilenc csatlakozott a lázadó Kaligasztiához. 77:7.3 A hűtlenek a jézusi megítéltetés előtt sok furcsa dolgot tettek. 77:7.4 Bizonyos körülmények között meg tudtak jelenni a halandók előtt. 77:1.7 A hűséges kisebbség a Melkizedek-megbízottak szolgálatába lépve Van címzetes vezetése mellett Ádám koráig működött. 77:6.5 Az ádámi vétséget követően visszatértek a Melkizedek-megbízottak szolgálatába. 77:8.2 Míg az ádámi közteslényeket betűrend szerint jelölik, addig az elsőfajú rend tagjai szám szerint ismeretesek, „gyakran kaptak olyan neveket, mint az első 1-2-3, az első 4-5-6, és így tovább.” 77:8.4 A segítségük nélkülözhetetlen azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. 77:8.10 Az elsőfajú közteslények az angyali létfajtához állnak közelebb.

- köztes teremtmények (másodfajú urantiai közteslények): 77:0.2 E fiatalabb csoport Ádám idejéből, 77:6.1 a tiszta ádámi fajta és a hercegi törzskar emberivé lett leszármazottainak egyesüléséből származik. 77:5.1 Ők Ádámszon unokái, 77:5.6 akik Ádámszon és Ratta különleges rendű gyermekeinek pároztatása által lettek. E gyermekek – minden negyedik – gyakran váltak láthatatlanná. 77:6.2 Ádámszonnak nyolc pár, azaz tizenhat ilyen gyermeke volt, és az ellentétes nemű párok hétnaponta hoztak létre egy köztes lényt „nemi és nem nemi kapcsolaton alapuló vegyes eljárásuk révén.” 77:5.6 Száz év alatt 77:6.4 a párok egyenként 248, összesen 1.984 közteslényt hoztak létre. Tekintettel a nyolc alcsoportjukra, úgy „jelölik őket, mint az első, a második, a harmadik, stb. a-b-c. Ez után következik az első, a második, stb. d-e-f.” 77:8.2 Az ádámi közteslényeket azért nevezik betűrend szerint, hogy megkülönböztessék őket a szám szerint megjelölt elsőfajú közteslényektől. 77:8.3 A másodfajú csoport – bizonyos értelemben – hímnemű és nőnemű ágra bomlik, és gyakran ilyen felállásban dolgoznak. 77:8.4 A természetük szerint közelebb állnak az emberekhez, mint az angyalokhoz. A segítségük nélkülözhetetlen azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. De más módon is segítik a szeráfok emberekért végzett munkáját. 77:6.5 Ádámszon haláláig az általa létrehozott központot szolgálták. Ezt követően a rendet vezető harminchárom lény a rendjük egészét a melkizedekek szolgálatába akarta állítani. Azonban e törekvés a társaik vonatkozásában nem járt sikerrel, így csak ők álltak a bolygói megbízottak szolgálatába. 77:6.6 A nem csatlakozó többség Makiventa Melkizedek idejéig szertelen, önhatalmúan befolyásoló életet élt, aki aztán részlegesen az ellenőrzése alá vonta őket. Azonban Krisztus idejéig sok rossz dolgot követtek el. Még Jézus földi idejében mindegyikük meghozta a jövőbeli rendeltetésére vonatkozó végső döntését. Többségében ekkor kerültek az elsőfajú közteslények irányítása alá. 77:7.2 Azonban 873-an nem sorakoztak fel Jézus mögé, így őket pünkösd napján őrizet alá helyezték az Urantia bolygói megítéltetése keretében. Az ő jövendő sorsuk még nem ismert. 77:7.3 A hűtlenek a jézusi megítéltetés előtt sok furcsa dolgot tettek. 77:7.4 Bizonyos körülmények között meg tudtak jelenni a halandók szeme előtt. A hitehagyott csoport vezetőjét Belzebubnak hívták. E csoportot a régi írástudók démonokként és rossz szellemekként azonosították. 77:7.5 Képesek voltak bizonyos alsóbbrendű halandók elméit megszállni és őket némiképp irányítani. 77:7.4 Nem keverendők össze a rossz angyalokkal, vagyis a hitehagyott szeráfokkal és kerubokkal. 77:7.7 Pünkösd óta már az alsóbbrendű halandók gyengébb elméi is mentesek a démoni befolyásolás lehetőségétől. 77:8.11 Az 1.111 hűséges másodfajú közteslény az elsőfajúakhoz képest határozottan anyagi, bár az emberi szem által érzékelt tartományon kívül léteznek. Képesek hatást gyakorolni az anyagra, az időre és az állatokra, 77:8.13 azonban a néha szükségessé váló fizikai tevékenységük által nem szolgálnak semmilyen spiritiszta tevékenységet. 77:8.10 Fajtájukat „csaknem kizárólag a teremtésrész anyagi lényei számára való segédkezésre osztják be.” 77:8.12 Az emberek több olyan dolgot tulajdonítottak az angyaloknak, melyeket másodfajú közteslények vittek véghez. Ilyen volt Péter apostol tömlöcének a kinyitása is. 77:8.13 Észrevétlen, személyes összekötő társként is működnek a beteljesülés bolygói tartalékos alakulatát alkotó férfiak és nők mellett. 114:7.9 A jó alkalmazkodóképességgel bíró másodfajú urantiai közteslények képesek kapcsolatot létesíteni az erre alkalmas halandók Gondolatigazítójával az által, hogy behatolnak a tartózkodási helyét képező elmébe.

- köztes teremtmények (Urantia Egyesült Közteslényei): 77:8.1 röviddel Pünkösd után az elsőfajú és a másodfajú közteslények közös testületet hoztak létre a bolygón folyó szellemi és majdnem-szellemi munka segítése érdekében. A testület létszáma 10.992 fő, melyet felváltva irányítanak a két rend rangidős tagjai. 77:8.5 Az Urantia szeráfjaival együtt szervezik őket szolgálatra a belső tulajdonságaik és a megszerzett képességeik alapján. E csoportok a következők.

77:8.6 1. Közteslény hírvivők. Ez egy kisebb testület, melynek tagjai névvel rendelkeznek. A gyors és megbízható személyes közléscserét végzik.

77:8.7 2. Bolygói őrök. A bolygó láthatatlan szellemterületén járőröznek. Oltalmazzák és őrzik a tér világait. Figyelik és ellenőrzik a különböző jelenségeket és közléscseréket a teremtésrész természetfeletti lényei által megszabott módon.

77:8.8 3. Kapcsolattartó személyiségek. Alapvetően fontos közreműködők a szellemi és az anyagi szint közötti összeköttetésben, az anyagi világok halandó lényeivel való kapcsolattartásban.

77:8.9 4. Fejlődéssegítők. Ők a köztes teremtmények leginkább szelleminek mondható egyedei. A különleges működésű, csoportokban szolgáló szeráfok segítőiként rendelik ki őket.

77:9.1 A bolygónk állandó létpolgáraiként 77:9.3 érdekük fűződik a szféra végső rendeltetésének eléréséhez. Egyesült rendjük jelmondata az elszántságukat is tükrözi: „Ha egyszer az Egyesült Közteslények elvállalnak valamit, azt az Egyesült Közteslények véghez is viszik.” 77:9.4 Addig maradnak a bolygón, amíg az el nem jut a fény és élet korszakaiba.

- közvélekedés (közgondolkodás): 88:3.4 a közemberek közös, éppen ezért bűvtárgyi erővel felruházott képzetei, melyek által a demokrácia is bűvtárgyivá tehető. 71:2.7 A közvélekedés erkölcsi tartalommal bír. Egyrészt hátráltatja a polgárosodott társadalom fejlődését, másrészt megőrzi azt. A közvélekedés felvilágosítás által javítható, ami polgárosodást gyorsító erő. Csak az erőszakmentes formája államalkotó és államfejlesztő erő.

- Kréta: 80:7.2 Kr.e. 12 000-ben fejlett andita törzs szállta meg. Ez volt a felsőbbrendűek által elfoglalt első sziget. Kr.e. 10 000-ben a tengerészeik a szomszédos szigeteket is megszállták. E nép korábban keveredett az északi nodfiak vanfi csoportjával. S mivel alacsonyabbak voltak száznyolcvan centiméternél, ezért a magasabb termetű, de alacsonyabb rendű társaik kiszorították őket a szárazföldről. E krétai menekültek pásztorkodó gazdálkodók voltak és jól értettek mindenfajta mesterséghez. Az írást is ismerték. 80:7.7 A krétai menekültek csoportjába tartoztak Káin kései leszármazottai, akik az anyatiszteletet követték, és Évát, mint „nagy anyát” imádták. 80:7.12 A műveltség hanyatlása idején Egyiptomból is menekültek ide a magasabb fejlettségi szinten levő családok közül. Amikor Krétát alsóbbrendű csoportok érkezése kezdte fenyegetni, akkor a műveltebb családok görögföldre vándoroltak tovább.

- Krisztus Mihály: lásd → „Jézus”

- kronoldekek: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.37 Olyan frandalankok ők, akik az energia-jelenlét mennyisége és minősége mellett az időt is jegyzik. 29:4.38 Értelemszerű hozzáértéssel és pontossággal, élő gépekként dolgoznak.

- kutatás (örökkévalóság utáni végső ~): 106:9.11 „a végtelenség véget nem érő felfedezése, soha véget nem érő felfedező utazás az Első Forrás és Középpont abszolútságába.”

- kutya: 81:2.11 az emberrel maradt, mióta a kék ember nagyon régen befogadta. 69:7.4 Az első megszelídített állat. 84:3.10 Már a korai időktől használták a tábor vagy a falu őrzésére. 89:5.16 A kutyát az ember első háziállataként élelem gyanánt is nagy becsben tartották, továbbá áldozási célokra is használták. 69:7.4 A kutyák kezdetben csak vonyítottak, később tanultak meg ugatni. „A kutya jó szaglása azt a képzetet keltette az emberekben, hogy képes látni a szellemeket, és így alakult ki a kutya mint bűvtárgy tisztelete.” Úgy gondolták, hogy nem csak az idegenektől védi meg az otthonokat, hanem a szellemektől is. Ez utóbbi alkalommal nem ugatással, hanem vonítással jelez (87:6.11). 88:1.4 Bűvtárgyként a kutya a perzsák szent állata lett. Ennek oka az volt, hogy látták emberi húst enni. A kutyának 130:2.8 van elméje, melynek révén képes az anyagi testű gazdája megismerésére. De „nem ismerheti meg Istent, aki szellem; ezért a kutyának nincs szellemi természete és nem képes szellemi tapasztalás megélésére.” A kutya rendelkezhet természettől kapott akaraterővel, ami fejleszthető, de ez az értelmi képesség nem szellemi erő, mivel nem különböztet meg magasabb rendű erkölcsi jelentéstartalmakat és nem képes örök szellemi értékek választására. A magasabb rendű gondolkodás hiányában a kutya nem képes nyelv kifejlesztésére sem. Nem képes olyasmi megtapasztalására, ami „a személyiség örök továbbélésével lenne egyenértékű.” Lásd még → „állat” → „bűvtárgy” → „bűvtárgyi hit”

- különféle tartalékos testületek: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendjéhez tartoznak. 30:3.10 Különleges személyiségű lények. Az Uverszán hetven elsődleges osztályba sorolták őket. A létszámuk jelentős a világegyetemi központokon. A csoportvezetőik kérelmére vezénylik őket tevékeny szolgálatba.

- különleges feltámadás (rendkívüli szólítás): 49:6.2 a bolygói hatóságok vagy a csillagrendszer urainak kezdeményezésére történik az alvó továbbélők között, de a bolygói időben mért ezer évnél rövidebb időn belül nem kerülhet rá sor. Az ezeréves feltámadások során kiválasztott felemelkedőket sajátos szolgálatvégzés céljából személyesítik meg. 76:6.2 Az urantiai sorozatban a huszonhatos számú keretében történt meg Ádám és Éva újraszemélyesítése és újraegyesítése az első kertben velük élt 1.316 társukkal együtt.

- Különleges megbízatású Követek és Küldöttek: 23:2.23 „Amikor úgy alakul, hogy egy helyi követnek évszázadokra lenne szüksége valamely távoli helyi világegyetem eléréséhez, akkor gyakran egy Független Hírvivőt kérnek fel arra, hogy haladéktalanul utazzon a helyszínre és átmenetileg követként működjön.” „Más esetekben különleges feladattal megbízott küldöttekként is működnek.” Nagyon rövid idő alatt képesek az utat megtenni, de nem függetlenül az időtől és a tértől.

- külső tér világegyetemei: 31:9.6 – 31:9.9 szám szerint négy formálódik belőlük. 31:10.16 „E külső teremtésrészek jelenleg teljesen fizikai jellegűek; nyilvánvalóan lakatlanok és úgy tűnik, hogy a teremtményi igazgatástól is mentesek.” 31:10.16 E fizikai teremtésrészek a benépesített és szervezett teremtésrészek jelenlegi határain messze túl formálódnak kör alakban. 31:10.19 „Az egész Uversza egyre inkább hisz abban, hogy a gyülekező Végleges Testületek a külső tér világegyetemeiben való szolgálatra rendeltettek, ahol már most is képesek vagyunk azonosítani legalább hetvenezer anyaghalmaz sűrűsödési folyamatát, melyek mindegyike nagyobb, mint a jelenlegi felsőbb-világegyetemek bármelyike.” 31:10.8 Majdan „az Istenség Legfelsőbb személye ezen óriási teremtésösszességek mindenható uraként nyer hatalmat.”

- külső-térbeliek (meghatározás): 117:2.7 „a következő világegyetemi korszak létpolgárai”.

- külső-térbeliek (jellemzők): 117:2.7 „a felsőbb-világegyetemi szintet meghaladó növekedési képességgel rendelkeznek majd”.

- 117:2.7 Az evolúciós fejlődésképességük összefüggésben lesz a Mindenható Legfelsőbb fennhatóságával.

- küzdelem: 100:4.2 e nélkül senki sem képes hűséget gyakorolni „a nagy, a jó, az igaz és a nemes dolgok mellett.”

 

„L”

- Lagash: 78:8.10 Kr.e 2500-ban a sumérok fővárosa. Ekkor foglalják el az északi szuiták és guiták. Hordalékdombokra épült.

- lakott világok eredete: 41:10.2 mindig gravitációs ráhatás hozza létre a teremtés naprendszer-fajtáját, „vagyis egy központi napot, illetőleg sötét szigetet bolygókkal, holdakkal, kis-segédszférákkal és meteorokkal.” 41:10.1 A naprendszer elődjének anyagát a napunk az Angona csillagrendszer közelítő-távolodó mozgása során szórta ki magából. 41:10.3 „Az egyes világok fizikai sajátságait nagymértékben a származási módjuk, a csillagászati helyzetük és a fizikai környezetük határozza meg. Meghatározó tényező továbbá a kor, a méret, a forgási ütem, valamint a térbeli haladási sebesség.”

- lakóvilág: 30:4.16 a felemelkedő halandók többségének fogadóvilágai. A közel ezer lakott világból álló helyi csillagrendszerekben hét lakóvilág van, melyek rendszerint a csillagrendszeri központ segédszférái. 55:2.9 A fény és élet virágzó korszakaiban a végleges rendű szférák átlépett lelkei nem mennek át a morontia világok fokozatain. Ők a felemelkedési létpálya első tapasztalatait – kihagyva a csillagrendszeri és a csillagvilági szakaszokat – a világegyetemi központok fejlődési világain szerzik. Innen tanárként térnek vissza az eredeti bolygólyukra, s csak ezt követően lépnek a halandói felemelkedés Paradicsom felé vivő kiépített útjára.

- lakóvilág (első): 47:0.1 a Jerusem első világának első segédszféráján található. 47:3.1 Az itt feltámasztott lelkek ott folytatják az életüket, ahol a haláluk idején abbahagyták. 47:4.7 Részben itt történik a nemi élettel, a családi közösséggel és a szülői szereppel kapcsolatos tapasztalati hiányok pótlása és javítása. De ezekre később is van lehetőség az Anyagi Fiak jerusemi családjaiban.

- lakóvilág (második): 47:0.1 a Jerusem első világának második segédszférája, 47:4.1 mely a munkacsoportok és a közösségek kiépülésének színtere. 47:4.3 Jerusemi jegyként itt már megjelenik az üvegtenger is. 47:4.8 Egyben megtörténik az értelmi ellentmondások feloldása, az elmebéli összhanghiány megszűntetése. Folytatódik a morontia bölcsesség elsajátítása.

- lakóvilág (harmadik): 47:0.1 a Jerusem első világának harmadik segédszférája, 47:5.3 ahol a felemelkedők tapasztalati hiányainak pótlását követően itt kezdődik el a morontia bölcsesség és az emberi bölcselet összehangolása. Ez által gyakorlati betekintés nyerhető a létező dolgok igazi bölcseletébe, a mindenségrendi jelentéstartalmak és a világegyetemi viszonyok megértésébe.

- lakóvilág (negyedik): 47:0.1 a Jerusem első világának negyedik segédszférája, 47:6.2 ahol a felemelkedő elkezd kiteljesedni a morontia lét csoportmunkájában és a tanosztálya szerepköreiben. Megismeri a morontia teremtmények közösségi igényeit és örömeit. Képessé válik komolyan értékelni a híradásokat, és a helyi világegyetemi műveltséget. 47:7.2 Megtörténik a helyi világegyetemi nyelv elsajátítása is.

- lakóvilág (ötödik): 47:0.1 a Jerusem első világának ötödik segédszférája, 47:7.2 ahol a felemelkedők folyamatosan tökéletesítik az uverszai nyelvtudásukat, 47:7.4 és elkezdenek foglalkozni a csillagvilági tanulmányvilágokkal. Megkezdődik a csillagvilági tartózkodásra történő felkészítésük. 47:7.5 Ekkorra kialakul bennük a világegyetemi beállítottság, megszületik az igazi mindenségtudat, megjelenik az igazi morontia jellem.

- lakóvilág (hatodik): 47:0.1 a Jerusem első világának hatodik segédszférája, 47.7.4 ahol a felemelkedők számára folytatódik a csillagvilágon való életre történő felkészítés. 47:8.1 Itt kezdődnek el a várható szellemi létpályával kapcsolatos első tanítások, 47:8.2 valamint sor kerül az első oktatásokra a világegyetemi igazgatási készség tárgykörében. Mostanra valósul meg az emberi elme és az isteni Igazító tökéletes eggyé kapcsolódása is, 47:8.4 ami a felemelkedő halandó örökkévaló paradicsomi szolgálatának kezdetét jelzi. 47:8.5 Az új morontia lény a negyven napos szellemi elmélyülésre fordított szabadsága alatt itt dönti el, hogy

a) a Havona elérésének melyik útját, és

b) a Paradicsom elérésének melyik módszerét választja.

- lakóvilág (hetedik): 47:0.1 a Jerusem első világának hatodik segédszférája, 47.7.4 ahol a felemelkedők számára tovább folytatódik a csillagvilágon történő életre való felkészítés. 47:9.2 A hallgatók a nem látható Atyát szellemibb módon kezdik imádni. 47:9.3 Elkezdődik a jerusemi végzős osztályok kialakítása is. Azonban a hallgató dönthet arról, hogy bevárja-e a földi, vagy a lakóvilági munkacsoportja késlekedő tagját a Jerusemre való indulása előtt.

- lakóvilági fejlődési szintek:

a) 47:3.9 Az első lakóvilágon való ottlét célja, hogy a halandó túlélők a fejlődés eredményeként eljussanak arra a szintre, amely a szokványos evolúciós világokon az Ádám utáni megítéltetési korokra jellemző.

b) 47:4.8 A második lakóvilág fejlődés szintje a töretlen fejlődésű evolúciós világok Ítélkező Fiakat követő műveltségének értelmi színvonalával vethető össze.

c) 47:5.3 A harmadik lakóvilág műveltségi szintje a rendben fejlődő lakott világok fiúi alászállást követő korszakával vethető össze.

d) 47:6.4 A negyedik lakóvilág értelmi és társadalmi műveltsége a szokásos módon fejlődő világok Tanító Fiút követő korszakának elmebéli és társadalmi életével rokon.

e) 47:7.1 Az ötödik lakóvilág műveltsége a szokványos evolúciós fejlődést mutató bolygók által elért fény és élet korszak kezdeti korának felel meg.

f) 47:8.7 A hatodik lakóvilágon a hallgatók arra a fejlődési szintre érnek, amely a rendben fejlődött, fény és élet első korszakán áthaladt evolúciós világok szellemi szintjével vethető össze.

- lakóvilági látogatások: 47:5.2 a felemelkedő halandók

a) 47:5.2 Az első lakóvilágon lehetőséget kapnak az első átmeneti világok, a végleges rendű lények központja és a kifejletlen evolúciós gyermekek gondozását végző csillagrendszeri gyakorlóotthon meglátogatására.

b) A második lakóvilágra érkezve engedélyt kapnak a második átmeneti világon levő morontia központ és a morontia rendek felkészítő tanodáinak rendszeres látogatására.

c) A harmadik lakóvilágról meglátogathatják a harmadik átmeneti szférán levő angyali rendek központját, és a csillagrendszeri felkészítő tanhelyeket.

d) 47:6.1 A negyedik lakóvilágról látogatóba mehetnek a negyedik átmeneti világra, és ott ismerkedhetnek a felsőbb angyalok valamint a Ragyogó Estcsillagok központjának felkészítő tanintézeteivel. A jerusemi látogatásaik kapcsán pedig az Istenfiak különféle rendjeihez kerülhetnek közel.

e) 47:7.3 Az ötödik lakóvilágon az ötödik átmeneti világon levő Fiak állomáshelyének meglátogatására kapnak engedélyt, ahol az isteni fiúi elismertségben levők csoportjaival találkozhatnak bensőséges módon.

f) 47:8.1 A hatodik lakóvilágon lehetőséget kapnak a hatodik átmeneti világ meglátogatására, ahol a felsőbb-világegyetem főszellemeiről tudhatnak meg többet.

g) 47:9.2 A hetedik lakóvilágon engedélyt kapnak az Egyetemes Atya világának, a hetedik átmeneti világnak a meglátogatására.

- lakóvilági épületek: 48:3.15 a lakóvilági szférák kör, négyzet és háromszög alakú területein álló épületek többségének nincs teteje. A lakóvilági hallgatók a Terület- és Épületfelügyelő Morontia Társak segítségével alakíthatják a lakóhelyüket. Az építmények tündökletessége szféráról szférára növekszik.

- Lakóvilági hallgatók: 30:4.14 a felemelkedés útjára lépő és a lakóvilágokon felébredt továbbélő halandók, 30:4.15 akik már morontia alakban léteznek tovább, mivel a halandói húsvér fizikai test nem része egy alvó továbbélő újbóli összeállításának. A lakóvilági szférákról egyedül lépnek, fejlődnek tovább, „de az egyik világegyetemi tanulmányi szakaszból mindig osztályostól lépnek tovább a következőbe.”

- lakóvilági szülők: 47:1.5 olyan evolúciós túlélők, akiknek növekvő gyermekeik vannak a gyakorlóotthonban, 47:2.1 a végleges rendű lények első jerusemi átmeneti-műveltségű világán. 47:1.5 E szülők évente négy alkalommal meglátogathatják a gyermekeiket és lehetőségük van a felkészítésükben való részvételre. Minden szülő választhat abban is, hogy tovább emelkedik a lakóvilágról, vagy egy időre együtt marad a gyermekével.

- Lakóvilági Tanítók: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak 37:7.1 és a morontia életszakasz oktatási vállalkozásaiban működnek közre. 47:5.1 A csillagrendszeri csoportközpontjuk a Jerusem első világának harmadik segédszféráján van. A helyi világegyetem minden felkészülési szféráján működnek. 48:5.1 Ők a megdicsőült kerubok és szanóbok testülete, akik korábban a halandókat segítő szeráfokkal dolgoztak együtt. 48:5.2 A morontia élet megkezdése után a felemelkedőket kísérő szeráfnak már nincs szüksége az angyali segédeire, akik közül sokat a Világegyetemi Anyaszellem befogad, majd ezt követően a felkészülési szférákon segédkeznek tovább tanítóként. Lehetőséget kapnak arra is, hogy a korábbi szeráfjukkal dolgozzanak együtt. 48:5.3 A Sataniában sokmilliárd ilyen tanító van. 48:5.4 A munkamegbízásukat a melkizedekektől kapják, de a felügyeletüket a Morontia Társak látják el. 48:5.5 Többnyire párokban dolgoznak. 48:5.9 Külön oktatást nem kapnak, mivel a munkájukra már akkor felkészültek, amikor szeráfi társakként szolgáltak a jelenlegi morontia tanítványaik szülőbolygóin. 48:5.10 Akik közülük hosszú ideig szolgáltak a Szalvingtoni körhöz tartozó világokon, a Világegyetemi Anyaszellem újabb öleléséből szeráfként bontakoznak ki.

- lakóvilágok (jerusemi): 47.0.1 a Jerusem körül keringő ötvenhat világ közül az első világ hét segédszférája. 47:0.2 Az első világ jelenleg több mint százezer végleges rendű társaság telephelye. Minden ilyen csoportba ezer megdicsőült lény tartozik. 47:0.4 A hét lakóvilágot szakmailag a morontia felügyelők és a melkizedekek vezetik. A világok végrehajtó kormányzója a jerusemi vezetőknek tartozik felelősséggel. Minden lakóvilágon van uverszai békéltető központ, de elérhetők a Szakmai Tanácsadók, a visszatekintési igazgatók és az égi mesterek is.

- Lanaforge: 45:2.2 A helyi csillagrendszerünk, 93:3.2 a Satania csillagrendszer Fejedelme. 45:2.2 Lucifer utóda. 45:3.2 Ő a 2.709. elsőrendű Lanonandek Fiú. 45:2.3 Kipróbált, hű intéző, 45:2.3 aki korábban már átélt egy olyan lázadást, amelyet a közvetlen, megtévedt felettese robbantott ki. 114:2.4 A Norlatiadek Csillagrendszer fejedelmeként ő intézi a lázadás miatt elszigetelt bolygók ügyeit.

- lanonandekek (elsőrendűek): 35:8.4 A rendjükből ők a legmagasabb rangúak. Számuk a Melkizedek-egyetem befejezését követően 709.841 fő volt. Őket „jelölik Csillagrendszer Fejedelmeknek és a csillagvilágok legfelsőbb tanácsai segédeinek, valamint a világegyetem felsőbb szintű igazgatási feladataival foglalkozó tanácsosoknak.”

- lanonandekek (másodrendűek): 35:8.5 „A Melkizedektől kikerülő eme rendbe tartozókból 10.234.601 volt. Őket Bolygóhercegeknek és e rend tartalékosainak jelölik.”

- lanonandekek (harmadrendűek): 35:8.6 E rendbe tartozónak minősítettek 1.055.558 főt, akik beosztott segédekként, hírvivőkként, felügyelőkként, biztosokként, megfigyelőkként működnek a csillagrendszerben és annak világain.

- Lanonandek Fiak: 35:8.1 a helyi világegyetemi fiúi besorolásba tartozók harmadik rendje, akiket a Teremtő Fiú és a Világegyetemi Anyaszellem hozott létre. Leginkább „Csillagrendszer Fejedelmekként, a helyi csillagrendszerek uraiként, valamint Bolygóhercegekként, a lakott világok igazgatási vezetőiként ismerik őket.” 35:9.2 A Csillagrendszer Fejedelmek két-három tagú bizottságokban látják el a feladataikat és 35:9.5 szinte szabad kezük van a lakott világok helyi ügyeiben. 35:8.2 A feladataikra való felkészítésük okán ők voltak a Melkizedek-egyetem első hallgatói, akiket a képességeik, a személyiségük és az előmenetelük alapján minősítve, 35:8.3 három osztályba soroltak be. Így jött létre 35:8.4 az Elsőrendű lanonandekek, 35:8.5 a Másodrendű lanonandekek, és 35:8.6 a Harmadrendű lanonandekek osztálya. 35:8.3 E Fiak összlétszáma a Nebadon-világegyetemben, annak kezdetekor pontosan tizenkétmillió volt. 35:8.7 Ezek a Fiak nem szaporodnak, a számuk a világegyetemben állandó. 35:8.15 Bár képesek közel kerülni az értelmes fajok alacsonyabb rendű teremtményeihez, de nagyobb a veszélye is annak, hogy eltévelyedve eltérnek a világegyetemi kormányzás elfogadható eljárásától, amit az is elősegíthet, hogy 35:9.5 egy Csillagrendszer Fejedelmet nem felügyelnek a háromsági megfigyelők a központi világegyetemből.

- Lanonandek Fiak szalvingtoni osztályozása: 35:8.8

a) Világegyetemi Összehangolók és Csillagvilági Tanácsosok,

b) Csillagrendszer Fejedelmek és segédek,

c) Bolygóhercegek és tartalékosaik,

d) Hírvivő Testület,

e) Felügyelők és adatrögzítők,

f) Tartalékos Testület.

- Lanonandek-világok: 35:10.1 „A hetven bolygóból álló szalvingtoni körben található hét világból álló harmadik csoport, azok negyvenkét segédszférájával együtt alkotja az igazgatási szférák” ezen halmazát, ahol az evolúciós halandók „részt is vesznek a tízezer helyi csillagrendszer igazgatási határozatainak tényleges összehangolásában” „az egykori csillagrendszer-fejedelmi testületbe tartozó tapasztalt lanonandekek” irányítása és felügyelete mellett.

- Lao-ce: 94:6.3 nagy szellemi képzelőerővel rendelkező ember, 92:5.12 + 94:5.8 a Kr. előtti hatodik század Kínájának bölcselője és igazsághirdetője. Korának erkölcsi légkörét és szellemi nézeteit a sálemi hitterjesztők tanításai alapvetően határozták meg. 92:5.12 Többet „jelenített meg Istenből a taoban, mint amennyit Konfuciusz az emberiességben vagy Platon az eszményelvűségben.” 94:6.1 Lao-ce működését szellemi közvetítők is segítették annak érdekében, hogy a sálemi evangéliumot újra fogalmazva keltsék életre. 94:6.3 Lao-ce kijelentése szerint „a tao a teremtésösszesség Egyetlen Első Oka.” Azt tanította, hogy az ember rendeltetése „a Taoval, a Legfelsőbb Istennel és Egyetemes Királlyal való örökké tartó egyesülés”.

- Lao-ce tanításai: 94:6.11 a keleti emberek többsége számára nem élő tanítások.

A) 94:6.3 A végleges okozati viszonyról – „Az Egység az abszolút taoból ered, és az Egységből mindenségrendi Kettősségként jelenik meg, és e Kettősségből Háromság jön létre, és a Háromság az elsődleges forrása minden valóságnak.”

B) 94:6.4 A jót adni rosszért cserébe tantételéről – „A jóság jóságot szül, de annak, aki igazán jó, a rossz is jóságot szül.”

C) 94:6.6 Az Isten örökkévaló céljáról – „Az Abszolút Istenség sohasem törekszik, de mindig győzedelmeskedik; nem kényszeríti az emberiséget, viszont mindig kész az emberek igaz vágyainak meghallgatására; az Isten akarata örök a türelemben és örök a kifejeződésének elkerülhetetlenségében.”

D) 94:6.6 Az igaz hívőről – „A jó ember nem arra törekszik, hogy az igazságot megtartsa magának, hanem inkább arra, hogy megkísérelje átadni e gazdagságot a társainak, mert ez az igazság felismerése. Az Abszolút Isten akarata mindig előnyöket hoz, sohasem rombol; az igaz hívő célja mindig is a cselekvés, de sohasem a kényszerítés.”

E) 94:6.5 Az életről azt tanította, hogy az a személyiség kiemelkedése a mindenségrend kínálta lehetőségekből.

F) 94:6.5 Tanított a teremtménynek a Teremtőhöz való visszatéréséről. A halált a teremtmény személyiség hazatérésének tekintette.

G) 94:6.5 Az igaz hitet többek között a „kisgyermeki beállítottsághoz” hasonlította.

H) 94:6.7 Tanított az ellen nem állásról, és

I) 94:6.8 az igazsággal kapcsolatban hitt abban, „hogy az Abszolút Isten a forrása annak az isteni energiának, mely megújítja a világot, és amely révén az ember felemelkedve eléri a taoval, a világegyetemek Örökkévaló Istenségével és Teremtő Abszolútjával való szellemi egységet.”

- Laotta: 75:5.2 nodfi asszony, az első kert nyugati tanodájának vezetője. Ádám előre megfontoltan, vele létesített nemi kapcsolatot Éva hasonló, megtévedtségen alapuló vétkét követően. 76:0.2 Ádámtól született leányát Sansának hívták. Meghalt a gyermeke megszülésekor.

- lappok: 81:4.9 az andonfiak és a kék emberfajta keverékét alkotják. Legjobban ők és az eszkimók őrizték meg az andoni fajta csontozatát.

- látásképesség (szellemi ~): 76:4.5 Ádám és Éva képes volt látni a közteslényeket, az angyali seregeket, a melkizedekeket és a bukott Kaligasztia herceget is. A vétségük után még több mint száz évvel is képesek voltak az ilyen érzékelésre. A gyermekeikben e különleges érzékek már nem voltak annyira élesek, és minden egyes nemzedékkel fokozatosan tovább gyengültek.

- látásmód (szellemi ~): 112:2.11 „mindig képes szellemi természetű mindenségrendi valóságokat és felsőbb értékeket érzékelni.”

- látnoki meglátás: 91:7.3 „lélektani szintet meghaladó előérzet”, amely nem érzékcsalódás vagy révületszerű önkívület. Nem minden élénk előérzet vagy érzelmi élmény tekinthető isteni kinyilatkoztatásnak.

- lázadás: 75:7.2 szellemi értelemben ilyen a világegyetemi kormányzat semmibe vétele, 75:7.7 az igazság elutasítása, valamint az Egyetemes Atya és az ő Teremtő Fia pártatlan uralma elleni tudatos felkelés.

- Lázár: 124:6.9 A betániai Simon egyetlen fia. A két testvére Mária és Márta. Lázár 127:6.5 „Jézussal egykorú volt”. 124:6.1 Jézus a szüleivel Kr.u. 7-ben ismerte meg e családot a páska-ünnepre menet. 124:6.9 A két család között életre szóló barátság szövődött. Jézus később számos alkalommal betért hozzájuk.

- „legfelsőbb”: 106:0.4 A valamihez való viszonyítást kifejező jelző. Például, „ami a jelenlegi világegyetemi korszakban legfelsőbb, vagyis látszólag végleges, az az eljövendő korszak szempontjából nem más, mint valamely valódi kezdet.”

- Legfelsőbb Egész: 116:4.1 „egysége a véges részek fokozatos egyesülésének függvénye”.

- Legfelsőbb Elme: 22:7.11 A Harmadik Forrás és Középpont és az ő mellérendeltjei. 0:3.14 Mint tér-idő tapasztalás, Madzsesztonba tart. 116:1.2 Működése a Felsőség erő- és személyiség-sajátosságainak egyesülése, 116:1.3 „jelenleg a nagy világegyetemi összhangteremtődésben és a Hétszeres Isten kinyilatkoztatásának és elérésének működési társulásában formálódik.” Lásd még → „Legfelsőbb Lény”

- Legfelsőbb Erőtér-irányítók: 29:0.6 heten vannak és 29:0.10 szinte az örökkévalóság óta léteznek. A Hét Tökéletes Szellem személyesítette meg őket, e rendbe tartozóan több lényt már nem teremtenek. 29:1.2 A megjelenésükben és a rendeltetésükben azonosak. Az alapján lehet őket megkülönböztetni, hogy melyik Tökéletes Szellemnek vannak működésileg alárendelve. Kapcsolatuk egy félig fizikai lény és egy szellemszemélyiség különleges társulása. 29:1.1 Ők a nagy világegyetem fizikai-energia szabályozói. 29:1.3 A Paradicsom peremén állomásoznak. 29:3.2 A társaikkal és az alárendeltjeikkel együtt mentesek a teljes tér összes bíróságának beavatkozásától. 29:3.3 Kapcsolatban vannak a Legfelsőbb lény mindenségrendi felügyeletével.

- Legfelsőbb Háromsági Személyiségek: hét rendjük van, 18:0.10 ők képviselik a paradicsomi Háromság igazgatási elveit az egész világegyetemben. Az igazságosság képviselése mellett „ténylegesen ők a paradicsomi Háromság végrehajtó szerve.”

18:0.2 „1. A Felsőség Háromságivá tett Titkai.

18:0.3 2. A Nappalok Örökkévalói.

18:0.4 3. A Nappalok Elődei.

18:0.5 4. A Nappalok Tökéletességei.

18:0.6 5. A Nappalok Utódai.

18:0.7 6. A Nappalok Szövetségei.

18:0.8 7. A Nappalok Hűséges Követői.”

- Legfelsőbb Isten (meghatározások): 118:9.9 Az összes világegyetemi tapasztalás megszemélyesülése,

119:9.9 „az összes véges fejlődés összpontosulása,”

119:9.9 „az összes teremtményi valóság kiteljesedése”,

118:9.9 „a mindenségrendi bölcsesség betetőzése,”

118:9.9 „az idő-galaxisok összarányos szépségének megtestesülése”,

118:9.9 „a mindenségrendi elme-jelentéstartalmak igazsága” és

118:9.9 „a legfelsőbb szellemértékek jósága.”

- Legfelsőbb Isten (jellemzők): 118:2.3 Ő „az isteni tér-időbeli mindenütt-jelenvalóság megnyilvánulása.”

- 118:2.3 „A Teremtő szellem-jelenléte és a teremtésrész anyagi megnyilvánulásai között található”.

- 118:2.4 Majdan „közvetlen irányítást szerez a tér és idő világegyetemei fölött”.

- 118:2.4 Amikor majd „közvetlen irányítást szerez a tér és idő világegyetemei fölött”, akkor már nem Legfelsőbb Istennek, hanem Végleges Istennek fogják hívni.

- 118:2.5 A nagy világegyetemi igazgatási hatáskör megszerzése során a fejlődése együtt jár majd a Végleges Isten magasabb szintű megnyilvánulásaival.

- 118:6.1 A „saját akaratából véghezvitt cselekedetei nem a Végtelen Isten személyes tettei.”

- 118:10.11 „mindazon dolgok jelentőségteljes összekapcsolója, amelyek megjelenése folyamatban van”.

- 120:0.7 Benne teljesedik ki az Istenség hétszeres akarata.

- 120:1.2 Az akaratának hét fokozata van.

- Legfelsőbb (Isten): Lásd → „Legfelsőbb Lény” → „Legfelsőbb Lény (meghatározások) → „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- Legfelsőbb Isten: Lásd → „Legfelsőbb Lény” → „Legfelsőbb Lény (meghatározások) → „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- Legfelsőbb Isten (jellemzők): Lásd → „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- Legfelsőbb (Isten) valóságának alkotói: 130:4.2 Három egyetemes mértékben mérhető, örök kapcsolatban levő, tökéletes minőségű és isteni értékű megtapasztalható valóság alkotja. Ezek:

a) A fizikai világban az okozati folyamat.

b) Az értelem világában az öntudat.

c) A szellemi világban a fejlődésképes sajátlényeg (szellemtapasztalás).

Azonban az „öröké változó világegyetemben az okozati folyamat, az értelem és a szellemtapasztalás Eredeti Személyisége változatlan, abszolút.”

- Legfelsőbb Isten, Végleges Isten és Abszolút Isten (jellemzők): 118:2.1 Az Egyetemes Atya akarata szerint „ellensúlyoznia kell, össze kell hangolnia és egyesítenie kell az ő tér-időbeli mindenütt-jelenvalóságát és az ő tér-időt-meghaladó mindenütt-jelenvalóságát az ő időtlen és téren kívüli egyetemes és abszolút jelenlétével.”

- Legfelsőbb Isten és a Végleges Isten (jellemzők): 118:09 Kettős jelenlétük alkotja az abszolútat el nem érő, származtatott Istenség alapvető társulását. Együtt képezik az alkotó növekedés kezdetét és kiteljesedését összekötő tapasztalásbeli hidat a világmindenségben.

- Legfelsőbb Istensége: 103:7.12 Az energia és a szellem látszólagos különbsége elsőként benne egyesül.

- Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei: 55:12.4 A Legfelsőbb Isten képviselői, a tér-idő felsőség megszemélyesülései. „Kizárólag legfelsőbb egyesítőkként működnek.” Lásd még → „Legfelsőbb Isten”

- Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei (jellemzők): 117:7.3 „korlátozott mértékű felsőségi fennhatóságot gyakorolnak a fény és élet korszakába lépett világegyetemek esetében.”

- 5:12.3 Amennyiben egy teljes felsőbb-világegyetem megállapodik a fényben, ők válnak majd a felsőbb igazgatási testületté a felsőbb-világegyetem központi világán.

- 5:12.3 Képesek „közvetlen kapcsolatba lépni az abszonit intézőkkel, akik haladéktalanul tevékennyé válnak a végleges rendű felsőbb-világegyetemben.”

- 5:12.3 Bár „sokáig tanácsadóként és tanácsosként működtek a fejlettebb evolúciós teremtési egységekben, nem vállalnak igazgatási felelősséget mindaddig, amíg a Legfelsőbb Lény a fennhatóságot el nem nyeri.”

- Legfelsőbb Lény: 0:2.15 „az idő és a tér ténylegessé váló vagy fejlődő Istene. A teremtmény-Teremtő azonosságot a térben és időben való tapasztalás útján, társulásban megvalósító személyes Istenség. A Legfelsőbb Lény az idő és a tér evolúciós teremtményeinek kifejlődő és tapasztalásbeli Isteneként személyes tapasztaláson keresztül éri el az Istenség-egységet.” 56:6.2 „A Legfelsőbb Lény személyiségi valóságai a paradicsomi Istenségektől származnak és a külső Havona-kör kísérleti világán egyesülnek a nagy világegyetem Teremtő isteniségeiből kiáradó Mindenható Legfelsőbb erő-előjogaival. A Legfelsőbb Isten, mint személy már a hét felsőbb-világegyetem megteremtése előtt létezett a Havonában, de csak szellemi szinteken működött. A Felsőség Mindenható erőterének kialakulása, melyet a fejlődő világegyetemekben végbement változatos isteniségi egységbe rendeződés tett lehetővé, az Istenségnek egy új erő-jelenlétét lényegítette meg, amely összehangolódott a Havonában a Legfelsőbb szellemi személyével a Legfelsőbb Elme révén, amely ezzel egyidejűleg a Végtelen Szellem végtelen elméjében meglévő kibontakozási lehetőségből a Legfelsőbb Lény tevékenyen működő elméjévé alakult.” 56:6.4 A küldetése az, hogy ténylegesen működővé váljon a jövő külső világegyetemeit érintő tevékenységeiben. A véglegesrendűek számára akkor lesz megtalálható, miután elérték a hetedik szakaszú szellemi állapotot. Azonban a személyiségének lényege már a Havona külső köreiben teljesen megérthető lesz. 56:7.1 A Paradicsomon túli evolúciós fejlődés a tapasztaló Istenség egy új és teljesebb kinyilatkoztatása. 56:7.8 Az Egyetemes Atyához való fokozatos evolúciós közeledés a tapasztalás szintjén egyesül a Legfelsőbb Istenben. 106:8.14 Ő a paradicsomi Háromság és a paradicsomi Istenségek Teremtő-Alkotó gyermekei tapasztalási viszonylatban értelmezett egységének istenségi következménye. „A Legfelsőbb a véges fejlődés első szakasza lezárulásának istenségi megtestesülése.” 36:5.16 A Legfelsőbb Lény elő-személyiségi szinteken tevékenykedik, melyeken a hét elmeszellem-segéd nem tükröződik. 56:6.3 A fejlődő halandók az Istenség-egységet a Legfelsőbb Lény egységbe rendeződő személyiség erejének fejlődésén keresztül érthetik meg. 31:10.12 „Mi őbenne fejlődünk és ő mibennünk fejlődik.” 31:10.13 A fejlődése így téridő evolúciós jellegű is. 18:3.8-3.9 A szolgálat tapasztalata révén a jövőben övé lesz a hét felsőbb-világegyetem feletti főhatalom és a Nappalok Elődei lesznek a helyettesei. A „befejezetlen kialakulásának jelenlegi korszakában a Nappalok Elődei biztosítják az idő és tér fejlődő világegyetemei feletti összehangolt és tökéletes igazgatási felügyeletet.” 56:8.1 A Legfelsőbb Lénynek a halandó ember tapasztalásában hármas szerepköre van.

a) „ő a tér-idő isteniség, a Hétszeres isten egyesítője”,

b) „ő az Istenségnek a véges teremtmények által ténylegesen is felfogható teljessége”, és

c) „ő a halandó ember egyetlen közeledési lehetősége az abszonit elme, az örökkévaló szellem és a paradicsomi személyiség egyesülésének tapasztalás-meghaladó megismeréséhez.”

106:1.1 Közvetlenül, a szellemszemélyében nyilvánul meg a Havonában. 106:4.3 Ma is jelen van szellemileg és személyesen a Havonában. 106:5.2 A „szellem-személyi tulajdonságai elválaszthatatlanok a Mindenható erő-előjogaitól”.

- Legfelsőbb Lény (további megnevezések): 117:3.1 Legfelsőbb Isten.

117:3.1 Mindenható Legfelsőbb. 117:4.5 Legfelsőbb Egész. 117:6.5 Egyetemes Anya. 117:6.7 Anya-Legfelsőbb (Legfelsőbb-Anya).

- Legfelsőbb Lény (meghatározások): 0:7.7 Tapasztalati úton fejlődő erő-személyiség, akit Legfelsőbb Lény-nek is neveznek.

- 22:7.11 Lényegében az Istenség-valóság három szakaszának egyesítését alkotja, akik a Legfelsőbb Isten, a Mindenható Legfelsőbb és a Legfelsőbb Elme.

- 106:2.1 „a nagy világegyetemi evolúció istenségi kiteljesedése”.

- 106:2.1 „a szellem-mag körüli fizikai evolúciónak a kiteljesedése és a szellem-mag tényleges egyeduralmának megjelenése a magot körülvevő és körülette keringő fizikai evolúciós területek felett.”

- 106:2.5 Evolúciós Istenség.

- 56:5.3 Tapasztaló istenség, akiben a teljes Hétszeres Isten az első szintjén hangolódik össze.

- 32:3.13 Ő a paradicsomi Háromság örökkévaló isteniségének egyesülése a téridő világegyetemek Legfelsőbb Teremtőinek kifejlődő isteniségével.

- 113:3.6 „az idő és tér fejlődő világegyetemeinek ténylegessé váló Istensége”.

- 115:4.1 A magvábanvaló lehetségesek ténylegesekké való átalakulásának csúcspontját és személyes akarati gócát alkotja a létezés véges szintjében, illetőleg szintjén.

- 115:4.7 Evolúciós Istenség.

- 115:6.8 „a paradicsomi Istenség véges tükröződése”.

- 115:7.3 „magasabb egységbe foglalódó és egyesülő Istenség”.

- 115:7.3 „annak a véges árnyéknak a megszemélyesülése, melyet a paradicsomi Atya, az Első Forrás és Középpont kifürkészhetetlen természetének végtelen egysége vet a nagy világegyetemre.”

- 115:7.4 „az Abszolút Tényleges és az Abszolút Magvábanvaló természet véges sajátságainak Istenség-összpontosulása és mindenségrendi összegződése.”

- 116:2.12 „a paradicsomi Háromság tapasztalás útján kibontakozó szellem-megszemélyesülése”.

- 116:2.12 A paradicsomi Istenségek teremtő gyermekei mindenható evolúciós hatalmának tapasztalati alapjára épülő központ.

- 116:2.12 „az Istenség legteljesebb megnyilatkozása a hét felsőbb-világegyetem és a jelenlegi világegyetemi korszak számára.”

- 116:2.13 Háromsági eredetű, tapasztalás által fejlődő Istenség.

- 117:0.1 Az Isten teljes akaratának legmagasabb rendű véges megnyilvánulása.

- 117:0.2 A Legfelsőbb Isten isteni személyisége.

- 117:0.2 A Felsőség istenség-kibontakozása.

- 117.1.1 „a nagy világegyetem mindent átható lelke”.

- 117:1.1 „a véges mindenségrend tudatossága”.

- 117:1.1 „a véges valóság beteljesülése”.

- 117:1.1 „a teremtői-teremtményi tapasztalás megszemélyesülése.”

- 117:1.2 A tökéletes-teremtői ok és a tökéletesedő-teremtményi válasz megtapasztalásának véges, rendezett egésze.

- 117:2.1 „Isten-az-időben”.

- 117:4.13 Az összes teremtmény nagytestvére.

- 117:5.1 „a nagy világegyetem mindent átható mindenségrendi lelke.”

- Legfelsőbb Lény (jellemzők): 31:0.10 Hétszeres fogalommal bír, a hét felsőbb-világegyetem szellemi adottságai alapján.

- 105:7.3 „kapcsolatban áll a végesekkel”.

- 56:10.19 Az Atya, a Fiú és a Szellem istenisége elsődlegesen a személyiségében rendeződik egységbe.

- 24:7.9 Az evolúciós teremtmények Istene.

- 9:6.9 Az „összes teremtmény elméjének kialakuló kifejeződése a Teremtőjük számára.”

- 0:7.9 Az „összes teremtményi-teremtői tevékenység magasabb egységbe rendezője a világegyetemben”.

- 0:7.9 „élményelvi társulást alkot az idő és a tér Legfelsőbb Teremtőivel.”

- 0:7.9 A ténylegessé válását követően „ez az evolúciós Istenség fogja alkotni a véges és a végtelen örök eggyé kapcsolódását”,

- 103:6.10 A tér világában a szellem és az energia fogalma egyként létezik benne.

- 44:5.5 „ebben az Istenség-jelenlétben kell megtörténnie a nagy-világegyetemi isteniség élményelvi egyesülésének.”

- 14:6.23 Ő a tapasztaló Istenség evolúciós egyesülése.

- 32:3.13 Hatalomban ténylegesülő Istenség.

- 14:6.38 Elő-paradicsomi Istenség.

- 0:7.7 Ő „a hármas paradicsomi Istenség személyes szellem-tükröződése” a Havonában, mely alkotó módon terjeszkedik egyre kijjebb a nagy világegyetemben.

- 22:7.11 Ő a paradicsomi Háromság bizonyos véges jellegeinek szellemi egyesülése.

- 104:5.12 Kialakuló erő-személyiségében az élményelvi (tapasztaló) Istenségek, vagyis a Legfelsőbb, a Végleges és az Abszolút rendeződik egységbe.

- 104:5.14 A tér időben élő teremtményei számára „a VAGYOK egységének kinyilatkoztatása.”

- 106:2.1 El fogja érni a beteljesülése kibontakozását.

- 106:2.2 Általa rendeződik egységbe a szellem személy, az evolúciós erő és az erő-személyiség.

- 106:2.2 Az evolúciós erő egyesítését és annak egyeduralmát jelenti a szellemszemélyiséggel, illetőleg általa.

- 106:2.5 Minden térben és időben fejlődő dolgot magába fogad.

- 106:2.5 A halandók is megszerzik a képességet a megismerésére.

- 106:2.7 „ő teljes mértékben megtapasztalható.”

- 106:2.8 A véges személyiségek által tapasztalati úton elérhető és megérthető.

- 106:2.8 A különböző trioditák abszolút módon, a kiteljesedett erő-személyiségén belül fognak csoportosulni.

- 106:2.8 Lesznek abszolútat el nem érő szintjei.

- 106:3.5 A mindenségrendi és a szellem-evolúció az elme és a tapasztalás révén egyesül a személyében a véges istenségi szinteken.

- 106:8.21 „nem csak szellem, hanem elme, erő és tapasztalás is.”

- 112:5.2 Tapasztalás által fejlődő Istenség.

- 112:7.15 Azt követően lép színre, hogy „a hét felsőbb-világegyetem eljutott a fény és élet korszakába”.

- 112:7.16 A külső tér jelenleg „feltérképezetlen vidékein fogja kifejteni eddig még ismeretlen, harmadlagos működését”.

- 115:3.9 Természetének jellemzője a növekedés.

- 115:4.1 Származtatott Istenség.

- 115:4.1 „evolúciós Legfelsőbb”.

- 115:4.2 „forrása a paradicsomi Háromságban van”.

- 115:4.2 „elsősorban szellem-személy”.

- 115:4.2 Másodsorban evolúciós növekedési Istenség.

- 115:4.2 Evolúciós jellegű növekedése „a két trioditából, a ténylegesből és a magvábanvalóból ered.”

- 115:4.5 A véges szinten a ténylegest és a magvábanvalót magukba foglaló trioditákkal együtt nyilvánul meg.

- 115:4.5 A triodita-kapcsolatok részben közvetlenül tükröződnek benne.

- 115:4.5 A triodita-kapcsolatok részben a meglényegült abszonit szint közvetítésén keresztül erednek benne.

- 115:4.7 „növekedése a trioditákból származtatható”.

- 115:4.7 A szellemszemélye a Háromságból származtatható.

- 115:4.7 A Mindenhatónak mondható erő-előjogai „a Hétszeres Isten isteniség-eredményein alapulnak”.

- 115:4.7 „erő-előjogainak a Legfelsőbb Isten szellem-személyével való társulására az Együttes Cselekvő segédkezése révén kerül sor”.

- 115:4.7 Az elméjét az Együttes Cselekvő biztosítja.

- 115:5.1 „személyes és szellemtermészetének valóságát tekintve abszolút értelemben függ a paradicsomi Háromság lététől és tevékenységétől.”

- 115:5.1 „növekedését a triodita kapcsolat határozza meg”.

- 115:5.1 „szellemszemélyisége a paradicsomi Háromságtól függ, illetőleg abból származik”.

- 115:5.1 Az evolúciós növekedése fokozatosan bontakozik ki a paradicsomi Háromság körül.

- 115:6.3 „olyan mindenségrendi segédkezési lehetőségeket foglal magába, melyek nem nyilvánulnak meg egyértelműen az Örökkévaló Fiúban, a Végtelen Szellemben vagy a Paradicsom Szigetének nem-személyes valóságaiban.”

- 115:6.3 A növekedése nemcsak az Istenség és a Paradicsom ténylegességeiben nyilvánul meg, hanem az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan Abszolúton belül végbemenő fejlődésben is.

- 115:6.4 „véges Istenség”.

- 115:6.4 Részben annak révén gyarapodik, hogy „a fejlődő világegyetemek Teremtői és teremtményei elérik az Istenszerűséget”.

- 115.6.4 Az által is gyarapodik, „hogy a teremtmény és a Teremtő ellenőrzése alá vonja a nagy világegyetem véges lehetőségeit.”

- 115:6.4 Kettős mozgása által „kitartóan halad a Paradicsom és az Istenség felé és átfogóan közelít a magvábanvaló Abszolútok határtalanságához.”

- 115:6.5 Kettős mozgása a jelen világegyetemi korszakban „a nagy világegyetem alászálló és felemelkedő személyiségeiben nyilvánul meg.”

- 115.6.5 A Legfelsőbb Teremtő Személyiségek és az isteni társaik a kifelé irányuló, széttartó mozgását tükrözik.

- 115:6.5 A hét felsőbb-világegyetemből érkező felemelkedő zarándokok a befelé irányuló, egy pontba tartó haladását jelzik.

- 115:6.6 Egyszerre keresi a Paradicsom és az Istenségei felé tartó, valamint a végtelenség és a benne lévő Abszolútok felé tartó viszonyokat.

- 115.6.8 „örök fejlődésben halad a külső tér felé”.

- 115.6.8 „a külső tér három magvábanvaló Abszolútjának feltételes megnyilvánulásaként örökmód paradicsomi összetartóként igyekszik működni.”

- 115:7.1 Benne „az Atya-VAGYOK viszonylag teljesen megszabadult a végtelenség-állapot, az örökkévalóság-lét és az abszolútság-természet jelentette korlátoktól.”

- 115:7.1 „azáltal szabadult meg az összes öröktől való létezésen alapuló korláttól, hogy egyetemes működésbeli kötöttségeket vett magára a tapasztalásban.”

- 115:7.1 A tapasztalásra való képesség megszerzésével annak tényleges használatára is szükséget érez.

- 115:7.1 Az örökkévalóságtól való mentesülés által az idő korlátaival találta magát szemben.

- 115:7.1 Úgy ismerheti meg a növekedést és a fejlődést, mint részleges létezést, kiteljesítetlen természetet és abszolútat el nem érő létezést.

- 115:7.3 Felsőségének ténye a paradicsomi erőn, a Fiú-személyiségen és az Együttes cselekedetén alapul.

- 115:7.3 A „növekedése az Istenségi Abszolútban, a Korlátlan Abszolútban és az Egyetemes Abszolútban testesül meg.”

- 115:7.5 „erő-elme-szellem-személyiség”.

- 115:7.6 „Ő az evolúciós tapasztalás összpontosítója, összegzője és összefogója”.

- 115:7.6 A természetében eredményesen egyesíti az evolúciós valóságérzékelés eredményeit.

- 115:7.6 Működésével hozzájárul a Végleges Isten elkerülhetetlen meglényegüléséhez és a tapasztalást meghaladó, végesen túllépő megnyilvánulásához.

- 115:7.8 Az evolúciós tapasztalás összegzésének folyamata által összekapcsolja a végest az abszonittal.

- 116:0.5 A központi világegyetemben szellemszemélyiségként működik.

- 116:0.5 A nagy világegyetemben Mindenható Istenként, a hatalom személyiségeként működik.

- 116:1.1 A benne megjelenő egység evolúciós módon növekszik.

- 116:1.1 Az elméjének alkotó késztetése által az erő és a személyiség teremtő egységbe rendeződik benne.

- 116:1.2 Elméjében a Felsőség erő- és személyiség-sajátosságai egyesülnek.

- 116:1.3 Az evolúciós korszakokban a fizikai erőterének potenciálját a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító birtokolja.

- 116:1.3 Az evolúciós korszakokban az elmepotenciálja a Hét Tökéletes Szellemnél van.

- 116:2.13 A hatalomgyakorlási képességét a paradicsomi Háromság biztosítja.

- 116:2.14 Háromsági eredetéből következően „az evolúciós teremtmények számára erő-személyiségként kizárólag a Hétszeres Isten első három szintjének összehangolt működésében nyilatkozik meg.”

- 116:2.14 A megjelenése jelenleg is tart.

- 116:3.3 „egyaránt teremtmény és teremtő”.

- 116:4.1 A részek fokozatos egyesülése alapján a „teremtőkből, a teremtményekből, az értelmekből és a világegyetemi energiákból” jön létre.

- 116:4.3 Teremtő módon nyilvánult meg a paradicsomi Háromság és a Hét Tökéletes Szellem által közösen létrehozott negyvenkilenc Tükröző Szellem megalkotása során.

- 116:5.11 „a nagy világegyetem fizikai erőterének felügyelőjévé fejlődik.”

- 116:7.3 Az elméje „örökkön az energia-anyag fölötti uralom megszerzésére tör.”

- 116:7.5 „örökmód függ az Eredeti Istenség, a paradicsomi Háromság abszolút állandóságától.”

- 116:1.1 A felsőbb-világegyetemek minden egyes fizikai szelvénye a Mindenható Legfelsőbb értelem növekvő felügyeletének van alárendelve.

- 22:7.11 A nagy világegyetemi Teremtők hatalom-egyesülése.

- 106:3.2 A jelen világegyetemi korszak végén fog megjelenni.

- 106:3.2 A léte jelezni fogja, hogy az evolúciós véges elérte a tapasztalati úton elérhető beteljesülés első szakaszát.

- 116:0.4 Élő, „erejében és személyiségében fejlődő Istenség.”

- 116:0.4 Jelenlegi léttere a nagy világegyetem.

- 116:0.4 „Beteljesülése a tökéletesség”.

- 116:0.4 „jelenlegi tapasztalása a növekedés és a tökéletlen állapot elemeit foglalja magába.”

- 116:1.2 Kifejlődésének eredménye az egyesült, személyes Istenség lesz.

- 117:0.1 A ténylegessé válásának kibontakozása attól függ, hogy a gyermekek milyen mértékben cselekszik meg az Atyjuk akaratát.

- 117:0.4 A nagy világegyetem részei és egyedei a teljes körű evolúciója tükröződéseként fejlődnek.

- 117:0.4 „a teljes nagy világegyetemi evolúció egységbe foglalt összességét alkotja.”

- 117:1.1 „a fizikai összhang szépsége”.

- 117:1.1 „az értelmi jelentéstartalom igazsága”.

- 117:1.1 „a szellemi érték jósága.”

- 117:1.1 „az igazi siker édessége”.

- 117:1.1 „a soha véget nem érő fejlődés öröme.”

- 117:1.1 A jövőbeli örökkévalóságban kifejezi a saját akarat alapú tapasztalás valóságát az Istenség háromsági kapcsolataiban.

- 117:1.3 A háromsági egység fejeződik ki benne a véges mindenségrendben.

- 117:1.3 A „valósága egyre nyilvánvalóbbá válik, amint a világegyetemek egyre jobban megközelítik a Háromság-azonosság legfelső szintjét.”

- 117:1.5 A Teremtő és a teremtmény egyetlen Istenségként egyesül benne.

- 117:1.5 Az „akarata egyetlen isteni személyiségként nyilvánul meg.”

- 117:1.5 Az akarata „több, mint a teremtmény vagy a Teremtő saját önálló akarata”.

- 117:1.6 Benne „a teremtői és a teremtményi jelleg már egy”.

- 117:1.8 Az ember Jézustól tanult szeretete „a Legfelsőbb szeretetének igaz tükröződése.”

- 117:1.9 „tükörképszerűen foglalja magában a dolgokat.”

- 117:1.9 „személyes felsőséggel és mindenható hatalommal rendelkező lény”.

- 117:1.9 A „teremtményi erőfeszítésekre éppúgy érzékeny, mint a teremtői célokra”.

- 117:1.9 A világegyetemet illetően öntevékeny.

- 117:1.9 A világegyetemi teljességre önállóan válaszol.

- 117:1.9 „egyszerre a legfelsőbb teremtő és a legfelsőbb teremtmény.”

- 117:1.9 „a teljes véges összességét fejezi ki.”

- 117:2.1 „ő a titka a teremtmények időbeli fejlődésének”.

- 117:2.1 „ő a nem teljes jelen meghódítása”.

- 117:2.1 Ő „a tökéletesedő jövő beteljesítése”.

- 117:2.1 Az elmén keresztül és a személyiség egyesülő, alkotó jelenléte erejénél fogva, a szellem szabályozása révén növekvő, kiteljesedő hatalom.

- 117:2.3 Jelenlég még nem teljes, növekedési besorolású.

- 117:2.6 Energia-szellemi értelemben ki fog teljesedni.

- 117:2.6 A kiteljesedésének elérése a növekedésének végét jelenti.

- 117:2.7 A jelen világegyetemi korszak kiteljesülésével „tapasztalati alapra épülő főhatósági szerepkörben fog működni.”

- 117:3.1 A véges valóság minden születőben lévő szakaszának összetett, egyetemes egységbe rendeződése.

- 117:3.1 „minden véges növekedés összessége”.

- 117:3.1 „önmagát a véges értelemben elérhető legnagyobb kiteljesedés istenségi szintjein jeleníti meg.”

- 117:3.2 Isteni csatornaként rajta keresztül áramlik a trioditák alkotó végtelensége.

- 117:3.3 „a véges tudattól a tudat érzékfeletti lényegéhez, sőt az abszonit látásmódhoz vezető élő út.”

- 117:3.4 „a véges korlátok meghaladásának világegyetemi módja”.

- 117:3.4 „ő a tényleges megtestesülése és személyes kivonata minden teremtményi evolúciónak, továbbfejlődésnek és átszellemülésnek.”

- 117:3.4 Rendelkezik a Paradicsomról alászálló személyiségek nagy világegyetemben szerzett tapasztalataival.

117:3.4 Rendelkezik azokkal a tapasztalatokkal, „melyeket az idő zarándokai a felemelkedés során szereznek.”

- 117:3.7 „Fennhatósága a Legfelsőbb Teremtő Személyiségek cselekedeteiben és fejlődésükben, valamint azok eredményeként növekszik”.

- 117:3.7 Istenségi természete függ a paradicsomi Háromság előbb-létezett egységétől.

- 117:3.10 A Háromság ugyanaz a számára, mint az Igazító a fejlődő embernek.

- 117:3.11 A világegyetemi tükrözőműködés véges cselekvési lehetőségeinek kimerülésekor „az összes előző teremtő cselekedet alkotó kiteljesítőjeként lépett fel.”

- 117:3.13 „nem képes eredeti okozatot kelteni”.

- 117:3.13 „ő minden világegyetemi növekedés folyamatszabályozója”.

- 117:3.13 Kiteljesíti a teljes végest és kapcsolatot alakít ki az abszonit rendeltetésével.

- 117:4.1 „maga a véges Istenség”.

- 117:4.1 „neki kell megoldania a véges lényegű nehézségeket.”

- 117:4.2 „szerte a nagy világegyetemben a kifejeződésért küzd.”

- 117:4.2 „Isteni fejlődése arányban áll a minden létező személyiség bölcsesség-megnyilvánulásával.”

- 117:4.2 Az örök létpályát elutasító teremtmény személyisége „szétoszlik a teremtés mindent átható lelkében, a Legfelsőbb Istenségének részévé válik.”

- 117:4.5 „függ a számtalan rész cselekedeteinek összességétől.”

- 117:4.6 Bennünk és velünk küzd az istenség-kifejeződésért.

- 117:4.9 A Gondolatigazító embert tökéletesítő tevékenysége a Legfelsőbb Lény fennhatóságának növekedését eredményezi.

- 117:4.9 A „kifejlődése sohasem tetőzhet az összes teremtmény kiteljesedett evolúciójától függetlenül.”

- 117:4.13 Nagy mértékben függ minden egyes teremtménytől.

- 117:5.1 „ténylegessé váló Istenség”.

- 117:5.1 „kiteljesedő világegyetemi célt hordozó, alkotó akarattal bír.”

- 117:5.4 Az örök jövőben „a felemelkedő ember szellemivé lényegült elméjében, a halhatatlan lélekben fog ténylegessé válni”.

- 117:5.4 Az örök jövőben a felemelkedő ember szellemivé lényegült elméjében, a halhatatlan lélekben fog alkotóan kifejeződni.

- 117:5.4 Az örök jövőben a felemelkedő ember szellemivé lényegült elméjében, a halhatatlan lélekben fog szellemi értelemben megmutatkozni.

- 117:5.5 Az összes ember tapasztalásainak világegyetemi tükröződése részét képezi az isteni tapasztalásának.

- 117:5.14 Minden teremtményi tapasztalásnak nyoma marad benne.

- 117:5.14 „tényleges isteniségi jelenlét”

- 117:6.1 Jelenleg „a még kialakulatlannak a formája, a még meg nem teremtettnek a mintája.”

- 117:6.1 „egyszerre teremtményszerű és teremtőszerű.”

- 117:6.5 A fejlődő lélekkel kapcsolatos szerepe okán Egyetemes Anyaként működik.

- 117:6.10 A szeretetének lényege az Istent ismerők testvéri ragaszkodása.

- 117:6.22 Nem tesz különbséget a személyek között.

- 117:6.22 „minden egyes tapasztalás által fejlődő gyermekét egyedülálló mindenségrendi teljességként kezeli.”

- 117:6.16 „a tökéletesség egyetemes elérésével minden teremtmény egyidejűleg éri el őt.”

- 117:6.17 A lényegét az emberi tapasztalásban felfedezhető szellem gyümölcsei alkotják.

- 117:6.18 A bolygónk lakói számára az elérésére az Egyetemes Atya Igazító-jelenlétével való szellemi eggyé kapcsolódást követően kerül sor.

- 117:6.19 „magába foglalja a végtelenségnek azt a fajta teljességét, amelyet egy véges teremtmény valaha is ténylegesen megérthet.”

- 117:7.4 Akkor lesz képes működni a Háromsági Véglegesben, ha a világegyetemi elismertsége teljes lesz.

- 117:7.5 A Hétszeres Istenség számára már most is valóságos.

- 117:7.6 Képes előrevetíteni a saját világegyetemi jelenlétét az időfeletti szintekre.

- 117:7.7 A felfogásunkban Ő „maga a Háromság”.

- 117:7.7 „az evolúciós Végleges Testület egyesítőjeként fejlődik ki”.

- 117:7.7 A Végleges Háromságának egyik tagja.

- 117:7.14 Olyan ténylegesség lesz „melyet minden teremtmény-értelem megfigyelhet”.

- 117:7.14 Olyan ténylegesség lesz „melyre minden teremtett energia válaszolhat”.

- 117:7.14 Olyan ténylegesség lesz „mely minden szellemi entitásban összehangolódik”.

- 117:7.14 Olyan ténylegesség lesz „amelyet minden világegyetemi személyiség megtapasztal.”

- 117:7.15 Tényleges fennhatósággal fog bírni a nagy világegyetemben.

- 117:7.16 A távoli jövőben az Uverszán, az Orvonton központján fog személyesen lakozni.

- 118:0.9 A Hétszeres Isten nélkülözhetetlen a fejlődés útján való eléréséhez.

- 118:10.3 „a paradicsomi Háromság részleges képmása.”

- Legfelsőbb Lény elérése: 117:6.24 Akkor valósul meg, amikor „az összes személyiség tökéletesen kiteljesíti önmagát” és „minden véges valóság megszabadul a tökéletlen létezés korlátaitól.” 117:6.16 A „tökéletesség egyetemes elérésével minden teremtmény egyidejűleg éri el őt.”

- Legfelsőbb Lény és a felemelkedő viszonya: 118:2.2 „A Havonán keresztül felfedezitek a Legfelsőbb Istent. A Paradicsomon személyként találkoztok vele, a végleges rendre eljutva pedig rögvest kísérletet fogtok tenni arra, hogy őt mint a Véglegest megismerjétek.”

- Legfelsőbb Lény működési területei: 116:0.5 a) 116:0.5 A központi világegyetemben szellemszemélyiségként működik.

- b) 116:0.5 A nagy világegyetemben Mindenható Istenként, a hatalom személyiségeként működik.

- c) 116:6.5 A harmadlagos működése lappangó elmepotenciál, ma még ismeretlen működéssel.

- Legfelsőbb Lény véges feletti lehetőségei: 117:7.9 1. „Abszonit együttműködés az első tapasztalás által fejlődő Háromságban.”

- 117:7.10 2. „Mellérendelt-abszolút viszony a második tapasztalás által fejlődő Háromságban.”

- 117:7.11. 3. „Társ-végtelen”, azaz végtelen társként való részvétel a Háromságok Háromságában.

- Legfelsőbb Lényhez való közeledés módjai: 117:6.12 1. A Paradicsom Létpolgárai az örökkévaló szigetről a Havonára alászállva tesznek szert a Legfelsőbb Lény megértésének képességére, valamint a Legfelsőbb Teremtő Személyiségek tevékenységének felfedezése által.

- 117:6.13 Az evolúciós tér-idő lények a Havonán való áthaladásuk során kerülnek közel hozzá, mielőtt megtanulnák magasabb szinten értékelni a paradicsomi Háromság egységét.

- 117:6.14 A Havona honosai a Paradicsomról alászálló és a hét felsőbb-világegyetemből felemelkedő zarándokokkal való kapcsolat útján képesek közeledni a Legfelsőbb Lényhez.

- Legfelsőbb segédkezése: 101:2.12 az ember tapasztaló fejlődésében jelenik meg a következő halandó feletti felruházottságok által. A) Az Atya Igazító ajándékaként, B) a Fiú Igazság Szellemeként, és C) a Világegyetemi Szellem Szent Szellemeként. Mindhárom a halandói személyiségben működik.

- Legfelsőbb Szellemek: 30:1.2-30:1.3 háromsági származású lények. Három fő csoportjuk van.

30:1.4 „1. A Hét Tökéletes Szellem.

30:1.5 2. A Hét Legfőbb Végrehajtó.

30:1.6 3. A Tükröző Szellemek Hét Rendje.”

- LEGFELSŐBB SZELLEMEK: 30:2.14

30:2.15 „1. A Hét Tökéletes Szellem.

30:2.16 2. A Hét Legfőbb Végrehajtó.

30:2.17 3. A Tükröző Szellemek Hét Csoportja.

30:2.18 4. A Tükröző Kép Segítők.

30:2.19 5. A Körök Hét Szelleme.

30:2.20 6. A helyi világegyetemi Alkotó Szellemek.

30:2.21 7. Elmeszellem-segédek.”

- Legfelsőbb Szellemek: 30:1.55 egyes-származású lények, akiknek hét csoportjuk van.

30:1.57 „1. Gravitációs Hírvivők.

30:1.58 2. A Havona-körök Hét Szelleme.

30:1.59 3. A Havona-körök Tizenkét Segéde.

30:1.60 4. A Tükröző Kép Segítők.

30:1.61 5. Világegyetemi Anyaszellemek.

30:1.62 6. A hét elmeszellem-segéd.

30:1.63 7. Ki-nem-nyilatkoztatott istenségi-származású lények.”

- Legfelsőbb szeráfok: 39:1.1 a helyi világegyetemi angyalok hét kinyilatkoztatott rendjének legfelsőbb csoportja, akik további hét csoportra osztva tevékenykednek.

a) 39:1.2 – 39:1.4 A Fiú-Szellem segédkezők és az Alászállás-kísérők. A közösségük e tagjai a Világegyetemi Fiút és a Világegyetemi szellemet szolgálják, szoros a kapcsolatuk a Fényes Hajnalcsillag hírszerző testületével, valamint ők kísérik el a paradicsomi avonalokat minden ítélkezői és alászálló küldetésükre. Az avonal fiakat kísérő szeráfcsoport 144 tagú. Ők szervezik és irányítják az angyalhadosztályokat, amelyeknek náluk magasabb rendű angyal tagjai – szupernáfok és szekonáfok – is lehetnek. Az alászállás-kísérők már a Teljes Szeráfi Testület Tagjai.

b) 39:1.7 Bírósági Tanácsadók. Közéjük „tartoznak a mindenféle megítélésben közreműködő tanácsadók és segítők, a békéltetőktől az adott terület legfelsőbb bíróságaiig.” A feladatuk „annak biztosítása, hogy a halandó teremtmények ellen felhozott minden vád igazságos legyen és a megítéltetés irgalommal párosuljon.” Együttműködnek a Főbiztosokkal. 39:1.9 A Teljes Szeráfi Testületbe tartozó társaik akár az uverszai Nappalok Elődeinek ítélőszékeinél is működhetnek.

c) 39:1.10 Világegyetemi iránymutatók. Ők a Szalvingtonon időző azon felemelkedő teremtmények barátai és tanácsadói, akik az Orvonton felsőbb-világegyetemben rájuk váró szellemi kaland küszöbén állnak. Segítik az idő zarándokait abban, hogy a morontia fejlődést követően a szellemi fejlődés útjára léphessenek.

d) 39:1.13 Tanító Tanácsosok. Ők a különféle rendű tanárok segédei, a melkizedekektől és a Háromsági Tanító Fiaktól kezdve, le egészen a morontia halandókig, akiket a felemelkedői létben csak kicsit hátrébb álló társaik segítésére jelöltek ki. Ők látogatják és segítik az idő felszentelt tanárait is. Továbbá őket fogjuk először meglátni a Jerusemet körülvevő hét lakóvilág egyikén.

e) 39:1.16 Jelölő Igazgatók. 144 legfelsőbb szeráfból álló testület. Ez a legfelsőbb angyali tanács. Ez hangolja össze a szeráfi szolgálat és kijelölés önálló szeráfi hatáskörben rendezhető feladatait. Ők elnökölnek a szeráfi szolgálati renddel és az istenimádatra való felhívással kapcsolatos szeráfi gyűléseken.

f) 39:1.17 Adatrögzítők. A legfelsőbb szeráfok részére rögzítenek hivatalos adatokat. Közülük egyesek ilyen képességek birtokában születtek, mások tanulással és szolgálattal érdemelték ki e beosztást.

g) 39:1.18 Önálló Segédkezők. Ők a rendjük tartalékállománya és önkéntes szolgálatot végeznek az épített szférákon, valamint a lakott bolygókon.

- „legfelsőbb szolgálat” rendje: 55:3.8 a fény és élet bolygói korszakainak legnagyobb kitüntetése, melyet egy polgár megkaphat. Átadásának helye a morontia templom. Azok kapják, akik régóta kiemelkedőt alkotnak az anyag feletti felfedezés vagy a bolygói társadalmi szolgálat valamely területén.

- Legfelsőbb (Lény) tapasztalásának evolúciója: 115:7.2 Az Atya terve és rendelése szerint való, „amely erőfeszítésre épülő véges fejlődést, kitartásra építő teremtményi előrelépést és hiten alapuló személyiségfejlődést határozott meg.”

- Legfelsőbb Teremtők (személyei): 56:5.3 + 116:2.12 + 116:2.5 Ők a helyi világegyetemi Teremtő Fiak és (Alkotó) Szellemek, a felsőbb-világegyetemi Nappalok Elődei, valamint a Paradicsom Hét Tökéletes Szelleme. Ők alkotják a Hétszeres Isten Egyetemes Atyához vezető első három szintjét.

- Legfelsőbb Teremtők (jellemzők): 116:2.14 A Legfelsőbb Lény „hatalmának igazi természetét és forrását alkotják”.

- 116:2.14 Csatlakozásukkal támogatják a Legfelsőbb Lény igazgatási intézkedéseit.

- Legfőbb Erőtér-központok: 29:2.1 a Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító a Hét Tökéletes Szellemmel társulva hozza létre őket. Hét csoportban működnek,

29:2.2 „1. Legfőbb Központ-felügyelők.

29:2.3 2. Havona Központok.

29:2.4 3. Felsőbb-világegyetemi Központok.

29:2.5 4. Helyi Világegyetemi Központok.

29:2.6 5. Csillagvilági Központok.

29:2.7 6. Csillagrendszeri Központok.

29:2.8 7. Besorolatlan Központok.”

29:2.9 Nagyfokú szabad akarattal és Harmadik-Forrás személyiséggel rendelkeznek. 29:3.4 Tökéletesek, mindig az eredeti feladatukat látják el, a létszámuk változatlan, 29:3.1 tízmilliárd fölött van. 29:3.5 Mindig szolgálatban vannak. 29:3.6 Ellenállnak a fizikai gravitációnak. Az erőtér, az anyagi és a félfizikai energia nem tőlük származik, csak alakítják és irányítják azokat. 29:3.11 A világegyetemi áramok tíz energiaformája közül csak „hét fölött gyakorolnak tökéletes ellenőrzést”. 29:3.9 Közük van a hő nélkül világító fény elosztásához is, 29:3.10 de nincs közük a külső, lakatlan térben zajló hatalmas energia folyamatokhoz.

a) 41:1.2 Közülük száz negyedrendű állandóan szolgálatban van a helyi világegyetemünkben. „E lények fogadják az Uversza harmadrendű központjaitól jövő erőtér-vonalakat és kötik át a mérsékelt és átalakított köröket a csillagvilágaink és csillagrendszereink erőtér-központjaira.”

b) 41:1.4 Közülük tíz ötödrendű van kijelölve a világegyetemünk száz csillagvilágának mindegyikéhez. Csillagvilágunkban, a Norlatiadekben nem a központi szférára, hanem a fizikai magot alkotó csillagrendszer központjára települtek.

c) 41:1.5 Közülük egy hatodrendű állomásozik minden helyi csillagrendszer gravitációs központjában. A Satania csillagrendszer esetében annak csillagászati középpontjában működik, a tér egyik sötét szigetén.

- Legfőbb Központ-felügyelők: 29:2.11 A „gravitációs energia” szintjei alatt működnek.29:2.10 Minden Legfelsőbb Erőtér-irányító mellett hét van belőlük. A Hét Legfőbb Végrehajtó különleges világainak egyikén állomásoznak, velük is szorosan együttműködnek.

- legmagasabb rendű erkölcsi választási lehetőség: 39:4.14 A lehető legnagyobb érték választása mindig az Isten akarata megcselekedésének választása. Aki ezt választja, maga is nagy.

- legteljesebb rejtelem: 8:1.9 „az örökkévalóság kifürkészhetetlen folyamatai és a végtelenség mélységei”.

- lehetőség (választási ~): 112:5.9 Akkor igazi, ha egyértelmű, tudatos és végleges döntés meghozatalára kínál lehetőséget. Egy ilyen döntéshez a lehetőségnek teljesnek és bőségesnek kell lennie, hogy az igaz szándék és a valódi cél megjelenhessen.

- lehetségesség: 115:3.12 A teremtmény nézőpontjából a képességet jelöli. 115:3.12 A „lehetségesség a végtelenség peremétől befelé halad és a minden dolog középpontjába tart.”

- lehetségesség három Abszolútja (trioditája): 115:3.8 Az Istenségi, a Korlátlan és az Egyetemes Abszolút egyesülése. Ez a triodita „képezi az Első Forrás és Középpont eredetiségének magvábanvaló kinyilatkoztatását.” 115:3.13 Ők a mindenségrend tisztán örökkévaló szintjén működnek. Sohasem működnek abszolútként az abszolútat el nem érő szinteken. E triodita az alászálló valóságszinteken a Véglegessel és a Legfelsőbb által nyilvánul meg. „Isten akarata általánosan érvényesül, az egyénnel kapcsolatban esetleg nem mindig, az egészet tekintve viszont minden esetben.”

- lelkek (elveszett ~): 100:5.1 Esetükben létezik istentani értelemben vett elveszettség és létezik irányválasztási értelemben vett elveszettség.

- Lelkek Szövetsége: 28:5.2 A másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.13 „az erkölcstani viszonyok eszményképeinek és szintjének tükrözői.” 28:5.14 Ők a csapatmunka támogatói és előmozdítói.

- lelki gyakorlat: 91:7.2 Az emberekkel való kapcsolattartás, amelynek a tömegek szolgálatában és az önzetlen segédkezésben kell nyilvánulnia.

- lelkiismeret: 110:5.1 „emberi és tisztán lelki válasz.” Jócselekedetre inti az embert. Nem keverendő össze a Gondolatigazító befolyásával. 92:2.6 A lelkiismeret „nem isteni hang, mely az emberi lélekhez beszél”, hanem a fennálló körülményekre válaszként megjelenő eszménykép az emberben, amely az adott létszakasz „erkölcseinek a helyest és az erkölcsöst megjelenítő eredője.” Mivel a lelkiismeretet nem tanítja a tapasztalás és nem segíti az értelem, ezért nem lehet „az emberi viselkedés biztos és tévedhetetlen iránymutatója.”

- lelki szerveződés: 36:2.16 az Urantián huszonnégy alapfajtája van, amely az öröklés útján megnyilvánuló huszonnégy mintaegységet tartalmazó élet-hordköteg tényén alapul.

- Levante: 95:0.1 a nyugati világ vallásainak szülőföldje.

- lélek: 49:4.9 Az emberi elme halandó; csakis az adományozott szellem halhatatlan. A továbbélés az Igazító által végzett szellemivé lényegítéstől, vagyis a halhatatlan lélek megszületésétől és kifejlődésétől függ. 16:9.3 A „személyazonosság a lélek továbbélésében és azáltal marad fenn.” 40:9.2 A halandói természet Gondolatigazító segítségével épült szellemmása azokban formálódik, akik ezen isteni szellemrésszel való egyesülésre pályáznak. 48:6.2 Egy felemelkedő halandó morontia (szellemi és anyagi közti) élete a lélek megfoganásakor kezdődik, a teremtményelmébe költöző szellemi Igazító megérkezésével. Ez a halandó-feletti képesség működésének kezdete. 0:5.10 „Amint a halandó teremtmény »a mennyei Atya akaratának megcselekedését« választja, úgy az emberben lakozó szellem az emberi tapasztalásban gyökerező új valóság atyjává lesz. Ugyanezen keletkező valóság anyja pedig a halandói és anyagi elme. Ennek az új valóságnak a lényege nem anyagi és nem is szellemi – hanem morontiai. E kiemelkedő és halhatatlan lélek rendeltetése a halandói halál túlélése és a paradicsomi felemelkedés megkezdése.” 49:4.9 Éppen ezért, nem volna szabad szembe menni az anyagi elme szellemi átalakítását végző Igazító küldetésével. 66:4.9 A „húsvér testben eltöltött halandói élet során a lélek magzatállapotban van; a lélek a morontia életben születik meg (támad fel) és az egymás utáni morontia világokon tapasztalja meg a növekedést.” 91:7.2 „Az emberi léleknek lelkigyakorlatra és szellemi táplálékra egyaránt szüksége van.” 112:0.15 A Gondolatigazító és a személyiség közötti kapcsolat folyamatos fejlődés. A fejlődésben megnyilvánuló növekedés megszakadása a lélek megszűnését eredményezi.

- lélek (meghatározás): 13:1.22 A szellemi jellem és önazonosság magvában halhatatlan mása, amely a halandó anyagi elméjében fokozatosan fejlődik ki.

- lélek (jellemzői, tulajdonságai): 84:8.4 Az éhsége nem elégíthető ki testi gyönyörrel.

- 99:1.3 Eligazítást találhat az erkölcsiség és a vallás területén.

- 16:9.2 Valóságos létező.

- 16:9.2 Mindenségrendi túlélésképességgel rendelkezik.

- 111:3.2 „anyagfeletti lényegű”.

- 111:3.2 „nem önmagában működik az emberi tapasztalás anyagfeletti szintjén.”

- 111:3.2 Jellemzően „nem hoz végleges döntéseket addig, amíg a halál vagy az átvitel el nem választja a halandói elmétől”.

- 111:3.2 Az elme – szabadon és önként – még az anyagi élet során felhatalmazhatja végleges döntések meghozatalára.

- 111:3.2 „a személyazonosság jövőbeli morontia hordozójának csírája.”

- 111:3.2 A jellegét tekintve teljesen morontia.

- 111:3.3 Halhatatlan jelleggel bír.

- 111:3.3 Fejlődési képességgel bír.

- 111:3.3 Képes tovább emelkedni az igazi szellemszintekre.

- 111:3.3 Az Istenség szellemeivel való eggyé kapcsolódási képességgel és értékkel bír.

- 111:3.4 Képes egyre jobban tudatára ébredni az elmének és az Igazítónak, mint társ-azonosságoknak.

- 111:3.4 Az emberi elme és az isteni szellem jegyeiből is foglal magába elemeket.

- 111:3.4 „segíti az igaz szellemértékkel való összhang megtalálását célzó elme-működést.”

- 111:3.6 Képes az értékkel bíró minőség érzés által történő felismerésére.

- 112:5.12 Entitás, mely túléli a fizikai test és az elme halálát.

- 112:5.12 Az emberi és isteni lényünk (Gondolatigazító) közös életének és erőfeszítésének gyermeke.

- 112:5.13 Fennmaradó jelentéstartalommal és továbbélő értékkel bír.

- 112:5.13 „öntudatlan állapotban tölti a halál és az újbóli megszemélyesülés közötti időtartamot”.

- 112:5.13 Az öntudatlan várakozás ideje alatt „szeráfi beteljesülés-őrangyal vigyáz rá.”

- 112:5.13 Új morontia-tudatot kapva kezd újra tudatos lényként működni a Satania egyik lakóvilágán.

- 112:6.7 Jellemfolytonossággal bír. (A „jellem eleven emlékké alakul, amint annak mintáit a visszatérő Igazító energiával feltölti.”)

- 112:6.8 Benne marad fenn az emlékezetminta.

- lélek (korai felfogások): 86:5.2 „az Istent ismerő halandói elme és az abban lakozó isteni szellem, a Gondolatigazító közös alkotása.” 86:4.3 „Az emberi lélekről alkotott legkezdetlegesebb felfogás, a kísértet képzete a lélegzet és az álom eszmerendszeréből ered.” 86:5.1 „Az ember nem anyagi részét nevezték kísértetnek, szellemnek, árnynak, rémnek, jelenésnek és később léleknek.” 86:5.4 „A lélekről úgy gondolták, hogy úgy hozzátartozik a testhez, mint az illat a virághoz.” 86:5.13 Az ősök hitték, hogy a lélek a lélegzettel van kapcsolatban, és a lélek sajátosságait át lehet adni a lélegzet révén. Például a bátor főnök rálehelt az újszülöttre, hogy bátorságot öntsön belé, vagy a legidősebb fiú megpróbálta elkapni az apja utolsó lélegzetét. 86:5.14 A lélegzet mellett az árnyékról és a tükörképről is azt gondolták, hogy az ember második lényegének a bizonyítékai. Egyes csoportok sokáig gondolták azt is, hogy az emberről készült képek és rajzok által – részben vagy egészben – el lehet venni a testtől a lelket. 86:5.15 Az idők során a lélek lakóhelyének gondolták már a fejet, a hajat, a szívet, a májat, a vért és a zsírt is. 86:5.15 A fejvadászat és a hajas fejbőr lenyúzása az ellenség lelkének foglyul ejtését célozta. 86:5.17 Badonan gyermekei kialakították a két lélek – a lélegzet és az árnyék – hitét is. 86:5.16 De voltak közösségek, ahol három, sőt négy lélek létezésében is hittek. Szerintük a négy lélek a lélegzetben, a fejben, a hajban és a szívben lakott. 86:5.17 A görögök szerint az ember gyomrában növényi lélek, a szívében állati lélek, a fejében pedig értelmi lélek lakozik.

- lélek (gyermeki ~, gyermeki ~tan): 103:2.5 a természeténél fogva igenlő jellegű az erkölcsi késztetései megélésében.

- lélek helyére vonatkozó korai elképzelések: 111:0.3 Kezdetben különböző fizikai szervekben lakozónak gondolták. Szemben, májban, vesében, szívben lakozónak. (Emlékezz „A szem lélek tükre”, a „rosszmájú”, a „bele látok a vesédbe” és a „tudom mi lakik a szívedben” nyelvi kifejezésekre.) Később a lélek lakhelyét gondolták az agyban levőnek is. „A vadak a lelket a vérrel, a lélegzettel, az árnyékokkal és az egyén vízben meglátható tükörképével társították.”

- lélek létének feltételei (halhatatlan ~): 111:2.5 „1. Az emberi elme és minden, előtte létező és rá hatással bíró mindenségrendi befolyás.”

- 111:2.6 „2. Az ezen emberi elmében lakozó isteni szellem és az ilyen abszolút szellemlényegű szilánkban meglévő minden magvábanvaló dolog mindazokkal a szellemi hatásokkal és tényezőkkel együtt, amelyek az emberi életben megjelennek.”

- 111:2.7 „3. Az anyagi elme és az isteni szellem közötti kapcsolat, amely olyan értéket és olyan jelentést hordoz, amelyek nem találhatók meg a társulás kialakulásában szerepet játszó egyetlen tényezőben sem. E különleges kapcsolat valósága nem anyagi és nem is szellemi, hanem morontia lényegű. Ez a lélek.” Lásd még → „elme (közép-~)” → „elme (morontia ~)”

- lélektan: 103:6.1 „másvalaki vallásának” tanulmányozásával foglalkozik. 102:6.8 Számára az Isten kívánatosság. 101:2.17 A lélektan „próbálkozhat a társadalmi környezetre adott vallásos válaszok jelenségeinek tanulmányozásával, de sohasem remélheti, hogy eljuthat a vallás valós”, belső hajtóerőinek és mozgatórugóinak a feltárásáig. A vallásos tapasztalás természetéről és tartalmáról csak az istentan, a hit és a kinyilatkoztatás eljárása képes értelmes beszámolót adni.

- lélektani tehetetlenség: 86:0.2 a fejlődő, állatias emberelmék esetében akkor jelentkezett, amikor azok fogalmakat kezdtek alkotni a természetfelettiről oly módon, hogy a természet erőit megszemélyesítették, szellemiesítették, végül pedig megistenítették a tudatukban.

- lélek-tudatosság: 5:5.11 „az Istenről alkotott eszménykép megértése.”

- lélekvándorlás (újratestesülés): 94:2.3 a sajátlényeg nem evolúciós továbbélésére vonatkozó, egymást követő emberi, állati vagy növényi megtestesülések végtelen köre. Az igazsághoz viszonyítva komolytalan felfogásnak tekinthető. 86:4.6 A narancsszín emberfajta különösen hitt benne. Az eszméje abból a megfigyelésből eredt, hogy az utód a veleszületett testi jegyeiben és vonásaiban az elődjére hasonlít. Szintén az újratestesülésben való hiten alapul az, hogy a gyermekeket a nagyszülőkről vagy más elődökről nevezték el. Voltak olyan későbbi csoportok, melyek abban hittek, hogy az ember három-hét alkalommal hal meg. (E hiedelem Ádámnak a lakóvilágokon való élettel kapcsolatos tanításaiból eredt.) 86:5.12 Az ősök hittek abban is, hogy a lelkek állatokba költözhetnek. Például valaki nappal törvénytisztelő polgár, de elalvás után a lelke egy farkasba költözve zsákmány után jár.

- lételvi Istenség: 0:7.3 „öröklétű lények a múltban, a jelenben és a jövőben.”

- lételvi valóság: 0:4.9 ilyen, a paradicsomi Istenség.

- létezés célja (emberi ~): 110:3.4 „az emberben lakozó Igazító isteniségére való ráhangolódás”. Mely az elmében „várakozó és munkáló isteni szellem örök céljai iránti igaz, saját belátáson alapuló elhivatottság” megjelenését eredményezi.

- Létezés Öröme: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akiknek 28:5.16 elsőrendű „tevékenységeik arra irányulnak, hogy támogassák az angyali seregek különféle rendjei és az alacsonyabb rendű, sajátakaratú teremtmények közötti örömmegnyilvánulásokat.” Sajátos öröm-elosztóközpontokként működnek, a szabad akaratú létezésben levő öröm kimutatására vállalkoznak. Fejleszteni törekszenek a teremtésrészek örömmegnyilvánulásait és a felsőbb rendű humort. Jól tükrözik a szuperáfi összhang-felügyelőket.

- lét élvezeti értéke: 81:5.2 a megélhetés biztosításával járó szüntelen küzdelem alól való fokozatos felszabadulással az ember az élet megédesítésének módját kezdte kutatni. Ez anyagi kényelemre való törekvéssel jár együtt. „A kézművességen és az iparon keresztül az ember fokozatosan növeli a halandói lét élvezeti értékét.”

- Loyalatia: 38:2.5 a János apostol által látott szeráf neve, akiről A Jelenések Könyvében ír (19;10.).

- : 81:2.12 a háziasításával a turkesztáni anditák kezdtek általánosan foglalkozni. A használata elősegítette a műveltségük uralkodó helyzetének megtartását. 80:4.4 A ló a terjeszkedő anditáknak a mozgékonyság előnyét adta. Lehetővé tette számukra, hogy egységes csoportokban érjék el Európát. 80:4.5 A lovas anditák a Kr. előtti 7. és 6. évezredben jelentek meg az orosz síkságon nyugat felé haladva. 78:8.2 Kr.e. 5000 körül 78:8.3 a turkesztáni és az iráni fennsík hegyi pásztorai és vadászai számára szintén hatalmas katonai előnyt biztosítottak Mezopotámia lerohanásakor az általuk tartott szelídített lovak. 78:8.5 Azonban a Perzsa-öbölnél élő anditákat még a lovak igénybevételével sem tudták leigázni. 81:3.6 Kr.e. 5000-re a lovat már a félig polgárosodott társadalmak is használták.

- Lót: 93:5.5 Ábrahám unokaöccse. A nagybátyjával tartott Sálembe, amikor Ábrahám elfogadta a Melkizedek személyes meghívását. 93:5.9 Elkísérte Ábrahámot Egyiptomba is. Később Szodomában telepedett le, ahol kereskedelemmel és állattenyésztéssel foglalkozott.

- Lucifer: 53:0.1 a Nebadon helyi világegyetemből származó Lanonandek Fiú. A rendjében 37-es számon tartották nyilván. A fajtájának hétezer egyede közül a száz legkiválóbb személyiség közé tartozott. 53:1.1 Hatszázhét lakott világot vezetett Csillagrendszer Fejedelemként. 53:2.1 Több mint ötszázezer évig töltötte be ezt a tisztséget a Jerusemen, amikor szembe fordult az Egyetemes Atyával és az ő helyi világegyetemi Teremtő Fiával. 53:4.1 Magát az emberek és az angyalok barátjának és a szabadság Istenének nevezte. 53:1.3 Jelenleg a Satania csillagrendszer bukott és címétől megfosztott fejedelme. 53:1.4 Krisztus Mihály urantiai alászállási küldetése ellen is szervezkedett. 53:9.1 Mihály kegyelmi ajánlatát elutasította.

- Lucifer által megtévesztett lények csoportjai: melyek közül sikerült követőket toboroznia.

a) 53:7.1 harminchét Bolygóherceg (53:4.2 megígérte nekik, hogy a világukat legfőbb megbízottakként irányíthatják),

b) 53:7.2 több evolúciós bolygó emberi lakója (őket a határtalan szabadságról szóló álokoskodásokkal és a saját jogokra vonatkozó téveszmékkel vezette félre),

c) 53:7.5 Morontia Társak,

d) 53:7.5 Lakóvilági Tanítók,

e) 53:7.6 a második, vagyis a felettes szeráfi rend,

f) 53:7.6 a harmadik, vagyis a felügyelő angyali rend,

g) 53:7.6 a negyedik, vagyis az intéző angyali rend,

h) 53:7.6 az intéző angyalokhoz tartozó jerusemi kerubok,

i) 53:7.7 a bolygók Anyagi Fiai mellé beosztott angyali segítők,

j) 53:7.7 az átmenetben segédkezők,

k) 53:7.8 Anyagi Fiak,

l) 53:7.8 köztes teremtmények,

m) 53:7.4 a lázadó bolygókon tartózkodó egyes élethordozók,

53:7.9 De próbálkozott a véglegesrendűek oktatási bolygóján levő gyermekotthonok lakóival is.

- Lucifer bűne: 54:2.3 azzal, hogy le akarta rövidíteni a tapasztalásra és a döntésre nyitva álló időt, 54:2.4 el kívánta venni az embereknek és az angyaloknak adott azon isteni előjogot, hogy a saját beteljesülésük megalkotásában és a Satania csillagrendszer sorsának alakításában részt vehessenek. 54:2.5 A tapasztalás idejének értékét az adja, hogy ez egyben a szeretés és a mások által szeretve levés ideje is, ami lényegében az Isten imádatának és a társak szolgálatának szabad akaraton alapuló lehetősége.

- Lucifer elleni per: 53:9.3 Gábriel indította urantiai időszámítás szerint kb. kétszázezer évvel ezelőtt az uverszai legfelsőbb bíróságon. Miután Mihály megkapta a világegyeteme feletti teljes hatalmat, kérelmezte a Nappalok Elődeinél, hogy a per idejére a luciferi lázadás minden érintett személye őrizet alá kerüljön. Azonban Sátánnak meg kellett engednie azt, hogy mindaddig látogathassa a hitehagyott hercegeket a bukott világokon, amíg e világok nem kapnak újabb Istenfit, vagy amíg az uverszai bíróságok nem kezdik meg az ítélkezést a perben. 53:9.4 Mivel az ítélkezés azóta megkezdődött, Sátán a jerusemi börtönvilág foglya lett. Az ítélkezés kezdete azt is jelzi, „hogy az összes elszigetelt világon felállt a bolygók átmeneti kormánya.” 53:9.7 A Mihály megbocsátását elutasítók ítélete várhatóan a személyes létezéstől való megfosztás lesz.

- luciferi kiáltvány: 53:2.2 a „saját jogok és a szabadság” jelszavaira épült, 53:2.3 mely tényleges tartalmában szemben állt a Teremtő Fiú akaratával és az Egyetemes Atya terveivel. 53:3.6 Lucifer azt képviselte, hogy a felemelkedőknek legyen joguk az egyéni önmeghatározás szabadságára, egyben elutasította a halandói felemelkedésre vonatkozó egyetemes isteni tervet. 53:4.1 Hirdette az egyetemes személytelen erők imádatának lehetőségét, és azt, hogy egyedül neki, mint jelenlévő uralkodónak kell engedelmességet fogadni. 53:4.4 A többség uralmáról és az elme tévedhetetlenségéről beszélt. 53:4.2 Az elmék egyenlőségére és az értelmek testvériségére alapozva, az önkormányzatiságot mindenféle rendű értelem számára jónak tartotta. Azonban az önkormányzattal bíró bolygók önkéntes szövetségének hatáskörét csak a helyi csillagrendszerre vonatkozóan tartotta érvényesnek. Nem ismerte el a csillagvilági központ jogalkotó tevékenységét és az igazságszolgáltatási eljárásoknak a világegyetemi fővárosban való lefolytatását. A kormányzást és a törvényhozást a csillagrendszeri fővárosokba akarta összpontosítani. 53:3.1 A támadásának három fő iránya volt.

a) 53:3.2 Támadás az Egyetemes Atya valósága ellen.

Lucifer állítása szerint az Egyetemes Atya nem létezik. Az Atya hitregéjét a paradicsomi Fiak azért találták ki, hogy a nevében uralkodhassanak a világegyetemek felett. A végleges rendű lények pedig ennek érdekében összejátszanak velük. Ezekből következően tagadta azt is, hogy a személyiség az Egyetemes Atya ajándéka lenne. Azt is állította, hogy a fizikai gravitációnak és a térenergiának nincs központi forrása, ezek eredendően jelen vannak a világegyetemben.

b) 53:3.3 Támadás a helyi világegyetemi Teremtő Fiú kormányzása ellen.

Lucifer vitatta, hogy a Teremtő Fiú a paradicsomi Atya nevében gyakorol fennhatóságot a Nebadonban. Jogtalannak tartotta, hogy az Atyára hivatkozva kér hűséget minden személyiségtől. Állítása szerint a teljes istenimádati terv a paradicsomi Fiak felmagasztalását szolgálja. 53:3.4 A Nappalok Elődeit „idegen hatalmasságoknak” tartotta, akiknek nincs joguk beavatkozni a helyi világegyetemek és csillagrendszerek ügyeibe. 53:3.5 Azt is állította, hogy a halhatatlanság a csillagrendszer minden személyiségének eredendő sajátsága, a feltámadás pedig magától megtörténik – kivéve, ha a Nappalok Elődeinek ítéletvégrehajtói igazságtalanul közbeavatkoznak.

c) 53:3.6 Támadás a felemelkedő halandók képzésének egyetemes terve ellen.

Lucifer álláspontja szerint túl sok időt és energiát fordítanak a felemelkedő halandók világegyetemi igazgatásra történő felkészítésére, melyet erkölcstanilag is tévesnek ítélt. A teremtésösszesség jövőbeni igazgatási célját kitaláltnak nevezte. Azt is állította, hogy a végleges rendűek elárulták a halandó társaikat azzal, hogy közreműködnek a leigázásukra irányuló tervben.

- Lucifer-féle lázadás: 39:4.6 a korlátlan személyes szabadságra vonatkozó álokoskodások következménye.

- Lucifer-féle lázadás kezelése: 53:4.7 „Lucifernek megengedték, hogy teljes egészében felépítse és alaposan megszervezze lázadó kormányzását, mielőtt Gábriel egyáltalán hozzálátott volna ahhoz, hogy szembeszálljon az elszakadás jogával vagy hogy ellenlépéseket tegyen a lázadó hírveréssel szemben.” Bár a Csillagvilági Atyák a hűtlen személyiségek cselekvési hatáskörét azonnal a Satania csillagrendszerre korlátozták, 53:4.6 minden lénynek megengedték, hogy szabadon, befolyástól mentesen válasszon az Egyetemes Atya akarata és a Lucifer által kínáltak között. 53:5.3 „A lázadás kitörésétől kezdve addig a napig, amikor a Nebadon teljhatalmú urának nyilvánították, Mihály sohasem szállt szembe Lucifer lázadó erőivel; urantiai időben mérve csaknem kétszázezer évig hagyta, hogy a maguk útját járják.” 53:5.1 A lázadás teljes kifejlődésének idejéig a helyi világegyetemi Teremtő Fiú a be nem avatkozás politikáját követte. 53:7.12 A lázadás megkezdése után két évvel érkezett meg az új Csillagrendszer Fejedelem a Jerusemre. 53:7.13 Ekkor a lázadók vezetőit minden címüktől és hatalmuktól megfosztották, de továbbra is szabadon közlekedhettek az elszigetelt területeken, és mintegy kétszázezer évig szabadon próbálkozhattak a megtévesztéssel. 53:7.15 Azonban újabb világot nem sikerült fellázítaniuk. 53:8.2 Krisztus Mihály urantiai alászállásáig a Bolygóhercegek jerusemi gyűlésein Sátán még megjelenhetett a bukott Bolygóhercegek elszigetelt világainak képviseletében. De Mihály utolsó alászállása óta már nem. 53:8.4 A lázadás szellemi értelemben akkor ért véget, amikor az Urantián Jézus ezt válaszolta a Lucifer ajánlatát kínáló Sátánnak – „Távozz tőlem, Sátán”. 53:9.1 Mihály már kezdetben felajánlotta a lázadóknak, hogy miután elnyeri a teljes fennhatóságot a világegyeteme felett, akkor az őszinte megbánást mutatókat a megbocsátás mellett a világegyetemi szolgálat valamilyen formájába is visszahelyezi. Bár a lázadás vezetői ezt nem fogadták el, az alacsonyabb rendű lények ezrei igen. 53:9.2 Miután Mihály a Nebadon világegyetem vezetője lett, Lucifert őrizetbe vették, és az Atya átmeneti szférái jerusemi csoportjának egyes számú bolygóján tartják fogva.

- Lucifer lobogója (jelvénye): 53:5.5 fehér alapon vörös kör, a belsejében egy fekete teli körrel.

- Lucifer megtévesztésének ellenálló lénycsoportok: 53:7.4 a Háromságot elért Fiak, a melkizedekek, a főangyalok, a Ragyogó Estcsillagok, a békéltetők, a Mennyei Adatrögzítők, 53:7.10 és a Jerusemen működő sataniai felemelkedő létpolgárok.

- Lukács: 121:8.8 Az antiókhiai Pizidiából származó orvos, Pál egyik nem-zsidó áttért híve. Pált Kr.u. 47-ben kezdte követni. Kr.u. 90-ben halt meg.

- Lukács szerinti evangélium: 121:8.8 Úgy mutatja be a Mestert, mint „a vámszedők és a bűnösök barátját”. 121:8.9 Lukács Jézus életét elsősorban Pál elbeszélése alapján ismerte, bár sok szemtanút is kikérdezett. Így a műve bizonyos tekintetben páli evangélium. 121:8.8 Az evangéliuma Kr.u. 82-ben készült el Akhájában. Lukács három könyvet tervezett Krisztus és a kereszténység történetéről, de csak az evangéliuma és az „Apostolok cselekedetei” készült el. 121:8.9 Lukács ismerte a Márk-féle evangélium első négyötöd részét, a Mátéról elnevezett Izador féle beszámolót, és egy rövid feljegyzést is, melyet egy Cedesz nevű hívő készített Kr.u. 78-ban Antiókhiában. De rendelkezésére állt egy jegyzetmásolat is, amelyet Andrásnak tulajdonítottak.

- Lut: 66:5.17 „Az egészség és az élet megőrzői” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett csoporttal csatlakozott a Lucifert követő Kaligasztiához.

- Lutentia: 119:2.1 A Nebadon világegyetem 37-es csillagvilága 11-es csillagrendszerének – 119:2.5 a Palonia csillagrendszernek – 850 millió évvel ezelőtt fellázadt Lanonandek fejedelme. 119:2.2 A Teremtő Fiú elleni lázadóként húsz nebadoni szabványévig uralkodhatott, mielőtt megfosztották a fejedelem székétől. 119:2.4 Az új fejedelem kijelöléséig az ügyvezető Csillagrendszer Fejedelem tisztséget Jézus töltötte be a második teremtményi alászállása idején.

 

„M”

- madarak: 65:2.9 hüllő őstől származnak. 88:1.5 Az ember számára később bűvtárgyi állattá váltak. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”. 65:2.10 Még ma is képesek részleges (evolúciós) fejlődésre.

- Madzseszton: 106:8.20 Az Istenivé válásának jelensége a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten személyes társulása által nyilatkoztatott ki a jelen világegyetemi korszakban. Madzseszton „második szinten való ténylegesülését az Istenségi Abszolút tette lehetővé a Véglegesen keresztül hatva és a Legfelsőbb Lény eredendő alkotó parancsa következtében.”

- Madzseszton (jellemzők): 0:3.14 2. A ténylegesben megjelenő Legfelsőbb elme – mint tér-idő tapasztalás – Madzsesztonba tart.

- 17:2.3 Valódi személy, 17:2.4. „akit a Legfelsőbb Lény az Istenségi Abszolúttal alkotott működési kapcsolatában teremtett.”

- 17:1.10 Az összes tükröző szellemcsoport vezetője.

- 25:8.2 Az angyali seregek tagjai közül történő Paradicsomi Társ szolgálatra való kijelölést együtt végzi a helyi világegyetemi Anyaszellemmel és a felsőbb-világegyetemi Tükröző Szellemekkel.

- 116:4.3 A negyvenkilenc Tükröző Szellem létrehozásával egyidejűleg jelent meg.

- 116:4.3 A Legfelsőbb Elme (Lény) mindenségrendi jelenlétét gyűjti egy pontba.

- maga kedvére való létezés: 84:8.2 az élvezhető örömök módszereit jelenti. 84:8.1 Kívánatos formái az önfenntartásra alapozott házassággal jöttek létre. Túlzó formája a „gyönyörkórság” vagyis 84:8.2 az élvhajhászat, mely a családi életet és az otthont is veszélyezteti. 84:0.3 Hajdanán a maga kedvére való létezés a házasságot csak esetlegesen befolyásolta. 68:2.9 Az otthon, mint társadalmi kisközösség szempontjából a maga kedvére való létezés „esetleges és nem alapvető dolog, kivéve, ha a nemi társulás ösztönzőjeként működik”, ugyanis az otthon igazi tárgya az ember szempontjából az önfenntartás és önmaga átörökítése. 84:6.8 A maga kedvére való létezéshez a család hatékonyan biztosít kielégítő formákat. 84:8.2 + 84.8.3 Ezek korai és jelenleg is alkalmazott eszközei az éhség csillapítása, a játék, a humor és a nemi életben való időszakos elmerülés. A maga kedvére való létezés intézményének a fejlődő erkölcsök által kell kialakulniuk. Ennek hiányában a gyönyörkeresés minden emberi intézményt átjárhat. 84:8.5 Az építő kikapcsolódásra és a felemelő játékban való elmerülésre irányuló törekvések egészségesek. Csakúgy, mint az üdítő alvás, és minden olyan időtöltés, amely mentesít az unalmas egyhangúságtól. De a maga kedvére való létezés szempontjából hasznosak még a versenyszerű játékok, a történetmesélés és a jó ételek fogyasztása is. 84:8.3 A humorérzékkel társuló játékösztön az ibolyaszín emberfajtától származik. Az evolúciós fajtákban is meglevő, kezdetleges adottságot ők emelték az örömforrás lehetőségének szintjére. 84:8.6 Ha a maga kedvére való létezés elpusztítja a vagyont, tönkre teszi a házasságot és az otthont, akkor a polgárosodott társadalom túlélését veszélyezteti. 68:2.11 Ha a létezés féktelenné válik, biztosan elpusztítja a polgárosodott társadalmat.

- Magas Fiú-segédek: 22:10.1 újonnan háromságivá tett fiak, akik a Halandói Végleges Testület és a Paradicsom-Havona személyiségek megdicsőült felemelkedő lényei. Felsőbb-világegyetemi szolgálatban működnek, a Nappalok Elődei kormányai magas rangú fiainak személyes segítőiként tevékenykednek. 22:10.2 Ők valamely isteni vagy egyetemes eszme személyiségi megtestesülései, „olyan gondolatnak, mely addig még sohasem fogant meg, fejeződött ki vagy lett háromságivá.” Ők az adott, megszemélyesült gondolat, 22:10.5 az adott probléma lényegét megragadó isteni gondolat teljessége. 22:10.4 Ők a felsőségben váltak teremtmény-háromságivá és a véglegességben lettek Istenség-háromságivá.

- magasrendű polgárosodott társadalom jegyei: 48:7.8

a) Kiváltságot élvezni visszaélés nélkül.

b) Szabadnak lenni szabadosság nélkül.

c) Hatalmat gyakorolni, de következetesen elutasítani annak igénybevételét a saját gyarapodásunk céljából.

- magántulajdon (vagyon): 84:8.6 az önfenntartás intézményének alapja, 70:0.1 amely szervezett kormányzást tett szükségessé. 69:9.9 A vagyont először azért tisztelték, mert azt tartották, hogy a tulajdonos személyiségének egy részét hordozza. 69:9.8 Így kezdetben azokat a dolgokat tekintették magántulajdonúnak, amelyhez az ember hozzáért. „Ha egy idegen ivott egy csészéből, a csésze attól fogva az övé volt. Továbbá, az a földterület, ahol vérontásra került sor, a sérült személy vagy csoport tulajdonába ment át.” 69:9.9 Az ilyen babonák miatt a személyes dolgok őrzésére a korai időkben nem volt szükség, a csoporton belül nem voltak lopások, csak a különböző törzsek között. Halál esetén a személyes holmikat kezdetben elégették, később a család vagy a törzs örökölte azokat. 89:3.2 Miután a korai embercsoportok felhagytak a holtak vagyonának szertartásos elégetésével, a lemondás új formájaként sokak kezdték a vagyont szellemi hátránynak tekinteni. 69:9.10 Az ősök a díszes szerencsetárgyakat hiúságból és a kísértetektől való félelem miatt hordtak, így azokat a létszükségleti cikknél is többre becsülték. 69:9.11 Az alvóhely és a tűz helye a legkorábbi javak közé tartozott. 69:9.12 Hasonlóképpen a vízlelőhelyek is. 69:9.14 Kezdetben csak a termés volt magántulajdon, a föld nem. A felhalmozódó termés által biztosított rang vezetett a föld magántulajdonának kialakulásához. A földhasználat eleinte csak élethosszig tartó volt, az egyén halála után visszaszállt a törzsre. A törzs által az egyéneknek adott első örökös földhasználati címek a családi temetkezési földek voltak. 69:9.12 Az amerikai vörös ember nem tudta felfogni a föld magántulajdonának elvét. 69:9.16 A magántulajdon léte szabadságnövelő tényező. A „föld magántulajdona csak azt követően kapott társadalmi megerősítést, hogy a közösségi ellenőrzés és irányítás csődöt mondott”. 82:4.1 A vagyon már a korai időktől a házasság megszilárdítója volt.

- magvábanvaló: 102:5.1 Az, ami lesz, vagyis az Istenség célirányos rendelkezéseinek kibontakozása és e kibontakozás lehetősége. Az idő világegyetemeiben „a magvábanvaló mindig felette áll a ténylegesnek”.

- magvábanvaló valóság: 0:4.7 Teljes kifejeződéssel létező valóság.

- magvábanvaló(k) (lehetőségek): 110:6.17 A szellemi világban a hit alakítja ténylegessé. A véges világában a választás megtapasztalása révén, azon keresztül válik ténylegessé.

- majmok: 88:1.5 az emberhez való hasonlóságuk miatt már korán bűvtárgyi állatok lettek. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Makiventa Melkizedek: 93:1.3 az Urantia tizenkét bolygói megbízottjának egyike volt. 93:1.3 + 93:10.2 A teremtésrész világi embereként személyesült meg a földön, mint veszélyhelyzeti Fiú. Előtte ilyet a Nebadonban hat alkalommal tettek meg. 92:5.10 + 93:2.1 Makiventa Melkizedek Jézus születése előtt 1973 évvel jelent meg az Urantián, ahol 93:2.2 kilencvennégy évet töltött. Egy Amdon nevű pásztor sátrába lépve így mutatkozott be. „Melkizedek vagyok, El Elyonnak, a Fenségesnek, az egyetlen Istennek papja.” 93:2.7 Makiventa kapott Gondolatigazítót, aki később a Mihály rendű Jézusban is működött. 93:5.11 Melkizedek a Sálem környéki törzsekkel békés kapcsolatokat ápolt. 93:6.1 Sálem papjának is nevezték, 93:5.8 de még Egyiptomban is tisztelték. 93:8.1 Elsősorban azért döntött a hústesthez hasonló alakból való eltávozás mellett, mert az emberek egyre inkább természetfeletti lénynek, félistennek kezdték tekinteni. Hódoltak neki, miközben babonás félelemmel viseltettek az irányában. Másodsorban Melkizedek azért döntött az eltávozás mellett kellő idővel Ábrahám halála előtt, hogy az egyetlen Isten igazsága erősen rögzülhessen a követői elméiben. A Melkiedek távozása olyan volt, mint az érkezése – az emberek számára észrevétlen. 93:9.7 A későbbi írástudók a Melkizedek kifejezést Istent helyettesítő szónak tekintették. 93:9.6 Utóbb, a héber papok többsége, a Melkizedekre vonatkozó feljegyzéseket már nem tartotta valóságosnak. 93:10.4 Jézus megjelenéséig a Melkizedek ezerkilencszáz éven át számos látnokkal működött együtt a sálemi igazságok életben tartása érdekében. 45:4.16 + 93:10.5 + 93:10.7 „Makiventa bolygói megbízott maradt Mihály urantiai győzelmének idejéig. Később a huszonnégy igazgató egyikeként a Jerusemen vállalt urantiai szolgálatot, és csak a közelmúltban emelkedett a Teremtő Fiú jerusemi személyes nagykövetének rangjára, viselve az Urantia Bolygóhercege Helyettesének címét.” 93:10.10 Kr.u. 1000 táján, Makiventa száz évnyi időszakra az Urantia bolygó főkormányzójaként tevékenykedett. 45:4.16 Ő „örökre a Fenségesek segédkezője”.

- Makiventa Melkizedek feladatai: 93:4.15 életben tartani a földön az egy Isten igazságát és előkészíteni a terepet az Egyetemes Atya paradicsomi Fia későbbi, halandóként történő alászállásához.

- Malvorian: 24:6.4 az első Végzős Kísérő, ma a legfelső tanácsuk feje és a Végzős Kísérők hatalmas oktatási szervezetének igazgatója.

- Mamré-mező: 93:6.7 miután Ábrahám őszintén lemondott a személyes becsvágyáról az istenség kedvéért, három mennyei lény jelent meg számára e helyen.

- mana-szokások: 91:0.5 a melanéziaiak gyakorolták. E szokások részét képezte a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- manitou-babonák: 91:0.5 az észak-amerikai indiánok gyakorolták. E hiedelem rendszer részét képezte a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- Manotia: 39:0.9 legfelsőbb szeráfi besorolású helyi világegyetemi angyal, aki jelenleg szeráf-társvezetői rangban áll az Urantián, mivel már a szeráfi szolgálat mind a hét formáját teljesítette. 53:6.1 A Lucifer-féle lázadás idején a sataniai főparancsnokságon parancsnokhelyettesi beosztásban szolgált, de hű maradt az Istenhez. 53:6.2 Bár a felettese átállt a lázadók oldalára, 53:6.2 helyettesként hősiesen kitartott, 53:6.4 és átvette a jerusemi angyali seregek vezetését. 39:0.9 Közreműködött az Urantia kinyilatkoztatás 39. írásának összeállításában.

- Manovandet Melkizedek: 53:9.9 egykor az urantiai megbízottaknál szolgált. Ő adta közre az Urantia kinyilatkoztatás 53. írását.

- Manszant: 45:4.4 a Bolygóherceg utáni idők nagy tanítója, aki „a Nagy Világosság” tiszteletére tanított. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. (lásd még: 64:6.29)

- Manszurótia: 45:3.1 a helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.3 Ő a csillagrendszer fejedelem első segéde, a 17.841. a harmadrendű lanonandekek között.

- Mantutia Melkizedek: 56:10.23 + 119:8.9 + 120:0.1 Annak a tizenkét tagú nebadoni bizottságnak az igazgató vezetője, amely az ötödik korszakos kinyilatkoztatásnak az Urantiára és Jézusra vonatkozó írásait felügyeli.

- Marduk: 92:5.6 ókori babiloni isten, kinek léte „az ádámi mondának, az Isten-fia eszméjének, az embert az Istennel összekötő kapocsnak a folytatódása volt.”

- Mars: 49:2.13 ritka légkörű bolygó.

- matematika (jellemzők): 118:0.11 Minőségi korlátokkal bír.

- 118:0.11 „A számoknak nincsenek mennyiségi korlátaik”.

- 118:0.11 „fogalmi alapokat ad a véges elmének a végtelenség tanulmányozásához.”

- Mária (1): 122:1.2 Jézus földi édesanyja. „Műveltségét és hitét tekintve zsidó volt, az öröklött adottságait tekintve azonban inkább a szíriai, a hettita, a föníciai, a görög és az egyiptomi fajták keveréke”. Az „ő faji származása Józsefénél is általánosabb volt.” 122:5.5 Barna szemű, szőkés hajú nő. 122:2.2 Kr.e. 8. márciusában kötött házasságot Józseffel. Gábriel 122:3.4 a Jézus fogantatását követő napon, 122:2.6 Kr.e. 8. november közepén közölte Máriával, hogy hamarosan anyává lesz. 122:5.5 Mária jó tervező, és a gyors kivitelezés gyakorlatias mestere volt, 122:5.7 ügyes a házimunkában és kiváló otthonteremtő. 122:5.11 Inkább hajlott „a törvény és a próféták szabadelvűbb és szélesebb látókörű nyugati vagy hellén értelmezésére”.

- Mária (2): 124:6.9 A betániai Simon idősebbik leánya. A két testvére Márta és Lázár. 127:6.5 Mária – Lázár húga – Jézusnál két évvel volt fiatalabb. 124:6.1 Jézus a szüleivel Kr.u. 7-ben ismerte meg e családot a páska-ünnepre menet. 124:6.9 A két család között életre szóló barátság szövődött. Jézus később számos alkalommal betért hozzájuk.

- Márk (János ~): 121:8.3 Előbb Simon Pétert, majd Pált követte.

- Márk szerinti evangélium: 121:8.3 János Márk munkája, mely rövid, egyszerű feljegyzés Jézus életéről – Márk és Péter apostol emlékei alapján. A Mestert segédkezőként ábrázolta, aki ember volt az emberek között. E feljegyzés András apostol jegyzeteit követően íródott Péter és a római egyház kérésére. Márk először jegyzeteket készített, melyet Péter még a halála előtt jóváhagyott. Az evangélium a Kr.u. 68. év vége előtt készült el. Utóbb azonban mások több helyen megváltoztatták. Márk, András és Máté feljegyzései alkották az írott alapját minden későbbi evangéliumi beszámolónak.

- Márta: 124:6.9 A betániai Simon második leánya. A két testvére Mária és Lázár. 127:6.5 Lázár e nővére „alig egy évvel volt idősebb Jézusnál”. 124:6.1 Jézus a szüleivel Kr.u. 7-ben ismerte meg a családot a páska-ünnepre menet. 124:6.9 A két család között életre szóló barátság szövődött. Jézus később számos alkalommal betért hozzájuk.

- másodfajú erő: 29:5.5 a gravitációs energia. Az energia másodlagos szakasza.

- másodfajú szekonáfok: 28:5.1 olyan képességekkel bírnak, mint az első- és harmadfajú társaik. Az osztályozásuk eljárásbeli megkülönböztetés. 28:5.2 Hét tükröző fajtájuk van. Ők

28:5.7 „1. A Bölcsesség Hangja.”

28:5.11 „2. A Bölcselet Lelke.”

28:5.13 „3. A Lelkek Szövetsége.”

28:5.15 „4. Tanács Szíve.”

28:5.16 „5. A Létezés Öröme.”

28:5.17 „6. A Szolgálat Megelégedése.”

28:5.19 „7. A Szellemek Szakértője.”

28:5.6 E csoportot is hetes sorozatban teremtik, 28:5.2 és a Nappalok Elődei mellé rendelt háromsági-származású társak szolgálatára osztják be őket.

28:5.3 „A Bölcsesség-tökéletesítőkhöz – a Bölcsesség Hangjait, a Bölcselet Lelkeit és a Lelkek Szövetségeit.

28:5.4 Az Isteni Tanácsosokhoz – a Tanács Szíveit, a Létezés Örömeit, és a Szolgálat Megelégedéseit.

28:5.5 A Világegyetemi Ítélőkhöz – a Szellemek Szakértőit.”

- Második Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.1 a végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.3 „Az Istenség Második Személye”.

- 105:3.3 „az Örökkévaló és Eredeti Fiú”.

- Második Forrás és Középpont (jellemzők): 105:3.3 „a VAGYOK abszolút személyiségi valóságai”.

- 105:3.3 „a »VAGYOK-személyiség« elérésének-kinyilatkoztatásának alapja.”

- 105:3.3 A személyiségek számára az Egyetemes Atya csak az ő Örökkévaló Fián keresztül érhető el.

- 105:3.3 A személyiségek számára a létezés szellemi szintjei ezen abszolút minta tevékenységének és segítségének igénybevételével érhetők el.

- 105:3.3 Benne a szellem korlátlan.

- 105:3.3 Benne a személyiség abszolút.

- másodlagos felső határok: lásd → „valóság (véges ~ eredeti szakaszai)”

- Másodlagos Szétbontók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.35 A gravitációnak nagymértékben ellenállnak. Képesek korlátlan energiaellátást biztosítani.

- másodrendű szupernáfok: 26:2.4 a felemelkedő lényekkel kapcsolatos ügyeket vivő angyali rendű igazgatók a Havona hét körén. De érintettek a központi teremtésrész világkörein tanulási céllal tartózkodó paradicsomi létpolgárok elméleti jellegű felkészítésében való segédkezésben is. 26:2.5 Hét válfajuk van, akik azt a mintát követik, amelyik Tökéletes Szellemtől származnak. Főként a központi világegyetemben és annak hét körén működnek. 26:4.2 A felemelkedő zarándokokat hét csoportban szolgálják, ezek

26:4.3 „1. Zarándok-segítők.

26:4.4 2. Felsőségi Kísérők.

26:4.5 3. Háromsági Kísérők.

26:4.6 4. Fiút-elértek.

26:4.7 5. Atyai Kísérők.

26:4.8 6. Tanácsosok és tanácsadók.

26:4.9 7. A Pihenés Személyi Állománya.”

- Máté: 121:8.6 Kr.u. 40-ben elhagyta Jeruzsálemet az evangéliumi hitszónoki tevékenységének megkezdése miatt.

- Máté feljegyzése Jézus mondásairól: 121:8.5 Arámi nyelvű írás, mely közvetlenül Jézus keresztre feszítését követően készült. 121:8.6 E tartalmak Kr.u. 40-ben kerültek beemelésre a Máté személyes emlékei alapján lejegyzett evangéliumba. Ennek a magánjellegű feljegyzésnek az utolsó másolata „egy szíriai rendháztűzben semmisült meg Kr.u. 416-ban.”

- Máté szerinti evangélium: 121:8.4-8.5 A Mester életéről szóló feljegyzés a zsidó keresztények tájékoztatása céljából. A művet Máté személyes emlékei és az általa lejegyzett jézusi mondások felhasználásával az egyik tanítványa, Izador írta le, és 121:8.7 Kr.u. 71-ben Pellában készült el. 121:8.4-8.5 Máté azt kívánta bemutatni Jézus élete által, hogy a Mester annak érdekében tevékenykedett, hogy mindazt beteljesítse, amit a próféták vele kapcsolatban megjövendöltek. Az evangéliumban Jézus Dávid fiaként jelenik meg, aki tiszteli a törvényt és a prófétákat.

- megbízhatóság: 28:6.13 a sajátakaratú teremtmény közösségi értékének legfontosabb fokmérője. Jelzi az önuralom mértékét is, ami viszont a jellem fokmérője. 28:6.14 Szorosan összefügg az egyénnek a lehetséges vétekre és árulásra való nyitottságával. 28:6.16 Megléte a szolgálat kiváltságát eredményezi.

- megbocsátás: 89:2.5 korai formája szerint az emberek nyilvános gyűlésen előre kértek megbocsátást azokért a bűnökért, melyeket a következő héten szándékoztak elkövetni.

- megbocsátás (Isten általi ~): 89:10.6 „nem kell keresni, hanem csak fogadni kell, mint annak tudatosulását, hogy a teremtmény és a Teremtő közötti hűségviszony helyreállt.”

- Megdicsőült Anyagi Fiak: 31:5.1 a helyi csillagrendszerek ádámi létpolgárai, ha elég hosszú időt töltöttek bolygói feladatok teljesítésével, kérvényezhetik az állandó létpolgársági besorolásukból való felmentésüket. Engedély esetén „csatlakoznak a felemelkedő zarándokokhoz a világegyetemi központokon és innen haladnak tovább a Paradicsomra és a Végleges Testületbe.” 31:5.3 A felemelkedő édeni párok „sokkal sikeresebbek a háromságivá válás kalandjában, mint a felemelkedő halandók.”

- megdicsőült halandók: 31:2.4 ők „az Egyetemes Atya szilánkjával, a szellemlényegű Gondolatigazítóval eggyé kapcsolódott továbbélő halhatatlan lélekben létező teremtményi személyiség”-ek. 31:3.1 „A befogadott és megdicsőült szeráfokkal együtt rendszerint 990-en vannak minden egyes végleges rendű egységben.” De az arányuk messze meghaladja az angyalokét. A fennmaradó tíz hely a nemhalandó és nemszeráfi személyiségek számára van fenntartva. 31:3.2 „Jelenleg a Paradicsomon lakoznak és átmenetileg a Fény és Élet Testületében szolgálnak”. 31:3.3 Hatodik szintű szellemi besorolással bírnak.

- megdicsőült köztes teremtmények: 31:6.1 „ritkán maradnak a szülőbolygójukon azt követően, hogy az megállapodott a fényben és életben.” Ekkor kiemelik őket az állandó létpolgársági besorolásból, hogy megkezdhessék a felemelkedésüket az idő és tér halandóival együtt. 31:6.2 A hét felsőbb-világegyetemből származó különböző eredetű és természetű felemelkedő közteslények végül mind Igazítóval való eggyé kapcsolódást élnek meg és valamelyik paradicsomi végleges testületbe kerülnek.

- megelégedettség: 100.1.1 egy gyermek az élményt annak örömtartalma alapján értékeli. Az érett felnőtt képes arra, hogy személyes megelégedettséget éljen meg a felsőbb jelentéstartalmakhoz való hűség által. Az élethelyzeteit és a mindenségrendi viszonyait a legfelsőbb szintű fogalmaihoz való hűség alapján éli meg.

- megelégedést nyújtó folytonosság: 39:5.9 titka az ismerethiányból fakadó bizonytalanság, mely képes az ismeretlen jövőt varázslatosan vonzóvá tenni az ember számára.

- megértés: 100:4.4-4.5 Az embertárs nézőpontja, indokai és indítékai felismerésének a következménye. A megértés türelmet eredményez. 111:4.1 Arra utal, hogy „a felismert érzetkeltő hatások és a hozzájuk társított emlékminták az alapelvek élénk működésű hálózatába szervesen beágyazódtak vagy annak részévé szerveződtek.” Lásd még → „felismerés” → „jelentéstartalmak” → „türelem”

- megfigyelő: 112:2.12 „nem lehet azonos a megfigyelt dologgal; a kiértékeléshez szükség van az értékelt dolgok bizonyos fokú meghaladására.”

- MEGLÉNYEGÍTETT TAPASZTALÁS-MEGHALADÓ LÉNYEK: 30:1.92 „ők az isteniség, véglegesség és örökkévalóság meglényegített gyermekei.” A Paradicsomon találhatók, és a származásuk rendszerint nem nyilvánul meg az idő és tér világegyetemei számára, csak ha beköszönt világaikon a fény és élet korszaka. Ők nem végesek és nem is végtelenek, hanem abszonitok. 30:1.93 Hűségesek a paradicsomi Háromsághoz és engedelmeskednek a Végleges Istennek. „A személyiségi tevékenységek négy végleges szintjén léteznek és az abszonit hét szintjén működnek tizenkét nagy osztályban, melyek mindegyike ezer nagyobb munkacsoportból áll, s ez utóbbiak mindegyike hét-hét osztályból tevődik össze. E meglényegített lények az alábbi rendekbe sorolhatók:

30:1.94 1. A Világmindenség Építészei.

30:1.95 2. Tapasztalás-meghaladó Adatrögzítők.

30:1.96 3. Egyéb Tapasztalattól Függetlenül Létezők.

30:1.97 4. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.

30:1.98 5. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.”

- megmagyarázhatatlan keresése: 91:7.1 akkor helyes, ha az Isten jelenlétének tudatosítására irányul. Az isteni sugalmazás nem keverendő össze az érzelmileg túlfűtött, rejtelemkereső emberi elme mélyének felszínre törésével.

- megnyilvánulási szintek (istenségi ~): 104:4.43 végesek, tapasztalás-meghaladóak és abszolútok.

- megosztozás: 54:2.1 „a teremtésben való, mellérendeltségi viszonyon alapuló közreműködés örök mintája”. Ez „alkotja az eredeti formatervet Isten minden Fia és Leánya számára, akik abból a célból mennek ki a térbe, hogy kísérletet tegyenek az örök tökéletességű központi világegyetem másolatának létrehozására az időben.” 54:2.2 A teremtmény a tökéletesség tapasztalás útján való elérését a Teremtők társává válva valósítja meg, ha vállalkozik az Atya akaratának megcselekedésére. Ezért van az evolúciós teremtményeknek szabad akarata, és ezért lép velük közösségre az Atya a saját, bennük lakozó szelleme révén.

- megszállottság (démoni ~): 77:7.5 mielőtt megkezdődött a Gondolatigazítók általános eljövetele és Jézus Krisztus szellemének minden húsvér testbe való kiáradása, a lázadó közteslények képesek voltak bizonyos alsóbbrendű halandók elméit befolyásolni, a cselekedeteiket némiképp irányítani. 77:7.7 Azonban ép emberi elmét lázadó szellem ekkor sem tudott leigázni. Pünkösd óta már az alsóbbrendű halandók gyengébb elméi is mentesek az ilyen démoni befolyásolás lehetőségétől. 77:7.4 E közteslény „démonok” nem keverendők össze a rossz angyalokkal, vagyis a hitehagyott szeráfokkal és kerubokkal. 77:7.7 „A feltételezett ördögűzés az Igazság Szellemének megérkezése óta lényegében nem más, mint a démoni megszállottságban való hit összekeverése az önuralom kóros hiányával, az elmezavarral és a gyengeelméjűséggel.” 77:7.8 A Gondolatigazítók jelenlététől függetlenül, az Igazság Szellemének minden húsvér testbe való kiáradása örökre lehetetlenné tette, hogy bármilyen hűtlen szellem egyetlen emberi elmét is megszálljon. „Pünkösd napja óta soha többé nem történhet olyan dolog, mint a démoni megszállás.”

- Megszemélyesült Igazítók: Lásd → „Gondolatigazítók hét rendje”

- megszentesülés: 89:4.1 a keresztény tantétel szerint lelki fájdalmon, szenvedésen és a test gyötrésén keresztül érhető el.

- megtakarítás: 69:5.1 a fenntartást és a túlélést biztosítja.

- megtestesülés: 7:5.4 a Fiú azon eljárása, mellyel megszabadul a személyiségének abszolút jelleget adó, mindent magába foglaló kötöttségeitől. Ezt az eljárást a Szonarington titkának is nevezik.

- megtérés: 100:5.3-5.4 a legfelsőbb eszményképek iránti hűség kinyilvánítása. Lehet természetes, vagyis fokozatos növekedés eredménye. De megnyilvánulhat hirtelen, látványos módon is. Lehet teljes mértékben lélektani természetű, de megtörténhet szellemi eredetű tapasztalásként is. 100:5.5 A megtérő „egyénnek hittel és érzelemmel egyaránt kell rendelkeznie.” Az emberi hűség-késztetéstől, annak fokától függően a megtérés lehet az értelmi, érzelmi és szellemi valóság keveredése. 100:5.4 A megtérés akkor történik hirtelen és látványos módon, vagyis a Gondolatigazító szellemi beavatkozása révén, ha e bent lakozó szellem összhangba akar kerülni azzal a hívő halandóval, akit az elméje már a legteljesebb módon mozgósított a szellemi magaslatok lelki elérésére, és az emberi késztetése az isteni eszméhez való hűség iránt tökéletességet mutat. Az ilyen megtérés egyesített értelmi és szellemi jelenségekkel járó élmény. Lásd még → „Isten-tudat”

- megtisztulás: 89:2.5 kezdetben szertartásos rend, ami a beszennyezés – „tisztátalan, tisztátalan” – hangos, nyilvános és rosszalló bejelentését követte. A szertartásjellegű megtisztulási szokásokat az összes ősi nép gyakorolta.

- megváltás: 89:0.1 az ősi ember azon szellemek adósának tekintette magát, melyeket a balszerencséje forrásának gondolt. A lelkeket kezdték úgy tekinteni, mint amelyek tartozással – eredendő bűnben – jönnek a világra. Ez hozta magával a bűn és a megszabadulásra törekvés fogalmait.

- Mek: 66:5.23 „A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett tanáccsal együtt nem vett részt a Bolygóherceg lázadásában.

- melanéziaiak: 91:0.5 az általuk gyakorolt mana-szokásokra jellemző a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- Melkizedek Atya: 35:1.1 a személyes igazgatási segítőik után teremti a helyi világegyetemi Fiú és Szellem. Ő az eredeti Melkizedek, aki később együttműködik a szüleivel az e névvel jelölt egész csoport létrehozásában. 35:1.2 A Nebadonban ő a Fényes Hajnalcsillag első végrehajtó társa, és Gábriel távollétében a helyi világegyetem főigazgatója. 35:1.2 Munkamegosztásuk szerint Gábriel inkább a világegyetemi irányelvekkel, ő pedig a megvalósítási eljárásokkal foglalkozik. Gábriel a meglévő nebadoni ítélőszékeket és tanácsokat vezeti, ő pedig a különleges, veszélyhelyzeti bizottságokat. 35:1.4 Szabadon utazhat a szomszédos világegyetemekbe és a Paradicsomra is a rendjének ügyeiben.

- melkizedek általános oktatási rendszer ismérvei: 35:10.3 gyakorlatias, fokozatos, jelentőségteljes, tapasztalásra építő, 35:8.2 ahol a tanulók minősítése a képességeikre, a személyiségükre és az előmenetelükre tekintettel történik.

- Melkizedek Egyetem: 35:3.1 a Szalvington körül elhelyezkedő hetven elsődleges és a négyszázhúsz segédszférát nevezik így is. 35:3.2 Valójában a tényleges Melkizedek-világok száma hét elsődleges szféra és negyvenkét segédszféra.

- Melkizedek Fiak: 35:1.3 a szalvingtoni szabványidőben mért ezeréves korszak alatt teremtette őket a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem a Melkizedek Atyával közösen. A szabványidőben mért hét éves időszakra maguk választják az igazgatási vezetőjüket. Önszabályozó rendként működnek. 35:2.9 A nebadoni számuk meghaladja a tízmilliót. 35:2.2 Ők „az önkormányzatiság mintája és tanítói a Nebadon minden szférája számára.” 35:2.1 Jól megértik a felemelkedő fajokat, mivel félúton helyezkednek el az Isten és az ember között. Az „értelmes élet minden formája megértő barátokra, rokonszenves tanítókra és bölcs tanácsosokra lel e Fiakban.” 35:2.3 Természetüknél fogva előítéletmentes megfigyelők. Világegyetemi hírszerzésre szakosodott szervezetet tartanak fenn, mely által rendszeres jelentéseket készítenek a Teremtő Fiúnak, a szokványos igazgatási híreken túl. 35:2.6 Egy Avonal Fiú alászállását tizenkét Melkizedek támogató kíséri. 35.2.8 Szinte tökéletes bölcsességűek, de az ítélőképességük nem az. Hibás döntés esetén az illető Melkizedek hatáskörét átmenetileg felfüggesztik, a Teremtő Fiútól személyes útmutatást kap, majd a javító pihenést követően, a harmadik napon újra szolgálatba léphet. 35:4.2 A csillagvilágunk központján, az Edentián, veszélyhelyzeti fiakként ismerik őket. 35:4.3 Segítségül hívják őket oda, ahol a Teremtő Fiú tervének valamely eleme veszélybe került. 35:4.4 Egy ellenszegülő világon működhetnek átmeneti felügyelőként, a vétkes bolygói kormányzatnál pedig megbízottként. Könnyen láthatóvá tehetik magukat a halandó lények előtt. 93:0.1 Veszélyhelyzetekben működhetnek a világegyetem legkülönbözőbb létszintjein, még a személyiség-megnyilatkozás fizikai szintjén is. Ezt a széles körű személyiség megnyilatkozási adottságukat csak az élethordozók közelítik meg. 35:5.2 Nem rendelkeznek szaporodási képességgel. 55:10.10 A rendeltetésük közé tartozik az is, hogy egyre nagyobb szerepük legyen a helyi világegyetemi kormányzásban és igazgatásban.

- Melkizedek Fiak honvilág hat segédszférája: 35:3.13 a felemelkedő halandók számára tanulmányterületekként is szolgálnak az alábbi felosztásban.

35:3.14 Az első szférán történik a kezdeti bolygóélet csoportban való áttekintése.

35:3.15 A második szférán a helyi csillagrendszeri központ első segédszféráját körülvevő lakóvilágokon szerzett tapasztalatok összegzése történik meg.

35:3.16 A harmadik szféra a helyi csillagrendszeri központon és annak épített világain nyert élmények vizsgálati helye.

35:3.17 „A negyedik szférán a csillagvilág hetven segédvilágán és azok társszféráin szerzett tapasztalatok áttekintésével foglalkoznak.”

35:3.18 „Az ötödik szférán a csillagvilági központi világon való felemelkedői ottlétet tekintik át.”

35:3.19 A hatodik szférán a felemelkedők a korábbi öt korszak tapasztalatainak összehangolására törekszenek.

- Melkizedek hét parancsolata: 93:4.6 hasonlított az első és a második Édenben tanított hét parancsolathoz.

„93:4.7 1. Ne szolgálj más Istent, mint a menny és a föld Fenséges Teremtőjét!

93:4.8 2. Ne kételkedj abban, hogy a hit az egyetlen feltétele az örök üdvösségnek!

93:4.9 3. Ne tanúskodj hamisan!

93:4.10 4. Ne ölj!

93:4.11 5. Ne lopj!

93:4.12 6. Ne kövess el házasságtörést!

93:4.13 7. Ne mutass tiszteletlenséget a szüleiddel és az idősekkel szemben!”

- Melkizedek-honvilágon tanulható tárgyak és tanulmányterületek: 35:3.20 világegyetemi igazgatás, szellemi bölcsesség, energia, anyag, szervezés, közléscsere, feljegyzések, erkölcstan, viszonylagos teremtményi lét.

- Melkizedek megfigyelők: 65:4.9 az Urantián is ők működtek tizenkét fős csoportban az élethordozók tanácsadóiként és a bolygó felvigyázóiként a Bolygóherceg megérkezéséig. Ez nem szokványos, hanem életkísérleti világon alkalmazott eljárás.

- Melkizedek megtestesülés célja: 96:0.2 úgy támogatni az egy Istenről szóló vallásokat, hogy ez előkészítse a terepet az egy Isten Fiának földi alászállásához. Jézus csak olyan népnél jelenhetett meg, amelyik hitt az Egyetemes Atyában.

- Melkizedek szövetsége Ábrahámmal: 93:6.4 szövetség az isteniség és az emberiség között. Megállapodás, mely alapján az Isten beleegyezik abba, hogy mindent megtesz; az ember pedig csak abba egyezik bele, hogy hisz az Isten ígéreteinek és a vezetése szerint él. 93:6.1 Ábrahámot a fiú utód iránti vágy is ösztönözte arra, hogy egy átfogó szellemi terv kivitelezésében működjön közre. 93:6.5 Izsák fia születését követően, Ábrahámnak a Melkizedekkel való isteni szövetségét írásba is foglalták Sálemben. A szövetség Ábrahám általi hivatalos elfogadása nyilvánosan történt. 93:9.7 „Amiket az ószövetségi feljegyzések úgy ismertetnek, mint Ábrahám és az Isten közötti beszélgetések, azok valójában Ábrahám és a Melkizedek közötti megbeszélések voltak.” „Az Ábrahámnak és Sárának »az Úr angyalával« való számos találkozását említő feljegyzés a Melkizedeknél tett számos látogatásukra utal.”

- Melkizedek (Makiventa) tanításai: 97:7.12 Makiventa Melkizedek tanítása a félelmet elsöprő evangélium, az Isten irányában való bizodalom erősítésének vallása. 93:3.2 Melkizedek „az egy Isten, az egy egyetemes Istenség fogalmát tanította”. 95:1.8 Arra „intette a követőit, hogy az egy Istenről, a mindenek Atyjáról és Teremtőjéről tanítsanak, és hogy csakis azt az evangéliumot hirdessék, hogy az isteni kegy egyedül a hiten keresztül nyerhető el.” Melkizedek az Egyetemes Atya valóságának igazságát hirdette. 93:3.6 Csak olyasmit tanított, amit a követői képesek voltak felfogni és befogadni. Mindent „alárendelt az egy Isten, a világegyetemi Istenség, a mennyei Teremtő, az isteni Atya tantételének. E tanításra azért helyezett hangsúlyt, hogy felkeltse az ember imádatát és előkészítse a terepet Mihálynak, mint ezen Egyetemes Atya Fiának a későbbi megjelenéséhez.” 93:3.8 Melkizedek azt tanította Ábrahám számára, hogy az Isten „az embert a személyes hit egyszerű kapcsolatán keresztül is elfogadja.” 93:4.14 Melkizedek a hús és a vér áldozásának régi szokását a kenyér és a bor szentségével helyettesítette. A fő tanítása az, hogy 94:0.1 „az embernek az egy egyetemes Istenben való hite és bizodalma a kizárólagos ára az isteni kegy elnyerésének.” Vagyis az üdvözülés 94:1.6 az Istenben való bizodalmon és hiten keresztül történik. 98:0.4 „A görög bölcselet, a zsidó istentan és a keresztény erkölcstan alaptételei alapjában véve a korábbi Melkizedek tanítások folyományai voltak.”

- Melkizedek-tanodák: 45:7.1 a Jerusemen és a hozzátartozó világokon, különösen pedig a hét lakóvilágon, 45:7.3 több mint harminc ilyen oktatási központ működik. A képzés az önértékelési karokon kezdődik és a jerusemi létpolgársági tanintézetekben fejeződik be. E tanodákban az Anyagi Fiak és Leányok mellett 45:7.2 a Ragyogó Estcsillagok és a Háromsági tanító Fiak is közreműködnek oktatóként.

- Melkizedek-testvériség: 93:6.8 a sálemi közösség, melynek virágzása idején, a nyilvántartás szerint százezernél is több rendszeres tizedfizetője volt.

- Melkizedek-világok: 35:3.2 a felügyeletük alatt álló kísérleti világ és a körülötte keringő hat elsődleges szféra.

35:3.3 „1. A kísérleti világ – a Melkizedek Fiak honvilága.

35:3.4 2. A fizikai-élet tanodák és az élő energiák kutatóállomásainak világa.

35:3.5 3. A morontia élet világa.

35:3.6 4. A kezdő szellemlét szférája.

35:3.7 5. A szellemközép-lét világa.

35:3.8 6. A haladó szellemlét szférája.

35:3.9 7. A mellérendelt és legfelsőbb önmegvalósítás területe.”

35:3.10 Az elsődleges szférák mindegyikének hat-hat segédvilága van. Ez összesen negyvenkilenc szféra.

- melkizedekek edentiai tanintézetei: 43:1.6 az Edentián tartják fenn a „veszélyhelyzeti tanintézet”-et, melynek rendeltetése a sataniabeli lázadásból eredő problémák tanulmányozása. A másik itteni iskolájuk az „alászállási tanhely”. Ez azon új problémák megértésére törekszik, mely Jézus urantiai alászállásának tényéből ered. Már akkor létrehozták – közel negyvenezer évvel ezelőtt – amikor Jézus bejelentette ezen alászállás tervét.

- mellérendelt háromsági származású lények:

19:0.2 „1. Háromsági Tanító Fiak.

19:0.3 2. Bölcsesség-tökéletesítők.

19:0.4 3. Isteni Tanácsosok.

19:0.5 4. Világegyetemi Ítélők.

19:0.6 5. Ihletett Háromsági Szellemek.

19:0.7 6. Havona-honosok.

19:0.8 7. Paradicsomi létpolgárok.”

- „menyasszonyszemle”: 70:7.13 a kezdeti korok házibálja. A női titkos társaságok által felkészített és beavatott, házasságra alkalmassá vált lányok vehettek részt rajta.

- Mennyei Adatrögzítők: 25:6.1 a helyi világegyetemekből való felemelkedő szeráfok, akiket a hét felsőbb-világegyetem központjain működő Vezető Adatrögzítők tanácsa fogad és sorol be. Itt találhatók a tanhelyeik is. Ismertek arról, hogy egyszerre képesek alakítani a szellemi és az anyagi energiát. Minden feljegyzésből kettőt készítenek, egy eredeti szellemi feljegyzést és annak félanyagi mását. 25:6.3 Testületük ellenőrzött és kipróbált, feljegyzett adataik között soha nem találtak hamisítottat. 25:6.5 A megbízatásuk állandó.

- mennyei előadóművészek: 44:0.7 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:2.10 Gyakran működnek együtt a visszatekintési igazgatókkal, „hogy társítsák az emlékek újbóli összegzését az elme pihenésének és a személyiség kikapcsolódásának bizonyos formáival.” 44:2.11 A szellemvilág örökkévaló értékeit mutatják meg. Csoportjaik a következők.

44:2.3 1. Az énekesek – ők a múlt sajátos összehangzásait megújító és a jelen dallamait tolmácsoló egyeztetők a morontia szinten.

44:2.4 2. A színmunkások – a fény és árnyék azon művészei, akik a jövőbeli morontia műélvezethez megőrzik a tovatűnő képeket és az átmeneti eseményeket.

44:2.5 3. A fény-képírók – a valódi félszellemi jelenségek megőrzését végzik. Munkájuknak a mozgókép-készítéshez való hasonlítása csak durva közelítés.

44:2.6 4. A történelmi látványosságszervezők – megindítóan idézik fel a világegyetemi feljegyzések és történelem komoly eseményeit.

44:2.7 5. A látnoki művészek – a történelem jelentéstartalmait vetítik ki a jövőre.

44:2.8 6. Az élettörténet-mesélők – megörökítik az élettapasztalat jelentéstartalmát és jelentőségét. Kivetítik a jelenbeli személyes tapasztalatokat a jövőben elérendő értékek felé.

44:2.9 7. Az igazgatási színjátszók – megjelenítik a kormányzati bölcselet és az igazgatási műtudás jelentőségét. Ők a fennhatóság mennyei színműírói.

- Mennyei Felvigyázók: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. 37:6.1 Toborzott csoport, melynek tagjai a nebadoni oktatási rendszer fenntartásában és fejlesztésében vesznek részt. Ezen oktatási tanácsadók három milliónál is többen vannak. Tapasztalt önkéntesek, akik „a felemelkedő teremtmények elme-felkészítésére és szellem-képzésére rendeltetett nebadoni oktatási módszer felügyelőiként járják a helyi világegyetemet.” 37:6.7 A helyi világegyetem elhagyása előtt a legtöbb urantiai halandó kap lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb időt szolgáljon e testület tagjaként.

- mennyei háború: 53:5.6 a Lucifer-féle lázadás nyomán folyt mennyei küzdelem. A csata nem fizikai jellegű volt. „A küzdelem első időszakában Lucifer folyamatosan szónokolt a bolygó fogadótermében. Gábriel a közelben létesített főhadiszállásról szüntelenül megválaszolta a lázadói álokoskodásokat. A szférán jelenlévő különféle személyiségek, akik még nem voltak biztosak a választásban, a vitában a két oldalról elhangzott érveket figyelve jutottak döntő elhatározásra.” 53:5.7 A küzdelem tétje a személyek esetében az örök élet volt. 53:6.5 E harcban a rend meggyőző ereje állt szemben a lázadó magatartással, a hűség értelme a saját jogok értékességével és az igazság szelleme a szabadság személyes értelmezésével. 53:7.12 Megállapítható, hogy „a halandói felemelkedés túlélési tapasztalása adja a legnagyobb biztonságot a lázadás ellen és ez a legjobb védelem a bűnnel szemben is.”

- Mennyei Oltalmazók: 22:9.1 A tökéletessé lett emberek és a Paradicsom-Havona személyiségek háromságivá tett utódai. 22:9.5 Igazító nem költözik beléjük. 22:9.4 Ők a Nappalok Elődei bíróságainak tisztviselői és bírósági hírnökei. Ők kézbesítik a felsőbb-világegyetemi kormányok különböző ítélőszékeinek idézéseit és döntéseit. Ők mennek el a megidézettekért és végzik a személyiségek őrizetbe vételét a felsőbb-világegyetemben. De „ők kísérik a Szellemmel eggyé kapcsolódást elért helyi világegyetemi halandók közül azokat, akiknek az Uverszán való megjelenésére bármely okból szükség van.”

- mennyiség: 7:1.3 a fizikai anyag szervezett energiája.

- mennyország: 99:3.2 nem társadalmi vagy gazdasági rend, hanem „az Istent ismerő egyének szellemi testvérisége.” Az ilyen testvériség léte politikai és gazdasági kihatásokkal jár a társadalomban.

- mennyország kulcsai: 39:4.14 „őszinteség, több őszinteség és még több őszinteség.”

- Merkúr: 57:6.2 az egyik féltekéjét mindig a napunk felé fordítja. Ennek oka a nap erős gravitációs hatása, amely a keringési pályák állandósulásához is hozzájárult. Az erős vonzásból eredő hatás a tengelykörüli forgás szögsebességét fékezi, ami fokozatosan a tengelykörüli forgás leállását eredményezte.

- Mester: 104:2.5 → lásd „Jézus”, → „Jézus tanításai”

- „Mester” („a Mester”): 129:1.11 Jézus egyik megnevezése. Először Zebedeus munkásai szólították így.

- meteorit (meteorok, hullócsillag): 57:5.7-5.8 egy részük a napunk anyagából jött létre az Angona csillagrendszer vonzóereje hatására. 49.3.3 Az Urantia légkörébe naponta több millió meteorit lép be 320 kilométeres másodpercenkénti sebességgel érkezve. 88:1.1 A fénycsíkjuk az ősember hite szerint egy különleges szellem földre érkezését jelezte. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- meteor(kő): 85:1.2 az evolúciós vallással rendelkező emberek imádatának lehetséges tárgya. Az őseink a meteorkő földre érkezését megelőző ragyogó fénysávról azt gondolták, hogy egy érkező szellem útját mutatja. A meteorkövek imádata a többi kő imádását is elősegítette. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- mezopotámiaiak: 90:3.8 a betegséget sokáig a rossz démonok cselekedetének tekintették.

- mezopotámiai istenek: 95:1.4 név szerint Bel, Shamash, Nabu, Anu, Ea, Marduk és Sin. A sálemi tanítók működésének következtében csökkent a számuk hétre. Később közülük Bel földistent, Ea tengeristent és Anu ég istent a többi fölé emelték.

- mezőgazdaság: 81:2.13 a rabszolgaság és a föld magántulajdonának intézménye hozta magával. 84:3.10 A megjelenése emelte a nő tekintélyét és javított a társadalmi helyzetén. Legalább is addig az időig, amíg a férfi maga kezdett gazdálkodni.

- méltányosság: 2:4.4 „Az örökkévaló igazságosság és az isteni könyörületesség együtt alkotja”.

- Méltóságra Emelkedett Háromságot-elért Fiak: 15:10.12 a Fenséges Hírvivők, a Nagytekintélyűek és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak rendjei, akik megdicsőült felemelkedett halandók. 22:1.10 Amint a Fenséges Hírvivők, a Nagytekintélyűek és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak csoportjába tartozók Háromságba foglaltattak, a nevüket törlik a véglegességet elért lények nyilvántartásából. Felkészítést követően a Nappalok Elődeinek szolgálatára jelölik őket a hét felsőbb-világegyetemben. 22:1.13 Az orvontoni szolgálatban eddig még sohasem hibáztak.

- méltóságra emelkedett szeráf: 39:2.1 olyan helyi világegyetemi angyal – pl. felettes szeráf – „aki szolgált az összes felkészítő szakaszban és ezt követően saját fajtájának megdicsőült igazgatójaként tért vissza a korábbi tevékenységeinek szféráiba.” A fiatal Nebadon világegyetemben még kevés van belőlük.

- méreg (kábítószer): 88:1.9 azért vált bűvtárgyi dologgá, mivel a korai emberek felfogása szerint szellemi megszállottságot okoz.

- midszonit lények: 36:4.1 egy anyagi síkon módosított Melkizedek Fiú és 36:4.2 egy Anyagi Leány leszármazottai. Előbb az apa, majd a hetedik utódnemzedék megjelenésével e felsőrendű teremtmények anyja is távozik a bolygóról. A világot a legidősebb fiú irányítja tovább. 36:4.3 Sokasodó lényekként élnek az ezeréves bolygói szabványéletkor eléréséig. Ekkor – a helyi világegyetemünk esetében – 36:4.6 a véglegesrendűek hetedik bolygójára, a Szalvington midszonit szférájára költöznek. 36:4.3 A szeráf-társítás által történő utazásra való felkészítés során az anyagtalanná lényegítési eljárás végleg megfosztja őket szaporító kiváltságaiktól. 36:4.4 Jelenlegi besorolásuk szerint nem halandók, de nem is halhatatlanok. A Nebadonban született összes ilyen lény ma is él. 36:4.8 A világegyetemi fejlődés valamely jövőbeli eseményére készülve gyülekeznek a véglegesrendűek adott világán.

- midszonit világ: 35:1.3 számunkra ki nem nyilatkoztatott lakható világok, ahová a helyi világegyetemi Melkizedek Atya időről időre kijelöl a rendjéből egyeseket arra a feladatra, hogy ott különleges élethordozókként működjenek.

- Mihály (nebadoni ~): Lásd → „Jézus (jellemzők)” → „alászálló Istenfiak”

- Mihály Fiak: lásd → „Teremtő Fiú”

- Mihály főangyala: 37:3.6 néha így nevezik a bolygói megítéltetési időszak lezárásának eredményét közzé tevő főangyali kísérőt. Ő a feltámadás főangyala.

- Mihály lobogója (jelvénye): 53:5.4 a teremtésösszesség Háromsági kormányzásának anyagi jelvénye, mely fehér alapon három égszínkék egyközepű kör.

- Mihály Teremtők: 104:1.13 „teljes mértékben megtestesítik az Örökkévaló Fiú isteniségét, de nem ők az abszolút személyiség.”

- Mihály Teremtők (jellemzők): 116.4.9 „szert tesznek azokra a jellemvonásokra és mindenségrendi világlátásra, amellyel az ő tényleges helyi világegyetemi gyermekeik rendelkeznek.”

- 116:3.3 „ténylegesen is fejlesztik isteni természetüket azokkal az eredeti teremtményi jegyekkel, melyeket az evolúciós világokon az adott teremtményi lét megélésekor tettek a magukévá.”

- mihályok (jellemzők): Lásd → „Mihály Teremtők (jellemzők)”

- mindenevő: 81:1.8 az embert az életkörülmények változása kényszerítette erre.

- Mindenható Legfelsőbb: Lásd még → „Legfelsőbb Lény” → „Legfelsőbb Lény (meghatározások)” → „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- Mindenható Legfelsőbb (jellemzők): Lásd még → „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- mindenhatóság (jellemzők): 118:5.1 „nem csak saját természettel rendelkező dolgokat teremt, hanem minden dolog és lény természetének is ez a forrása.”

- 118:6.1 „magában foglalja a Mindenható Legfelsőbb és a Legfelsőbb Lény hatalomgyakorlási képességét”.

- mindenségrend: 102:3.10 Mivel a Végtelen VAGYOK tartja fenn, „ezért végtelen, határtalan és mindent magába foglaló – időtlen, tér nélküli és korlátlan.” 115:3.16 Lendületes sajátság jellemzi, amely „a valóságnak a lehetségességből a ténylegességbe való folyamatos áramlásával magyarázható.” Az átalakulás a gyakorlatban soha nem fog véget érni, mivel a Magvábanvaló, a Tényleges és az Eredeti Abszolút körébe van kötve. Ez teszi lehetővé a világegyetem örök fejlődését.

- mindenségrend (élő ~): 112:5.1 „a valós egységek csaknem végtelenül egységesült csoportosulása, amelyben az egyes elemeket többé-kevésbé meghatározza az egész végső rendeltetése.”

- mindenségrend-végtelen: 106:6.3 Korlátozhatatlan mindenségrend a világmindenségen túl.

- mindenségrendi elme: 42:10.6 4. „Ez az idő és tér hétszer különvált elméje, melynek egy-egy szakasza számára a hét felsőbb-világegyetem egyikéhez tartozó Tökéletes Szellem segédkezik. A mindenségrendi elme magába foglal minden végeselme-szintet, és ő hangolja össze tapasztalásilag a Legfelsőbb Elme evolúciós-istenségi szintjeivel és tapasztalás-meghaladóan az abszolút elme lételvi szintjeivel – az Együttes Cselekvő közvetlen köreivel.” 0:3.14. A különvált és széttartó mindenségrendi elme a Hét Tökéletes Szellembe tart. 42:10.7 „A Paradicsomon az elme abszolút; a Havonában abszonit; az Orvontonban véges.”

- mindenségrendi elme (eredete): 116:5.10 Akkor jelent meg, amikor a Hét Tökéletes Szellem szellemi körei ellenpontot képezve különváltak az erőtér-irányítás felügyeletének fizikai tevékenységétől.

- mindenségrendi elme (jellemzők): 116:5.10 „az anyag és szellem összehangolásáért felelős”.

- 116:1.4 „A tér-idő elme”.

- 116:1.3 „a Hét Tökéletes Szellem segédkezése”.

- 116:1.4 „különbözőképpen működik a hét felsőbb-világegyetemben”.

- 116:1.4 „összehangolódik a Legfelsőbb Lényben.”

- mindenségrendi erkölcsiség: 39:4.10 A szabadság és a hűség viszonyán alapul. „Amint egyre magasabb személyiségfokra juttok, először megtanultok hűségesnek lenni, azután megtanultok szeretni, majd fiúinak lenni, és azután lehettek szabadok; de amíg nem vagytok végleges rendű lények, amíg nem vagytok tökéletesen elkötelezettek, addig nem bontakoztathatjátok ki a saját végleges szabadságotokat.”

- mindenségrendi erő: 0:6.5 Minden Korlátlan Abszolútból származó, ám a paradicsomi gravitációra még nem válaszoló energia.

- mindenségrendi evolúció célja: 112:2.15 A személyiség-egység elérése az egyre teljesebb szellemirányításon, valamint a Gondolatigazító tanítására és vezetésére adott akarati válaszon keresztül.

- mindenségrendi látásmód: 112:1.10 „a mindenségrendi valóság szilárd tudatosításának megtapasztalására való képesség(…)”.

- mindenségrendi növekedés: 100:1.7 Nemes gondolkodás, melynek növekedése öntudatlanul megy végbe. A „jelentéstartalmak felgyülemlését és egyre magasabb értékszintek elérését vonja maga után.”

- mindenségrendi szintek: 110:6.16 Lásd → „hét lelki kör”

- mindenségrendi valóság paradicsomi körének középpontja: 42:2.4 Három egy közepű körzet, melyek három erőjelenlétet és erőtevékenységet takarnak a Paradicsom örök szigetének alsó részén. Ezek,

a) a Korlátlan Abszolút forgásponti körzete,

b) a Paradicsom Szigetének körzete és

c) bizonyos nem azonosított kiegyensúlyozó és kiegyenlítő közvetítők vagy rendeltetések beavatkozási körzete.

- mindenségtan: 56:10.3 a szépség keresése. 56:10.5 Több gondolati szinten is létezik, amelyeknek eléréséhez szükség van kíváncsiságra, szépségtani érzékre és erkölcstani érzékenységre. Lásd még → „kinyilatkoztatás (mindenségtanra vonatkozó ~)” → „kinyilatkoztatás (tartalmi elemek)”

- mindenségtudat: 104:3.2 a „kiteljesedésével az ember felfedezi az összefüggéseket mindama dolgok között, melyeket az anyagi tudományban, az értelmi bölcseletben és a szellemi rálátásban talál.” Az Isten változatlansága mellett felfogja, hogy egy folytonos változásban és növekvő, élményszerű tapasztalatokat kínáló világegyetemben él.

- mindentevőség (Istené): 118:6.8 Téveszme, 118:6.2 mivel az Egyetemes Atya teremtői előjogokat adományozott a paradicsomi Teremtő Fiak részére.

- minőség: 111:3.6 Érték.

- minta: 0:6.13 az örökkévaló Paradicsom a minták abszolútja; az Örökkévaló Fiú a minta-személyiség; az Egyetemes Atya mindkettőnek közvetlen ősforrása. A Paradicsom azonban nem adományoz mintát, a Fiú pedig nem adományozhat személyiséget. 104:4.14 Világegyetemi tényként a minta „a Paradicsom”. 0:6.12 A teljessel szembeállítva a minta az energia és a személyiség egyedi jellegét mutatja meg. A személyiség- vagy azonosság-formák (testi, szellemi vagy elme) energiából származó minták, de az energia maga eredendően nem tartalmazza ezeket. A minta megjelenését lehetővé tevő energiajellemző vagy személyiségjegy Istennek – az Istenségnek – a paradicsomi erő-sajátságnak, a személyiség és a hatalom egymás melletti létezésének tulajdonítható.

- minta (meghatározások): 101:7.1 „elfogadott, de nem érvényesített cselekvési terv.”

- 0:6.10 Anyagi, elmei vagy szellemi kivetülés, vagy ezen energiák társulása.

- 0:6.11 A „teljes gravitációs tartozását már lerótt valóság-összeállítás.”

- 0:6.13 A másolatok készítését lehetővé tevő mesterpéldány.

- minta (jellemzők): 0:6.11 „bármely minta valósága annak energiáiból, elmei, szellemi vagy anyagi alkotórészeiből áll.”

- mise (szertartásos összejövetel): 99:5.10 „Jézus nem kívánta meg a követőitől, hogy rendszeresen összegyűljenek és a közös hitüket kifejező fordulatokat mondogassanak. Csak annyit rendelt el, hogy (…) vegyenek részt az ő urantiai alászállásban eltöltött életének emlékére szervezett közös estebéden.”

- misztériumvallások: 121:5.6 Mivel egyéni üdvözülést ígértek, 121:5.7 maguk után vonták a nemzeti vallási hiedelmek megszűnését. A személyimádások megszületésével 121:5.9 vallási testvériségeket hoztak létre. 121:5.8 Az eredetük valamilyen homályos monda vagy rejtély volt, valamilyen isten életéről, haláláról és az életbe való visszatéréséről. 121:5.10 Kifinomult beavatási szertartások és hatásos imádások jellemezték. A titkos szertartási rész gyakran visszataszító volt. Amit ígértek: 121:5.11 „megszabadulást a rossztól, továbbélést a halál után és maradandó életet a szomorúság és a rabszolgaság világán túli áldott területeken”.

- mithraizmus: 95:6.7 Mitrász-imádás. Ősi vallás, melyet a perzsa papok Zoroaszter tanai ellenében élesztettek újjá. Elterjedtté vált a Levantéban és a Földközi-tenger partvidékén. Egy ideig kortársa volt a judaizmusnak és a kereszténységnek is.

- mithraizmus és kereszténység: 98:6.3-6.4 mindkettő alkalmazta a) a keresztelés szertartását, b) a kenyér és a bor szentségként való fogyasztását, c) a megmentő szenvedéseinek oltáron való ábrázolását, d) az istenimádási helyek föld alatt való kialakítását, e) a kéz ujjainak szentelt vízbe mártását a templomba való belépéskor, és f) 98:5.4 december huszonötödikét ünnepként. E két utóbbi dolgot a keresztény hívők a mithraizmus szokásrendjéből vették át. 98:6.4 Mithrász és Jézus jelleme azonban különbözött. Jézus határozottan békeelvű volt, míg Mithrász bátorította a katonai szellemet. A két vallás küzdelmét az döntötte el, hogy a keresztény hit teljes jogú tagként tekintett a nőkre.

- Mithrász-tisztelet: lásd → „rejtelemimádat (Mithrász-tisztelet)”

- Míka: 97:5.4 héber látnok, aki az első Ésaiás működését követően munkálkodott Abdiás kortársaként. Megerősítette és megszépítette a léleknek megnyugvásul szolgáló, első Ésaiás által hirdetett jó hírt. Támadta a papok által kikényszerített áldozási és szertartás rendszert. 97:5.5 Míka elítélte az ajándékért bíráskodókat, a jutalomért tanítókat és a pénzért jövendölőket. Bátran hirdette a papok nélküli, Isten megértése szerinti életet. 97:5.6 Üzenetének lényege ez volt: „Égőáldozatokkal menjek-e Isten elébe? Kedvét leli-e az Úr ezernyi kosban vagy tízezernyi olaj-patakban? Elsőszülöttemet adjam-e vétkemért, méhem gyümölcsét lelkemnek bűnéért? Megjelentette nékem, ó ember, mi légyen a jó; és mit kíván az Úr tetőled, csak azt, hogy igazságot cselekedj, szeresd az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.” Ha nem lett volna a papok makacs ellenállása Míka és Abdiás lerombolta volna a héber imádási szertartás véres rendjét.

- Mohamed: 92:5.14 vallásalapító a Krisztus utáni hatodik században. Hitvallása az idegenek hiteiből „eredő társadalmi igények és a saját népe vallási életének következetlensége elleni tiltakozás volt.”

- mongolok: 79:1.9 a közép-ázsiai anditák leszármazottai. Az őseikhez hasonlóan tehetséges katonanépek voltak, és szintén az „egyetlen mennyei Isten” létét hirdették.

- Monmatia: 57:5.3 a napunk bolygói családjának, a naprendszernek a neve. 57:5.13 E rendszer az anyagát tekintve kettős eredetű. Nagyrészt a napunk anyagából keletkezett, de magához vonzotta az Angona csillagrendszer három szélső bolygóját is. 57:5.4 Az Angona csillagrendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtt közelítette meg a napunkat. 57:5.6 Ennek hatására „egyre több anyag szabadult ki a napból és vált önállóan keringő égitestté a közeli térben.” Az így 57:5.7 „különvált csillaganyagú hatalmas gázoszlopból jött létre később a naprendszer tizenkét bolygója.” 57:5.9 A kiszakított anyagív naptól távolabbi végéből az öt külső bolygó, a naphoz közelebbi részéből pedig az öt belső bolygó jött létre. A Szaturnusz és a Jupiter az ív középső, tömörebb és felfúvódott részéből alakult ki. 57:5.12 „A bolygók nem az anyacsillag egyenlítői síkjában keringenek, ami akkor lenne így, ha a csillag forgása folytán repültek volna ki.” A bolygók „az Angona miatti csillaganyag-kitörés hatására álltak be a mai keringési síkjukba, mely esemény síkja meglehetősen nagy szöget zárt be a nap egyenlítői síkjával.” 57:5.14 „A naprendszernek a napból eredő összes anyaga eredetileg azonos keringési iránnyal rendelkezett, és ha a három idegen égitest nem hatolt volna be a rendszerbe, akkor a naprendszer teljes anyagmennyisége megtartotta volna az azonos keringési irányát. Az Angona három alárendeltjének hatása azonban új és idegen forgási erőket vitt a kialakuló naprendszerbe, s ennek eredménye az ellentétes irányú mozgás megjelenése lett.” 57:6.5 A naprendszer ötödik bolygóját a távoli múltban a Jupiter vonzó ereje összeroppantotta és a jelen állapotú kisbolygó-halmazzá rendezte. 57:6.8 A naprendszerünk mai formáját már hárommilliárd évvel ezelőtt elérte. Ekkor vették a Nebadon fizikai nyilvántartásába, és kapta a Monmatia nevet.

- MONOTA: 42:2.19 a Paradicsom és így az Egyetemes Atya nem-szellemi energiarendszere.

- morontia: 0:5.12 az anyagi és a szellemi közötti szint. „Jelölhet személyes vagy személytelen valóságokat, élő és élettelen energiákat. A morontia láncfonala szellemi, vetülékfonala fizikai.” 42:10.5 Ötszázhetven létformája létezik.

- morontia alak (test): 30:4.15 A halhatatlan lélek és a visszatért Igazító új, közös élethordozó teste. 112:6.2 Személyiség-megnyilatkozásra alkalmas morontia minta. Azt a szerepet tölti be a helyi világegyetem világain, mint az anyagi test a szülőbolygón. 42:12.11 A morontia elme hozza létre (határozza meg) a személyes morontia alakot. Az ehhez szükséges, tagolatlan szerveződésű morontia anyagot a morontia erőtér-felügyelők biztosítják és a kísérő szeráf továbbítja. 43:8.2 A halandói felemelkedés edentiai időszakában, a morontia műveltség hetven felkészülési világán történő fokozatos áthaladás során a morontia test megmarad, de minden egyes alkalommal újra hangolják azt. 47:10.5 Bár a hét lakóvilág végig járása szükségessé teszi a ráhangolódási alvást és a feltámadási ébredést, az ezt követő alakváltások már nem járnak együtt öntudatvesztéssel, nem eredményeznek törést a személyes élmények folyamatosságában. 48:1.5 A nebadoni morontia léten való áthaladás során a morontia erőtér-felügyelők 570 ilyen testet adnak a felemelkedők számára, melyek mindegyike a fejlődési átalakulás egy-egy szakaszára jellemző. Az ilyen testi változásból 8 a csillagrendszerben, 71 a csillagvilágban, 491 pedig a Szalvington szféráin fog megtörténni.

112:6.3 A felsőbb szintekhez közeledve „a személyiségforma közvetlenül a személy belső természete szerint alakul.” 112:6.4 A felemelkedő halandó a morontia állapotban az orvontoni tökéletes-szellem mindenségrendi-elme képességének nebadoni módosított változatával ruháztatik fel.

- morontia anyag: 48:1.3 különleges energiaszerveződések. A mesterséges, rendelésre épített morontia szférákon százféle formában léteznek a fizikai anyag mellett. A Fizikai Főszabályozók és a morontia erőtér-felügyelők az anyag elsődleges egységeinek forgását módosítva hozzák létre ezeket az új energia-társulásokat.

- morontia elme: 110:2.6 „olyan fogalom, amely az egymástól alapvetően különböző anyagi és szellemi természetű, együttműködő elmék lényegét és összességét jelöli.” 111:2.8 A létét két elmekésztetés hordozza magában. A „teremtmény véges elméjében az Isten megismerésére és a Teremtő isteniségének elérésére irányuló ösztönzés, valamint a Teremtő végtelen elméjének az ember megismerésére és a teremtményi tapasztalás átélésére irányuló késztetése.” 42:12.11 A morontia elme létrehozza a morontia alakot a halandó túlélő számára. A morontia alak az uraló morontia elméhez egyedileg és megfelelően szabott. A morontia testek is csak annyiban hasonlítanak egymásra, mint az emberi hús-vér testek.

- morontia entitás: 113:6.1 Az emberi lélek, amely „a halandói elme és az isteni Igazító közös működésének eredménye”. Lásd még → „morontia lélek (jellemzők, tulajdonságok)”

- Morontia Erőtér-felügyelők: 48:2.1 a szellemi, a fizikai és a félanyagi energiák egyesítésével kapcsolatos tevékenységek felügyeletével foglalkoznak. Ők biztosítják a fejlődő morontia teremtmények számára az átmeneti környezetet. Csak a morontia fejlődésben segédkeznek. Ők a morontia erőtér energia ellátó csatornái és fenntartói. 48:2.2 A helyi világegyetemi Anyaszellem hozta létre őket. A formatervük azonos, de a természetük eltérő lehet. 48:2.3 A teremtésükre az első halandó túlélő lakóvilágon való megjelenésével kerül sor. Ezres csoportokban hozzák létre őket a következő felosztásban.

„48:2.4 1. Kör-szabályozók 400

48:2.5 2. Rendszer Összehangolók 200

48:2.6 3. Bolygó Felügyelők 100

48:2.7 4. Együttes Szabályozók 100

48:2.8 5. Kapcsolat-állandósítók 100

48:2.9 6. Választó-osztályozók 50

48:2.10 7. Iktató-segédek 50”

48:2.11 Csak a saját világegyetemükben szolgálnak a Világegyetemi Fiú és a Világegyetemi Szellem közös irányítása mellett. Egyébként öntevékeny csoport, amely a helyi csillagrendszerünk első lakóvilágainak mindegyikén tart fenn székhelyet. 48:2.12 Átmenetileg kaphatnak megbízást anyagfeletti jelenségekkel kapcsolatban az evolúciós világokon is.

- morontia élet tanodái: 48:5.6 a szervezésük három nagyobb csoportba történik.

a) A lakóvilágokon ezek a gondolkodás tanodái, az érzések tanhelyei és a cselekvés tanintézetei.

b) A csillagvilágon a fentiek kiegészülnek az erkölcstan tanodáival, az igazgatás tanhelyeivel és a közösségi alkalmazkodás tanintézeteivel.

c) A világegyetemi központon pedig megjelennek a bölcselet, az isteniség és a tiszta szellemiség tanodái.

- morontia értelem: 110:2.6 „a helyi világegyetemben egy akarat uralta kettős elmét jelent.”

- morontia étel: 47:4.6 a morontia testtel bíró felemelkedő lények fogyasztják a hét lakóvilágon. E táplálék – az ilyen jellegű vízzel együtt – az élő energiának az anyagi világokon nem ismert, teljesen hasznosuló, mellékterméket nem képező fajtája.

- morontia fejlődés: 101:5.13 bővíti a kinyilatkoztatott vallás igazságainak körét. Ebben fejlődve egyre több tudható meg „a legfelsőbb értékek, az isteni jóság, az egyetemes kapcsolatok, az örök valóságok és a végleges beteljesülések igazságáról.” 101:5.14 „A morontia fejlődésben az igazság bizonyossága egyre inkább felváltja a hit bizonyosságát.” 101:6.1 A morontia tapasztalás nagy mozgatója a szellemi tökéletesség elérésének lehetősége.

- morontia (~ felfogás): 103:6.7 megközelítésében a fizikai tudományok eredményei és a vallás szellemének működése közötti eltérés eltűnik. 103:7.10 „A morontia szinten a tudomány és a vallás követelményei a mota oktanával részlegesen bizonyíthatók.”

- Morontia fejlődő lények: 48:8.1 a felemelkedő halandók megnevezése a lakóvilágokról való kikerülés idején, de még a felsőbb-világegyetemi létpályán megvalósuló szellemállapot elérés előtt. 30:4.18 Átmenetileg a csillagrendszeri, a csillagvilági és a világegyetemi szférákon tartózkodnak a folyamatos értelmi, szellemi és személyiség-formai fejlődés érdekében. Szellem-önazonosságot „csak röviddel azelőtt kapnak, hogy a helyi világegyetemi központról elindulnak a felsőbb-világegyetem kisövezeteinek fogadóvilágaira.” Ez alakváltozással jár.

- morontia közösségi tevékenység: 47:6.3 nem épül sem személyes gyarapodásra, sem önző hódításra. A személyek közötti viszony a kölcsönös és megértő rokonszenvre épülő tiszteleten, az önzetlen szeretetből kiinduló kölcsönös szolgálaton, valamint azon őszinte késztetés kialakításán alapul, amely a legfelsőbb beteljesülés megismerésére irányul.

- morontia látásmód: 101:6.1 „maga után vonja a Hétszeres, a Legfelsőbb és még a Végleges örökké gyarapodó tudatosságát is.”

- morontia lélek (jellemzők, tulajdonságok): 111:0.1 „csak mindenségrendi látásmódon és szellemi felfedezésen keresztül ismerhető meg.”

- 111:3.7 Képes az Isten-tudatra jellemző igazság, szépség és jóság értékek magába fogadására.

- 111:3.7 Az elpusztíthatatlansága az igazság, szépség és jóság értékek magába fogadásának mértékétől függ.

- 117:3.7 A „saját szándékai szerint cselekvő társalkotója a saját halhatatlanná válásának.”Lásd még → „morontia entitás”

- morontia mota: 45:7.6 A morontia bölcsesség. 102:3.2 Az igazság felismerésére és az egység felfogására való bölcseletet meghaladó érzékenység. 48:6.27 Törekszik a jelentéstartalmak egységbe rendezésére és az értékek egyesítésére. 48:6.28 Több, mint felsőbbrendű emberi bölcselet. A jelentéstartalmakat és az értékeket a mindenségrendi távlat összefüggésében szemléli. 48:7.1 Az alsóbb síkjai közvetlenül az emberi bölcselet felsőbb szintjeihez csatlakoznak. „A kevésbé fejlett hallgatókat az első lakóvilágon szokásos rend szerint a párhuzamok módszerével oktatják; vagyis az egyik oszlopban bemutatják a mota jelentéstartalmak egyszerűbb fogalmait, a másik oszlopban pedig idézik a megfelelő halandói bölcselet alaptételeit. 45:7.7 Egy választó szavazata értékének minősítése attól függ, hogy milyen fejlődést tanúsít a morontia bölcsesség, a szellemi látásmód és a közösségiesülés terén.

- morontia sajátlényeg: 108:6.5 A kifejlődő, szellemi átalakulást őrző halhatatlan lélek valósága.

- morontia személyiségforma: Lásd → „morontia alak (test)”

- morontia személyiség közösségivé válásának lépcsői: 43:8.5-8.11

1. Boldog élet és hatékony munka megvalósítása tíz különböző morontia-társsal (a helyi világegyetemi anyaszellem gyermekei), akik másik tíz ilyen csoporttal százfős századokat alkotnak, melyek további, ezerfős testületekbe szerveződnek.

2. Boldog élet és hatékony munka tíz univitatiával, akik további tíz családdal együttműködve ezer univitatiából álló testületként alkotnak szövetséget.

3. Egyidejű igazodás a saját társainkhoz, és a házigazda univitatiához az önkéntes, szoros és hatékony együttműködés kialakítása érdekében.

4. A hasonló és nem hasonló lényekkel való közösségi együttműködés mellett, értelmi összhang megvalósítása a társcsoportokkal is.

5. A közösségi működés értelmi és tevékenységi szintje mellett bensőséges kapcsolatok kialakítása hasonló és nem hasonló lényekkel, egyre csökkenő ingerlékenység és sértődékenység mellett.

6. A világegyetemi látásmód fejlesztése az örökkévaló célokat felfedő azon jelentéstartalmak megragadása által, melyek a korábbi lépcsőfokok tevékenységeiben rejlenek. Készülés a paradicsomi felemelkedési létpályára.

7. A szellemi látásmód fejlesztése a csoportos szellemi társuláson és a morontia együttműködésen keresztül. Két erkölcsi teremtmény értelmi, közösségi és szellemi társulása olyan személyes potenciálokat bont ki, melyek megnégyszerezik a feladatok teljesítésének és a célok elérésének lehetőségeit.

43:8.12 „A hét nagyobb világ második csoportján két halandó lakik együtt minden tízes honos csoporttal, és így tovább, egészen a hét nagyobb szféra utolsó csoportjáig, amelyben tíz morontia lény lakik tíz univitatiával.”

- morontia szférák: 48:1.2 a „halandói felemelkedés átmeneti szakaszai a helyi világegyetemben. A helyi csillagrendszerekben csak a végleges rendű lények szféráját körülvevő hét világot nevezik lakóvilágoknak, viszont morontia világnak nevezzük mind az ötvenhat átmeneti tartózkodási helyet a csillagrendszerben, közéjük sorolva a csillagvilági és a világegyetemi központok körül található felsőbb szférákat is.”

- Morontia Társak: 25:7.1 a helyi világegyetemi Anyaszellem gyermekei, akik barátai és társai azoknak, akik a felemelkedő morontia létet élik. Nélkülözhetetlenek a felemelkedő lény fejlődéséhez, azonban nem helyettesítik a szeráfi őrangyalok munkáját. 25:7.3 Csak a helyi világegyetemekben szolgálnak. 47:3.12 Minden, ezer felemelkedőből álló csoporthoz egyet jelölnek közülük. 48:3.1 Korszakról korszakra százezres csoportokban teremtik őket, a Nebadonban több mint hetvenmilliárd van belőlük. 48:3.2 A melkizedekek képezik ki őket egy Szalvingtonhoz közeli bolygón. Ők irányítják a szakmai tevékenységeiket is, az Istenfiak általános felügyelete mellett. 48:3.3 A helyi világegyetemi közösségük tízezer telephelyet tart fenn – minden helyi csillagrendszer minden első világán. A kormányzatuk önállónak mondható. Hűségesek, bár egyesek közülük ritkán megtévedhetnek. 48:3.4 Két azonos rendű fajtájuk van. Az egyikük irányító, a másik egyetértő. Nem ivaros teremtmények. 48:3.5 A személyiségük eltérő. 48:3.17 Segítik a túlélő felemelkedők együttműködését a végleges rendű lényekkel. 48:3.6 A tevékenységeik alapján a következőképp osztályozhatók.

48:3.7 1. Zarándok-oltalmazók. Ők minden morontia és átmenetben segédkező lény munkájának összehangolói.

48:3.8 2. Zarándok-fogadók és Szabadtársítók. Ők fogadják az első lakóvilágon felébredőket, és igény szerint végig kísérik őket addig a napig, amíg első-szakaszú szellemként elhagyják a helyi világegyetemet. A társak kirendelése nem állandó jellegű.

48:3.10 3. Mennyei Látogatók Fogadói. Szívélyes fogadtatásban részesítik a hallgató-látogatók és más mennyei lények emberfeletti csoportjait, amint azok az átmeneti világokra látogatnak.

48:3.11 4. Összehangolók és Összekötő Igazgatók. Ők a társas viselkedés és a morontia fejlődés oktatói, a csoporttevékenységek irányítói. Feladatuk a morontia érintkezés megkönnyítése és a zavarok kialakulásának megelőzése.

48:3.12 5. Tolmácsok és Fordítók. Ők a teremtésrészek nyelvészei. Ismerik és beszélik az összes helyi világegyetemi nyelvet. Elsőként a Satania, másodikként pedig a Nebadon nyelvének elsajátításában segédkeznek.

48:3.14 6. Kirándulás és Visszatekintés Felügyelők. A hosszabb, csillagrendszeri utak célpontjaira irányuló kirándulások szervezői és vezetői.

48:3.15 7. Terület- és Épületfelügyelők. A hallgatók az ő segítségükkel alakíthatnak a lakóhelyükön.

- morontia templom: 55:1.3 a Fizikai Főszabályozókkal együttműködve épül. 55:1.5 Morontia anyagból készül. 55:1.1 Egy lakott világ központjában akkor hozzák létre, amikor a bolygó belépett a fény és élet korszakába. A bolygó Paradicsomi alászálló Fia itt jelenti be a Bolygóherceg Bolygó Fejedelemmé válását és teljesebb hatáskörrel való felruházását a bolygó ügyeit illetően. 55:1.2 A templom három részből áll. A középső a paradicsomi alászálló Fiú szentélye. Ettől jobbra a Bolygó Fejedelem széke, balra pedig a bolygóhoz tartozó végleges rendű lények megbízottjának széke található. 55:1.4 Az átlagos méretű templom háromszázezer főnek biztosít férőhelyet. Rendeltetései,

a) a Csillagrendszer Fejedelemmel és a Fenségesekkel való találkozási hely,

b) a szellemlények személyiség-jelenlétének látható módon történő kinyilatkoztatása,

c) a csendes mindenségrendi szemlélődés,

d) a mindenségrendi bölcselet tanodáinak záróvizsga helye,

e) a felsőbb társadalmi szolgálat és a kiváló teljesítmények elismerésének közösségi helye,

f) 55:1.5 az élő halandók „elragadtatás”-ának, vagyis a morontia létbe való átmenet megszemlélésének helye.

- morontia-világi szeráfok: 48:6.1 átmenetben segédkező angyalok, akik a szeráfi szolgálók hatodik rendjét képviselik. A halandó teremtmények átkelését segítik a húsvér testből a morontia lét kezdeti szakaszaiba. 48:6.3 Hét egységben szolgálnak a tanítványaik előmenetele érdekében.

a) 48:6.4 Szeráfi Örömhírhozók. 48:6.5 Segítik a szellemi felemelkedőket „az Edentiára, a Szalvingtonra, az Uverszára és a Havonába vezető lehetséges utak bölcs megválasztásában.” Ők tesznek javaslatot a jerusemi huszonnégy tanácsadónak az egyes felemelkedők számára legelőnyösebb pályára. 48:6.21 Ők a tökéletesség elérésének hirdetői a csillagrendszerben.

b) 48:6.22 Faji Közvetítők. Az eltérő faji nézőpontok összehangolását segítik a lakóvilágokon, de már a fejlettebb anyagi világokon is kapnak lehetőséget a működésre. Ők „az első menny szakértő társadalomkutatói és bölcs közösségi tanácsadói.”

c) 48:6.24 Elmetervezők. 48:6.25 A lakóvilágokon áthaladó morontia lények természetét és tapasztalási állapotát vizsgálják az előmenetelüket legjobban segítő csoportba való szervezésük érdekében. 48:6.24 Korábbról őrangyal tapasztalatokkal is rendelkeznek. Ők az első menny lélektankutatói.

d) 48:6.27 Morontia Tanácsosok. Feladatuk a túlélő halandók tanítása, irányítása és tanáccsal való ellátása. A szerteágazó életszintek tapasztalati egységét kutató és megjelenítő tanítók. 48:6.28 Sok legfelsőbb rendű tanító tanácsos szeráf kerül ki közülük.

e) 48:6.29 Műszakiak. Az új felemelkedők igazodását segítik az egyre magasabb szintű morontia környezethez. Egyben oktatást tartanak az átmeneti szférákon használatos energiákról és összekötőként is szolgálnak a morontia erőtér-felügyelők valamint a Fizikai Főszabályozók irányában. Tevékenykednek veszélyhelyzeti térutazókként is.

f) 48:6.30 Adatrögzítő-Tanítók. A szellemi és a fizikai határterület folyamatainak, az emberi és az angyali közötti viszonynak, valamint az alsóbb világegyetemi területek morontia folyamatainak művészi szintű rögzítői. 48:6.31 Továbbá minden ténykereső eszményi oktatói is, mivel alaposan ismerik a Satania 619 lakott világának történelmét.

g) 48:6.34 Segédkező tartalékosok. Az átmenetet segítő szeráfok minden rendjéből vannak a testületükben.

- mota (meghatározások): 103:6.7 „a morontia szint módszere.”

- 103:6.7 „a széttartó valóság-felfogásnak az anyagi személyiségek által el nem érhető felsőbb-bölcseleti összehangolása”.

- mota (tartalmi elemek jellemzők): 103:6.7 érzékeny a felsőbb-anyagi valóságra.

- 103:6.7 Anyagának tekinti az értelem által felismert tudást.

- 103:6.7 Lényegének tekinti a hit általi rálátást.

- 103:6.7 „részben a húsvér testbeli anyagi élet túlélésének élményén alapul.”

- 103:6.8 „az ember nem képes felfogni.”

- 103:6.13 E „látásmód hiányában a halandó ember nem képes észrevenni az anyagi világ jelenségeiben a jóságot, a szeretetet és az igazságot.”

- 103:7.12 A motával való hosszas tapasztalás képes arra, hogy a tudományos és a vallásos világegyetemi érzékelést úgy hangolja össze, „hogy az eredetekről, a rendeltetésekről, a kapcsolatokról, a valóságokról és a beteljesülésekről hasonló értelmezéseket adjanak.”

- mota személyiség: 45:7.8 olyan egyéniség, amely a Gondolatigazító szellemi felügyelete alatt egyesíti a kiteljesített halandói létezés tapasztalatát a sarjadzó morontia létpályával.

- Mo Ti: 94:6.11 kínai tanító, aki testvériséget hirdetett. Ezt nem erkölcstani kötelességnek mondta, hanem az Isten szeretetére alapozta. A tanításainak elterjedését Konfuciusz tanítványai meghiúsították.

- mozgás (jellemzők): 14:4.16 „a gravitáció kiegészítője, illetőleg kiegyenlítője.”

- 105:3.4 „állandósult állapota a paradicsomi kapcsolódáson keresztül határozódik meg.”

- módosított andonfiak: 66:2.7 ötven férfi és ötven nő Andon és Fonta leszármazottai közül, akik élet-sejtanyagot biztosítottak a Bolygóherceg testtel bíró törzskara tagjai számára. 66:4.14 Velük társulva segítették a munkájukat is, és az életfa gyümölcséből nyert anyagot fogyasztva nekik is meg volt a lehetőségük a testi halál elkerülésére, 66:4.15 mivel „az élethordozók az ő halandó testükbe is bevezették a csillagrendszeri körök pótlékát”. 67:3.5 A száz közül ötvenhat utasította vissza a Kaligasztia-féle lázadásban való részvételt.

- Mózes: 95:5.3 héber-egyiptomi származású. Sokoldalú és rátermett, politikai éleseszűséggel bíró vezető. 96:5.1 Egyszerre volt katonai vezető, társadalmi szervező és vallási tanító. 96:3.1 Mózes anyja az egyiptomi királyi családból származott, az apja pedig szemita összekötő tiszt volt a kormány és a beduin foglyok között. 96:4.2 E szülőket a Makiventa Melkizedek tanításain alapuló közös vallásos hit is összekötötte. Mindketten El Shaddaiban hittek, bár Mózes apósa El Elyon kéni imádója volt. Mózest El Shaddai hívőnek nevelték, de az apósa hatására El Elyon hívővé vált. 45:4.14 Mózes az ibolyaszín emberfajta egyik maradványának vezetője és felszabadítója, 92:5.11 a Melkizedek utáni kor kiemelkedő vallási tanítója, aki a héber vallás megalapítójaként egyistenhitet hirdetett. 45:4.14 Az Egyetemes Atya imádatát „Izráel Istenének” neve alatt tanította. 92:5.11 Mózes következetesen törekedett arra, hogy megszűntesse a népe körében a kísértettisztelet maradványait. Még halálbüntetést is előírt e tiszteletfajta követői számára. Mózes a bölcsessége és az éleslátása által egy egész népet vett rá az általa hirdetett haladó hit elfogadására. 96:5.2 Mivel az egyiptomi kivonulás idején a népe nem rendelkezett írott nyelvvel, így a Mózesre vonatkozó feljegyzéseket több mint ezer évvel a halála után, a fennmaradt hagyományok alapján készítették. 45:4.14 Mózes jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Mózes tanítása: 96:5.3 sok tekintetben épített az apósa segítségével összegyűjtött, Melkizedek időkből származó kéni hagyományokra. Ezekhez hozzátársította Egyiptom és Palesztina vallásának és erkölcseinek legjobb elemeit és szokásait, megalkotva ez által a héber szertartási imádásrendszert. 96:4.3 El Elyon eszméjét Mózes az ősi beduin Jahve istenség képébe igyekezett belefogalmazni. Jahvét más népek istenei fölött állónak mondta. A héberek a Sinai szent hegyének lábánál a Jahvében való hit okán táboroztak hosszú ideig. 96:4.4 Mózes a tízparancsolatot is Jahvénak, a Hóreb istenének nevében adta. 96:4.5 A Jahve kép megerősítését Mózes azáltal tudta elérni a nép körében, hogy a táborukban folytatott istenimádásuk harmadik hete alatt kitört a Hóreb-hegy vulkánja. Ily módon egy erős, félelmetes, mindenható isten képet tudott rögzíteni a követőiben. 96:4.6 Mózes Jahvét Izráel Úristenének mondta, aki a hébereket választotta népül. Mivel Mózes nemzetet épített, a tanításait nemzetivé tette. Ezért állította Jahvéről, hogy „féltékeny Isten”. Bár minden test Istenének is mondta, olyanként állította be, aki tiszteletben tartja a népével kötött szövetséget. 96:4.7 Mózes szerette volna, ha a követői Jahvét hűségesnek, gonoszságtól mentesnek, igaznak és a cselekedeteiben egyenesnek látják, de a korlátozott felfogású többség számára kénytelen volt úgy beszélni Istenről, mint aki befolyásolható, és az emberhez hasonlóan haragvó, sőt bosszúálló is tud lenni. 96:5.6 Mózes félt hirdetni Jahve irgalmát. Célra vezetőbbnek látta, ha a féktelenkedő nemzetségek félelemmel vegyes tisztelettel tekintenek az igazságosság Istenére. 96:5.4 Mózes az Istennek való engedelmesség fejében az Isten részéről megnyilvánuló Gondviselést tanította. 96:5.5 Mózes tiltotta a bűvtárgyakat, a bálványimádást, továbbá mindenféle képi ábrázolást is.

- munka: 69:2.1 kezdetleges formája az éhínségtől való rettegés elleni biztosítékként lassan alakult ki. 69:2.3 A fejletlen vadember nem végezte örömmel vagy önként. 69:2.5 Szükségessége az ember számára a legnagyobb áldás. Az ember abban különbözik az állattól, hogy képes megtervezett erőfeszítésre. 69:2.7 Velejárója az előrelátás, az önmegtartóztatás és a kitartó szorgalom. 69:3.2 „A női munka a gyermek megkülönböztető jelenlétéből alakult ki.” Így a nőnek minden nap voltak munkafeladatai. 69:3.3 „A férfi mindig is szégyellte a női munkát, a nő viszont sohasem vonakodott a férfi munkáját ellátni.”

- munka apostolai: 69:2.6 a magukról gondoskodók.

- munkamegosztás: 81:6.29 szakosodással jár. Polgárosodást elősegítő tényező. 69:2.3 A társulásból fakadó szerveződésből következik. A munka szakosodása a kisebb ellenállás irányába való haladást jelenti és időbeli, valamint anyagi megtakarítással jár együtt. 68:2.6 A „védtelen gyermek jelenléte meghatározta a férfi és a női tevékenységek szétválását”. 84:1.9 A munkamegosztás már a legkorábbi párkapcsolatok idején hozzájárult a kényelem és a boldogság növeléséhez. 84:3.7 A férfi harcolt és vadászott, míg a nő a családi vagyont gondozta és ellátta a gyermekeket. 84:3.6 Az első földművelők is a nők voltak. „Számos visszamaradt mai törzsnél a férfiak főzik a húst, a nők a növényeket, és amikor a fejletlen ausztrál törzsek úton vannak, a nők sohasem rontanak rá a vadra, a férfiak pedig nem hajolnak le azért, hogy gyökeret ássanak ki.” A nő volt a termő, 84.3.7 a termelő. A férfi rendszerint a könnyebbik utat választotta. 84:3.6 A pásztorkodó férfi a nyájat az élelem miatt tartotta, míg a nőnek növényi élelmet kellett gyűjtenie. 69:3.1 A kezdetleges társadalomban a munkamegosztást először a természeti, később pedig a társadalmi körülmények határozzák meg. A munkamegosztás szakosodásának korai szempontjai a következők.

69:3.2 1. A nemek szerinti tagolódás.

69:3.4 2. Az életkor és a betegség miatti változások.

69:3.5 3. A vallási alapú elkülönülés.

69:3.7 4. Urak és szolgák. (A legyőző és a legyőzött viszonya alapján.)

69:3.8 5. Az eltérő fizikai és elmebéli adottságokon alapuló elkülönülés. (Az emberek nem egyenlőként születnek. Közöttük eredendően meglévő különbségek vannak.)

 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani. 81:6.36 A túlzott mértékű szakosodás veszélyei az egyhangúság, a korlátoltság, valamint a gyanakvásra és a féltékenységre való hajlam.

- mutogatás: 90:3.7 ma illetlenségnek tekintik, egykor varázserővel bíró ártó cselekedetnek tartották, csakúgy, mint az embernek szegezett íj varázserejét.

- múlt: 111:4.12 „megváltoztathatatlan”.

- működési rend (meghatározás): 118:9.5 „a Teremtő-gondolat végleges kikristályosodása”.

- működési rend(szer) (jellemzők): 118:9.5 „mindig az azt létrehozó akarat-szándéknak megfelelően munkál.”

- 118:9.5 A „rendeltetése az eredetében keresendő, nem pedig a működésében.”

- 112:1.13 A lényegénél fogva tétlen.

- működési rend (világegyetemeké): 118:9.2 A felsőbb elmék által létrehozott működési rendek a saját alkotóerőik felszabadítása érdekében, melyek bizonyos mértékben korlátozzák az alárendelt értelmek cselekedeteit.

- műveltség: 71:7.1 a tartós állam alapja. 70:9.17 Az emberek eltérő műveltségi képességekkel rendelkeznek, 79:4.9 mivel a műveltségre való képesség élőlénytani – biológiai alapokon nyugszik. 50:6.4 A műveltség ugyanis elmeminőséget feltételez, mivel csak az elme magasabb szintre való kerülésével fejlődhet. A felsőbbrendű értelem nemes műveltségre törekszik. „Az alacsonyabb rendű elmék még a legmagasabb rendű műveltséget is eltaszítják maguktól, még akkor is, ha készen kapják.” 66:6.1 A műveltség elterjedésének üteme az emberek azon képességétől függ, hogy mennyire értik meg az új, fejlett eszméket. 68:2.2 Tehát a műveltség fejlődésének üteme függ az ember értelmi színvonalától. 68:5.1 Az ember életszükségletekhez való igazodásának összessége a társadalom műveltségi színvonalát mutatja. 81:6.40 A műveltség olyan társadalmi működési rend, melynek fejlesztését „mindig a társadalmi evolúció történetét tökéletesen ismerőknek kell ellenőrizniük.” 81:2.1 A műveltség akkor növekszik, ha a polgárosodás eszközei is fejlődnek, 81:6.6 azonban sohasem fejlődhet a nincstelenség viszonyai között. 81:3.7 A műveltség terjedését nagyban segítették az utazó kereskedők és a vándorló felfedezők, melyhez hozzájárultak a vallások által ösztönzött katonai hódítások, a gyarmatosítás és a hitterjesztői vállalkozások is. 81:5.1 „Az evolúció a műveltség hiányában is haladhat előre, de a művelt és polgárosodott társadalom nem virágzik ki a megelőző faji fejlődés kellő háttere nélkül.” 81:6.4 „A délnyugat-ázsiai felsőbbrendű műveltség evolúciójának meghatározó tényezője a faj és az éghajlat volt.” 79:8.9 A műveltség állandóságát és tartósságát Kínában a család kiemelkedő szerepe és az elődök tisztelete biztosította. 81:6.9 A nyomtatás feltalálása és elterjedése rendkívül nagy mértékben gyorsította a tudomány és a műveltség fejlődését. 81:6.13 Az igazi műveltséghez feltétlenül szükséges a bölcsesség, mely tapasztalás és értelem révén biztosítható. 81:6.18 A műveltség általánossá válásához egységes nyelvre is szükség van. „Az egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” 81:6.23 A műveltség átadásának alapintézménye mindig az otthon lesz, melyet követ a játék és a társadalmi élet, végül pedig az iskola. A XX. századi műveltség fejlődését legnagyobb mértékben befolyásoló tényező az utazás világméretűvé válása és a tájékoztatás módszereinek páratlan fejlődése.

- műveltségek keveredése: 80:9.12 A Kr. előtti 3.000 időszaka Európában 80:9.13 az új kőkor és a beköszöntő bronzkor átfedése volt. „Skandináviában ez az anyaimádat jellemezte bronzkort jelentette. Franciaország déli részén és Spanyolországban pedig a napimádat jellemezte újkőkort jelentette.

- műveltség nyugati központjai: 80:7.5 az első Mezopotámiában volt, a második Egyiptomban, a harmadik pedig Görögörszágban és az égei-tengeri szigetek térségében.

- művelt társadalom: 81:5.3 a tagjai arra törekszenek, hogy a világukat jobb hellyé tegyék. Olyanná, „amelyben az ő gyermekeik és a gyermekeik gyermekei is élhetnek és fejlődhetnek az eljövendő korokban.” E cél megvalósulásához mindenképp fegyelem és munkálkodás szükséges.

- művészet: 101:9.4 „csak akkor vallási, ha magas szellemi késztetésből nyert cél hatja át.” 48:7.23 A művészet legfőbb küldetése az, hogy ábrándjai révén egy felsőbb világegyetemi valóságot vetítsen előre, hogy az idő érzelmeit az örökkévalóság gondolataivá kristályosítsa.

 

„N”

- Nabodad: 95:1.6 sálemi hitterjesztő, aki Mezopotámia Kish tanhelyének vezetőjeként támadást indított az Istár hiten alapuló templomi bujálkodás általános szokása ellen. Kudarcot vallott, melynek következtében a szellemi és bölcseleti tanításai is vereséget szenvedtek.

- nagylelkűség: 3:5.13 „az önzetlenség szelleme”. „Elhagyható sajátélet hiányában az ember nem lenne képes az isteni élet lendületes választására.” „Az ember sohasem számolhatna megmentő igazságossággal, ha nem létezne magvábanvaló rossz, mely kiemeli és megkülönbözteti a jót azzal, hogy éles ellentétet képez vele.”

- nagyszerűség: 28:6.21 az isteniség kifejezője. 28:6.20 A fokmérője pedig a szükséget szenvedők és az arra érdemes emberek jóléte érdekében végzett önzetlen munka. Vannak erkölcsi alkotóelemei és vannak titkai. Erkölcsi alkotóelemei a bizalom komolyságának felismerése és a szolgálat szentségének elismerése. 28:6.22 Ismérveit a jóságtartalom határozza meg. Csak az lehet naggyá, aki jóvá válik.

- Nagyszerűség Titka és a Jóság Lelke: 28:6.21 harmadfajú szekonáfok. Mivel a nagyszerűség és a jóság nem választható szét, ezért e két angyali közösség tükrözőműködés tevékenysége kölcsönösen függ egymástól, egyik sem működhet a másik nélkül. A nagyszerűségről és a jóságról készített tükrözőműködési értékelések elválaszthatatlanok. E szekonáfok mindig kettős, egymástól függő jelentést adnak arról a lényről, akire éppen összpontosítanak.

- nagyövezet: 15:2.7 száz kisövezet alkotja, mely közelítőleg százmilliárd lakható bolygót foglal magába, 15:13.1 és tízezer helyi világegyetemből áll. Épített központi világát három Nappalok Tökéletessége irányítja. 15:2.12 A világegyetemi-kormányzat nagyövezeteinek száma hetven.

- Nagytekintélyűek: 22:3.1 „a Méltóságra emelkedett Háromságot-elért Fiak második csoportja mind Igazítóval eggyé kapcsolódott, halandó-eredetű lényből áll. Ezek olyan tökéletessé lett halandók, akik felsőbb rendű igazgatási képességekkel rendelkeznek és tanúbizonyságát adták kivételes irányítási tehetségüknek végig a felemelkedői létpályájuk során.” 22:3.3 Intézőként való működésüknek nincsenek korlátaik a hét felsőbb-világegyetemben.

- nagy világegyetem: 0:0.6 a hét fejlődő felsőbb-világegyetem és a központi, isteni világegyetem együtt, 12:1.13 ez „a jelenlegi szervezett és lakott teremtésrész”, 15:2.9 amely „megközelítőleg hétbillió lakható bolygóból áll, valamint az épített szférákból és egymilliárd lakott Havona-szférából áll.”

- nagy világegyetem igazgatási szerveződése: 41:0.2 központi világegyetemi, felsőbb világegyetemi és helyi világegyetemi kormányzatokra tagozódik.

- Nahor (1): 93:5.4 Ábrahám fiútestvére. Rávette az apjukat és a családot arra, hogy Sálembe menet Haranban időzzenek. 93:9.4 Ábrahám Nahor családjából hozatott feleséget a fia, Izsák számára.

- Nahor (2) : 123:6.8 A rabbik jeruzsálemi főtanodájának egyik tanára. Jézusról Zakariástól hallott. Személyesen kereste fel a 8 éves Jézust és szüleit. Miután megismerte őket, szerette volna magával vinni a gyermeket nevelés és képzés céljából Jeruzsálembe. Ebbe Jézus nem egyezett bele.

- Nambia: 36.1.2 a Nebadon helyi világegyetem elsőszülött Élethordozója, aki tagja az isteni Fiak e családja nebadoni testületét irányító vezetőségnek.

- nap: 15:6.8 a tér csillagainak elnevezése, melyeknek különböző létformáik vannak. A tér csillagainak közel ezer, különféle állapotú életszakasza van. Energiatárak, melyek az energiaáramlás helyi gyorsítóiul szolgálnak. Léteznek hőkibocsátás nélküli világító napok is. 15:6.10 „Az Orvonton felsőbb-világegyetemet több mint tízbillió izzó nap világítja meg és melegíti.”

- Nap (a központi égitestünk): 57:1.1 anyaga az Andronover csillagködből származik. 57:4.8 Hat milliárd évvel ezelőtt keletkezett az Andronover második csillagcsaládja utolsó sorozatának 56. csillagaként. 57:5.2 Fiatalabb korában változócsillag volt, amit a tizenegy és fél éves napfolttevékenységi időszaka is jelez. 41:3.1 Van egy olyan feladata is, hogy más napokkal és a tér sötét óriásaival együtt állomásként szolgál az erőtérközpontok és a fizikai szabályozók számára, hogy az anyagi teremtésrészek energiaköreit hatékonyan irányíthassák és összpontosíthassák. 41:7.2 A közepében levő hőmérséklet 19.400.000 fok körül van. 41:5.6 Az energiája fényként vagy más formában egyenesen halad a téren keresztül. 41:5.7 A hullámokban való terjedés észlelése más ráhatás eredményeként áll elő. Központi égitestünk felszínét kilencezerhatszáz kilométer vastagságban kalcium réteg borítja. 41:6.7 Bár a színképében sok vasvonal található, ez nem a főeleme. A jelenséget a napfelszín 3.300 foknál kicsit kevesebb hőmérséklete okozza, mely kedvező a vas színképének megjelenéséhez. 66:5.20 A „napfény gyógyító és betegségeket legyőző sajátságokkal bír.”

- napenergia forrásai: 41:7.3 fontosságuk sorrendjében a következők

„41:7.4 1. Az atomok és később az elektronok megsemmisülése.

41:7.5 2. Az elemek átalakulása, beleértve az így felszabadult energiák radioaktív csoportját is.

41:7.6 3. Bizonyos térenergiák felhalmozódása és átadódása.

41:7.7 4. Téranyagok és meteorok, melyek szüntelenül az izzó napokba zuhannak.

41:7.8 5. A nap összehúzódása; a nap hűlése és az ezt követő összehúzódása néha több energiát és hőt eredményez, mint a téranyag által termelt hőmennyiség.

41:7.9 6. Magas hőmérsékleten a gravitációs hatás bizonyos keringő erőteret sugárzó energiává alakít.

41:7.10 7. Újból befogott fény és egyéb anyag, melyeket a nap magába visszahúzott, miután azok kiléptek belőle, valamint ide tartoznak az ezekkel együtt befogott, a napon kívülről származó egyéb energiák is.”

- napfolt: 58:2.7 valójában napforgatagok, amelyek a központi égitestünk „egyenlítője felett és alatt ellentétes irányban örvénylenek”. 58:2.8 E napvihar központok hatalmas mágnesekként működnek, amely által befolyásolják a fényrezgésszámot. A napunk egyenlítőjénél keletkező folt-forgatagok a többinél erősebb hatásúak szoktak lenni.

- napimádat: 80:9.13 Franciaország déli részén és Spanyolországban az újkőkorra volt jellemző. Az ott élő fehér fajták kör alaprajzú, fedetlen naptemplomokat építettek. Szívesen állítottak nagy sziklákat a nap tiszteletére. A napimádat a mezőgazdaság fontosságát is jelzi Dél-Európában.

- „napkeleti” bölcsek: 122:8.6 A mezopotámiai Urból való (122:10.1 káld) papok, akik egy vallási tanító álma alapján keresték a csecsemőként megszülető „élet fényét” a zsidók között. A Jeruzsálemben kutakodó papokat Zakariás irányította Betlehembe, akik a három hetes Jézus anyjánál hagyták az általuk hozott ajándékokat.

- Nappalok Elődei: 55:4.13 A Hétszeres Isten második szakaszának is tekinthetők. 18:3.2-3.5 Huszonegyen vannak, akik hármas csoportokban igazgatják a hét felsőbb-világegyetemet. Alapvetően egyformák, és a Háromság együttes jellemét, egyesített természetét mutatják. Egységes irányítási gyakorlatot biztosítanak az egyébként különböző hét felsőbb-világegyetem számára. 28:4.1 A „lakott világok és a Paradicsom – ember és Isten – között feleúton való elhelyezkedésük folytán képesek minden pillanatban mindkét irányba figyelni, mindkét irányban hallgatni és mindkét irányban megismerni.” 28:4.10 Csak hárman együtt képesek tévedhetetlen bizonyossággal kiszámítani az Atya akaratát a helyi világegyetemi igazgatási kérdésekben. Képesek az Istenek egyikének akaratát a másik kettő akaratának ismeretéből levezetni. 18:3.4 „Velük kezdődnek a világegyetemek mindenségének személyiségi nyilvántartásai, innen van a nevük is – Nappalok Elődei.” 18:3.7 Egyedül „ők kaptak felsőbb hatalmat arra, hogy a saját akarattal rendelkező teremtmények esetében az örök megsemmisítésre vonatkozó döntést meghozzák.” 55:4.13 A fény és élet harmadik bolygói korában járó szférák lakói új módon kezdik tisztelni őket. 107:2.8 7. Azok az Igazítók, akik a megtestesült paradicsomi Isten Fiakkal szolgáltak, a szolgálatuk helye szerinti felsőbb-világegyetembeli Nappalok Elődeinek javaslatára személyesültek meg és váltak Megszemélyesült Igazítókká.

- Nappalok Elődei (meghatározás): 23:2.15 „azon háromsági eredetű személyiségek, akik a hét felsőbb-világegyetem végzetét vigyázzák”.

- 116:4.6 A Háromság igazságos ítélkezésének megszemélyesülései az időben és a térben.

- Nappalok Elődei (jellemzők): 116:4.6 Közreműködnek a Legfelsőbb Lény mindenható hatalmának életre keltésében.

- 116:4.6 „hétszeres gócpontként szolgálnak a háromsági fennhatóság evolúciójához az idő és a tér mezőiben.”

- Nappalok Hűséges Követői: 15:2.4 a paradicsomi Háromság nagykövetei minden egyes csillagvilágon.18:7.1-7.2 Hetvenmillióan vannak, akik paradicsomi tanácsadóként működnek az egyes helyi világegyetemek száz csillagvilágának urai mellett. „A megbízatásuk tárgyát képező csillagvilág jóléte iránt a legteljesebb mértékig elhivatottak és istenien állhatatosak is ebben, s innen ered az elnevezésük – Nappalok Hűséges Követői.” „Az ő paradicsomi tartalékos testületük a Világegyetemközi Erkölcstan és Önkormányzat Tanácsadó Bizottsága.”

- Nappalok Örökkévalói: 15:10.19 a felsőbb-világegyetemi központban tartózkodó vezetők. 18:2.1 Ők irányítják a Havona minden egyes világát, ezért egymilliárd van belőlük. Váltások és újbóli kinevezések nélkül működnek a saját egyedi és eredeti berendezkedésű teremtésrészük felett, miközben egymással is kapcsolatot tartanak.

- Nappalok Szövetségei: 15:2.5 a paradicsomi Háromság képviselői a helyi világegyetemekben. 18:6.1-6.3 Hétszázezren vannak, „kizárólag tanácsosként és tanácsadóként tevékenykednek.” Minden egyes megszervezett és lakott helyi világegyetemhez kijelölnek egy ilyen paradicsomi tanácsost. „E háromsági megfigyelők sajátosan hangolják össze a világegyetemi kormányzás minden ágának igazgatási tevékenységeit, beleértve a helyi világegyetemi területeken folyóktól az övezeti kormányzati területeken folyókon keresztül egészen a felsőbb-világegyetemi területeken folyó tevékenységekig, s innen ered a nevük is – Nappalok Szövetségei.” „A Nappalok Szövetségeinek tartalékos alakulata a Paradicsomon mint a Világegyetemi Legfelsőbb Egyeztetőtanács működik.”

- Nappalok Tökéletességei: 18:4.1 Kétszáztíz van belőlük „és ők irányítják az egyes felsőbb-világegyetemek tíz nagyövezetének kormányait.” Háromságiak és a Nappalok Elődeinek helyettesei. Minden egyes nagyövezeti központot három Nappalok Tökéletessége irányít. 18:4.3 „különösen tökéletesek az igazgatási kérdések aprólékos gonddal való intézésében, s innen ered a nevük is – Nappalok Tökéletességei.”

- Nappalok Utódai: 15:2.6 Legfelsőbb Háromsági Személyiségek, akik közül három a kisövezeti kormányzást – száz helyi világegyetem egymilliárd lakható bolygójának felsőbb-világegyetemi szintű kormányzati ügyeit végzi. 18:5.1 Huszonegyezren vannak, és a felsőbb-világegyetemi legfőbb igazgatók közül a legfiatalabbak, „hármas csoportokban irányítják a kisövezetek ügyeit.”

- narancsszín emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája. 64:6.10 Különös késztetést éreztek az építésre. 64:6.11 Ők vándoroltak először Afrika irányába. A később odaérkező zöld emberfajta pusztította ki őket. 64:6.9 E két embercsoport vezetői között egyaránt voltak óriásnövésűek. A vezetők testmagassága több mint két és fél méter volt. 64:6.13 E nép szétszórt embercsoportjait a később odaérkező indigó ember olvasztotta magába. Önálló emberfajtaként kb. 100.000 éve szűnt meg létezni. 64:6.12 A legnagyobb szellemi vezetőjük Porshunta volt kb. háromszázezer évvel ezelőtt.

- Nának (Nának guru): 92:5.15 a Krisztus utáni tizenötödik század kiemelkedő tanítója, aki a követőivel a szikhizmusban foglalta magasabb egységbe az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus összevegyült tanításait, létrehozva így Ázsia egyik leghaladóbb vallását.

- nászajándék: 82:3.10 eredete abból a szokásból következett, hogy egyes törzsek megengedték a vezető csoport tagjainak, hogy a férj számára való átadás előtt nemi kapcsolatot létesítsenek a menyasszonnyal. E férfiak ilyenkor valamilyen ajándékot is adtak a lánynak.

- Názáret: 123:5.12 „a héber nemzet huszonnégy papi központjának egyike”. 123:5.7 A népességét tekintve jórészt nem zsidó település. Útkereszteződésben helyezkedett el, így az átutazó csoportok pihenőhelye is volt. Egyben a hagyományos zsidó vallási törvény szabadelvű értelmezőinek központja. 123:5.10 Továbbá otthont adott a szabadelvű héber gondolkodásnak és haladó műveltségnek is.

- Názáret („Jöhet valami jó Názáretből?” szólás eredete): A nem zsidókkal való kapcsolat szabad, sokszor megengedő názáreti eredetű értelmezésének ismeretében alakult ki a hagyományokat szigorúan követő nem názáreti zsidók között.

- názáreti Jézus: 128:1.1 Az isteni és az emberi természet hatékonnyá szervezett egysége.

- neandervölgyi emberfajta: 64:3.5 a badonita törzsek kevert leszármazottai, akik 850.000 évvel ezelőtt jelentek meg. 64:4.1 Kiváló harcosok, s közel félmillió évig uralták a világot. 64:4.2 A mai Franciaország területén élt törzsek 800.000 évvel ezelőtt elsőként vezették be „azt a gyakorlatot, hogy először a legsikeresebb vadászok választhattak párt maguknak.” 64:4.12 E nép fokozatos, lassú műveltségi visszafejlődésen ment keresztül. Babonásak voltak, vallással nem rendelkeztek. Féltek a ködtől. Az ismeretlen fizikai erők megnyerése érdekében emberáldozatot vezettek be. 64:4.13 De féltek a sötétségtől is, az új „holdról úgy tartották, hogy csakis akkor tér vissza, ha a törzsbeli társaikat feláldozzák.” 64:7.10 (79:5.1) Az Európába vándorolt kék emberfajta fejlettebb törzseit magukba olvasztották, ami látványos faji fejlődést eredményezett náluk. 79:5.2 A fajtájuk egész Eurázsiában elterjedt. A leromlott állati csoportjaik – melyek nem érték el az emberi szintet – leginkább Eurázsia keleti peremvidékén éltek. Déli irányba az ötödik eljegesedés szorította őket.

- Nebadon: 12:1.12 a mi helyi világegyetemünk, amely az Orvonton hetedik felsőbb világegyetem egyik, viszonylag újabb teremtésrésze. 57:3.9 Az Orvonton uverszai kormánya 300 milliárd évvel ezelőtt jegyezte be, mint újonnan létrejött világegyetemet. 57:3.10 A legidősebb lakott bolygóin az életet közel 200 milliárd évvel ezelőtt telepítették meg. 41:0.4 Helyi világegyetemünk „jelenleg egy folyamatosan állandósuló pályán halad az Orvonton ama kisövezetének Nyilas-központja körül, melyhez a helyi teremtésrészünk tartozik.” 15:14.6 A száma az Ensza kisövezetben a nyolcvannégyes. 32:2.9 Az 1934-ben közölt adat szerint 3.840.101 lakott bolygója van, 37:10.1 de ezek száma majdan tízmillióra fog emelkedni. Helyi világegyetemünk épített szféráinak száma 647.591.

- Nebadon alaptörvényei: 49:1.3 a Szalvington isteni előírásai. 39.3.3 Az a rendeltetésük, hogy „a lehető legnagyobb mértékben tegyék lehetővé az egész csillagvilág szervezését úgy, hogy az összhangban legyen a személyes teremtmények erkölcsi szabad akarata tiszteletben tartására hivatott, rögzített irányelvvel.”

- Nebadon főigazgatója: 93:10.2 a szalvingtoni Gábriel.

- nebadoni év: 33:6.7 „egyenlő száz nappal világegyetemi szabványidőben mérve, ami nagyjából öt évet tesz ki urantiai időben.” Az Uversza-körön való világegyetemi haladás idejéből származtatják. 33:6.8 „Minden egyes csillagvilág a nebadoni időt használja hivatalos célokra, azonban a csillagrendszerek és az egyes bolygók megtartják a saját időszámításukat.”

- nebadoni Mihály: 119:0.7 A Nebadon helyi világegyetem Teremtő Fiúja, az Örökkévaló Fiú „611.121. adománya a tér és idő világegyetemei számára”. Értsd → „Krisztus Mihály”, Lásd még → „Jézus” → „Jézus (jellemzők)”

- nebadoni szabványnap: 33:6.7 „urantiai időben mérve megegyezik tizennyolc nap hat óra két és fél perccel.” 33:6.8 „Minden egyes csillagvilág a nebadoni időt használja hivatalos célokra, azonban a csillagrendszerek és az egyes bolygók megtartják a saját időszámításukat.”

- Nebadonnal szomszédos helyi világegyetemek: 32:2.12 Avalon, Henszelon, Szanszelon, Portalon, Wolvering, Fanoving, Alvoring.

- negyedik bolygói megítéltetési időszak: 51:7.1 egy ítélkezői küldetésben érkező Avonal Fiú nyitja meg, aki a rendjének első képviselője a bolygón. Ha elfogadják, egy korszaknyi időt marad. Ez virágzó korszak, mivel a világot a láthatatlan Bolygóherceg, valamint a látható Anyagi Fiú és az Ítélkező Fiú közösen irányítja.

- negyedik kör fogadóvilága: 26:5.1 arról nevezetes, hogy a Paradicsomból érkezett zarándokok és az idő első zarándokai a távoli múltban itt találkoztak először egymással.

- nemek egyenlősége: lásd még „nemek viszonya”. 84:5.1 „Önmaga átörökítésében a nő a férfival egyenrangú”. 84:5.14 A nemek saját területei részben fedhetik egymást. „A férfiak és a nők kizárólag társadalmilag versenghetnek azonos feltételek mellett.” 49:4.4 A férfi és a nő az elme-felruházottságát és a szellemi helyzetét tekintve szintén egyenrangú. A nemek egyenlősége a fejlettebb világok jellemvonása. Amely bolygón nem ez a helyzet, az embertelenség szintjén van.

- nemek viszonya: 84:6.5 a világegyetemi teremtmények számos rendje a személyiség kettős megnyilatkozásával bír. A férfiak és a nők között természetbeli, viszonyulási, nézőponti és gondolkodásbeli különbségek vannak, melyek az egyéneknek és a közösségeknek is az előnyére válnak. 84:6.3 „Gyakorlati szempontból a férfi és a nő egyazon faj két, szoros és bensőséges közösségben élő, különböző változata. Nézőpontjaik és az életmegnyilvánulásaik teljes köre lényegesen eltérő”. Képtelenek egymás teljes és valódi megértésére. „A nemek közötti teljes megértés nem kivitelezhető.” 84:5.3 A nemek egyenlősége a polgárosodott társadalom szép és hasznos eszméje, azonban a természetben nincs ilyen. 84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanságot, a szülés gyötrelmeiben egyedül a nőt részesíti. 84:5.11 A nők jogai nem azonosak a férfiak jogaival. 84:5.12 „Mindegyik nemnek meg van a maga külön élettere, melyhez hozzátartoznak az e téren belüli jogok is.” 84:5.11 „A nő nem nyerhet többet a férfi jogai által, mint amennyire a férfi hasznát veheti a nő jogainak.” 84:5.13 A nemek viselkedése közötti szakadékot a polgárosodás sem képes megszüntetni. 84:5.13 Az anyai ragaszkodás sohasem fogja megengedni a nőnek, hogy a folyamatos munkában a férfi vetélytársa legyen. Azonban a maga területén mindkét nem egyeduralkodó. A nő és a férfi között vannak különbségek a biológiai adottságok és az elmebéli beállítottság terén. Ezért „Mindegyik nem mindörökre egyeduralkodó marad a maga területén, azokon a területeken, melyeket az élőlénytani különbözőség és az elmebéli eltérés határoz meg.”

- nemesség: 70:6.3 a nemzetségen belüli eszméje a „névbirtoklás” erkölcsein alapult. 70:6.5 Kezdeti, elfogadott csoportjuk a korai királyok segédeiből jött létre.

- nemgépies-tanítható elmefajta: 65:0.6 azon élőlények válaszadó rendszerei, melyek képesek a tapasztalatokból tanulni. 65:7.6 A tapasztalatokból való tanulás képességének kialakulása a szellem-segédek működését jelzi, melyek úgy működnek a kezdetleges, láthatatlan lételvi lények legalacsonyabb rendű elméiben, mint az emberi lények legfelsőbb rendű fajtáiban. Ezek a forrásai és mintái a gyors válaszjelenségeknek, melyeket az elme az anyagi környezet hatásaira mutat. E befolyásoló hatásoknak sokáig kell kifejteniük a segédkezési tevékenységüket ahhoz, hogy az állati elme elérhesse a szellemi felfogóképesség emberi szintjeit.

- nemi élet: 82:1.4 1. a polgárosodott társadalom a fejlődésével összefüggésben egyre nagyobb mértékben követelte meg, hogy a nemi élet hasznos keretek között, az erkölcsöknek megfelelően történjen. 83:5.2 A nemi élet és a házasság korai szabályozása kedvezett a törzs túlélésének, mivel nagyszámú gyermek születését biztosította. 82:1.5 2. Az andita csoportok körében a nemiség egyszerre vált a testi és az érzelmi sajátosságok legmagasabb és legalacsonyabb rendű kifejezőjévé.

- nemi kufár (prostituált): 82:4.5 az első csoportjaik azokban az időkben jöttek létre, amikor a szűzlány az apa vagyonának részeként kereskedelmi tőkének számított. A nemi kufárok azon lányok közül kerültek ki, akik megbuktak a szüzességi próbák során.

- nemi kufárkodás: 89:7.4 az eredete arra vezethető vissza, hogy amikor az emberáldozáshoz áldozatot kereső fejvadászok nővel találkoztak, az megválthatta az életét, ha nőként a rendelkezésükre állt. Később az istenek számára áldozatként szánt hajadon dönthetett úgy, hogy a testét egész életére a templom szent nemi szolgálatába állítja. Ezzel a saját megváltási pénzét is megkereshette. 89:7.5 Az így keresett pénzt szentnek, az isteneknek bemutatandó becses ajándéknak tartották. Később magas rangú nők is végeztek ilyen szolgálatot, és az így keresett pénzt szent szolgálatra és a köz javát szolgáló munkákra fordították. Templomi nemi szolgálat révén hozományt is lehetett gyűjteni, és házasuláskor sok férfi előnyben részesítette az ilyen nőket. 89:8.1 A templomi nemi bujálkodás lecsengő szertartása volt a leánygyermekek hamis feláldozása. Ez szertartásos véreztetés volt, amit élethosszig tartó szüzességre való felajánlás követett.

- nemi problémák: 82:1.10 a titkolózás, az őszintétlenség és a képmutatás elfedheti, de megoldást nem nyújt és az erkölcstan szintjét sem emeli. 82:3.2 Mivel az egyén mindig lázadt a társadalom által rákényszerített nemi rendszabályok ellen, ezért feszültség keletkezik abból, hogy bár az önfenntartás egyéni, de az a csoporton keresztül biztosítható, míg az átörökítés közösségi ügy, de csak az egyéni késztetésen keresztül biztosított.

- nemi szabadság: 82:2.2 a korai emberfajták körében általánosan létezett, éppen ezért nem volt igény a nemi kufárkodásra (prostitúcióra).

- nemi vágy: 82:1.1 ösztön. Hatékonyan működő késztetés, természetes vonzalom, amely összehozza a férfit és a nőt a faj szaporítása céljából. 82:1.9 Mivel meghatározó hajlammá vált, ezért a polgárosodott társadalom részéről szabályozást igényelt. 83:0.3 A nemi vágy polgárosodás felé mozdító erő, mivel önkéntelenül is gondolkodásra kényszeríti az embert és rávezeti a szeretet útjára. Bár a nemi kapcsolat önös kielégülést nyújt, önmegtagadást és önzetlen kötelezettségeket von maga után. 82:1.2 Az ősi népek magától értetődőnek vették a nemi vágyat. A vágy és annak kielégítése mentes volt a képzeletbeli megszépítéstől. A nemi szenvedély akkor kezdett elterjedni, amikor az evolúciós ember keveredett a képzettársító képzelőerővel bíró, a szépséget pártoló nodfiakkal és ádámfiakkal. Azonban az evolúciós népek esetében a fejlettebb nemi öntudat és az erősebb párzási vágyak – az andita örökség korlátozott befogadása miatt – nem biztosítottak elégséges önuralmat az állati szenvedélyek felett. 82:1.9 Mivel a nemi vágy az emberek esetében nem időszakos, mint az állatoknál, ezért olyan szabályozásra van szükség, amellyel a társadalom önmérsékletre képes bírni az egyént. 82:2.1 Az elemi ösztönök és a fejlődő erkölcstan folyamatosan ellentétbe kerül egymással a társadalomban.

- nemlégzők világai: 49:3.1 léteznek természetes fejlődésű értelmes lények kevés levegőjű vagy levegőtlen világokon is. Az orvontoni világok 7 %-a és a nebadoni világok alig 3 %-a tartozik ide, míg a Sataniában csupán 9 ilyen világ van. 49:3.3 A légkörhiányos világokon élő értelmes lények a meteorok ellen elektromos felfogó és eltérítő készülékekkel védekeznek, de ki vannak téve viharos villamos energiahatásoknak is, melyek elől védőszigeteléssel ellátott építményekbe húzódnak. 49:3.4 E lények nem esznek ételt és nem isznak vizet. A hőszabályozásuk, az anyagcseréjük és az idegrendszeri válaszaik a miénktől eltérő, amint az élettevékenységeik is. 49:3.5 E lények a Szellemmel való eggyé kapcsolódásra pályázhatnak, azonban elmében és jellemben nem különböznek más világok halandóitól. Az ilyen világok állatfajai szintén alapvető eltéréseket mutatnak.

- NEM OSZTÁLYOZOTT ÉS NEM KINYILATKOZTATOTT RENDEK: 30:1.113 ők szellementitások, szellemjelenlétek, személyes szellemek, elő-személyes szellemek, személyes-feletti szellemek, szellemlényegű lételvi lények és szellemszemélyiségek. De léteznek elme energiai és fizikai energiai személyiségek is. 30:1.104 A jelen világegyetemi korszakban a következő rendjeik említhetők, bár lényegesen többen vannak,

30:1.105 „A Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója.

30:1.106 A Végleges Korlátozott Helyettesei.

30:1.107 A Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei.

30:1.108 A Nappalok Elődeinek Ki-nem-nyilatkoztatott Alkotó Közvetítői.

30:1.109 Paradicsomi Madzseszton.

30:1.111 A helyi világegyetemek midszonit rendjei.”

- nem-Teremtő elmék élő rendszerei: 42:10.2

42:10.3 1. Segédelőtti-szellemi elmék. Nem tapasztaló, gépies elme, a legkezdetlegesebb anyagi létformák nem tanítható értelme. A kezdetleges bolygói élet szintjén is működik.

42:10.4 2. Segéd-szellemi elmék. A tanítható, anyagi elme szintje, mely a hét elmeszellem-segédjén keresztül tevékenykedő helyi világegyetemi Anyaszellem segédkezésének tere. „Ezen a szinten az anyagi elme úgy tapasztal: mint ember alatti (állati) értelem az első öt segédben; mint emberi (erkölcsi) értelem a hét segédben; mint emberfeletti (közteslényi) értelem a két utolsó segédben.”

42:10.5 3. Kibontakozó morontia elmék. Ez a fejlődő személyiségek kiteljesedő tudata. A helyi világegyetemi Anyaszellem és a Teremtő Fiú közös adománya.

- nemzeti önzés: 71:3.2 a fejlődés egy szintjén alapvető jelentőségű a társadalmi túlélés érdekében.

- nemzetség: 70:3.3 a rokon egyedek összessége, a családok vér révén történő egyesülése. 71:1.23 De szakmai és egyéb társulásokból is létre jöhet. 70:3.6 „A barátság régi fogalma a nemzetségbe való felvételt jelentette; és a nemzetségbeli tagságról úgy tartották, hogy túléli a halált is”. 70:3.7 E közösségbe való felvétel szertartása kezdetben a vérivás volt, némely csoportban pedig a nyálcsere. 70:4.2 A vérségi csoportok kialakulását elősegítő közös érdekek a következők.

„70:4.3 1. Közös őshöz vezették vissza az eredetüket.

70:4.4 2. Közös vallási nemzetségi ősnek hódoltak.

70:4.5 3. Azonos nyelvjárást beszéltek.

70:4.6 4. Közös lakóhelyen éltek.

70:4.7 5. Ugyanazoktól az ellenségektől tartottak.

70:4.8 6. Közös katonai tapasztalatokkal rendelkeztek.”

70:4.10 „A nemzetségek békefőnökei rendszerint az anyai ágon át uralkodtak.” Értékes célt szolgáltak a helyi irányításban, de „nagymértékben késleltették a nagy és erős nemzetek kialakulását.”

- nemzetségi ős(ök): 78:4.5 a fejletlen népek esetében az ősükként feltételezett állat. 92:1.1 A nemzetségi ősök a törzsi bűvtárgyakból jöttek létre, később törzsi istenekké fejlődtek. 88:3.2 A nemzetségi ős tiszteletének eredete azon alapul, hogy az állat ős, amelytől a közösség származtatta magát, élelemként táplálja az embereket. Hajdan a nemzetségi ős egyszerre volt az adott csoportnak és a csoport istenének is a jelképe. Az ilyen isten a megszemélyesült nemzetség volt. A nemzetségi ős tisztelete által egy személyes eredetű vallást kívántak közösségivé tenni. A nemzetségi ős tisztelete a társadalmi és vallási szokások keverékének tekinthető. „A nemzetségi ős végül lobogóvá vagy nemzeti jelképpé fejlődött”. 78:4.5 Afrikában egyes törzsek a hiénától származtatják magukat. 82:5.7 Az a hajdani tabu, amely tiltotta a férfi házasságát a saját nemzetségi ősétől származó nővel, a szomszédos törzsektől való feleségrablás szokását, vagyis a külházasságot ösztönözte.

- neriek: 78:8.11 kevert andonfi-andita fajták mezopotámiai leszármazottai. Ők voltak az utolsó kivándorló Kaspi-tengeri csoport Kr.e. 2500 és 2000 között.

- négy abszolút-gravitációs kör: 12:3.6 időtől és tértől független abszolút jelenléti körök, melyek „nem erő-, energia- vagy erőtér-körök.” Ezek

12:3.2 „1. Az Egyetemes Atya személyiség-gravitációja.

12:3.3 2. Az Örökkévaló Fiú szellem-gravitációja.

12:3.4 3. Az Együttes Cselekvő elme-gravitációja.

12:3.5 4. A Paradicsom Szigetének mindenségrendi gravitációja.”

- négyes: 88:1.6 az ősember szerencseszámnak tartotta. A négy égtáj felismerésén alapult.

- négy teremtmény jelleg: 38:7.6 a Havona-szolgálókra, a Világegyetemi Békéltetők bizottságaira és a helyi világegyetemi kerubokra valamint szanób társaikra jellemző, hogy közülük minden negyedik félanyagi, vagyis morontiai jellegű.

- népességszám: 81:6.11 ha nem növekszik eléggé, akkor megakadályozza a nemzeti rendeltetés betöltését. Ha viszont az ember-termőföld arány legkedvezőbb helyzetén túl nő, akkor vagy csökken az életszínvonal, vagy a területi határokat kell kiterjeszteni.

- népességszám korlátozás (születésszabályozás): 68:6.8 a korai emberfajták is alkalmazták. Az ősi törzsek megölték a torzszülött és a beteges csecsemőket. „A gyermekeket néha már a születésükkor megfojtották, azonban a közkedvelt módszer az elhagyás volt. Az ikrek apja rendszerint ragaszkodott az egyik csecsemő megöléséhez, mert úgy tartották, hogy az ikrek varázslat vagy hűtlenség eredményei.” 68:6.9 A magzatelhajtás módszerét különösen a házasságot nem kötöttek esetében alkalmazták. 68:6.9 Sokáig volt szokás, hogy a hajadonnak meg kellett ölnie a gyermekét, később e gyermekek a leány anyjának gyámoltjai lettek. Függetlenül a kor erkölcsi előírásaitól, „kevés gyermeket pusztítottak el azt követően, hogy egyszer már megszoptatták őket”.

- népszaporulat: 88:4.7 88:4.7 mivel a korai idők vademberei nem voltak képesek felfogni a természetes halál tényét, ezért sok ártatlan embert is kivégeztek, azt gondolván, hogy okozói voltak valamely személy természetes halálának. Ez komoly mértékben lassította az ősi népek gyarapodásának ütemét.

- népszavazás: 71:2.8 jó kivitelezési mód, amely által nem mindig döntenek helyesen.

- népszámlálás: 88:1.6 az ősök szerencsétlen dolognak tartották, ellenálltak az ilyen szándéknak.

- név: 88:5.5 a korai időkben a nevet a fizikai személyiségtől függetlenül is létező hatásnak tekintették. Olyan nagyra értékelték, mint a lelket és az árnyékot. Az istenek nevét különösen tisztelték. A név kölcsönért elzálogosítható volt. Csak a kölcsön visszafizetését követően lehetett újra sajátként használni. A vadembernek két neve volt. Egy fontosabbik szent és egy hétköznapi használatú, a becenév. A név megváltoztatása előfordult egy betegség meggyógyítása vagy a balszerencse megállítása céljából. Az afrikai busmanoknál nem léteztek egyéni nevek.

- „névbirtoklás”: 70:6.3 a nemzetségek közösségeiben ez a szokás szolgált erkölcsi alapul a királyi családok és a nemesség eszméjének kialakulásához.

- nézőpont módosítók (emberi ~): 118:10.3 1. „Az ember javuló felfogóképessége”.

- 118:10.4 2. „Az emberi ellenőrzés alá vont dolgok körének bővülése”.

- 118:10.15 3. „Az ember beilleszkedése a világegyetembe”.

- Nod: „Az ipari és kereskedelmi bizottság” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett ipari és kereskedelmi bizottsággal együtt csatlakozott a Lucifert követő Kaligasztiához. 67:4.2 A bolygói törzskar lázadásban részt vett hatvan tagja a vezetőjének választotta.

- nodfiak: 73:1.3 egyaránt jelent műveltségi és faji meghatározást. 75:2.5 Emberfajtaként ők Kaligasztia törzskara vétkes tagjainak kevert leszármazottai. 73:1.3 Elnevezésük az első vezetőjük, Nod nevéből származik. E csoport alkotta az Urantia nyolcadik emberfajtáját. 80:1.2 Rövid-széles fejformával bírtak. 73:1.2 Kaligasztia árulását követően is fennmaradtak közöttük a dalamatiai hagyományok és a Bolygóherceg műveltsége. 77:2.5 Az első nemzedékük 77:2.4 a hercegi törzskar hatvan lázadó tagjának az andonfi és a szangik népekkel való ivaros szaporodása következtében született. Az utódok testi értelemben, valamint az értelmi sajátságok és a szellemi képességek terén is felsőbbrendűek lettek az urantia őshonos népeinél. 77:2.7 A lázadó törzskarhoz csatlakozott negyvennégy andonfi is, akik a csíra-sejtanyag adományozásáért viszonzásul korábban megkapták az élet fájának szerves kiegészítőjét. Az egymás közötti párosodásaik által ők is hozzájárultak a nodfi fajta fejlesztéséhez, hiszen a sataniai életáramok az ő testüket is átjárták. 77:2.8 A nodfiak őseit tehát az a 104 (60 + 44) emberi egyed alkotta, akik módosított andonfi csíra-sejtanyagot hordoztak. 73:1.4 Hagyományosan gyűlölték egymást az amadonfiakkal. 77:2.9 Mivel fokozatosan elkeveredtek a föld evolúciós népeivel, annyira leépültek, hogy a lázadást követően tízezer évvel, az átlagos élettartamuk már alig haladta meg az evolúciós fajtákét. 77:4.1 A Bábel tornya miatti belviszály és háború nagymértékben csökkentette a tisztavérű nodfiak számát. A műveltségük százhúszezer éven át – az ádámi hatás jelentkezéséig – hanyatlott. 73:1.5 Dalamatia pusztulását követően három nagyobb területet népesítettek be. A központi csoportjuk a Perzsa-öböl felső részének közelében maradt. A keleti csoportjuk Elám hegyvidéki területeire, az Eufrátesz völgyétől keletre vándorolt. A nyugati csoportjuk a Földközi-tenger északkelet-szíriai partjai mentét foglalta el. 73:1.6 E csoportok tagjai szabadon házasodtak a szangik fajtákkal. Később a leszármazottaik csatlakoztak Vanhoz és a követőihez Észak-Mezopotámia síkságain. A Van-tó és a Káspi-tenger déli területei közelében keveredő nodfi és amadonfi leszármazottakat az „eleitől fogva hatalmasok” között tartották számon.

- nodfi polgárosultság központjai: 77:4.2 a négy nodfi központ közül három megalapítására a Bablot féle összeütközést követően került sor.

A) 77:4.3 A nyugati vagy szíriai nodfiak. Ők voltak a nemzeti érzelmű emlékmű pártiak. Mezopotámiától északnyugatra több központot alapítottak az andonfiakkal egyesülve. Nagyban hozzájárultak a később megjelenő asszír embercsoport kialakulásához.

B) 77:4.4 A keleti vagy elámi nodfiak. Ők voltak a műveltség és a kereskedelem pártolói. Elám területén a kevert szangik törzsekkel egyesültek. 77:4.5 A második kert létrehozását követően, e területet Nod földjének nevezték. Még később nagy mértékben keveredtek az ádámfiakkal.

C) 77:4.6 A központi vagy elő-sumér nodfiak. A Tigris és az Eufrátesz folyók torkolatánál éltek, a faji osztatlanságukat jobban megőrizve. Majd az ádámfiakkal keveredve hozzájárultak a sumér népek létrehozásához.

D) 77:4.10 Az északi nodfiak és amadonfiak – a vanfiak. E csoport még a babloti összeütközés előtt jött létre azokból, akik a Nod és utódai vezette népet elhagyva Vanhoz és Amadonhoz csatlakoztak.

- „Nod földje”: Két területet is így neveztek. 67:4.2 Először a Nod által vezetett, világegyetemi kormányzathoz hűtlenné vált hercegi törzskar lakhelyét nevezték így Dalamatia elestét követően. Az ott lakókat – a hűtlen törzskar leszármazottait – pedig nodfiaknak. 77:4.4-4.5 Később ezt Elám területére értették, amit a második Éden létrehozását követően kezdtek így nevezni.

- Noé (1): 74:2.5 az Édenkert építészének és építőjének fia, az elhunyt apa terveinek kivitelezője.

- Noé (2): 78:7.5 valóságos személy volt. Bortermeléssel foglalkozott a folyóparti Aramban, Erek közelében. Mivel az évente visszatérő áradások egyre erőteljesebbek lettek, Noé évről évre napi feljegyzéseket készített a folyó vízszintjének emelkedéséről. Nevetség tárgya lett azzal az általa terjesztett érveléssel, hogy a házakat fából, hajóformára kell építeni, hogy az áradási időszak közeledtével, a háziállatokat éjszakára a fedélzetre lehessen vinni. Időről időre figyelmeztette az embereket az áradás (özönvíz) közeledtére. Aztán az egyik éves áradás szintjét az erős esőzés úgy megemelte, hogy a hirtelen árhullám az egész falut elmosta. Csak Noé és családja menekült meg a lakóbárkájukon.

- Nog: 67:5.5 a fény és a tűz hamis istene. A Dalamatiát elfoglaló emberhordák imádták. Az Atya templomát alakították át a szentéjévé (közel 200 ezer évvel az időszámításunk kezdete előtt).

- Nordan (kéni ~): 93:3.4 Makiventa Melkizedek legjobb tanítványai közé tartozott, aki számára a felsőbb-világegyetemről és a Havonáról szóló igazságok is kinyilatkoztatásra kerültek.

- Norlatiadek: 15:7.6 a mi csillagvilágunk neve, melynek épített központját Edentiának nevezik. 15:14.6 Száz helyi csillagrendszerből áll. Száma a Nebadon helyi világegyetemben a hetvenes. 93:3.2 A Norlatiadek csillagvilág Csillagvilági Atyját Makiventa Melkizedek El Elyonnak nevezte a tanítványai előtt.

- Norlatiadek Fenségesei: 43:3.1 a csillagvilágok urai a helyi világegyetemi fiak Vorondadek rendjéből, akik legfelsőbb szintű igazgatási bölcsességgel rendelkező hű személyek. A világegyetemi tevékeny szolgálatuk idején nevezik őket Fenségesnek. 43:3.2 A csillagvilágok Fenségeseinek háromfős csoportjait Gábriel bízza meg. Az elnök a Csillagvilági Atya, társai pedig a rangidős Fenséges és a beosztott Fenséges. Tízezer szabványévenként váltják egymást. 43:3.7 A luciferi lázadás miatt bizonyos bolygói fennhatóságokat az Urantia esetében ők gyakorolnak, 43:3.8 továbbá a Teremtő Fiú urantiai alászállása idején a bolygónk ügyeit ők felügyelték.

- növekedés: 100:3.6 A ténylegességek és a lehetségességek társulása. A fejlődésnek csak az ilyen társulások által van értéke. 100:3.7 „A növekedés mindig öntudatlan, legyen az testi, értelmi vagy szellemi.” Az ember csak kedvező feltételeket teremt hozzá. Az ember egyedüli hozzájárulása a növekedéshez az, ha ehhez a személyisége minden erejét mozgósítja.

- növekedés (alkotó ~): 118:0.10 Sohasem ér véget.

- 118:0.10 A terjedelmében végtelen.

- 118:0.10 Az átmeneti célok elérésekor folyvást megszakítják a személyiséget megörvendeztető pillanatok.

- növekedés (halandói ~ jellemzői): 100:4.2 Növekedés nem létezhet lelki összeütközés és szellemi nyugtalanság nélkül.

- 100:4.2 Növekedés nincs erőfeszítés nélkül.

- 117:2.2 Szellemi vezetés mellett, tapasztalás útján bontakozik ki.

- 117:2.2 A „teremtményi létezésre jellemző jelenlegi növekedés valójában a Legfelsőbb (Lény) egyik működése.”

- 117:3.6 Az ember az erejére és a képességeire támaszkodva, valamint a saját döntéseit kitartóan vállalva, tudatosan növekszik az anyagi felől a szellemi felé.

- 117:3.6 Az ember azáltal is gyarapodik, hogy a Gondolatigazítója a szellemitől lefelé, „a morontia lélekszintekig való eljutáshoz új módszereket fejleszt ki; és amint a lélek megszületik, attól kezdve magában és magától növekedni kezd.”

- növekedés (egész növekedése): 116:6.6 „a részek együttes növekedésének teljessé válása”.

- növekedés (teremtmény szellemi növekedése): 106:9.11 „az Atyával való azonosulás mértékével arányos.” Az Isten akaratának megélése örök útlevelet ad a végtelenség végtelen lehetőségéhez. A „Végtelen keresése egyenes arányban áll az Atyához hasonlatossá válás mértékével”.

- : 68:2.7 a férfi társa az önfenntartásban. A korai időkben élelmet állított elő az otthona közelében (68.2.6), málhásállatként működött, elviselte az együttlétből fakadó zaklatásokat, valamint a nemi kielégülés mindig elérhető eszközeként szolgált. 83:2.2 A korai időkben a nőkre nem volt jellemző a nemi visszafogottság, csak az erkölcsök által beléjük nevelt nemi alsóbbrendűség. 69:9.7 „A legkorábbi időkben a nők közösségi tulajdonban voltak, és a család feje az anya volt.” A házasságkötéshez szükség volt a törzs vezetőjének hozzájárulására is. 69:9.7 Az osztálynélküli társadalmi rend megszűnésével a törzs főnökétől az apa vette át az otthon irányítását és a nők feletti felügyeletet. 82:4.3 A nőt kezdetben a vagyon egy formájának tekintették, aki fölött először az apa, majd pedig a férj gyakorolta a tulajdonjogot. Ebből fakadóan a férj kölcsön is adhatta a feleségét a barátjának vagy a vendégének. 69:3.2 A természeténél fogva a nő jobban szereti a csecsemőket, mint a férfi. 69:3.3 „A férfi mindig is szégyellte a női munkát, a nő viszont sohasem vonakodott a férfi munkáját ellátni.” 69:8.1 „Az első rabszolga a nő volt, a családi rabszolga.” 69:3.11 Ők voltak az első kereskedők és kémek is, mely tevékenységeket összekapcsolva végezték. 69:4.2 A kereskedő feladatuk a teherhordó voltukból következett. Az első vásárokat is ők tartották. 68:5.8 A pásztorkodás megjelenésével a nemek együttműködése felbomlott. A nőnek továbbra is „művelnie kellett a földet az élelemül szolgáló növényi táplálék előállítása érdekében, míg a férfinak csak ki kellett mennie a nyájaihoz a megfelelő mennyiségű állati hús megszerzéséhez.” „E korszak végére a nő alig állt magasabb szinten, mint egy emberi állat”. 84:6.4 A nő az emberiség erkölcsi zászlóvivőjének és szellemi vezetőjének tekinthető. 84:3.3 A korai idők nőit az anyai szeretet hátráltatta a törzsért való küzdelemben. Nem voltak jó válsághelyzet-kezelők. Ez szintén hátráltatta a társadalmi elismerésüket. 84:3.4 Továbbá a nő felmagasztalta a harcost, ami a férfi tudatos énjét erősítette, a sajátját viszont gyengítette. 84:4.3 Eleinte a nő vagyontárgy, szolga és rabszolga volt a férfi számára. Később társ a gazdaságban, játékszer és gyermeket megszülő személy. 84:3.5 A női tapintatosság kialakulását elsősorban a nő férfihoz viszonyított gyengesége segítette elő. E gyengeség okán a nő már korán megtanulta, hogy miként használja a nemi vonzerejét. Bár a férfi megelőzte a nőt az otthonon kívül, de otthon a nő rendszerint fortélyosabbnak bizonyult. 84:4.2 A nő mindig a férfi eszes irányítója volt. A saját érdekében és a helyzete erősítése céljából folyamatosan kihasználta a férfi erős nemi vágyát. 84:3.7 A korai időktől a nő feladata volt a családi vagyon gondozása és a gyermekek ellátása. 84:3.8 A nő első felszabadulására azzal egyidejűleg került sor, hogy a férfi beleegyezett a földművelésbe. A férfi foglyok földműves rabszolgaként való alkalmazása szintén a nő felszabadítását segítette elő, aki így többet foglalkozhatott az otthonnal és a gyermekneveléssel. 84.4.4 A nő kezdeti lenézettségét fejezte ki a nőtlenséget fogadott papság részéről az a vélemény, hogy a nő hitvány lény. 84:4.5 Volt olyan felfogás is, hogy a nőknek nincs lelkük, melyből kifolyólag nevet sem adtak nekik. 84:4.5 Mivel a korai idők férfijai féltek a nővel való első nemi kapcsolattól, elterjedt az a szokás, hogy a pap létesített először nemi kapcsolatot a szűzzel. Előfordult, hogy a nőnek még az árnyékát is veszélyesnek tartották. 84:4.8 A korai felfogás szerint, a havi vérzés idején a nő és mindaz, amit megérintett tisztátalanná lett. Ezért is különítették el őket családi és társadalmi szinten minden hónap egy teljes hetére a serdülőkortól a szülőképes kor végéig. 84:4.8 Hosszú időn keresztül nagyon megverték a lányokat a havi vérzésük időszakában azért, hogy kiűzzék a testükből a rossz szellemet. 84:4.6 Voltak törzsek, ahol a szülést követően az anyának tisztulási szertartást írtak elő, mivel úgy tartották, hogy a szülés által a nő veszélyes és tisztátalan lesz. Kezdetben a vajúdó nőt magára hagyták. 84:4.10 Volt olyan időszak is az emberiség életében, amikor a férfi tetszés szerint megölhette a feleségét. Először a férfitől ezt a jogot vonták meg, majd a nő rendelkezhetett a házassági ajándékokkal, később pedig törvényes jogot kapott a vagyontartásra és az afölötti rendelkezésre. 84:5.1 „Önmaga átörökítésében a nő a férfival egyenrangú”. 84:5.5 Az ádámfiak és a nodfiak elismerték és értékelték a nőket. 84:5.6 A korai kínaiak és a görögök a szomszédos népeknél jobban bántak a nőkkel. Több keleti vallás nagyon lealacsonyítja őket még a XXI. század elején is. 84:5.7 A nőt a tudomány egyenjogúsította. A gyári munka megjelenésével a férfi fizikai képességei többé már nem voltak alapvető fontosságúak. 84:5.8 A nő felszabadulhatott a házi rabszolgaság alól. 84:5.9 Az iparosodott országokban jogokat és kötelezettségek alóli mentesüléseket kapott, mint amilyen a katonai szolgálat alól való mentesség.

- női hajlam: 75:2.4 inkább azonnali eredményeket akar, mintsem a távolabbi hatások kiváltásához készítsen előrelátó terveket.

 

„Ny”

- nyaklánc: 88:1.8 a bűvtárgynak tekintett köldökzsinór, a ráfűzött gyöngyökkel együtt alkotta az ember első nyakláncát. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- nyál: 88:1.8 erős bűvtárgyi dolognak tartották. Azt gondolták, hogy leköpés által a személyből az ördög kiűzhető. A magas rangú embertől kapott köpést megtiszteltetésnek vették.

- nyelv: 81:6.17 gondolkodási eszköz. A kifejlődését a közösségi társulásoknak köszönheti. „A nyelv a taglejtéseken, a jeleken, a felkiáltásokon, a hangutánzáson, a hanghordozáson és a rendben egymást követő betűk tagolt kiejtésén keresztül fejlődve nőtt fel.” Minden helyi csoport saját szócsere-rendszert fejlesztett ki. Egy nyelv továbbfejlesztéséhez szükséges, hogy a társadalmi csoportok szabad idővel rendelkezzenek. Ha a többség elfogad egy csoportnyelvet, akkor a használat létrehozza a nyelvet. 87:2.6 A korai idők kísértetfélelme miatt a halottak nevét nem ejtették ki többé, ami a nyelvek folyamatos szegényedéséhez vezetett. E tény teret biztosított a jelképes beszéd és a képletes kifejezésmód elterjedéséhez. Példa erre „a név, melyet sohasem említ az ember”. 88:6.7 Sok olyan „kövület” van a XXI. századi nyelvben, amely azt igazolja, hogy a fajunk hosszú ideig élt a varázslással kapcsolatos babonaságban. Ilyen kifejezések például a „megigézett”, a „rossz csillagzat alatt született”, a „megszállottság”, a „sugalmazás” és az „elbűvölő” is. 78:5.3 Az árja anyanyelv a turkesztáni hegyvidéken alakult ki a vidék egyik andoni nyelvjárásának és az adamszonfiak nyelvének keverékéből, melyet tovább formált az anditák nyelve is. Sok mai nyelv azon közép-ázsiai törzsek korai nyelvéből alakult ki, akik meghódították Európát, Indiát és a mezopotámiai síkság felsőbb területeit. 81:6.16 Az élő nyelvek biztosítják a polgárosodott gondolkodás és tervezés terjedését. Ma is szükség van nyelvészeti fejlesztésekre, hogy a fejlődő gondolkodás kifejezhetővé váljon. 81:6.18 Az egységes nyelv hiánya a béke terjedésének és a műveltség általánossá válásának is akadálya. Ugyanis az „egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” 70:3.4 A nyelv fejlődése segíti a kereskedelmi kapcsolatokat. 55:5.6 A fény és élet bolygói korszakaiban a nyelv magas fejlettséget ér el. Képessé válik „a fogalmak jelképi megjelenítésére és az eszmék kifejezésére is.” E korszakokban az irodalom és az ékesszólás művészete virágzik. 55:6.6 Azokon a bolygókon, amelyek már régóta a fény és élet hetedik szakaszában vannak, az emberek még azelőtt elsajátítják a helyi világegyetemi nyelvet, hogy az átlépésükre sor kerülne.

- nyelv (sumér ~): 77:4.7 a világ számára gyakorlatilag elveszett. Nem szemita nyelv, sok közös eleme volt az árja nyelvekkel.

- nyelv (Éden nyelve): 74:2.2 az Amadon által beszélt egyik andoni nyelvjárás, melyet egy új, huszonnégy betűs ábécével fejlesztett tovább Van és Amadon.

- nyelvek (világegyetemi): 44:4.3 Minden felsőbb-világegyetemnek van saját beszélt nyelve, amely általános annak minden övezetében. Az Orvonton felsőbb-világegyetemben ez az uverszai nyelv. A Nebadon helyi világegyetem minden felsőbb rendje kétnyelvű, beszéli a nebadoni nyelvet és az uverszai nyelvet. A helyi világegyetemekből származó két egyed találkozásakor az uverszai nyelvet használják, de ha egyikük egy másik felsőbb-világegyetemből való, akkor tolmácsra van szükség. „A központi világegyetemben kevéssé van szükség a nyelvre; ott tökéletes és gyakorlatilag teljes a megértés; ott kizárólag az Istenek nem érthetők teljesen.” 44:4.8 A szalvingtoni és edentiai beszélt nyelvben leírhatatlan lelkesítő zenei összhang és széphangzású kifejeződés van. 44:4.4 „Az Uversza fogalmi jelképei egymilliárdnál is több írásjelet tartalmaznak, bár az alapábécé mindössze hetven jelből áll. A nebadoni nyelv nem ilyen fejlett, az alapjeleinek száma negyvennyolc.” 44:4.7 Nebadoni nyelven egy félórás beszéd során egy urantiai halandó teljes élettartamát, mint tárgyat ki lehet meríteni. E folyamatok leginkább az álom azon működéséhez hasonlíthatók, mely által többéves tapasztalaton lehet áthaladni néhány másodperc alatt.

- nyelv megjelenése: 52:1.6 rendszerint az ember sajátakaratú, erkölcstani szintű ítélőképességének megszerzésével egyidejűleg kerül rá sor.

- nyereségérdekeltség: 71:6.1 az erre épülő gazdasági rend összeomlik, ha „a haszonszerzési indítékokat nem nemesítik szolgálatkésztetések.” Önös érdeket szolgáló formájában nem egyeztethető össze Jézus tanításaival. Hasznos abból a szempontból, hogy egyes halandókat képes kemény munkára ösztönözni.

- nyomtatás: 81:6.9 az általa jelentett előnyökből a tudomány és a felfedezőszellem minden másnál nagyobb mértékben részesült. 81:6.44 A feltalálása előtt egyetlen nemzedék sem részesedhetett gyorsan az elődök által elért eredményekből.

 

„O”

- Oban: 63:6.7 ősi település volt a mai Káspi tenger térségében. A Mezopotámia déli területeiről észak felé vezető, majd itt nyugatra forduló gyalogút pihenőhelye.

- Okhban: 95:3.5 egyiptomi látnok, akit megöltek. Az Amenemope és Ehnaton közötti időszakban élt.

- ok-okozati összefüggés: 86:2.3 „a létmegnyilvánulások a tettek és azok következményei között jelennek meg.” 86:2.4 Ha az ember ezt nem látja, akkor az önös érdeke szerint kezd gondolkodni. 86:2.5 A még meglévő, véletlenre vonatkozó hiedelmeket a törvény és a rend világegyetemének megismerése fogja felváltani, „ahol minden következményt határozott okok előznek meg.”

- okoskodás: 102:3.2 azzal, hogy megzavarja az okszerű gondolkodás tisztaságát, „eltorzítja a vizsgálódása tárgyát.” „Az elméleti okoskodás hajlamos a vallást valamiféle anyagi vagy emberszerű dologgá alakítani”.

- okozati viszony (1): 16:6.6 „az oktani azonosság tudományterülete”, „a fizikai érzékek valóságterülete”, „a tényszerű és a nem tényszerű elkülönítésének területe”, „a mindenségrendi különbségtétel mennyiségtani formája”, „a mindenségrendi válaszon alapuló gondolati következtetések területe.”

- okozati viszony (2): 118:4.4 A nem öröktől való létezésen alapuló dolgok esetében hármas alapfelépítésű.

- 118:4.5 1. „Nyugalmi potenciálok megelevenedése.” Jelentése → „A beteljesülés létrejötte az Egyetemes Abszolútban az Istenségi Abszolút cselekedetei révén, mely a Korlátlan Abszolútban és rá alapulóan, valamint a paradicsomi Háromság önálló akarati rendelkezéseinek eredményeként működik.”

- 118:4.6 2. „Világegyetemi kibontakozási lehetőségek meglényegülése.” Jelentése → „Ez az Istenség Véglegességének és a tapasztalás-meghaladó szint számos segédjének cselekedete”, és „a szét nem vált magvábanvalóknak különálló, jól meghatározott tervekre való átalakítását jelenti.” „E cselekedetek tökéletes előzményei az egész világmindenség jövőbeli igényeinek.”

- 118:4.7 3. „Világegyetemi ténylegességek teremtése és fejlődése.” Jelentése → A Legfelsőbb Teremtők elősegítik „a megérett magvábanvalók tapasztalásbeli ténylegesekké alakulását az időben”. A ténylegesülést a végleges fejlődési képesség korlátozza, a tér-idő adottságok pedig szabályozzák. A helyi világegyetemi Teremtő Fiak mindenségrendi értelemben átalakító teremtők.

- oktan (meghatározások): 101:2.8 a bölcselet bizonyító eszköze.

- 103:7.6 „a bölcselet eljárása, annak kifejezési módszere.”

- 103:7.13 „a hit és az értelem egységének összefoglaló igazság-keresésében való előrelépés, mely a halandó lények alkotó elme-felruházottságán, a dolgok, jelentéstartalmak és értékek belső felismerésén alapul.”

- oktatás: 70:7.14 az első tanhelyek a nőtlen férfiak és a szabad nők csoportjai által megalakított szervezetek voltak. 66:5.9 A Dalamatiaban alkalmazott kezdeti módszere „a tevékenységek felügyeletében állt, mely kiegészült a fejlettebb munkamódszerekre való oktatással.” 66:7.6 A dalamatiai oktatási tervet Fad hangolta össze, mely a jellemfejlesztésre is kiterjedt. Bár tekintettel voltak a gondolkodás és az érzelemvilág fejlesztésére, azonban a hangsúlyt a kézügyesség fejlesztésére tették az ismeretek gyakorlati úton történő elsajátítása által. A dalamatiai oktatásnak volt egyénre szabott és csoportos része. A tanulókat férfiak és nők is tanították, néha ketten együtt. Volt nemenként elkülönített és vegyes osztályban történő oktatás. Ez utóbbi a közösségtudat fejlesztését is szolgálta. 71:2.11 Az „értelmes gondolkodásra és a bölcs tervezésre való kiképzés” 71:7.3 a tisztán nyereségérdekelt gazdasági rendszer elhagyásával új értékszintekre fog ugrani. Eleinte helyi jellegű, katonai, a tudatos ént éltető és sikervágyó. Később válik világméretűvé, eszményalapúvá, ön-kiteljesítővé és a mindenségrendi látásmódot elsajátítóvá. 71:7.4 Kezdetben a papság ellenőrzi. Ezt követően a jogászok és az üzletemberek, végül pedig a bölcselők és a tudósok veszik át az irányítását. 55:3.10 A fény és élet korszakaiban versengést biztosító rendszerben történik. Célja az igazság, a szépség és a jóság megismerésére irányuló törekvés elősegítése az érdeklődés felkeltése által. 55:5.5 A fény és élet bolygói szakaszaiban az elme felkészítésére és a lélek kiterjesztésére irányul. 55:5.6 Az „egyének és a csoportok arra törekednek, hogy a tudományokban és a mindenségtani bölcseletekben kitűnjenek.” Lásd még → „ádámi gyermekek oktatása”

- oktatás célja: 16:6.10-6.11 a tudományos tényszerűségre, az erkölcsi bölcseletre és a tiszta vallásos tapasztalásra képes emberi elmének a dolgok, a jelentéstartalmak és az értékek felismerésére szolgáló veleszületett képességének fejlesztése.

- oktatási módszer: 46:5.29 a különböző lényrendek és az eltérő személyiségcsoportok vegyítése értékes eredményekkel jár. 46:5.28. A Jerusemen a felemelkedők más csoportok tevékenységét közvetlenül figyelhetik meg.

- oltár (kőoltár): 88:2.3 bűvtárgyi eredetű. Az izraeliták hittek abban, hogy az Istenük szelleme benne lakozik. Lásd még → „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- omniáfok: 28:2.1 a Végtelen Szellem teremti őket, együttműködésben a Hét Legfőbb Végrehajtóval. 28:2.2 Teljesen a felsőbb-világegyetemek felügyeletével foglalkoznak, „a Hét Legfőbb Végrehajtó nézőpontja szerinti igazgatási összhang megteremtésének támogatása érdekében.”

- Onagar: 92:5.8 az emberiség első, említésre méltó szellemi vezetője. 63:6.1 Az igazság első tanítójaként az „emberek és állatok Lélegzetadójának” imádatára vezette az andoni törzseket. 63:6.8 2015-höz képest 983404 évvel ezelőtt született és hatvankilenc évet élt. 63:6.7 A központjából, Obanból tanítókat küldött ki, akik az egy Istenségre vonatkozó új tantételeit, és a Nagy Túloldalnak nevezett túlvilágról alkotott elképzelését hirdették. 63:6.8 Onagar társadalomszervező is volt, aki hatékony törzsi kormányzást létesített. 45:4.3 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. (Lásd még → „élet lehelete”.)

- Onagar kora: 63:6.9 az ősember aranykora. Az Igazítók és az őrangyal-szeráfok ez időtől fogva jöttek nagy számban az Urantiára.

- Onagar küldöttei: 63:6.7 a világ első hitterjesztői, akik a tanítójuknak az egy Istenségre vonatkozó tantételeit és a túlvilágról alkotott elképzelését hirdették. Ők voltak az első emberek, akik a húst nyárson és forró köveken megsütötték.

- Onamonalonton: 64:6.7 az amerikai vörös emberek politikai és szellemi vezetője volt Kr.e. 63000 évvel. 92:5.6 Teljes nevén Heszunanin Onamonalonton. 79:5.8 A legősibb amerikai indián műveltséget hozta létre Kaliforniában, mely azonban Ádám megjelenésének idejére már régen letűnt. 64:6.7 Átmeneti békét teremtett a törzsek között, és újjáélesztette a „Nagy Szellem” imádatát. 70:5.2 A kezdeti kormányzati testületnek, 70:5.4 a „hetek tanácsának” osztatlan uralmát tanította. 45:4.5 Népét a többisten-imádatból az egy isten tiszteletére vezette. Kilencvenhat éves korában halt meg. Főhadiszállása a nagy kaliforniai vörösfák (mamutfenyők) erdejében volt. Kései leszármazottai a feketelábú indiánok között találhatók. 45:4.5 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- orfikus testvériség: 98:2.10 haladó (görög) tiszteletfajta, „melynek erkölcsi hitszónoklatai és az üdvözülésre vonatkozó ígéretei sokakat megfogtak.”

- Orlandof: 45:4.6 a kék emberek hercege 64:6.23 és szellemi vezetője volt az időszámításunk kezdete előtt, közel 200000 éve. Az igaz Isten imádatára tanított, akit a „Legnagyobb Főnöknek” nevezett. 45:4.6 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Orvonon: 45:4.10 az indigó fajták megvilágosítója, aki „az Istenek Istenének” szolgálója volt 64:6.26 Afrikában. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Orvonton: 0:0.5 „az idő és a tér hét evolúciós felsőbb-világegyetemének egyike”. 32:2.11 A felsőbb-világegyetemünk fizikai központja, amely a Tejúton található és a helyi csillagrendszerünk központjától, a Jerusemtől kétszázezer fényévnyire helyezkedik el. 41:3.10 A felsőbb világegyetemünk tíz csillagászati egységre – csillaghalmazra – osztható.

- orvontoni ítélőszékek: 33:7.4 az örökkévaló élet kérdésében döntenek.

- orvontoni szabványnap: 15:7.2 a felsőbb-világegyetemünk napi időmérője, ami közel harminc urantiai nappal egyenlő. Egy orvontoni év száz orvontoni szabványnapból áll. Ez a szabványos év a mi felsőbb-világegyetemünkben, melynek tartama huszonkét perccel rövidebb, mint háromezer urantiai nap.

- orvosságos zacskó: 88:3.3 az ősök felfogása szerint, „kísértetek által átjárt tárgyak becses gyűjteményét tartalmazó erszény”. A zacskó, amely a benne levő tárgyak erejét jelképezte, nem érinthette a földet.

- osztályharc: 71:1.2 mindig az érvényesülés érdekében vívják.

- osztálynélküli társadalom: 69:9.1 az önkéntelen igazodás kezdeti rendje. Az ősközösségi berendezkedés megakadályozta az általános szegénység és ínség kialakulását. 69:9.2 E társadalmi rend különösebb módon nem volt kiegyenlítő. Azonban „jutalmazta a tétlenséget és a semmittevést, valamint elnyomta az igyekezetet és kiölte a lelkesedést.” Továbbá nem támogatta négy nagy emberi hajlam kibontakozását. Ezek,

69:9.3 1. A család. (Vágy a tőkejavak örökül hagyására.)

69:9.4 2. Vallásos hajlamok. (Hiedelem a vagyonszükségletről a halál utáni lét megkezdéséhez. A halottal eltemetett javak szokása.)

69:9.5 3. A szabadság és a dologtalanság iránti vágy. (A dolgozó ember nem akart a tétlen ember kiszolgálója lenni.)

69:9.6 4. A biztonságra és a hatalomra irányuló belső ösztönzés. (A készlet felhalmozás igénye és a mások fölé való kerekedés vágya.)

- osztozás (megosztozás): 111:5.1 „Istenszerű – isteni. Isten mindent megoszt az Örökkévaló Fiúval és a Végtelen Szellemmel, és ők viszonzásul minden dolgot megosztanak a világegyetemek isteni Fiaival és szellem Leányaival.” 111:5.2 „Isten példájának követése a kulcs a tökéletességhez; az ő akaratának megcselekedése jelenti a továbbélés titkát és a továbbélésben a tökéletességet.”

- otthon: 83:0.1 a magasabb szintű társadalmi rend 84:6.8 szerkezeti alapja. 87:7.8 Egyszerre van biológiai, társadalmi és vallási jelentősége. 84:0.1 Az otthon a polgárosodott viszonyok leghasznosabb és legnagyszerűbb intézménye. A házasságon alapul, az hozta létre. Az otthon egyben a nevelés alapintézménye is. 82:0.1 Az otthont a házasság adta az emberiségnek és az ember evolúciós küzdelmének betetőzését jelenti. 68:2.9 Az otthon alapvető tárgyát képezi az önfenntartás és az emberi átörökítés. 66:7.4 A családi élet meghatározott rendjeként és társadalmi egységként akkor sikeres, ha az emberek nem csak a gyermekeiket, hanem az unokáikat és az unokáik gyermekeit is törődéssel szeretik. 68:2.6 A legkorábbi időktől azt tekintették otthonnak, ahol a nő volt. Az otthon létrehozásának „alapja a férfinak a nemi élettel kapcsolatos türelmetlensége volt, mely olyankor mutatkozott meg, amikor meg volt fosztva a gyakori kielégüléstől, valamint az emberi női egyed odaadó anyai szeretete”. A védtelen gyermek jelenlétéből kifolyólag „a nőnek rendezett lakóhelyet kellett fenntartania”. 69:6.3 Az otthon korai formája nem épület volt, hanem a tűz körüli hely. 69:9.7 Az otthon kialakulása a magántulajdon megjelenésével kezdődött. A törzs főnökétől az apa vette át az otthon irányítását és a nők feletti felügyeletet. 69:3.3 Az otthon megépítését és berendezését a férfi és a nő már a kezdetektől együtt végezte. 82:0.3 A múltban a társadalom fejlődését elsősorban a hatékonyan működő otthonok biztosították. 81:6.23 Az otthon mindig a műveltség átadásának alapintézménye lesz, 81:6.25 ezért a polgárosodott társadalom védelmére szorul és a polgárosodott társadalomnak védenie kell. 89:3.6 A nemi önmegtartóztatás elfogadása a társadalom alapja ellen, és az emberi fejlődés alapvető intézménye, vagyis a házasság és az otthon ellen van.

- oudah-hiedelmek: 91:0.4 az afrikai pigmeusok hiedelem rendszere, melynek részét képezte a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- Ovid: 93:5.4 föníciai tanító, aki Urban hirdette a sálemi tantételeket. Téra (Ábrahám apja) a családjával tőle hallott a Melkizedekről.

- Ozirisz: 97:6.2 az egyiptomiak főistene. 95:2.9 A benne való hit szerint, a testtől elvált lelkek az ő ítélő csarnokába mentek. 95:5.12 Oziriszról azt „tartották, hogy csodásan feltámadt Szet, a sötétség és a gonosz istenének kezétől elszenvedett kegyetlen halálból.”

 

„Ó”

- Ószövetség: 97:9.27 írásainak felfogása és tartalma a zsidók babiloni fogsága idején alakult ki. A zsidók itt ismerték fel, hogy az eszmerendszerük csak akkor maradhat fenn, ha Jahve választott szolgálóivá válnak, és elkezdik a nem-zsidók megtérítését. 97:8.1 A „zsidóknak nincs világi történelmük. Miután a babiloni száműzetés papjai elkészítették az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést, vagyis Izráel szent történelmét, ahogyan az az Ószövetségben megjelenik, gondosan és teljesen elpusztítottak minden, a héberek dolgaival kapcsolatos, még létezett feljegyzést”. 82:4.3 Az Ószövetség „úgy foglalkozik a nőkkel, mint a vagyon egy formájával”.

 

„Ö”

- önbizalom: 111:6.9 Ha ésszerű mértékű, akkor nem helyteleníthető.

- önfegyelem: Lásd → „önuralom”.

- önérzet: 66:8.2 Nem szolgálja a jellemfejlődést, ha a túlzott mértékű önhittség érzésével társul. Az önérzetes ember a figyelmeztetést indokolatlan bírálatként, a személyes szabadságába történő jogtalan beavatkozásként foghatja fel. Az önhitté vált ember gondolkodása torzult és önző gondolkodás, mely nem képes az Isten igazsága szerint ítélni.

- öngyilkosság: 70:10.10 Az ősember nem tartotta értékesnek az életet. Csekélységek miatt is könnyen véget vetett az életének. Továbbá a bosszú egyik módjaként is használták. „Ha valaki nem volt képes még az életében bosszút állni, akkor abban a hitben halt meg, hogy kísértetként visszatérhet és ráijeszthet az ellenségére. És lévén, hogy e hit igen általános volt, az öngyilkossággal való fenyegetés az ellenség háza ajtajának küszöbénél rendszerint elég volt ahhoz, hogy ő szabhassa meg a feltételeket.”

- önimádat: 54:1.6 Önmaga felmagasztalása miatt hajlamos a társai feletti jogtalan hatalom birtoklására is, ami kizsákmányoláshoz vezet.

- önkéntes telepes csoportok: 37:10.4-10.5 A helyi világegyetem életét különféle módokon segítő csoportok. Ezek lehetnek égi mesterekből, visszatekintési igazgatókból, vagy világegyetemi szolgálatra kijelölt felemelkedő halandókból és hozzájuk rendelt megdicsőült köztes teremtményekből álló testületek. 30:3.1 Időszakosan, a küldetésük lejártáig tartózkodnak az épített szférákon.

- önkéntes telepes csoportok körei (jerusemi): 46:5.9 A rendszer hét egyközepű, egyre magasabban elhelyezkedő körből áll. 46:5.30 Központjának három óriási építménye a csillagvizsgáló, Satania szépművészeti kiállítása, és a pihenésnek és kikapcsolódásnak szentelt morontia tevékenységek háza. 46:5.31 E központ fenntartását az égi mesterek irányítják, de más önkéntes telepes csoportok is nagy és szép központokat tartanak fenn.

- önkifejezés: 112:1.9 Személy-kifejezés.

- ön-kiteljesítés (önkiteljesítés): 94:11.6 a mindenségrend valóságával való azonosulásból, valamint az energia, az elme és a szellem azon véges mindenségrendjével való azonosulásból ered, melyet tér korlátoz és idő szab meg. 56:10.14 Az önkiteljesítés akkor tekinthető eredendően rossznak, ha közösségellenes.

- önkorlátozó eszközök: lásd„társadalom önkorlátozó eszközei”

- önkormányzás: 52:4.6 a képviseleti kormányzás legmagasabb rendű fajtája, melyben csak azokat emelik fel és tisztelik, akik a társadalmi és a politikai felelősségek viselésére a legalkalmasabbak.

- önmegtartóztatás: lásd → „önuralom”.

- önmegvalósítás (emberi ~): 112:2.17-2.18 A kiteljesedés tapasztalás útján valósuló folyamata. 100:2.6 Lehet szellemi és lehet anyagi célú, de csak a szellemi célú a törekvésre méltó. A szellemi önmegvalósítás a tér meghaladásával, az idő leküzdésével és az örök beteljesülés elérésével jár. 112:2.17-2.18 Ennek első szakasza a véglegesrend-előtti, vagyis az Istent kereső megtapasztalás. A második szakasza pedig a véglegesrend-utáni, vagyis az Istent kinyilatkoztató megtapasztalás. Az első szakaszt a mindenségrendi kihívásokkal való szembenézés és ennek következtében a magas szintű világegyetemi ismeretek elsajátítása jellemzi, ami az Istennel való fokozatos azonosulást eredményezi. A második szakasz az önmegvalósítás alkotó kiteljesedése, amely a tapasztaló Legfelsőbb Lény kinyilatkoztatásán keresztül történik, mégpedig azon Istent kereső értelmek számára, akik még úton vannak az Isten felé, vagyis még nem érték el az Istenhez való hasonlatosság isteni szintjeit.

- önuralom (önfegyelem, önmegtartóztatás): 89:3.7 az önuralom nem azonos a szélsőséges önmegtartóztatással. Az önuralom jobb viselkedésszabályozó, mint a szélsőségnek számító nemi önmegtartóztatás tisztelete. Ez utóbbit Jézus nem tanította. 68:2.5 Az ember első önmegtartóztató cselekedete az élelemmel való takarékoskodás. 87:6.16 Az önsanyargatás és a böjtölés a szellemek és a félistenek kényszerítésének eszköze is volt. Az elődeink úgy tartották, hogy a szenvedés és a nélkülözés által képesek a vonakodó szellemeket kedvező magatartásra kényszeríteni. Különösen igaznak tartották ezt a nemi vágy elfojtása által. 89:1.7 Az ember önmegtartóztatását segítő korai eszköz a (tiltó) tabu volt. 89:3.3 A vezeklés – bár gyakorta ostoba nélkülözési szertartás – alkalmas eszköze lett a korai emberek önuralomra való tanításának, ami új életfelfogást eredményezett számukra. 89:3.4 Ősi eredetű önfegyelmezési módszer a testi kínzás, melynek legismertebb formája az önkorbácsolás. 89:3.5 Hajdan szokás volt, hogyha az ember érzelmi túlterhelésen ment keresztül, önmegtartóztatásra és önkínzásra tett esküt. „A nemi önmegtartóztatás tisztelete a csatába induló katonák szokásából ered”, s csak később vált a szentek szokásává. 89:3.6 A nemi önmegtartóztatás elfogadása a társadalom alapja ellen, és az emberi fejlődés alapvető intézménye, vagyis a házasság és az otthon ellen van.

- önmérséklet: 55:5.4 „lassan elavulttá teszi az emberi viszonyok törvényeken alapuló szabályozását.”

- önművelési program: 74:4.6 délelőtt testfejlesztés, délben szellemi istenimádat, délután elmeképzés, este pedig társadalmi örömök.

- önnön való: Lásd → „sajátlényeg (meghatározás)” → „sajátlényeg (jellemzők)”

- önnön való, önvaló, sajátlényeg (jellemzők): 118:1.5 „kiteljesedésében a múlt és a jövő összekapcsolása világítja meg a jelen igaz jelentéstartalmát.” (Milyen tanulságot vonok le és mire törekszem most.)

- 118:1.5 Az „éretté válása során egyre visszább és visszább nyúl a múltba tapasztalatokért, míg bölcsesség-látomásai egyre mélyebbre és mélyebbre hatolnak be az ismeretlen jövőbe.”

- öntudat: 16:8.6 a személyiség ténylegességének értelmi tudatosulása, melyhez hozzátartozik a más személyiségek valóságának megismerésére irányuló képesség, és a dönteni képes szabad akarat viszonylagos függetlenségének megértése is. 16:9.9 „lényegében közösségi tudat: Isten és ember, Atya és Fiú, Teremtő és teremtmény” viszonyokkal.

- önuralom: 54:1.6 önzetlen szolgálathoz vezet.

- önvédelem: 50:5.5 „olyan szükséglet, mely mindig követi az önfenntartást.”

- önzetlenség: 16:9.7 „eltekintve a szülői ösztöntől, nem egészen természetes; az ember számára nem természetes, hogy a többi személyt szeresse és társadalmilag szolgálja. Az embernek értelemre, erkölcsiségre és vallási késztetésre van szüksége ahhoz, hogy önzetlen és emberbarát társadalmi rend alakuljon ki.” 16:9.8 „Az önzetlen társadalmi tudatnak végeredményben vallásos tudatosságnak kell lennie”. 103:5.3 Az Önzetlenség emberbarátivá válás. 103:2.7 Az „emberi boldogság céljához és a mennyország örömeihez vezet.” 103:2.8 Az önzetlenség melletti döntés vallásos tapasztalásnak minősül, mivel az szabad akaratból hozott helyes erkölcsi ítélet. „Magába foglalja az Isten-tudat tényét és a társadalmi szolgálat késztetését, és az emberek közötti testvériség alapját mutatja.” 103:5.3 Az önzetlenség elméből származó „hajtóereje a Gondolatigazító belső szellemi vezetésére való érzékenységben rejlik.”

- önzés: 53:2.3 ismérvei közé tartozik a saját elme felmagasztalása, 53:2.5 amely az öntelt büszkeségen át az önmagát tápláló önáltatásig fajulhat. Az önáltató gondolkodás képes a saját okosságát az Isten bölcsessége fölé helyezni, amint ez történt az Egyetemes Atya és az ő helyi világegyetemi Teremtő Fia ellen lázadó Lucifer elméjében is. Ha a büszkeség erősebb, mint a józan tényekre alapozni tudó értelem, akkor az értelem nem hajlandó a felismerésre, ezért az ilyen elmében könnyen teret kaphat a rossz szándék és az akaratlagos bűn. 54:1.5 Kiteljesedett formáját a zabolátlan saját akarat és a szabályozatlan önkifejezés jellemzi.

- öregkori elgyengülés: 76:5.5 amikor a test rendszerei elfáradnak, és a bomlási folyamat fokozatosan legyőzi a javítási folyamatot.

- örökbefogadás: 87:3.3 kezdetben azt a célt szolgálta, hogy az örökbefogadó halála esetén legyen olyan gyermeke, aki a lelke békéje és fejlődése érdekében a felajánlásokat megteszi.

- örök élet: 100:2.5 „a végtelen értékek utáni vég nélküli kutatás.”

- örök továbbélés: 130:2.9 Az isteni szolgálatban való véget nem érő fejlődés.

- örökkévaló: 118:1.9 „A VAGYOK azt is jelenti, hogy VOLTAM és hogy LESZEK.”

- örökkévaló és isteni cél: 32:5.2 „Az örökkévaló Isten örökkévaló célja egy magas szellemi eszménykép”, melyet 32:4.1 az Istenség-társaival, a Fiaival és az értelemmel bíró gyermekeivel együtt akar elérni. 32:5.2 Ezen céleszme olyan örökkévalósági gondolat, „ami sohasem kezdődött és sohasem fejeződik be.” 32:5.4 Végtelen kör ez, egy örökkévalósági körpályán, mely összhangban van az idő átmeneti anyagi körfolyamataival. 32:5.7 Olyan tervről van tehát szó, mely „a határtalan lehetőségek, a korlátlan fejlődés és a végtelen élet örökkévaló célját foglalja magában.”

- Örökkévaló Fiú (meghatározások): 105:2.5 az Eredeti Fiú, akiben kialakul a Végtelen személyisége, és akinek az „abszolút személyisége teszi abszolúttá az Isten atyaságának tényét és teremti meg minden személyiség magvábanvaló fiúi helyzetét.”

- 7:5.10 Az idő és tér világegyetemeiben alászállási segédkezéseken résztvevő minden Istenfit megihlető minta.

- 6:3.1. „az isteni szeretet kinyilatkoztatása a világegyetemek számára”.

- 6:1.1 „az Istenség Második Személye és minden dolog társteremtője”.

- 20:5.1 Az Isten örökkévaló Szava.

- 20:5.1 Az „ő örökkévaló Atyja »első« abszolút és végtelen gondolatának tökéletes kifejeződése.”

- Örökkévaló Fiú (megnevezések): 107:1.7 Eredeti Fiú.

- Örökkévaló Fiú (jellemzők): 104:5.6 „a szellem-valóság abszolútja, az abszolút személyiség.”

- 0:5.5 Abszolút „személyiség, továbbá ő a szellemi energia, a morontia szellemek és a tökéletesített szellemek titka is”.

- 56:2.1 A szellemi kifejeződései a Végtelen Szellem működése révén szoros kapcsolatban vannak a teremtés anyagi szintjeivel.

- 0:3.15 A világegyetemi szellemerők felé irányulóan összetartók.

- 56:3.1 A paradicsomi személyes jelenléte az egyetemes szellem-gravitáció középpontja.

- 56:3.4 Az ő gravitációs körében zajlik az összes tér-időbeli szellem-megnyilatkozás végső egyesülése.

- 105:2.5 A VAGYOK e szakasza az Atyát imádó húsvér testben élők számára is megtapasztalható.

- 107:1.7 A „szelleme kiáradt vagy elkülönülten személyes jellegű.”

- 109:7.5 Az Atya végtelen, abszolút rendű, öröktől való létezésben fennálló személyiséget adományozott neki.

- 115:3.14 „személyisége jelenti az alapmintát minden személyiség számára az összes világegyetemben.”

- 115:6.1 A „szellem-gravitációja közvetlen hatással van a szellemlétezés alapértékeire”.

- 116:3.3 A paradicsomi Fiai mellett megvalósított „alászállási megtestesülései egyesítik, ténylegesen eggyé kapcsolják a Teremtő isteni természetét a teremtmény fejlődő természetével.”

- 116:7.4 Szellem-gravitációs vonzással bír. Lásd még → „szellem-gravitációs vonzás”

- 117:3.8 Együttműködik az Atyával azoknak a Teremtő személyiségeknek a létrehozásában, akiknek a cselekedetei a Legfelsőbb Lény fennhatóságában fognak kiteljesedni.

- 119:0.2 „a képviselőinek, a Mihály és Avonal Fiaknak a személyében folytatja önmaga adományozását a tér helyi világegyetemei számára.”

- örökkévalóság (meghatározások): 118:1.9 Fogalmilag azt jelenti, hogy a „végtelen és az abszolút szintjein a jelen pillanat tartalmazza mind az összes múltat és mind az összes jövőt.”

- 12:5.2 Az idő abszolútuma.

- örökkévalóság (jellemzők): 106:7.8 Soha véget nem érő és a személyek számára korlátlan lehetőségekkel bíró.

- 115:3.11 Minden megtalálható benne, „csak még nem minden nyilvánult meg az időben és a térben.” - 106:8.23 A múlt-örökkévalóságban és a jelen-örökkévalóságban a VAGYOK a lényege szerint „egyedül létezik, nincs senki és semmi őmellette.”

- örökkévalóság (evolúciós világegyetemekben): 118:1.1 „időleges állandóság – az állandó most.”

- örökkévalóság (~ feltételezett, állandósult pillanata): 105:1.5 végtelenül távoli, feltételezett, múltbeli-örökkévaló, melyben „nincs különválás sehol sem az egész végtelenségben.” „A végtelenséget a Végtelen tölti ki; a Végtelen magába foglalja a végtelenséget.” A „ténylegesek még a kibontakozási lehetőségükön belül vannak, és a magvábanvalók még nem jelentek meg a VAGYOK végtelenségében”, melyben „el kell fogadnunk a személyes akarat lehetőségének létezését” is.

- örökkévalósági kör eljárás: 28:4.8 „az idő gyermekeinek a tér jelentette komoly nehézségek legyőzésében nyújt segítséget.” Általa az isteniség körül öleli az idő terét és uralja a tér idejét. E „jelenségek a Tükröző Szellemek számára létesített világegyetemi eljáráson felül léteznek.” 28:4.9 Isteni jelenlétet tesznek lehetővé a felsőbb-világegyetemi központokon.

- öröm: 111:4.7 „a benső létben gyökerezik.” „Igazi örömöt nem érezhettek teljesen egyedül.” „Még a családok és a nemzetek is jobban élvezhetik az életet, ha megosztják másokkal.” Lásd még → „boldogság”

- öröm (szellemi ~): 91:7.3 „kifelé irányuló nyugodtsággal és csaknem tökéletes érzelmi önuralommal jár.”

- örömünnepek: 27:7.8 Vannak a felemelkedő létpályának és az örökkévalóságnak örömünnepei. A felemelkedő létpályának hét, jól elkülöníthető örömünnepe van. Az örökkévalósági lét örömünnepei pedig számtalanok. „Az első örömünnepet a Gondolatigazítóval kötött halandói megegyezés jelezte, amikor a továbbélés célja megpecsételődött; a második a morontia életben való felébredés volt; a harmadik a Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás lett; a negyediket a Havonában való ébredés jelentette; az ötödikben az Egyetemes Atya megtalálását ünnepeltétek; és a hatodik örömünnepre a Paradicsomon, az utolsó átkelési alvásból való ébredés alkalmával került sor. A hetedik örömünnep a halandói véglegesrendűek testületébe való belépéshez kötődik és az örökkévalósági szolgálat kezdetét jelzi. Az, hogy a végleges rendű lény elérte a szellemmegvalósítás hetedik szakaszát, valószínűleg az örökkévalósági örömünnepek sorában az első ilyennek a megülését jelzi.”

- ösztön: 84:5.13 az erkölcsökkel ellentétben, sohasem változik.

- összeférhetőség: 118:5.1 Az isteni hatalomnak eredendően sajátja.

- összehangzás: 44:1.11 a dallamtársítás hét szintje, mely a szellemi érintkezés egyetlen egyetemes jelrendszere. 44:1.3 Felsőbb értelmi erő szükséges az új ütemek és összhangok létrehozásához és élvezetéhez. 44:1.14 Hét kifejezés- és visszaadás-módja ismert. A szellem-morontia zenében ezeket nem ritkán együtt alkalmazzák. 44:1.15 A fejlődését elősegíti az összehangzás értékelésének képessége. Jelenleg csak minden ezredik emberben mutatkozik meg az igazán jó összhang-érzékelésképesség.

- Összeírási Igazgatók: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:0.10 Komoly mértékű ellengravitációs képességek birtokában vannak. Székhelyeket tartanak fenn a felsőbb-világegyetemek központjain. 24:2.2 Érzékelik a nagy világegyetem bármely részében megszülető sajátakaratot. Ezért képesek megadni „a központi teremtésrész és a hét felsőbb-világegyetem bármely részében az összes, sajátakarattal rendelkező teremtmény számát, természetét és tartózkodási helyét.” A Paradicsomon nem működnek. 24:2.3 A Havonában hét van belőlük. Minden Havona-körhöz tartozó kísérleti világon van egy. A hét felsőbb-világegyetemen működőket a Nappalok Elődei felügyelik. 24:2.9 Sohasem hibázó személyek nagyszerű hatáskörökkel és hihetetlen előjogokkal. Alakjuk van, szellemjelenlétük felismerhető.

- ÖSSZETETT SZEMÉLYISÉGCSOPORTOK: 30:2.130 szoros a kapcsolatuk a nagy világegyetem szervezésével és igazgatásával. Több csoportjuk közül három

30:2.131 „A Végleges Paradicsomi Testülete.”

30:2.140 „B. A Világegyetemi Segítők.”

30:2.149 „C. A Hét Önkéntes Telepes Csoport.”

- Összhang Felügyelők: 26:3.4 harmadrendű szupernáf osztály, akiknek feladata a Havona körökön tartózkodó különböző rendű és szintű személyiségek által végzett sokféle tevékenység összehangolása. Általános segítők, akik „nagy mértékben járulnak hozzá az idő zarándokainak és az örökkévalóság zarándokainak kölcsönös megértéséhez.” Az első körön teremtik őket.

- összhangmunkások: 44:0.12 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:7.1 A szellemvilágban jelen levő különleges térerők és energiák alakításával és szervezésével foglalkoznak.

- ötlet: 101:7.1 csupán elméleti cselekvési terv.

- övezeturak és térségi felvigyázók: 15:10.3-15:10.20 a felsőbb-világegyetemhez tartozó vezetők, akik

15:10.14 „1. A Nappalok Tökéletességei – a felsőbb-világegyetemi nagyövezetek urai.

15:10.15 2. A Nappalok Utódai – a felsőbb-világegyetemi kisövezetek igazgatói.

15:10.16 3. A Nappalok Szövetségei – a helyi világegyetemek urai mellett szolgáló paradicsomi tanácsadók.

15:10.17 4. A Nappalok Hűséges Követői – a csillagvilági kormányok Fenséges urai mellett működő paradicsomi tanácsosok.

15:10.18 5. A Háromsági Tanító Fiak, akik éppen a felsőbb-világegyetemi központban vannak szolgálatban.

15:10.19 6. A Nappalok Örökkévalói, akik éppen a felsőbb-világegyetemi központban tartózkodnak.

15:10.20 7. A hét Tükröző Kép Segítő – a hét Tükröző Szellem szóvivői és rajtuk keresztül a paradicsomi Hét Tökéletes Szellem képviselői.”

- özönvíz: 78:7.4 csak a földtörténeti alsó őskorban, a szárazföld megjelenése előtt borította víz a föld teljes felszínét. „Noé, a bárka és az özönvíz bibliai történetét a héber papság találta ki a babiloni fogság idején.”

- özvegység: 82:3.12 voltak idők, mikor különösen tartottak tőle, mivel az adott erkölcs szerint az özvegynek a férjével együtt kell a szellemföldre távoznia. Így az özvegyeket megölték, vagy lehetőséget kaptak a férjük sírján való öngyilkosságra. Az életben maradt özvegy élete gyászban és társadalmi megszorítások közepette telt. Az újraházasodást ritkán engedélyezték az özvegyek számára. 82:3.11 De voltak olyan törzsek is, ahol a fiatal férfiakat azért házasítottak özvegyekkel, hogy a házasulandók ne bolonduljanak egymásba. Később, a megözvegyült, idősebbé váló férfinak már megengedték fiatal lány feleségül vételét.

 

„Ő”

- őrangyal (személyes beteljesülés-őrangyal): 114:7.2 Ha egy halandó a beteljesülés tartalékos alakulatának tagjává válik, és a bolygó szeráfjainak vezetője jóváhagyja az átmeneti felvételét a szeráfi testületbe, akkor személyes beteljesülés-őrangyalt rendelnek ki mellé. Lásd még → „őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői)”

- őrangyal (kiegészítő szeráf/ok/): 113:2.9 „az evolúciós világok halandóinak feljegyzéskészítő angyalai.”

- őrangyal (szeráfi őrangyal): Lásd → „őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői)”

- őrangyal kiválasztás feltételei: 113:2.3 a) a szeráf legyen önként jelentkező, b) rendelkezzen hosszú szolgálati idővel, tapasztalattal, a szükséges ismeretekkel és bölcsességgel, legyen kipróbált és c) a kijelölés az emberi igényekkel összhangban történjen.

- őrangyalok (beteljesülés-őrangyal megnevezés kezdete): 113:2.1 Attól kezdve nevezik így az emberi lélek mellé rendelt szeráfokat, mikortól az emberi társuk a) „meghozta azt a legfelsőbb rendű döntést, hogy Isten-szerűvé akar válni”, vagy b) elérte a harmadik lelki kört, vagy c) „felvétetett a beteljesülés tartalékos alakulatainak egyikébe.”

- őrangyalok száma („hét lelki kör”-t járó halandókhoz való rendelés szerint): 113:1.7 A 7. kört elértek esetében ezer halandóra egy szeráf-pár és egy kerubszázad vigyáz.

- A 6. körben ötszáz halandóra egy szeráf-pár és egy kerubszázad vigyáz.

- A 5. körben száz halandóra egy szeráf-pár és egy kerubraj vigyáz.

- A 4. körben tíz halandóra egy szeráf-pár és egy kerubraj vigyáz.

- A 3. körben egy halandóra egy szeráf-pár – személyes őrangyalként – „teljesen és kizárólagosan” vigyáz. 113:2.2 Minden értelmes faj evolúciójában az adott lelki-fejlődési kört „legelőször elérő lény beteljesülés-őrangyalt kap.”

- őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői): 113:0.1 „a halandó ember szellemi segítői”.

- 113:0.2 „a mennyország hagyományos értelemben vett angyalai”.

- 113:0.2 „segédkező szellemek”.

- 113:0.2 „az emberi értelem megjelenésének kezdete óta szolgálnak az Urantián.”

- 113:1.2 „eredetileg kifejezetten a különböző urantiai emberfajtákhoz rendelték” őket.

- 113:1.2 „Mihály alászállása óta az emberi értelem, a szellemiség és az egyéni rendeltetés szerint jelölik ki őket.”

- 113:1.1 Az emberi lények meghatározott csoportjai rendelkeznek velük.

- 113:1.1 „mindenkor látják az Atyám szellemének jelenlétét.” (Jézus)

- 113:1.5 A földi létpálya végéig folyamatos segédkezést és szüntelen felügyeletet biztosítanak.

- 113:1.5 Azonnal kirendelik őket azok mellé, akik örökre eljegyzik magukat az Igazítóval.

- 113:2.3 Gyakran szereznek tapasztalatot olyan világokon, amelyek fajtái nem Igazítóval kapcsolódnak egybe.

- 113:2.3 Azon világokon, melyek fajtái nem Igazítóval kapcsolódnak egybe, csak egyetlen élettartamnyi időt töltenek el a kijelölt társukkal, majd új feladatot kapnak.

- 113:2.4 Érzelmileg kötődnek egyes világokhoz, emberfajtákhoz, „a halandó teremtmények bizonyos fajtáihoz”.

- 113:2.5 Sok személyiségjegyükben nagyon hasonlítanak az emberekhez.

- 113:2.5 Képesek a legtöbb emberi érzelem átélésére.

- 113:2.5 Nehezen értelmezik az emberben megjelenő, állati eredetű félelmet.

- 113:2.6 Saját névvel bírnak.

- 113:2.6 A világokon eltöltött szolgálatukról feljegyzés készül.

- 113:2.6 A szolgálatukról szóló feljegyzésekben gyakran nem a saját nevükön, hanem az adott bolygón kapott számmal jelölik őket.

- 113:2.6 A világegyetemi központokban a nevük és a számuk szerint is nyilvántartják őket.

- 113:2.8 A szeráf pár bármelyik tagja vállalhatja az összes szolgálati felelősséget.

- 113:2.8 Nem csak párban, néha egyedül is dolgoznak.

- 113:2.8 Párban való tevékenységükre van szükség „a közléscseréhez és a világegyetemek felsőbb körein való szolgálathoz”.

- 113:2.9 Az ember mellet tevékenykedő szeráf pár egyike „a feladat végrehajtásának feljegyzőjeként” szolgál.

- 113:2.9 Az őrangyali tevékenység feljegyzéseit mindig az egyikük hitelesíti.

- 113:2.10 Szükségük van pihenésre és a világegyetemi körök életenergiájával való feltöltődésre.

- 113:3.1 „személyesen összehangolja azt a sokféle személytelen szellemhatást, amely a fejlődő anyagi teremtmény elméjében és lelkében lakozik”

- 113:3.2 Összehangolja „a Végtelen Szellem különböző közvetítőit és hatásait”.

- 113:3.2 Egyesíti és személyesebbé teszi a Végtelen Szellem sokrétű segédkezését.

- 113:3.2 Az Együttes Cselekvő „szerves egységbe rendezett hatását kölcsönös viszonyba hozza az Atya és a Fiú szellem-jelenlétével.”

- 113:3.4 „a halandó továbbélő elme- és emlék-mintáinak, valamint lélek-valóságainak személyes őrzőjévé” válik, „amíg a halandó a húsvér test halála és a morontia feltámadás között tartózkodik.”

- 113:3.5 Szellemi szinten személyessé alakítanak sok különböző „személytelen vagy elő-személyes világegyetemi segédkezést”.

- 113:3.5 Összehangolók.

- 113:3.5 „Értelmi szinten az elme és a morontia összekötői”.

- 113:3.5 „tulajdonképpen tolmácsok.”

- 113:3.5 „A fizikai szinten pedig a Fizikai Főszabályozókkal fenntartott kapcsolatukon és a köztes teremtmények együttműködő segédkezésén keresztül avatkoznak be a földi környezetbe.”

- 113:3.6 A teremtését tekintve, „csak kevéssel van az emberiség világegyetemi szintje felett”.

- 113:3.6 Összehangoló tevékenységüket a Legfelsőbb Lény – jelenleg még ki nem nyilatkoztatott – segítsége révén végzik.

- 113:4.1 Nem elmék, hanem „elme-ösztökélők”.

- 113:3.4 „folytonosan arra törekednek, hogy az emberi elmét kör-teljesítő döntések meghozatalára bírják.”

- 113:4.1 Az Alkotó Szellemből származnak.

- 113:4.1 „kívülről befelé irányban fejtik ki tevékenységüket az emberi lények társadalmi, etikai és erkölcsi környezetén keresztül munkálkodva.”

- 113:4.1 „úgy működnek, mint a Végtelen Szellem segédkezésének személyes közvetítői.”

- 113:4.2 Az Igazító vezette halandó embert is vezetheti.

- 113:4.2 „az ember fejlődő természetének – ebben az életben a halandói elmének, a következőben a morontia léleknek – a tanítója.”

- 113:4.2 A morontia lélek számára a lakóvilágokon tudatosul a jelenléte és válik érzékelhetővé.

- 113:4.3 Az útmutatásainak megfogadása erkölcsi választáshoz és a szellemi fejlődés lehetőségéhez vezet.

- 113:4.4 Működésének gyakori eredménye az Isten-tudatos halandókat imára késztető hatás.

- 113:4.4 Befolyásolja a halandó környezetét, „hogy teljesebbé tegye a felemelkedő emberi lény mindenségrendi rálátását”.

- 113:4.4 Azt igyekszik elősegíteni, „hogy a továbbélő-jelölt tökéletesebben felismerhesse a benne lakozó Igazító jelenlétét és így képessé váljon az isteni jelenlét szellemi küldetésével való teljesebb együttműködésre.”

- 113:4.5 Mindig tökéletes összhangban és teljes egyetértésben dolgozik az Igazítóval.

- 113:4.5 „akkor a legtevékenyebbek, amikor az Igazítók a legkevésbé azok”.

- 113:5.1 „nem sértik meg az emberi elme szentségét”.

- 113:5.1 „nem befolyásolják a halandók saját akaratát”.

- 113:5.2 Nem lépnek közvetlen kapcsolatba az emberben lakozó Igazítóval.

-113:5.1 Minden, személyiség tiszteletben tartásával összeegyeztethető módon hatást gyakorol az emberre.

- 113:5.1 Nem áll hatalmában és jogában az emberi döntéshozatali előjogok csorbítása vagy korlátozása.

- 113:5.2 „olyan szellemi természetű érzéseket és érzelmeket élnek meg, amelyek bizonyos tekintetben az emberi érzelmekhez hasonlíthatók.”

- 113:5.2 „a feletteseik parancsait hajtják végre”.

- 113:5.2 Nem az emberek kívánsága szerint, hanem az érdekükben cselekszenek.

- 113:5.4 Oltalmazók és őrzők.

- 113:5.4 Nem törekednek a halandók közvetlen befolyásolására.

- 113:5.5 Ritkán, „bizonyos körülmények között képesek az emberi lényeket anyagi értelemben is szolgálni,” sőt velük ténylegesen kapcsolatba lépni.

- 111:7.4 Az urantiai emberfajták bonyolult keveredései megnehezítik az egyén érdekében történő hatékony működését a halált követően.

- 112:3.6 „nélkülözhetetlenek a személyiség helyreállításához.”

- 113:6.1 A halandó társa halálát követően megőrzi a róla „készült feljegyzéseket, azonosság-jegyeket és az emberi lélek morontia entitását”, kivéve az Igazító és a személyiség ténylegessége által képviselt folyamatos létezés azonosságát.

- 113:6.2 A halandó társa halálát követően jelentéstételi kötelezettsége van az összes parancsnoka felé, majd a bolygón szolgáló szeráfok vezetőjének jóváhagyásával az Estcsillagnak, esetleg Gábriel más hadnagyának.

- 113:6.2 A legmagasabb szeráfi egység parancsnokától kap engedélyt arra, hogy az első lakóvilágon megvárhassa, míg a védence visszanyeri a tudatát.

- 113:6.3 Ha a léleknek nem sikerül a továbbélés, a számára kijelölt szeráf a helyi világegyetemi központban tanúságot tesz a társa által készített feljegyzések teljességéről.

- 113:6.3 Csak a főangyalok ítélőszéke mentheti fel „a védence továbbélésének sikertelenségével összefüggő vádak alól”. Csak ezt követően kaphat új szeráfi segédkező feladatot.

- 113:6.4 Ha a védence esetében meg kell várnia a megítéltetési feltámadást, ez idő alatt „különféle segédkezési küldetésekre vezénylik”.

- 113:6.5 „a halandó-emberi alvó lélek továbbélő értékeinek őrizője”.

- 113:6.6 Újra-személyesíti a feltámadó felemelkedőt a lakóvilág feltámadási csarnokában, mielőtt az Igazító (Nevelő) elé vinné.

- 113:6.8 Válaszol a megítéltetési szólításra a nem-továbbélő személyiség nevében.

- 113:6.9 A csoportos őrangyalok egy korszakon át szolgálhatnak ugyanazon a bolygón.

- 113:6.9 A csoportos őrangyalok az adott csillagrendszer több különböző bolygóján is szolgálhatnak.

- 113:7.2 A morontia szférákon minden lehetséges módon segítik a felemelkedőket a morontia- és szellembesorolás elnyerésében.

- 113.7.2 „megragadják a fejlődés ama lehetőségeit, melyeket a lakóvilágokon az evolúciós szeráfok továbbképzése érdekében fenntartott tanodák nyújthatnak számukra.”

- 113:7.4 „A lakóvilágok elhagyása előtt minden halandó állandó szeráfi társat vagy őrangyalt kap.”

- 113:7.4 Tanúsítják és igazolják a Gondolatigazítóval való örök egyesülés szakaszait a morontia szférákban való feljebbjutás során.

- 113:7.4 A kifejlett morontia állapotú felemelkedőt végig kísérik a Jerusemen és annak világain, az Edentián és annak hetven szféráján, kísérik a melkizedekek bölcsességének elsajátítása során, valamint tovább a Szalvingtonra, majd a felsőbb-világegyetem kis- és nagyövezetein át az Uversza fogadóvilágaiig, egészen a havonabeli utazásra való felkészülésig.

- 113:7.5 Akik teljesítik közülük a szerafingtoni köröket, a Paradicsom területén várakoznak arra, hogy a felemelkedő társuk „az örökkévalóság új tapasztalására ébredjen.”

- 113:7.4 A felemelkedő szeráfok „a végleges rendű testületek és a Teljes Szeráfi Testület állományában különböző szolgálatokba lépnek.”

- 113:7.6 „mindig kapcsolatban maradnak az evolúciós világokból származó védencükkel” az isteni szolgálatban.

- 113:7.7 A legbiztosabb út számukra a paradicsomi Istenségek eléréséhez az, „ha sikeresen vezetnek el egy evolúciós származású lelket a Paradicsom előcsarnokaiig.”

- 113:7.7 „a beteljesülés-őrangyalként való kijelölés a legtöbbre értékelt szeráfi feladat.”

- 113:7.8 A halandói Végleges Testületbe csak olyan beteljesülés-őrangyalokat vesznek fel, akik a szeráf párjukkal megélik „az egyként való azonosulás legfelsőbb rendű kalandját” a Szerafingtonon.

- 113:7.8 Azon szeráf párok, akik végleges szellemi kettős-egységet alakítanak ki, az örökkévalóságban végleges rendűvé válnak, „a Legfelsőbb gyermekévé és a paradicsomi Atya tökéletessé lett fiává.”

- 114:0.1 A Fenségesek leginkább rájuk támaszkodva uralkodnak az emberi világokon.

- 114:0.3 Anyagfeletti segítők.

- 114:0.3 Az Urantia állandó főkormányzójának, összes társának és alárendeltjének utasításait hajtják végre.

- 114:0.3 Számos olyan megbízatást is teljesítenek, „melyek nincsenek összefüggésben személyek vagy csoportok őrzésével.”

- őrangyal szeráfok: Lásd → „őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői)”

- ősember: 52:1.1 A Bolygóherceg megérkezéséig nevezik így azokat az állati szintről felemelkedett saját akaratú teremtményeket, akik képesek úgy dönteni, hogy imádják a Teremtőt. E korszak fejlődési ideje bolygónként eltérő. Százötvenezer évtől egymilliónál is több évig tarthat. 52:1.5 Ezen emberek első fajtája nem színes bőrű. 52:1.1 A későbbi, egymás után megjelenő hat színes fajta 52:1.2 a vörös, a narancsszín, a sárga, a zöld, a kék és az indigó. A színes fajták megjelenés a tűz és az eszközök használatának elterjedésével esik egybe. Ekkor már jelen van nyelvhasználat és működik az alkotó képzelet is. 52:1.3 Ezek az emberek törzsi szervezetben élő vadászok és vad harcosok, akik a fizikai túlélésért küzdenek. 52:1.6 Azonban az erkölcsi sajátakarat megszerzésével fogékonnyá válnak az isteni Igazító átmeneti befogadására is. A halált követően így sokukat továbbélővé választják, és a soron következő feltámadásban a Szellemmel való eggyé kapcsolódásra pályázhatnak.

- ősember (urantiai): 63:4.1 Andon népe. Fekete szemű és barna bőrű volt. Leginkább a mai eszkimókhoz hasonlítottak. A hideg ellen állatbőröket használtak. 63:3.3 Csoportokban vadásztak. 63:5.6 A kőbalta mellett használták a gerelyt és a szigonyt is. Elsősorban húst, illetve gyümölcsöket fogyasztottak. 63:4.2 Kezdetleges munkamegosztást alakítottak ki. Hajlamosak voltak az utánzásra. A játékösztönük gyenge volt, a humorérzékük csaknem teljesen hiányzott. A fájdalomra kevésbé voltak érzékenyek. 63:4.3 Az ősemberek a családjaik iránt elkötelezettek voltak, de a felebaráti szeretet még nem született meg a szívükben. 63:6.3 Mivel állathúson éltek, ezért állatimádók lettek. 81:2.8 Az ősember „a mindennapos jelenségek magyarázatául nem volt hajlandó elismerni a természeti okokat.” 81:2.9 Minden természeti jelenséghez természetfeletti magyarázatot keresett. Olyat, amely kívül esett a személyes felfogóképességén. 86:2.6 Azonban semmit nem tekintett véletlennek. A történések mögött szándékot látott, melyben nem tudott rendszert felfedezni. A szerencsét a szellemvilág szeszélyes megnyilvánulásának, később pedig az istenek hangulatváltozásának tartotta. 91:8.1 Az ősember már akkor imádkozott a szükség és az öröm önkéntelen helyzeteiben, amikor az Istenről még nem volt elképzelése. 102:5.2 Azonban „több volt a vallásos félelme, mint a vallásos hite”. 90:2.13 A sámánt szükséges rossznak tekintette. Félt tőle, nem szerette.

- ősember (további jellemzők): 91.1.3 nem gondolkodott okszerűen és következetes sem volt.

- 103:5.2 „csak azokat tekinti szomszédjának, akik nagyon közel vannak hozzá, akikkel jószomszédi viszonyban van”.

- 99:5.9 A vallását és a vallási meggyőződését „inkább tánccal, mint gondolattal fejezte ki.”

- 91:0.2 A varázslás rabja volt.

- 103:6.10 „nem tett különbséget az energiaszint és a szellemszint között.”

- 104:0.1 „hosszú ideig nem tudott háromnál tovább számolni.”

- 90:2.13 Mindig elismerte a tudást, és tisztelte, jutalmazta a bölcsességet.

- ősök imádása: lásd → „vallás (ősök imádása)”

 

„P”

- Palesztina: 121:2.3 A zsidó vallási műveltség hazája és a kereszténység szülőföldje. 93:5.2 Kedvező helyszín volt a Melkizedek küldetéséhez és Mihály megjelenéséhez, mivel e terület a korabeli világ egyik kereskedelmi és utazási központja volt. 121:2.2 Jézus korában három földrész találkozóhelye és útkereszteződése. 121:2.8 „A szeleukida Szíria és a ptolemaioszi Egyiptom egymással való szembeállítását célul tűző fondorlatos (római) politika megkívánta Palesztina, mint különálló és független állam megerősítését.” 121:6.2 Jézus korában három uralkodó nyelve volt: „a köznép az aráminak valamilyen nyelvjárását használta; a papok és a rabbik héberül beszéltek; a művelt osztályok és a tehetősebb zsidó néprétegek általában a görögöt használták.”

- Palonia csillagrendszer: 119:2.5 + 119:2.4 A Nebadon 37-es csillagvilágának 11-es csillagrendszere. 119:0.7 + 119:2.1 A második teremtményi alászállásakor 119:2.5 tizenhét világegyetemi szabványévig 119:2.4 Jézus látta el itt az ügyvezető Csillagrendszer Fejedelem tisztséget.

- Palonia csillagrendszer Megmentő Fejedelme: 119:2.5 A Nebadon helyi világegyetem Teremtő Fia, a második teremtményi megtestesülése idején.

- Panoptia: 53:7.1 a Satania csillagrendszer bolygója, ahol a Lucifer-féle lázadás idején az áruló Bolygóhercegnek nem sikerült a maga oldalára állítania az evolúciós halandókat. A „hű panoptiaiak azóta is az Atya szférájának és az azt körülvevő hét elkülönítő-világnak a felügyelőiként és építőiként szolgálnak a hetedik jerusemi átmeneti világon.

- „papok címe”: az birtokolta, akinek a földterületét varázserejű tabu védte, miután a papok e földet felszentelték és a szellemek felügyelete alá helyezték.

- papság: 90:5.4 a vallásos imádat tényleges vezetői. 90:5.1 Az állandó papság kialakulását az segítette elő, hogy az ősök hitték, hogy csak a szertartás pontos kivitelezési módja bír kényszerítő erővel a szellemekre. 90:5.4 A papok elődjeinek tekinthetők a sámánok, a jövendőmondók, a dalnokok, a vallási táncosok, az időjósok, a kegyeleti tárgyak őrzői és a templomőrök is. A papi hivatalnak volt örökölhető formája. 90:5.5 A papok a tehetségük és a hajlamaik szerint előéneklővé, imádkozóvá vagy áldozókká szakosodhattak. De kerülhetett ki közülük szónok és tanhirdető is. 90:5.6 A papság mindig törekedett arra, hogy félelemmel vegyes tiszteletet keltsen az egyszerű népben. Idegen nyelven tartottak szertartást és a jámborság látszatát keltették a tekintélyük erősítése érdekében. 90:5.7 A papság gyakran akadályozta a tudományos fejlődést és a szellemi haladást, azonban hozzájárult a polgárosodott viszonyok megszilárdulásához és a műveltség gyarapodásához. A mai papok közül sokan már nem szertartás vezetők, hanem az istentan kutatói.

- Paradicsom: 0:4.11 Magába „foglalja a világegyetemi valóság minden szakasza személyes és nem-személyes góc-Abszolútját. A Paradicsom, ha helyesen határozzuk meg, egyaránt jelölhet bármilyen valóságot, Istenséget, isteniséget, személyiséget és energiát – legyen az szellemi, elme vagy anyagi. Az értékeket, a jelentéstartalmakat és a tényszerű létezést tekintve mindezek eredetének, működésének és rendeltetése beteljesülésének helye a Paradicsom.” 0:4.13 Nem teremtő, számos világegyetemi tevékenység egyedi szabályozója, inkább szabályozó, mint viszonzó. „Az erővel, energiával és erőtérrel szerte az anyagi világegyetemekben kapcsolatba kerülő bármilyen lény válaszát és viselkedését befolyásolja”.

- Paradicsom (meghatározások): 11:9.7 „minden személyiségi tevékenység egyetemes központja és minden erőtér- és energia-megnyilatkozás forrás-közepe.”

- 11:9.1 „minden szellemszemélyiség számára az elsődleges eredet területe és a beteljesülés végleges célja”.

- 11:7.2 „a kitöltött és a ki nem töltött tér között elhelyezkedő viszonylagos nyugalmi állapotú körzetek ténylegesen mozdulatlan magja”.

- 105:3.4 „örök Sziget”. Lásd még → „Paradicsom Forrás és Középpont (meghatározások)”

- Paradicsom (jellemzők): 11:9.7 „középpontja a teremtésösszességnek”.

- 56:1.1 Minden anyagi világegyetem tényleges forrása.

- 56:1.1 Az anyagi mindenségrend a Korlátlan Abszolúton keresztül emelkedik ki belőle.

- 11:9.7 „a forrása az összes energiának”.

- 11:9.7 „a helyszíne minden személyiség elsődleges eredetének.”

- 104:4.26 „a mindenségrend erő-energia működésbe lépésének központja”.

- 104:4.26 Az „Első Forrás és Középpont helye a világegyetemben”.

- 11:1.1 „az Istenség lakóhelye”.

- 104:4.26 A „Korlátlan Abszolút mindenségrendi gócpontja”.

- 104:4.26 Minden energia forrása.

- 104:5.6 „a mindenségrendi valóság abszolútja, az abszolút minta.”

- 11:0.1 „anyagi szféra és szellemi lakhely”.

- 105:3.4 „nem a térben van”.

- 105:3.4 „a tér a Paradicsomhoz viszonyítva létezik”.

- 105:3.4 „a mozgás állandósult állapota a paradicsomi kapcsolódáson keresztül határozódik meg.”

- 105:3.4 „abszolút nyugalomban van”.

- 105:3.4 A tér középpontjában létezik.

- 105:3.4 A Korlátlan Abszolút járja át.

- 105:3.4 Minden „viszonylagos létezésnek e területen belül van a kezdete.”

- 107:0.1 A világegyetemek kellős közepén található. Lásd még → „Paradicsom Forrás és Középpont (jellemzők)”

- Paradicsom Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.4 „A második nem-istenségi minta”.

- 105:3.4 „a Paradicsom örök Szigete”. Lásd még → „Paradicsom (meghatározások)”

- Paradicsom Forrás és Középpont (jellemzők): 105:3.4 „a »VAGYOK-erő« elérésének-kinyilatkoztatásának alapja”.

- 105:3.4 „a gravitációs szabályozás létrehozásának megalapozása szerte a világegyetemekben.”

- 105:3.4 A minták abszolútuma minden ténylegessé vált, nem-szellemi, személytelen és nem-akarati valóság esetében. Lásd még → „Paradicsom (jellemzők)”

- Paradicsom Sziget: 115:3.14 A lényegi valója olyan alapminta, amelynek a Havona a tökéletes, a felsőbb-világegyetemek pedig a tökéletessé váló kinyilatkoztatását testesítik meg.

- Paradicsom szigete: 0:4.12 „vagyis a Paradicsom, ha másként nem határozzuk meg – az Első Forrás és Középpont által végzett anyagi-gravitációs szabályozás Abszolútja. A Paradicsom mozdulatlan, lévén ez az egyetlen állandó helyzetű dolog a világegyetemek mindenségében. A Paradicsom Szigetének van világegyetemi elhelyezkedése, de nincs térbeli helyzete. Ez az örök Sziget a tényleges forrása a fizikai világegyetemeknek – múltbelieknek, jelenbelieknek és jövőbelieknek. A Fénysziget-mag Istenség-származék, de aligha Istenség; az anyagi teremtésrészek sem képezik részét az Istenségnek; ezek következmények.”

- Paradicsom élő könyvtárai: 25:5.1 a tudás őrzőinek elméiben lévő adatok.

- Paradicsom-Havona-háromságivá lett Fiak: 22:7.13 „A paradicsomi létpolgárok és a havonaiak alkotó erőfeszítései a Legfelsőbb Lény bizonyos felsőbb szellemi jellegeinek háromságivá alakítását eredményezik, melyeket tapasztalati úton megragadtak a Véglegessel és az Örökkévalóval határos, a legfelsőbbet meghaladó területen.”

- Paradicsom-Havona rendszer: 12:1.11 „az örök Szigetet körülvevő örökkévaló világegyetem” a világmindenség tökéletes és örökkévaló magja.

- Paradicsom-Havona személyiségek: 19:7.2 a paradicsomi létpolgárok és a Havona honosai együtt.

- paradicsomi Atya: 76:5.7 páratlan szeretetű, kegyelmű és türelmű.

- Paradicsomi Beteljesülés Legfelsőbb Tanácsa: 31:10.9 a hét Végleges Testület elnöklő fejei együtt alkotják. A jelen világegyetemi korszakban Grandfanda a vezetőjük. Ez a tanács szabja meg a végleges beteljesülés gyermekeinek világegyetemi feladatait.

- Paradicsomi Feljegyzés-felügyelők: 25:5.1 a havonabeli harmadrendű rangidős vezető-adatrögzítő szupernáfok közül választják őket, s így a Fény Szigete hivatalos irattárainak őreivé válnak. 25:6.5 A megbízatásuk állandó.

- paradicsomi gyűlés hegye: 43:4.5 a Nappalok Hűséges Követőjének – 43:4.1 a paradicsomi Háromság Edentián működő képviselőjének – lakhelye. 43:4.5 A felemelkedő halandók rendszeresen itt gyűlnek össze és ismerkednek a központi világegyetemből származó személyiségek különféle csoportjaival.

- Paradicsomi Háromság: 0:12.2 „az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örökkévaló Istenség-egyesülése”, akik eredetük szerint örökkévalók, de a lehetőségükben tapasztalók, „ezért következik be a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten ténylegessé válásának világegyetemi jelensége.”

- paradicsomi Háromság gyermekei:

17:0.2 „1. A Hét Tökéletes Szellem.”

17:0.3 „2. A Hét Legfőbb Végrehajtó.”

17:0.4 „3. A Tükröző Szellemek.”

- paradicsomi Háromság Hírvivői: 23:2.11 „az Istenségek megbízható és titkos szolgálói”. Az Istenek nem nyilvános terveivel és jövőbeli viselkedésével kapcsolatos különleges üzenetek is rájuk bízhatók.

- paradicsomi Istenfiak: három rendbe sorolhatók

20:1.2 „1. Teremtő Fiak – a mihályok.

20:1.3 2. Ítélkező Fiak – az avonalok.

20:1.4 3. Háromsági Tanító Fiak – a daynalok.”

- paradicsomi Istenfiak a Nebadonban: 35:0.7 „A hármas paradicsomi Istenség a fiúi besorolást elnyerő három rend teremtésében működik: a mihályokéban, az avonalokéban és a daynalokéban.” 35:0.1 „A Paradicsom első fiúi rendjéből, a Teremtő Fiakból csupán egy van a Nebadonban, Mihály, a világegyetem-atya és -fejedelem. A Paradicsom második fiúi rendjéből, az Avonal vagy Ítélkező Fiakból a nebadoni hányad már teljes – 1.062-en vannak.” A harmadik rend a daynalok, vagyis a Háromsági Tanító Fiak. A nebadoni számuk tizenötezer és húszezer között van.

- PARADICSOMI ISTENSÉGEK: 30:2.10

30:2.11 „1. Az Egyetemes Atya.

30:2.12 2. Az Örökkévaló Fiú.

30:2.13 3. A Végtelen Szellem.”

- Paradicsomi jövevények: 30:4.1 a felemelkedői halandói lét utolsó szakaszában levő halandók megnevezése. 30:4.31 Ők már elérték a paradicsomi állandó besorolást. 30:4.31 A paradicsomi felkészülés vezet el a Halandói Végleges Testületbe való felvételhez. Akik idáig eljutottak, már megtalálták Istent, és megkezdik a fokozatos felkészülést az isteniség és az abszonit dolgok tárgyában. 30:4.32 Társulásokat hoznak létre az elsőrendű szupernáfok hét csoportjával. Paradicsomi végzőssé akkor válnak, amikor az istenimádat-vezetők által tartott tanfolyamot elvégezték.

- Paradicsomi létpolgárok: 19:7.1 háromezer rendjük van, a felemelkedő teremtményekre kidolgozott terv kivitelezésében közvetlenül nem vesznek részt. 26:2.2 Ők az isteni és tökéletes sajátakaratú teremtmények legfelsőbb fajtájú közössége.

- Paradicsom Szigete: 0:0.5 „a végtelenség földrajzi középpontja és az örökkévaló Isten lakóhelye”, 0:4.12 állandó helyzetű anyagi-gravitációs szabályozó központ.

- paradicsomi Háromság sataniai jelképe: lásd → „három egyközepű kör”

- Paradicsomi Társak: 25:8.1 tagjai a szeráfok, a szekonáfok, a szupernáfok és az omniáfok közül kerülnek ki. A besorolásuk nem állandó, 25:8.2 e szolgálatra való kijelölésüket a helyi világegyetemi Anyaszellem, a felsőbb-világegyetemi Tükröző Szellemek és a paradicsomi Madzseszton végzi. 25:8.2 „A Paradicsomon elért állandó besorolás mellett a Paradicsomi Társként való átmeneti szolgálat a legnagyobb megtiszteltetés, melyben a segédkező szellemek valaha is részesülhetnek.” 25:8.3 Ők csak barátkozó társak. 25:8.8 Egy felemelkedőhöz sohasem rendelnek ki olyan társat, akinek a természete nem hasonlít a felemelkedő felsőbb-világegyetemi természetének fajtájához.

- paradicsomi Teremtő Fiak: 21:0.1 „az idő és tér helyi világegyetemeinek alkotói és urai”, „kettős eredetűek, bennük az Atya Isten és a Fiú Isten jelleme is megtestesül.” Azonban a természetük és a személyiségük egyedi. 21:1.4 Hétszázezernél többen vannak. 21:0.3 A Mihály-rend Fiaiként személyesülnek meg. 21:0.4 Az alászállásaik következtében minden teremtményi természetben is osztoznak, „a legfelsőbb szintűtől a legalsóbb szintűig.”

- parancsolatok (isteni ~ magasabb szellemi rendbe tartozó lények számára): 107:3.4 1. „Mindig tanúsítsanak megfelelő tiszteletet a rangidősök és az előljáróik tapasztalatai és képességei iránt.”

107:3.5 2. „Mindig vegyék figyelembe a rangban alattuk állók és a beosztottaik korlátait és tapasztalatlanságát.”

- 107:3.6 3. „Soha ne próbálkozzanak leszállni a Divinington területén.”

- Pál (tárzusi Pál): 92:5.13 a Krisztus utáni első század nagy tanítója. Vallási nézetei meghatározó szerepet játszottak a Krisztus nevét viselő hitfelfogás fejlődésében. 121:1.2 Pál „a vallásos műveltségben a héberek hébere volt, a zsidó Messiásról szóló evangéliumot hirdette görög nyelven, s közben ő maga római polgár volt.” 121:5.13 Jézus tanításait bizonyos mértékben a jobb misztériumvallásokhoz igazította, „hogy a várható megtértek nagyobb tömegei számára tegye azokat elfogadhatóbbá.” 89:9.3 Pál szerint Krisztus az utolsó emberi áldozat, akivel az isteni Ítélő teljes mértékben és mindörökre megelégedett. A vér által szerzett szövetség tanítása révén új keresztény tiszteletfajta kiépülését indította el, amivel szükségtelenül terhelte meg a kereszténységet. Azonban ezzel véget vetett az ember- és állatáldozáson keresztüli megváltás tantételeinek. 104:1.11 Pál „összetévesztette Jézust, a helyi világegyetem Teremtő Fiát az Istenség Második Személyével, a Paradicsom Örökkévaló Fiával.”

- páli kereszténység forrásai: a) 121:7.7 + 121:7.11 a zsidó erkölcsiség,

b) 121:7.7 a zsidó történelemszemlélet,

c) 121:7.9 az örökkévaló életről alkotott némely zsidó felfogások,

d) 121:7.7 az örökkévaló életre vonatkozó görög felfogás,

e) 121:7.7 az istentan és bölcselet jézusi eredetű tanításai,

f) 121:7.7 Platon és Philón istentani és bölcseleti tézisei,

g) 121:7.7 a krisztusi etika,

h) 121:7.7 a sztoikus etika,

i) 121:7.10 a rejtelemimádatok azon tanítása, amely egy isten által meghozott áldozat révén megváltást kínál,

j) 121:7.10 a „vezeklésről és üdvözülésről szóló Mitrász-tantételek.”

- pártatlanság: 10:6.3 „a könyörületességgel összhangban lévő igazságosság”. 101:10.7 Segíti a lélek felszabadulását, a Végtelen tervével és az Örökkévaló szándékával való azonosulást és megadja a világegyetemben való otthonérzést. 84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanságot. A szülés gyötrelmében egyedül a nőt részesíti.

- párzás (nász): 82:1.1 a férfi és a nő közötti természetes késztetésen alapul a faj szaporítása érdekében. 82:1.8 Mivel ösztönös késztetés, ezért csak közelítőleg nevezhető nemi vonzalomnak. 82:1.7 A párzási ösztön meghatározó hajtóerő, mely az egyéni kielégülés címén a faj jóléte és fenntartása érdekében való tevékenységre ösztönzi az egyént.

- perzsák: 104:0.3 hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- Példabeszédek könyve: 95:4.5 „A héber Példabeszédek könyvének tizenötödik, tizenhetedik, huszadik fejezete, és a huszonkettedik fejezetének tizenhetedik versétől a huszonnegyedik fejezet huszonkettedik verséig tartó részei csaknem szó szerint Amenemope Bölcsesség könyvéből valók.”

- péntek: 88:1.6 a korai emberek bűvtárgyi erővel bírónak, szerencsétlen napnak tartották.

- Péter: Kr.u. 67-ben halt meg.

- Philon (alexandriai ~): 92:6.18 + 95:4.3 Alexandriai görög bölcselő, 92:5.13 a Krisztus utáni első század nagy tanítója. Vallási nézete meghatározó szerepet játszott a Krisztus nevét viselő hitfelfogás fejlődésében. 121:6.3 Arra törekedett, hogy a görög bölcseletet és a héber istentant szilárd és következetes vallási hiedelem- és szokásrendszerré hangolja össze. 121:6.4 Mózes óta ő gyakorolta a nyugati világ etikai és vallási gondolkodására a legnagyobb hatást. 121:6.5 „Philón a kizárólag a vér kiontása révén elnyerhető megbocsátás tantételétől való megszabadulást tanította.” 95:4.3 + 95:4.5 Philon felfogását befolyásolták az egyiptomi Amenemope görögre lefordított tanításai, a Bölcsesség könyve is. Lásd még → „Amenemope”

- pigmeusok: 91:0.5 afrikai népcsoport, 92:6.1 „mint közösségnek nincsenek vallási megnyilvánulásaik”. A XX. század első felében olyan volt a felfogásuk, mint az ősemberé a vallás kialakulásának kezdetén. 91:0.5 Az általuk gyakorolt oudah-hiedelmekre jellemző a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- pihenési jelleggel bíró tevékenységek: 27:1.2 hétféle van belőlük. Az alvási, a játék általi, a felfedezés jellegű és istenimádati pihenés. Létezik továbbá az energiabeviteli rendes pihenés és az átkelési alvás. Az úgynevezett átalakulási alvás nem pihenési jelleggel bíró tevékenység.

- Pihenés-ösztönzők: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok. 27:1.1 Ők az utolsó oktatók, a feladatuk pedig az idő zarándokainak felkészítése az örökkévalóságba való belépésre.

- Pihenés Személyi Állománya: 26:10.7 a másodrendű szupernáfok azon utolsó rendje, melynek feladata az idő zarándokainak segítése a Havona világkörein. 26:11.3 „A pihenés szuperáfi állománya nem annyira a felkészítésben, hanem inkább a különböző csoportok közötti megértésen alapuló társulások elősegítésében érintett.” 26:11.7 Ezen állományba tartozó kísérő társunk velünk együtt készül a végső idő-alvásra.

- Pindarosz: 98:2.5 a Krisztus előtti 5. és 6. század azon görög költői közé tartozott, akik megpróbálkoztak a görög vallás megújításával. Bár sikerült magasabb szintre emelniük a vallás eszményképeit, de ez inkább volt művészi teljesítmény, mint vallásos rajongás. E görögök, „A legmagasabb rendű értékek támogatására és megőrzésére alkalmas módszert nem tudtak kialakítani.”

- Platón: 92:5.12 görög bölcselő, a Krisztus előtti hatodik század igazsághirdetője. Bár nem tekinthető vallási tanítónak, a működésének voltak vallási következményei. A tanításai elsősorban az eszményelvűségre vonatkoztak. 130:4.1 Jézus is elfogadta azt a tanítását, hogy „a világ anyagi dolgai a láthatatlan, de annál lényegesebb szellemi valóságok egyfajta tükröződései”. 98:2.6 Platón az erényt tudásnak mondta, a jóságot pedig a lélek egészségének. Tanította, hogy jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint vétkesnek lenni annak elkövetésében. Vallotta, „hogy helytelen dolog rosszal fizetni a rosszért, és hogy az istenek bölcsek és jók.” Fő erényei a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság voltak.

- poklok: 89:2.4 a tabut megsértők számára találták ki. A jövőbeli büntetés fogalma azért jelent meg, mert akik azt gondolták, hogy a jólét együtt jár a becsületességgel, aggódni kezdtek a rossz emberek látható jóléte miatt. A jövőbeli büntetés elképzelt helyszíneinek száma egy és öt között változott.

- polgári haladás alapvető elemei: 71:3.1 a szabadság, a biztonság, az oktatás és a társadalmi összhangteremtés.

- polgárosodás: 76:6.4 „Az emberek hozzák létre a polgárosodott társadalmat; nem a polgárosodás teremti meg az embereket.” 68:1.3 + 68:0.2 Tehát a polgárosodás az emberi faj fejlődésének eredménye. Olyan társadalmi örökség, melyre minden nemzedék gyermekeit meg kell tanítani. 78:2.4 A polgárosodás „kibontakozásának határt szabnak a rendelkezésre álló természeti erőforrások, a polgárosodott társadalomban kitermelődő kivételes tehetségek és a találékonyság érvényesüléséhez elégséges mértékű szabadidő.” 81:6.20 A polgárosodás „kibontakozása közvetlen összefüggésbe hozható az eszközök a gépek és az elosztási csatornák fejlődésével és birtoklásával.” 81:2.3 A polgárosodást négy fontos lépés alapozta meg. A) „81:2.4 1. A tűz uralása.” B) „81:2.5 2. Az állatok háziasítása.” C) „81:2.6 3. A hadifoglyok rabszolgasorba vetése.” D) „81:2.7 4. A magántulajdon.” 81:6.16 „A polgárosodás terjedésének meg kell várnia a nyelv kialakulását.” A fejlődő gondolkodás kifejezését segítő nyelvfejlesztés szintén fontos a polgárosodás fejlődéséhez. 78:2.3 Az ádámfiak polgárosodott társadalmi rendje nem kifejlődött, hanem mesterséges szerkezet volt, így a leépülése elkerülhetetlenül végbement. 68:1.2 A polgárosodás túlélést segítő társulásként indult, 68:1.3 mely megnövekedett biztonságot eredményezett. Kezdetben kényszerből fakadó kelletlen együttműködés volt. 68.0.3 Az emberek közötti együttműködési rend kialakítását időszámításunk kezdete előtt 500 ezer évvel kezdték meg a dalamatiai tanítók és folyamatosan erre törekedtek 300 ezer éven keresztül. A csoportos tevékenységek eszméjét – mint korai társadalmi tanításokat – leginkább a kék emberfajta hasznosította, „míg a vörös ember egy bizonyos mértékig, a fekete ember pedig a legkevésbé.” Utóbb „a sárga fajta és a fehér fajta mutatta a legkomolyabb társadalmi fejlődést az Urantián.” 71:2.7 A polgárosodás felgyorsítható a társadalmi közgondolkodás felvilágosítás általi javításával. 71:4.1 A polgárosodásnak csak azok az intézményei maradnak meg, amelyek fejlődésképesek. A gazdasági rendnek, a társadalomnak és a kormányzásnak fejlődnie kell. 71:4.2 E fejlődés programja magába foglalja a következőket.

„71:4.3 1. Az egyéni szabadságok megőrzése.

71:4.4 2. Az otthon védelme.

71:4.5 3. A gazdasági biztonság előmozdítása.

71:4.6 4. A betegségek megelőzése.

71:4.7 5. Kötelező oktatás.

71:4.8 6. Kötelező munka.

71:4.9 7. A szabadidő hasznos eltöltése.

71:4.10 8. Az elesettekről való gondoskodás.

71:4.11 9. Fajfejlesztés.

71:4.12 10. A tudomány és a művészet támogatása.

71:4.13 11. A bölcselet – a bölcsesség – támogatása.

71:4.14 12. A mindenségrendi látásmód – a szellemi beállítottság – kiterjesztése.” 71:4.15 Mindez az emberek közötti testvériséget és az Isten-tudat személyes állapotának társadalmi szintű megjelenését eredményezi, mely a mennyei Atya akarata megcselekedésének törekvésében nyilvánul meg. 70:3.5 „A nyereségre való törekvés óriási polgárosodáshozó erő, amikor azt a szolgálat iránti vágy nemesíti meg.” 81:6.25 A XX. századi polgárosodás legnagyobb előmozdítói az utazás világméretűvé válása és a tájékoztatás módszereinek páratlan fejlődése voltak. 81:6.29 A polgárosodás a XXI. században a szakértővé váló munkavállalók tevékenységeinek hatékony összehangolásától függ. 84:5.13 Azonban a polgárosodás sem képes megszüntetni a nemek viselkedése közötti űrt.

- polgárosodás folyamata: 68:5.2 négy nagy lépésben történt.

68:5.3 1. A gyűjtögető szakasz. A műveltség kezdetleges, vándorló szakasza. Az első munkaszervezési forma az élelemgyűjtő út volt.

68:5.4 2. A vadászó szakasz. 68:5.4 A fegyverül használható eszközök feltalálása képessé tette az embert a vadásszá válásra és így komoly mértékű élelemszerzésre szánt ideje szabadult fel.

68:5.6 3. A pásztorkodó szakasz. Az állatok háziasítása lehetővé tette, 68:5.7 hogy az ember megtanuljon megélni a gyarapodó nyájaiból, ami több szabadidőt biztosított számára a művelődésre és a haladásra.

68:5.9 4. A mezőgazdasági szakasz. A polgárosultság legfelsőbb rendű válfaja, amit a növények háziasítása tett lehetővé. A kertművelés nemesítő hatással van minden emberfajtára. Ádám és Éva egyértelműen kertész volt és nem pásztor.

68:5.11 „Az állatokkal való együttlét küzdelemre és az erő alkalmazására sarkall; a növényekkel való törődés türelmet, nyugalmat és békét nevel ki. A mezőgazdaság és az iparosodás a béke tevékenységei közé tartozik.” 68:5.13 A „legmagasabb szintű társadalmi fejlődésnek is mindig egészséges mezőgazdasági alapon kell nyugodnia.” 68.6.3. A népesség nő a földművelési ismeretek fejlődésével, azonban csökken az életszínvonal emelkedésével.

- polgárosodást fenntartó tényezők: A) 81:6.3 1. Természeti körülmények. Az éghajlat és a fizikai körülmények befolyásolják a műveltség fejlődését. 81:6.4 Például a területek kiszáradása új és fejlettebb módszerek kitalálására és alkalmazására ösztönöz. B) 81:6.6 2. A tőke javak. A „polgárosodott társadalom csakis az anyagi jólét olyan körülményei közepette alakítható ki, melyek a szabadidőnek és a tetterőnek egyaránt kedveznek.” C) 81:6.8 3. Tudományos ismeretek. 81:6.9 A találmányok mindig megelőzik és gyorsítják a műveltség fejlődését. D) 81:6.11 4. Emberi erőforrások. 81:6.11 A lakosság elegendően nagy létszáma 81:6.12 emeli a műveltség színvonalát, 81:6.13 amely a nép szükséges értelmi szintjével és bölcsességével együtt elengedhetetlen a polgárosodott viszonyok elterjedéséhez. E) 81:6.14 5. Az anyagi erőforrások hatékonysága. Attól a bölcsességtől függ, amely kiaknázza a természeti erőforrásokban, a tudományos ismeretekben, a tőke javakban és az emberben levő lehetőségeket. F) 81:6.16 6. A nyelv hatékonysága. A nyelv fejlődése biztosítja, hogy a fejlődő gondolkodás kifejezhetővé váljon. 81:6.18 A nyelv akkor a leghatékonyabb, ha a közös nyelv kialakulásával a nyelvi különbségek eltűnnek. „Az egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” G) 81:6.20 7. A gépi eszközök hatékonysága. 81:6.22 „A bölcsesség vezérelte tudomány az ember legnagyobb társadalmi felszabadítójává válhat.” H) 81:6.23 8. A fáklyavivők jelleme. „A műveltségi fáklya következő nemzedéknek való átadásában mindig is az otthon lesz az alapintézmény.” I) 81:6.26 9. A faji eszmények. 81:6.27 Az „emberi műveltséget az egyik szintről a másikra ténylegesen kiemelő és továbbvivő energia a szellemi eszményelvűség.” J) 81:6.29 10. A szakértők szervezése. A polgárosodás a XXI. században a szakértővé váló munkavállalók tevékenységének hatékony összehangolásától függ. K) 81:6.31 11. Eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét. 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani. L) 81:6.34 12. Az együttműködésre való hajlam. 81:6.36 A világméretű polgárosodott társadalom fennmaradása attól függ, hogy az emberek megtanulnak-e összehangoltan, békében és testvériességben élni. M) 81:6.37 13. Hatékony és bölcs vezetés. 81:6.38 A magas szintű polgárosodott társadalom az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenség rendjére való rálátás közötti bölcs kapcsolatból születik. N) 81:6.39 14. Társadalmi változások. „A faj eszményképei jelentik a fő támogatást és megnyugvást azokban a nehéz időkben, amikor a polgárosodott társadalom az egyik szintről a másikra való átmenetnél tart.” NY) 81:6.41 15. Az átmeneti összeomlás megakadályozása. 81:6.42 „A vezetés életbevágó fontosságú a fejlődés során. A bölcsesség, a szellemi meglátás és az előrelátás nélkülözhetetlen a nemzetek megmaradásához.”

- polgárosodott társadalom: 68:1.4 nem pusztán az egyedek egyszerű társulása, hanem az értelmesen együttműködők szerveződésének eredménye. 68:2.1 Lehetőséget biztosít az elszigeteltségből való kitörésre. 68:2.5 Összetett, kölcsönös függőségek rendszerévé alakul. 81:2.14 Nem hozható létre és nem fejlődhet, amíg az ember nem rendelkezik szabadidővel, „a dolgok megtétele jobb módjainak kigondolásához, megtervezéséhez és elképzeléséhez.” 81:6.6 Ezért csak olyan anyagi körülmények között alakítható ki, melyek kedveznek a szabadidőnek és tetterőnek. 81:6.14 „A korai polgárosodott társadalmat meghatározó tényező a bölcs társadalomvezetők által mutatott erő volt”. 68:2.4 A korai társulások két nagy ösztönzője és befolyásoló tényezője az étvágy és a nemi vágy ösztönös késztetései voltak. Összeterelő és együtt tartó érzelem még a hiúság és a félelem. Kezdetben különösen a kísértetektől való félelem. 68:3.4 Azonban ezek, a békét támogató isteni kinyilatkoztatások hatása nélkül nem lennének képesek ellensúlyozni az emberek közötti társulásokban meglévő gyanakvást és viszolygást. S éppen a társadalom összehozó és együtt tartó tényezői azok, amelyek a kinyilatkoztatások hatásának hiányában háborúba viszik az emberiséget. 68:2.8 A társadalom csaknem minden maradandó értéke a családban gyökerezik. 79:8.9 A polgárosodott társadalom közvetlenül függ a család hatékony működésétől. 84:8.6 A polgárosodott társadalom túlélésének esélyét az otthon biztosítja. 68:2.11 Amíg az önfenntartás építi a társadalmat; a féktelen maga kedvére való létezés biztosan elpusztítja azt. 68:4.7 A polgárosodott társadalom túlélése főként az erkölcsök fokozatos fejlődésétől függ. 81:6.26 Valamely emberfajta vagy nemzet erkölcsi és szellemi lendülete nagymértékben meghatározza az adott polgárosodott társadalom műveltségének haladási sebességét. 81:6.30 A teret kapó változatos emberi képességek és a foglalkoztatottság egyre sokrétűbbé válása gyöngíti és bomlasztja a polgárosodott társadalmat. Ezért ki kell fejleszteni az összhangteremtés és az együttműködés hatékony eszközeit. 81:6.32 A munkanélküliség zülleszti és csüggeszti a társadalomban élő embert. Ezért a különleges képzettséggel rendelkező polgárnak tudnia kell hétköznapi munkát vagy szakmát is ellátnia arra az átmeneti időre, amíg a magas képzettséget igénylő munkájában nem tud elhelyezkedni. 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani a közösségi társadalomban. 81:6.35 A nemzeti alapokra épülő polgárosodott társadalomnak értelmes hazafiságra és összetartó műveltségre van szüksége, melyeket nevelési módszerek és vallási eszményképek által tud biztosítani. 81:6.37 Amíg az ember szellemi és erkölcsi szempontból nem jut magasabb szintre, „addig a polgárosodott társadalom mindig is függeni fog a bölcs és tetterős vezetőktől.” 81:6.39 A polgárosodott társadalom viszonyai fejlődésének lépést kell tartania az adott korszak tudományos fejlődési ütemével. Azonban a fejlődés késik, ha a társadalom vezetői késlekednek megtenni az elengedhetetlen társadalomszervezési változtatásokat. 81:6.41 Minden társadalmat fenyeget az a veszély, amely az újnak és jobbnak szánt, de még ki nem próbált eljárásokra való átállással jár. Egy ilyen átállás – 81:6.42 a vezetés hiányosságai következtében – 81:6.41 az adott társadalom összeomlását is eredményezheti. 71:5.3 A polgárosodott társadalom fejlett formájára jellemző az emberek közötti értelmes együttműködés, a megértő testvériesség és a szellemi testvériség.

- polgárosodott társadalom (magas szintű ~): 99:3.4 az eszményi állampolgárok és az eszményi, helyénvaló társadalmi rendszerek létén alapul. Az ilyen rendben az állampolgárok képesek felügyelni a társadalom gazdasági és politikai intézményeit.

- polgárosodott társadalom (világméretű ~): 81:6.36 A világméretű polgárosodott társadalom fennmaradása attól függ, hogy az emberek megtanulnak-e összehangoltan, békében és testvériességben élni. 81:6.38 A magas szintű polgárosodott társadalom az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenség rendjére való rálátás közötti bölcs kapcsolatból születik.

- polgárosodott társadalom öngyilkossága: 79:2.7 megvalósul, ha a többfajú és többnyelvű közösség alsóbbrendű csoportjainak korlátozás nélküli sokasodása együtt jár a felsőbbrendűek folyamatosan csökkenő szaporodásával.

- polgárosodott társadalom valódi természete: 102:8.2 a vallásának tisztasága és nemessége révén ítélhető meg, mondható róla vélemény.

- polgárosultság (európai ~): 80:1.8 a kedvező vándorlási útvonalak következtében a mezopotámiai műveltség korai népvándorlási hullámai leginkább Európa felé irányultak, és olyan körülményeket teremtettek, amelyek kialakították az európai polgárosultság előzményeit.

- polgárosultság (urantiai ~): 77:9.8 az urantiai halandók és az urantiai közteslények közös eredménye. Bár e két közösség műveltségi szintje csak a fény és élet korszakaiba való belépést követően fog kiegyenlítődni.

- polgárosultság célja: 16:6.10-6.11 a tudományos tényszerűségből, az erkölcsi bölcseletből és a tiszta vallásos tapasztalásból eredő dolgok, jelentéstartalmak és értékek kifejezése.

- politikatudomány: 99:7.2 feladatai közé tartozik a gazdasági rend és az ipar átszervezése. Ennek során alkalmaznia kell a társadalomtudományoktól átvett módszereket és igénybe kell vennie a vallásos élet adta rálátást és hajtóerőket.

- politikai bölcsesség: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. 52:6.6 Célja, a háborúk leváltása a polgárosult megítélés nemzetközi eljárásaival. Eszköze az érzelmi érettségen alapuló önuralom, amely nem csak egy önző politikai érdek, hanem az emberiség jóléte érdekében is képes munkálkodni. Az önző politikai gondolkodás azokat az állandó értékeket pusztítja, amelyek a bolygó lakosságának túlélését biztosítják.

- Porshunta: 64:6.12 a narancsszín emberek legnagyobb szellemi és politikai vezetője volt kb. háromszázezer évvel ezelőtt. 46:4.7 Az azóta kihalt narancsszín emberfajtát „a Nagy Tanító” imádatára vezette. Ebben az időben ezen emberfajta központi települése Armageddonban (Megiddó hegye) volt. 46:4.7 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Prédikátor könyve: 97:8.2 „nyílt borúlátása a Gondviselésben való túlzottan derűlátó hitre adott világi bölcsességű válasz”. 97:8.2 A zsidók komolyan küszködtek azon Egyiptomból eredő felfogásukkal, ami az igazságosságért járó isteni jutalom és a bűnért járó büntetés köré szerveződött.

- próbaidő-meghosszabbítás: 112:5.6 A halandó részére biztosított próbaidő önmaga kipróbálására, ha a szülőbolygóján önhibáján kívül nem tudja elérni a személyiség gyarapodás mindenségrendi köreit, de a szándékai és a vágyai továbbélési értékkel bírnak. Lásd még → „átmeneti besorolású lény”

- próféta: 101:5.9 eszményképeket emel fel.