Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (K-K)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„K”

- kakas: 87:6.11 az elődök hite szerint a kakas kukorékolással jelzi, ha kísértet jár a közelben. „A szélirányjelző kakas formája is e babonaság továbbélése.”

- kalcium: 41:6.2 az anyaggal átjárt tér fő eleme az Orvonton felsőbb-világegyetemben. Túltesz az általános anyagformákon, hosszú élettartammal bír. 41:6.3-6.4 A napunkat is ezen anyagból álló gázszerű kőfelszín borítja kilencezerhatszáz kilométer vastagságban, bár e réteg alatt más elemek is találhatók. Atomi szinten képes a térben utazni fény- és energiamozgások révén – „meglovagolja a kifelé tartó napsugarakat.” Az atomjának húsz elektronjából a két utolsó lazán kapcsolódik a két külső elektronkörön. A huszadik elektront elveszítve, a tizenkilencedik másodpercenként huszonötezernél is többször ugrál a két pálya között. Így képes a sérült kalcium atom részlegesen dacolni a gravitációval, megragadva és elengedve a napsugarat másodpercenként mintegy huszonötezerszer. 41:6.5 Ezen elektron mozgékonyságát jelzi az is, hogy amikor a nagy hőmérsékletű röntgensugárzás naperői egy magasabb keringési körbe taszítják, akkor a másodperc egy milliomod részéig marad e pályán; s még mielőtt az atommag villamos-gravitációs erőtere visszahúzná a régi pályájára, az elektron képes egymilliószor megfordulni az atomi központja körül.

- Kaligasztia: 50:3.1 az Urantia első Bolygóhercege. 66:1.1 A 9.344. Lanonandek Fiú a másodrendűek közül. 66:1.2 Mielőtt Lucifer személyes törzskarába került volna tanácsadó volt a Jerusemen az élethordozók tanácsa mellett. 66:8.1 Szélsőségesen egyéniség-hangsúlyozónak mutatkozott. Rendszerint „rokonszenvezett azokkal, akik valamilyen burkolt bírálatot enyhe formában juttattak kifejezésre.” Továbbá nyugtalanul viselte a fennhatóságot is, azzal szemben némi türelmetlenséget mutatott. 66:1.4 Rendelkezett „egyfajta nyughatatlansággal, melyhez az a hajlam társult, hogy nem értett egyet a szokásos gyakorlattal bizonyos kisebb jelentőségű kérdésekben.” 66:1.5 Később alattomban önmagába szeretett. 50:4.11 Csatlakozott a Lucifer-féle lázadáshoz. 53:8.5 A lázadás idején az „Urantia Istenének” is nevezte magát. 50:4.12 Módszeresen elferdítette a bolygón működő tanhelyek tananyagát. 74:5.6 Korlátlan személyes szabadságot hirdetett. Azonban ezen elv hívei felboríthatják a renden alapuló fejlődésre kidolgozott működési terveket. 67:1.2 Az Urantia rábízott lakóit előre megfontoltan árulta el. A Teremtő Fiúnk mondta róla – „Olyan vagy, mint a vezetőd, Lucifer, és bűnösen megtartottad az ő gonoszságát. Hamis volt ő már attól fogva, hogy önmaga felmagasztalásához fogott, mert nem maradt meg az igazságban.” 53:1.4 A hitregéink ördögének tekinthető. 73:0.1 Bolygóhercegként való bukása műveltségbeli hanyatlást és szellemi nyomort eredményezett az Urantián. 75:2.3 Terveket szőtt az ibolyaszín emberfajta anyjának, Évának a tőrbe csalására, 66:8.4 és tevékenyen járult hozzá ahhoz, hogy Ádám és Éva fajnemesítő küldetése megbukjon. 53:1.4 Krisztus Mihály urantiai alászállási küldetése ellen is szervezkedett. 53:8.6 A Mihály által felkínált kegyelmet nem fogadta el. Bár még az Urantián tartózkodik, az emberek elméjének megszállására és a lelkük eltévelyítésére már nincs saját hatalma. 75:2.2 Krisztusnak az Urantián töltött idejéig nem fosztották meg az Urantia bolygóhercegi címétől. 66:8.5 Azonban Krisztus Mihály húsvér testben eltöltött élete alatt minden urantiai hatalmától végérvényesen megfosztották.

- kaligasztiai százak: 66:2.3 az Urantia első Bolygóhercege törzskarának testtel bíró tagjai. 66:2.4 Felemelkedő besorolású jerusemi létpolgárok közül választották ki őket, de egyikük sem származott az Urantiáról. 66:2.5 A bolygónkra érkezve újra anyagivá lényegítették őket. 77:1.2 „A Jerusem felemelkedő morontia létpolgáraiként szaporodási előjogokkal nem rendelkező anyagfeletti teremtmények voltak. Alászálló bolygói segédkezőkként az Urantián anyagi utódot nemzeni képes anyagi, ivaros teremtmények lettek”. 66:2.9 A szeráfi szállítmánnyal való megérkezésüktől az újraszemélyesülésükig tíz nap telt el. 66:2.6 Andon és Fonta száz kiválasztott emberi leszármazottja – 66:2.7 ötven földi férfi és ötven földi nő – élet-sejtanyagát ültették át a számukra tervezett anyagi testekbe. 74:8.3 Ez élő anyag cseréjével járó mennyei sebészeti beavatkozás volt. 66:4.3 A törzskar tagjai az urantiai emberekhez képest különleges, hármas lénynek tekinthetők. 66:4.4 Egyrészről fizikai testtel rendelkeztek, 66:4.7 és bár az andoni emberfajtára hasonlítottak, e testeknek elég volt a húsmentes étrend. 66:4.8 Másrészről felsőbbrendűek is voltak, mivel nem csak a feladatuknak megfelelő testet alkottak a számukra, 66:4.9 de e lények kiteljesedett lélekkel is rendelkeztek, amit a kiválasztásuk előtt, a jerusemi létpolgári besorolás elnyeréséig tartó fokozatos tapasztalásokon keresztül értek el. 66:4.12 Harmadrészben pedig az emberi személyük halhatatlan volt, mivel az anyagi alakjukban ott keringett a csillagrendszeri életáramok öregedést gátló pótléka, 66:4.13 melyet az Edentiáról származó cserje, az életfa gyümölcséből nyertek. 77:2.2 Azért lettek ivaros teremtmények, hogy részt vegyenek azon utódok nemzésében, akik a különleges rendjük és a kiválasztott andoni törzsek egyesített sajátságait testesítik meg. A fejlesztési terv tartalmazta a hercegi törzskar együttes utódainak és az ádámi pár első nemzedéke leszármazottainak egyesüléséből keletkező új halandófajta tervét is. Az ilyen halandókat az emberi társadalom tanító-urainak szánták. Társadalmi, s nem igazgatási uralmat terveztek számukra. De e terv nem valósult meg a lázadás miatt. 77:2.4 Amikor a törzskar hatvan lázadó tagja ivarosan szaporodott az andonfi és szangik népekkel – testi értelemben, valamint az értelmi sajátságok és a szellemi képességek terén is – e népekhez viszonyítva felsőbbrendű utódaik születtek. 77:2.6 Ennek az volt az oka, hogy a törzskarba ültetett 77:2.5 andoni csíra-sejtanyag örökítő-tényezőinek szerkezetében és vegyi összetételében változtatásokat alkalmaztak 77:2.6 az avaloni sebészek. 77:2.5 A belső átszerveződés miatt az élet-sejtanyag jobban igazodott az elrendelt nebadoni élet-megnyilvánulás szabványosított sataniai változatának mintáihoz. 66:5.1 Tíz önálló, egyenként tíztagú tanácsban szolgálták a bolygót, melyek a következők voltak.

66:5.2 1. „Az élelmezési és anyagi jóléti tanács.”

66:5.4 2. „Az állatok háziasításának és igénybevételének tanácsa.”

66:5.7 3. „A ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók.”

66:5.9 4. „A tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata.”

66:5.11 5. „Az ipari és kereskedelmi bizottság.”

66:5.13 6. „A kinyilatkoztatott vallás kara.

66:5.17 7. „Az egészség és az élet megőrzői.

66:5.23 8. „A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa.

66:5.28 9. „A fejlett törzsi kapcsolatok szervezői.

66:5.31 10. „A törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága.

66:5.1 Két vagy több tanács együttes ülése esetén Daligasztia elnökölt. 67:3.2 A Lucifer-féle lázadás idején a Bolygóherceg száztagú, testtel bíró törzskarának negyven tagja utasította el a lázadáshoz való csatlakozást. 67:4.5 Őket, a Melkizedek-megbízottak bolygóra érkezését követően – Van kivételével – visszaküldték a Jerusemre, ahol újra egyesültek a várakozó Gondolatigazítójukkal.

- kamaszkor: 128:2.1 Alkalmazkodási nehézségek jellemzik.

- Kapcsolat-állandósítók: 48:2.8 a morontia erőtér-felügyelők ötödik csoportja. 48:2.20 Ők teszik lehetővé a morontia energia morontia anyaggá való alakulását. Addig a pontig lassítják az energiaforgásokat, hogy a morontia anyaggá alakulás megtörténjen.

- kapcsolatok: 81:6.19 a nemzetek közötti nyelvi, kereskedelmi, művészeti, tudományos, sport-játék, valamint vallási jellegű kapcsolatokat támogatni kell, 81:6.18 a világbéke és az általános műveltség elősegítése érdekében.

- kapcsolatok (elsőfajú kapcsolódások): 105:4.4 1. Egységi kapcsolatok. 105:4.5 2. Kettősségi kapcsolatok. 105:4.6 3. Hármasegységi kapcsolatok. Lásd még „kapcsolatok (Egységi ~)” „kapcsolatok (Kettősségi ~)” „kapcsolatok (Hármasegységi ~)”

- kapcsolatok (Egységi ~): 105:4.4 „A VAGYOK-on belül létező kapcsolatok, ha annak egységét előbb mint önmaga háromszoros, majd mint hétszeres különválását fogjuk fel.”

- kapcsolatok (Kettősségi ~): 105:4.5 „A VAGYOK mint hétszeres és a Végtelenség Hét Abszolútja között létező kapcsolatok.” Másképp fogalmazva, 105:4.2 „a Végtelenség Hét Abszolútjának és az önmagát kinyilatkoztató VAGYOK magát-szelvényesítő szakaszai hétszeres végtelenségének örök” társulása. E kettős kapcsolódások „a világegyetemek felé mint a hét Abszolút válnak örökkévalóvá,” és teszik örökkévalóvá az alapokat minden világegyetemi valóság számára. 105:4.8 „A kettősségek örökkévalóvá teszik a valóság alapjait.”

- kapcsolatok (Hármasegységi ~): 105:4.9 az Abszolútok legalapvetőbb társulása. Az eredendő (lételvi) létezők a hármasegységekben kezdenek működni.105:4.6 „Ezek a Végtelenség Hét Abszolútjának működési társulásai.” 105:4.7 Kettősségi alapokon jönnek létre „az Abszolútok kölcsönös társulásának elkerülhetetlensége miatt.” E „társulások teszik örökkévalóvá minden valóság kibontakozási lehetőségét” és „magukba foglalják mind az istenivé alakított, mind az istenivé nem alakított valóságot.” 105:4.8 „A hármasegységek lehetővé teszik a végtelenség mint egyetemes rendeltetés megvalósulását.” 105:4.9 A világegyetemi színtér a hármasegységek örökkévalóvá válásának kísérője.

- Kapernaum: 129:1.7 Közvetlenül a Damaszkusztól dél felé tartó útvonalon helyezkedett el.

- Karthágó: 80:7.11 e város ősét a Mezopotámiából kivándoroltak alapították.

- kaszt: 68:6.7 „a sűrű népesség miatt kialakuló éles versengés okozta nagy társadalmi nyomás közvetlen eredménye.” 70:8.11 9. Két „vagy több emberfajta jelenléte egy adott nemzeten vagy területi egységen belül rendszerint színes kasztokat eredményez. India eredeti kasztrendszerének alapját a bőrszín képezte, mint ahogy ez volt a helyzet az ősi Egyiptomban is.” 70:8.13 A társadalmi osztályból kaszt lesz, ha a társadalmi rétegek tartósan elkülönülnek. A társadalmi egyensúly ilyen fajta kiteljesedése gátolja a személyes kezdeményezőkészséget, korlátozza az egyéni fejlődési lehetőségeket és megakadályozza a társadalmi együttműködést. 70:7.15 A társadalmi kasztok kiépüléséhez a titkos társaságok is hozzájárultak, főként a beavatásaik sejtelmes jellege révén.

- kasztrendszer: 79:2.6 kétségbeesett kísérlet az Indiát meghódító anditák részéről a faji keveredésük megakadályozása érdekében, merev házasodási korlátozások által. Ennek ellenére az anditák Kr.e. 10000-re faji értelemben felolvadtak az indiai néptömegben. 94:2.1 Bár az árja-anditák ama rendszere, melynek segítségével meg kívánták akadályozni a faji azonosságuk elvesztését – a másodrendű szangik népekkel való keveredésüket – nem tudta megmenteni az árja fajt, viszont fenntartotta a brahmanokat. 79:4.6 A négyből három kasztot azon hasztalan igyekezetből alakítottak ki, hogy megakadályozzák az árják összeolvadását az alsóbbrendű meghódítottakkal. Az első kaszt a szetfiektől származó tanító papok rendje volt. 79:4.7 E brahman papok az árja faj eltűnését követően nem tudtak ellenállni a Dekkán-fennsík alsóbbrendű babonás vallási hatásainak. 79:4.9 A rendszerük azért nem volt képes az árja műveltség fenntartására, mert csak olyan vallás hozhat létre felsőbbrendű polgárosodott társadalmat, amely az emberek közötti testvériségen alapul. 79:4.5 Formailag a nagy társadalmi kasztok még a XXI. században is megvoltak, 89:1.6 mint a régi tiltások (tabuk) csökevényes maradványai.

- Katro (~ család): 93:3.5 Makiventa Melkizedek több mint harminc éven át lakott velük együtt, megismertetve őket sok felsőbb igazsággal. E hagyományokból nevezetes leszármazottjuk, Mózes is részesült.

- ká és bá: 111:0.4 Az emberi lényeg két tényezőjének egyiptomi felfogása, melyet számos afrikai törzs is vallott. A „lelket (bá) rendszerint nem tartották előbb-létezettnek, csak a szellemet (ká).” 110:0.5 E hitrendszer szerint, „a szellemek által kedvelt egyénekbe születésükkor vagy nem sokkal azt követően egy védőszellem költözik, melyet kának neveztek. Azt tanították, hogy ez a védőszellem a halandó társával marad végig az élet tartama alatt és őelőtte megy át a jövőbeli állapotba.” 111:0.6 Úgy tartották, hogy a védőszellem ká arra vágyik, hogy az emberi társa halandó lelkét a múlandó élet jobb ösvényeire vezesse, és gondoskodjon az emberi társa jobb sorsáról a túlvilágon. Kezdetben csak a királyokat tartották ká-val bírónak, később a jó emberekről is ezt feltételezték. Sokan hitték azt, hogy a ká „»Istentől származó, mindent tudó bölcs az emberekben.«”

- kábítószer: lásd „méreg”.

- Kánó: 75:3.7 az első Édenhez közel élő barátságos nodfiak értelmes, tevékeny vezetője. 75:3.9 Éva nemi kapcsolatot létesített vele a fajfejlesztés előmozdítása érdekében. 75:5.3 Ő volt Káin apja. A Kert feldühödött lakói ölték meg.

- Káin: 75:5.3 Éva és Kánó gyermeke. 76:2.1 Mezőgazdasággal foglalkozott. 76:2.4 Örökletes harcias természettel rendelkezett. Az apja – (75:5.3) Kánó – abból a nodfi fajtából származott, amely korábban a kék és a vörös emberrel, valamint az eredeti andoni fajtával keveredett. 76:2.8 Ábel megölését követően megbánást tanúsított és Gondolatigazító költözött belé. 76:2.9 A második Édent elhagyva keletre vándorolt, Nod földjére. Az apja népének egyik csoportját vezetve fenntartotta a békét a csoportja és az ádámfiak között. Egy távoli unokatestvérét, Remónát vette feleségül. 80:7.2 Kr.e. 12 000-ben 80:7.7 a késői leszármazottai Kréta szigetére menekültek a szárazföldről, ahol az anyatiszteletet követték, és Évát, mint „nagy anyát” imádták.

- Káin és Ábel: 76:2.1 Káin mezőgazdasággal foglalkozott, Ábel pedig pásztor volt. 76:2.2 A szokás szerint Káin a föld gyümölcseiből, Ábel pedig az állataiból tett felajánlásokat a papok számára. Gyakran vitatkoztak azon, hogy a papok melyikük felajánlásait értékelik többre. 76:2.3 Mivel az első Éden idején Ádám igyekezett visszaszorítani az állatáldozásokat, ezért Káin talált igazolható érveket az állítása alátámasztására. Azonban a második kertben Ádám erre már nem tudott ügyelni, ezért az istenimádat és az oktatás megszervezésével megbízott nodfiak hamar visszatértek az Ádám előtti idők rendszabályaihoz. 76:2.2 Ábel sokat gúnyolódott a bátyja zavarán. 76.2.4 A két fiú egyébként sem jött ki jól egymással. Ábel azt is sokszor Káin szemére vetette, hogy az ő apja nem Ádám, hogy Káin nem tisztavérű ibolyaszín-fajú. Káin növekvő gyűlölettel viseltetett Ábel iránt. Ábel tizennyolc éves volt, amikor egy gúnyolódását követően Káin rátámadt és megölte.

- káldok: 96:1.8 + 96:2.1 a mezopotámiai Kish és Ur területén élt fejlett keleti szemita népcsoport. 96:1.8 Az ádámi és a Melkizedek hagyományok alapján a Háromságot, a három-egyben Isten felfogását tanították. 90:3.8 A káldok a betegségek okozta szenvedésért a csillagokat okolták.

- Kámos: 96:1.14 az amoriak istene. A héberek elfogadták a létét, de Jahve alárendeltjének tartották.

- kegyelem: 10:6.18. „a szeretet magatartásformája”.

- kegyelem-szólítás: Lásd „feltámadás”

- kegytárgy: 88:2.2 léte az ősi bűvtárgy-tiszteletből ered, 88:2.1 mely a szentek és hősök csontmaradványára is vonatkozhat. Ezeket tisztelet övezi és hatóerőt tulajdonítanak nekik. 88:2.1 A kegytárgyakban való hit alapja az a régi feltételezés, hogy a kísértetlélek szívesen költözik olyan tárgyba, ami korábban az övé volt.

- Kenan: 76:3.4 a második kertben ő állította fel a külső törzsek felé irányuló hitterjesztői szolgálat intézményét. Az apja Énosz, a nagyapja pedig Szet volt.

- kereskedelem: 69:3.11 korai formája a csoportok közötti árucserén alapult. Kezdetben a kémekként alkalmazott nők végezték, akik később közvetítőkké váltak. 69:4.2 Az első árucsere az áru semleges helyen hagyása által valósult meg. 69:4.2 Az első vásári elárusítóhelyek olyan széles falak voltak, amelyek megakadályozták, hogy a kereskedők elérjék egymást a fegyvereikkel. 69:4.3 A korai kereskedők becsületesek voltak a törzsbeliekkel, a távoli idegeneket azonban törekedtek becsapni. 69:4.4 A később kialakított vásártereket szentnek tekintették, ahol az emberek fegyvertelenül találkoztak. Az üldözöttek számára ezek menedékhelyként is szolgáltak. 69:5.10 „Az első emberi kereskedelmi forma a nők cseréje volt; ez jóval megelőzte a lókereskedelmet.” 69:4.5 Az első súlymértékek a gabona magvak voltak. Az árucsere első forgalmi egysége a hal és a kecske volt. Ezeket követte a tehén. 69:4.8 A kereskedelem a műveltség terjesztőjeként és a polgárosodás fejlesztőjeként is szolgál. 69:5.8 Az ősi idők vagyon- és pénzkölcsönzési díja egy évre száz százalék volt. 70:3.4 A kereskedelmi kapcsolatokat a nyelv fejlődése, a fejlett közléscserét biztosító módszerek és a jobb szállítási lehetőségek segítették. 81:3.1 A kereskedelem a felsőbbrendű törzseknél a földműveléshez mellékfoglalkozásként társult. 81:3.2 Mivel a kereskedelem különféle emberi lényeket hoz közel egymáshoz, ezért hozzájárul a műveltségek kölcsönös megtermékenyítéséhez. 81:3.6 A kezdetleges kézművesség és ipar megjelenésével a kereskedelem a műveltség és a polgárosodás legerőteljesebb ösztönzőjévé vált. Segítette az utazás fejlődését és a polgárosodott társadalmak keveredését is.

- kereskedelem (Európában): 80:9.4 az északi fehér emberfajta a Balti-tenger vidékéről származó borostyánkővel kereskedett az andonfi dunaiakkal a Brenner hágón keresztül. 80:9.6 Az andonfi népek Turkesztán felől érkező betörése következtében 80:9.9 Kr.e. 2500-ra a szárazföldi kereskedelem szinte leállt a Földközi-tenger keleti körzeteiben. Ez nagyban elősegítette a tengeri kereskedelmet és az anditák leszármazottainak gyors elterjedését a földközi-tengeri medence teljes partvidékén.

- kereskedők: 79:1.3 Kr.e. 8000-re az embereket a folyóvölgyek felé terelő aszály nagy számban kezdte kitermelni ennek az új társadalmi osztálynak a tagjait. A magasabb fokon polgárosodott törzsek az aszály nyomán nem váltak pásztorokká, hanem kézművesiparból és kereskedelemből élő városokban gyűltek össze.

- Keresztelő János: 122:2.7 Kr.e. 7. március 25-én született Júda városában, Zakariás és Erzsébet egyetlen fiaként. 45:4.17 Testileg Jézus távoli unokatestvére és urantiai küldetésének előfutára. 122:3.1 Az volt a feladata, hogy előkészítése a terepet a – megszabadulás – Jézus által hirdetendő üzenetéhez. 45:4.17 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- keresztes vitéz szellemisége: 100:6.5 veszélyes, ha nem felügyeli szellemi rálátás és a szokványos társadalmi kötelezettségek iránti hűség és odaadás.

- keresztények: 121:2.5 Elsőként Pál antiókhiai tanítványait nevezték így. Pál a zsidó hitre áttértek csoportja köréből térítette kereszténységre az első hívek többségét. 85:4.2 A keresztények a szivárványt „az ígéret ívének” tekintik.

- kereszténység (keresztény vallás): 92:6.18 A Krisztus életéről és tanításairól szóló vallás. 121:3.9 A létrejöttekor „semmilyen értelemben nem volt az elnyomott osztályok nyomorúságának enyhítését célul tűző gazdasági mozgalom.” 98:2.8 A hatékonyságához nagyban hozzájárult a héberektől kölcsönzött erkölcsiség és a görögöktől vett gondolkodásmód. 98:6.5 A keresztény valláshoz a görög bölcselet szolgáltatta az erkölcstan érték fogalmait, a mithraizmus az istenimádás szokásrendjét, a kereszténység által hozzáadott saját pedig az erkölcsi és társadalmi értékek megőrzésének módszere volt. 98:7.3 A teljességet tekintve, a keresztény vallás a következő tanítások, hatások, hiedelmek, tiszteletfajták és személyes hozzáállások keveredéséből alakult ki. A) 98:7.4 1. A Melkizedek tanítások. B) 98:7.5 2. „Az erkölcsiség, az erkölcstan, az istentan, valamint a Gondviselésben és a legfelsőbb Jahvéban való hit héber rendszere.” C) 98:7.6 3. Zoroaszter felfogása a mindenség rendjében való jó és rossz közötti küzdelemről. D) 98:7.7 4. „A rejtelemimádatok, különösen a mithraizmus”. E) 98:7.8 5. „József-fia-Jósua emberi életének történelmi ténye, a názáreti Jézusnak mint a megdicsőült Krisztusnak, az Isten Fiának a valóságos volta.” F) 98:7.9 6. „A tárzusi Pál személyes nézőpontja.” G) 98:7.10 7. „A hellén népek bölcseleti gondolkodása”. 92:6.18 A befogadott görög bölcseletet elsősorban Philó, Péter és Pál alakította ki. 92:6.16 A kereszténység a fennállása során olyan alkalmazkodásképességet mutatott számos nép erkölcseihez, melyhez foghatót csak a buddhizmustól lehet látni. 92:6.18 + 98:7.11 A kereszténység a nyugati műveltség hatása alá került, és már régen nem Jézus vallása. A XX. századra „a fehér emberfajták társadalmi, gazdasági és politikai erkölcseihez jól alkalmazkodó vallássá lett.” Bár a kereszténység „megdicsőítette Jézust a Krisztusként, az Istentől jött messiási felkentként, azonban igencsak elfelejtette a Mester személyes evangéliumát: az Isten Atyaságát és a minden ember közötti egyetemes testvériséget.”

- kereszténység (korai ~): 99:3.1 mentes volt a polgári szerveződésektől, a társadalmi elkötelezettségtől és a gazdasági szövetségektől.

- kereszténység páli tanításairól: 121:5.14 „Pál etikai megváltást, erkölcsi üdvözülést tanított.” 121:5.16 A kereszténység nem hitregén alapult, mint a misztériumvallások, hanem amint Pál hirdette, történelmi tényen. Azon, hogy „az Isten Fia az emberiségnek adta magát.” 121:6.2 „A judaizmus újjáéledése a héber írások görögre fordításának korától indul. Ez az alapvető fontosságú hatás döntötte el később, hogy a Pál-féle kereszténytisztelet inkább nyugat és nem kelet felé terjeszkedik.” 121:6.5 „Pál elmélete az eredendő bűnről, az öröklött bűnösségről és a veleszületett rosszról, valamint az attól való megszabadulásról alkotott tantételei részben Mitrász-eredetűek voltak, kevés közös elemük volt a héber istentannal, Philón bölcseletével vagy Jézus tanításaival. Az eredendő bűnnel és a vezekléssel kapcsolatos páli tanítások némely része magától Páltól származik.” 121:7.6 Pál tanítási rendszere magába foglalta a görögök bölcseletét, a rómaiak törvényét és a héberek erkölcsiségét, valamint a személyiség szentségének és a szellemi szabadságnak a jó hírét.

- kereszt világa: 20:6.6 + 119:8.8 Az Urantia bolygó neve helyi világegyetemi viszonylatban, és a Nebadon világegyetem teremtő-alászálló Fia, a názáreti Jézus által átélt különleges és szokatlanul kegyetlen tapasztalásra utal.

- kerék: 81:3.6 Kr.e. 5000-re a kerékkel felszerelt járművek alkalmazása általánossá vált a kereskedelemben és a háborúban.

- kerubok és szanóbok: 38:7.6 A helyi világegyetemi Anyaszellem gyermekei. 38:7.1 „Ők a legalacsonyabb angyali rend”. 38:7.2 Működésileg egyesítettek, mindig együtt tevékenykednek. „Egyikük energia-pozitív személyiség; a másikuk energia-negatív. A jobboldali deflektor vagy pozitívtöltésű angyal a kerub – ő a rangidős vagy irányító személyiség. A baloldali deflektor vagy negatívtöltésű angyal pedig a szanób – a kiegészítő lény.” 38:7.6 Minden negyedik párjuk félanyagi látszatú, morontiai jelleget mutat. 38:7.7 A természetükben és a működésükben hasonlítanak a köztes teremtményekre. 38:7.3 A szeráfok mellett alárendelt segédekként dolgoznak, 38:7.4 de ők emberi lényeket nem látogatnak. A fejlődési lehetőségeiket tekintve lehetnek

a) 38:8.2 Felemelkedésre pályázók, akik így a szeráfi besorolás várományosai, és 38:8.5 elérhetik a Lakóvilági Tanító besorolást. 38:8.6 Miután így hosszú időt szolgáltak, a Világegyetemi Anyaszellem hétezres csoportokban újra befogadja őket, s e befogadásból, mint teljesen kifejlett szeráfok bontakoznak ki, majd végzet-őrangyali szolgálatot követően eljuthatnak „még a Paradicsomra és a Végleges Testületbe is.”

b) 38:8.3 Középszakaszú kerubok, akik a korlátozott szeráfi szolgálat szintjét érhetik el, és

c) 38:8.4 morontia kerubok, akik ezen angyali rend „negyedik teremtményei” anyagi látszatú jegyekkel. Ők mindaddig megmaradnak kerubnak és szanóbnak, amíg a Legfelsőbb Lény ténylegessé válása végbe nem megy.

- kerub-pár: 113:2.9 „egy kerub és egy szanób”.

- kerubok (jellemzők): 114:0.2 A számuk az Urantián nagyjából megegyezik a szeráfokéval.

- 114:0.2 A szervezeti felépítésük az Urantián hasonló a szeráfokéhoz.

- 114:0.3 A szeráfok társaságában munkálkodnak a bolygók emberfeletti kormányzásában.

- 114:0.3 Különösen sok feladatuk van a lázadás miatt elszigetelt világokon.

- 114:0.3 Az Urantia állandó főkormányzójának, összes társának és alárendeltjének utasításait hajtják végre.

- kerub-pár (jellemzők): 113:2.9 Az őrangyalok munkáját segítve „mindig a szeráfi őrangyalokkal vannak”.

- 113:2.9 Gondoskodnak a szeráfok által készített őrangyali feljegyzésekről.

- 113:2.10 Az őrangyal szeráf pár egyik tagjának távollétében a kerub veszi át az őrangyali tevékenység feljegyzését.

- kettős csillag: 41:3.3-3.4 Ha egy nap eléri a mi napunk tényleges anyagtartalmának harmincszorosát, akkor az egyenlítője mentén kettéhasad, és két külön égitestként vagy új rendszerek központjai lesznek, vagy egymás gravitációs vonzáskörzetében maradva egy közös középpont körül keringenek tovább. Helyi világegyetemünkben a legutóbbi kettőscsillag-robbanás Kr.u. 1572-ben volt, melyet az Urantián fényes nappal és szabad szemmel is látni lehetett.

- kettős-egység: Lásd „egység (végleges szellemi kettős-egység)”

- KETTŐS-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:1.29 a teremtőjük a három közül bármely két paradicsomi Istenség vagy ezen Istenségektől közvetlenül, illetve közvetve származó két lény által egyéb módon teremtett lények. Három fő rendjük van.

30:1.30 „A. Az alászálló rendek.”

30:1.43 „B. Az állandó rendek.”

30:1.49 „C. A felemelkedő rendek.”

- kettős szellemelvűség: 92:5.12 a jó és a rossz létét feltételező felfogás.

- kettősség: 105:4.3 az isteni szinten „hármasegységet kelt”, mely „minden dolgok örök őse.”

- Keturah: 93:9.8 Ábrahámnak nem a felesége, hanem az ágyasa volt.

- kevélység: Lásd „büszkeség”

- kék emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája, amely 64:6.21 rendelkezett „a vörös ember agyi teljesítőképességével és a sárga ember lelki és érzelmi adottságaival”. Az ádámi leszármazottak is velük párosodtak a legszívesebben. 64:6.23 A Kaligasztia bukását követő zavaros idők után mintegy 500 évvel, köreikben a tanulás és a vallás kezdetleges újjáéledésére került sor a szellemi vezetőjük, Orlandof által. Ő az igaz Isten imádatát tanította, akit a „Legnagyobb Főnöknek” nevezett. 64:6.24 A fehér emberek a kék emberfajta leszármazottai. 79:5.1 A leromlott, neandervölgyi fajtába tartozó csoportokkal való keveredésük Európában komolyan hátráltatta a fejlődésüket. 78:1.8 Ádám idejében a fejlettebb műveltségi központjaik a földközi-tengeri medence termékeny völgyeiben és Európa északnyugati részén voltak. Az „eurázsiai evolúciós népek közül a legharciasabb, a leginkább kalandvágyó és a legnagyobb felfedező” fajta. 80:1.6 Az ádámfiaktól származó ibolyaszín emberfajta és a kék emberfajta között kölcsönösen erős nemi vonzódás volt. A legjobbjaik nagy megtiszteltetésnek tartották, ha az ádámfiakkal házasodhattak. 80:1.7 A felsőbbrendű csoportjaik a velük keveredett ádámfiakkal együtt irtották a neandervölgyi emberfajtát. Az ádámfiakkal keveredett kék embereknek legalább tizenkét fejlett közössége jött létre. Az egyiket nevezték utóbb cro-magnoni fajtának. 80:2.5 Az ádámfiakkal való találkozás kezdetén a műveltségük évezredekkel maradt el az ázsiaitól. 80.3.1 A műveltségük központjai az európai folyók mentén voltak. 80:3.2 Már Kr.e. 33 000 évvel nagyon kevert fajféleség volt. 80:4.6 Az andonfi kék emberek csak a Lappföldön és bizonyos mértékben Bretagne-ban őrizték meg a látszólagos önazonosságukat Európában. 80:5.5 Az andita hódítókkal szemben a Somme folyónál döntő vereséget szenvedtek. A legtovább kitartó erősségeik Dél-Franciaországban voltak. 80:5.7 A kék embert a fehér ember olvasztotta magába. 80:9.11 Bár a kék embert az anditák északon felszámolták, délen nagyobb számban maradtak fenn. A kék jelleget őrző baszkok és berberek komoly mértékben keveredtek a szaharaiakkal.

- kényszer: 103:5.11 a személyiséget eltorzíthatja, és nem ösztönzi a növekedést. A nevelési kényszer semlegesítő lehet annyiban, hogy segíthet a megrendítő élmények megelőzésében.

- képességek (kívánatos emberi ~): 93:5.3 értelem, kezdeményezőkészség, éleselméjűség, őszinteség.

- képviseleti kormányzás: 45:7.3 az önkormányzatiság isteni eszményképe a nem-tökéletes lények közösségeiben. „A teljes világegyetemet képviseleti terv szerint szervezik és igazgatják.” 45:7.6 A választójog általános a Jerusemen

a) 45:7.5 az Anyagi Fiak és Leányok,

b) a szeráfok, a társaik és a köztes teremtmények, valamint

c) a felemelkedő halandók számára.

A halandók választótestületi tagságához az ajánlás a Melkizedek igazgatási tanodáktól érkezik. 45:7.6 Egy személy bölcsességétől függően a szavazatának értéke egy és ezer között lehet. 45:7.4 Minden csillagrendszer a világegyetemi időben mért száz évben tíz képviselőt választ a csillagvilági törvényhozásba. Esetünkben e képviselőket az ezertagú jerusemi csillagrendszeri tanács választja, amely a csillagrendszeri csoportokat képviseli. Nem csak e tanács tagjai, hanem a megválasztott képviselők is elvégezték a Melkizedek Igazgatási Kar legfelsőbb tanintézetét.

- képzet: 87:4.3 egy képzetnek „a gyarapodó evolúciós értelemre gyakorolt hatása nem a képzet valóságosságától, vagy ésszerűségétől függ, hanem annak életszerűségétől, valamint általában is gyors és egyszerű alkalmazhatóságától.”

- kétely (kétkedés): 102:1.1 ha őszinte, akkor nem bűn. Az ilyen hozzáállás csak késlekedést hoz a tökéletesség felé tartó fejlődési úton.

- kézfogás: 66:5.22 a személyes barátság megpecsételése és a csoporthűség záloga. 66:5.17 „Az egészség és az élet megőrzői” tízfős szakértő csoportjának tagjai vezették be a Dalamatiába látogató urantiai őslakók számára a nyálcsere és a vérivás szokásának felváltása érdekében.

- kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.23 melynek vezetője Mek volt. A feladataik közé tartozott az ősember kézműves módszereinek fejlesztése és a szépségről alkotott fogalmaik magasabb szintre emelése. 67:4.1 A tanács és a vezetője nem vett részt a Bolygóherceg lázadásában.

- Khédorlaomer: 93:4.14 a legyőzését követően Ábrahám hagyományos áldozatot mutatott be.

- kiegyenlítő eljárás: 55:2.12 célja, hogy egyetlen felemelkedő se legyen megfosztva olyasmitől, ami a felemelkedési tapasztalása szempontjából lényeges. 55:2.11 Helye, a morontia világok hét lakószférája. Módja, a tanárként és tanítványként történő tapasztalatszerzés.

- kiengesztelés: 89:4.7 nemleges formája a lemondás, igenlő formája pedig az áldozás lett. De a kiengesztelés eszköze lett még a magasztalás, a dicsőítés, a hízelgés, sőt a szórakoztatás is.

- kijelölt szeráf: 30:4.15 az alvó továbbélő önazonosságának, a halhatatlan léleknek az őre. Ő biztosítja a morontia alak összeállítását.

- kilépő energia: 0:6.6 „az energia-anyag villamos-szerveződés előtti szintje”, mely „a paradicsomi gravitáció hatására választ adó, de a helyi vagy egyenes irányú gravitációra még nem válaszoló energiákat foglalja magába.”

- Kinevezett Őr: 55:8.2 a felsőbb-világegyetemi Legfőbb Végrehajtó képviselője azon csillagrendszerekben, amelyek megállapodtak a fényben. Ő válik a csillagrendszeri legfelsőbb bíróság önkéntes tanácsadójává és a jogalkotó gyűlés vezető tisztviselőjévé.

- ki nem nyilatkoztatott honosok: 27:3.3 a Paradicsom-Havona rendszer lakói, akik a jövőbeli, ki nem nyilatkoztatott feladataik végzéséhez szükséges csoportos felkészítésen vesznek részt.

- ki nem nyilatkoztatott istenség-szintek: 0:7.6 a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten; ezek az élményelvi Istenségek jelenleg még nem teljesen létezők; a ténylegessé válás folyamatában vannak.

- ki nem töltött tér: 11:6.3 az, melyben nincsenek jelen a kitöltött térre jellemző erők, energiák, erőterek és jelenlétek.

- Kinevezett Őrök: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:0.10 A helyi világegyetemi, illetve a helyi világegyetemet alkotó csillagrendszeri központokon állomásoznak. 24:5.1 A Hét Legfőbb Végrehajtó összehangoló személyiségei és összekötő képviselői. A számuk állandó, hétmilliárd létezik belőlük. 24:5.2 Egy helyi világegyetemben, minden tízezer csillagrendszerhez rendelnek egyet belőlük. Igazgatási szervezeti szempontból az adott világegyetemi központon állomásozó Társfelügyelőnek vannak alárendelve. 24:5.3 Alapfeladatuk a világegyetemük Társfelügyelőjének folyamatos és teljes körű tájékoztatása az adott világegyetem jólétével és állapotával kapcsolatban. Bár nem vesznek részt a csillagrendszeri ügyekkel kapcsolatos tanácskozásokon, de ők irányítják az evolúciós világokból származó 24 bolygói intézőt (János 24 vénnek nevezi az általa látott urantiai tanácsadó testület tagjait A Jelenések Könyvében.).

- Kinevezési Elöljárók: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok, 27:2.1 akiknek csoportját időről időre a szupernáf-vezető jelöli ki, hogy irányítsák az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű angyalrend alkotta szervezetet. 26:8.5 Ők felügyelik továbbá az elbukott, Istenség-kalandra pályázókat a tér területein végzendő munka idejére, mely ezer évnél soha nem rövidebb.

- kinyilatkoztatás: 56:9.7 részleges, viszonylagos és fokozatos marad addig, amíg az Istenség-jelenlét erőtere megtapasztalhatóan nem válik végtelenné a Korlátlan Abszolút térpotenciáljában, a személyiség megnyilatkozása a tapasztalás szempontjából nem lesz végtelen az Istenségi Abszolút megnyilvánult jelenlétében, és a végtelenség e két potenciálja nem egyesül valóságosan az Egyetemes Abszolútban.

- kinyilatkoztatás (meghatározások): 101:5.4 Szellemtől származó világegyetemi beállítottság.

- 52:2.3 A szellemi igazságra és a vallásos erkölcstanra vonatkozó közlések rendje, melyekről minden megítéltetési időszak – halandói kor – egyre teljesebb képet kap.

- 102:3.9 „a személyiség túlélésének bizonyossága.”

- 103:8.6 „a fejlődő bölcselet gyarlóságainak ellentételezése”.

- 103:9.1 „a létező dolgok bölcselete”.

- 103:6.8 „az egyetlen eljárás, mely egy anyagi világon képes ellensúlyozni a mota igazság-érzékenységének hiányát.”

- 103:6.13 „az evolúciós ember egyetlen reménye a morontia űr betöltésére.”

- kinyilatkoztatás (mindenségtanra vonatkozó ~): 101:4.5 átmenetileg pontosítja a meglévő tudást a következők révén.

- 101:4.6 1. A zavar csökkentése a tévedések kiküszöbölése által.

- 101:4.7 2. Összehangolja az ismertté vált tényeket és megfigyeléseket.

- 101:4.8 3. Feltárja a múlt korszakos folyamataiból származó fontos ismeretelemeket.

- 101:4.9 4. Közli a kiérdemelt tudás fontos, de hiányzó láncszemét.

- 101:4.10 5. Mindenségrendi adatokat közöl annak érdekében, hogy azok tisztább képet teremtsenek a kinyilatkoztatásokban foglalt szellemi tanítások lényegéről.

- kinyilatkoztatás (korszakos ~): 101:4.3 valamely mennyei közvetítő – de nem a Gondolatigazító – csoport vagy személyiség tevékenységének eredménye.

- kinyilatkoztatás (személyes ~): 101:4.3 „az emberben lakozó Igazító munkájának eredményeként mutatkozik meg”.

- kinyilatkoztatás (Urantián): 92:4.9 mennyei segédkezés, amely részleges, átmeneti és a tér- idő helyi viszonyaira szabott. A kinyilatkoztatás az ember számára akkor válik teljessé, amikor általa elérte az Egyetemes Atyát. 92:4.1 Mivel a kinyilatkoztatás tekintettel van az evolúcióra, ezért mindig fokozatos. Folyamatosan hoz egyre nagyobb megvilágosodást. Olyan tanításokat mutat be, amelyek nem állnak távol azon korszak gondolkodásától és felfogásától, amelyben közreadják azokat. A kinyilatkoztatások tartalmát mindig korlátozza az ember felfogóképessége. 66:5.14 A Bolygóherceg anyagi testtel bíró törzskarának tagjai csak akkor folyamodtak kinyilatkoztatáshoz, „amikor az evolúciós erők kimerülése már teljessé vált.” 66:6.6 Zavart és ijedelmet kelt az, „amikor a felvilágosult és felsőbbrendű lények túl sok tanítással és túlzott mértékű felvilágosítással próbálják a visszamaradt emberfajtákat felemelni.” 68:3.5 „Az emberi faj békehajlama nem természetes adottság; az a kinyilatkoztatott vallás tanításaiból származik”, amit persze az emberfajták tapasztalatai is alátámasztanak. 92:4.4 A vallási kinyilatkoztatások közül öt bír korszakos jelentőséggel. Lásd még „kinyilatkoztatott vallás”

- kinyilatkoztatás (jelentősége, célja): 101:1.7 olyan megvilágosító hatással van az evolúciós kötelességeit ismerő ember erkölcsi természetére, melynek következtében az elméjében arra a felismerésre jut, „hogy nincs joga nem hinni az Istenben.” Ha pedig mégis így tenne, akkor az elméjében és a lelkében „lévő legvalóságosabb és legmélyebb dologhoz – az isteni Igazítóhoz” lenne hűtlen.

- 101:2.2 „ellentételezést nyújt a morontia nézőpont hiányáért”.

- 101:2.10 „a morontia rálátás helyettesítője az evolúciós világon”.

- 101:2.10 „képessé teszi az embert arra, hogy meglássa ugyanazt az Istent a természetben, mint amit a hit mutat meg a lelkében.”

- 101:2.2 Módszert „ad ahhoz, hogy egység legyen elérhető az anyag és a szellem valóságának és kapcsolatának megértésében az elme közvetítése révén.”

- 101:2.2 A tudományt természetesnek, a vallást értelmesnek, a bölcseletet pedig okszerűnek tartja.

- 101:2.7 Megerősíti, hogy a tudomány vizsgálódásai következtében felismert Első Ok „és a vallás üdvözülést adó Istene egy és ugyanazon Istenség.”

- 101:2.8 Az ember élményvilágában összhangba hozza a tudást kínáló tudományt, a boldogságot adó vallást és az egységet kínáló bölcseletet, melyek külön-külön mind az egyetemes valóságra irányulnak.

- 101:2.10 „sikeresen áthidalja az anyagi és a szellemi közötti szakadékot, sőt a teremtmény és a Teremtő, az ember és az Isten közötti szakadékot is.

- 101:4.1 Útbaigazítást ad a mindenségtan terén.

- 101:4.2 Emberi bölcsességet nem, csak isteni és szellemi meglátást ajándékoz.

- 101:5.1 Általa sok korszaknyi idő takarítható meg abban a folyamatban, amely az evolúciós hibáknak a szellemi gyarapodást segítő igazságokról való leválasztására irányul.

- 101:2.1 következetes és okszerű világegyetemi bölcseletté, a tudomány és a vallás összehangolt, folytonos magyarázatává rendezi a széttartónak tűnő természettudományokat és a vallástant, ez által az elme számára összhangot, a szellem számára pedig megelégedést teremt. Így válaszolja meg az emberi tapasztalás útján a halandói elme kérdéseit, mely tudni szeretné, hogy a Végtelen miként viszi keresztül az akaratát és valósítja meg a terveit az anyagban, az elmével és a szellemen.

- 52:2.3 A világok lakosainak szellemi fejlődését hivatott elősegíteni.

- 52:6.2 Alapvető fontosságú a testvériség megteremtéséhez.

- 90:3.10 Összehangoló hatású.

- kinyilatkoztatás (tartalmi elemek, jellemzők, ismérvek): 101:2.12 bár korszakonként jelenik meg, ezért időszakos, azonban személyes emberi élményként folytonos.

- 101:2.8 „csakis az emberi tapasztalás igazolja.”

- 101:4.1 A kinyilatkoztatás törvényei nem teszik lehetővé „ki nem érdemelt ismeretek vagy a tudás túl korai átadását.”

- 101:4.1 A közölt mindenségtanok rövid idő alatt elavulnak.

- 101:4.2 A közölt történelmi tények és vallási igazságok állandónak tekinthetők.

- 101:4.2 + 101:4.5 A korszakos kinyilatkoztatás mindenségtana nem sugalmazás, hanem a meglevő ismeretanyag rendszerezése és osztályozása.

- 101:4.5 „mindig szellemi jelenség.”

- 101:2.3 Elősegíti a vallásos hit szellemi látásmódjának érvényesítését.

- 101:5.4 Hit és bizonyosság a valós dolgok örök megőrződésében, a személyiség továbbélésében és a mindenségrend Istenségének elérésében.

- 101:5.11 A paradicsomi Háromság személyeinek alászálló szellemei segítik, különös tekintettel az igazság kiterjesztésére.

- 101:5.11 A szeretetet és az aranyszabályt hangsúlyozza.

- 101:5. 12 Bizonyosságot ad az isteniség és a valóság igazságainak ábrázolásán keresztül.

- 101:5.12 Gyakorlatias munkakapcsolatot épít ki az evolúciós hittel.

- 101:5.12 Fejleszti a morontia személyiséghez szükséges jellemet.

- 101:5.13 A hit bizonyosságán túl megadja a kinyilatkoztatott élő valóságok élményének igazságát is.

- 101:5 13 A legfelsőbb értékek, az isteni jóság, az egyetemes kapcsolatok, az örök valóságok és a végleges beteljesülések igazság tartalmait bontja ki.

- 101:9.1 Elismeri azokat az igényeket, melyekre nézve a megelőző evolúciós vallás erkölcstani kötelességeket alapított.

- 101:9.1 Kitágítja a kifejlődött vallás erkölcstani látókörét.

- 101:9.1 Kiterjeszti a korábbi kinyilatkoztatások által közölt erkölcsi kötelességeket.

- 102:3.5 „a morontia mota helyettesítője”.

- 102:3.5 „az igaz valóság tudatosulásához vezet”.

- 102:3.6 „felszabadítja az embereket és elindítja őket az örökkévaló kaland útján.”

- 102:3.7 „megdicsőíti az embert és megmutatja az embernek az Istennel alkotott társulásra való képességét.”

- 102:3.8 „bemutatja az örökkévaló testvériséget, a Végleges Paradicsomi Testületét.”

- 102:3.11 „megerősíti az Istenség tényének, az Abszolút eszméjének és az Isten szellemi személyiségének az egységét”, akit a mi Atyánkként mutat be.

- 102:3.14 Azon van, „hogy az embert az Istenhez hasonlóvá tegye.”

- 102:3.15 Megerősíti, hogy a tudomány, a vallás és a bölcselet mind jó és valójában egy.

- 102:4.6 Az emberi létezés egyesítő eleme, „egyesíti a történelmet, összehangolja a földtant, a csillagászatot, a természettant, a vegytant, az élőlénytant, a társadalomtant és a lélektant.”

- 103:6.8 „eloszlatja az értelem által kialakított, a létező dolgok bölcseletében megmutatkozó zűrzavart.”

- 103:7.8 „nem tudományból és nem vallásból ered”.

- 103:7.9 Segíti a tudományos megalapozottság és a vallásos bizonyosság kiegyensúlyozott bölcseletté való válását.

- 103:9.1 A bölcseleti szempontokkal foglalkozik.

- kinyilatkoztatás bölcsessége: 101:6.7 a) tudást kínál, b) majd arra ösztönzi az embert, hogy a tudását gondolat-döntésekké szervezze, c) ezután a bölcsességre hat, hogy a megragadott gondolatokat olyan gyakorlatias és magasztos eszményképekké és fogalmakká alakítsa, melyek értelmes eszmékként és okszerű eszményképekként d) alkalmasak arra, hogy azokat az Igazító egyesítse és szellemivé lényegítse e) annak érdekében, hogy a Fiak Igazság Szelleme megnyilatkozhasson általuk az ember számára.

- kinyilatkoztatás gyümölcse: 102:3.13 „az akarat, mely hisz”.

- kinyilatkoztatás küldetése: 92:4.1 feladatai közé tartozik az egymást követő evolúciós vallások megrostálása és megtisztítása.

- kinyilatkoztatás rendeltetése: 103:7.8 „a tudománynak és a vallásnak a valóság igazságával való összehangolása.”

- kinyilatkoztatók: a) 52:2.3 Egy földi világ első kinyilatkoztatója a Bolygóherceg. A közlések rendszerint a helyi csillagrendszer ügyeivel vannak kapcsolatban.

b) 52:3.11 Egy bolygó második korszakos kinyilatkoztatása az Anyagi Fiú és Leány megjelenése utáni korszakban történik. Az igazság kinyilatkoztatásai kiterjednek a csillagvilágok igazgatásának szintjére.

c) 52:4.4 A szabványos világokon az Ítélkező Avonal Fiak igazságról tett kinyilatkoztatásai kiterjednek a helyi világegyetem és segédszférái ügyeinek bemutatására.

d) 52:5.3 Az alászálló Fiú korának kinyilatkoztatásai a felsőbb-világegyetemig terjednek.

e) 52:7.3 A Tanító Fiú korának igazságról szóló kinyilatkoztatása pedig már a központi világegyetemre és a Paradicsomra is kiterjed. 55:3.12 A fény és élet első korszakában a kinyilatkoztatott igazság – többek között – a világegyetemek mindenségének működését is taglalja, míg a fény második korszakában a közölt igazság által a Teremtő Fiak, vagyis a Hétszeres Isten első szintje természetének, küldetésének és társulásainak megismertetésére tesznek kísérletet.

- kinyilatkoztatott vallás: 102:4.6 „az emberi létezés egyesítő eleme.” 92:4.3 Mivel az emberiség által keresett igazságra vonatkozik, ezért azt a valódi szellemi világ terjeszti elő. Így a kinyilatkoztatott vallás a felsőbb-értelmű mindenségrend válasza a halandók azon vágyára, amely kifejezi, hogy hinni és bízni szeretnének az egyetemes Istenségekben. 92:4.2 A kinyilatkoztatott vallás két fontos jellemzője a végleges értékű Istenségbe és a személyazonosság halál utáni továbbélésébe vetett hit. 92:4.4 A vallási kinyilatkoztatások közül öt bír korszakos jelentőséggel. Ezek, 92:4.5 1. a dalamatiai tanítások, 92:4.6 2. az édeni tanítások, 92:4.7 3. a sálemi Melkizedek, 92:4.8 4. a názáreti Jézus és 92:4.9 5. az Urantia írások. 92:5.1 A kinyilatkoztatott vallás által azt tanítják az embereknek, hogy ők az Isten fiai. 92:5.7 Az isteni eredetű kinyilatkoztatások célja az emberiség erkölcsiségének, bölcseletének és vallásának felemelése. 85:6.3 „A vallás a korai fejlődési szakaszában megteremti a maga isteneit. A kinyilatkoztatás során az Istenek alakítják a vallást. Az evolúciós vallás a halandó ember képére és hasonlatosságára teremti meg a maga isteneit; a kinyilatkoztatott vallás arra törekszik, hogy a halandó embert az Isten képére és hasonlatosságára alakítsa és formálja.” Lásd még „kinyilatkoztatás” „kinyilatkoztatás (Urantián)” „kinyilatkoztatás (jellemzők, ismérvek)”

- kinyilatkoztatott vallás (dalamatiai tanítások): 92:4.5 az első korszakos kinyilatkoztatás. Kaligasztia herceg törzskarának testtel bíró száz tagja hirdette, több mint háromszázezer éven át. Az első Forrás és Középpont igazi fogalmát tanították. Munkásságuk megszakadt a bolygó lázadás miatti elszakadása következtében. Tanításaik elvesztek a világ számára. Legtovább a vörös emberek őrizték meg annak maradványait, melyet a Nagy Szellemre vonatkozó felfogásuk is mutat.

- kinyilatkoztatott vallás (édeni tanítások): 92:4.6 a második korszakos kinyilatkoztatás. A mindenek Atyjának fogalma Ádám és Éva működése nyomán került bemutatásra, de a tanításaik nem tudtak kibontakozni a vétkük, majd pedig az első Éden elhagyása és annak pusztulása miatt. Ádám befejezetlen tanításait a szetfi papok vitték tovább, mellyel megváltoztatták a levantei vallásfejlődés irányvonalát. E kinyilatkoztatás Kr.e. 2500-ra jórészt elveszett az emberiség számára.

- kinyilatkoztatott vallás (sálemi Melkizedek): 92:4.7 a harmadik korszakos kinyilatkoztatás, melynek fő tantételei a bizodalom és a hit voltak. Melkizedek az Isten mindenható jóságában való bizodalmat tanította és „azt hirdette, hogy a hit az a cselekedet, mely révén az emberek kiérdemlik az Isten kegyét.” A tanításai utóbb evolúciós vallási hiedelmekkel és szokásokkal keveredtek.

- kinyilatkoztatott vallás (názáreti Jézus): 92:4.8 a negyedik korszakos kinyilatkoztatás, amelyben Jézus az Isten Egyetemes Atyaságát hirdette. Tanításának egyik lényege az a szeretet volt, mellyel a teremtmény fiak imádják az Atyjukat azt követően, hogy felismerik a feléjük áradó isteni szeretetet. Tanítása másik lényeges eleme pedig a szolgálat, melyet a teremtmény fiak önkéntesen nyújtanak a társaiknak azon örömteli felismerés következtében, hogy ezzel az Atya Istent is szolgálják.

- kinyilatkoztatott vallás (Urantia írások): 92:4.9 az ötödik korszakos kinyilatkoztatás az igazság bemutatására, mely nem egyetlen világegyetemi személyiség munkája.

- kinyilatkoztatott vallás kara: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.13 melyet Hap vezetett. Az volt a feladatuk, hogy a teremtményi félelmet és a kísértetek imádását a Teremtő Isten tiszteletével helyettesítsék az emberi fejlődés és a polgárosodás elősegítése érdekében.

- király: 70:12.3 kezdetben ő volt az erkölcsök, vagyis az íratlan törvény végrehajtója. 70:12.4 A működését eleinte jelentősen korlátozta a hagyomány. 70:12.3 „Később a törvényi rendelkezéseket, a megszilárdult közvélekedést tartatta be.” 70:6.2 A működésük az apajogú családi fennhatóság és a vagyon eszméjén alapul. Kezdetben a királyt a népe atyjának tekintették. Eleinte hősöktől származtatták őket, később pedig istenektől. 70:6.3 A királyság öröklődő formája segített elkerülni a király nélküli állapotok pusztításait. 70:6.4 A későbbi királyokat azért tekintették természetfelettinek, mert úgy gondolták, hogy a vérvonaluk „visszavezet Kaligasztia herceg anyagivá lényegített törzskarának korába.” 70:6.5 Így váltak bűvtárgyá és szentté. 70:6.6 A javasok, gyógyító varázslók és papok mindig erős ellenőrzést gyakoroltak felettük. Később a földbirtokos nemesség volt számukra visszatartó erő. (lásd még kormányzat, kormányzás, kormányfő intézménye)

- királyok és királynők eszmeisége: 55:7.2 mivel a végleges rendű lények a Bolygóherceggel együtt láthatatlanok, ezért a bolygó tényleges és valódi vezetője Ádám és Éva. Kettejük működési rendjének ismerete adta meg az uralkodó párok eszmeiségének tekintélyét a bolygókon.

- kisbolygó-halmaz: 57:6.5 valamikor a naprendszer ötödik bolygója szabálytalan pályán haladt. Ennek során rendszeres időközönként és egyre jobban megközelítette a Jupitert. 57:6.4 Amint a pályájának sugara a Jupiter sugarának két és félszerese alá csökkent, a Jupiter gravitációs ereje összeroppantotta és övvé rendezte.

- kisebb égitestek: 15:6.12 térben keringő üstökösök, meteorok és kisméretű anyagdarabok.

- kisebb Krisztusok: 35:0.7 a három paradicsomi Istenség által 35:0.1 létrehozott második fiúi rend, az Avonalok vagy más néven Ítélkező Fiak.

- Kish: 78:8.9 a sumér államszövetség központja volt 78:8.8 Szargon idején. 78:8.9 Az államszövetséghez tartozott Sumer, Akkád, Kish, Erek, Ur és Szuza.

- kisövezet: 15:2.6 a felsőbb-világegyetemi kormányzás egysége, amely száz helyi világegyetemből áll, és egymilliárd körüli lakható bolygót foglal magába. Központi, épített világgal bír, melynek vezetője három Nappalok Utóda. 15:2.13 A világegyetemi-kormányzat kisövezeteinek száma hétezer. 15:3.5 A mi kisövezetünk forgási középpontja az igen távoli, hatalmas és sűrű Nyilas csillagfelhőben található, s a helyi világegyetemünk, valamint annak minden égi társteremtménye e középpont körül mozog.

- „kiszámoló” versike: 90:2.4 ma gyermekjáték, hajdan „a kiszámolt személynek meg kellett halnia”. A kiszámoló a sorsvetés továbbélő formája.

- kiterjesztési tanodai oktatók: 30:3.8 a magasabb lakóvilágok tanári testülete az eggyel alacsonyabb szintű világon. 30:3.1 Előkészítő tanhelyet működtetnek a továbblépő zarándokok számára. A hét önkéntes telepes csoport egyik rendje.

- Kiválasztott Háromságot-elért Fiak: 22:1.11 „ide tartoznak a Háromságot-elért Felügyelők és a Háromságot-elért Követek. Ők bizonyos evolúciós szeráfok és átvitt köztes teremtmények közül kerülnek ki, akik áthaladtak a Havonán és elérték a Paradicsomot, továbbá vannak köztük a Fiúval és a Szellemmel való eggyé kapcsolódást megélt halandók is, akik hasonlóképpen felemelkedtek a Fény és Élet központi Szigetéhez.” A Nappalok Elődeinek bíróságaihoz osztják be őket. 22:1.13 Az orvontoni szolgálatban eddig még sohasem hibáztak.

- Kivetült Befejezetlen Bennfoglaltsága: 117:7.6 Az a folyamat és tartalom, amely a Legfelsőbb Lénynek az idő feletti szintekre előrevetített saját világegyetemi jelenléte visszatükröződését jelenti a teremtett szintekre.

- kígyó(k): 88:1.5 később vált bűvtárgyi állattá. A főníciaiak imádták, a rossz szellemek eszközének tartották. A moki indiánok kígyótánccal is kifejezték a kígyók iránti hódolatukat. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Kína: 94:5.1 a sálemi hitterjesztők Kr.e. 1500 táján érkeztek meg Kínába, ahol a központjuk több mint száz éven át Szí Fuch-ban volt. Az itt kiképzett tanítók az ország egész területén oktattak. 94:5.2 Hatásukra jelent meg Kínában a korai vagy elő-taoizmus. 94:5.8 A hatodik századi Kína nagy bölcselői – mint Lao-ce és Konfuciusz – a sálemi hitterjesztők örömhírének alapjaira építették a tanításaikat. E kor erkölcsi légkörét és szellemi nézeteit a sálemi hitterjesztők tanításai alapvetően határozták meg. 92:6.15 A XX. századi kínaiak elsősorban a taoizmust és a konfuciánus tanításokat követték. Lásd még „sárga emberfajta”

- kínaiak: 85:3.3 a sárkányimádásuk a kígyótisztelet továbbélésén alapul. 86:4.8 Hittek abban is, hogy a lélek és a test együtt marad. 90:3.8 A betegséget a kínaiak sokáig a rossz démonok cselekedetének tekintették. 90:2.8 Védekezésül varázslást alkalmaztak ellenük. Lásd még „sárga emberfajta”.

- kísértetek hazája: 87:1.1 korai elképzelés a holtak földjéről.

- kísértetszellem (kísértetlélek): 86:5.1 „Az ember nem anyagi részét nevezték kísértetnek, szellemnek, árnynak, rémnek, jelenésnek és később léleknek.” 86:4.4 Az ősi emberek testből és lélegzetből álló lénynek tekintették magukat. A lélegzet és a test különválasztásával jutottak el a kísértetszellemhez. E szellemek emberi eredetűek voltak, de emberfelettinek tekintették azokat. 87:1.2 Bár a vadember természetfeletti erővel ruházta fel őket, de nem tekintett rájuk természetfeletti értelemmel bíróként, mivel megpróbálta őket megtéveszteni és félrevezetni. 86:4.4 Az ősök a testtől elkülönült szellemek létezésével magyarázták a szokatlan és érthetetlen dolgok előfordulását. 86:5.1 Az egyén nem anyagi részét az ember álombeli másának tartották, mely 86:5.2 bár hallható és látható, de nem érinthető meg. 86:5.4 Az ősök szerint a lélek elhagyhatta a testet 86:5.5 1. eszméletvesztés során, 86:5.6 2. alvás közben álmodáskor, 86:5.7 3. a betegség vagy baleset kábult állapotaiban, valamint 86:5.8 4. halál esetén. 86:5.10 Az ősök hite szerint az alvó ember elkóborolt lelke az alvó nevének kimondásával visszahívható volt. Hitték továbbá, hogy a lélek kóborlása miatt az alvót fokozatosan kell ébreszteni, hogy a léleknek legyen ideje a testbe való visszatérésre.

- kísértettisztelet: 87:0.1 „se több, se kevesebb, mint baj elleni biztosítás”, mely „a balszerencse veszélyeinek ellensúlyozásaként alakult ki”. E tiszteletfajta oka a balszerencse miatti aggodalom és a holtaktól való rendkívüli félelem volt, vagyis a kísértettisztelet nem az Istenség elismerésén alapult. E tisztelet szertartásainak célja az volt, hogy elkerüljék, elűzzék vagy kényszerítsék a kísérteteket. 87:3.5 Egykor minden törzs és emberfajta hitt a kísértetekben. 87:1.1 Az ősök mindent megtettek annak érdekében, hogy a halál által megjelenő kísértetlelket a holtak földjére való elindulásra késztessék. 87:1.4 A halott számára fényt biztosítottak a virrasztás idején, és kerülő útvonalon tértek vissza a temetésről, hogy a kísértetet megtévesszék. 87:4.2 A kísértettisztelet fejlődésével nem csak emberi eredetű, hanem felsőbbrendű szellemekben is hinni kezdtek. Felfogásuk szerint az ilyen megdicsőült kísértetek a kísértetföld területén túljutva, a szellemföld felsőbb vidékeit érték el. 87:4.3 A kétféle szellemkísértet képzete az egész bolygón jelen volt, de nem elterjedés, hanem belső fejlődés eredményeként. 87:4.4 Később az ősök egyes kísérteteket csak a jószerencse, míg másokat csak a balszerencse okozóinak tartottak. S mindig az utóbbiakat hitték tevékenyebbnek. 87:4.5 Ebből a hitből jött létre a jó és a rossz szellemek tantétele, mely a következetesen viselkedő halandó-feletti erők felfogásának kialakulásához vezetett. 87:5.1 Az elődök azt gondolták, hogy a szellemek lenézik az embert, mivel folyton hibázik a szellemi kötelességei teljesítésében, és az ilyen hibák a kísértetek közbeavatkozásához vezetnek. Az ősök annyira féltek attól, hogy valamely szellemet megsértik, hogy nem csak az ismert, hanem az „ismeretlen isteneknek” is mutattak be áldozatot. 87:5.2 Az egyszerű kísértettiszteletet az összetettebb szellemkísértet-tisztelet szokásai váltották fel. 87:5.3 Az elődök szerint nem a jó, hanem a rossz szellemeket kell jókedvben tartani.

- kísértettisztelet (kiengesztelés által): 87:2.1 megelőzte a szellemek kényszerítését és a hozzájuk való folyamodást. A kezdeti cél a kísértetek felől jövő balszerencse elleni védelem biztosítása volt. A szertartási szokások is arra irányultak, hogy 87:5.9 a szellemeket kiengeszteljék, kielégítsék és lefizessék. 87:2.2 A korai emberek minden, általuk helyesnek vélt dolgot megtettek annak érdekében, hogy a halott szellem minél hamarabb a holtak földjére menjen. Ezt a szertartások pontos megtartása biztosította. Hitük szerint a szertartási hiba a kísértet haragját eredményezte. 87:2.7 A kísértettől való megszabadulás érdekében minden olyasmit felkínáltak neki, amit az életében kívánt volna. Így került sor a feleség feláldozására, vagy gyermekhalál esetén az anya, a nagynéni vagy a nagymama megölésére. 87:2.8 Rabszolgákat is leöldöstek azért, hogy a kísértetföldön tovább szolgálják az urukat. 87:2.9 Mivel az ősök azt gondolták, hogy a kísértetlelkek élvezik az étel illatát, elterjedt az ételáldozás tartása a halotti torokon. 87:2.10 Hittek abban is, hogy mindennek van lelke, így az eszközök és fegyverek kísérteteit széttörés által engedték szabadon, hogy az elhunyt szolgálatába állíthassák. 87:5.3 Az elődök szerint nem a jó, hanem a rossz szellemeket kell jókedvben tartani. 87:5.9 A szellemek szándékát jelekből és jóslatokból is megpróbálták kikövetkeztetni.

- kísértettisztelet (kikényszerítés és elűzés által): 87:6.1 a kísértetlelkeknél magasabb szinten álló, felsőbbrendű szellemek kegyének elnyerése érdekében, a kisebbrendűségi érzéstől hajtott ősök módszereket kezdtek kidolgozni a hátrányuk kiegyenlítése érdekében. 87:6.2 A kísértetműködés befolyásolása eleinte a szellem kegyének elnyerésére irányult, az ember a balszerencsét vesztegetéssel igyekezett megváltani. Később a cél a jó szerencse elnyerése volt, amit a szellemek együttműködésének és segítségnyújtásának kikényszerítésére irányuló törekvés követett. 87:6.3 A kísértetek elűzésére kitalált eljárások közé tartozott „87:6.4 1. A fej levágása és a test összekötözése a sírban. 87:6.5 2. A halottasház kikövezése. 87:6.6 3. Ivartalanítás vagy a test lábszárainak eltörése. 87:6.7 4. Sziklák alá temetés, mely a mai sírkőhasználat eredetét jelenti. 876:6.8 5. Hamvasztás, a kísértet által jelentett probléma megelőzésére később kidolgozott eljárás. 87:6.9 6. A test tengerbe dobása. 87:6.10 7. A test odavetése a vadállatoknak.” 87:6.11 A halottvirrasztások során a kísérteteket megpróbálták elűzni kiabálással és dobolással is, vagy rút szellemképeket készítettek, hogy elijesszék a holtak kísérteteit. 87:6.12 A vizet, a szenteltvizet, vagy különösen azt, amiben a papok lábát mosták, olyan védelemnek gondolták, amelyen a kísértetek nem tudnak áthatolni. A tűzről is ezt tartották. A keresztelés pedig a korai, kísértet szellemek elleni vízszertartásból nőtt ki. 87:6.13 Egy idő után a rossz szellemek elűzéséhez jó szellemeket kezdtek igénybe venni – egy erőset a gyenge ellen. 87:6.14 Hittek abban is, hogy a régebbi erkölcsökhöz való visszatéréssel a szellemek kedvező cselekedetekre kényszeríthetők. 87:6.15 „A kezdetleges szokásokhoz való visszatérést számos csapás ellen biztos védelemnek tartották.” 87:6.16 Végül pedig a szellemeket vallási ígéretekkel, szent eskükkel, önsanyargatással és önmegtartóztatással igyekeztek befolyásolni, kényszeríteni.

- kísértettisztelet (megtévesztés által): 87:5.6 mivel a korai emberek irigynek gondolták a szellem kísérteteket és a korai isteneiket, ezért elkezdték elcsúfítani magukat és lekicsinylően beszéltek a sikereikről. 87:5.7 A szellemek féltékenységét megelőzendő szitkokat szórtak a szerencsés személyekre és a kedvelt dolgokra.

- kísértettisztelet (világszemlélete): 87:5.11 1. A kötelesség – melyen azokat a dolgokat értették, amiket azért kellett megtenni, hogy a szellemek kedvező szándékúak, de legalább is semlegesek legyenek. 87:5.12 2. A helyes cselekvés – azon helyesnek gondolt viselkedések és szertartások, melyeknek az volt a rendeltetése, hogy az egyének hathatós támogatást nyerjenek a szellemektől az ügyeik számára. 87:5.13 3. Az igazság – a szellemekre, ennélfogva az életre és a halálra vonatkozó felfogás és a hozzájuk való megfelelő hozzáállás.

- kíváncsiság: 14:5.11 a vizsgálódás szelleme, a feltárás hajtóereje, késztetés a felfedezésre. Az evolúciós térteremtmények veleszületett és isteni sajátsága. 56:10.6 Kitartó próbálkozás a mindenségrendi kapcsolatok új szintjeinek felfedezésére. Vágy az összhang iránt és szomj a szépség után.

- Klaudusz: 130:8.1 Jézus Málta szigetén találkozott vele. Később a cinikusok lelkes tanítója lett. Utóbb Péterrel együtt terjesztette a kereszténység tanait Rómában és Nápolyban, majd Péter halála után spanyol földön. A földi élete során nem tudta meg, hogy az a Jézus ösztönözte őt az életre, akit a világ Megszabadítójaként hirdetett.

- konfucianizmus: 131:9.1 A világ nagy vallásai közül az Istent legkevésbé ismeri el, mégis „elfogadta a Melkizedek-féle hitterjesztők és a fennmaradt követőik egyistenhitét.”

- Konfuciusz (Kung Fu-ce): 94:5.8 A Kr. előtti hatodik század Kínájának nagy bölcselője, 94:6.9 Lao-ce fiatalabb kortársa. 92:5.12 Nagy hatással volt a kínai erkölcsiségre. Bár nem tekinthető vallási tanítónak, a működésének voltak vallási következményei. A tanításai elsősorban az emberiességre vonatkoztak. 94:5.8 Bár Konfuciusz korának erkölcsi légkörét és szellemi nézeteit a sálemi hitterjesztők tanításai alapvetően határozták meg, 94:6.9 a tantételeit elsősorban a sárga emberfajta jobb erkölcsi hagyományaira alapozta. 94:6.1 Konfuciusz működését szellemi közvetítők is segítették annak érdekében, hogy a sálemi evangéliumot újra fogalmazva életre keltsék. 94:6.9 Fő műve az ősi gondolkodók bölcs mondásaiból készült összeállítás volt, amely által a varázslás helyébe az erkölcsiséget helyezte. Ezzel elősegítette az ősi magatartás iránti tiszteletet. Az életében mellőzött tanító volt.

- Konfuciusz tanítása: 94:6.11 Sok urantiai számára a műveltség erkölcsi szerkezetének alapját adja. 94:6.10 Az erkölcsisége azon az elméleten alapult, hogy a földi út a mennyei út torz árnyéka, hogy egy mintaszerű földi társadalomnak a menny örökkévaló rendjét kell tükröznie. A hangsúlyt nem az istenképre, hanem a Mennyei Útra, a mindenségrend mintájára tette.

- Korán: 82:4.3 A nők alsóbbrendűségét tanítja.

- Korlátlan Abszolút (meghatározások): 56:9.4 A Háromság személytelen, összehangolt válasza minden alapvető és elsődleges térhelyzetre a világegyetemen belül vagy azon kívül.

- 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.7 „a VAGYOK ki nem nyilatkoztatott mindenségrendi végtelensége”.

- 105:3.7 „az istenivé nem alakított valóság teljessége”.

- Korlátlan Abszolút (jellemzők): 11:8.9 „a kinyilatkoztatója, a szabályozója és a tára annak, aminek a Paradicsom a forrása és az eredete.”

- 56:1.2 Az anyagi világegyetem fenntartója.

- 0:11.7 - 0:11.8 Nem személyes, istenen túli, de istenivé nem tett többletlényegű valóság, melyet a paradicsomi Háromság akarata köt és az élet, az elme, a szellem és a személyiség jelenléte korlátoz.

- 104:4.28 A lehetőségei végtelenek.

- 104:4.28 A „végtelen lehetőségei a paradicsomi Sziget abszolútuma köré csoportosulnak.”

- 104:4.28 Alapvetően állandósult nyugalmú.

- 104:4.28 Felfoghatatlan mozgató hatással bír.

- 104:4.43 A területei számunkra felfoghatatlanok.

- 104:4.43 A nyugvó, visszaható, nem-istenségi valóság határtalan lehetőségeit foglalja magába.

- 0:3.17 5. A végtelenségi korlátlan válaszadó képesség a Korlátlan Abszolútban van meg.

- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- 105:2.10 A kiterjedt gravitációs jelenléte mondható a Végtelenség Hét Abszolútja, vagyis a VAGYOK hatodik szakaszának, Végtelen Képességnek.

- 105:2.10 „Ez minden jövőbeli mindenségrendi kiterjedés végtelen tárháza, lehetősége.”

- 105:3.4 Az egész térben csak az ő jelenléte nyugvó.

- 105:3.4 Összhangban van a Paradicsommal.

- 105:3.4 Átjárja a Paradicsomot.

- 105:3.7 „Nyugvó, válaszoló és határozatlan jellegű”.

- 105:3.7 „minden nem-személyes kibontakozási lehetőség véglegessége.”

- 105:3.7 A tér korlátozza a működését.

- 105:3.7 A maga jelenlétében korlátlan és végtelen.

- 105:3.7 A jelenléte határtalan.

- 105:3.7 „nem-istenségi Abszolút”.

- 105:3.7 Még az örökkévalóság sem merítheti ki a korlátlan nyugalmát.

- 106:5.2 Az abszolút szinten az Istenségi Abszolúttól elválaszthatatlan és megkülönböztethetetlen az Egyetemes Abszolút jelenlétében.

- 106:5.4 A Korlátlan Abszolút nem istenség, ezért nem is alkothat háromságot az Istenségi és az Egyetemes Abszolúttal, csak társ-hármasegységet, vagyis trioditát (104:5.7).

- 106:6.1 Határtalan lehetőséggel bír.

- 106:7.3 A lehetőségek vonatkozásában tapasztalati.

- 106:7.3 Ténylegesen lételvi.

- 106:7.3 Végtelen – mivel korlátlan, időtlen, tér nélküli, határtalan és mérhetetlen.

- korlátlan hatáskörű legfelsőbb tanács: 55:10.1 a fényben megállapodott helyi világegyetem kormányzótestülete. Száz Nappalok Hűséges követőjéből áll. Az elnöki feladatkört a Nappalok Szövetsége látja el. E legfelsőbb tanács első cselekedete az, hogy elismeri a helyi világegyetemi Teremtő Fiú fennhatóságának folytonosságát. 55:10.7 E tanács felügyeleti jogát a végleges rendű lények testülete is elismeri maga felett.

- korlátok (valóság megértését nehezítő emberi ~):

- 106:0.11 „1. A halandók beszélte nyelv korlátai.

- 106:0.12 2. A halandói elme képességének korlátai.

- 106:0.13 3. A hét-felsőbb világegyetem korlátozott mértékű fejlődése.”

- 106:0.14 4. A felsőbb-világegyetemi fejlődés hat elsődleges célja felől való emberi ismeret hiány, mely nem gátolja a halandók Paradicsomra való eljutását.

- 106:0.15 5. Azon emberi sajátosság, hogy még részlegesen sem tudunk örökkévalósági nézőpontot kialakítani.

- 106:0.16 6. „A mindenségrendi evolúció és beteljesedés bemutatásának lehetetlensége”.

- 106:0.17 7. A teremtmények azon képességének hiánya, hogy felfogják a kezdetek előtti és a beteljesülések utáni jelentéseket.

- Korlátozott Abszolút: 0:3.18 6. a két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- kormány: 81:5.6 elsődleges feladata a társadalom osztálykülönbségein alapuló jogos, igazságos és pártatlan szabályozás megalkotása, valamint az egyenlő lehetőségek kikényszerítése a törvény által.

- kormányzat: 70:0.3 kezdetben nem tudatos fejlődés eredménye. Próbálkozásokon és hibákon keresztül alakul ki. 70:0.2 Kényszer „révén hangolja össze a törzsek, nemzetségek, családok és egyének kibékíthetetlen ellentéteit.” 70:0.3 Mivel a fejetlenség fokozta a közösség gyötrelmeit, így a szervezett vezetés túlélési értékkel bír, hagyományossá válik. 70:3.2 Azt követően jelenik meg, hogy a családnál nagyobb társadalmi egységek kialakulnak. 70:5.2 „Az első igazi kormányzati testület a vének tanácsa volt.” 70:12.2 Később ennek hatáskörei az abszolút egyeduralkodó személyében összpontosulnak, a vének csoportjai pedig látszólagos törvényhozó-igazságszolgáltató tanácsadó testületekként maradtak meg. 70:6.5 A kormányfő intézménye azon alapul, hogy egyes királyokat isteni eredetűnek és szentnek tartottak és ezért elkülönítették őket az emberektől, így a királyt megszemélyesítő helyettesítőre volt szükség. A kormány első tagja az élelemügyi intéző volt. De hamar uralkodói képviselők jelentek meg a kereskedelem és a vallás vonatkozásában is. E korai királyi segédekből lett az elfogadott nemesség. A kormányzat fejlődésével a végrehajtó hatalom személytelenné vált. 71:2.8 A polgárosodott formája a közvélekedést alakítók személyes választójoggal való felruházásával jelent meg. 71:3.1 A tudatlanság és az önzés kormányzat buktató. 71:8.1 Meghatározó jellemvonása, hogy az állami hatalom a végrehajtó, a törvényhozó és az igazságszolgáltató ágra oszlik.

- kormányzás (képviseleti ~): 71:2.9 gyakorlati kibontakozása tíz lépésen keresztül történik.

71:2.10 1. A személy szabadsága. Az emberi leigázottság minden formájának el kell tűnnie.

72:2.11 2. Az elme szabadsága. A szabad emberek oktatása és képzése.

71:2.12 3. A törvény uralma. A szabadság csak akkor élvezhető, amikor a vezetői önkényt felváltják az elfogadott alaptörvénnyel összhangban lévő törvényi rendelkezések.

71:2.13 4. A véleménynyilvánítás szabadsága.

71:2.14 5. A tulajdon biztonságának szavatolása.

71:2.15 6. A kérvényezés joga.

71:2.16 7. A kormányzáshoz való jog. A kérvényezés jogának tovább fejlődése a tényleges kormányzati igazgatásban való részvételig.

71:2.17 8. Általános választójog.

71:2.18 9. A köztisztviselők ellenőrzése.

71:2.19 10. Értelmes és képzett képviselet. Mely személyek egyben társadalmilag elkötelezettek és erkölcsileg egészségesek.

- kormányzás (polgári ~): 70:5.1 fokozatos fejlődés eredménye. 70:12.1 A bolygók evolúciós társadalmai azon képviseleti kormányzás révén szabályozhatók a legeredményesebben, amelyben „a hatalmat kellő egyensúlyban birtokolják a jól összehangolt végrehajtó, törvényhozó és igazságszolgáltató hatalmi ágak.” 70:12.2 Az eszményi formája az, melyben a vezetés a képességen alapul. 70:12.05 „A törvényhozó hatalmi ágban való képviseletre csakis azokat szabad megválasztani, akik értelmileg és erkölcsileg alkalmasak az ilyen szent felelősségek viselésére. A magas és legfelsőbb bíróságokban tevékenykedő bírákként pedig csakis olyanokat szabad választani, akik fel vannak ruházva a szükséges természetes képességgel és akik bőséges tapasztalatok révén lettek bölcsek.” 70:12.20 Az eszményi, isteni kormányzási forma lehetősége az evolúciós bolygók társadalmai számára is nyitva áll. Ennek tartalma felfedezésre, felismerésre vár.

- kormányfő intézménye: 70:6.5 a király megszemélyesítésére és helyettesítésére választott képviselő. A kialakulása összefügg azzal, hogy a korai bűvtárgyi királyokat szentnek hitték, ezért elkülönítették őket az emberektől. Mivel csak ünnepnapokon és a szent napokon voltak láthatók, ezért a királyoknak a hétköznapok ügyvitelében helyettesítőre volt szüksége.

- kovácsok: 69:3.5 a javasokkal versengő kisebb korai csoport, akiket varázstevőknek tartottak. 69:3.6 Nem vallási csoport, mely különleges előjogokat élvezett. A háborúban semleges félnek tekintették őket. Belőlük váltak a korai társadalom államférfijei. Miután visszaéltek az előjogaikkal, a javasok vezetésével elkergették őket. Ők hozták létre az első fogadókat a települések külterületén.

- kölcsönösen összekapcsolódott valóság: 0:4.4 az istenivé válás szintjét el nem ért lények számára létező valóság, mely egyszerre magvábanvaló és ténylegessé váló, valójában nehezen azonosítható. E mellérendelt valóság nagy részét az Egyetemes Abszolút területei foglalják magukba.

- köldökzsinór: 88:1.8 a korai emberek értékes bűvtárgynak tartották. Az emberiség első játéka is ez volt. Miután gyöngyöket fűztek rá, ez lett az első, ember által használt nyaklánc alapja.

- költészet: 92:3.6 vallási eredetű, kezdetei az igézésekhez nyúlnak vissza.

- könyörületesség: 10:6.18 az isteni igazságosságon alapuló pártatlanság közösségi eszméjének személyes kifejeződése.

- környezet: 86:6.1 „Az ember természeti környezetet örökölt, társadalmi környezetre tett szert és kísértet környezetet képzelt el magának. Az állam az ember válasza a természeti környezetére, az otthon a társadalmi környezetére, az egyház pedig a csalóka kísértet környezetére.” 103:3.3 Az ember környezete gyakran uralta az ember vallását, ahelyett, hogy az ember vallása megváltoztatta volna az ember környezetét.

- Körök Harmadrendű Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:1.10 A helyi világegyetemek központi világain működnek. A teremtésük folyamatos, és hétszázas csoportokban történik. A helyi világegyetemekhez a Nappalok Elődei jelölik ki őket. 24:1.11 Mivel feladatra teremtik őket, ezért örökre a feladatuk szerinti csoportban szolgálnak, váltás nélkül.

- Körök Hét Szelleme: 14:1.9 a Havona egymilliárd világának hét egyközepű körbe szerveződött rendszere mindegyikét átjáró, Végtelen Szellemet képviselő sajátos, személytelen megnyilvánulás, amelyek az egyes körökben a mennyei ügyek intézését is összehangolják. 17:5.1-5.2 a Végtelen Szellem és a Hét Tökéletes Szellem közös, személytelen kifejeződései. Kapcsolatban vannak a Hét Legfőbb Végrehajtóval, és összehangolódnak a Legfelsőbb Lény központi világegyetemi jelenlétével is. 17:5.5 „A Kör Szellemek sok tekintetben úgy köthetők a Havona honos lakosaihoz, mint ahogy a Gondolatigazítók az evolúciós világegyetemek világain élő halandó teremtményekhez…De a Körök Szellemei sohasem válnak a Havona-személyiségek állandó részévé.”

- Körök Legfelsőbb Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak, 24:1.2 őt közvetítik. 24:1.7 Heten vannak, a rendjükből többet már nem hoznak létre. A hét Havona-kör kísérleti világain állomásoznak.

- Körök Másodrendű Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak. 24:1.9 A teremtésük most is folyik, „időről időre hetvenes csoportokban jelennek meg a Legfőbb Végrehajtók világain.” A felsőbb-világegyetemek központi világain állomásoznak. A fejlődő világegyetemekhez kirendelés útján kerülnek, amikor az adott illetékességi területek számára külön szellem-energiai és összekötő-erőtéri körök létesítése van készülőben.

- Körök Társ Felügyelői: 24:0.2 a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei közé tartoznak, 24:4.1 akik a Végtelen Szellem és a paradicsomi Hét Tökéletes Szellem közös utódai. Hétszázezren személyesültek meg, a tartalékos testületük a Paradicsomon van. 24:1.7 A számuk teljes, többet a rendjükből már nem teremtenek. 24:4.2 A Hét Legfőbb Végrehajtó közvetlen felügyelete alatt dolgoznak. 24:5.2 Egy Társfelügyelő a Hét Legfőbb Végrehajtót képviseli egy helyi világegyetem számára. 24:1.8 „A Szellem paradicsomi szféráin a körök hét társ-felügyelője és a Legfőbb Erőtér-központok olyan hatékony kapcsolatot tartanak fenn, mely, a Legfőbb Végrehajtók irányítása mellett, paradicsomi szint alatti összhangot teremt a hét felsőbb-világegyetembe tartó összes anyagi és szellemi kör között.” 24:4.3 Alárendeltjeik a Kinevezett Őrök.

- köröm: 88:1.8 a korai emberek erős bűvtárgynak tartották. A főnökök hosszú körmeit nagyra becsülték, az abból származó nyesedéket erővel bírónak tartották. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Kör-szabályozók: 48:2.4 a morontia erőtér-felügyelők első csoportja. 48:2.13 Mivel a morontia körök különböznek a fizikai és a szellemi energia köröktől, ezért az adott bolygó esetében ők hangolják össze a fizikai és a szellemi energia köröket, szabályozva az energia áramlását a morontia szféra különálló csatornájában. Egy lakóvilági rendszerhez sokmillió szükséges közülük. 48:2.14 Az anyagi energiákban ők az elindítói azon változásoknak, melyeket a társaik használnak. Ezért tekinthetők morontia erőforrásoknak is.

- körülmetélés: 92:1.1 „előbb áldozás volt, majd egészségügyi célú eljárás lett.” 70:7.10 A korai időkben először egy titkos társaságba való bevezetés szertartásos szokásaként gyakorolták. 93:6. A körülmetélés szokását a sálemi hívők számára a Melkizedek sohasem tette kötelezővé. Bár Ábrahám korábban ellenezte a körülmetélést, a Melkizedekkel való isteni szövetség hivatalos megkötésekor, az alkalom ünnepivé tétele érdekében elfogadta e szertartásos szokást a sálemi szövetség megerősítésének jelképeként.

- kötelesség: 130:1.2 A fény és az élet szolgálata. „A kötelességtől való menekülés az igazság feláldozása.” A kötelesség 16:6.7 „a mindenségrendi különbségtétel pártatlan formája”, „az erkölcsök valóságterülete a bölcselet mezején, az okok küzdőtere, a viszonylagos jó és rossz felismerése.”

- követküldés: 74:5.8 az egyik törzstől a másikhoz való nagykövet kiküldés gyakorlata Ádám idejéből származik, és a kormányzat kialakítása érdekében alkalmazták.

- Közép-Európa: 80:5.8 Kr.e. 5000-ben még a kék emberek és a kerek fejű andonfiak ellenőrizték. A duna-völgyi andonfiakat az anditák sohasem szorították ki teljesen.

- közös nyelv: 52:3.10 az emberfajták összekeveredésének következménye. Általánossá válása a társadalmi békét és együttműködést segíti elő.

- közösség: 39:3.6 három vagy több személy csoportban való működése. Két lény alkothat párt, lehetnek egymás kiegészítői vagy létrehozhatnak társulási alapon működő együttest. De amikor hárman vagy többen alkotnak csoportot szolgálat céljából, akkor az már közösségi, társadalmi helyzetnek tekinthető.

- „közösségi földek”: 69:9.14 a nagyobb települések által közlegeltetés és támadások alatti hasznosítás céljából fenntartott földterület. A társadalmi tulajdon korai formájának túlélése.

- központi világegyetem segédkező szellemei: 26:1.12 ide tartozik a szupernáfok három, Paradicsom-Havona rendszerben szolgáló rendje. 26:1.12 „Az elsőrendű vagy paradicsomi szupernáfokat a Végtelen Szellem teremti. A Havonában szolgáló másodrendűek a Tökéletes Szellemeknek, a harmadrendűek pedig a Körök Szellemeinek az utódai.”

- központi világegyetem teremtményei: 14:4.1-14:4.8 élő dolgok és lények hét alapformában, melyek anyagi, morontiai, szellemi, abszonit, végleges, mellérendelt-abszolút és abszolút alapformák, ezek mindegyike három különböző szakaszban létezik, mely szakaszok mindegyike hetven nagyosztályba sorolható. Ezen nagyosztályok még tovább bontottak.

- köztes teremtmények: 38:9.1 A felemelkedő Istenfiak közé tartozó, állandó létpolgársággal bíró rendek csoportja, akik a feladatköreik alapján az idő segédkező szellemei közé sorolhatók. 123:4.7 Rendes körülmények között beavatkozhatnak „az anyagi körülményekbe, hogy megóvják a beteljesülés férfijainak és nőinek személyét.” 123:4.7 Különleges helyzetekben a feletteseik külön utasításai szerint beavatkozhatnak az anyagi körülményekbe, változtathatnak azokon. 37:9.11 A köztes teremtmények az elnevezésüket onnan kapták, hogy az Anyagi Fiak és az evolúciós teremtmények között éppen félúton helyezkednek el. Ők képviselik a bolygói igazgatás folytonosságát. Az Urantián is ők az állandó, de számunkra láthatatlan létpolgárok. 38:9.2 Az életkísérleti bolygókon mindig megtalálhatók. A fajtáik szerint

a) 38:9.3 elsőfajúak, akik inkább szellemi csoport és egységesen a Bolygóhercegek módosított felemelkedő-halandó kíséretétől származnak. Számuk az adott bolygón közel ötvenezer. 38:9.6 Mivel az értelmi besorolásuk az angyalokéval azonos, így az angyali eljárás révén látják el magukat értelmi és szellemi energiákkal. Az elmeszellem-segédek közül csak az istenimádat szelleme és a bölcsesség szelleme tud számukra segédkezni. 38:9.8 Képesek együttműködni a morontia- és a szellem-energia szabályozóival és az elmekör-felügyelőkkel. 38:9.10 A szokványos világokon a Bolygóherceg nevében szolgáló hírszerző testületként és mennyei házigazdaként működnek. 38:9.12 Ők a bolygók történetírói és a bolygók történelmének bemutatói a csillagrendszeri központi világokon rendezett kiállításokon.

b) 38:9.4 A másodfajúak inkább anyagi csoport, akik eltérő mértékben származnak „a bolygó élőlénytani nemesítőitől, az Ádámoktól és Éváktól, illetőleg az ő közvetlen leszármazottaiktól.” Létrehozásukra huszonnégyféle eljárás létezik a tér evolúciós világain. 38:9.7 Ők fizikailag, az Ádámi eljárás révén töltődnek fel energiával. Értelmileg a morontia-átmenet fajtába tartozó elmével vannak felruházva, de képesek rákapcsolódni a szellemkörre. Négy fizikai fajtába és hét szellemi rendbe sorolhatók be. A két utolsó elmeszellem-segéd megnyilvánulására tizenkétféle értelmi szinten válaszolnak. 38:9.8 Csak a fizikai szabályozókkal és az anyagi-kör alakítóival képesek munkakapcsolatba lépni. 51:3.6 Bár a másodfajú rend anyagi, többnyire mégis láthatatlan. Segítik a bolygói polgárosodott társadalom fejlődését. Hozzájárulnak „ahhoz is, hogy visszaszoruljanak azok az engedetlen kisebbségek, melyek a társadalmi fejlődés és a szellemi haladás aláaknázására törekednek.” 51:3.7 Az Urantián, a Bolygóherceg korából származó elsőfajú közteslények többsége Kaligasztiával tartott a lázadásban, azonban ezek, és az ádámi csoport hűtlen másodfajú lényei Pünkösd óta el vannak különítve. 51:3.8 Pünkösd napján a hűséges elsőfajú és másodfajú közteslények önkéntes alapon egyesültek az Urantián, és azóta egységben működnek a világunk ügyeiben. 38:9.8 Mivel a két rend szorosan együttműködik, ezért képesek igénybe venni a teljes energiasort, a fizikai erőtértől a felsőbb szellem-valósági térerőkig. 38:9.13 Elismert szolgálatuk jutalmaként a felemelkedő Istenfiak rangjára emelik őket. 55:4.8 A fény és élet korának első szakaszától kezdve, a Háromsági Tanító Fiak által felszabadított egyedeik a végleges rendű lények számára tolmácsként működnek. A Fizikai Főszabályozók kiteljesedő bolygói működése és a tudomány felfedezései révén, a másodfajú közteslények az emberek számára is láthatóak lesznek. 55:4.9 A Csillagrendszer Fejedelem hatáskörébe tartozik a bolygói szolgálatból való elbocsátásuk. Az élethordozók és a fizikai szabályozók segítségével a morontia síkon emberivé válhatnak, s miután Gondolatigazítót kapnak, elindulhatnak az emberek számára is nyitva álló úton a Paradicsomba. 55:4.10 A fény és élet harmadik, valamint azt követő szakaszaira már csak kevés marad közülük a bolygón, és főként a végleges rendű lények kapcsolattartóiként működnek. 55:4.23 Amennyiben a bolygó végleges rendűi között van közteslény, legkésőbb a fény és élet hetedik szakaszában elbocsátják a bolygói szolgálatból.

- közszolgálat (hivatali~) emberi feltételei: 71:2.19 Szakmai felkészültség, értelmi hozzáértés, társadalmi elkötelezettség, erkölcsi egészség.

- köztes teremtmények (urantiai ~): 77:0.1 Az elnevezésük onnan ered, hogy az életműködési szintjük a teremtésrészek halandói és az angyali rendek között helyezkedik el. 77:0.2 Az Urantián két különböző közteslény-rend működik. 77:8.3 A táplálékul szolgáló energiákat nem anyagi módon veszik magukhoz. De rendelkeznek emberi vonásokkal, amit az is mutat, hogy élvezik és megértik az emberi humort, valamint az ember istenimádatát. A halandókhoz csatlakozva képesek átvenni az emberi munka, pihenés és játék szellemét. Azonban nem alszanak és nem rendelkeznek szaporodási képességgel. 77:8.4 Nélkülözhetetlenek azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. 77:8.10 Az elsőfajú közteslények az angyali létfajtához állnak közelebb. Ezért ők a látogató mennyei lények segítői. A „másodfajú teremtményeket csaknem kizárólag a teremtésrész anyagi lényei számára való segédkezésre osztják be.” 77:9.1 Mindkét fajtájuk állandó létpolgár a bolygón. 77:9.3 Ezért érdekük fűződik a szféra végső rendeltetésének eléréséhez. Egyesült rendjük jelmondata: „Ha egyszer az Egyesült Közteslények elvállalnak valamit, azt az Egyesült Közteslények véghez is viszik.” 77:9.4 Az elsőfajú rend legidősebbjét kivéve egyetlen hűséges köztes teremtmény sem hagyta el soha az Urantiát. 77:9.5 Őt – az első 1-2-3-at – röviddel pünkösd után jerusemi szolgálatra osztották be. A huszonnégy tanácsos egyike lett. Azóta egy alkalommal az Urantia főkormányzójaként is működött. 77:9.6 A közteslények kapcsolatot tartanak a mennyei utazókkal és általuk ismerik meg a távolabbi rendszerek életét, híreit. Ezáltal „készülnek fel a teremtményi lét felsőbb szintjein való létpolgárságra.” 77:9.7 Bár annak idején kifejlett formában jelentek meg, azonban a bölcsességük és a tapasztalatuk folyamatosan gyarapodik. Ezért evolúciós eredményű műveltséggel rendelkeznek. Nagy elmék, nagyszerű szellemek. 114:7.8 Az urantiai közteslények részt vesznek a beteljesülés tartalékos alakulatába tartozó halandók tudattalan szinten zajló felkészítésében is. 77:9.10 Idősebb testvéreink és bajtársaink ők. 77:9.9 A közteslények műveltsége egy halhatatlan bolygói létpolgárság terméke, amelynek emlékei megőrződnek, és megfelelő körülmények között az emberek számára is hozzáférhetővé válnak. Ilyen pl. a Jézus életéről és tanításairól szóló kinyilatkoztatás rész is.

- köztes teremtmények (elsőfajú urantiai közteslények): 77:0.2 Ők a rangidős testület, még a dalamatiai időkben jöttek létre. 77:1.1 Eredetük az anyagi és a szellemi dolgok különleges közrehatására vezethető vissza. 77:1.2 Közülük az elsőszülött Kaligasztia herceg testtel bíró törzskara egy hímnemű és egy nőnemű tagja közötti anyagfeletti (nem nemi) kapcsolat eredményeként jelent meg. 66:4.10 Eredeti létszámuk 50.000 fő. Az Urantia Bolygóhercege testtel bíró törzskara ellentétes nemű egyedpárjaitól – azok morontia sajátlényege közötti kapcsolatából – származnak. Az első ilyen lényt Dán csoportjának kettes és hetes számú egyede véletlenül hozta létre. 77:1.3 A hasznosságát látva, a testtel bíró törzskar mindegyik párja engedélyt kapott hasonló lények létrehozására. Így az első csoportjuk ötven teremtményből állt. 66:4.10 E lények láthatóak voltak a törzskar és a mennyei segítők számára, azonban az emberek számára nem. 77:1.4 A Bolygóherceg egy éven át tanulmányozta e csoport munkáját, majd engedélyezte további, korlát nélküli létrehozásukat. 77:1.5 Azonban minden pártól csak ezer ilyen lény született. 77:1.4 Így jött létre az 50.000-es létszámú eredeti testület. 77:1.5 Az egyes közteslények létrehozása között fél év telt el. 77:1.6 E teremtmények alkották a hercegi igazgatás hírszerző testületét. Segítették az urantia emberfajtáinak tanulmányozását és megfigyelését. Általuk befolyást lehetett gyakorolni az emberi társadalomra a bolygói központtól távolabb is. 77:1.7 E rendszer a bolygói lázadás idejéig működött. 67:3.2 Közülük negyvenezer-száztizenkilenc csatlakozott a lázadó Kaligasztiához. 77:7.3 A hűtlenek a jézusi megítéltetés előtt sok furcsa dolgot tettek. 77:7.4 Bizonyos körülmények között meg tudtak jelenni a halandók előtt. 77:1.7 A hűséges kisebbség a Melkizedek-megbízottak szolgálatába lépve Van címzetes vezetése mellett Ádám koráig működött. 77:6.5 Az ádámi vétséget követően visszatértek a Melkizedek-megbízottak szolgálatába. 77:8.2 Míg az ádámi közteslényeket betűrend szerint jelölik, addig az elsőfajú rend tagjai szám szerint ismeretesek, „gyakran kaptak olyan neveket, mint az első 1-2-3, az első 4-5-6, és így tovább.” 77:8.4 A segítségük nélkülözhetetlen azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. 77:8.10 Az elsőfajú közteslények az angyali létfajtához állnak közelebb.

- köztes teremtmények (másodfajú urantiai közteslények): 77:0.2 E fiatalabb csoport Ádám idejéből, 77:6.1 a tiszta ádámi fajta és a hercegi törzskar emberivé lett leszármazottainak egyesüléséből származik. 77:5.1 Ők Ádámszon unokái, 77:5.6 akik Ádámszon és Ratta különleges rendű gyermekeinek pároztatása által lettek. E gyermekek – minden negyedik – gyakran váltak láthatatlanná. 77:6.2 Ádámszonnak nyolc pár, azaz tizenhat ilyen gyermeke volt, és az ellentétes nemű párok hétnaponta hoztak létre egy köztes lényt „nemi és nem nemi kapcsolaton alapuló vegyes eljárásuk révén.” 77:5.6 Száz év alatt 77:6.4 a párok egyenként 248, összesen 1.984 közteslényt hoztak létre. Tekintettel a nyolc alcsoportjukra, úgy „jelölik őket, mint az első, a második, a harmadik, stb. a-b-c. Ez után következik az első, a második, stb. d-e-f.” 77:8.2 Az ádámi közteslényeket azért nevezik betűrend szerint, hogy megkülönböztessék őket a szám szerint megjelölt elsőfajú közteslényektől. 77:8.3 A másodfajú csoport – bizonyos értelemben – hímnemű és nőnemű ágra bomlik, és gyakran ilyen felállásban dolgoznak. 77:8.4 A természetük szerint közelebb állnak az emberekhez, mint az angyalokhoz. A segítségük nélkülözhetetlen azon szeráfok számára, akik személyes oltalmazóként szolgálnak az emberek mellett. De más módon is segítik a szeráfok emberekért végzett munkáját. 77:6.5 Ádámszon haláláig az általa létrehozott központot szolgálták. Ezt követően a rendet vezető harminchárom lény a rendjük egészét a melkizedekek szolgálatába akarta állítani. Azonban e törekvés a társaik vonatkozásában nem járt sikerrel, így csak ők álltak a bolygói megbízottak szolgálatába. 77:6.6 A nem csatlakozó többség Makiventa Melkizedek idejéig szertelen, önhatalmúan befolyásoló életet élt, aki aztán részlegesen az ellenőrzése alá vonta őket. Azonban Krisztus idejéig sok rossz dolgot követtek el. Még Jézus földi idejében mindegyikük meghozta a jövőbeli rendeltetésére vonatkozó végső döntését. Többségében ekkor kerültek az elsőfajú közteslények irányítása alá. 77:7.2 Azonban 873-an nem sorakoztak fel Jézus mögé, így őket pünkösd napján őrizet alá helyezték az Urantia bolygói megítéltetése keretében. Az ő jövendő sorsuk még nem ismert. 77:7.3 A hűtlenek a jézusi megítéltetés előtt sok furcsa dolgot tettek. 77:7.4 Bizonyos körülmények között meg tudtak jelenni a halandók szeme előtt. A hitehagyott csoport vezetőjét Belzebubnak hívták. E csoportot a régi írástudók démonokként és rossz szellemekként azonosították. 77:7.5 Képesek voltak bizonyos alsóbbrendű halandók elméit megszállni és őket némiképp irányítani. 77:7.4 Nem keverendők össze a rossz angyalokkal, vagyis a hitehagyott szeráfokkal és kerubokkal. 77:7.7 Pünkösd óta már az alsóbbrendű halandók gyengébb elméi is mentesek a démoni befolyásolás lehetőségétől. 77:8.11 Az 1.111 hűséges másodfajú közteslény az elsőfajúakhoz képest határozottan anyagi, bár az emberi szem által érzékelt tartományon kívül léteznek. Képesek hatást gyakorolni az anyagra, az időre és az állatokra, 77:8.13 azonban a néha szükségessé váló fizikai tevékenységük által nem szolgálnak semmilyen spiritiszta tevékenységet. 77:8.10 Fajtájukat „csaknem kizárólag a teremtésrész anyagi lényei számára való segédkezésre osztják be.” 77:8.12 Az emberek több olyan dolgot tulajdonítottak az angyaloknak, melyeket másodfajú közteslények vittek véghez. Ilyen volt Péter apostol tömlöcének a kinyitása is. 77:8.13 Észrevétlen, személyes összekötő társként is működnek a beteljesülés bolygói tartalékos alakulatát alkotó férfiak és nők mellett. 114:7.9 A jó alkalmazkodóképességgel bíró másodfajú urantiai közteslények képesek kapcsolatot létesíteni az erre alkalmas halandók Gondolatigazítójával az által, hogy behatolnak a tartózkodási helyét képező elmébe.

- köztes teremtmények (Urantia Egyesült Közteslényei): 77:8.1 röviddel Pünkösd után az elsőfajú és a másodfajú közteslények közös testületet hoztak létre a bolygón folyó szellemi és majdnem-szellemi munka segítése érdekében. A testület létszáma 10.992 fő, melyet felváltva irányítanak a két rend rangidős tagjai. 77:8.5 Az Urantia szeráfjaival együtt szervezik őket szolgálatra a belső tulajdonságaik és a megszerzett képességeik alapján. E csoportok a következők.

77:8.6 1. Közteslény hírvivők. Ez egy kisebb testület, melynek tagjai névvel rendelkeznek. A gyors és megbízható személyes közléscserét végzik.

77:8.7 2. Bolygói őrök. A bolygó láthatatlan szellemterületén járőröznek. Oltalmazzák és őrzik a tér világait. Figyelik és ellenőrzik a különböző jelenségeket és közléscseréket a teremtésrész természetfeletti lényei által megszabott módon.

77:8.8 3. Kapcsolattartó személyiségek. Alapvetően fontos közreműködők a szellemi és az anyagi szint közötti összeköttetésben, az anyagi világok halandó lényeivel való kapcsolattartásban.

77:8.9 4. Fejlődéssegítők. Ők a köztes teremtmények leginkább szelleminek mondható egyedei. A különleges működésű, csoportokban szolgáló szeráfok segítőiként rendelik ki őket.

77:9.1 A bolygónk állandó létpolgáraiként 77:9.3 érdekük fűződik a szféra végső rendeltetésének eléréséhez. Egyesült rendjük jelmondata az elszántságukat is tükrözi: „Ha egyszer az Egyesült Közteslények elvállalnak valamit, azt az Egyesült Közteslények véghez is viszik.” 77:9.4 Addig maradnak a bolygón, amíg az el nem jut a fény és élet korszakaiba.

- közvélekedés (közgondolkodás): 88:3.4 a közemberek közös, éppen ezért bűvtárgyi erővel felruházott képzetei, melyek által a demokrácia is bűvtárgyivá tehető. 71:2.7 A közvélekedés erkölcsi tartalommal bír. Egyrészt hátráltatja a polgárosodott társadalom fejlődését, másrészt megőrzi azt. A közvélekedés felvilágosítás által javítható, ami polgárosodást gyorsító erő. Csak az erőszakmentes formája államalkotó és államfejlesztő erő.

- Kréta: 80:7.2 Kr.e. 12 000-ben fejlett andita törzs szállta meg. Ez volt a felsőbbrendűek által elfoglalt első sziget. Kr.e. 10 000-ben a tengerészeik a szomszédos szigeteket is megszállták. E nép korábban keveredett az északi nodfiak vanfi csoportjával. S mivel alacsonyabbak voltak száznyolcvan centiméternél, ezért a magasabb termetű, de alacsonyabb rendű társaik kiszorították őket a szárazföldről. E krétai menekültek pásztorkodó gazdálkodók voltak és jól értettek mindenfajta mesterséghez. Az írást is ismerték. 80:7.7 A krétai menekültek csoportjába tartoztak Káin kései leszármazottai, akik az anyatiszteletet követték, és Évát, mint „nagy anyát” imádták. 80:7.12 A műveltség hanyatlása idején Egyiptomból is menekültek ide a magasabb fejlettségi szinten levő családok közül. Amikor Krétát alsóbbrendű csoportok érkezése kezdte fenyegetni, akkor a műveltebb családok görögföldre vándoroltak tovább.

- Krisztus Mihály: lásd „Jézus”

- kronoldekek: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.37 Olyan frandalankok ők, akik az energia-jelenlét mennyisége és minősége mellett az időt is jegyzik. 29:4.38 Értelemszerű hozzáértéssel és pontossággal, élő gépekként dolgoznak.

- kutatás (örökkévalóság utáni végső ~): 106:9.11 „a végtelenség véget nem érő felfedezése, soha véget nem érő felfedező utazás az Első Forrás és Középpont abszolútságába.”

- kutya: 81:2.11 az emberrel maradt, mióta a kék ember nagyon régen befogadta. 69:7.4 Az első megszelídített állat. 84:3.10 Már a korai időktől használták a tábor vagy a falu őrzésére. 89:5.16 A kutyát az ember első háziállataként élelem gyanánt is nagy becsben tartották, továbbá áldozási célokra is használták. 69:7.4 A kutyák kezdetben csak vonyítottak, később tanultak meg ugatni. „A kutya jó szaglása azt a képzetet keltette az emberekben, hogy képes látni a szellemeket, és így alakult ki a kutya mint bűvtárgy tisztelete.” Úgy gondolták, hogy nem csak az idegenektől védi meg az otthonokat, hanem a szellemektől is. Ez utóbbi alkalommal nem ugatással, hanem vonítással jelez (87:6.11). 88:1.4 Bűvtárgyként a kutya a perzsák szent állata lett. Ennek oka az volt, hogy látták emberi húst enni. A kutyának 130:2.8 van elméje, melynek révén képes az anyagi testű gazdája megismerésére. De „nem ismerheti meg Istent, aki szellem; ezért a kutyának nincs szellemi természete és nem képes szellemi tapasztalás megélésére.” A kutya rendelkezhet természettől kapott akaraterővel, ami fejleszthető, de ez az értelmi képesség nem szellemi erő, mivel nem különböztet meg magasabb rendű erkölcsi jelentéstartalmakat és nem képes örök szellemi értékek választására. A magasabb rendű gondolkodás hiányában a kutya nem képes nyelv kifejlesztésére sem. Nem képes olyasmi megtapasztalására, ami „a személyiség örök továbbélésével lenne egyenértékű.” Lásd még „állat” „bűvtárgy” „bűvtárgyi hit”

- különféle tartalékos testületek: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendjéhez tartoznak. 30:3.10 Különleges személyiségű lények. Az Uverszán hetven elsődleges osztályba sorolták őket. A létszámuk jelentős a világegyetemi központokon. A csoportvezetőik kérelmére vezénylik őket tevékeny szolgálatba.

- különleges feltámadás (rendkívüli szólítás): 49:6.2 a bolygói hatóságok vagy a csillagrendszer urainak kezdeményezésére történik az alvó továbbélők között, de a bolygói időben mért ezer évnél rövidebb időn belül nem kerülhet rá sor. Az ezeréves feltámadások során kiválasztott felemelkedőket sajátos szolgálatvégzés céljából személyesítik meg. 76:6.2 Az urantiai sorozatban a huszonhatos számú keretében történt meg Ádám és Éva újraszemélyesítése és újraegyesítése az első kertben velük élt 1.316 társukkal együtt.

- Különleges megbízatású Követek és Küldöttek: 23:2.23 „Amikor úgy alakul, hogy egy helyi követnek évszázadokra lenne szüksége valamely távoli helyi világegyetem eléréséhez, akkor gyakran egy Független Hírvivőt kérnek fel arra, hogy haladéktalanul utazzon a helyszínre és átmenetileg követként működjön.” „Más esetekben különleges feladattal megbízott küldöttekként is működnek.” Nagyon rövid idő alatt képesek az utat megtenni, de nem függetlenül az időtől és a tértől.

- külső tér világegyetemei: 31:9.6 – 31:9.9 szám szerint négy formálódik belőlük. 31:10.16 „E külső teremtésrészek jelenleg teljesen fizikai jellegűek; nyilvánvalóan lakatlanok és úgy tűnik, hogy a teremtményi igazgatástól is mentesek.” 31:10.16 E fizikai teremtésrészek a benépesített és szervezett teremtésrészek jelenlegi határain messze túl formálódnak kör alakban. 31:10.19 „Az egész Uversza egyre inkább hisz abban, hogy a gyülekező Végleges Testületek a külső tér világegyetemeiben való szolgálatra rendeltettek, ahol már most is képesek vagyunk azonosítani legalább hetvenezer anyaghalmaz sűrűsödési folyamatát, melyek mindegyike nagyobb, mint a jelenlegi felsőbb-világegyetemek bármelyike.” 31:10.8 Majdan „az Istenség Legfelsőbb személye ezen óriási teremtésösszességek mindenható uraként nyer hatalmat.”

- külső-térbeliek (meghatározás): 117:2.7 „a következő világegyetemi korszak létpolgárai”.

- külső-térbeliek (jellemzők): 117:2.7 „a felsőbb-világegyetemi szintet meghaladó növekedési képességgel rendelkeznek majd”.

- 117:2.7 Az evolúciós fejlődésképességük összefüggésben lesz a Mindenható Legfelsőbb fennhatóságával.

- küzdelem: 100:4.2 e nélkül senki sem képes hűséget gyakorolni „a nagy, a jó, az igaz és a nemes dolgok mellett.”