Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (M-M)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„M”

- madarak: 65:2.9 hüllő őstől származnak. 88:1.5 Az ember számára később bűvtárgyi állattá váltak. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”. 65:2.10 Még ma is képesek részleges (evolúciós) fejlődésre.

- Madzseszton: 106:8.20 Az Istenivé válásának jelensége a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten személyes társulása által nyilatkoztatott ki a jelen világegyetemi korszakban. Madzseszton „második szinten való ténylegesülését az Istenségi Abszolút tette lehetővé a Véglegesen keresztül hatva és a Legfelsőbb Lény eredendő alkotó parancsa következtében.”

- Madzseszton (jellemzők): 0:3.14 2. A ténylegesben megjelenő Legfelsőbb elme – mint tér-idő tapasztalás – Madzsesztonba tart.

- 17:2.3 Valódi személy, 17:2.4. „akit a Legfelsőbb Lény az Istenségi Abszolúttal alkotott működési kapcsolatában teremtett.”

- 17:1.10 Az összes tükröző szellemcsoport vezetője.

- 25:8.2 Az angyali seregek tagjai közül történő Paradicsomi Társ szolgálatra való kijelölést együtt végzi a helyi világegyetemi Anyaszellemmel és a felsőbb-világegyetemi Tükröző Szellemekkel.

- 116:4.3 A negyvenkilenc Tükröző Szellem létrehozásával egyidejűleg jelent meg.

- 116:4.3 A Legfelsőbb Elme (Lény) mindenségrendi jelenlétét gyűjti egy pontba.

- maga kedvére való létezés: 84:8.2 az élvezhető örömök módszereit jelenti. 84:8.1 Kívánatos formái az önfenntartásra alapozott házassággal jöttek létre. Túlzó formája a „gyönyörkórság” vagyis 84:8.2 az élvhajhászat, mely a családi életet és az otthont is veszélyezteti. 84:0.3 Hajdanán a maga kedvére való létezés a házasságot csak esetlegesen befolyásolta. 68:2.9 Az otthon, mint társadalmi kisközösség szempontjából a maga kedvére való létezés „esetleges és nem alapvető dolog, kivéve, ha a nemi társulás ösztönzőjeként működik”, ugyanis az otthon igazi tárgya az ember szempontjából az önfenntartás és önmaga átörökítése. 84:6.8 A maga kedvére való létezéshez a család hatékonyan biztosít kielégítő formákat. 84:8.2 + 84.8.3 Ezek korai és jelenleg is alkalmazott eszközei az éhség csillapítása, a játék, a humor és a nemi életben való időszakos elmerülés. A maga kedvére való létezés intézményének a fejlődő erkölcsök által kell kialakulniuk. Ennek hiányában a gyönyörkeresés minden emberi intézményt átjárhat. 84:8.5 Az építő kikapcsolódásra és a felemelő játékban való elmerülésre irányuló törekvések egészségesek. Csakúgy, mint az üdítő alvás, és minden olyan időtöltés, amely mentesít az unalmas egyhangúságtól. De a maga kedvére való létezés szempontjából hasznosak még a versenyszerű játékok, a történetmesélés és a jó ételek fogyasztása is. 84:8.3 A humorérzékkel társuló játékösztön az ibolyaszín emberfajtától származik. Az evolúciós fajtákban is meglevő, kezdetleges adottságot ők emelték az örömforrás lehetőségének szintjére. 84:8.6 Ha a maga kedvére való létezés elpusztítja a vagyont, tönkre teszi a házasságot és az otthont, akkor a polgárosodott társadalom túlélését veszélyezteti. 68:2.11 Ha a létezés féktelenné válik, biztosan elpusztítja a polgárosodott társadalmat.

- Magas Fiú-segédek: 22:10.1 újonnan háromságivá tett fiak, akik a Halandói Végleges Testület és a Paradicsom-Havona személyiségek megdicsőült felemelkedő lényei. Felsőbb-világegyetemi szolgálatban működnek, a Nappalok Elődei kormányai magas rangú fiainak személyes segítőiként tevékenykednek. 22:10.2 Ők valamely isteni vagy egyetemes eszme személyiségi megtestesülései, „olyan gondolatnak, mely addig még sohasem fogant meg, fejeződött ki vagy lett háromságivá.” Ők az adott, megszemélyesült gondolat, 22:10.5 az adott probléma lényegét megragadó isteni gondolat teljessége. 22:10.4 Ők a felsőségben váltak teremtmény-háromságivá és a véglegességben lettek Istenség-háromságivá.

- magasrendű polgárosodott társadalom jegyei: 48:7.8

a) Kiváltságot élvezni visszaélés nélkül.

b) Szabadnak lenni szabadosság nélkül.

c) Hatalmat gyakorolni, de következetesen elutasítani annak igénybevételét a saját gyarapodásunk céljából.

- magántulajdon (vagyon): 84:8.6 az önfenntartás intézményének alapja, 70:0.1 amely szervezett kormányzást tett szükségessé. 69:9.9 A vagyont először azért tisztelték, mert azt tartották, hogy a tulajdonos személyiségének egy részét hordozza. 69:9.8 Így kezdetben azokat a dolgokat tekintették magántulajdonúnak, amelyhez az ember hozzáért. „Ha egy idegen ivott egy csészéből, a csésze attól fogva az övé volt. Továbbá, az a földterület, ahol vérontásra került sor, a sérült személy vagy csoport tulajdonába ment át.” 69:9.9 Az ilyen babonák miatt a személyes dolgok őrzésére a korai időkben nem volt szükség, a csoporton belül nem voltak lopások, csak a különböző törzsek között. Halál esetén a személyes holmikat kezdetben elégették, később a család vagy a törzs örökölte azokat. 89:3.2 Miután a korai embercsoportok felhagytak a holtak vagyonának szertartásos elégetésével, a lemondás új formájaként sokak kezdték a vagyont szellemi hátránynak tekinteni. 69:9.10 Az ősök a díszes szerencsetárgyakat hiúságból és a kísértetektől való félelem miatt hordtak, így azokat a létszükségleti cikknél is többre becsülték. 69:9.11 Az alvóhely és a tűz helye a legkorábbi javak közé tartozott. 69:9.12 Hasonlóképpen a vízlelőhelyek is. 69:9.14 Kezdetben csak a termés volt magántulajdon, a föld nem. A felhalmozódó termés által biztosított rang vezetett a föld magántulajdonának kialakulásához. A földhasználat eleinte csak élethosszig tartó volt, az egyén halála után visszaszállt a törzsre. A törzs által az egyéneknek adott első örökös földhasználati címek a családi temetkezési földek voltak. 69:9.12 Az amerikai vörös ember nem tudta felfogni a föld magántulajdonának elvét. 69:9.16 A magántulajdon léte szabadságnövelő tényező. A „föld magántulajdona csak azt követően kapott társadalmi megerősítést, hogy a közösségi ellenőrzés és irányítás csődöt mondott”. 82:4.1 A vagyon már a korai időktől a házasság megszilárdítója volt.

- magvábanvaló: 102:5.1 Az, ami lesz, vagyis az Istenség célirányos rendelkezéseinek kibontakozása és e kibontakozás lehetősége. Az idő világegyetemeiben „a magvábanvaló mindig felette áll a ténylegesnek”.

- magvábanvaló valóság: 0:4.7 Teljes kifejeződéssel létező valóság.

- magvábanvaló(k) (lehetőségek): 110:6.17 A szellemi világban a hit alakítja ténylegessé. A véges világában a választás megtapasztalása révén, azon keresztül válik ténylegessé.

- majmok: 88:1.5 az emberhez való hasonlóságuk miatt már korán bűvtárgyi állatok lettek. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Makiventa Melkizedek: 93:1.3 az Urantia tizenkét bolygói megbízottjának egyike volt. 93:1.3 + 93:10.2 A teremtésrész világi embereként személyesült meg a földön, mint veszélyhelyzeti Fiú. Előtte ilyet a Nebadonban hat alkalommal tettek meg. 92:5.10 + 93:2.1 Makiventa Melkizedek Jézus születése előtt 1973 évvel jelent meg az Urantián, ahol 93:2.2 kilencvennégy évet töltött. Egy Amdon nevű pásztor sátrába lépve így mutatkozott be. „Melkizedek vagyok, El Elyonnak, a Fenségesnek, az egyetlen Istennek papja.” 93:2.7 Makiventa kapott Gondolatigazítót, aki később a Mihály rendű Jézusban is működött. 93:5.11 Melkizedek a Sálem környéki törzsekkel békés kapcsolatokat ápolt. 93:6.1 Sálem papjának is nevezték, 93:5.8 de még Egyiptomban is tisztelték. 93:8.1 Elsősorban azért döntött a hústesthez hasonló alakból való eltávozás mellett, mert az emberek egyre inkább természetfeletti lénynek, félistennek kezdték tekinteni. Hódoltak neki, miközben babonás félelemmel viseltettek az irányában. Másodsorban Melkizedek azért döntött az eltávozás mellett kellő idővel Ábrahám halála előtt, hogy az egyetlen Isten igazsága erősen rögzülhessen a követői elméiben. A Melkiedek távozása olyan volt, mint az érkezése – az emberek számára észrevétlen. 93:9.7 A későbbi írástudók a Melkizedek kifejezést Istent helyettesítő szónak tekintették. 93:9.6 Utóbb, a héber papok többsége, a Melkizedekre vonatkozó feljegyzéseket már nem tartotta valóságosnak. 93:10.4 Jézus megjelenéséig a Melkizedek ezerkilencszáz éven át számos látnokkal működött együtt a sálemi igazságok életben tartása érdekében. 45:4.16 + 93:10.5 + 93:10.7 „Makiventa bolygói megbízott maradt Mihály urantiai győzelmének idejéig. Később a huszonnégy igazgató egyikeként a Jerusemen vállalt urantiai szolgálatot, és csak a közelmúltban emelkedett a Teremtő Fiú jerusemi személyes nagykövetének rangjára, viselve az Urantia Bolygóhercege Helyettesének címét.” 93:10.10 Kr.u. 1000 táján, Makiventa száz évnyi időszakra az Urantia bolygó főkormányzójaként tevékenykedett. 45:4.16 Ő „örökre a Fenségesek segédkezője”.

- Makiventa Melkizedek feladatai: 93:4.15 életben tartani a földön az egy Isten igazságát és előkészíteni a terepet az Egyetemes Atya paradicsomi Fia későbbi, halandóként történő alászállásához.

- Malvorian: 24:6.4 az első Végzős Kísérő, ma a legfelső tanácsuk feje és a Végzős Kísérők hatalmas oktatási szervezetének igazgatója.

- Mamré-mező: 93:6.7 miután Ábrahám őszintén lemondott a személyes becsvágyáról az istenség kedvéért, három mennyei lény jelent meg számára e helyen.

- mana-szokások: 91:0.5 a melanéziaiak gyakorolták. E szokások részét képezte a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- manitou-babonák: 91:0.5 az észak-amerikai indiánok gyakorolták. E hiedelem rendszer részét képezte a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- Manotia: 39:0.9 legfelsőbb szeráfi besorolású helyi világegyetemi angyal, aki jelenleg szeráf-társvezetői rangban áll az Urantián, mivel már a szeráfi szolgálat mind a hét formáját teljesítette. 53:6.1 A Lucifer-féle lázadás idején a sataniai főparancsnokságon parancsnokhelyettesi beosztásban szolgált, de hű maradt az Istenhez. 53:6.2 Bár a felettese átállt a lázadók oldalára, 53:6.2 helyettesként hősiesen kitartott, 53:6.4 és átvette a jerusemi angyali seregek vezetését. 39:0.9 Közreműködött az Urantia kinyilatkoztatás 39. írásának összeállításában.

- Manovandet Melkizedek: 53:9.9 egykor az urantiai megbízottaknál szolgált. Ő adta közre az Urantia kinyilatkoztatás 53. írását.

- Manszant: 45:4.4 a Bolygóherceg utáni idők nagy tanítója, aki „a Nagy Világosság” tiszteletére tanított. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. (lásd még: 64:6.29)

- Manszurótia: 45:3.1 a helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.3 Ő a csillagrendszer fejedelem első segéde, a 17.841. a harmadrendű lanonandekek között.

- Mantutia Melkizedek: 56:10.23 + 119:8.9 + 120:0.1 Annak a tizenkét tagú nebadoni bizottságnak az igazgató vezetője, amely az ötödik korszakos kinyilatkoztatásnak az Urantiára és Jézusra vonatkozó írásait felügyeli.

- Marduk: 92:5.6 ókori babiloni isten, kinek léte „az ádámi mondának, az Isten-fia eszméjének, az embert az Istennel összekötő kapocsnak a folytatódása volt.”

- Mars: 49:2.13 ritka légkörű bolygó.

- matematika (jellemzők): 118:0.11 Minőségi korlátokkal bír.

- 118:0.11 „A számoknak nincsenek mennyiségi korlátaik”.

- 118:0.11 „fogalmi alapokat ad a véges elmének a végtelenség tanulmányozásához.”

- Mária (1): 122:1.2 Jézus földi édesanyja. „Műveltségét és hitét tekintve zsidó volt, az öröklött adottságait tekintve azonban inkább a szíriai, a hettita, a föníciai, a görög és az egyiptomi fajták keveréke”. Az „ő faji származása Józsefénél is általánosabb volt.” 122:5.5 Barna szemű, szőkés hajú nő. 122:2.2 Kr.e. 8. márciusában kötött házasságot Józseffel. Gábriel 122:3.4 a Jézus fogantatását követő napon, 122:2.6 Kr.e. 8. november közepén közölte Máriával, hogy hamarosan anyává lesz. 122:5.5 Mária jó tervező, és a gyors kivitelezés gyakorlatias mestere volt, 122:5.7 ügyes a házimunkában és kiváló otthonteremtő. 122:5.11 Inkább hajlott „a törvény és a próféták szabadelvűbb és szélesebb látókörű nyugati vagy hellén értelmezésére”.

- Mária (2): 124:6.9 A betániai Simon idősebbik leánya. A két testvére Márta és Lázár. 127:6.5 Mária – Lázár húga – Jézusnál két évvel volt fiatalabb. 124:6.1 Jézus a szüleivel Kr.u. 7-ben ismerte meg e családot a páska-ünnepre menet. 124:6.9 A két család között életre szóló barátság szövődött. Jézus később számos alkalommal betért hozzájuk.

- Márk (János ~): 121:8.3 Előbb Simon Pétert, majd Pált követte.

- Márk szerinti evangélium: 121:8.3 János Márk munkája, mely rövid, egyszerű feljegyzés Jézus életéről – Márk és Péter apostol emlékei alapján. A Mestert segédkezőként ábrázolta, aki ember volt az emberek között. E feljegyzés András apostol jegyzeteit követően íródott Péter és a római egyház kérésére. Márk először jegyzeteket készített, melyet Péter még a halála előtt jóváhagyott. Az evangélium a Kr.u. 68. év vége előtt készült el. Utóbb azonban mások több helyen megváltoztatták. Márk, András és Máté feljegyzései alkották az írott alapját minden későbbi evangéliumi beszámolónak.

- Márta: 124:6.9 A betániai Simon második leánya. A két testvére Mária és Lázár. 127:6.5 Lázár e nővére „alig egy évvel volt idősebb Jézusnál”. 124:6.1 Jézus a szüleivel Kr.u. 7-ben ismerte meg a családot a páska-ünnepre menet. 124:6.9 A két család között életre szóló barátság szövődött. Jézus később számos alkalommal betért hozzájuk.

- másodfajú erő: 29:5.5 a gravitációs energia. Az energia másodlagos szakasza.

- másodfajú szekonáfok: 28:5.1 olyan képességekkel bírnak, mint az első- és harmadfajú társaik. Az osztályozásuk eljárásbeli megkülönböztetés. 28:5.2 Hét tükröző fajtájuk van. Ők

28:5.7 „1. A Bölcsesség Hangja.”

28:5.11 „2. A Bölcselet Lelke.”

28:5.13 „3. A Lelkek Szövetsége.”

28:5.15 „4. Tanács Szíve.”

28:5.16 „5. A Létezés Öröme.”

28:5.17 „6. A Szolgálat Megelégedése.”

28:5.19 „7. A Szellemek Szakértője.”

28:5.6 E csoportot is hetes sorozatban teremtik, 28:5.2 és a Nappalok Elődei mellé rendelt háromsági-származású társak szolgálatára osztják be őket.

28:5.3 „A Bölcsesség-tökéletesítőkhöz – a Bölcsesség Hangjait, a Bölcselet Lelkeit és a Lelkek Szövetségeit.

28:5.4 Az Isteni Tanácsosokhoz – a Tanács Szíveit, a Létezés Örömeit, és a Szolgálat Megelégedéseit.

28:5.5 A Világegyetemi Ítélőkhöz – a Szellemek Szakértőit.”

- Második Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.1 a végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.3 „Az Istenség Második Személye”.

- 105:3.3 „az Örökkévaló és Eredeti Fiú”.

- Második Forrás és Középpont (jellemzők): 105:3.3 „a VAGYOK abszolút személyiségi valóságai”.

- 105:3.3 „a »VAGYOK-személyiség« elérésének-kinyilatkoztatásának alapja.”

- 105:3.3 A személyiségek számára az Egyetemes Atya csak az ő Örökkévaló Fián keresztül érhető el.

- 105:3.3 A személyiségek számára a létezés szellemi szintjei ezen abszolút minta tevékenységének és segítségének igénybevételével érhetők el.

- 105:3.3 Benne a szellem korlátlan.

- 105:3.3 Benne a személyiség abszolút.

- másodlagos felső határok: lásd „valóság (véges ~ eredeti szakaszai)”

- Másodlagos Szétbontók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.35 A gravitációnak nagymértékben ellenállnak. Képesek korlátlan energiaellátást biztosítani.

- másodrendű szupernáfok: 26:2.4 a felemelkedő lényekkel kapcsolatos ügyeket vivő angyali rendű igazgatók a Havona hét körén. De érintettek a központi teremtésrész világkörein tanulási céllal tartózkodó paradicsomi létpolgárok elméleti jellegű felkészítésében való segédkezésben is. 26:2.5 Hét válfajuk van, akik azt a mintát követik, amelyik Tökéletes Szellemtől származnak. Főként a központi világegyetemben és annak hét körén működnek. 26:4.2 A felemelkedő zarándokokat hét csoportban szolgálják, ezek

26:4.3 „1. Zarándok-segítők.

26:4.4 2. Felsőségi Kísérők.

26:4.5 3. Háromsági Kísérők.

26:4.6 4. Fiút-elértek.

26:4.7 5. Atyai Kísérők.

26:4.8 6. Tanácsosok és tanácsadók.

26:4.9 7. A Pihenés Személyi Állománya.”

- Máté: 121:8.6 Kr.u. 40-ben elhagyta Jeruzsálemet az evangéliumi hitszónoki tevékenységének megkezdése miatt.

- Máté feljegyzése Jézus mondásairól: 121:8.5 Arámi nyelvű írás, mely közvetlenül Jézus keresztre feszítését követően készült. 121:8.6 E tartalmak Kr.u. 40-ben kerültek beemelésre a Máté személyes emlékei alapján lejegyzett evangéliumba. Ennek a magánjellegű feljegyzésnek az utolsó másolata „egy szíriai rendháztűzben semmisült meg Kr.u. 416-ban.”

- Máté szerinti evangélium: 121:8.4-8.5 A Mester életéről szóló feljegyzés a zsidó keresztények tájékoztatása céljából. A művet Máté személyes emlékei és az általa lejegyzett jézusi mondások felhasználásával az egyik tanítványa, Izador írta le, és 121:8.7 Kr.u. 71-ben Pellában készült el. 121:8.4-8.5 Máté azt kívánta bemutatni Jézus élete által, hogy a Mester annak érdekében tevékenykedett, hogy mindazt beteljesítse, amit a próféták vele kapcsolatban megjövendöltek. Az evangéliumban Jézus Dávid fiaként jelenik meg, aki tiszteli a törvényt és a prófétákat.

- megbízhatóság: 28:6.13 a sajátakaratú teremtmény közösségi értékének legfontosabb fokmérője. Jelzi az önuralom mértékét is, ami viszont a jellem fokmérője. 28:6.14 Szorosan összefügg az egyénnek a lehetséges vétekre és árulásra való nyitottságával. 28:6.16 Megléte a szolgálat kiváltságát eredményezi.

- megbocsátás: 89:2.5 korai formája szerint az emberek nyilvános gyűlésen előre kértek megbocsátást azokért a bűnökért, melyeket a következő héten szándékoztak elkövetni.

- megbocsátás (Isten általi ~): 89:10.6 „nem kell keresni, hanem csak fogadni kell, mint annak tudatosulását, hogy a teremtmény és a Teremtő közötti hűségviszony helyreállt.”

- Megdicsőült Anyagi Fiak: 31:5.1 a helyi csillagrendszerek ádámi létpolgárai, ha elég hosszú időt töltöttek bolygói feladatok teljesítésével, kérvényezhetik az állandó létpolgársági besorolásukból való felmentésüket. Engedély esetén „csatlakoznak a felemelkedő zarándokokhoz a világegyetemi központokon és innen haladnak tovább a Paradicsomra és a Végleges Testületbe.” 31:5.3 A felemelkedő édeni párok „sokkal sikeresebbek a háromságivá válás kalandjában, mint a felemelkedő halandók.”

- megdicsőült halandók: 31:2.4 ők „az Egyetemes Atya szilánkjával, a szellemlényegű Gondolatigazítóval eggyé kapcsolódott továbbélő halhatatlan lélekben létező teremtményi személyiség”-ek. 31:3.1 „A befogadott és megdicsőült szeráfokkal együtt rendszerint 990-en vannak minden egyes végleges rendű egységben.” De az arányuk messze meghaladja az angyalokét. A fennmaradó tíz hely a nemhalandó és nemszeráfi személyiségek számára van fenntartva. 31:3.2 „Jelenleg a Paradicsomon lakoznak és átmenetileg a Fény és Élet Testületében szolgálnak”. 31:3.3 Hatodik szintű szellemi besorolással bírnak.

- megdicsőült köztes teremtmények: 31:6.1 „ritkán maradnak a szülőbolygójukon azt követően, hogy az megállapodott a fényben és életben.” Ekkor kiemelik őket az állandó létpolgársági besorolásból, hogy megkezdhessék a felemelkedésüket az idő és tér halandóival együtt. 31:6.2 A hét felsőbb-világegyetemből származó különböző eredetű és természetű felemelkedő közteslények végül mind Igazítóval való eggyé kapcsolódást élnek meg és valamelyik paradicsomi végleges testületbe kerülnek.

- megelégedettség: 100.1.1 egy gyermek az élményt annak örömtartalma alapján értékeli. Az érett felnőtt képes arra, hogy személyes megelégedettséget éljen meg a felsőbb jelentéstartalmakhoz való hűség által. Az élethelyzeteit és a mindenségrendi viszonyait a legfelsőbb szintű fogalmaihoz való hűség alapján éli meg.

- megelégedést nyújtó folytonosság: 39:5.9 titka az ismerethiányból fakadó bizonytalanság, mely képes az ismeretlen jövőt varázslatosan vonzóvá tenni az ember számára.

- megértés: 100:4.4-4.5 Az embertárs nézőpontja, indokai és indítékai felismerésének a következménye. A megértés türelmet eredményez. 111:4.1 Arra utal, hogy „a felismert érzetkeltő hatások és a hozzájuk társított emlékminták az alapelvek élénk működésű hálózatába szervesen beágyazódtak vagy annak részévé szerveződtek.” Lásd még „felismerés” „jelentéstartalmak” „türelem”

- megfigyelő: 112:2.12 „nem lehet azonos a megfigyelt dologgal; a kiértékeléshez szükség van az értékelt dolgok bizonyos fokú meghaladására.”

- MEGLÉNYEGÍTETT TAPASZTALÁS-MEGHALADÓ LÉNYEK: 30:1.92 „ők az isteniség, véglegesség és örökkévalóság meglényegített gyermekei.” A Paradicsomon találhatók, és a származásuk rendszerint nem nyilvánul meg az idő és tér világegyetemei számára, csak ha beköszönt világaikon a fény és élet korszaka. Ők nem végesek és nem is végtelenek, hanem abszonitok. 30:1.93 Hűségesek a paradicsomi Háromsághoz és engedelmeskednek a Végleges Istennek. „A személyiségi tevékenységek négy végleges szintjén léteznek és az abszonit hét szintjén működnek tizenkét nagy osztályban, melyek mindegyike ezer nagyobb munkacsoportból áll, s ez utóbbiak mindegyike hét-hét osztályból tevődik össze. E meglényegített lények az alábbi rendekbe sorolhatók:

30:1.94 1. A Világmindenség Építészei.

30:1.95 2. Tapasztalás-meghaladó Adatrögzítők.

30:1.96 3. Egyéb Tapasztalattól Függetlenül Létezők.

30:1.97 4. Meglényegített Elsőrendű Fő-erőszervezők.

30:1.98 5. Tapasztalás-meghaladó Társ-főerőszervezők.”

- megmagyarázhatatlan keresése: 91:7.1 akkor helyes, ha az Isten jelenlétének tudatosítására irányul. Az isteni sugalmazás nem keverendő össze az érzelmileg túlfűtött, rejtelemkereső emberi elme mélyének felszínre törésével.

- megnyilvánulási szintek (istenségi ~): 104:4.43 végesek, tapasztalás-meghaladóak és abszolútok.

- megosztozás: 54:2.1 „a teremtésben való, mellérendeltségi viszonyon alapuló közreműködés örök mintája”. Ez „alkotja az eredeti formatervet Isten minden Fia és Leánya számára, akik abból a célból mennek ki a térbe, hogy kísérletet tegyenek az örök tökéletességű központi világegyetem másolatának létrehozására az időben.” 54:2.2 A teremtmény a tökéletesség tapasztalás útján való elérését a Teremtők társává válva valósítja meg, ha vállalkozik az Atya akaratának megcselekedésére. Ezért van az evolúciós teremtményeknek szabad akarata, és ezért lép velük közösségre az Atya a saját, bennük lakozó szelleme révén.

- megszállottság (démoni ~): 77:7.5 mielőtt megkezdődött a Gondolatigazítók általános eljövetele és Jézus Krisztus szellemének minden húsvér testbe való kiáradása, a lázadó közteslények képesek voltak bizonyos alsóbbrendű halandók elméit befolyásolni, a cselekedeteiket némiképp irányítani. 77:7.7 Azonban ép emberi elmét lázadó szellem ekkor sem tudott leigázni. Pünkösd óta már az alsóbbrendű halandók gyengébb elméi is mentesek az ilyen démoni befolyásolás lehetőségétől. 77:7.4 E közteslény „démonok” nem keverendők össze a rossz angyalokkal, vagyis a hitehagyott szeráfokkal és kerubokkal. 77:7.7 „A feltételezett ördögűzés az Igazság Szellemének megérkezése óta lényegében nem más, mint a démoni megszállottságban való hit összekeverése az önuralom kóros hiányával, az elmezavarral és a gyengeelméjűséggel.” 77:7.8 A Gondolatigazítók jelenlététől függetlenül, az Igazság Szellemének minden húsvér testbe való kiáradása örökre lehetetlenné tette, hogy bármilyen hűtlen szellem egyetlen emberi elmét is megszálljon. „Pünkösd napja óta soha többé nem történhet olyan dolog, mint a démoni megszállás.”

- Megszemélyesült Igazítók: Lásd „Gondolatigazítók hét rendje”

- megszentesülés: 89:4.1 a keresztény tantétel szerint lelki fájdalmon, szenvedésen és a test gyötrésén keresztül érhető el.

- megtakarítás: 69:5.1 a fenntartást és a túlélést biztosítja.

- megtestesülés: 7:5.4 a Fiú azon eljárása, mellyel megszabadul a személyiségének abszolút jelleget adó, mindent magába foglaló kötöttségeitől. Ezt az eljárást a Szonarington titkának is nevezik.

- megtérés: 100:5.3-5.4 a legfelsőbb eszményképek iránti hűség kinyilvánítása. Lehet természetes, vagyis fokozatos növekedés eredménye. De megnyilvánulhat hirtelen, látványos módon is. Lehet teljes mértékben lélektani természetű, de megtörténhet szellemi eredetű tapasztalásként is. 100:5.5 A megtérő „egyénnek hittel és érzelemmel egyaránt kell rendelkeznie.” Az emberi hűség-késztetéstől, annak fokától függően a megtérés lehet az értelmi, érzelmi és szellemi valóság keveredése. 100:5.4 A megtérés akkor történik hirtelen és látványos módon, vagyis a Gondolatigazító szellemi beavatkozása révén, ha e bent lakozó szellem összhangba akar kerülni azzal a hívő halandóval, akit az elméje már a legteljesebb módon mozgósított a szellemi magaslatok lelki elérésére, és az emberi késztetése az isteni eszméhez való hűség iránt tökéletességet mutat. Az ilyen megtérés egyesített értelmi és szellemi jelenségekkel járó élmény. Lásd még „Isten-tudat”

- megtisztulás: 89:2.5 kezdetben szertartásos rend, ami a beszennyezés – „tisztátalan, tisztátalan” – hangos, nyilvános és rosszalló bejelentését követte. A szertartásjellegű megtisztulási szokásokat az összes ősi nép gyakorolta.

- megváltás: 89:0.1 az ősi ember azon szellemek adósának tekintette magát, melyeket a balszerencséje forrásának gondolt. A lelkeket kezdték úgy tekinteni, mint amelyek tartozással – eredendő bűnben – jönnek a világra. Ez hozta magával a bűn és a megszabadulásra törekvés fogalmait.

- Mek: 66:5.23 „A kézművesség és a tudomány bolygói tanácsa” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett tanáccsal együtt nem vett részt a Bolygóherceg lázadásában.

- melanéziaiak: 91:0.5 az általuk gyakorolt mana-szokásokra jellemző a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- Melkizedek Atya: 35:1.1 a személyes igazgatási segítőik után teremti a helyi világegyetemi Fiú és Szellem. Ő az eredeti Melkizedek, aki később együttműködik a szüleivel az e névvel jelölt egész csoport létrehozásában. 35:1.2 A Nebadonban ő a Fényes Hajnalcsillag első végrehajtó társa, és Gábriel távollétében a helyi világegyetem főigazgatója. 35:1.2 Munkamegosztásuk szerint Gábriel inkább a világegyetemi irányelvekkel, ő pedig a megvalósítási eljárásokkal foglalkozik. Gábriel a meglévő nebadoni ítélőszékeket és tanácsokat vezeti, ő pedig a különleges, veszélyhelyzeti bizottságokat. 35:1.4 Szabadon utazhat a szomszédos világegyetemekbe és a Paradicsomra is a rendjének ügyeiben.

- melkizedek általános oktatási rendszer ismérvei: 35:10.3 gyakorlatias, fokozatos, jelentőségteljes, tapasztalásra építő, 35:8.2 ahol a tanulók minősítése a képességeikre, a személyiségükre és az előmenetelükre tekintettel történik.

- Melkizedek Egyetem: 35:3.1 a Szalvington körül elhelyezkedő hetven elsődleges és a négyszázhúsz segédszférát nevezik így is. 35:3.2 Valójában a tényleges Melkizedek-világok száma hét elsődleges szféra és negyvenkét segédszféra.

- Melkizedek Fiak: 35:1.3 a szalvingtoni szabványidőben mért ezeréves korszak alatt teremtette őket a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem a Melkizedek Atyával közösen. A szabványidőben mért hét éves időszakra maguk választják az igazgatási vezetőjüket. Önszabályozó rendként működnek. 35:2.9 A nebadoni számuk meghaladja a tízmilliót. 35:2.2 Ők „az önkormányzatiság mintája és tanítói a Nebadon minden szférája számára.” 35:2.1 Jól megértik a felemelkedő fajokat, mivel félúton helyezkednek el az Isten és az ember között. Az „értelmes élet minden formája megértő barátokra, rokonszenves tanítókra és bölcs tanácsosokra lel e Fiakban.” 35:2.3 Természetüknél fogva előítéletmentes megfigyelők. Világegyetemi hírszerzésre szakosodott szervezetet tartanak fenn, mely által rendszeres jelentéseket készítenek a Teremtő Fiúnak, a szokványos igazgatási híreken túl. 35:2.6 Egy Avonal Fiú alászállását tizenkét Melkizedek támogató kíséri. 35.2.8 Szinte tökéletes bölcsességűek, de az ítélőképességük nem az. Hibás döntés esetén az illető Melkizedek hatáskörét átmenetileg felfüggesztik, a Teremtő Fiútól személyes útmutatást kap, majd a javító pihenést követően, a harmadik napon újra szolgálatba léphet. 35:4.2 A csillagvilágunk központján, az Edentián, veszélyhelyzeti fiakként ismerik őket. 35:4.3 Segítségül hívják őket oda, ahol a Teremtő Fiú tervének valamely eleme veszélybe került. 35:4.4 Egy ellenszegülő világon működhetnek átmeneti felügyelőként, a vétkes bolygói kormányzatnál pedig megbízottként. Könnyen láthatóvá tehetik magukat a halandó lények előtt. 93:0.1 Veszélyhelyzetekben működhetnek a világegyetem legkülönbözőbb létszintjein, még a személyiség-megnyilatkozás fizikai szintjén is. Ezt a széles körű személyiség megnyilatkozási adottságukat csak az élethordozók közelítik meg. 35:5.2 Nem rendelkeznek szaporodási képességgel. 55:10.10 A rendeltetésük közé tartozik az is, hogy egyre nagyobb szerepük legyen a helyi világegyetemi kormányzásban és igazgatásban.

- Melkizedek Fiak honvilág hat segédszférája: 35:3.13 a felemelkedő halandók számára tanulmányterületekként is szolgálnak az alábbi felosztásban.

35:3.14 Az első szférán történik a kezdeti bolygóélet csoportban való áttekintése.

35:3.15 A második szférán a helyi csillagrendszeri központ első segédszféráját körülvevő lakóvilágokon szerzett tapasztalatok összegzése történik meg.

35:3.16 A harmadik szféra a helyi csillagrendszeri központon és annak épített világain nyert élmények vizsgálati helye.

35:3.17 „A negyedik szférán a csillagvilág hetven segédvilágán és azok társszféráin szerzett tapasztalatok áttekintésével foglalkoznak.”

35:3.18 „Az ötödik szférán a csillagvilági központi világon való felemelkedői ottlétet tekintik át.”

35:3.19 A hatodik szférán a felemelkedők a korábbi öt korszak tapasztalatainak összehangolására törekszenek.

- Melkizedek hét parancsolata: 93:4.6 hasonlított az első és a második Édenben tanított hét parancsolathoz.

„93:4.7 1. Ne szolgálj más Istent, mint a menny és a föld Fenséges Teremtőjét!

93:4.8 2. Ne kételkedj abban, hogy a hit az egyetlen feltétele az örök üdvösségnek!

93:4.9 3. Ne tanúskodj hamisan!

93:4.10 4. Ne ölj!

93:4.11 5. Ne lopj!

93:4.12 6. Ne kövess el házasságtörést!

93:4.13 7. Ne mutass tiszteletlenséget a szüleiddel és az idősekkel szemben!”

- Melkizedek-honvilágon tanulható tárgyak és tanulmányterületek: 35:3.20 világegyetemi igazgatás, szellemi bölcsesség, energia, anyag, szervezés, közléscsere, feljegyzések, erkölcstan, viszonylagos teremtményi lét.

- Melkizedek megfigyelők: 65:4.9 az Urantián is ők működtek tizenkét fős csoportban az élethordozók tanácsadóiként és a bolygó felvigyázóiként a Bolygóherceg megérkezéséig. Ez nem szokványos, hanem életkísérleti világon alkalmazott eljárás.

- Melkizedek megtestesülés célja: 96:0.2 úgy támogatni az egy Istenről szóló vallásokat, hogy ez előkészítse a terepet az egy Isten Fiának földi alászállásához. Jézus csak olyan népnél jelenhetett meg, amelyik hitt az Egyetemes Atyában.

- Melkizedek szövetsége Ábrahámmal: 93:6.4 szövetség az isteniség és az emberiség között. Megállapodás, mely alapján az Isten beleegyezik abba, hogy mindent megtesz; az ember pedig csak abba egyezik bele, hogy hisz az Isten ígéreteinek és a vezetése szerint él. 93:6.1 Ábrahámot a fiú utód iránti vágy is ösztönözte arra, hogy egy átfogó szellemi terv kivitelezésében működjön közre. 93:6.5 Izsák fia születését követően, Ábrahámnak a Melkizedekkel való isteni szövetségét írásba is foglalták Sálemben. A szövetség Ábrahám általi hivatalos elfogadása nyilvánosan történt. 93:9.7 „Amiket az ószövetségi feljegyzések úgy ismertetnek, mint Ábrahám és az Isten közötti beszélgetések, azok valójában Ábrahám és a Melkizedek közötti megbeszélések voltak.” „Az Ábrahámnak és Sárának »az Úr angyalával« való számos találkozását említő feljegyzés a Melkizedeknél tett számos látogatásukra utal.”

- Melkizedek (Makiventa) tanításai: 97:7.12 Makiventa Melkizedek tanítása a félelmet elsöprő evangélium, az Isten irányában való bizodalom erősítésének vallása. 93:3.2 Melkizedek „az egy Isten, az egy egyetemes Istenség fogalmát tanította”. 95:1.8 Arra „intette a követőit, hogy az egy Istenről, a mindenek Atyjáról és Teremtőjéről tanítsanak, és hogy csakis azt az evangéliumot hirdessék, hogy az isteni kegy egyedül a hiten keresztül nyerhető el.” Melkizedek az Egyetemes Atya valóságának igazságát hirdette. 93:3.6 Csak olyasmit tanított, amit a követői képesek voltak felfogni és befogadni. Mindent „alárendelt az egy Isten, a világegyetemi Istenség, a mennyei Teremtő, az isteni Atya tantételének. E tanításra azért helyezett hangsúlyt, hogy felkeltse az ember imádatát és előkészítse a terepet Mihálynak, mint ezen Egyetemes Atya Fiának a későbbi megjelenéséhez.” 93:3.8 Melkizedek azt tanította Ábrahám számára, hogy az Isten „az embert a személyes hit egyszerű kapcsolatán keresztül is elfogadja.” 93:4.14 Melkizedek a hús és a vér áldozásának régi szokását a kenyér és a bor szentségével helyettesítette. A fő tanítása az, hogy 94:0.1 „az embernek az egy egyetemes Istenben való hite és bizodalma a kizárólagos ára az isteni kegy elnyerésének.” Vagyis az üdvözülés 94:1.6 az Istenben való bizodalmon és hiten keresztül történik. 98:0.4 „A görög bölcselet, a zsidó istentan és a keresztény erkölcstan alaptételei alapjában véve a korábbi Melkizedek tanítások folyományai voltak.”

- Melkizedek-tanodák: 45:7.1 a Jerusemen és a hozzátartozó világokon, különösen pedig a hét lakóvilágon, 45:7.3 több mint harminc ilyen oktatási központ működik. A képzés az önértékelési karokon kezdődik és a jerusemi létpolgársági tanintézetekben fejeződik be. E tanodákban az Anyagi Fiak és Leányok mellett 45:7.2 a Ragyogó Estcsillagok és a Háromsági tanító Fiak is közreműködnek oktatóként.

- Melkizedek-testvériség: 93:6.8 a sálemi közösség, melynek virágzása idején, a nyilvántartás szerint százezernél is több rendszeres tizedfizetője volt.

- Melkizedek-világok: 35:3.2 a felügyeletük alatt álló kísérleti világ és a körülötte keringő hat elsődleges szféra.

35:3.3 „1. A kísérleti világ – a Melkizedek Fiak honvilága.

35:3.4 2. A fizikai-élet tanodák és az élő energiák kutatóállomásainak világa.

35:3.5 3. A morontia élet világa.

35:3.6 4. A kezdő szellemlét szférája.

35:3.7 5. A szellemközép-lét világa.

35:3.8 6. A haladó szellemlét szférája.

35:3.9 7. A mellérendelt és legfelsőbb önmegvalósítás területe.”

35:3.10 Az elsődleges szférák mindegyikének hat-hat segédvilága van. Ez összesen negyvenkilenc szféra.

- melkizedekek edentiai tanintézetei: 43:1.6 az Edentián tartják fenn a „veszélyhelyzeti tanintézet”-et, melynek rendeltetése a sataniabeli lázadásból eredő problémák tanulmányozása. A másik itteni iskolájuk az „alászállási tanhely”. Ez azon új problémák megértésére törekszik, mely Jézus urantiai alászállásának tényéből ered. Már akkor létrehozták – közel negyvenezer évvel ezelőtt – amikor Jézus bejelentette ezen alászállás tervét.

- mellérendelt háromsági származású lények:

19:0.2 „1. Háromsági Tanító Fiak.

19:0.3 2. Bölcsesség-tökéletesítők.

19:0.4 3. Isteni Tanácsosok.

19:0.5 4. Világegyetemi Ítélők.

19:0.6 5. Ihletett Háromsági Szellemek.

19:0.7 6. Havona-honosok.

19:0.8 7. Paradicsomi létpolgárok.”

- „menyasszonyszemle”: 70:7.13 a kezdeti korok házibálja. A női titkos társaságok által felkészített és beavatott, házasságra alkalmassá vált lányok vehettek részt rajta.

- Mennyei Adatrögzítők: 25:6.1 a helyi világegyetemekből való felemelkedő szeráfok, akiket a hét felsőbb-világegyetem központjain működő Vezető Adatrögzítők tanácsa fogad és sorol be. Itt találhatók a tanhelyeik is. Ismertek arról, hogy egyszerre képesek alakítani a szellemi és az anyagi energiát. Minden feljegyzésből kettőt készítenek, egy eredeti szellemi feljegyzést és annak félanyagi mását. 25:6.3 Testületük ellenőrzött és kipróbált, feljegyzett adataik között soha nem találtak hamisítottat. 25:6.5 A megbízatásuk állandó.

- mennyei előadóművészek: 44:0.7 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:2.10 Gyakran működnek együtt a visszatekintési igazgatókkal, „hogy társítsák az emlékek újbóli összegzését az elme pihenésének és a személyiség kikapcsolódásának bizonyos formáival.” 44:2.11 A szellemvilág örökkévaló értékeit mutatják meg. Csoportjaik a következők.

44:2.3 1. Az énekesek – ők a múlt sajátos összehangzásait megújító és a jelen dallamait tolmácsoló egyeztetők a morontia szinten.

44:2.4 2. A színmunkások – a fény és árnyék azon művészei, akik a jövőbeli morontia műélvezethez megőrzik a tovatűnő képeket és az átmeneti eseményeket.

44:2.5 3. A fény-képírók – a valódi félszellemi jelenségek megőrzését végzik. Munkájuknak a mozgókép-készítéshez való hasonlítása csak durva közelítés.

44:2.6 4. A történelmi látványosságszervezők – megindítóan idézik fel a világegyetemi feljegyzések és történelem komoly eseményeit.

44:2.7 5. A látnoki művészek – a történelem jelentéstartalmait vetítik ki a jövőre.

44:2.8 6. Az élettörténet-mesélők – megörökítik az élettapasztalat jelentéstartalmát és jelentőségét. Kivetítik a jelenbeli személyes tapasztalatokat a jövőben elérendő értékek felé.

44:2.9 7. Az igazgatási színjátszók – megjelenítik a kormányzati bölcselet és az igazgatási műtudás jelentőségét. Ők a fennhatóság mennyei színműírói.

- Mennyei Felvigyázók: 37:1.1 a helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. 37:6.1 Toborzott csoport, melynek tagjai a nebadoni oktatási rendszer fenntartásában és fejlesztésében vesznek részt. Ezen oktatási tanácsadók három milliónál is többen vannak. Tapasztalt önkéntesek, akik „a felemelkedő teremtmények elme-felkészítésére és szellem-képzésére rendeltetett nebadoni oktatási módszer felügyelőiként járják a helyi világegyetemet.” 37:6.7 A helyi világegyetem elhagyása előtt a legtöbb urantiai halandó kap lehetőséget arra, hogy hosszabb-rövidebb időt szolgáljon e testület tagjaként.

- mennyei háború: 53:5.6 a Lucifer-féle lázadás nyomán folyt mennyei küzdelem. A csata nem fizikai jellegű volt. „A küzdelem első időszakában Lucifer folyamatosan szónokolt a bolygó fogadótermében. Gábriel a közelben létesített főhadiszállásról szüntelenül megválaszolta a lázadói álokoskodásokat. A szférán jelenlévő különféle személyiségek, akik még nem voltak biztosak a választásban, a vitában a két oldalról elhangzott érveket figyelve jutottak döntő elhatározásra.” 53:5.7 A küzdelem tétje a személyek esetében az örök élet volt. 53:6.5 E harcban a rend meggyőző ereje állt szemben a lázadó magatartással, a hűség értelme a saját jogok értékességével és az igazság szelleme a szabadság személyes értelmezésével. 53:7.12 Megállapítható, hogy „a halandói felemelkedés túlélési tapasztalása adja a legnagyobb biztonságot a lázadás ellen és ez a legjobb védelem a bűnnel szemben is.”

- Mennyei Oltalmazók: 22:9.1 A tökéletessé lett emberek és a Paradicsom-Havona személyiségek háromságivá tett utódai. 22:9.5 Igazító nem költözik beléjük. 22:9.4 Ők a Nappalok Elődei bíróságainak tisztviselői és bírósági hírnökei. Ők kézbesítik a felsőbb-világegyetemi kormányok különböző ítélőszékeinek idézéseit és döntéseit. Ők mennek el a megidézettekért és végzik a személyiségek őrizetbe vételét a felsőbb-világegyetemben. De „ők kísérik a Szellemmel eggyé kapcsolódást elért helyi világegyetemi halandók közül azokat, akiknek az Uverszán való megjelenésére bármely okból szükség van.”

- mennyiség: 7:1.3 a fizikai anyag szervezett energiája.

- mennyország: 99:3.2 nem társadalmi vagy gazdasági rend, hanem „az Istent ismerő egyének szellemi testvérisége.” Az ilyen testvériség léte politikai és gazdasági kihatásokkal jár a társadalomban.

- mennyország kulcsai: 39:4.14 „őszinteség, több őszinteség és még több őszinteség.”

- Merkúr: 57:6.2 az egyik féltekéjét mindig a napunk felé fordítja. Ennek oka a nap erős gravitációs hatása, amely a keringési pályák állandósulásához is hozzájárult. Az erős vonzásból eredő hatás a tengelykörüli forgás szögsebességét fékezi, ami fokozatosan a tengelykörüli forgás leállását eredményezte.

- Mester: 104:2.5 lásd „Jézus”, „Jézus tanításai”

- „Mester” („a Mester”): 129:1.11 Jézus egyik megnevezése. Először Zebedeus munkásai szólították így.

- meteorit (meteorok, hullócsillag): 57:5.7-5.8 egy részük a napunk anyagából jött létre az Angona csillagrendszer vonzóereje hatására. 49.3.3 Az Urantia légkörébe naponta több millió meteorit lép be 320 kilométeres másodpercenkénti sebességgel érkezve. 88:1.1 A fénycsíkjuk az ősember hite szerint egy különleges szellem földre érkezését jelezte. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- meteor(kő): 85:1.2 az evolúciós vallással rendelkező emberek imádatának lehetséges tárgya. Az őseink a meteorkő földre érkezését megelőző ragyogó fénysávról azt gondolták, hogy egy érkező szellem útját mutatja. A meteorkövek imádata a többi kő imádását is elősegítette. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- mezopotámiaiak: 90:3.8 a betegséget sokáig a rossz démonok cselekedetének tekintették.

- mezopotámiai istenek: 95:1.4 név szerint Bel, Shamash, Nabu, Anu, Ea, Marduk és Sin. A sálemi tanítók működésének következtében csökkent a számuk hétre. Később közülük Bel földistent, Ea tengeristent és Anu ég istent a többi fölé emelték.

- mezőgazdaság: 81:2.13 a rabszolgaság és a föld magántulajdonának intézménye hozta magával. 84:3.10 A megjelenése emelte a nő tekintélyét és javított a társadalmi helyzetén. Legalább is addig az időig, amíg a férfi maga kezdett gazdálkodni.

- méltányosság: 2:4.4 „Az örökkévaló igazságosság és az isteni könyörületesség együtt alkotja”.

- Méltóságra Emelkedett Háromságot-elért Fiak: 15:10.12 a Fenséges Hírvivők, a Nagytekintélyűek és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak rendjei, akik megdicsőült felemelkedett halandók. 22:1.10 Amint a Fenséges Hírvivők, a Nagytekintélyűek és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak csoportjába tartozók Háromságba foglaltattak, a nevüket törlik a véglegességet elért lények nyilvántartásából. Felkészítést követően a Nappalok Elődeinek szolgálatára jelölik őket a hét felsőbb-világegyetemben. 22:1.13 Az orvontoni szolgálatban eddig még sohasem hibáztak.

- méltóságra emelkedett szeráf: 39:2.1 olyan helyi világegyetemi angyal – pl. felettes szeráf – „aki szolgált az összes felkészítő szakaszban és ezt követően saját fajtájának megdicsőült igazgatójaként tért vissza a korábbi tevékenységeinek szféráiba.” A fiatal Nebadon világegyetemben még kevés van belőlük.

- méreg (kábítószer): 88:1.9 azért vált bűvtárgyi dologgá, mivel a korai emberek felfogása szerint szellemi megszállottságot okoz.

- midszonit lények: 36:4.1 egy anyagi síkon módosított Melkizedek Fiú és 36:4.2 egy Anyagi Leány leszármazottai. Előbb az apa, majd a hetedik utódnemzedék megjelenésével e felsőrendű teremtmények anyja is távozik a bolygóról. A világot a legidősebb fiú irányítja tovább. 36:4.3 Sokasodó lényekként élnek az ezeréves bolygói szabványéletkor eléréséig. Ekkor – a helyi világegyetemünk esetében – 36:4.6 a véglegesrendűek hetedik bolygójára, a Szalvington midszonit szférájára költöznek. 36:4.3 A szeráf-társítás által történő utazásra való felkészítés során az anyagtalanná lényegítési eljárás végleg megfosztja őket szaporító kiváltságaiktól. 36:4.4 Jelenlegi besorolásuk szerint nem halandók, de nem is halhatatlanok. A Nebadonban született összes ilyen lény ma is él. 36:4.8 A világegyetemi fejlődés valamely jövőbeli eseményére készülve gyülekeznek a véglegesrendűek adott világán.

- midszonit világ: 35:1.3 számunkra ki nem nyilatkoztatott lakható világok, ahová a helyi világegyetemi Melkizedek Atya időről időre kijelöl a rendjéből egyeseket arra a feladatra, hogy ott különleges élethordozókként működjenek.

- Mihály (nebadoni ~): Lásd „Jézus (jellemzők)” „alászálló Istenfiak”

- Mihály Fiak: lásd „Teremtő Fiú”

- Mihály főangyala: 37:3.6 néha így nevezik a bolygói megítéltetési időszak lezárásának eredményét közzé tevő főangyali kísérőt. Ő a feltámadás főangyala.

- Mihály lobogója (jelvénye): 53:5.4 a teremtésösszesség Háromsági kormányzásának anyagi jelvénye, mely fehér alapon három égszínkék egyközepű kör.

- Mihály Teremtők: 104:1.13 „teljes mértékben megtestesítik az Örökkévaló Fiú isteniségét, de nem ők az abszolút személyiség.”

- Mihály Teremtők (jellemzők): 116.4.9 „szert tesznek azokra a jellemvonásokra és mindenségrendi világlátásra, amellyel az ő tényleges helyi világegyetemi gyermekeik rendelkeznek.”

- 116:3.3 „ténylegesen is fejlesztik isteni természetüket azokkal az eredeti teremtményi jegyekkel, melyeket az evolúciós világokon az adott teremtményi lét megélésekor tettek a magukévá.”

- mihályok (jellemzők): Lásd „Mihály Teremtők (jellemzők)”

- mindenevő: 81:1.8 az embert az életkörülmények változása kényszerítette erre.

- Mindenható Legfelsőbb: Lásd még „Legfelsőbb Lény” „Legfelsőbb Lény (meghatározások)” „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- Mindenható Legfelsőbb (jellemzők): Lásd még „Legfelsőbb Lény (jellemzők)”

- mindenhatóság (jellemzők): 118:5.1 „nem csak saját természettel rendelkező dolgokat teremt, hanem minden dolog és lény természetének is ez a forrása.”

- 118:6.1 „magában foglalja a Mindenható Legfelsőbb és a Legfelsőbb Lény hatalomgyakorlási képességét”.

- mindenségrend: 102:3.10 Mivel a Végtelen VAGYOK tartja fenn, „ezért végtelen, határtalan és mindent magába foglaló – időtlen, tér nélküli és korlátlan.” 115:3.16 Lendületes sajátság jellemzi, amely „a valóságnak a lehetségességből a ténylegességbe való folyamatos áramlásával magyarázható.” Az átalakulás a gyakorlatban soha nem fog véget érni, mivel a Magvábanvaló, a Tényleges és az Eredeti Abszolút körébe van kötve. Ez teszi lehetővé a világegyetem örök fejlődését.

- mindenségrend (élő ~): 112:5.1 „a valós egységek csaknem végtelenül egységesült csoportosulása, amelyben az egyes elemeket többé-kevésbé meghatározza az egész végső rendeltetése.”

- mindenségrend-végtelen: 106:6.3 Korlátozhatatlan mindenségrend a világmindenségen túl.

- mindenségrendi elme: 42:10.6 4. „Ez az idő és tér hétszer különvált elméje, melynek egy-egy szakasza számára a hét felsőbb-világegyetem egyikéhez tartozó Tökéletes Szellem segédkezik. A mindenségrendi elme magába foglal minden végeselme-szintet, és ő hangolja össze tapasztalásilag a Legfelsőbb Elme evolúciós-istenségi szintjeivel és tapasztalás-meghaladóan az abszolút elme lételvi szintjeivel – az Együttes Cselekvő közvetlen köreivel.” 0:3.14. A különvált és széttartó mindenségrendi elme a Hét Tökéletes Szellembe tart. 42:10.7 „A Paradicsomon az elme abszolút; a Havonában abszonit; az Orvontonban véges.”

- mindenségrendi elme (eredete): 116:5.10 Akkor jelent meg, amikor a Hét Tökéletes Szellem szellemi körei ellenpontot képezve különváltak az erőtér-irányítás felügyeletének fizikai tevékenységétől.

- mindenségrendi elme (jellemzők): 116:5.10 „az anyag és szellem összehangolásáért felelős”.

- 116:1.4 „A tér-idő elme”.

- 116:1.3 „a Hét Tökéletes Szellem segédkezése”.

- 116:1.4 „különbözőképpen működik a hét felsőbb-világegyetemben”.

- 116:1.4 „összehangolódik a Legfelsőbb Lényben.”

- mindenségrendi erkölcsiség: 39:4.10 A szabadság és a hűség viszonyán alapul. „Amint egyre magasabb személyiségfokra juttok, először megtanultok hűségesnek lenni, azután megtanultok szeretni, majd fiúinak lenni, és azután lehettek szabadok; de amíg nem vagytok végleges rendű lények, amíg nem vagytok tökéletesen elkötelezettek, addig nem bontakoztathatjátok ki a saját végleges szabadságotokat.”

- mindenségrendi erő: 0:6.5 Minden Korlátlan Abszolútból származó, ám a paradicsomi gravitációra még nem válaszoló energia.

- mindenségrendi evolúció célja: 112:2.15 A személyiség-egység elérése az egyre teljesebb szellemirányításon, valamint a Gondolatigazító tanítására és vezetésére adott akarati válaszon keresztül.

- mindenségrendi látásmód: 112:1.10 „a mindenségrendi valóság szilárd tudatosításának megtapasztalására való képesség(…)”.

- mindenségrendi növekedés: 100:1.7 Nemes gondolkodás, melynek növekedése öntudatlanul megy végbe. A „jelentéstartalmak felgyülemlését és egyre magasabb értékszintek elérését vonja maga után.”

- mindenségrendi szintek: 110:6.16 Lásd „hét lelki kör”

- mindenségrendi valóság paradicsomi körének középpontja: 42:2.4 Három egy közepű körzet, melyek három erőjelenlétet és erőtevékenységet takarnak a Paradicsom örök szigetének alsó részén. Ezek,

a) a Korlátlan Abszolút forgásponti körzete,

b) a Paradicsom Szigetének körzete és

c) bizonyos nem azonosított kiegyensúlyozó és kiegyenlítő közvetítők vagy rendeltetések beavatkozási körzete.

- mindenségtan: 56:10.3 a szépség keresése. 56:10.5 Több gondolati szinten is létezik, amelyeknek eléréséhez szükség van kíváncsiságra, szépségtani érzékre és erkölcstani érzékenységre. Lásd még „kinyilatkoztatás (mindenségtanra vonatkozó ~)” „kinyilatkoztatás (tartalmi elemek)”

- mindenségtudat: 104:3.2 a „kiteljesedésével az ember felfedezi az összefüggéseket mindama dolgok között, melyeket az anyagi tudományban, az értelmi bölcseletben és a szellemi rálátásban talál.” Az Isten változatlansága mellett felfogja, hogy egy folytonos változásban és növekvő, élményszerű tapasztalatokat kínáló világegyetemben él.

- mindentevőség (Istené): 118:6.8 Téveszme, 118:6.2 mivel az Egyetemes Atya teremtői előjogokat adományozott a paradicsomi Teremtő Fiak részére.

- minőség: 111:3.6 Érték.

- minta: 0:6.13 az örökkévaló Paradicsom a minták abszolútja; az Örökkévaló Fiú a minta-személyiség; az Egyetemes Atya mindkettőnek közvetlen ősforrása. A Paradicsom azonban nem adományoz mintát, a Fiú pedig nem adományozhat személyiséget. 104:4.14 Világegyetemi tényként a minta „a Paradicsom”. 0:6.12 A teljessel szembeállítva a minta az energia és a személyiség egyedi jellegét mutatja meg. A személyiség- vagy azonosság-formák (testi, szellemi vagy elme) energiából származó minták, de az energia maga eredendően nem tartalmazza ezeket. A minta megjelenését lehetővé tevő energiajellemző vagy személyiségjegy Istennek – az Istenségnek – a paradicsomi erő-sajátságnak, a személyiség és a hatalom egymás melletti létezésének tulajdonítható.

- minta (meghatározások): 101:7.1 „elfogadott, de nem érvényesített cselekvési terv.”

- 0:6.10 Anyagi, elmei vagy szellemi kivetülés, vagy ezen energiák társulása.

- 0:6.11 A „teljes gravitációs tartozását már lerótt valóság-összeállítás.”

- 0:6.13 A másolatok készítését lehetővé tevő mesterpéldány.

- minta (jellemzők): 0:6.11 „bármely minta valósága annak energiáiból, elmei, szellemi vagy anyagi alkotórészeiből áll.”

- mise (szertartásos összejövetel): 99:5.10 „Jézus nem kívánta meg a követőitől, hogy rendszeresen összegyűljenek és a közös hitüket kifejező fordulatokat mondogassanak. Csak annyit rendelt el, hogy (…) vegyenek részt az ő urantiai alászállásban eltöltött életének emlékére szervezett közös estebéden.”

- misztériumvallások: 121:5.6 Mivel egyéni üdvözülést ígértek, 121:5.7 maguk után vonták a nemzeti vallási hiedelmek megszűnését. A személyimádások megszületésével 121:5.9 vallási testvériségeket hoztak létre. 121:5.8 Az eredetük valamilyen homályos monda vagy rejtély volt, valamilyen isten életéről, haláláról és az életbe való visszatéréséről. 121:5.10 Kifinomult beavatási szertartások és hatásos imádások jellemezték. A titkos szertartási rész gyakran visszataszító volt. Amit ígértek: 121:5.11 „megszabadulást a rossztól, továbbélést a halál után és maradandó életet a szomorúság és a rabszolgaság világán túli áldott területeken”.

- mithraizmus: 95:6.7 Mitrász-imádás. Ősi vallás, melyet a perzsa papok Zoroaszter tanai ellenében élesztettek újjá. Elterjedtté vált a Levantéban és a Földközi-tenger partvidékén. Egy ideig kortársa volt a judaizmusnak és a kereszténységnek is.

- mithraizmus és kereszténység: 98:6.3-6.4 mindkettő alkalmazta a) a keresztelés szertartását, b) a kenyér és a bor szentségként való fogyasztását, c) a megmentő szenvedéseinek oltáron való ábrázolását, d) az istenimádási helyek föld alatt való kialakítását, e) a kéz ujjainak szentelt vízbe mártását a templomba való belépéskor, és f) 98:5.4 december huszonötödikét ünnepként. E két utóbbi dolgot a keresztény hívők a mithraizmus szokásrendjéből vették át. 98:6.4 Mithrász és Jézus jelleme azonban különbözött. Jézus határozottan békeelvű volt, míg Mithrász bátorította a katonai szellemet. A két vallás küzdelmét az döntötte el, hogy a keresztény hit teljes jogú tagként tekintett a nőkre.

- Mithrász-tisztelet: lásd „rejtelemimádat (Mithrász-tisztelet)”

- Míka: 97:5.4 héber látnok, aki az első Ésaiás működését követően munkálkodott Abdiás kortársaként. Megerősítette és megszépítette a léleknek megnyugvásul szolgáló, első Ésaiás által hirdetett jó hírt. Támadta a papok által kikényszerített áldozási és szertartás rendszert. 97:5.5 Míka elítélte az ajándékért bíráskodókat, a jutalomért tanítókat és a pénzért jövendölőket. Bátran hirdette a papok nélküli, Isten megértése szerinti életet. 97:5.6 Üzenetének lényege ez volt: „Égőáldozatokkal menjek-e Isten elébe? Kedvét leli-e az Úr ezernyi kosban vagy tízezernyi olaj-patakban? Elsőszülöttemet adjam-e vétkemért, méhem gyümölcsét lelkemnek bűnéért? Megjelentette nékem, ó ember, mi légyen a jó; és mit kíván az Úr tetőled, csak azt, hogy igazságot cselekedj, szeresd az irgalmasságot, és hogy alázatosan járj a te Isteneddel.” Ha nem lett volna a papok makacs ellenállása Míka és Abdiás lerombolta volna a héber imádási szertartás véres rendjét.

- Mohamed: 92:5.14 vallásalapító a Krisztus utáni hatodik században. Hitvallása az idegenek hiteiből „eredő társadalmi igények és a saját népe vallási életének következetlensége elleni tiltakozás volt.”

- mongolok: 79:1.9 a közép-ázsiai anditák leszármazottai. Az őseikhez hasonlóan tehetséges katonanépek voltak, és szintén az „egyetlen mennyei Isten” létét hirdették.

- Monmatia: 57:5.3 a napunk bolygói családjának, a naprendszernek a neve. 57:5.13 E rendszer az anyagát tekintve kettős eredetű. Nagyrészt a napunk anyagából keletkezett, de magához vonzotta az Angona csillagrendszer három szélső bolygóját is. 57:5.4 Az Angona csillagrendszer 4,5 milliárd évvel ezelőtt közelítette meg a napunkat. 57:5.6 Ennek hatására „egyre több anyag szabadult ki a napból és vált önállóan keringő égitestté a közeli térben.” Az így 57:5.7 „különvált csillaganyagú hatalmas gázoszlopból jött létre később a naprendszer tizenkét bolygója.” 57:5.9 A kiszakított anyagív naptól távolabbi végéből az öt külső bolygó, a naphoz közelebbi részéből pedig az öt belső bolygó jött létre. A Szaturnusz és a Jupiter az ív középső, tömörebb és felfúvódott részéből alakult ki. 57:5.12 „A bolygók nem az anyacsillag egyenlítői síkjában keringenek, ami akkor lenne így, ha a csillag forgása folytán repültek volna ki.” A bolygók „az Angona miatti csillaganyag-kitörés hatására álltak be a mai keringési síkjukba, mely esemény síkja meglehetősen nagy szöget zárt be a nap egyenlítői síkjával.” 57:5.14 „A naprendszernek a napból eredő összes anyaga eredetileg azonos keringési iránnyal rendelkezett, és ha a három idegen égitest nem hatolt volna be a rendszerbe, akkor a naprendszer teljes anyagmennyisége megtartotta volna az azonos keringési irányát. Az Angona három alárendeltjének hatása azonban új és idegen forgási erőket vitt a kialakuló naprendszerbe, s ennek eredménye az ellentétes irányú mozgás megjelenése lett.” 57:6.5 A naprendszer ötödik bolygóját a távoli múltban a Jupiter vonzó ereje összeroppantotta és a jelen állapotú kisbolygó-halmazzá rendezte. 57:6.8 A naprendszerünk mai formáját már hárommilliárd évvel ezelőtt elérte. Ekkor vették a Nebadon fizikai nyilvántartásába, és kapta a Monmatia nevet.

- MONOTA: 42:2.19 a Paradicsom és így az Egyetemes Atya nem-szellemi energiarendszere.

- morontia: 0:5.12 az anyagi és a szellemi közötti szint. „Jelölhet személyes vagy személytelen valóságokat, élő és élettelen energiákat. A morontia láncfonala szellemi, vetülékfonala fizikai.” 42:10.5 Ötszázhetven létformája létezik.

- morontia alak (test): 30:4.15 A halhatatlan lélek és a visszatért Igazító új, közös élethordozó teste. 112:6.2 Személyiség-megnyilatkozásra alkalmas morontia minta. Azt a szerepet tölti be a helyi világegyetem világain, mint az anyagi test a szülőbolygón. 42:12.11 A morontia elme hozza létre (határozza meg) a személyes morontia alakot. Az ehhez szükséges, tagolatlan szerveződésű morontia anyagot a morontia erőtér-felügyelők biztosítják és a kísérő szeráf továbbítja. 43:8.2 A halandói felemelkedés edentiai időszakában, a morontia műveltség hetven felkészülési világán történő fokozatos áthaladás során a morontia test megmarad, de minden egyes alkalommal újra hangolják azt. 47:10.5 Bár a hét lakóvilág végig járása szükségessé teszi a ráhangolódási alvást és a feltámadási ébredést, az ezt követő alakváltások már nem járnak együtt öntudatvesztéssel, nem eredményeznek törést a személyes élmények folyamatosságában. 48:1.5 A nebadoni morontia léten való áthaladás során a morontia erőtér-felügyelők 570 ilyen testet adnak a felemelkedők számára, melyek mindegyike a fejlődési átalakulás egy-egy szakaszára jellemző. Az ilyen testi változásból 8 a csillagrendszerben, 71 a csillagvilágban, 491 pedig a Szalvington szféráin fog megtörténni.

112:6.3 A felsőbb szintekhez közeledve „a személyiségforma közvetlenül a személy belső természete szerint alakul.” 112:6.4 A felemelkedő halandó a morontia állapotban az orvontoni tökéletes-szellem mindenségrendi-elme képességének nebadoni módosított változatával ruháztatik fel.

- morontia anyag: 48:1.3 különleges energiaszerveződések. A mesterséges, rendelésre épített morontia szférákon százféle formában léteznek a fizikai anyag mellett. A Fizikai Főszabályozók és a morontia erőtér-felügyelők az anyag elsődleges egységeinek forgását módosítva hozzák létre ezeket az új energia-társulásokat.

- morontia elme: 110:2.6 „olyan fogalom, amely az egymástól alapvetően különböző anyagi és szellemi természetű, együttműködő elmék lényegét és összességét jelöli.” 111:2.8 A létét két elmekésztetés hordozza magában. A „teremtmény véges elméjében az Isten megismerésére és a Teremtő isteniségének elérésére irányuló ösztönzés, valamint a Teremtő végtelen elméjének az ember megismerésére és a teremtményi tapasztalás átélésére irányuló késztetése.” 42:12.11 A morontia elme létrehozza a morontia alakot a halandó túlélő számára. A morontia alak az uraló morontia elméhez egyedileg és megfelelően szabott. A morontia testek is csak annyiban hasonlítanak egymásra, mint az emberi hús-vér testek.

- morontia entitás: 113:6.1 Az emberi lélek, amely „a halandói elme és az isteni Igazító közös működésének eredménye”. Lásd még „morontia lélek (jellemzők, tulajdonságok)”

- Morontia Erőtér-felügyelők: 48:2.1 a szellemi, a fizikai és a félanyagi energiák egyesítésével kapcsolatos tevékenységek felügyeletével foglalkoznak. Ők biztosítják a fejlődő morontia teremtmények számára az átmeneti környezetet. Csak a morontia fejlődésben segédkeznek. Ők a morontia erőtér energia ellátó csatornái és fenntartói. 48:2.2 A helyi világegyetemi Anyaszellem hozta létre őket. A formatervük azonos, de a természetük eltérő lehet. 48:2.3 A teremtésükre az első halandó túlélő lakóvilágon való megjelenésével kerül sor. Ezres csoportokban hozzák létre őket a következő felosztásban.

„48:2.4 1. Kör-szabályozók 400

48:2.5 2. Rendszer Összehangolók 200

48:2.6 3. Bolygó Felügyelők 100

48:2.7 4. Együttes Szabályozók 100

48:2.8 5. Kapcsolat-állandósítók 100

48:2.9 6. Választó-osztályozók 50

48:2.10 7. Iktató-segédek 50”

48:2.11 Csak a saját világegyetemükben szolgálnak a Világegyetemi Fiú és a Világegyetemi Szellem közös irányítása mellett. Egyébként öntevékeny csoport, amely a helyi csillagrendszerünk első lakóvilágainak mindegyikén tart fenn székhelyet. 48:2.12 Átmenetileg kaphatnak megbízást anyagfeletti jelenségekkel kapcsolatban az evolúciós világokon is.

- morontia élet tanodái: 48:5.6 a szervezésük három nagyobb csoportba történik.

a) A lakóvilágokon ezek a gondolkodás tanodái, az érzések tanhelyei és a cselekvés tanintézetei.

b) A csillagvilágon a fentiek kiegészülnek az erkölcstan tanodáival, az igazgatás tanhelyeivel és a közösségi alkalmazkodás tanintézeteivel.

c) A világegyetemi központon pedig megjelennek a bölcselet, az isteniség és a tiszta szellemiség tanodái.

- morontia értelem: 110:2.6 „a helyi világegyetemben egy akarat uralta kettős elmét jelent.”

- morontia étel: 47:4.6 a morontia testtel bíró felemelkedő lények fogyasztják a hét lakóvilágon. E táplálék – az ilyen jellegű vízzel együtt – az élő energiának az anyagi világokon nem ismert, teljesen hasznosuló, mellékterméket nem képező fajtája.

- morontia fejlődés: 101:5.13 bővíti a kinyilatkoztatott vallás igazságainak körét. Ebben fejlődve egyre több tudható meg „a legfelsőbb értékek, az isteni jóság, az egyetemes kapcsolatok, az örök valóságok és a végleges beteljesülések igazságáról.” 101:5.14 „A morontia fejlődésben az igazság bizonyossága egyre inkább felváltja a hit bizonyosságát.” 101:6.1 A morontia tapasztalás nagy mozgatója a szellemi tökéletesség elérésének lehetősége.

- morontia (~ felfogás): 103:6.7 megközelítésében a fizikai tudományok eredményei és a vallás szellemének működése közötti eltérés eltűnik. 103:7.10 „A morontia szinten a tudomány és a vallás követelményei a mota oktanával részlegesen bizonyíthatók.”

- Morontia fejlődő lények: 48:8.1 a felemelkedő halandók megnevezése a lakóvilágokról való kikerülés idején, de még a felsőbb-világegyetemi létpályán megvalósuló szellemállapot elérés előtt. 30:4.18 Átmenetileg a csillagrendszeri, a csillagvilági és a világegyetemi szférákon tartózkodnak a folyamatos értelmi, szellemi és személyiség-formai fejlődés érdekében. Szellem-önazonosságot „csak röviddel azelőtt kapnak, hogy a helyi világegyetemi központról elindulnak a felsőbb-világegyetem kisövezeteinek fogadóvilágaira.” Ez alakváltozással jár.

- morontia közösségi tevékenység: 47:6.3 nem épül sem személyes gyarapodásra, sem önző hódításra. A személyek közötti viszony a kölcsönös és megértő rokonszenvre épülő tiszteleten, az önzetlen szeretetből kiinduló kölcsönös szolgálaton, valamint azon őszinte késztetés kialakításán alapul, amely a legfelsőbb beteljesülés megismerésére irányul.

- morontia látásmód: 101:6.1 „maga után vonja a Hétszeres, a Legfelsőbb és még a Végleges örökké gyarapodó tudatosságát is.”

- morontia lélek (jellemzők, tulajdonságok): 111:0.1 „csak mindenségrendi látásmódon és szellemi felfedezésen keresztül ismerhető meg.”

- 111:3.7 Képes az Isten-tudatra jellemző igazság, szépség és jóság értékek magába fogadására.

- 111:3.7 Az elpusztíthatatlansága az igazság, szépség és jóság értékek magába fogadásának mértékétől függ.

- 117:3.7 A „saját szándékai szerint cselekvő társalkotója a saját halhatatlanná válásának.”Lásd még „morontia entitás”

- morontia mota: 45:7.6 A morontia bölcsesség. 102:3.2 Az igazság felismerésére és az egység felfogására való bölcseletet meghaladó érzékenység. 48:6.27 Törekszik a jelentéstartalmak egységbe rendezésére és az értékek egyesítésére. 48:6.28 Több, mint felsőbbrendű emberi bölcselet. A jelentéstartalmakat és az értékeket a mindenségrendi távlat összefüggésében szemléli. 48:7.1 Az alsóbb síkjai közvetlenül az emberi bölcselet felsőbb szintjeihez csatlakoznak. „A kevésbé fejlett hallgatókat az első lakóvilágon szokásos rend szerint a párhuzamok módszerével oktatják; vagyis az egyik oszlopban bemutatják a mota jelentéstartalmak egyszerűbb fogalmait, a másik oszlopban pedig idézik a megfelelő halandói bölcselet alaptételeit. 45:7.7 Egy választó szavazata értékének minősítése attól függ, hogy milyen fejlődést tanúsít a morontia bölcsesség, a szellemi látásmód és a közösségiesülés terén.

- morontia sajátlényeg: 108:6.5 A kifejlődő, szellemi átalakulást őrző halhatatlan lélek valósága.

- morontia személyiségforma: Lásd „morontia alak (test)”

- morontia személyiség közösségivé válásának lépcsői: 43:8.5-8.11

1. Boldog élet és hatékony munka megvalósítása tíz különböző morontia-társsal (a helyi világegyetemi anyaszellem gyermekei), akik másik tíz ilyen csoporttal százfős századokat alkotnak, melyek további, ezerfős testületekbe szerveződnek.

2. Boldog élet és hatékony munka tíz univitatiával, akik további tíz családdal együttműködve ezer univitatiából álló testületként alkotnak szövetséget.

3. Egyidejű igazodás a saját társainkhoz, és a házigazda univitatiához az önkéntes, szoros és hatékony együttműködés kialakítása érdekében.

4. A hasonló és nem hasonló lényekkel való közösségi együttműködés mellett, értelmi összhang megvalósítása a társcsoportokkal is.

5. A közösségi működés értelmi és tevékenységi szintje mellett bensőséges kapcsolatok kialakítása hasonló és nem hasonló lényekkel, egyre csökkenő ingerlékenység és sértődékenység mellett.

6. A világegyetemi látásmód fejlesztése az örökkévaló célokat felfedő azon jelentéstartalmak megragadása által, melyek a korábbi lépcsőfokok tevékenységeiben rejlenek. Készülés a paradicsomi felemelkedési létpályára.

7. A szellemi látásmód fejlesztése a csoportos szellemi társuláson és a morontia együttműködésen keresztül. Két erkölcsi teremtmény értelmi, közösségi és szellemi társulása olyan személyes potenciálokat bont ki, melyek megnégyszerezik a feladatok teljesítésének és a célok elérésének lehetőségeit.

43:8.12 „A hét nagyobb világ második csoportján két halandó lakik együtt minden tízes honos csoporttal, és így tovább, egészen a hét nagyobb szféra utolsó csoportjáig, amelyben tíz morontia lény lakik tíz univitatiával.”

- morontia szférák: 48:1.2 a „halandói felemelkedés átmeneti szakaszai a helyi világegyetemben. A helyi csillagrendszerekben csak a végleges rendű lények szféráját körülvevő hét világot nevezik lakóvilágoknak, viszont morontia világnak nevezzük mind az ötvenhat átmeneti tartózkodási helyet a csillagrendszerben, közéjük sorolva a csillagvilági és a világegyetemi központok körül található felsőbb szférákat is.”

- Morontia Társak: 25:7.1 a helyi világegyetemi Anyaszellem gyermekei, akik barátai és társai azoknak, akik a felemelkedő morontia létet élik. Nélkülözhetetlenek a felemelkedő lény fejlődéséhez, azonban nem helyettesítik a szeráfi őrangyalok munkáját. 25:7.3 Csak a helyi világegyetemekben szolgálnak. 47:3.12 Minden, ezer felemelkedőből álló csoporthoz egyet jelölnek közülük. 48:3.1 Korszakról korszakra százezres csoportokban teremtik őket, a Nebadonban több mint hetvenmilliárd van belőlük. 48:3.2 A melkizedekek képezik ki őket egy Szalvingtonhoz közeli bolygón. Ők irányítják a szakmai tevékenységeiket is, az Istenfiak általános felügyelete mellett. 48:3.3 A helyi világegyetemi közösségük tízezer telephelyet tart fenn – minden helyi csillagrendszer minden első világán. A kormányzatuk önállónak mondható. Hűségesek, bár egyesek közülük ritkán megtévedhetnek. 48:3.4 Két azonos rendű fajtájuk van. Az egyikük irányító, a másik egyetértő. Nem ivaros teremtmények. 48:3.5 A személyiségük eltérő. 48:3.17 Segítik a túlélő felemelkedők együttműködését a végleges rendű lényekkel. 48:3.6 A tevékenységeik alapján a következőképp osztályozhatók.

48:3.7 1. Zarándok-oltalmazók. Ők minden morontia és átmenetben segédkező lény munkájának összehangolói.

48:3.8 2. Zarándok-fogadók és Szabadtársítók. Ők fogadják az első lakóvilágon felébredőket, és igény szerint végig kísérik őket addig a napig, amíg első-szakaszú szellemként elhagyják a helyi világegyetemet. A társak kirendelése nem állandó jellegű.

48:3.10 3. Mennyei Látogatók Fogadói. Szívélyes fogadtatásban részesítik a hallgató-látogatók és más mennyei lények emberfeletti csoportjait, amint azok az átmeneti világokra látogatnak.

48:3.11 4. Összehangolók és Összekötő Igazgatók. Ők a társas viselkedés és a morontia fejlődés oktatói, a csoporttevékenységek irányítói. Feladatuk a morontia érintkezés megkönnyítése és a zavarok kialakulásának megelőzése.

48:3.12 5. Tolmácsok és Fordítók. Ők a teremtésrészek nyelvészei. Ismerik és beszélik az összes helyi világegyetemi nyelvet. Elsőként a Satania, másodikként pedig a Nebadon nyelvének elsajátításában segédkeznek.

48:3.14 6. Kirándulás és Visszatekintés Felügyelők. A hosszabb, csillagrendszeri utak célpontjaira irányuló kirándulások szervezői és vezetői.

48:3.15 7. Terület- és Épületfelügyelők. A hallgatók az ő segítségükkel alakíthatnak a lakóhelyükön.

- morontia templom: 55:1.3 a Fizikai Főszabályozókkal együttműködve épül. 55:1.5 Morontia anyagból készül. 55:1.1 Egy lakott világ központjában akkor hozzák létre, amikor a bolygó belépett a fény és élet korszakába. A bolygó Paradicsomi alászálló Fia itt jelenti be a Bolygóherceg Bolygó Fejedelemmé válását és teljesebb hatáskörrel való felruházását a bolygó ügyeit illetően. 55:1.2 A templom három részből áll. A középső a paradicsomi alászálló Fiú szentélye. Ettől jobbra a Bolygó Fejedelem széke, balra pedig a bolygóhoz tartozó végleges rendű lények megbízottjának széke található. 55:1.4 Az átlagos méretű templom háromszázezer főnek biztosít férőhelyet. Rendeltetései,

a) a Csillagrendszer Fejedelemmel és a Fenségesekkel való találkozási hely,

b) a szellemlények személyiség-jelenlétének látható módon történő kinyilatkoztatása,

c) a csendes mindenségrendi szemlélődés,

d) a mindenségrendi bölcselet tanodáinak záróvizsga helye,

e) a felsőbb társadalmi szolgálat és a kiváló teljesítmények elismerésének közösségi helye,

f) 55:1.5 az élő halandók „elragadtatás”-ának, vagyis a morontia létbe való átmenet megszemlélésének helye.

- morontia-világi szeráfok: 48:6.1 átmenetben segédkező angyalok, akik a szeráfi szolgálók hatodik rendjét képviselik. A halandó teremtmények átkelését segítik a húsvér testből a morontia lét kezdeti szakaszaiba. 48:6.3 Hét egységben szolgálnak a tanítványaik előmenetele érdekében.

a) 48:6.4 Szeráfi Örömhírhozók. 48:6.5 Segítik a szellemi felemelkedőket „az Edentiára, a Szalvingtonra, az Uverszára és a Havonába vezető lehetséges utak bölcs megválasztásában.” Ők tesznek javaslatot a jerusemi huszonnégy tanácsadónak az egyes felemelkedők számára legelőnyösebb pályára. 48:6.21 Ők a tökéletesség elérésének hirdetői a csillagrendszerben.

b) 48:6.22 Faji Közvetítők. Az eltérő faji nézőpontok összehangolását segítik a lakóvilágokon, de már a fejlettebb anyagi világokon is kapnak lehetőséget a működésre. Ők „az első menny szakértő társadalomkutatói és bölcs közösségi tanácsadói.”

c) 48:6.24 Elmetervezők. 48:6.25 A lakóvilágokon áthaladó morontia lények természetét és tapasztalási állapotát vizsgálják az előmenetelüket legjobban segítő csoportba való szervezésük érdekében. 48:6.24 Korábbról őrangyal tapasztalatokkal is rendelkeznek. Ők az első menny lélektankutatói.

d) 48:6.27 Morontia Tanácsosok. Feladatuk a túlélő halandók tanítása, irányítása és tanáccsal való ellátása. A szerteágazó életszintek tapasztalati egységét kutató és megjelenítő tanítók. 48:6.28 Sok legfelsőbb rendű tanító tanácsos szeráf kerül ki közülük.

e) 48:6.29 Műszakiak. Az új felemelkedők igazodását segítik az egyre magasabb szintű morontia környezethez. Egyben oktatást tartanak az átmeneti szférákon használatos energiákról és összekötőként is szolgálnak a morontia erőtér-felügyelők valamint a Fizikai Főszabályozók irányában. Tevékenykednek veszélyhelyzeti térutazókként is.

f) 48:6.30 Adatrögzítő-Tanítók. A szellemi és a fizikai határterület folyamatainak, az emberi és az angyali közötti viszonynak, valamint az alsóbb világegyetemi területek morontia folyamatainak művészi szintű rögzítői. 48:6.31 Továbbá minden ténykereső eszményi oktatói is, mivel alaposan ismerik a Satania 619 lakott világának történelmét.

g) 48:6.34 Segédkező tartalékosok. Az átmenetet segítő szeráfok minden rendjéből vannak a testületükben.

- mota (meghatározások): 103:6.7 „a morontia szint módszere.”

- 103:6.7 „a széttartó valóság-felfogásnak az anyagi személyiségek által el nem érhető felsőbb-bölcseleti összehangolása”.

- mota (tartalmi elemek jellemzők): 103:6.7 érzékeny a felsőbb-anyagi valóságra.

- 103:6.7 Anyagának tekinti az értelem által felismert tudást.

- 103:6.7 Lényegének tekinti a hit általi rálátást.

- 103:6.7 „részben a húsvér testbeli anyagi élet túlélésének élményén alapul.”

- 103:6.8 „az ember nem képes felfogni.”

- 103:6.13 E „látásmód hiányában a halandó ember nem képes észrevenni az anyagi világ jelenségeiben a jóságot, a szeretetet és az igazságot.”

- 103:7.12 A motával való hosszas tapasztalás képes arra, hogy a tudományos és a vallásos világegyetemi érzékelést úgy hangolja össze, „hogy az eredetekről, a rendeltetésekről, a kapcsolatokról, a valóságokról és a beteljesülésekről hasonló értelmezéseket adjanak.”

- mota személyiség: 45:7.8 olyan egyéniség, amely a Gondolatigazító szellemi felügyelete alatt egyesíti a kiteljesített halandói létezés tapasztalatát a sarjadzó morontia létpályával.

- Mo Ti: 94:6.11 kínai tanító, aki testvériséget hirdetett. Ezt nem erkölcstani kötelességnek mondta, hanem az Isten szeretetére alapozta. A tanításainak elterjedését Konfuciusz tanítványai meghiúsították.

- mozgás (jellemzők): 14:4.16 „a gravitáció kiegészítője, illetőleg kiegyenlítője.”

- 105:3.4 „állandósult állapota a paradicsomi kapcsolódáson keresztül határozódik meg.”

- módosított andonfiak: 66:2.7 ötven férfi és ötven nő Andon és Fonta leszármazottai közül, akik élet-sejtanyagot biztosítottak a Bolygóherceg testtel bíró törzskara tagjai számára. 66:4.14 Velük társulva segítették a munkájukat is, és az életfa gyümölcséből nyert anyagot fogyasztva nekik is meg volt a lehetőségük a testi halál elkerülésére, 66:4.15 mivel „az élethordozók az ő halandó testükbe is bevezették a csillagrendszeri körök pótlékát”. 67:3.5 A száz közül ötvenhat utasította vissza a Kaligasztia-féle lázadásban való részvételt.

- Mózes: 95:5.3 héber-egyiptomi származású. Sokoldalú és rátermett, politikai éleseszűséggel bíró vezető. 96:5.1 Egyszerre volt katonai vezető, társadalmi szervező és vallási tanító. 96:3.1 Mózes anyja az egyiptomi királyi családból származott, az apja pedig szemita összekötő tiszt volt a kormány és a beduin foglyok között. 96:4.2 E szülőket a Makiventa Melkizedek tanításain alapuló közös vallásos hit is összekötötte. Mindketten El Shaddaiban hittek, bár Mózes apósa El Elyon kéni imádója volt. Mózest El Shaddai hívőnek nevelték, de az apósa hatására El Elyon hívővé vált. 45:4.14 Mózes az ibolyaszín emberfajta egyik maradványának vezetője és felszabadítója, 92:5.11 a Melkizedek utáni kor kiemelkedő vallási tanítója, aki a héber vallás megalapítójaként egyistenhitet hirdetett. 45:4.14 Az Egyetemes Atya imádatát „Izráel Istenének” neve alatt tanította. 92:5.11 Mózes következetesen törekedett arra, hogy megszűntesse a népe körében a kísértettisztelet maradványait. Még halálbüntetést is előírt e tiszteletfajta követői számára. Mózes a bölcsessége és az éleslátása által egy egész népet vett rá az általa hirdetett haladó hit elfogadására. 96:5.2 Mivel az egyiptomi kivonulás idején a népe nem rendelkezett írott nyelvvel, így a Mózesre vonatkozó feljegyzéseket több mint ezer évvel a halála után, a fennmaradt hagyományok alapján készítették. 45:4.14 Mózes jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Mózes tanítása: 96:5.3 sok tekintetben épített az apósa segítségével összegyűjtött, Melkizedek időkből származó kéni hagyományokra. Ezekhez hozzátársította Egyiptom és Palesztina vallásának és erkölcseinek legjobb elemeit és szokásait, megalkotva ez által a héber szertartási imádásrendszert. 96:4.3 El Elyon eszméjét Mózes az ősi beduin Jahve istenség képébe igyekezett belefogalmazni. Jahvét más népek istenei fölött állónak mondta. A héberek a Sinai szent hegyének lábánál a Jahvében való hit okán táboroztak hosszú ideig. 96:4.4 Mózes a tízparancsolatot is Jahvénak, a Hóreb istenének nevében adta. 96:4.5 A Jahve kép megerősítését Mózes azáltal tudta elérni a nép körében, hogy a táborukban folytatott istenimádásuk harmadik hete alatt kitört a Hóreb-hegy vulkánja. Ily módon egy erős, félelmetes, mindenható isten képet tudott rögzíteni a követőiben. 96:4.6 Mózes Jahvét Izráel Úristenének mondta, aki a hébereket választotta népül. Mivel Mózes nemzetet épített, a tanításait nemzetivé tette. Ezért állította Jahvéről, hogy „féltékeny Isten”. Bár minden test Istenének is mondta, olyanként állította be, aki tiszteletben tartja a népével kötött szövetséget. 96:4.7 Mózes szerette volna, ha a követői Jahvét hűségesnek, gonoszságtól mentesnek, igaznak és a cselekedeteiben egyenesnek látják, de a korlátozott felfogású többség számára kénytelen volt úgy beszélni Istenről, mint aki befolyásolható, és az emberhez hasonlóan haragvó, sőt bosszúálló is tud lenni. 96:5.6 Mózes félt hirdetni Jahve irgalmát. Célra vezetőbbnek látta, ha a féktelenkedő nemzetségek félelemmel vegyes tisztelettel tekintenek az igazságosság Istenére. 96:5.4 Mózes az Istennek való engedelmesség fejében az Isten részéről megnyilvánuló Gondviselést tanította. 96:5.5 Mózes tiltotta a bűvtárgyakat, a bálványimádást, továbbá mindenféle képi ábrázolást is.

- munka: 69:2.1 kezdetleges formája az éhínségtől való rettegés elleni biztosítékként lassan alakult ki. 69:2.3 A fejletlen vadember nem végezte örömmel vagy önként. 69:2.5 Szükségessége az ember számára a legnagyobb áldás. Az ember abban különbözik az állattól, hogy képes megtervezett erőfeszítésre. 69:2.7 Velejárója az előrelátás, az önmegtartóztatás és a kitartó szorgalom. 69:3.2 „A női munka a gyermek megkülönböztető jelenlétéből alakult ki.” Így a nőnek minden nap voltak munkafeladatai. 69:3.3 „A férfi mindig is szégyellte a női munkát, a nő viszont sohasem vonakodott a férfi munkáját ellátni.”

- munka apostolai: 69:2.6 a magukról gondoskodók.

- munkamegosztás: 81:6.29 szakosodással jár. Polgárosodást elősegítő tényező. 69:2.3 A társulásból fakadó szerveződésből következik. A munka szakosodása a kisebb ellenállás irányába való haladást jelenti és időbeli, valamint anyagi megtakarítással jár együtt. 68:2.6 A „védtelen gyermek jelenléte meghatározta a férfi és a női tevékenységek szétválását”. 84:1.9 A munkamegosztás már a legkorábbi párkapcsolatok idején hozzájárult a kényelem és a boldogság növeléséhez. 84:3.7 A férfi harcolt és vadászott, míg a nő a családi vagyont gondozta és ellátta a gyermekeket. 84:3.6 Az első földművelők is a nők voltak. „Számos visszamaradt mai törzsnél a férfiak főzik a húst, a nők a növényeket, és amikor a fejletlen ausztrál törzsek úton vannak, a nők sohasem rontanak rá a vadra, a férfiak pedig nem hajolnak le azért, hogy gyökeret ássanak ki.” A nő volt a termő, 84.3.7 a termelő. A férfi rendszerint a könnyebbik utat választotta. 84:3.6 A pásztorkodó férfi a nyájat az élelem miatt tartotta, míg a nőnek növényi élelmet kellett gyűjtenie. 69:3.1 A kezdetleges társadalomban a munkamegosztást először a természeti, később pedig a társadalmi körülmények határozzák meg. A munkamegosztás szakosodásának korai szempontjai a következők.

69:3.2 1. A nemek szerinti tagolódás.

69:3.4 2. Az életkor és a betegség miatti változások.

69:3.5 3. A vallási alapú elkülönülés.

69:3.7 4. Urak és szolgák. (A legyőző és a legyőzött viszonya alapján.)

69:3.8 5. Az eltérő fizikai és elmebéli adottságokon alapuló elkülönülés. (Az emberek nem egyenlőként születnek. Közöttük eredendően meglévő különbségek vannak.)

 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani. 81:6.36 A túlzott mértékű szakosodás veszélyei az egyhangúság, a korlátoltság, valamint a gyanakvásra és a féltékenységre való hajlam.

- mutogatás: 90:3.7 ma illetlenségnek tekintik, egykor varázserővel bíró ártó cselekedetnek tartották, csakúgy, mint az embernek szegezett íj varázserejét.

- múlt: 111:4.12 „megváltoztathatatlan”.

- működési rend (meghatározás): 118:9.5 „a Teremtő-gondolat végleges kikristályosodása”.

- működési rend(szer) (jellemzők): 118:9.5 „mindig az azt létrehozó akarat-szándéknak megfelelően munkál.”

- 118:9.5 A „rendeltetése az eredetében keresendő, nem pedig a működésében.”

- 112:1.13 A lényegénél fogva tétlen.

- működési rend (világegyetemeké): 118:9.2 A felsőbb elmék által létrehozott működési rendek a saját alkotóerőik felszabadítása érdekében, melyek bizonyos mértékben korlátozzák az alárendelt értelmek cselekedeteit.

- műveltség: 71:7.1 a tartós állam alapja. 70:9.17 Az emberek eltérő műveltségi képességekkel rendelkeznek, 79:4.9 mivel a műveltségre való képesség élőlénytani – biológiai alapokon nyugszik. 50:6.4 A műveltség ugyanis elmeminőséget feltételez, mivel csak az elme magasabb szintre való kerülésével fejlődhet. A felsőbbrendű értelem nemes műveltségre törekszik. „Az alacsonyabb rendű elmék még a legmagasabb rendű műveltséget is eltaszítják maguktól, még akkor is, ha készen kapják.” 66:6.1 A műveltség elterjedésének üteme az emberek azon képességétől függ, hogy mennyire értik meg az új, fejlett eszméket. 68:2.2 Tehát a műveltség fejlődésének üteme függ az ember értelmi színvonalától. 68:5.1 Az ember életszükségletekhez való igazodásának összessége a társadalom műveltségi színvonalát mutatja. 81:6.40 A műveltség olyan társadalmi működési rend, melynek fejlesztését „mindig a társadalmi evolúció történetét tökéletesen ismerőknek kell ellenőrizniük.” 81:2.1 A műveltség akkor növekszik, ha a polgárosodás eszközei is fejlődnek, 81:6.6 azonban sohasem fejlődhet a nincstelenség viszonyai között. 81:3.7 A műveltség terjedését nagyban segítették az utazó kereskedők és a vándorló felfedezők, melyhez hozzájárultak a vallások által ösztönzött katonai hódítások, a gyarmatosítás és a hitterjesztői vállalkozások is. 81:5.1 „Az evolúció a műveltség hiányában is haladhat előre, de a művelt és polgárosodott társadalom nem virágzik ki a megelőző faji fejlődés kellő háttere nélkül.” 81:6.4 „A délnyugat-ázsiai felsőbbrendű műveltség evolúciójának meghatározó tényezője a faj és az éghajlat volt.” 79:8.9 A műveltség állandóságát és tartósságát Kínában a család kiemelkedő szerepe és az elődök tisztelete biztosította. 81:6.9 A nyomtatás feltalálása és elterjedése rendkívül nagy mértékben gyorsította a tudomány és a műveltség fejlődését. 81:6.13 Az igazi műveltséghez feltétlenül szükséges a bölcsesség, mely tapasztalás és értelem révén biztosítható. 81:6.18 A műveltség általánossá válásához egységes nyelvre is szükség van. „Az egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” 81:6.23 A műveltség átadásának alapintézménye mindig az otthon lesz, melyet követ a játék és a társadalmi élet, végül pedig az iskola. A XX. századi műveltség fejlődését legnagyobb mértékben befolyásoló tényező az utazás világméretűvé válása és a tájékoztatás módszereinek páratlan fejlődése.

- műveltségek keveredése: 80:9.12 A Kr. előtti 3.000 időszaka Európában 80:9.13 az új kőkor és a beköszöntő bronzkor átfedése volt. „Skandináviában ez az anyaimádat jellemezte bronzkort jelentette. Franciaország déli részén és Spanyolországban pedig a napimádat jellemezte újkőkort jelentette.

- műveltség nyugati központjai: 80:7.5 az első Mezopotámiában volt, a második Egyiptomban, a harmadik pedig Görögörszágban és az égei-tengeri szigetek térségében.

- művelt társadalom: 81:5.3 a tagjai arra törekszenek, hogy a világukat jobb hellyé tegyék. Olyanná, „amelyben az ő gyermekeik és a gyermekeik gyermekei is élhetnek és fejlődhetnek az eljövendő korokban.” E cél megvalósulásához mindenképp fegyelem és munkálkodás szükséges.

- művészet: 101:9.4 „csak akkor vallási, ha magas szellemi késztetésből nyert cél hatja át.” 48:7.23 A művészet legfőbb küldetése az, hogy ábrándjai révén egy felsőbb világegyetemi valóságot vetítsen előre, hogy az idő érzelmeit az örökkévalóság gondolataivá kristályosítsa.