Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (N-Ny)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„N”

- Nabodad: 95:1.6 sálemi hitterjesztő, aki Mezopotámia Kish tanhelyének vezetőjeként támadást indított az Istár hiten alapuló templomi bujálkodás általános szokása ellen. Kudarcot vallott, melynek következtében a szellemi és bölcseleti tanításai is vereséget szenvedtek.

- nagylelkűség: 3:5.13 „az önzetlenség szelleme”. „Elhagyható sajátélet hiányában az ember nem lenne képes az isteni élet lendületes választására.” „Az ember sohasem számolhatna megmentő igazságossággal, ha nem létezne magvábanvaló rossz, mely kiemeli és megkülönbözteti a jót azzal, hogy éles ellentétet képez vele.”

- nagyszerűség: 28:6.21 az isteniség kifejezője. 28:6.20 A fokmérője pedig a szükséget szenvedők és az arra érdemes emberek jóléte érdekében végzett önzetlen munka. Vannak erkölcsi alkotóelemei és vannak titkai. Erkölcsi alkotóelemei a bizalom komolyságának felismerése és a szolgálat szentségének elismerése. 28:6.22 Ismérveit a jóságtartalom határozza meg. Csak az lehet naggyá, aki jóvá válik.

- Nagyszerűség Titka és a Jóság Lelke: 28:6.21 harmadfajú szekonáfok. Mivel a nagyszerűség és a jóság nem választható szét, ezért e két angyali közösség tükrözőműködés tevékenysége kölcsönösen függ egymástól, egyik sem működhet a másik nélkül. A nagyszerűségről és a jóságról készített tükrözőműködési értékelések elválaszthatatlanok. E szekonáfok mindig kettős, egymástól függő jelentést adnak arról a lényről, akire éppen összpontosítanak.

- nagyövezet: 15:2.7 száz kisövezet alkotja, mely közelítőleg százmilliárd lakható bolygót foglal magába, 15:13.1 és tízezer helyi világegyetemből áll. Épített központi világát három Nappalok Tökéletessége irányítja. 15:2.12 A világegyetemi-kormányzat nagyövezeteinek száma hetven.

- Nagytekintélyűek: 22:3.1 „a Méltóságra emelkedett Háromságot-elért Fiak második csoportja mind Igazítóval eggyé kapcsolódott, halandó-eredetű lényből áll. Ezek olyan tökéletessé lett halandók, akik felsőbb rendű igazgatási képességekkel rendelkeznek és tanúbizonyságát adták kivételes irányítási tehetségüknek végig a felemelkedői létpályájuk során.” 22:3.3 Intézőként való működésüknek nincsenek korlátaik a hét felsőbb-világegyetemben.

- nagy világegyetem: 0:0.6 a hét fejlődő felsőbb-világegyetem és a központi, isteni világegyetem együtt, 12:1.13 ez „a jelenlegi szervezett és lakott teremtésrész”, 15:2.9 amely „megközelítőleg hétbillió lakható bolygóból áll, valamint az épített szférákból és egymilliárd lakott Havona-szférából áll.”

- nagy világegyetem igazgatási szerveződése: 41:0.2 központi világegyetemi, felsőbb világegyetemi és helyi világegyetemi kormányzatokra tagozódik.

- Nahor (1): 93:5.4 Ábrahám fiútestvére. Rávette az apjukat és a családot arra, hogy Sálembe menet Haranban időzzenek. 93:9.4 Ábrahám Nahor családjából hozatott feleséget a fia, Izsák számára.

- Nahor (2) : 123:6.8 A rabbik jeruzsálemi főtanodájának egyik tanára. Jézusról Zakariástól hallott. Személyesen kereste fel a 8 éves Jézust és szüleit. Miután megismerte őket, szerette volna magával vinni a gyermeket nevelés és képzés céljából Jeruzsálembe. Ebbe Jézus nem egyezett bele.

- Nambia: 36.1.2 a Nebadon helyi világegyetem elsőszülött Élethordozója, aki tagja az isteni Fiak e családja nebadoni testületét irányító vezetőségnek.

- nap: 15:6.8 a tér csillagainak elnevezése, melyeknek különböző létformáik vannak. A tér csillagainak közel ezer, különféle állapotú életszakasza van. Energiatárak, melyek az energiaáramlás helyi gyorsítóiul szolgálnak. Léteznek hőkibocsátás nélküli világító napok is. 15:6.10 „Az Orvonton felsőbb-világegyetemet több mint tízbillió izzó nap világítja meg és melegíti.”

- Nap (a központi égitestünk): 57:1.1 anyaga az Andronover csillagködből származik. 57:4.8 Hat milliárd évvel ezelőtt keletkezett az Andronover második csillagcsaládja utolsó sorozatának 56. csillagaként. 57:5.2 Fiatalabb korában változócsillag volt, amit a tizenegy és fél éves napfolttevékenységi időszaka is jelez. 41:3.1 Van egy olyan feladata is, hogy más napokkal és a tér sötét óriásaival együtt állomásként szolgál az erőtérközpontok és a fizikai szabályozók számára, hogy az anyagi teremtésrészek energiaköreit hatékonyan irányíthassák és összpontosíthassák. 41:7.2 A közepében levő hőmérséklet 19.400.000 fok körül van. 41:5.6 Az energiája fényként vagy más formában egyenesen halad a téren keresztül. 41:5.7 A hullámokban való terjedés észlelése más ráhatás eredményeként áll elő. Központi égitestünk felszínét kilencezerhatszáz kilométer vastagságban kalcium réteg borítja. 41:6.7 Bár a színképében sok vasvonal található, ez nem a főeleme. A jelenséget a napfelszín 3.300 foknál kicsit kevesebb hőmérséklete okozza, mely kedvező a vas színképének megjelenéséhez. 66:5.20 A „napfény gyógyító és betegségeket legyőző sajátságokkal bír.”

- napenergia forrásai: 41:7.3 fontosságuk sorrendjében a következők

„41:7.4 1. Az atomok és később az elektronok megsemmisülése.

41:7.5 2. Az elemek átalakulása, beleértve az így felszabadult energiák radioaktív csoportját is.

41:7.6 3. Bizonyos térenergiák felhalmozódása és átadódása.

41:7.7 4. Téranyagok és meteorok, melyek szüntelenül az izzó napokba zuhannak.

41:7.8 5. A nap összehúzódása; a nap hűlése és az ezt követő összehúzódása néha több energiát és hőt eredményez, mint a téranyag által termelt hőmennyiség.

41:7.9 6. Magas hőmérsékleten a gravitációs hatás bizonyos keringő erőteret sugárzó energiává alakít.

41:7.10 7. Újból befogott fény és egyéb anyag, melyeket a nap magába visszahúzott, miután azok kiléptek belőle, valamint ide tartoznak az ezekkel együtt befogott, a napon kívülről származó egyéb energiák is.”

- napfolt: 58:2.7 valójában napforgatagok, amelyek a központi égitestünk „egyenlítője felett és alatt ellentétes irányban örvénylenek”. 58:2.8 E napvihar központok hatalmas mágnesekként működnek, amely által befolyásolják a fényrezgésszámot. A napunk egyenlítőjénél keletkező folt-forgatagok a többinél erősebb hatásúak szoktak lenni.

- napimádat: 80:9.13 Franciaország déli részén és Spanyolországban az újkőkorra volt jellemző. Az ott élő fehér fajták kör alaprajzú, fedetlen naptemplomokat építettek. Szívesen állítottak nagy sziklákat a nap tiszteletére. A napimádat a mezőgazdaság fontosságát is jelzi Dél-Európában.

- „napkeleti” bölcsek: 122:8.6 A mezopotámiai Urból való (122:10.1 káld) papok, akik egy vallási tanító álma alapján keresték a csecsemőként megszülető „élet fényét” a zsidók között. A Jeruzsálemben kutakodó papokat Zakariás irányította Betlehembe, akik a három hetes Jézus anyjánál hagyták az általuk hozott ajándékokat.

- Nappalok Elődei: 55:4.13 A Hétszeres Isten második szakaszának is tekinthetők. 18:3.2-3.5 Huszonegyen vannak, akik hármas csoportokban igazgatják a hét felsőbb-világegyetemet. Alapvetően egyformák, és a Háromság együttes jellemét, egyesített természetét mutatják. Egységes irányítási gyakorlatot biztosítanak az egyébként különböző hét felsőbb-világegyetem számára. 28:4.1 A „lakott világok és a Paradicsom – ember és Isten – között feleúton való elhelyezkedésük folytán képesek minden pillanatban mindkét irányba figyelni, mindkét irányban hallgatni és mindkét irányban megismerni.” 28:4.10 Csak hárman együtt képesek tévedhetetlen bizonyossággal kiszámítani az Atya akaratát a helyi világegyetemi igazgatási kérdésekben. Képesek az Istenek egyikének akaratát a másik kettő akaratának ismeretéből levezetni. 18:3.4 „Velük kezdődnek a világegyetemek mindenségének személyiségi nyilvántartásai, innen van a nevük is – Nappalok Elődei.” 18:3.7 Egyedül „ők kaptak felsőbb hatalmat arra, hogy a saját akarattal rendelkező teremtmények esetében az örök megsemmisítésre vonatkozó döntést meghozzák.” 55:4.13 A fény és élet harmadik bolygói korában járó szférák lakói új módon kezdik tisztelni őket. 107:2.8 7. Azok az Igazítók, akik a megtestesült paradicsomi Isten Fiakkal szolgáltak, a szolgálatuk helye szerinti felsőbb-világegyetembeli Nappalok Elődeinek javaslatára személyesültek meg és váltak Megszemélyesült Igazítókká.

- Nappalok Elődei (meghatározás): 23:2.15 „azon háromsági eredetű személyiségek, akik a hét felsőbb-világegyetem végzetét vigyázzák”.

- 116:4.6 A Háromság igazságos ítélkezésének megszemélyesülései az időben és a térben.

- Nappalok Elődei (jellemzők): 116:4.6 Közreműködnek a Legfelsőbb Lény mindenható hatalmának életre keltésében.

- 116:4.6 „hétszeres gócpontként szolgálnak a háromsági fennhatóság evolúciójához az idő és a tér mezőiben.”

- Nappalok Hűséges Követői: 15:2.4 a paradicsomi Háromság nagykövetei minden egyes csillagvilágon.18:7.1-7.2 Hetvenmillióan vannak, akik paradicsomi tanácsadóként működnek az egyes helyi világegyetemek száz csillagvilágának urai mellett. „A megbízatásuk tárgyát képező csillagvilág jóléte iránt a legteljesebb mértékig elhivatottak és istenien állhatatosak is ebben, s innen ered az elnevezésük – Nappalok Hűséges Követői.” „Az ő paradicsomi tartalékos testületük a Világegyetemközi Erkölcstan és Önkormányzat Tanácsadó Bizottsága.”

- Nappalok Örökkévalói: 15:10.19 a felsőbb-világegyetemi központban tartózkodó vezetők. 18:2.1 Ők irányítják a Havona minden egyes világát, ezért egymilliárd van belőlük. Váltások és újbóli kinevezések nélkül működnek a saját egyedi és eredeti berendezkedésű teremtésrészük felett, miközben egymással is kapcsolatot tartanak.

- Nappalok Szövetségei: 15:2.5 a paradicsomi Háromság képviselői a helyi világegyetemekben. 18:6.1-6.3 Hétszázezren vannak, „kizárólag tanácsosként és tanácsadóként tevékenykednek.” Minden egyes megszervezett és lakott helyi világegyetemhez kijelölnek egy ilyen paradicsomi tanácsost. „E háromsági megfigyelők sajátosan hangolják össze a világegyetemi kormányzás minden ágának igazgatási tevékenységeit, beleértve a helyi világegyetemi területeken folyóktól az övezeti kormányzati területeken folyókon keresztül egészen a felsőbb-világegyetemi területeken folyó tevékenységekig, s innen ered a nevük is – Nappalok Szövetségei.” „A Nappalok Szövetségeinek tartalékos alakulata a Paradicsomon mint a Világegyetemi Legfelsőbb Egyeztetőtanács működik.”

- Nappalok Tökéletességei: 18:4.1 Kétszáztíz van belőlük „és ők irányítják az egyes felsőbb-világegyetemek tíz nagyövezetének kormányait.” Háromságiak és a Nappalok Elődeinek helyettesei. Minden egyes nagyövezeti központot három Nappalok Tökéletessége irányít. 18:4.3 „különösen tökéletesek az igazgatási kérdések aprólékos gonddal való intézésében, s innen ered a nevük is – Nappalok Tökéletességei.”

- Nappalok Utódai: 15:2.6 Legfelsőbb Háromsági Személyiségek, akik közül három a kisövezeti kormányzást – száz helyi világegyetem egymilliárd lakható bolygójának felsőbb-világegyetemi szintű kormányzati ügyeit végzi. 18:5.1 Huszonegyezren vannak, és a felsőbb-világegyetemi legfőbb igazgatók közül a legfiatalabbak, „hármas csoportokban irányítják a kisövezetek ügyeit.”

- narancsszín emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája. 64:6.10 Különös késztetést éreztek az építésre. 64:6.11 Ők vándoroltak először Afrika irányába. A később odaérkező zöld emberfajta pusztította ki őket. 64:6.9 E két embercsoport vezetői között egyaránt voltak óriásnövésűek. A vezetők testmagassága több mint két és fél méter volt. 64:6.13 E nép szétszórt embercsoportjait a később odaérkező indigó ember olvasztotta magába. Önálló emberfajtaként kb. 100.000 éve szűnt meg létezni. 64:6.12 A legnagyobb szellemi vezetőjük Porshunta volt kb. háromszázezer évvel ezelőtt.

- Nának (Nának guru): 92:5.15 a Krisztus utáni tizenötödik század kiemelkedő tanítója, aki a követőivel a szikhizmusban foglalta magasabb egységbe az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus összevegyült tanításait, létrehozva így Ázsia egyik leghaladóbb vallását.

- nászajándék: 82:3.10 eredete abból a szokásból következett, hogy egyes törzsek megengedték a vezető csoport tagjainak, hogy a férj számára való átadás előtt nemi kapcsolatot létesítsenek a menyasszonnyal. E férfiak ilyenkor valamilyen ajándékot is adtak a lánynak.

- Názáret: 123:5.12 „a héber nemzet huszonnégy papi központjának egyike”. 123:5.7 A népességét tekintve jórészt nem zsidó település. Útkereszteződésben helyezkedett el, így az átutazó csoportok pihenőhelye is volt. Egyben a hagyományos zsidó vallási törvény szabadelvű értelmezőinek központja. 123:5.10 Továbbá otthont adott a szabadelvű héber gondolkodásnak és haladó műveltségnek is.

- Názáret („Jöhet valami jó Názáretből?” szólás eredete): A nem zsidókkal való kapcsolat szabad, sokszor megengedő názáreti eredetű értelmezésének ismeretében alakult ki a hagyományokat szigorúan követő nem názáreti zsidók között.

- názáreti Jézus: 128:1.1 Az isteni és az emberi természet hatékonnyá szervezett egysége.

- neandervölgyi emberfajta: 64:3.5 a badonita törzsek kevert leszármazottai, akik 850.000 évvel ezelőtt jelentek meg. 64:4.1 Kiváló harcosok, s közel félmillió évig uralták a világot. 64:4.2 A mai Franciaország területén élt törzsek 800.000 évvel ezelőtt elsőként vezették be „azt a gyakorlatot, hogy először a legsikeresebb vadászok választhattak párt maguknak.” 64:4.12 E nép fokozatos, lassú műveltségi visszafejlődésen ment keresztül. Babonásak voltak, vallással nem rendelkeztek. Féltek a ködtől. Az ismeretlen fizikai erők megnyerése érdekében emberáldozatot vezettek be. 64:4.13 De féltek a sötétségtől is, az új „holdról úgy tartották, hogy csakis akkor tér vissza, ha a törzsbeli társaikat feláldozzák.” 64:7.10 (79:5.1) Az Európába vándorolt kék emberfajta fejlettebb törzseit magukba olvasztották, ami látványos faji fejlődést eredményezett náluk. 79:5.2 A fajtájuk egész Eurázsiában elterjedt. A leromlott állati csoportjaik – melyek nem érték el az emberi szintet – leginkább Eurázsia keleti peremvidékén éltek. Déli irányba az ötödik eljegesedés szorította őket.

- Nebadon: 12:1.12 a mi helyi világegyetemünk, amely az Orvonton hetedik felsőbb világegyetem egyik, viszonylag újabb teremtésrésze. 57:3.9 Az Orvonton uverszai kormánya 300 milliárd évvel ezelőtt jegyezte be, mint újonnan létrejött világegyetemet. 57:3.10 A legidősebb lakott bolygóin az életet közel 200 milliárd évvel ezelőtt telepítették meg. 41:0.4 Helyi világegyetemünk „jelenleg egy folyamatosan állandósuló pályán halad az Orvonton ama kisövezetének Nyilas-központja körül, melyhez a helyi teremtésrészünk tartozik.” 15:14.6 A száma az Ensza kisövezetben a nyolcvannégyes. 32:2.9 Az 1934-ben közölt adat szerint 3.840.101 lakott bolygója van, 37:10.1 de ezek száma majdan tízmillióra fog emelkedni. Helyi világegyetemünk épített szféráinak száma 647.591.

- Nebadon alaptörvényei: 49:1.3 a Szalvington isteni előírásai. 39.3.3 Az a rendeltetésük, hogy „a lehető legnagyobb mértékben tegyék lehetővé az egész csillagvilág szervezését úgy, hogy az összhangban legyen a személyes teremtmények erkölcsi szabad akarata tiszteletben tartására hivatott, rögzített irányelvvel.”

- Nebadon főigazgatója: 93:10.2 a szalvingtoni Gábriel.

- nebadoni év: 33:6.7 „egyenlő száz nappal világegyetemi szabványidőben mérve, ami nagyjából öt évet tesz ki urantiai időben.” Az Uversza-körön való világegyetemi haladás idejéből származtatják. 33:6.8 „Minden egyes csillagvilág a nebadoni időt használja hivatalos célokra, azonban a csillagrendszerek és az egyes bolygók megtartják a saját időszámításukat.”

- nebadoni Mihály: 119:0.7 A Nebadon helyi világegyetem Teremtő Fiúja, az Örökkévaló Fiú „611.121. adománya a tér és idő világegyetemei számára”. Értsd „Krisztus Mihály”, Lásd még „Jézus” „Jézus (jellemzők)”

- nebadoni szabványnap: 33:6.7 „urantiai időben mérve megegyezik tizennyolc nap hat óra két és fél perccel.” 33:6.8 „Minden egyes csillagvilág a nebadoni időt használja hivatalos célokra, azonban a csillagrendszerek és az egyes bolygók megtartják a saját időszámításukat.”

- Nebadonnal szomszédos helyi világegyetemek: 32:2.12 Avalon, Henszelon, Szanszelon, Portalon, Wolvering, Fanoving, Alvoring.

- negyedik bolygói megítéltetési időszak: 51:7.1 egy ítélkezői küldetésben érkező Avonal Fiú nyitja meg, aki a rendjének első képviselője a bolygón. Ha elfogadják, egy korszaknyi időt marad. Ez virágzó korszak, mivel a világot a láthatatlan Bolygóherceg, valamint a látható Anyagi Fiú és az Ítélkező Fiú közösen irányítja.

- negyedik kör fogadóvilága: 26:5.1 arról nevezetes, hogy a Paradicsomból érkezett zarándokok és az idő első zarándokai a távoli múltban itt találkoztak először egymással.

- nemek egyenlősége: lásd még „nemek viszonya”. 84:5.1 „Önmaga átörökítésében a nő a férfival egyenrangú”. 84:5.14 A nemek saját területei részben fedhetik egymást. „A férfiak és a nők kizárólag társadalmilag versenghetnek azonos feltételek mellett.” 49:4.4 A férfi és a nő az elme-felruházottságát és a szellemi helyzetét tekintve szintén egyenrangú. A nemek egyenlősége a fejlettebb világok jellemvonása. Amely bolygón nem ez a helyzet, az embertelenség szintjén van.

- nemek viszonya: 84:6.5 a világegyetemi teremtmények számos rendje a személyiség kettős megnyilatkozásával bír. A férfiak és a nők között természetbeli, viszonyulási, nézőponti és gondolkodásbeli különbségek vannak, melyek az egyéneknek és a közösségeknek is az előnyére válnak. 84:6.3 „Gyakorlati szempontból a férfi és a nő egyazon faj két, szoros és bensőséges közösségben élő, különböző változata. Nézőpontjaik és az életmegnyilvánulásaik teljes köre lényegesen eltérő”. Képtelenek egymás teljes és valódi megértésére. „A nemek közötti teljes megértés nem kivitelezhető.” 84:5.3 A nemek egyenlősége a polgárosodott társadalom szép és hasznos eszméje, azonban a természetben nincs ilyen. 84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanságot, a szülés gyötrelmeiben egyedül a nőt részesíti. 84:5.11 A nők jogai nem azonosak a férfiak jogaival. 84:5.12 „Mindegyik nemnek meg van a maga külön élettere, melyhez hozzátartoznak az e téren belüli jogok is.” 84:5.11 „A nő nem nyerhet többet a férfi jogai által, mint amennyire a férfi hasznát veheti a nő jogainak.” 84:5.13 A nemek viselkedése közötti szakadékot a polgárosodás sem képes megszüntetni. 84:5.13 Az anyai ragaszkodás sohasem fogja megengedni a nőnek, hogy a folyamatos munkában a férfi vetélytársa legyen. Azonban a maga területén mindkét nem egyeduralkodó. A nő és a férfi között vannak különbségek a biológiai adottságok és az elmebéli beállítottság terén. Ezért „Mindegyik nem mindörökre egyeduralkodó marad a maga területén, azokon a területeken, melyeket az élőlénytani különbözőség és az elmebéli eltérés határoz meg.”

- nemesség: 70:6.3 a nemzetségen belüli eszméje a „névbirtoklás” erkölcsein alapult. 70:6.5 Kezdeti, elfogadott csoportjuk a korai királyok segédeiből jött létre.

- nemgépies-tanítható elmefajta: 65:0.6 azon élőlények válaszadó rendszerei, melyek képesek a tapasztalatokból tanulni. 65:7.6 A tapasztalatokból való tanulás képességének kialakulása a szellem-segédek működését jelzi, melyek úgy működnek a kezdetleges, láthatatlan lételvi lények legalacsonyabb rendű elméiben, mint az emberi lények legfelsőbb rendű fajtáiban. Ezek a forrásai és mintái a gyors válaszjelenségeknek, melyeket az elme az anyagi környezet hatásaira mutat. E befolyásoló hatásoknak sokáig kell kifejteniük a segédkezési tevékenységüket ahhoz, hogy az állati elme elérhesse a szellemi felfogóképesség emberi szintjeit.

- nemi élet: 82:1.4 1. a polgárosodott társadalom a fejlődésével összefüggésben egyre nagyobb mértékben követelte meg, hogy a nemi élet hasznos keretek között, az erkölcsöknek megfelelően történjen. 83:5.2 A nemi élet és a házasság korai szabályozása kedvezett a törzs túlélésének, mivel nagyszámú gyermek születését biztosította. 82:1.5 2. Az andita csoportok körében a nemiség egyszerre vált a testi és az érzelmi sajátosságok legmagasabb és legalacsonyabb rendű kifejezőjévé.

- nemi kufár (prostituált): 82:4.5 az első csoportjaik azokban az időkben jöttek létre, amikor a szűzlány az apa vagyonának részeként kereskedelmi tőkének számított. A nemi kufárok azon lányok közül kerültek ki, akik megbuktak a szüzességi próbák során.

- nemi kufárkodás: 89:7.4 az eredete arra vezethető vissza, hogy amikor az emberáldozáshoz áldozatot kereső fejvadászok nővel találkoztak, az megválthatta az életét, ha nőként a rendelkezésükre állt. Később az istenek számára áldozatként szánt hajadon dönthetett úgy, hogy a testét egész életére a templom szent nemi szolgálatába állítja. Ezzel a saját megváltási pénzét is megkereshette. 89:7.5 Az így keresett pénzt szentnek, az isteneknek bemutatandó becses ajándéknak tartották. Később magas rangú nők is végeztek ilyen szolgálatot, és az így keresett pénzt szent szolgálatra és a köz javát szolgáló munkákra fordították. Templomi nemi szolgálat révén hozományt is lehetett gyűjteni, és házasuláskor sok férfi előnyben részesítette az ilyen nőket. 89:8.1 A templomi nemi bujálkodás lecsengő szertartása volt a leánygyermekek hamis feláldozása. Ez szertartásos véreztetés volt, amit élethosszig tartó szüzességre való felajánlás követett.

- nemi problémák: 82:1.10 a titkolózás, az őszintétlenség és a képmutatás elfedheti, de megoldást nem nyújt és az erkölcstan szintjét sem emeli. 82:3.2 Mivel az egyén mindig lázadt a társadalom által rákényszerített nemi rendszabályok ellen, ezért feszültség keletkezik abból, hogy bár az önfenntartás egyéni, de az a csoporton keresztül biztosítható, míg az átörökítés közösségi ügy, de csak az egyéni késztetésen keresztül biztosított.

- nemi szabadság: 82:2.2 a korai emberfajták körében általánosan létezett, éppen ezért nem volt igény a nemi kufárkodásra (prostitúcióra).

- nemi vágy: 82:1.1 ösztön. Hatékonyan működő késztetés, természetes vonzalom, amely összehozza a férfit és a nőt a faj szaporítása céljából. 82:1.9 Mivel meghatározó hajlammá vált, ezért a polgárosodott társadalom részéről szabályozást igényelt. 83:0.3 A nemi vágy polgárosodás felé mozdító erő, mivel önkéntelenül is gondolkodásra kényszeríti az embert és rávezeti a szeretet útjára. Bár a nemi kapcsolat önös kielégülést nyújt, önmegtagadást és önzetlen kötelezettségeket von maga után. 82:1.2 Az ősi népek magától értetődőnek vették a nemi vágyat. A vágy és annak kielégítése mentes volt a képzeletbeli megszépítéstől. A nemi szenvedély akkor kezdett elterjedni, amikor az evolúciós ember keveredett a képzettársító képzelőerővel bíró, a szépséget pártoló nodfiakkal és ádámfiakkal. Azonban az evolúciós népek esetében a fejlettebb nemi öntudat és az erősebb párzási vágyak – az andita örökség korlátozott befogadása miatt – nem biztosítottak elégséges önuralmat az állati szenvedélyek felett. 82:1.9 Mivel a nemi vágy az emberek esetében nem időszakos, mint az állatoknál, ezért olyan szabályozásra van szükség, amellyel a társadalom önmérsékletre képes bírni az egyént. 82:2.1 Az elemi ösztönök és a fejlődő erkölcstan folyamatosan ellentétbe kerül egymással a társadalomban.

- nemlégzők világai: 49:3.1 léteznek természetes fejlődésű értelmes lények kevés levegőjű vagy levegőtlen világokon is. Az orvontoni világok 7 %-a és a nebadoni világok alig 3 %-a tartozik ide, míg a Sataniában csupán 9 ilyen világ van. 49:3.3 A légkörhiányos világokon élő értelmes lények a meteorok ellen elektromos felfogó és eltérítő készülékekkel védekeznek, de ki vannak téve viharos villamos energiahatásoknak is, melyek elől védőszigeteléssel ellátott építményekbe húzódnak. 49:3.4 E lények nem esznek ételt és nem isznak vizet. A hőszabályozásuk, az anyagcseréjük és az idegrendszeri válaszaik a miénktől eltérő, amint az élettevékenységeik is. 49:3.5 E lények a Szellemmel való eggyé kapcsolódásra pályázhatnak, azonban elmében és jellemben nem különböznek más világok halandóitól. Az ilyen világok állatfajai szintén alapvető eltéréseket mutatnak.

- NEM OSZTÁLYOZOTT ÉS NEM KINYILATKOZTATOTT RENDEK: 30:1.113 ők szellementitások, szellemjelenlétek, személyes szellemek, elő-személyes szellemek, személyes-feletti szellemek, szellemlényegű lételvi lények és szellemszemélyiségek. De léteznek elme energiai és fizikai energiai személyiségek is. 30:1.104 A jelen világegyetemi korszakban a következő rendjeik említhetők, bár lényegesen többen vannak,

30:1.105 „A Világegyetemi Beteljesülés Végrehajtója.

30:1.106 A Végleges Korlátozott Helyettesei.

30:1.107 A Legfelsőbb Korlátlan Ellenőrei.

30:1.108 A Nappalok Elődeinek Ki-nem-nyilatkoztatott Alkotó Közvetítői.

30:1.109 Paradicsomi Madzseszton.

30:1.111 A helyi világegyetemek midszonit rendjei.”

- nem-Teremtő elmék élő rendszerei: 42:10.2

42:10.3 1. Segédelőtti-szellemi elmék. Nem tapasztaló, gépies elme, a legkezdetlegesebb anyagi létformák nem tanítható értelme. A kezdetleges bolygói élet szintjén is működik.

42:10.4 2. Segéd-szellemi elmék. A tanítható, anyagi elme szintje, mely a hét elmeszellem-segédjén keresztül tevékenykedő helyi világegyetemi Anyaszellem segédkezésének tere. „Ezen a szinten az anyagi elme úgy tapasztal: mint ember alatti (állati) értelem az első öt segédben; mint emberi (erkölcsi) értelem a hét segédben; mint emberfeletti (közteslényi) értelem a két utolsó segédben.”

42:10.5 3. Kibontakozó morontia elmék. Ez a fejlődő személyiségek kiteljesedő tudata. A helyi világegyetemi Anyaszellem és a Teremtő Fiú közös adománya.

- nemzeti önzés: 71:3.2 a fejlődés egy szintjén alapvető jelentőségű a társadalmi túlélés érdekében.

- nemzetség: 70:3.3 a rokon egyedek összessége, a családok vér révén történő egyesülése. 71:1.23 De szakmai és egyéb társulásokból is létre jöhet. 70:3.6 „A barátság régi fogalma a nemzetségbe való felvételt jelentette; és a nemzetségbeli tagságról úgy tartották, hogy túléli a halált is”. 70:3.7 E közösségbe való felvétel szertartása kezdetben a vérivás volt, némely csoportban pedig a nyálcsere. 70:4.2 A vérségi csoportok kialakulását elősegítő közös érdekek a következők.

„70:4.3 1. Közös őshöz vezették vissza az eredetüket.

70:4.4 2. Közös vallási nemzetségi ősnek hódoltak.

70:4.5 3. Azonos nyelvjárást beszéltek.

70:4.6 4. Közös lakóhelyen éltek.

70:4.7 5. Ugyanazoktól az ellenségektől tartottak.

70:4.8 6. Közös katonai tapasztalatokkal rendelkeztek.”

70:4.10 „A nemzetségek békefőnökei rendszerint az anyai ágon át uralkodtak.” Értékes célt szolgáltak a helyi irányításban, de „nagymértékben késleltették a nagy és erős nemzetek kialakulását.”

- nemzetségi ős(ök): 78:4.5 a fejletlen népek esetében az ősükként feltételezett állat. 92:1.1 A nemzetségi ősök a törzsi bűvtárgyakból jöttek létre, később törzsi istenekké fejlődtek. 88:3.2 A nemzetségi ős tiszteletének eredete azon alapul, hogy az állat ős, amelytől a közösség származtatta magát, élelemként táplálja az embereket. Hajdan a nemzetségi ős egyszerre volt az adott csoportnak és a csoport istenének is a jelképe. Az ilyen isten a megszemélyesült nemzetség volt. A nemzetségi ős tisztelete által egy személyes eredetű vallást kívántak közösségivé tenni. A nemzetségi ős tisztelete a társadalmi és vallási szokások keverékének tekinthető. „A nemzetségi ős végül lobogóvá vagy nemzeti jelképpé fejlődött”. 78:4.5 Afrikában egyes törzsek a hiénától származtatják magukat. 82:5.7 Az a hajdani tabu, amely tiltotta a férfi házasságát a saját nemzetségi ősétől származó nővel, a szomszédos törzsektől való feleségrablás szokását, vagyis a külházasságot ösztönözte.

- neriek: 78:8.11 kevert andonfi-andita fajták mezopotámiai leszármazottai. Ők voltak az utolsó kivándorló Kaspi-tengeri csoport Kr.e. 2500 és 2000 között.

- négy abszolút-gravitációs kör: 12:3.6 időtől és tértől független abszolút jelenléti körök, melyek „nem erő-, energia- vagy erőtér-körök.” Ezek

12:3.2 „1. Az Egyetemes Atya személyiség-gravitációja.

12:3.3 2. Az Örökkévaló Fiú szellem-gravitációja.

12:3.4 3. Az Együttes Cselekvő elme-gravitációja.

12:3.5 4. A Paradicsom Szigetének mindenségrendi gravitációja.”

- négyes: 88:1.6 az ősember szerencseszámnak tartotta. A négy égtáj felismerésén alapult.

- négy teremtmény jelleg: 38:7.6 a Havona-szolgálókra, a Világegyetemi Békéltetők bizottságaira és a helyi világegyetemi kerubokra valamint szanób társaikra jellemző, hogy közülük minden negyedik félanyagi, vagyis morontiai jellegű.

- népességszám: 81:6.11 ha nem növekszik eléggé, akkor megakadályozza a nemzeti rendeltetés betöltését. Ha viszont az ember-termőföld arány legkedvezőbb helyzetén túl nő, akkor vagy csökken az életszínvonal, vagy a területi határokat kell kiterjeszteni.

- népességszám korlátozás (születésszabályozás): 68:6.8 a korai emberfajták is alkalmazták. Az ősi törzsek megölték a torzszülött és a beteges csecsemőket. „A gyermekeket néha már a születésükkor megfojtották, azonban a közkedvelt módszer az elhagyás volt. Az ikrek apja rendszerint ragaszkodott az egyik csecsemő megöléséhez, mert úgy tartották, hogy az ikrek varázslat vagy hűtlenség eredményei.” 68:6.9 A magzatelhajtás módszerét különösen a házasságot nem kötöttek esetében alkalmazták. 68:6.9 Sokáig volt szokás, hogy a hajadonnak meg kellett ölnie a gyermekét, később e gyermekek a leány anyjának gyámoltjai lettek. Függetlenül a kor erkölcsi előírásaitól, „kevés gyermeket pusztítottak el azt követően, hogy egyszer már megszoptatták őket”.

- népszaporulat: 88:4.7 88:4.7 mivel a korai idők vademberei nem voltak képesek felfogni a természetes halál tényét, ezért sok ártatlan embert is kivégeztek, azt gondolván, hogy okozói voltak valamely személy természetes halálának. Ez komoly mértékben lassította az ősi népek gyarapodásának ütemét.

- népszavazás: 71:2.8 jó kivitelezési mód, amely által nem mindig döntenek helyesen.

- népszámlálás: 88:1.6 az ősök szerencsétlen dolognak tartották, ellenálltak az ilyen szándéknak.

- név: 88:5.5 a korai időkben a nevet a fizikai személyiségtől függetlenül is létező hatásnak tekintették. Olyan nagyra értékelték, mint a lelket és az árnyékot. Az istenek nevét különösen tisztelték. A név kölcsönért elzálogosítható volt. Csak a kölcsön visszafizetését követően lehetett újra sajátként használni. A vadembernek két neve volt. Egy fontosabbik szent és egy hétköznapi használatú, a becenév. A név megváltoztatása előfordult egy betegség meggyógyítása vagy a balszerencse megállítása céljából. Az afrikai busmanoknál nem léteztek egyéni nevek.

- „névbirtoklás”: 70:6.3 a nemzetségek közösségeiben ez a szokás szolgált erkölcsi alapul a királyi családok és a nemesség eszméjének kialakulásához.

- nézőpont módosítók (emberi ~): 118:10.3 1. „Az ember javuló felfogóképessége”.

- 118:10.4 2. „Az emberi ellenőrzés alá vont dolgok körének bővülése”.

- 118:10.15 3. „Az ember beilleszkedése a világegyetembe”.

- Nod: „Az ipari és kereskedelmi bizottság” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett ipari és kereskedelmi bizottsággal együtt csatlakozott a Lucifert követő Kaligasztiához. 67:4.2 A bolygói törzskar lázadásban részt vett hatvan tagja a vezetőjének választotta.

- nodfiak: 73:1.3 egyaránt jelent műveltségi és faji meghatározást. 75:2.5 Emberfajtaként ők Kaligasztia törzskara vétkes tagjainak kevert leszármazottai. 73:1.3 Elnevezésük az első vezetőjük, Nod nevéből származik. E csoport alkotta az Urantia nyolcadik emberfajtáját. 80:1.2 Rövid-széles fejformával bírtak. 73:1.2 Kaligasztia árulását követően is fennmaradtak közöttük a dalamatiai hagyományok és a Bolygóherceg műveltsége. 77:2.5 Az első nemzedékük 77:2.4 a hercegi törzskar hatvan lázadó tagjának az andonfi és a szangik népekkel való ivaros szaporodása következtében született. Az utódok testi értelemben, valamint az értelmi sajátságok és a szellemi képességek terén is felsőbbrendűek lettek az urantia őshonos népeinél. 77:2.7 A lázadó törzskarhoz csatlakozott negyvennégy andonfi is, akik a csíra-sejtanyag adományozásáért viszonzásul korábban megkapták az élet fájának szerves kiegészítőjét. Az egymás közötti párosodásaik által ők is hozzájárultak a nodfi fajta fejlesztéséhez, hiszen a sataniai életáramok az ő testüket is átjárták. 77:2.8 A nodfiak őseit tehát az a 104 (60 + 44) emberi egyed alkotta, akik módosított andonfi csíra-sejtanyagot hordoztak. 73:1.4 Hagyományosan gyűlölték egymást az amadonfiakkal. 77:2.9 Mivel fokozatosan elkeveredtek a föld evolúciós népeivel, annyira leépültek, hogy a lázadást követően tízezer évvel, az átlagos élettartamuk már alig haladta meg az evolúciós fajtákét. 77:4.1 A Bábel tornya miatti belviszály és háború nagymértékben csökkentette a tisztavérű nodfiak számát. A műveltségük százhúszezer éven át – az ádámi hatás jelentkezéséig – hanyatlott. 73:1.5 Dalamatia pusztulását követően három nagyobb területet népesítettek be. A központi csoportjuk a Perzsa-öböl felső részének közelében maradt. A keleti csoportjuk Elám hegyvidéki területeire, az Eufrátesz völgyétől keletre vándorolt. A nyugati csoportjuk a Földközi-tenger északkelet-szíriai partjai mentét foglalta el. 73:1.6 E csoportok tagjai szabadon házasodtak a szangik fajtákkal. Később a leszármazottaik csatlakoztak Vanhoz és a követőihez Észak-Mezopotámia síkságain. A Van-tó és a Káspi-tenger déli területei közelében keveredő nodfi és amadonfi leszármazottakat az „eleitől fogva hatalmasok” között tartották számon.

- nodfi polgárosultság központjai: 77:4.2 a négy nodfi központ közül három megalapítására a Bablot féle összeütközést követően került sor.

A) 77:4.3 A nyugati vagy szíriai nodfiak. Ők voltak a nemzeti érzelmű emlékmű pártiak. Mezopotámiától északnyugatra több központot alapítottak az andonfiakkal egyesülve. Nagyban hozzájárultak a később megjelenő asszír embercsoport kialakulásához.

B) 77:4.4 A keleti vagy elámi nodfiak. Ők voltak a műveltség és a kereskedelem pártolói. Elám területén a kevert szangik törzsekkel egyesültek. 77:4.5 A második kert létrehozását követően, e területet Nod földjének nevezték. Még később nagy mértékben keveredtek az ádámfiakkal.

C) 77:4.6 A központi vagy elő-sumér nodfiak. A Tigris és az Eufrátesz folyók torkolatánál éltek, a faji osztatlanságukat jobban megőrizve. Majd az ádámfiakkal keveredve hozzájárultak a sumér népek létrehozásához.

D) 77:4.10 Az északi nodfiak és amadonfiak – a vanfiak. E csoport még a babloti összeütközés előtt jött létre azokból, akik a Nod és utódai vezette népet elhagyva Vanhoz és Amadonhoz csatlakoztak.

- „Nod földje”: Két területet is így neveztek. 67:4.2 Először a Nod által vezetett, világegyetemi kormányzathoz hűtlenné vált hercegi törzskar lakhelyét nevezték így Dalamatia elestét követően. Az ott lakókat – a hűtlen törzskar leszármazottait – pedig nodfiaknak. 77:4.4-4.5 Később ezt Elám területére értették, amit a második Éden létrehozását követően kezdtek így nevezni.

- Noé (1): 74:2.5 az Édenkert építészének és építőjének fia, az elhunyt apa terveinek kivitelezője.

- Noé (2): 78:7.5 valóságos személy volt. Bortermeléssel foglalkozott a folyóparti Aramban, Erek közelében. Mivel az évente visszatérő áradások egyre erőteljesebbek lettek, Noé évről évre napi feljegyzéseket készített a folyó vízszintjének emelkedéséről. Nevetség tárgya lett azzal az általa terjesztett érveléssel, hogy a házakat fából, hajóformára kell építeni, hogy az áradási időszak közeledtével, a háziállatokat éjszakára a fedélzetre lehessen vinni. Időről időre figyelmeztette az embereket az áradás (özönvíz) közeledtére. Aztán az egyik éves áradás szintjét az erős esőzés úgy megemelte, hogy a hirtelen árhullám az egész falut elmosta. Csak Noé és családja menekült meg a lakóbárkájukon.

- Nog: 67:5.5 a fény és a tűz hamis istene. A Dalamatiát elfoglaló emberhordák imádták. Az Atya templomát alakították át a szentéjévé (közel 200 ezer évvel az időszámításunk kezdete előtt).

- Nordan (kéni ~): 93:3.4 Makiventa Melkizedek legjobb tanítványai közé tartozott, aki számára a felsőbb-világegyetemről és a Havonáról szóló igazságok is kinyilatkoztatásra kerültek.

- Norlatiadek: 15:7.6 a mi csillagvilágunk neve, melynek épített központját Edentiának nevezik. 15:14.6 Száz helyi csillagrendszerből áll. Száma a Nebadon helyi világegyetemben a hetvenes. 93:3.2 A Norlatiadek csillagvilág Csillagvilági Atyját Makiventa Melkizedek El Elyonnak nevezte a tanítványai előtt.

- Norlatiadek Fenségesei: 43:3.1 a csillagvilágok urai a helyi világegyetemi fiak Vorondadek rendjéből, akik legfelsőbb szintű igazgatási bölcsességgel rendelkező hű személyek. A világegyetemi tevékeny szolgálatuk idején nevezik őket Fenségesnek. 43:3.2 A csillagvilágok Fenségeseinek háromfős csoportjait Gábriel bízza meg. Az elnök a Csillagvilági Atya, társai pedig a rangidős Fenséges és a beosztott Fenséges. Tízezer szabványévenként váltják egymást. 43:3.7 A luciferi lázadás miatt bizonyos bolygói fennhatóságokat az Urantia esetében ők gyakorolnak, 43:3.8 továbbá a Teremtő Fiú urantiai alászállása idején a bolygónk ügyeit ők felügyelték.

- növekedés: 100:3.6 A ténylegességek és a lehetségességek társulása. A fejlődésnek csak az ilyen társulások által van értéke. 100:3.7 „A növekedés mindig öntudatlan, legyen az testi, értelmi vagy szellemi.” Az ember csak kedvező feltételeket teremt hozzá. Az ember egyedüli hozzájárulása a növekedéshez az, ha ehhez a személyisége minden erejét mozgósítja.

- növekedés (alkotó ~): 118:0.10 Sohasem ér véget.

- 118:0.10 A terjedelmében végtelen.

- 118:0.10 Az átmeneti célok elérésekor folyvást megszakítják a személyiséget megörvendeztető pillanatok.

- növekedés (halandói ~ jellemzői): 100:4.2 Növekedés nem létezhet lelki összeütközés és szellemi nyugtalanság nélkül.

- 100:4.2 Növekedés nincs erőfeszítés nélkül.

- 117:2.2 Szellemi vezetés mellett, tapasztalás útján bontakozik ki.

- 117:2.2 A „teremtményi létezésre jellemző jelenlegi növekedés valójában a Legfelsőbb (Lény) egyik működése.”

- 117:3.6 Az ember az erejére és a képességeire támaszkodva, valamint a saját döntéseit kitartóan vállalva, tudatosan növekszik az anyagi felől a szellemi felé.

- 117:3.6 Az ember azáltal is gyarapodik, hogy a Gondolatigazítója a szellemitől lefelé, „a morontia lélekszintekig való eljutáshoz új módszereket fejleszt ki; és amint a lélek megszületik, attól kezdve magában és magától növekedni kezd.”

- növekedés (egész növekedése): 116:6.6 „a részek együttes növekedésének teljessé válása”.

- növekedés (teremtmény szellemi növekedése): 106:9.11 „az Atyával való azonosulás mértékével arányos.” Az Isten akaratának megélése örök útlevelet ad a végtelenség végtelen lehetőségéhez. A „Végtelen keresése egyenes arányban áll az Atyához hasonlatossá válás mértékével”.

- : 68:2.7 a férfi társa az önfenntartásban. A korai időkben élelmet állított elő az otthona közelében (68.2.6), málhásállatként működött, elviselte az együttlétből fakadó zaklatásokat, valamint a nemi kielégülés mindig elérhető eszközeként szolgált. 83:2.2 A korai időkben a nőkre nem volt jellemző a nemi visszafogottság, csak az erkölcsök által beléjük nevelt nemi alsóbbrendűség. 69:9.7 „A legkorábbi időkben a nők közösségi tulajdonban voltak, és a család feje az anya volt.” A házasságkötéshez szükség volt a törzs vezetőjének hozzájárulására is. 69:9.7 Az osztálynélküli társadalmi rend megszűnésével a törzs főnökétől az apa vette át az otthon irányítását és a nők feletti felügyeletet. 82:4.3 A nőt kezdetben a vagyon egy formájának tekintették, aki fölött először az apa, majd pedig a férj gyakorolta a tulajdonjogot. Ebből fakadóan a férj kölcsön is adhatta a feleségét a barátjának vagy a vendégének. 69:3.2 A természeténél fogva a nő jobban szereti a csecsemőket, mint a férfi. 69:3.3 „A férfi mindig is szégyellte a női munkát, a nő viszont sohasem vonakodott a férfi munkáját ellátni.” 69:8.1 „Az első rabszolga a nő volt, a családi rabszolga.” 69:3.11 Ők voltak az első kereskedők és kémek is, mely tevékenységeket összekapcsolva végezték. 69:4.2 A kereskedő feladatuk a teherhordó voltukból következett. Az első vásárokat is ők tartották. 68:5.8 A pásztorkodás megjelenésével a nemek együttműködése felbomlott. A nőnek továbbra is „művelnie kellett a földet az élelemül szolgáló növényi táplálék előállítása érdekében, míg a férfinak csak ki kellett mennie a nyájaihoz a megfelelő mennyiségű állati hús megszerzéséhez.” „E korszak végére a nő alig állt magasabb szinten, mint egy emberi állat”. 84:6.4 A nő az emberiség erkölcsi zászlóvivőjének és szellemi vezetőjének tekinthető. 84:3.3 A korai idők nőit az anyai szeretet hátráltatta a törzsért való küzdelemben. Nem voltak jó válsághelyzet-kezelők. Ez szintén hátráltatta a társadalmi elismerésüket. 84:3.4 Továbbá a nő felmagasztalta a harcost, ami a férfi tudatos énjét erősítette, a sajátját viszont gyengítette. 84:4.3 Eleinte a nő vagyontárgy, szolga és rabszolga volt a férfi számára. Később társ a gazdaságban, játékszer és gyermeket megszülő személy. 84:3.5 A női tapintatosság kialakulását elsősorban a nő férfihoz viszonyított gyengesége segítette elő. E gyengeség okán a nő már korán megtanulta, hogy miként használja a nemi vonzerejét. Bár a férfi megelőzte a nőt az otthonon kívül, de otthon a nő rendszerint fortélyosabbnak bizonyult. 84:4.2 A nő mindig a férfi eszes irányítója volt. A saját érdekében és a helyzete erősítése céljából folyamatosan kihasználta a férfi erős nemi vágyát. 84:3.7 A korai időktől a nő feladata volt a családi vagyon gondozása és a gyermekek ellátása. 84:3.8 A nő első felszabadulására azzal egyidejűleg került sor, hogy a férfi beleegyezett a földművelésbe. A férfi foglyok földműves rabszolgaként való alkalmazása szintén a nő felszabadítását segítette elő, aki így többet foglalkozhatott az otthonnal és a gyermekneveléssel. 84.4.4 A nő kezdeti lenézettségét fejezte ki a nőtlenséget fogadott papság részéről az a vélemény, hogy a nő hitvány lény. 84:4.5 Volt olyan felfogás is, hogy a nőknek nincs lelkük, melyből kifolyólag nevet sem adtak nekik. 84:4.5 Mivel a korai idők férfijai féltek a nővel való első nemi kapcsolattól, elterjedt az a szokás, hogy a pap létesített először nemi kapcsolatot a szűzzel. Előfordult, hogy a nőnek még az árnyékát is veszélyesnek tartották. 84:4.8 A korai felfogás szerint, a havi vérzés idején a nő és mindaz, amit megérintett tisztátalanná lett. Ezért is különítették el őket családi és társadalmi szinten minden hónap egy teljes hetére a serdülőkortól a szülőképes kor végéig. 84:4.8 Hosszú időn keresztül nagyon megverték a lányokat a havi vérzésük időszakában azért, hogy kiűzzék a testükből a rossz szellemet. 84:4.6 Voltak törzsek, ahol a szülést követően az anyának tisztulási szertartást írtak elő, mivel úgy tartották, hogy a szülés által a nő veszélyes és tisztátalan lesz. Kezdetben a vajúdó nőt magára hagyták. 84:4.10 Volt olyan időszak is az emberiség életében, amikor a férfi tetszés szerint megölhette a feleségét. Először a férfitől ezt a jogot vonták meg, majd a nő rendelkezhetett a házassági ajándékokkal, később pedig törvényes jogot kapott a vagyontartásra és az afölötti rendelkezésre. 84:5.1 „Önmaga átörökítésében a nő a férfival egyenrangú”. 84:5.5 Az ádámfiak és a nodfiak elismerték és értékelték a nőket. 84:5.6 A korai kínaiak és a görögök a szomszédos népeknél jobban bántak a nőkkel. Több keleti vallás nagyon lealacsonyítja őket még a XXI. század elején is. 84:5.7 A nőt a tudomány egyenjogúsította. A gyári munka megjelenésével a férfi fizikai képességei többé már nem voltak alapvető fontosságúak. 84:5.8 A nő felszabadulhatott a házi rabszolgaság alól. 84:5.9 Az iparosodott országokban jogokat és kötelezettségek alóli mentesüléseket kapott, mint amilyen a katonai szolgálat alól való mentesség.

- női hajlam: 75:2.4 inkább azonnali eredményeket akar, mintsem a távolabbi hatások kiváltásához készítsen előrelátó terveket.

 

„Ny”

- nyaklánc: 88:1.8 a bűvtárgynak tekintett köldökzsinór, a ráfűzött gyöngyökkel együtt alkotta az ember első nyakláncát. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- nyál: 88:1.8 erős bűvtárgyi dolognak tartották. Azt gondolták, hogy leköpés által a személyből az ördög kiűzhető. A magas rangú embertől kapott köpést megtiszteltetésnek vették.

- nyelv: 81:6.17 gondolkodási eszköz. A kifejlődését a közösségi társulásoknak köszönheti. „A nyelv a taglejtéseken, a jeleken, a felkiáltásokon, a hangutánzáson, a hanghordozáson és a rendben egymást követő betűk tagolt kiejtésén keresztül fejlődve nőtt fel.” Minden helyi csoport saját szócsere-rendszert fejlesztett ki. Egy nyelv továbbfejlesztéséhez szükséges, hogy a társadalmi csoportok szabad idővel rendelkezzenek. Ha a többség elfogad egy csoportnyelvet, akkor a használat létrehozza a nyelvet. 87:2.6 A korai idők kísértetfélelme miatt a halottak nevét nem ejtették ki többé, ami a nyelvek folyamatos szegényedéséhez vezetett. E tény teret biztosított a jelképes beszéd és a képletes kifejezésmód elterjedéséhez. Példa erre „a név, melyet sohasem említ az ember”. 88:6.7 Sok olyan „kövület” van a XXI. századi nyelvben, amely azt igazolja, hogy a fajunk hosszú ideig élt a varázslással kapcsolatos babonaságban. Ilyen kifejezések például a „megigézett”, a „rossz csillagzat alatt született”, a „megszállottság”, a „sugalmazás” és az „elbűvölő” is. 78:5.3 Az árja anyanyelv a turkesztáni hegyvidéken alakult ki a vidék egyik andoni nyelvjárásának és az adamszonfiak nyelvének keverékéből, melyet tovább formált az anditák nyelve is. Sok mai nyelv azon közép-ázsiai törzsek korai nyelvéből alakult ki, akik meghódították Európát, Indiát és a mezopotámiai síkság felsőbb területeit. 81:6.16 Az élő nyelvek biztosítják a polgárosodott gondolkodás és tervezés terjedését. Ma is szükség van nyelvészeti fejlesztésekre, hogy a fejlődő gondolkodás kifejezhetővé váljon. 81:6.18 Az egységes nyelv hiánya a béke terjedésének és a műveltség általánossá válásának is akadálya. Ugyanis az „egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” 70:3.4 A nyelv fejlődése segíti a kereskedelmi kapcsolatokat. 55:5.6 A fény és élet bolygói korszakaiban a nyelv magas fejlettséget ér el. Képessé válik „a fogalmak jelképi megjelenítésére és az eszmék kifejezésére is.” E korszakokban az irodalom és az ékesszólás művészete virágzik. 55:6.6 Azokon a bolygókon, amelyek már régóta a fény és élet hetedik szakaszában vannak, az emberek még azelőtt elsajátítják a helyi világegyetemi nyelvet, hogy az átlépésükre sor kerülne.

- nyelv (sumér ~): 77:4.7 a világ számára gyakorlatilag elveszett. Nem szemita nyelv, sok közös eleme volt az árja nyelvekkel.

- nyelv (Éden nyelve): 74:2.2 az Amadon által beszélt egyik andoni nyelvjárás, melyet egy új, huszonnégy betűs ábécével fejlesztett tovább Van és Amadon.

- nyelvek (világegyetemi): 44:4.3 Minden felsőbb-világegyetemnek van saját beszélt nyelve, amely általános annak minden övezetében. Az Orvonton felsőbb-világegyetemben ez az uverszai nyelv. A Nebadon helyi világegyetem minden felsőbb rendje kétnyelvű, beszéli a nebadoni nyelvet és az uverszai nyelvet. A helyi világegyetemekből származó két egyed találkozásakor az uverszai nyelvet használják, de ha egyikük egy másik felsőbb-világegyetemből való, akkor tolmácsra van szükség. „A központi világegyetemben kevéssé van szükség a nyelvre; ott tökéletes és gyakorlatilag teljes a megértés; ott kizárólag az Istenek nem érthetők teljesen.” 44:4.8 A szalvingtoni és edentiai beszélt nyelvben leírhatatlan lelkesítő zenei összhang és széphangzású kifejeződés van. 44:4.4 „Az Uversza fogalmi jelképei egymilliárdnál is több írásjelet tartalmaznak, bár az alapábécé mindössze hetven jelből áll. A nebadoni nyelv nem ilyen fejlett, az alapjeleinek száma negyvennyolc.” 44:4.7 Nebadoni nyelven egy félórás beszéd során egy urantiai halandó teljes élettartamát, mint tárgyat ki lehet meríteni. E folyamatok leginkább az álom azon működéséhez hasonlíthatók, mely által többéves tapasztalaton lehet áthaladni néhány másodperc alatt.

- nyelv megjelenése: 52:1.6 rendszerint az ember sajátakaratú, erkölcstani szintű ítélőképességének megszerzésével egyidejűleg kerül rá sor.

- nyereségérdekeltség: 71:6.1 az erre épülő gazdasági rend összeomlik, ha „a haszonszerzési indítékokat nem nemesítik szolgálatkésztetések.” Önös érdeket szolgáló formájában nem egyeztethető össze Jézus tanításaival. Hasznos abból a szempontból, hogy egyes halandókat képes kemény munkára ösztönözni.

- nyomtatás: 81:6.9 az általa jelentett előnyökből a tudomány és a felfedezőszellem minden másnál nagyobb mértékben részesült. 81:6.44 A feltalálása előtt egyetlen nemzedék sem részesedhetett gyorsan az elődök által elért eredményekből.