Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (P-Q)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„P”

- Palesztina: 121:2.3 A zsidó vallási műveltség hazája és a kereszténység szülőföldje. 93:5.2 Kedvező helyszín volt a Melkizedek küldetéséhez és Mihály megjelenéséhez, mivel e terület a korabeli világ egyik kereskedelmi és utazási központja volt. 121:2.2 Jézus korában három földrész találkozóhelye és útkereszteződése. 121:2.8 „A szeleukida Szíria és a ptolemaioszi Egyiptom egymással való szembeállítását célul tűző fondorlatos (római) politika megkívánta Palesztina, mint különálló és független állam megerősítését.” 121:6.2 Jézus korában három uralkodó nyelve volt: „a köznép az aráminak valamilyen nyelvjárását használta; a papok és a rabbik héberül beszéltek; a művelt osztályok és a tehetősebb zsidó néprétegek általában a görögöt használták.”

- Palonia csillagrendszer: 119:2.5 + 119:2.4 A Nebadon 37-es csillagvilágának 11-es csillagrendszere. 119:0.7 + 119:2.1 A második teremtményi alászállásakor 119:2.5 tizenhét világegyetemi szabványévig 119:2.4 Jézus látta el itt az ügyvezető Csillagrendszer Fejedelem tisztséget.

- Palonia csillagrendszer Megmentő Fejedelme: 119:2.5 A Nebadon helyi világegyetem Teremtő Fia, a második teremtményi megtestesülése idején.

- Panoptia: 53:7.1 a Satania csillagrendszer bolygója, ahol a Lucifer-féle lázadás idején az áruló Bolygóhercegnek nem sikerült a maga oldalára állítania az evolúciós halandókat. A „hű panoptiaiak azóta is az Atya szférájának és az azt körülvevő hét elkülönítő-világnak a felügyelőiként és építőiként szolgálnak a hetedik jerusemi átmeneti világon.

- „papok címe”: az birtokolta, akinek a földterületét varázserejű tabu védte, miután a papok e földet felszentelték és a szellemek felügyelete alá helyezték.

- papság: 90:5.4 a vallásos imádat tényleges vezetői. 90:5.1 Az állandó papság kialakulását az segítette elő, hogy az ősök hitték, hogy csak a szertartás pontos kivitelezési módja bír kényszerítő erővel a szellemekre. 90:5.4 A papok elődjeinek tekinthetők a sámánok, a jövendőmondók, a dalnokok, a vallási táncosok, az időjósok, a kegyeleti tárgyak őrzői és a templomőrök is. A papi hivatalnak volt örökölhető formája. 90:5.5 A papok a tehetségük és a hajlamaik szerint előéneklővé, imádkozóvá vagy áldozókká szakosodhattak. De kerülhetett ki közülük szónok és tanhirdető is. 90:5.6 A papság mindig törekedett arra, hogy félelemmel vegyes tiszteletet keltsen az egyszerű népben. Idegen nyelven tartottak szertartást és a jámborság látszatát keltették a tekintélyük erősítése érdekében. 90:5.7 A papság gyakran akadályozta a tudományos fejlődést és a szellemi haladást, azonban hozzájárult a polgárosodott viszonyok megszilárdulásához és a műveltség gyarapodásához. A mai papok közül sokan már nem szertartás vezetők, hanem az istentan kutatói.

- Paradicsom: 0:4.11 Magába „foglalja a világegyetemi valóság minden szakasza személyes és nem-személyes góc-Abszolútját. A Paradicsom, ha helyesen határozzuk meg, egyaránt jelölhet bármilyen valóságot, Istenséget, isteniséget, személyiséget és energiát – legyen az szellemi, elme vagy anyagi. Az értékeket, a jelentéstartalmakat és a tényszerű létezést tekintve mindezek eredetének, működésének és rendeltetése beteljesülésének helye a Paradicsom.” 0:4.13 Nem teremtő, számos világegyetemi tevékenység egyedi szabályozója, inkább szabályozó, mint viszonzó. „Az erővel, energiával és erőtérrel szerte az anyagi világegyetemekben kapcsolatba kerülő bármilyen lény válaszát és viselkedését befolyásolja”.

- Paradicsom (meghatározások): 11:9.7 „minden személyiségi tevékenység egyetemes központja és minden erőtér- és energia-megnyilatkozás forrás-közepe.”

- 11:9.1 „minden szellemszemélyiség számára az elsődleges eredet területe és a beteljesülés végleges célja”.

- 11:7.2 „a kitöltött és a ki nem töltött tér között elhelyezkedő viszonylagos nyugalmi állapotú körzetek ténylegesen mozdulatlan magja”.

- 105:3.4 „örök Sziget”. Lásd még „Paradicsom Forrás és Középpont (meghatározások)”

- Paradicsom (jellemzők): 11:9.7 „középpontja a teremtésösszességnek”.

- 56:1.1 Minden anyagi világegyetem tényleges forrása.

- 56:1.1 Az anyagi mindenségrend a Korlátlan Abszolúton keresztül emelkedik ki belőle.

- 11:9.7 „a forrása az összes energiának”.

- 11:9.7 „a helyszíne minden személyiség elsődleges eredetének.”

- 104:4.26 „a mindenségrend erő-energia működésbe lépésének központja”.

- 104:4.26 Az „Első Forrás és Középpont helye a világegyetemben”.

- 11:1.1 „az Istenség lakóhelye”.

- 104:4.26 A „Korlátlan Abszolút mindenségrendi gócpontja”.

- 104:4.26 Minden energia forrása.

- 104:5.6 „a mindenségrendi valóság abszolútja, az abszolút minta.”

- 11:0.1 „anyagi szféra és szellemi lakhely”.

- 105:3.4 „nem a térben van”.

- 105:3.4 „a tér a Paradicsomhoz viszonyítva létezik”.

- 105:3.4 „a mozgás állandósult állapota a paradicsomi kapcsolódáson keresztül határozódik meg.”

- 105:3.4 „abszolút nyugalomban van”.

- 105:3.4 A tér középpontjában létezik.

- 105:3.4 A Korlátlan Abszolút járja át.

- 105:3.4 Minden „viszonylagos létezésnek e területen belül van a kezdete.”

- 107:0.1 A világegyetemek kellős közepén található. Lásd még „Paradicsom Forrás és Középpont (jellemzők)”

- Paradicsom Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:3.4 „A második nem-istenségi minta”.

- 105:3.4 „a Paradicsom örök Szigete”. Lásd még „Paradicsom (meghatározások)”

- Paradicsom Forrás és Középpont (jellemzők): 105:3.4 „a »VAGYOK-erő« elérésének-kinyilatkoztatásának alapja”.

- 105:3.4 „a gravitációs szabályozás létrehozásának megalapozása szerte a világegyetemekben.”

- 105:3.4 A minták abszolútuma minden ténylegessé vált, nem-szellemi, személytelen és nem-akarati valóság esetében. Lásd még „Paradicsom (jellemzők)”

- Paradicsom Sziget: 115:3.14 A lényegi valója olyan alapminta, amelynek a Havona a tökéletes, a felsőbb-világegyetemek pedig a tökéletessé váló kinyilatkoztatását testesítik meg.

- Paradicsom szigete: 0:4.12 „vagyis a Paradicsom, ha másként nem határozzuk meg – az Első Forrás és Középpont által végzett anyagi-gravitációs szabályozás Abszolútja. A Paradicsom mozdulatlan, lévén ez az egyetlen állandó helyzetű dolog a világegyetemek mindenségében. A Paradicsom Szigetének van világegyetemi elhelyezkedése, de nincs térbeli helyzete. Ez az örök Sziget a tényleges forrása a fizikai világegyetemeknek – múltbelieknek, jelenbelieknek és jövőbelieknek. A Fénysziget-mag Istenség-származék, de aligha Istenség; az anyagi teremtésrészek sem képezik részét az Istenségnek; ezek következmények.”

- Paradicsom élő könyvtárai: 25:5.1 a tudás őrzőinek elméiben lévő adatok.

- Paradicsom-Havona-háromságivá lett Fiak: 22:7.13 „A paradicsomi létpolgárok és a havonaiak alkotó erőfeszítései a Legfelsőbb Lény bizonyos felsőbb szellemi jellegeinek háromságivá alakítását eredményezik, melyeket tapasztalati úton megragadtak a Véglegessel és az Örökkévalóval határos, a legfelsőbbet meghaladó területen.”

- Paradicsom-Havona rendszer: 12:1.11 „az örök Szigetet körülvevő örökkévaló világegyetem” a világmindenség tökéletes és örökkévaló magja.

- Paradicsom-Havona személyiségek: 19:7.2 a paradicsomi létpolgárok és a Havona honosai együtt.

- paradicsomi Atya: 76:5.7 páratlan szeretetű, kegyelmű és türelmű.

- Paradicsomi Beteljesülés Legfelsőbb Tanácsa: 31:10.9 a hét Végleges Testület elnöklő fejei együtt alkotják. A jelen világegyetemi korszakban Grandfanda a vezetőjük. Ez a tanács szabja meg a végleges beteljesülés gyermekeinek világegyetemi feladatait.

- Paradicsomi Feljegyzés-felügyelők: 25:5.1 a havonabeli harmadrendű rangidős vezető-adatrögzítő szupernáfok közül választják őket, s így a Fény Szigete hivatalos irattárainak őreivé válnak. 25:6.5 A megbízatásuk állandó.

- paradicsomi gyűlés hegye: 43:4.5 a Nappalok Hűséges Követőjének – 43:4.1 a paradicsomi Háromság Edentián működő képviselőjének – lakhelye. 43:4.5 A felemelkedő halandók rendszeresen itt gyűlnek össze és ismerkednek a központi világegyetemből származó személyiségek különféle csoportjaival.

- Paradicsomi Háromság: 0:12.2 „az Egyetemes Atya, az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem örökkévaló Istenség-egyesülése”, akik eredetük szerint örökkévalók, de a lehetőségükben tapasztalók, „ezért következik be a Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten ténylegessé válásának világegyetemi jelensége.”

- paradicsomi Háromság gyermekei:

17:0.2 „1. A Hét Tökéletes Szellem.”

17:0.3 „2. A Hét Legfőbb Végrehajtó.”

17:0.4 „3. A Tükröző Szellemek.”

- paradicsomi Háromság Hírvivői: 23:2.11 „az Istenségek megbízható és titkos szolgálói”. Az Istenek nem nyilvános terveivel és jövőbeli viselkedésével kapcsolatos különleges üzenetek is rájuk bízhatók.

- paradicsomi Istenfiak: három rendbe sorolhatók

20:1.2 „1. Teremtő Fiak – a mihályok.

20:1.3 2. Ítélkező Fiak – az avonalok.

20:1.4 3. Háromsági Tanító Fiak – a daynalok.”

- paradicsomi Istenfiak a Nebadonban: 35:0.7 „A hármas paradicsomi Istenség a fiúi besorolást elnyerő három rend teremtésében működik: a mihályokéban, az avonalokéban és a daynalokéban.” 35:0.1 „A Paradicsom első fiúi rendjéből, a Teremtő Fiakból csupán egy van a Nebadonban, Mihály, a világegyetem-atya és -fejedelem. A Paradicsom második fiúi rendjéből, az Avonal vagy Ítélkező Fiakból a nebadoni hányad már teljes – 1.062-en vannak.” A harmadik rend a daynalok, vagyis a Háromsági Tanító Fiak. A nebadoni számuk tizenötezer és húszezer között van.

- PARADICSOMI ISTENSÉGEK: 30:2.10

30:2.11 „1. Az Egyetemes Atya.

30:2.12 2. Az Örökkévaló Fiú.

30:2.13 3. A Végtelen Szellem.”

- Paradicsomi jövevények: 30:4.1 a felemelkedői halandói lét utolsó szakaszában levő halandók megnevezése. 30:4.31 Ők már elérték a paradicsomi állandó besorolást. 30:4.31 A paradicsomi felkészülés vezet el a Halandói Végleges Testületbe való felvételhez. Akik idáig eljutottak, már megtalálták Istent, és megkezdik a fokozatos felkészülést az isteniség és az abszonit dolgok tárgyában. 30:4.32 Társulásokat hoznak létre az elsőrendű szupernáfok hét csoportjával. Paradicsomi végzőssé akkor válnak, amikor az istenimádat-vezetők által tartott tanfolyamot elvégezték.

- Paradicsomi létpolgárok: 19:7.1 háromezer rendjük van, a felemelkedő teremtményekre kidolgozott terv kivitelezésében közvetlenül nem vesznek részt. 26:2.2 Ők az isteni és tökéletes sajátakaratú teremtmények legfelsőbb fajtájú közössége.

- Paradicsom Szigete: 0:0.5 „a végtelenség földrajzi középpontja és az örökkévaló Isten lakóhelye”, 0:4.12 állandó helyzetű anyagi-gravitációs szabályozó központ.

- paradicsomi Háromság sataniai jelképe: lásd „három egyközepű kör”

- Paradicsomi Társak: 25:8.1 tagjai a szeráfok, a szekonáfok, a szupernáfok és az omniáfok közül kerülnek ki. A besorolásuk nem állandó, 25:8.2 e szolgálatra való kijelölésüket a helyi világegyetemi Anyaszellem, a felsőbb-világegyetemi Tükröző Szellemek és a paradicsomi Madzseszton végzi. 25:8.2 „A Paradicsomon elért állandó besorolás mellett a Paradicsomi Társként való átmeneti szolgálat a legnagyobb megtiszteltetés, melyben a segédkező szellemek valaha is részesülhetnek.” 25:8.3 Ők csak barátkozó társak. 25:8.8 Egy felemelkedőhöz sohasem rendelnek ki olyan társat, akinek a természete nem hasonlít a felemelkedő felsőbb-világegyetemi természetének fajtájához.

- paradicsomi Teremtő Fiak: 21:0.1 „az idő és tér helyi világegyetemeinek alkotói és urai”, „kettős eredetűek, bennük az Atya Isten és a Fiú Isten jelleme is megtestesül.” Azonban a természetük és a személyiségük egyedi. 21:1.4 Hétszázezernél többen vannak. 21:0.3 A Mihály-rend Fiaiként személyesülnek meg. 21:0.4 Az alászállásaik következtében minden teremtményi természetben is osztoznak, „a legfelsőbb szintűtől a legalsóbb szintűig.”

- parancsolatok (isteni ~ magasabb szellemi rendbe tartozó lények számára): 107:3.4 1. „Mindig tanúsítsanak megfelelő tiszteletet a rangidősök és az előljáróik tapasztalatai és képességei iránt.”

107:3.5 2. „Mindig vegyék figyelembe a rangban alattuk állók és a beosztottaik korlátait és tapasztalatlanságát.”

- 107:3.6 3. „Soha ne próbálkozzanak leszállni a Divinington területén.”

- Pál (tárzusi Pál): 92:5.13 a Krisztus utáni első század nagy tanítója. Vallási nézetei meghatározó szerepet játszottak a Krisztus nevét viselő hitfelfogás fejlődésében. 121:1.2 Pál „a vallásos műveltségben a héberek hébere volt, a zsidó Messiásról szóló evangéliumot hirdette görög nyelven, s közben ő maga római polgár volt.” 121:5.13 Jézus tanításait bizonyos mértékben a jobb misztériumvallásokhoz igazította, „hogy a várható megtértek nagyobb tömegei számára tegye azokat elfogadhatóbbá.” 89:9.3 Pál szerint Krisztus az utolsó emberi áldozat, akivel az isteni Ítélő teljes mértékben és mindörökre megelégedett. A vér által szerzett szövetség tanítása révén új keresztény tiszteletfajta kiépülését indította el, amivel szükségtelenül terhelte meg a kereszténységet. Azonban ezzel véget vetett az ember- és állatáldozáson keresztüli megváltás tantételeinek. 104:1.11 Pál „összetévesztette Jézust, a helyi világegyetem Teremtő Fiát az Istenség Második Személyével, a Paradicsom Örökkévaló Fiával.”

- páli kereszténység forrásai: a) 121:7.7 + 121:7.11 a zsidó erkölcsiség,

b) 121:7.7 a zsidó történelemszemlélet,

c) 121:7.9 az örökkévaló életről alkotott némely zsidó felfogások,

d) 121:7.7 az örökkévaló életre vonatkozó görög felfogás,

e) 121:7.7 az istentan és bölcselet jézusi eredetű tanításai,

f) 121:7.7 Platon és Philón istentani és bölcseleti tézisei,

g) 121:7.7 a krisztusi etika,

h) 121:7.7 a sztoikus etika,

i) 121:7.10 a rejtelemimádatok azon tanítása, amely egy isten által meghozott áldozat révén megváltást kínál,

j) 121:7.10 a „vezeklésről és üdvözülésről szóló Mitrász-tantételek.”

- pártatlanság: 10:6.3 „a könyörületességgel összhangban lévő igazságosság”. 101:10.7 Segíti a lélek felszabadulását, a Végtelen tervével és az Örökkévaló szándékával való azonosulást és megadja a világegyetemben való otthonérzést. 84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanságot. A szülés gyötrelmében egyedül a nőt részesíti.

- párzás (nász): 82:1.1 a férfi és a nő közötti természetes késztetésen alapul a faj szaporítása érdekében. 82:1.8 Mivel ösztönös késztetés, ezért csak közelítőleg nevezhető nemi vonzalomnak. 82:1.7 A párzási ösztön meghatározó hajtóerő, mely az egyéni kielégülés címén a faj jóléte és fenntartása érdekében való tevékenységre ösztönzi az egyént.

- perzsák: 104:0.3 hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- Példabeszédek könyve: 95:4.5 „A héber Példabeszédek könyvének tizenötödik, tizenhetedik, huszadik fejezete, és a huszonkettedik fejezetének tizenhetedik versétől a huszonnegyedik fejezet huszonkettedik verséig tartó részei csaknem szó szerint Amenemope Bölcsesség könyvéből valók.”

- péntek: 88:1.6 a korai emberek bűvtárgyi erővel bírónak, szerencsétlen napnak tartották.

- Péter: Kr.u. 67-ben halt meg.

- Philon (alexandriai ~): 92:6.18 + 95:4.3 Alexandriai görög bölcselő, 92:5.13 a Krisztus utáni első század nagy tanítója. Vallási nézete meghatározó szerepet játszott a Krisztus nevét viselő hitfelfogás fejlődésében. 121:6.3 Arra törekedett, hogy a görög bölcseletet és a héber istentant szilárd és következetes vallási hiedelem- és szokásrendszerré hangolja össze. 121:6.4 Mózes óta ő gyakorolta a nyugati világ etikai és vallási gondolkodására a legnagyobb hatást. 121:6.5 „Philón a kizárólag a vér kiontása révén elnyerhető megbocsátás tantételétől való megszabadulást tanította.” 95:4.3 + 95:4.5 Philon felfogását befolyásolták az egyiptomi Amenemope görögre lefordított tanításai, a Bölcsesség könyve is. Lásd még „Amenemope”

- pigmeusok: 91:0.5 afrikai népcsoport, 92:6.1 „mint közösségnek nincsenek vallási megnyilvánulásaik”. A XX. század első felében olyan volt a felfogásuk, mint az ősemberé a vallás kialakulásának kezdetén. 91:0.5 Az általuk gyakorolt oudah-hiedelmekre jellemző a vallás megjelenése előtti, személytelen erőt célzó imaforma használata.

- pihenési jelleggel bíró tevékenységek: 27:1.2 hétféle van belőlük. Az alvási, a játék általi, a felfedezés jellegű és istenimádati pihenés. Létezik továbbá az energiabeviteli rendes pihenés és az átkelési alvás. Az úgynevezett átalakulási alvás nem pihenési jelleggel bíró tevékenység.

- Pihenés-ösztönzők: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok. 27:1.1 Ők az utolsó oktatók, a feladatuk pedig az idő zarándokainak felkészítése az örökkévalóságba való belépésre.

- Pihenés Személyi Állománya: 26:10.7 a másodrendű szupernáfok azon utolsó rendje, melynek feladata az idő zarándokainak segítése a Havona világkörein. 26:11.3 „A pihenés szuperáfi állománya nem annyira a felkészítésben, hanem inkább a különböző csoportok közötti megértésen alapuló társulások elősegítésében érintett.” 26:11.7 Ezen állományba tartozó kísérő társunk velünk együtt készül a végső idő-alvásra.

- Pindarosz: 98:2.5 a Krisztus előtti 5. és 6. század azon görög költői közé tartozott, akik megpróbálkoztak a görög vallás megújításával. Bár sikerült magasabb szintre emelniük a vallás eszményképeit, de ez inkább volt művészi teljesítmény, mint vallásos rajongás. E görögök, „A legmagasabb rendű értékek támogatására és megőrzésére alkalmas módszert nem tudtak kialakítani.”

- Platón: 92:5.12 görög bölcselő, a Krisztus előtti hatodik század igazsághirdetője. Bár nem tekinthető vallási tanítónak, a működésének voltak vallási következményei. A tanításai elsősorban az eszményelvűségre vonatkoztak. 130:4.1 Jézus is elfogadta azt a tanítását, hogy „a világ anyagi dolgai a láthatatlan, de annál lényegesebb szellemi valóságok egyfajta tükröződései”. 98:2.6 Platón az erényt tudásnak mondta, a jóságot pedig a lélek egészségének. Tanította, hogy jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint vétkesnek lenni annak elkövetésében. Vallotta, „hogy helytelen dolog rosszal fizetni a rosszért, és hogy az istenek bölcsek és jók.” Fő erényei a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság voltak.

- poklok: 89:2.4 a tabut megsértők számára találták ki. A jövőbeli büntetés fogalma azért jelent meg, mert akik azt gondolták, hogy a jólét együtt jár a becsületességgel, aggódni kezdtek a rossz emberek látható jóléte miatt. A jövőbeli büntetés elképzelt helyszíneinek száma egy és öt között változott.

- polgári haladás alapvető elemei: 71:3.1 a szabadság, a biztonság, az oktatás és a társadalmi összhangteremtés.

- polgárosodás: 76:6.4 „Az emberek hozzák létre a polgárosodott társadalmat; nem a polgárosodás teremti meg az embereket.” 68:1.3 + 68:0.2 Tehát a polgárosodás az emberi faj fejlődésének eredménye. Olyan társadalmi örökség, melyre minden nemzedék gyermekeit meg kell tanítani. 78:2.4 A polgárosodás „kibontakozásának határt szabnak a rendelkezésre álló természeti erőforrások, a polgárosodott társadalomban kitermelődő kivételes tehetségek és a találékonyság érvényesüléséhez elégséges mértékű szabadidő.” 81:6.20 A polgárosodás „kibontakozása közvetlen összefüggésbe hozható az eszközök a gépek és az elosztási csatornák fejlődésével és birtoklásával.” 81:2.3 A polgárosodást négy fontos lépés alapozta meg. A) „81:2.4 1. A tűz uralása.” B) „81:2.5 2. Az állatok háziasítása.” C) „81:2.6 3. A hadifoglyok rabszolgasorba vetése.” D) „81:2.7 4. A magántulajdon.” 81:6.16 „A polgárosodás terjedésének meg kell várnia a nyelv kialakulását.” A fejlődő gondolkodás kifejezését segítő nyelvfejlesztés szintén fontos a polgárosodás fejlődéséhez. 78:2.3 Az ádámfiak polgárosodott társadalmi rendje nem kifejlődött, hanem mesterséges szerkezet volt, így a leépülése elkerülhetetlenül végbement. 68:1.2 A polgárosodás túlélést segítő társulásként indult, 68:1.3 mely megnövekedett biztonságot eredményezett. Kezdetben kényszerből fakadó kelletlen együttműködés volt. 68.0.3 Az emberek közötti együttműködési rend kialakítását időszámításunk kezdete előtt 500 ezer évvel kezdték meg a dalamatiai tanítók és folyamatosan erre törekedtek 300 ezer éven keresztül. A csoportos tevékenységek eszméjét – mint korai társadalmi tanításokat – leginkább a kék emberfajta hasznosította, „míg a vörös ember egy bizonyos mértékig, a fekete ember pedig a legkevésbé.” Utóbb „a sárga fajta és a fehér fajta mutatta a legkomolyabb társadalmi fejlődést az Urantián.” 71:2.7 A polgárosodás felgyorsítható a társadalmi közgondolkodás felvilágosítás általi javításával. 71:4.1 A polgárosodásnak csak azok az intézményei maradnak meg, amelyek fejlődésképesek. A gazdasági rendnek, a társadalomnak és a kormányzásnak fejlődnie kell. 71:4.2 E fejlődés programja magába foglalja a következőket.

„71:4.3 1. Az egyéni szabadságok megőrzése.

71:4.4 2. Az otthon védelme.

71:4.5 3. A gazdasági biztonság előmozdítása.

71:4.6 4. A betegségek megelőzése.

71:4.7 5. Kötelező oktatás.

71:4.8 6. Kötelező munka.

71:4.9 7. A szabadidő hasznos eltöltése.

71:4.10 8. Az elesettekről való gondoskodás.

71:4.11 9. Fajfejlesztés.

71:4.12 10. A tudomány és a művészet támogatása.

71:4.13 11. A bölcselet – a bölcsesség – támogatása.

71:4.14 12. A mindenségrendi látásmód – a szellemi beállítottság – kiterjesztése.” 71:4.15 Mindez az emberek közötti testvériséget és az Isten-tudat személyes állapotának társadalmi szintű megjelenését eredményezi, mely a mennyei Atya akarata megcselekedésének törekvésében nyilvánul meg. 70:3.5 „A nyereségre való törekvés óriási polgárosodáshozó erő, amikor azt a szolgálat iránti vágy nemesíti meg.” 81:6.25 A XX. századi polgárosodás legnagyobb előmozdítói az utazás világméretűvé válása és a tájékoztatás módszereinek páratlan fejlődése voltak. 81:6.29 A polgárosodás a XXI. században a szakértővé váló munkavállalók tevékenységeinek hatékony összehangolásától függ. 84:5.13 Azonban a polgárosodás sem képes megszüntetni a nemek viselkedése közötti űrt.

- polgárosodás folyamata: 68:5.2 négy nagy lépésben történt.

68:5.3 1. A gyűjtögető szakasz. A műveltség kezdetleges, vándorló szakasza. Az első munkaszervezési forma az élelemgyűjtő út volt.

68:5.4 2. A vadászó szakasz. 68:5.4 A fegyverül használható eszközök feltalálása képessé tette az embert a vadásszá válásra és így komoly mértékű élelemszerzésre szánt ideje szabadult fel.

68:5.6 3. A pásztorkodó szakasz. Az állatok háziasítása lehetővé tette, 68:5.7 hogy az ember megtanuljon megélni a gyarapodó nyájaiból, ami több szabadidőt biztosított számára a művelődésre és a haladásra.

68:5.9 4. A mezőgazdasági szakasz. A polgárosultság legfelsőbb rendű válfaja, amit a növények háziasítása tett lehetővé. A kertművelés nemesítő hatással van minden emberfajtára. Ádám és Éva egyértelműen kertész volt és nem pásztor.

68:5.11 „Az állatokkal való együttlét küzdelemre és az erő alkalmazására sarkall; a növényekkel való törődés türelmet, nyugalmat és békét nevel ki. A mezőgazdaság és az iparosodás a béke tevékenységei közé tartozik.” 68:5.13 A „legmagasabb szintű társadalmi fejlődésnek is mindig egészséges mezőgazdasági alapon kell nyugodnia.” 68.6.3. A népesség nő a földművelési ismeretek fejlődésével, azonban csökken az életszínvonal emelkedésével.

- polgárosodást fenntartó tényezők: A) 81:6.3 1. Természeti körülmények. Az éghajlat és a fizikai körülmények befolyásolják a műveltség fejlődését. 81:6.4 Például a területek kiszáradása új és fejlettebb módszerek kitalálására és alkalmazására ösztönöz. B) 81:6.6 2. A tőke javak. A „polgárosodott társadalom csakis az anyagi jólét olyan körülményei közepette alakítható ki, melyek a szabadidőnek és a tetterőnek egyaránt kedveznek.” C) 81:6.8 3. Tudományos ismeretek. 81:6.9 A találmányok mindig megelőzik és gyorsítják a műveltség fejlődését. D) 81:6.11 4. Emberi erőforrások. 81:6.11 A lakosság elegendően nagy létszáma 81:6.12 emeli a műveltség színvonalát, 81:6.13 amely a nép szükséges értelmi szintjével és bölcsességével együtt elengedhetetlen a polgárosodott viszonyok elterjedéséhez. E) 81:6.14 5. Az anyagi erőforrások hatékonysága. Attól a bölcsességtől függ, amely kiaknázza a természeti erőforrásokban, a tudományos ismeretekben, a tőke javakban és az emberben levő lehetőségeket. F) 81:6.16 6. A nyelv hatékonysága. A nyelv fejlődése biztosítja, hogy a fejlődő gondolkodás kifejezhetővé váljon. 81:6.18 A nyelv akkor a leghatékonyabb, ha a közös nyelv kialakulásával a nyelvi különbségek eltűnnek. „Az egyetemes nyelv elősegíti a békét, biztosítja a műveltséget és emeli a boldogság szintjét.” G) 81:6.20 7. A gépi eszközök hatékonysága. 81:6.22 „A bölcsesség vezérelte tudomány az ember legnagyobb társadalmi felszabadítójává válhat.” H) 81:6.23 8. A fáklyavivők jelleme. „A műveltségi fáklya következő nemzedéknek való átadásában mindig is az otthon lesz az alapintézmény.” I) 81:6.26 9. A faji eszmények. 81:6.27 Az „emberi műveltséget az egyik szintről a másikra ténylegesen kiemelő és továbbvivő energia a szellemi eszményelvűség.” J) 81:6.29 10. A szakértők szervezése. A polgárosodás a XXI. században a szakértővé váló munkavállalók tevékenységének hatékony összehangolásától függ. K) 81:6.31 11. Eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét. 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani. L) 81:6.34 12. Az együttműködésre való hajlam. 81:6.36 A világméretű polgárosodott társadalom fennmaradása attól függ, hogy az emberek megtanulnak-e összehangoltan, békében és testvériességben élni. M) 81:6.37 13. Hatékony és bölcs vezetés. 81:6.38 A magas szintű polgárosodott társadalom az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenség rendjére való rálátás közötti bölcs kapcsolatból születik. N) 81:6.39 14. Társadalmi változások. „A faj eszményképei jelentik a fő támogatást és megnyugvást azokban a nehéz időkben, amikor a polgárosodott társadalom az egyik szintről a másikra való átmenetnél tart.” NY) 81:6.41 15. Az átmeneti összeomlás megakadályozása. 81:6.42 „A vezetés életbevágó fontosságú a fejlődés során. A bölcsesség, a szellemi meglátás és az előrelátás nélkülözhetetlen a nemzetek megmaradásához.”

- polgárosodott társadalom: 68:1.4 nem pusztán az egyedek egyszerű társulása, hanem az értelmesen együttműködők szerveződésének eredménye. 68:2.1 Lehetőséget biztosít az elszigeteltségből való kitörésre. 68:2.5 Összetett, kölcsönös függőségek rendszerévé alakul. 81:2.14 Nem hozható létre és nem fejlődhet, amíg az ember nem rendelkezik szabadidővel, „a dolgok megtétele jobb módjainak kigondolásához, megtervezéséhez és elképzeléséhez.” 81:6.6 Ezért csak olyan anyagi körülmények között alakítható ki, melyek kedveznek a szabadidőnek és tetterőnek. 81:6.14 „A korai polgárosodott társadalmat meghatározó tényező a bölcs társadalomvezetők által mutatott erő volt”. 68:2.4 A korai társulások két nagy ösztönzője és befolyásoló tényezője az étvágy és a nemi vágy ösztönös késztetései voltak. Összeterelő és együtt tartó érzelem még a hiúság és a félelem. Kezdetben különösen a kísértetektől való félelem. 68:3.4 Azonban ezek, a békét támogató isteni kinyilatkoztatások hatása nélkül nem lennének képesek ellensúlyozni az emberek közötti társulásokban meglévő gyanakvást és viszolygást. S éppen a társadalom összehozó és együtt tartó tényezői azok, amelyek a kinyilatkoztatások hatásának hiányában háborúba viszik az emberiséget. 68:2.8 A társadalom csaknem minden maradandó értéke a családban gyökerezik. 79:8.9 A polgárosodott társadalom közvetlenül függ a család hatékony működésétől. 84:8.6 A polgárosodott társadalom túlélésének esélyét az otthon biztosítja. 68:2.11 Amíg az önfenntartás építi a társadalmat; a féktelen maga kedvére való létezés biztosan elpusztítja azt. 68:4.7 A polgárosodott társadalom túlélése főként az erkölcsök fokozatos fejlődésétől függ. 81:6.26 Valamely emberfajta vagy nemzet erkölcsi és szellemi lendülete nagymértékben meghatározza az adott polgárosodott társadalom műveltségének haladási sebességét. 81:6.30 A teret kapó változatos emberi képességek és a foglalkoztatottság egyre sokrétűbbé válása gyöngíti és bomlasztja a polgárosodott társadalmat. Ezért ki kell fejleszteni az összhangteremtés és az együttműködés hatékony eszközeit. 81:6.32 A munkanélküliség zülleszti és csüggeszti a társadalomban élő embert. Ezért a különleges képzettséggel rendelkező polgárnak tudnia kell hétköznapi munkát vagy szakmát is ellátnia arra az átmeneti időre, amíg a magas képzettséget igénylő munkájában nem tud elhelyezkedni. 81:6.33 A magasan képzett és rendkívüli mértékben szakosodott emberi lényeket legjobban az értelmes együttműködés valamely módszerével lehet irányítani a közösségi társadalomban. 81:6.35 A nemzeti alapokra épülő polgárosodott társadalomnak értelmes hazafiságra és összetartó műveltségre van szüksége, melyeket nevelési módszerek és vallási eszményképek által tud biztosítani. 81:6.37 Amíg az ember szellemi és erkölcsi szempontból nem jut magasabb szintre, „addig a polgárosodott társadalom mindig is függeni fog a bölcs és tetterős vezetőktől.” 81:6.39 A polgárosodott társadalom viszonyai fejlődésének lépést kell tartania az adott korszak tudományos fejlődési ütemével. Azonban a fejlődés késik, ha a társadalom vezetői késlekednek megtenni az elengedhetetlen társadalomszervezési változtatásokat. 81:6.41 Minden társadalmat fenyeget az a veszély, amely az újnak és jobbnak szánt, de még ki nem próbált eljárásokra való átállással jár. Egy ilyen átállás – 81:6.42 a vezetés hiányosságai következtében – 81:6.41 az adott társadalom összeomlását is eredményezheti. 71:5.3 A polgárosodott társadalom fejlett formájára jellemző az emberek közötti értelmes együttműködés, a megértő testvériesség és a szellemi testvériség.

- polgárosodott társadalom (magas szintű ~): 99:3.4 az eszményi állampolgárok és az eszményi, helyénvaló társadalmi rendszerek létén alapul. Az ilyen rendben az állampolgárok képesek felügyelni a társadalom gazdasági és politikai intézményeit.

- polgárosodott társadalom (világméretű ~): 81:6.36 A világméretű polgárosodott társadalom fennmaradása attól függ, hogy az emberek megtanulnak-e összehangoltan, békében és testvériességben élni. 81:6.38 A magas szintű polgárosodott társadalom az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenség rendjére való rálátás közötti bölcs kapcsolatból születik.

- polgárosodott társadalom öngyilkossága: 79:2.7 megvalósul, ha a többfajú és többnyelvű közösség alsóbbrendű csoportjainak korlátozás nélküli sokasodása együtt jár a felsőbbrendűek folyamatosan csökkenő szaporodásával.

- polgárosodott társadalom valódi természete: 102:8.2 a vallásának tisztasága és nemessége révén ítélhető meg, mondható róla vélemény.

- polgárosultság (európai ~): 80:1.8 a kedvező vándorlási útvonalak következtében a mezopotámiai műveltség korai népvándorlási hullámai leginkább Európa felé irányultak, és olyan körülményeket teremtettek, amelyek kialakították az európai polgárosultság előzményeit.

- polgárosultság (urantiai ~): 77:9.8 az urantiai halandók és az urantiai közteslények közös eredménye. Bár e két közösség műveltségi szintje csak a fény és élet korszakaiba való belépést követően fog kiegyenlítődni.

- polgárosultság célja: 16:6.10-6.11 a tudományos tényszerűségből, az erkölcsi bölcseletből és a tiszta vallásos tapasztalásból eredő dolgok, jelentéstartalmak és értékek kifejezése.

- politikatudomány: 99:7.2 feladatai közé tartozik a gazdasági rend és az ipar átszervezése. Ennek során alkalmaznia kell a társadalomtudományoktól átvett módszereket és igénybe kell vennie a vallásos élet adta rálátást és hajtóerőket.

- politikai bölcsesség: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. 52:6.6 Célja, a háborúk leváltása a polgárosult megítélés nemzetközi eljárásaival. Eszköze az érzelmi érettségen alapuló önuralom, amely nem csak egy önző politikai érdek, hanem az emberiség jóléte érdekében is képes munkálkodni. Az önző politikai gondolkodás azokat az állandó értékeket pusztítja, amelyek a bolygó lakosságának túlélését biztosítják.

- Porshunta: 64:6.12 a narancsszín emberek legnagyobb szellemi és politikai vezetője volt kb. háromszázezer évvel ezelőtt. 46:4.7 Az azóta kihalt narancsszín emberfajtát „a Nagy Tanító” imádatára vezette. Ebben az időben ezen emberfajta központi települése Armageddonban (Megiddó hegye) volt. 46:4.7 Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja.

- Prédikátor könyve: 97:8.2 „nyílt borúlátása a Gondviselésben való túlzottan derűlátó hitre adott világi bölcsességű válasz”. 97:8.2 A zsidók komolyan küszködtek azon Egyiptomból eredő felfogásukkal, ami az igazságosságért járó isteni jutalom és a bűnért járó büntetés köré szerveződött.

- próbaidő-meghosszabbítás: 112:5.6 A halandó részére biztosított próbaidő önmaga kipróbálására, ha a szülőbolygóján önhibáján kívül nem tudja elérni a személyiség gyarapodás mindenségrendi köreit, de a szándékai és a vágyai továbbélési értékkel bírnak. Lásd még „átmeneti besorolású lény”

- próféta: 101:5.9 eszményképeket emel fel.

 

„Q”