Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (R-R)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„R”

- rabszolgaság: 81:2.13 „emelte az úr életszínvonalát és több szabadidőt biztosított neki a társadalmi művelődésre.” 69:8.2 Nagy előrelépésnek tekinthető ahhoz képest, hogy kezdetben a foglyokat megkínozták, feláldozták vagy megették. 69:8.7 Mivel e rendszer erős szabályozást igényelt, ezért arra kényszerítette a rabszolgatartókat, hogy társadalmi szintű szabályozórendszert alakítsanak ki. Innen erednek a kormányzás kezdetei. 69:8.4 A vadászó és a pásztorkodó népek körében nem volt elterjedt. A háborúban a pásztorok csak a nőket és a gyermekeket tették rabszolgává, a férfiakat megölték. 69:5.8 Az adósrabszolgaság is korán megjelent. Az ősi idők vagyon- és pénzkölcsönzési díja egy évre száz százalék volt. Aki nem tudott fizetni, a kölcsönt adó adósrabszolgájává vált. 69:5.10 A nemi életre tartott rabszolgák cseréje fajgyalázásnak tekintendő, mert „akadályozta a családi élet fejlődését és rontotta a felsőbbrendű népek élőlénytani alkalmasságát. 69:8.1 „Az első rabszolga a nő volt, a családi rabszolga.” 69:8.8 Bár a „rabszolgaság műveltségi és társadalmi eredményeket felmutató szerveződést teremt, viszont az összes pusztító társadalmi betegség legsúlyosabbikaként rövidesen álnokul, belülről támadja meg a társadalmat.” 69:8.9 „Az újkori gépi találmányok feleslegessé tették a rabszolgákat.” E társadalmi intézmény azért szűnik meg, mert nem kifizetődő. 69:8.10 A mai társadalmakban még jelen van az adósrabszolgaság egy formája.

- ragadozó állatok legyőzésében tanácsokat adók: 66:5.1 A kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja. 66:5.7 A vezetőjük Dán volt. 66:5.8 Oktatták a védett emberi szálláshelyek és az állatcsapdák készítésének módját. 67:4.1 Az egész tanács, a vezetőjével együtt a Bolygóherceg támogatójává vált a lázadásban.

- Ragyogó Estcsillagok: 37:1.1 A helyi világegyetemi segítők közé tartoznak. 37:2.1 A melkizedekek tervei alapján a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem hozta létre őket. Ők Gábriel összekötő tisztviselői, akik a Nebadon minden csillagvilági és csillagrendszeri központján működnek. 37:2.2 Továbbá Gábrielt képviselik az egy időben folyó különböző tanácskozásokon. 37:2.3 De el is kísérik őt a bolygói útjaira, vagy személyesen képviselik a bolygói küldetéseken. E szerepükben úgy is nevezik őket, mint „az Úr angyala”. Ritkán utaznak az Orvonton felsőbb-világegyetem határain túlra. 113:6.2 Ők működnek a világegyetemi felemelkedésre jelölt halandók szeráfi seregének parancsnokaként is. 37:2.4 Kettős rendűek, mivel vannak közöttük teremtett rangúak és szolgálat által rangra emeltek is. E felsőbb angyali testület a Nebadonban 13641 tagot számlál. Közülük teremtett rangú 4832, míg a szolgálat által rangra emeltek száma 8809. A rangra emeltek szeráfként kezdték vagy „a teremtményi lét ki nem nyilatkoztatott szintjeiről emelkedtek fel.” 37:2.6 E kettős rend vezetője Gavalia, a rend nebadoni elsőszülöttje. 37:2.7 Mindig párban dolgoznak, melyben egyikük egy teremtett rangú, a másikuk pedig szolgálat által felemelkedő. 37:2.8 Fő feladatuk közé tartozik az Avonal Fiak kísérése a bolygói alászállásokon. 37:2.9 De szolgálnak összekötőként is a teremtésrész halandói és a Háromsági Tanító Fiak láthatatlan testülete között. 37:2.11 Továbbá szoros és elmélyült kapcsolatot ápolnak a Gravitációs Hírvivőkkel. 55:0.1 Segítik a Háromsági Tanító Fiak igazság kinyilatkoztatásait a fény és élet bolygókorszakának eljövetele érdekében. 114:2.2 Egyikük végig kísérte Jézust a halandói megtestesülése során. Jelenleg ez a lény teljesít összekötő tevékenységet Jézus és a bolygónk 24 tanácsosa között.

- Ragyogó Estcsillagok világai: 37:2.10 A hét szalvingtoni világból álló hatodik csoport és azok negyvenkét segédszférája tartozik az igazgatásuk alá. A hét elsődleges világot a teremtett rendjeik, míg a segédszférákat a felemelkedő társcsoport igazgatja.

a) 37:2.11 Az első három világ segédszférái azon Háromsági Tanító Fiak és Estcsillagok tanhelyei, akik a helyi világegyetem szellemszemélyiségeit szolgálják.

b) A következő három csoport segédszférái a felemelkedő halandók felkészítését segítik.

c) A hetedik világuk segédszféráit a Háromsági Tanító Fiak, az Estcsillagok és a véglegességet elért lények hármas tanácsülései számára tartják fenn.

d) A hetedik elsődleges világ az előbbi hármas csoport jövőbeli kapcsolatához köthető és a Legfelsőbb Isten személyiségének teljes megnyilvánulásával válik ismertté.

- Rantowok: 113:2.2 Hajdan élt, vörös emberfajtából származó bölcs, aki először kapott személyes őrangyalt az Urantián.

- Ratta: 80:7.5 Az ősei mind Kaligasztia herceg tisztavérű nodfi törzskarának két tagjától származtak. 77:5.5 Ádámszon második felesége. 77:5.6 Ádám e fiától hatvanhét gyermeke született, akik által a világ vezetőinek nagy leszármazási ága indult el. Minden negyedik gyermekük különleges rendű lett. „Gyakran láthatatlanok voltak.” E gyermekek ellentétes neműit pároztatva száz év alatt létre jött a közteslények második urantiai rendje.

- rálátás: 112:2.6 A mindenségrendi működésben megelőzi az előrelátást.

- Rebeka: 127:5.1 „Ezrának, a gazdag názáreti kereskedőnek és boltosnak a legidősebb leánya”, 127:5.6 aki egész élete során reménytelen szerelmet táplált magában Jézus iránt.

- rejtelemimádat(ok): 130:3.5 Sokfélék és különféle istenségképpel rendelkeztek, melyek a náluk régebbi vallásokból származtathatók. 98:4.1 Egyiptom és a Levante területéről származnak látványos, érzelmi színezetű megnyilvánulásokkal, melyek hatással voltak a görög-római világban élő népek többségére. 98:3.9 Rejtelmes szertartások jellemezték, „melyek nem csak a személyes üdvözülés reményét ígérték, hanem kielégítették a kikapcsolódás, az izgalom és a szórakozás iránti” igényt is. 98:4.2 A három legnépszerűbb rejtelemimádat 98:4.3 1. Cibele és fia, Attisz fríg tisztelete, 98:4.4 2. Ozirisz és anyja, Ízisz egyiptomi tisztelete, valamint 98:4.5 3. Mithrász, mint a bűnös emberiség megmentője és megváltója imádásának perzsa tisztelete. 98:4.6 A fríg és az egyiptomi rejtelemvallások követői a) hittek az isteni fiú halálában és önerőből történt feltámadásában, b) részt vettek a rejtelmekbe való bevezetésben, c) valamint az isten halálának és feltámadásának évenkénti megünneplésében. d) Hitték, hogy aki ezeket elfogadja, illetve megteszi, részesülhet az isteni természetből és halhatatlanságból. 98:4.8 A rejtelemimádatok követői vallották, hogy a szertartásrendbe épített tobzódás olyan „elragadtatáshoz” vezet, ami az isteniség felismerését eredményezi.

- rejtelemimádat (Mithrász-tisztelet): 98:5.1 a legjelentősebb rejtelemimádat, mely a légiós katonák által terjedt el a római birodalomban. 98:5.5 Kezdetben csak a férfiak vallása volt. Hét különböző rendjébe a híveket fokozatosan avatták be. 98:5.2 A Mithrász tisztelet Perzsiában jelent meg, és később a zoroaszteri tanítás által továbbfejlődve fejtett ki hatást a kereszténységre. 98:5.3 „Mithrászt úgy tekintették, mint a napistennek a sötétség istenével vívott küzdelmét túlélő bajnokát.” Mithrász, aki a szent bika leölése által halhatatlanná lett, az istenek közé emelkedve az emberi fajért való közbenjáróvá vált. Ezen imádat napistenét Szol Inviktusznak nevezték. 98:5.4 A Mithrász-tisztelet követői naponta háromszor imádkoztak. Az éves ünnepük december huszonötödikén volt. A hívek úgy tartották, hogyha részesülnek a szentségből, az biztosítja számukra az örökkévaló életet, és az ítélet napjáig Mithrásszal lehetnek. Az ítéletnapon a hűségesek belépnek a Paradicsom kapuján, a megkereszteletlen élők és holtak pedig megsemmisülnek Mithrász földre való visszatérésével. Tanították, „hogy a világ végén Mithrász az összes holtat összehívja a sírokból az utolsó ítélet megismerésére.” Ezt követően a gonoszokat tűz emészti el, a jók pedig Mithrásszal uralkodnak örökké. Lásd még „rejtelemimádat(ok)”

- rejtelmességi állapot: 100:5.8 túlzott keresése a személyiség tartós elszigeteltségével jár együtt, ami nem kívánatos. 100:5.9 A rejtelmességi állapot keresése tétlennek tekinthető, összpontosító figyelem, amely 100:5.8 az elmébe vetített tudatosság révületszerű állapota. Az ilyen állapot eredményének vallási tapasztalatként való elfogadása nem javasolt, mivel 100:5.9 ennek eredete a tudatalatti, nem pedig a tudatfeletti, ami a szellemi kapcsolatfelvétel körzete. A rejtelmességi állapot erőltetése rendellenes elmebéli megnyilvánulást eredményezhet. 100:5.10 Az ilyen állapot létrejöttének kedvez a fáradtság, a böjtölés, a megbomlott lelki egyensúly, az elmélyült műélvezet, az erőteljes nemi ingerek, a félelem, a szorongás, a düh és a vad tánc. A rejtelmességi állapot keresésének ellentéte a szellemi elmélkedés. Lásd még „szellemi elmélkedés”

- remény: 3:5.8 A nemes bizalom.

- Remóna: 76:2.9 Nodfi származású nő. Káin távoli unokatestvére és felesége. Az első fiúgyermekük Hánókh volt.

- rendszer: 112:1.17 Kapcsolat három vagy több dolog között, mely sokkal több mint egy kiterjedt vagy összetett kapcsolat.

- rendszer (jellemzők): 112:1.19 A rendszer részei nem összeadódnak, hanem összerendeződnek.

- 112:1.19 „Egy jó rendszerben minden tényező mindenségrendi helyzetű.”

- 112:1.19 Egy jó rendszerben nem merül fel hiány, mindenki és minden a helyén van, jó az elrendezés.

- 112:2.2 „a fizikai rendszerek alárendeltek.”

- 112:2.3 „az értelmi rendszerek mellérendeltek.”

- rendszer (mindenségrendi ~): 112:1.17 Ezekben „az egyes tagok nem állnak közvetlen kapcsolatban egymással, eltekintve az egészhez való viszonyuktól és az egész egyediségén keresztül megnyilvánuló kapcsolattól.”

- Rendszer Összehangolók: 48:2.5 A morontia erőtér-felügyelők második csoportja. 48:2.15 Mivel az egyes morontia világok energiarendszere egyedi, ezért ők hangolják össze az adott szféra egyedi erőtér-rendszerét működő egységgé. 48:2.17 Ők veszik át a szállító szeráfoktól a lakóvilági felemelkedőket a magasabb morontia világon, hogy elvégezhessék a szükséges teremtményformai változtatásokat, melyekhez kezdetben hét szabványnapnyi idő szükséges.

- részegség: 88:1.9 kezdetben „a szellemi megszállottság egyik formájának tekintették.”

- Rionin: 94:12.2 a munkásságával hozzájárult a Japán Amida Buddha vallás kialakításához. Lásd „buddhizmus (Amida Buddha vallás)”

- rokonaink a teremtményi létezési rendben: 48:3.4 legközelebbi rokonaink a köztes teremtmények. Őket követik a morontia kerubok, majd a Morontia Társak.

- rokonszellemek: 7:1.6 hasonló ízlésű és ugyanarra vágyó szellemi gondolkodású személyek, akik között szellemi természetű vonzás van.

- rossz (meghatározás): 130:4.11 „a világegyetem tökéletlen értelmezésének mértéke”.

- rossz (jellemzők): 54:4.7 Még a lehetőség szerinti és a megnyilvánult formája is együtt munkálkodik minden olyan lény javára, aki ismeri az Istent és szereti megcselekedni az ő akaratát.

- 54:0.2 A rosszat nem az Istenek teremtik.

- 67:1.4 Világegyetemi bölcseleti szempontból ez „a világegyetemi valóságok részleges felismerése, illetőleg az azokhoz való helytelen igazodás.”

- 111:4.12 Egyfajta polgárháború a személyiségen belül.

- 67:7.6 Alkalmas az értelmi fejlődés, az erkölcsi gyarapodás, a társadalmi haladás és a tömegek szellemi teljesítményének fékezésére.

- 67:1.5 A bölcsesség hiányára utal.

- 111:6.3 A véges helytelen felhasználása, kifordítása és eltorzítása hozza létre.

- 111:4.11 Romboló erővel bír, ami zsarnoksággal, háborúval és pusztítással járhat együtt. Ezért nem más, „mint a szétesés és az azt követő megsemmisülés felé vivő részleges alkotókészség.”

- 111:4.11 Szabad akaratú alkotókészségen alapul.

- 54:4.3 Választásának lehetősége a szabad akarat tényét tükrözi.

- 67:7.5 Valakinek a rossz cselekedete csak késleltetni képes más személyek szellemi előrehaladását, de megakadályozni nem tudja.

- 130:1.5 „azok éretlen választása és meggondolatlan botlása, akik ellenállnak a jóságnak, elutasítják a szépséget és hűtlenek az igazsághoz.”

- 130:1.5 „az éretlenség helytelen alkalmazkodása vagy a tudatlanság bomlasztó és torzító hatása.”

- 130:1.5 „a fény esztelen elutasítását elkerülhetetlenül követő sötétség.”

- 130:1.5 „az, ami sötét és hamis, és amelyet a tudatos befogadás és a szándékos támogatás bűnné formál.”

- 130:4.11 A jelenléte bizonyságul szolgál „az elme tévedéseire és a fejlődő sajátlényeg éretlenségére.” Lásd még „hiba (rossz)”

- Róma: 130:8.6 Kr.u. 22-ben az akkori világ legnagyobb városa volt.

- rómaiak: 89:7.3 a gyarmatosítási módszerük részeként úgy jártak el, hogy az áldozati jellegűnek minősített elsőszülött fiaikat nem ölték meg, hanem miután felnőttek, száműzték azokat.

- rómaiak vallása: 98:3.5 alakias és szenvedélymentes álvallásos hazafiság. 98:3.1 Kezdetben a latinok a családi isteneiket imádták. Majd Mars hadisten törzsi tisztelete terjedt el. A latinok későbbi vallása inkább tekinthető politikai szokásnak. 98:3.2 A formálódó római vallásra az etruszk papság volt nagy hatással. A sálemi hitterjesztők befolyása nem kimutatható. A kialakult római államvallás „nem volt olyan hétköznapi és haszonelvű, mint a görögöké, és nem is volt olyan szigorú és zsarnoki, mint a hébereké; a legnagyobb részt puszta formák, eskük és tabuk megtartásából állt.” 98:3.4 A római ifjak vallási beavatása azt jelentette, hogy magukat ünnepélyesen az állami szolgálatnak szentelték. Az állampolgársági eskük pedig vallási szertartások voltak. 98:3.3 A görög hatás érvényesülését a római vallásban az is mutatja, hogy az olümposzi istenek többségét átvették. A családi tűzhely tüze imádásának görög hatására jelent meg az otthon római istennője, Veszta. Zeuszból Jupiter vált, Afroditéből pedig Vénusz. 104:0.3 A rómaiaknak hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak. 98:3.6 Augusztusz kísérletet tett a meghódított tartományok Rómát elárasztó tiszteletfajtáinak visszaszorítására a régebbi politikai vallás újjáélesztése által. 98:3.7 Augusztusznak tudomására jutott a sálemi tanítók azon próbálkozása, hogy elterjesszék az egyetlen Isten tantételét. Ezen ismeret ihlette azon döntését, hogy a helyreállított államvallásban császárként magát nevezte ki a legfelsőbb istennek. 98:3.8 Fennállása alatt a császárimádat tiszteletfajtája negyven, önmagát felmagasztaló emberi istenséget tudhatott a sorában. 130:3.5 Mivel a rómaiak vallásában nem található valóságos Isten, ezért alig volt több mint a császár imádása.

- római társadalom belső elfajzása: 71:1.22 az a hirtelen és általánosan elterjesztett intézmény, „hogy a fiúk huszonegy éves korukra függetlenné válhattak, valamint az, hogy a lányokat feltétel nélkül elengedték otthonról, és akik így szabadon, a maguk választása szerint házasodhattak meg vagy költözhettek vidékre és ott elzüllöttek.”

- római társadalom bukásának tényezői: 71:1.22 „a belső elfajzással együtt járó túl gyors terjeszkedés”.

- rózsafüzér: 88:1.2 egykor szentnek tartott kövek gyűjteménye, varázserejűnek hitt szerencsetárgyak együttese volt. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.