Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (S-Sz)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„S”

- Sadib: 45:3.1 A helyi csillagrendszer hét tagú igazgató testületének tagja. 45:3.4 Ő a csillagrendszer fejedelem második segéde, a 271.402. a harmadrendű lanonandekek között.

- sajátakarat (bolygó evolúciós teremtményeiben): 62:7.6 Képesség az istenimádatra és a felemelkedés melletti döntésre.

- sajátakarat (emberi ~): 65:0.6 Az a képesség, amely által az ember megismerheti és az imádata tárgyául választhatja az Istent. 66:0.1 Az a képessége, amely által az örök továbbélés útját választja.

- sajátlényeg: Lásd még „önnön való”

- sajátlényeg (halandói ~): 94:3.7 Az ember lelke, melynek 103:5.4 „éppúgy vannak jogai, mint az egyén szomszédainak.”

- sajátlényeg (meghatározás): 110:2.4 Személyiséggel rendelkező személyes sajátlényeg.

- 112:5.1 „A személyes lényeg”.

- 112:1.18 Az ember egyedi lényege.

- 112:1.18 „Az emberi élő szervezetben a részek összegződése alkotja”. Ennek a folyamatnak nincs köze a személyiséghez. Lásd még „személyiség (meghatározás)”

- sajátlényeg (jellemzők): 110:2.4 Az élethordozók eredeti tervéből fejlődött ki.

- 110:2.4 Az emberi elmekörökre gyakorol hatást, illetve abban összpontosul.

- 111:6.2 Amint „büszkévé és önhitté válik, megjelenhet a bűn.”

- 112:1.15 Az elme közvetítésével hoz létre tartalmas kapcsolatot a környezettel.

- 112:2.7 Egyes alkotórészei, mint a gondolkodás, érzés és vágyakozás, különbözőképpen is működhetnek.

- 112:2.9 Az „egysége és a személyiség öntudata az anyagfeletti világ adománya.”

- 112:2.12 A tudomány által az anyagi világot figyeli.

- 112:2.14 Fejlődőképes.

- 112:2.14 Egyesíthető.

- 112:2.14 „egyesítésének lehetősége az egyes alkotó tényezők sajátosságaiban rejlik”. Lásd még „sajátlényeg alkotó tényezői”

- 112:2.20 Továbbélési értékkel rendelkezik (képes túllépni a halál élményén).

- 112:2.20 Fejlődésének módja az, ha lehetőséget teremt arra, hogy a kifejlődő személyiség azonosságának székhelyét az anyagi testből először a halhatatlan morontia lélekbe helyezze át.

- 112:5.1 Mindenségrendi valóság, mely lehet anyagi, morontiai vagy szellemi.

- 112:5.1 Az Egyetemes Atya önmagában, illetve önmagaként vagy a közvetítői útján juttatott adománya.

- 112:5.20 „mindig változatlan marad az önnön való összes tényezőjének folyamatos változása közepette”.

- 112:7.6 Az evolúciós világokon az anyagi létezés törvényei vonatkoznak rá.

- 112:7.6 „tényként van jelen az időben és válaszol annak változásaira.”

- 112:7.6 A szellemi szintet elérve biztos értékké vált a világegyetemben és meghozza a továbbélésre vonatkozó végleges döntését. Lásd még „személyiség (jellemzők)”

- sajátlényeg alkotó tényezői: 112:2.14 a) alapenergiák, b) anyagi alapú testi szövetek, c) alapvető vegyi szabályozás, d) legfelsőbb eszmék, e) legfelsőbb késztetések, f) legfelsőbb célok, g) Gondolatigazító.

- sajátlényegtől való megszabadulás: 94:2.4 Szellemi reménytelenség. E felfogás ellentétes a halandói vággyal és megsemmisíti az emberi törekvést. Lásd még „brahmanizmus”

- Salamon: 97:9.10 Dávid király hettita feleségének, 97:9.15 Bethshibának volt a fia. 97:9.16 Izrael királyaként Salamon zsarnoki rendszert tartott fenn. Pazarló udvarával csődbe vitte a nemzetet.

- Sansa: 76:0.2 Az anyja Laotta volt, de mivel ő meghalt a kislány világra hozatala során, Éva, Ádám felesége vette magához és szoptatta. Később ő lett Szargannak, az északi kék emberfajták vezetőjének a felesége. Hozzájárult az akkori kék emberek fejlődéséhez.

- Satania: 32:2.9 a bolygónk helyi csillagrendszerének neve. 41:2.1 A Norlatiadek csillagvilág igazgatási szervezetéhez tartozik, mint a száz helyi csillagrendszer egyike. 41:2.2 Hétezer csillagászati csoportból illetve fizikai rendszerből áll. 41:3.1 Kétezernél is több ragyogó napja van. 41:10.5 A csillagrendszerünk csak eggyel van beljebb a legkülső csillagrendszertől a Norlatiadek csillagvilágban. 49:0.2 Közigazgatási szempontból nem lehet benne ezer evolúciós világnál több. 49:0.3 A mi befejezetlen csillagrendszerünk jelenleg 619 lakott világot foglal magába. 36 nem lakott bolygója közelíti meg az élettel való felruházottság szakaszát. Közel 200 szférája pedig néhány millió éven belül alkalmassá válik az élet beültetésére. 32:2.10 A 619 lakott bolygó ötszáz különböző fizikai rendszerben helyezkedik el. Közülük csak öt rendszernek van kettőnél több lakott bolygója. S ezen öt rendszerből csak egyben van négy lakott bolygó. Az ötszázból negyvenhat rendszerben van két lakott világ. 49:1.3 Minden világa félreismerhetetlen fizikai rokonságot mutat, azonban a növényi és állati élettel való felruházottságot tekintve nincs két tökéletesen azonos bolygója. 15:14.6 Csillagrendszer száma a csillagvilágunkban huszonnégy. 41:2.3 A fizikai-energia rendszerének felügyelete a Jerusemen összpontosul, bár a kijelölt erőtér-központ a csillagrendszer csillagászati központjában levő egyik sötét szigeten van. 41:2.4 Az energia körökbe szervezését és csatornákba terelését az elszórtan jelenlevő ötszázezer élő és értelmes energia átalakító felügyeli.

- Satania Kinevezett Őre: 114:2.4 Jelenleg az Urantia 24 bolygótanácsosának hivatalból kinevezett vezetője, és egyben „a szalvingtoni Társfelügyelő és az orvontoni Legfőbb Végrehajtó közvetlen és személyes képviselője.”

- Sataniával szomszédos csillagrendszerek: 41:2.1 közéjük tartozik a Szandmatia, az Aszuntia, a Porogia, a Szortoria, a Rantulia és a Glantonia.

- sataniai szabványnap: 33:6.9 egy óra négy perc tizenöt másodperccel kevesebb, mint három urantiai nap.

- Saul (1): lásd „történelem (héber ~ tényeiből)”

- Saul (2): 128:3.6 Jelen volt István vértanú jeruzsálemi halálra kövezésénél Kr.u. 32-ben. Belőle „lett később a harcias és fékezhetetlen Pál, a keresztény vallás bölcselője, sőt talán az egyedüli alapítója.”

- Sálem: 93:2.4 város, melyet a Melkizedek működését követően Jebusnak neveztek, később pedig Jeruzsálemnek.

- Sálem bölcse: lásd „Makiventa Melkizedek”

- Sálem Hercege: 35:4.5 Ábrahám idején az Urantián élt Melkizedek, aki az igazságkeresők egy csoportját vezette Sálemben. Célja a szellemi világosság fenntartása és az igazság átadása volt Ábrahám és társai részére. Lásd „Makiventa Melkizedek”

- sálemi evangélium: 94:7.6 „a hit révén is elnyerhető az isteni kegy”, 94:11.13 „az Istenben való hit biztosíthatja az isteni kegyet és az örök továbbélést.”

- sálemi hitterjesztők: 93:7.1 eljutottak Egyiptomba, Mezopotámiába és Kis-Ázsiába. 93:7.2 Kínán át a Japán szigetekig, valamint nyugaton a Brit-szigetekig, sőt Izlandba is. 94:0.1 A hitterjesztési módszerük volt az is, hogy a világ különböző részein létesített kiképzőközpontokban a helyi lakosokat kioktatták a sálemi vallásra, majd e tanítványokat megbízták azzal, hogy a saját népük között tanítókként működjenek. 94:1.5 + 94:5.1 A „Melkizedek egy Istenét, a menny Fenségesét hirdették”, valamint a hiten keresztüli üdvözülés tantételét. 94:1.5 A sálemi hitterjesztők nem voltak szertartáskövetők. 94:5.1 Kr.e. 1500 táján érkeztek meg Kínába, ahol a központjuk több mint száz éven át Szí Fuch-ban volt. 93:7.3 A sálemi hitterjesztők munkájának eredménye csak átmeneti volt. Palesztinát kivéve az egy Isten eszméje nem váltotta ki egy egész törzs vagy népcsoport állandó hűségét. „Az eredeti Melkizedek örömhír csaknem teljesen felszívódott a Nagy Anya, a Nap és az egyéb ősi tiszteletfajták hiedelmeiben.”

- sálemi hitterjesztők fogadalma: 98:1.1 a Makiventa Melkizedektől kapott felavatási esküjük fogadalma tiltotta, hogy a) olyan gyülekezetet szervezzenek, amely kizárólagosan istenimádási céllal alakul, hogy b) papként működjenek, hogy c) a vallási szolgálatukért díjat fogadjanak el. E tanítók csak ételt, ruhát és szállást fogadhattak el a munkájukért cserébe.

- sálemi hitvallás: lásd „hitvallás (sálemi ~)”

- sálemi tanítások: 98:0.3 a tantételeinek európai elterjesztői között jelentős számban voltak fizetett zsidó katonák is.

- sámán: 90:1.1 szertartást gyakorló bűvtárgy-ember, a legkiválóbb javas. Gyakran a harci főnöknél is magasabb rangban állt. Működhetett papként vagy papkirályként is. 90:1.2 Mivel hajdan a rendellenességeket szellemi megszállottságnak tartottak, ez már elég ok volt arra, hogy egy rángógörcsben szenvedő (epilepsziás) javassá váljon. 90:1.4 A javasok között voltak önámítók, akik hittek a saját szellemi megszállottságukban, de voltak közöttük szélhámosok is. A sámánok jellemző öltözködésformát alakítottak ki, és alkalmanként kábító hatású szerekkel is éltek. A sámántanoncok – önmegtartóztatások közepette – tíz éven át is készülhettek a hivatásukra. 90:1.5 Ha a sámán elvesztette a közösség bizalmát, lefokozták vagy megölték. 90:2.1 A sámán fő feladata az élettel járó veszélyek felismerése és szabályozása volt. 90:4.3 Nagy előrelépésnek számított, amikor a sámánok elvállalták a betegségek kezelését. 90:3.1 Tehát a javasként és papként működő sámánok orvosi és így sebészi feladatokat is elláttak. 90:2.1 De feladatuk volt még az esőcsinálás és a bűneset-felderítés is, melyekre tovább szakosodhattak. 90:2.4 Mivel a sámánok hittek a véletlenben, a szellemek akaratának kinyilatkoztatása kapcsán a döntéseikhez gyakran vetettek sorsot. 90:2.5 Bíztak az előjelekben és értelmezték is azokat. 90:2.10 A sámánok részei voltak a közösség életének. Vízzel hintették meg és nevet adtak az újszülötteknek. A fiúgyermekeket körülmetélték, levezették a temetési szertartást, és ők nyilatkoztak arról, hogy a halott épségben megérkezett a szellemföldre. 90:2.11 Egyes sámánok nagyon meggazdagodtak. A tehetős emberek vagyonát szokás volt egyenlően megosztani a sámán és valamilyen közcél között. 90:2.12 A sámánok a vetélytársaikat gyakran bélyegezték boszorkánymesternek.

- Sámuel (az első héber látnok): 97:1.2 megmaradt a Melkizedek-féle igazságok hirdetése mellett. Az volt a célja, hogy visszavezesse Izráelt a mózesi idők legfelsőbb Jahvéjának imádására. De ez csak a legértelmesebb honfitársai esetében sikerült. 97:1.3 Sámuel nyers, gyakorlatias újító volt. Keveset tanított és keveset szónokolt. A fejlődést kényszerítő erő révén érte el, sok Baál oltárt lerombolt. Világos képe volt az egy Istenről, a menny és a föld atyjáról. 97:1.4 Az istenségkép fejlődéséhez Sámuel azzal járult hozzá, hogy Jahvét változhatatlannak, a biztos tökéletesség és isteniség megtestesülésének mondta. Sámuel azt hirdette, hogy „Izráel Úristene a forrása minden igazságnak, egyensúlynak és állandóságnak.” Az istenképet az emberek változékony gondolkodásmódja és a halandói lét viszontagságai fölé helyezte. Sámuel hatására az istenkép az emberszerű törzsi istenektől a mindenség változhatatlan Teremtőjének és Felügyelőjének eszményképe irányába kezdett fejlődni. 97:1.5 Sámuel kiállt amellett, hogy az Isten tisztességes és megbízható az Ábrahámmal kötött szövetség megtartásában. 97:1.6 Jahvét olyanként ábrázolta, mint aki képes gazdaggá tenni a szegényt és a koldust. 97:1.7 Olyanként, aki bár minden ember teremtője, de főként a választott népével törődik. 97:1.8 Az idős Sámuel tanításában már megjelenik az Isten kegyelme, ami azonban csak az irgalmasokra korlátozódik.

- Sára: 93:5.7 elkísérte a férjét, Ábrahámot Egyiptomba. 93:9.3 Melkizedek eltűnését követően a férjével Gerarba ment, ahol Sára Abimelek asszonya lett.

- sárga emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája. 79:5.1 Nagymértékben elkerülte a keveredést a leromlott neandervölgyi fajtába tartozó csoportokkal, megőrizve így felsőbbrendű potenciálját. 64:6.14 Ők voltak az elsők, akik mezőgazdaságra épülő letelepült közösségeket hoztak létre. A különböző törzseik viszonylagos békében, a testvériség szellemét kialakítva éltek. 64:6.16 A nagy egyedszámban való túlélésük is ennek köszönhető. 79:6.6 Az ősi sárga emberfajta felsőbbrendűségének megmaradása négy fontos tényezőn alapul. 79:6.7 1. Az örökítő anyaga egységének megőrzése. Ez különösen az észak-kínaiakra jellemző. A dél-kínaiak sokat gyengültek a befogadott zöld emberfajtától és a dravida-andita beözönlés hatására Indiából kiszorult alsóbbrendű népek hordái által. 79:6.8 2. Társadalmi. A sárga fajtához tartozók megtanultak békében élni egymással, ami népességnövekedéshez és nagy polgárosodott társadalom kialakulásához vezetett. Kr.e. 25000 és 5000 között Közép- és Észak-Kínában volt a legnagyobb urantiai polgárosodott tömegtársadalom faji összetartással és magas fokú műveltséggel, 79:6.9 amihez hozzájárult az is, hogy Kr.e. 15000-ben az egy nyelvet beszélő nemzetük létszáma még nem érte el a tizenkétmilliót. 79:6.10 3. Szellemi. A Szinglangton által hirdetett Egy Igazság imádatához való ragaszkodásuk több akkori emberfajta fölé emelte őket. 79:6.12 4. Földrajzi. Kínát nyugatról hegyek, keletről tenger védi. Északról pedig nem érte támadás a vörös ember elvándorlásától az anditák kései leszármazottainak megérkezéséig. 79:5.3 Kb. Krisztus előtt háromszázezer évvel, a sárga emberfajta fő ereje dél felől, a partvidéket követve vonult be Kína területére. 79:5.4 A vörös emberfajta vadászterületére a túlnépesedésük miatt léptek. 79:5.5 E két emberfajta kétszázezer éven keresztül küzdött egymással. Kezdetben a vörös ember volt a sikeresebb, de a sárga ember megtanulta a saját fajtájával való békében élés és az összefogás értékét, melynek következtében egyre északabbra szorították a vörös embert. Ehhez hozzájárult az is, hogy a vörös törzsek folyamatosan egymással is testvérharcot vívtak. 64:6.14 Összefogásuk eredményeként tudták kiszorítani a vörös embert Ázsiából. 64:6.15 Említésre méltó szellemi vezetőjük Szinglangton volt, Kr.e. kb. 98000 évvel, aki az „Egy Igazság” imádatát hirdette. 94:5.3 A sárga emberfajta az egyistenhitet tanító 94:5.7 Szinglangton kora óta sohasem volt reménytelenül kiszolgáltatott a papok hatalmának. Elsőként „vívtak ki bizonyos mértékű szabadságot az istenektől való nyomorult félelemmel szemben, még a holtak kísérteteitől sem féltek annyira, mint más emberfajták.” A későbbi fejlődésük azért bukott el, mert az ősök imádásának tévedésébe estek. 79:5.6 Észak-Kína népeinek javára vált, hogy az ottani sárga ember a vörös emberfajta komoly hányadát olvasztotta magába a Szibéria területén élő andonfiakkal együtt. 78:1.7 Ádám idejében a „legfejlettebb településeiket az újkori Kína északnyugati részén elterülő, Tibettel határos vidékeken tartották fenn.” 64:6.16 Az ádámi fajta örökségéből kicsiny, de hathatós részt kaptak. 79:6.5 Kr.e. 18000 évvel a sárga emberek tizenkét, a műveltségüknek és a tudományuknak helyet adó erős központot építettek ki, elsősorban a Sárga folyó és a Jangce mentén, melyek tovább erősödtek, elsősorban a Hszincsiang felől beáramló kevert anditák révén. A sárga ember tibeti központjai nem voltak olyan fejlettek, mint a Tarim-medencében. 79:7.1 Kr.e. 13000 évvel nagyobb létszámban és azonos arányban andonfi és andita csoportok keltek át a Ti Tao hegyszoroson és telepedtek le a Sárga folyó felső szakaszának völgyében. Egy részük tovább vándorolt Honanba, ahol az akkori legfejlettebb települések helyezkedtek el. 79:7.3 Az anditákkal való összeolvadás ösztönzőleg hatott a sárga ember elméjére, de a természetes nyugodtságukat nem zavarta meg. 79:7.4 A még később, északon letelepült anditák hatására változott az észak-kínai népek gazdasági és oktatási gyakorlata, míg a vallási műveltségre gyakorolt andita hatás rövid életű volt. 79:7.5 A kínai emberek Kr.e. 10000-ben fogtak hozzá a városok építéséhez és az ipartelepítéshez, mely egybe esett a kései andita bevándorlók megérkezésével. E keveredések még inkább segítettek kibontani a felsőbbrendű kínai csoportok rejtett képességeit. Fémművességről és más ipari jellegű tevékenységekről ez időtől fogva lehet beszélni a sárga ember esetében. 79:7.6 A Krisztus előtti harmadik évezredbeli éghajlati változások és a vándorló népek betörései nagymértékben csökkentették a kínaiak Turkesztáni és Mezopotámiai kereskedelmi tevékenységét. 79:8.5 A sárga emberfajta politikai újraegyesülése Kr.e. 4000 és 500 között történt meg, ami nem ment összetűzések nélkül. Azonban a Jangce és a Sárga folyó menti központok műveltségét már korábban egyesítették. 79:8.6 Egy döntőrészt mezőgazdasággal foglalkozó nép esetében az öntözési problémák közös megoldása az egymásra utaltság felismeréséhez és az együttműködés kialakításához, vagyis békéhez vezetett. Jól látható volt ez a Senhszi és a Honan területek esetében. 79:8.15 A kínai polgárosodásra szintén hatással volt a Krisztus előtti 6. század nagy erkölcstani, erkölcsi és részben vallási eszmélése. Lásd még „Kína”, „kínaiak”.

- sárga emberfajta (ősi idők tisztelete): 79:8.3 „abban csúcsosodott ki, hogy a letűnt korok embereit úgy tisztelték, hogy az már az istenimádattal volt határos.” Mindez a jól fejlett családi életen, a döntően mezőgazdasággal foglalkozó nép hagyományőrzésén és a múltban elért eredmények tudatosításán alapult. 79:8.4 A magasabb rendű igazság keresését azon hajlamuk szorította háttérbe, hogy azt tiszteljék, ami már előzőleg is létezett. 79:8.8 E felfogás gyengesége az, hogy a visszatekintő bölcseletet támogatja. Bár a múltból meríthető bölcsesség, azonban „dőreség a múltat az igazság egyedüli forrásának tekinteni.” 79:8.9 E felfogás értéke az, hogy segíti a család szerepének megerősödését, továbbá állandó és tartós műveltséget biztosít. Kínában a család társadalmi és vallási jelentőséggel egyaránt bír. 79:8.16 A fehér ember csoportjainak családi hűsége, csoporterkölcstana és személyes erkölcsisége az eddigi történelem során nem volt összemérhető a kínaiakéval. 79:8.10 A kínai polgárosodott viszonyok tartóssá tételét a családi csoportok és kapcsolatok kiépülése az alábbiak tekintetében egyértelműen erősítette. „79:8.11 1. A vagyon és a javak megőrzése. 79:8.12 2. Az egymást követő nemzedékek tapasztalatainak összegyűjtése. 79:8.13 3. A gyermekek hatékony oktatása a múltból örökölt mesterségekre és tudományokra. 79:8.14 4. Erős kötelességérzet kialakulása, az erkölcsiség erősödése és az erkölcstani érzékenység magasabb szintre jutása.” Lásd még „vallás (ősi idők tisztelete)”

- sárkány: 53:1.6 az Egyetemes Atya és a Teremtő Fiú ellen lázadó személyek, mint például Lucifer, Sátán, Kaligasztia, Abaddon és Belzebub csoportként való jelképi ábrázolása.

- Sátán: 53:2.1 Lucifer első helyettese volt. 53:1.4 Elsőrendű Lanonandek Fiú, aki csatlakozott a felettese által szított lázadáshoz. Ő volt Lucifer urantiai összekötője. Krisztus Mihály urantiai alászállási küldetése ellen is szervezkedett. 53:9.1 Mihály kegyelmi ajánlatát elutasította.

- segédkezés (isteni ~ forrásai): 113:4.6 a) „az emberben lakozó Igazító Isten-jelenléte,” b) „a Szent Szellem körön belüli tevékenysége”, c) „az Igazság Szellemének Fiú-tudata”, d) az „őrangyal szeráf segédkező személyisége,” e) 113:3.2 a paradicsomi Harmadik Forrás és Középpont Szelleme f) 113:5.5 a „köztes teremtmények”, g) 113:3.2 „az elmeszellem-segédek”, h) „a fizikai szabályozók”.

- segédkezés (isteni ~ módja): 106:1.3 Mindig szeretettel és könyörülettel történik.

- segédkező szellemek: 26:1.1 más néven angyalok, akik a tér evolúciós és felemelkedő, saját akaratú teremtményeinek segédkező-szellemi társai, egyben a szférák isteni személyiségeinek és a magasabb rendű seregeknek is munkatársai. Az „emberi lényeknél messze jobb közösségteremtő képességekkel rendelkeznek.” Hét osztályuk a következő:

26:1.3 „1. Szupernáfok.

26:1.4 2. Szekonáfok.

26:1.5 3. Terciáfok.

26:1.6 4. Omniáfok.

26:1.7 5. Szeráfok.

26:1.8 6. Kerubok és szanóbok.

26:1.9 7. Köztes teremtmények.”

A felemelkedő teremtmények számára jelentőséggel bíró szerepköreik szerint lehetnek

26:1.12 a központi világegyetem segédkező szellemei,

26:1.13 a felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei, és

26:1.14 a helyi világegyetemek segédkező szellemei.

26:1.10 „Az angyali rendek egyedei a személyes besorolásukat tekintve nem teljesen állandók. Bizonyos angyali rendek egy időre Paradicsomi Társakká válhatnak; némelyekből Mennyei Adatrögzítők lehetnek; mások a Szakmai Tanácsadók rangjára emelkednek. Bizonyos kerubok szeráfi besorolásra és végzetre pályázhatnak, míg az evolúciós szeráfok elérhetik a felemelkedő Istenfiak szellemi szintjeit.” 26:1.17 Az angyali seregek a világegyetem elsődleges köreinek szellemi energiájából táplálkoznak. A tudást és a bölcsességet az életenergiák felvételéhez hasonló módon fogadják be.

- segédkező szellemek teremtői: 18:8.2 az elsőfajú szupernáfok a Végtelen Szellemből származnak; a másodfajú szupernáfokat a Tökéletes Szellemek teremtik; a harmadfajú szupernáfokat a Körök Hét Szelleme hozza létre, a fenséges szekonáfokat pedig a Tükröző Szellemek. A helyi teremtésrészek angyali rendjei a helyi világegyetemi Alkotó Szellem központi minta alapján létrehozott alkotásai.

- segédkező szellemi négyes: 55:4.16 a fény és élet harmadik szakaszától működnek a bolygón. Csak akkor tanácsolnak, ha kérik őket. A csoport tagja a szféra szeráfi vezetője, a felsőbb-világegyetemi szekoráfi tanácsos, az átmenetek főangyala, valamint egy omniáf, aki a csillagrendszeri központon állomásozó Kinevezett Őr személyes képviselője.

- sertés (disznó): 88:1.5 utóbb vált bűvtárgyi állattá. 89:1.5 A föníciaiak szentnek tartották. „A disznóra vonatkozó egyiptomi tabut a héber és az iszlám vallás megtartotta.” Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- Shin: 94:12.4 haladó buddhista szakadár vallási felekezet. Készek voltak bármely vallásból igazságot átvenni. Tanítókat képeztek és küldtek ki a többi néphez.

- Simeon: 122:9.2 + 122:9.4 Júdeából származó templomi énekes, aki egy Anna által írt verset énekelt el a gyermek Jézus templomi megváltásakor Jeruzsálemben. Anna és Simeon, Zakariás pap bizalmasai voltak.

- Sinrán Shónin: 94:12.2 a munkásságával hozzájárult a Japán Amida Buddha vallás kialakításához. Lásd „buddhizmus (Amida Buddha vallás)”

- sintó: 94:5.6 Japánban e néven ismerték el a Kínában megjelent elő-taoizmust. 131:7.1 A tanításaira vonatkozó kéziratok az első század elején még az alexandriai könyvtárba is bekerültek. E vallás hiedelmei között „megvoltak a korábbi Melkizedek-féle tanítások maradványai” is. 92:6.15 Később Japán elterjedt nemzeti vallása, 92:6.20 mely „a császári családban megtestesülő állam imádása.” Lásd még „taoizmus”

- sírkő: 85:1.4 „azoknak a képeknek és bálványoknak a fennmaradt jelképe, melyeket az emberek a kísértetekkel és az eltávozott embertársaik szellemével kapcsolatos hiedelmek szerint véstek a kőbe.” 87:6.7 A sírkő használatának eredete a kísértetek távoltartására kitalált sziklák alá temetés volt.

- skandináv népek: 104:0.3 hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- skandinávok: 85:3.4 a korai csoportjaik úgy tartották, hogy a nap- és holdfogyatkozásokat farkas okozza, mely egy darabjukat éppen felfalja.

- Somme: 80:3.1 folyó, mely ma is abban a mederben folyik, mint a jégkorszak előtti időkben. Hajdan a kék emberek táboroztak a partjai mentén. 80:5.4 Itt került sor a fehér anditák és a kék emberfajta közötti döntő küzdelem megvívására. Az északi hódítók parancsnoka, akit később egyes törzsek istenként tiszteltek, Thór volt. A kiválóbb katonai terve alapján győzött. Ezt megelőzően a kékek ötszáz évig sikeresen védték a területeiket a dél felé vonuló anditákkal szemben.

- sorsvetés: 90:2.4 a sámánok gyakran alkalmazták a döntéshozataluk során, mivel hittek a véletlen szerepében a szellemek akaratának kinyilvánításával kapcsolatban.

- : 84:8.5 a használatának elterjedése előtt az ember úgy jutott sóhoz, hogy az ételt a hamuban megforgatta. 69:4.6 „A mai írás a korai kereskedelmi feljegyzésekből származik; az ember első olvasmánya egy kereskedelmi hirdetés volt, egy sóhirdetés.”

- Spiritington: 13:1.9 a „Szellem kebele”, a Végtelen Szellemet képviselő felsőbb lények kizárólagos otthona, pl. a Hét Tökéletes Szellemé is.

- Spiritington titkai: 13:1.10 ide tartozik pl. a tükrözőműködés, vagyis az információk gyűjtésének és továbbításának rejtélye.

- spironga: 37:10.2 ők a helyi világegyetem szellemi segítői, a Fényes Hajnalcsillag és a Melkizedek Atya szellemi ivadékai. Nem személyiségek, és nem is evolúciós vagy felemelkedő lények. 46:4.7 Csillagrendszeri működésre lettek tervezve. Rendeltetésük az anyagfeletti lakosok és látogatók szellemi szolgálata. Nem csak szépek, de értelmesek is. 43:0.4 A Norlatiadek csillagvilág központjához tartozó épített szférák működtetésében is részt vesznek. 47:0.4 A hét lakóvilágot tekintve, csak a másodiktól kezdve működnek.

- spornagia: 37:10.3 fizikai teremtmények, melyek a helyi világegyetem épített központi világainak fizikai fenntartásában segédkeznek. Tökéletes, de állati módú létezési rendről van szó. 46:7.2 A Jerusemen ezek tájkertészek. 46:7.3 Negyven-ötvenezer szabványévig is elélnek, de nincs túlélő lelkük. Nagy számban vannak jelen. 46:7.4 Bár személyiséggel nem, de kifejlődő egyéniséggel rendelkeznek. Az alkotóik az élethordozókkal együttműködve képesek számukra új testet készíteni, melyben a régi spornagia újra megtelepszik. 46:7.5 Csak az első öt elmeszellem-segédre érzékenyek. 46:7.8 A „gazdáikhoz való ragaszkodáson keresztül képesek bekapcsolódni a területük kifelé irányuló szellemi áhítatába.” 43:0.4 Ezek a Norlatiadek csillagvilág központjához tartozó épített szférák működtetésének szépséges segítői is. 43:6.7 Közösségüket az Isten kertjének gondozásában az égi mesterek irányítják. 47:1.1 A Jerusem mind a hét lakóvilágán működnek. Vendégszerető házigazdái minden olyan lénynek, akiket látnak. A végleges rendű lényeket nem látják.

- Stonehenge: 80:9.13 kör alaprajzú, fedetlen naptemplom a nap tisztelet céljára. Kr.e. 3000 után építették.

- sumérok: 78:8.4 faji szempontból a turkesztáni kevert északi fajták, az ádámszoni fajta 78:8.1 és a mezopotámiai anditák keverékéből álltak. 77:2.10 A nodfiak kései leszármazottai. 78:1.4 A sumérok a dalamatiai idők ősi műveltségének maradványait képviselő népek utódainak tekinthetők. Az őseik sohasem adták fel a nodfi hagyományaikat, bár az évezredek folyamán keveredtek az északról jött ádámfiakkal. 78:8.1 Kr.e. 6000-re a Mezopotámia folyótorkolati területein élők nagyrészt anditákká lettek. 78:8.4 A sumérok a Babilon megnevezést – héberül Bábel – nemzeti megnevezésükké tették, s még egy harmadik Bábel-torony megépítésével is próbálkoztak. 78:8.5 Egységes nép volt, mivel egységes csoportvallással rendelkeztek. Ez faji és nemzeti egységet biztosított számukra. 78:8.6 Emiatt az északról érkező támadók sem tudták legyőzni őket. Fejlett volt a művészetük, a kézművességük, a kereskedelmük és az államigazgatásuk. 78:8.7 Miután az első államszövetségük felbomlott, „a későbbi városállamokat a szetfi papok lázadó leszármazottai irányították.” 77:2.10 A sumérok agyagtábla-feljegyzéseinek jellemzői, hogy az uralkodóházakat Dalamatiáig törekedtek visszavezetni, valamint az, hogy e feljegyzések szerint a korai nodfi uralkodók némelyike hosszabb ideig élt, mint a későbbi utódai. 77:4.7 A régebbi múltat nem ismerő emberi tudat számára úgy tűnik, hogy a sumérok hirtelen és rejtélyes módon tűntek fel a mezopotámiai színtéren. 77:4.7 A dalamatiai ábécét elhagyva, a sumérok a Dilmunból származó írásrendszert vették át. 77:4.8 A megtalált agyagtábláikon Dilmunt olyan földi paradicsomként mutatják be, „ahol az Istenek először áldották meg az emberiséget a polgárosodott és művelt élet példájával”. 77:4.7 Nem szemita nyelvüknek, sok közös eleme volt az árja nyelvekkel, mely mára a világ számára gyakorlatilag elveszett. 103:6.10 Különbséget „tettek az élettelen és az élő dolgok között.” 90:4.9 A suméroktól ered a ricinusolaj és a mákony használata a gyógyításban.

- svájciak: 85:2.4 hajdanán azt hitték, hogy a fákban furfangos szellemek lakoznak.

 

„Sz”

- szabad akarat: 112:5.5 Jelentősége van a szabad akarat összeszedettségének, őszinteségének, a választás állhatatosságának és bölcsességének. A „végleges rendű lény örök beteljesülése az emberi akarat összeszedettségétől függ”. Az isteni Igazító örök személyisége „a halandói szabad akarat őszinteségétől függ”. A halandói választás állhatatossága eredményezi az Egyetemes Atya új felemelkedő fiának megalkotását, a döntéssel járó cselekedetek állhatatossága és bölcsessége pedig a Legfelsőbb Lény tapasztalás által kibontakozó evolúcióját. Lásd még „választási képesség”

- szabad akarat (meghatározás): 54:3.1 A szabad akarat világegyetemi valóság, ami a jó és a rossz közötti választásra való emberi képességben nyilvánul meg.

- 54:1.9 A személyiség kibontakozását lehetővé tevő előjog.

- szabad akarat (jellemzők): 112:5.5 „az ember legnagyobb lehetőségét és legkomolyabb mindenségrendi felelősségét alkotja.”

- 54:1.9 Mivel a Teremtők adományozták, ezért a világegyetem Legfőbb Urai is tiszteletben tartják a teremtmények általi működését.

- 54:1.9 Egymás erre való jogát a teremtmények sem csorbíthatják.

- 103:5.10 A saját szellemi területén az ember szabad akarattal rendelkezik.

- 16:8.7 Az ember esetében viszonylagosan szabad.

- szabad akarat (szabadság a választásra): 16:8.7 Az ember esetében viszonylagosan szabad, de részes az alábbi döntésekben.

16:8.8 „1. Erkölcsi döntés, a legfelsőbb bölcsesség.

16:8.9 2. Szellemi választás, az igazság érzékelése.

16:8.10 3. Önzetlen szeretet, a testvériség szolgálata.

16:8.11 4. Céltudatos együttműködés, csoporthűség.

16:8.12 5. Mindenségrendi látásmód, a világegyetemi jelentéstartalmak megragadása.

16:8.13 6. A személyiség felsőbb célnak való szentelése, teljes odaadás az Atya akaratának megcselekedésében.

16:8.14 7. Istenimádat, az isteni értékek őszinte keresése és az isteni Érték-Adó szívből való szeretete.”

- szabadidő: 81:2.2 szükséges az elmélyült gondolkodáshoz és a társadalmi kérdések átgondolásához. A korai elődeink kevés, vagy egyáltalán semennyi szabad idővel sem rendelkeztek. 81:2.14 A megléte elengedhetetlenül szükséges a polgárosodott társadalom létrehozásához és fejlődéséhez, „a dolgok megtétele jobb módjainak kigondolásához, megtervezéséhez és elképzeléséhez.” 81:6.7 A társadalmi haladás azon emberfajták gondolatain és tervein alapul, melyek értelmes és kemény munka árán megtanulták, hogy miként biztosítsák a földből való megélhetésüket egyre kisebb erőfeszítéssel és egyre kevesebb munkanap mellett, hogy élvezhessék és javukra fordíthassák az így nyert szabadidőt.

- (ál)szabadság (szabadosság): 54:4.4 abból a türelmetlenségből ered, amely az igazi szabadság elérését célozza. Csak más lények jogainak és szabadságainak mellőzésével valósulhat. 54:1.6 Jellegzetes kísérője az önimádat, melyet az önérvényesítésből eredő önteltség mellett, 54:1.3 a józan értelem hiánya, a korlát nélküliség és az ellenőrizetlenség is jellemez. 54:1.4 Önpusztító, mivel „elszakad az anyagi igazságosságtól, az értelmi méltányosságtól, a társadalmi türelemtől, az erkölcsi kötelességtől és a szellemi értékektől.” 54:1.1 Az éretlen evolúciós halandók nem képesek különbséget tenni a szabadság igaz és hamis formája között.

- szabadság: 54:2.1 „a korszakokon át mutatott törekvés, és az evolúciós fejlődés jutalma.” 54:1.1 Az éretlen evolúciós halandók nem képesek különbséget tenni az igaz és hamis formája között. 54:1.3 „Az igaz szabadság egyre szorosabban kötődik a valósághoz és mindig tekintettel van a társadalmi igazságosságra, a mindenségrendi méltányosságra, a világegyetemi testvériességre és az isteni kötelezettségekre.” 54:1.4 Nem létezhet a mindenség rendjének valóságától függetlenül. 54:1.6 Az önuralom gyümölcse. 54:1.8 Összhangban van a szeretet uralmával és a könyörületes segédkezéssel. 69:5.15 A tőke és a találékonyság együttese képes magas fokú fizikai szabadság biztosítására.

- szabadság (egyéni ~): 71:5.4 az ipari verseny kiküszöbölésével nem csorbítható.

- szabadságjogok (női ~): 83:8.9 a múltbeli erkölcsök sok jogot tagadtak meg a nőktől. A női szabadságjogok gyors megjelenése és terjedése próbára teszi az otthon intézményének működését is.

- szabadság (társadalmi ~): 71:2.12 csak akkor élvezhető, amikor a vezetői önkényt felváltják az elfogadott alaptörvénnyel összhangban lévő törvényi rendelkezések. 70:12.6 Az egyén szabadsága a közösségben akkor valósul meg, ha annak eszményét bölcsen, értelmesen és félelemtől mentesen értelmezik. Az egyének szabadsága érdekében az alábbiak elkerülésére kell ügyelni a társadalomban.

„70:12.7 1. A jogtalan hatalombitorlás a végrehajtó vagy a törvényhozó hatalmi ág részéről.

70:12.8 2. A tudatlan és babonás bujtogatók ármánykodása.

70:12.9 3. A tudományos haladás feltartóztatása.

70:12.10 4. A középszer meghatározó volta miatti megoldhatatlan helyzet kialakulása.

70:12.11 5. A romlott kisebbségek uralgása.

70:12.12 6. A törekvő és okos önjelölt zsarnokok befolyása.

70:12.13 7. Vészes fejvesztettség kialakulása.

70:12.14 8. A gátlástalan emberek által való kihasználás.

70:12.15 9. A polgárok adózási rabszolgáságban tartása az állam által.

70:12.16 10. A társadalmi és gazdasági tisztesség csődje.

70:12.17 11. Az egyház és az állam összefonódása.

70:12.18 12. A személyes szabadságtól való megfosztás.” 81:5.7 Bár a szabadság csoportszabályozás tárgyát képezi, egyben a társadalmi fejlődés helyénvaló célja is. „A korlátozások nélküli szabadság az ingatag és léha emberi elmék hiú és különc ábrándja.” 81:5.5 A társadalom a polgárai szabadságát intézményeken, a gazdasági szabadságot a tőkén és a találékonyságon, a társadalmi szabadságot pedig a műveltségen keresztül biztosítja.

- Szabadság-nyilatkozat: 67:1.2 Lucifer hirdette ki az általa vezetett lázadás kezdetén.

- szabadság (véleménynyilvánításé): 71:2.13 „az emberi vágyak és vélemények mindenféle kifejezésmódjának szabadsága”.

- szabványidő: 33:6.9 A szalvingtoni vagy más néven világegyetemi idő.

- Szahara: 80:1.4 Kr.e. 35000 évvel füves terület volt, melyen mindenfelé pásztor- és gazdálkodó népek éltek az indigó emberfajtából, akik nagy számban tartalmazták a mostanra kipusztult zöld és narancsszín emberfajtákat is. Nem voltak városaik és kézművesiparuk sem. 80:2.1 Az északi jégmezők visszahúzódása következtében a nyugati esőt hozó szelek északra tolódtak, így a tágas szaharai térség lassan sivataggá változott, szétszórva annak lakóit. 80:3.8 A sivatagosodás folyamata Kr.e. 13 000 évvel már javában tartott.

- szaharai népek vándorlása: 80:2.2 A sivatagosodás következtében a fekete emberfajta délre, a közép-afrikai erdők felé vándorolt. A kevert nyugati felsőbbrendű törzsek Spanyolországi majd földközi-tengeri területekre vándoroltak. 80:3.8 Mindez a Kr. előtti 13.000 év utáni időszakban történt. 80:2.2 A keleti törzsek kevésbé fejlődésképes része Arábián, Észak-Mezopotámián és Indián keresztül Ceylonig is eljutott. A központi szaharai csoport a Nílus-völgyébe és Palesztinába vonult.

- szakadék (mindenségrendi ~): 112:2.10 Fenn áll az anyag és a gondolat között, és mérhetetlenül nagy „az anyagi elme és a szellemi szeretet között.”

- Szakmai Tanácsadók: 25:4.1-4.2 Sokszínű csoportjuk egymillió fős magját a Végtelen Szellem választotta az első szupernáfok és omniáfok legfegyelmezettebb elméi közül. Az tartozhat közéjük, aki tényleges tapasztalattal rendelkezik a tökéletes törvényeknek az evolúciós teremtésrészek terveire való alkalmazásában. 25:4.11 Működhetnek egyedi minőségben, de alapvetően hetes csoportokban osztják be őket szolgálatra. Közülük ötnek állandó besorolással kell rendelkeznie, míg kettő lehet átmeneti társ. 25:4.14 Felkészítésük a helyi világegyetemek Melkizedek-karain kezdődik és a Nappalok Elődeinek bíróságain folytatódik. Ezután a Havona-körök kísérleti világain levő tanhelyekre mennek, és innen veszik fel őket „a törvényi erkölcstannak és a Felsőség készségének karára”. 25:4.15 A teljesen felkészült tanácsadók többek, mint jogi szakérők, az idő személyiségeit a legelfogadhatóbb eljárási formákra és módokra oktatják, vagyis a paradicsomi követelményekkel való összhangban történő működésre. 25:4.20 Bár kiválasztott és ellenőrzött lények, de nem tévednek meg. A törvény és a tapasztalat teljes világegyetemi tárához hozzáférnek.

Tagjaikat a következő személyiségrendek soraiból képzik ki

25:4.3 „1. A szupernáfok.

25:4.4 2. A szekonáfok.

25:4.5 3. A terciáfok.

25:4.6 4. Az omniáfok.

25:4.7 5. A szeráfok.

25:4.8 6. A felemelkedő halandók bizonyos fajtái.

25:4.9 7. A felemelkedő közteslények bizonyos fajtái.”

24:4.12 Átmenetileg felemelkedő halandókat és közteslényeket is választhatnak e munkára, mert szakértői az egyetemes törvény és a legfelsőbb igazságosság fogalmának.

- Szalómé: 129:1.5 Zebedeus felesége. Rokona volt Annásnak, az egykori jeruzsálemi főpapnak, a szadduceus csoport legbefolyásosabb emberének, akit Kr.u. 13-ban mozdítottak el a főpapi tisztségből. Szalóménak három fia és négy leánya volt. Jézus nagy tisztelője vált belőle és úgy szerette, mint a fiait, Jakabot, Jánost és Dávidot.

- Szalszatia: 37:8.4 a nebadoni Összeírási Igazgató neve. A központja a Szalvingtonon van, Gábriel övezetén belül.

- Szalvington: 32:2.4 Pontosan „a helyi világegyetem energia-tömeg középpontjában helyezkedik el.” 15:5.13 Épített világ, a helyi világegyetemünknek, a 15:7.7 Nebadonnak a központja, amelyet tíz, egyenként negyvenkilenc szférából álló halmaz övez. Ez a szellemlényegűvé válásunk központja, 32:2.5 a nebadoni Mihály – a Teremtő Fiú – személyes székhelye.

- szalvingtoni felsőbb bíróságok: 33:7.2 hetven tagozatuk van, melyek tíz részleget alkotva működnek, egyenként hét osztállyal. „Minden ítélkezési kérdésben kettős tisztviselői testület dönt, melyet egy tökéletes előéletű bíró és egy felemelkedői tapasztalattal rendelkező igazságszolgáltatási tisztviselő alkot.” Általános „világegyetemi jelentőségű problémákkal és a csillagrendszeri ítélőszékektől felküldött fellebbezési ügyekkel foglalkoznak.”

- szalvingtoni Világegyetemi Anyaszellem (33:2.3 Alkotó Anyaszellem): 33:3.2 a Teremtő Fiú társa a Nebadon szabályozásában és igazgatásában. A Legfelsőbb Szellemek hatodik csoportjába tartozik, és e rend 611.121. tagja, 33:2.3 a Végtelen Szellem helyi világegyetemi képviselője. 33:3.3 Isteni segédkezőként Ő „a szellemek és szellemszemélyiségek anyja, a Teremtő Fiú mindig jelenlévő és végtelenül bölcs tanácsadója, a paradicsomi Végtelen Szellem hűséges és igaz megnyilatkozása.” 33:3.7 Ő a Teremtő Fiú teremtőtársa.

- szangik család: 64:5.1-5.3 az Urantia hat színes emberfajtájának ősei. Egy szülőpár tizenkilenc gyermeke, akik az időszámításunk kezdete előtt kb. 500.000 évvel ezelőtt születtek India északnyugati hegyeinek keleti részében. E gyermekek nem csak értelmesebbek voltak a társaiknál, de a napfényben a bőrük színe is különféle árnyalatokat mutatott. Közülük „öt vörös, két narancsszín, négy sárga, két zöld, négy kék és két indigó volt.” A törzsbeli társaikkal párosodva, az utódok e bőrszíneket örökölték.

- szangik emberfajták: 89:5.3 „mind emberevők voltak”.

- Szanhedrin (alexandreai ~): Jézus korában 130:3.8 „a vének hetvenfős kormányzó testületének székhelye”.

- Szargon: 78:8.8 Kish sumér város papja, aki királlyá kiáltatta ki magát, és Mezopotámia meghódítására tört.

- Szaturnusz: 57:5.9 az Angona csillagrendszer által a napból kiszakított anyagív középső részéből keletkezett. Méreténél fogva további anyagrészeket fogott be az Angona által kiszakított napanyagból. Ennek tényét egyes holdjainak ellentétes irányú mozgása is tanúsít. 57:5.10 Különösen nagy hőtartalmú csillaggázból származik, így kezdetben ragyogó fénnyel világítva nagy mennyiségű hőt bocsátott ki. Mivel még mára sem hűlt le teljesen a megszilárdulás határáig, ezért nagyrészt gázállapotú maradt. 57:6.4 Rendszerének ma is észlelhető szervezettségi szintje már négymilliárd éve nagyon hasonlított a mostanihoz.

- szállító madár: 52:1.5 nagytestű repülő állatok, melyeket a korai emberfajták egyes bolygókon széles körben vesznek igénybe. E madarak értelmesek, engedelmesek és ragaszkodók. Az adott teremtésrész nyelvén képesek számos szó kiejtésére is. Méretüknél fogva alkalmasak egy-két átlagos termetű embert egyfolytában akár nyolcszáz kilométeres távolságra is eljuttatni. Lásd még „fandor”

- Szállító Személyiségek: 26:3.3 a harmadrendű szupernáf-testület egyik osztálya. A hatodik Kör-szellem gyermekei, de a legkülső kör negyvenes számú bolygóján van a központjuk. A Havona szolgálatban érdekelteket szállítják.

- Szállító Személyiségek: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.13 Minden felsőbb-világegyetemben a hetes csoportok hatodik elsőfajú szekonáfjai és az ezeket követő minden hetedik egyed alkotják azt a szállító testületet, amely az idő zarándokait a felsőbb-világegyetemek központi világairól a Havona külső körére szállítja.

- számok az életkifejeződésekben: 36:2.11 „A tízes szám – a tízes számrendszer – a fizikai világegyetemhez hozzátartozik, de a szellemihez nem. Az élet területe a három, a hét és a tizenkettő alapszámmal, illetőleg ezen alapszámok szorzataival és összegződéseivel jellemezhető. A három paradicsomi Forrásnak és Középpontnak megfelelően három elsődleges és lényegesen különböző életterv van, és a Nebadon világegyetemben e három alapvető életforma három különböző fajta bolygón létezik. Az átadható életnek eredetileg tizenkét különböző isteni terve volt. E tizenkettes szám, annak osztóival és többszöröseivel együtt mind a hét felsőbb-világegyetemnek az összes életmintájában jelen van. Emellett az élet formatervének, vagyis az élő anyag alapvető szaporodási jellegének hét különböző felépítésű fajtája is van. Az orvontoni életminták szerkezete a tizenkettes örökséget mutatja. A saját akarattal bíró teremtmények különböző rendjeit a 12, a 24, a 48, a 96, a 192, a 384 és a 768 szám szerinti tagolás jellemzi. Az Urantián negyvennyolc mintaszabályozó – az egyedi sajátosságokat meghatározó – egység található az emberi ivarsejtekben.” 36:2.16 A miénkhez hasonló bolygókon az élet legfejlettebb formájának szaporodása huszonnégy mintaegységet tartalmazó élet-hordköteg révén megy végbe. „És mivel az értelmes élet a fizikai létből nő ki és azon alapul, ezért jön létre a lelki szerveződésnek éppen huszonnégy alapfajtája.”

- Szátó: 80:7.3 Ádámszon és Ratta egyenesági leszármazottja. Kr.e. 10 000-ben 80:70.4 háromszázhetvennégy felsőbbrendű társát vezetve görög földön telepedtek le. Az ádámszonfiak második polgárosodott társadalmának utolsó kivándorló csoportjához tartoztak.

- száz legfelsőbb jóváhagyási tanács: 33:8.4 a Szalvingtonon találhatók. Ezek elnökei alkotják Gábriel közvetlen munkaszervezetét. 33:8.5 Felsőszintű jogalkotó testületek, melyek rendelkezési jogosultság és végrehajtó hatalom nélkül működnek. „Ha a tanácsuk a világegyetem alaptörvényein alapul, akkor a nebadoni bíróság dönt annak érvényesítéséről; de ha a javaslataik helyi vagy veszélyhelyzeti körülményekre vonatkoznak, akkor az ügyet határozathozatal és kihirdetés céljából át kell adniuk a csillagvilágok jogalkotó közgyűléseinek és azután végrehajtás céljából továbbítani kell azt a csillagrendszeri hatóságoknak.”

- Szeforisz: 124:1.12 „Kr.e. 4-től nagyjából Kr.u. 25-ig Galilea fővárosa és Heródes Antipász egyik székhelye”. Názárettől öt kilométerre helyezkedett el északnyugati irányban.

- szegénység: 69:2.2 az ember természetes, zsarnoki állapota.

- szegregáta: 42:2.7-2.9 az elsőfajú erőnek, mint tiszta energiának az elnevezése az Uverszán. Ez az első alapvető változás a térpotenciálban, mely a Meglényegített Elsőrendű Főerőszervezők térjelenlétéből származó ellenállás következtében válik tevékennyé és elsőfajúvá. Lásd még az „előgravitációs szakaszok”-nál.

- szekonáfok: 26:1.13 a felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei. 28:3.1 A felsőbb-világegyetemek központjaira kijelölt hét Tükröző Szellem hozza létre őket hetes csoportokban. 28:3.1 Minden hetes csoportban egy elsőfajú, három másodfajú és három harmadfajú szekonáf személyesül meg a jelzett sorrendben. Az „elsőfajú a Nappalok Elődeinek szolgálatába áll. A három másodfajú angyal a felsőbb-világegyetemi kormányzásban érintett három, paradicsomi eredetű intézőcsoporthoz kerül: az Isteni Tanácsosokhoz, a Bölcsesség-tökéletesítőkhöz és a Világegyetemi Ítélőkhöz. A három harmadfajú angyalt a felsőbb-világegyetemi vezetők felemelkedő, háromságot elért társai mellé rendelik: ezek pedig a Fenséges Hírvivők, a Nagytekintélyűek és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak.” Három rendjük

28:0.3 „1. A szekonáfok.

28:0.4 2. A terciáfok.

28:0.5 3. Az omniáfok.”

A két utóbbi rendnek nincs közvetlen köze a halandói fejlődés felemelkedési útjához. 26:1.16 Az Örökkévaló Fiú köreivel való összhangba kerülés érdekében párokat alkotnak. Ilyenkor az egyikük a másik kiegészítője.

17:3.5 Feljegyző személyiségek is, akik az adatok az elmebeli adottságaik révén őrzik meg. 28:0.1 Sokkal inkább hasonlítanak a központi világegyetem szupernáfjaihoz, mint a helyi világegyetemek szeráfjaihoz. 28:3.2 A tükrözőműködés a természetük része, azonban nem tükrözik közvetlenül azokat a lényeket és entitásokat, akik kizárólag az Egyetemes Atyától származnak.

- Szellem: 12:8.12 A legfelsőbb személyes valóság. 56:1.4 Belőle ered minden alapvető energiarendszer isteni irányító felügyelete. 56:3.6 Egyetlen forrásból, de háromszoros kifejeződésen keresztül ered. 56:1.3 Érzékeny a gravitációra.

- szellem (emberi ~): 0:5.9 az ember elméjében lakozó isteni szellem, a Gondolatigazító. Elő-személyes vagyis nem személyiség, de „a továbbélő halandó teremtmény személyiségének részévé válik.”

- szellem (jellemzők): 36:6.2 Csak szellem-őstől eredhet.

- 106:2.3 „a Havonán keresztül a Paradicsomról származik.”

- 0:6.1 A Fiú szellem-körére válaszoló bármilyen tényező.

- 111:6.4 Képes uralni az elmét.

- 115:5.14 Az anyag feletti uralmat a személyes elme közvetítése révén szerzi meg.

- 117:3.2 „az elme közreműködésével meghódítja az energia-anyagot.”

- szellem (az ember tapasztalásában): 0:5.9 „Az ember elméjében lakozó isteni szellem – a Gondolatigazító. E halhatatlan szellem elő-személyes – nem személyiség, jóllehet rendeltetése szerint a továbbélő halandó teremtmény személyiségének részévé válik.”

- szellem-gravitációs vonzás: 116:7.4 Az Örökkévaló Fiú jellemzője, amely „a véges tér-idő mindenségrend teljes teremtésösszessége örökkévaló szellemi értékeinek egyetemes anyagfeletti összetartó erejére” vonatkozik.

- szellemalak: 42:12.10 a legfelsőbb rendű szellemszemélyiségeknek is van. A személyiségi alak egyedi, felismerhető és személyesen is elkülöníthető. A Gondolatigazító addig nem rendelkezik alakkal, amíg a halandó társa továbbélő lelkével nem egyesül. „A Független Hírvivőknek, az Ihletett Háromsági Szellemeknek, a Végtelen Szellem Személyi Segédeinek, a Gravitációs Hírvivőknek, a Tapasztalás-meghaladó Adatrögzítőknek és bizonyos más rendeknek” nincs észlelhető alakjuk.

- szellem elme: 9:4.5 számunkra isteni cél beteljesülés közben.

- szellem-elme személyiség: 0:5.5 Együttes Cselekvő.

- szellemállapot: Lásd „hetedik szellemállapot (jellemzők)”

- szellemelvűség (kettős ~): 92:5.12 a jó és a rossz szellemerők létén alapuló felfogás.

- szellemidézés: 90:2.1 kezdetben a sámánok által gyakorolt aprólékos, bonyolult, érthetetlen nyelvű szertartás az emberfeletti segítség biztosítása céljából.

- szellemi bölcselet: 101:3.2 a szellemvalóságok bölcsessége az Igazság Szelleme megértésének képessége, mely az alászálló Fiak közös ajándéka az emberek számára.

- szellemi elszigetelés (lázadás idején): 53:7.3 a Lucifer-féle lázadás kitörésekor az általa vezetett Satania csillagrendszert elszigetelték a csillagvilági és a világegyetemi köröktől. Szintén elvágták a lázadó Bolygóhercegek evolúciós világaihoz vezető köröket is, hogy Lucifer ne használhassa e csatornákat. A kapcsolati köröket addig nem állítják helyre, amíg a lázadók vezetői a Satania határain belül élnek.

- szellemi értelem: 101:3.2 Lelki értelmesség, amely a Szent Szellemtől kapott képesség.

- szellemi és anyagi valóságok érzékelésére is képes lények: 44:0.17

a) a minden negyedikként teremtett Havona-szolgáló,

b) a minden negyedikként teremtett Világegyetemi Békéltető,

c) az idő és tér angyalai,

d) a felemelkedő halandók a felsőbb szellemi szintek elérését követően.

- szellemi fejlődés (társadalomé): 81:6.25 A XX. századi polgárosodott társadalom nem védi és nem támogatja. 81:6.27 Az „emberi műveltséget az egyik szintről a másikra ténylegesen kiemelő és továbbvivő energia a szellemi eszményelvűség.” „81:6.40 Kizárólag az erkölcsi és a szellemi igazodást lehet véghezvinni a pillanat ösztönző hatása alatt, és még ezek esetében is időre van szükség, hogy azok anyagi és társadalmi gyümölcsei teljesen beérjenek. A faj eszményképei jelentik a fő támogatást és megnyugvást azokban a nehéz időkben, amikor a polgárosodott társadalom az egyik szintről a másikra való átmenetnél tart.”

- szellemi fejlődést gátló emberi vonások: 48:5.8 A késlekedés, a köntörfalazás, az őszintétlenség, a problémakerülés, a tisztességtelenség és a kényelemkeresés.

- szellemi felfogóképesség hiánya: 110:6.4 Megnehezíti a magasabb rendű felsőtudatban lakozó szellemi igazságoknak az anyagi értelem számára való közvetítését.

- szellemi látásmód: 103:5.5 tiszta vallásos gondolkodás.

- szellemi látásmód és erkölcsi állhatatosság feltételei: 67:3.6 világos gondolkodás, bölcs értelem, józan ítélőképesség, becsületes szándék, önzetlen cél, belátáson alapuló hűség, tapasztalatokon alapuló emlékek, fegyelmezett jellem és a paradicsomi Atya akarata megcselekedésének egyértelmű vállalása.

- szellemi növekedés (szellemi gyarapodás): 103:5.11 „a fejlődő lélekből fakad.” Ott „a legnagyobb, ahol minden külső hatás elenyésző.”

- szellemi tartalom: 103:9.12 olyan valóság, amely „az értelem, a tudomány, a bölcselet, a bölcsesség számára és minden más emberi vívmányhoz képest érzékfeletti.”

- Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók: 40:9.3 olyan alvó továbbélők, akik esetében a lakóvilágokon való újbóli megszemélyesülést követően a lelket kinevelő Igazító helyét az Isteni Segédkező szellemének azon egyede tölti be, aki az adott helyi világegyetem Végtelen Szellemének képviselője. 40:9.4 Az Igazító hiánya miatt esetükben nem létezik olyan működési rend, mely révén az emberi emlékeik fennmaradnának. 40:9.5 Viszont, rendelkeznek egyfajta felismerő képességgel, mellyel ezen emlék-élmények egy részét visszaszerezhetik, mégpedig

a) a társult szeráfok és kerubok elbeszélései által,

b) a halandói létpálya azon feljegyzéseinek átnézésével, melyeket az adatrögzítő angyalok készítettek, és

c) a szülővilágukra történő ellátogatás által azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ők maguk is éltek.

40:9.9 Ők a helyi világegyetemek állandó létpolgárai, 40:10.4 az abandonterek és a szuszatia evolúciós kiegészítői. A Nebadonban az ő világegyetemi otthonuk a Szalvington körül keringő világok nyolcadik csoportja. Törekedhetnek a paradicsomi végső rendeltetés elérésére, 40:10.9 de ez csak azok esetében valósul meg, akiket a munkájuk alapján előbb felsőbb világegyetemi, majd pedig a Mennyei Oltalmazók segítőiként végzett munka alapján paradicsomi és havonai szolgálatra hívnak. E folyamat esetükben felemelkedésre képessé tevő létbeli átalakulással jár.

- Szellem segédkezése: 34:5.4 a halandók számára teljesítendő bolygói segédkezés isteni forrásai

a) az Egyetemes Atya szellemi jelenléte, a Gondolatigazító,

b) 34:5.7 az Örökkévaló Fiú Világegyetemi Fia Igazság-szelleme, és

c) 34:5.7 a Végtelen Szellem Világegyetemi Leányának Szent Szelleme.

- Szellemek Szakértője: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.19 jól összehangolódnak a második Havona-kör tanácsosaival és tanácsadóival. Egyben ők a Világegyetemi Ítélőkhöz rendelt leginkább szakosodott szekonáf-csoport, akik „tévedhetetlenül tükrözik bármely, az összpontosításuk tárgyát képező egyén tényleges erkölcsi és szellemi jellemét.” 28:5.21 A teremtményi természet és potenciál élő képe általuk tükröződik a felsőbb-világegyetemi központokon, így az Ítélők teljes mértékben tudatában vannak, hogy miután egy lény megkapta az élet leheletét, „milyen szellemmagatartás” született meg.

- Szellem-gravitációs kör: 7:1.1 „igaz szellemértékre irányuló mindig-jelenlévő és biztos szellemi uralom feletti ellenőrzés és működtetés hatáskör”, 7:1.6 de vonzás és reagálás is.

- szellem-minta: 118:3.7 A szellem valósága.

- szellem minták (jellemzők): 118:3.7 „kizárólag a térrel összefüggésben léteznek”.

- 118:3.7 „nem foglalnak el és nem szorítanak ki teret”.

- 118:3.7 „nem foglalnak teret magukba.”

- szellemiesülés: 34:6.1 halandói fejlődés az elme-szabályozás és a szellem-érzékenység terén a paradicsomi Háromság mindenre kiterjedő segédkezése mellett.

- szellem-segédkezési körök: 117:5.8 Ilyennel bír az Igazság Szelleme, a Szent Szellem, és ilyenek a felsőbb-világegyetemi szellemjelenlétek. Az ember használja ezeket a felemelkedése során, de nem birtokolja azokat a saját örök személyisége részeként. E körök érzékenyen válaszolnak a felemelkedő személyiség megmutatkozó értékeire.

- szellemi beállítottság: 100:2.4 azt mutatja, hogy az egyén milyen közel jutott az Istenhez, és mennyire hasznos a lénytársai számára. „A szellemi beállítottság javítja azt a képességet, hogy az egyén meglássa a dolgokban a szépséget, felismerje a jelentéstartalmakban az igazságot és felfedezze az értékekben a jóságot.” 100:2.5 A szellemi beállítottság véglegessége megegyezik „a valóság legmagasabb fokának, az Istenhez való hasonlatosság legfelső határának elérésével”.

- szellemi bizonyosság: 100:2.7 megdönthetetlen. Az ember is megtapasztalhatja, ha „elkötelezte a lelkét az örökkévaló Isten benne lakozó szelleme mellett.”

- szellemi elmélkedés: 100:5.10 a gondolkodó istenimádat és a köszönetnyilvánító ima által valósul. A rejtelmességi állapot keresésének ellentéte.

- szellemi erőfeszítés: 50:7.3 jutalom követi, mely kiemeli az egyedet az átlagból és a teremtményi tapasztalás sokrétűségét eredményezi. Gazdagítja a végleges rendű lények közös testületének teljesítményét is.

- szellemi érettség: 100:1.1 túl mutat az egyén személyes megelégedettségén. Az egyén annál érettebb szellemileg, mennél inkább hűségesebb a felsőbb jelentéstartalmakhoz és a mindenségrendi viszonyok iránt. Az ember annál szellemibb, minél inkább hűségesebb a hétköznapi élethelyzeteiben a mindenségrendi viszonyok legfelsőbb szintű fogalmaihoz.

- szellemi érzékelésképesség: 108:1.5 Magába foglalja az áhítatban való fejlődés lehetőségét, valamint mutatja „a vallásos természet megszületésének és növekedésének kilátásai”-t. Jelzi továbbá, hogy mekkora a lélek kifejlődésének rejtett lehetősége, milyen a jövőbeni szellemi felfogóképességének valószínűsége. Lásd még „emberi adottságok (meghatározó ~)”

- szellemi fejlődés: 65:8.4 függ az elmebéli gyarapodástól és késedelmet szenved az értelmi elmaradottság miatt. A lélek túlélése nem függ a tudás vagy a bölcsesség birtoklásától, a fejlődése azonban igen. 65:8.5 „A fizikai helyzet hátrányba hozhatja az elmét, az elme természetellenes volta pedig késleltetheti a szellemi felemelkedést, de mindezen akadályok nem győzhetik le a lélekben meghozott döntést.” 65:8.6 Amint „az elme kedvező állapotot ér el, hirtelenül szellemi átalakulások történhetnek; amint az egyén tisztán felismeri a szellemi értékeket, akkor a mindenségrendi jelentéstartalmak felismerhetővé válnak, és a személyiség egyre inkább kiszabadul az időhátrányból és kilép a tér korlátai mögül.”

- Szellemi Felruházás Melkizedek-kara: 35:3.21 célja a beteljesülés örömhírhozóinak felkészítése, „akik a szellemi szabadságot és az isteni fiúi elismerést hirdetik a világegyetem legtávolabbi világain is.”

- szellemi felruházottságok: 101:3.2 a szellemi ráérzésre, a szellemi értelemre és a szellemi bölcseletre való képesség a hívő emberben. Ezek összhangja adja meg az ember számára azt, hogy örök sorsú szellemszemélyiség lehet. Lásd még „szellemi látásmód (~ rálátás, ~ ráérzés)” „szellemi értelem” „szellemi bölcselet”

- szellemi hűség: 15:9.15-15:9.17 a felsőbb világegyetemi szövetség tagjává válásnak, vagyis a Nappalok Elődeinek tanácsaiba való felvételnek egyik előfeltétele, amely állapotban „Istennek az adott helyi világegyetemi ügyek felsőbb irányítását végző Fejedelemfiát általánosan elismerik és hűségesek hozzá.” Feltételezi a teljes helyi világegyetem bolygói, csillagrendszerei és csillagvilágai közötti együttműködést is. 15:9.16 Másik feltétel a fizikai egyensúly.

- szellemi késztetés: 102:3.3 „vallásos cselekedetekhez, a társadalmi szolgálat és az emberszerető jóakarat önzetlen tetteihez” vezet.

- szellemi látásmód: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze, 102:2.6 igazságon alapuló, „bölcseleti lendülettel áthatott lélek és energia”. 52:6.7 Célja, az emberiség szellemi látásmódjának átalakítása az emberek közötti testvériség megvalósítása érdekében. Eszköze, a társadalmi fejlődés természetes folyamatának felgyorsítása, az erkölcsi látásmód kiteljesítése, valamint az egymás megértése és megszeretése lelki képességének kifejlesztése a tudatos, fentről érkező szellemi hatás érvényesítése által.

- szellemi látásmód (~ rálátás, ~ ráérzés): 101:3.2 a szellemi ráérzés képessége a mindenségrendi elmével való felruházottságon és a Gondolatigazítóval való társuláson alapul. 101:1.5 A szellemi rálátás az emberi személyiség azon képessége, „mely az Istent kinyilatkoztató Gondolatigazítónak az Istenre vágyó halandói elmében való jelenlétének következményeként fejlődik ki.” 101:1.3 A bent lakozó Gondolatigazítót halló halandói értelem képes belső, szellemi közösség megélésére. Az ilyen tiszta elme lelki szemnek is mondható. E szellemi látásmód vallási tapasztalatokat eredményez, melyek a Gondolatigazító és az Igazság Szelleme együttes működésének következményei, és főleg az Isten fejlődő fiai eszméivel, eszményképeivel, rálátásaival és szellemi törekvéseivel kapcsolatosak.

- szellemi növekedés (szellemi fejlődés): 100:4.3 minden felfogóképességet meghaladó tartós örömöt és békét eredményez. 100:2.4 Annál fejlettebb szellemileg valaki, minél inkább mentes a szeretet önző jegyeitől. 100:1.3 A szellemi fejlődés folyamatszerű, mely egyéni vallási tapasztalaton és tanuláson alapul, 100:1.6 amit a mennyei Atya akarata megcselekedésének szentelt lélek visz véghez. A szellemi növekedés „természetes lehetőségének kibontakozását segítő biztos eljárás az, hogy az egyén fenntartások nélküli elfogadó magatartást mutat a legfelsőbb értékek iránt.” 100:2.1 „A szellemi fejlődés elsősorban az igaz szellemi erőkkel való élő szellemi kapcsolat fenntartásától függ, másodsorban pedig a szellemi gyümölcsök folyamatos termésétől: a társak számára segédkezni abból, amihez az egyén a szellemi jótevőitől hozzájutott. A szellemi fejlődés az egyén saját szellemi nélkülözésének értelmi felismerésén alapul, melyhez társul a tökéletességre való tudatos törekvése, a vágy, hogy megismerje az Istent és olyan legyen, mint ő, valamint az őszinte szándék a mennyei Atya akaratának megcselekedésére.” 100:2.2 Tehát a szellemi növekedés az igényekre való ráébredéssel kezdődik, amit a jelentéstartalmak megkülönböztetése követ, „majd pedig az értékek felfedezése.” 100:2.5 Az egyén szellemi szintjét az mutatja, hogy milyen közel jutott az Istenséghez, és mennyire hangolódott össze a Gondolatigazítójával. 100:0.2 A vallási hívők bensőséges közössége ösztönzőleg hat a szellemi növekedésre, 100:1.2 melynek fő kerékkötői az előítélet és a tudatlanság. 100:1.3 A szellemi növekedés értelmi fejlődés és jellemfejlődés is, melyet a) az eszményképek kiteljesedése, b) az értékek fokozott megbecsülése, c) az értékek új jelentéstartalmainak meglátása d) és a legfelsőbb értékekhez való hűség erősödése jellemez. Lásd még „vallásos gyarapodás (vallási tapasztalat)”

- szellemi rálátás: 9:4.2 az elme tudatosságát meghaladó, azt megelőző, a fölött létező szint.

- szellemi tapasztalás (Isten megismerése): 5:5.1 „megköveteli az embertől, hogy találja meg őt és őszintén törekedjen arra, hogy olyanná váljon mint ő.” 100:4.4 A szellemi tapasztalás feltárja az élet igazi értékeit az egyén számára, melyek „az Isten legfelsőbb szintű szeretetében és az ember önzetlen szeretetében érhetők el.”

- szellemi válság: 67:3.7 mivel e helyzet döntést igényel, ezért nagy szerepe van benne az elmének.

- szellemi veszélyhelyzet: 99:4.8 „a félelem evolúciós vallásainak elhagyása a szeretet kinyilatkoztatott vallásának azonnali felvétele nélkül.”

- szellemi végzősök: 26:6.1 A tér felemelkedőit akkor nevezik így, amikor a Havona hetedik köréről a hatodik körre juttatták és a Felsőségi Kísérők közvetlen felügyelete alá helyezték őket.

- szellemlétezés hetedik szakasza: 106:2.8 Az elérésére akkor fog sor kerülni, amikor a teljes nagy világegyetem eljutott a fény és élet korszakába. Ezt „elérve a felemelkedők megtapasztalják a trioditák új jelentéstartalmú abszolútságának és végtelenségének megjelenését”.

- Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandók világai: 37:5.10 a szalvingtoni kör hét elsődleges világból álló nyolcadik csoportja és azok segédszférái. 37:5.11 E világok egy állandó, szellemileg fejlett lakosságot biztosítanak a helyi világegyetem igazgatási feladatainak jövőbeli segítéséhez. Az itteni lakosok az isteni és az emberi nézőpont egyesítésén és bölcs megjelenítésén munkálkodnak.

- szellemműködés igazolásai (emberben): 101:3.17 a) a vallásos hit személyes tapasztalása, b) a személyes és faji kinyilatkoztatások, c) lásd „szellemszerű működések (igaz szellemi hit megnyilvánulásai)”

- szellemszerű működések (igaz szellemi hit megnyilvánulásai): 101:3.5 1. Fejlődésre készteti az ember erkölcstanát és erkölcseit a veleszületett és káros állati hajlamok ellenében is.

- 101:3.6 2. Fenntartja a bizodalmat az Isten jóságában, még a keserű csalódások és a megsemmisítő vereség idején is.

- 101:3.7 3. „Mélyről fakadó bátorságot és magabiztosságot hoz elő a természeti és fizikai csapások ellenére is.”

- 101:3.8 4. Higgadtságot és nyugalmat mutat a váratlan betegségek és még a heves testi fájdalmak mellett is.

- 101:3.9 5. Higgadtságot és nyugalmat ad a rossz bánásmód és az égbekiáltó igazságtalanság ellenére is.

- 101:3.10 6. Isteni erővel bízik a végső győzelemben még a sors kegyetlenségei és a természeti erőknek az ember jólétével szembeni közömbössége ellenére is.

- 101:3.11 7. Az álokosodásoknak nem engedve megingathatatlan hitet tart meg az Istenben.

- 101:3.12 8. „eltántoríthatatlan hitet mutat a lélek továbbélése iránt, függetlenül a hamis tudomány félrevezető tanításaitól és a téves bölcselet meggyőző ámításaitól.”

- 101:3.13 9. Győzedelmesen túléli a társadalmi átalakulásokból eredő túlterheléseket.

- 101:3.14 10. Segíti a felebaráti szeretet folyamatos továbbélését az emberi önzőség, a társadalmi ellentétek, valamint az ipari és politikai kiszolgáltatottságok ellenére is.

- 101:3.15 11 „Rendületlenül kitart a világegyetemi egységben és az isteni útmutatásban való magasztos hit mellett függetlenül a rossz és a bűn zavarba ejtő jelenlététől.”

- 101:3.16 12. Továbbra is kitart az Isten imádása mellett minden más ellenében.

- szellem-tudatosság: 5:5.11 „az Isten szellemvalóságának megértése.”

- szellemvezetés: 101:0.3 „igaz és valódi belső hang”, mely belső fénnyel világosít meg minden embert, de nem azonos az emberi tudat erkölcsöt megjelenítő szavával.

- szellemvilág segédkezése: 65:7.7 „az egyén sohasem tapasztal hirtelen átmenetet a szellemi együttműködésben; e változások mindig fokozatosan és a viszonosság elve alapján következnek be.”

- személyazonosság (morontia szférákon): 113:7.4 Az idő világából jövő húsvér gyermek azonossága.

- személyes: 0:6.1 bármilyen dolog, amely az Atya személyiségi körére válaszol.

- személyes és személytelen valóság: 0:4.10 „Az Istenség kiterjedését, a személyiség kifejeződését és a világegyetemi evolúciót mindörökre az Atya szabad akaratú cselekedete határozza meg, mely mindörökre elválasztotta az Örökkévaló Fiúban összpontosuló ténylegesség és lehetségesség elme-szellem-személyes jelentéstartalmait és értékeit a Paradicsom örök Szigetében összpontosuló és benne foglalt dolgoktól.”

- SZEMÉLYES-FELETTI LÉNYEK: 30:1.103 Isteni eredetű, a személyestől különböző lények, akik sokféle szolgálatot látnak el. Egy részük a Fiú paradicsomi világain állomásozik.

- személyes túlélés titka: 40:5.4 A szellemmel való azonosulástól függ, ez határozza meg a szellemi felemelkedés által megvalósuló beteljesülést.

- személyiség (emberi ~): 103:1.1 Egyedi, ezért nincs két egyforma halandó, és nincs két azonos tartalmú értelmezése az isteniség elmében lakozó szelleme vezetésének és késztetéseinek. 0:5.4 A személyiség „a paradicsomi Atya ajándéka”. 16:8.4 A személyiség az egyed azon ismérve, akit ismerünk, és amely képessé tesz bennünket e személy jövőbeni felismerésére az alakjában, az elméjében vagy a szellemi állapotában bekövetkezett változások jellegétől és mértékétől függetlenül. „A személyiség bármely egyed azon része, mely képessé tesz bennünket az adott személy felismerésére és határozott azonosítására úgy, mint akit korábbról ismerünk, és nem számít, hogy mennyire változott meg azért, mert az ő személyisége kifejeződésének és megnyilvánulásának hordozóformája megváltozott.” 100:2.3 Az emberi személyiség három szintje az értelmi, a morontiai és a szellemi, melyek alapján az elme szintjén, a fejlődő lélekben és a bent lakozó szellemmel működhet. 100:4.6 A személyiség fejlesztésének emberi célja a személyiség szellemivé lényegítése, ami az egyén képességeinek a közösség érdekében történő használatán alapul. 75:8.7 A teremtésrészünk eredendően személyiség uralt módon meghatározott. Ezért biztosak lehetünk a személyiség túlélésével, fejlődésével és célba érésével kapcsolatos lehetőségek létében. Biztosra vehetjük a személyiség növekedését, tapasztalását és kalandját. A személyesség léte fejlődésképességre ad lehetőséget. 0:5.11 A személyiség „nem a test, az elme vagy a szellem; nem is a lélek. A személyiség az egyetlen változatlan valóság a máskülönben állandó változást mutató teremtményi tapasztalásban; és a személyiség egyesíti az egyediség minden egyéb társult tényezőjét. A személyiség az Egyetemes Atya által az anyag, az elme és a szellem élő és társított energiáihoz adott egyedi adomány, mely a morontia lélek továbbélésével válik túlélővé.” 56:4.2 Mivel a személyiség rendelkezik a halandó teremtményt alkotó tényezők egyesítésének képességével, ezért eredendően törekszik a valóságelemek egyesítésére. 0:5.1 A személyiség istenivé „tett valóságszint és mint ilyen, a magasabb rendű istenimádati és bölcsesség tartalmú elmeműködés halandó- és közteslény-szintjétől felfelé, a morontiai és szellemi szinteken keresztül egészen a végleges személyiség-állapot eléréséig terjed.” 42:12.9 A személyiség tényleges megnyilvánulása vagyis a személyazonosság mintája nem fizikai, elmei vagy szellemi megnyilvánulás. „A személyiségalak az élőlény minta jellege; ez foglalja magába az energiák elrendezését, és ez az élettel, valamint a mozgással együtt alkotja a teremtményi lét működési rendjét.” 0:5.3 Az Isten és az ember személyisége társítható. 0:5.2 A „személyiség-valóságok folyamatos evolúciójának (…) nincsenek korlátai”. 84:7.28 A házasság és a gyermeknevelést is magába foglaló családi élet ösztönzőleg hat az ember természetében rejlő legmagasabb rendű lehetőségekre, és eszményi teret biztosít a személyiség ily módon felélénkült sajátosságainak kifejeződéséhez. 84:7.30 A családi élettel járó kapcsolatok képesek kiegyensúlyozni és fejleszteni a személyiséget, mivel más személyiségekhez való elkerülhetetlen igazodásra késztetnek. 63:1.4 A személyiség megléte elősegíti annak a tudatnak a kialakulását, hogy az ember több az állatnál. 0:5.4 A személyiség sohasem akaratlan; „A személyiség az energia fölé helyeződik, és kizárólag élő energiarendszerekkel társul; az azonosság társítható nem élő energiamintákkal is”. 30:1.113 Egyetlen „entititásnak sincs személyisége, hacsak Isten nem ruházta fel őket ilyennel”. Vannak elmével rendelkező szellemszemélyiségek, de vannak szellemmel rendelkező elmeszemélyiségek is. 100:2.2 A vallás valósága a szeretet által hajtott, az önzetlen segédkezés által mozgatott és az isteniség tökéletességére vonatkozó eszményképek őszinte imádása által uralt ember személyiségében mutatkozik meg.

- személyiség (meghatározások): 9:4.6 A tapasztaló egyéniség szellem, elme és energia elemeinek egyesítője.

- 0:5.11 A teremtményi tapasztalás változatlan valósága, mely egyesíti az egyediség társult tényezőit.

- 112:1.17 „az élő és működő teremtmény egésze”.

- 112:1.18 A mindenségrendi valóságokhoz fűződő kapcsolat tényezőinek egyesítője.

- 112:5.1 „a mindenségrendi élő szervezeten belül létező viszonylagos egyediesülés.”

- 112:5.20 A „sajátlényeg igaz valósága”. Lásd még „sajátlényeg (meghatározás)”

- személyiség (emberi ~ jellemzői, tulajdonságai): 109:7.1 Az Egyetemes Atya szabad akaratú adománya.

- 102:2.5 Csakis az által nyer megelégedést, hogy az elméjében összhangot mutató egységben vannak az anyagi dolgok, az értelmi jelentéstartalmak és a szellemi értékek.

- 91:2.7 A személyiség elszigetelődését az ima nagymértékben képes akadályozni.

- 111:1.3 Az anyagi elme színkörében él.

- 111:1.3 Öntudattal rendelkezik.

- 111:1.3 Döntéseket hoz.

- 111:1.3 Képes az Isten választására vagy elutasítására.

- 111:1.3 A döntésétől függ, hogy örökkévalóvá teszi vagy elpusztítja magát.

- 111:2.3 Az egymással működési kapcsolatban levő elmével és szellemmel azonosítható.

- 111:2.3 Az elme és a szellem személyiséget mutató kapcsolatának rendeltetése a lélek megalkotása.

- 111:3.2 A lakóvilágon való feltámadást követően teljesen azonosul az ember morontia sajátlényegével.

- 111:4.5 A természetéből eredően teremtő jellegű.

- 111:4.5 „tényleges teremtőként csak az egyén benső létében működik.”

- 111:4.6 „Vannak személyiségfajták, de a személyiség mindig egyedi.”

- 111:4.8 Képes az ember belső világa alkotókészségének irányítására.

- 111:4.8 Az ember belső világában „jelentős mértékben felszabadul az ok-okozati törvények jelentette korlátok alól.”

- 111:4.8 Korlátozottan szabad akarat társul mellé.

- 111:5.5 Képes bensőséges közösséget alkotni a szellem-Atya személyiségével a Gondolatigazítóval való egyesülést követően.

- 111:5.6 Képes megelégedést nyerni abban az imádat-közösségben, amely az ember személyiségét a Teremtője személyiségével köti össze.

- 112:0.3 1. „a valóság azon minősége, amelyet maga az Egyetemes Atya vagy az Atyát képviselő Együttes Cselekvő adományoz.”

- 112:0.4 2. „bármely, elmét vagy szellemet magába foglaló élő energiarendszernek adományozható.”

- 112:0.5 3. „nem határozzák meg teljes mértékben az ok-okozati viszonyok.”

- 112:0.5 „viszonyító értelemben alkotó vagy társalkotó.”

- 112:06 4. Ha „evolúciós anyagi teremtménynek adományoztatik, akkor az a szellemet az elme közreműködésével az energia-anyag feletti ellenőrzés megszerzésére készteti.”

- 112:0.7 5. „Bár azonosság nélkül való,” „képes bármely élő rendszer azonosságának egyesítésére.”

- 112:0.8 6. „kizárólag minőségi választ ad a személyiségkörre, szemben azzal a három energiával, amely minőségileg és mennyiségileg is válaszol a gravitációra.”

- 112:0.9 7. „sosem változik a változások közepette.”

- 112:0.10 8. „megajándékozhatja Istent – szabad akaratát szentelheti az Isten akarata megcselekedésének.”

- 112:0.11 9. „erkölcsiség jellemzi”.

- 112:0.12 10. „egyediként adományoztatik – nincsenek másodpéldányok belőle”.

- 112:0.12 „nem összeadhatók – társíthatók, de nem összegezhetők.”

- 112:0.13 11. „közvetlenül válaszol a más-személyiség jelenlétére.”

- 112:0.14 12. „szellemhez adódhat, és így a Fiúnak az Atyával való kapcsolatában jellemzi az Atya elsődlegességét.”

- 112:0.15 13. „túlélheti a halandói halált”.

- 112:0.15 Benne „van a továbbélő lélek azonossága.”

- 112:0.15 Változatlan.

- 112:0.15 A Gondolatigazítóval való kapcsolata folyamatos fejlődés.

- 112:0.15 A Gondolatigazítóval való kapcsolata maga a lélek.

- 112:0.16 14. Egyedi időtudatossága „más, mint az elme vagy a szellem időérzékelése.”

- 112:1.1 Adomány – „isteni ajándék”.

- 112:1.1 Az örökkévaló létezést lehetőségként hordozza magában.

- 112:1.1 Három mindenségrendi síkon, világegyetemi szakaszban tevékenykedik. Ezek, 112:1.2 a „Helyi-állapot”, 112:1.3 a „Jelentéstartalom-állapot”, és az 112:1.4 „Érték-állapot.” Lásd még „személyiség tevékenységi szakaszai”

- 112:1.13 Azonosság-értéket és folytonosság-jelentéstartalmat kölcsönöz az élőlény-környezet társulásnak.

- 112:1.16 Az elszigeteltségben nem képes igazán jó működésre.

- 112:1.17 A kapcsolatait magában egyesíti és összehangolja.

- 112:1.17 „sokkal több, mint a kapcsolatok szerves egymásra épülése”.

- 112:1.19 Az emberben – mint rendszerben – minden tevékenységet egyesít, azonosság- és alkotásképesség-jegyeket kölcsönözve néki.

- 112:2.7 Értelmes cselekvésre csak az összehangolt sajátosságai – a gondolkodás, érzés és vágyakozás – összpontosíthatók.

- 112:2.9 „birtoklása az embert szellemi lénnyé teszi”.

- 112:2.9 Az öntudata és a sajátlényeg egysége az anyagfeletti világ adománya.

- 112:3.5 Ha túlélő, akkor az önazonosság képleteit, vagyis a halandói létpálya emlékiratát a Gondolatigazító, a halhatatlan morontia lelket pedig a beteljesülés-őrangyal őrzi.

- 112:3.7 „sohasem nyilatkozik meg emberi akarat nélkül.”

- 112:3.7 A halált követően „semmilyen formában nem tart kapcsolatot a földi élőlényekkel.”

- 112:5.1 Megadatott számára „a beteljesülés elfogadása és a beteljesülés elutasítása közötti tényleges választás lehetősége.”

- 112:5.2 „az Atya akarata következtében jelent meg”.

- 112:5.2 Mivel az ember dönt arról, hogy a beteljesülés elérésekor jelen akar-e lenni, ezért azonossági szempontból a személyiség feltételes örök valóság.

- 112:5.2 A döntése alapján képes elérni az Istenség-beteljesülést.

- 112:5.2 Ha nem dönt az Istenség-beteljesülés elérése mellett, akkor a tapasztalás által fejlődő Istenség, a Legfelsőbb Lény részévé válik.

- 112:5.4 A „saját választásain keresztül rendelkezik azzal a hatalommal, hogy azonosságának székhelyét a múló anyagi-értelmi rendszerből a magasabb rendű morontia-lélek rendszerbe tegye át”.

- 112:5.20 A „saját alkotórészeit szüntelen változtatva képes a világegyetemi viszonyokra válaszolva működni”.

- 112:6.5 A továbbélést követően – kezdetben jelentős mértékben – „az emberi életből származó jellem-minták és a morontia mota újonnan megjelenő működése irányítja.”

- 117:4.5 „ha a személyiség egyszer már kifejeződött, akkor sohasem fog még egyszer ugyanolyan kifejeződési formát találni, kivéve annak az adott élő személyiségnek a folytatódó létezésében.”

- 117:5.2 Nem tűnik el, ha a teremtmény aláveti magát a Teremtő akaratának.

- 117:5.2 Fokozatosan gyarapodik azáltal, hogy a teremtmény aláveti magát a Teremtő akaratának.

- 117:5.2 „az isteniséggel való egyesülés révén az ember felemeli, gazdagítja, szellemivé alakítja és egyesíti fejlődő sajátlényegét egészen a felsőség határáig.”

- 117:5.6 Ha fejlődésképes, akkor „tényleges-valóság nyomot hagy maga után, amint a világegyetemek egyre magasabb szintjein áthalad.”

- 118:1.2 Úgy „válhat örökkévalóvá, hogy az Atya akaratának megfelelő cselekvést választja.”

- 118:7.6 „felruházza az élő szervezeteket az önmeghatározás, az önfejlesztés és az Istenség eggyé kapcsolódó szellemével való önazonosulás további előjogaival.”

- 118:7.7 „az Atyától származik”.

- 118:7.7 „egyedi választási előjogokat biztosít az élő rendszer számára.”

- 130:4.5 Isteni adomány, amely „az Istenség fokozatos elérésében válhat továbbélővé.”

- 130:4.6 Az egyetemes valóság részeként úgy létezik a mindenség rendjében, hogy a számtalan változás közepette is megtartja az önazonosságát, sőt azok után is, mindörökké. Lásd még „sajátlényeg (jellemzők)”

- személyiség adományozása: 5:6.4 az élő energiarendszerek megszemélyesítése, mely az Egyetemes Atya kizárólagos működési körébe tartozik, aki felruházza azokat „a viszonylagos alkotó tudatosság és annak szabad akaratú irányításának sajátosságaival.”

- személyiség (isteni): 56:4.1 az Egyetemes Atya esetében istenmód egyesített. 56:4.2 Önmagában egyesíti a végtelenség hét Abszolút-elemét. 0:3.22 Az „elméleti VAGYOK azáltal tett szert személyiségre, hogy egyszerre vált az Eredeti Fiú Örökkévaló Atyjává és a Paradicsom Szigetének Örökkévaló Forrásává.”

- személyiség (minden-személyiségű lény): 109:7.4 Csak egy lényfajta van, aki az összes ismert személyiségi kapcsolatot a saját lényegében hordozza. 109:7.7 Ők a Megszemélyesült Igazítók.

- személyiség (teremtményi ~): 106:9.12 Örökké fejlődő.

- személyiség (véges ~ három kiterjedése): 112:1.10 A hossz jelentéstartalmat jelöl. 112:1.6 1. „A hossz kiterjedés a fejlődés irányára és jellegére utal – ez a téren keresztüli és az idő szerinti mozgás – az evolúció.”

- 112:1.10 A mélység értéket jelent. 112:1.7 2. „A függőleges mélység kiterjedés az élőlény-szintű hajtóerőket és viszonyulásokat, az önmegvalósítás különböző szintjeit, valamint a környezetre való általános válaszadás jelenségét foglalja magába.”

- 112:1.10 A szélesség a mindenségrendi látásmódot jelenti. 112:1.8 3. „A szélesség kiterjedés az összehangolódás, a társulás és a sajátlényeg megszervezésének területét öleli fel.”

- személyiség beállítottsága: 112:1.15 Az élőlény képessége és hajlandósága arra, hogy tartalmas, meghatározó kapcsolatot építsen ki a környezetével.

- személyiség célja: 16:6.10-06.11 az emberi gondolkodás tényezőinek, vagyis

a) a dolgok felismerésére képes tudományos tényszerűségnek,

b) a jelentéstartalmak felismerésére képes erkölcsi bölcseletnek és

c) az értékek felismerésére képes tiszta vallásos tapasztalás tényezőinek a személyiségfejlődés érdekében való egyesítése.

- személyiség ismérvei (teremtményi ~): 16:8.5 „az öntudat és az ezzel társult, viszonylagosan szabad saját akarat.” 32:4.5 A halandó sajátakaratú teremtmény esetében is az Atya ennek a forrása.

- személyiség megszűntetés: 54:3.2 a rosszal, vagyis a bűnnel való tudatos és teljes azonosulás következménye. 54:3.3 A „Nappalok Elődei elutasítják bármely lény megsemmisítését mindaddig, amíg minden erkölcsi érték és az összes szellemi valóság kihuny mind a gonosztevőben, mind pedig az ő támogatóiban és a vele esetleg rokonszenvezőkben.”

- személyiség összhang hiány (emberi ~): 110:6.3 Az ember az anyagi, az értelmi és a szellemi kiteljesedésével arányosan gyarapszik. 110:6.4 „Amikor az értelmi természet fejlődése megelőzi a szellemiét, akkor az megnehezíti és veszélyessé is teszi a Gondolatigazítóval való összeköttetést. Hasonlóképpen, a szellemi túlfejlettség az emberben lakozó isteni entitás szellem-vezetésének megszállott, torz értelmezéséhez vezet.”

- személyiség tevékenységi szakaszai: 112:1.2 1. „Helyi-állapot.” Képes eredményesen működni a helyi-, a felsőbb- és a központi világegyetemekben.

- 112:1.3 2. „Jelentéstartalom-állapot.” Hatékonyan működik a véges és az abszonit szinten, valamint „az abszolút szinttel való érintkezésben is.”

- 112:1.4 3. „Érték-állapot.” „tapasztalati úton értelmezhető az anyagi, a morontiai és a szellemi fokozatosan fejlődő területein.”

- személyiség új jegyei és képességei a Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás után: 112:7.1 „az isteniség-minőség rögzülése, a múltbéli-örökkévalósági tapasztalás és emlékezet, a halhatatlanság, és a korlátozott kibontakozási lehetőségű abszolútság egyik szakasza.”

- személyiség újbóli összeállítás (újraszemélyesülés) feltételei: 112:5.17 1. Olyan energia minta megalkotása, „amelyen belül a mindenségrendi elme morontia-válfaja képes működni.”

- 112:5.18 2. Az Igazító, mint az ember felemelkedő azonossága őrzőjének visszatérése.

- 112:5.19 3. A lélek, vagyis a morontia entitás felruházása az előkészített morontia elme-test formával a lélek kiteljesedési lehetőségeit őrző szeráf vezetésével, aki a továbbélőt „a várakozó Igazító örök társaságára bízza”. Lásd még „újraszemélyesülés”

- személyiség-valóság tudatosítása: 102:3.5 A lét csúcsa, melyet a tények, az értékek és az igaz valóság összehangolása alkot.

- személyiség viszonya fizikai-, elme- és szellemrendszerekhez: 116:6.1 Esetében a fizikai rendszerek alárendelődnek, az elmerendszerek mellérendelődnek, a szellemrendszerek pedig irányítóvá válnak.

- személyiségfajta (urantiai ~): 112:1.9 A személy-kifejezés hétkiterjedésű  lehetőségével rendelkezik, mely „jelenségek közül három a véges szinten, három az abszonit szinten, egy pedig az abszolút szinten értelmezhető.” A hetedik kiterjedés „rendelkezik az abszolútba való végtelent-el-nem-érő jellegű benyomulás rejtett lehetőségével.” Lásd még „személy-kifejezés”

- személyiségfejlődés (teremtményi ~): 106:9.11 „minden teremtményi növekedés az Atyával való azonosulás mértékével arányos.” 109:5.5 Az örökölt jegyek befolyásolhatják az ütemét.

- 106:9.11 „a Végtelen keresése egyenes arányban áll az Atyához hasonlatossá válás mértékével”.

- 106:9.11 „istenmód élni annyit jelent, mint az Isten akaratát ténylegesen megélni.”

- 106:9.12 Az „Atya-élet az igazságon alapul, a szépségre fogékony és jóság-uralta.”

- 106:9.12 Az Istent ismerő személy „a bensőjében az istenimádat révén világosodik meg, kifelé pedig az összes személyiség egyetemes testvériségének teljes odaadással végzett szolgálatának, az irgalom kitöltötte és szeretet hajtotta szolgáló segédkezésnek szenteli magát, s eközben mindezek az életelemek az örökké fejlődő személyiségben egyesülnek”.

- személyiségfejlődés irányai (teremtményi ~): 106:9.12 a) Mindenségrendi bölcsesség, b) önmegvalósítás, c) Isten-keresés, d) Atya-imádat.

- személyiségjegy (jellemzők): 118:5.1 „nem lehet egyszerre Istenszerű és nem-istenszerű.”

- személyiség-egyesítés: 56:10.14 legmagasabb foka a mindenség rendjével és közösségeivel történő összhangban való működés képessége, ami a mindenség rendjével összhangban történő közösségi szolgálatot jelenti. 56:10.15 A halandói személyiség egyesíti magában az ember anyagi, elmei és szellemi tapasztalásait. 67:3.9 „A teljesen egyesített elme és szellem emberfeletti értékek, sőt morontia valóságok magvábanvaló megteremtője.” 100:4.3 A személyiség lelki erőinek egyesítése csak „a SZERETET uralma révén” lehetséges.

- személy-kifejezés: 112:1.9 Önkifejezés.

- személyiségi előjog (emberi ~): 110:2.3 A gondolkodás közvetlen befolyásolása.

- személyiségi előjogok: Közéjük tartozik 23:3.8 „a szellemi kifejeződés, az isteni szolgálat, a személyes segédkezés és a mindenségrendi közléscsere”.

- személyiségi felhatalmazások (jelenlegi ~): 106:2.1 „paradicsomi személyiség a legmagasabb fokon, teremtői személyiség a világegyetemi értelemben, halandói személyiség az emberi viszonylatban, Legfelsőbb személyiség a betetőződő vagy tapasztalatilag kiteljesedő viszonylatban.”

- személyiségviszonyok: 112:5.22 Ezek halandói emlékei mindenségrendi értékkel bírnak, ezért megmaradnak. Egykori földi társainkra a morontia sík lakóvilágain rá fogunk ismerni és kölcsönösen emlékezni fogunk egymásra. Lásd még „emlékek és tapasztalatok”

- személytelen: 107:7.4 „a nem-személyes, a személyest el nem érő és az elő-személyes”. A személytelen „mindig a létező személyiség akaratára és tetteire válaszol.”

- szemiták: 86:5.15 azt tanították, hogy a lélek a testzsírban lakozik.

- szemiták (faji értelemben): 96:2.1 „az Urantia legkevertebb népei közé tartoztak, csaknem mind a kilenc emberfajta örökségét hordozták.”

- szemmel verés: 87:5.4 Az elődök felfogása szerint az ember jóléte vagy a nők szépsége kiválthatta a rossz szellemek irigységét és bosszúját, akik emberi közvetítőn keresztül, szemmel verés által büntettek. A szemmel veréstől való félelem szinte általánosnak volt mondható. A szép nőket elfátyolozták, a gyermekeket sötétedés után nem engedték ki. A régi imák része volt a „szabadíts meg minket a gonosz tekintettől” kérelme is. 87:5.5 Az ősök hite szerint a rontás erejét egyedül elvenni képes bűvtárgyak a nemzőszervek voltak. Az anyajegyekről azt tartották, hogy azok a gonosz tekintet következményei.

- szent könyvek: 88:2.7 Bűvtárgyi erővel felruházott írások, 88:2.6 melyek tartalmát Isten szavainak tartják. Alkalmasak arra, hogy bűvtárgyszerű börtönökké váljanak az ember szellemi képzelőereje számára. 88:2.7 A hiedelem szerint, egy szent könyvnek minden tartalma igaz, továbbá az ilyen könyvben minden igazság benne van. 88:2.8 Bűvtárgyi hitnek számít, ha valaki hiszi, hogy az adott élethelyzetére nézve isteni útmutatást kap azon rész által, melyen egy szent könyv felütését követően megakad a szeme. Egy „szent könyvre” történő esküvés szintén a bűvtárgyi hit kifinomult formája.

- szentségszertartás: 89:9.1 a korai áldozási szokások – a váltságdíj, a kiváltás és a szövetségek – nyomán jött létre. Például a pap részesült az emberáldozat egy kis részéből, míg ezt követően a többiek az állati helyettesítőn osztoztak. A szentségszertartások közösségszervező erővel is bírtak.

- szentségszertartás (szentségimádás): 89:9.1 a szentség imádása az áldozás tisztelete alapján alakult ki.

- szentségtörés: lásd „istenkáromlás”.

- Szent Szellem: 8:5.3 a paradicsomi Végtelen Szellem Alkotó Leányának, 34:4.3 az Isteni Segédkezőnek a szellemköre, 34:5.4 aki egyként dolgozik a Teremtő Fiú Igazság Szellemével az emberi teremtmények szellemi felemelésén. A vele felruházott elme már rendelkezik azzal a képességgel, hogy nyitottá váljon a Gondolatigazító munkálkodására. 34:5.6 A helyi világegyetemi anyaszellem ezen különvált része nem lép kapcsolatba az egyéni elme gondolkodás központjaival és nem lakozik benne. 92:0.4 A Szent Szellem az első felsőbbelme-adomány, amely tényszerű tapasztalásként minden őszinte emberi személyiségben megjelenik. Az imádásra törekvő és bölcsességre vágyó elme számára végez segédkezést, megteremtve az ember továbbélésre és önkiteljesítésre való képességét. 92:0.5 A hét elmeszellem-segéd közé tartozó istenimádat segéd és bölcsesség segéd összehangolt közreműködésével beindítja az evolúciós vallás növekedését és végigviszi azt.

- szenvedély (vétkes ~): 89:2.4 Kezdetben a tabu sorozatos megsértése, amely először csak vétség lett. Bűnné a vallás tette.

- Szerafington: 13:1.19 E szféra a „Fiú és a Szellem kebele”, mely egyben a Fiú és a Szellem által teremtett – számunkra ismeretlen – lények hatalmas seregeinek otthona, továbbá az angyali seregek összes szolgáló rendjének végső szférája, paradicsomi otthona.

- Szerafington titkai: 13:1.20 Legalább három rejtélyről van szó, melyek közül az egyik a szeráfi szállítás rejtélye, a másik pedig azok a személyes tapasztalások, melyeket a szellemi szolgálók azon, hozzánk közel álló fajtái élnek át, akik előttünk még nem ismertek.

- Szerapatatia: 75:3.1 A nodfi törzsek nyugati (szíriai) szövetségének vezetője, a dalamatiai egészségügyi bizottság egykori vezetőjének leszármazottja. 75:3.2 Ádám és Éva szövetségese. Mély benyomást gyakorolt rá az ádámi ügy pártatlansága. 75:3.3 Ádám egyik hadnagya lett, aki értékelte az őszinte becsületességét. 75:3.4 A törzsi kapcsolatok első Édenben működő bizottsága társelnökeként a távolabb élő törzsek megnyerése érdekében munkálkodott. 75:3.3 Kaligasztia tudatlan eszközként használta fel Éva megtévesztéséhez. 75:5.4 Szembesülve az Évával történteket megtudó, felháborodó kertlakók gyilkos dühének eredményével, a félelemtől és a bűntudattól hajtva a nagyfolyóba ölte magát.

- szeráf (kiegészítő ~): Lásd „őrangyal (kiegészítő szeráf/ok/)”

- szeráfi beteljesülés: 39:8.1 a helyi világegyetemi szeráfok célja, amely az örökkévalóság felsőbb, paradicsomi szolgálatára irányul. 39:8.2 Esetükben a Paradicsom elérésének leggyakoribb három módja.

a) 39:8.3 Paradicsomi Társsá válhatnak, ha tökéletesen teljesítenek égi mesterként, Szakmai Tanácsadóként vagy Mennyei Adatrögzítőként.

b) 39:8.4 A Szerafingtonra rendelik őket a harmadrendű szupernáfok által érkező felhívásban.

c) 39:8.4-8.5-8.6-8.7 Sikeres végzet-őrangyalként, az evolúciós felemelkedés fokozatos útján érik el a Paradicsomot, a halandó felemelkedőket kísérve.

39:8.9 A Szerafingtonról, az angyalok beteljesülés-szférájáról kikerülő szeráfok 39:8.10 beléphetnek a Halandói Végleges Rendű Testületbe, de lehetnek a Paradicsomot elért korábbi halandói társaik örökös társaivá, míg mások beléphetnek a különféle nemhalandói végleges rendű testületekbe, sokukat pedig a Teljes Szeráfok Testületébe veszik fel.

- szeráfi szállítás (jerusemi): 46:2.8-2.9 kiindulópontja a négyezerötszáz méter magas Szeráf-hegy. A bolygói gravitáció és a légellenállás legyőzéséhez gépi eszközöket használnak. A szállítmányok urantiai időben mért három másodpercenként indulnak. A felszállási sebesség huszonöt szabványmérföld per urantiai másodperc. A repülési sebességet kétezer mérföld magasságban érik el. A szeráfi szállítmányok az üvegtengernek nevezett kristálymezőre érkeznek.

- szeráfi szállítás rejtélye: 13:1.20 „Az a képesség, melynek birtokában különböző szeráfi rendek és közreműködő szellemlények a maguk szellemi formájába foglalnak mindenféle nem-anyagi személyiségrendekbe tartozókat és hosszú bolygóközi utakon hordozzák őket”.

- szeráfi világok: 38:4.1 a szalvingtoni kör hét elsődleges szférából álló kilencedik csoportja, mely világok mindegyikének hat segédszférája van. A segédszférák a szeráfi felkészítés szakaszainak tanintézetei. A szeráfok kizárólag az első hetes csoporton tartózkodnak. A többi hat halmazt a számunkra ki nem nyilatkoztatott angyali társak hat rendje foglalja el. Azonban az összes angyali rendnek szabad bejárása van mindegyik szeráfi világra.

- szeráfok: 38:0.3 Mind a hét felsőbb-világegyetemben közel hasonló felépítésűek. A helyi teremtésrészek képzett és általános segédkezői. 38:1.1 A helyi Világegyetemi Anyaszellem kezdi teremteni őket a Fiú által alkotott Anyagi Fiakkal egy időben, mégpedig 41.472 – fős csoportokban. 38:1.2 A teremtésük akkor kezdődik, amikor a helyi Világegyetemi Anyaszellem viszonylagos személyiségre tesz szert, a teremtő Fiú korai alkotó segítőjeként. 38:1.3 A nebadoni szeráfok teremtése rendszeres időközönként jelen időszakban is megtörténik, mivel a világegyetemünk még kialakítás alatt áll. 38:2.1 Nincs anyagi testük, mivel szellemtermészetűek. Képesek osztozni az ember nem érzékszervi érzelmeiben és érzéseiben. Ismerik a lelkiismereti küzdelmeinket. 38:2.2 Nem ivaros-késztetésű teremtmények. 38:2.3 Hozzánk képest különleges képességekkel bírnak, igazi számtani lángelmék. 38:2.4 Segítők ők és nem ítélkezők. 38:3.1 Nagy mértékben érintettek a halandói túlélési tervek kivitelezésében. 38:4.2 Párokban élnek szép és nagyméretű otthonaikban. 38:4.3 Az egyikük ellenható, a másik pedig együttható. A feladataik többségében együtt dolgoznak, (26:1.16 ilyenkor az egyikük a másik kiegészítője) de egyedül is képesek munkálkodni. Páros kapcsolatuk szeretetteljes, ritkán váltanak társat. 38:4.4 Ezer évenként gyűléseken jönnek össze. 38:6.1 De nem csak párban kapcsolódnak egymáshoz. A szeráfi központon való ottlétük második ezer évének leteltével vezető kijelölése mellett tizenkettes csoportokba szervezik őket (12 pár, 24 szeráf). Tizenkét ilyen csoport alkot egy századot (144 pár, 288 szeráf), melyet egy vezér irányít. Tizenkét század egy parancsnok alatt alkot egy zászlóaljat (1728 pár, 3456 szeráf), és tizenkét zászlóalj egy igazgató vezetése alatt tesz ki egy szeráfi egységet (20736 pár, 41472 egyed), míg tizenkét egység egy felügyelő irányítása alatt alkot egy 248832 párból, illetőleg 497664 egyedből álló hadosztályt. 38:6.2 Tizenkét angyalhadosztály alkotja a 2985984 párból, illetőleg 5971968 egyedből álló hadtestet, és tizenkét hadtest (35831808 pár, illetőleg 71663616 egyed) teszi ki a legnagyobb működő szeráfszervezetet, az angyalsereget, melyet többnyire egy főangyal irányít. 38:5.1 A helyi világegyetemünkben a központi felkészítő tanintézetüket jelenleg az első százezer nebadoni szeráf vezeti. Főnökük pedig a helyi világegyetemi elsőszülött angyal. A felkészülésük első ezer évét megfigyelőként töltik a Szalvingtonon és annak társvilági lakhelyein. A második ezer év szeráfi világain történő felkészítésükön rangidős angyalok és melkizedekek is részt vesznek. 38:5.3 Segédkező szellemként végzett első szolgálatukban megfigyelőként működnek a legalacsonyabb rendű evolúciós világokon.

- szeráfok: Lásd még „őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői)”

- szeráfok (jellemzők): Lásd „őrangyal(ok) (személyes őrangyal szeráfok jellemzői)”

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok): 114:6.1 Az Urantia első főkormányzóját „a Szerafingtonon végzett különleges szeráfokból álló tizenkét testület is” elkísérte. Ők a bolygó felügyeletét ellátó főszeráfok „és eltekintve a bolygó Fenséges megfigyelőjének felügyeleti jogkörétől, az állandó főkormányzó közvetlen irányítása alá tartoznak.” 114:6.2 A csoportok vezetői tizenkét fős szeráftanácsot alkotnak, és az állandó főkormányzó önkéntes irányító testületeként is működnek.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testülete): 114:6.18 Nem irányítják közvetlenül a bolygó ügyeit. A fennálló viszonyokat úgy befolyásolják és a körülményeket úgy rendezik, hogy azok kedvező hatással legyenek az emberi tevékenységekre. 114:6.19 „Eszmék elosztóközpontjaiként, elme-összpontosítókként és terv-támogatókként működnek.” Magasabb rendű fogalmakat nem visznek az emberi elmébe, de „közreműködnek annak a magasabb rendű eszményképnek a felerősítésében, amely az emberi értelemben már megjelent.” Csoportjaik,

- 114:6.5 1. „A korszakos angyalok.”

- 114:6.6 2. „A haladás angyalai.”

- 114:6.7 3. „A vallási őrangyalok.”

- 114:6.8 4. „A nemzetlét angyalai.”

- 114:6.9 5. „A fajok angyalai.”

- 114:6.10 6. „A jövő angyalai.”

- 114:6.11 7. „A megvilágosodás angyalai.”

- 114:6.12 8. „Az egészség angyalai.”

- 114:6.13 9. „Az otthon szeráfjai.”

- 114:6.14 10. „Az ipar angyalai.”

- 114:6.15 11. „A kikapcsolódás angyalai.”

- 114:6.16 12. „Az emberfeletti szolgálat angyalai.”

114:6.17 A csoportok közötti, bolygószintű politikai vagy eljárási kérdésben kialakult véleményeltérés esetén az álláspontokat rendszerint a főkormányzó egyezteti, akinek a döntése megtámadható. 114:6.19 A szeráfcsoportok a küldetésük teljesítéséhez számos közvetítőt is igénybe vesznek. 114:6.20 Egyben ők mozgósítják, képzik és gyakorlatoztatják a beteljesülés tartalékos alakulatát.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „korszakos angyalok”): 114:6.5 Ők a jelenlegi megítéltetési korszak angyalai. E csoport feladata az egyes nemzedékek ügyeinek vitele és irányítása annak érdekében, hogy azok terv szerint illeszkedjenek az adott korszak menetébe.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „haladás angyalai”): 114:6.6 Az a feladatuk, hogy ösztönözzék az egymást követő társadalmi korszakok evolúciós fejlődését. „Elősegítik az evolúciós teremtményekben rejlő fejlődési irányok kibontakozását”.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „vallási őrangyalok”): 114:6.7 Ők az „egyházak angyalai”. Mivel „azon munkálkodnak, hogy a múlt elpusztíthatatlan értékeit az egyik nemzedékről a másikra átmentsék,” ezért „rendre keresztülhúzzák a haladás angyalainak számításait”. Védelmezik a szellemi formákat, de nem támogatják a szélsőséges felekezeti jelenségeket.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „nemzetlét angyalai”): 114:6.8 Ők a „harsonák angyalai”, akik az urantiai nemzetek életének politikai folyamatait igazgatják és felügyelik a nemzetközi kapcsolatokat. „Különösen e szeráfrend szolgálatán keresztül valósul meg az, hogy »a Fenségesek uralkodnak az emberek országain.«”

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „fajok angyalai”): 114:6.9 „az idő evolúciós emberfajtáinak megtartásáért dolgoznak,” függetlenül az adott emberfajta politikai beállítottságától és vallási tagozódásától. A tevékenységük kilenc emberfajta keveredett maradványaira vonatkozik. A munkájuk szorosan kötődik a fajok biztosainak szolgálatához.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „jövő angyalai”): 114:6.10 Az egymást követő korszakok építőiként eljövendő korszakokat vetítenek előre, és tervet készítenek a következő, fejlettebb megítéltetési időszak jobb dolgainak megvalósítása érdekében.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „megvilágosodás angyalai”): 114:6.11 A bolygón folyó oktatás elősegítésének szentelték magukat. Az egyéni szinttől az emberfajták szintjéig részt vesznek minden elmebeli és erkölcsi képzésben.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „egészség angyalai”): 114:6.12 Azokhoz a szervezetekhez rendelték ki őket, amelyeket a halandók „az egészség megőrzése és a betegségek megelőzése érdekében hoztak létre.”

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „otthon szeráfjai”): 114:6.13 Csoportjuk „az otthon, az emberi polgárosodott társadalom alapépítménye megőrzésének és fejlesztésének szentelte magát.”

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „ipar angyalai”): 114:6.14 Az „ipari fejlődés elősegítésével és az urantiai népek gazdasági helyzetének fejlesztésével” foglalkoznak.

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „kikapcsolódás angyalai”): 114:6.15 Az emberi felüdülés magasabb szintre való emelésére törekszenek, „gyarapítják a játék, a jókedv és a pihenés értékeit.”

- szeráfok (Urantia felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét testületéhez tartozó „emberfeletti szolgálat angyalai”): 114:6.16 Ők „az angyalok angyalai”, „akiket a bolygón létező minden más emberfeletti élet segítésére jelöltek ki”.

- szeráf-társítás: 39:2.10-2.11 a felemelkedő halandók a Paradicsom eléréséig nem rendelkeznek a világok közötti átkelésre alkalmas alakkal, ezért szeráfi közreműködést kell igénybe venniük. Az átkelés alatti alvás tudatosan előidézett öntudatlan állapot.

- szerencse: 86:2.5 fogalom, melyet az emberek azért alkottak, hogy azzal jelöljék a megmagyarázhatatlant, azokat a jelenségeket, „melyeket az emberek nem képesek vagy nem akarnak mélyebben megérteni.” 86:2.6 Az ősember a szerencsét a szellemvilág szeszélyes válaszának, később pedig az istenek hangulatváltozásának tekintette. 87:4.1 Az ősök „Azt tanították, hogy az embernek akkor van jószerencséje, amikor a kísértet örül, balszerencséje pedig akkor, amikor mérges.” 87:4.4 Később egyes kísérteteket csak a jószerencse, míg másokat csak a balszerencse okozóinak tartottak. S mindig az utóbbiakat hitték tevékenyebbnek. 69:2.7 Valójában a szerencse nem más, mint a kitartó munka eredménye. Lásd még „véletlen”.

- szerencseszámok: 88:1.6 Az ősember a négyest szerencseszámnak tartotta, mely a négy égtáj felismerésén alapult. A hármas és a hetes – mint szerencseszámok – a későbbi kinyilatkoztatások nyomán terjedtek el.

- szerencsetárgy: 88:2.4 A korai időkben azt tartották, hogyha bizonyos tárgyakat megáldanak, azokba szerencsehozó szellem költözik. 88:5.2 Varázserejű szerencsetárgy lehetett emberi hús, tigriskarom, krokodilfog, mérgező növény magja, emberi haj, holtak csontja stb. Az ősök komolyan hittek a szerelemhozó függők használatában is. 88:5.4 Az ősi tárgyakat szerencsét hozónak tartották. 88:6.4 „A baba eleinte a meddő feleség varázserejű szerencsetárgya volt.” Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- szeretet: 56:10.20 „a legnagyobb dolog a világegyetemben.” Első számú képviselője az Isten, aki maga a szeretet. 56:10.21 A szeretet egyben vágy arra is, hogy másokkal jót tegyünk. 12:9.2 Ezért a szeretet a személyiségek közötti jótékony társulás is. 100:2.4 A szeretet megnyilvánulásának lehetnek önző jegyei. Annál fejlettebb szellemileg valaki, minél inkább mentes a szeretet önző jegyeitől.

- szeretet (meghatározások): 56:10.17 Az egyetemes szépség, az örökkévaló igazság és az isteni jóság összessége, amely az ember felfogásában azt eredményezi, hogy az Isten az ő szellem-Atyja.

- 102:6.3 „a vallás lényege és a felsőbbrendű polgárosodott társadalom kútfője.”

- 112:2.7 A „teljes személyiségek kölcsönös szemléletére utal”, legyenek azok „emberiek, isteniek vagy emberiek és isteniek.”

- szeretet (jellemzők): 100:0.1 Táptalajt biztosít a vallási gyarapodáshoz.

- 100:0.2 Legfelsőbb szintű szellemi megelégedést eredményez.

- 100:4.6 A másik ember megszeretése csak az embertárs késztetéseinek és érzéseinek mély megértéséből fakadhat.

- 100:3.7 A növekedése mindig öntudatlan.

- 100:3.7 Az ember csak kedvező feltételeket teremthet a növekedéséhez.

- 100:3.7 Akkor él, ha adják.

- 100:4.4 Segít felismerni a más emberekben levő értékeket.

- 100:4.6 Akkor vonzó mások számára, vagyis akkor képes terjedni, „amikor az emberi odaadás értelmes és bölcs”.

- 100:4.6 Csak az igazi, önzetlen szeretet vonzó, és erősebb, mint a gyűlölet.

- 71:4.17 Képes visszatartani az erőset a gyenge elnyomásától.

- 117:6.10 A jellegét tekintve tevékeny (lendületes, dinamikus).

- 117:6.10 „élő, szabad, felkavaró és mindig mozgásban lévő.”

- szeretet (anyai ~): 84:1.6 Ösztönös, nem az erkölcsökből következik.

- szeretet (felebaráti ~): 3:5.7 Az embertársak szolgálata.

- szeretet (isteni ~): 84:7.30. A szülő beállítottságának és szeretetének a Teremtő első, közvetlenül is megtapasztalható, gyermekek felé irányuló szeretet megnyilvánulásának kellene lennie. 102:7.8 Az isteni szeretet Végtelen.

- szeretet (szellemi ~): 103:9.10 az ember ennek révén emelkedik fel a jóság szintjére.

- szeretet (testvéri ~): 68:1.1 nem magától értetődő velejárója az emberi természetnek.

- szeretet (utódok iránti ~): 84:7.10 általánossá vált és határozott túlélési értékkel bír. A polgárosodott ember örül a gyermekei boldogulásának és sikerének. A gyermekei gyermekeit is szereti.

- szeretet működése: 129:0.2 „Minél nagyobb mértékben adjuk át magunkat a társainknak, annál jobban megszeretjük őket;”

- szertartás(ok): 90:5.2 „a szokás megszentesítésének eljárása”. 103:3.5 A kialakulásukat követően „törzsi hiedelmekké sűrűsödtek”. 90:5.2 A szertartás nem csak fenntartja a hitregéket, hanem hozzájárul a társadalmi és vallási szokások megőrzéséhez is. 87:7.2 A jelképes szertartásrend egy korábbi, érzelmi töltetű mozzanatra utal. Minél észrevétlenebb egy szertartás térnyerése, annál erősebben tartja fogva a híveket. 90:5.6 Ha a szertartás túlságosan nagy hangsúlyt kap, akkor a vallás helyébe léphet. 90:5.2 Sok szertartás először társadalmi jellegű szokás volt, mely később gazdasági jellegű lett, végül pedig megkapta a vallási szertartás szentségét és méltóságát. A szertartást lehet egyénileg, csoportosan vagy ezek vegyítésével gyakorolni. 90:0.1 A vallási magatartások fejlődési lépcsőfokai – melyekhez szertartás is kezdett társulni – a szellemek kiengesztelése, a bajok elkerülésére való törekvés, a szellemek elűzése, kényszerítése, megbékítése, lecsendesítése, az áldozás, a vezeklés és a megváltás volt. 90:5.1 Az ősök szerint egy szertartás a végrehajtás tökéletessége által gyakorol kényszerítő erőt a szellemekre. A szertartás tökéletlensége pedig az istenek dühét váltja ki. Az a hit, hogy a szertartás hatásosságát a kivitelezés pontossága határozza meg, felkészült papságot hozott létre a szertartás aprólékos gonddal történő végzésére. 90:5.3 A szent helyekhez való zarándoklat is ősi szertartásnak minősül. Utóbb a szertartások a testi és a lelki megtisztulás, valamint a megszentesülés kifinomult módjaivá nőtték ki magukat. Illetve olyan istentiszteletekké váltak, melyek imádkozást, éneklést, felelgetős felolvasást, valamint az egyéni és csoportos szellemi áhítat formáit foglalják magukba. 97:10.7 A szertartást, mint az intézményesített vallás csoportos működési módszerét nem megszűntetni, hanem átalakítani érdemes. A személyes erkölcsi felelősség megtartása mellett a közösség szempontjából hasznos a szertartás felsőbbrendűvé tétele.

- szertartások (beavatási ~): 90:5.3 Eredetileg durva, vallási szertartásos szokások, melyeket az ősi titkos törzsi társaságok alkalmaztak.

- szervezet (élő ~): 112:1.13 Eredendően tevékeny.

- szervezés: 112:1.19 „a helyzeti értékek kialakítása”.

- Szet: 76:3.4 Ádám és Éva második kertben született legidősebb túlélő fia. Százhuszonkilenc évvel Ádám Urantiára érkezését követően jött a világra. A második kert új papságának vezetője lett. Ő Énosz apja és Kenan nagyapja.

- szetfi papok (Indiában): 79:3.3 India népeinek felsőbbrendű műveltsége és vallási hajlamai a dravida-uralom korai időszakából erednek és részben annak köszönhető, hogy ekkor, és a későbbi árja beözönlések során sok szetfi pap lépett e földre. 79:3.4 Száz fős csoportjuk már Kr.e. 16 000-ben elérte Indiát és komoly hatást gyakorolt a nyugati terület többnyelvű népeire. Azonban 5000 éven belül a háromságról szóló tantételeik a tűzisten hármas jelképévé korcsosultak.

- szetfi papság (szetfi papok): 92:5.9 ők voltak az Ádám utáni idők nagy tanítói. 92:4.6 Ádám és Éva édeni tanításait vitték tovább, amely által meghatározó erővel bírtak a levantei vallásfejlődésre. 76:3.5 A szetfi papok vallási, egészséggel kapcsolatos és oktatási feladatokat láttak el. E rend papjait eredetileg vallási szertartások levezetésére, gyógyításra és egészség felügyelői tevékenységekre, valamint a kertben működő tanodákban való oktatásra képezték ki. 76:3.10 Fejlett, többé-kevésbé helyes vallási fogalmakkal rendelkeztek az Istenségről és a világegyetemről. Az egészségre vonatkozó ismereteik kiválóak voltak, az oktatási módszereiket pedig azóta sem sikerült túlszárnyalni. 78:5.1 A szervezetük Kr.e. 15000 táján Amoszád vezetésével újult meg. 78:8.7 A szetfi papok kései, lázadó utódai az első sumér államszövetség felbomlását követően a városállamokat irányították. Királyoknak csak azt követően nevezték magukat, hogy a szomszédos városokat meghódították. Mivel féltékenyek voltak egymás istenségeire, ezért e városi királyoknak nem sikerült erős szövetségeket létrehozniuk Szargon kora előtt. 78:8.8 Minden városállamnak saját városi istene és saját szertartásrendszere volt.

- szél: 85:3.4 a korai emberek hiedelme szerint a madarak szárnycsapásai keltették.

- szépség: 56:10.17 „a Paradicsom-Sziget tükröződésének felismerése az anyagi teremtésben.” 56:10.9 Magába foglalja a teremtett mindenségrend egymáshoz illő kapcsolódásait és működési ütemeit. Ezek értelmi felismerése vezet el az anyagi világegyetem egységes és összehangolt értelmezése felé. 56:10.11 A szépség a kiterjedt és széttagozódott, jelenségekben megnyilvánuló valóság értelmi felismerése a tér-idő harmonikusan rendezett egységeiben, melyek mindegyike az előbb-létezett örök egyetlenségből származik. 56:10.3 Az ember kezdetben az éles ellentéteket egyesíteni tudó művészetnek is tekintheti. Jellemző rá a változatosság. A legfelsőbb szépség a véges művészet csúcsa, a Teremtő és a teremtmények közötti szélsőségek folyamatos egyesítése. Amikor a teremtmény tökéletessé válik, eléri a legfelsőbb szintű szépséget. Ez a mindenségrendi művészet csúcsára való eljutás. 56:10.4 A legmagasabb rangú szépség a valóságon alapuló változatok egyesüléséből fakad. 56:10.10 A szépség élteti a művészetet, a zenét és az emberi tapasztalás jelentőséggel bíró összhangzatait. 2:7.8 De a szépség „az isteni jóság felfedezése az örök igazságban” is. 101:9.4 A szépség „keresése csak addig képezi részét a vallásnak, ameddig erkölcsös és csak olyan mértékben, amennyire gazdagítja az erkölcsi felfogását.” 103:9.10 Az ember az igazságon keresztül jut el a szépséghez. Lásd még „igazság, szépség, jóság”

- szépségtani érzék: 56:10.7 fejlődő és fejleszthető képesség, mely a szépség szeretetére és az alkotó megnyilvánulások művészi vonásainak egyre teljesebb értékelésére vonatkozik a valóság minden szintjén.

- szikhizmus: 92:5.15 + 92:7.2 a Krisztus utáni tizenötödik században létrejött vallás, melynek kiemelkedő tanítója Nának guru volt, aki a követőivel magasabb egységbe rendezte az iszlám, a hinduizmus és a buddhizmus összevegyült tanításait. A szikhizmus így Ázsia egyik leghaladóbb, 92:6.13 és az Urantia legújabb vallása lett a XX. században létező vallásokat tekintve.

- színes emberfajták létének okai: 64:6.31 „1. A felsőbbrendű fajták természetes kiválogatódásának, elkülönült túlélésének széleskörű kibontakozása szempontjából elengedhetetlenül szükséges a változatosság.

63:6.32 2. A különböző népek keveredéséből erősebb és jobb fajták származnak, amennyiben e különböző fajták felsőbbrendű örökítőtényezők hordozói.”

64:6.33 „3. A versengést egészségesen gerjeszti a faji elkülönülés.

64:6.34 4. Az emberfajták közötti, illetőleg az egyes fajtákon belül a csoportok közötti különbségek lényegesek az emberi türelem és a felebaráti szeretet kifejlődése szempontjából.

64:6.35 5. Az emberi faj hasonneműsége mindaddig nem kívánatos, amíg a fejlődő világ népei nem jutnak el a szellemi fejlődés viszonylag magasabb szintjeire.”

- Szinglangton: 64:6.15 a sárga emberfajta törzseinek politikai és szellemi vezetője volt Kr.e. kb. 98000 évvel. 45:4.9 A több isten imádat helyett az „Egy Igazság” imádatára vezette a népét. Jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. 79:8.4 Az általa tanított „Egy Igazság” hite és tisztelete sohasem halt ki teljesen. 79:8.7 A sárga ember az Istenről alkotott valódi felfogás nyomait a Shang-ti birodalom istenimádatában őrizte meg.

- szivacsok: 65:2.2 „azok az élőlények, melyeken keresztül a növényiből az állati felé tartó fokozatos átmenet végbement.” A mai szivacsok nem azonosak az őseik korai, átmeneti formáival, bár nagyon hasonlítanak hozzájuk. A korai változatok átmenetet képező élőlények voltak. Már nem növények, de még nem is állatok. Azonban ezek vezettek el az igazi állati életformák kifejlődéséhez.

- színjáték: 92:3.6 Vallási eredetű, a szellemi útmutatás előadásából fejlődött ki.

- Szíria: 80:1.2 A hajdani nodfiak területe, akik a fémművesség fejlett módszereivel rendelkeztek. Innen hatoltak be a Nílus völgyébe, ahová birkát, kecskét, marhát és más háziállatokat is vittek magukkal, és a településeiken magas szintű fémművességet honosítottak meg.

- szíriaiak: 96:1.13 Hittek a héberek Jahvéjában is.

- szkeptikus: 103:6.14 A látható, anyagi dolgok bölcseletére támaszkodó ember. Könnyen összezavarttá válik.

- szkeptikus bölcselet: Lásd „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- Szkítaváros: 124:3.6 A Tízváros legfontosabb görög települése. Korábban ez volt Bet-seán héber város. Jézus korában tiszta, rendezett település volt.

- szobrászat: 92:3.6 Vallási eredetű, a bálványkészítésből fejlődött ki.

- Szodoma és Gomorra: 93:6.7 Városok, melyek pusztulásának természetes oka volt.

- szokás: 68:4.3 összefüggésben van az erkölccsel. 68.4.7 A fejlődési folyamata a kísérletezés iránti vágyból nő ki. 68:4.1 A „ma szokásformái a tegnap módosított és kiterjesztett szokásai. A megszokás az egyén számára ugyanaz, mint a szokás a csoport számára; és a csoportszokások népi szokásokká vagy törzsi szokásokká – tömeges szokásformákká – fejlődnek.” „A népi szokások eredete, hasonlóan a nyelvek eredetéhez, sohasem tudatos és sohasem szándékos, és ezért mindig rejtelmekbe burkolózik.” 68:4.4 A hozzá ragaszkodó embert zsarnoki módon határozza meg. 68:4.6 Mégis olyan folytonosságot jelent, amely képes összetartani egy polgárosodott társadalmat. 68:4.6 „Az emberi történelem útját a levetett szokások és a feleslegessé vált társadalmi szokások szegélyezik; de egyetlen olyan polgárosodott társadalom sem tartott ki, mely levetette az erkölcseit, kivéve azt az esetet, amikor a jobb és alkalmasabb szokásokhoz való alkalmazkodás érdekében tette ezt.” 68:5.1 „Az ember földhasználati szaktudása, illetőleg önfenntartási módszerei, valamint az életszínvonala együtt eredményezik a népi viselkedési szokások, az erkölcsök összességét.” 70:11.6 „Az ősi bírónak nem voltak törvényei. A döntés meghozatalakor egyszerűen azt mondta, hogy »ez a szokás.«”

- szokásformálás: 110:6.6 A jó szokások bizonyossággá válását szolgálja a felsőbbrendű döntések nagy számban való meghozatala és azok gyakori ismétlése.

- szolgálat: 28:6.17 A legmagasabb szintű megelégedés és a legistenibb méltóság kifejezése. A fokozatainak bejárása egyben az időben való létezés célja is. Ezek: a több szolgálat, az emelt szintű szolgálat, a nehéz szolgálat, a kalandos szolgálat és az isteni, vagyis a tökéletes szolgálat, amit az örökkévalóság nagyszolgálatának is neveznek. Az időben való fejlődés szolgálati szakaszai mindig váltakoznak a játékos időszakokkal. 40:10.7 Örökké fejlődő tartalmú minőség.

- Szolgálat Megelégedése: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.17 a Paradicsomon működő viselkedés-igazgatók beállítottságát tükrözik. Arra „törekednek, hogy növeljék a szolgálat értékét és emeljék az abból származó megelégedettség szintjét.” 28:5.18 Az Isteni Tanácsosok rendelkezésére a szellemi szolgálatból nyerhető hasznokat tükrözik az egyik világról a másikra. A „legjobb teljesítményével ösztönzik és bátorítják a középszerűt”. Bármely „világnak eljuttatják a tudnivalókat arról, hogy a többiek, leginkább pedig a legjobbak, mit is csinálnak.”

- Szolgálat Szentsége: 28:6.19 harmadfajú szekonáfok. Bármely szolgálat valódi természete, teljesítse azt ember vagy angyal, a maga teljességében előttük nyilvánul meg. Ők az igaz és rejtett mozgatóerők feltárói. „A halandók szavaikkal elrejthetik a gondolataikat, de e magas rangú szekonáfok felfedik az emberi szív és az angyali elme mélyen rejtőző mozgatórúgóit is.”

- Szolitarington: 13:1.15 az „Atya és a Szellem kebele”, azon lények gyülekezőhelye, melyek az Egyetemes Atya és a Végtelen Szellem együttes cselekedeteiből származnak. Olyan lényeké, akik a Szellem örökségén kívül az Atya jegyeit is hordozzák. De ez az otthona a Független Hírvivők és más felsőbb angyali rendbe tartozó személyiségeknek is. A jelen világegyetemi korszakban ez a kijelölt szférája a világegyetemi erőtér-irányítóknak is.

- Szolitarington titkai: 13:1.18 A háromságivá alakítás egyes titkai mellett e világhoz kötődnek a Végtelen Szellem azon személyes viszonyának titkai is, mely viszonyt a Harmadik Forrás és Középpont bizonyos felsőbb utódaival tart fenn. „A Szolitaringtonon találhatók azok a rejtélyek, melyek a különféle ismeretlen rendek, valamint az Atya, a Fiú és a Szellem szellemei, a Háromság hármas szellemei, a Legfelsőbb, a Végleges és a Legfelsőbb-Végleges szellemei közötti bensőséges társulásban fedezhetők fel.”

- Szolonia: 73:7.5 ő volt a szeráfi „hang a Kertben”, egyben a 73., 74., 75. és 76. Urantia írások közreadója (74:8.15, 75:8.8, 76:6.6). 51:3.5 A bolygói segítő angyalok egyik vezetője, aki a Kert egyik szeráfi Hangjaként panaszt tett a bolygónk Ádámjának és Évájának helytelen viselkedése miatt, és bejelentette a küldetésük isteni tervének megbukását. Egyben ő rendelte el az urantiai Melkizedek-megbízottak visszatérését is.

- szombat hagyományának eredete: 74:3.10 miután az Édenkert halandó lakói megtapasztalták, hogy Ádám milyen jól ismeri az Urantia állatvilágát, meggyőződtek az elbűvölő modoráról, és miután nagy hatással volt rájuk a beavatási beszéde is, többségében készek voltak őt istenként imádni a párjával együtt. 74:4.4 Mindezt az Ádám és Éva megérkezésétől számított hetedik napon akarták megtenni. Mivel Ádám egyértelművé tette, hogy csak az Atyát szabad imádni, így e halandókat az Atya templomához küldte imádatra. 74:4.6 Ettől kezdve az Édenben a hetedik napot „mindig a napközbeni templomi gyűlésnek szentelték; sokáig tartotta is magát az a szokás, hogy e nap az önművelésé. A délelőttöt a testi tökéletesedésnek, a délidőt a szellemi istenimádatnak, a délutánt az elme képzésének, míg az estét a társadalmi örömöknek szentelték.” Ez nem törvény volt, csak szokás.

- szomszéd: 103:5.2 a) „Az ősember csak azokat tekinti szomszédjának, akik nagyon közel vannak hozzá, akikkel jószomszédi viszonyban van”.

b) A vallásos polgárosodott társadalomban „az ember szomszédjának fogalma kiterjed a nemzetségre, a törzsre, a nemzetre.”

c) Jézus „tovább tágította a szomszéd fogalmát úgy, hogy az magába foglalja az egész emberiséget, még az ellenségeinket is szeretnünk kell.”

- Szonarington: 13:1.7 a „Fiú kebele”, az Örökkévaló Fiú személyes fogadóvilága. Ez a paradicsomi központja a felemelkedő és alászálló Istenfiaknak, egyben paradicsomi otthona az Örökkévaló Fiú összes fiának, valamint az ő mellérendelt és társ Fiainak.

- Szonarington titkai: 13:1.8 ide tartoznak pl. az isteni Fiak megtestesüléseinek titkai.

- Szontad: 63:3.1 Andon és Fonta elsőszülött fiúgyermeke.

- Szókratész: 98:2.6 az erényt tudásnak mondta, a jóságot pedig a lélek egészségének. Tanította, hogy jobb az igazságtalanságot elszenvedni, mint vétkesnek lenni annak elkövetésében. Vallotta, „hogy helytelen dolog rosszal fizetni a rosszért, és hogy az istenek bölcsek és jók.” Fő erényei a bölcsesség, a bátorság, a mértékletesség és az igazságosság voltak.

- szövetség (istennel való ~): 89:8.4 Az áldozás szokásából jött létre. Az emberek elfogadták, hogy az istenek valódi egyezségeket kötnek velük. A szerencse, a félelem és a babonaság helyét a törvény és a szövetség vette át. 89:8.5 A szövetség gondolata csak az után jelenhetett meg, hogy az ember képessé vált arra, hogy az Istent megbízhatónak tartsa. Az ember nem tudott megbízható Istenséget elképzelni addig, amíg nem vált maga is megbízhatóvá és erkölcsössé.

- Szplandon: 15:7.9 A mi nagyövezetünknek, az V. Umajornak a központja. 15:14.7 Száz kisövezet alkotja. „Ez az ötödik nagyövezet az Orvonton felsőbb-világegyetemben.”

- sztoikus bölcselet: Lásd „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- sztoikus tanok: 130:3.10 Vallási értelemben hiedelem-rendszer. Csak annyiban tekinthető vallásnak, „hogy az embert Isten megtalálására és az Örökkévaló megismerésének élő megtapasztalására” készteti.

- szuduanizmus: 131:6.1 Indiai vallás, mely megőrizte a Melkizedek-féle tanítás „egy Isten tantételét”. E vallás mai neve: dzsainizmus.

- szupernáfok: 26:0.1 Ők a Végtelen Szellem gyermekei legalsó csoportjának, vagyis az angyali seregeknek a legfelsőbb rendje. A Paradicsom és a központi világegyetem segédkező szellemei, de nem csak itt működhetnek. 27:2.1 A testületük teljes mértékben önkormányzati és önszabályozó jellegű. 26:1.16 Egyedül és párokban is dolgoznak. Párokban akkor, amikor az Atya kizárólagos köreivel kerülnek kapcsolatba, pl. erőtér-befogadókként. A párt alkotó szellemlények esetében az egyik a másik kiegészítője.

- szupernáf(ok) (tulajdonságok, jellemzők, feladatok): 113:3.4 A teremtményazonosság őrzője és a személyi épség biztosítéka az utolsó átmeneti alvás, vagyis az időből az örökkévalóságba való átkerülés állapotában.

- szuszatia: 37:9.7 a helyi világegyetemi központ, a Szalvington állandó besorolású létpolgárai. A Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem utódai. Szoros a kapcsolatuk a helyi világegyetem felemelkedő létpolgáraival és a nebadoni Tökéletes Testületbe felvett, Szellemmel eggyé kapcsolódást megélt halandókkal.

- Szuza: 78:8.2 mezopotámiai város, melynek virágzására az áradások időszakában került sor. Miután az alacsonyabban fekvő első város víz alá került, a magasabban fekvő város az akkori idők különlegesen fejlett kézműves központjává lett.

- szülés: 84:4.7 a nem kevert törzsek körében könnyen ment, viszonylag két-három órát vett igénybe. A szülés a kevert fajták között vált nehézzé. 76:4.2 „Éva nem szenvedett fájdalmakat a szüléskor; a korai evolúciós fajták sem. Csak az evolúciós embernek a nodfiakkal és később az ádámfiakkal való egyesüléséből létrejött kevert fajták számára vált fájdalmassá a szülés.” 84:4.7 A szülésbe belehalt nőt – különösen ikerszülés esetén – a szellemmel való házasságtörés bűnével vádolták. A felsőbbrendű törzsek az anya szülés közbeni halálát a felsőbb akarat megnyilvánulásának tekintették, mely nemes okból történt.

- szülői bizottság: 47:1.4 a Jerusem első lakóvilágán működnek, mégpedig annyi bizottságban, ahány felemelkedő lénycsoport a csillagrendszerben van. Az adott bizottság szülőpárjai ügyeleti rendben dolgoznak, a szolgálati idejük tíz év. A feladatuk annak elbírálása, hogy az adott túlélő rendelkezik-e a szükséges szülői tapasztalatokkal. Hiányosság esetén a túlélő az Anyagi Fiak jerusemi otthonaiban, vagy a végleges rendű lények gyakorló otthonában szerezhet pótlólagos tapasztalatot.