Jelenlegi hely

Segítő kérdések az I. rész feldolgozásához

 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

 

Előszó

1. Melyek a kinyilatkoztatók céljai az itt bemutatott ötödik korszakos kinyilatkoztatással (0:0.2; 0:12.11; 0:12.13)? Milyen értelemben jár együtt mindenségrendi csapatmunka ezzel a kinyilatkoztatással?

2. Hogyan álljunk hozzá ahhoz, hogy az Előszóban sok nehezen felfogható rész található? Vajon elvárható-e, hogy mindent értsünk? Milyen haszonnal jár, ha olyasmit olvasunk, ami nekünk magas? Melyik megközelítés áll közelebb az emberi gondolkodáshoz: az egyszerűtől az összetettig vagy az összetettől az egyszerűbbig haladás (vö. 1:6.3)?

3. Figyelmesen olvasd el az Istenségre, valamint az isteniségre adott „meghatározást” (0:1.2 és 0:1.16-17), továbbá az Istenről alkotott fogalmaink jelképes ábrázolására vonatkozó kihívást (0:2.1).

4. Szerkessz ábrát a végtelenség hét abszolútjának bemutatására, legyen rajta a pontenciálisakból a ténylegesekké való szétválás, valamint az istenivé tett és az istenivé nem tett közötti feszültség feloldása. (0:3.21-0:4.13; 0:9.1-0:11.16)

5. Miben tér el az V. szakaszban az emberről mutatott kép a mai kultúránkban ismert képektől?

6. Ki a minta-személyiség minden személyiség esetében a világegyetemben?

7. Vizsgáld meg az utolsó bekezdéseket (0:12.12-13) abból a szempontból, hogy ezek alapján mit mondhatunk, miként tudjuk úgy olvasni a könyvben foglaltakat, hogy megkönnyítsük a Gondolatigazítónak és az Igazság Szellemének a segédkezését az olvasottak lényegének megértésében?

8. Melyek a teljes istenségműködés szintjei (0:1.3-1.10)? Mutasd ki egy vagy több vallásban, bölcseletben az abban felismert istenségműködési szinteket (vö. pl. 94:3.3).

9. Vedd észre, hogy milyen gyakran előfordul a hetes felosztás, tagolás a különböző leírásokban. A hetes csoportokat mindig érdemes megközelíteni pl. halmazelméleti szempontból, vagyis a matematikában járatosaknak érdemes megpróbálkozniuk három olyan halmaz azonosításával, amelyek metszetei révén a hét megfelelő (rész)halmaz előállítható (A; B; C; AB; AC; BC; ABC).

10. Az Előszó a rendeltetése szerint eligazítást ad a szövegben használt fogalom- és viszonyrendszerhez, mely önmagában is értékessé teszi. De ennél is többet nyújt, ha három másik írással együtt olvassuk. E négy szöveg: az Előszó, az 56. írás, a 118. írás és a 196. írás. Az Előszó és az 56. írás együtt sok mindent megvilágít, azonban a bemutatott dolgok úgy érthetők meg igazán, ha előtte alaposan áttanulmányozzuk az 1. írástól az 55. írásig terjedő részeket. A 118. írás az I., a II. és a III. részben közreadott ismeretanyag istentani vonatkozásait vizsgálja, és fogalmi kereteket ad ahhoz, hogy a racionális bölcseleti megközelítés és a személyes kinyilatkoztatás a későbbiekben együttesen segíthessen az istentani látásmód kiterjesztésében. A 196. írás a jézusi hitnek a saját szellemi életünkre való kihatásáról közöl elmélkedéseket.

 

 

1. írás: Az Egyetemes Atya

1. Hogyan tölti be a bevezető szerepét a legelső mondat, a legelső bekezdés, a bevezető bekezdések és az 1. írás, mint egész? (Vö. 141:6.4.)

2. Lehet úgy olvasni az Urantia könyvet, mint a gondolkodás, az érzések és a cselekvés iskoláját (48:5.6). Komoly tanulsággal szolgál az írás második mondata („Istent először teremtőnek, majd szabályozónak, végül pedig végtelen megtartónak tekintsétek.”). Mit fedezhetünk fel ebben a kijelentésben?

3. Jelentőségteljes üzenete van az írás második bekezdésének az érzések vonatkozásában (1:0.2). Mennyiben emelkedik ki ez a szeretet az érzelmi életünkből?

4. Milyen tanulsággal szolgál a bevezető utolsó négy bekezdése a cselekvés vonatkozásában?

5. Milyen segítséget ad az első szakasz (1. Az Atya neve) a dogmatizmus (rögzöttelvűség) veszélyének elkerüléséhez? Mi az ajánlott módja annak, hogy magunk találjuk meg az Isten nevét? Miért olyan fontos hangsúlyozni az Isten nevének megválasztásában való szabadságunkat annak ellenére, hogy az Atya felfogást mondják az Istenről alkotott legmagasabb rendű emberi fogalomnak (115:1.2; 196:3.35)? Miért bír „kis jelentőséggel” az Istennek általunk adott név (1:1.6)? Vedd észre, hogy az utolsó írás utolsó mondata is az Atya-felfogással foglalkozik, s ezzel az első és az utolsó írás mintegy keretbe foglalja a 196 írást.

6. Mit értünk az Istenről alkotott Atya-felfogáson? (Vö.: 3:0.3; 4:4.5-6; 51:6.6-13; 56:4.4-5; 132:7.5; 169:4.)

7. Milyen képet kapunk az Isten és a teremtés viszonyáról a második szakaszban (2. Isten valósága)?

8. Milyen tanulságot szűrhetünk le a szerzőknek az értelmünk megvilágosítására alkalmazott közlésmódjából a harmadik szakaszban (3. Az Isten egyetemes szellem) ott, ahol a látnok azon kijelentésére utalnak, hogy „átmegy előttem, de nem veszem észre”?

9. Mitől lesz Isten rejtélyes?

10. Milyen gyakorlati jelentőséggel bír az a tanítás, hogy „[a] halandók anyagi teste alkotja »az Isten templomát«.” (1:4.2)?

11. Igazolja-e vallási élmény azt, hogy az Isten személyiség? Ha nem, akkor mi következik ebből?

12. Hogyan vethető össze az 1:5.13 bekezdésben a személyiségre adott fogalommeghatározás a kultúránkban elterjedt személyiség-meghatározásokkal? Milyen emberi személyiség fogalmat tudsz leírni, ha úgy tekinted az emberi személyiséget, mint a Teremtő személyiség által vetett „tér-idő képárnyat” (1:6.1)?

13. Mit jelent a tanulmányozásbeli hozzáállásunk szempontjából az a megjegyzés, hogy „[a]z isteni személyiség megismerésével való puszta megpróbálkozás is az ember minden személyiségértékének teljes mozgósítását igényli; bátortalan, részleges próbálkozásnak nincs értelme” (1:6.5)?

14. Miképpen ér el az ember isteni egyesülést?

15. Mi a szerepük az idézeteknek a szövegben? Miért jelenítenek meg a szerzők egyes átvett gondolatokat idézet formájában, másokat pedig jelöletlenül, nem idézet formában? Jelent-e ez fontosságbeli megkülönböztetést? Mi lehet az oka annak, hogy az idézetek szövege nem egyezik meg szó szerint az általunk más forrásból ismert, ott eredetinek tekintett szöveggel? Mekkora az eltérés jelentősége a lényegi mondanivaló szempontjából?

16. Érvényesek-e rád is az „Istent ismerő” teremtményekre vonatkozó megállapítások (ld. pl. 1:0.3) – már amennyiben „Istent ismerőnek” tekinted magadat? Ha nem érvényes, vajon mi az oka?

17. Vajon miért utalnak a szerzők ránk, földi emberekre úgy, mint „alacsonyrendű, állati eredetű teremtményekre”? Összeegyeztethető-e ez „az ő képére” teremtettséggel? Mi az igazi értelme ez utóbbinak (ld. 1:3.1)?

18. Miért összeférhetetlenek az újratestesülés téveszméjével az 1:4.3 bekezdésben írtak („amikor az átmeneti formátokban a földön adatott időtök lejár, amikor próbautazásotok a húsvér testben befejeződik (...) a bent lakozó „Szellem pedig megtér Istenhez, aki adta azt”), valamint az 1:6.8 bekezdésben írtak („Isten szellem — szellemszemélyiség; az ember szintén szellem — magvábanvaló szellemszemélyiség.”)?

19. Vajon minden emberben lakozik-e Gondolatigazító (vö. 1:4.3)? Minden élő földi ember „erkölcsi lény”?

20. Miben van ráutalva az anyagi értelem a halandói hitre? (Ld. 1:4.7.)

21. Milyen gyakorlati módszert ajánl a szerző nekünk, halandóknak a Teremtő Isten érzékeléséhez? (Ld. 1:5.3)

22. Hol helyezkednek el az általad ismert vallások a vallás igazságának és érettségének mérésére az 1:5.10 bekezdésben felállított mércéhez képest? Alatta vagy fölötte?

23. Milyen szemlélettel van egyedül értelme az Istent ismerő embernek leírnia a saját szellemi tapasztalásait? (Ld. 1:6.6.)

24. [Az 1-15. írás az Urantia könyvben alkalmazott valóságmodell elsődleges mindenségtani alapjaival foglalkozik, ezen belül az 1-5. írás az Isten természetét mutatja be.]

 

2. írás: Az Isten természete

1. Miért mutatják be előbb személyesen az Atyát, és csak utána tanítanak bennünket az Isten természetéről?

2. Miért mutat a szerző ezen írás bemutatása kapcsán némileg kevesebb magabiztosságot (2:0.1)? Ennek az írásnak az a fő rendeltetése, hogy egyenként, szakaszról szakaszra haladva hozza összhangba az Isten természetének vonásaival kapcsolatos tanításokat az ugyanezen jegyeket Jézus életében megmutató történetekkel, illetőleg észrevételekkel. Megjegyzendő, hogy az Isteni Tanácsosok az „Istenség tanácsa” (19:3.1). Milyen példákat találsz Jézusnál ezekre a vonásokra?

3. Vedd észre, ahogy az isteni természet jegyeit egy sor, a világ vallási tanításaiból merített idézetre támaszkodó minta szerint, egy kisebb tanulmányként mutatja meg a szerző. Jézus néha ugyancsak így tett (pl. 148:5.5; 149:4.2; 149:5.2). Melyek az előnyei ennek a megközelítésmódnak?

4. Találsz-e valamilyen rendszert az ezen írást alkotó szakaszok sorrendjében?

5. Milyen értelemben lehet az igazság viszonylagos (2:7.1-3)? Miben tér el az igazság viszonylagos voltának ez a felfogása a relativizmus modern tantételétől, mely tagadja bármiféle isteni igazságalap létét?

6. Mi a legnagyobb filozófiai tévedés (2:7.5)?

7. Milyen igazság-felismerési módokat mutatnak meg nekünk a 2:7.6 bekezdésben?

8. Mi a modern vallás egyoldalúsága, és mi szükséges a helyreállításhoz (2:7.9)?

9. Milyen életbölcselet meríthető a 2:7.10-12 bekezdésből? Miért fontos, hogy rendelkezzünk életbölcselettel (132:7.5)?

10. Mit jelent az, hogy az isteni jellem a názáreti Jézus vallási életének még az isteniségének tudatosulását megelőző szakaszában is tanulmányozható (2:0.2)?

11. Vajon csak az emelkedett hangnem indokolja az Igazítónak és az Igazság Szellemének segítségül hívását (2:0.3)? Hogyan segíthetjük elő mi a magunk részéről a közlendők teljesebb befogadását?

12. Mit jelent az, hogy az Istenben „Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk” (2:1.11)? Mi a viszonya a Gondolatigazítónak az Egyetemes Atyához? És mi következik e viszonyból az emberre nézve? (Ld. 2:7.7.) Hogyan értsük az Istennel kapcsolatban azt, hogy „minden nyomorúságainkban velünk részes ő is”? Vö. 2:1.11 és 2:2.6-7.

13. Mi a viszonyuk az emberi céloknak és terveknek az Isten céljához és tervéhez? (2:2.3)

14. Hogyan határozhatnánk meg a végtelen bölcsesség fogalma (2:3.2) alapján az emberi bölcsességet? Nagyban különbözne a két meghatározás?

15. Miért felsőbb-világegyetemi szinten mondják ki véglegesen a bűnnel azonosult személyiség megszűnését? (2:3.3)

16. Figyeld meg, hogyan bontja ki a szerző az irgalom fogalmának tartalmát a 4. szakaszban. Onnan indít, hogy az irgalom bölcsesség enyhítette igazságosság (2:4.1), majd eljut oda, hogy az irgalom a jóság és a szeretet következménye (2:4.4), végül pedig kimondhatja róla azt, hogy bölcsen és szeretőn kiszabott igazságosság (2:4.5).

17. Figyeld meg annak az alaptörvénynek a kimondását, hogy a valótlanság (valószerűtlenség) nem létezhet örökké egy fejlődésileg valós és egyre szellemibb világegyetemben (2:6.8). Hol másutt lelhetjük még nyomát e törvény érvényesülésére való utalásnak ebben az írásban?

 

3. írás: Az Isten sajátosságai

1. Vajon miért van értelme megismerni az Isten csodálatos természetét előbb, s csak utána az Isten lenyűgöző sajátosságait?

2. A filozófusok és bölcselők között vita folyik arról, hogy figyelembe véve a teremtményi szenvedés mértékét valóban lehetséges-e azt állítani, hogy Isten mindentudó, mindenható és teljes mértékben jóakaratú? Miképpen foglal állást ennek az írásnak a szerzője a vitában?

3. Érdemes figyelmesen áttanulmányozni az Isten fizikai, elme- és szellemi szintű mindenütt-jelenvalóságának ténylegesség- és lehetségesség-vetületeivel kapcsolatban az első szakaszban közölteket.

4. Miképpen határozzuk meg az Atya ránk gyakorolt befolyásának mértékét és korlátait? (3:1.12) Mennyiben segít ez a tanítás megértenünk azt, amikor valaki nem ismer el az Istennel semmiféle tapasztalásbeli kapcsolatot?

5. Milyen módon kerüli ki az Isteni Tanácsos az Isten bemutatásánál a panteizmust, amikor pedig olyasmiket közöl, hogy „Szó szerint igaz, hogy Isten maga minden és ő mindenben ott van” (3:1.2; 3:2.4)?

6. Milyen mértékben lelhetünk barátra a Gondolatigazító esetében (3:1.5)?

7. Milyen akadályok állnak előttünk az Isten szeretetének megtapasztalásában (3:4.6-7)? Mit jelent az, hogy az ilyen tapasztalás mennyiségileg korlátozott, minőségileg viszont korlátlan.

8. Az életben milyen kihívások mely erények kifejlesztését igénylik (3:5.5-16)? Miért léteznek a halandói teremtményi életet nehezítő elkerülhetetlen dolgok? (Mi a jelentőségül az élményelvi előrehaladás szempontjából?) Megvannak-e ezek az elkerülhetetlen dolgok a központi világegyetemi teremtmények életében (ld. 3:5.17)? Más-e az értelem szabadsága a halandó teremtmény esetében és a Havona-teremtmény esetében?

9. Ennek az írásnak az utolsó bekezdését (3:6.8) egyes olvasókörökben áldásként olvassák fel minden összejövetel végén. Vannak-e olyan részek a könyvben, melyeket te is érdemesnek tartanál kívülről megtanulni? (Ezzel kapcsolatban ld. 123:5.2; 159:5.1-6.)

10. „Isten mindenhol jelen van.” (3:0.1) Mi határozza meg az Isten jelenlétének mértékét bolygói vagy a nagyobb teremtési egység szinten? Vedd észre a Legfelsőbb Lény kifejlődő jelenlétének mértékét közvetlenül meghatározó két tényezőt, valamint az ezekből levezethető önvédelmi jogot és kötelességet. (3:1.10)

11. Vajon csak az evolúciós világok esetében igaz, hogy végbemennek ott az Egyetemes Atya cselekedeteivel nem azonosítható dolgok is? (3:2.10)

12. Milyen értelemben lehet a jóságnak ellentéte a potenciális (magvában való) rossz? (Ld. 3:6.2)

 

4. írás: Isten viszonya a világegyetemhez

1. Mit jelent a „gondviselés” abban a népszerű vallási felfogásban, amit a szerző említ? (4:1.1) [Vö. „[A]z Atya mint személy bármikor megváltoztathatja a mindenségrendi események sodrát (...) (118:10.6)] Miképpen módosítja ezt a felfogást a fejlődés kiemelése? Mi a helyes hozzáállás az első szakaszban közreadott tanításokhoz? Figyeld meg, hogy a gondviselés bonyolult működési rendjében nagy szerepet kap a mellérendeltség és a kölcsönös viszony. Vajon működhetne-e hatékonyan a gondviselés hierarchikus (alá-fölérendeltségen alapuló) rendszerben (4:1.11)?

2. Figyeld meg a „véletlenségre” vonatkozó tanítást a 4:1.9-12 bekezdésben. (Vö. 48:7; 56:0.2; 112:5.6; 118:10; 147:3.3; 148:6.11; 166:4) Hogyan kerüli ki a könyv a panteizmust (118:6)?

3. Mondj példát olyan élményre, amikor egy pillanatra felsejlett előtted a természetet átszövő tökéletesség szála (4:2.3).

4. A második szakaszban olvasottak tükrében mit tudnál előadni egy beszélgetés során a mai „újpogányoknak”, akik közvetlenül a földet és a természetszellemeket imádják? Milyen eszmékben tudnátok közös nevezőre jutni? Milyen pozitív tartalmú üzeneted lenne, hogy alternatívát mutass a többisten-hívők természetimádásával szemben?

5. Értelmezd a természet nyilvánvaló fogyatékosságairól a 4:2.8 bekezdésben közölt tanításokat (vö: 116:0.1-2; 111:6.3)

6. Mennyiben tisztább kép tárul elénk az Isten atyaságáról a 4:4.5-6 bekezdésben?

7. Értelmezd a 4:4.8 bekezdésben az istenimádatról szóló tanítást (vö.: 105:1.6). Mit jelent a fogalom/felfogás [118:3.3; példákat találsz a 170:2.1 és a 194:0.4 bekezdésben], és miként zajlik a fogalomalkotás (124:4.9)?

8. Miért kerülnek szóba „a létezés minden egyes visszatérő mozzanatai” (4:4.9)?

9. Milyen esetben érdemes beszélni az Istenről alkotott téveszmékről (ld. 5. szakasz), különösen a vezeklés tantételéről? Figyeld meg, hogy Jézus pozitív és tapintatos volt, s közben már korán szembehelyezkedett a követői körében népszerű eszmékkel (137:8), és ahogy – ld. a korszakos beszéd körülményeit (153:1.2; 153:2) – még több kérdésben fejtett ki bírálatot. Alkoss pozitív tanítást Jézus kereszthalálának jelentéséből!

10. Van-e kedvenc idézeted ebből az írásból (amelyet a fenti kérdések esetleg nem érintettek)?

11. Mi az emberi és az isteni gondviselés közötti különbség lényege (4:3.4)?

12. Mit jelent az, hogy „Isten célirányos energia (alkotó szellem) és abszolút akarat, és ezek önmagában-létezők és egyetemesek”? (4:4.1)

13. Mit értünk a világegyetemi valóság hét szintje alatt (4:4.5)? Vö. a teljes, végtelen valóság hét fokozatával (0:3.1-8).

14. Mi az isteni személyiség két meghatározó jegye? Mi a leglényegesebb következménye e személyiséglényegnek? (4:4.6)

15. Mi a kinyilatkoztatás szerepe a tudomány, a vallás és a bölcselet összefüggésének felismerésében? (4:4.7)

16. Melyek a mai vallási felfogásokban uralkodó zavar főbb kiváltó okai? (4:5.2 és 4:5.3)

 

5. írás: Isten viszonya az egyénhez

1. Hogyan oldja fel a szellemi tapasztalásról szóló tanítás az első szakaszban lévő „ellentmondást” az első bekezdésbeli megjegyzés („[a] véges teremtménynek a végtelen Atya megközelítésére való képtelensége”) és a nyolcadik bekezdésben szereplő („az Atya elérhető”) kijelentés között?

2. Az első szakaszban olvasható tanítások közül melyik segít megmagyarázni az alacsony erkölcsi szintű viselkedést (vö. 5:5.1) és az Istennel való bensőséges közösség megtapasztalásának kudarcát?

3. Hogyan reagálsz, amikor olvasáskor olyan megjegyzéshez érsz, mint az, hogy „örvendeznetek kellene” (5:1.3)?

4. Hogyan tud az istenimádat jelentőségét felismerő személy felülemelkedni az önzésen istenimádatkor (5:5.3)?

5. Mi a különbség aközött, hogy az ember a Végtelen Szellem közvetítőivel együtt dolgozik a mindennapi élet gyakorlati kérdéseinek megoldásán, és aközött, hogy az ember a Fiúhoz imádkozik és bensőséges közösséget alkot vele (5:3.5)?

6. A lélek „törekszik az istenimádatra és megindítja azt” (5:3.8). Hogyan segíthetjük ezt a folyamatot, ha a lélek az, amely „értékeket érez” (111:3.6), s mi az Atyát imádjuk, „ami olyan, mint valami természetes és önkéntelen válasz, melyet az Atya páratlan személyiségének elismerése vált ki bennünk, s oka továbbá az ő szeretni való természete és imádni való sajátosságainak összessége” (5:3.3; vö. 1-3. írás)? Mi a helyes életfelfogás lényege?

7. Mit jelent az, hogy az Istent úgy fogjuk fel, mint „az értékek valóságát, a jelentéstartalmak lényegét és az igazság létét” (5:4.2)?

8. Miképp vezethet a szolgálat vallásához az erkölcsi vallás, a létező dolgok bölcseletéhez kapcsolódó vallás és az erkölcstan vallása (5:4.7)?

9. Milyen változáson ment keresztül az istenkép a huszadik század elejétől máig (5:5.12; vö. 5:6.13)? Ha úgy viszonyulunk Istenhez, mint Atyánkhoz és úgy utalunk rá, mint „Atyánk”, akkor vajon bölcseleti fogalomra támaszkodunk, vagy teológiai meghatározásra, vagy egyikre sem? Milyen fogalmat és meghatározást alkalmaz Istenre ma a filozófia, illetőleg a teológia? Kell-e változtatni az Urantia könyv nyelvezetén (vö. 81:6.16; 94:12.1; 99:5.7; 100:3.2)?

10. Milyen az egyetemes család tagjaként élni?

11. Hányféle Isten-ember viszonyt említ az 5. írás bevezető két bekezdése (5:0.1-2)? Melyek ezek a viszonyok? Vedd észre azt is, hogy Gondolatigazító ép elmével és erkölcsi tudattal rendelkező értelmes emberi lénybe költözik (5:0.1), ugyanakkor „Isten minden igaz személyiség esetében gondoskodik a független választási lehetőségről” (5:6.12), tehát még azok esetében is, akikben Igazító nem lakozik.

12. Milyen viszonyban van egymással a Gondolatigazító, a lélek és az önnön valónk az 5:1.3 bekezdésben közöltekből kitűnően? Figyeld meg, hogy nem az elme, hanem a lélektudatosság válik képessé az Igazító jelenlétének megtapasztalására, vezetésének felismerésére (5:2.5). (Ld. még az értelmi, a morontia, a szellemi és a személyes síkon végbemenő tapasztalást is – 5:3.8.)

13. Hogyan fogalmazódik meg az emberek közötti egyenlőség igazsága az 5:1.4-5 bekezdésben? Miben különbözik ez a mai korban népszerű megfogalmazástól? Miben áll ez utóbbi felfogás tévedése?

14. Hogyan tudunk engedni a bennünk élő és körülöttünk lévő szellemi erők iránymutatásának (5:1.12)?

15. Az Isten jelenlétéről szólva fizikai, elme- és szellemi jelentétet vizsgál az 5. írás szerzője a második szakasz első bekezdésében. Vajon miért a Végtelennek a fizikai jelenlétére, az Istenségnek az elme-jelenlétére és az Isteniségnek a szellemi jelenlétére utal?

16. Mondhatjuk-e azt, hogy az istenimádat az Atyához, az ima a Fiúhoz irányul, illetőleg szól (5:3.3-5)? És mi a helyzet a Szellemmel (5:3.6)?

17. Mi a jelentősége annak, hogy a „lélek szellemi növekedése az értelmi öntudatosság szintjétől teljesen függetlenül megy végbe” (5:3.7)?

18. Mit jelent az, hogy a szeretet magába foglal minden igazságot, szépséget és jóságot (5:4.6)? Hogyan értelmezhető ez a vallás rendeltetésében? (Ld. 5:4.7.)

19. Melyek a halhatatlan lélek kialakulásának és fejlődésének szükséges és elégséges feltételei? (Ld. 5:5.14.) Figyeld meg az 5:5.6 és 5:5.13 bekezdés üzenetének azonosságát a személyiség túlélése bizonyosságának vonatkozásában: az Isten érzékfelettiségét hit által megragadni, az emberben jelenvalóságát (meg)ismerni, s az Istent imádni (vágyni), ez az elme-lélek-szellem együttműködés.

20. Hogyan lesz az élő energiarendszerekből személyiség? (Ld. 5:6.3-4.) Megmaradhat-e az ilyen személyiség az élő energiarendszer megszűnésével?

21. Mit jelent az, hogy minden erkölcsi lény „személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van” (5:6.9), és hogy „minden személyiség rákapcsolódik az Egyetemes Atya személyes jelenlét körére” (5:6.11), valamint, hogy az Igazító-adományban nem részesülő „személyeket hasonlóképpen körülöleli az isteni szeretet nagy köre, az Egyetemes Atya személyiségköre” (5:6.12)?

 

6. írás: Az Örökkévaló Fiú

1. Mi a különbség az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú között? A fiú nem szerethet jobban az Atyánál (6:3.1), de minőségében és kifejeződési formájában van különbség a szeretetük között (6:3.5). Mi a Fiú szellemi jelenlétének lényege? Mi a különbség az önmaga adományozási módjában az Örökkévaló Fiú, valamint az Egyetemes Atya és a Végtelen Szellem esetében (6:5.5-5.7)? Mi következik ebből az Igazság Szelleme vonatkozásában?

2. Mi az irgalom (kegyelem) (6:3.5)?

3. Hogyan értsük azt, hogy a Teremtő Fiúra anyaként utalnak (6:3.5)? Vesd össze ezt a bekezdést a 6:8.1 és 8:2.2 bekezdéssel. Milyen alapja van az emberi társas kapcsolat értelmezésében annak, hogy a férfiak az Atya szerűek s a nők a Fiú szerűek (63:0.3) (még ha a férfi-nő házasság mintája valójában a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem közötti kapcsolat – 33:3.6; vö. 133:2.2)? Milyen értelemben helyes az Örökkévaló Fiút Egyetemes Anyának tekinteni (6:5.1)? És milyen alapon tekinthető a Teremtő Fiú Atyának és Fiúnak (6:8.3)?

4. Magyarázd meg az elme azon meghatározását, hogy „a megismerés és a megismerhetőség képessége”. (6:6.2) Miben különbözik a halandói (anyagi) elme és a szellem-elme (vö. 6.6 és 6:8.5)?

5. Ki a halandói személyiség fejlődésének mintája (6:8.5)?

6. [Az 1-15. írás az Urantia könyvben alkalmazott valóságmodell elsődleges mindenségtani alapjaival foglalkozik, ezen belül a 6-7. írás az Örökkévaló Fiút mutatja be.]

 

7. írás: Az Örökkévaló Fiú viszonya a világegyetemhez

1. Mi a jelentősége az adományozásnak (alászállásnak, önátadásának)? Ld. 7:0.2, 7:4.5, 7:5.

2. Véleményed szerint mennyire érzékelhető a szellemi összetartó erő (7:1.6)? Miért éppen olyan mértékben?

3. Vajon tekintetben szolgálhat minként számunkra a havonai harmonikus egyensúly? (7:2.2-2.3)

4. Fejtsd ki a „szellemben” való imádkozásról szóló tanítás (7:3) tartalmát.

5. Mutasd be a három isteni tökéletességi tervet (7:4). Miként egészítik ki egymást? Milyen részterveket foglalnak magukba s ezek közül melyekben vehetünk részt? Kik a „főszereplői” (főfelelősei) az egyes részterveknek?

6. Hasonlítsd össze az Örökkévaló Fiú alászállásait a Teremtő Fiak alászállásaival.

7. Mi ötlik fel benned a 7:7.6 bekezdésben említett meditációban?

8. Miben különbözik a szellemgravitáció a fizikai gravitációtól (forrás, tárgy, működésmód, stb.)? És miben hasonlít hozzá?

9. Melyek a leglényegesebb sajátosságai a szellem-gravitációs kör működésének? Miért nem a szavak számítanak igazán az imában? (7:3.3-3.7)

10. Mit jelent az, hogy „alkossunk halandó teremtményt a saját képünkre” (7:4.4)? Miért volt szükség a „légy tökéletes, miként magam is az vagyok” egyetemes parancs kiadására?

11. Miért mondhatjuk, hogy aki látta a paradicsomi Fiút, az látta az Atyát és látta az Isten Örökkévaló Fiát is (7:5.11)?

 

8. írás: A Végtelen Szellem

1. Milyen megközelítést javasol a szerző a Végtelen Szellem segédkezésének megértéséhez? (8:2.4; 8:4.7-4.8) A Végtelen Szellemnek mely oldalával azonosulhatnak a véges halandók?

2. Elképzelhető-e, hogy a Végtelen Szellem első cselekedetében (8:1.2) találjuk meg az emberi istenimádat mintáját?

3. Vehetjük-e emberi cselekvési példának azt, ahogy a Végtelen Szellem kifejezi az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú egyesített fogalmát?

4. Miért tud a gyermek a valósághoz idomulni a legjobban úgy, ha először a gyermek-szülő viszonyt ismeri meg (8:1.11)?

5. A segédkezés fogalmának mely jelentései és mely értékei ismerhetők meg ebből az írásból?

6. Mi a mi szerepünk abban az átalakulásban, melynek eredményeként „hibátlanul” vezethetnek bennünket az Atya elé?

7. Hogyan indulhatunk el az Végtelen Szellemmel való kapcsolat kialakításában azáltal, hogy megszívleljük a hatodik szakaszbeli tanításokat?

8. Miben különbözik a Cselekvő Istenről (8:1) szóló leírás az általad ismert teremtéstörténetektől?

9. Mi a Végtelen Szellem isteni jellemének lényege? (8:4.1)

10. Mit értünk Szent Szellem alatt (8:5.3)?

11. Mi tartozik „az Isten szellemének” fogalmába? (Vö. 8:5.5-5.6.)

12. Mitől Együttes Cselekvő a Harmadik Forrás és Középpont? (Ld. még 9:1.1.)

13. [Az 1-15. írás az Urantia könyvben alkalmazott valóságmodell elsődleges mindenségtani alapjaival foglalkozik, ezen belül a 8-9. írás a Végtelen Szellemet mutatja be.]

 

9. írás: A Végtelen Szellem viszonya a világegyetemhez

1. Milyen szempontból lehet a Végtelen Szellem az emberi gondolkodás és cselekvés mintája?

2. Miért hozna egy irgalmas lény valaha is szenvedést egy teremtményre (9:1.8; 2:5.3; 3:2.10)?

3. Mi a véleményed a 9:3.5 bekezdésben a cselekvésre (műveletre) adott meghatározásról?

4. Mi a véleményed a szellemnek a 9:4.5 bekezdésben adott „meghatározásáról”?

5. Miként működik az elme és az akarat a jelentéstartalmak és értékek vonatkozásában? (9:4.6)

6. Mivel ártunk az elménknek (9:5.7)?

7. A szellem és az energia eléggé elkülönülő az emberi szinten (9:6.7). Mire következtethetünk ebből a tényből a New Age felfogások esetében, amelyek láthatólag összekeverik az energiát a szellemmel? Vedd észre azt is, hogy beszélhetünk elme- és szellem-energiákról is (3:2.5), és hogy az Igazító tiszta energia és tiszta szellem egyaránt (107:6.4). Mi a haszna és melyek a korlátai az efféle dolgokról különféleképpen beszélni?

8. A 9:8.12 bekezdésben felsorolt elmefunkciókat áttekintve gondold végig, hogy mi lehet a különbség az értelem és az ítélőképesség, az alkotó képzeletet és a képzettársítás, valamint a döntés és a választás között.

9. Mi a Paradicsom és a Cselekvő Isten viszonya egymáshoz (ld. 9:3)?

10. Mi a végtelen elme, a mindenségrendi elme és az emberi elme viszonya egymáshoz (ld. 9:4; 9:5.4; 9:7.3-7.4)?

11. Milyen az anyag-elme-szellem viszony az időben és térben, valamint az időn és téren kívül? (Ld. 9:4 és 9:6.7.)

 

10. írás: A paradicsomi Háromság

1. Milyen mértékben lehet példa számunkra az, hogy az Első Forrás és Középpont bőkezűen ad önmagából (10:1.1-1.2)?

2. Mi jut eszedbe, ha a Fiú és a Szellem együttműködését (10:3.3) mint a csapatmunka mintáját tekinted? Mit sugall az ő együttműködésük a párkapcsolat modelljeként?

3. Neked milyen tapasztalataid vannak a csoportalkotással járó többletképességekkel (10:5.2) kapcsolatban?

4. Mit tesz hozzá a hatodik szakasz a szeretetről és a törvényről alkotott felfogásodhoz? Hajlamosak vagyunk úgy tekinteni a törvényt mint kívülről ránk tett terhet, tőlünk idegen dolgot, a szeretet ellentétét. A kinyilatkoztatás éppen hogy nem így tanítja. (Vö. „A törvény maga az élet, nem pedig annak a viselkedési szabályai.” 48:6.33; a második hármasegység, 104:4.9-4.15.) Az Első Forrásról és Középpontról nem csak azt tudjuk meg, hogy a törvény forráshelyét alkotja, hanem azt is, hogy „ő törvény” (10:6.1). Nem esik nehezünkre elképzelni Istent mint törvényalkotót, viszont azt hallani, hogy az Első Forrás és Középpont törvény, már próbára teszi a felfogóképességünket az Isten lényét illetően. Emlékezz, hogy Jézus sem volt hajlandó egymagában büntetést kiszabni (133:1). Figyeld meg a bizonyítékok bemutatásának előkészületeit. A paradicsomi Háromság működésének megértéséhez próbáld meg átgondolni, hogy miként tudnál szeretetet, irgalmat és segédkezést mutatni, valamint igazságot szolgáltatni.

5. Mi a jelentősége annak, hogy sem a Háromság, sem a Legfelsőbb Lény láthatóan nem foglalkozik az egyénnel (10:7.2) s annak, hogy a paradicsomi Háromság számos cselekedete a jelenlegi világegyetemi korszakban számunkra úgy tűnik, mintha nem venné figyelembe az egyes halandó érdekét (10:7.6)? Vajon mit érezhetünk e sorokat olvasva? Borzongást, félelmet? Vagy számolunk mindezzel? Milyen hozzáállás szükséges a részünkről?

6. Milyen hozzáállást vegyünk fel annak tudatában, hogy az Egyetemes Abszolút mindig is „izgatni fog, zavarba fog hozni és ámulatba fog ejteni” bennünket (10:8.8)?

7. Mi az Istenség-egység lényege? Mit foghat fel halandó az Isten végtelen atya-személyiségéből? (Ld. 10:0.9; 10:1.5)

8. Mi az alapja az értékek, jelentéstartalmak és a személyiségek hétszeres változatosságának (10:2.8)?

9. Mi a különbség az Atya, a Fiú és a Szellem Háromságként és nem Háromságként való együttműködésében (10:4.4)?

10. [Az 1-15. írás az Urantia könyvben alkalmazott valóságmodell elsődleges mindenségtani alapjaival foglalkozik, ezen belül a 10. írás a Háromságot mutatja be. Ld. még a 104. írást is.]

 

11. írás: A Paradicsom Örök Szigete

1. Ebben az írásban is kapunk némi bepillantást a paradicsomi végzetünkbe (11:9.8; 101:10.9). Mit találsz benne a leginkább megkapónak? Mi a Paradicsom elsődleges jelentősége a felemelkedő teremtmények számára?

2. Mit jelent az, hogy a Paradicsom nem a térben van? (11:2.10-11; 11:1.3; 11:2.4-2.9; ld. az Előszónak a mintáról szóló részét is, 0:6.10-6.13)

3. Milyen kozmikus (mindenségrendi) jelentősége lehet az ellipszisnek? (Vö. 11:8.2; 103:6.14; 105:0.1)

4. Miért volt elkerülhetetlen a Paradicsom megjelenése az Örökkévaló Fiú lényének megjelenésével egyidejűleg? (11:9.3)

5. [Az 1-15. írás az Urantia könyvben alkalmazott valóságmodell elsődleges mindenségtani alapjaival foglalkozik, ezen belül a 11-15. írás a mindenségrend helyrajzi leírását adja közre.]

 

12. írás: A világegyetemek mindensége

1. Magyarázd meg, hogy mit jelent az, hogy „kizárólag az előretekintő és fokozatos viszonyulások személyesen valósak” (12:5.10).

2. Hogyan érhető el az egyensúlyi állapot? (12:6.1-6.2; 110:6.4; 111:1.7)

3. Miként világítja meg a részről és az egészről szóló szakasz azt a feszültséget, amely a negyedik részben bemutatott, az egyén iránt nyilvánvaló szeretettel viseltető jézusi hozzáállás, valamint aközött van, amit a harmadik rész egyes szakaszaiban olvashatunk némely emberi csoportok nyilvánvalóan érzéketlen viselkedéséről?

4. Próbáld meg rendszerbe foglalni az árnyékkal kapcsolatos megállapításokat – 1:6.1; 7:1.3; 12:8.15-8.16; 44:0.15-0.16; 101:10.9; 102:6.2 (4:2.7); 115:7.3; 189:1.3.

5. Hogyan tudunk szellem-célokat megteremteni (12:9.1; 196:3.10; 111:4-5; 196:0.1; 196:0.8-0.9)?

6. Miképpen alakíthatja át a problémákhoz, a csalódottsághoz, a vereségekhez és a halálhoz való hozzáállásunkat az a tudat, hogy egy szellemi mag él bennünk (12:9.6)?

7. Hogyan egyeztethető össze a valóságos és isteni sajátlényegünkről szóló tanítás (12:7.14) azzal a tanítással, hogy az Igazító nem tulajdonunk, hanem a rendeltetése szerint eggyé válik velünk, ha túlélők leszünk?

8. Használhatók-e a mai csillagászati fogalmaink (galaxis, világegyetem, csillagköd, stb.) a könyvben leírtak értelmezésekor? Mi a helyes közelítésmód az olvasottak értelmezésekor?

9. Miben különböznek a jelenléti körök az erő-, energia- és erőtér-köröktől? (12:3.6)

10. Mi az üdvözülési terv lényege (12:7.1; 12:7.8)? Mi mondható el a mennyországról (12:7.10-7.11)?

11. Vajon miért került a világegyetemek mindenségéről szóló írás a Paradicsomról szóló két írás közé? A Paradicsom bemutatásában segítenek-e az előző írásokban közölt ismeretekre való hivatkozások, vagy inkább azért veszi igénybe a szerző a már közreadott ismereteket, hogy összefüggéseiben ábrázolja a Paradicsomot?

12. Mi a válasza ennek az írásnak azokra a téveszmékre, melyek az anyagi valóságot káprázatnak tartják? Miben nem egyenértékű az elme, az anyag és a szellem a személyiség számára?

 

13. írás: A Paradicsom szent szférái

1. Mi fog meg a legjobban ebben az írásban a jövőbeli tapasztalásainkat illetően?

2. A manapság gyakori felelőtlen megnyilvánulások miatt érdemes egy kicsit közelebbről is megvizsgálni a titkok témakörét. Miféle okai lehetnek a titoktartásnak? (6:6.4; 13:1.5; 13:1.8; 13:1.10; 13:1.20; 13:1.23; 13:2.5; 13:2.7; 13:3.3; 18:1.4-1.6; 19:5.1; 19.5.11) Gondolj a jézusi életet övező titkokra, s hogy miként kezelték ezeket: születése korszakos jelentőségű esemény volt, de annak túl korai elhíresztelése csaknem végzetes lett (122. írás); Jézus egyre kevesebbet osztott meg magáról másokkal, amint fokozatosan ráébredt, hogy ki is ő valójában (126:3.14-3.15); földi létpályájának szakaszait elkülönítette egymástól (129:3.2-3.5); ellenezte a keresztelésekor általa hallott hang igazságának terjesztését (138:8.4); tiltotta a császár vagy az ő szolgálóinak bírálását, és a társait arra kérte, hogy ne bonyolódjanak semmilyen politikai, társadalmi és gazdasági vitába (138:5.4; 140:8.9-8.18); igyekezett lehetőség szerint titokban tartani a gyógyításait, stb.; a tanításait példázatok formájában adta elő (151:1.4; 151:3.1); visszatartotta azt a kinyilatkoztatást, amit Péter a vallomásában megértett (157:6.5); külön tanította azokat (pl. Nátánielt, 159:4.2), akik készen álltak rá; a kipróbált és megbízható tanítványokat vonta be a tanácskozásokba és avatta be a terveibe (154:1.1); azt ajánlotta, hogy titokban mondjuk el igazi imáinkat (146:2.12); nem szabad időt fecsérelnünk arra, hogy az ő megtestesülésének (119:7.5) és a húsvér teste elhagyásának rejtélyein töprengünk (189:1.6-1.9); figyeld meg, ahogy Jézus nem minden kérdésre válaszol a pere alatt (184:1.5; 184:3.6, 3.8; 184:3.16; 184:3.149; 184:5.10; 185:2.15-2.16; 185:4.2; 185:7.2); és állítsd szembe az indokolt titoktartást a Péter által történő megtagadási ürüggyel (184:2). Miképpen álljunk hozzá ahhoz és hogyan kezeljük azt, amikor valamilyen ismeretnek titokban kell maradnia? S ahhoz, amikor valamilyen ismeretnek titokban kellett volna maradnia, mégis nyilvánosságra került? Miként tudjuk pozitív irányba terelni a kíváncsiságot? Milyen világegyetemi vonatkozású előnyökkel járhat az, ha megtanuljuk a titkok kezelésével járó felelősséget?

3. Mi a különbség az Atya, a Fiú és a Szellem világainak fényességében? (Ld. 13:0.3-0.5.)

 

14. írás: A központi és isteni világegyetem

1. Melyek a Havona központi világegyetem rendeltetési céljai?

2. Sorold fel az itt megismerhető szépségeket.

3. Mit tanítanak nekünk az ötödik szakasz utolsó néhány bekezdésében a kalandhoz való hozzáállásról?

4. Miben tér el a központi világegyetem teremtményeinek istenimádata a halandók istenimádatától (14:4.13)?

5. Milyen fejlődései lehetőségeik vannak a havonabelieknek?

 

15. írás: A hét felsőbb-világegyetem

1. A helyi világegyetemet elhagyva először fizikai és igazgatási téren részesülünk oktatásban, ezt követi az intellektuális felkészítés, s csak ezt követően érhetjük el a szellemkultúra világait. Mi ennek az értelme? Van-e itt olyan minta, amely látható alsóbb szinteken? Megvilágítja-e ez az olvasóval közölt ismeretek rendszerét (vö. 15:0.3)?

2. Mit tudhatunk meg az igazságról a felsőbb-világegyetemi ítélőszékek beszámolójából?

3. A fizikai jelenségek leírásához választott megfogalmazások alapján néha párhuzamokat sejthetünk a személyeket érintő jelenségekkel. Mit jelenthet ez? Vajon – ideális esetben – minden lehetséges analógiát fel kell tárnunk? Tudunk-e párhuzamot találni az anyagi és az anyagfeletti világok között? (103:6, különösen 103:6.12; 195:7.3) További előfordulási helyek: 41:6.4; 101:10.9; 130:6.4.

4. A tudósok szerint az entrópia – az energia rendezettségi fokának csökkenő tendenciája – kozmikus folyamat. Az Orvonton „jelenleg nyilvánvalóan visszahúzódóban van” (15:8.10). Némely kozmológus azonban a világegyetemi rendezettségnek a végső és teljes leépülését jósolja. Vajon milyen választ tud adni az Urantia könyv olvasója az efféle borúlátó mindenségtanra?

5. Ismertesd a világegyetem-szervezési terv egységeit.

6. Figyeld meg, hogy a szerző „galaxisnak” nevezi a Tejutat is (15:4.8-4.9) és az Orvontont is (15:3.4), ugyanakkor azt állítja, hogy a Tejút alkotja az Orvonton központi magját (15:3.1). Hogyan oldható fel az ellentmondás?

 

16. írás: A hét Tökéletes Szellem

1. Próbáld meg megfogalmazni az egyes Tökéletes Szellemek jellemét (16:3). Miért kell bármikor is állást foglalniuk vitában (16:3.15)?

2. Fejtsd ki a lehető legteljesebben a mindenségrendi elme három meglátásáról szóló tanítás lényegét (16:6). Benned milyen kérdések merülnek fel az e szakaszban olvasottakkal kapcsolatosan? Miért nevezik ezeket meglátásoknak? És miért nevezik előfeltevéseknek is? Miért van szükség ezeknek a meglátási képességeknek a pallérozására? Hogyan tökéletesíthetők ezek a meglátási képességek? Miért különbözik egymástól a három meglátás (16:6.6-6.8) és a négy világegyetem-valósági eszmélés (16:9.10-9.13)? Érdemes odafigyelni a következő szakaszokban ezekkel kapcsolatban olvasható észrevételekre.

3. Melyek az erős jellem alkotói? (16:6.10) Mondj példákat arra, amikor az egyes alkotók magas fejlettségi szinten vannak, mégsem egyesítettek. Mit tehet az egyén ezeknek az alkotóknak a teljesebb egyesítése érdekében? Mi alkotja az erényes viselkedést (cselekvést)? Miképpen fejleszthetjük az előrelátó képességünket? És az arányérzékünket?

4. Fejtsd ki a szerző tanításának lényegét az öntudat és a más-tudat kapcsolatáról (16:9).

5. Hogyan vezethetjük le az Atyával való kapcsolatból a testvériséget (16:9.14)?

6. Mi a mondanivalója annak a gondolatmenetnek, hogy elsősorban azért imádjuk Istent, mert van, azután azért, mert bennünk van, végül pedig azért, mert őbenne vagyunk (16:9.14)?

7. Tudsz-e példákat mondani a hetes felépítésre a világegyetem szerveződésében vagy más területen? Vajon minden hetes szerveződés mögött mélyebb okokat kell keresnünk? Milyen veszélyei lehetnek annak, ha valaki a leghétköznapibb dolgokban is állandóan magasabb rendű szervezettség megnyilvánulását kutatja?

8. Mit érthetünk azon, hogy az „Isten Hét Szelleme elküldetett az egész világegyetembe”? (Ld. 16:4.1. Vö. Jel. 5,6.)

9. Jegyezd meg a Hetedik (orvontoni) Tökéletes Szellem hét kiemelt feladatkörét. A további írások feldolgozásakor próbálj meg visszaemlékezni erre a feladat-együttesre.

10. Mit jelent nekünk, személyes lényeknek a mindenségrendi elme a gyakorlatban?

11. Hogyan lehet elképzelni azt, hogy valamely halandó az állati létezés szintjén működik? (Vö. 16:7.5.)

12. Használható-e a személyiség gyakorlati meghatározásaként az, hogy a személyiség az egyed azon ismérve, melyet (meg)ismerünk? (16:8.4) Mi a teremtményi személyiség két jellegzetes sajátossága? (Ld. 16:8.5.)

13. [A 16-31. írás bevezet a jelen világegyetemi korszakban a személyes mindenségrend szerkezeti felépítését jellemző személyközi Istenség-viszonyokba, ezen belül a 16-17. írás a paradicsomi istenségi származású személyeket mutatja be.]

 

17. írás: A hét legfelsőbb szellem-csoport

1. Az itt bemutatott lények vajon hogyan férnek meg egymás mellett a Szellem családjának tagjaiként?

2. Milyen párhuzamok és ellentétpárok találhatók a helyi világegyetemi Alkotó Szellem és az emberi feleség és anya között? Milyen földi párhuzam húzható azzal, hogy az Egyetemes Atya méltatja a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem örökkévaló szövetségét (17:7.5), s a Teremtő Fiú társául maga mellé emeli az Alkotó Szellemet és önmagával egyenlőnek ismeri el őt (17:7.8)?

3. Az itt leírtak jó alkalmat adnak a Körök Hét Szelleme utódainak, vagyis a harmadfajú szekonáfoknak a 28:6 szakaszbeli tanulmányozásához.

4. A 17. írást elkészítő Isteni Tanácsos mondja: „Az elsőfajú szupernáfok a Végtelen Szellemből származnak” (17:8.2). Véleményed szerint vajon mi az oka annak, hogy a lázadás miatt elszigetelt világon segédkező szeráfseregek főparancsnoki tisztét egy elsőrendű szupernáf tölti be? Lehet-e ebben szerepe egyébnek is, mint a Végtelen Szellemtől való egyenes ági leszármazása? Vajon miért csak azt követően tölti be ezeket a felelősségi köröket, hogy egy paradicsomi Fiú teljesíti alászállását azon az elszigetelt világon? (Vö. 27:0.2; 114:56.2; 93:10.6.)

 

18. írás: A Legfelsőbb Háromsági Személyiségek

1. A világegyetemi létpályánkon „intézőkké” válás az osztályrészünk. Neked mit sugall ez a megjelölés? És milyen új jelentéstartalommal bővíti ki ez az írás?

2. Vizsgáljuk meg a titkot jelentőségét a világegyetemben (18.1; 6:6.4; 7:3.2; 13:1; 19:5.11-5.12; 19:5.1-5.2; 20:6.1; 23:2.11; 28:6.20; 31:9.2; 37:4.5; 46:5.26; 90:4.9; 119:1.2; 119:7.6; 127:6.1; 131:10.8; 143:2.6-2.8). Hogyan viszonyulnak az itt közölt tanítások a mai korunkat jellemző, a minden titok leleplezésére való késztetéshez? Mikor lehetnek a titkok károsak? Milyen előnyei vannak a helyénvaló titoktartásnak?

3. Ragadjuk meg az alkalmat és tekintsük át a Nappalok Elődeivel kapcsolatosan megismert dolgokat s a velük kapcsolatos hozzáállásunkat: 0:8.3; 1:7.9; 2:3; (15:10.4) 15:12; 116:4.6; 120:1.6. Mindegyikünk számos kérdést tudna feltenni. Miképpen viszonyulok az igazságról, a tárgyalásról, az ítélethozatalról és az ítélet végrehajtásáról olvasottakhoz? Miért éppen így érzek? Mennyire vannak összhangban a gondolataim és érzéseim az ezen írásokban közölt magasabb világegyetemi gondolatokkal? Tudok-e rajtuk bármennyit is változtatni most?

4. Melyek a leglényegesebb különbségek az ezen írásban bemutatott Legfelsőbb Személyiségek és az előző írásból megismerhető Hét Legfelsőbb Szellem-csoport között?

5. Mit tudhatunk meg ebből az írásból a halandói felkészítésünk, képzésünk részleteiről (képzés jellege, tárgya, helye, stb.)?

6. [A 16-31. írás bevezet a jelen világegyetemi korszakban a személyes mindenségrend szerkezeti felépítését jellemző személyközi Istenség-viszonyokba, ezen belül a 18-19. írás a paradicsomi háromsági származású személyeket mutatja be.]

 

19. írás: A mellérendelt háromsági-származású lények

1. Mennyiben adnak magyarázatot a 19:1.4-1.12 bekezdésben közöltek az Urantia könyv felépítésére? Milyen mértékben kell más tanításoknak is ezt a mintát követniük? Mennyire erős érv olvasható ki az említett részből azzal kapcsolatosan, hogy az Urantia könyvet alkotó írásokat a könyvbeli sorrendben kellene olvasni?

2. Próbálj meg példát mondani az eredet, a történelem és a végzet (beteljesülés) összefüggéseinek figyelmen kívül hagyásából fakadó problémákra.

3. Ha az Isteni Tanácsosok alkotják az Istenség tanácsát, akkor ez vajon mennyiben ad nyomatékot azoknak a tanácsoknak, melyek az általuk összeállított írásokban olvashatók?

4. Mi következik abból, ha elfogadjuk, hogy sok lényeges szellemi ismeretet csak felsőtudatos úton szabad átadni s hogy a Gondolatigazítók részt is vesznek ebben a folyamatban? (Vö. 110:3.6-3.10; 140:8.26-8.27; 143:2.4.)

5. Mi az üzenete annak a kijelentésnek, hogy „nincsenek önkényes titkok a világegyetemben”?

6. Az Isteni Tanácsosnak a 19:1.6 szakaszban a Háromsági Tanító Fiak munkájával kapcsolatos megjegyzései ugyan nem kifejezetten a főszeráfok munkájára vonatkoznak, és bár a főszeráfok a Végtelen Szellem leányai, mintsem a paradicsomi Háromság Fiai, ettől még igencsak ésszerűen juthatunk arra a következtetésre, hogy a Szalvingtonra vezető küzdelmes felemelkedésük során alapos felkészítésben részesültek az Isteni Tanácsos által leírt hármas elvből (nevezetesen az eredet-történelem-beteljesülés elvéből). Vajon hogyan alkalmazzák a főszeráfok ezt az elvet az emberi lények befolyásolására irányuló türelmes, kitartó és fegyelmezett munkálkodásuk során az Urantián? Hogyan fogják vissza a bolygónkon ma élők tömegeinek ama hajlamait, hogy főként – vagy csaknem kizárólag – az elmúlt három hónapban lezajlott és a következő két hétben várható eseményekkel foglalkozzanak?

 

20. írás: A paradicsomi Istenfiak

1. Milyen szempontból egyenlők ezek a Fiak?

2. Milyen feladatai vannak a segédkezőknek (szemben az intézőkkel)? (20:1.12)

3. Mi történik, amikor egy megítéltetési korszak lezárul? (20:3.1; vö. azzal, amit Jézus tett, 175:1)

4. Milyen szempontból volt Jézus élete jellegzetesen alászállási élet?

5. Hogyan kerülünk kapcsolatba a Háromsági Tanító Fiakkal a felemelkedésünk során? (20:8.3)

6. Milyen istenségi értékeket nyilatkoztatnak ki az Isten paradicsomi Fiai (20:10.3)?

7. Miért mondhatjuk, hogy a hozzánk elküldött Igazság Szelleme tulajdonképpen Mihály szelleme? (Vö. 20:6.9.)

8. Vajon számíthatunk-e a Háromsági Tanító Fiú világunkra érkezésére, azaz egy valóban szellemi korszak beköszöntére a közeljövőben? Mennyire messze vagyunk mi, e világ halandói attól, hogy elmondhatnánk, lényegében már megszabadultunk az állatiság béklyójától és a materiális korlátoktól? (Vö. 20:9.1)

9. [A 16-31. írás bevezet a jelen világegyetemi korszakban a személyes mindenségrend szerkezeti felépítését jellemző személyközi Istenség-viszonyokba, ezen belül a 20-22. írás az Örökkévaló Fiútól származó személyeket mutatja be.]

 

21. írás: A paradicsomi Teremtő Fiak

1. Milyen új fogalmakat ismerhetünk meg Jézussal kapcsolatban ebből az írásból?

2. Milyen gondolatokat mutat be a szerző a családi élettel kapcsolatosan?

3. Miképpen látod az emberi létviszonyokról szóló megjegyzést (21:4.6)? Milyen kijózanító választ ad a szerző a földi léten kesergőknek?

4. Fejtsd ki az irgalomról és az igazságról a 21:5.7 bekezdésben közölt tanítás lényegét.

5. Milyen felfogást mutat be a Bölcsesség-tökéletesítő Jézusról, mint „az útról” (21:6.4)?

6. Hasonlítsd össze a Teremtő Fiú és az Alkotó Szellem hatáskörének, működési jellegének változását a teremtésüktől kezdve a helyi világegyetemi kiteljesedésükig. Hogyan tükröződik mindez a megnevezésük változásában?

 

22. írás: Az Isten Háromságot-elért Fiai

1. Milyen lehetőségeket tár fel ez az írás a halandó felemelkedők esetében?

2. Milyen lelki ráhangolódást igényel ennek az írásnak az olvasása és végigkövetése, nem csak intellektuálisan, hanem szellemileg is?

3. Tegyük fel, hogy egy majdani Fenséges Hírvivő, egy majdani Nagytekintélyű és egy majdani Ismeretlen Nevű és Származású olvassa az Urantia könyvet. Vajon milyen hasznát tudnák venni a könyvnek?

4. A bolygói történelmet elbeszélő krónikák alapján vajon ki lenne az, akiben a leginkább megmutatkoznak azok az ismérvek, melyeket a felemelkedői létpályán következetesen fejlesztve elvezethetnek a háromságivá váláshoz?

5. Te vajon milyen fogalomnak a háromságivá alakításában vennél részt a legszívesebben?

 

23. írás: A Független Hírvivők

1. Miért fontosak a Független Hírvivők a világegyetem barátságossága szempontjából? (23:3.6; 23:4.1) Sorold fel néhány indokát annak, amiért a szerzők külön írásban foglalkoznak a Független Hírvivőkkel.

2. Ebben az írásban három bekezdésben is szó esik a mi hozzáállásunkról, magatartásunkról, azaz úgy mint halandók valamely evolúciós szférán (23:2.12), úgy mint orvontoni személyiségek (23:2.17), és úgy mint a nagy világegyetem polgárai, készülvén a külső térszinteken megélendő, ismeretlen kalandokra (23:4.6). Mi szükséges ahhoz, hogy ezekkel a hozzáállásokkal azonosulni tudjunk, illetőleg ezeket a magunkévá tehessük?

3. Figyeld meg, hogy hány helyen utalnak a szerzők az urantiai élet nehézségeire (9:1.8; 14:5.1; 23:2.12; 32:3.6; 144:4.5; 194:3.3). Miért fontos ezeket együtt látnunk az eszményi viszonyok bemutatásával?

4. [A 16-31. írás bevezet a jelen világegyetemi korszakban a személyes mindenségrend szerkezeti felépítését jellemző személyközi Istenség-viszonyokba, ezen belül a 23-29. írás a Végtelen Szellemtől származó személyeket mutatja be.]

 

24. írás: A Végtelen Szellem felsőbb személyiségei

1. Mely részekkel – és miként – teszi a szerző érzékletessé a beszámolót az olvasó számára?

2. Mennyiben bővül a személyiség fogalma ebben az írásban?

3. Vajon milyen lehet egy Társfelügyelő mellett dolgozni a Szalvingtonon?

4. Próbáld meg elképzelni azt az izgatottságot, mely Grandfanda Havonába érkezésekor lett úrrá az esemény tanúin.

 

25. írás: A tér hírvivő seregei

1. „A szellemi világon nincs olyan, hogy alantas munka; minden szolgálat szent és lelkesítő” (25:1.1). Lehet-e részünk ebben az élményben már most is? (133:4.8; 192:2.13)

2. Írd le, miként építette fel a szerző, egy Nagytekintélyű az érzelemről szóló tanítást (25:1.6).

3. Milyen gyakorlati leckét kapunk a szerzőtől az igazságszolgáltatás és az ítéletalkotás tárgyában a Világegyetemi Békéltetőkről szóló bekezdésekben? Kérhetjük-e békéltető bizottság összehívását?

4. Mit tanulhatunk a cselekvésről – és a tanításról – szóló 25:4.17 bekezdésből? (Mindig van egy legjobb és helyes út, stb.) Mit tudunk meg a tanítóvá válásunkról (25:4.12)?

5. Sorold fel, hogy mit tudtál meg a társaságról az utolsó néhány bekezdésből.

6. Mondj példákat a fizikai, az elmei és a szellemi törvényekre. (25:4.19)

7. Beszélhetünk valaminek a mentális feljegyzéséről. De mi lehet a szellemi feljegyzés?

8. Mi a hasonlóság és mi a különbség a világegyetemi békéltetők alkotta hármasbíróságok és az Ítélkező Fiak (Avonalok) ítélkezői feladatköre között?

 

26. írás: A központi világegyetem segédkező szellemei

1. A felemelkedői beállítottság tanulmányozásakor (26:5.3) nézz utána a beállítottság 112:1.15 bekezdésben olvasható meghatározásának és nézz utána annak is, hogy Jézus miként bátorította Fortune-t (130:6). Vajon képezheti-e ima részét e felemelkedői beállítottságok előhozása (91:9.2)?

2. Milyen képet festenek a 26:9.3-9.4 bekezdésben közöltek a jó hír felsőbb világegyetemi szinteken való működéséről?

3. Mélyedjünk el egy kicsit a nyugvással, kikapcsolódással és pihenéssel kapcsolatos ismeretekben 26:11.6-11.8 (39:2.12, 48:2.18); 27:1; 44:5.8-5.10; 34:6.5; 0:1.11; 11:7.9-8.1; 28:6.18 (14:6.23; 14:6.39; 13:1.22; 13:4.7). Miféle szellemi látásmódot eredményezne, ha kizárólag ezekre a szövegrészekre támaszkodhatnánk?

4. Miért előzi meg a célbani tökéletesség a dolgok megértésének tökéletességét? (Vö. 26:4.12-15.) Milyen egyéb tökéletességekre tesz szert a felemelkedő zarándok a harmadik Havona-körön?

5. Halandói szempontból nézve melyiket találod hangsúlyosabbnak a 26. írásban: az írás címe szerinti tárgy kifejtését vagy a felemelkedők tökéletesség-elérésének bemutatását? Vajon miért él a szerző ezzel a kettősséggel?

 

27. írás: Az elsőrendű szupernáfok segédkezése

1. Mit hasznosíthatunk a 27:1 szakaszban a pihenés módjával kapcsolatban ismertetett gondolatokból? Hogyan osztályozható a pihenés jellege szerint? (Melyik ez a hét osztály?) Milyen tekintetben lehet pihenés az istenimádat (vö. 27:7.1,7.5)?

2. Mi tanultál az etikáról (erkölcstanról) a harmadik szakaszból? (Vö. 99:1.2; 124:4.9; 28:6.18; 32:4.4; 35:3.2.)

3. Mennyiben könnyíti meg a helyes magatartás az istenimádatot? (27:4.3)

4. Mit tanultál a bölcseletről a hatodik szakaszból?

5. Milyen mélyebb értelmű tanulságokkal szolgál a hetedik szakasz? Tekintsd át a halandó szellemivé lényegülésének szakaszait lezáró örömünnepeket (27:7.8).

 

28. írás: A felsőbb-világegyetemek segédkező szellemei

1. Tekintetbe véve az Urantia írások szerzőinek sokféleségét, vajon fel tudjuk-e ismerni az elsőfajú és a másodfajú szekonáfok bölcsessége felsőbb és alsóbb szintű forrásának összehangolási módját (28:4.6-28:5.14)? Mondj példát arra, hogy miként rendeződik magasabb egységbe a felsőbb és az alsóbb rendű szerzők bölcsessége.

2. Sokat várnak attól, akinek sokat adtak. Szerinted mit várnak el azoktól, akihez közel áll a Létezés Öröméről szóló szöveg (28:5.16)? (Vö. Jézusnak az esküvői lakomáról mondott példabeszédével, ld. 173:5.)

3. Miért olyan fontosak az eredetek (28:6.2-6.4)?

4. Fejtsd ki a kegyelem gyakorlásának folyamatát (28:6.5-6.8). Hogyan lehet egy személy pártatlan? Hogyan illeszkedik ez a 159:1 szakaszban közöltekhez?

5. Mi az idő jelentősége (28:6.9)?

6. Tanulmány a bizalomról (megbízhatóságról) (28:6.13-6.15).

7. Mi a fő mondandója a szerzőnek a szolgálattal kapcsolatban?

8. Vedd észre, hogy az ötödik szakasz utolsó bekezdése (28:5.22) egyúttal a reinkarnációs elméletek hívei előtti halvány reménysugár megszüntetése is: a magas szellemi lények sem férnek hozzá az emberben lakozó Igazító elméjéhez, bármiféle emlékéhez, hát még az ember maga! Ha szolgált is valamely Gondolatigazító korábban olyan halandónál, aki nem vált túlélővé, az ezzel kapcsolatos emlékei megosztására senki és semmi nem kényszerítheti. És a Titkos Nevelő az új halandói társa esetében önszántából sem tesz így. Tehát bármiféle kép az „előző életekből” bizonyosan nem származhat az Igazítótól.

9. Fejtsd ki a jóság és a nagyszerűség összefüggését.

10. Foglald össze a felemelkedő zarándok fejlődését a harmadfajú szekonáfok működése tükrében.

 

29. írás: A Világegyetemi Erőtér-irányítók

1. Figyeld meg a fizikai szabályozás bemutatásához használt igéket. Mennyiben vannak e tevékenységek egyensúlyban és összhangban az energiával kapcsolatos, hasonló munkánkkal?

2. Tanulmányozd a 115:7 szakaszt a 29:3.8 bekezdéssel együtt.

3. Tanulmányozd a 77:6, 77:8 és 77:9 szakaszt a 29:4.14 bekezdéssel együtt.

4. Melyek a legjellemzőbb különbségek a halandók és a félanyagi teremtmények között?

 

30. írás: A nagy világegyetem személyiségei

1. Miben tér el az élőlények paradicsomi osztályozása az uverszai személyi nyilvántartástól? Mivel magyarázhatók a különbségek? Észreveszel-e bármiféle rendet az első részbe tartozó írások egymásra következésében?

2. Miért csatlakozhat egy felemelkedő az önkéntes telepesekhez?

3. Mire engednek következtetni a 30:3.10 bekezdésben foglaltak?

4. Gondolkodj el alaposan a negyedik szakaszban foglaltakon. Vajon miért használja a szerző a „zarándok” kifejezést a felemelkedési létpályánk egyik szakaszának megnevezésére? Valódi zarándoklatot teljesítenek e létpálya-szakaszban a felemelkedők?

5. Érdemes utánanézni, hogy mit is jelent a harmadik kör elérése: 30:4.11; 1100:6.5; 469:6.8; 14:5.4; 113:1.6-2.2.

6. Milyen előnyökkel jár a részleges kinyilatkoztatás? (Ld. 30:0.2)

7. Milyen alkotói tevékenységeket fejt ki az Isten a felszőbbszemélyi, a személyi és az elő-személyi szintjén? (Vö. 30:1.99)

8. Vajon mi indokolja azt, hogy az Állandó Létpolgárságú Testületet alkotó rendek felsorolásának elejére és végére kerültek a közteslények, illetőleg az Igazítóval eggyé kapcsolódást megélt halandók (30:2.117-2.128)?

9. Mi a jelentőségük a 30:3.5 bekezdésben (tanulás) és a 30:3.9 bekezdésben (tanítás) kimondottaknak a halandói fejlődésünk szempontjából?

10. [A 16-31. írás bevezet a jelen világegyetemi korszakban a személyes mindenségrend szerkezeti felépítését jellemző személyközi Istenség-viszonyokba, ezen belül a 30-31. írás a Nagy Világegyetemben tevékenykedő egyéb személyiségek mutatja be.]

 

31. írás: A végleges testületek

1. Szerinted kik lesznek a Végleges Halandói Testületének jövőbeli tagjai, akiknek a helyét jelenleg a Fény Örömhírhozói töltik be? Vajon az ilyesféle találgatásra utal a 102:3.1-3.2 bekezdés? Miért (nem)?

2. Milyen hozzáállást ismerhetsz meg a tizedik szakaszból? A 31:10.11-10.14 bekezdés vajon segíti ezt a hozzáállást? Ha igen, miképp?

3. Milyen fogalmat alakítottál ki eddig a magad végzetét (beteljesülését) illetően?

4. Vajon miért idézik a szerzők az Urantia írások elkészítését elrendelő határozat egyik korlátozó rendelkezését szó szerint, ráadásul úgy, hogy még e rendelkezés számát is megadják (31:9.2)? Vajon csak ezt a korlátozó rendelkezést ismerhetjük?

5. Találsz-e rendszert a Világmindenség 28.011 Építészének az abszonit hét szintjén való létezésbeli eloszlásában: 1, 3, 7, 70, 490, 3.430, 24.010?

6. Kik alkotják a Paradicsomi Beteljesülés Legfelsőbb Tanácsát (31:10.9)?

7. Mit jelent az, hogy a Legfelsőbb Istenben fejlődünk és ő mibennünk fejlődik (31:10.12)? Vö. 1:5.16; 2:1.11; 105:2.11.

8. Kiindulva a véglegesrendűek jövőbeli végzetéből, azaz a majdan benépesülő külső tér számára való segédkezésből, vajon mire következtethetünk a feladat nagyságát illetően abból, hogy „legalább hetvenezer” olyan anyaghalmaz sűrűsödési folyamat zajlik, melyekből egyenként is nagyobb teremtésrészek fognak létrejönni, mint a felsőbb-világegyetemünk? (Vö. 31:10.19.)