Jelenlegi hely

Segítő kérdések a II. rész feldolgozásához

 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

 

32. írás: A helyi világegyetemek kialakulása

1. Mit fűz hozzá a szerző a 32:2.13 bekezdésben a 31:10.20 bekezdéshez a halandói beteljesülést illetően?

2. Vajon miért olyan lényeges, hogy tartsuk magunkat ahhoz a tény-igazsághoz, miszerint az Atya ott van a Teremtő Fiúban (32:3.6)? Mi vezethet oda, hogy elfásulunk, szellemi kétségek gyötörnek bennünket, összezavarodunk és elrekesztjük magunkat?

3. Miképpen segít az ötödik szakaszban közölt tanítás a gondolataink kikristályosításában azokkal az értékekkel kapcsolatban, melyek „végtelen természetűek és örökkévaló jelentőségűek”?

4. Milyen következtetéseket vonhatunk le magunkra, halandókra nézve a 32:4.10-4.12 bekezdésből? És milyen útmutatást kapunk a vezetői tevékenységünkhöz? Mit jelent az Isten végtelen mellérendeltségének megnyilvánulása?

5. Vajon miért használja a szerző a „tökéletesedés versengése” kifejezést (32:5.8)?

6. Vajon miért tartja a szerző szerencsésnek azokat, akik „az élő létezést a legelején kezdhetik” (32:3.11)?

7. Mondj példákat a véges valóság két elsődleges megnyilvánulására (ld. 32:3.15). Hogyan értelmezhető a mellérendeltségük, az egymástól való függésük és az egységbe rendeződöttségük?

8. [A 32-40. írás bevezetés a Nebadon helyi világegyetem bemutatásához, ezen belül a 32. írás a helyi világegyetemek fizikai mindenségtanát írja le. Ld. még a 41-42. írást is.]

 

33. írás: A helyi világegyetem igazgatása

1. Milyen tekintetben teremti meg az emberi házasság mintaképét a Teremtő Fiú és a Világegyetemi Anyaszellem?

2. Milyen tanulsággal szolgál ez az írás az emberi igazságszolgáltatási rendszerek számára?

3. Mit tudhatunk meg az igazgatásról az itt leírtak alapján? Milyen általános igazgatási munkamegosztás tükröződik a hatodik szakaszban a csillagrendszeri, a csillagvilági és a világegyetemi igazgatási szintek között?

4. Miért mondhatjuk igazul, hogy számunkra Krisztus Mihály gyakorlatilag Isten? És mi a helyzet az Isteni Segédkezővel?

5. Miért jelentheti ki a szerző igazul, hogy a helyi világegyetem kettős felügyeleténél kezdődik az atya-anya fogalom?

6. Miért nem ítélkeznek a Teremtők a teremtményeik felett?

7. Milyen elkülönülést mutat a törvényhozói, a végrehajtói és a bírói (igazságszolgáltatási) hatalom a helyi világegyetemben? Vannak-e egyáltalán olyan elkülönült hatalmi ágak, mint a földi országokban?

8. [A 32-40. írás bevezetés a Nebadon helyi világegyetem bemutatásához, ezen belül a 33-35. írás a helyi világegyetem igazgatását mutatja be.]

 

34. írás: A helyi világegyetemi Anyaszellem

1. Mennyiben járul hozzá ez az írás a helyi világegyetemi Anyaszellemünk elismeréséhez?

2. Milyen egyéb sajátosságokat fedezhetünk fel az együttműködés mintaképében a harmadik szakaszban? Vajon a férfiak inkább idő beállítottságúak s a nők inkább tér beállítottságúak?

3. Vizsgáld meg az 5-7. szakasz felépítését (a bekezdéscsoportok szintjén). Ad-e többletjelentést és sugároz-e erőtöbbletet a tanítások ilyeténképpen történő sorba rendezése ahhoz képest, mint amit a neked kedves részek nyújtanak? Milyen változások befolyásolják a szellem működését? Tudunk-e különbséget tenni az Istenségek között a személyes tapasztalásunk szintjén? Ha a Szellem nem élteti az elméleteinket, akkor mi marad nekünk? Mit jelent a szellemtől születni? És a szellemmel eltelni? Melyek a Szellem vezetésének jegyei? Milyen túlzott lelkiismeretességektől kell óvakodnunk?

4. Milyen jellegű viszonyban lehetünk a Szent Szellemmel?

5. Miben nyújt segítséget ez az írás annak, aki az önmaga legyőzésének kérdésével birkózik?

6. Mutasd be a helyi világegyetemi szellemköröket (eredetük, jellegük, együttműködésük, stb.).

7. Mely szellemkörök eredményes működését befolyásolja jobban az emberi hozzáállás, beállítottság? Az Igazság Szellemét vagy a Szent Szellemét (34:5.5)? Miben más a velük való kapcsolatunk a Gondolatigazítóhoz fűződő viszonyunkhoz képest (34:5.6)?

8. A hatodik szakasz a szellemköröket rendeltetésükben egynek, az isteni Szellemnek, az egyesített Szellemnek ábrázolja. Találsz-e utalást e leírásban a szellemi erők elkülönülésére?

9. Miért mondhatjuk igazul, hogy az Isten szeretete az isteni Szellem jelenléte révén eljut a szívünkhöz (34:6.13)?

 

35. írás: A helyi világegyetemi Istenfiak

1. Hasonlítsd össze a téves döntést hozó melkizedekek ügyének kivizsgálási módját (35:2.8) az eltévelyedett lanonandekek esetében alkalmazott eljárással (35:9.10; 35:10.4). Levonható-e mindebből bármi is a halandók helytelen cselekedeteinek kiigazítása tekintetében?

2. A hatodik szakaszban olvashatunk a vorondadekek jelleméről. Látsz-e bármilyen lehetséges összefüggést a különböző jellemvonásaik között? Látsz-e bármilyen párhuzamot a halandói személyiségfajtákkal?

3. Vizsgáld meg a 35:9.7-9.8 bekezdésben leírt teodiceát (annak bemutatását, hogy a világegyetemi rossz miként fér meg a Teremtők jósága mellett), és vesd össze a 111:6.3 bekezdést a 116:0.1-0.2 bekezdéssel. Vajon segít-e az első részlet a másik kettő összeegyeztetésében?

4. Mire következtethetünk a 35:5.7 bekezdésben foglaltakból a történelemtudományt illetően?

5. Milyen jelentéstartalom tapad a 35:9.5 bekezdésben alkalmazott „atya-fiú viszony” kifejezéshez?

6. Vajon milyen lesz ezt az életet más urantiaiakkal együtt áttekinteni (35:3.14-3.19)? Kiderül-e ebből az írásból, hogy miért a Melkizedek-szféra lesz a legérdekesebb hely számunkra az egész helyi világegyetemben (vö. 35:3.3)?

7. Milyen jó hírt hirdetnek a végzet örömhírhozói (35:3.21)? Milyen felkészítésben részesülnek?

8. Milyen mintát mutat a 35:2.3-2.7 bekezdés „a legidősebb fiú” számára?

9. Melyek a jellemző, főbb különbségek a helyi világegyetemi fiak (melkizedekek, vorondadekek, lanonandekek) alaptevékenységében, rendeltetésében?

10. Milyen különleges viszonyok, körülmények jellemzik a világegyetemünket, csillagvilágunkat, csillagrendszerünket, bolygónkat felsőbb igazgatási, irányítási téren (vö. lázadás következményei)? Sajnálatosak ezek az átlagostól eltérő körülmények vagy inkább bizakodásra adnak okot?

 

36. írás: Az Élethordozók

1. Fordíts kiemelt figyelmet a 36:2.16 bekezdésre és az ötödik szakaszra.

2. Vajon állítja-e határozottan a szerző a 36:2.18 bekezdésben, hogy a gének jelentős mértékben hozzájárulnak az embernek a különböző elmeszellem-segédekre való érzékenysége kialakulásához? És hogy a szellemválasz az elme-környezettől függ?

3. Miben különbözik az életről ebben az írásban közreadott tanítás a mai tudományos elméletektől? Mi a jelentősége annak a ténynek, hogy az „evolúciós világ eredeti élet-sejtanyagának tartalmaznia kell a jövőbeni összes fejlődési út és minden további evolúciós változás és átalakulás lehetőségeinek teljes tárát” (36:2.17)? Mit jelent ez a fajok létküzdelmei szempontjából? Mennyiben cáfolja ez a darwini és hasonló tanokat? (Ld. még 36:5.1.) Vajon az 1-35. írásban közöltek tükrében újdonság-e az a kijelentés, hogy „az élet nem akaratlanul keletkezik” (36:0.1)?

4. Milyen viszonyban állnak egymással a különböző elmeszellem-segédek? Milyen változást jelentene az oktatásban, ha elismernék azokat az elmeműködéseket, melyek számára az Igazító segédkezik? Miképpen határozható meg az elme az ebben az írásban közöltek alapján (ld. 36:2.18)?

5. Hogyan viszonyul a „biológiai” élet ahhoz az élethez, mely „a Fiakban” van (196:3.35)?

6. Miért kell közreműködnie felsőbb-világegyetemi személyiségnek az élethordozók teremtésében (36:1.1)?

7. Számmisztikának minősül-e a második szakaszban az életet és a fizikai világegyetemet jellemző rend leírásának alapja? Milyen jelentőséget tulajdonítsunk ezeknek a számoknak?

8. Mit jelent a „lelki szerveződés huszonnégy alapfajtája” (36:2.16)?

9. Mitől „tizedes világ” egy bolygó (vö. 36:2.15; 36:3.1-3.2)?

10. Mi az „élet rejtélye” (36:3.4)?

11. Mi a lényegi különbség az élethordozói és a teremtői tevékenységek között (vö. 36:3)?

12. Mi a három alapfeltétele az elme halhatatlanná válásának (36:5.17)? Mi a szerepe ebben a két felsőbb elmeszellem-segédnek?

13. Miért nem „állíthatnak elő” életet a tudósok? Mit jelent az, hogy „élet kizárólag életből fakadhat”? Vö. 36:6.1-6.4; 36:3.4.

14. Miért nem lehet „lelkük” a növényeknek és az állatoknak (36:6.5)?

15. Mennyire használható az élet fogalmára a 36:6.6 bekezdésben adott meghatározás? Mi okoz megértési nehézséget? Mennyiben segít ezen a következő (36:6.7) bekezdés?

16. Ez az egyetlen írás a könyvben, melyet Vorondadek Fiú készített. Tükröződik-e bármilyen sajátos hozzáállás, szemléletmód a beszámolón – figyelembe véve a 35. írásban a vorondadekekről megismerhető dolgokat? Vajon miért nem egy melkizedek készítette a beszámolót (vö. 36:2.1)?

17. [A 32-40. írás bevezetés a Nebadon helyi világegyetem bemutatásához, ezen belül a 36-39. írás a helyi világegyetemi segédkezési működési renddel foglalkozik.]

 

37. írás: A helyi világegyetem személyiségei

1. Mit tudhatunk meg az irgalomról, az igazságosságról és a méltányos elbánásról a főbiztosokról szóló leírásban?

2. Mivel foglalkoznak a faji biztosok?

3. Képzelj el egy oktatási egységet a világegyetemi oktatás elvei alapján (37:6).

4. „E világegyetem életéről és igazgatásáról már eleget adtunk közre ahhoz, hogy a halandói elme képes legyen fogalmat alkotni a továbbélési létezés valóságáról és nagyszerűségéről.” (37:10.6) Vizsgáld meg ezt az állítást a nekünk szóló tájékoztatás alapját magyarázó egyéb gondolatokkal együtt (0:0.2; 106:0.1; 196:1.2).

5. Milyen előképed volt „az Úr angyaláról”? Hogyan változott ez a Ragyogó Estcsillagokról szóló ismertetés (2. szakasz) elolvasása után? Vajon a teremtett vagy a felemelkedő rendbe tartozhat ennek az írásnak a szerzője?

6. Miben tér el a főangyalokról a harmadik szakaszban mutatott kép az egyéb forrásból származó ismereteidtől?

7. Miért mondhatja igazul a szerző, hogy az egész világegyetem egy nagy iskola (37:6.2)? Mi az oktatás módszere ebben az „iskolában”? És a mi célja? (Ld. még 37:10.5-10.6.)

8. Mi a különbség a „tanulj, hogy boldogulni tudj”, „az életnek tanulunk”, stb. földi szemlélet és a „tanuld meg a legjobb módját azon dolgok teljesítésének, mely dolgokat elvárunk tőletek” világegyetemi oktatási szemlélet között (37:6.4)? Lehet-e jobbítani a földi szemléleten?

9. Hogyan függ össze a szellemi és az értelmi gyarapodás (37:6.6)?

 

38. írás: A helyi világegyetem segédkező szellemei

1. Miként származhat jó abból, ha megpróbáljuk megérteni és megszeretni a szeráfokat (38:2.1)?

2. Miért nevezik az angyalokat az Isten leányainak (38:2.2)? Milyen értelemben lehetnek a szeráfok ellenhatók (negatívak) és együtthatók (pozitívak) (38:4.3)?

3. Miért katonai jellegű szervezeti leírással ábrázolja a szerző a szeráfi testületet?

4. Noha ebben az írásban is vannak általános érdeklődésre számot tartó bölcseleti kérdéskörök (igazság és irgalom, 38:2.4; párkapcsolatok, 38:4.3, 38:7.2; a tökéletesség keresése, 38:7.5), ennek az írásnak az elsődleges célja mégis inkább ama láthatatlan barátainknak a bemutatása, akik oly közel vannak hozzánk. Próbáljunk meg minél több részletet megjegyezni e szakaszokból és tegyük fel a kérdést: miképpen tudjuk megkönnyíteni az isteni célok teljesülését a velük való együttműködésben (kölcsönhatásban)?

5. A 38. írásnak az „Angyali természet” című szakaszában a melkizedek kijelentését (38:2.2) olvasva vajon nem az-e a helyes felfogás részünkről, ha a főszeráfok munkájának értelmezését valamely hagyományosan nőiesnek tekintett nézőpontokból közelítjük meg (pl. szolgálatkészség, segédkezés, támogatás – úgy, hogy mindez nem jár együtt irányításra, felügyeletre és ellenőrzésre való törekvéssel)? Amennyiben ez az értelmezés számodra meggyőző, akkor gondold végig, hogy mi következik ebből a főszeráfoknak az emberi lényekkel kapcsolatos tevékenységeire nézve. Ha pedig nem értesz egyet a fenti következtetéssel, akkor mutasd be a főszeráfi működési módszerek saját, egyedi értelmezését. A 118. írásban egy Fenséges Hírvivő azt mondja: „Az ember nem rendelkezik korlátlanul szabad akarattal; a választási lehetőségek köre korlátozott, de e korlátok között az emberi akarat viszonylag független.” (118:9.2). Továbbá a Szeráf Vezető kijelenti: „Sem az angyaloknak, sem semmilyen más világegyetemi személyiségrendnek nem áll hatalmában, illetőleg jogában az emberi döntéshozatali előjogok csorbítása vagy korlátozása.” (113:5.1). A fentiek tudatában a főszeráf vajon milyen eszközökhöz folyamodhat ahhoz, hogy egy emberi lényt olyan módszerek és megközelítések elfogadására ösztönözze, késztesse vagy vezesse, melyek segítségével tökéletesebbé válhat az emberiségnek az adott anyagi, értelmi vagy szellemi terén meglévő eszköztára?

 

39. írás: A szeráfseregek

1. Mit tanulmányoznak azok a szeráfok, akik a Bolygóherceg küldetésében való közreműködésben készülnek az emberiség szolgálatára (39:0.11)? És mi tehetünk-e ennél kevesebbet? Miért kell a szeráfoknak megismerkedniük az emberiség történelmével is?

2. Mit tanulhatunk meg ebből az írásból az igazságról és az irgalomról (39:1.7-1.8; 39:2.5; 39:3.3; 39:4.4-4.5)?

3. Vajon milyen lehet tudatosan öntudatlan állapotban lenni (39:2.11)?

4. Ha most meg kellene állnod itt (ld. 39:1.10-1.11 és 39:4.7-4.8), akkor mely teljesítményedről tudnál számot adni? És mi áll még előtted?

5. Mi a különbség a párkapcsolat és a három vagy több személy alkotta közösségek között (39:3.6)? Milyen kihívásokkal járnak?

6. Mi az összefüggés az erkölcsiség, az erkölcstan, valamint a társadalmi és kormányzási fejlődés között (39:3.7)?

7. Milyen következtetéseket lehet levonni a korszakos kinyilatkoztatás ügyének vitelét illetően az erkölcsiség serkentőiről szóló bekezdések (39:4.10-4.14) alapján? Mi történik, ha nem társul őszinteség a hűséghez és a türelemhez? Mi a mindenségrendi erkölcsiség? És mi a hűség? Melyek a szabadság elérésének fokozatai?

8. Fejtsd ki a véleményedet a bizodalom kialakulásáról (39:5.7, 157:4.6-4.7, 28:6.20-7.4).

9. Tegyük fel, hogy a barátod a 39:5.9 bekezdést elolvasván azt állítja, hogy felfogja ugyan a leírtakat, de nemigen tudja felvenni a bizonytalan jövővel kapcsolatos magatartásformát. Mit válaszolnál erre? Miért van olyan lényeges szerepe a bizonytalanságnak és a bizodalomnak az emberi fejlődésben?

10. Milyen módszerrel képesek a szeráfok a fénysebesség háromszorosának elérésére (39:3.9)?

11. Vajon az igazságossági kísérők miért tudtak jobban ellenállni a lázadásnak, mint az egyéb intéző szeráfok (39:4.6)?

12. Mi a véleményed a testvériség szellemének teljesítményét méltató nézőpontról (39:5.4)? Valóban ekkora hátrányt és nehézséget jelentenek az ádámi vétek következményei a munkájukban?

13. Mennyiben változott az angyalokról kialakult képed a bolygói szállítók leírásának (39:5.10-5.15) megismerése után ahhoz képest, ahogy korábban gondolkodtál az angyalokról?

 

40. írás: A felemelkedő Istenfiak

1. A 40:0.9-0.10 bekezdés ennek az írásnak a többi részét is mintegy jellemzi. Milyennek látod a felemelkedő fiakról szóló beszámolót „az isteni szeretet és a kegyes leereszkedés korlátlan megnyilvánulás” tükrében (40:0.9), valamint „az Isteneknek a felemelkedő fiúi rendekkel kapcsolatos örökkévaló célja” tükrében (40:0.10)?

2. Hogyan értelmezed a hatodik szakaszban bemutatott evangéliumot? Miként jelenik meg a fiúi rang – és a fiúi rang alapja – ebben az írásban? (Ld. 40:1.1; 40:6.) Sorold fel az istenfi létünk öt alapját.

3. Miért mondhatja a szerző igazul, hogy a halandói létpálya „tanulmányozása a halandó ember számára mindenekfelett kívánatos” (40:7.4)? Összhangban van ez a 196:1.3 bekezdésben közöltekkel?

4. Milyen további következtetéseket tudsz levonni az Istennek az egyén iránti szeretetéről szóló tanításból, mely szerint ez a szeretet „minden más tényt háttérbe szorít”? (40:10.13) Miben erősített meg ez az írás a tökéletesség paradicsomi elérésének bizonyosságát illetően?

5. [A 32-40. írás bevezetés a Nebadon helyi világegyetem bemutatásához, ezen belül a 40. írás a felemelkedő személyekkel foglalkozik.]

 

41. írás: A helyi világegyetem fizikai sajátosságai

1. Vajon meg tudnának-e határozni az urantiai csillagászok olyan egyenleteket, melyekkel le lehetne írni a csillagászati jelenségeket úgy, hogy figyelembe veszik a nebadoni erőtér-központok, a sataniai fizikai szabályozók és egyéb tényezők értelmes tevékenységét is? Ha nem, akkor vajon tekinthetjük-e ezt a tudomány számára meghatározó jelentőségű határnak a csillagászati jelenségek előrejelzését és értelmezését illetően?

2. Miképpen veszik igénybe a napokat az erőtér-központok és a fizikai szabályozók? (41:3.1) Hány legfőbb erőtér-irányító működik a Nebadonban (41:1)?

3. Milyen tekintetben független a sűrűség az anyagi halmazállapottól (gáz, folyékony, szilárd)? (41:4.2)

4. Miért érzékeljük az energiát hullámként? (41:5.6-5.8) Mit tudhatunk meg a fény természetéről e három bekezdésben?

5. Vajon miért alkalmaz a szerző a kalcium viselkedésének bemutatásakor közel „antropomorf” jellegű leírást (vö. 130:6.3; 9:4.5)?

6. Találsz-e párhuzamot más valóságszintekkel a hetedik szakaszbeli leírások bármelyikében?

7. Mi a lényegi különbség a helyi világegyetem fizikai és igazgatási szerveződése között? Mi biztosítja az igazgatási egységet? (Vö. 41:0.2-0.3; 41:1.1.)

8. Mi a fizikai helyzete a (helyi) világegyetemünknek (41:0.3)? És a (helyi) csillagrendszerünknek (41:2.1-2.2)? Behatárolható-e a csillagrendszerünk az alapján, hogy több mint hétezer csillagászati csoportból vagy fizikai rendszerből áll (naprendszer – ld. 41:10.2), s a csillagászati központja a tér egy sötét szigete (41:2.2), továbbá hogy kétezernél is több ragyogó napja van (41:3.1)? Ld. még 41:10.5 – a fizikai rendszerek középpontja nem csak nap lehet, hanem a tér sötét szigete is.

9. Mi a szerepük a tér sötét szigeteinek a helyi csillagrendszerek fizikai evolúciójának irányításában (41:1.5)?

10. Mennyire van összhangban a mai tudományos elméletekkel a Nap koraként megadott hatmilliárd év (41:9.5)? És az élettartamát illetően? (A 41:9.5 és a 41:7.14 összevetéséből nyilvánvaló, hogy a Napunk léte véges, vagyis nem képes örökké ragyogni.)

11. [A 41-42. írás a fizikai energiával foglalkozik. A helyi világegyetemek fizikai mindenségtanával kapcsolatban ld. még a 32. írást is.]

 

42. írás: Energia — elme és anyag

1. Hogyan igyekszik a szerző az anyagi energiáról és a szellemről alkotott fogalmainkat közelíteni egymáshoz? (Ld. 42:0.2; 42:1.1-1.2; 42:1.5; 42:2.7-2.9; 42:10.1; 42:11.1; 42:12)

2. Milyen alaposabb átgondolásra méltó tanításokat tudsz megemlíteni ebből az írásból? Mit tudnál hozzáfűzni a 42:11.8 bekezdésben közöltekhez?

3. Mit tanulhatunk a testről a 12. szakaszból? (Vö. 0:5.1-5.11; 23:3.7; 36:6.4-6.6; 38:2.1-2.2; 39:2.13; 48:1.5-48:2.1; 48:2.17-2.24; 118:9.)

4. Mit jelent a tudomány korlátai szempontjából az, hogy ami a paradicsomi Istenségtől ered, annak csakis paradicsomi úti célja vagy istenségi végzete lehet (42:1.8)? Ld. még 42:11.3 és 42:11.8 bekezdést is.

5. Beilleszthető-e az ultimaton modell valamely mai tudományos elméletbe? És a mezotron (mezon) modell? Mi a helyzet az elemek sajátosságainak hetesalapú ismétlődésével?

6. Mire utal a „kis energia-világegyetem” (42:7.1) és „kis-mindenségrend” (42:11.5) megjelölés? Hogyan lehet jelen minden ilyen parányi elemi egység „közepében” valami állandó, mozdulatlan rész?

7. Milyen magyarázatot olvashatunk a lineáris (anyagi) gravitációnak a térbeli távolság négyzetével való csökkenésére (42:11.5)?

8. Fejtsd ki azt a gondolatot, hogy nem a testnek van szelleme, hanem a szellem öltött anyagi testet (42:12.12). Honnan nézve igaz ez? (Ld. a következő két bekezdést is.)

 

43. írás: A csillagvilágok

1. Mutasd be a Fenségesek uralmát az emberek országai felett: ld. 43:3.5; 43:5.16-5.17; 110:6.4; 114:6.1-6.2; 114:7.1-7.8; 172:3.10; 175:1.8; 175:3.2; 176:1.1; 176:1.3.

2. Felfedezhetünk-e olyan szépségeszményeket (55:3.4) ebben az írásban, melyekre több urantiai példát is lehetne hozni?

3. Mit lehet majd elsajátítani a közösségépítés terén az edentiai felkészülési világokon? Vajon befolyásolhatja-e ennek tudata az emberi kapcsolatainkat már most is?

4. [A 43-44. írás a csillagvilágok igazgatásával és kultúrájával foglalkozik.]

 

44. írás: Az égi mesterek

1. Milyen kép bontakozik ki a főangyali szerzőnek az emberi lényekhez való hozzáállásáról ennek az írásnak a végigolvasása során?

2. Milyen gyakorlati tanulságokat kell levonnunk az urantiai zenével kapcsolatos kinyilatkoztatásokból (44:1.12-1.14)?

3. Mennyiben segít jobban megértenünk a személyes élményeket az élettörténet-mesélőkről szóló leírás (44:2.8)?

4. Mit mond és mit sugall az Urantia könyv a szellemienergia-felvétel törvényeivel kapcsolatban (44:5.4, 44:5.8-5.10)?

5. Mit tudhatunk meg az érzésekkel kapcsolatban az érzelemtervezőkről szóló leírásból (44:6.5)?

6. Fejtsd ki bővebben az összhangmunkásokról szóló, hetedik szakaszban fellelhető összes jelentéstartalmat és értéket. Miképpen áll szellemi rokonságban egymással a szépség, az ütem és az összhang? Milyen viszonyban van az igazság, a tény és a kapcsolat a szépséggel? Hogyan segíthet bennünket az életünkben meglévő igazság, szépség és jóság egyesítéséről szóló tanítás annak megértésében, hogy a tehetséges és hozzáértő emberek miként tudnak olyan nagy hatással lenni ránk minden igaz lelki gazdagodás esélye nélkül?

7. Vajon elhatárolható-e egymástól az őszinte és az önző törekvés az önkifejezésben való kitűnés terén (44:8.4-8.5; vö. 1:0.3; 48:7.19; 158:6.3)?

 

45. írás: A helyi csillagrendszer igazgatás

1. Mire következtetsz az emberiséget illetően a huszonnégyek leírásából (45:4)? Mi dolguk velünk? Miért vezették a népüket oly következetesen istenimádatra ezek a nagy vezetők? Miért bír egyesítő erővel az istenimádat?

2. Miért alapvető fontosság a szülői tapasztalás? Milyen gondolatokat találsz a nemi kapcsolatok vonatkozásában a hatodik szakaszbeli leírásban?

3. Milyen vonatkozásai lehetnek az Atya-felfogásra nézve a szülői tapasztalás megszerzése szükségességének (45:6.4)?

4. Kicsoda Lanaforge? Mi a feladata? Milyen kapcsolatban vagyunk vele?

5. [A 45-48. írás bevezetés a helyi csillagrendszer bemutatásához, ezen belül a 45-46. írás a helyi csillagrendszerek igazgatása és kultúrájával foglalkozik.]

 

46. írás: A helyi csillagrendszer központja

1. Melyek a helyi csillagrendszeri központ fő rendeltetési céljai?

2. Mi zajlik a Jerusem csendes órája alatt (46:1.7)? És a pihenésnek és a kikapcsolódásnak szentelt morontia tevékenységek házában (46:5.30)?

3. Hogyan változik a természeti szépség a Jerusemen (46:2; 46:5.31)?

4. A munka, a fejlődés és a játék mely elemeiből állhatnak a következők: társas érintkezés, csoportos szórakozás, istenimádat (46:5.29)?

5. Találunk-e bármilyen adalékot a könyvben annak felméréséhez, hogy milyen hatással lesz az urantiai halandókra a vesztegzár majdani feloldása?

6. A második szakaszban szó esik a jerusemi légkört alkotó három gázról, melyek közül a nitrogén és az oxigén nagy mennyiségben jelen van a földi légkörben is, azonban a harmadik gáz – mely a morontia lények légzéséhez elengedhetetlen – nincs jelen (kellő mennyiségben) az urantiai atmoszférában. A 46:2.3 bekezdésben foglaltak szerint ez a gáz nem káros a szokványos fizikai élet számára, tehát nem kizárt, hogy kis mennyiségben mégis jelen van a földi légkörben (ld. nemesgázok). Ez a kis mennyiség – ha valóban jelen van is – semmiképpen nem elégséges a morontia életforma földi létéhez, vagyis a húsvér test halálát követően morontia alakban ébredő halandó morontia anyagú teste nem tudna életben maradni itt, a Földön. Ez összhangban van azzal a több helyen is olvasható kijelentéssel, hogy az eltávozottak nem térnek vissza a szülőbolygójukra (morontia alakban). Mi a helyzet Jézus morontia megjelenéseivel (ld. 190-193. írás)?

7. Lényeges tanítás, hogy reinkarnációt (újratestesülést) csak a spronagiába tartozó lények élnek meg, más lényfajták sohasem (46:7.4). Az újratestesülés oka és szükségessége is egyedi és kizárólag az ő esetükre szabott (nincs túlélő lelkük, sem személyiségük, stb.).

8. Figyelembe véve az elmeszellem-segédekről megismert dolgokat (ld. 36:5 és 42:10.4), hogyan értelmezhető az, hogy a spornagia esetében az ötsegédes-elme felér a teljes vagy hatodik valóságszinttel (46:7.5)?

 

47. írás: A hét lakóvilág

1. Foglald össze a lakóvilágokon teljesítendő főbb feladatokat.

2. Mit tudhatunk meg a gyermekneveléssel kapcsolatosan ebből az írásból?

3. Mit gondolsz a 47:6.3 bekezdésben foglaltakról? Miért éppen az új közösségi rendről szóló leírásban jelennek meg mindezek a szempontok?

4. Milyen mértékben kezdhetjük meg ezeknek a tapasztalatoknak a megszerzését életünk során? „[I]gaz tapasztalásbeli lelkesedé[s] (...) a havonai felemelkedés iránt (...) [a] tanulás önkéntessé, az önzetlen szolgálat természetessé és az istenimádat önkéntelenné kezd válni.” (47:7.5)

5. A „nagy nyomorúságból való feljövetel” vajon hogyan szolgálja a „nagyon barátságossá és megértővé, nagyon rokonszenvessé és türelmessé” válásunkat (47:8.7)?

6. Mit gondolsz a morontia fejlődés leírásához választott kifejezésekről: mozgóképesség, tudatosság és egyesítettség (47:10.6)? Mit jelentenek ezek? Van jelentősége a sorrendjüknek?

7. Vajon mely „értékes és alapvető fontosságú evolúciós tapasztalatok” lehetnek azok, melyek születési bolygón való megszerzésének hiánya miatt nem kerülhetnek be egyes halandók a paradicsomi Végleges Testületbe (47:2.8)?

8. [A 45-48. írás bevezetés a helyi csillagrendszer bemutatásához, ezen belül a 47-48. írás a közvetlenül az urantiai létünk utáni műveltségszinthez tartozó élettel foglalkozik. Ld. még az 55. írást is.]

 

48. írás: A morontia élet

1. Miért oly keveseknek volt tudomásuk a mennyei dolgokról a múltban (48:1.7; 48:6.20, 6.23)?

2. Sorold fel a visszatekintési igazgatókról a negyedik szakaszban közölt főbb tanításokat (vö. 139:6.4; 139:8.7; 143:3).

3. Próbálj meg felidézni már megismert tanításokat pl. Istenről, az életbölcseletről vagy Jézus vallásáról s rendszerezd ezeket a gondolkodás tanodáinak, az érzések tanhelyeinek és a cselekvés tanintézeteinek oktatási arculata szerinti csoportokba (48:5.6).

4. Mi a vezérmotívuma a szeráfi örömhírhozókról szóló tanításoknak (48:6.4-6.21)? Milyen szempontokra építenek az örömhír tanításában? Miként alkotnak egységet ezek a szempontok? Mi közük van a negyedik részben bemutatott evangéliumhoz?

5. Mondj példát olyan helyzetre, amikor a vétek kinyilatkoztatás általi megtisztítása veszélyeztetheti a megjelenő igazságokat (48:6.32).

6. Fejtsd ki, hogyan támad fel a lelkekben a szolgálni vágyás isteni tüze (48:6.34).

7. Miként engedhetjük a nyomást addig fejlődni, míg egyensúlyt és bizonyosságot nem hoz (48:6.35)?

8. Miért járhat együtt a mag elvetésével szükségképpen a mag pusztulása (48:6.36)?

9. Mi meríti ki az éretlen teremtményeket (48:6.37; vö. 34:6.5; 48:4.9)?

10. Milyen további meglátásokra jutsz az emberi bölcseleti tételekhez kapcsolt morontia mota kijelentésekből, ha (a) az egy adott tanításban egymás mellé rendelt mondatokat vizsgálod, és ha (b) a tanítások sorrendjét tekinted?

11. Milyen példákat találsz az ezen írás első hat szakaszában a morontia bölcseletről szóló hetedik szakasz tanításainak előzeteseként?

12. Mely bölcseleti szemléltető példa (ld. 78:7.3-7.30) vonja magára a figyelmedet leginkább? És melyikeket érzed alig-alig felfoghatónak? Miért? Fel tudod-e idézni bármelyik példa esetében a könyv más részeiben olvasott, idevágó tanítást? (Érdemes visszatérni e huszonnyolc bölcseleti párhuzamhoz a Jézus életéről és tanításairól szóló rész feldolgozásakor is.)

13. Mi a Teremtők tervének lényege és kivitelezési módja (48:8.2)?

 

49. írás: A lakott világok

1. Milyen fajegészségtani vonatkozásai vannak az első szakaszban közölteknek? Mit jelent az, hogy az élő ős-sejtanyag felsőrendű fajtáit a lakott világok többségén jobban óvják, mint az Urantián (49:1.7)? Hogy viszonyul ez ahhoz a kijelentéshez, hogy a halandó ember nem evolúciós véletlen esemény (49:1.6)?

2. Milyen humoros megjegyzést fedezel fel a második szakaszban? Mi a humor forrása?

3. Vajon hol lehet a nemlégzőknek a bolygónkhoz közel lévőként említett szférája (49:3.6)? Lehet akár a naprendszerünkben?

4. Mi a jelentősége annak a ténynek, hogy felegyenesedett és két lábon járó lények vagyunk (49:4.1)?

5. Milyen tanításokat ismerhetünk meg a nemek közötti egyenlőségről a negyedik szakaszban?

6. Mennyiben segítenek jobban megértenünk az emberi természetet az agyi felépítésről a 49:5.13-5.18 bekezdésben írtak?

7. Vajon következik-e a 49:6.12 bekezdésben közöltekből az, hogy a szülőknek különleges felelősségük van a továbbélésben, amennyiben a gyermekük még az Igazító fogadása előtt meghal?

8. Véglegesrendűeket küldenek egy sor olyan világra segédkezni, mint amilyen a miénk is. Milyen változásoknak kell végbemenniük még azt megelőzően, hogy készen álljunk erre?

9. Vajon mi lehet az ember tizenkét különleges fizikai érzéke (49:4.3)?

10. Sorold fel a sokféle halandófajta közös (azonos) jegyeit. Fizikai, értelmi vagy szellemi, esetleg más téren könnyebb az azonosság kimutatása?

11. Mennyiben teljesítették ki az ismereteidet a bolygó elhagyásáról írtak (ld. hatodik szakasz)? Mi jelentette a legnagyobb újdonságot? Miért?

12. [A 49-54. írás bevezetés a halandói léthez tartozó lakott világok bemutatásához, ezen belül a 49-52. írás a lakott világok igazgatásával és kultúrájával foglalkozik.]

 

50. írás: A Bolygóhercegek

1. Milyen veszélyekkel jár a paradicsomi létszinttől való nagy távolság (50:1.3)? Van-e ennek kihatása a korszakos kinyilatkoztatás ügyének vitelére?

2. Ha az emberiség „félúton” jár a kezdetleges viszonyok és a fejlett civilizáció között, akkor vajon számolhatunk-e azzal, hogy a korai „önkényes” uralmi (50:2.3) formát minden tekintetben magunk mögött fogjuk hagyni?

3. Tudván, hogy „[a] műveltség elmeminőséget feltételez” (50:6.4), a hercegi törzskar kiválasztja „az evolúciós emberfajták színe-javát” (50:4.1). Milyen párhuzamot és ellentétet találhatunk eme gyakorlat és a mi azon szempontrendszerünk között, hogy igyekezzünk bölcsen megválasztani azokat a személyeket, akikkel az Urantia könyvet megismertetjük?

4. Milyen változtatásokat kellene bevezetni az urantiai oktatásban, ha közelíteni akarnánk a hercegi törzskar által kialakított oktatási rendszerhez?

5. A Herceg munkája független a felsőbbrendű Fiak küldetéseitől (50:5.1). Van-e kihatása e ténynek az Urantia könyv tanulmányozóinak mozgalma és az evangéliumi mozgalom közötti kapcsolatra?

6. Miképpen tükrözheti vallási tanítás azt a tényt, hogy a fejlődéshez elengedhetetlenek a küzdelmek, az erőfeszítések és a döntések (50:6.3)?

7. „Az okok eredményeként az erőfeszítést jutalom követi”. Milyen okokra kell figyelmet fordítanod a terveid kivitelezésében (50:7.3)?

8. Mi a jelentősége annak, hogy a csillagrendszerünkbe tartozó bolygók igazgatási kérdéseiben kérésre tanácsot adó huszonnégy tanácsos mind urantiai honos (50:2.2; vö. 45:4)?

9. Ha a szférák elszigeteltsége jó lehetőség a hit gyakorlására, akkor miért van szükség kinyilatkoztatásra (50:7.1)?

 

51. írás: A Bolygók Ádámjai

1. Vizsgáld meg ezt az írást a korszakos kinyilatkoztatás ügyének vitelét érintő elvek szempontjából.

2. A náci vészkorszak óta a fajegészségtan jellemzően tabutéma, bár némi változás azért zajlik. Gondolkodj el a fajegészségtannal kapcsolatos tanításokon és próbáld meg felismerni annak a tanításnak a súlyát, hogy „Minden igazság – legyen az anyagi, bölcseleti vagy szellemi – egyaránt szép és jó.” (2:7.11)

3. Milyen okai vannak a faji elkülönülésnek (51:4.4)? Mely kedvező sajátságok jelennek meg az ilyen elkülönülés eredményeként?

4. Az egytársúság jellemző az ádámi népekre (51:5.5). Mit kellene tenni ahhoz, hogy ez az eszménykép érvényesülhessen manapság?

5. Mely hét atyát ismerhetünk (51:6.7-6.13)?

 

52. írás: A bolygók halandói korszakai

1. Hogyan nyerjük vissza az ősember kiváló vadászainak és vad harcosainak bátorságát?

2. Milyen kinyilatkoztatási elvet fogalmaznál meg annak tudatában, hogy a Bolygóherceg törzskara csak annyit tanít, amennyit a tanítványok képesek befogadni (52:2.3)?

3. Milyen következtetéseket lehet levonni a vegetárius étrendről szóló bekezdésből (52:3.8)?

4. Rendes esetben az intellektuális kultúrának már igen magas szinten kell lennie, hogy felkészülten várhassa az alászálló Fiú érkezését. Te milyen intellektuális hátteret tartasz eszményinek Jézus tanításai megértéséhez?

5. Milyen tekintetben kivitelezhetetlen az aranyszabály manapság (52:5.8)? A társadalmi testvériség megvalósításához szükséges átalakítások és változtatások (52:6.3-6.7) közül melyek kivitelezésére látsz reményt és melyeket tartod reménytelennek?

6. Gondosan tanulmányozzátok és vitassátok meg a hatodik szakaszban írtakat; e szakaszban közöltek a bolygói átalakulás általános receptjét ismertetik, de anélkül, hogy az Urantia írásokra hivatkoznának. Mi a különbség a szellemi testvériség és a társadalmi testvériség között? Hogyan mutatta meg Jézus a szellemi testvériség késlekedés nélküli megteremtéséhez vezető utat?

7. Meg tudod határozni az ebben az írásban közöltek alapján, hogy az Urantia mennyire tért le az evolúciós haladás és fejlődés szokványos pályájáról? Mi okozza a meghatározás nehézségét?

 

53. írás: A Lucifer-féle lázadás

1. Miért tartozik a tetszelgés a leginkább végzetes dolgok közé (53:1.3)?

2. Hogyan fejlődik a büszkeség bűnné (53:2.5)? Mi a büszkeség? Kiindulva abból, hogy a „büszkeség” alatt manapság általánosan önbecsülést, illetőleg önérzetet értenek, hogyan mutathatunk rá a büszkeség veszélyére a hétköznapi megnyilvánulásokban? Elhatárolódhatunk-e a büszkeségtől? Mi egyedül?

3. A Lucifer-féle lázadásnak mely jellemző vonásait ismerhetjük fel a bolygónk történelmében és a mai kultúránkban? Miképpen okoznak továbbra is gondot a saját jogok és a korlátlan személyes szabadság téveszméi? Mit tehetünk?

4. Magyarázd meg ezt a munkamegosztást: miért tartózkodott Mihály a közbelépéstől és Gábriel miért vállalta, hogy szembeszáll a lázadói álokoskodásokkal?

5. „Minden viszonylagos.” Miképpen állítják ezt a mondást a hamis szabadság szolgálatába, holott eredetileg rokonságban áll a szellemi meglátással (2:7.1; 94:11.4)?

6. Kápráztatott-e már el szellemi értelemben valakinek a ragyogó és megkapó megnyilvánulása, tette?

7. A názáreti Jézusnak és az ő világegyetemi ellenfeleinek urantiai összecsapása alkalmával történek alapján, figyelembe véve azt, hogy Jézus egyszerűen csak mint az Ember Fiaként szállt szembe velük, továbbá figyelembe véve azt is, hogy egy magasabb rendű és egy alacsonyabb rendű lény közötti bármiféle küzdelemben a felsőbb rendű lény diadalmaskodik, vajon mit mondhatunk a hit erejéről, mely a hittel rendelkező halandót a hitetlen Lanonandek Fiú fölé emeli?

8. Van-e már annyi élettapasztalatod, hogy hozzáfoghass annak igazolásához, miszerint „a törvényszegőknek útja kemény” és hogy „minden bűnben ott rejtezik a pusztulásának magja”? Fejtsd ki a válaszodat részletesen.

9. Miért győzedelmeskedik a rend uralma, a hűség értelme és az igazság szelleme magától a lázadás, a saját jogok és az ún. személyes szabadság felett (53:6.5)?

10. [A 49-54. írás bevezetés a halandói léthez tartozó lakott világok bemutatásához, ezen belül az 53-54. írás a Lucifer-féle lázadással foglalkozik.]

 

54. írás: A Lucifer-féle lázadásból eredő problémák

1. Fejtsd ki az igazi szabadság és a hamis szabadság közötti különbséget. Milyen nyomát látod a luciferi álokoskodásnak a mai társadalomban?

2. Mi volt a Lucifer-féle zsarnoksági program ellentmondása?

3. Miért telik időbe az igazságos megítéltetés?

4. Milyen előnyökkel jár a könyörület miatti időbeli késedelem?

5. Milyen indokokat fedezel fel a késedelmes bölcsességet magyarázó felsorolásban?

6. El tudod-e fogadni őszintén azt a teremtői szeretetet, mely megengedi, hogy elszenvedd a mások által tévesen értelmezett teremtményi szabadság következményeit? Gondolkodj el a botlásaidon. Mit jelent közreműködni a kegyelmi folyamatban egy megtévedt bolygón? Miért nem megalapozottak a lázadás következményeként az ártatlanokat érő megpróbáltatások és gyötrelmek miatti vádak (ld. 54:6)?

7. Mennyiben segítenek az első két bekezdésben írtak a bűn fogalmának jobb megértésében (54:0.1-0.2)?

8. Mennyiben adnak méltó feleletet az első és a második szakaszban közöltek a luciferi vádakra és álokoskodásokra?

9. Mire utal „a bűn és a gonoszság világa” megjelölés (54:1.10)?

10. Vajon csak jelképesen említették az egymillió évet, mint amely a lázadás következményeinek felszámolásához szükséges lehet, vagy ténylegesen számolni kell vele (54:5.12)? És mi a helyzet a következő bekezdésben említett százezer évvel?

11. A türelmetlenség nyilvánvalóan kulcsszerepet játszott a bolygónk korai történetét elcsúfító, roppant fájdalmas következményekkel járó szerencsétlen eseményekben: az első két korszakos kinyilatkoztatás siralmas eredményében. Vajon a főszeráfok rákényszerülnek-e az „azonnali megelégedésre” való törekvés leküzdésére – vagy esetleg a „gyors és alapvető javulás elérésére, amíg élek” szemlélet megváltoztatására – az Urantia könyv olvasói körében vagy a bolygónk, az Urantia más lakói körében? Ha föltételezzük, hogy e világon a türelmetlenség valóban gond és talán akadály is, akkor vajon mit tehetnének a főszeráfok annak semlegesítése vagy eloszlatása érdekében? (Vö.: 54:4.4; 75:8.4)

 

55. írás: A fény és élet világai

1. Hogyan tudnád elmagyarázni valakinek azt, hogy a végzetünk nem egyszerűen az állandósult mennyei boldogság örök állapota?

2. Az 55:2.6 bekezdés arra késztet bennünket, hogy a fény és élet korának „derűjével és jókedvével” tekintsünk a természetes halálra. Hogyan haladhatunk errefelé? Milyen akadályokba ütközünk? Hogyan kerülhetjük ki ezeket az akadályokat?

3. Figyeld meg, hogy miként sorolja a szerző az egyes tevékenységi köröket az igazság, a szépség és a jóság területéhez az 55:3.3-3.5 bekezdésben.

4. Miként tudunk kedvező képet mutatni manapság a bolygói beteljesülésről?

5. Miként vesszük tudomásul akaratlanul is a mai alapvető életviszonyokat egy „bűntől sújtott, rossztól vezérelt, önző” bolygón (55:5.1)?

6. Milyen mértékben tudunk olyan személyes életfelfogást kialakítani, mely összeegyeztethető az 55:5.3-5.4 bekezdésben írtakkal, még ha a bolygónk ma még nagyon is távol van a bemutatott kultúrától?

7. Humanista gondolkodóktól néha halljuk, hogy az életnek akkor van értelme (a halál utáni élet lehetőségétől eltekintve), ha az ember valamivel hozzá tud járulni az emberiség nagyszerű jövőjéhez. Mennyire közelíti meg ezt a felfogást a szerző az 55:6.9 bekezdésben?

8. Figyeld meg a fényben való megállapodottság első szakaszánál tovább fejlődés feltételeit (55:3.22). Vedd észre, hogy e feltételek között a tizedes világok, vagyis a nem „szabályszerű világok” – mint amilyen az Urantia is – esetében ott van ugyan pl. az egy nyelv és az egy vallás feltétele, de nincs ott az egy emberfajta létének követelménye (55:3.1, 55:3.22). Beleférhet-e az „egy vallás” feltételébe az, hogy lényegi tanításaikat illetően minden vallás egy, s csak a lényegtelen elemeikben térnek el egymástól? Beleférhet-e az „egy nyelv” feltételébe az, hogy az anyanyelve mellett az emberek mindegyike beszéli a világnyelvet is (vö. 55:6.6)?

9. [Az 55. írás a 45-48. írással együtt bevezetés a helyi csillagrendszer bemutatásához, ezen belül is a közvetlenül az urantiai létünk utáni műveltségszinthez tartozó élettel foglalkozik. Ld. még a 47-48. írást is.]

 

56. írás: Az egyetemes egység

1. Miért volt szükség erre az írásra az egyetemes egységről a megelőző írások után? Milyen tekintetben jelenti ez az írás a második rész betetőzését és az első résszel való egység megteremtését?

2. Hogyan rendezi szerves egységbe az utolsó szakasz az egyéni tapasztalás szintjén azokat a magasabb szinten értelmezett nagy vívmányokat, melyeket a szerző az előző szakaszokban tárgyalt?

3. Gondolkodj el az Isten egységén – ez a világ számos vallása számára egyesítő tárgykör. Az 56:4.5 bekezdésben a szerző arról beszél, hogy bár számos világegyetemi atyáról hallottunk, tapasztalásilag csak egy atyánk lehet. Vajon miért van az, hogy sokunk számára a gyakorlatban kényelmesebb megközelítés az írásokban bemutatott lények többféleségének intellektuális felfogása, mint az Isten szellemi, élményelvi egysége igazságának felfogása?

4. Az 56:6.3 bekezdés figyelemreméltó, részletes útmutatást ad az istenképünk fejlesztéséhez. Miért éppen a bemutatott lépésekre építi a szerző a megközelítést?

5. Az ember néha előbb tapasztalja meg az Istenség személytelen szintjeit s csak utána válik képessé az Istenség-személyiség felismerésére (56:7.4). Mennyiben segít ez a gondolat bennünket a világ vallásaiban jellegzetesen megnyilvánuló, különféle vallási élmények rendszerezésében?

6. Ha a végzetünk a Legfelsőbb kinyilatkoztatása, akkor hogyan kezdjünk hozzá?

7. Vajon készen állsz-e ennek az igazságnak a befogadására: „mindazt, amit az Atya Isten és az ő paradicsomi Fiai értünk tesznek, viszonzásképpen és szellemben mi is megtehetjük a megjelenő Legfelsőbb Lényért és őbenne” (56:8.3)? Mit jelent ez pontosan?

8. Figyeld meg, hogy a világmindenségre vonatkozó legjelentősebb bölcseleti tétel egy kérdés. Mire következtethetünk ebből a bölcselet jellegét illetően?

9. Vizsgáld meg közelebbről is az 56:9.10-9.13 bekezdésekben a teremtésről szóló összefoglaló megállapítást, az 56:9.13 bekezdésben pedig az emberi élet értelmére vonatkozó összegzést. Vedd észre, hogy itt más a sorrend mint az 1:0.2 bekezdésben: Istent előbb megszeretjük s utána ismerjük meg. Hogyan tudnád feloldani ezt a látszólagos ellentétet?

10. Mennyiben érinti az általad választott terv alapjait az igazság, a szépség és a jóság szerves egységbe rendezése? Miért ezek az Istenség felfogható elemei (56:10.2)?

11. Sorold fel a szépséggel kapcsolatosan a tizedik szakaszban közreadott tanításokat, és sorolj fel lehetséges megoldásokat a szépség teljesebb megéléséhez.

12. A túlságosan szűk területekre szakosodott világunkban miképpen mutathatjuk fel az 56:10.13-10.16 szakaszban leírt teljességi szemlélet áldásait?

13. Vitassátok meg a tizedik szakaszban bemutatott szeretetfogalmat. Miért alapvető fontosságú az igazság, a szépség és a jóság a szeretet szempontjából? Mennyiben különbözik a bemutatott szeretetfelfogás a hétköznapi szeretetfogalmaktól? Fejtsd ki bővebben a szeretet zárszóul adott meghatározását – a vágy arra, hogy másokkal jót tegyünk: mi a szerepe a szívnek, a tettnek és mi a jelentősége a többeknek?

14. Hányféle egységvetületet mutat be a szerző ebben az írásban?

15. Mi az egyetemes egység legfelsőbb (végessel szembeni) és végleges (abszonittal szembeni) magyarázata (56:9.11)?

16. Hányféle meghatározását találod a tizedik szakaszban az igazságnak, a szépségnek és a jóságnak? Ezek közül melyik közelíti meg a legjobban az örökkévaló igazságot, az egyetemes szépséget és az isteni jóságot?

17. [Az 56. írás összefoglalás, az Urantia könyvben feltárt valóságok mindenségrendi egységének természetéről szóló bölcseleti tanulmány. Az 56. írás különleges jelentőségű szöveg. Az 1-től az 55-ig tartó írások rakják le azokat az alapokat, amelyekre az 56. írás magasabb bölcseleti szintjei épülhetnek. Az 56. írás egyúttal összegzi is a megelőző írásokban bemutatott mindenségtani ismereteket. Az 56. írás és az Előszó együtt tanulmányozandó, úgy, mint az első 55 írásban közölt ismeretek egyfajta áttekintése.]