Jelenlegi hely

Segítő kérdések a III. rész feldolgozásához

 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

 

57. írás: Az Urantia keletkezése

1. Mire véljük azt, hogy mire az Uversza Egyensúlyi Tanácsától megérkezett az engedély, az anyagi teremtésrész megszervezésére készülő csapat már úton is volt (57:1.4-1.5)? Miért nem várták meg az engedélyt?

2. Mi a jelentősége annak, hogy a napokról szólva családi fogalmakat használ a szerző?

3. Hogyan keletkezett a naprendszerünk?

4. Végül mi fog történni a holddal?

5. Miért túl rövidek a geológusok által a föld korának hosszára adott becslések?

6. Miért védi a légköri oxigén a földet a meteoroktól?

7. Figyeld meg, hogy bolygónk már jóval a nebadoni fizikai nyilvántartásba vételt megelőzően fogadott magába anyagot.

8. Miképpen járul hozzá a szerző előadásmódja ahhoz a meggyőződésünkhöz, hogy az elme képes felfogni az okozati viszonyt (16:6.6)?

9. Figyeld meg, hogy szervezési intézkedéseket hoztak a távoli jövőbeli eseményekre, történésekre való felkészülés érdekében (57:8.7). Tetten érhető-e itt valamilyen világegyetem-szervezési elv?

10. Mennyiben befolyásolja a teodicea kérdéskörét (annak a tételnek a védelmét, hogy a természeti események okozta szenvedés ellenére jó a Teremtő) az a tény, hogy a földrengések gyakorisága és mértéke csökken (57:8.15,8.17)?

11. [Az 57-65. írás az evolúciós folyamatok emberfeletti szintről való irányításával foglalkozik, ezen belül az 57-61. írás a földrajzi és a biológiai evolúciót mutatja be a bolygónkon, az Urantián.]

 

58. írás: Élet létesítése az Urantián

1. Mit jelent az, hogy a világunk tizedes bolygó?

2. Miért közölnek a szerzők olyan sok, megfigyeléssel ellenőrizhető állítást?

3. Ha 50.000 olyan fizikai és kémiai tény is van, amelyek „az elmének az anyagi mindenségrend tervezésében, teremtésében és fenntartásában való jelenlétét támasztják alá”, akkor vajon nem kellene-e nekünk – különösen az Urantia könyv tudományos felkészültséggel rendelkező olvasóinak – jóval tevékenyebb szerepet vállalnunk ezek felkutatásában (58:2.3)? Mely tények szolgálnak bizonyítékul a tervezésre ebben az írásban?

4. Honnan ered az élet az Urantián? Hány eredeti élet-beültetésre került sor? Hol került sor ezekre, és miért éppen ezeket a helyeket választották?

5. Mi a jelentősége annak, hogy a földrészek sodródásának elmélete csupán kisebbségi tudományos nézet volt ezen írások szerkesztése idején?

6. A törzsfejlődést fokozatos és hirtelen átmenetek sora alkotja (58:6.3). Miért nemigen képes a darwini evolúcióelmélet megmagyarázni a hirtelen ugrásokat? Hogyan próbálja magyarázni a „szakaszos egyensúly” mai elmélete a hirtelen változásokat? Ha a darwinizmus hagyományos alternatívája az, hogy Isten teremtett minden egyes külön fajt, akkor mire kell következtetnünk a tervezés jelenlétére a könyvnek a makromutációs elméletéből, mely szerint a rendszeres változás természetes úton ment végbe?

7. Miben tér el az elme evolúciójáról az 58:6.7 bekezdésben közölt elmélet attól a közkeletű felfogástól, miszerint az elme az egyre összetettebb idegrendszeri jelenségek „eredménye”?

8. Kizárólag a mindenségrendi egységet elérő fajok maradnak meg (58:6.8). Ha e megfigyelés alapján általános elvet fogalmazunk meg, akkor annak milyen következményei vannak az emberi életre?

9. Mely „védelmi intézkedések” járulnak hozzá a földi életkörülmények fenntartásához (58:2.4)?

10. Miért kellett megvárniuk az élethordozóknak az élettelepítéssel a kozmikus-térbeli körülmények kedvező szintjének kialakulását (58:3.5)?

11. Ez az írás az élet létesítéséről szó, mégsem tudunk meg szinte semmi közelebbit arról, hogy miként lett élet az „életmintákból”. Miért nem? Ha csak a Bolygóherceg koráig vizsgáljuk az élet megjelenését a bolygónkon, akkor vajon összhangban van-e „a Föld összes élőlénye egyetlen közös őstől vagy ősi génkészletből származik” tudományos álláspont a következőkkel: „az Urantiára nem hoztunk életet”; „minden itt megjelenő életet itt, e bolygón alakítottunk ki” (58:4.1); „[a] teljes bolygói élet (...) az általunk beültetett három eredeti, azonos és egykorú tengeriélet-mintából származott” (58:4.2). Azonosnak vehető-e a „génkészlet” és az „életminta” fogalma?

 

59. írás: A tengervízi élet az Urantián

1. Miért ilyen részletes ez a leírás?

2. Miért érzékelhető az együttérzés hiánya az élővilágot érintő kihalási történésekről szóló beszámolókban (pl. 59:6.10)?

3. Hányszor kerül víz alá az a terület, ahol élsz?

4. Tekintsd át a geológia és a biológia mint tudományok összefonódását, s e tudományok vizsgálati területének egymásba fonódását.

5. Vegyük az olyan esztétikai jellegű megjegyzéseket, mint „sivár síkságok”, melyekben „tájképi szépség nem volt” (59:1.8), és „csupasz és nem igazán vonzó tájké[p]” „burjánzó zöldnövény-takar[ó]” (59:4.2). Kimondhatjuk, hogy a szerző osztozik az ember általános esztétikai érzékenységében? Milyen esztétikai jelentősége van annak a ténynek, hogy a bolygó nagy része esztétikailag egyhangú, unalmas?

6. Az 59:1.14 bekezdésben arról olvashatunk, hogy a három életmintából kifejlődött első állatok között volt némi eltérés. Vajon érdemes-e kutatni ezeket az eltéréseket a kövületekben? És várható-e eltérés a későbbi állatok között?

7. Sorold fel az ebben az írásban említett, hirtelenül megjelent élőlényfajtákat.

8. Miért olvashatunk oly keveset az amőbákról, baktériumokról (59:1.1; 59:4.13)?

 

60. írás: Az Urantia a korai szárazföldi élet időszakában

1. Keresd meg az esztétikai és érzelmi töltetű megállapításokat ebben a tényleírásban.

2. Figyeld meg az életet gondozók türelmes kitartását.

3. Az e sorozatba tartozó írások tükrében fejtsd ki a véleményedet a 195:7.22 bekezdésből származó idézetről: „A világegyetem nem olyan, mint azok a törvények, működési rendek és azok az azonosságok, melyeket a tudós felfedez, és amelyeket ő tudománynak kezd tekinteni, hanem inkább olyan, mint amilyennek a kíváncsi, gondolkodó, döntést hozó, alkotó, összeállító és megkülönböztető tudós látja a világegyetemi jelenségeket, osztályozva a teremtés anyagi oldalának működésközpontú szakaszaiban eredendően meglévő mennyiség- és tértani tényeket.”

4. Hogyan írja le a mai tudomány ezeket a triászkori első – még nem méhlepényes – emlősöket (vö. 60:1.11)?

5. Milyen magyarázatot ad a szerző a dinoszauruszok kipusztulására (60:2.3, 2.14, 3.21)? Ez vajon az egyetlen vagy a fő ok lehetett?

6. Hol tart a mai tudomány a madarak igazi és nem igazi őseinek leírásában (vö. 60:2.12, 3.21-3.22)?

7. Milyen hegységképződési folyamatok játszódtak le azon a vidéken, ahol élsz?

 

61. írás: Az emlősök kora az Urantián

1. Miért olyan különleges a béka szerepe (vö. 62:3.9)?

2. Milyen állattól származik az első emlős?

3. Sorold fel az emlősök előnyös túlélési képességeit (61:1.4-1.8).

4. Milyen életbölcseleti elv jelenik meg abban, hogy az emberek a tervek szerint egy „ösztönző, erősítő és bonyolult környezetben” jelentek meg először (61:6.3)?

5. Mikor érkezett meg a Bolygóherceg? Meddig tevékenykedhetett a hercegi törzskar, mielőtt a lázadás elérte volna? És mikor érkezett meg Ádám és Éva?

6. Rajzolj egy időskálát két tetszőleges földrajzi helyből kiindulva, és jelöld meg a biológiai törzsfejlődés jelentősebb történéseinek időbeli helyét. Pl. ha a szerves evolúció egy New Yorkból San Francisco felé tartó eseménysornak tekintjük, akkor hová tehető a hüllők első megjelenése? És az emlősöké? És az emberé?

7. Mi a jelentősége annak a ténynek, hogy amíg a sarki térségeket jég fedi, addig nem köszönthet be újabb jégkorszak (61:7.11)? Van-e reális esélye egy hetedik jégkorszak bekövetkezésének?

 

62. írás: Az emberi kor hajnalának ősi fajai

1. Milyen érzelmi és társas beállítottság jellemezte a korai emlős (ember előtti) lényeket? És a középemlősöket? Melyek a leglényegesebb testi különbségek a középemlősök és a korai emlősök között?

2. Felegyenesedve és a hátsó lábaikon jártak-e a főemlősök?

3. Milyen érzelmeket mutatott és milyen döntéseket hozott az első két emberi egyed? Milyen minőségű döntéshozatal hozza magával a bölcsesség szellemének működését (62:6.5)?

4. A sajátakarat meghatározása nem más, mint „az istenimádat és a felemelkedés melletti döntés képessége” (62:7.6). Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a meghatározásból, és mennyiben tér el ez a definíció a hagyományos saját akarat fogalmaktól?

5. Mi a jelentősége annak, hogy a három betelepített életmintából kettő járult hozzá érdemben az emberi faj tényleges létrejöttéhez (62:0.1)?

6. Mi volt a szerepe a selejtező túlélésnek a korai emlősök fejlődésében (62:2.5)? És a középemlősök megerősödésében (62:3.4)?

7. Miért mondhatjuk, hogy a mai emberszabású majmok fajainak nagy része visszafejlődés eredménye? (Vö. 62:3.2, 3.11-3.13.)

8. Milyen „munkamegosztás” volt az emberi elme és az evolúció felügyeletének ellátásában közreműködők között az emberi faj megalapításában (62:5.9; 62:6)?

9. [Az 57-65. írás az evolúciós folyamatok emberfeletti szintről való irányításával foglalkozik, ezen belül a 62-64. írás a korai emberi törzsfejlődést mutatja be.]

 

63. írás: Az első embercsalád

1. Milyen következtetéseket vonsz le Andon („az első Atyaszerű teremtmény, mely emberi vágyat mutat a tökéletesség iránt”) és Fonta („az első Fiúszerű teremtmény, mely emberi vágyat mutat a tökéletesség iránt”) nevéből (63:0.2)?

2. Mit tudhatunk meg a 63:2.1-2.2 bekezdésből a döntéstől a végleges döntésre jutásig vivő folyamatról?

3. Némely olvasótól hallani olyat, hogy e bolygó emberfeletti felügyelet alatt áll s ezért úgysem engedtetik meg nekünk, hogy nagyon rossz dolgokat műveljünk a bolygónkkal. Milyen választ adhatunk erre a nézetre a 63:4.9 bekezdésben foglaltak alapján?

4. „[A]mikor egymáshoz közel kerülnek, akkor a műveletlen emberek ingerlik és dühítik egymást.” Vajon segít ez neked legyőzni az ingerlékenységet és dühöt?

5. Mit jelent megszervezni a törzsi csoportok vezetését?

6. Mely érzelmek szükségesek a vallás megszületéséhez (63:4.3)?

7. Mennyire lehetett egységes az andoni nyelv (63:4.6, 5.2)? Miért fejlesztettek ki más nyelveket a későbbi (színes) emberfajták?

8. Miért romlott folyamatosan az andoni utódok értelmi képessége, a nemzetségek műveltségi és szellemi állapota (63:5.7, 6.1)? Mennyiben hozott változást a társadalmi viszonyokban Onagar fellépése? Mennyiben volt e hatás időleges és mi változott meg véglegesen (63:6.7-6.8)?

 

64. írás: A színes evolúciós emberfajták

1. Milyen vallásos érzelmek fakadhatnak a földrajzi elszigeteltség érzéséből (64:0.1)?

2. Mi a különbség a félelem és a tudományos válasz között (64:3.3)?

3. Milyen imádatformára utal a 64:6.26 bekezdés?

4. Van-e mit tanulni a hősiességről a 64:7.20 bekezdésben foglaltak alapján? Milyen terveid kivitelezéséhez van szükség komoly kitartásra és fokozott odaadásra?

5. Hogyan tudsz összeegyeztethető álláspontot kialakítani (a) a felsőbbrendű/alsóbbrendű minősítéssel és (b) azon állítással, hogy minden nép és emberfajta egyforma megbecsülést élvez a mennyei hatalmak előtt?

6. Olvasd ezt az írást úgy, hogy egy másik emberfajta helyébe képzeled magad. Írd le az érzéseidet. Vitassátok meg.

7. A korai idők nagy vezetői (64:6.3-6.27) az Isten imádatában egyesítették népüket. Miért volt ekkora egyesítő ereje az istenimádatnak?

8. Mi különbözteti meg a haladó szellemű írást másoktól az emberfajták elkülönülése tárgykörében? Milyen téren egészíthetjük ki a beszámolót a mai kutatási eredmények tükrében, mai kifejezésformákban? Vizsgálható-e ez az anyag olyan mélységig, hogy eljussunk annak megerősítéséig, miszerint „Minden igazság – legyen az anyagi, bölcseleti vagy szellemi – egyaránt szép és jó.” (2:7.11)? Mennyiben helyezhetők ezek a tanítások a könyv más részeinek szövegösszefüggésébe? Mennyiben befolyásolják a szellemi egyenlőség kinyilvánításának felfogását a harmadik részben közölt tényekre adott reakcióid?

9. Miért képezi részét az isteni tervnek az emberfajták elkülönülése (64:6.30-7.2; vö. 49:4)?

10. Mennyiben egyezik és mennyiben tér el az ebben az írásban említett emberfajták leírása a mai tudományos leírásokkal (a jávai ember; foxhalli népek, a heidelbergi fajta; neandervölgyi emberfajta; vö. 64:1.6)? Miért okoz nehézséget a faj, fajta, törzs, nép, stb. fogalmak következetes használata?

11. Miben különleges az urantiai emberi evolúció (64:6.1-6.2)?

12. Milyen társadalmi, evolúciós törvényszerűségeket említ a szerző (ld. pl. 64:1.8, 64:6.9)?

13. Vajon melyik nép nagy tanítója lehetett Manszant (64:6.29)?

 

65. írás: Az evolúció felügyelete

1. Miért említ a szerző „felügyeletet” és nem pl. „szabályozást” vagy „ellenőrzést”?

2. Melyek a legfontosabb elemei és kik a legfontosabb szereplői az evolúció elősegítésének?

3. Mennyiben van összhangban az itt közölt tanítás a tudomány mai állásával?

4. Miképpen viszonyulsz a 65:5.3 bekezdésben olvasható, türelemre és együttműködésre biztató kijelentéshez?

5. Foglald össze az elme evolúciós működési módjával kapcsolatosan a hatodik és a hetedik szakaszban közölt tanítást.

6. Hogyan tükrözi az 1-7. szakasz tartalma a nyolcadik szakasz igazságát?

7. Lehet-e úgy olvasni ezt az írást, mint az érintetteknek szóló beszámolót?

8. Gondolkodj el az életeden és a legutóbbi idők történésein; milyen hasznos fizikai változások tehetnék lehetővé új értelmi fejlődési szint elérését? Milyen értelmi gyarapodás tehetné lehetővé új szellemi felismerési szint elérését (65:8.6)?

9. [Az 57-65. írás az evolúciós folyamatok emberfeletti szintről való irányításával foglalkozik, ezen belül a 65. írás az evolúciós folyamatok értelmes irányítását mutatja be.]

 

66. írás: Az Urantia Bolygóhercege

1. Próbáld meg úgy olvasni ezt az írást, mint egy tragikus színművet, mely az első oldalon utalásokkal kezdődik és jelentéssel zárul az utolsó bekezdésben.

2. Hogyan kezeled azt a helyzetet, ha felfedezel magadban némi kevélységet (gőgöt)?

3. Vizsgáld meg alaposan ezt a „projektet”: a kiindulási helyzet, a küldetés, a csoporttagok természet, a stratégia és a részlettervek. Mit tanulhatunk mindebből a korszakos kinyilatkoztatás ügyeinek vitelét illetően?

4. Vesd össze az Atya imáját (66:5.15) a hívő imájával (144:3.3-3.12).

5. Milyen örömhírt terjesztett a hercegi törzskar (66:6.2)?

6. Miért indult meg lassan a kinyilatkoztatott vallás karának működése (66:5.13)?

7. Melyek az Atya Útjának erkölcsi parancsolatai (66:7.9-7.15)? Vajon miért van az, hogy az Urantia könyv olvasóinak többsége oly kevés figyelmet fordít a jó erkölcsökkel kapcsolatos könyvbeli tanításokra és azok jelentőségére?

8. Tanulmányozd a dalamatiai oktatási módszereket és vizsgáld meg a mai oktatási reformokhoz való viszonyukat. Hogyan léphetünk előre az ismereteknek gyakorlati úton való elsajátítása elősegítésével (66:7.6)? (Ld. még 50:5.7.)

9. Miért olyan könnyű a tanítást és a felvilágosítást túlzásba venni? Melyek a következményei mindennek (66:6.6)?

10. Figyeld meg a csaknem 300.000 éven át működött elvet: „A herceg törzskarának egyetlen tagja sem szándékozott kinyilatkoztatásokat tenni a törzsfejlődés bonyolultabbá tétele céljából; kinyilatkoztatáshoz csak akkor folyamodtak, amikor az evolúciós erők kimerülése már teljessé vált.” (66:5.14) Felfedezhetjük-e ennek az elvnek valamilyen mértékű működését magában az Urantia könyvben? Mit jelentene nekünk az ilyen elv alkalmazása? Mely tényezők miatt kényszerülhetnénk rá ennek az elvnek a módosítására manapság? Vitassátok meg a mellette és az ellene szóló érveket.

11. A hercegi törzskar összegyűjtötte a „felsőbbrendű egyedeket”, felkészítették és fellelkesítették őket, majd pedig „tanítókként és vezetőkként” visszaküldték őket a népükhöz (66:3.8). Miben tér el az első korszakos kinyilatkoztatás a harmadiktól és a negyediktől, melyek olyan mozgalmat indítottak, hogy általa szellemi örömhírt juttassanak el mindenkihez?

12. Miért egy tanács feladatkörébe telepítették a kézművességgel (és képzőművészettel) és a tudománnyal kapcsolatos tevékenységeket (66:5.23-5.27)?

13. Miért áldás a földművelés (66:7.19)? Mekkora becsben áll ma? Elismert-e úgy, mint „a minden emberi tevékenység legemberibbje”?

14. Figyeld meg, hogy milyen kiemelkedő fontosságot tulajdonítottak a legkülönbözőbb terveknek, legyenek azok anyagiak, értelmiek vagy szellemiek, s ezeket mind szerves egységben és együttműködésben képzelték el. Vajon a kinyilatkoztatott vallás kara lenézte a többit a szellemi dolgok jelentőségéhez mérten (67:4.1)? Miként tudjuk egyenlő mértékű támogatni a különféle tervek kivitelezésében munkálkodókat?

15. Tudsz-e említeni olyan mondákat, mítoszokat, melyek alapját feltehetően a dalamatiai idők történései képezték (66:4.1, 4.13; 66:5.6)?

16. Jelenti-e az emberi sajátakarat önkényes befolyásolását a 100 andonfi „összehangolt gondolatigazítói irányítás és szeráfi útmutatás” révén történt összegyűjtése (66:2.7; 66:4.14-4.16; 66:8.6)?

17. Miért nem teljesen ellenálló a rosszal szemben a teljesen kifejlődött lélekkel rendelkező személy, és miért válik ellenállóvá a Gondolatigazítóval eggyé kapcsolódás megélése után (66:4.9)?

18. Mikorra teszi a mai tudomány az írásbeliség kezdetét? Miért nincs összhangban a 66:5.9 bekezdésben említettekkel?

19. Mire utal a szerző azzal, hogy „a szokás még mindig indokolatlan mértékben uralja az Urantiát” (66:6.2)? Mennyiben érvényes-e ez a mai kor társadalmaira?

20. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 66-67. írás a bolygónk polgárosodása érdekében az emberfeletti szintről kezdeményezett első beavatkozást mutatja be.]

 

67. írás: A lázadás a bolygón

1. Milyen következményekkel jár az, ha visszaélünk mások bizalmával (67:1.3)?

2. Jellemezd a vétek, a rossz, a bűn és a gonoszság közötti különbséget (67:1.4). Milyen következményei vannak a bűnnek (67:7; vö. 89:10)?

3. Mely tényezők tették képessé Vant és Amadont erre a kiváló teljesítményre (67:3; 67:6; 67:8)?

4. Mi a gyakorlati jelentősége annak, hogy az emberben lakozó szellem közvetlen kapcsolatot teremthet az emberi személyiség döntéshozó erőivel annak érdekében, hogy megerősítse az ember teljes mértékben elhivatott akaratát (67:3.7)? (Vö. 26:5.3)

 

68. írás: A polgárosodás hajnala

1. Ez az írás az első része a civilizációval és kormányzással foglalkozó írássorozatnak. Miképpen tükrözi az első néhány bevezető bekezdés a harmadik rész felépítését?

2. Mennyiben járul hozzá ennek az írásnak a kezdetleges társadalmi viszonyokról szóló része a mai világunk megértéséhez? Ezt a kérdést újra és újra feltehetjük, mert a civilizációnk félúton halad a kezdetleges és a fejlett civilizációk között, és mert olyan nagy eltérések vannak a bolygón ma élő különféle csoportok civilizációs szintjei között.

3. Mi áll az emberek közötti testvériség felismerésének útjában az Urantián (68:1.1)? Miképpen segíthetjük elő a természetes testvéri szeretet érvényesülését?

4. Vajon melyik irányba mozdul manapság a civilizáció: az önfenntartás felé vagy a maga kedvére való létezés felé? Miben áll a különbség (68:2.2)? Milyen burkolt figyelmeztetéseket találunk a 68:1.5 és a 68:2.5 bekezdésben (vö. 118:8.6)? Mennyiben mások a mai társadalmi viszonyok az írások összeállításának korában fennállottakhoz képest?

5. Vizsgáld meg az emberi civilizáció létrejöttéhez hozzájáruló alapvető érzelmeket, és adj magyarázatot arra, hogy Jézus vallása miként képes elkülöníteni a békéhez vezető érzelmeket a háborúhoz vezetőktől (68:1.5-3.5; vö. 140:4.7-4.11).

6. Milyen tanulságokkal szolgálnak a mai ember számára a nemiségről és a családról a 68:2.6-2.9 bekezdésben írtak?

7. Vizsgáld meg a terhesség-megszakításról a 68:6.4-6.11 bekezdésben és másutt olvasható tanításokat és a következményekről szóló beszámolókat: 49:6.12; 55:6.5; 84:1.4; 84:7.6; 103:2.1; 195:3.5.

8. Mi a gyakorlati jelentősége annak, hogy a társadalmi fejlődésnek egészséges mezőgazdasági alapon kell nyugodnia (68:5.13)? Mit jelent ma az, hogy az ember alapvető küzdelme mindig is a földért folyik (68:6.1)?

9. Mondj példákat arra, hogy a város miként sokszorozza meg a lakosai erejét jóra és rosszra (68:6.5)?

10. Mely okokra vezetők vissza az, hogy a mai időkben az emberi kormányok nemigen tudják kezelni eredményesen a túlnépesedés problémáját, és hogy a túlnépesedéssel egyidejűleg jelen lehet a veszélyes mértékű népességfogyás is (68:6)?

11. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 68-71. írás az emberiség társadalmi-politikai fejlődését mutatja be.]

 

69. írás: A kezdetleges emberi intézmények

1. Milyen viszonyban állnak egymással és mennyiben függenek egymástól manapság az önfenntartásnak, az önmaga átörökítésének és a maga kedvére való létezésnek az intézményei (69:1)?

2. Vizsgáld meg ennek az írásnak a magántulajdonról és a kapitalizmusról szóló tanításait abból a szempontból, hogy milyen gazdasági vagy politikai tanulságokkal szolgálnak a mai kor számára (vö. 71:5, 71:6).

3. Miért mondja a szerző, hogy a munka szükségessége „az ember számára a legnagyobb áldás” (69:2.5)? Mit tehetünk annak érdekében, hogy elutasítsuk a tétlenséget és munkára késztessük a testileg egészséges embereket (69:8.11)?

4. Miért nem szabad túlzott fontosságot tulajdonítani az emberi intézmények állandóságának és folytonosságának (69:0.3; 69:1.1)? Hogyan hozható összhangba mindez az írás végén olvasható figyelmeztetéssel (69:9.18)?

5. A 69:2.2 bekezdés szerint a szegénység az ember természetes és zsarnoki állapota. Hogyan viszonyul ez a megállapítás a szegénységről alkotott mai felfogásokhoz?

 

70. írás: Az emberi közösségek kormányzásának fejlődése

1. Ha a kormányzás nem más, mint evolúciós válasz a kibékíthetetlen ellentétekre (70:0.2), akkor vajon milyen intézményi változtatások révén kezelhetnénk jobban a kibékíthetetlen ellentéteket manapság?

2. Mennyire segít a mai társadalmunkban meglévő erőszak pszichológiai és szociológiai okainak megértésében a 70:1.1 bekezdésben közölt magyarázat?

3. Mennyiben segítenek a harmadik szakaszban foglaltak annak a vádnak a kivédésében, miszerint a háború a bizonyíték arra, hogy nincs Isten?

4. Milyen konstruktív választ adhatunk a bimbózó ipar veszélyeire az Urantián (70:2.11)?

5. Miként töltik be a sportok azt a szerepet, hogy a fiatalokat „szembesítsék az élet valóságával és annak elkerülhetetlen nehézségeivel” (70:7.10)?

6. Miképpen szigeteli el a papokat társadalmilag az ő áhítatuk és titokzatosságuk (70:8.10)?

7. Miképpen hozhat azonnal társadalmi eredményeket a civilizáció alaptényezőinek fokozatos fejlődése (70:8.18)?

8. Milyen mértékben pontosítják a kilencedik szakaszban közölt tanítások az emberi jogokról alkotott mai felfogást?

9. Mely problémák tűnnek komolyaknak manapság a 70:12.7-12.18 bekezdésben felsoroltak közül?

10. Sarkallhatja-e az Isten embertelenségre az embert (70:1.16; 70:10.8)?

11. Milyen mai társadalmi és egyéb szerveződéseknek voltak ősei a kezdetleges társaskörök és titkos társaságok (70:7)?

12. Honnan ered a „minden ember egyenlőnek született” eszme (70:9.15)? Milyen következményei vannak? Vö. 70:9.15-9.18.

 

71. írás: Az állam fejlődése

1. A kibontakozó polgárosodás programjának (71:4) első pontja az egyéni szabadságok megőrzése. Tanulmányozd a 70:9, 70:12, 71:1, 71:2, 71:4, 71:7 és 71:8 bekezdésben lévő felsorolásokat s igyekezz minél több szabadságok megtalálni azok közül, amelyekre a szerző gondolhatott.

2. Milyen tanulságot vonhatunk ebből az írásból a ma élő állampolgárok politikai felelősségét illetően?

3. Milyen értelemben nem tanácsos általánosan gyakorolni az aranyszabályt manapság (71:4.16-4.17)?

4. Miért van még mindig szükség a nemzet önvédelmére (71:4)?

5. Körültekintően vizsgáld meg és értelmezd a nevelésről, oktatásról szóló tanításokat (71:7). Mivé lesz a bölcselet egy fejlett civilizációban? Milyen visszavető tendenciák érvényesülnek az oktatásban ma? Miért kell a tudósok és a bölcselők felügyelete alá helyezni az oktatást? Miért kell a tanítóknak egyúttal vezetőknek is lenniük? Miért van szükségünk előbb az alsóbb fokú oktatásra s csak utána a felsőbbre? Mit jelent mindez számunkra, ezen írásokat tanulmányozók számára a gyarapodásunk szempontjából?

6. Mire következtethetünk abból a kijelentésből, hogy a választójog ugyan megmarad általánosnak mind a férfiak, mind a nők esetében, azonban hatékonyan módosul, átrendeződik és egyéb módon is külön fejlődik (71:2.17; vö. 71:8.10)?

7. Mennyire egyeztethető össze a 71:3.1 bekezdésben említett „szabadság, biztonság, oktatás és társadalmi összhangteremtés” mint a polgári haladás feltétel-együttese a modern államfelfogásokat meghatározó eszmeiséggel (pl. „szabadság, egyenlőség, testvériség – vagy a halál”)?

8. Mi a véleményed arról a gondolatról, hogy „egyetlen állam sem képes meghaladni az állampolgárainak azon erkölcsi értékeit, amelyeket az általuk választott vezetők mutatnak fel” (71:3.1)?

9. Mennyire volt jellemző a néped történelmében a „választott nép” felfogás? Okozott-e ez máig ható, megoldatlan problémákat? Mi lehet a gyógymód? Vö. 71:3.2.

10. Milyen eredményeket hozhat a társadalmi szolgálat, a szolgálatkésztetés fokozatos érvényre juttatása?

11. Milyen képet mutat az országod államisága a néped észbeli élénkségéről, gazdasági bölcsességéről, társadalmi értelmességéről és erkölcsi erélyéről (71:8.1)? Hű kép ez?

12. Vajon a szerző konkrét tanácsai, figyelmeztetései közül melyek vonatkozhatnak a közeli jövőre és melyek a távoliakra?

 

72. írás: Egy szomszédos bolygó kormányzati berendezkedése

1. Fejtsd ki, hogy milyen is volna felnőni és leélni egy teljes életet ezen a szomszédos bolygón gyorsan fejlődő civilizációban.

2. Képzelj el egy olvasói vitát arról, hogy vajon mit kellene elfogadni az itt említett megoldások közül, pl. a halálbüntetés tekintetében (72:10.1). Milyen tényezők befolyásolják azt, hogy milyen mértékben vehetjük át vagy szabhatjuk testre ezeket a megoldásokat? Vannak-e erre utalások eme tények némelyikének bemutatásában?

3. Vitassátok meg az utolsó bekezdésből (72:12.5) a világkormány létrehozására való törekvés vonatkozásában levonható következtetéseket.

4. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 72. írás az egyik szomszédos bolygó kormányzati berendezkedésének bemutatásával burkolt bírálatot fogalmaz meg a korabeli emberi társadalmi-politikai rendszerekkel szemben.]

 

73. írás: Az Édenkert

1. Milyen fejlődésen ment keresztül a Van és társai által hirdetett tanítás, ahogy Ádám és Éva érkezése mind közelebb és közelebb került (73:2.1-2.3)?

2. Miért volt igazolható a félsziget-lakók csoportjának erőszakos kitelepítése (73:3.2)?

3. Miért nem foglalkoztak állattenyészéssel és miért nem vágtak állatokat a Kertben (73:4.1)?

4. Miért csak önként jelentkező munkásokat foglalkoztattak (73:4.4)?

5. Próbáld meg elképzelni, milyen viták folyhattak Van hitével kapcsolatban, amikor azt javasolta az embereknek, hogy egy újabb kertépítő nemzedéket készítsenek fel (73:4.5).

6. Milyen értelemben voltak az élet fájának levelei a „nemzetek gyógyítására” valók (73:6.1)?

7. Vedd észre az Éden rendeltetésének 73:3.5 bekezdésbeli leírását, valamint Ádám és Éva küldetésének 73:7.4 bekezdésbeli meghatározását.

8. Vitassátok meg a kétszakaszú korszakos kinyilatkoztatás lehetséges mintaelemeit: a felkészülés és az erőforrások mozgósításának első szakaszát, majd a bolygóval való általános érintkezés szakaszát (73:7.3). Lehetnek-e ilyen szakaszai az ötödik korszakos kinyilatkoztatásnak?

9. Mit tehetünk az Ítélkező Fiú érkezésére való felkészülésül?

10. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 73-76. írás az emberfeletti szintnek a bolygónk polgárosodásának ösztönzése érdekében tett második beavatkozását mutatja be; kitér továbbá az „Édenkerttel” kapcsolatos mítoszra.]

 

74. írás: Ádám és Éva

1. Hogyan vehetünk részt Mihály azon irgalmas tervében, hogy Ádám és Éva helyzetét rendezze? Mely tényezők mérséklik a vétkük súlyát?

2. Miben áll a fejlődés isteni terve (74:3.3, 3.5)? Milyen kihatása van ennek az ötödik korszakos kinyilatkoztatásra?

3. Mi a különbség az édenbeli szombati önművelés (74:4.6) és a Jézus által mellőzött jellemépítés (140:8.27) között?

4. Figyeld meg, hogy bár Ádám és Éva „testvéri és demokratikus” hozzáállást tanúsított (74:4.1), mégsem tekintettek mindenkire úgy, mint aki az új korszakos kinyilatkoztatás áldásainak részese lehet (74:7.11). Hogyan lehetne ezt a mércét megfelelőképpen az ötödik korszakos kinyilatkoztatáshoz igazítani? Tanácsos volna egy ilyen hozzáigazítás?

5. Vizsgáld meg az édeni törvények közül a legfőbb büntetésnek az etikai következményeit (74:7.20).

6. Miért volt bölcs döntés Mózes részéről, hogy nem hirdette az Ádám előtti idők történéseit (74:8.8)? Honnan tudhatott volna ezekről?

7. Vajon miért nem említi a szerző Ádám és Éva második gyermekének nevét, holott az elsőét és a harmadikét megadja (74:6.2)?

8. Hogyan oldható fel az az ellentmondás, hogy a 73:4.1 bekezdés szerint az Édenben nem vágtak állatokat, ugyanakkor a 74:7.21 szerint a vallási szertartásokon az emberek – Ádám akarata ellenére – véráldozatot is alkalmaztak?

9. Milyen természetes jelenség lehetett a világteremtés mítoszok alapja (74:8.2)?

 

75. írás: Ádám és Éva vétke

1. Vajon miért olvashatunk ilyen részletes beszámolót a történetről?

2. Miképpen kényszerítették a körülmények Ádámot és Évát a szokványos ádámi evangélium megváltoztatására (75:1.3)?

3. Van-e olyan próba előtted, mely komoly kitartást igényel? Te milyen eredményeket szeretnél látni még az életedben (75:3.6)? Milyen rövidebb utak csábítanak (75:8.5)? Ha messzebbre tekintenél előre, akkor mit várnál, mi fog történni végül (75:1.6)? Milyen bolygói tényezők vezetnek majd az általad vágyott helyzet kialakulásához? Szükség van-e a részedről még nagyobb türelemre (114:7.17)?

4. Mi a véleményed arról a megjegyzésről, hogy a nők „inkább azonnali eredményeket akarnak, semmint a távolabbi hatások kiváltásához készítsenek előrelátó terveket” (75:2.4)? Következik-e ez abból a különbségből, mely a Teremtő Fiú és az Alkotó Anyaszellem között a tér és az idő tekintetében van (34:3)? Miképpen tudják a férfiak és a nők erejüket a lehető legjobban összehangolni?

5. Mit jelent a jó és a rossz vegyítése (75:4.3-4.6)? Mit jelentene ez az általad vállalt terv kivitelezésében?

6. Milyen tekintetben tehetők általános megállapítások Ádám és Éva történetéről az egyedi sajátosságok mellőzésével (73:5.2; 75:8.5)? Mi a jelentőségük ezeknek az általános következtetéseknek az ötödik korszakos kinyilatkozás ügyének vitelét illetően?

7. Mi volt Kánó álokoskodásának lényege (75:4.5)? Mennyire jellemző manapság az efféle álokoskodás (akár burkolt, akár nyílt formájában)? Mi az őszinteség viszonylagos értéke?

8. Mit hallasz manapság „a tettek személyes és bolygói szabadságáról szóló csalárd hírverésről” (75:8.4)?

9. Vajon a kert lakói felmérhették volna előre az engedetlenségük következményeit?

10. Az életünk némely tekintetben nehezebb lett az ádámi vétek következményei miatt. El tudod-e fogadni a szíved mélyén Éva és Ádám helyzetének irgalmas rendezését azzal, hogy bekerültek a jerusemi huszonnégy tanácsos közé (45:4)?

 

76. írás: A második kert

1. Hasonlítsd össze Kenan külső hitterjesztői szolgálatát (76:3.4) a szomszédos bolygón tervezettel (72:12.2), és értékeld az eltéréseket.

2. Mire van szükségünk ahhoz, hogy azonosulhassunk a melkizedekek és Mihály hozzáállásával Ádám és Éva tekintetében (76:5.1; 76:5.3)? Nézd meg a Szolonia által közreadott összefoglalót (76:6.4) is.

3. Mit tanít ez az írás arról, hogy miként hozzuk ki a legjobbat a B tervből, ha az A terv kudarcba fullad? Van-e A terv az Urantia könyv esetében? Miképpen hiúsulhat meg a kinyilatkoztatók szándéka? Milyen célkitűzésekhez kell visszatérnünk és követnünk azokat hűségesen, ha esetleg úgy találnánk, hogy letértünk a helyes útról?

4. Mi a gyakorlati haszna annak az ismeretnek, hogy a jó környezet nem képes komolyabb mértékben segíteni az alsóbbrendű örökségből fakadó jellemgyengeségek legyőzését (76:2.6)? Hogyan értelmezhető ennek tükrében az a kijelentés, hogy „az emberek hozzák létre a polgárosodott társadalmat; nem a polgárosodás teremti meg az embereket” (76:6.4)?

5. Hogyan lehet elképzelni azt, hogy az ádámfiakat nem járta át félelem úgy, mint az evolúciós emberfajtákat (76:4.6)?

 

77. írás: A köztes teremtmények

1. Mit jelentett a „fokozatos” fejlődés az elsőfajú közteslények létrehozása esetében (66:4.10)?

2. Miképpen figyelmeztet a Bábel tornyának története azokra a veszélyekre, melyek a csapatmunkánál a célokkal kapcsolatos nézetkülönbségekkel járnak (158:6.3; 144:6.11)?

3. Milyen célokat szolgáltak a vanfiak azon döntései, hogy az Ararátot választották szent hegyüknek?

4. Miképpen világít rá az Ádámszon halála után együttműködni nem akaró másodfajú közteslények története arra, hogy mi a következménye a bolygói kormányzattól való elszigetelődésnek (77:6.6)?

5. Milyen személyiségeknek és körülményeknek az összehangolására volt szükség az e kinyilatkoztatás iránti kérelem előkészítéséhez?

6. Mily célok hasonlóak az Urantia írások általunk történő tanulmányozásának céljaihoz azok közül, mely célok elérése érdekében a közteslények kapcsolatot tartanak a mennyei látogatókkal?

7. Mi a közteslényekkel való együttműködés legjobb módja?

8. Pontosan mi képezi részét a 77:1.2 bekezdésben említett „szellemi működési rendnek”?

9. Vajon ennek az írásnak az olvasása kelt-e benned olyasféle lelkes elhatározottságot az isteni terv kivitelezése mellett, mint amilyet a hűséges közteslények mutatnak manapság?

10. Miért nagy reménység a közteslények műveltsége a múltjukat elfelejtett vagy elveszített, de még létező népek számára (77:9.7-9.9)? Mikor derülhet fény az elveszett igazságokra?

11. [A 66-77. írás a bolygói polgárosodás emberfeletti szintről való segítésével foglalkozik, ezen belül a 77. írás a közteslényeket, vagyis a Földön honos emberfeletti lényrendet mutatja be.]

 

78. írás: Az ibolyaszín emberfajta az Ádám utáni időkben

1. Sorold fel az ádámfiak és az anditák tulajdonságait. Értékeld az előnyeiket és a hátrányaikat. Mit gondolsz, neked az átlagénál nagyobb rész jutott az ibolyaszín emberfajta örökségből? Miért? Mi következik e meggyőződésedből?

2. Ha az ádámfiak olyannyira kitartottak az ádámi küldetés mellett, akkor hogyan kell érteni azt a többször hangoztatott megjegyzést, miszerint Ádám és Éva elbukott? Mennyivel jobban alakulhattak volna a dolgok, ha sikerrel járnak?

3. Figyeld meg, hogy a mesterséges ádámi kultúra miként épült le egészen odáig, hogy már nem különbözött az evolúciós szinttől (78:2.3). Fel kell-e ismerniük az Urantia könyv olvasóinak, hogy az ő olvasói kultúrájuk bizonyos tekintetben mesterséges kultúra? Van mód az Urantia könyvben említett kulturális szintre való felfejlődésre? Szükség van-e arra, hogy az evolúciós tudományban, bölcseletben és vallásban (és a kultúra egyéb területein) munkálkodjunk annak érdekében, hogy hiteles támogatást nyújthassunk a könyvben szereplő magas szintű igazságoknak? Vajon sérülékenyebb-e az olvasói kultúra az ilyen munkálkodás nélkül?

4. Mit kell érteni a kinyilatkoztatásnak szép csendben való elterjedése alatt (78:5.8)?

5. Vitassátok meg a következő kijelentés mai jelentőségét: „Egységes nép voltak, mert egységes csoportvallással rendelkeztek.” (78:8.5)

6. Mit eredményeztek a 20. századi urantiai civilizációban a kertbéli kultúra erjesztőanyagai?

7. Mely tényezők korlátozzák a polgárosodás kibontakozását (78:2.4)?

8. Milyen andita vándorlások érintették azt a földrajzi területet, ahol élsz? Mikor került sor ezekre a népmozgásokra?

9. [A 78-92. írás az emberi intézmények fejlődésével foglalkozik, ezen belül a 78-81. írás embertani ismereteket közöl és bemutatja a korabeli polgárosodott viszonyok kialakulását.]

 

79. írás: Az andita terjeszkedés keleten

1. Képzeld el, hogy egy csoport a fajegészségtani tanítások megfelelő terjesztését tűzné ki célul a mai időkben. Hogyan fogjon munkához? Milyen helytelen utakon nem érnének célt sohasem? (Vö. 82:6.)

2. Mit tenne egy nagyobb Gautama (79:4.8)?

3. Melyek a fejlődésképes vallásnak és a fejlődésre képtelen vallásnak a kulturális hatásai (79:4.9; 79:6.10-6.11)?

4. Milyen erősségeit és milyen gyengeségeit ismerhetjük meg a különféle faji csoportoknak? Mennyiben lehetnek hasznosak az általánosítások? Hogyan lehet ezeket félreérteni és visszaélni velük?

5. Miképpen vehetjük hasznát a legjobban a könyv negyedik részének, ha figyelnünk kell arra, hogy ne tulajdonítsunk a kelleténél több jelentőséget a múltnak (79:8.8; 2:7.10)?

6. Miben különböznének a különféle népekben rejlő lehetőségek kibontakoztatására irányuló bölcs próbálkozások és esztelen kísérletek?

7. Ezen írást végigolvasva és elgondolkodva az utolsó bekezdésben (79:8.17) írtakon, vajon mennyiben látod árnyaltabbnak a mai idők kínai gazdasági fellendülésének képét? Milyen egyéb téren várhatók komoly dolgok a felemelkedő Kínától?

8. Vajon miért mutatják be a szerzők előbb mindig a keleti, s csak utána a nyugati világra vonatkozó adatokat, tényeket, nézőpontokat? Ld. az andita terjeszkedést keleten (79. írás) és nyugaton (80. írás); a melkizedeki tanítások terjedését keleten (94. írás) és nyugaton (98. írás).

 

80. írás: Az andita terjeszkedés nyugaton

1. A fajelméletnek milyen lehetséges meghatározásai jutnak eszedbe? Milyen értelemben mondhatjuk, hogy a fajról szóló tanítások nem rasszisták?

2. Miképpen befolyásolja a vallási és etikai idealizmus a közvélekedéssel és a népesedési változásokkal együtt az északi-amerikai civilizáció kilátásait (ld. 80:9.16 bekezdés)?

3. Hogyan állhattak az ádámfiak magasabb kulturális és szellemi szinten, ha erkölcsileg alulmaradtak a kék fajtához képest (80:3.3-3.4)?

4. Mi az eredete a korai keresztények Mária-tiszteletének (80:7.7)?

 

81. írás: A mai polgárosodott viszonyok kialakulása

1. Mit tehetünk hozzá ahhoz a kijelentéshez, hogy a földművelés „a legnagyobb az összes áldás közül” (81:1.4)?

2. Vajon a bolygónk mely pontját tartanád a legmegfelelőbb éghajlatú helynek a civilizációs fejlődéshez manapság?

3. Mondj példát arra, hogy a bölcselet tévedését és a vallási babonaságot a tudomány kiigazította (vagy végül ki fogja igazítani). Mondj példát az igazi okok nyílt, őszinte és bátor keresésére – és arra is, amikor ezt elmulasztották (81:2.9; 81:6.8-6.10).

4. Mondj példát a szabadidő hasznos eltöltésére. Te miként használod ki a szabadidődet?

5. Magyarázd meg ennek a jelentését: „az evolúció és a műveltség végül ok-okozati viszonyba kerül egymással” (81:5.1).

6. Mondj példákat erre: „Minden emberi joghoz valamilyen társadalmi kötelezettség társul” (81:5.6).

7. A nemi hajlamok kiélésének miféle szabályozási módja tekintendő manapság csoportjognak (81:5.6)?

8. Mit mondhatunk a más véleményen lévőknek és a rendhagyó viselkedésűeknek? Hogyan bánnak velünk, amikor mi vagyunk más véleményen és mi viselkedünk másként?

9. Milyen fejlődésre volt szükség mindig is a beszélt nyelv területén (81:6.18)?

10. Miképpen használható a nyelv a gondolkodás eszközeként?

11. Melyek a mai nemzedék eszményképei (81:6.26)?

12. Milyen jellembeli fejlődési irányvonalat határoznak meg a mi otthonaink, templomaink és iskoláink (81:6.26)?

13. Miképpen értékeled korunk erkölcsi és szellemi lendületét (81:6.26)?

14. Magyarázd meg és szemléltesd ezt a kijelentést: „Még a műveltségi polgárosultság leginkább anyagi megnyilvánulásainak hajtóereje is a legkevésbé anyagi társadalmi vívmányokban lakozik” (81:6.27).

15. Miként viszi előre a szellemi eszményelvűség az emberi kultúrát (81:6.27)?

16. Vajon nyilvánvaló-e, hogy az emberi lét eljövendő célja a minőségi gondolkodásért való küzdelem (81:6.28)?

17. Hogyan képes segíteni a vallási eszményelvűség az értelmes hazafiság ösztönzését (81:6.35)?

18. A te tapasztalataid szerint hogyan alakul ki a csapatmunka (81:6.37)? Említenek-e itt „követőket”? Miért nem?

19. A társadalmi és a gazdasági változtatásokat lassan kell végigvinni, míg az erkölcsi és a szellemi átalakulásokra gyorsan is sor kerülhet. Vajon segít-e ez a kijelentés megmagyarázni, hogy az első két korszakos kinyilatkoztatásnak miért kellett fokozatosan kibontakoznia, s hogy a harmadik és a negyedik korszakos kinyilatkoztatás, lévén tisztán szellemiek voltak, miért bontakoztak ki gyorsan? Mire következtethetünk ebből az ötödik korszakos kinyilatkoztatás esetében? Vajon egyenesen hozzá kell-e fognunk a könyv igazságainak mint egy evangéliumnak a terjesztéséhez?

20. Miért lehetne az együttműködés az egyik kulcsszava ezen írás mondanivalójának?

21. Milyen tanácsot ad a szerző a nemzeti alapokra épülő polgárosodott társadalom fenntartásához (81:6.35)? Állítja-e ezzel, hogy csak nemzeti alapokon maradhat fenn polgárosodott társadalom? (Vö. a magas polgárosodott társadalmat létrehozó öt alaptényezővel; 81:6.38.)

22. A 81:6.39-40 bekezdésben a főangyal azt mondja, hogy a „műveltségi igazodás terén tett kalandozásokat” mindig „a társadalmi evolúció történetét tökéletesen ismerőknek kell ellenőrizniük” és hogy az újítóknak „hallgatniuk kell azoknak a bölcs tanácsaira, akik a tervezett társadalmi vagy gazdasági kísérlet területén már rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal.” Véleményed szerint vajon elegendően hatékony-e a főszeráfok ráhatása ezeknek az eredményeknek az eléréséhez? Ha igen, akkor add meg az álláspontodat alátámasztó indokokat. Ha viszont úgy gondolod, hogy a főszeráfok támogatni támogathatják eme célok elérését, azonban nem lehetnek biztosak abban, hogy az emberi lények helyesen fognak cselekedni, akkor azokat a főszeráfi módszereket mutasd be, melyek révén bátoríthatják és ápolhatják ezeket a személyes emberi kapcsolatokat.

 

82. írás: A házasság fejlődése

1. Miért tartják kevésre a szabadszerelmet (82:2.3)? Milyen tekintetben érhető tetten a szerzők azon hozzáállása, hogy helyeslik a korlátozó normákat?

2. Mit gondolsz erről: „Egyetlen emberi érzelem vagy késztetés, amennyiben zabolátlan és túlzó, sem képes oly sok rosszat és bajt okozni, mint ez az erős nemi vágy. E késztetés értelmes társadalmi szabályozás alá vonása bármely polgárosodott társadalom esetében a valódi polgárosultság legfőbb megmérettetése. A haladó emberiség állandóan növekvő igénye az önmérséklet és a még nagyobb önmérséklet. A titkolózás, az őszintétlenség és a képmutatás elfedheti a nemi problémákat, de megoldásokat nem tud nyújtani, és az erkölcstan szintjét sem emeli.” (82:1.10)?

3. Miképpen kerülik el a szerzők a moralizáló és túlzó hangvételt a házasság problémáinak tárgyalása során?

4. [A 78-92. írás az emberi intézmények fejlődésével foglalkozik, ezen belül a 82-84. írás a családi életet és a házasság intézményének fejlődését mutatja be.]

 

83. írás: A házasság intézménye

1. A fejvesztettségtől az önelégültségig tartó skálán hol helyezhető el a szerzők hozzáállása a házasság mai állapotának megítéléséhez (83:7.5-7.8)? Mennyire tűnnek aggódónak? Vajon mennyiben változott a helyzet az írás közreadásának kora óta?

2. Miként nyilvánít részvétet a szerző a meg nem házasodottak iránt s egyúttal miként állít magas mércét (83:6; vö. 34:7.8; 112:2.14; 89:3.7)?

3. Milyen realista szemlélet tükröződik ebben a házasságról szóló beszámolóban és milyen gyakorlati következtetések vonhatunk le belőle?

4. Mi kell egy jó házassághoz?

 

84. írás: Házasság és családi élet

1. Hogyan lehet az otthonépítés „minden nevelési erőfeszítés középpontja és lényege” (84:0.1)?

2. Istennek vajon mely tulajdonságai tűnhetnek téves nézőpontból patriarchálisnak? Miképpen kellene tartózkodnia a teológiának a patriarkális hozzáállástól manapság?

3. Mit jelent az, hogy a nő „»folyvást« felhasználta a férfi erős nemi vágyát a saját érdekében” (84:4.2)?

4. A te tapasztalataid mennyiben támasztják alá a jellegzetes férfi-női különbségeket: 84:3.3, 3-5 (vö. 84:4.3; 84:6.4-6.5; 84:1.7)? Milyen gyakorlati következményei vannak mindennek? Fejtsd ki, te miként látod a nemek „nézőpontjait és életmegnyilvánulásait” (84:6.3).

5. Tekintsd át a nők feletti férfiuralom tisztességtelenség jellemezte történetét. Hogyan tudnád elmagyarázni valakinek a mai korban, hogy a nők igazi emancipációját a tudomány és a modern ipar teremtette meg (84:5.7)? Mi a férfiak és mi a nők élettere, és milyen jogokkal rendelkeznek abban az élettérben (84:5.11-5.14)?

6. Hogyan lehetett mindig is a nő az emberiség erkölcsi zászlóvivője és szellemi vezetője (84:6.4)?

7. Hogyan kell hagyniuk a szülőknek, hogy a gyermekeik megtapasztalják a buta viselkedésük természetes következményeit (84:7.20)?

8. Mi a mesterséges és felületes oktatás (84:7.23)? Miképpen kerülhetjük el?

9. Van-e nálatok családi tanács (84:7.29)? Összegezd a családi rendszabályokról szóló tanításokat: 84:7.20-7.26; 127:4.4; 128:7.3-7.8; 142:7.9.

10. Melyek a maga kedvére való létezés elfogadható módjai (84:8.5-8.6)? Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy „e gyönyörkeresés minden emberi intézményt átjár” (84:8.2)? Milyen irányban változhatnának ezek az intézmények? Milyen feladatot jelentene számunkra az, ha bizonyos területeken igyekeznénk visszaszorítani a magunk kedvére való létezést?

 

85. írás: Az istenimádás gyökerei

1. Az „imádat” néha, amikor annak tárgya valamely dolog vagy az Istentől különböző lény, túlzott mértékű tiszteletként nyilvánul meg (vö. 4:3.1). Mik az istenek a te életedben? Általában hogyan viszonyul az ember egy milliomoshoz? És egy csinosan felöltözött, szép megjelenésű nőhöz? Egy nagyhatalmú emberhez? Egy paphoz? (Vö. 85:7.2.)

2. Olvasd el újra a 36. írás 5. szakaszát és foglald össze, hogy a bölcsesség-segéd miként működhet együtt az istenimádat-segéddel annak érdekében, hogy ez utóbbit az igaz Isten felé terelje. Ld. még 85:7.3.

3. Milyen tanulságokkal szolgálnak számodra a bódítószerek használatáról a 85:2.1, 110:1.5 és 110:6.4 bekezdésben közöltek?

4. Miért nem szabad kegyetlenkedni az állatokkal (85:3.5)?

5. Számos primitív vallásban tisztelnek valamiféle ég-atya istent. Mit gondolhatunk erről (85:5.1)?

6. Milyen népi hiedelmek ismerősek a 85. írásban említettek közül? Ismersz-e egyéb hiedelmeket a néped körében? Mitől függ, hogy a jelkép alkalmazása a vallásban jó, avagy rossz (85:3.5)?

7. Miben áll a magát varázslásnak adó ember tévedése (85:4.4)?

8. [A 78-92. írás az emberi intézmények fejlődésével foglalkozik, ezen belül a 85-92. írás az emberi vallás kialakulását mutatja be.]

 

86. írás: A vallás fejlődésének korai szakasza

1. Tegyük fel, hogy állami vezetőként eléd kerül egy javaslat arról, hogy állami szerencsejáték szervezésével juttassák forráshoz a nehéz működési helyzetben lévő állami iskolákat. Hogyan döntenél a javaslatról? (86:1; 86:2)

2. Mi a különbség a kezdetleges életélményt szerencsejátéknak tekintő szemlélet és az élettapasztalást kalandnak tekintő szemlélet között (86:1.4)?

3. Magyarázd meg, hogy a létmegnyilvánulások miként jelennek meg a tettek és azok következményei között (86:2.3).

4. Miért lényeges tényező a fájdalom és a szenvedés a fokozatos evolúcióban (86:2.1)?

5. Mondj példát arra, hogy miként torzítja el az önös érdek az ember meggyőződését (86:2.4).

6. Milyen babonák élnek még ma is (86:6.5)?

7. Miként járul hozzá az okok ismerete ahhoz, hogy a létfélelmet felváltsa az életöröm (86:2.5)? Hogyan készíti fel a félelem az elmét a Gondolatigazító fogadására (86:7.6)? Mi a tudományos cselekvés (86:7.4)? Vedd észre, hogy az elmebéli élet képében helyet kap a következtetéses gondolkodási rendszer (86:6.2). Mi a jelentősége annak, hogy a világegyetemben minden következményt határozott okok előznek meg (86:2.5)?

8. Milyen adalékkal szolgál az Urantia könyv a kegyes halállal kapcsolatos vitákhoz (86:4.7)?

9. Volt-e valaha szellemi eredetűnek tűnő álmod (86:5)?

10. Mennyiben hasonlít az életet szerencsejátéknak tekintő ember hozzáállása a varázslás megszállottjának szemléletéhez (vö. 86:1.3 és 85:4.4)?

11. Mely tényezők vezettek a kezdetleges vallás megszületéséhez (86:2.2)?

12. Mi a jelentősége annak, hogy a vadember és a mai ember elméje közötti különbség „inkább tartalmi, semmit jellegbéli, inkább fokozatbeli, semmint minőségi” (86:2.4)?

13. Miért vezethetett az eredendő bűnnek és az ember bűnbeesésének tantételéhez az, hogy a halált a szellemvilág tettének tulajdonították (86:3.3)?

14. A 86:7.5 bekezdés a vallást nevezi meg „az elképzelt kísértetvilág jelentette csalóka környezetre adott válaszként”, míg a 86:6.1 bekezdés szerint az egyház az ember válasza a csalóka kísértetkörnyezetre. Azonosítható-e e tekintetben a kezdetleges vallás és egyház?

 

87. írás: A kísértettiszteletek

1. Hogyan kezeljük azt, aki az ősök tiszteletének hódol (133:4.9)? És azt, aki babonás? (Vö. 124:4.7; 142:2; 146:1.1-1.2; 146:7; 149:2.10; 150:3; 151:6.6; 152:0.2-0.3; 152:4; 156:5.4; 164:3.14; 166:4.3-4.8; 168:1.14-1.15; 179:0.3)

2. Hogyan tarthat lépést a vallási szertartásrend az Urantia könyvvel (87:5.2)?

3. Mit gondoljunk a jelekben való hit mai továbbéléséről?

4. A kereszténységnek mely értékes tartalma semmisült meg a jelen tudományos korszakban (87:7.4)?

5. Próbálj meg elképzelni egy fejlett tiszteletfajtát (87:7). Miképpen fejlődhet ki egy jobb tiszteletfajta, ha felépíteni nem lehet? (Vö. 123:3.6; 123:5; 125:0.6; 126:0.3; 126:3; 127:3.8; 127:6.6-6.7; 134:9.3; 135:0.1-1.2; 140:0.1-1.3; 182:0.1-1.6; 191:5.3; 192:3.1-4.3; 163:1; 142:1; 144:3.13-3.23; 144:6; 150:8; 153:2; 179:3; 179:5)

6. Mivel kell többet tennie az új tiszteletfajtának azon túl, hogy táplálja az érzést, kielégíti az érzelmet és támogatja az állhatatosságot (87:7.7)?

7. Foglald össze a 87:7.8-7.10 bekezdésben közöltek alapján a tiszteletfajta megmaradásának föltételeit.

 

88. írás: Bűvtárgyak, szerencsetárgyak és varázslás

1. Ha Mózes elég bölcs volt, semhogy egyik napról a másikra lecserélje a régi fétiseket, és ha a „szent könyvek” fétisként szolgálnak manapság, akkor mire következtethetünk, miként kell a felvilágosult vallási tanítóknak megtanulniuk felhasználni a meglévő könyveket (88:2.3-2.10)?

2. Milyen szempontból teheti valaki fétissé az Urantia könyvet?

3. Hasonlítsd össze a tudományt a varázslással, és határozd meg a különbségeket (88:4.1-4.6; 88:6.5-6.8). Miért növekszik manapság a babonák és a varázslás népszerűsége?

4. Mire utal a „címet és rangot” kitétel (88:5.5)?

5. Fejlett vallási meggyőződést tükröz-e az, ha valaki nem hisz ugyan a fétisekben és a varázslásban, de tiszteli a szentek testi maradványait és elfogadja a csodákat (88:2.7)?

6. Mitől bűvtárgyaik a „szent könyvek” (88:2.7)? Miért fetisizmus az, ha valaki „szent könyvre”, tisztelt tárgyra tesz fogadalmat, esküt (88:2.8)?

7. Hogyan vezetnek el a tekintélyből mondott szavak az egyház és az állam tekintélyének megjelenéséhez (88:2.6-2.10)?

8. Hogyan csinál az ember fétist a demokráciából (88:3.4)? Milyen veszélyekkel jár ez?

9. Mi a jelentősége annak, hogy amint a modern nevelési módszerek csődöt mondanak, csaknem azonnal visszafordulás következik be a varázslásban való hiedelmekhez (88:6.7)? Ma is érvényes ez a figyelmeztetés?

 

89. írás: Bűn, áldozás és vezeklés

1. Készíts táblázat a kezdetleges hajlamokról és az azokkal szembeállítható, fejlettebb szokásokról, és vizsgáld meg a közöttük lévő eltéréseket.

2. Milyen kezdetleges szokásokról találsz említést ebben az írásban azok közül, amelyek máig fennmaradtak az istenimádás részeként?

3. Mit remélnek az emberek az áldozástól?

4. Mely tanítások segítenek elkerülnünk a szélsőségeket (89:3.6-4.1; 38:7.7-7.8)?

5. Mi a bűn helyes meghatározása (89:10)?

6. Milyen fokozatai vannak a bűnnek?

7. Mi a (bűn) megvallás(a), és miért nagyon lényeges a vallásos gyarapodáshoz?

8. Mi a helyes válasz a bűn felismerésére (89:10.4, 89:10.6)?

9. Miért jobb emberi politika a viselkedés szabályozására az önuralom, mint a szélsőséges önmegtartóztatás (89:3.7)?

10. Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy „a férfiak és nők az ostoba és szükségtelen eskük rabjai” (89:6.3)?

 

90. írás: Sámánizmus – javasok és papok

1. Milyen sámánhit-formákat figyelhetünk meg manapság (90:0.2-0.3)?

2. Gondolkozz el a következőn: „A vallás végül eljut a mindenható szeretet mélységesen egyszerű felismeréséhez, ahhoz a szeretethez, mely ellenállhatatlanul söpör végig az emberi lelken, amikor az végre megérti, hogy az Egyetemes Atya végtelen rokonszenvvel viseltetik a világegyetem fiai iránt.” (90:0.3) Eljutottál-e már erre a felismerésre? Ha igen, miként lehetsz segítségére másoknak e felismerésben? Ha nem, hogyan fejlődhetsz ebbe az irányba?

3. Mire utal a szerző az időjárásról való beszélgetés megemlítésével (90:2.6)?

4. Mit tanulhatunk a 90:3.10 bekezdésben írtakból az evolúció működését illetően? Tekintettel arra, hogy a kinyilatkoztatás szenvedhet kudarcot, vajon gondosabban kell-e eljárnunk a kinyilatkoztatás iránti lelkesedésünknek az evolúciós bölcsességgel való összehangolása terén?

5. Miben áll a tudományos vizsgálódás és a felvilágosítás fejlett magatartása (90:4.9)? Vajon jelenti-e mindez azt, hogy nem kell tiszteletben tartanunk a joggal fenntartott titkokat (18:0)? Miért az oktatás és a tudományos haladás az ellenszere a csillagjóslásnak, a jövendőmondásnak és a varázslásnak (90:2.9)? Kik az igazi tanítók?

6. Miért van az, hogy a szerzők rendszerint negatív felhangokkal említik a „teológiát”, magyarul istentant (90:5.7)?

7. Miért volt elkerülhetetlen a vallásfejlődés azon szakasza, amikor megnőtt a javasok, sámánok és papok szerepe, befolyása (90:0.1-0.2; 90:5.1)? Hol tartanak ma a szervezett vallások (90:0.3)?

8. Figyeld meg a csodák eredetére adott magyarázatot (90:2.3). Mennyiben segít megérteni a mai vallások csoda-elismerési gyakorlatát?

9. A boszorkányság a primitív törzsek vallása volt (90:1.3). Mi lehet az oka a mai társadalmakban való jelenlétének?

10. Miért nem különbözik érdemben az ősi sámángyógyítókban való hit a mai önjelölt „gyógyítók” tevékenységébe vetett hittől (90:4.2)?

11. Hogyan dönthető el egy vallási szertartásról, hogy káros vagy hasznos (90:5.6)?

 

91. írás: Az ima fejlődése

1. Miképpen férhet hozzá az ember az erőinek tudat alatti tárához (tartalékaihoz) az imán keresztül (91:3.5; 91:6.4)?

2. Ha az ima az Isten-tudatosság önkéntelen kitörése (91:8.10), akkor vajon hogyan tarthat az ember csoportos imát (91:5.2)?

3. Miként adatik válasz az imára (91:8.11)?

4. Milyen jelentőséggel bírnak a szavak az imában (91:8.12)?

5. Miért imádkozzunk (91:8.13)?

6. Mit gondolsz a hatékony ima feltételeiről (91:9)? Hogyan kapcsolódnak a 8. szakasz utolsó bekezdésében (91:8.13) írtak a hatékony kérelmezés e törvényeihez?

7. Van-e módja e hét törvény megfelelő alkalmazásának egy másik személyért való imádkozásban?

8. Miként határozható meg az igaz ima (91:2.3, 91:2.5)? Mely szintjei, szakaszai ismeretesek (91:2.6)? Mi a helyes gyakorlati hozzáállás az imádkozáshoz (91:6.5-6.6)?

9. Miért segítheti az igaz ima a társadalmi, erkölcsi és szellemi értékek megőrzését és gyarapítását (vö. 91:0.4, 91:1.1, 91:1.2, 91:2.1, 91:3.3)?

10. Mit jelent az, hogy „a felnőtt gondolkodási folyamata az elmesíkon nagyobbrészt társalgási formában zajlik” (91:3.1)?

11. Mennyiben kettős emberi tapasztalás az ima (91:3.6)?

12. Hogyan járul hozzá a hiten alapuló valódi ima az életminőség javulásához olyan esetben, amikor az adott kérelem nem méltó szellemi elismerésre (91:4.4)?

13. Milyen veszélyekkel jár a fejletlen vagy éretlen elme azon imáinak bírálása, melyek tartalma nem méltó szellemi elismerésre (91:4.4, 91:5.7)? Mitől foszthatja meg ezáltal a szellemileg fejlett személy a szellemileg fejletlent?

14. Mi az ima jótékony társadalmi (közösségi) következményének két feltétele (91:5.3-5.5)?

15. Mit tudhatunk meg az imáról mint gyógymódról a 91. írás 6. szakaszából?

16. Figyelj fel arra a lényeges tanításra, hogy a valódi szellemi öröm sohasem jár az érzelmi önuralom elvesztésével, érzékcsalódásokkal vagy révülésekkel (91:7.3-7.4).

17. Hányféle meghatározását találod az igaz imának ebben az írásban? Melyik megfogalmazás áll hozzád a legközelebb?

 

92. írás: A vallás fejlődésének későbbi szakasza

1. Vizsgáld meg az ezt az írást alkotó szakaszok egymás után következésének rendjét.

2. Melyek lehetnek az istenimádati segédnek, a bölcsesség segédnek és a Szent Szellemnek a meg nem nyilvánult potenciáljai (90:0.2-0.4; 92:4.9; 92:7.5)?

3. Mit tudhatunk meg ebből az írásból a korszakos kinyilatkoztatás szerepéről (92:3.5)?

4. Foglald össze a korszakos kinyilatkoztatás ügyének irányításáról a 92:2.4, 92:3.5, 92:3.10, 92:4.1, 92:6.2-6.20 és 92:7.14 bekezdésben közölteket. Hogyan kerülhetjük el „a vallási növekedés túl hirtelen felgyorsításával” való megpróbálkozás ostoba hibáját (92:2.4)? Ha a kinyilatkoztatás küldetése, hogy „megrostálja és megtisztítsa” az evolúciós vallásokat, ha „fel kell emelnie és nemesítenie kell” azokat, akkor miért nem hagyhatja messze maga mögött ezeket a hagyományokat (92:4.1)?

5. A nem közösségiesült ambíció (törekvés) (48:7.19) ellenszeréül olvasd a 28:6.20-6.22 bekezdést együtt a 92:5 szakasszal.

6. Hogyan állhatnak az Urantia könyv olvasói a kinyilatkoztatott igazsághoz másként mint Az Igazsághoz (92:7.3)? Vajon a könyv olvasóinak is tanulmányozniuk kell és be kell fogadniuk a minden más vallásban fellelhető igazságokat?

7. Növeld az elhivatottságod erősségét (92:7.9; 136:0.1; 110:3.4; 196:0.6-0.9).

8. Mi az etika, az erkölcsiség és a vallás fejlődésének tetőpontja (92:7.5)?

9. Miért nem lehet a lelkiismeret a helyes emberi viselkedés iránymutatója mindig (92:2.6)?

10. Figyelembe véve, hogy a kinyilatkoztatott vallást mindig korlátozza az embere felfogóképessége (92:4.1), azaz a kinyilatkoztatási tanítások nem állnak távol annak a korszaknak a gondolkodásától és felfogásától, amelyben közreadják azokat, vajon mennyiben lehetnek részlegesek, átmenetiek és a mai korra szabottak az Urantia Írások tanításai (92:4.9)?

11. Miért hasznos tudnunk, hogy az emberben ösztönös vágy él a fentről és kívülről érkező segítség iránt (92:5.5)?

 

93. írás: Makiventa Melkizedek

1. Mi volt a Melkizedek-féle küldetés lényege? Hogyan mutatkozott be az emberek előtt? Milyen képet mutatott be Istenről (93:2.3)?

2. Fejtsd ki a három egyközepű kör jelkép jelentését (93:3.3).

3. Kikkel osztott meg a Melkizedek magasabb szintű igazságokat (93:3.4)? Vannak-e tanulságai a 93:3.6 bekezdésben közölt általános elvnek az igazság mai közreadását illetően?

4. Mi volt a Melkizedek-féle örömhír lényege (93:4)?

5. Csatlakoznál-e a Melkizedek-féle szövetséghez, ha az volna a feladatod, hogy a „jó hírt mindenkinek elmondd” (93:4.4)?

6. Vajon türelmesebbek és bölcsebbek lennénk-e a cselekedeteinkben, ha igazán felfognánk a hit által való üdvözülés üzenetét?

7. Vesd össze a sálemi vallás (93:4.7-4.13) parancsolatait a hercegi törzskaréval (66:7.9-7.15) és Mózesével (142:3.11-3.20), és vizsgáld meg a különbségeket közöttük.

8. Van-e manapság jelentősége az Ábrahámnak tett ígéretnek, és ha van, milyen értelemben van? „[A]z Isten beleegyezik abba, hogy mindent megtesz; az ember pedig csak abba egyezik bele, hogy hisz az Isten ígéreteinek és követi az ő utasításait.” (93:6.4) Miért állunk ellen annyira az engedelmesség eszméjének?

9. Vesd össze Ábrahám történetét a Genezisben (Teremtés könyvében) közzétett leírással, és találd meg a kapcsolódási pontokat.

10. Milyen általános megállapításokat tehetünk a korszakos kinyilatkoztatás kapcsán Melkizedek és Jézus tevékenységének összehasonlítása alapján (93:4.15)? Megkülönbözteti-e az ő tisztán szellemi jellegű küldetésük az általuk képviselt korszakos kinyilatkoztatások fajtáját a korábbi és a későbbi korszakos kinyilatkoztatásoktól? Ha léteznek különböző fajtájú korszakos kinyilatkoztatások, úgymint tisztán szellemiek és nem tisztán szellemiek, akkor mi a gyakorlati következménye ennek? Miben különbözik a szellemi örömhír elterjesztése a kulturális-és-szellemi kinyilatkoztatás terjesztésétől?

11. Miért nincs értelme „kiválasztott népről” beszélni (93:5.1)?

12. Miért döntött úgy a Melkizedek, hogy még Ábrahám halála előtt távozik (93:8.1)? Tudhatta, hogy ezzel erősíteni fogja az Ábrahám későbbi felmagasztalására irányuló törekvéseket (93:9.9). Milyen nagyobb veszélyt kívánt elkerülni? Bevált-e a terve, vagyis az, hogy „az egyetlen Isten igazsága erősen rögzüljön a követői elméiben”? Ennek tükrében hogyan értékeled azt, hogy a Melkizedek később eredeti alakjában „folytatta az együttműködést számos látnokkal és látóval” (93:10.4)?

13. [A 93-103. írás a legutóbbi korszakos kinyilatkoztatásokkal és az Istenség természetével kapcsolatos mai istentani felfogások kialakulásával foglalkozik, ezen belül a 93-95. írás a Melkizedek-féle látogatást mutatja be.]

 

94. írás: A Melkizedek tanítások keleten

1. Milyen forrásokból táplálkozik korunk „buzgó és törekvő” hitterjesztői tevékenysége? Miért oly kevéssé népszerű az efféle hitterjesztés számos olvasónál?

2. Gondolkodj el ezen a megállapításon: „a felsőbb igazság elutasításán keresztül meggyengült a védizmus” (94:2.2). Milyen veszéllyel jár a felsőbb igazság bemutatása valamely vallás számára akkor, ha e bemutatás nem kellően körültekintő?

3. Mit jelent az, hogy „a minden tér-idő cselekménynek a Legfelsőbb Istenség-jelenlétében végbemenő következményi egységbe rendeződése” (94:3.5)?

4. Mi a gyakorlati haszna ennek a megjegyzésnek: „ami véges-csalóka az abszolút szinten, az esetleg teljesen valóságos a véges szinten” (94:3.8)? Mikor lehet hasznos a fenti tanítás első részének kiemelése? És mikor hasznos a másodiké? Vajon mindenképpen összeütközésben áll e kettő?

5. Miért mutatja be a szerző a vallás alapvető fontosságú, kettős fogalmát (94:3.1) és a jézusi evangéliumot (94:10.3) éppen így? Vitassátok meg, hogy az evangéliumnak miért képezi fontos részét „az örökkévaló világegyetembeli örök felemelkedési létpolgárság”.

6. Miért végzetes az, ha nem fogadják el a halandói személyiség továbbélő morontia párjának valóságát (94:3.7)?

7. Vajon milyen mértékben elégíthető ki India jézusi evangélium iránti igénye az Urantia könyv nélkül? A hinduizmus alkalmazkodóképességét, türelmét és egyéb adottságait figyelembe véve vajon Indiában vagy a nyugati világban számíthat nagyobb „sikerre” az Ember Fiának eredeti evangéliuma?

8. Készíts összefoglalót az Urantia könyvnek a buddhizmusról szóló tanításairól. Vö. 94:7-94:12; 69:2.5; 131:3; 132:7.4-7.5.

9. Miképpen tudott Asóka tizenhétezer hitterjesztőt kiképezni és kiküldeni huszonöt év alatt (94:9.1)?

10. Hogyan azonosulhat az ember a mindenségrendi valósággal (94:11.6; 196:3.3)?

11. A teljes istenségműködés mely szintjeinek felismerésére volt esélyük a brahman bölcselőknek (ld. 94:3.3; vö. 0:1.3-1.10)? Meddig jutott e téren Lao-ce bölcselete (94:6.3-6.8)?

12. Miért nem közölnek a szerzők részleteket arról, hogy miként került sor „számos vallási igazság felettébb szokatlan előadására” a Kr.e. hatodik században (94:6.1)? Ennek a „veszélyhelyzeti” beavatkozásnak az ismeretében vajon kudarcnak tekinthető-e Makiventa Melkizedek urantiai megtestesülése? Vajon a negyedik korszakos kinyilatkoztatás részének tekinthetjük-e még ezt a beavatkozást is?

 

95. írás: A Melkizedek tanítások a Levantéban

1. Mi a tanulsága a sálemi hitterjesztők mezopotámiai sikertelenségének? Mennyiben vezethető vissza a bölcsesség hiányára és mennyiben fakadt külső okokból?

2. Mi a tanulsága Ikhnaton kudarcának (95:5)?

3. Miben rejlett mindig is az iszlám erőssége (95:7.6; vö. 97:10.6)? Mi kellene ahhoz, hogy Jézus vallását is valami hasonló erővel lehessen bemutatni?

 

96. írás: Jahve – a héberek Istene

1. Mit jelent a monoteizmus (egyistenhit)? Vö. 96:0.1; 1:0.1; 8:5.4; 9:2.5; 34:6.2; 56:4.5-5.1.

2. Minek köszönhette Mózes a sikereit (mi volt meg őbenne, ami Ikhnatonból hiányzott) (96:2.3-5.9)?

3. Milyen bölcs kompromisszumok (kölcsönös engedmények) megtételét igénylik azok a helyzetek, amelyekkel ma szembesülsz?

4. Jézus az apostolokkal együtt olvasta a héber írásokat (és persze tanította is őket az országról szóló új evangéliumra), de vajon tanácsos-e az Urantia könyv tanítására vállalkozó olvasóknak is tanulmányozniuk a héber írásokat (137:7.14)?

5. [A 93-103. írás a legutóbbi korszakos kinyilatkoztatásokkal és az Istenség természetével kapcsolatos mai istentani felfogások kialakulásával foglalkozik, ezen belül a 96-98. írás a héber és a görög gondolkodás fejlődésének a Jézus fellépése előtti szakaszait mutatja be.]

 

97. írás: Az istenkép fejlődése a héber népek körében

1. Figyeld meg, hogy a héber írásokból vett és Sámuelnek tulajdonított idézetek egy része a Bibliában nem Sámueltől, hanem másvalakitől származónak van beállítva.

2. Válassz ki és vizsgálj meg egy vagy több bibliai beszámolót az ezen írásban említett prófétákkal kapcsolatosan.

3. Milyen erényeket fedezel fel a héber prófétákban? Hogyan tehetünk szert hasonló erényekre? És mit tegyünk, ha nincsenek meg bennünk ezek a sajátságok? Milyen mértékben hidalhatja át az Igazság Szelleme a különbséget (194:3.10-3.11)?

4. Vitassátok meg a vallás elkülönülését a politikától, a társadalomtantól és a gazdaságtantól (97:9.28).

5. Vajon mi az oka annak, hogy a szerzők két írásban is külön, részletesen foglalkoznak a héber népek istenképével?

6. Mi a jelentősége Míka azon tanításának, hogy „minden nép az Isten megértése szerint fog élni” (97:5.5)? Meddig tart a vallási tanítók és a papok küzdelme?

 

98. írás: A Melkizedek tanítások nyugaton

1. Makiventa „tiltotta a kizárólagosan istenimádási gyülekezetek szervezését” (98:1.1). Mit jelent ez? Miért tett így?

2. Hogyan értékeled az intellektuális (értelmi) és spirituális (szellemi) növekedés közötti egyensúly szerepét (98:1.6; 102:3.1)? Milyen veszélyekkel jár az egyensúlytalanság?

3. Ha „a bölcselet a vallás számára az, ami a tervezés a cselekvés számára” (98:2.12), akkor hogyan minősítenéd a vallásról folytatott beszélgetést, vitát?

4. Miképpen szennyezhette be a görög bölcselet az evangéliumot (98:3.9), ha egyszer nagyszerű értelmi haladást ért el (98:2.2)? Más helyzetben vagyunk-e manapság (2:7.9) – azaz, vajon része-e a bölcselet manapság annak az üzenetnek, melyre a mai világias emberiség megszólításához szükség van?

5. Mi szükséges a bölcselet, a vallás és a tudomány egységéhez (98:2.12)?

 

99. írás: A vallás társadalmi problémái

1. „A vallás akkor teljesíti a legnagyobb társadalmi szolgálatot, amikor a leglazább kapcsolatban áll a társadalom világi intézményeivel” (99:0.1) Ugyanakkor „[a] tudomány, az oktatás, az ipar és a társadalom teljes elvilágiasítása csakis összeomláshoz vezethet” (195:8.13). Következtethetünk-e bármelyik idézetből arra, hogy pl. a politikai vezetőknek homályosan utalniuk kellene az Istenségre vagy pl. a gyerekeknek imádkozniuk kellene az általános iskolában? És következtethetünk-e ezek mellőzendő voltára?

2. „Az igaz vallás elutasítja az erőszakot, mint a társadalmi fejlődés eszközét” (99:0.2; 99:2.5), ugyanakkor „Jézus nem nézte jó szemmel, hogy elutasítsák az erő alkalmazását bármely adott emberi csoport többségének védelme érdekében, az igazságtalan kisebbségek elnyomó szokásaival szemben, mely kisebbségek képesek lehetnek felruházni magukat politikai, pénzügyi vagy egyházi hatalommal” (173:1.11); továbbá a fejlett társadalomnak „minden támadá[s] ellen védelmet nyújtó katonai készültséget” kell fenntartania (71:4.17). Hogyan férnek meg ezek a tanítások egymás mellett?

3. Mondj példákat arra, hogy a vallás miként képes „lépést (...) tartan[i] mindeme polgárosodáshozó folyamatokkal úgy, hogy határozottan és nyomatékosan újból kifejti az erkölcsi parancsait és a szellemi tételeit”, ügyelve, hogy „nem szabad szervesen belekeverednie a társadalmi újjászervezés és gazdasági átalakítás világi munkájába” (99:1.6; 140:8).

4. Vajon következik-e az intézményes egyházat jellemző paradox helyzetből, hogy az ilyen vallásnak nincs lehetősége a gyarapodásra (99:2.2)? Vajon egy független mozgalomnak kell-e segítenie az ördögi körből való kitörésben (170:5.21; 195:10.16)?

5. Mit tesznek hozzá a korszakos kinyilatkoztatás ügyének viteléhez a 99:4.9-4.13 bekezdésben közöltek?

6. Milyen eszményképek elfogadásában képes egységre jutni egy olvasókör (99:5.7)?

7. Miért nem képes az ember bölcsen dönteni időleges jelentőségű kérdésekben, „hacsak nem száll magába az Isten fennhatóságának jelenlétében és nem veszi figyelembe az isteni jelentéstartalmak és szellemi értékek valóságait” (99:7.4)?

8. Hogyan ráz fel bennünket a tudomány a megszállottság megnyilvánulásának megelőzése céljából (99:7.5)?

9. Miért jár a gépi találmányok és ismeretek terjedése a kulturális összeomlás veszélyével (99:1.1, 99:1.4)?

10. Mire következtethetünk a társadalmi változások kiterjedtségére és mélységére abból az előrejelzésből, hogy az új társadalmi rend „egy évezredig nem fog egészen kiteljesedni” (99:1.1)? Mire utalnak a „szüntelenül változó feltételek és véget nem érő gazdasági kiigazítások” (99:1.2)?

11. Mi a vallás szerepe ezekben az átalakításokban (99:1.3)?

12. Hogyan értendő az, hogy az intézményesített vallás „többé-kevésbé szerves részévé vált (...) a társadalmi rendnek és (...) a gazdasági rendszernek” (99:2.1)? Vö. 99:2.6.

13. Miért különösen fontos, hogy a vallási hívek egyénekként működjenek a társadalomban, az iparban és a politikában, s ne csoportként, pártként vagy intézményként (99:2.3)? Vö. 99:3.2-3.3.

14. Melyek a vallás gyarapodását segítő tényezők (99:3.7)? Vö. 99:3.9-3.14.

15. Miért csak akkor segíti egymást a barátság és a vallás, ha a növekedésük külön-külön kiegyensúlyozott és harmonikus (összarányos) (99:4.1)?

16. Miért az ember hite (és nem a tudása) szabja meg a viselkedését és határozza meg a személyes teljesítményét (99:4.5)?

17. Miért előbb belső (személyes) igazodás a vallás, s csak utána társadalmi szolgálat, csoportigazodás (99:5.1)? Miért nem fordítva van?

18. Mi jelzi, hogy a vallásos hitünk hatékonyan munkál a szellemivé lényegítésünkön (99:5.6)?

19. Miért az eszményképek és célok egységére és nem a pszichológiai (lélektani) és teológiai (istentani) nézetek összehangolására kell alapozni a vallási hívek együttműködését (99:5.7)?

20. Figyeld meg a csoportos vallási tevékenység céljainak felsorolását a 99:6.2 bekezdésben. Teljes ez a felsorolás?

21. Miért csökken a vallás jóra való hajlama az intézményesüléssel? Tekintsd át a formára összpontosító vallás veszélyeit a 99:6.3 bekezdés alapján.

22. [A 93-103. írás a legutóbbi korszakos kinyilatkoztatásokkal és az Istenség természetével kapcsolatos mai istentani felfogások kialakulásával foglalkozik, ezen belül a 99-103. írás a korabeli emberi vallási intézmények bölcseleti alapú bírálatát adja közre, és a személyes szellemi tapasztalás természetét mutatja be.]

 

100. írás: Az ember által megtapasztalható vallás

1. Vitassátok meg az alázat tárgykörét ezen írás alapján (100:1.5; 100:2.1; 100:6.4-6.5). Mennyiben tart egyensúlyt e tárgykör az írás meghatározó, lendületes és bátorító üzenetével (100:0.1; 100:1.6; 100:2.2; 100:3.1; 100:6.4; 100:7.4; 100:7.12)?

2. Miképpen befolyásolja a testi egészség, az örökölt vérmérséklet és a társadalmi környezet a vallási tapasztalást (100:1.6)?

3.Mit tanultál a szeretetről ebből az írásból (ld. pl. ezeket a részeket: 100:4.3-4.6; 100:6.5; 100:7.8-7.9; 100:7.11)?

4. Melyek „a szeretet önző jegyei” (100:2.4)?

5. „A törekvésre méltó valóságok csakis isteniek, szellemiek és örökkévalók” (100:2.6). Miben jelentkezne a változás, ha így élnénk?

6. Magyarázd meg a különbséget aközött, ami maga érték (pl. szépség vagy jóság), és aközött, ami értékkel bír (valami szép vagy jó dolog). (100:3.3)

7. Kik a vicsorgó barlanglakók az életedben (100:4.5)? Mit védelmeznek ők?

8. Miként ismerhetjük meg mások késztetéseit (100:4.4-4.6)?

9. Tegyük fel, hogy valaki felajánlja, spirituális élményben részesít azáltal, hogy meggyújt egy gyertyát és kér, hogy összpontosíts a gyertya lángjára s közben jellegtelen (a dallamot, ritmust szinte teljesen mellőző) háttérzenét hallgathatsz. Vajon erre a tapasztalásra is vonatkozna a rejtelemkeresésről szóló részben foglalt burkolt bírálat? Vitassátok meg a kérdést; mondjatok érveket mellette, ellene. Milyen bírálatot fogalmaz meg a szerző a miszticizmussal kapcsolatban (vö. 91:7)?

10. A 100:6.5 bekezdésben foglaltak különösen fontosak az evangélium terjesztésében serénykedőknek, mert az emberek manapság nagyon is hajlamosak zokon venni az erőteljes hitterjesztői fellépést. Idézd fel azt az időszakot az életedből, amikor annyira elragadott a vallási lelkesedés, hogy csaknem mellőzted a bevett közösségi kötelességeidet (100:6.5). Mi a szerepük ezeknek a kötelezettségeknek az isteni tervben?

11. Milyen kiválóság jellemzi még a kinyilatkoztatott vallást az igaz volta mellett (100:6.8)?

12. Mindegyikünk „kialakíthat erős és egyesített személyiséget a jézusi személyiség tökéletessé tett jegyei szerint” (100:7.1; 149:4.3). Melyek a te erősségeid? A hetedik szakaszban foglaltakat útmutatásul felhasználva térképezd fel, hogy mely személyiségjegyeid hozzák egyensúlyba az erősségeidet a legjobban s milyen túlzásoktól kell óvakodnod.

13. Miért nem lehet az igaz vallás tétlen és üdvözült elmenyugalom elérésére szánt eljárás (100:3.1)?

14. Mi adja az emberi élet legfelsőbb értékét (100:3.6)?

15. Meghatározható-e a boldogság úgy, mint a szinte felfoghatatlan, tartós örömöt és békét eredményező szellemi növekedés (100:4.3)?

 

101. írás: A vallás valódi természete

1. Milyen kapcsolat van a gondolatok és az érzések között a vallásos életben (101:1.3-1.4)?

2. A tudományt, a bölcseletet és a vallást gyakran egy három elemből álló, ebben a sorrendben egymást meghaladó sorozatként jellemzik. A második szakaszban ehhez egy negyedik tényező, a kinyilatkozás járul, de itt már nincs szó az egymást meghaladó voltukról. (Még az igazság és a jóság említésére is a szépség mellőzésével kerül sor [101:2.14].) Vajon miért? Mi a kinyilatkoztatás viszonya a tudományhoz, a valláshoz és a bölcselethez (vö. 101:2.2; 101:2.8)?

3. Ha a szerzők a tudomány és a vallás bölcseleti harmóniáját emelik ki, akkor vajon a tudomány változása esetén milyen mértékben válik szükségessé a bölcseleti harmónia újragondolása (101:2.1)?

4. Milyen pozitív értelemben említik a szerzők ebben a részben a „teológiát” (istentant) (101:2.1; 101:2.17)?

5. Figyeld meg a ráérzés, az értelem és a bölcsesség sorba rendezését a 101:3.2 bekezdésben, és tanulj meg belőle minél többet. Ez mintájául szolgálhat egyéb gondolkodásmódoknak is. Mi ezek forrása? Mit alkotnak ezek együttesen, rendszerben?

6. Miképpen kerüli el a szerző az önsajnálat felkeltését, noha részvéttel említi „a legújabb idők összetett és részlegesen polgárosodott társadalmainak hatalmas túlterhelésé[re]” (101:3.13)?

7. Milyen korlátai vannak a kinyilatkoztatásnak és mi a rendeltetése (ld. 4. szakasz)? Mondj példákat az Urantia könyvből a mindenségtani kinyilatkoztatásoknak a meglévő tudást pontosító öt vetületére (101:4.6-4.10).

8. Milyen alapfeltevésekből kell kiindulnia a filozófiának (101:5)?

9. Gondos elemzés alapján fejtsd ki az eszményi fejlődési létpálya egymást követő szakaszait (101:6.7).

10. Miért hoz az Istennél való fiúság felismerése megszabadulást az anyagi béklyóktól (101:6.9)?

11. Mi az értelmi rabság (101:6.10)? Vajon létezhetnek-e különféle értelmi rabságok? Hogyan szabadít fel az igazság?

12. Mi a különbség a szolgálaton keresztül felfedezés és a segédkezésen keresztüli kinyilatkoztatás között (101:6.11)?

13. Mi a sajátlényegtől való megszabadulás (101:6.13)?

14. Milyen tényezők hatnak a személyes vallásbölcseletre (101:7.1)? Mennyire fontos e tényezőkkel tisztában lenne, ha az ember csoporttal vagy egyedül dolgozik?

15. Mennyiben van rád hatással a társaid utánzására való hajlam (101:7.2)?

16. Milyen készségek szükségesek a bölcseleti gondolkodáshoz (101:7.2)? Miért van szükség erkölcsi bátorságra? Milyen szintjei, szakaszai vannak a vallási bölcseletnek (101:7.4)? Te melyik szakaszban vagy?

17. Miben különbözik a hit a hiedelemtől? Vajon lehetnek-e értelmi hiedelmei egy hittel rendelkező személynek?

18. Mi a kapcsolat erkölcsiség és vallás között (101:9)?

19. Próbáld meg kifejteni ennek a jelentését: „a fogalmi folytonosság fennmaradá[sa], a fogalmi lehetségességnek az előzetesen létező fogalmakból való szüntelen áramlá[sa]” (101:10.3). Az egyik gondolat szüli a másikat. Ez lenne az értelme?

20. Tanulj meg kívülről minél többet a 101:10.9 bekezdésből, és mélyen gondolkozz el mindezeken.

21. Mely külső és belső okokra vezethető vissza a magasztos istenhit (101:2.4-2.6)?

22. Mire következtethetünk a morontia rálátás mibenlétére abból, hogy a kinyilatkoztatás tulajdonképpen annak helyettesítője azt evolúciós világon (101:2.10)? Vö. 101:5.12-5.14.

23. Az igaz szellemi hitnek (igaz erkölcsi tudatosságnak) mely megnyilvánulását (megnyilvánulásait) tartod a legjelentősebbnek vagy a mai viszonyok között a legfontosabbnak (101:3.5-3.16)? Ismersz-e olyanokat, akikben ilyesmi megnyilvánul? (Vö. 101:3.17.) Mennyiben jelent ez személyes ösztönzést?

24. Mit jelent az, hogy „a vallás lehet az élmény érzése, de aligha lehet az érzés élménye” (101:5.9)?

25. Mely szinteket érte elé Jézus hite (101:6.8-6.16)? Meddig követheti őt a halandó ember ebben (101:6.17)?

26. Fejtsd ki a véleményed arról, hogy a hit az igaz személyes vallásos tapasztalás élő sajátossága (101:8.1). Mekkora a jelentősége annak, hogy a hit „élő tapasztalás” (vö. „a hit visz életet a vallásba” – 101:8.4)? És annak, hogy a hit „személyes tapasztalás”?

 

102. írás: A vallásos hit alapjai

1. Rendszerint arra tanítanak bennünket, hogy (először) ragadjuk meg az igazságot, legyünk fogékonyak a szépségre, majd pedig próbálkozzunk meg a jósággal. Milyen mértékben határozza meg a jóság (az Atya akarata) iránti elkötelezettségünk az igazság megragadására való képességünket (vö. 102:0.3; 101:10.6)?

2. Vizsgáld meg a vallást jellemző szépség tényezőit a 102:2.3 bekezdésben (vö. 102:3.4).

3. Miért cselekszik a vallás (102:2.8-2.9)?

4. Hogyan győződhetsz meg arról, hogy a vallásod értelmi tényezői nem túlfejlettek (102:3.1)?

5. Melyek a vallásos elméleti vizsgálódásra leginkább csábító tárgykörök (102:3.2)?

6. Sorold fel a tudománynak, a bölcseletnek, a vallásnak és a kinyilatkoztatásnak a funkcióit (rendeltetését) a 102:3 szakaszban közöltek alapján. Te magad mennyire tudod igazolni e tanítások helytállóságát? Vesd össze a 102:3.5 bekezdésben írtakat a 101:2.8 bekezdésben írtakkal is. Figyeld meg e megközelítés alkalmazását az Istenség esetében (102:3.11).

7. Mit tehetsz azért, hogy Jézus elméje benned lehessen (102:4.1; 48:6.26)?

8. Vizsgáld meg a tapasztalás és a kérdezés viszonyát. Mely területeken vagy gyakorló tapasztalatszerző? Milyen kérdések segítenének az e területeken felfedezett dolgok jobb megértésében?

9. Miért fontosabb az istenimádat az imánál (102:4.5)? Miért lehet könnyebb az ima az istenimádatnál?

10. Mennyire lehetsz jó, ha nem vagy vallásos (102:7.4)?

11. Miképpen bontja ki ez az írás üzenetét a vallási bizonyosság alapján?

12. Fejtsd ki, hogy mit jelent az, hogy az „Isten az első igazság és a végső tény” (102:6.6).

13. Elemezd a vallás tanúságairól szóló nyolcadik szakasz felépítését, gondolatívét.

 

103. írás: A vallásos tapasztalás valósága

1. Mitől vannak hasonlóságok és különbségek a különböző egyének vallási bölcseletében (103:1.1-1:2)?

2. Milyen veszélyei vannak annak, ha nem ismerhetsz meg a saját vallási élményeidtől különböző, nagyszámú egyéb vallásos tapasztalást (103:1.3)?

3. Milyen jelentéstartalmakat társítasz „a szellemtől születni” fogalmához (130:2.1)?

4. Mi a különbség egy vallási összejövetel és egy társadalmi esemény között (103:4.1)?

5. Írd le a különbséget az eszményképeink és az azok szerint élt élet között (103:4.2).

6. Gyűjtsd össze ebből az írásból a teológia (istentan) fogalmának leírásait (103:0.7; 103:1.1; 103:1.4-1.5; 103:3.4; 103:6.1-6.2; 103:9.6). Hasonlítsd össze az istentant a bölcselettel és emeld ki a jellegzetes különbségeket.

7. Fejtsd ki, hogy mit jelent a világegyetemet kívülről nézni, és mit jelent belülről nézni (103:6.2-6.5).

8. Vajon mit jelenthet „a valóság elliptikus arányossága” és a „minden viszonybeli fogalom lényeges görbülete” (103:6.14)?

9. Mit értettél meg a dogmatizmusról (rögzöttelvűségről) szóló tanításból (103:7.7; 102:7.7)?

10. Milyen megkülönböztetés tehető értelem és logika (oktan) között a 103:7 szakaszban foglaltak szerint?

11. Melyek a tudomány, a bölcselet és a vallás alapvetései (103:7.11; 103:9.8)? Miért van szükség ezekre?

12. Magyarázd meg ennek a mondatnak a jelentését: „Az igazságon keresztül az ember eljut a szépséghez és a szellemi szeretet révén felemelkedik a jóság szintjére.” (103:9.10).

13. Miért esik olyan sok szó a bölcseletről a vallásos tapasztalás valóságáról szóló írásban?

14. Miért van nagy jelentősége annak, hogy bár „az ember nem remélheti, hogy megfelelhet a legmagasabb rendű eszményképeinek, viszont képes hűen kitartani azon célja mellett, hogy megtalálja Istent és egyre inkább olyanná váljon mint ő” (103:4.3)? Vö. 103:4.5.

15. Mi az értelme annak a jézusi kijelentésnek, miszerint „Aki meg akarja tartani az életét, elveszti, aki pedig elveszti az életét az országért, megtalálja.” (103:5.6)?

16. Miért a szellemi egység tart meg egy vallási közösséget s nem az istentani egyformaság (103:5.11)?

17. Melyek a legmagasabb rendű emberi képességek (103:9.6)? Miért?

 

104. írás: A háromság fogalmának kiteljesedése

1. Mi a különbség a hármasegység és a hármas-hiedelem között (104:0-104:1)?

2. Honnan ered az egyistenhit (104:2.1)? Hogyan lesz aztán szükség a Háromság-felfogásra (104:2.2)? Miért követelik meg a bölcseleti és mindenségtani vizsgálatok az Első Forrás és Középpont egyéb hármas kapcsolódásainak elismerését (104:2.6; 104:3.4)?

3. Mennyiben van segítségünkre a Háromság és a tizenöt hármasegység a szeretet és a törvény közötti kapcsolat felismerésében (104:2.3; 104:4.7-4.8; 104:4.14-4.15; 102:3.10)?

4. Ez alkalommal igyekezz ama részek olvasásában élvezetet találni, melyeket fel tudsz fogni. A következő alkalommal, miután a könyv más, nehezen érthető részei (pl. az Előszó) megértésével már megpróbálkoztál, még több mindent leszel képes felfogni ebből az írásból. Örömödet lelheted például a negyedik hármasegység kapcsán a Paradicsomról festett költői képben (ld. 104:4.28).

5. Mekkora a jelentősége annak, hogy a keresztény Szentháromság-felfogás bölcseleti és mindenségtani szempontból téves, ugyanakkor szellemi viszonylatokban igaz (104:1.12-1.13)?

6. Mi a következménye annak, hogy a szellemi hitnek semmilyen hatása sincs az anyagi világegyetem elrendelt törvényeire (104:2.3)?

7. Miért nem személyiség a paradicsomi Háromság (104:2.4)?

8. Miért a hét abszolútban való létezése szerint célszerű bemutatni a teljes valóságot (104:3.5-3.6)?

9. Sorold fel és írd le a tizenöt hármasegységet (104:4.45). [A leírásnál vedd figyelembe, hogy az első hét a nyilvánítja ki az abszolútat el nem érő valóság véges, egyenes irányú, fejlődési jegyeit, míg az utolsó nyolc az abszonit, nem egyenes irányú, meglényegülési jellegű társulás. Az utóbbiak halmaza az előzőre épít, és együtt az örökkévalóság abszolút működési összhangjában bontakoznak ki.]

10. Sorold fel és írd le a húsz trioditát. [A leírásnál vedd figyelembe, hogy az első kettő egyenes irányú és a valóságnak a véges szintjével áll kapcsolatban, míg a többi nem egyenes irányú és az abszonit valósághoz kötődik. A tizennyolc nem egyenes irányú triodita az első kettő kiegészítéseként különféle összevegyült alakban öleli fel az abszonit szellem, elme és anyag meglényegülési teljességét. E tizennyolc különböző egyesült alakból kilencnek az összetételére az jellemző, hogy egy abszolút potenciális mellett két abszolút tényleges van (pl. az elme-szellem hasonlatosságára ténylegesült szellem-potenciál), a másik kilencnek az összetételében pedig az a közös, hogy két potenciálishoz egy tényleges csatlakozik (pl. a szellem hasonlatosságára ténylegesült anyag-elme potenciál).]

11. Mi a lényegi különbség a Háromság, a hármasegység és a triodita között?

12. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli. A kinyilatkoztatók a legmagasabb rendű emberi istentan és bölcselet felhasználásával lerakják a jövőbeli bölcseleti és istentani fejlődés alapjait. Ennek részét képezi a szerves egységbe rendezett háromsági istentan és folyamat-teológia bemutatása is. Ha úgy tűnik, mintha a kinyilatkoztatók valamilyen meghatározott céllal rendezték volna éppen ilyen sorrendbe az egyes írásokat, akkor feltehető a kérdés, hogy a Háromságról szóló rész és a Legfelsőbbről szóló rész közötti űrt vajon miért éppen a Gondolatigazítók és a bolygói felügyeletet ellátó szeráfok ismertetésével töltik ki. A 104-106. írás a fejlettebb vallásos mindenségtan kialakításához felhasználható megjegyzéseket tartalmaz. A Háromsággal kapcsolatosan ld. még a 10. írást.]

 

105. írás: Istenség és valóság

1. Figyeld meg, hogy a szerzők többször is figyelmeztetnek a VAGYOK fogalmának bemutatásakor fellépő torzulásokra (105:0.3; 105:1.2), de az Istenre vonatkozó Atya-fogalom esetében sohasem tesznek így. A bölcselőkre jellemző, hogy inkább az Atya-fogalom esetében érzékelnének több torzulást, mintsem a VAGYOK bölcseleti fogalma esetében. Mire következtethetünk ebből a bölcselői képességünk és a vallási kinyilatkoztatás felfogására való képességünk viszonylagos megbízhatóságára vonatkozóan?

2. Minek kell szükségképpen lennie a véges teremtmény elsődleges bölcseleti kitételének (105:1.3; 1:0.1)?

3. Fejtsd ki, hogy az Egyetemes Atyáról alkotott tapasztalati-istenimádati felfogásunk miért kevesebb mindig, mint az Első Forrás és Középpont, a VAGYOK végtelenségének bölcseleti kitétele (105:1.6; 4:4.8)?

4. Mi a kapcsolat a VAGYOK és az Egyetemes Atya között (105:1.2; 0:3.10)?

5. Tudsz-e bármiféle képet alkotni „[a] Végtelen Egy önmaga kiválásár[ól] A Határtalanságból” mely kettős viszony kitételét „A Végtelenség örökkévaló folytonosságá[ig], a VAGYOK-nak a felismerés[éig]” kell kiterjeszteni (105:2.2)?

6. Ismervén az Előszót és az első rész első tíz írását, mi újat találhatunk a harmadik szakaszban („A végtelenség hét Abszolútja”)?

7. Lao-ce meglátását (vö. 94:6.3) összevethetjük a szerzők által részletesebben kifejtett, az elsőfajú kapcsolódások három nagy csoportjával (ld. 4. szakasz). Melyek ezek az elsőfajú kapcsolódások?

8. A 105:5.5 bekezdésben olvasható életbölcselet jó példája az egyes írásokat ékesítő magvas gondolatoknak. Találsz-e kapcsolódási pontokat az e sorozatba tartozó írások (104-106.) vezérgondolatával?

9. Miért éppen ellipszisként javasolják a szerzők elképzelnünk az örökkévalóság-végtelenséget? Hogyan „keltheti” ezt egyetlen abszolút ok (105:0.1)? Figyeld meg, hogy az írás többi részében milyen elemekkel bővül az örökkévalóság-végtelenség elliptikus képe (vö. 105:2.2; 105:2.4; 105:4.1; 105:4.6). Próbáld meg fölrajzolni a Teljes Istenség végtelen-örökkévaló ellipszisét.

10. Miben áll a véges valóság kiteljesedése (105:5.1)?

11. Mi a „teremtőképesség az időben” (105:6.5)?

12. Hogyan jellemeznéd röviden a VAGYOK egyes, hármas és hétszeres Istenségét (105:1.3; 105:2.2; 105:2.5-2.11)?

 

106. írás: Világegyetemi valóságszintek

1. Ennek az írásnak a nyitó bekezdése azt közli, hogy minél többet ismer meg az ember ezekből a magasabb rendű témákból, az annál jobban pallérozza az „ember földi tájékozódását, mindenségrendi látókörét és szellemi irányultságát” (106:0.1). Mennyiben tudod visszaigazolni ennek az állításnak a valóságtartalmát?

2. Figyelmesen olvasd át a hét fogalmi korlátról közölteket (106:0.11-0.17). Megtudjuk, hogy „még részleges örökkévalósági nézőpontot sem tud[un]k kialakítani”. Mikor érzékelted már vagy fogtad fel, hogy kialakítottál valamilyen részleges örökkévalósági nézőpontot, és mennyiben késztet ez az írás arra, hogy újraértelmezd azt a pillanatot? (Van-e ezzel éles ellentétben álló szövegrész? Ld. 1:5.1; 8:2.4; 32:5; 155:5.5. Az alátámasztáshoz pedig ld. 116:2.3.)

3. Ez az írás arra tanít, hogy nagy dolgok kifejlete zajlik s ezekhez hosszú idő szükséges, és a mi szerepünk az, hogy együttműködjünk a felfogható beteljesülés elérésében azáltal, hogy a Legfelsőbb értékeiben keressük a tökéletességet. Gondolkodj el a Legfelsőbbel való rokonságunkon a 106:2.1 bekezdésbeli minta alapján, és fejtsd ki az ezzel kapcsolatos véleményedet: „a szellem-mag körüli fizikai evolúciónak a kiteljesedése és a szellem-mag tényleges egyeduralmának megjelenése a fizikai evolúció mindent körülvevő és kavargó területei felett”. Milyen vonatkozása lehet ennek a mindennapi életünkre?

4. Mire jutsz, ha jobban belegondolsz azokba a lépésekbe, melyek révén a gravitáció a Paradicsommal összekapcsol bennünket (106:3.5)?

5. Milyen várható eredményekre következtethetünk a 106:6.6 és a 106:9.10 bekezdésben olvasható megjegyzésből?

6. Miként egyeztethető össze a következő két tanítás? (1) „[M]indig bele fogtok szédülni az Atya-VAGYOK ki nem nyilatkoztatott végtelenségébe” (106:7.5). (2) „Ne engedjétek, hogy a végtelenség kiterjedtsége, az örökkévalóság mérhetetlen terjedelme és az Isten páratlan jellemének nagyszerűsége és dicsősége megfélemlítsen, eltántorítson vagy elbátortalanítson benneteket” (12:7.12).

7. Mi az elképzelhető felső határ előttünk (106:8.23)?

8. Vizsgáld meg figyelmesen az utolsó két bekezdést (106:9.11-9.12). Ha sikerül, tanuld meg kívülről. Oszd meg másokkal a sorokban felfedezett jelentéstartalmakat és értékeket. Vizsgáld meg, hogy e két bekezdés mennyiben jelenti az írás gondolatívének lezárását.

9. Mit jelent az, hogy „a kiteljesedés folyamatosan épül rá a beteljesülésre” (106:0.18)?

 

107. írás: A Gondolatigazítók eredete és természete

1. Tudsz-e mondani olyat, amikor valaki öntudatlanul követi az Igazító vezetését (107:0.4)?

2. Fejtsd ki a magasabb szellemi rendbe tartozó lényeknek adott isteni parancsolatok közül az első kettőt (107.3.4-3.5). Mennyiben vonatkoztathatók ezek az emberi szintre?

3. Miképpen kell olvasni a 107:4.7 bekezdésben közölteket ahhoz, hogy a szerző szándéka szerint fogjuk fel annak lényegét?

4. Hogyan enyhíthetjük az Igazító magányát (107:6.2)?

5. Mit tanítanak a 107:7.5 bekezdésben közöltek a döntéshozatalról és az Igazítóval való közösségről?

6. A szellem-mag képéről egyesekben az ötlik fel, hogy az örökkévaló szellemi sajátlényeg nem is cselekszik. Gyűjtsd ki az Igazítóról szóló írásokból az igazítói tevékenységeket jellemző igéket. Figyeld meg, mennyi különböző módon ábrázolják a ténykedésüket.

7. Mit tartasz a Gondolatigazítók legkülönlegesebb képességének, sajátosságának?

8. Mi a különbség a személytelen, a személyest el nem érő, az elő-személyes, a személyes és a személyes-feletti valóságok között? Tudsz példákat mondani?

9. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli, ezen belül a 107-112. írás a gazdag szellemi életszemlélet kialakítását támogató némely lételméleti valóságot igyekszik az olvasó elé tárni.]

 

108. írás: A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése

1. Milyen hatással vannak rád az igazító eljövetelének feltételeiről olvasottak (108:1.4-1.6)? Miért nem elégséges a lelki fejlődéshez a külön értelmi képesség és a külön szellemi érzékelőképesség? Miért van szükség ezek összehangolásának képességére is?

2. Ha az Igazítón keresztül „Isten és ember közvetlen kapcsolatban áll” (108:2.4), akkor mi szükség van egy ilyen könyv tanulmányozására?

3. Milyen „személyes bolygói válsághelyzetet” tudsz elképzelni (108:2.8)? Szerinted mit kell ilyen esetben tenni?

4. Miért hordoz a válsághelyzet olyan nagy szellemi fejlődési lehetőséget (108:2.9)?

5. Vajon „eltölt a társai[d] iránt érzett szeretet és mag[ada]t a húsvér testben élő testvérei[d] önzetlen szolgálatának szentel[ed]” (108:2.9)?

6. Milyen érzés tudni, hogy az Igazítód száma alapján azonosítanak (108:3.3)?

7. Mi az élet nehézségeinek nagy értelme (108:5.5)?

8. Mi köze az Igazítónak a „pillanatnyi és állandóan változó öröm- és szomorúság-érzetei[nkhez]” (108:5.6)?

9. Próbáld meg a lehető legpontosabban kifejteni az Igazítóval való együttműködésünk módjára vonatkozó metaforát, mely együttműködés célja az, hogy „félelemérzeteiteket a szeretet és a bizalom meggyőződésévé” alakítsuk (108:5.8).

10. Mivel sanyargatja az ember az Igazítóját a mai korszakban (108:6.2)?

11. Vajon a lélek csak az Igazító okozta „fényes szellemi átalakulásokból” alakul ki (108:6.5; 47:4.5)? Akkor hogyan tudna a lélek valaha is „hűséges képet fog mutatni (...) az ideigvaló döntése[id] eredményéről” vagy gyógyulást igényelni (111:1.5; 112:6.9; 120:2.5)?

12. Te mit értesz az Igazító által kommunikációhoz használt „jelképek” és „egyéb közvetett utak” (108:6.7) alatt – szemben a közvetlen közléscserével?

13. Vajon igénybe tudtad-e venni a záróbekezdést (108:6.8) vagy más hasonló gondolatot ahhoz, hogy jobb kedvre derülj és bátorítást találj? Mitől lelkesítő az itt megfestett kép?

14. Vizsgáld meg a 108:5.4 bekezdés második mondatának minden lényeges tartalmi elemét („Akaratotok alapján és azzal összhangban az Igazítónak hatalmában áll az anyagi elmétek teremtményi folyamatait a kiemelkedő morontia lélek késztetéseinek és célkitűzéseinek átalakító hatása alá vonni.”) Milyen emberi hozzáállást vezethetünk le ebből?

15. Miért helyesebb azt mondani, hogy „a mennyország bennetek van”, mint azt, hogy „a mennyország közöttetek van” (108:6.2; 134:4.2; 170:1.11; 170:1.13; 170:2.24; 195:10.4)? Vedd észre, hogy ugyanezen okra vezethető vissza az az állítás, hogy „[a] mennyország kulcsai a következők: őszinteség, több őszinteség és még több őszinteség.” (39:4.14) Mennyiben lehet mégis ez a mennyország a földön és az emberek között? Vö. a Gábriel által Máriának vitt hírben foglaltakkal (122:3.1).

 

109. írás: Az Igazítók viszonya a világegyetemi teremtményekhez

1. Milyen értelemben egymás egyenlő társai az Igazító és a halandó a lélek kialakításában (109:1.4)?

2. „[A] legmagasabb rendű döntés[nek]” mint az Igazítóval kötött „ünnepélyes és igaz jegyesség[nek]” (109:2.4; 113:1.5; 5:3.8) az említése némileg ellentétes a 83:8.3 bekezdésbeli megállapítással. Értelmezd az egyes részek üzenetét.

3. Miért szükséges az önuralom és a jellemfejlődés a magasabb szellemiség eléréséhez (109:3.2)?

4. Miképpen segítheted az elmédnek „a felszabadult, de szabályozott alkotó képzelet csatornáiban” való működését (109:5.1)? Ha manapság számos módon próbálkozik az ember az ellenőrizetlen felszabadítással, akkor vajon hogyan lehet ezeket a módszereket megváltoztatni, illetőleg átalakítani (12:9.1; 111:4)?

5. Miért buknak el oly sokan az evolúciós küzdelemben (109:5.4)? Milyen kompromisszumokat kell kötnöd? Miért kell készen állnod és készségesnek lenned, hogy igazsághozóként időt fordíts azok hitének megerősítésére, akik már hisznek?

6. Mit gondolsz arról a kijelentésről, hogy ha az Igazítók elhagynák az emberi elmét, akkor a világunk lassan visszajutna az ősember korára jellemző élethelyzethez és viselkedéshez (109:4.4)?

 

110. írás: Az Igazítók viszonya a halandó egyénekhez

1. Milyen fizikai és elmemérgek (110:1.5) a leggyakoribbak a környezetedben?

2. Hogyan egyesíthetjük erőinket az Igazítóval valamely terv kivitelezésében (110:2.5)?

3. Miképpen állunk ellen az Igazítónak (110:3.2)?

4. Hogyan tudjuk tudatosan is javítani az Igazítóval való összhangot (110:3.7-3.10)? Az első pontban említett tevékenységek sorrendje vajon miért készít fel a második pontban közöltekre ideális esetben? Mire utal az „értelmes és bölcs ragaszkodás” kitétel? Véleményed szerint neked melyek a Legfelsőbb Lénnyel szembeni kötelességeid? Miképpen tudod fokozni azt az örömöt (110:3.10) és vidámságot (110:3.4), mely az Igazító által játszott játékban (110:3.1) megmutatkozik?

5. Magunkra ismerhetünk-e az urantiai halandókról a 110:4.5 bekezdésben közzétett nyersen őszinte leírásból? Hogyan orvosoljuk azoknak a bátor döntéseknek és annak a felelős együttműködésnek a hiányát, amelyek miatt annyira ki vagyunk téve az anyagi tényezők befolyásának? Hogyan tudnád a legmagasabb rendű, jelenlegi elkötelezettségeidet olyan szintre emelni, hogy az Igazító teljesebb szabadsággal ajándékozhasson meg?

6. Nyers őszinteséggel közlik velünk: „Meglehetősen képtelen vagy megkülönböztetni a saját anyagi értelmed termékét a lelked és az Igazító közös tevékenységének eredményétől” (110:4.2-4.4; 110:5). Valóban el tudod ezt fogadni? Miképpen vehetjük hasznát mindannak, amelyek az elménkben megjelenő dolgok közül valóban értékesek (110:5.5-5.6; 91:8.11)?

7. Ha a részek gyarapodása nem azonos az egész gyarapodásával (110:6.3), akkor nem kerül sor növekedésre pusztán azáltal, hogy az elme pallérozását kiegészítjük a fizikai terület fejlesztésével a megkísérelt szellemi önképzést segítendő. Akkor vajon hogyan viszonyuljunk eme különféle tevékenységekhez az egész gyarapodásának elősegítése érdekében?

8. Melyek a túlzott intellektuális fejlődés jelei? És a szellemi túlfejlettségé? (110:6.4)

9. Milyen megoldásokat tudnál javasolni bátorításul annak, aki kész lenne megfogadni az elmemérgekkel, a tiszta szokásokkal és a kiegyensúlyozott élettel kapcsolatos tanításokat (110:6.4)?

10. Mondj példát olyan döntésre, mely talán lényegtelennek tűnik a szellemi fejlődésed szempontjából, majd pedig vizsgáld meg, hogy az ténylegesen miként gátolja vagy segíti az Igazító munkáját (110:6.6).

11. Miképpen ismételhetsz meg egy döntést (110:6.6)?

12. A válsághelyzet kialakulásával kapcsolatosan meghozott nagy döntésed kiváló lehetőséget hordoz a szellemi gyarapodásod elősegítésére (110:6.6). Válsághelyzetben rendszerint mit tesznek az emberek?

13. Az elmének milyen jellegű fegyelmezése segítheti az elmét abban, hogy az Igazítóval összhangba kerülhessen (110:7.6)?

14. Tegyük fel, hogy valamilyen nehéz feladatot kapsz. Hogyan veheted hasznát a 110:7.10 bekezdésben közölt intelemnek (mert hiszen nem tudhatod biztosan, hogy e feladatot az Igazító választotta-e)?

15. Mennyiben lehet érdekelt az Igazító az ember anyagi jólétében (110:1.3-1.4)?

16. Mennyiben személyre szabott az Igazító fejlesztési terve, a magával hozott „életpálya-minta” (110:2.1)?

17. Milyen munkát végez a Gondolatigazító az emberi gondolkodási folyamatokon (110:2.3)? Mi a célja ezzel?

18. Mi a továbbélés titkának két meghatározó eleme (110:3.2)?

19. Mi a „tudatosság halott szintje” (110:4.4)?

20. Vitassátok meg a 4. szakasz utolsó bekezdésében közölteket (110:4.6).

21. Mi a különbség a lelkiismeret szava és az Igazító hangja között (110:5.1)?

22. Meddig terjed az Igazító „hatásköre” az ember alvásának időtartam alatt (110:5.3)?

23. Mi a különbség a lélek mennyiségi és minőségi gyarapodása között (110:6.18)?

 

111. írás: Az Igazító és a lélek

1. Miért olyan fontos az elme (111:1)? Milyen következtetéseket vonhatunk le ebből a szóképből: „Az elme a hajótok, az Igazító a révkapitányotok és az emberi akarat a kapitány” (111:1.9)?

2. Tudatában vagy a lelkednek (111:3.4)?

3. Készen állsz-e arra, hogy bármely döntés meghozatalát a lelkedre bízd (111:3.2)?

4. Mit jelent az, hogy a személyiséged azonosságának székhelyét az elméről a lélekbe helyezed át (111:3.2; 112:2.20; 112:5.4)? Milyen érzés megpróbálkozni ezzel az áthelyezéssel, miközben egy bevásárlóközpontban sétálsz?

5. Rávezet-e a 111:3.6 bekezdés valamennyire a lélekfelismerés nyitjára? Ha a lélek érzi az értékeket, akkor minden olyan esetben, amikor legfelsőbb rendű igazságot, szépséget vagy jóságot érzékelünk, mindig lélekműködésről van szó. Így van ez? Van ebben logikai bukfenc?

6. Miképpen járulhatnak hozzá a negyedik szakaszban a teremtő- és alkotókészségről közöltek a munka, a tanulás és a kikapcsolódás színvonalasabbá tételéhez esetedben?

7. Magyarázd meg ezt a meglepő, látszólag csak részigazságot tartalmazó kijelentést: „Az Isten akaratának megcselekedése nem több és nem kevesebb, mint azon teremtményi hajlandóság kinyilvánítása, hogy benső életét Istennel megosztja” (111:5.1).

8. Mondj véleményt a feladással kapcsolatos tanításról (111:5.5) és világíts rá az imádkozás folyamatára (91:9).

9. Mi az emberi lénnyel kapcsolatos paradoxon, és mennyiben teremtik meg az egyoldalú bölcselet lehetőségét a paradoxon alkotói (111:6.1)?

10. Vitassátok meg a büszkeség (111:6.2; 111:6.9-6.10) és a nemes önbecsülés (140:8.20; 147:4.6) közötti különbséget.

11. Mondj példát a tények és az isteni szeretet együttes felismerésére (111:6.6).

12. Szemléltesd a bizonytalanság és a biztonság összevegyülését (111:7.1).

13. Törekedj együttműködésre az Igazítóddal a hetedik szakaszban javasoltak szerint. Milyen eredményeket figyelhetsz meg? Szükség van-e arra, hogy külön is tudd azonosítani az Igazítótól származó kezdeményezést ahhoz, hogy elégedett legyél az élménnyel?

14. Mi hátráltathatja az Igazítót benned? Mi volna az isteni hozzáállás e fogyatékosságokhoz?

15. Figyeld meg az ebben az írásban alkalmazott erőteljes szóképeket (pl. 111:1.9; 111:2.2; 111:6.6; 111:7.3). Mi a szerepük?

16. Mi a felismerés és mi a megértés (111:4.1)?

17. Mi a különbség eszme és eszménykép között (111:4.10)? Miért van nagy jelentősége a különbségnek?

 

112. írás: A személyiség továbbélése

1. Mennyiben tér el az itt bemutatott személyiség-fogalom az egyéb, használatos személyiség-fogalmaktól?

2. Mondj példát a személyiség hosszára, mélységére és szélességére (112:1).

3. Ha a (szellemi) rálátást úgy határozzuk meg mint „a mindenségrendi valóság szilárd tudatosítását” (112:1.10), s a bölcselők bármit képesek valamilyen értelemben vitatni, miként képes megtapasztalni valaki e rálátást?

4. Milyen hatással van az életfelfogásodra annak felismerése, hogy az élet az organizmus (szervezet) és a környezet között végbemenő folyamat. (112:1.13-1.15; 112:2.20)?

5. Hogyan határozható meg a szellemi beállítottság? Miért olyan fontos a szellemi beállítottság (26:5.3; 48:7; 130:6.4)?

6. Magyarázd meg a kapcsolat és a rendszer közötti különbséget (112:1.17-1.19).

7. Ha a szeretet „teljes személyiségek kölcsönös szemléletére utal”, akkor vajon szeretheted-e magadat (112:2.7; 156:5.11)?

8. A német filozófus, Immanuel Kant (1724-1804) nagy hatással volt a modern etikára azzal a tanításával, hogy minden egyes személy iránti tisztelet az egyén elérendő célja. Hogyan viszonyul ez a 112:2.8 bekezdésben írtakhoz?

9. Szánd rá a kellő időt az alapos tanulmányozásra és magyarázd meg a tudomány, a bölcselet művelésének és a szellemi tapasztalás megszerzésének egymást követő szintjeit a 112.2.11-2.12 bekezdésben közöltek alapján. Milyen értelemben tűnik el az anyag, ha a fizika előáll a mikro-folyamatokat leíró egyenlettel? Vesd össze a bölcseletet és az istenimádatra való felkészülésül szolgáló imát, és határozd meg a jellegzetes eltéréseiket (143:7). Ha a bölcselet a tudományon elmélkedik, akkor találj olyan vallási gondolatot, mely az ilyen bölcselet vizsgálatára irányul. (117:3.3)

10. Mit mondhatunk az egyesített életről az emberi sajátlényeg számos dimenzióját leíró 112:2.14 bekezdés alapján?

11. A gyarapodó személyiség megmutatja „a fölérendeltség evolúcióját” (112:2.15). Mi akadályozza meg azt, hogy a növekedés hatalmi küzdelembe csapjon át?

12. Mire van szüksége a halandónak a továbbéléshez? Következetes-e a könyv különböző helyein erre adott válasz?

13. „Egy viszonylag rövid és kemény próbán” megyünk keresztül ezen a világon (112:7.4). Mi a próba tárgya és módja?

14. A továbbélést megalapozó döntéseinket itt alakítjuk ki, a lakóvilágokon erősítjük meg és az eggyé kapcsolódásban hozzuk meg véglegesen (112:7.6). Melyek a következő analógia előnyei és korlátai: a komolyan egymásba szerető férfi és nő mint pár elhatározza, hogy összeházasodnak; az udvarlási időszak alatt megerősítik ezt az elhatározást; a házasság megkötésével a döntést véglegesen meghozzák.

15. Hogyan lehet a személyiség (ön)azonosság nélkül való (112:0.7)? Vö. 112:3.7; 112:5.4.

16. Hogyan lehet valami minőségileg érzékeny a (világegyetemi) gravitációra, úgy, hogy mennyiségileg nem érzékeny rá (112:0.8)?

17. Miképpen képes a személyiség az élő rendszer azonosságának egyesítésére? Vö. 112:1.19.

18. Miért maradnak meg a személyiségviszonyok halandói emlékei (112:5.22)? Mi ennek a gyakorlati következménye?

19. Miért a két – az emberi és az igazítói – azonosság eggyé kapcsolódása képezi az Igazítóval való eggyé kapcsolódás lényegét (112:7.10)?

 

113. írás: A szeráfi végzet-őrangyalok

1. Miképpen javíthatunk a szeráfi őrangyalokhoz fűződő viszonyunkon (113:2.5)?

2. Mennyiben lehetnek hatással a szeráfok a társadalmi, etikai és erkölcsi környezetünkre (113:4.1; 113:4.4; 113:5.1; 113:5.4)?

3. Hogyan képesek a szeráfok tökéletes összhangban munkálkodni a Gondolatigazítókkal (113:4.5), holott a szeráfok nem is magas rendű, alászálló lények?

4. Vajon miért előnyös a főszeráfok és az őrangyal-szeráfok számára a közös munka valamely adott egyén döntéseinek, illetőleg cselekedeteinek bátorítása terén? Vannak-e föltételei vagy korlátai ennek a nagyon is különböző szolgálatokat ellátó szeráfok együttműködésének? Ha szerinted vannak, akkor ismertesd és magyarázd meg ezeket. (113:4.1; 113:4.3; 113.4.4)

5. Mikor összehangolók, tolmácsolók és segédkezők a szeráfok (113:3.5)?

6. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli, ezen belül a 113-114. írás a polgárosodott viszonyok javításához igénybe vehető emberfeletti szintű segítség természetét mutatja be.]

 

114. írás: A bolygók szeráfi kormányzása

1. Hogyan működhet az állandó főkormányzó ama lények tevékenységének összehangolójaként, akik sok tekintetben az ő feljebbvalói (114:3)?

2. Következik-e a 114:3.5 bekezdésben közöltekből, hogy mi, mint jerusemi létpolgárok szólhatunk majd a Csillagrendszer Fejedelem nevében?

3. Mondj példákat bolygói válsághelyzetekre.

4. Hogyan éri el az Igazság Szelleme azt, hogy a bolygói elszigeteltség kis jelentőséggel bírjon az egyes halandók számára (114:5.4)?

5. Hogyan használhatja az ember a bolygó felügyeletét ellátó főszeráfok tizenkét csoportjának felsorolását (114:6) a létpályája megválasztásához?

6. Magyarázd meg az egyházak angyalainak és a fejlődés angyalainak viszonyát (114:6.6-6.7).

7. Hajlandó vagy úgy szolgálni, hogy ezért „semmilyen emberi elismerésben vagy jutalomban nem részesül[sz]” (114:7.5)? Odaadással valamilyen nemes ügynek szentelted magadat?

8. A 114. írás 6. szakaszban közzétett tájékoztatás szerint arra következtethetünk, hogy a Szeráf Vezetőt és a főszeráfok tizenkét testületét viszonylag rövid időtartamokra jelölik ki az urantiai szolgálatba. Milyen következtetés vonható le ebből a rotációs rendből (az ipar angyalai: Pünkösd óta a 7. csoport; az egészség angyalai: Pünkösd óta a 6. csoport; a vallási őrangyalok: Pünkösd óta az 5. csoport; az otthon angyalai: Pünkösd óta az 5. csoport; a nemzetlét angyalai: Pünkösd óta a 4. csoport; a korszakos angyalok: Pünkösd óta a 3. csoport; a megvilágosodás angyalai: Pünkösd óta a 3. csoport; a kikapcsolódás angyalai: Pünkösd óta a 3. csoport; a Szeráf Vezető: Pünkösd óta a 2. elsőrendű szupernáf; a fejlődés angyalai: Pünkösd óta a 2. csoport; a fajok angyalai: Pünkösd óta az 1. csoport; a jövő angyalai: Pünkösd óta az 1. csoport; az emberfeletti szolgálat angyalai: Pünkösd óta az 1. csoport)? Vajon milyen tényezők befolyásolják a személyi állomány működésének időtartamát és a váltás gyakoriságát? Vajon a főszeráfok kizárólag a beteljesülés tartalékos testületének tagjain keresztül fejtik ki tevékenységüket, vagy inkább bizonyos más emberi lényekre is igyekeznek hatással lenni?

9. A főszeráfok a gyakorlatban „[e]szmék elosztóközpontjaiként, elme-összpontosítókként és terv-támogatókként működnek” és „gyakran (...) közreműködnek annak a magasabb rendű eszményképnek a felerősítésében, amely az emberi értelemben már megjelent” (114:6.19). Tekintettel arra, hogy a főszeráfok átfogó felkészítésben részesültek a Szalvingtonra való küzdelmes felemelkedésük során, teljes joggal gondolhatjuk úgy, hogy sokkal jobban ismerik a társadalmi és kulturális evolúció folyamatát, mint mi. Elképzelhető-e, hogy a főszeráfok eme képességei oly hatásosak és célravezetők, hogy általuk képesek megóvni az emberiséget a több „száz és ezer (...) viszonylag haszontalan keveré[k] és társulá[s]” (az analógia alapját ld. a 65:4.12 bekezdésben) megjelenésétől az alatt, amíg a társadalom fejlődése folytatódik az elkövetkező ezer évben? Vagy föltételezhető-e, hogy az emberi sajátakarat függetlensége és kiszámíthatatlansága – és az emberi választások és döntések ebből eredő szeszélyessége – a „viszonylag haszontalan keverék[eknek] és társulás[oknak]” a sokaságát fogja eredményezni s hogy e következmények annyira valószínűek, hogy lényegében elkerülhetetlenek? Ha így gondolod, akkor tudsz-e mondani olyan stratégiákat, melyeket a főszeráfoknak követniük kell ezeknek a fölösleges kerülőutaknak és sehová sem vezető vargabetűknek a visszafogása érdekében?

 

115. írás: A Legfelsőbb Lény

1. Fejtsd ki, hogy ennek az írásnak a nyitó bekezdéseiben (és a többi részében) a szerzők miként látnak hozzá e huszadik századi felfogással kapcsolatos zavar eloszlatásának: tekintettel az atyához kapcsolódó magas szintű normákra, az atyai szeretetet feltételesnek, az anyai szeretetet pedig „feltétlennek” minősítették egyesek.

2. Hol húzódnak a határai a fogalmi kereteinknek, és miért nem tudunk meglenni ilyen fogalmi keretek nélkül? Mit jelent az, hogy magasabb rendű keretrendszert is elképzelhetünk? (115:1) Ha az Istenről alkotott Atya-felfogás csak a legmagasabb rendű emberi fogalom, akkor mihez kezdjünk azzal a ténnyel, hogy más csillagvilágokban az Istent úgy nevezik, mint a Világegyetemek Atyja vagy a Fények Atyja (1:1.4)?

3. Némely buddhista bölcselet úgy fogja fel a véglegest, mint a ténylegest és a lehetségest meghaladót. El tudsz képzelni egy párbeszédet, melyben úgy mutatod be Istent, mint a ténylegességet meghaladót (115:2)?

4. Az elmének meg kell bontania a valóság egységét ahhoz, hogy működhessen (115:3.2). Az ilyen kettősségek meghaladása a témája némely felületes és érzelmi töltetű kérelemnek. Mi a különbség az efféle kérelmek és az idézett felfogás között?

5. A végtelenség nemcsak EGYSÉG, hanem SOKFÉLESÉG is (115:3.4). Milyen gyakorlati következményei lehetnek ennek a gondolatnak az élet mai élvezhetősége terén? (Részben vonatkoztassunk el a „sokszínűség” címe alatt manapság folyó vitáktól, álokoskodásoktól és indokolt aggályoktól.)

6. A Legfelsőbbön túl a valóságról alkotott fogalmaink egyre inkább kivetítések (115:3.4). Milyen tekintetben értenek egyet vagy vitatkoznak ezen írás szerzői azokkal, akik szerint az Isten fogalma pusztán emberi kivetítés?

7. Mit jelentene az, ha magadról és a szomszédodról „a tényleges ember, a magvábanvaló ember és az örökkévaló ember” felfogásában kellene gondolkodnod (115:3.15)?

8. Melyek a Legfelsőbb Lény alapvető lendületes sajátságairól ebben az írásban bemutatott kép elemei? Milyen vonatkozásai lehetnek az emberi életre? A Legfelsőbb Isten „az evolúciós tapasztalás összpontosítója, összegzője és összefogója” (115:7.6). Próbáld meg kifejteni e fogalmak jelentését. Mennyiben van értelme a Legfelsőbb Isten bemutatásával próbálkozni, ha egyszer az Atya az ember legmagasabb rendű fogalma Istenről (2:5.11; 4:4.6; 115:1.2; 196:3.35)?

9. Mi a különbség összekapcsolás, szerves egységbe rendezés és egyesítés között (115:7.8)?

10. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli, ezen belül a 115-118. írás a Legfelsőbb Lényt, „a mennyországról” szóló jézusi tanítás istentani kiterjesztését mutatja be.]

 

116. írás: A Mindenható Legfelsőbb

1. Vajon van-e észlelhető véleményeltérés a 116:0.2 és a 111:6.3 bekezdések között, mely utóbbi szerint „[a] véges világot végtelen Teremtő alkotta — a világ az ő isteni Fiainak keze munkája — és ezért jónak kell lennie”?

2. Ennek az írásnak a legfontosabb részei úgy mutatják be a lényeges evolúciós működést, hogy az értelmezhető mindenségrendi és személyes szinten is: 116:5.15; 116:6.1. Alaposan vizsgáld meg ezeknek a szakaszoknak a jelentését. Jelentenek-e ösztönzést ezek a leírások kevésbé nemes feladatok teljesítésére? Milyen energiák és anyagok fölötti uralom megszerzésével lehetsz a Mindenható Legfelsőbb segítségére?

3. A legtöbb mai kozmológia (mindenségtan) inkább fizikai oldalról közelíti a világegyetemet, semmint élő szervezetként. Hogyan foghatunk hozzá a fizikai központú megközelítést meghaladó kozmológia tanításához?

4. Fejtsd ki a Hétszeres Isten és a hétszeres szabályozók működési összefüggésrendszerét (116:2; 116:5) az egymásnak megfeleltethető szintek vizsgálatával.

5. Mennyiben értelmezhető a teljes nagy világegyetem teljes evolúciójának lényege a kisebb teremtésrészek fejlődésére (116:5.15)? A Legfelsőbb hatalmának milyen mértékű megjelenésével számolhatunk ez utóbbiak esetében?

6. Hogyan lehet elképzelni azt, hogy az abszolút szinteken az energia és a szellem egy (116:6.3)? Ha a szellem és az energia egy, akkor nincs szükség elmére a közöttük lévő különbözet áthidalásához; de mi a helyzet a személyiséggel?

 

117. írás: A Legfelsőbb Isten

1. Figyeld meg, hogy az előző részek miképpen tették egyre teljesebbé az Isten akaratának értelmezését (117:0.1; 108.4.2; 106:9.11; 111:5.1). Mennyivel bővítik az egyes szövegek az előzők jelentéstartalmát?

2. Gondolkodj el a Legfelsőbbnek az ebben az életben megtapasztalható sajátosságain: a fizikai összhang szépsége (...) az igazi siker édessége (...) (117:1.1; 117:1.7). Térj majd vissza e tapasztalások némelyikéhez és gondolkodj el a jelentőségükön.

3. Próbáltad-e már ténylegesen is valaki iránt kinyilvánítani az Atya szeretetét, melyet Jézus is kinyilvánított? Miért nem próbálod meg (újra)?

4. Gondolkodj el azon, hogy az emberek manapság miként beszélnek a hatalomról. Milyen képet rajzol ez az írás a hatalomról („az elmén keresztül és a személyiség egyesülő és alkotó jelenléte erejénél fogva a szellem révén szabályozott hatalom”)? (117:2.1)

5. További tanítást olvashatunk a 117:3.6 bekezdésben a döntések előrevivő erejéről. Milyen jegyeket emelnek ki a szerzők? Miként kellene olvasnunk ezt a könyvet – az elménkre vagy az életünkre építve?

6. Vajon mennyiben adnak világosabb képet a negyedik szakaszban közöltek a hitterjesztésről?

7. Mikor érezted bizonyossággal, hogy a helyes úton jársz (117:5.9)?

8. Mit jelent tapasztalni és dönteni a legteljesebb értelemben (117:5.3)?

9. Milyen fogalmat alkothatunk az Isten anyai szerepéről a hatodik szakaszban közöltekből?

10. Vajon olyan őszintén éled meg a szeretetet, ahogy azt a 117:6.10 bekezdésben bemutatják? Magyarázd meg: „A szeretet nagy köre az Atyától indul ki, a fiakon át a testvérek felé tart, s így jut el a Legfelsőbbhöz.”

11. Milyen jelentőséget tulajdonít ez az írás a szeretetteljes csapatmunkának?

12. Tanulmányozd az igazság, szépség és jóság tárgykörének új oldalról való bemutatását (117:7.17). Miért lehet e tárgykört ennyiféleképpen s mégis minden esetben értelmes és tanulságos módon bemutatni? Te milyen káosszal szembesülsz? Milyen lehetőségeket ismersz fel a szépség kibontakoztatására a terveidben?

 

118. írás: Legfelsőbb és Végleges – idő és tér

1. Mondj példákat „az átmeneti célok elérésekor a személyiséget megörvendeztető pillanatokra” (118:0.10).

2. Vajon őszintén hisszük és komolyan gondoljuk, hogy „[a]z ember mindenségrendi tájékozódását segíti, ha a lehető legnagyobb mértékben megérti az Istenségnek a mindenségrendhez fűződő viszonyát” (118:1.1)?

3. Mondj példákat a tapasztalatok különböző időegységek szerint való értelmezésére (118:1).

4. A 118:3.4 bekezdésben bemutatott, az igazság és a tény egyesített felfogása tükrében vitassátok meg a jelentőségét az evangélium bemutatásának úgy, mint (1) „az Isten atyasága igazságának és az emberek közötti testvériség kölcsönösen összefüggő tényének kettős fogalm[a]” (170:2.1) és mint (2) „az Isten atyaságának ténye, mellyel párosul az emberek közötti fiúság-testvériség eredő igazsága” (194:0.4).

5. Milyen társas viszony lehetséges egy véges teremtmény és egy mindenható, mindentudó Isten között (118:5)?

6. Miért tekinthető a panteizmus [minden-isten tan] (és a mindentevőség hozzá kapcsolódó tantétele) hatalmas tévedésnek (118:6), és miként írják le a szerzők a végtelen valóságot anélkül, hogy a panteizmusra kellene támaszkodniuk?

7. Miképpen hozhatók összhangba a 118:8.3 és a 23:3.8 bekezdésben közöltek?

8. Foglald össze a gondviselés működéséről szóló tanítást (118:10). A legtöbb ember azt szeretné, ha a gondviselésből egyre több és több jutna neki. Mit kellene tenniük?

9. Mi történik, ha a civilizáció visszasüllyed a „bölcsességbeli folytonossághiány »sötét korszakaiba«” (118:8.6)? Milyen tanulságot vonhatunk le ebből már most? Vajon a materiális haladás megelőzi az istenimádat-bölcsességet? Miképpen segíthetjük elő „az élményelvi bölcsesség gyors növekedés[ét]”? Ösztönösen azt válaszolhatnánk, „ismertessük meg a világgal az Urantia könyvet”. Valóban ez a megoldás? Mi más jöhet szóba? Vajon „nekünk” kellene többet tennünk? Hogyan tehetünk szert több élményelvi bölcsességre mi magunk (117:5.13)? Tehetsz-e szert élményelvi bölcsességre egy könyv olvasásából? Hogyan tudnál felkészülni egy esetleges civilizációs összeomlás idején való fellépésre, működésre? Biztosan nem esnél kétségbe? Vajon most ilyen rossz irányba tartunk? Melyek a legrátermettebb, legfejlődőképesebb erők, egyének és csoportok a mai korban?

10. Készen állunk-e nyomatékot adni a döntéseink „erejének és következetességének” az Atya akaratának megcselekedésében (118:8.11)?

11. Mi az értelme a megpróbáltatásnak (118:10.9)? Mi segít megértenünk, hogy a dolgok menete végső soron a hasznunkra lesz (118:10.12-10.19)?

12. Ha a gondviselési beavatkozást a teremtmény rendeltetésének fontossága és nem a teremtmény személyének fontossága váltja ki, akkor milyen értelemben lehet beszélni „kiválasztott egyénről” (118:10.5)? Vö. 93:5.1.

13. [A 104-118. írás az ötödik korszak fogalmi alapjait közli, ezen belül a 118. írás a jelen megítéltetési időszak hátralévő részében elérhető fogalmi fejlődés irányának kijelöléséhez szükséges mindenségtani alapokat rakja le. A jelen megítéltetési időszak célja felismerni szerte a világon az „országnak”, a megjelenő Legfelsőbb valóságának a természetét. A világszerte elterjedő fogalmi alap alkotja majd azt az összefüggésrendszert, amelyet a Tanító Fiú is felhasználhat a következő megítéltetési korszak megnyitásához. Ez az írás azzal, ahogyan a fogalmakat közli, egyúttal modellt alkot a fogalmi összhang megőrzéséhez az Urantia könyv összeállításának korára jellemző tudományos, bölcseleti és istentani ismeretek szintjének meghaladása során is. Ennek alapját a 19. írás 1. rész 6. bekezdésének megközelítése szolgáltatja: „Bármely valós probléma – legyen az emberi vagy isteni, földi vagy mindenségrendi – helyes megközelítése kizárólag a világegyetemi valóság három szakasza közötti összefüggések teljes körű és elfogulatlan tanulmányozásával lehetséges: e szakaszok pedig az eredet, a történelem és a beteljesülés. E három élményelvi valóság helyes megértése szolgáltat alapot a jelen helyzet bölcs értékeléséhez.” ]

 

119. írás: Krisztus Mihály alászállásai

1. Felismerhető-e a jézusi személyiség az egyes alászállásairól szóló részekben olvasható idézetekben?

2. Vajon bölcsebbé, rokonszenvezőbbé, igazságosabbá és megértőbbé tettek-e téged az alázatra tanító élettapasztalataid (119:0.4)?

3. Milyen tulajdonságai vannak a „melkizedekek vezetőjének”? (119:1.5)

4. Lehet-e nemesebb irgalom annál, mint amit Mihály ajánlott Lutentiának (119:2.5)?

5. Milyen tekintetben lehet szó a lények „kipróbálásáról és ellenőrzéséről” (119:3.7)?

6. Milyen következményei lehetnek számunkra annak, hogy a bolygónk „az egész Nebadon érzelmi kegyhelye” (119:8.8)?

7. Mi az elsődleges célja a Teremtő Fiak hét alászállásának? (119:0.5) Miért van szükség ezekre? Hogyan erősítik meg az élő tapasztalások az isteni természetet? És mi a hatásuk a teremtésrészek igazgatására, kormányzására?

8. Hol (mely rendű lényeknél) teljesítette Mihály a hét alászállását? Figyeld meg, hogy az egyes alászállásokra az istenitől egyre távolabb eső, alsóbb rendű teremtményi szinteken kerül sor, a legvégén az istenitől legtávolabb eső, emberi létsíkkal. Értik-e az első alászállás kedvezményezettjei az alászállás kivitelezési módját? Mi következik ebből a hetedik alászállás kivitelezési módjának általunk való megismerhetőségére?

9. Miért fogalmaz a szerző úgy, hogy a megtestesülésekre a világegyetemi személyiségek különféle rendjeihez „hasonló alakban” került sor? Van-e jelentősége ennek a kitételnek (vö. hasonlóság v. azonosság)?

10. Mit nyilatkoztattak ki az egyes alászállások külön-külön (119:8.4)? És együttesen? (Ld. 119:8.5)

11. [A 119. írás a jézusi eljövetel világegyetemi előzményeit mutatja be.]