Jelenlegi hely

URANTIA hírlevél 2017/2

Szerző:

Tárgykör:

Keletkezés éve:

Nyelv:

URANTIA hírlevél 2017/2

 

 


Olvasói cikkek, írások

 

Világegyetemi látásmód

szerző: Bucholcz Ferenc

A boldogság gondolkodásmód kérdése. Egy gondolkodásmód helyessége vagy annak hiányosságai a tapasztalat révén igazolódnak vissza az ember számára. Ha egy emberi gondolkodásmód nem segít előnnyé változtatni a múlt tapasztalatait, nem segít abban, hogy a jelenben szívbékét éljünk meg, és olyan jövőképet sem kínál, amit örömmel várunk, akkor érdemes gondolkodásmódot váltani.

A velünk élt Istenember, vagyis Jézus révén azt ismertem fel, hogy az Isten meg akarja osztani a gondolkodásmódját velünk. Jézus azért ajánlja a saját gondolkodásmódját az embereknek, hogy segítse a szabaddá és boldoggá válásukat abban a világban, amelybe beleszülettek.

Jézus által az Isten megmutatta, hogy milyen az ember, ha az Istent a mennyei Atyjának tekinti. Jézus alaptanítása ma is az, hogy az Isten az ember Atyja, az ember pedig az Isten gyermeke.

Ha az ember komolyam elfogadja az istengyermekséget, akkor szükségszerűen rálép arra hosszú, természetes útra is, amely a jellemében változásokat fog eredményezni – jó változásokat. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Igazság, szépség, jóság

szerző: Bucholcz Ferenc

Az Istent nem lehet odaajándékozni valakinek. Az Istent mennyei Atyaként minden személynek magának kell felfedeznie. Ez egyben az emberi többé válás útja is.

Ami az Istenről elmondható, az nem azonos azzal, ami a mennyei Atyára vonatkozóan megtapasztalható. Az ember mennyei Atyja nem vallástörténet és nem intézmény, hanem a szabad akaratú személyek által már most megtapasztalható és a jövőben egyre teljesebb módon elérhető valóság.

Mivel a mennyei Atya minden értelmes emberhez külön istenrész által közeledik, ezért minden ember is csak egyénileg közeledhet ugyanazon Istenhez.

Az Isten megismerésének két hiteles forrása van. A korszakos kinyilatkoztatások tartalmai és azon emberi vágy tapasztalata, amely szeretné megismerni őt.

A korszakos kinyilatkoztatások olyan tartalmakra teszik a hangsúlyt, amelyek egy új fejlődési korszak kibontakozását segítik elő. A személyes tapasztalatok révén pedig az őt kereső gyermekéhez egyénileg kerül közel a mennyei Atya. Ha e két kinyilatkoztatás ismeretei és tapasztalatai az emberben összhangba kerülnek, akkor biztos lehet abban, hogy az Istennel kapcsolatban jó úton jár. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Megbocsátás

szerző: Bucholcz Ferenc

Jézusnak egy személyisége volt, mint nekünk, embereknek. De az emberi természete mellett rendelkezett isteni természettel is. Ennek révén adott mintát arra, hogy miként kezdhetünk már a bolygón isteni működésmódú emberként, az Isten földi gyermekeként élni.

A megbocsátás isteni magatartás, melyet az embernek tanulnia kell. Mindig az irányít, aki megbocsát. Ő szab jó irányt a dolgok folyásának, ő mutatja a helyes utat és szakítja meg a gyűlölködést. Az erősebb, aki megbocsát, mert emberileg ez tűnik nehezebbnek. Aki megbocsát, értelmetlen háborúságnak veszi elejét, és békét ajándékoz – saját magának mindenképp.

Megbocsátott-e Jézus Júdásnak, aki elárulta őt? Megbocsátott-e annak az intézőnek, aki pofon vágta az egyházi bíróság előtt tartott tárgyalásán? Megbocsátott-e Pilátusnak, aki halálra ítélte őt? S megbocsátott-e azoknak, akik a keresztre juttatták, és oda is szegezték? (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

A DNS-elemzés szerint a „kiirtott és egészen megsemmisített” kánaániak mégis túlélték

szerző: Cseh Gábor

Józsué könyvének 8. fejezetében szó esik a kánaániak királyi városának, Áinak fortélyos csellel történő elfoglalásáról és kíméletlen elpusztításáról. A Biblia szerint az izraeliták vezetője arra kapott isteni parancsot, hogy „Úgy tegyél Ái városával és királyával, amint Jerikóval, s királyával tettél, de a zsákmányt és az összes barmot megtarthatjátok magatoknak” (Józs. 8:2). „Amikor aztán mindenkit leöltek, (…), Izrael fiai megfordultak, és leöldösték a város lakóit. Azok, akik aznap elhullottak, férfit s asszonyt együttvéve, tizenkétezren voltak, úgyhogy Ái városának valamennyi embere elveszett. Józsue ugyanis nem eresztette le a kezét, amelyet a pajzsot tartva, a magasba emelt, míg Ái valamennyi lakosát meg nem ölték.” (Józs. 8:22-26)

Az Urantia könyv is említi „(…) [a]z Ai-i [cselvetést], amely férfiak, nők és gyermekek tömeges legyilkolásával járt, s ahol csak a királyt hagyták életben azért, hogy a legyőzője a saját hiúságát kielégíthesse, hű képet mutat arról az embertelen mészárlásról, melyet még a polgárosultnak feltételezett népek is gyakoroltak. (…) A héberek „mindenestül kiirtották” az ellenségeiket, azok minden vagyonát elzsákmányolták. Minden városra rettegést hoztak azáltal, hogy kilátásba helyezték „az összes férfi elpusztítását”. (…)” (69:8.3)

A Wellcome Trust Sanger Institute populációgenetikai kutatása viszont arra az eredményre jutott, hogy az ősi kánaáni civilizáció túlélhette az ellenük folytatott irtó hadjáratot. A genetikai elemzés szerint ugyanis nagyfokú egyezés mutatható ki az ókori kánaániták (vagy valamilyen, velük genetikailag egyező nép) és Libanon mai lakói között. Ehhez egy kb. 3700 éves, kánaánitaként azonosított temetkezési helyről (Sidon) vettek mintákat, és az innen származó csontok DNS-ét mai libanoni mintákkal vetették össze. Chris Tyler-Smith genetikus szerint a mai libanoni génállomány több mint 90 százalékban az ókori kánaánitáktól ered. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Barátság

szerző: Bucholcz Ferenc

Az Istennel való barátságban a világegyetem egyik legkisebb személye, az ember találkozik a legnagyobbal. A közöttük levő távolság azonban áthidalásra kerül, mivel az élő Isten egy tényleges része 5:0.1 „lakozik minden épelméjű és erkölcsileg tudatos” emberben.

Bár ez a szellemrész – a Gondolatigazító – az Isten valóságát jeleníti meg az emberben, de csak az tapasztalhatja meg érezhető módon a szeretetét, aki őszintén, személyesen fordul az Isten felé.

Az Isten mindig rámutat arra, ami az ember boldogsága érdekében működőképes. Ennek érdekében korszakos kinyilatkoztatásokat ad, melyek által célt és utat mutat, valamint kapcsolatot és értékeket kínál választásra. Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás, és ennek részeként a jézusi, vagyis a negyedik korszakos kinyilatkoztatás felelevenítése nem érthető és nem is magyarázható félre. Olyan tartalmakkal és módon került közlésre, melyeket a legkevésbé befolyásolt emberi tökéletlenség vagy önző érdek. Ennek tényét nem kell elhinni, érdemes utána járni.

Nem lenne hitem, ha nem lenne ismeretem és tapasztalatom arról, hogy a korszakos kinyilatkoztatások által mutatott isteni látás- és gondolkodásmód, ahogy azt az emberként élt Melkizedek, majd még inkább az emberként élt Jézus elénk tárta, a legértékesebb emberi látás- és gondolkodásmód. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

A jelen vallásai – a jövő vallása

szerző: Bucholcz Ferenc

A jelen földi vallásainak fel kell készülniük a lényegtudatossá válásra, a saját legjobb tanításaikra való hangsúlyhelyezés révén. A legjobb tanítások a legmagasabb rendű tanítások, melyek hidakat képeznek a most még különböző vallások között.

Közel az idő, amikor nyilvánossá válik, hogy a fejlett evolúciós bolygók vallása szellemi alapú, és az isteni kinyilatkoztatások révén egyetemes. A jövő urantiai vallása is egyetemes lesz, nem csak bolygóközi, hanem egyetemes, az Isten minden gyermeke által értett, elfogadott és élt vallás, mely az Isten Atyaságát és a minden értelmes teremtménye testvéri viszonyát fogja hirdetni.

A jövő vallásában kevesebb lesz a külsőség, több a tényismeret és az önkéntes feladatvállalás, ugyanis nyilvánvaló lesz, hogy az Isten nagyon támogatja a társadalom javát szolgáló személyeket.

Jézus – még a nyilvános színre lépése előtt – segítséget nyújtott egy olyan gyűjtemény elkészítéséhez, amely az akkori világ vallásainak az egy Istenre vonatkozó legjobb kijelentéseit tartalmazta. E kijelentések a harmadik korszakos kinyilatkoztatást adó Melkizedek tanítványai révén kerültek be a különféle vallások tanításai közé. E tanítványok Sálemből elindulva jutottak el az akkor ismert világ szinte minden tájára, még Japánba is. Makiventa Melkizedek Jézus születése előtt 1973 évvel jelent meg a bolygónkon, ahol kilencvennégy évet töltött (93:2.1; 93:2.2). Az volt a feladata, hogy életben tartsa a földön az egy Isten igazságát és előkészítse a terepet Jézus halandóként történő alászállásához.

A 131. Urantia írás alapján azon vallások tanításaiból válogatok, amelyek nem csak Jézus korában voltak élő vallások, hanem ma is azok. Így kihagyom a válogatásból a cinizmust és a zoroasztrizmust, bár az utóbbi tanításai bizonyosan ma is jelen vannak más vallások és szellemi mozgalmak révén. Azonban válogatok a judaizmus, a buddhizmus, a hinduizmus, a dzsainizmus, a sintó, a taoizmus és a konfucianizmus azon kétezer évvel ezelőtti tanításaiból, amelyek az egy Istenre és ennek az Istennek a halandó emberhez fűződő viszonyára vonatkoznak. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Bárány vagy birka

szerző: Bucholcz Ferenc

1) Jézus „[n]em tanította az apostolainak, hogy hagyják, hogy a társadalom potyalesői vagy hivatásos kéregetők akaszkodjanak a nyakukba.” (140:8.12) „Világossá tette, hogy a válogatás nélküli kedvesség sok társadalmi rosszért okolható. A következő napon Jézus határozottan arra utasította Júdást, hogy az apostoli javakból ne adjon adományt, hacsaknem az ő vagy két apostol közös kérésére. Mindeme dolgokban Jézus szokás szerint azt mondta, »Legyetek ravaszak, mint a kígyók, de ártalmatlanok, mint a galambok.« Láthatólag az volt a szándéka, hogy minden társadalmi helyzettel kapcsolatban türelmet, elfogulatlanságot és megbocsátást tanítson.” (140:8.13)

2) „Az eszményekért való lelkesedés sohasem maradhat fenn egy fejlődő bolygón, ha az eszményelvűek az egyes nemzedékekben megengedik, hogy az emberiség hitványabb rendjei kipusztítsák őket. Az eszményelvűség nagy megmérettetése: vajon képes-e egy fejlett társadalom fenntartani a harckedvelő szomszédai minden támadása ellen védelmet nyújtó katonai készültséget anélkül, hogy e katonai erőt önző nyereségvágyból vagy nemzeti önigazolásból más népek elleni támadásokra használná? A nemzeti túlélés megköveteli a felkészültséget, és a vallási alapú eszményelvűség önmagában is képes megakadályozni a felkészültség erőszakká becstelenedését. Kizárólag a szeretet, az emberek közötti testvériség képes visszatartani az erőset a gyenge elnyomásától.” (71:4.17)

»»» A cikket ld. itt.

 

 

Van-e reinkarnáció?

szerző: Bucholcz Ferenc

Mit is jelent e kifejezés: reinkarnáció? Ismételt megszületést, újra testet öltést. A reinkarnáció nem keverendő össze a lélekvándorlással. A reinkarnációban hívők szerint az emberként élt lélek a hústest halálát követően ismételten embertestben születhet újjá olyan sorssal, melyet az előző földi életében a maga számára előkészített. A lélekvándorlás képviselői szerint az emberként élt lélek állati testben is újjászülethet.

Előre bocsátom, hogy valamikor hittem a reinkarnációban. Azt gondoltam, hogy a szerető Isten képe csak a reinkarnáció elfogadása mellett tartható fenn. Mert hogyan is engedheti meg az isteni igazságosság, hogy egyesek nyomorba, betegen szülessenek meg, míg mások egészségesen és jólétbe? Azt gondoltam, hogy az ilyen különbségek az emberi életek indulásakor csak azért lehetségesek, mert a mostani életünk adottságait az előző földi életünkben tanúsított magatartásunk határozza meg. Nem gondoltam bele abba, hogy az életünk hústesti és egyéb körülményeit elsősorban a felmenőinknek és a többi szabad akaratú embernek a természet adott törvényei között hozott döntései és ezek következményei befolyásolják.

Annyira hittem a reinkarnáció létében, hogy jó pár évvel ezelőtt még kisebb tanulmányt is írtam a reinkarnáció Jézus szavaival való alátámasztására. Aztán elolvastam az Urantia kinyilatkoztatást, és a felfogásom megváltozott. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Érdekesség

szerző: Bucholcz Ferenc

Ének-zenei osztályba írattak, az általános iskola 8 osztályát így jártam végig. Ez idő alatt sok népdalt megtanítottak nekünk. Köztük volt a „Megrakják a tüzet, mégis elaluszik” kezdetű, ereszkedő dallamvonalú, régi stílusú magyar népdal is. Később, katona időmet töltve, a Duna-parti raktárterület őrtornyában ülve-állva gyakran énekeltem egyedül, kicsit bele az éjszakába is, az általános iskolában tanult népdalokat és műdalokat, csakhogy múlassam az időt és szórakoztassam magam.

Aztán, a 2000-es évek elején kezembe került Simon Péter, „Aki Őelőtte Jár” c. könyve. Az író 1965 és 1985 között Kanadában élt, melynek során elkötelezetten kutatta az őslakos indiánok kultúráját és életét. A könyve 3. kiadásának 89-93. oldalairól idézek. „Összesen kétszer ért az a kitüntetés, hogy a tanácstüzükhöz ülhettem.” A „nagyfőnöki tisztet betöltő, valamelyik távolabbi törzsből származó vendég komótosan szedegette elő és takargatta ki békepipáját a szarvasbőrből, amibe azelőtt láthatólag gondosan bebugyolálta. Megtömte, meggyújtotta, felállt és sorjában a négy égtáj felé fújta ki az első slukk füstöt. Ezután a pipát is magasba emelve, két kezét áldásra tartva az orvosságos ember intonálására (a kezdő hang megadása) az alábbi énekbe kezdett. Méltóságteljesen, közepes tempóban és hangerővel énekelte a következő két sort kétszer egymás után:

Rakattu ja dizet

Ill ja füsti hezod”

„Majd megállás és szünet nélkül így folytatták:

(Ezt kétszer ismételve!)

Vakonda dédpa

Att mö nek atonhe”

A tanácskozás végeztével a kutató megkérte „az indiánt, hogy újra diktálja le a saját nyelvén az egész szöveget”, majd angolul is egyeztettek a jelentés felől, mely magyarul a következő:

„Megrakják a tüzet,

Száll a füstje Hozzád.

Nagy Szellem Ősapa,

Add meg nekünk (Szellemedet!?)

Mivel az első két sor szövege ismételve került éneklésre, ezért annak dallama teljes egyezést mutatott a „Megrakják a tüzet, mégis elaluszik” kezdetű magyar népdal dallamával.

Mindez a tapasztalat nagyon felkavarta az írót. A tanácskozást követően az orvosságos ember az éneket kérésre magnóra felénekelte. Előtte azonban elmondta: „Ezt énekeljük ősidők óta, amikor a tanácstüzet körülüljük.”

Amit tehát az író-kutató talált, egyező dallam és részben egyező szöveg egy indián és egy magyar dalban. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Az alkotás mint fejlődési lehetőség

szerző: Bucholcz Ferenc

Az Urantia kinyilatkoztatás az értelmes alkotás több lehetőségére nézve is ösztönzést fogalmaz meg az olvasó számára. Ezek közül négyet emelek ki.

1) Az első elhívás arra vonatkozik, hogy a szabad akaratú ember a jellemében önmaga legjobb alkotásává válhat, ha elfogadja a mennyei Atyát szellemi társnak és tanácsadónak.

2) A második elhívás zenei jellegű. Erre nézve a következők olvashatók. Egy igazi zenész képes megváltoztatni 44:1.15 „egy teljes nemzet pályáját, még a teljes polgárosodott világot is,” mivel „a dallam egy egész világ átformálására alkalmas erővel bír”.

3) A harmadik elhívás összetett alkotásra ad lehetőséget. Tartalmaz irodalmi (jelmondatok), színpadi (kifejező szertartások, melyekhez zene is társulhat) és képzőművészeti (jelképi) ábrázolások alkotására való lehetőséget.

4) A negyedik elhívás Jézus tényleges, eredeti tanításainak újbóli közzétételére irányul. Eszerint, 170:5.19 „Előbb-utóbb egy másik és még nagyobb Keresztelő Jánosnak kell megjelennie, aki hirdeti majd, hogy »közel az Isten országa« – értve ez alatt a visszatérést Jézus magas szellemi felfogásához, aki azt hirdette, hogy az ország az ő mennyei Atyjának a hívő szívében meghatározó és minden másnál magasabb rendű akarata – és mindezt úgy fogja tenni, hogy semmilyen formában nem utal sem a látható egyházra a földön, sem Krisztus elvárt második eljövetelére.” Mert „[f]el kell élednie Jézus tényleges tanításainak”, miként azok az ötödik korszakos kinyilatkoztatás IV. fejezetében találhatók. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Az isteni bölcsesség működéséből

szerző: Bucholcz Ferenc

Az első és a második korszakos kinyilatkoztatás látható központjait nem azért hozzák létre az evolúciós bolygókon, hogy azok valamilyen természeti katasztrófa következtében megszűnjenek. Vagy azokat ilyen ok miatt át kelljen telepíteni.

Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás arról tudósít, hogy a bolygónk első, 300.000 évig folyamatosan működő központja, a Perzsa-öböl partvidékén épült Dalamatia városa volt, amely az Isten elleni lázadást követően százhatvankét évvel 67:5.4 „a tengerbe süllyedt, és e föld addig nem is emelkedett ki a vízből, amíg ama fényes kor nemes műveltségének csaknem minden emléke el nem pusztult.”

Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás arról is beszámol, hogy miután Éva, majd pedig Ádám vétkezett, a második korszakos kinyilatkoztatás támogatására épült földi Édenkert (a mai szíriai Latakia város partvidékéről hajdan Ciprus irányába kinyúló félsziget 73:3.1), Ádámék kivonulását követően négyezer és párszáz év elteltével a Földközi-tengerbe süllyedt (73:7.1).

Ez utóbbi, kétszáz évig sem működő központ végleges pusztulásával kapcsolatban a kinyilatkoztatók egyik csoportja a következő állítást tette: 73:7.2 „A Kert ilyetén való eltűnését nem lehet úgy tekinteni, mint az isteni tervek sikertelenségének bármiféle következményét vagy Ádám és Éva hibáinak eredményét. Az Éden elmerülését mi nem tekintjük másnak, mint természeti jelenségnek”.

Érdekes, hogy egy másik, az előbbinél magasabb szellemi szintről szóló kinyilatkoztató, a bolygónk két korai szellemi központjára utalva az alábbiakat közli: 51:6.3 „Gondoljátok csak el, hogy mit jelentene a világotokon, ha valahol a Levantéban (a Földközi-tenger keleti partvidéke) lenne egy polgárosult világközpont, egy nagyszerű bolygói műveltségegyetem, mely 37.000 év óta megszakítás nélkül működött volna. Gondoljatok bele abba is, hogy egy ilyen ősi központ erkölcsi fennhatóságát milyen mértékben erősítené, ha attól nem messze létezne egy másik, még régibb központja a mennyei segédkezésnek, amelynek hagyományai 500.000 év összehangolt evolúciós hatáson alapuló erőt mutatnának fel.”

Ez utóbbi idézet számomra azt is közli, hogyha a bolygónk első szellemi vezetője nem csatlakozik a lázadáshoz, a következő korszakos kinyilatkoztatás szellemi vezetői pedig nem vétkeznek, akkor a szóban forgó két terület nem süllyed a tengervízbe, hanem ma is létezne. Úgy, mint a törvényes rend szerint fejlődő „átlagos” világokon (51:6.2).

Az eddig leírtak kapcsán a következő megállapítások fogalmazódnak meg bennem. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Az Atya akarata

szerző: Bucholcz Ferenc

Az Atya akaratának választása az értelem, a szabadság és a boldogság kibontakozási útja az ember számára.

Az Atya akarata nem az önkény megnyilvánulása, amely által irányítani akarja az embereket.

Mivel az Isten minden értelemmel bíró gyermekének egyaránt az Atyja, ezért nem személyválogató. Ez egyébként a szeretetre méltóságának egyik oka is.

Mivel mindannyiunk szellemi Atyja nem személyválogató, ezért az akarata csak olyan lehet, amellyel senkinek sem árt, viszont minden gyermekének használ.

Az Isten pártatlan, mindenki javára létező nemes jellem. Aki tehát olyan akar lenni, mint az Isten – nemes jellemű akar lenni.

Mivel az Atya akarata egyesíti a pártatlanságot a mindenki számára hasznos megoldásokkal, ezért az Atya akarata mindig a legjobb megoldás az adott helyzetben. Ez az akarat, az ember akaratává is válhat, ha keresi és választja azt.

Bár az ember nem az Isten szerepében munkálkodik, hanem barátként, házastársként, szülőként, rokonként, munkatársként, szomszédként és így tovább, mindez nem korlátozza a bennünk is élő Istent abban, hogy az ilyen viszonyokra is legyen az Atya akaratával összhangban levő hasznos akarata, amit az ember kényszer nélkül felismerhet.

Valójában minden alkalommal, amikor a legjobb megoldást önzetlenül keressük, akkor a mennyei Atya látásmódjára szeretnénk eljutni. (…)

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 


Hírek, események, beszámolók

 

Az Urantia könyv olvasóinak 6. találkozója (2017)

szerző: Cseh Gábor

Az Urantia könyv szerint Jézus Kr.e. 7. augusztus 21-én született, ennek megfelelően Jézus 2023. születésnapját ünnepelhettük 2017-ben. Augusztus utolsó hétvégéje volt immár a hatodik alkalom, hogy összegyűltünk megtenni valamit: hogy részt vegyünk Jézus urantiai alászállásban eltöltött életének emlékére szervezett összejövetelen.

»»» A teljes cikket ld. itt.

 

 

Az Urantia könyv magyar fordításának felülvizsgálatával kapcsolatos munka állása

szerző: Cseh Gábor

Az URANTIA könyv 2010. évi első kiadásának szöveg-felülvizsgálata alapján javasolt pontosításokat kék betűszín jelöli. Az egyes írások végén lévő összefoglalók tételesen tartalmazzák a változtatási javaslatokat.

Az urantia.hu oldalon regisztrált felhasználók hozzászólhatnak a módosítási javaslatokhoz, sőt maguk is tehetnek javaslatot további szövegpontosításra. Az urantia.hu oldal e témakörnek szentelt fóruma is lehetőséget biztosít a fordítás felülvizsgálatával kapcsolatos hozzászólásokhoz.

Szövegpontosító javaslatok (2017.09.10.)

Szövegpontosító javaslatok (2017.08.01.)

 

 

Az Urantia Alapítvány szerzői jogi és védjegyoltalmi szabályzatai

A kuratórium 2017 áprilisában - 2008 után újra - felülvizsgálta az „Urantia” és az „Urantian” kifejezésekkel, valamint az egyközepű körök jelképpel kapcsolatos védjegyhasználati szabályzatát. Az új szabályzat angol nyelven elérhető itt.