Jelenlegi hely

60. Az Urantia a korai szárazföldi élet időszakában

 

EGYES ESEMÉNYEK ÉS TÖRTÉNÉSEK IDŐRENDI SORA (60. ÍRÁS)

Kr.e. 150.000.000 – Kr.e. 50.000.000 ― A negyedik nagy bolygói korszak, a korai szárazföldi élet kora. Időtartama 100.000.000 év és földtörténeti középkornak nevezik. (59:0.1; 60:4.6)

Kr.e. 150.000.000 – Kr.e. 124.000.000 ― Ez az időszak, a triász, több mint 25.000.000 évig tart. (60:1.14)

Kr.e. 150.000.000 ― Mihály hatodik alászállásának hozzávetőleges időpontja. Mihály Gábriel kíséretében hagyta el a Szalvingtont és felemelkedő besorolású, teljesen felkészült morontia halandóként jelent meg az ötös csillagvilág központi bolygóján a Fenséges Atyák bíróságainál. (119:6.1; 119:0.7)

Kr.e. 150.000.000 ― Elkezdődnek a világtörténelmi jelentőségű, korai szárazföldi élet időszakai. (60:1.5)

Kr.e. 140.000.000 ― Hirtelenül és csak mintegy utalásszerűen a megelőző korszakban Afrikában kifejlődött két elő-hüllő ősre, megjelennek a teljesen kifejlett hüllők. (60:1.9)

Kr.e. 137.000.000 ― Megjelennek az első emlősök. Méhlepényük még nincs és a létük gyors bukásra volt ítélve; nem maradnak fenn. (60:1.11)

Kr.e. 130.000.000 ― Gazdag és különleges tengervízi élet jelenik meg a Csendes-óceán kaliforniai partjai mentén, ahol ezernél is több ammoniteszfajta fejlődött ki a fejlábúak felsőbbrendű fajtáiból. (60:1.13)

Kr.e. 124.000.000 – Kr.e. 100.000.000 ― Ez az időszak, mely magába foglalja a hüllők tündöklését és hanyatlásának kezdetét, a jura elnevezést kapta. (60:2.15)

Kr.e. 120.000.000 ― A hüllők korának új szakasza kezdődik, mégpedig a dinoszauruszok evolúciója és hanyatlása. A szárazföldi állati élet a méreteket tekintve ekkor mutatja a legnagyobb fejlődést, és e korszak végére gyakorlatilag el is tűnik a föld színéről. (60:2.1)

Kr.e. 100.000.000 – Kr.e. 50.000.000 ― A krétakor vége, mely lezárja a szárazföldi élet emlősök előtti korát. (60:4.6)

Kr.e. 100.000.000 ― A hüllők kora a végéhez közeledik. (60:2.14)

Kr.e. 95.000.000 ― A déli tengerek meghódítják Észak-Amerikát és kapcsolatot teremtenek a Sarki-óceánnal, s ezzel a földrész második legnagyobb alámerülését okozzák. A végül visszahúzódó tenger nagyjából úgy hagyja a földrészt, mint amilyen most. E nagy alámerülést megelőzően a kelet-appalachi hegyvidék csaknem teljesen a vízszintig lekopott. (60:3.5)

Kr.e. 90.000.000 ― A zárvatermő növények kiemelkednek az alsó krétakori tengerekből és hamarosan elárasztják a földrészeket. E szárazföldi növények hirtelenül jelentek meg a fügefákkal, a magnóliákkal és a tulipánfákkal együtt. Nem sokkal ez után a fügefák, a kenyérfák és a pálmák elterjednek Európában és Észak-Amerika nyugati síkságain. (60:3.7)

Kr.e. 75.000.000 ― Alaszkától a Horn-fokig, a hosszú csendes-óceáni parti hegység sávjai teljessé válnak, de ahogy addig is, kevés hegycsúcs van még. (60:3.12)

Kr.e. 65.000.000 ― Ekkor jelenik meg először számos mai fa is, beleértve a bükköt, a nyírt, a tölgyet, a diót, a szikamórt, a juhart és a mai pálmákat is. Gyümölcsökben, füvekben és gabonafélékben bővelkedik e növényi élet. Hirtelenül, átalakulás révén megjelenik a virágos növények nagy családja. Ez az új növényzet rövidesen ellepi az egész világot. (60:3.19)

Kr.e. 65.000.000 ― Minden idők egyik legnagyobb ömledékfolyam jelensége. Ezeknek és a korábbi ömledékfolyamoknak a lerakódott rétegei mindkét Amerikában, Észak- és Dél-Afrikában, Ausztráliában és Európa egyes részein is megtalálhatók. (60:3.16)

Kr.e. 60.000.000 ― Bár a szárazföldi hüllők hanyatlása folyik, még mindig a dinoszauruszok a szárazföld egyeduralkodói, s a kisebb ugráló kenguruszerű húsevő dinoszauruszok fürgébb és elevenebb fajtái kezdik átvenni a vezetést. (60:3.20)

Kr.e. 55.000.000 ― Hirtelenül megjelenik az igazi madarak első faja, egy kis, galambszerű teremtmény, mely minden madárélet őse. Ez a földön megjelent repülő teremtmények harmadik válfaja, és közvetlenül a hüllők csoportjától származik, nem pedig a kortárs repülő dinoszauruszoktól, és nem is a szárazföldi fogasmadarak korai fajtáitól. Innen kapta ez az időszak a madarak kora és a hüllők hanyatlásának kora megjelölést. (60:3.22)

Kr.e. 55.000.000 ― A páfrányerdőket jórészt felváltják a fenyők és az egyéb mai fák, beleértve az óriási szikvójafenyőt is. (60:4.5)

* * *

A tárgykörhöz kapcsolódó cikkek:

  • A Bering-szoros stabilizálta a Föld klímáját
  • Párhuzamos kihalási események tüntették el a dinoszauruszokat (?)
  • Majdnem kihalt a Föld tízmillió évre
  • Az Archaeopteryx feltüzeli a kedélyeket
  • Egyes földtudományi előrejelzések megerősítése
  • Az Urantia könyv emberi szerzőségének statisztikai hipotézisvizsgálata
  • Az élet története
     

* * *

I. Az 60. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei 

AZ URANTIA A KORAI SZÁRAZFÖLDI ÉLET IDŐSZAKÁBAN 

1. A földtörténeti alsó középkor 

2. A földtörténeti felső középkor 
A dinoszauruszokról: 60:2.3 „E nagy tömegű teremtmények mozgékonysága és ereje egyre csökkent, ahogy egyre nagyobbak és nagyobbak lettek; de olyan óriási mennyiségű élelemre volt szükségük és a szárazföldet olyannyira letarolták, hogy úgyszólván éhen haltak és kipusztultak – nem voltak elég értelmesek ahhoz, hogy e helyzettel meg tudjanak birkózni.” 

3. A krétakor a virágos növények időszaka a madarak kora 
„60:3.21 Sem az előző korszakok gázló és úszó elő-madarai, sem a repülő dinoszauruszok nem voltak sikeresek a levegőben. Ezek rövidéletű fajok voltak, rövidesen ki is haltak. Őket is utolérte a dinoszauruszok gyászos végzete, a kipusztulás, mert a testtömegükhöz képest túl kicsi aggyal rendelkeztek. A levegőben való utazásra alkalmas állatok létrehozására irányuló második kísérlet ugyanúgy megbukott, mint az emlősök létrehozására irányuló, ebben és a következő korszakban végzett sikertelen kísérlet.” 

4. A krétakor vége

* * *

I. Az Urantia kinyilatkoztatás 59., 60. és 61. írása a földünk sok tájára vonatkozóan közöl adatot az üledékrétegek mai vastagságára vonatkozóan. Lehet, hogy mikorra az emberi tudomány eljut majd arra a fejlettségi szintre, hogy dönteni tud az Urantia kinyilatkoztatás által közölt földtani üledékréteg adatok igaz vagy hamis voltáról, már nem lesz szükség arra, hogy a közölt adatokat a kinyilatkoztatás hitelességének alátámasztására használják, mert a mű szellemi tartalmai önmagukban is elegendők lesznek a kinyilatkoztatás hitelességének igazolására.

II. Az Urantia kinyilatkoztatás segíti az élő híd kiépülését az Isten valósága és az ember szíve között.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Keresd meg az esztétikai és érzelmi töltetű megállapításokat ebben a tényleírásban.
  2. Figyeld meg az életet gondozók türelmes kitartását.
  3. Az e sorozatba tartozó írások tükrében fejtsd ki a véleményedet a 195:7.22 bekezdésből származó idézetről: „A világegyetem nem olyan, mint azok a törvények, működési rendek és azok az azonosságok, melyeket a tudós felfedez, és amelyeket ő tudománynak kezd tekinteni, hanem inkább olyan, mint amilyennek a kíváncsi, gondolkodó, döntést hozó, alkotó, összeállító és megkülönböztető tudós látja a világegyetemi jelenségeket, osztályozva a teremtés anyagi oldalának működésközpontú szakaszaiban eredendően meglévő mennyiség- és tértani tényeket.”
  4. Hogyan írja le a mai tudomány ezeket a triászkori első – még nem méhlepényes – emlősöket (vö. 60:1.11)?
  5. Milyen magyarázatot ad a szerző a dinoszauruszok kipusztulására (60:2.3, 2.14, 3.21)? Ez vajon az egyetlen vagy a fő ok lehetett?
  6. Hol tart a mai tudomány a madarak igazi és nem igazi őseinek leírásában (vö. 60:2.12, 3.21-3.22)?
  7. Milyen hegységképződési folyamatok játszódtak le azon a vidéken, ahol élsz?