Jelenlegi hely

61. Az emlősök kora az Urantián

A tárgykörhöz kapcsolódó cikkek:

  • Az emberi Y-kromoszóma jóval ősibb annál, mint eddig hitték:
  • A Panama-földszoros jóval régibb, mint gondolták:
  • Szemünk színe:
  • A dolgokra mutatás képessége mint az intelligencia egyik megnyilvánulása az állatvilágban:
  • Európából származik minden ma élő kutyafaj?
  • A Bering-földhíd húszezer évvel ezelőtt emlősállatokat is tápláló vegetációval rendelkezett:
  • A Bering-szoros stabilizálta a Föld klímáját:
  • Párhuzamos kihalási események tüntették el a dinoszauruszokat (?)
  • Az Archaeopteryx feltüzeli a kedélyeket:
  • Az élet története:
     

* * *

I. Az 61. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei 

AZ EMLŐSÖK KORA AZ URANTIÁN 

1. Az új szárazföldi szakasz a korai emlősök kora 
„61:1.10 A földtörténeti harmad- és negyedidőszak kezdetén az emlősök a szárazföldön, a víz alatt, a levegőben és a fák tetején is éltek. Tejmirigyeik száma egy és tizenegy pár között mozgott, és mindegyikük testét viszonylag sok szőr borította. A később megjelenő rendjeikhez hasonlóan két fogsort növesztettek és a testméretükhöz képest nagy aggyal rendelkeztek. De közöttük nem volt egyetlen mai létforma sem.” 

2. A jelenkori áradás szakasza a fejlett emlősök kora 
A) 61:2.5 „Az állati túlélés folyamatában az agy és a mozgékonyság felváltotta a vértet és a méretet.” 

B) 61:2.6 „A korai hüllőfélék családjainak túlélői a teknősök, a kígyók és a krokodilok, valamint a tiszteletreméltó béka, az egyetlen megmaradt csoport, mely az ember korai őseit képviseli.” 

C) 61:2.7 „Különféle emlőscsoportok származnak egy ma már kihalt, különleges állattól. E húsevő teremtmény egyfajta kereszteződése volt a macskának és a fókának; tudott élni a szárazföldön és a vízben is, és nagyon értelmes és meglehetősen eleven volt.” 

3. Az újkori hegyképződési szakasz az elefántok és a lovak kora 
A) 61:3.6 „Értelmi és alkalmazkodási képességekben az elefánthoz csak a ló mérhető és csak maga az ember tesz túl rajta.” 

B) 61:3.10 „A ló agya minőségben az elefánté után következik, de egy szempontból határozottan alsóbbrendű annál, ugyanis a ló sosem volt képes teljesen legyőzni a menekülés iránti mélyről fakadó késztetést, amikor valamitől megijedt. A ló nem rendelkezik az elefánt érzelmi önuralmával, míg az elefántnak nagy hátrányt okoz a nagy testmérete és a mozgékonyság hiánya. Ebben az időszakban kifejlődött egy olyan állat is, mely némiképp hasonlított az elefántra és a lóra egyaránt, de ezt a gyorsan gyarapodó macskafélék családja hamar kipusztította. 

61:3.11 Ahogy az Urantia belép az úgynevezett »ló nélküli korszakba«, érdemes belegondolnotok abba, hogy mit jelentett ez az állat az őseiteknek. Az emberek először élelemül, majd utazáshoz, később pedig a mezőgazdaságban és a háborúban vették igénybe ezeket az állatokat. A ló hosszú időn keresztül szolgálta az embert és fontos szerepet játszott az emberi polgárosodás fejlődésében.” 

C) 61:3.15 „Az elefánt és a ló e korszakát miocénnek nevezik.” 

4. A jelenkori földrész-kiemelkedési szakasz az utolsó nagy emlősvándorlás 

5. A korai jégkorszak 

6. Az ősember a jégkorszakban 
61:6.3 Az „urantiai őslakosok egyedüli túlélői, az eszkimók”. 

7. A folytatódó jégkorszak 
A) 61:7.11 „…amíg a sarki térségeket jég fedi, addig aligha jöhet egy újabb jégkorszak, emelkedjenek meg a szárazföldek vagy módosuljanak a világtengeri áramlatok bárhogyan is a jövőben.” 

B) 61:7.13 „A szigorú jégkori időszak sok fajt elpusztított és számos másikat pedig gyökeresen megváltoztatott. Sokukat alaposan kirostált az oda-vissza való vándorlás, melyet az előrenyomuló és visszahúzódó jég kényszerített ki.” 

C) „61:7.16 Az életnek az előrenyomuló jég elől való kényszerű vándorlása a növények és állatok rendkívüli keveredését eredményezte, és az utolsó jégözön elmúlásával sok sarki növény- és állatfaj ragadt ott bizonyos hegycsúcsokon, ahová a jégár pusztítása elől vándoroltak. És így ma ezek a szétszóródott növények és állatok megtalálhatók az európai Alpok magaslatain, sőt még az észak-amerikai Appalache hegységben is.”