Jelenlegi hely

79. Az andita terjeszkedés keleten

EGYES ESEMÉNYEK ÉS TÖRTÉNÉSEK IDŐRENDI SORA AZ URANTIA KÖNYV SZERINT (79. írás)

Kr.e. 27.000 – Kr.e. 2.000 ― Eurázsia közepe túlnyomórészt, bár egyre csökkenő mértékben andita. Turkesztán alacsonyabban fekvő területein az anditák nyugat felé fordulva, a tóvidéket megkerülve Európa felé veszik az irányt, míg az e térség hegyvidéki területeiről keleti irányba nyomulnak előre. Kelet-Turkesztán (Hszincsiang) és kismértékben Tibet képezi azokat az ősi kapukat, melyeken át ezek a mezopotámiai népek a sárga emberek lakta északi területekre a hegyi útvonalakon behatoltak. Az anditáknak Indiába való behatolása a turkesztáni hegyvidék felől Pandzsáb felé és az iráni legelők felől Beludzsisztánon át ment végbe. (Az Urantia könyv, 79:1.1)

Kr.e. 25.000 – Kr.e. 5.000 ― A legnagyobb urantiai polgárosodott tömegtársadalom Közép- és Észak-Kínában létezik. A sárga ember az első, aki faji összetartást valósít meg – az első, aki magas fokú kulturális, társadalmi és politikai civilizációt épít fel. (Az Urantia könyv, 79:6.8)

Kr.e. 20.000 ― A nyugat-indiai népességben már jelen volt az ádámi vér is, és az Urantia története során egyetlen nép sem vegyített ennyi különböző emberfajtát. Úgy alakult, hogy a vörös ember a saját fajtáját irtotta a két Amerikában, a kék ember pedig Európában múlatta az időt, és Ádám korai leszármazottai (és a későbbiek többsége is) kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a sötétebb bőrszínű népekkel keveredjen akár Indiában, Afrikában vagy másutt. (Az Urantia könyv, 79:2.3)

Kr.e. 18.000 ― A kínaiak ősei tizenkét, a kezdetleges műveltségüknek és tudományuknak helyt adó erős központot építettek ki, különösen a Sárga folyó és a Jangce mentén. Majd pedig e központok elkezdtek megerősödni a Hszincsiang és Tibet felől folyamatosan beáramló, felsőbbrendű, kevert népek révén. (Az Urantia könyv, 79:6.5)

Kr.e. 16.000 ― Egy százfős szetfi papi csoport eléri Indiát és vallási téren nagyon hamar meghódítja e többnyelvű nép nyugati felét. 5000 éven belül azonban a paradicsomi Háromságról szóló tantételeik a tűzisten hármas jelképévé korcsosultak. (Az Urantia könyv, 79:3.4)

Kr.e. 15.000 ― A Turkesztán- és Irán-szerte fokozódó túlnépesedés váltja ki az első kiterjedt andita népvándorlást India felé. E felsőbbrendű népek ezerötszáz éven keresztül özönlöttek be Beludzsisztán területére, szétszéledtek az Indus és a Gangesz völgyében és lassan dél felé, a Dekkán-fennsíkra húzódtak. (Az Urantia könyv, 79:2.4)

Kr.e. 15.000 ― A kínaiak bősz fegyverkezők; a múlt előtt való túlzott tisztelgés nem gyöngítette őket, és mivel a létszámuk nem érte el a 12.000.000 főt, egy nyelven beszélő, egységes nemzetet alkottak. (Az Urantia könyv, 79:6.9)

Kr.e. 13.000 ― Az anditák jelentős számban kelnek át a Ti Tao hegyszoroson és települnek le a Sárga folyó felső szakaszának völgyében a Kanszu területen lévő települések között. Majd keleti irányban behatoltak Honanba, ahol a legfejlettebb települések helyezkedtek el. (Az Urantia könyv, 79:7.1)

Kr.e. 12.000 ― A japán nép elődei kiszorulnak a földrészről, amikor is az északi kínai törzseknek a tengerpart mentén, déli irányban való erőteljes előnyomulása miatt lakóhelyük elhagyására kényszerülnek. A végső kivándorlásuk nem annyira a túlnépesedésnek, mint inkább ama törzsfőnök kezdeményezésének köszönhető, akit egyre inkább isteni személyiségként kezdtek tisztelni. (Az Urantia könyv, 79:6.3)

Kr.e. 10.000 ― Az anditák beolvadtak, de az emberi népesség egésze komoly fejlődésen ment át e felszívódás eredményeként. (Az Urantia könyv, 79:2.6)

Kr.e. 10.000 ― India andita hódítóinak és az őshonos fajta keveredésének a dravidáknak nevezett kevert nép lesz az eredménye. A korai vagy tisztább vérű dravidák komoly képességgel rendelkeztek a kulturális haladásra, mely azonban folyamatosan gyengül, ahogy az andita örökségük egyre erősödő ütemben kivész belőlük. Ez az összetett fajta nyomban létrehozta az akkori világ legsokszínűbb civilizációját. (Az Urantia könyv, 79:3.1)

Kr.e. 10.000 ― A kínai emberek hozzáfognak a városépítéshez és ipartelepítéshez, miután a turkesztáni éghajlati változások és a kései andita bevándorlók megérkeznek. Ez az új vérátömlesztés nem is annyira a sárga ember civilizációjának gazdagításához járult hozzá, hanem inkább a felsőbbrendű kínai fajták rejtett képességeinek további és gyors fejlődését ösztönözte. (Az Urantia könyv, 79:7.5)

Kr.e. 9000 ― Több mint 7000 éven át, egészen az andita vándorlások végéig az indiai lakosok vallási szintje magasan meghaladta a világátlagét. (Az Urantia könyv, 79:3.5)

Kr.e. 8000 ― A közép-ázsiai hegyvidéki térségek egyre gyorsuló kiszáradása az anditákat a folyók alsó szakaszai felé és a tengerpartok felé kezdi terelni. Ez az egyre növekvő aszály nemcsak hogy a Nílus, az Eufrátesz, az Indus és a Sárga folyó felé tereli őket, hanem új elemekkel alakítja át a társadalom fejlődését, egy új társadalmi osztály, a kereskedők megjelenésével. (Az Urantia könyv, 79:1.3)

Kr.e. 2500 – Kr.e. 2000 ― Az Indiába történő második andita behatolás az árja beözönlés, mely csaknem ötszáz éven át tartott a Krisztus előtti harmadik évezred közepén. E vándorlás jelentette az anditáknak a turkesztáni hazájukból való utolsó kivonulását. (Az Urantia könyv, 79:4.1)

Kr.u. 1200 ― A közép-ázsiai anditák már régen elhalványult, de egykor kivételes katonai tehetségének utolsó nagy megnyilvánulására Dzsingisz kán uralkodása alatt kerül sor, amikor a mongolok megkezdik az ázsiai földrész jelentős részének meghódítását. A régi anditákhoz hasonlóan e harcosok is az „egyetlen mennyei Isten” létét hirdetik. (Az Urantia könyv, 79:1.9)

* * *

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, ÖSSZEÁLLÍTÁSOK:

  • Új fajt képviselhetnek a Kínában előkerült emberi kövületek?
  • Ősi őrlőköveket találtak Kínában
  • Amerika viking felfedezése
  • Az Újvilág benépesülése
  • Az Újvilág benépesülése (2)
  • A hideg miatt halhatott ki a neandervölgyi?
  • Az éghajlatváltozás segíthette Dzsingisz kánt
  • Kínai ősember neandervölgyi belsőfül-szerkezettel
  • Elveszett civilizáció rejtőzhet a Perzsa-öböl mélyén
     

* * *

1. Ázsia jelentősége

„ÁZSIA az emberi faj szülőföldje. E földrész egyik déli félszigetén született Andon és Fonta; a mai afganisztáni hegyvidéken alapított az ő leszármazottjuk, Badonan egy több mint félmillió éven át létezett, kezdetleges műveltségközpontot. Itt, az emberi faj északi gócpontjában váltak el a szangik népek az andoni törzstől, és Ázsia volt az első hazájuk, az első vadászterületük, az első csatamezőjük. Délnyugat-Ázsia volt a tanúja a dalamatiaiak, a nodfiak, az ádámfiak és az anditák egymást követő polgárosodott társadalmainak, és a mai polgárosultság csírái e térségekből terjedtek el a világon.” (79:0.1)

2. Tarim

„Csaknem tizenötezer éven át léteztek kevert andita műveltségközpontok a Tarim folyó medencéjében, Hszincsiangban, valamint Tibet hegyvidéki térségeitől délre, ahol az anditák és az andonfiak alapos keveredése zajlott. A Tarim-völgy volt az igazi andita műveltség legkeletibb előretolt állása. Itt építették fel a településeiket és létesítettek kereskedelmi kapcsolatokat a tőlük keletre élő fejlett kínai népekkel, valamint az északra lévő andonfiakkal. Abban az időben a Tarim vidéke termékeny terület volt; bőséges csapadékban részesült. Ettől keletre a Góbi-sivatag nyílt füves pusztasága terült el, ahol a pásztornépek fokozatosan áttértek a mezőgazdaságra. E polgárosodott társadalom akkor tűnt el, amikor az esőfelhők délkeletre húzódtak, de a fénykorában magával Mezopotámiával vetekedett.” (79:1.2)

„De még a Krisztus utáni huszadik században is vannak nyomai az andita vérvonalnak a turáni és a tibeti népek között, amint az látszik abból, hogy e vidékeken is előfordulnak szőke fajták. A korai kínai híradások említik a Sárga folyó melletti békés településektől északra élő vörös hajú vándor népeket, és a szőke-andita és a barna-mongol fajtáknak a hosszú idővel ezelőtti, tarim-medencei jelenlétéről hű képet mutató festmények még ma is fellelhetők.” (79:1.8)

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Tarimrivermap.png

3. A fajkeveredésben rejlő lehetőségek és veszélyek

„A fajkeveredés mindig előnyös annyiban, hogy kedvez a műveltségbeli változatosságnak és hasznára van a haladó polgárosodott társadalom létrejöttének, de ha a faji állományok között az alsóbbrendű elemek túlsúlya érvényesül, akkor az ilyen eredmények csak rövidéletűek lesznek. Egy többnyelvű műveltség csak akkor maradhat fenn, ha a felsőbbrendű törzsek biztonságos túlsúlyban szaporodnak az alsóbbrendűekhez képest. Az alsóbbrendűek korlátozatlan sokasodása, mely a felsőbbrendűek folyamatosan csökkenő mértékű szaporodásával jár együtt, biztosan a művelt és polgárosodott társadalom öngyilkosságához vezet.” (79:2.7)

4. Egy beteljesedett jövendölés Kína felemelkedéséről:

„E nagy polgárosodott társadalom a múlt babérjain nyugodott évszázadokon át, de már kezd újból eszmélni s kezdi újra meglátni a halandói létezés minden másnál magasabb rendű céljait, újból nekifog a soha véget nem érő fejlődés iránti szüntelen küzdelemnek.” (79:8.17)

5. Egy beteljesedésre váló prófécia India felemelkedéséről:

„De egykor talán eljön majd egy nagyobb Gautama, hogy egész Indiát az élő Isten keresésére vezesse, és akkor a világ majd megfigyelheti ama sokoldalú nép műveltségbeni lehetőségeinek kibontakozását, akik oly sokáig voltak önkívületben a fejlődésre képtelen szellemi káprázat bénító hatásától.” (79:4.8)

* * *

I. A 79. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

AZ ANDITA TERJESZKEDÉS KELETEN

1. A turkesztáni anditák
79:1.8 De még a Krisztus utáni huszadik században is vannak nyomai az andita vérvonalnak a turáni és a tibeti népek között, amint az látszik abból, hogy e vidékeken is előfordulnak szőke fajták. 

2. India andita meghódítása
79:2.3 De úgy alakult, hogy a vörös ember a saját fajtáját irtotta a két Amerikában, a kék ember pedig Európában múlatta az időt, és Ádám korai leszármazottai (és a későbbiek többsége is) kevés hajlandóságot mutatott arra, hogy a sötétebb bőrszínnel rendelkező népekkel keveredjen akár Indiában, Afrikában vagy másutt.

3. A dravida India
79:3.4 Egy százfős szetfi papi csoport már Kr.e. 16.000-ben elérte Indiát és vallási téren nagyon hamar meghódította e többnyelvű nép nyugati felét. De a vallásuk nem maradt fenn. Ötezer éven belül a paradicsomi Háromságról szóló tantételeik a tűzisten hármas jelképévé korcsosultak.

4. India árja megszállása
79:4.6 A négy nagy kaszt közül az elsőt kivéve mindegyiket azon hasztalan igyekezetből alakították ki, hogy megakadályozzák az árja hódítóknak az alsóbbrendű meghódítottakkal való összeolvadását. 

5. A vörös ember és a sárga ember

6. A kínai polgárosodás hajnala

7. Az anditák elérik Kínát
79:7.4 De az Éden és Dalamatia szépségéről szóló andita hagyományok azért hatással voltak a kínai hagyományokra; a korai kínai mondák „az istenek földjét” nyugatra tették.

8. A kései kínai polgárosodás