Jelenlegi hely

81. A mai polgárosodott viszonyok kialakulása

 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK, ÖSSZEÁLLÍTÁSOK:

  • CSALÁDI ÉRTÉKEK – család vagy individualizmus
  • Az ősi emberfajták eredete és története
  • Çatalhöyük
  • Ősi őrlőköveket találtak Kínában
  • A lovak korai háziasításának nyomai
  • Közel-Keletről érkezők hozták a földművelést Európába
  • Megfejtették, hogy terjedt el a földművelés?
  • Európából származik minden ma élő kutyafaj?

 

* * *

EGYES ESEMÉNYEK ÉS TÖRTÉNÉSEK IDŐRENDI SORA AZ URANTIA KÖNYV SZERINT (81. írás)

Kr.e. 15.000 ― Az ádámfiak korai vándorlásainak az észak-afrikai és a nyugat-ázsiai nagy éghajlati és földtani változások vetnek véget, mert a kiterjedt Földközi-tenger elvágja őket Európától és a népvándorlás útját észak és kelet felé, Turkesztán irányába tereli. E földtani vetődések és az ezeket kísérő éghajlatváltozások befejeződésének időszakára a polgárosodás folyamata az anditák kulturális erjesztőanyagait és élőlénytani tartalékait kivéve világszerte nyugvópontra jutott, mert az anditákat keleten az ázsiai hegyek, nyugaton pedig a terjeszkedő európai erdőségek fogták közre. ( 81:1.2)

Kr.e. 12.000 ― A turkesztáni gazdag, nyílt vadászmezőknek és füves területeknek éghajlatváltozási okokra visszavezethető pusztulása az e vidékeken élő embereket arra kényszeríti, hogy az ipar és a kezdetleges kézművesség új formái után nézzenek. Némelyek a háziasított nyájak tenyésztése felé fordulnak, mások gazdálkodóvá lesznek vagy a vizek adta növények begyűjtéséből élnek, de a felsőbbrendű andita elmék a kereskedelem és a kézművesség mellett döntenek. Még az is szokás lesz, hogy egész törzsek szenteljék magukat egyetlen ipar művelésének. A Nílus-völgytől a Hindukusig és a Gangesztől a Sárga folyóig a felsőbbrendű törzsek fő tevékenysége a földművelés, melyhez mellékfoglalkozásként a kereskedelem társul. (81:3.1)

Kr.e. 10.000 ― Beköszönt a független városok kora. Ezeket a kezdetleges kereskedő és kézműves városokat mindig mezőgazdasági és állattenyésztési körzetek övezik. (81:3.3)

Kr.e. 9000 ― A fémek elterjedt alkalmazása a korai ipari és kereskedő városok e korának sajátos vonása. Kr.e. 9000 előttről való a bronzműveltség Turkesztánban, és az anditák már korán megtanultak dolgozni a vassal, az arannyal és a rézzel is. De a körülmények igen mások a fejlettebb polgárosodott központoktól távol. Nincsenek elkülönült korok, mint kőkor, bronzkor vagy vaskor; mindhárom egyidejűleg létezett más és más helyen. (81:3.4)

Kr.e. 5000 ― A turkesztáni anditák az első népek, akik általánosan foglalkoztak a ló háziasításával, és ez is oka annak, hogy miért az ő műveltségük uralkodik olyan sokáig. A mezopotámiai, a turkesztáni és a kínai gazdálkodók kezdték el a birka, a kecske, a marha, a teve, a ló, a baromfi és az elefánt tenyésztését. Teherhordóként használták az ökröt, a tevét, a lovat és a jakot. (81:2.12)

Kr.e. 5000 ― A lovat általánosan használják szerte a civilizált és a félig polgárosodott területeken. E későbbi fajták nemcsak hogy tartanak háziasított lovat, hanem különféle kocsijaik és szekereik is vannak. A kereket már korszaknyi idővel korábban is használták, de a kerékkel felszerelt járművek alkalmazása a kereskedelemben és a háborúban ekkorra vált általánossá. (81:3.6)

* * *

 1. Az ősember természetfelfogásának leküzdése

„(...) Az ősember a mindennapos jelenségek magyarázatául nem volt hajlandó elismerni a természeti okokat.
(...) Az ősök minden természeti jelenséghez valamilyen természetfeletti magyarázatot kerestek, mely kívül esett az ő személyes felfogóképességükön; és számos mai ember még mindig így tesz. Az úgynevezett természeti jelenségek személytelenítése hosszú időt vett igénybe, és e folyamat még ma sem fejeződött be. De az igazi okok nyílt, őszinte és bátor keresése a mai tudomány megszületéséhez vezetett: A csillagjóslásból csillagászat, a varázsvegytanból vegyészet, a varázslásból pedig orvostudomány lett.” (81:2.8-2.9)

2. Az emberi civilizáció útján az első négy nagy előrelépés:

(1) a tűz uralása; (2) az állatok háziasítása; (3) a hadifoglyok rabszolgasorba vetése; (4) a magántulajdon. (81:2.3-2.7)

3. Civilizációnk a következő tényezőkön alapul:

(1) természeti körülmények; (2) tőke javak; (3) tudományos ismeretek; (4) emberi erőforrások; (5) hatékony anyagi erőforrások; (6) hatékony nyelv; (7) hatékony gépi eszközök; (8) a fáklyavivők jelleme; (9) a faji eszményképek; (10) szervezett szakértői működés; (11) eszközök ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét a társadalomban; (12) az együttműködésre való hajlam; (13) hatékony és bölcs vezetés; (14) társadalmi változások; (15) az átmeneti összeomlás megakadályozása. (Ld. 81:6.2-6.42)

4. A kulturális társadalom helyes felfogása

„(...) a kulturális társadalom nem öröklött előjogként rendelkezésre álló nagy és jótékony egylet, melybe minden ember ingyenes tagsággal és teljes egyenlőséggel születik bele. Az inkább a föld munkásainak egy becses és folyamatosan felértékelődő ipartestülete, mely csak ama dolgozók nemességéből vesz fel tagokat, akik arra törekednek, hogy a világ egy jobb hellyé váljon, amelyben az ő gyermekeik és a gyermekeik gyermekei is élhetnek és fejlődhetnek az eljövendő korokban. És e polgárosodott ipartestület magas belépési díjat szab, szigorú és kérlelhetetlen fegyelmet követel meg, kemény büntetéssel sújt minden elpártolót és nem alkalmazkodót, miközben a szokásos veszélyekkel és a faji veszedelmekkel szembeni megnövelt biztonság esetét kivéve kevés jogot vagy kiváltságot biztosít.” (81:5.3)

5. A civilizáció fenntartása

„A kultúra lassan terjedt el a világon. És ezt a civilizációt fenn kell tartani és támogatni szükséges, mert ma már nem létezik új kulturális forrás, ma már nincsenek anditák, hogy megerősítsék és ösztönözzék a civilizáció evolúciójának lassú haladását.” (81:6.1)

6. Múlt, jelen és jövő

„Az élet kezdetben a létért való küzdelem volt; ma e küzdelem az életszínvonalért folyik; holnap pedig a minőségi gondolkodásért, az emberi lét eljövendő földi céljáért.” (81:6.28)

7. Megfelelő eszközök biztosítandók ahhoz, hogy az ember megtalálhassa a helyét a társadalomban

„Nem elég az embereket kiképezni a munkára; egy összetett társadalomban hatékony módszereket is kell biztosítani az emberek számára ahhoz, hogy megtalálhassák a helyüket. Mielőtt az állampolgárokat kiképezik a magas fokon szakosított kenyérkereseti módszerekre, meg kell tanítani őket olyan, egy vagy több hétköznapi munkára, szakmára vagy foglalkozásra is, melyet használhatnak abban az esetben, amikor a különleges szakmájukban átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni. Egyetlen polgárosodott társadalom sem képes túlélni azt, ha nagy tömegek vannak hosszú időn keresztül munka nélkül. Idővel még a legjobb állampolgárokat is lezülleszti és elcsüggeszti az, ha a közpénzből kénytelenek támogatást elfogadni. Még a magánszemélyek jótékonysági tevékenységei is károsak, ha azok életerős állampolgárokra hosszú időn át irányulnak.” (81:6.32)

8. A hatékony és bölcs vezetés jelentősége

„A polgárosodott társadalomban nagyon is sok múlik a lelkesült és hatékony teherviselő szellemen. (...) [A]csapatmunka — társas együttműködés — sikere a vezetéstől függ. A múlt és a jelen művelt és polgárosodott társadalmai mindig a polgáraik értelmes együttműködésén alapultak, ahol jelen voltak a bölcs és haladó vezetők is; és amíg az ember magasabb szintre nem jut, addig a polgárosodott társadalom mindig is függeni fog a bölcs és tetterős vezetőktől.
A magas polgárosodott társadalmak az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenségrendi rálátás közötti bölcs kapcsolatból születnek.” (81:6.37-6.38)

9. A BÖLCSESSÉG, a GYAKORLATI TAPASZTALATOK és az IDŐ döntő szerepe a társadalom fokozatos gyarapodásában és fejlődésében:

„A társadalom nem isteni intézmény; a társadalom fokozatos evolúciós jelenség; és a polgárosodott viszonyok fejlődése mindig késedelmet szenved, amikor a vezetők késlekednek megtenni azokat a társadalomszervezési változtatásokat, melyek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a polgárosodott viszonyok fejlődése a korszak tudományos fejlődési ütemével lépést tudjon tartani. Ami azt illeti, a dolgokat nem szabad lenézni csak azért, mert régiek, és valamely eszmét sem szabad feltétel nélkül befogadni csak azért, mert szokatlan és újszerű.
Az ember ne féljen kísérletezni a társadalmi működési rendekkel. De a műveltségi igazodás terén tett kalandozásokat mindig a társadalmi evolúció történetét tökéletesen ismerőknek kell ellenőrizniük; és ezeknek az újítóknak mindig hallgatniuk kell azoknak a bölcs tanácsaira, akik a tervezett társadalmi vagy gazdasági kísérlet területén már rendelkeznek gyakorlati tapasztalatokkal. Semmilyen nagy társadalmi vagy gazdasági változás kivitelezését nem szabad hirtelenül megkísérelni. Az emberi alkalmazkodás minden válfaja esetében — legyen az fizikai, társadalmi vagy gazdasági — az időnek alapvető szerepe van. Kizárólag az erkölcsi és a szellemi igazodást lehet véghezvinni a pillanat ösztönző hatása alatt, és még ezek esetében is időre van szükség, hogy azok anyagi és társadalmi gyümölcsei teljesen beérjenek. A faj eszményképei jelentik a fő támogatást és megnyugvást azokban a nehéz időkben, amikor a polgárosodott társadalom az egyik szintről a másikra való átmenetnél tart.” (81:6.39-6.40)

* * *

I. A 81. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A MAI POLGÁROSODOTT VISZONYOK KIALAKULÁSA

1. A polgárosodás bölcsője

2. A polgárosodás eszközei

3. Városok, kézművesipar és kereskedelem
81:3.4 Nem voltak elkülönült korok, mint kőkor, bronzkor vagy vaskor; mindhárom egyidejűleg létezett más és más helyen.

4. A kevert emberfajták

5. Művelt társadalom
A) 81:5.1 Az evolúció a műveltség hiányában is haladhat előre, de a művelt és polgárosodott társadalom nem virágzik ki a megelőző faji fejlődés kellő háttere hiányában.

B) 81:5.5 A társadalom tehát egy olyan együttműködési renddé válik, mely a polgárai szabadságát intézményeken, a gazdasági szabadságot a tőkén és a találékonyságon, a társadalmi szabadságot a műveltségen, és az erőszakmentességet a rendszabályokon keresztül hivatott biztosítani.

C) 81:5.7 A korlátozások nélküli szabadság az ingatag és léha emberi elmék hiú és különc ábrándja.

6. A polgárosodott társadalom fenntartása
A) 81:6.23 A műveltségi fáklya következő nemzedéknek való átadásában mindig is az otthon lesz az alapintézmény.

B) 81:6.30 És a képességek változatosabbá válása és a foglalkoztatottság egyre különbözőbbé válása végül meggyöngíti és felbomlasztja a polgárosodott társadalmat, ha az ember nem fejleszti ki az összhangteremtés és az együttműködés hatékony eszközeit.

C) 81:6.32 Mielőtt az állampolgárokat kiképezik a magas fokon szakosított kenyérkereseti módszerekre, meg kell tanítani őket egy vagy több olyan hétköznapi munkára, szakmára vagy foglalkozásra is, melyet akkor használhatnak, ha a különleges szakmájukban átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni. Egyetlen polgárosodott társadalom sem képes túlélni azt, ha nagy tömegek vannak hosszú időn keresztül munka nélkül. Idővel még a legjobb állampolgárokat is lezülleszti és elcsüggeszti az, ha a közpénzből kénytelenek támogatást elfogadni. Még a magánszemélyek jótékonysági tevékenységei is károsak, ha azok hosszú időn át irányulnak életerős állampolgárokra.

D) 81:6.38 A magas szintű polgárosodott társadalmak az anyagi jólét, az értelmi nagyság, az erkölcsi érték, a társadalmi éleslátás és a mindenség rendjére való rálátás közötti bölcs kapcsolatból születnek.

E) 81:6.40 Az emberi alkalmazkodás minden válfaja esetében – legyen az fizikai, társadalmi vagy gazdasági – az időnek alapvető szerepe van. Kizárólag az erkölcsi és a szellemi igazodást lehet véghezvinni a pillanat ösztönző hatása alatt, és még ezek esetében is időre van szükség, hogy azok anyagi és társadalmi gyümölcsei teljesen beérjenek. A faj eszményképei jelentik a fő támogatást és megnyugvást azokban a nehéz időkben, amikor a polgárosodott társadalom az egyik szintről a másikra való átmenetnél tart.

F) 81:6.42 A vezetés életbevágó fontosságú a fejlődés során. A bölcsesség, a szellemi meglátás és az előrelátás nélkülözhetetlen a nemzetek megmaradásához. A polgárosodott társadalom addig sohasem kerül igazán veszélybe, míg a rátermett vezetők eltűnése meg nem kezdődik. És az ilyen bölcs vezetők aránya sohasem haladja meg a népesség egy százalékát.