Jelenlegi hely

84. Házasság és családi élet

A 84. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

HÁZASSÁG ÉS CSALÁDI ÉLET
84:0.2 A társadalom maga a családi egységek együttes szervezete.

1. Kezdetleges párkapcsolatok
84:1.9 Egy férfi és egy nő együttműködése, még ha a családról és az utódokról másként vélekednek is, a legtöbb szempontból jóval felsőbb rendű ahhoz képest, mintha két férfiról vagy két nőről lenne szó.

2. A korai anyaközpontú család

3. Az apa uralta család

4. A nők helyzete a korai társadalomban
A) 84:4.3 De a férfiakat a bizalmatlanságuk és gyanakvásuk legyőzésében nem segítette az a tény, hogy a nők minduntalan arra kényszerültek, hogy a kötöttségeik oldására irányuló törekvéseikben a ravaszkodáshoz folyamodjanak.

B) 84:4.10 A férfi azon próbálkozása, hogy megvédje a nőt, még a fejlett népek körében is mindig a felsőbbrendűség hallgatólagos érvényesítése volt.

5. A nők helyzete a fejlődő erkölcsök mellett
84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanság fogalmát – a szülés gyötrelmeiben egyedül a nőt részesíti.

6. A férfi-nő társas viszony
84:6.3 Gyakorlati szempontból a férfi és a nő egyazon faj két, szoros és bensőséges közösségben élő, különböző változata. Nézőpontjaik és az életmegnyilvánulásaik teljes köre lényegesen eltérő; nem képesek egymás teljes és valódi megértésére. A nemek közötti teljes megértés nem kivitelezhető.

7. A családi élet eszményképei
A) 84:7.1 Amilyenek a fajhoz, illetőleg nemzethez tartozó családok, olyan az ahhoz tartozó társadalom is. Ha jók a családok, akkor a társadalom is jó. A zsidók és a kínaiak nagy műveltségbeli kiegyensúlyozottsága a családi csoportjaik erejében rejlik.

B) 84:7.26 Az igazi szülő folyamatos szolgálat-segédkezést végez, melyet a bölcs gyermek felismer és értékel.

C) 84:7.27 És bármely olyan próbálkozás, amely a szülői felelősségnek az államra vagy az egyházra való áthárítására irányul, a polgárosodott társadalom jóléte és fejlődése terén elkövetett öngyilkossághoz vezet.

8. A maga kedvére való létezés veszélyei
84:8.4 A lélek éhségét nem lehet kielégíteni testi gyönyörrel; az otthon és a gyermekek szeretetét nem erősíti az élvezetek esztelen hajszolása. Bármennyire is kihasználjátok a formákban, a színekben, a hangokban, az ütemben, a zenében és a magatok megszépítésében rejlő erőforrásokat, nem remélhetitek, hogy ezáltal magasabb szintre jut a lélek vagy táplálékra lel a szellem. A hiúság és a divat nem képes segédkezni az otthonépítésben és a gyermeknevelésben; a büszkeség és a vetélkedés alkalmatlan a következő nemzedékek túlélési képességeinek fejlesztésére.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Hogyan lehet az otthonépítés „minden nevelési erőfeszítés középpontja és lényege” (84:0.1)?
  2. Istennek vajon mely tulajdonságai tűnhetnek téves nézőpontból patriarchálisnak? Miképpen kellene tartózkodnia a teológiának a patriarkális hozzáállástól manapság?
  3. Mit jelent az, hogy a nő „»folyvást« felhasználta a férfi erős nemi vágyát a saját érdekében” (84:4.2)?
  4. A te tapasztalataid mennyiben támasztják alá a jellegzetes férfi-női különbségeket: 84:3.3, 3-5 (vö. 84:4.3; 84:6.4-6.5; 84:1.7)? Milyen gyakorlati következményei vannak mindennek? Fejtsd ki, te miként látod a nemek „nézőpontjait és életmegnyilvánulásait” (84:6.3).
  5. Tekintsd át a nők feletti férfiuralom tisztességtelenség jellemezte történetét. Hogyan tudnád elmagyarázni valakinek a mai korban, hogy a nők igazi emancipációját a tudomány és a modern ipar teremtette meg (84:5.7)? Mi a férfiak és mi a nők élettere, és milyen jogokkal rendelkeznek abban az élettérben (84:5.11-5.14)?
  6. Hogyan lehetett mindig is a nő az emberiség erkölcsi zászlóvivője és szellemi vezetője (84:6.4)?
  7. Hogyan kell hagyniuk a szülőknek, hogy a gyermekeik megtapasztalják a buta viselkedésük természetes következményeit (84:7.20)?
  8. Mi a mesterséges és felületes oktatás (84:7.23)? Miképpen kerülhetjük el?
  9. Van-e nálatok családi tanács (84:7.29)? Összegezd a családi rendszabályokról szóló tanításokat: 84:7.20-7.26; 127:4.4; 128:7.3-7.8; 142:7.9.
  10. Melyek a maga kedvére való létezés elfogadható módjai (84:8.5-8.6)? Mi a véleményed arról a kijelentésről, hogy „e gyönyörkeresés minden emberi intézményt átjár” (84:8.2)? Milyen irányban változhatnának ezek az intézmények? Milyen feladatot jelentene számunkra az, ha bizonyos területeken igyekeznénk visszaszorítani a magunk kedvére való létezést?

 

Istentani összefoglaló

Házasság és otthon

  • A házasság az őse a civilizáció legnagyszerűbb és leghasznosabb intézményének – az otthonnak. 84:0.1
  • A házasság alapvetően társas intézmény, mely az ember önfenntartásban való együttműködéséből és az önmaga átörökítése érdekében való társulásából nő ki. 84:0.3
  • Az ősidők asszonyai sok nehézséget voltak hajlandók elviselni a gyermekeik iránti szeretetük miatt. Az anyai szeretet mindig is hátráltató érzelem volt. 84:1.7
  • A házasság javította a túlélési esélyeket, ezért maradhatott fenn a házasság minden kibékíthetetlen ellentmondása ellenére is. 84:1.9
  • Az anyaközpontú családról az apaközpontú családra való váltás az emberi faj által a társas létben valaha is végrehajtott leggyökeresebb fordulatszerű igazodások egyike. 84:2.7
  • A nők alacsony rangja az ószövetségi időkben hű képet mutat a pásztornépek erkölcseiről. 84:3.2
  • A nő helyzete világos ismérve a házasság evolúciós fejlődésének, a házasság fejlődése pedig a civilizációs haladás mércéje. 84:4.1
  • A korai időkben a nő a férfinak nem barátot és szeretőt jelentett, hanem inkább vagyontárgyat – szolgát, s a gyermeket világra hozót. 84:4.3
  • A férfi bizalmatlanul és megigézetten, hacsak nem gyanakvással és megvetéssel tekintett a nőre. A nőkről úgy gondolták, hogy ők hozzák a népre a bajt. 84:4.4
  • Nagy előrelépést jelentett, amikor a férfitól megvonták a jogát, hogy kénye kedve szerint megölhesse a feleségét, és amikor a nőnek már lehetett saját tulajdona. 84:4.10
  • A régi idők asszonyai nem sajnálták magukat. 84:4.11
  • A nemek egyenlőségének eszméje a természetben nem létezik. Amikor mindig az erősnek van igaza, akkor a férfi uralkodik a nő felett. A nő társadalmi helyzete fordított arányban változik a társadalom militarizálódásával. 84:5.3
  • A férfi nem szándékosan vette el a nő jogait, majd adta vissza neki kelletlenül – mindez öntudatlanul végbement folyamat volt. 84:5.4
  • Valójában a tudomány s nem a vallás egyenjogúsította a nőt – a gyár jelentette a kiszabadulást. A férfi munkaereje többé már nem szárnyalja túl a nő munkaerejét oly nagy mértékben. 84:5.7
  • A modern időkben a nő megbecsülést, egyenlőséget kap és képzésben részesül – vajon méltónak fog bizonyulni mindeme társadalmi szabadságra? 84:5.10
  • A házasság kibékíthetetlen ellentéteket hordoz – a házasság kibékíthetetlen ellentéteket hordozó együttműködési program. A házasság lényege szociológiai – nem biológiai. 84:6.2
  • A nők több ráérzéssel rendelkeznek, mint a férfiak, ugyanakkor valamivel kevésbé logikus gondolkodásúak. Mindig is a nő volt az erkölcsi zászlóvivő – a szellemi vezető. 84:6.4
  • A férfiaknak és nőknek örökké szükségük van egymásra. A férfi és női nézőpont közötti különbségek megmaradnak végig a felemelkedési létpályán – még a Végleges Testületben is. 84:6.6
  • Az új házassági erkölcsök jobban fogják segíteni az otthon megőrzését. 84:7.4
  • Az ősi népeknél a nagy családok nem mindig szeretetből jöttek létre. Különféle okok miatt volt szükségük sok gyermekre. 84:7.11
  • A gyermeknevelést számos tényező teszi bonyolulttá. 84:7.21
  • A családi élet egyre költségesebbé válik – a gyermekek többé már nem követelések. A szülői felelősségnek az államra vagy az egyházra való áthárítása öngyilkosság. 84:7.27
  • Az anditák családi tanácsi gyakorlata segítene a modern társadalmaknál is. 84:7.29
  • Az ember a házasságot az önfenntartásra alapozta, majd eljutott benne az önmaga átörökítéséhez és ezzel együtt a maga kedvére való létezés formáját is megteremtette. 84:8.1
  • Az ember igencsak megérdemelte az örömeinek és gyönyöreinek egy részét, de a gyönyörök öngyilkosak, ha sikerül lerombolniuk az otthont – az ember legfelsőbb evolúciós szerzeményét és a civilizáció túlélési esélyét. 84:8.6