Jelenlegi hely

92. A vallás fejlődésének későbbi szakasza

 

Számos vallási kinyilatkoztatásra került sor, de csupán öt bírt korszakos jelentőséggel. Ezek a következők:

  1. A dalamatiai tanítások.
  2. Az édeni tanítások.
  3. A sálemi Melkizedek.
  4. A názáreti Jézus.
  5. Az Urantia írások.

 

* * *

KEZDETLEGES VALLÁS ÉS A CIVILIZÁCIÓ
A vallás megkönnyítette a tőkefelhalmozást; segített bizonyos fajta munkákat; a papok szabadideje kedvezett a művészet és a tudomány kibontakozásának; a faj végül is sokat nyert az erkölcstani eljárásban elkövetett mindeme korai hibák eredményeképpen. A sámánok, akár őszinték, akár tisztességtelenek voltak, roppant sokba kerültek, viszont minden árat megértek. Az elsajátított hivatások és maga a tudomány is az élősdi papságok jóvoltából emelkedett ki. A vallás támogatta a polgárosodást és társadalmi folytonosságot biztosított; ez volt minden időkben az erkölcsi rendőri erő. A vallás adta meg azt az emberi fegyelmet és önuralmat, mely lehetővé tette a bölcsességet. A vallás nem más, mint hatékony evolúciós ösztöke, mely irgalmatlanul kimozdítja a tunya és szenvedő emberiséget az értelmi tehetetlenségének természetes állapotából, hajtva őt előre és felfelé, az értelem és a bölcsesség magasabb szintjei felé. (92:3.9)

AZ JÖVŐ VALLÁSA
Az Urantia jövőjét kétségkívül a vallási igazság – az Isten Atyasága és az összes teremtmény testvéri viszonya – tanítóinak megjelenése fogja jellemezni. De csak remélni lehet, hogy e jövőbeli látnokok buzgó és őszinte törekvései nem annyira a vallások közötti korlátok erősítésére fognak irányulni, hanem inkább a szellemi istenimádás vallási testvériségének erősítésére, a[z] Urantiára olyannyira jellemző különféle értelmi istentanok számos követője javára. (92:5.16)
Az intézményesített vallás azért nem adhat késztetést és vállalhat vezető szerepet e küszöbön álló, világméretű társadalmi újjászerveződésben és gazdasági átalakulásban, mert szerencsétlenségére többé-kevésbé szerves részévé vált annak a társadalmi rendnek és annak a gazdasági rendszernek, melynek rendeltetése, hogy az újjászervezésen átessen. Csakis a személyes szellemi tapasztaláson alapuló valódi vallás képes hasznosan és alkotóan működni a polgárosodott társadalom jelenlegi válsághelyzetében. (99:2.1)

A VALLÁSI VEZETŐK FELELŐSSÉGE
A számos urantiai vallás mind jó addig, amíg közelebb viszik az embert Istenhez és lehetővé teszik az Atya felismerését az ember számára. Bármely hívőcsoport tévedésbe esik, amikor úgy gondolja, hogy az ő hitvallásuk Az Igazság; az ilyen hozzáállások inkább istentani elbizakodottságról árulkodnak, mint hitbéli bizonyosságról. Nincs olyan urantiai vallás, mely ne tanulmányozhatná haszonnal és ne fogadhatná be azon igazságok legjavát, melyek minden más vallásban megvannak, mert mind tartalmaz igazságot. A hívők jobban tennék, ha kölcsönöznének a szomszédaik élő szellemi hitének legjavából, minthogy kifogásolják a legrosszabbat a régóta meglévő babonáikban és elavult szertartásaikban.
Mindeme vallások az ember változatlan szellemi vezetésére adott változó értelmi válaszok eredményeként jelentek meg. A vallások sohasem remélhetik a hitvallások, a tantételek és a vallási szokások azonosságát – ezek értelmi dolgok; de megvalósíthatják, és egy napon meg is fogják valósítani az egységet a mindenek Atyjának igaz imádásában, mert ez szellemi, és örök igazság az, hogy szellemében minden ember egyenlő. (92:7.3-7.4)

* * *

I. A 92. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A VALLÁS FEJLŐDÉSÉNEK KÉSŐBBI SZAKASZA

1. A vallás evolúciós természete

2. A vallás és az erkölcsök
92:2.3 … a letűnő nemzedékek féltek megszabadulni attól, amit az elődeik szentnek vagy megszenteltnek tartottak.

3. Az evolúciós vallás természete
A) 92:3.1 Az emberszerű istenek erkölcsei hűen tükrözik azoknak az embereknek az erkölcseit, akik először képzeltek el ilyen istenségeket.

B) 92:3.4 A vallási tisztelet azért áll ellen a fejlődésnek, mert a valódi fejlődés bizonyosan módosítja vagy megsemmisíti magát a tiszteletfajtát is; ezért a felülvizsgálatot mindig rá kell kényszeríteni. 

4. A kinyilatkoztatás ajándéka

5. A nagy vallási vezetők
92:5.16 Az Urantia jövőjét kétségkívül a vallási igazság – az Isten Atyasága és az összes teremtmény testvéri viszonya – tanítóinak megjelenése fogja jellemezni. De csak remélni lehet, hogy e jövőbeli látnokok buzgó és őszinte törekvései nem annyira a vallások közötti korlátok erősítésére fognak irányulni, hanem inkább a szellemi istenimádás vallási testvériségének erősítésére…

6. Az összetett vallások
92:6.17 Egykor a nyugati polgárosodott társadalom túlélésre vonatkozó reménye a jóságról alkotott magasztos héber felfogásokban és a szépségről alkotott fejlett hellén felfogásokban rejlett.

7. A vallás továbbfejlődése
92:7.3 Bármely hívőcsoport tévedésbe esik, amikor úgy gondolja, hogy az ő hitvallásuk Az Igazság; az ilyen hozzáállások inkább istentani elbizakodottságról árulkodnak, mint hitbéli bizonyosságról. Nincs olyan urantiai vallás, mely ne tanulmányozhatná haszonnal és ne fogadhatná be azon igazságok legjavát, melyek minden más vallásban megvannak, mert mind tartalmaz igazságot. A hívők jobban tennék, ha kölcsönöznének a szomszédaik élő szellemi hitének legjavából, minthogy kifogásolják a legrosszabbat a régóta meglévő babonáikban és elavult szertartásaikban.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Vizsgáld meg az ezt az írást alkotó szakaszok egymás után következésének rendjét.
  2. Melyek lehetnek az istenimádati segédnek, a bölcsesség segédnek és a Szent Szellemnek a meg nem nyilvánult potenciáljai (90:0.2-0.4; 92:4.9; 92:7.5)?
  3. Mit tudhatunk meg ebből az írásból a korszakos kinyilatkoztatás szerepéről (92:3.5)?
  4. Foglald össze a korszakos kinyilatkoztatás ügyének irányításáról a 92:2.4, 92:3.5, 92:3.10, 92:4.1, 92:6.2-6.20 és 92:7.14 bekezdésben közölteket. Hogyan kerülhetjük el „a vallási növekedés túl hirtelen felgyorsításával” való megpróbálkozás ostoba hibáját (92:2.4)? Ha a kinyilatkoztatás küldetése, hogy „megrostálja és megtisztítsa” az evolúciós vallásokat, ha „fel kell emelnie és nemesítenie kell” azokat, akkor miért nem hagyhatja messze maga mögött ezeket a hagyományokat (92:4.1)?
  5. A nem közösségiesült ambíció (törekvés) (48:7.19) ellenszeréül olvasd a 28:6.20-6.22 bekezdést együtt a 92:5 szakasszal.
  6. Hogyan állhatnak az Urantia könyv olvasói a kinyilatkoztatott igazsághoz másként mint Az Igazsághoz (92:7.3)? Vajon a könyv olvasóinak is tanulmányozniuk kell és be kell fogadniuk a minden más vallásban fellelhető igazságokat?
  7. Növeld az elhivatottságod erősségét (92:7.9; 136:0.1; 110:3.4; 196:0.6-0.9).
  8. Mi az etika, az erkölcsiség és a vallás fejlődésének tetőpontja (92:7.5)?
  9. Miért nem lehet a lelkiismeret a helyes emberi viselkedés iránymutatója mindig (92:2.6)?
  10. Figyelembe véve, hogy a kinyilatkoztatott vallást mindig korlátozza az embere felfogóképessége (92:4.1), azaz a kinyilatkoztatási tanítások nem állnak távol annak a korszaknak a gondolkodásától és felfogásától, amelyben közreadják azokat, vajon mennyiben lehetnek részlegesek, átmenetiek és a mai korra szabottak az Urantia Írások tanításai (92:4.9)?
  11. Miért hasznos tudnunk, hogy az emberben ösztönös vágy él a fentről és kívülről érkező segítség iránt (92:5.5)?

 

Istentani összefoglaló

Krisztustan

  • Jézus derék és bátor hősnek tekinthető. 92:7.12

Ima és istenimádat

  • A vallás az erkölcsökbe kapaszkodik. A szentséget nem az új, hanem a régi dolgok alkotják. 92:2.2
  • A vallási szertartásos szokások és szabályok, szertartásrendek és hittételek eredete a kísértetkultuszoknál keresendő. 92:3.2
  • Az eszme ereje nem az igazságtartalmában rejlik, hanem a vonzó voltának elevenségében. 92:3.3
  • A természetes vallást csakis a fejlődő erkölcsök és a kinyilatkoztatás képes magasabb szintre emelni. A kultusz korszaknyi időszakokon át lassan fejlődik. 92:3.5
  • A vallás hátráltatja a társadalmi fejlődést, de vallás nélkül nem lennének erkölcsök és etika sem lenne. 92:3.6
  • A vallás ugyan hátrányt jelentett a faji küzdelemben, azonban támogatta az etikát, az erkölcsiséget és a társadalmi összetartozást. 92:3.7
  • A vallás az ember legköltségesebb, viszont hatékony intézménye. 92:3.8
  • A sámánok, akár jók, akár rosszak voltak, roppant sokba kerültek, viszont minden árat megértek. 92:3.9
  • A vallás evolúciós ösztöke, mely kimozdítja a tunya emberiséget a tehetetlenségéből az értelem és a bölcsesség szintjei felé. 92:3.9
  • Az Urantián eddig öt körszakos kinyilatkoztatásra került sor. 92:4.4
  • A tantételek lehetnek eltérők, de az istenimádatban megteremthető az egység. 92:7.4
  • A vallási minőségét a jelentéstartalmak és értékek négy szintje mutatja. 92:7.6
  • Ma egyetlen nemzedék alatt több mindent kell az embernek újragondolnia, mint a korábbi kétezer év alatt. 92:7.14
  • A vallás az alapja és vezérlő csillaga a tartósan fennálló társadalomnak. 92:7.15

Kereszténység

  • A kereszténység Jézusról szóló vallás, melyet teológiai alapokon erősen módosítottak. 92:6.18