Jelenlegi hely

95. A Melkizedek tanítások a Levantéban

Kr.e. 600 – Kr.e. 500 ― A VALLÁSI IGAZSÁG ÉLEDÉSÉNEK KÜLÖNLEGES IDŐSZAKA

Az Urantia számos vallási igazság felettébb szokatlan előadásának tanúja. Több emberi tanító közvetítésén keresztül a sálemi evangéliumot újrafogalmazták és életre keltették. A kiemelkedő tanítók közé tartozott Kínában Lao-ce és Konfuciusz, Indiában Gautama Sziddhártha, valamint Zoroaszter, a dzsainista tanítók és Pindarosz, a görög költő. (94:6; 92:5.12; 95:6.1; 98:2.5)

A MELKIZEDEK-FÉLE HITTERJESZTŐK ÁLTAL ELKÖVETETT HIBÁK

A Melkizedek intette a követőit, hogy az egy Istenről, a mindenek Atyjáról és Teremtőjéről tanítsanak, és hogy csakis azt az evangéliumot hirdessék, hogy az isteni kegy egyedül a hiten keresztül nyerhető el. De az új igazság tanítói gyakran esnek abba a hibába, hogy túl sokra törekednek, hogy a lassú fejlődést azonnali forradalommal váltják fel. A Melkizedek-féle hitterjesztők Mezopotámiában túl magasra tették az erkölcsi mércét az emberek számára; túl sokat akartak, és a nemes ügyük így elbukott. Azt az utasítást kapták, hogy egy meghatározott evangéliumról tanítsanak, hogy az Egyetemes Atya valóságának igazságát hirdessék, de belegabalyodtak az erkölcsök átalakítása nemesnek tekintett ügyébe, és így a nagyszerű küldetésük kisiklott és gyakorlatilag elbukott és feledésbe merült. (95:1.8)
A sálemi evangélium e vereségét nyomban követte az Istár-tisztelet erőteljes térnyerése, mely szertartás már korábban meghódította Palesztinát Astoretként, Egyiptomot Íziszként, Görögországot Afroditéként és az északi törzseket Astarteként. És az Istár-imádás ezen újjáéledésével volt összefüggésben az, hogy a babiloni papok újfent a csillagok vizsgálgatása felé fordultak; a csillagjóslás ekkor élte meg az utolsó nagy fellendülését, a jóslás divat lett, és a papság évszázadokon át egyre jobban leépült. (95:1.7)

MÓZES ÉS EHNATON

Mózes, a Melkizedek és Jézus közötti idők legnagyobb jelleme, a héber emberfajta és az egyiptomi királyi család közös ajándéka volt a világnak; és ha Ehnaton rendelkezett volna Mózes sokoldalúságával és rátermettségével, ha a meglepő vallási vezetői képességeihez fogható politikai éleseszűségről tett volna tanúbizonyságot, akkor Egyiptom vált volna az akkori kor nagy egyistenhívő nemzetévé; és ha így történt volna, akkor éppenséggel elképzelhető, hogy Jézus Egyiptomban töltötte volna a halandó életének nagyobb részét.
Az egész történelemben soha egyetlen király sem törekedett oly módszeresen arra, hogy egy egész nemzetet áttérítsen a többistenhitről az egyistenhitre, mint ahogy azt a rendkívüli Ehnaton tette. E fiatal uralkodó a leghihetetlenebb elszántsággal szakított a múlttal, változtatott nevet, hagyta el a fővárosát, épített egy teljesen új várost, és teremtett új művészetet és irodalmat egy egész nép számára. De túl gyorsan haladt; túl nagyot épített, nagyobbat, mint ami megállt volna, miután ő elment. Megismételjük, hogy nem tudott gondoskodni a népe anyagi helyzetének megszilárdulásáról és jólétéről, s ezek mind a vallási tanításai ellen hatottak, amikor a bajok és az elnyomás későbbi hullámai végigsöpörtek az egyiptomiakon. (95:5.3-5.4)

* * *

Kapcsolódó cikkek:

  • Ehnaton fáraó, a reformer zsarnok?
  • Jób könyvének eredete
     

* * *

I. A 95. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A MELKIZEDEK TANÍTÁSOK A LEVANTÉBAN

1. A sálemi vallás Mezopotámiában

2. A korai egyiptomi vallás

3. Az erkölcsi felfogások fejlődése

4. Amenemope tanításai
95:4.5 A héber Példabeszédek könyvének tizenötödik, tizenhetedik, huszadik fejezete, és a huszonkettedik fejezetének tizenhetedik versétől a huszonnegyedik fejezet huszonkettedik verséig tartó részei csaknem szó szerint Amenemope Bölcsesség könyvéből valók. A héber Zsoltárok könyvének első istendicsőítő énekét Amenemope írta és ez képezi Ehnaton tanításainak lényegét is.

5. A figyelemre méltó Ehnaton

6. A sálemi tantételek Iránban

7. A sálemi tanok Arábiában
95:7.3 Ha Jézus követői komolyabban vették volna azt a parancsát, hogy „menjetek a széles világba és terjesszétek az örömhírt”, és ha az evangélium hirdetésében engedékenyebbek, a maguk által kiagyalt járulékos társadalmi követelmények tekintetében kevésbé szigorúak lettek volna, akkor sok vidék, köztük Arábia is, boldogan fogadta volna el az ács fiának egyszerű evangéliumát.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Mi a tanulsága a sálemi hitterjesztők mezopotámiai sikertelenségének? Mennyiben vezethető vissza a bölcsesség hiányára és mennyiben fakadt külső okokból?
  2. Mi a tanulsága Ikhnaton kudarcának (95:5)?
  3. Miben rejlett mindig is az iszlám erőssége (95:7.6; vö. 97:10.6)? Mi kellene ahhoz, hogy Jézus vallását is valami hasonló erővel lehessen bemutatni?

 

Istentani összefoglaló

Makiventa Melkizedek

  • A Makiventa-féle tanok terjesztői Délnyugat-Ázsia szerte megjelentek, ott voltak Egyiptomban, Iránban és Arábiában is. 95:0.1