Jelenlegi hely

98. A Melkizedek tanítások nyugaton

1) A görög bölcselet, a zsidó istentan és a keresztény erkölcstan alaptételei alapjában véve a korábbi Melkizedek tanítások folyományai voltak. (98:0.4)

2) A keresztény vallás mint urantiai hiedelemrendszer az alábbi tanítások, hatások, hiedelmek, tiszteletfajták és egyedi személyes hozzáállások keveredésén keresztül alakult ki:
1. Az utóbbi négyezer évben megjelent összes nyugati és keleti vallás alapvető tényezőjét alkotó Melkizedek tanítások.
2. Az erkölcsiség, az erkölcstan, az istentan, valamint a Gondviselésben és a legfelsőbb Jahvéban való hit héber rendszere.
3. A zoroaszteri felfogás a mindenségrendi jó és rossz közötti küzdelemről, mely nyomot hagyott a judaizmuson és a mitraizmuson is.
4. A rejtelemimádatok, különösen a mitraizmus, de ide tartozik a fríg tiszteletfajtabeli Nagy Anya imádása is.
5. József-fia-Jósua emberi életének történelmi ténye, a názáreti Jézusnak mint a megdicsőült Krisztusnak, az Isten Fiának a valóságos volta.
6. A tárzusi Pál személyes nézőpontja.
7. A hellén népek bölcseleti gondolkodása, Alexandriától és Antiókhiától Görögországon át Szirakúzáig és Rómáig. (98:7.3-7.10)

3) Ahogy Jézus eredeti tanításai eljutottak nyugatra, elnyugatiasodtak, és ahogy elnyugatiasodtak, megkezdődött az emberek összes fajtája és félesége számára meglévő, gyökerükben általános vonzóerejüknek a gyengülése is. A kereszténység mára a fehér emberfajták társadalmi, gazdasági és politikai erkölcseihez jól alkalmazkodó vallássá lett. Már régen megszűnt Jézus vallásának lenni, bár még mindig hősiesen törekszik egy szép vallás ábrázolására Jézusról azok számára, akik őszintén keresik a tanításaiban mutatott utat. E vallás megdicsőítette Jézust a Krisztusként, az Istentől jött messiási felkentként, azonban igencsak elfelejtette a Mester személyes evangéliumát: az Isten Atyaságát és a minden ember közötti egyetemes testvériséget.

4) A vallások sokáig megvoltak bölcseleti támasz nélkül, de kevés bölcselet, mint olyan, maradt fenn sokáig a vallással való valamiféle azonosulás nélkül. A bölcselet a vallás számára az, ami a tervezés a cselekvés számára. De az eszményi emberi állapot az, amelyben a bölcseletet, a vallást és a tudományt értelmes egységgé kovácsolja össze a bölcsesség, a hit és a tapasztalat együttese. (98:2.12)

* * *

A 98. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A MELKIZEDEK TANÍTÁSOK NYUGATON

1. A sálemi vallás a görögöknél

2. A görög bölcseleti gondolkodás

3. A Melkizedek tanítások Rómában

4. A rejtelemimádatok

5. A Mithrász-tisztelet

6. Mithraizmus és kereszténység

7. A keresztény vallás
98:7.9 Pál álmában sem igen gondolta volna, hogy az ő áttértjeinek írt jó szándékú leveleit egykor a későbbi keresztények úgy tekintik majd, mint „Isten szavát”. Az ilyen jóhiszemű tanítókat nem szabad felelőssé tenni azért, amit a későbbi követőik az írásaikkal műveltek.


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Makiventa „tiltotta a kizárólagosan istenimádási gyülekezetek szervezését” (98:1.1). Mit jelent ez? Miért tett így?
  2. Hogyan értékeled az intellektuális (értelmi) és spirituális (szellemi) növekedés közötti egyensúly szerepét (98:1.6; 102:3.1)? Milyen veszélyekkel jár az egyensúlytalanság?
  3. Ha „a bölcselet a vallás számára az, ami a tervezés a cselekvés számára” (98:2.12), akkor hogyan minősítenéd a vallásról folytatott beszélgetést, vitát?
  4. Miképpen szennyezhette be a görög bölcselet az evangéliumot (98:3.9), ha egyszer nagyszerű értelmi haladást ért el (98:2.2)? Más helyzetben vagyunk-e manapság (2:7.9) – azaz, vajon része-e a bölcselet manapság annak az üzenetnek, melyre a mai világias emberiség megszólításához szükség van?
  5. Mi szükséges a bölcselet, a vallás és a tudomány egységéhez (98:2.12)?

 

Istentani összefoglaló

Üdvözülési terv

  • Teremtő Fiú nem azért adományozta magát az emberiségének, hogy megbékítsen egy haragvó Istent. Azért jött, hogy kinyilatkoztassa az Isten szeretetét és megnemesítse az Istennél való fiúságot. 98:7.1

Makiventa Melkizedek

  • A sálemi tanításokat a római cinikusok tartották meg a legtovább. 98:0.2
  • A sálemi tantétel jelentős részét zsidó zsoldos katonák terjesztették el Európában. 98:0.3
  • A sálemi hitterjesztőknek nemigen sikerült elterjeszteniük a tanításaikat a görögök körében, mert a munkájukat nem szervezték meg. 98:1.1
  • A misztériumvallások rituáléi fölébe kerekedtek a cinikusok tanításainak. 98:3.9

Ima és istenimádat

  • A megmaradni képes vallás oltja a szellemi szomjat és üdvözülést biztosít. 98:2.1
  • A köznép vallási vigaszt akart és az üdvözülés ígéretét kereste. A misztériumkultuszok meg is adták nekik mindezt. 98:4.1

Kereszténység

  • A korai kereszténység és a mitraizmus sokban hasonlított egymásra. 98:6.4
  • A kereszténységet hét jelentősebb tényező határozza meg. 98:7.3