Jelenlegi hely

103. A vallásos tapasztalás valósága

MAGVAS GONDOLATOK

A világegyetem kívülről való tanulmányozásához az ember létrehozza a fizikai tudományokat; a világegyetemhez belülről közelítve megteremti a metafizikát és a teológiát – a vallást. 103:6.2
A metafizika az ember hasztalan kísérlete a tudomány és a vallás közötti szakadék áthidalására – a morontia mota hiányának ellentételezésére. 103:6.7
A metafizika kudarc; a motát az ember nem képes felfogni. A kinyilatkoztatás az egyetlen eljárás, mely a motát helyettesítheti. 103:6.8
A kinyilatkoztatás az ember egyetlen reménye a morontia űr betöltésére. A mota látásmód hiányában az ember nem képes észrevenni az anyagi világ jelenségeiben az igazságot, a szeretetet és a jóságot. 103:6.13
A legmagasabb szintű emberi bölcseletet a tudományos értelemre, a vallásos hitre és a kinyilatkoztatás által biztosított igazság-rálátásra kell alapozni. 103:6.15
A bűnösség érzése eredhet a szellemi közösség megszakadásából. Az ember nem mindig képes megfelelni az eszményképeinek, viszont képes kitartani azon célja mellett, hogy megtalálja Istent. 103:4.3
Jézus elvetett mindenféle áldozási és vezeklési szertartásrendet. Az Isten szerető Atyává válik a halandó fiai és leányai számára. 103:4.4
A szeretet s nem a kényszer ösztönöz a növekedésre. 103:5.11
Jézus tanításai végül megfosztották a vallást a babonaságtól, a varázslattól, a mítoszoktól és a dogmáktól. 103:9.4
Nemesebbé tesz bennünket annak felismerése, hogy az emberbaráti késztetéseink isteni eredetűek. 103:5.8
Jézus úgy tágította a szomszéd fogalmát, hogy az magába foglalja az egész emberiséget. 103:5.2
Bármely olyan egyház számára él az erős remény, mely az Istent imádja, az emberek közötti testvériséget szentesíti, és mentesíteni meri a tagjait mindenféle hitvallási kényszertől. 103:5.12
A tudománynak és a vallásnak egyaránt nagy szüksége van bátor önbírálatra. 103:7.7
A halandók képesek megtapasztalni szellemi egységet, de bölcseleti azonosságot nem érhetnek el. 103:1.1
Amint a teológia a vallás fölébe kerekedik, a vallás meghal. Az értelem, a bölcsesség és a hit vezeti be az embert a tények, az igazság és a vallás világába. 103:9.6
A hit magával viszi az értelmet és a bölcsességet addig, ameddig képesek vele tartani, majd pedig az igazság társaságában halad tovább. 103:9.7
A vallásos tapasztalás valósága meghaladja az értelmet, a tudományt, a bölcseletet és a bölcsességet. 103:9.12

* * *

Egy vallásos csoport biztonsága a szellemi egységétől függ, nem pedig az istentani egyformaságtól. 103:5.12

* * *

I. A 103. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A VALLÁSOS TAPASZTALÁS VALÓSÁGA

1. Vallásbölcselet
A) 103:1.1 A valóságban minden emberi lény az őbenne lakozó Isten-szellemből áradó isteni ösztönzések saját, tapasztaláson alapuló értelmezése alapján határozza meg a vallást, és ennélfogva az ilyen értelmezésnek egyedinek kell lennie…

B) 103:1.4 Az emberek sokkal könnyebben értenek egyet a vallásos értékekben – célokban – mint a hiedelmekben – az értelmezésekben.

2. A vallás és az egyén
103:2.10 Az ember igyekszik az önmaga szolgálatára irányuló belső kényszert a tudatos énjével – önmagával – azonosítani.

3. A vallás és az emberi faj
103:3.4 Emlékezzetek, hogy minden kor vallásában a legkiemelkedőbb tapasztalás az erkölcsi értékekkel és a társadalmi jelentéstartalmakkal kapcsolatos érzés, nem pedig a hittudományi tantételekkel vagy bölcseleti elméletekkel kapcsolatos gondolkodás.

4. Szellemi közösség
103:4.3 Az ember nem remélheti, hogy megfelelhet a legmagasabb rendű eszményképeinek, viszont képes hűen kitartani azon célja mellett, hogy megtalálja Istent és egyre inkább olyanná váljon mint ő.

5. Az eszményképek eredete
A) 103:5.8 Az ember eszményelvűségére nézve végzetes, amikor azt tanulja, hogy minden önzetlen késztetése pusztán az ő természetes nyájösztöneinek kifejlődése. Viszont nemesebbé lesz és rendkívüli mértékben feltöltődik, amikor megtanulja, hogy a lelkének e magasabb rendű vágyai azoktól a szellemi erőktől sugárzódnak ki, melyek a halandói elméjében lakoznak.

B) 103:5.12 Bármely olyan egyház számára él az erős remény, mely az élő Istent imádja, az emberek közötti testvériséget szentesíti, és mentesíteni meri a tagjait mindenféle hitvallási kényszertől.

6. Bölcseleti összhangteremtés
A) 103:6.3 (…) amennyiben kizárólag a személyiség-élmény belső jellege felől szemléljük, a teremtésösszesség szellemi természetűnek tűnik.

B) 103:6.5 (…) sem a tudomány, sem a vallás egyedül soha nem remélheti, hogy megfelelő szinten megértheti az egyetemes igazságokat és viszonyokat az emberi bölcselet útmutatása és az isteni kinyilatkoztatás megvilágosító hatása nélkül.

C) 103:6.15 A halandó ember által elérhető legmagasabb bölcseletet okszerűen a tudományos értelemre, a vallásos hitre és a kinyilatkoztatás által biztosított igazság-rálátásra kell alapozni.

7. Tudomány és vallás
103:7.6 Kívülről befelé tekintve a világegyetem talán anyaginak tűnik; belülről kifelé nézve ugyanez a világegyetem teljesen szelleminek látszik.

8. Bölcselet és vallás
A) 103:8.3 Egy jó és nemes férfi talán tökéletesen szereti a feleségét, de teljeséggel képtelen kielégítő eredménnyel átmenni egy írásbeli vizsgán a házastársi szeretet lélektana tárgyában. Egy másik férfi, aki kevéssé vagy egyáltalán nem szereti a hitvesét, talán még kiválóan is leteheti az ilyen vizsgát. A szerető félnek a szeretett fél igazi természetére való rálátásában megmutatkozó tökéletlensége egyáltalán nem érvényteleníti a szeretetének sem a valóságát, sem az őszinteségét.

B) 103:8.5 Az Istent ismerő hívő bizonyságát nem szabadna megzavarnia a kétkedő anyagi világnézetű ember bizonytalanságának; inkább a tapasztalásra építő hívő mély hitének és megingathatatlan bizonyságának kellene a hitetlen bizonytalanságát komolyan próbára tennie.

9. A vallás lényege
A) 103:9.2 Nem számít, hogy valakinek mennyire csalóka és téves az istentana, az ő vallása talán teljes mértékben valódi és örökkévalón igaz.

B) 103:9.7 A hit igen készségesen magával viszi az értelmet addig, ameddig az képes vele tartani és azután már a bölcsességgel megy tovább a végső bölcseleti határig; és azután egyedül az IGAZSÁG társaságában mer belevágni a határtalan és soha véget nem érő világegyetemi utazásba.