Jelenlegi hely

108. A Gondolatigazítók küldetése és segédkezése

1. Az igazítói feladatok meghatározásának elveit nem tudjuk elmagyarázni, de gyanítjuk, hogy ezeket az isteni ajándékokat valamiféle BÖLCS ÉS HATÉKONY ELV ALAPJÁN JELÖLIK KI úgy, hogy a várományos személyiséghez való ÖRÖK ALKALMAZKODÁST BIZTOSÍTSÁK. (108:1.1)

2. Megfigyeltük, hogy a tapasztaltabb Igazítók gyakran magasabb rendű emberi elmékbe költöznek; ebből következik, hogy AZ ÖRÖKLÖTT EMBERI ADOTTSÁGOK FONTOS SZEREPET JÁTSZANAK A KIVÁLASZTÁSBAN ÉS A FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁBAN. (108:1.1)

3. A Gondolatigazító, mielőtt önkéntesnek jelentkezik, MINDEN LEHETSÉGES ADATOT MEGISMER AZ ADOTT JELÖLTRŐL (...), nem csak azt (...), hogy a halandó jelölt milyen adottság-örökítőktől származik, hanem annak becslését is, hogy a jelölt valószínűsíthetően milyen értelmi adottsággal és szellemi képességgel rendelkezik. (108:1.2)

4. Az Igazítók feladatának és szolgálatának kijelölésében A TEREMTMÉNY NEMÉNEK NINCS JELENTŐSÉGE.

5. Az Igazító általában VALAMIVEL A HATODIK SZÜLETÉSNAPJA ELŐTT ÉRKEZIK MEG emberi társához az Urantiára. (108:2.1)

6. PÜNKÖSD NAPJA ÓTA az Urantián az isteni Igazítók minden erkölcsi besorolású, egészségesen működő elmébe beköltöznek. (108:2.3) De még az Igazság Szellemével felruházott elme esetében sem képesek az Igazítók önkényesen birtokba venni a halandói értelmet az első erkölcsi döntés meghozatala előtt. (108:2.4)

7. Nincs semmilyen közvetítő vagy közbeavatkozó hatóság vagy erő, mely az isteni Igazító és a halandó társa között működne; ISTEN ÉS EMBER KÖZVETLEN KAPCSOLATBAN ÁLL. (108:2.4)

8. A halandók addig nem kapnak IGAZI VILÁGEGYETEMI NEVET, amíg eggyé nem kapcsolódtak az Igazítójukkal. (108:3.3)

9. Az Igazítók TÉNYLEGESEN AZ ISTEN AKARATÁT ALKOTJÁK. (108:4.2)

10. az Igazítók az emberi elmében TÖKÉLETESEN EGY ÜTEMBEN ÉS ÖSSZHANGBAN MŰKÖDNEK EGYÜTT AZ ÖSSZES TÖBBI SZELLEMSEGÉDKEZÉSSEL, beleértve az elmeszellem-segédeket, a Szent Szellemet, az Igazság Szellemét és a többi hatást. (108:4.3)

11. Az Igazítók SEMMIT SEM VESZÍTENEK EL, AMIT A GONDJAIKRA BÍZTAK; sohasem hallottunk még olyat, hogy ezek a szellemsegítők mulasztást követtek volna el. (108:5.3)

12. NEM RÉSZE A TITKOS NEVELŐ KÜLDETÉSÉNEK AZ, HOGY PÁTYOLGASSA A SÉRTETT ÉRZELMEITEKET VAGY BABUSGASSA A MEGTÉPÁZOTT BÜSZKESÉGETEKET; a lelketek felkészítése a hosszú, felemelkedői létpályára az, ami az Igazító figyelmét leköti és idejét kitölti. (108:5.6)

13. AZ IGAZÍTÓNAK RETTENETES SZENVEDÉST OKOZNAK AZOK A GONDOLATOK, amelyek tisztán aljasak és önzők; elszomorítja őket a széppel és az istenivel szemben tanúsított tiszteletlenség, és az emberek ostoba állati félelmei és gyerekes aggodalmai ténylegesen akadályozzák őket a munkájukban. (108:6.2)

14. A Titkos Nevelők kétségtelenül az Egyetemes Atya adományai, AZ ISTEN KÉPÉNEK TÜKRÖZŐDÉSEI KINT A VILÁGEGYETEMBEN. (...) „Isten képe” nem fizikai hasonlatosságra vagy az anyagi teremtményi felruházottság véges korlátaira utal, hanem inkább az Egyetemes Atya szellemi jelenlétének ajándékára a Gondolatigazítóknak a világegyetemek szerény teremtményeihez való mennyei elküldésében. (108:6.3)

15. És MIKÉNT TE AZ EMBERI SZÜLŐJE VAGY, ÚGY AZ IGAZÍTÓ AZ ISTENI SZÜLŐJE AZ IGAZI VALÓDNAK, az önmagad magasabb rendű és fejlődő sajátlényegének, a jobb morontiai és jövőbeli szellemi valódnak. És éppen ez a kifejlődő morontia lélek az, amelyet a bírák és az ítélők értékelnek akkor, amikor döntenek a továbbélésetekről és továbbengednek benneteket felfelé (...) (108:6.6)

16. Ti emberek, egy majdnem végtelenül tágas körkép véget nem érő kibontakoztatását kezdtétek el, soha véget nem érő, örökké szélesedő lehetőség-szférák határok nélkülivé tágításába fogtatok, amelyek FELÜDÍTŐ SZOLGÁLATOT, PÁRATLAN KALANDOT, FENSÉGES BIZONYTALANSÁGOT ÉS KORLÁTLAN FEJLŐDÉST foglalnak magukba. Amikor a fejetek felett sötét felhők gyülekeznek, akkor hitetekben kell elfogadnotok a bennetek lakozó Igazító jelenlétének tényét, és így képesnek kell lennetek a halandói bizonytalanságok ködén túllátni és észrevenni az örökkévaló igazságosság napjának tiszta ragyogását (...) (108:6.8)

 

* * *

I. A 108. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

A GONDOLATIGAZÍTÓK KÜLDETÉSE ÉS SEGÉDKEZÉSE

1. A kiválasztás és a feladat

2. Az Igazító adományozásának előfeltételei
A) 108:2.2 A teremtményelmének a magasabb rendű istenimádat- és bölcsesség-működés meglétéről kell bizonyságot tennie úgy, hogy bizonyítja képességét a megjelenő jó és rossz értékek közötti választásra – erkölcsi döntés meghozatalára.

B) 108:2.4 Nincs semmilyen közvetítő vagy közbeavatkozó hatóság vagy erő, mely az isteni Igazító és a halandó társa között működne; Isten és ember közvetlen kapcsolatban áll.

C) 108:2.9 (…) amikor egy fejlődő halandót eltölt a társai iránt érzett szeretet és magát a húsvér testben élő testvérei önzetlen szolgálatának szenteli, a várakozó Igazító minden esetben alászáll e halandó segédkezőhöz és az elméjébe költözik.

3. Szervezés és igazgatás

4. Az egyéb szellemi hatásokhoz való viszony

5. Az Igazítók küldetése
A) 108:5.5 Azzal a céllal működnek együtt az anyagi elmével, hogy igazgatási és szellemi-átalakítási tevékenységük révén a jövőbeli létpályátok új világaihoz és új nevéhez egy új elmét hozzanak létre. Küldetésük döntően a jövőbeli életre irányul, nem a mostanira. Mennyei segítőknek nevezik őket, nem földi segítőknek. Nem érdekeltek abban, hogy könnyűvé tegyék a halandó létpályáját; sokkal inkább abban érdekeltek, hogy életutatokat meglehetősen nehézzé és göröngyössé tegyék azért, hogy egyre több döntési helyzetbe hozzanak és döntésre bírjanak titeket. A nagyszerű Gondolatigazító jelenléte nem jár együtt könnyű élettel és a megerőltető gondolkodástól való mentességgel, de az ilyen isteni ajándék fenséges értelmi békét és felséges szellemi megnyugvást hoz.

B) 108:5.6 Pillanatnyi és állandóan változó öröm- és szomorúság-érzeteitek alapjában véve tisztán emberi és anyagi válaszok a belső lelkiállapototokra és a benneteket körülvevő külső, anyagi környezetre. Ezért ne úgy tekintsetek az Igazítókra, mint önző vigaszt és a halandóknak szánt megnyugvást nyújtókra. Az Igazítónak az a dolga, hogy felkészítsen az örök kalandra, biztosítsa a továbbéléseteket. Nem része a Titkos Nevelő küldetésének az, hogy pátyolgassa a sértett érzelmeiteket vagy babusgassa a megtépázott büszkeségeteket; a lelketek felkészítése a hosszú, felemelkedői létpályára az, ami az Igazító figyelmét leköti és idejét kitölti.

C) 108:5.10 A kísérőitek tökéletesek; ennélfogva a tökéletességi cél bizonyosan elérhető.

6. Isten az emberben
A) 108:6.4 Ő a magasabb rendű és igaz belső szellemi gondolat-ösztönzés, ellentétben azzal a külső, fizikai ingerrel, mely az anyagi test idegi-energia rendszerén keresztül éri el az elmét.

B) 108:6.8 Amikor a fejetek felett sötét felhők gyülekeznek, akkor hitetekben kell elfogadnotok a bennetek lakozó Igazító jelenlétének tényét, és így képesnek kell lennetek a halandói bizonytalanságok ködén túllátni és észrevenni az örökkévaló igazságosság napjának tiszta ragyogását (…).


 

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

  1. Milyen hatással vannak rád az igazító eljövetelének feltételeiről olvasottak (108:1.4-1.6)? Miért nem elégséges a lelki fejlődéshez a külön értelmi képesség és a külön szellemi érzékelőképesség? Miért van szükség ezek összehangolásának képességére is?
  2. Ha az Igazítón keresztül „Isten és ember közvetlen kapcsolatban áll” (108:2.4), akkor mi szükség van egy ilyen könyv tanulmányozására?
  3. Milyen „személyes bolygói válsághelyzetet” tudsz elképzelni (108:2.8)? Szerinted mit kell ilyen esetben tenni?
  4. Miért hordoz a válsághelyzet olyan nagy szellemi fejlődési lehetőséget (108:2.9)?
  5. Vajon „eltölt a társai[d] iránt érzett szeretet és mag[ada]t a húsvér testben élő testvérei[d] önzetlen szolgálatának szentel[ed]” (108:2.9)?
  6. Milyen érzés tudni, hogy az Igazítód száma alapján azonosítanak (108:3.3)?
  7. Mi az élet nehézségeinek nagy értelme (108:5.5)?
  8. Mi köze az Igazítónak a „pillanatnyi és állandóan változó öröm- és szomorúság-érzetei[nkhez]” (108:5.6)?
  9. Próbáld meg a lehető legpontosabban kifejteni az Igazítóval való együttműködésünk módjára vonatkozó metaforát, mely együttműködés célja az, hogy „félelemérzeteiteket a szeretet és a bizalom meggyőződésévé” alakítsuk (108:5.8).
  10. Mivel sanyargatja az ember az Igazítóját a mai korszakban (108:6.2)?
  11. Vajon a lélek csak az Igazító okozta „fényes szellemi átalakulásokból” alakul ki (108:6.5; 47:4.5)? Akkor hogyan tudna a lélek valaha is „hűséges képet fog mutatni (...) az ideigvaló döntése[id] eredményéről” vagy gyógyulást igényelni (111:1.5; 112:6.9; 120:2.5)?
  12. Te mit értesz az Igazító által kommunikációhoz használt „jelképek” és „egyéb közvetett utak” (108:6.7) alatt – szemben a közvetlen közléscserével?
  13. Vajon igénybe tudtad-e venni a záróbekezdést (108:6.8) vagy más hasonló gondolatot ahhoz, hogy jobb kedvre derülj és bátorítást találj? Mitől lelkesítő az itt megfestett kép?
  14. Vizsgáld meg a 108:5.4 bekezdés második mondatának minden lényeges tartalmi elemét („Akaratotok alapján és azzal összhangban az Igazítónak hatalmában áll az anyagi elmétek teremtményi folyamatait a kiemelkedő morontia lélek késztetéseinek és célkitűzéseinek átalakító hatása alá vonni.”) Milyen emberi hozzáállást vezethetünk le ebből?
  15. Miért helyesebb azt mondani, hogy „a mennyország bennetek van”, mint azt, hogy „a mennyország közöttetek van” (108:6.2; 134:4.2; 170:1.11; 170:1.13; 170:2.24; 195:10.4)? Vedd észre, hogy ugyanezen okra vezethető vissza az az állítás, hogy „[a] mennyország kulcsai a következők: őszinteség, több őszinteség és még több őszinteség.” (39:4.14) Mennyiben lehet mégis ez a mennyország a földön és az emberek között? Vö. a Gábriel által Máriának vitt hírben foglaltakkal (122:3.1).

 

Istentani összefoglaló

Üdvözülési terv

Egy majdnem végtelenül tágas körkép véget nem érő kibontakoztatását kezdtük el, benne a páratlan kalandok és a határtalan fejlődés soha véget nem érő lehetőségeivel. 108:6.8

Amikor a fejed felett sötét felhők gyülekeznek, akkor hitedben képesnek kell lenned a halandói bizonytalanságok ködén túllátni és észrevenni az örökkévaló igazságosság napjának tiszta ragyogását a Satania lakóvilágainak hívogató magasságain. 108:6.8

Gondolatigazítók

Az Igazító küldetése az, hogy a halandó teremtmények számára Isten legyen. 108:0.1

Az Igazítókat az örök alkalmazkodást biztosító bölcs elvek alapján adományozzák. 108:1.1

Az önkéntes Igazítók birtokában vannak a jelöltjükre vonatkozó szeráfi beszámolóknak és életterveknek. 108:1.2

Az Igazító az emberi jelöltnek három adottságát veszi figyelembe. 108:1.3

A Diviningtonból az Urantiára való átkelés időtartama az Igazító esetében alig 118 óra. 108:1.9

A gyermek első erkölcsi döntésével érkezik meg az Igazító – az Urantián ez átlagban a 2.134. napot jelenti. 108:2.1

Az emberi elmének szellemi értelemben felkészültnek kell lennie az Igazító fogadására. 108:2.2

Az Igazság Szellemének elküldését megelőző időkben számos körülmény határozta meg az Igazítók ajándékát. Ld. 108:2.5

Az Igazítóval való eggyé kapcsolódást követően kapod meg az új nevedet. 108:3.3

A világegyetemi felügyelők nagy tisztelettel adóznak az Igazítók előtt. Az egyikük azt mondta: „Tisztellek benneteket! Mindannyiatokat már majdnem istenként imádlak!” Ld. 108:3.6

Egy bolygó elszigeteltsége semmiben sem befolyásolja az Igazítók munkáját és segédkezését. 108:4.4

Amit az Igazító nem megtenni érted ebben az életben, megteszi azt a következőben. 108:5.2

Az Igazító jelenti a ti új és következő létformátok lehetőségét. 108:5.4

Az Igazítókat mennyei segítőknek nevezik, nem földi segítőknek. 108:5.5

Ne úgy tekintsetek az Igazítókra, mint önző vigaszt és a halandóknak szánt megnyugvást nyújtókra. Ők a lelketekkel foglalkoznak. 108:5.6

A félelem láncaitól való megszabadulás alkotja az alapot, melynek az Igazító nekifeszíti a szellemi emelőrúdját. 108:5.8

Tökéletes kísérőink vannak, ennélfogva a tökéletességi cél bizonyosan elérhető. 108:5.10

A Titkos Nevelők az Isten képének tükröződései kint a világegyetemben. 108:6.3

Az Igazítók örvendeznek, amikor üzeneteiket az emberi társaik értelmének közvetlenül villanthatják fel. 108:6.7