Jelenlegi hely

131. A világ vallásai

 

131. írás / 1. hozzászólás

1) Igazi szellemi kincs az Urantia 131. írásában közölt tartalom több szempontból is.

a) A Ganid által készített válogatás az alexandriai könyvtárból való. Olyan írások felhasználásával készült, amelyek az alexandriai könyvtárral együtt már megsemmisültek. Szó szerint „sültek”, ugyanis a könyvtár tekercsei többségükben elégtek. Könnyen előfordulhat, hogy a kimásolt tartalmak más tekercseken sem maradtak fenn.

b) Ez az összeállítás ilyen formában szintén nem lelhető már fel a földön, mivel annak eredeti példánya több mint 1500 éve Indiában megsemmisült.

c) Szellemi kincs ez az összeállítás azért is, mert általa képet kaphatunk Makiventa Melkizedek tanításairól.

d) „A Mi Vallásunk” fejezet által pedig ráláthatunk arra az összegzett ismeretre, amit Ganid az Isten – ember viszony témában Jézus mellett elsajátított.

Ganid válogatása több ember beszámolóját tartalmazza az Istennel való kiérlelt, belső kapcsolatuk tapasztalatairól.

Ne feledjük, a Melkizedek tanítványoknak volt bátorságuk ahhoz, hogy elhagyják a szülőföldjüket és nekivágjanak az ismeretlen és veszélyes világnak csak azért, hogy az egy Istenről szóló jó hírt megismertessék a korabeli világ népeivel.
Ilyen vállalkozásra nem lettek volna képesek, ha nem tapasztalták volna meg azt, hogy az Isten bennük is él.

Képletesen szólva, az Istent hirdető ember az egyik kezét az Isten Szelleme felé nyújtja, a másikat pedig az éppen előtte álló embertársa felé. Így, híd ő a jelenvaló világ és az eljövendő élet között.

A következő pontokban azokat a gondolatokat írom le, amelyek a Ganid által készített válogatást és összegzést olvasva bennem megfogalmazódtak.

2) - Vallom, hogy a tapasztalatainkat az Isten Szelleme hangolja össze bennünk bölcsességgé, ha átadjuk magunkat Istennek.

- Isten nem azonos a bajjal. Ő nem a baj okozója, hanem az, akivel a nehézségeinket a legjobb módon leküzdhetjük. Sokan káromkodnak a baj megjelenésekor, Istent hibáztatva ezért. Pedig inkább fohászkodniuk kellene Hozzá.

- Jézus az mondja, hogy az igazság állapotszerű szeretete az, amely a tévedéseink kijavításában, valamint a rossz felismerésében és elhagyásában a segítségünkre lehet. Az Istent szerető embernek tehát nem a tévedéstől kell félnie, hiszen az kijavítható, számára azt jelent veszélyt, ha az Isten igazsága nem elég fontos neki.

- Mikor az Istenről tanulok, amikor Őt jelenvalóként élem meg, akkor öröm tölt el, s amikor dicsőítem Őt azon kis és nagy dolgokért, amelyek az életemben jók és szépek, akkor is öröm tölt el.
Az Isten jelenléte nem a képzelet kitalációja. Az Isten jelenlétének valóságát a megnyugodott és örömteli emberi lélek, mint gyümölcs igazolja.

- Isten tudja – és mi is tudhatjuk – hogy még sok nagyszerű kaland és tapasztalat vár ránk, amelyeket csak akkor leszünk képesek igazán értékelni, ha egyre inkább olyanná válunk, mint az Isten. 
Az isteni jó képviselésének komoly szándéka tud bennünket igazságossá és lelki értelemben széppé tenni. Most úgy gondolom, hogy az Isten is azért igazságos és azért szép, mert jó – és azért jó, mert szeret.

- Az élete nagy áttörését mindenki maga tudja megvalósítani az által, hogy megtér. Isten gyermekének tudása akkor lesz vonzó a hitetlenek számára, ha láthatják a belülről jövő békéjét és örömét is.

- Az Istent biztos, hogy boldogítja a mindenkit szeretés, a mindenkinek jót akarás. Az ember is csak az által válhat naggyá – istenképűvé – ha elkezd mindenkit szeretni, mindenkinek jót akarni. 
Lehet, hogy az Isten nem képes arra, hogy ne szeressen, de ha képes lenne arra, hogy személyválogató módon szeressen, akkor bizonyára elindulna a kisebbedés, a sorvadás és a torzulás útján. Az Isten akkor képes teljes mellszélességgel bennünk élni, ha a jó akaratunkat nem zárjuk el senki elől. A jó akaratnak, a mindenkit szeretésnek a szándék szintjén kell meglennie bennünk, amelynek aztán az értelem vezetésével kell kibontakoznia, hogy a jót jól tehessük.

- Az Istenhez tartozás jó érzése megtapasztalható. Jött egy gondolatom, hogy felhatalmazást kellene adnom az Isten Szellemének arra, hogy alakítson engem olyanná, amilyennek a mennyei Atyám látni szeretne engem. Miért ne adnám meg az Isten Szellemének ezt a felhatalmazást. Ha ismerem annyira, hogy megbízom benne 100 % - ban, akkor megadom neki ezt a felhatalmazást. – Én megadom az Isten Szellemének a felhatalmazást arra, hogy formáljon engem olyanná, amilyennek mennyei Atyám látni szeretne. Sőt, kérem arra is, hogy mutassa meg nekem, mi által tudom én elősegíteni ezt a változást.

- A hit által való látás nem káprázat, hanem bizonyosság, amelyből öröm, erő és feladat fakad.
Mindannyian az Istenből élünk. Miért utasítanánk el dacból, rosszul értelmezett büszkeségből azon lehetőséget, melyet az kínál számunkra Aki által élünk?

- Minél inkább hasonlítok az Istenre, annál inkább segítenek engem a mindenség törvényei. 
Isten akaratát akkor teszem, ha először azt keresem, hogy mit tenne Jézus a helyemben az adott helyzetben, majd amit e téren az értelmemmel is helyesnek ismerek fel, azt teszem.

- Onnan is lehet tudni, hogy a láthatatlan Isten valóságos Isten, hogyha azért vallom meg neki a helytelen tettemet, mert megbántam azt, akkor az Isten képes a bánat terhét levenni a szívemről és örömmel helyettesíteni azt. Ilyen belső változtatást csak az Isten képes elvégezni bennem.

- Aki elesik az élet küzdelmeiben és nem akar felállni, annak az Isten nem tud segíteni. Pontosabban, annak az Isten sem tud segíteni.

- Nem nagyságra vágyom, hanem békére, örömre, tudásra és isteni értelemben vett kalandra. Szerintem, még az Isten számára is nyitott, hogy az ember mire képes, meddig fejlődhet. Hiszen az első emberek, akik az Istengyermekség útjára léptek, még mindig a fejlődés útját járják. Azért törekedhetünk arra, hogy az Isten szemével lássunk és az Ő fejével gondolkodjunk, mert az ember Jézus is erre törekedett. S azért is tett így, hogy általa láthassuk a lehetőségeinket.

- Istentől azt érdemes kérnem, ami szerinte a javamat szolgálja. Szerinte az szolgálja a javamat, ha egyre inkább istenképű leszek. Isten pedig olyan, hogy szolgálja a gyermekeit. Nem kiszolgálja, hanem szolgálja. A szolgálat nem más, mint szeretetből történő ajándékozás. Ha Istent szeretem, olyan akarok lenni, mint Ő. Ez nem természetellenes. A földi kisgyermek is hasonlítani akar a földi szülőjére, ha szereti őt.

- Jézus által az Isten lehajolt hozzánk. De ennél többet is tett, mert Jézus velünk élt és halt, s ilyen módon Ő ember is: örökre.
Ganid láthatta, hogy a Jézus által tanított és bemutatott Isten más, mint a kor kiismerhetetlen, többféle arcot mutató isteni sereglete. Ganid láthatta, hogy amit Jézus az Istenről neki tanított, azt emberként is törekedett megélni.

* * *

131. írás / 2. hozzászólás

Válaszaim a Gábor által közzé tett kérdésekre

1. Milyen értelmét látod az efféle vallási gyűjteménynek?

(Egy értékes rendező elv – szempont – szerinti anyaggyűjtés, mint amilyen ’A Fenséges Isten és az ember Vele való kapcsolata a világ vallásaiban’, hasznos lehetett annak a több mint hatvan fordítónak, akiket Ganid alkalmazott.

Az elkészült válogatás hasznos volt Ganidnak, és hasznos lehetett azoknak, akikkel Ganid ezen tartalmakat az élete során megosztotta. De hasznos lehetett azoknak is, akik a gyűjteményt Ganid halálát követően olvasták.

Továbbá az ilyen gyűjtemény hasznos a ma emberének is, akik azt az Urantia könyv részeként olvashatják. Miért is? Egyrészt azért, mert az azonos szempont alapján válogatott gyűjtemény elemei egymást kiegészítik, tehát az olvasó a tárgyra vonatkozóan több ismerethez, élményhez juthat hozzá. Valamint azért, mert ha a Jézus előtti emberiségnek átadott tanításokat összevetjük Jézus tanításaival és a ma embere számára is készült Urantia kinyilatkoztatással, akkor a lényeget tekintve az látható, hogy az Isten minden embernek ugyanazt a békét, örömöt és távlatot kínálja – emberfajtától, néptől és korszaktól függetlenül.

Továbbá, e gyűjtemény készítése biztos, hogy fontos volt az ember Jézusnak is, aki ez által képet kaphatott arról, hogy 
- milyen tartalmú tanítások maradtak fenn a Melkizedek tanítványok munkálkodása által,
- e tanítások mely, írott kultúrával is rendelkező népekhez jutottak el és 
- ott, lettek-e olyan fontosak, hogy azokat lejegyezzék, és mások számára is hozzáférhetővé tegyék.)

2. Mi az, ami a leginkább megfog az egyes összefoglalókban?

(Az a személyes és őszinte hang, melyet azok használnak, akiknek vallási tapasztalatai lejegyzésre kerültek.)

3. Vizsgáld meg Ganid összefoglalóját. Volt-e bárki is Jézus idejében, aki jobban felfogta volna az ő tanításait?

(Azt nem tudom, hogy Jézus korabeli tanítványai között volt-e más, aki jobban megértette Jézus tanításait mint Ganid. Az viszont biztos, hogy a kortársak közül Ganid volt az első ember, aki Jézus tanításait jól megértette és igazán értékelte. Ezt az is mutatja, hogy az, amit Jézustól tanult, átalakító hatással volt az életére. Például ily módon is: 132:6.1 „…És attól a naptól fogva a természetes élete hátralévő részében Ganid állandóan figyelte, hogy hol bukkan elveszett gyermekre, akit hazavezethet.”)

4. Figyeld meg, hogy az aranyszabály több vallási összefoglalóban is szerepel (131:1.7; 131:2.11; 131:3.6; 131:4.6; 131:6.2; 131:8.4; 131:9.4; 131:10.5, 131:10.7). Milyen egyéb kapcsolódási pontokat találsz?

(Véleményem szerint, a földön élő ember Istennel való kapcsolatának három fő állapota, szakasza van. Ezek:
a) elfordulás a bűntől és a vétektől az Isten felé fordulás által,
b) az aranyszabály megélése, vagyis az Isten és az ember gyakorlati szeretése,
c) valamint az így élt élet következménye: az Isten örömének, békéjének megtapasztalása, személyes bizonyosság a halál utáni élet valóságában.

Meglátásom szerint – mivel kísértések között élünk – ez a három állapot váltakozva, folyamatosan jelen van a földön élő ember életében.

A kérdésre válaszul tehát azt mondom, hogy a szóban forgó vallási összefoglalóban szükségszerűen megjelennek az a) és c) pontokban írt állapotokra vonatkozó tartalmak is.)