Jelenlegi hely

160. Alexandriai Rodan

 

160. írás / 1. hozzászólás

1) 160:0.1 „Rodan most komolyan nekifogott annak a feladatnak, hogy összehangolja életfelfogását Jézus vallási tanításaival…”.

(Mindenkinek megvan a maga látásmódja, értékvilága, belső késztetése, bátorsága, fejlődési tempója. Ezért mást változásra erőltetni nem helyes és nem eredményes. Ami hasznos, minél vonzóbb célként feltüntetni és bemutatni azt, akiben-amiben mi hiszünk, és akinek követése a meggyőződésünk szerint másoknak is hasznára válna.

A cél nem az, hogy bemutatót tartsunk, hiszen nem eladni akarunk valamit. Azért hiszek a mennyei Atyában, mert azt gondolom, hogy minél inkább idomul a gondolkodásom és a magatartásom az Atya gondolkodásához és magatartásához, én annál boldogabb leszek és annál több új lehetőség nyílik meg előttem. Ezt az utat nem én fedeztem fel, hanem Jézus mutatta be. Mivel ezen az úton mások is jártak már előttem növekvő boldogságot és békét tapasztalva, gondolom azt, hogy ez az út más, utánam jövő emberek számára is a boldogság útjává válhat. Azért gondolom ezt, mert ez az út nem csak nagyobb emberi örömöt kínál, hanem végső soron az Isten örömét kínálja az ember számára.

Ami nehéz ebben az útban az, hogy nem egy új módszert kell megtanulni ahhoz, hogy boldogok lehessünk, hanem a gondolkodásunkat kell átalakítanunk.

El kell kezdeni úgy látni és úgy gondolkodni, mint az Isten. Ha ebben kitartunk, a boldogság új szintjeit fedezzük fel, és a lelkünk örökké él majd, mint az Isten.)

2) 160:0.1 „Bár a Mester nem volt hajlandó ilyen tanácskozást tartani Rodannal, jóindulattal fogadta őt és nyomban úgy rendelkezett, hogy Nátániel és Tamás hallgassa meg minden mondanivalóját és cserébe beszéljenek neki az evangéliumról.”

(Miért nem vállalt tanácskozást Jézus Rodannal?

a) Szerintem Jézus nem véglegesen zárkózott el a Rodannal való tanácskozástól. Jézus azokkal tanácskozott, akikkel közös volt a célja. Ezek az apostolai, a vándorhitszónokok és a közeli tanítványai voltak. Rodan pedig még nem tartozott ezek közé. Rodan céljai:
- az evangélium jobb megismerése,
- a saját életfelfogásának összehangolása Jézus tanításaival.

b) Az evangélium megismertetését Rodannal az apostolok is meg tudták tenni. Jézus elve az volt, hogy amit szükséges megtenni, de az apostolok is képesek elvégezni, azt nem csinálta meg helyettük. Jézus önállóan gondolkodó, probléma megoldásra képes apostolokat és tanítványokat akart a követőinek.

c) Jézus tudta, hogy az apostolai találkozhatnak majd tanult, bölcselkedésre hajlamos, de jó szándékú, érdeklődő emberekkel. Ezért hasznosnak látta, ha tanulják az ilyen emberekkel való párbeszédet is. Nátániel és Tamás egyébként is kedvelte a szellemi kihívásokat.

d) Nátánielnek és Tamásnak szüksége volt arra, hogy Rodan bölcseletét Jézus tanításainak fényében tanulják meg szemlélni. Vagyis Rodan bölcseletének hallgatása során lemérhették azt is, hogy mit jelent számukra Jézus tanítása.

e) Jézus kíváncsi lehetett arra is, hogy mennyi kitartás és alázat van Rodanban. Az a hiúság vezeti-e, hogy Jézusnak előadhassa a saját tananyagát, vagy az mozgatja, hogy jobban megismerje Jézus tanításait.

f) Jézusnak nem volt annyi ideje, hogy minden embert fogadjon, aki számára előadást akart tartani. Többek között Jézus éppen azt jött megtanítani, hogy mivel az Isten szellem személy, ezért hozzá bárhol és bármikor lehet beszélni, sőt kell is beszélni, ha vele élő kapcsolatot akarunk fenntartani.)

3) Miért tisztelem Rodant?

a) Tudta, hogy emberként nem lehet akárhogyan boldog. Kereste a boldogság útját és tenni akart a boldogságáért.

b) Csak azért jött el Alexandriából, hogy a meglátott jót még jobban megismerje.

c) Nem sértődött meg azért, mert Jézus az apostolaihoz küldte meghallgatásra.

d) Komolyan vette azt az igazságot, amelyet felismert és képviselt.

e) Nagyszerű lényeglátó képességgel rendelkezett. Az emberre és az emberiségre vonatkozó meglátásai ma is érvényesek.

f) Rodan nem egyszerűen csak Jézus mellett döntött, hanem érvei voltak arra, hogy miért érdemes Jézus mellett döntenie.

4) 160:1.4 „…az ember mennyire hajlandó feladni a… pillanatnyi vágyak kielégítését a… felsőbbrendű vágyódások elfogadása érdekében”?

(Az ember hajlandó a felsőbbrendű vágyódások által kijelölt úton járni, ha az emberi vágyak kielégítésében megcsömörlött, vagy a felsőrendű vágyódások erősebbek benne, mint a pillanatnyi vágyak keltette vonzalom.

Az a vágy győz éppen bennem, amelyik irányában érzékenyebb, nyitottabb vagyok.
A felsőbbrendű vágyódások akkor erősödnek bennem, ha felsőbbrendű tartalmakkal foglalkozom.)

5) A mennyei Atyával való kapcsolat akkor csúszik el nálam és szerintem mindenki másnál is, amikor nem beszélek hozzá eleget, nem gondolkodom az ő értékeiről és a vele való kapcsolat lehetőségeiről. A mennyei Atya csak úgy lehet cél a számomra, ha a lelkemben kapcsolatot ápolok vele a jelenben.
Mivel Isten nem erőszakos, ezért nekem kell felé törekednem, ha tapasztalni akarom őt. Isten akkor él bennem, ha gondolok rá. Hogy miként gondolok az Istenre magamban, meghatározza azt is, hogy mennyire vágyódom utána.

Jézus nem véletlenül mutatta be az Isten személyét szerető Atyaként.
Elgondolkodtam azon, hogy ennek ellenére, a későbbi évszázadokban miért tudtak az emberek kitartani egy büntető Istenkép mellett. Valószínűleg azért, mert a királyon és a császáron kívül a személyében mindenki alá volt rendelve egy másik embernek. A királynak mindenki, a jobbágyok a nemeseknek, a kisnemesek a főuraknak, a nők a férfiaknak, a leányok az apjuknak és így tovább. Sőt, még a királyok és a császárok is alá voltak rendelve a személyes félelmeiknek, melyeket valószínűleg az egyház képviselői is erősítettek bennük.

A világi hatalommal összefonódó egyház azt hirdette, hogy engedelmeskedj, különben az Isten megbüntet téged. Az emberek könnyebben elfogadják a büntető Isten képét és hisznek is benne, ha kisgyermek koruk óta azt hallják a templomokban, hogy Ádám és Éva engedetlenségét mi is örököltük, hogy a földi élet szenvedés és majd csak odaát lesz jó, hogy Isten még az egyszülött Fiát sem kímélte. Meg hogy kedvesebb az Isten előtt az, aki jobban tűri a szenvedést, és engedelmes az elöljárójának, de mindenek előtt az egyháznak. Vagyis nem gondolkodni kell, hanem engedelmeskedni a kialakult alá-fölérendeltségi kapcsolatrendszer szerint.
Benne volt a köztudatban az is, hogy az Isten szívét templomi adományokkal, keresztállítással lágyítani lehet. De ettől függetlenül az Isten kiszámíthatatlan, ha akar büntet, s ha akar, akkor jutalmaz. A büntető Isten képe azért is tudott a múltban jelen lenni az emberek fejében, mert a megélhetésért való küzdelem nehéz volt, a többség olvasni nem tudott, az evangéliumot az egyház olvasatában hallották, és mert az emberekbe bűntudatot és engedelmességet neveltek.

Tekintettel a köztudatban korábban elterjedt büntető Atyaképre, Jézus engesztelő áldozatnak mondott halála és Szűz Mária anyai szeretete közelebb állt az emberek szívéhez, mint a mennyei Atya. Mivel az emberek többsége közel két évezreden keresztül az Istent távol tudta magától, ezért tekintettek Jézusra, Máriára és a szentekre közbenjárókként.

6) Az Isten csak azokat tudja erősíteni, akikben van bátorság annak beismerésére, hogy nélküle elveszettek.

7) E világban az gazdag, akinek hozzáférése van a meghatározott csatornákban áramló pénzhez. Jézus viszont azt mondja, hogy a pénz nem tud szeretni. Kell a megélhetéshez, de a lelket az Istenkapcsolat és az emberekkel való szeretet kapcsolat élményei gazdagítják és teszik túlélővé.

8) Jézus látni tanít engem. Látni azt, hogy milyen gazdag vagyok és látni azt, hogy milyen gazdag lehetek. Anyagi célok mindig lehetnek előttem, de hogy milyen anyagi céljaim vannak, attól is függ, hogy milyenek a szellemi céljaim. Nálam a szellemi céljaim határozzák meg az anyagi céljaimat.

Az anyagi eszközök lehetőséget adnak élmények megtapasztalására. Jézustól azt tanulom, hogy a szellemi célok, a szellemi látásmód mélyebb, bensőségesebb élmények megtapasztalását biztosítja. Hiába vannak anyagi eszközeim, szellemi látásmód hiányában nem leszek képes örülni az élet szerte heverő adományainak.

Az élet művészete abban is áll, hogy észre tudom-e venni és tudok-e örülni annak, amivel éppen rendelkezem. Én, ha belegondolok, a következő dolgoknak is tudok örülni.

- Örülök annak, hogy létezem. Annak érdekében, hogy létezzem, én nem tettem semmit, vagyis a létezésem ajándékba kaptam.
- Felismertem, hogy mivel van Isten, ezért nem kötelező magányosnak lennem.
- Tudok gondolkodni és képes vagyok érzékelni. Ezek ajándékok, melyekkel szabadon rendelkezhetem.
- Nem kell meghalnom, ha azon dolgokban akarok növekedni, amelyeket egyébként is jónak ismertem fel. Vagyis jó dolog az, hogy akarhatok olyan lenni, mint az Isten.
- Látom a szépet, képes vagyok az összhang felismerésére – ennek bizony örülök.
- Örülni tudok annak is, hogy nem fáj semmim, hogy működik a látásom, a hallásom és a többi érzékszervem. De értékelem azt is, hogy a világot nem fekete-fehérben érzékelem és van zenei hallásom.
- Örülök, ha sikerül egy ételt jól elkészítenem, s örülök annak, ha megértek valami fontosat.
- Örülök, ha kész vagyok a munkámmal, vagy ha egy jót sportolhattam.
- S örülök annak, hogy képes vagyok változtatni azon, amit az életemben rossznak ismerek fel.

Minden helyzetben érdemes azt keresnem, hogy ott és akkor miért jó nekem.

Csupán két dolog van, amivel én rendelkezem felelősen. A saját gondolkodásom és az én törekvésem. A többi dolgot kaptam, gyűjtöttem és elvehető tőlem. Éppen ezért, érdemes a gondolkodásomat és a törekvésemet már most azon Isten bölcsességéhez igazítanom, akitől nem csak a testi létezésem kaptam, hanem a szellemi beteljesülésem lehetőségét is.

Örülni, észrevenni a szépet és azért hálát adni, nem pénzkérdés, hanem látásmód kérdése. Az Istennel való kapcsolattartás képes bennünket olyan látásmóddal megajándékozni, amellyel a hétköznapok szürkeségében is képesek leszünk szépet, felemelőt találni, örömöt lelni.

Az öröm az élet belső áradása. Annak érzete, hogy élni jó. Az igazi öröm Isteni tulajdonság. Nem tudok isteni módon örülni, ha nem gondolkodom és törekszem isteni módon. Az Isten azért tud örülni, mert szeret.
Az örömöm akkor valóságos, ha belső bizonyosságom van afelől, hogy értékekkel bírok. Ha a nincs-hez viszonyítva tudom szemlélni azt, amim van. A legfontosabb értékeim azok, amelyeket elvehetetlenül magamban hordok. A legfontosabb ember által birtokolható értékek az Isten és az ő gondolkodásmódja.

Az Isten a legjobb pszichológus, a legmegértőbb gyóntató, és a leghatékonyabb gyógyító, aki egyben gyógyszert is kínál. A lélek akkor elégedetlen, ha nem találja a célját, ha Isten hiányos. A lélek akkor sorvadozik, ha hiánybetegségben szenved, ha nincs meg az „I” vitaminja, vagyis az Istenkapcsolata.

A hatalom más emberek felett és a vagyon által beszerezhető játékszerek ideig-óráig képesek a lélek figyelmét elterelni az igazi hiányáról. Így a hatalom és a vagyon bódulata csak elodázza a szembesülést önmagunkkal és azzal a gazdagsággal, amire a léleknek ténylegesen szüksége van ahhoz, hogy már most békés és elégedett, majdan pedig túlélő legyen.

9) A kudarc csak akkor fájdalmas, ha hiú vagyok, vagyis ha a tökéletlen önmagamat gondoltam tökéletesnek. Ha az Isten a célom, akkor tudom, hogy még úton vagyok, hogy még nem vagyok tökéletes, bár egyszer az akarok lenni. Így a jelen kudarcai számomra csak figyelmeztető útjelző táblák, s nem becsapódások, nem robbantanak fájdalmas krátereket a lelkemben.

Úton levőként tudom, hogy az Isten törekvőnek szeret engem. Egy törekvő esetében nem az a kérdés, hogy téved-e. Persze, hogy tévedhet. Egy tévedő esetében pedig az a kérdés, hogy meg akar-e maradni a tévedésében. Ha törekvő vagyok, nem akarok megmaradni a felismert tévedésemben. Nem baj, ha elestem. Az sem baj, ha még nem tudok felállni. A lényeg az, hogy az Isten segítségével akarjak felállni.

10) Aki értelmes életet teremtett, az van annyira értelmes, hogy be is mutatkozzon azoknak az értelmes lényeknek, akiket megteremtett. E bemutatkozásokat nevezzük kinyilatkoztatásoknak.

11) A világ beteg és megújulásra szorul. Ha az egyén hazudik magának, akkor becsapható. Aki pedig becsapható, azt be is csapják.
Én nem politizálok, de egy átpolitizált, érdekek mentén megosztott világban élek. Nem politizálok, de gondolkodom, és időnként bugyuta filmeket is megnézek. Ilyen a közelmúltban nálunk is forgalmazott amerikai film „A diktátor”, melyet Larry Charles rendezett. A film főszereplője a következőket is elmondta amerikai látogatása során.

„Miért vagytok ilyen diktatúra ellenesek? És ha Amerikában diktatúra lenne? A népesség egy százalékánál lehetne az ország egész vagyona. Adócsökkentéssel még gazdagabbá tehetnétek gazdag barátaitokat. Kisegíthetnétek őket, ha veszítenek a szerencsejátékon. A szegényektől megvonhatnátok az egészségügyi ellátást és az oktatást. A média szabadnak tűnne. De titokban egyetlen ember irányítaná a családjával. Lehallgathatnátok a telefonokat. Kínozhatnátok külföldi foglyokat. Manipulálhatnátok a választást. Hazudhatnátok arról, miért háborúztok. A börtönöket megtölthetnétek egy bizonyos fajjal és senki nem panaszkodna! A média segítségével addig riogathatnátok a népet, míg olyan politikát nem támogatnak, ami a saját érdekük ellen van! Tudom, ezt nehéz elképzelni nektek amerikaiaknak. De próbáljátok meg.”

A fentieket azért idéztem, mert úgy gondolom, hogy megújulás sem régen, sem pedig ma nem várható az egyén számára külső emberi hatalom révén. Csak az által, ha magunk számára tekintély személyiségnek választjuk a mennyei Atyát. Nem a nagysága miatt, hanem a szeretete okán.

12) Végezetül idézem az egyik kedvenc részemet Rodantól:
160:5.11 „Most a szívünkben élő összpontosított kép az Atyáról az, hogy az Isten szellem; és ahogy a társainknak közvetítjük, az, hogy az Isten szeretet.”

* * *

160. írás / 2. hozzászólás

1) [Ezt az írást a következővel együtt javasolt elolvasni és az első hét kérdésre a két írást együttesen figyelembe véve keresni meg a választ.] Milyen megállapításokat tehetünk Rodannal kapcsolatban ezen írásokban foglaltak alapján?

(Rodan bátor és alapos gondolkodó, aki komolyan vette azt, hogy boldog akar lenni.)

2) Milyen kép él Rodanban Istenről?

(Rodan felismerte, hogy az Isten az ember számára a legmagasabb rendű, elérhető eszménykép. Az Istennel szemtől szembe való találkozás és az ő jellemének elérése az emberi tökéletesedés célja.)

3) Mit tanít Rodan az istenimádatról?

(Rodan szerint az elvonulással megvalósított istenimádat magával hozza „160.1.12 …az elmét felüdítő ellazulást; a lélekre ösztönzőleg ható megvilágosodást; az embert a problémáival való szembenézésre képessé tevő bátorságot; a legyöngítő félelmet eltörlő önismeretet; és az isteniséggel való egyesülés tudatosságát, melynek bizonysága képessé teszi arra, hogy merjen olyan lenni, mint az Isten.”)

4) Hogyan látja Rodan a bölcselet és a vallás viszonyát?

(Rodan, a bölcselő, kutatja a fejlődés helyes és igaz útjának valóságait, az emberi érettség végső határait. Azonban a keresésére elfogadható válaszokat csak Jézus tapasztaláson alapuló, az Istent mennyei Atyaként bemutató vallása által talált. Az igaz vallás, ahogy Jézus bemutatta, képes az ember létcélját a legmagasabb szinten rögzíteni. A bölcselet hajlam és késztetés addig, amíg a bölcselő nem azonosul a Jézus által mutatott céllal és célba segítő módszerrel.)

5) Az egész írás szövegösszefüggésében vizsgálva vajon mit érthetett Rodan az „életvezetés művészete” (160:1.5) alatt?

(Az életvezetés művészet, ha alkotó. Azért is művészet ez, mert az alkotó és az alkotás megegyezik. Az alkotó és az alkotás nem más, mint a döntéseivel magát hatásoknak kitevő, és ez által formálódó ember.
Az életvezetés művészete az egyén saját életében hozott döntései, ezen élet értelmes céljainak elérése érdekében.

Az ember fő céljai szerintem:
a) A szeretet Istenének elérése és szívünkben való megtartása.
b) Az értelmes mindenség szeretetből történő, örömmel végzett szolgálata.

A nagy célok eléréséhez az út a hétköznapok munkálkodásán keresztül vezet.

Az életvezetés eredményessége a cél hasznosságán, és azon múlik, hogy az ember mennyire sajátítja el a hétköznapok problémáinak megoldása során alkalmazható megbízható módszereket.)

6) Rodan gondolkodásának mely sajátságai mutatnak görögös jelleget?

(Rodan gondolkodása görögös jellegű sajátságainak a következőket tartom:
- lényegkeresés, lényeglátás,
- elemző gondolkodás,
- a teljességet alapul vevő életszemlélet,
- nyitottság az újra, a jobbra,
- gyakorlatiasság.)

7) Miért lehet félrevezető az, ha egy olvasó úgy idéz Rodantól, mintha valamilyen emberfeletti bölcsességforrásból merítene?

(Ami a józanész, és a Jézusi mérce szerint is helytálló, az véleményem szerint nyugodtan idézhető Rodantól. Egyébként pedig Rodan nem tekinthető tévedhetetlennek, ahogy mi sem.)

8) Miért nem volt hajlandó Jézus a görög bölcselővel, Rodannal tanácskozni vallás és bölcselet tárgyában (160:0.1)?

(Rodan csak nemrég lett Jézus tanítványa. Az elsődleges célja az volt, hogy Jézus tanításait jobban megismerje, és azt összehangolja a saját életfelfogásával.
Jézus tanításainak ismertetését az apostolok is meg tudták tenni, az összehangolás pedig Rodan feladata.)

9) Mi a problémamegoldás leghelyesebb módszere Rodan szerint (160:1.10-1.12)?

(Az emberi problémamegoldás leghelyesebb módszere Rodan szerint is az elvonulásban megélt mély istenimádat. Ez nem csak energia felvétel, hanem a leghelyesebb cselekvési mód megtalálása is. Ez a „Te akaratod legyen az én akaratom is!” választása.”)

10) Milyen két tényező alkotja Rodan szerint a jézusi vallást (160:1.12)? Egyetértesz ezzel?

(Rodan szerint, az istenimádat módszere az országról szóló evangéliummal együtt alkotja a Jézus által hozott új vallást.

Az új vallás lényege Jézus tanítása szerint, az Isten Atyaságának és az emberek testvériségének elfogadása a megélés által.)

11) Miért több a jellem, mint az elme és az erkölcsök együttese (160:2.6)?

(Véleményem szerint, az emberi jellem célirányos. Megjeleníti azt, amire az egyén törekszik. Az elme választja és felügyeli az ember erkölcs szerinti működését, azonban a jellem a cselekvés indítékát, célját és annak magasabb rendű mozgató erőit is kifejezi, magában hordozza.)

12) Figyeld meg Rodan kérdéseit az érettség csábításairól szóló vitában (160:3). Milyen válaszokat ad magának Rodan?

(Rodan kérdései erre irányulnak:
- Miként tudja az egyén felszabadítani a benne élő Isten erőit a saját javára?
- Honnan jön az energia a szellemi értelemben vett nagy dolgok megcselekedéséhez?

Ezen kérdésekre Rodan egy választ ad: az Istennel való szellemi közösségből.

Az ellazult emberi elme képes kapcsolatot találni a Szellemmel, és így az ember, rálátva az Isten akaratára, képes azzal azonosulni és e szellemi forrásból képes bátorságot és erőt nyerni az isteni akarat megvalósításához.)

13) Milyen módszert javasol Rodan az érett személyiség kialakításához (160:3.1-3.2)? Ha a személyiség változatlan valóság (vö. 0:5.11), akkor hogyan értelmezhető annak „éretté” válása?

(A szellemi istenimádat gyakorlata érett személyiséggé teszi az embert. E gyakorlat elemei kezdetben szokatlanok és időigényesek, de minél bonyolultabbá válik a társadalom, melyben élünk, annál nagyobb szükségünk van e szellemi istenimádatra.

Az emberi személyiség akkor lép az éretté válás útjára, ha komolyan veszi azt, hogy a létcélját csak az Istenben és az Istennel találhatja meg. Ez annál is inkább így van, mivel az emberi személyiség forrása az Isten.)

14) Miféle küzdelmek azok, melyek célja pusztán önmagunk meggyőzése arról, hogy nem félünk (160:3.4)?

(Amikor az ember a saját igazáért küzd, gyakran találja magát egyedül e küzdelemben. Amikor pedig az ember egyedül van, elő szokott fordulni, hogy fél. Ha viszont az ember Jézust követi, soha nincs egyedül, mert az Istent mindig maga mellett tudja és érzi. Éppen ezért, bár az ilyen ember megijeszthető, de állapotszerűen nem fél.)

15) Mi a véleményed a földi élet lényeges dolgainak Rodan által összeállított felsorolásáról (160:4.3-4.8)?

(Rodan szerint ezek a földi élet lényeges dolgai:

„160:4.3 1. Jó testi egészség.
160:4.4 2. Tiszta és világos gondolkodás.
160:4.5 3. Tehetség és szakértelem.
160:4.6 4. Vagyon – az élet javai.
160:4.7 5. A vereség elviselésének képessége.
160:4.8 6. Műveltség – képzettség és bölcsesség.”

Én az első vagy a második helyre beírnám még az Isten hiten alapuló szeretet képességet is.)

16) Miért csak egy eszköz a kudarc, a vereség a világegyetemi valóság magasabb szintjeinek eléréséhez (160:4.15)?

(Mivel az ember az Isten boldogságára lett teremtve, ezért az ember életében a kudarc és a vereség csak időleges. Jelzések ezek, amelyek felhívják az ilyet megélő ember figyelmét a gondolkodása megváltoztatására. A kudarc és a vereség súlya attól függ, hogy azokat miként fogjuk fel. Megsemmisítőnek éljük-e meg, vagy olyannak, ami által új látásmódot és működést választhatunk. Rajtunk áll, hogy a kudarcot és vereséget veremnek, vagy pedig tanulságnak és lehetőségnek tekintjük.)

17) Mi a viszonya egymáshoz a tudásnak, a műveltségnek és a bölcsességnek (160:4.16)?

(Rodan szerint a bölcsesség több mint a tudás és a műveltség. A bölcs ember kezében a tudás nem adathalmaz és a műveltség nem külcsín, hanem az élet boldogságot szülő szemlélete és gyakorlata.)

18) Mi a következménye a vallásban annak, ha az emberek összekeverik az Istenre vonatkozó eszmét az Istennel kapcsolatos eszményképpel (160:5.6)? Vö. 160:5.9.

(Az eszme az embert magasztalja fel, az eszménykép az Istent, az embert pedig arra ösztönzi, hogy ezen eszményképet elérje. Egy eszme lehet kitaláció, az eszménykép azonban valós. Az eszme forrása az ember, az eszménykép forrása az Isten. Az eszménykép az emberben élő kép az Istenről. Az eszménykép egyben cél-kép is az ember számára. Az a jó és nemes, melyet az ember az Isten jelleméből képes felfogni, egyben azt is jelenti, hogy az ember képes azt a saját jellemében is megvalósítani.

Ha az ember összekeveri az eszmét az eszményképpel, célt téveszt. Az eszme arra vonatkozik, amit az ember a saját életében már most értéknek tart. Pl. „én nemzeti gondolkodású vagyok” vagy „én liberális gondolkodású vagyok”.
Az eszme alatt mindenki azt ért, amit jónak lát. Egy eszménykép alatt pedig – pl. hogy milyen az Isten – mindenkinek azt érdemes érteni, amit Jézus erről bemutatott, és amit ezzel összhangban az illető a személyes tapasztalata útján megél.

Az eszménykép arra vonatkozik, amilyen még nem vagyok, de amilyenné válni akarok.

„160:5.6 …Az alsóbbrendű vallások úgy alakítják az Istenre vonatkozó eszméiket, hogy azok megfeleljenek az emberi szív természetes állapotának; a felsőbbrendű vallások megkövetelik, hogy az emberi szív változzon meg annak érdekében, hogy megfeleljen az igaz vallás eszményképeinek.”)

19) Mennyiben segítenek Rodan közzétett meglátásai a jézusi evangélium igazságának megértésében? Mi lehetett az Urantia könyv szerzőinek célja azzal, hogy Rodan nézeteit ilyen részletesen taglalják?

(Rodan gondolatai alapján is belátható, hogy nincs igazi emberi bölcsesség Isten szeretet igazságának befogadása nélkül.
Az Urantia könyv szerzőinek az lehetett a célja Rodan gondolkodásmódjának taglalásával, hogy bemutassák, az emberi éleslátás csak akkor tölti be a célját, ha képes felfedezni a maga számára legfontosabb értékként a Jézus által bemutatott mennyei Atyát.)

* * *

Azt hiszem korábban kifejtettem egy régebbi témával kapcsolatosan azt a vallást, amit személyesen megszívleltem és magamévá tettem. Azt legfőképpen Rodan fejtegetéseire alapoztam.
" Az a valódi vallás, ami a szellemi valóságok személyes megtapasztalására van legfőképpen alapozva s nem csupán észbeli érvelésekre; az a vallás ami az élet kihívásaira való hozzá állást és a cselekedeteket is vezérli; az a vallás, ami megköveteli, hogy az emberi szív változzon meg és eme vallás eszményei követelményeihez igazodjon; az a vallás, ami azt állítja hogy az isteni értékek forrása és a mindenség örökkévaló központja számunkra valóban és személyesen is elérhető; az a vallás, ami felvállalja az Atyával való fiúságot és elfogadja az embertársainkkal való testvériséget; az a vallás, ami a hit, a tudás, úgymint a lélekérzés megelégedettségnek is az élménye; az a vallás, amit nem a templomok rideg kőrengetegében, hanem a mindennapi élet apró küzdelmeiben, aggályaiban és feladataiban gyakorolnak; az a vallás, ami az atyai szeretet megcselekvésében találja legfőbb örömét".