Jelenlegi hely

166. Az utolsó látogatás Észak-Pereában

166. írás / 1. hozzászólás

1) 166:1.4 „Ne higgyétek, hogy az adományosztás és a dézsmafizetés megtisztít benneteket az igaztalanságtól és képessé tesz arra, hogy tisztán álljatok a minden ember Bírájának színe elé.” – mondja Jézus a farizeusoknak.

(Jézustól megtanultam, hogy nem a rossz cselekedeteimet kell ellensúlyoznom a jó cselekedeteim által, hanem arra kell törekednem, úgy érdemes átalakítanom a gondolkodásomat, hogy annak lássam csak értelmét, hogy jóra törekszem. Arra a jóra, amit a mennyei Atya is akarna az én helyemben az adott helyzetben.)

2) 166:1.5 „De minden múltbeli nemzedék közül a látnokok és az apostolok vérét leginkább ettől az elfajzott és képmutató nemzedéktől követelik.”

(Miért? Mert Jézus nemzedéke első kézből szerezhetett tudomást az Isten igazságáról és jóságáról, melyet közülük sokan nem vettek tudomásul, illetve elutasították azt.

Egyébként, ez a jézusi idézet az emlékezet torzulása, érzelmi befolyásoltság, illetve más érdek okán, az evangéliumban félrevezető tartalommal került lejegyzésre. Az alábbiakat olvasva egyrészt úgy tűnik, mintha Ábel lett volna az első, hitvita okán megölt ember, másrészt az idézet által egy igazságtalan isten képe jelenik meg, aki minden próféta halálát Jézus nemzedékétől kéri számon: „…hogy számon kéressék e nemzedéktől minden próféta vére, amelyet a világrend /alapjának/ levetésétől fogva Ábel vérétől az áldozati oltár és Isten háza között megölt Zakariás véréig kiontottak, igen, mondom nektek, számot fog adni róla e nemzedék…”/Lukács 11:50-51./

Ha értjük és érezzük Jézus szellemiségét, akkor képesek leszünk eldönteni a magunk számára, hogy melyik kijelentést mondhatta az Isten Fia és melyiket nem.)

3) 166:4.2 „Hát nem figyelted meg, hogy az Ember Fia miként él veletek egyként és mily következetesen utasítja el a menny erőinek igénybevételét a személyes szükségleteinek kielégítése érdekében?”

(Vagyis Jézus a józan eszét használta a földi élete során a szükségletei kielégítése érdekében.

A mennyei Atya nem csak a szeretetét nyilatkoztatta ki Jézus által az embereknek. Bölcsességre képes józan észt is kaptunk az Istentől, még jóval a szeretet jézusi kinyilatkoztatása előtt. Azért van józan eszünk, hogy használjuk azt az igényeink kielégítése, a problémáink megoldása, vagyis a boldogságunk érdekében.

A Föld lakójaként az értelmemet használva, a jézusi szeretet fényében a következőket ismerem fel az Urantia jelenére és jövőjére vonatkozóan.

I. Látszólag három olyan csoport van, akiknek ma az Urantián a világ sorsát befolyásoló hatalmuk van: ezek a politikusok /ők vannak előtérben/, a nagy egyházak képviselő /ők mára már kevésbé vannak előtérben/ és a világgazdaság meghatározó személyiségei /ők egyáltalán nincsenek előtérben/.
Valójában ezek közül csak egy olyan csoport van, amely e világ sorsára jelentős befolyással bír.

A gazdasági verseny – a testvériség erkölcsének hiánya miatt – kiszámíthatatlanná teszi a termelést. Márpedig a termelés és a kereskedelem akkor hoz hasznot, ha tervezhető, kiszámítható. A világ legnagyobb vagyonainak tulajdonosai – a józanész parancsát követve – pontosan erre kell, hogy törekedjenek. Vagyis a legnagyobb termelő vagyonok tulajdonosai nem versenyeznek, hanem egymással szükségszerűen szövetkeznek.
Megjegyzem, hogy véleményem szerint a jézusi testvériség nem zárja ki a verseny ösztönző hatását. De ebben az esetben nem úgy versenyzünk másokkal, hogy ellenségnek tekintve gyengítjük, elpusztítjuk vagy szolgálatunkra késztetjük az ellenfelet. A jézusi testvériség erkölcse szerint mindenki önmagát igyekszik túlszárnyalni az isteni ösztönzés és iránymutatás mellett, ennek gyümölcseit pedig felkínáljuk mások javára és ösztönzésére.

Ma az igazi hatalom az együttműködésre kényszerült, egymással szövetkező gazdasági érdekcsoportok kezében van. Miért lehet ez így?
- A képviselőik a tulajdonuk révén emberöltőnyi időn át hatalmi pozícióban maradnak.
- A tevékenységüket az üzleti titok is védi.
- A működésük nem korlátozódik egy országra vagy kontinensre – a gazdaság világméretű.
- Csak a legnagyobb termelő vagyonokkal rendelkezőknek kell egyet érteniük ahhoz, hogy az egész földre kiható döntéseket hozhassanak.
- A termelő erők, így a tudományos felfedezések birtokában, nem csak a termelésre és az elosztásra, hanem az emberiség fejlődésére is irányító befolyással bírnak.
- Mivel a politikusok nemzetgazdaságokat irányítanak és az intézményesült egyházak fenntartása gazdasági feladat, ezért a politikusok és az egyházak vezetői – mint a népesség eszméire befolyással bírók – nem függetlenedhetnek a világgazdaság irányítóitól.
- Mivel a ma általános értékrend szerint az ember önmaga istene, ezen „istennek” pedig az értéke annyi, amennyi pénze van, ezért a gazdasági érdekcsoportok képesek magukhoz csábítani és megfizetni a politika, a kultúra vagy az élet más területén nekik dolgozókat.

Mivel az államhatalom és az egyházi hatalom szinte mindenütt szétvált, így az egyházak már kevésbé nyilatkozhatnak meg nyilvánosan hatalmi és gazdasági tényezőként. Az egyházak emberek közötti befolyása a hirdetett eszméiktől és a vezetőik által élt élet hitelességétől függ. Az Istenre hivatkozva egyre kevésbé tudják a saját intézményi érdekeiket érvényesíteni.

A gazdasági érdekcsoportok vezetői nyilvánvalóan azt teszik, ami az ő érdekeiket szolgálja, a mennyei Atya üzenetének nem ismerése, meg nem értése következtében. Hasznot akarnak, hatalmat és irányítást. Bizonyára nem tudatosult bennük, hogy a mennyei Atya szeretet fényében egyszer nekik is szembe kell nézniük önmagukkal.

Az irányítás, a vezetés, döntésekben nyilvánul meg. Az ember döntéseiben megmutatkozik az erkölcse. A döntés megmutatja, hogy az, aki dönt, mit tart jónak vagy rossznak, helyesnek vagy helytelennek. Az ember döntése elsősorban attól függ, hogy mi a célja.

Mióta ismerem és értem az Isten Atyaságára és az emberek testvériségére vonatkozó tanítást, azt vallom, hogy minden erkölcs annyira értékes, amennyit ezen tanítás erkölcsiségéből az emberi értelem, érzelem és akarat összhangja által megjelenít. Az erkölcs abban a pillanatban tudományos igazsággá válik az ember számára, amint felismeri, hogy
- van Isten, aki csak szeretni tud, amint
- megérti e szeretet jelentőségét, és mikor
- magára nézve elfogadja, hogy Isten szeretetével akar szeretni másokat.

Nem szervezhető kiszámíthatóan működő világgazdaság a nagytöbbség által elfogadott közös erkölcs nélkül. Egy törvény akkor jó, ha az emberek önként tartják meg azt. Az Isten Atyaságán alapuló szeretetrend olyan, amelyet mindenkinek önként is érdemes megtartania. Ennek érdekében kínál meggyőző erejű tartalmakat az Urantia kinyilatkoztatás.

A mennyei Atyában való hit komoly termelőerő, mert célt ad, összehangol és egyénileg is ösztönző.
Egyetemes testvériség nélkül nem lehetséges a világbéke sem. Márpedig a kiszámíthatóan termelő és növekvő világgazdasághoz békére van szükség. Szeretet nélkül az igazság és a tudás nem lehet mindenkié. Szeretet hiányában a tudást kisajátítják vagy elferdítik.

A jézusi jó hír olyan ismeret és működésmód, amely boldogabb és hosszabb életet tesz lehetővé már a földön is.

Vannak elhallgatott tudományos és elferdített erkölcsi igazságok. Érdemes elgondolkodni azon, miként lehetett ’az Isten Atyaságának és az emberek testvériségének’ tanításából ’a Jézus megváltott téged a kereszthalálával’ tantétele.

Az Isten Atyaságának és az emberek testvériségének tantétele fontosabb tudományos igazság, mint egyes elhallgatott energetikai, orvosi vagy technikai ismeretek. A Jézus által hozott és megélt jó hír felszabadító igazság. Felszabadítja az ember alkotóerejét és megszabadítja az embert a félelmeitől.

Az Urantia kinyilatkoztatás olyan tudást és ismereteket oszt meg velünk, amelyek eddig
- nem voltak ismertek,
- amelyeket elhallgattak,
- amelyeket elfelejtettek, s
- amelyeket torzítva adtak át.

Nem csak Jézus földi élete volt hatással a világtörténelemre. Az Urantia kinyilatkoztatás is hatással lesz rá. Pontosan azért, amiért Jézus élete is hatással volt. Az Urantia kinyilatkoztatás is az igazság fényét hozza, amelyet már nem lehet kisajátítani vagy eltorzítani.
Az Urantia kinyilatkoztatás megjelenése a start pisztoly hangja arra, hogy újra őszintén és nyíltan beszéljünk a mennyei Atyában való hit szükségességéről és ennek akadályairól, különben az emberiség elpusztul az elerőtlenedő intézményesült kereszténység, az evolúciós vallások túlélésre törekvő hagyományai és a hitetlenség örök célt tagadó erői közepette.

A világgazdaság vezetőinek meg kellene tanulniuk új módon gondolkodniuk: nem globális módon, hanem világegyetemi módon.
Az egyházak vezetőinek is meg kellene tanulniuk új módon gondolkodniuk: úgy, ahogy a mindenség Atyja gondolkodik. A mindenség Atyja nem magát mutogatja, hanem a munkája gyümölcseit kínálja. Az önmagát szolgáló intézményi hatalom az Isten szemében semmi. Az Atya és a testvér felé irányuló szeretet az ember szívében az Isten szerint a legnagyobb érték, mellyel rendelkezhet. Ugyanis az emberben ez a működés örök és mások számára is ez értéket kínáló.

Véleményem szerint az embereknek a jézus által bemutatott szeretet tartalmában, probléma megoldó erejében kell hinniük, ezt kell megismerniük. A tartalmat kell bemutatni számukra hitelesen, azt, hogy a Jézus által hozott szeretet nem csak hasznos, hanem öröm is. Ha azt mondanánk egy más vallásúnak, hogy „higgy Jézusban, hogy boldog legyél!”, könnyen válaszolhatja azt, hogy „higgyél inkább te Krisnában”, esetleg „Buddhában”, vagy „Allahban”, hogy „boldog lehess!”.

Nem a hiteknek, azok formáinak kell versenyezniük, hanem az azok szellemében élt életeknek. Úgyis az a hit fog győzni, amely a legjobban szolgálja az embereket.

II. A keresztény vallás sok hivatalos képviselője az elmúlt kétezer év alatt elmulasztotta megérteni és bátran felvállalni a mennyei Atyának az ő földi gyermekeire vonatkozó akaratát. Ma – az Urantia kinyilatkoztatás birtokában – újra itt van ennek a lehetősége. Most azonban már nem csak kortárs apostolok, hitszónokok és tanítványok számára áll nyitva a lehetőség arra, hogy jól megértsék a mennyei Atya akaratát és elkezdjenek aszerint élni. Ma, az Isten üzenete torzítás mentesen hozzáférhető szinte minden kereső ember számára. S egyre inkább hozzáférhető lesz.

Új hatalom van kibontakozóban a világon. Az egyetemes igazságot kereső, őszinteségre törekvő, az Istenre és egymásra támaszkodó emberek hatalma, akik nem gyűlölik a meglévő gazdasági, politikai és egyházi hatalmat. Istentől tanulnak tisztán látni és a szeretet tévedéseket kijavító, egyesítő hatalmát gyakorolják bátran.
Mivel ezek az emberek őszinték önmagukhoz és a mennyei Atyához, képesek időben észlelni a feszültségeik forrását és a hibáikat. Készek változtatni azon, amit rosszul tesznek, és ami miatt feszültek, mivel a belső békéjük, az Istennel való személyes szövetségük mindennél fontosabb számukra. Ezek az emberek elhivatottak, megtanulják új módon szeretni önmagukat. Nem a földi vagyonon és hatalmon keresztül, hanem az Isten szeretetén és az embertársaik felé irányuló jó akaratukon keresztül. Ezek az emberek az isteni értékmérce birtokában képesek értékelni a világ mostani dolgainak állását és képesek tevékenyen vágyni az Isten Országa után.

Ha a gazdasági élet képviselői, a politikusok és az intézményesült vallások hirdetői nem képesek mindenki számára olyan lehetőségeket kínálni, amelyek által betölthetik a testi, a lelki és a szellemi igényeiket, akkor az emberek ki fognak ábrándulni belőlük.
A kiábrándult ember vagy bódulni fog vagy keresővé lesz. S aki túléli a bódulatot, szintén kereső ember lesz, aki már nem éri be bóvlival. A kereső embert az jellemzi, hogy már nem fogadja el a gazdaság, az egyházak vagy a politika által kínált válaszokat. A saját kérdéseire a saját, egyetemes válaszait akarja megtalálni.

A világot mindig azok az emberek viszik előre, akik önzetlenül tenni tudnak másokért. Ilyenek például a gyermekeiket tanító, terelgető szülők. A másokért is élni tudó emberek döntései teszik jobbá a világot.

III. Amikor az ember még keveset értett a világból, eszméket fogalmazott meg, amelyekért élhetett. Ilyen pl. a hazaszeretet. Azáltal, hogy az ember többet lát és ért a világ működéséből és részesül a globális – sőt azon túli – világ működésének gyümölcseiből, a korábbi eszméi már nem tűnnek annyira értékesnek, mindenek fölött valónak.
Régen az ember otthon volt a világban. Volt ismert szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezete. Ma a család csak addig szükséglet, amíg önállóvá nem válunk. S inkább akarok ott élni, ahol könnyebben meg tudok élni, mint ahol esetleg megszülettem.

Nem baj, ha a régi közösségi és nemzetállami értékek átalakulnak. Egy érték addig érték, amíg szolgálja a közösséget és benne az egyént. Egy régi közösségi érték csak szép emlék, ha már nincs egyént és közösséget szolgáló gyakorlati haszna. A hagyományt szolgáló embert fel kell hogy váltsa az embert szerető ember.

Az Isten Atyaságának és az emberek testvériségének gyakorlati világa minden, korábban más vallású, nemzeti kötődésű embert képes egységbe ölelni, megtartani és segíteni. Ez a jövőnk, nincs más utunk. Minden más idő, energia és életpazarlás, vagyis boldogtalanság.
A jövő nem a hazafié vagy a pénzszeretőé, hanem az emberszeretőé. Nem hiszed? Ha holnap meghalnál, egy ilyen értékrendű világban ébrednél.

IV. Minden eddigi Istentől jövő korszakos kinyilatkoztatás komoly hatással volt a föld lakosságának életére.
- Isten első kinyilatkoztatói nem csak imádkozni tanították az akkori kor embereit. Minden olyasmit is tanítottak nekik, amire a jobb megélhetés érdekében szükségük volt: a gazdasági élet működtetését, egészséges életet, társadalomszervezést, művészeteket.
- Isten második kinyilatkoztatói is törekedtek erre, s emellett a földlakók genetikai följavításán is fáradoztak.
- Isten harmadik kinyilatkoztatója az igazság fényét volt hivatott ébren tartani az akkori lakott világ elérhető részén és ezzel egyben előkészítette a negyedik korszakos kinyilatkoztatást.
- Isten negyedik kinyilatkoztatója a mi teremtő Bátyánk.
- Az Isten ötödik kinyilatkoztatása pedig elénk tárja az eddigi kinyilatkoztatások történetét és azokat az igazságokat, amelyeken e kinyilatkoztatások alapulnak.

A korábbi korszakos kinyilatkoztatások személyekhez kötődtek. A Bolygóherceghez és csapatához, Ádám családjához, Makiventa Melkizedekhez és Jézushoz. Az Urantia kinyilatkoztatás nem kötődik személyes üzenethozóhoz, viszont jól sokszorosítható, minden kereső és érdeklődő ember által elolvasható.

Az Urantia kinyilatkoztatás által olyan ismeretek tárulnak most fel, amelyek elfelejtődtek, torzulva kerültek átadásra, vagy elhallgatták azokat. Ezek az ismeretek és jó hírek alapvetők az ember önazonossága, boldogsága és az emberiség megmaradása szempontjából. Ezek az ismeretek az egyént szólítják meg. Nem erősítenek meglevő politikai, gazdasági vagy vallási érdekcsoportot. Azt közlik az egyénnel, hogy mélyen szeretve van, elfogadott a mennyei Atya által és örök élete van, ha ő is szeretni kezdi az Istent és a testvéreit. A szeretet az emberi lélek lélegzése és semmiképpen sem szenvedés, mert úgy szeretni, mint az Isten, örömteli dolog.

Az Istentől jövő kinyilatkoztatások személyeknek szólnak, mert személyes lelki-szellemi hiányt töltenek be. Viszont e személyek, miután megtapasztalják, hogy a mennyei Atya valóságosan elfogadja és szereti őket, elkezdenek másokat elfogadni és szeretni – emberfajtára, nemzeti hovatartozásra és vallási meggyőződésre tekintet nélkül.

Az új világvallás, az új kultúra és az új kapcsolatok rendszere az Isten Atyaságán és az emberek szerető testvériségén fog alapulni. Csak ez lesz mindig, mindenki számára és mindenki előtt vállalható. Csak ez lehet örökre tudományos, mindig megújuló, modern, és ugyanakkor örömteli és otthonos is. Csak az Isten Atyaságában való hit és az emberek testvériségének gyakorlata képes felszabadítani az emberiség alkotó energiáit és nyithatja meg a nyilvános kapcsolat csatornáit a világegyetem más értelmes lényei felé. Azzal, hogy az ember a mennyei Atya gyermekévé lesz, egyben az ő más világokon élő gyermekeinek is a testvérévé válik.

Minden magas szintű technológia értelme az, hogy a közösséget szolgálja. Ahogy egy apa nem ad kést a kisgyermeke kezébe, amíg a gyermek azt nem tudja az ön- és közveszély kizárásával használni, addig más, földön kívüli értelmes lények – ha Istenben testvéreink – sem fogják megosztani velünk az életet megkönnyítő technológiájukat, amíg a földi emberek nem fogják egymásnak is azt a jót akarni, amit saját maguknak.

V. A józanész, az értelem élni segít. Az egyéni döntés személyes felelősséget feltételez. Kötelességem mindent megtenni annak érdekében, hogy ellássam magam, hogy ameddig csak lehet, ne szoruljak másra. Kötelességem keresni és kutatni azon dolgok után, amelyeket megtehetek annak érdekében, hogy a jelen életem jobb legyen. Kötelességem, hogy a felismert jót alkalmazzam a magam életében és felkínáljam azt mások számára is. Ezek a józanész és a szeretet együttes parancsai.

Itt a földön mindannyian rászorulók vagyunk és segítenünk kell egymást. A környezetünk változik, és ez új kihívásokat jelent. Az első és a második korszakos kinyilatkoztatás gyakorlati tanácsokat is kínált az embereknek, hogy azokat egymásnak átadva jobban és egészségesebben élhessenek. Ha hiszünk az Isten Atyaságában, magától értetődő természetességgel meg fogjuk osztani a földi testvéreinkkel azt az új tudást is, amely a mai viszonyok közötti életünket könnyíti, jobbá, élhetőbbé teszi. Gondolok itt például a jelenkor tudománya által felismert, hétköznapi élet során is könnyen alkalmazható egészségvédő és gyógyító táplálkozásra, az elektroszmog elleni védelemre.
A mennyei Atya mindig megadja számunkra azt a jót, amit választunk.

Ha igazságról, jóságról és szépségről van szó, akkor az emberek többsége nyitottá válik, hiszen mindenki vágyik ezen értékek birtoklására.

Jézus nem váltotta meg a világunkat tőlünk függetlenül. Ha így tett volna, akkor most nem lennének háborúk, betegségek, nyomor és hazugságok az emberek között. Jézus szellemi világosságot hozott és utat mutatott, amely által minden benne hívőnek lehetőséget ad arra, hogy a józan eszét használva testi és lelki értelemben is egyre boldogabban éljen, megszabadulva a félelemtől.)

4) További nekem tetsző és fontosnak tartott kijelentések a 166. írásból:
a) 166:3.8 „Még az apostolok sem voltak képesek teljesen felfogni azon tanítását, hogy az embereknek szellemi erőre van szükségük ahhoz, hogy minden anyagi ellenálláson áttörjenek és minden olyan földi akadályt legyőzzenek, mely az Isten felszabadított fiaiként az útjukban áll a szellemben élendő új élet végtelenül fontos szellemi értékei elérése során.”

b) 166:4.3 „Atyáitok túlságosan is sokáig hitték, hogy a jólét az isteni helyeslés jegye; hogy a hányattatás az Isten nemtetszésének bizonyítéka. Kijelentem, hogy az efféle hiedelmek babonaságok.”

c) 166:4.10 „A betegség és egészség dolgában tudnotok kell, hogy e testi állapotok anyagi okok eredményei; az egészség nem a menny mosolya rajtatok, és a betegség sem az Isten zord tekintete.”

d) 166:4.11 „Bár az Atya nem tesz különbséget az emberek között, a szellemi ajándékok adásában korlátozza őt az ember hite és azon hajlandósága, hogy mindig alávesse magát az Atya akaratának.”

e) 166:5.5 Az utolsó éveiben Abner úgy bélyegezte meg Pált, mint „a názáreti Jézus, az élő Isten Fia élete tanításainak agyafúrt megrontója”.

* * *

166. írás / 2. hozzászólás

1) Mennyiben változott az evangélium a pereai út ideje alatt (166:0.2)?

(A pereai út ideje alatt a hirdetett jó hírt már nem annyira Jézus személyisége, mint inkább a tőle származó tanítás tartalma határozta meg.

Jézus annyi mindent hozathatott volna az emberek számára a fennhatósága alatt álló világokból. Pl. az esetünkben is hatásos életfa magjait, vagy valamilyen csúcstechnológiát. De ő jó hírt hozott. Vagyis olyan tudást, ami képes örökre összekapcsolni az embereket egy Jóistennel és egymással.

Jézus olyan értéket hozott, ami által egyénileg és közösen örökre gyümölcsözővé tehetjük az életünket. Olyan értéket, amit nem lehet kisajátítani, amelyhez mindenki hozzáférhet, élvezve annak hasznát és gyümölcseit.

Mit értünk volna egy új és hasznos technikai megoldással, ha azt az erősek utólag kisajátítják, vagy mások ellen használják fel?
Először azt kell megtanulnunk, hogy legyen bizalmunk, bátorságunk és okosságunk az Isten és egymás szeretésére. Jézus tudta, hogy amíg egy darab követ könnyen arra használunk, hogy haragból egymás fejét verjük be vele, addig elsősorban arra van szükségünk, hogy megtanuljuk másként látni magunkat és a többi embert.

Jézus használati útmutatót hozott nekünk önmagunkhoz, egymáshoz és az Istenhez.
Senkit nem engednek addig autót vezetni vagy valamilyen komoly technikát használni, amíg nem sajátítja el annak kezelését, használatát.

A lényegi információ nagyon fontos lehet. A homeopátiás gyógyszerekben sem hatóanyag van, hanem a szervezet helyes működését segítő információ. Az elektroszmog pedig zavaró információ a szervezet finom elektromos működése számára.

Jézus tanítása nem csak információ, hanem örök igazság arról, hogy kik vagyunk, és mik lehetünk.)

2) A tudományos vitákban megszokott dolog, hogy az általános megfogalmazású állításhoz megadják annak értelmezési tartományát is. Miért reagál Jézus olyan élesen az általános kijelentés érvényességi feltételeivel kapcsolatos kérdésre a 166:1.5 bekezdésben leírt helyzetben?

(Jézus azt a gondolkodás- és magatartásmódot támadja, amelynek képviselői az Istenre hivatkozva nem csak istentelen módon élnek, hanem másokat is akadályozni akarnak abban, hogy az Istent és az ő akaratát megismerjék és éljék. Jézus tudta, hogy az emberi tekintélyelvűség nem helyettesítheti az Isten és az ember közös igazságát. Az írástudók, a farizeusok és a törvénytudók egymás szövetségesei és támogatói. Jézus azt nézte, hogy ezen emberek gondolkodása és magatartása mennyire segíti elő vagy gátolja az Isten és az emberek egymáshoz való közeledését. S amit ezzel kapcsolatban látott, arra késztette, hogy a 166:1.5-ben írtak szerint szóljon.)

3) Miként alakítja át Jézus az egyenes és keskeny útról szóló mondást (166:3.3)? Hogyan egyeztethető össze az, hogy gyermekként kell az országba belépni, azzal, hogy az országot „szellemi erővel és az élő hit kitartó rohamai által” kell bevenni (166:3.5)? Miért van szükségünk szellemi erőre (166:3.8)?

(a) Jézus szerint nem olyan keskeny az örökkévaló élethez vezető út és annak kapuja nem annyira szűk, hogy ne találhatna oda, és ne léphetne be rajta az, aki keresi az örökkévaló életet. Ha szeretnénk ezt, akkor Jézustól kell tanulnunk. Ezt fejezi ki a követésére vonatkozó felszólítással, meg az olyan kijelentéseivel, hogy ő az út, az igazság, az élet és a kapu.

b) Minden emberi életkor kínál értékes lehetőségeket. A gyermekkor pl. a kíváncsiságot, a bizalom képességét és a tanulékonyságot. A felnőttkor a küzdeni tudást és a kitartás képességét a meglátott jó mellett. Az időskor pedig a bölcsesség megnyilvánulására lehetőség. Nincs tehát ellentét abban, ha a gyermek bizalmával és tanulékonyságával, de egy felnőtt kitartásával munkálkodunk az Isten Országába való bekerülés és az abban való előrehaladás érdekében.
Egy gyermek még nem ismeri a felnőtt küzdeni tudását. De egy felnőtt felidézheti magában a gyermekkor állapotának értékeit.

c) Szellemi erőnk az által lehet, ha szeretjük az Istent, aki Szellem. Csak szellemi erő birtokában tud az ember hűséges lenni az Istenhez az anyagi világ csábításai közepette. Azonban a szellemi erő nem önmagában való. Alapja ennek a szellemi tudásra való törekvés, a szellemi értékek keresése és kifejezése, valamint a szellemi öröm megélése.)

4) Mely három csoportba sorolhatók az életünkben bekövetkező események (166:4.6-4.8)? Mi a haszna annak, hogy az okozati viszonyokat ilyeténképpen vizsgáljuk a vallási kérdések megválaszolásakor?

(a) Az életünkben bekövetkező események által:
- Részesei lehetünk a hétköznapi élet szokványos történéseinek.
- Áldozatul eshetünk természeti eredetű véletlen eseményeknek, vagy valamilyen emberi sikertelenség következményének.
- Learathatjuk a saját erőfeszítéseink gyümölcseit, amennyiben összhangban élünk a világot kormányzó természeti törvényekkel.

b) Isten nem vallási kérdés a maga számára és jó lenne, ha az én számomra sem lenne az. Az Isten nem vallásoskodó és tőlünk sem vár ilyet. Isten, aki a lét forrása és maga a szeretet, számomra nem lehet csak vallási téma. Isten számomra itt a földön élet, boldogság, tudás, értékrend, menedék és cél.
Jézus is tudatosan mondta magát útnak, igazságnak, életnek, kapunak, világosságnak, az élet kenyere és az élet vize felkínálójának.

Isten nem lehet független attól, amit teremtett és amit fenntart. A vallásoknak addig van jelentőségük, amíg az Istenről való tudásunk annyira különböző, hogy a földön élő embercsoportok mást és mást vallanak róla. Ha majd a földi emberek olyannak látják az Istent, amilyennek Jézus bemutatta, és olyanok akarnak lenni, mint a mennyei Atya, akkor már nem lesz olyan, hogy vallás. Talán azt fogjuk majd mondani akkor, hogy nem vallásosak, hanem a fény és élet világában, az Isten Országában, Családjában élők vagyunk.)

5) Miért adományozza az Isten „a fizikai dolgokat az emberek gyermekeinek megkülönböztetés nélkül” (166:4.11)? Mi korlátozza az Isten szellemi adományait?

(a) Az Isten azért adományozhatja a fizikai dolgokat az emberek gyermekeinek megkülönböztetés nélkül,
- mert tudja, hogy hústestben élve szükségünk van ezekre a dolgokra,
- ezzel is kimutatja azt, hogy ő nem személyválogató,
- kimutatja, hogy szeret bennünket a szabad akaratunk tiszteletben tartása mellett.
- Továbbá a mennyei Atya tudja, hogy fejlődő lénynek vagyunk teremtve, akik csak az Isten keresésén, megismerésén és követésén át válhatnak a szellemi tartalmak örök tulajdonosaivá. Vagyis anyagi ellátást igénylünk /a javak termelése és elosztása tőlünk függ/, mivel anyagi környezetű világból indulva tartunk egy szellemi környezetű világ felé.

Csak akkor tudom a fizikai dolgokat a helyén kezelni – azokat eszközként látni és mértékkel használni – ha az örökvaló Isten örök gyermekének látom magam.

b) A szellemi ajándékok adásában az korlátozza az Istent, hogy az ember gyermekeinek különböző a hite és a hajlandósága az Atya akaratának megcselekedésére.
Csak az által találhatom meg magam örökre, ha megtalálom az Istent Atyaként, az embertársaimat és az Isten más gyermekeit pedig a testvéreimként.)

6) Mi a tanulsága a filadelfiai gyülekezet és annak első vezetője történetének (166:5)?

(Abner elsősorban Jézus tanításához, a Jézus által képviselt szellemiséghez igazodott. A jeruzsálemi egyház pedig lassan, de biztosan a világhoz kezdett igazodni. Először minél több ember számára akart megfelelni, s amikor már elég sok ember számára megfelelő volt, vagyis intézményében és formáiban külsődlegessé vált – ekkor már nem jeruzsálemi egyháznak hívták – akkor a világi hatalmak számára is megfelelő lett. Hatalomért cserébe a világi hatalom támasza lett.

Abner úgy döntött, hogy továbbra is az evangélium szellemiségét képviseli akkor is, ha emiatt hivatalosan mellőzött lesz. Tanulság: inkább kell az Istenre hallgatni, mint az ő nevében bennünket igazgatni akarókra.)