Jelenlegi hely

170. A mennyország

170. írás / 1. hozzászólás

1) Kedves idézeteim a 170. írásból:

170:2.12 „Jézus azt szerette volna, hogy az ország, a király és az alattvalók fogalmát cseréljék le a mennyei család, a mennyei Atya, és az Isten ama felszabadított fiainak fogalmára, akik örömteli és önkéntes szolgálatot végeznek az embertársaikért, és magasztosan és felvilágosultan imádják az Atya Istent.”

170:2.16 „Jézus folyvást azt magyarázta nekik, hogy a mennyország az ő személyes tapasztalásuk a szellemi élet felsőbb minőségeinek megértésében;”

170:2.23 „Jézus tanítása szerint a bűn nem valamiféle sérült természet szüleménye, hanem az engedetlen akarat uralta értelmes elme terméke. A bűn vonatkozásában azt tanította, hogy az Isten már megbocsátott; hogy az ilyen megbocsátást a társainknak való megbocsátással tesszük személyesen is megtapasztalhatóvá. A húsvér testbeni testvérednek való megbocsátással teremted meg a képességet a saját lelkedben arra, hogy a saját helytelen tetteidért való isteni megbocsátás valóságát befogadd.”

170:3.4 „1. Az Isten megbocsátása az ember számára éppen olyan mértékben válik ténylegesen is elérhetővé és személyesen is megtapasztalhatóvá, amilyen mértékben az ember megbocsát a társainak.”

170:3.9 „Bármely tett igazságos voltát annak szándékával kell mérni;”

170:3.10 „Jézus soha nem mulasztotta el kiemelni az egyed szentségét, szemben a közösségével. De azt is hangsúlyozta, hogy az ember önzetlen szolgálat révén fejleszti a jellemét; hogy az ember az erkölcsi természetét a társaival való szeretetteljes kapcsolataiban bontakoztatja ki.”

170:4.14 „És ne kövessétek el azt a végzetes hibát se, hogy amikor az ország korszak-megnyilatkozását várjátok, nem teremtitek meg azt a saját lelketekben.”

170:5.8 „De ne kételkedjetek abban, hogy ugyanez a mennyország, melyről a Mester azt tanította, hogy a hívő ember szívében létezik, hirdettetik majd még e keresztény egyháznak is, éppen úgy, ahogy minden más vallásnak, emberfajtának és nemzetnek is a földön – még minden egyénnek is.”

170:5.11 „Jézus számára az ország azon egyének összességét jelentette, akik megvallották hitüket az Isten atyaságában, s ezáltal kijelentették azon őszinte odaadásukat, hogy megcselekszik az Isten akaratát, s ezzel tagjaivá válnak az emberek szellemi testvériségének.”

2) Mottó: A mennyországnak, vagyis az Isten családjának, szükségszerűen magába kell fogadnia minden olyan biológiai életformán alapuló értelmes egyedet, akinek a szellemi hivatása az, hogy a paradicsomi Atyához közeledjen és egykor előtte szemtől szembe megálljon.

I. Csak tudatlanságból és szűklátókörűség okán mondható az, hogy földön kívüli értelmes biológiai lények le akarnak igázni bennünket. Miért nem akarhat leigázni bennünket egyetlen földön kívüli faj sem? Ennek több, egymással összefüggő oka van.

a) A mindenségben szellemi alapú rend van. Ez részben a következő tartalmakat is jelenti.

b) Amikor valamely biológiai alapú, istenimádásra képes értelmes életforma elér egy fejlettségi szintet, akkor a faj számára elkezdődik a folyamatos kinyilatkoztatások sorozata. Ezek segítségével az adott faj egyedei megtanulják értékelni, tisztelni, majd pedig szeretni az Istent, önmagukat és a fajtársaikat. Továbbá fokozatosan ismereteket kapnak arról, hogy nem az ő bolygójuk az egyetlen hely, ahol a mennyei Atya gyermekei élhetnek. Sajnos ez a folyamat a Földön a Lucifer-féle lázadás és a korai kinyilatkoztatók részleges kudarca következtében nem papírforma szerint alakult.

c) A szeretet alaptörvényének megismerése és elfogadása a bolygók többsége esetében megelőzi azt a technikai fejlődést, amely az adott fajt képessé teszi arra, hogy a világűr mélységeibe utazzon.

d) Az a faj, amelyik képes önmagát a saját bolygójáról eljuttatni az Urantiára, képes más égitestekre is eljutni. Azt pedig már mi is tudjuk, hogy a Földön található ásványok más, jelenleg lakatlan égitesteken is megvannak és kiaknázhatók. A levegő és a víz pedig már földi technikával is előállítható.

e) A Lucifer-féle lázadás következtében bolygónk még mindig zárlat alatt van, ami azt is jelenti, hogy a világegyetem más részeitől a saját fejlődésünk érdekében el vagyunk zárva, vagyis nem vagyunk szellemi felügyelet nélkül.
Ha az angyalok a hajszálainkat is számon tartják, akkor bízhatunk abban, hogy az Urantia lakóit egy kívülről fenyegető támadás esetén is – amennyiben lenne ilyen – megvédenék. Ilyen támadást szerintem a szellemi fejlődésben jóval előttünk járó többi értelmes lény sem engedne.

f) Kinyilatkoztatás van arról – aki hisz, az elhiszi – hogy Jézus az emberekhez fog majdan visszatérni a földre. Nem a leigázott emberekhez, hanem a bolygót lakó emberi fajhoz, mégpedig hatalommal és dicsőségben. Ez akkor lesz, amikor az Urantián megvalósul az, amiért ma még csak imádkozunk:
„144:3.5 Jöjjön el a te országod; a te akaratod legyen meg
144:3.6 A földön éppúgy, miként a mennyben.”

Egy magasan fejlett értelem tisztel egy másik értelmes életet. Szereti, mert felismerte, hogy tőle származik, vagy tiszteli, mert felismerte, hogy a másikkal közös szellemi tőről származik. Egy értelmes lényekből álló szellemi család tagjai érdeklődéssel figyelik, segítik azokat, akik még csak várományosai ezen szellemi közösség tagságának. Ők már tudják és élik, 176:3.5 „hogy amennyiben a testvéreim legkisebbjeinek egyike számára segédkeztek, e szolgálatot nekem tettétek.”

A mennyei Atya ismerete fontos és nélkülözhetetlen
- egymás elfogadásához, az önmagunkkal és másokkal való békében éléshez a Földön,
- az egymás támogatásán alapuló szellemi, társadalmi és gazdasági fejlődéshez,
- a földönkívüli értelmes lények barátként és testvérnek való elfogadásához.

Ha nem fogadjuk el általánosan és minél hamarabb az Isten Atyaságának és az ő értelmes gyermekeinek egyetemes testvériségére vonatkozó tényeket, akkor bizalmatlanok leszünk azokkal a földönkívüli értelmekkel szemben is, akik magukat a mennyei Atya gyermekeinek élik meg. Pedig a különbség közöttünk csak annyi, hogy az előttünk levők is jártak ott a fejlődésben, ahol most mi tartunk és mi is fogunk ott járni a fejlődésben, ahol most ők tartanak.

Az Istentől tanult szeretet képes egyenrangúvá tenni az Isten gyermekeit, legyenek azok bár a szellemi és technikai fejlődés különböző szintjein. Ne feledjük, hogy Jézus, a mi teremtő bátyánk, már a kétezer évvel ezelőtt élő elődeinket is a barátainak, sőt a testvéreinek mondta.

Ahogy mi nem adunk olyan gyerek kezébe kést vagy gyufát, aki nem tud felelősséget vállalni ezek használatáért, úgy az előttünk járó, más bolygókról származó értelmes lények sem fognak megosztani velünk olyan technológiát, amit az embertársak kárára, vagy a többségtől elzárva használnának egyesek a maguk javára.

A magasan fejlett technológia a világegyetemi tények ismeretén alapuló erkölcsi elkötelezettség hiányában pusztítást és kizsákmányolást eredményez egy faj egyedei számára.

A mennyei Atyát nem ismerve, a filmek által is alakított közmegítélés alapján, a földönkívüli értelmes lények inkább idegenek és az ellenségeink. A mennyei Atyát a kinyilatkoztatásai alapján ismerve, az „idegenek” érdeklődők, barátkozók – lélekben és szellemben a testvéreink.

Ha az emberiséget az űrből jöttek el akarták volna pusztítani vagy ki akarták volna zsákmányolni, akkor ezt már régen megteszik. A helyzet ezzel szemben az, hogy az igazság szabaddá tevő ismeretének hiányában mi pusztítjuk saját magunkat helytelen életmód által, egymást pedig kis- és nagyformátumú kizsákmányolások által.

II. Az Urantia, a mi Földünk, életkísérleti bolygó. Ennek következtében számtalan olyan létforma is megjelent rajta, amely zsákutcának bizonyult, nem fejlődött tovább.

Ahogy az Urantia írásokból kivettem, a mindenség más, életre alkalmas bolygóin nem csak szárazföldön élő értelmes lények, hanem repülni tudó szárnyas értelmes életformák is vannak. Sőt, vízben kifejlődött és ott élő értelmes életformák is, a szárazföldön élő számtalan egyéb értelmes életforma mellett. Ezek az életformák, bár biológiai formájukat tekintve különbözőek, a szellemi céljukat tekintve istenképűek.
(Közbevetés: Elgondolom, hogy mielőtt a szárnyas lények adott fajai űrhajót építhettek volna, hányszor rendeztek maguk között repülő versenyeket, vagyis hogy önerőből ki tud közülük a legmagasabbra emelkedni vagy a legnagyobb súlyt a legmagasabbra emelni! Náluk a vágy is korábban és erősebben lehetett jelen az űrbe való felemelkedés iránt, mint nálunk, Földlakóknál.)

A fentiek alapján azt is el tudom képzelni, hogy vannak olyan bolygók, amelyeken az értelmes életet ahhoz hasonló testű élőlények képviselik, amelyek az Urantián csak állati szinten működnek.

Köztudott például, hogy a méhek és a hangyák, valamint más egyéb rovarok komoly szervezettséget mutató közösségekben élnek a földön. Szinte biztos, hogy ezt a közösségszervező erőt a bolygók evolúciójának tervezői és felügyelői kihasználták az értelem más bolygókon történő kibontakoztatása során. Ha viszont ez így van, akkor az is előfordulhat, hogy egy értelmes rovarok által uralt bolygón az emlős vonal ki sem alakult, vagy megrekedt az állati szinten. A lényeg, mint látható, nem a forma, hanem az értelem és a közös szellemi cél.

Szükségszerű, hogy az értelemmel bíró, és az Isten szellemével kapcsolatba lépni tudó evolúciós életformák magukon hordozzák a testük állati előzményének jellegzetességeit. A földi biológiai élet olyan gazdag, hogy nagyon sok földönkívüli értelmes életformának bizonyosan megtalálnánk földi hasonlóját a most is élők, vagy a valaha élt lények között.

III. Nem is oly régen, egyes országokban a fekete embert csak beszélő szerszámnak tekintették, akinek még lelke sincs. Ne kövessük el ezt a hibát újra. Se magunk között, se pedig a földönkívüliek esetében. De hogyan is tudnánk szabadon, félelem nélkül elfogadni, sőt szeretni, egy tőlünk testileg különböző, de egyébként jóakaratú értelmes lényt, ha nem ismerjük és nem szeretjük mindannyiunk közös teremtőjét és szellemi Atyját? Aki tehát érdeklődik az „idegen” értelmes életformák után és a velük való kapcsolattartás iránt, sürgősen kezdjen el a jézusi értelemben vett testvérként tekinteni az embertársaira.
Szerencsére Jézus sem volt a húsvér testhez hasonló alakjában szőke hajú és fehér bőrű.

Amire tehát most a legnagyobb szükségünk van, az isteni szeretet egyetemes látásmódja. S mindaddig tékozlók vagyunk, amíg ezt a kincset nem vesszük a birtokunkba. A szeretet papíron semmi. Megélve azonban mindazt jelenti, ami a boldog örökélethez szükséges.

A mennyországnak, vagyis az Isten családjának, szükségszerűen magába kell fogadnia minden olyan biológiai életformán alapuló értelmes egyedet, akinek a szellemi hivatása az, hogy a paradicsomi Atyához közeledjen és egykor előtte szemtől szembe megálljon.

Jézus ezt mondta az apostolainak: 140:6.8 „Arra is emlékeznetek kell, hogy vannak nekem nem ebből a nyájból való bárányaim, és hogy irántuk is elkötelezett vagyok, hogy példát mutassak nekik abból, hogy megcselekszem az Isten akaratát mialatt a halandói természetű életet élem.”

- Az emberi látásmód szerint e kijelentés úgy értelmezhető, hogy Jézus nem csak a zsidókat, hanem más földi népek és nemzetek fiait és leányait is a bárányainak tekinti.
- Ha viszont e kijelentést Jézus szemszögéből értelmezem, akkor tudhatom, hogy a teremtő Fiúnak más bolygókon is vannak őt követni akaró bárányai. Ez utóbbi értelmezés helyességét támasztják alá az Urantia kinyilatkoztatás 144. írásában közölt, más bolygókon használatos „Miatyánk” imák szövegei is, melyeknek tartalmai lényegi hasonlóságot mutatnak.

Csak világegyetemi távlatban és a világegyetemi összefüggések ismeretében érthetjük meg magunkat és a helyünket a mindenségben.

Nagy a valószínűsége annak, hogy a Föld jelenlegi vezetőit a földönkívüli értelmes lényekkel kapcsolatos tapasztalatok, valamint a földi fejlődés jelenlegi kényszerei együtt fogják rábírni arra, hogy változtassanak a felfogásukon és támogassák a Jézus által hozott isteni látásmód elterjedését az emberek között.

IV. A jelenlegi vallási felfogások, mondhatni geocentrikus, Föld középpontú látásmódok. S hogy ez így alakult, abban sajnos nagy szerepe van azon keresztény egyházaknak is, amelyek elutasítják, elferdítik vagy agyonhallgatják a kinyilatkoztatások ajándékának fontos tartalmait.

Véleményem szerint a jézusi tanítás elferdítése és az ötödik korszakos kinyilatkoztatás elhallgatása következtében három téveszme még most is befolyásolja a közvéleményt. Ezek:
- csak az adott valláshoz tartozó hívők üdvözülhetnek,
- csak az adott valláshoz tartozók lehetnek testvérek az Isten előtt,
- az Isten csak a földön teremtett istenképű értelmes életet.

Sajnos a keresztény egyházak nem tanítják, hogy Istennek más bolygókon is vannak anyagi testben élő gyermekei.
A Vatikán legbelsőbb köreiben bizonyára tudnak arról, hogy az Istennek más bolygókon is vannak gyermekei. Ha a mai tudományos szócsövek megfelelően alátámasztva azt közölnék, hogy a Földön kívül is van értelmes élet, az egyházaknak az Urantia kinyilatkoztatást kellene elővenniük, ha azt akarnák, hogy a hívek hite egy ilyen hír hallatán ne gyengüljön, hanem inkább erősödjön az Istenben.

Az ember a Holdon és a Marson tervez kialakítani lakott telepeket. Ha ezek megvalósulnak, a földön kívüli értelmes lét bizonyítékait már nehezen lehet titokban tartani. A keresztény egyházak, s köztük a katolikus egyház felelőssége az egyre gyorsabban változó világban nagy. A formálódó új világban az emberek számára hasznos egyház csak úgy maradhat fenn, ha mielőbb lépéseket tesz az Isten Atyaságának és a gyermekei testvériségének világegyetemi távlatú megismertetése érdekében az Urantia kinyilatkoztatás felhasználásával. Ellenkező esetben a nagy egyházak egyes vezető képviselői – a fejlődés hozta történések kikerülhetetlen hatásai következtében – könnyen nevetségessé, jobb esetben is a sajnálat alanyaivá válhatnak.

3) Az embereknek többféle módon segíthetünk.
a) Segíthetünk nekik úgy, ahogy ezt ők szeretnék. Például halat adunk nekik, ha éhesek.
b) Ahogy mondani szokták, megtaníthatjuk őket halászni, ahelyett, hogy halat adunk nekik.
c) De a legnagyobb segítség az emberek számára az, ha ahhoz segítjük őket hozzá, hogy megtalálják magukban az Istennel való élő kapcsolat örömét és hasznát, hogy megtapasztalhassák az Atya bennük is élő szellemrészének békét, erőt és reményt sugárzó jelenlétét.

Az Istenről értelemmel is ismerhetők meg tények. Azonban az Isten önmagamban való megtapasztalását úgy segíthetem elő a legeredményesebben, ha őszinte szívvel gyakran kimondom: „A Te akaratod legyen meg az én életemben!” Majd pedig elkezdem tenni azt, amit az Atya akaratából az értelmemmel felismertem. Ekkor megtapasztalom, hogy az Isten szívesen van ott, ahol a gyermekei olyan jelleműek akarnak lenni, mint ő. Az Isten a kinyilvánított emberi hűségre megtapasztalható Atyai hűséggel válaszol.

* * *

170. írás / 2. hozzászólás

1) Miért használta Jézus a „mennyország” és az „Isten országa” fogalmat?

(A hangsúly, mindkét kifejezés esetében az „ország” tartalmon van. A korabeli zsidók hirdették és várták az Isten megjövendölt országának érkezését, azonban ezen ország tartalma az ő fejükben nem az volt, mint amiről Jézus beszélt. Jézus követői – az evilági ismereteikből kiindulva – az Isten népének lakhelyét az „ország” fogalom használatával voltak képesek a legkönnyebben felfogni.
170:0.1 „A világi király eszméje túlságosan is mélyen gyökerezett a zsidó elmében, semhogy egyetlen nemzedék alatt ki lehetett volna szorítani onnan.”)

2) Mire utal az, hogy „a mennyország bennetek van”?

(Jézus kijelentése, a „mennyország bennetek van” véleményem szerint a következőket jelenti: 170:1.13 „…az ország magába foglalja az embernek a földi társaival és a mennyei Atyával kapcsolatos személyes élményét.” Vagyis a mennyország megtapasztalható az egyén számára, ha Jézus útmutatásai alapján kezdi szeretni a mennyei Atyát és az embertársait.)

3) Miképpen végezheti el az evangélium azt a munkát, amit a második szakasz első nyolc bekezdése említ?

(A kinyilatkoztatás hét pontban sorolja fel azokat a tartalmakat, amelyek a hívő ember értelem-, érzelem- és akaratvilágát jellemzik. Ezek:
- a szellemi szabadság,
- a vigasz,
- az új erkölcsi mérce,
- a szellemi eszményképek,
- az ember isteni méltósága,
- az emberi személyiség örök továbbélése,
- az örök testvéri szolgálat, ami egyben az emberi lét célja is.

A Jézus által hozott jó hír azt célozza, hogy e tartalmak váljanak meghatározóvá az emberek gondolkodásában és magatartásában. A fentiek gyakorlatban való működésére Jézus adott mintát. Ez alapján a megvalósítás módja a következő:
a) a helyes élet- és magatartás minta keresése,
b) az így talált életminta megértése és elfogadása,
c) az értéknek tartott életminta sajátként való megélése.)

4) Fejtsd ki a harmadik szakaszban az igazságosság lépéseiről közöltek tartalmát.

(Isten igazsága a szeretet. A szeretet egyik gyakorlati megnyilvánulása a megbocsátás. Aki nem bocsát meg, elégtételt akar szerezni magának: igazságos akar lenni a saját felfogása szerint. Márpedig a mennyei Atya családjában a szeretetnek csak egy felfogása, egy értelme lehet, ha bizalmat akarunk egymás irányában a béke és az együttműködés érdekében.

Az Isten megbocsátását csak úgy tapasztalhatom meg, ha én megbocsátó vagyok az embertársaim irányában. Jézus mondja:
144:3.9 „És bocsásd meg nékünk minden adósságunkat,
144:3.10 Mert mi is megbocsátottunk minden adósunknak.”

Az emberi megbocsátás menete:
- Megismerem és megszeretem a mennyei Atyámat.
- Ez új látásmódot kínál nekem ahhoz, hogy a társaimat is az ő gyermekeinek, vagyis a testvéreimnek tekinthessem.
- Mivel a mennyei Atya egyenlő mértékben szereti a gyermekeit, ezért az ő családjához tartozva nekem is helyénvaló egyenlő mértékben szeretnem a testvéreimet. Úgy, ahogyan saját magamat.
- A szeretet a gyakorlati életben a jó akarat megnyilvánulása. Ezért, amit magamnak akarok, ahhoz mást is hozzá kell segítenem a lehetőségeim szerint. Amit pedig nem szeretnék a magam számára, azt másokkal sem tehetem meg.

A szeretet egyre jobban tehető magatartásait a következők korlátozhatják:
a) az ismereteim,
b) a szokásaim,
c) a képességeim,
d) a lehetőségeim.

Azonban a szeretet lényege éppen az, és ezt példázza az emberi szándék értékelése is az Isten részéről, hogy mindig azt a jót érdemes tenni, amit az adott jelenben Jézus is megtenne az emberi képességeivel, ha a helyünkben lenne.)

5) Ki részese a 170:3.9, 170:4.3 és 170.5.11 bekezdésben említett testvériségnek?

(A szellemi testvériségnek csak olyan egyén lehet részese, aki annyira érti és szereti a mennyei Atyát, hogy vállalja az ő akaratának minden más előtt való megcselekedését.
Cél, a testvériség erősítése és kiterjesztése a szolgálat által. Ez a szolgálat az Atya akarata szerint mindenkit gazdagítani akar. Azt is, aki teszi, azt is, akinek teszik és azokat is, akik között teszik.)

6) Hogyan változtatják meg Jézus és társai az ember akaratát (170:4.7)?

(Hát nem erőszakkal.
a) Jézus és a követői a beszédük és a magatartásuk által mintát is adnak.
b) Aki igent mond azokra a tartalmakra, melyeket Jézus és a követői az életük által megmintáznak, az bizonyossággal remélheti, hogy Isten családjának tagjai segítségére lesznek a választott eszményei megvalósítása során.
Ha valaki vagy valami vonzó az emberek számára, akkor önként követik.)

7) Miért rendelkezik az evangélium a negyedik szakaszban közölt legfontosabb jegyekkel?

(Az evangélium azért rendelkezik az említett szakasz ismérveivel, mert az Isten Országát képviseli és annak megvalósulását segíti elő.)

8) Vesd össze a 170:4.14-4.15 bekezdést a 65:8.6 bekezdéssel a korszakos kinyilatkoztatás ügyének vitelére vonatkozó tanulságok szempontjából.

(Az egyénnek nem az a feladata, hogy várakozzon a következő korszakos kinyilatkoztatásra és Jézus második visszajövetelére, hanem az, hogy a korábbi kinyilatkoztatások gyümölcseit hasznosítsa.
Egyébként pedig kezünkbe foghatjuk az ötödik korszakos kinyilatkoztatás szövegét, amely új idők közeledtét jelzi. Az emberiség soha nem kapott még ennyire gazdag és hasznos ismeretanyagot Istenről és saját magáról.

Az első két kinyilatkoztatás nem a tervezettek szerint alakult. A másik három terv szerint történt.

Első korszakos kinyilatkoztatás: megkezdődött az emberiség szellemi pályára való állításának nehéz és hosszadalmas feladata. Az emberiség szétszórtan él, az értelmi és szellemi színvonal alacsony volta következtében csak részleges kinyilatkoztatást lehetett tenni. A kapott szellemi és tudás érték hatása a lázadás miatt szűk területre korlátozódik.
A lázadás következtében a Bolygóherceg nem segítette tovább népét az Atya akarata szerint.

Második korszakos kinyilatkoztatás: létezik egy szellemi, kulturális környezet, amely készült, és várta e kinyilatkoztatást, ami szintén csak részleges eredményeket hozott szellemi értelemben az Anyagi Fiak bukása következtében. A hatás nem volt teljes és az is módosult az idők folyamán. Az emberiség szellemi pályára állításának folyamata megtört.)

Harmadik korszakos kinyilatkoztatás: szellemi ráhatás az Egyisten eszméjének fenntartása és az Isten Fia eljövetelének előkészítése érdekében. E kinyilatkoztatás a célját eredményesen betöltötte.

Negyedik korszakos kinyilatkoztatás: a mennyei Atya jellemének bemutatása és üzenetének közlése az Isten Fia által. Sikeres küldetés. A kinyilatkoztatás alapján és a Szellem eljövetele következtében világvallás jött létre, amelynek tanítása sok más, emberek által beletett tartalmakkal is megterhelődött, de továbbra is őrzi az Atyától való eredeti jó hír tartalmát. Az emberiség szellemi pályára való állításának feltételei megteremtődtek.

Ötödik korszakos kinyilatkoztatás: Míg az első és a második korszakos kinyilatkoztatás között sok tízezer év telt el, addig a harmadik, negyedik és ötödik korszakos kinyilatkoztatás négyezer éven belül történt. A negyedik korszakos kinyilatkoztatás nyomdokain a kor technikai lehetőségeinek felhasználásával az ötödik korszakos kinyilatkoztatás terjed a leggyorsabban. Ez képes intézményi közvetítők nélkül, sok ember számára tiszta tanítást adni mindarról, ami fontos a boldogságunk érdekében.
Az ötödik korszakos kinyilatkoztatás 2013-ban még csak terjedőben és kibomlóban van az egyéni életek által.)

9) Milyen tanulságokat vonhatnak le az Urantia könyv olvasói magukra nézve a 170:5.19-21 bekezdésben közöltekből?

(Azon kell munkálkodnunk, az a küldetésünk, hogy megértsük, éljük és hirdessük Jézus eredeti tanítását minden ember számára az Isten Atyaságáról és az emberek egyetemes testvériségéről.)

10) Miért a vallásból eredeztethető az erkölcs és nem fordítva (170:3.8)?

(- Az evolúciós vallás esetében 92:2.4 „…a faji erkölcsiség szabja meg a vallási formákat.”

- A kinyilatkoztatott vallás esetében Jézus azt 170:3.8 „…tanította, hogy a vallás az ok és az erkölcstan az eredmény.” Ez szükségszerű, mivel a kinyilatkoztatott vallás a meglévőeknél magasabb eszmék értékeit és magatartását jeleníti meg.

Az erkölcs meghatározó szerepét jól mutatja a következő példa:
92:2.5 „Az emberfajták csak felületesen fogadnak el valamely furcsa és új vallást; azt ténylegesen is az erkölcseikhez és a régimódi hiedelmeikhez igazítják. Jól szemlélteti ezt egy bizonyos új-zélandi törzs példája, melynek papjai, miután formailag elfogadták a kereszténységet, azt állították, hogy közvetlen kinyilatkoztatásokat kaptak Gábrieltől abban az értelemben, hogy éppen ez a törzs lett az Isten kiválasztott népe és meghagyta nekik, hogy szabadon elmerülhetnek a laza nemi kapcsolatokban és a számos egyéb, régi és helytelen szokásuk gyakorlásában. És az újonnan kereszténnyé lettek mindannyian nyomban áttértek a kereszténységnek erre az új és kevésbé szigorú változatára.”)

11) Figyeld meg, hogy a szerzők az intézményes egyház rossz voltának okát nem annak létezésében állapítják meg (170:5.7). Milyen választ ad ez azoknak, akik a mindenféle vallási intézményesülés ellen kardoskodnak? Vö. 170.5.13, 170:5.18.

(Ha a keresztény egyház nem viselné magán még ma is a világi hatalmak társintézményének és a lelkeken való uralkodásnak a bélyegét, hanem átváltozna a szolgálók szolgálatát segítő szervezetté, akkor igazolt lenne a léte. Az egyháznak, a feladatát tekintve olyan szervezetté kellene válnia, mint amilyen tanító és segédkező feladatot betöltött Jézus az Urantián személyként. A helyesen végzett munka mindig létrehozza az ahhoz szükséges, méltányolható működésű szervezeti hátteret.)

12) Miért volt szükség a szerzők prófétai (látnoki) kijelentéseire az országgal kapcsolatban (170:5.1; 170:5.8; 170:5.19-5.21)?

(Hogy akik olvassák és megszólítva érzik magukat, nagyobb hangsúlyt tegyenek Jézus eredeti tanításának életük által alátámasztott hirdetésére.)

13) Mi a hasonlóság alapja a zsidó és a keresztény mennyország-felfogásban (170:5.11)? Miért különbözik ezektől alapjaiban a jézusi felfogás?

(170:5.11 „A zsidók számára az ország az izraelita közösséget jelentette; a nem-zsidók számára a keresztény egyház lett. Jézus számára az ország azon egyének összességét jelentette, akik megvallották hitüket az Isten atyaságában, s ezáltal kijelentették azon őszinte odaadásukat, hogy megcselekszik az Isten akaratát, s ezzel tagjaivá válnak az emberek szellemi testvériségének.”

- A zsidó és a keresztény vallások híveinek felfogásában, az ország az adott valláshoz tartozók közössége illetve egyháza.

- Jézus szerint bárki tartozhat az országhoz, függetlenül attól, hogy milyen vallási-kulturális környezetbe született. De hinnie kell az Isten Atyaságában, amit azáltal fejez ki, hogy megcselekszi a mennyei Atya akaratát, erősítve és hirdetve az Isten gyermekeinek szellemi testvériségét.)

* * *

(ad10)

Az erkölcsiség és vallás viszonyának vizsgálatakor valóban különbséget kell tennünk (1) evolúciós vallás (másként: természetes vallás) és (2) kinyilatkoztatott vallás (másként: természetfeletti vallás) között. A tisztán evolúciós vallás esetében az erkölcsiség szabja meg a vallási formákat, míg a kinyilatkoztatott vallás esetében a vallásból eredeztethető az erkölcs. Vannak azonban (3) evolúciós-kinyilatkoztatott keverékvallások (olyan gyakorlati vagy közkeletű vallások, melyek különböző mértékben tartalmazzák a természetes és a természetfeletti vallások elemeit) és vannak (4) bölcseleti vallások is, melyek ember alkotta vagy bölcseleti úton kitalált hittudományi tantételek és józan ész alkotta vallások. A (3) és (4) csoportba tartozó vallások esetében az erkölcs és vallás egymást meghatározó viszonya az előbbieknél kevésbé egyértelmű képet mutat:

„Megfigyelve valamely vallás elhelyezkedését az evolúciós sorban, a legjobban úgy alkothatunk róla véleményt, ha megnézzük erkölcsi ítéleteit és erkölcstani mércéit. Minél magasabb rendű valamely vallás, annál inkább bátorítja az állandóan fejlődő társadalmi erkölcsiséget és erkölcstani műveltséget, és maga is bátorítást kap ezektől. Nem ítélhetjük meg a vallást az azt kísérő polgárosodott viszonyok jellege alapján; jobban tesszük, ha valamely polgárosodott társadalom valódi természetét a vallásának tisztasága és nemessége révén véleményezzük.” (102:8.2)

A vallás intézményesülése tovább árnyalja a képet:

„Míg a személyes vallás megelőzi az emberi erkölcsök kialakulását, addig feljegyzett, sajnálatos tény, hogy az intézményesített vallás mindig is lemaradt az emberfajták lassan változó erkölcsei mögött.” (108:2.6)