Jelenlegi hely

183. Jézus elárulása és elfogása

183. írás / 1. hozzászólás

1) 183:3.4 Jézus még egy utolsó kísérletet tett arra, hogy megmentse Júdást attól, hogy ténylegesen is elárulja őt, azáltal, hogy mielőtt a hitszegő odaért volna hozzá, kitért az útjából és megszólítva a bal oldalon legelöl álló katonát, a rómaiak századosát, ezt kérdezte, „Kit kerestek?” A százados azt felelte, „A názáreti Jézust.” Erre Jézus egyenesen odaállt a tiszt elé, és ezen egész teremtésösszesség Istenének higgadt méltóságában azt mondta, „Én vagyok az.”

(Tetszik ez a nagylelkűség. Az ilyen magatartás esélyt ad a rossz szándékúnak is arra, hogy változtasson az addigi hozzáállásán.

Szinte hihetetlen az is, hogy a Júdás iránti szeretettől és sajnálattól vezérelve Jézus még a saját elfogását is irányítani akarta. Az már más kérdés, hogy Júdás – a vállalása teljesítése érdekében – homlokon csókolta és megölelte Jézust. Ez Júdás döntése volt.

Aztán, Jézus nem csak Júdást akarta megmenteni attól, hogy ténylegesen elárulja őt, de azt sem akarhatta, hogy a helyszínre érkező apostolok és tanítványok elragadtassák magukat annak következtében, hogy a szeretett Mesterüket magatehetetlen áldozatként látják. Azonban azzal, hogy Jézus a kezébe vette a saját elfogásának irányítását, majd pedig leállította az őt karddal védeni akarókat, mégiscsak megóvta az övéit az értelmetlen önfeláldozástól.

Az apostolokat és a görög tanítványokat kicsit később újra az mentette meg a lekaszabolástól, hogy felismerték, Jézus nem csak hogy nem állt ellen az elfogásakor, de maga ment a sorsa elébe.)

2) Az alábbiakban írtak a képzelet szüleménye. Minden hasonlóság valós személyekkel és eseményekkel a véletlen játéka csupán.

Apa és fia beszélgetése a távoli jövőben az Urantia bolygón.

Fiú: Apa, szeretném tisztábban, a te szemeddel is látni a szellemi korszakba való földi átmenet hátterét. Tudom, hogy régen volt, de te sokat foglalkoztál ezzel az időszakkal a munkád kapcsán. Bár olvastam már erről, de érdekel, hogy te miként látod ezt a korszakot?

Apa: A XXI. század elején harc folyt a gazdasági érdeken alapuló háttér hatalom és a nemzeti alapon működni akaró erők között. Ez a háttér hatalom olyan központosított irányítást akart, amely szűk csoportérdek alapján valósul meg és nincs tekintettel a bolygón élő, boldogságot kereső egyénekre és azok természetes közösségeire. Ez a háttér hatalom az akkori nemzetek keretei között élt emberek jó részét feleslegesnek tekintette.

Fiú: Ezt nem értem! Nem volt technológiájuk az embertömegek ellátására, vagy nem volt elég nagy számukra a mindenség?

Apa: Fiam, ami most, 3102-ben nyilvánvaló, a XXI. század elején még egyáltalán nem volt közismert. A technológiák megvoltak sok ember egészséges táplálékkal való ellátására, sőt még a mindenség terei is könnyen elérhetőek voltak egyesek számára, a baj inkább ezeknek a háttérhatalmi uraknak a szemléletével volt.

Fiú: Nem voltak nyilvánvalóak a testvériség előnyei? Úgy tudom Jézus tanításai akkor már kétezer éve jelen voltak az Urantián? Nem képviselte azokat az egyház?

Apa: Jézus neve volt ismert, nem a tanítása. A XX. századra még az általa hozott jó hír lényegét is elfelejtették. Csak az V. korszakos kinyilatkoztatás kezdte újra emlékeztetni az embereket arra az igazságra, hogy az Isten minden ember mennyei Atyja, mi pedig egymásnak a testvérei vagyunk. De tudod fiam, amikor valaki uralkodni akar, nem a testvériségre fog építeni, hanem az önzése fogja irányítani.

Fiú: Mit akart ez a háttérhatalom és kik voltak a tagjai?

Apa: Ahol a pénz az Isten, ott azok az urak, akiknek a legtöbb van belőle. Ők voltak a meghatározó személyiségei e hatalomnak, de társultak még velük katonai és információs titkok tudói, befolyásolói is. Ők egy új, egységes világot akartak. Egy rendszert, egy nyelvet, egy vezetést. Természetesen az ő irányításuk mellett. Bár az egység és a bolygói szintű összehangolt vezetés már valós igény volt az akkori Földön, azonban egy nemzeti közösség képviseletét ellátó hatalom csak akkor hajlandó globális egységesülésre, ha a testvériség egyenlősége hihető valóság lesz az általa képviseltek számára.

Fiú: Nem térnél vissza a szellemi átmenetet megelőző időszakhoz?

Apa: Ha az én szememmel szeretnél látni, akkor az összefüggéseket is látnod kell, nem elég a tényeket ismerned.

A XXI. század elejére az Urantia bolygó lakói komoly problémákkal küzdöttek és segítségre szorultak. Mivel a Jézus által hozott örömhír kétezer év alatt nem tudta kifejteni a kívánt egységesítő hatást, ezért a bolygónk szellemi vezetése és a kozmoszbeli testvéreink is a segítségünkre siettek. Ezen segítség részét képezte egy részről az V. korszakos kinyilatkoztatás, másrészről pedig a kozmoszbeli testvéri szövetség által felajánlott segítség.

A korabeli Földön az már ismert volt, hogy Jézus tanítása egyetemes igazság. De az nem volt ismert, hogy ez a tanítás nem csak az Urantián élő embereknek lett átadva. Ugyanis ez a tanítás a mindenség tereiben egyetemes, az időben pedig örök.
Az V. korszakos kinyilatkoztatás nem véletlenül közölte hét földönkívüli faj „Miatyánk” imáját is, melyeket – miután felvettük velük a kapcsolatot – ők a magukénak ismertek fel.

Számunkra már természetes, hogy a szellemi hit életforma, s nem vallásos szertartás. Te, fiam és mi mindannyian magunk vagyunk azok a templomok, akik az Istennel megélt tapasztalataink szépségét a tetteink által sugározzuk. S bár az emberek a XX. században is vágytak arra, hogy egyre boldogabbak legyenek, nem mondták meg nekik, hogy ezt csak az isteni eszmények fokozatos megvalósítása által érhetik el.

Akiket viszont a vagyonnal együtt járó hatalom elvakított, nem ismerték a testvériség szellemi értelemben vett nemességét. Magukat fontos és befolyásos személyeknek, az emberek tömegeit masszának tekintették.

Fiú: Ne mondj ilyet apa, ezt hallgatni is szörnyű! Érzem és tudom, hogy fontos vagyok a mennyei Atyának, aki bennem is él! Így gondolni az emberekre a Szellem káromlása, az embereket masszaként használni pedig bűn!

Apa: Mondod te és tudom ezt én.

Fiú: De ugye nem bántották nagyon az akkori embereket ezek az úgynevezett vezetők!

Apa: Mindjárt eldöntheted magad is fiam!

Amikor az akkori Föld gazdasági és katonai elitje elkezdte a világhatalomra törő terveit, már jelen volt az V. korszakos kinyilatkoztatás tiszta tanítása és írott formában lassan, de biztosan terjedni is kezdett. Továbbá, miután a Föld urai a terveik megvalósítása érdekében titokban olyan földönkívüliekkel kezdtek együtt dolgozni, akik nem tagjai a Szellem kozmikus testvériségének, e szellemi testvériség képviselői úgy határoztak, hogy ők is bemutatkoznak. Találkoztak is a földi háttérhatalom néhány képviselőjével, akik arra hivatkozva, hogy az ilyen együttműködés összeegyeztethetetlen az érdekeikkel és a stratégiai szemléletükkel, elutasították a feléjük és így az emberek felé is kinyújtott segítő kezet.

Fiú: Mióta volt kapcsolatuk ezeknek a titkos vezetőknek a földönkívüliekkel?

Apa: A Föld utolsó nagy háborúját követően az egyik földönkívüli faj űreszközei balesetet szenvedve lezuhantak. Ez volt a kezdete a titkos, de nagyon is valóságos kapcsolatfelvételnek. Sőt, a talált technológia új tudományos fejlődést is elindított a világon. A földi mikrocsipek és üvegszálas vezetők első nemzedékei ezen begyűjtött űreszközök vizsgálata alapján készültek. Természetesen azonnal felmerült a személyes kapcsolatfelvétel igénye is. Mondok neked egy érdekességet fiam. Az első kapcsolatfelvételeket annyira titkolták, hogy kezdetben még az adott ország akkori első vezetője sem tudott ezekről.

Fiú: Tényleg nem akartak jót az Urantia háttér irányítói az embereknek?

Apa: Figyelj és döntsd el!

A korszak hétköznapi emberei nem voltak könnyű helyzetben. A világ háttérvezetői régóta félrevezették a Föld lakóit, tudatosan gyengítve a testi és lelki ellenálló képességüket. Újsághírré tették a félelmet, a bank- és pénzrendszer kézben tartásával pedig a világ népeit gazdaságilag kiszolgáltatott helyzetben tartották. Olyan titkos technológiákat alkalmaztak, amelyek alkalmasak voltak nem akart gondolatok és érzelmek keltésére, a közömbösség és a küzdeni nem akarás érzéseinek kiváltására az emberek egy része esetében.

Bár a Föld titkos vezetői rendelkeztek olcsó és tiszta energiák felett, de nem osztották meg ennek titkát. Ezért – különösen a nagyvárosokban – az emberek fulladoztak az autók és a gyárak bűzében. Bár az ezektől származó mérgek és egyéb új betegségek tizedelték, gyengítették és kötötték le azon kor embereinek erőit, valamiért – talán már sejted, hogy miért – a kutató orvosaik hivatalosan soha nem találták meg a nagy áttörést hozó ellenszereket. A hagyományos energiaforrások kimerítése ugyanúgy eltervezett volt, mint az is, hogy egyetlen hosszú távú és az emberiségnek nagy hasznot hajtó projekt se kezdődjék el, és ne valósuljon meg. A hagyományos energiaforrások kimerítésével a Föld önjelölt vezetői az új energiák és technológiák fölött rendelkezve akartak uralkodni a Föld lakóin.
A média útján azt sugallták a Föld lakóinak, hogy egyedül vannak. Azt akarták, hogy az egyén ne láthassa magát az Isten gyermekének, hanem csak csetlő-botló magányos lénynek, akinek joga van bódulattal enyhíteni a lelki és testi kínjait.

S mindeközben a Föld soha meg nem választott háttér vezetői szinte észre sem vették, hogy olyan intelligens erőknek szolgáltatják ki a bolygó lakosságát és közben magukat is, akiket nem ismertek igazán.
Bár ezek a földi urak több földönkívüli faj létéről tudtak, s párral együtt is működtek, nyilvánosan mégis azt sugallták, hogyha vannak is földönkívüliek, az emberiség még nem találkozott velük. S bár ezek az urak nem tagadhatták, hogy van Isten, azonban mindent megtettek annak érdekében, hogy az Isten ne válhasson erőforrássá az emberek életében.

A háttérhatalomnak dolgozó földönkívüli csoportnak is volt saját elképzelése. A szándékuk az volt, hogy az emberi fajt alárendelt helyzetben tartsák. Ma tudjuk, hogy kik ők és már nincsenek jelen az Urantián, de annak idején komoly veszélyt jelentettek az emberiségre. Ez a csoport arra készült, hogy a saját uralma alá vonja a bolygó nyersanyagtartalékait, az emberi faj genetikai örökségét, sőt, az emberek bolygói szinten megnyilvánuló érzelmi energiáját is a saját céljaik érdekében akarták használni. Ez az idegen csoport olyan ismeretekkel és technológiákkal rendelkezett, amelyeknek létét a tudatlanságban és világegyetemi magányosságban tartott emberiség el sem tudott képzelni.

Fiú: Az urantiai háttérhatalom nem ismerte fel, hogy rossz úton jár?

Apa: Ezen urak titkos tudósgárdája és a részben nekik dolgozó, alakváltásra is képes földönkívüliek olyan törvényeket és technológiákat használtak a tér és az idő legyőzésére, amelyekhez hasonlót a korszak embere csak fantasztikus filmekben láthatott. Ez a tudományos-technológiai fölény pedig azt a képzetet keltette ezen urakban, hogy minden lehetséges a számukra.

Fiú: Emlékszem, régebben olvastam egy korabeli tudósuk nyilatkozatát arról, hogyha van is élet a Földön kívül, csak mikroba méretű formában van jelen. Aztán olvastam a kor vallásos felfogásáról is. Nem akartam elhinni, de azon korszak vallásos emberei azt gondolták, hogy Isten csak őket teremtette és vétkeznek, ha nem úgy gondolkodnak, ahogy ezt tőlük az Urantia akkori vallási vezetői elvárják.

Apa: Várj egy kicsit te is fiam, még nincs vége a történetnek!

A gyermekeinek ezt a kiszolgáltatottságát nem nézhette tétlenül sem a mennyei Atya, sem pedig a kozmikus testvériséghez tartozó fajok. Azonban, a szeretet igazságának képviselői nem használták a megtévesztés és a kényszer eszközeit. Egy jó barát soha senkire nem kényszeríti rá magát, de megtalálható, ha keresik.
Az Urantia szellemi vezetésének és a kozmikus testvériséghez tartozóknak tehát közös volt a célja: az átmenet előtti korszak emberiségének szellemi felébresztése. Ennek érdekében a Földön újra el kellett terjednie annak az ismeretnek, hogy az emberek az Isten gyermekei, tehát szellemi rangjuk van. Valamint ezzel együtt az embereknek fel kellett ismerniük, hogy az Istennek az Urantián kívül is vannak gyermekei, akik az ő testvéreik.

Az isteni jó képviselőinek két lehetőségük maradt: a felkínált igazság terjesztésének segítése és készen állni, hogy lépni tudjanak, ha az emberiség igényli ezt. Mivel a központosított gonoszság az egész Földre kiterjedt, ők is az egész Földre kiterjedő segítségnyújtásban gondolkodtak. Az Urantia szellemi vezetése az V. korszakos kinyilatkoztatás terjedését segítette, hogy az igazság mindenütt rendelkezésre álljon. A kozmikus testvériség képviselői pedig azt tervezték, hogy amikor elegendő számú ember akarja majd, akkor a multidimenzionális hajóikon megjelenve leszállnak és testvéri segítő kezet nyújtanak. Te fiam, már tudod, hogy mindkét terv megvalósult, amikor ennek eljött az ideje. De sajnos addig a mesterségesen előidézett nyersanyag, energia, víz és élelem hiány testvérgyilkos összecsapásokat eredményezett a Föld sok táján. Bizony a szenvedés és nem az előrelátás ébresztette fel az embereket, hogy maguk keressenek jobb utat annál, mint amit szántak nekik.

Fiú: Kösz apa! S már csak egy kérdésre válaszolj! Te mit tanácsolnál annak, aki a rejtett igazságot keresi?

S az apa komoly nézéssel, de szeretettel a hangjában így válaszolt: Először tanulja meg észrevenni a földön heverő morzsát, aztán pedig tudjon a morzsa köré kenyeret látni akkor is, ha még nincs az egész kenyér birtokában.

* * *

183. írás / 2. hozzászólás

1. Milyen szerepet játszottak Jézus világegyetemi ellenségei az ő elutasításának előkészítésében (53:8.6-8.7; 183:1.2)?

(Ezek az ellenségek az embereket a bűn és a gonoszság irányába befolyásolták. De Pünkösd napja óta nincs ilyen önkényes hatalmuk. Kénytelenek meghunyászkodni a bennünk élő Gondolatigazítók isteni fensége és az Igazság minden húsvér testben élőre kiáradt Szelleme előtt. Ma a gonosz csak azt tudja megkísérteni és eltévelyíteni, aki ténylegesen is fel kívánja venni az ő „jelenlétének átkát” /53:8.6/).

2. Mutass rá, hogy a rossznak ellen nem állással kapcsolatos jézusi tanítás (180:5.9-5.11) miképpen mutatkozik meg itt.

(A rossznak ellen nem állás és a rossz jóval való legyőzése egy gyékényen árul. Az, hogy nem állok ellen erőszakkal a rám támadó ellenségemnek, nem jelenti azt, hogy nem tehetem a jót, akár vele kapcsolatban is. Éppen a jó minden körülmények között való vállalása jelenti a rossz jóval való legyőzését. A rossz jóval való legyőzése nem jelenti a rossz elpusztítását. Viszont mindenképp jelenti azt, hogy aki tudatosan törekszik erre cselekedet által, nem csak magában győz a rossz felett, hanem másokat is arra ösztönöz, hogy kövessék a jézusi mintát. A rossz jóval való legyőzése nem a rossz elleni harc, nem a rossz ellen irányul. A rossz jóval való legyőzése a jó bemutatása, az Élet útjának és megoldásainak láthatóvá tétele. Mondható úgy is, hogy a jó úgy győzi le a rosszat, ahogy a fény a sötétet: megszégyenítő módon. Ugyanis a magatartás által mutatott jónak életértéke van, míg a rosszakarat az élet értékeit rombolja.

Jézus nem állt ellen annak a rosszakaratnak, amely elfogta őt, de ezt az ellen nem állást úgy tette, hogy közben nem csak az Atyja akaratát valósította meg, hanem a követőit is védte, sőt még az elárulója irányában is tett egy nagylelkű gesztust.)

3. Melyek az efféle válsághelyzet sikeres kezelésének legfontosabb szempontjai a csoport biztonságának megőrzéséhez?

(Az egyéni áldozatvállalást önfeláldozásnak is tekintem. Önfeláldozás tágabb értelemben, ha mindent a célomnak, a feladatomnak, a szellemi értékeim képviselésének rendelek alá. Ilyen értelemben Jézus élete önfeláldozó élet volt, mivel a földi élete során egyre inkább mindent az Atyja akaratának rendelt alá. A mennyországban mindenki önfeláldozó életet él, de ez ott természetes. Ott mindenki felismerte, hogy magát az által gazdagíthatja a legjobban, ha a többiekért él, ha a többiekért vállal szolgálatot a mennyei Atya akarata szerint.

Jézus a következőket biztosan alkalmazta a követői biztonsága érdekében:
- Az ellenség szeretetének tanítása, ami magába foglalja a fegyveres ellenállás elvetését, az ellenségért való imádkozást, és egy jó megoldás felkínálását a rossz jóval való legyőzése által.
- Jézus utasította az övéit, hogy a virágvasárnapi bevonulást követően – egészen a szellemének kiáradásáig – ne tanítsanak nyilvánosan.
- Az elfogása előtt utasította az apostolait, hogy pihenjenek le.
- A védelmére kelőkkel pedig eltetette a kardot.
- Imádkozott értük.

Egyébként, ez a dugd vissza a kardod a hüvelyébe megoldás és a kard által vész el, aki kardot ránt tanítás egy életre megtanította az apostoloknak, hogy nincs kardrántós igazságszolgáltatás más emberekkel szemben – még a legnehezebb helyzetben sem.

Az Isten legnagyobb segítsége számunkra ez: az Atya velünk és általunk akar felnőni bennünk. Ez a legnagyobb, s jelenleg még nem eléggé értékelt segítsége az Istennek. E segítség célja az, hogy ténylegesen is olyanná váljunk, mint ő.)