Jelenlegi hely

193. Az utolsó jelenések és a mennybemenetel

193. írás / 1. hozzászólás

1) 193:0.2 „Azért nem hittetek nekem, mert úgy hallgattátok a szavaimat, hogy nem értettétek azok jelentését.”

(Az Urantia kinyilatkoztatás az első esély arra, hogy Jézus tanítását világszerte úgy értsék az emberek, ahogyan azt Ő szeretné. Jézus életében a tanítása közvetlenül csak kevés emberhez jutott el. Aztán, ezek az emberek tovább adták a Mester tanítását szóban és írásban más embereknek. Segítette őket Jézus tanításának felidézésében az Igazság Szelleme és az Atya bennük élő Szellemrésze is, de e jóra vezető sugallatoktól a szabad akarat folytán el lehetett térni. S mivel ez lehetséges, ezért a történelmünk során sokszor és sokan el is tértek. Olyan kijelentéseket és tetteket tulajdonítottak az Istennek, melyek néha istenkáromlással értek fel. S olyan elvárásokat fogalmaztak meg az emberek irányában Jézusra hivatkozva, amelyek inkább megnyomorítottak és az istentagadás felé löktek sokakat, s nem a gondolkodásuk megújítását segítették elő, a szerető mennyei Atya emberben élő arcának megmutatásával.

Az Urantia kinyilatkoztatás megjelenése óta Jézus tanítása és az Isten akarata csak egyféleképpen értelmezhető, melyet nem írhat felül egyházi hagyomány és intézményi érdek. Az Urantia kinyilatkoztatás tartalmait szószékekről és gyülekezeti helyiségekben fogják majd hirdetni. Az Urantia kinyilatkoztatás felér egy újabb Pünkösddel, mivel az a tartalom vált így nyilvánvalóvá, amelyre az Igazság Szelleme azokat emlékezteti, akiket érdekel az Isten embert boldogító igazsága.

Amikor csak kevesen tudtak olvasni, az Isten írott szavát el lehetett hallgatni, lehetett rá rosszul emlékezni és lehetett azt félre magyarázni, félre fordítani. Az Urantia kinyilatkoztatást akkor kezdték közölni, amikor lassan, de biztosan világszerte megindult az írástudatlanság szervezett felszámolása. 2013-ban az V. korszakos kinyilatkoztatás igazságait már nem lehet elhallgatni, mivel az emberek közvetlenül egymást tájékoztatják arról, és a könyvvé szerkesztett igazságcsokorhoz egyénileg is hozzá lehet jutni.
Persze, ma is lehet rosszul emlékezni Jézus szavaira, de nem kell megmaradnunk a tévedésben, mivel ha rosszul emlékszünk valamilyen tartalomra, annak utána lehet nézni és a kétséges tartalmat viszonylag könnyen meg lehet találni a számítógépes keresőprogram segítségével.
Ma még lehet szándékosan félre magyarázni az isteni tartalmakat, de nem érdemes, mivel az Urantia kinyilatkoztatásban azok olyan rendszert képeznek – vagyis oly sokszor vannak leírva – hogy a szándékos félremagyarázó előbb válik nevetségessé, mint hazuggá a Könyv tartalmaival foglalkozók előtt. Éppen ezért egyszerűbb a Könyv tartalmait elhallgatni – ahogy még ma is teszik a hivatalosak – mint félremagyarázni az abban foglaltakat.

A Könyv tartalmaival találkozva az Isten gyermekeinek az lehet a célja, hogy 193:0.3 „istenmód Isten-tudatossá” váljanak. Ez jelenti az isteni természetnek az emberi természetbe való beépülését. Ehhez szabad utat csak a szabad akaratú ember adhat az Isten Szellemének. Az emberi természet átfordulása isteni természetté tudatos tevékenységen alapul, amit akarni kell, és amiért tenni kell. Ez az értelmes emberi létezés egyetlen fejlődési útja. Csak így születhetünk meg az Isten Szellemétől, aki aztán – mivel teret adtunk neki magunkban – el tud vezetni bennünket a mennyei Atyához.

Jézus mondja: 193:0.3 „az Isten szeret titeket, a fiait. A szavaimban való hit révén e tény örökkévaló és élő igazsággá válik a szívetekben.” Jézus tanításának szívben való megértését az igazolja vissza, hogy az emberben őszinte és bátor elhatározás ébred arra nézve, hogy e tanítás szellemében akar élni és cselekedni – mégpedig örökké.)

2) Ugyanazon örömhír, többféleképpen:
a) 193:0.4 „...az emberek közötti küldetésetek a mennyországról szóló örömhírnek – az Isten atyasága valóságának és az ember fiúsága igazságának – a hirdetése”.

b) 193:0.4 „Menjetek hirdetni az Isten szeretetét és az ember szolgálatát.”

c) 193:0.4 „Az országról szóló örömhír az Atya szeretetével és az ő földi gyermekeinek szolgálatával áll kapcsolatban.”

d) 193:1.2 „Az Isten atyasága tantételének elfogadása azt is jelenti, hogy szintén önként elfogadjátok az emberek közötti testvériség ehhez társuló igazságát.”

e) 193:5.2 „Az életetek szellemgyümölcseivel vegyetek rá lelkeket arra, hogy higgyék el azt az igazságot, hogy az ember az Isten fia, és hogy minden ember testvér.”

f) 140:4.7 „A vallás csak akkor hiteles, amikor kinyilatkoztatja az Isten atyaságát és erősíti az emberek közötti testvériséget.”

g) 141:6.4 „Mutassátok be az embereket az Istennek és mint az Isten fiait, mielőtt beszéltek az Isten atyaságának és az emberek fiúi elismertségének tantételéről.”

h) 142:7.4 „Egy másik kor emberei jobban megértik majd az országról szóló örömhírt, amikor az a családi kapcsolatban nyer kifejeződést – amikor az ember úgy értelmezi a vallást, mint az Isten atyaságának és az emberek közötti testvériségnek, az Istennél való fiúi elismerésnek a tanítását.”

i) 143:1.4 „Az emberi fejlődés végső célja az Isten atyaságának tiszteletteljes felismerése és az emberi testvériség szeretetteljes megvalósítása.”

j) 159:5.7 „És ezzel az Isten atyaságának tantétele megkövetelte az emberek közötti testvériség gyakorlatát. Az Isten imádata és az ember szolgálata lett a vallásának lényege.”

k) 163:7.4 „A követői között azonban még mindig sokan voltak anyagias beállítottságúak és olyanok, akik nem tudták megragadni azt az igazságot, hogy a mennyország nem más, mint az Isten egyetemes atyaságának örökkévaló tényére épülő szellemi testvériség az emberek között.”

l) 169:4.8 „A zsidók számára Elohim volt az istenek Istene, míg Jahve Izráel Istene volt. Jézus elfogadta Elohim fogalmát és a lények e legfelsőbb csoportját nevezte Istennek. A Jahve, mint faji istenség fogalma helyett bevezette az Isten atyaságának és az emberek közötti világméretű testvériségnek az eszméjét.”

m) 191:4.4 „Menjetek hát az egész világba, és hirdessétek az Isten atyaságának és a minden nemzet és emberfajta közötti testvériségnek ezen örömhírét és mindig bölcsen válasszátok meg a módszereket ahhoz, hogy miként adjátok közre a jó híreket az emberiség különféle fajtáinak és törzseinek.”

n) 195:10.21 „A mai kereszténység reménye az, hogy felhagy a nyugati polgárosultság társadalmi rendszereinek és ipari politikáinak támogatásával, miközben szerényen meghajol az általa oly buzgón felmagasztalt kereszt előtt, hogy ott újra megtanulja a názáreti Jézustól a halandó ember által valaha is meghallható legnagyobb igazságokat – az Isten atyaságának és az emberek közötti testvériségnek az élő evangéliumát.”

o) 196:2.11 „Jézus nem ajánlott szabályokat a társadalmi haladáshoz; az övé vallási küldetés volt, és a vallás kizárólagosan egyéni tapasztalás. A társadalom leghaladóbb teljesítményeként kitűzött végső cél sohasem remélheti, hogy meghaladja az Isten atyaságának felismerésén alapuló, emberek közötti jézusi testvériséget. Minden társadalmi előrehaladásra vonatkozó eszménykép csakis ezen isteni ország eljövetele által valósulhat meg.”

Az örömhír tényei a legbiztosabb természettudományos tények. Örökkévalók és soha nem változók. Mivel mindig igaz lesz az, hogy az Isten atyaként gondolkodik és cselekszik a gyermekeivel kapcsolatban – akik pedig tényként fogadják el ezt, azok gyermekként fognak gondolkodni és cselekedni a mennyei Atyával kapcsolatban és testvérként az egymással való viszonyukban.

3) A szent helyek létrehozásának egyik oka az volt, hogy ott valamilyen jelenés vagy csodásnak mondott esemény történt. Az emberek könnyen gondolhatják azt, hogyha az Isten egy helyet kitüntetett a figyelmével, akkor azt a helyet – és így az odasereglő embereket – továbbra is figyelemmel fogja kísérni. Ilyen ösztönös emberi magatartásnak tudható be, hogy a szamaritánus hívek a találkozóikat ott tartották, 193:1.1 „annak a helynek a közelében, ahol Jézus az élet vizéről beszélt Naldának.”

A kereszténység évszázadai alatt sok kápolna és kegyhely jött létre, valamely csodásnak mondott esemény emlékeként. Jézus kiigazítja a helyek szentségére vonatkozó emberi gondolkodást. Jézus nem szent helyeket kér az emberektől, hanem Istenhez tartozást.
193:1.2 „Eljött az idő, amikor nem a Gerizimen és nem is Jeruzsálemben imádjátok az Istent, hanem ott, ahol vagytok, ahogy vagytok, szellemben és igazságban.”

4) A Szellem gyümölcseit Jézus cselekvést jelentő igék formájában sorolja fel, összesen tizet. A tizenegyedik e gyümölcsök termésének személyesen tapasztalható következménye: a tartós béke.

A cselekvést jelentő igék jelzős szerkezetben szerepelnek, és az Isten, valamint az embertársak irányában megnyilvánuló magatartásokra vonatkoznak. Ezek az egyéni és a közösségi boldogság kulcsai. Egy katolikus paptól hallottam még évekkel ezelőtt azt, hogy a Földön elérhető legnagyobb boldogság az ember számára a szív békéje. Ez a béke az igazság megismerésén alapul. Aki pedig a megismert igazság szellemében él, a szabadság örömét és békéjét tapasztalja meg.

Azt látom, hogy most is úgy élünk, hogy egymást szolgáljuk – csak nem éppen jézusi alapokon. Ma is azt a kenyeret eszem, amit más készített, és azt a ruhát hordom, amit nem én készítettem. Komolyan kellene venni, hogy egymásra vagyunk utalva. Miért ne tehetnénk ezen szükségszerűség szellemében a legjobb módon? Miért ne szolgálhatnánk egymást tudatosan és odaadással?

193:2.2 „És az isteni szellemnek a szellemtől született és Istent ismerő halandók életében termett gyümölcsei ezek: szeretetteljes szolgálat, önzetlen odaadás, bátor hűség, őszinte tisztesség, felvilágosult őszinteség, halhatatlan remény, gyanakvásmentes bizalom, irgalmas segédkezés, kimeríthetetlen jóság, megbocsátó türelem és tartós béke.”

De mit is jelentenek olvasatomban a szellem gyümölcsei?
a) szeretetteljes szolgálat: összefoglaló kifejezése ez a felsorolásban utána következő kilenc magatartásnak, mert ahogy a tartós béke az Isten Szelleme által élő ember legfontosabb tapasztalata, úgy a szeretetteljes szolgálat az Isten felé tartó ember életének jellemző magatartása.
b) önzetlen odaadás: az önzetlen odaadottság által lehet a legtöbbet birtokolni az Istenből.
c) bátor hűség: amilyen mértékű az emberi lélek Istennek adottsága, olyan bátran és tisztán lesz képes képviselni a menny igazságait a társai előtt.
d) őszinte tisztesség: az alázat magatartása, amely arra ösztönöz, hogy komolyan vegyük a megtalált szellemi kincsünket.
e) felvilágosult őszinteség: ez az értelmi alapja az Istennel való személyes kapcsolatnak és az Isten üzenete hiteles képviselésének.
f) halhatatlan remény: tudáson alapuló hit ez, amely által az egyén képes az Isten igazságait átfordítani a saját növekvő boldogságává.
g) gyanakvásmentes bizalom: így bízni az Atyában gyermeki hozzáállás, amely erőforrás a hétköznapokban.
h) irgalmas segédkezés: nem válogat a személyek között, hanem az ő szellemi-anyagi ínségüket nézi.
i) kimeríthetetlen jóság: az Atya szeretetével azonosulva ezt talán nem is olyan nehéz megvalósítani.
j) megbocsátó türelem: képessé tesz arra, hogy ne sértődjünk, és ne sértsünk.
k) tartós béke: e nélkül nincs örök boldogság.

Nyilvánvaló, hogy a felsorolt szellemi kincseknek lehetnek más tartalmai is, de nekem most ezek jutottak eszembe.

A szellemi kincsek a mennyországban természetesek. A szellemi kincsek a mennyei lények egymás irányában megnyilvánuló magatartásának minőségét jelzik. A menny lakói bizonyára tapasztalják az Isteni személyek részéről a szellemi kincsek minőségi tetteit. Nyilvánvalónak tűnik, hogy ezért, a menny lakói is arra éreznek vágyat, hogy e szellemi kincsek megélése által viszonyuljanak egymáshoz.
Tehát a Jézus által felsorolt szellemi kincsek azt is megmutatják, hogy milyen fogadtatásra számíthatunk az ottani testvéreink részéről. Vagyis Jézus az „otthonérzés” ismérveit is felsorolta a szellemi kincsek által. Azt eddig is tudtam, hogy ott érzem magam otthon, ahol őszintén szeretnek, jóra segítenek és elfogadnak engem. Ahhoz pedig – hogy rögtön otthon érezhessem magamat a mennyben – nem árt, ha megtanulom adni is azt, amit ott kapni fogok.

5) Júdásról olvashatjuk, hogy 193:4.2 „lélektani ellenségeket támogatott”.

Mi a lélektani ellenség? Olyan gondolkodásbeli hozzáállás, amely a lélek boldogtalanságát munkálja és az Isten elutasítását sugallja. A boldogságomat az munkálja, ha felismerem, hogy az Isten igazsága az én igazságom is. Az viszont a boldogtalanságomat munkálná, ha a sérelmeimre alapozott igazságom alapján akarnék élni.

Az Istent sokan megsértik, mégsem sértődik meg. Elutasítják, vagy csak semmibe veszik, netán szidják és káromolják. De az Isten mégsem sértődős. Sőt, mindent megtesz annak érdekében, hogy a tévedésben élőt felvilágosítsa és megmentse. Érdemes megtanulni Istentől a sértések kezelésének módját. Isten úgy kezeli a felé irányított sértéseket, hogy szeret. A szeretet összehasonlíthatatlanul értékesebb, mint a sértődöttségből kiinduló bosszú magatartása. A szeretet a legnagyobb igazságszolgáltató erő. A szeretet nem csak örök cél, hanem a hétköznapok gyakorlati megoldása is: híd a szeretetlenség szakadékai fölött.

6) A 193. írás szerint Júdás fő nehézségei a következőkből eredtek: 193:4.13 „Személyében elszigetelt volt. Elméjében gyanakvó és bosszúálló. Vérmérsékletét tekintve mogorva és gyűlölködő. Érzelmileg szeretetlen és kérlelhetetlen. Közösségi értelemben gyanakvó és csaknem teljesen zárkózott volt. Szellemében önhitté és önzőn törtetővé vált.”

Ha ezek a hozzáállások vezetnek a lélek poklához, akkor ezek ellentétjei vezethetnek a lélek mennyországához:
- legyek tehát a személyemben nyitott,
- elmémben érdeklődő, de átgondolt,
- derűs és tevékeny vérmérsékletű,
- érzelmileg megértésre és jóra törekvő,
- közösségi értelemben legyek barátkozó,
- szellememben pedig önzetlen és szabad.

7) A Kinyilatkoztatás többek között az alábbi kifejezéseket használja az Isten ellen fordulókkal kapcsolatban:
- megtévesztő és cselszövő 179:4.5,
- kísértő 158:7.4,
- lázadó és áruló 53:6.5,
- hitehagyott és gonosz 66:8.6,
- bukott 53:8.8,
- önző 66:8.2.
- a következő részt teljes egészében közlöm: 183:0.4 „Bár Jézus tudta, hogy a halálának terve a zsidók vezetőinek tanácsaitól eredt, tudta azt is, hogy az egész aljas ármánykodás élvezte Lucifer, Sátán és Kaligasztia teljes támogatását. És jól tudta, hogy a teremtésrészek eme lázadóit örömmel töltené el az is, ha láthatnák, hogy az összes apostola is vele pusztul.”

Ma sem más a helyzet az Istent elutasító magatartással. Aki nem szereti és tiszteli az Atyát, a gyermekeit is semmibe fogja venni. Az ördög csak azt tűri meg, aki őt szolgálja, de azt is csak addig, amíg szüksége van rá.

Az ördögi gondolkodás hatása még ma is érvényesül. Az Istent semmibe vevő földi hatalmasok és az ő kiszolgálóik többek között az alábbi tudatos tevékenységeik által tartják kiszolgáltatott helyzetben a többséget:
- gátolják annak nyilvános hirdetését, hogy a világot alkotó Szellemisten az ember Atyja, az emberek pedig egymás testvérei,
- szándékosan nehezítik a szellemi fejlődés útját, az örök élet valós eszményeit hamis és múlandó csillogásra cserélik,
- elhallgatják az emberek elől, hogy nem vagyunk egyedül a mindenségben,
- megfosztják az emberiséget az olcsó és tiszta energiáktól, az életet megkönnyítő technológiák megismerésétől és használatától,
- megfosztják az emberiséget az olcsó és hatékony gyógymódoktól, miközben a környezetükbe és a táplálkozásukba épített csapdákkal betegítik őket,
- megosztják az emberiséget látszatkonfliktusokkal.

Ezek által olyan fizikai és társadalmi környezetet hoztak létre és tartanak fenn, amely megnehezíti a létezést és bódult tudatlanságot eredményez. A cél az uralkodás és a kizsákmányolás biztosítása kevesek számára, a szabadság és az elérhető jólét látszatának keltése a többség előtt. Hol van ez ilyen magatartás a szeretetteljes szolgálattól, az őszinte tisztességtől és az irgalmas segédkezéstől? S mikor fog tartós békét eredményezni? – Jézus mindezen, ma már jól látható nehezítő körülmények ellenére mégsem azt kéri, hogy mások ellen harcoljunk. Jézus a szeretet belülről megváltoztató erejét hirdeti. Azonban biztos vagyok abban is, hogy aki felhozza a Napját és esőt ad, más módon is segíti azokat, akiknek minden összedolgozik a javára.

* * *

193. írás / 2. hozzászólás

Második jelmondatom: 155:3.5 „…az igaz vallás az ember őszinte hűsége a legmagasabb rendű és legigazabb meggyőződéseihez.”

1) Mely tudásra van a legnagyobb szüksége a világnak (193:0.4)? Hogyan viszonyul ez a kijelentés ahhoz a tanításhoz, mely a minden emberi tudás közül a legnagyobb értékkel bíróra vonatkozik (196:1.3)?

(Amely tudásra a legnagyobb szüksége van a világnak ugyanaz, mint a legnagyobb értékkel bíró emberi tudás: 193:0.4 „…az emberek az Isten fiai, és hiten keresztül ténylegesen is megismerhetik és naponta átélhetik e megnemesítő igazságot.”)

2) Milyen ismeret- és megismerési szinteket különböztethetünk meg a 193:0.4 bekezdésben közöltek alapján (vö. 193:1.2)?

(A jelzett rész alapján az alábbi, egymásra épülő, összetartozó ismeretszinteket különböztetem meg a magam számára:
a) Az Isten nekünk Atyánk, ebből következően mi az ő gyermekei és egymás testvérei vagyunk.

b) Az Istent szeretnem kell ahhoz, hogy szolgálni tudjam az embereket.

c) Hit által az örökké élő Szellem Atya örökké élő szellemfia is vagyok.)

3) Mi volt Jézus célja ezekkel a feltámadási záró megjelenésekkel (193:0.1-1.2)? Mennyire volt ebben eredményes? Vajon milyen kinyilatkoztatási célból osztották meg velünk ezt a beszámolót? Mitől függ ez utóbbi cél elérése?

(I. Jézus célja a következő lehetett a feltámadását követő megjelenéseivel:
a) igazolta, hogy amit a halála előtt mondott a feltámadásáról, az valóság,
b) megerősítette a tanítványait, hogy nem kell félniük a haláltól, ők is fel fognak támadni,
c) arra ösztönözte őket, hogy az evangéliumot minden ember számára hirdessék,
d) felhívta a tanítványai figyelmét arra, hogy a feltámadásának hirdetése nem azonos azzal az örömhírrel, amit hirdetni kér,
e) emlékeztette a tanítványait arra, hogy az Isten atyaságát és az emberek testvériségét nem csak szóban, hanem szeretetszolgálat által is hirdetni kell,
f) arra kérte őket, hogy a testvéreiket önmagukként szeressék, mint családtagokat,
g) hangsúlyozta a tanítványai előtt, hogy az istenimádás elsődleges helye az emberi szív és az emberi értelem,
h) tájékoztatta a tanítványait a korszakos feltámadás megtörténtéről,
i) arra kérte őket, hogy olyan szeretettel szeressenek, amilyennel ő szerette őket: testvéri- és atyai szeretettel is,
j) emlékeztette a tanítványait arra, hogy a fejlődésük a jellemnemesedés szellemi útján a paradicsomi Atyához vezet.

II. Jézusnak a feltámadása utáni tanításait azért oszthatták meg velünk a kinyilatkoztatók, hogy tudatosíthassuk,
- mit kell átadnunk Jézus tanításából,
- hogyan kell átadnunk Jézus tanítását,
- mikor és hol kell átadnunk az örömhírt.
Tehát tudhatjuk, hogy az Isten atyaságát és az emberek testvériségét kell hirdetni a szeretet gyakorlata által is, mégpedig ott, ahol éppen vagyunk – vagyis az egész világon.

III. Jézus a mai tanítványait is arra kéri, mint az elsőket. S ma is igaz az, hogy minél jobban szeretem a mennyei Atyát, annál inkább képes leszek gyakorlati módon szeretni minden testvéremet. A cél az, hogy az Isten gyermekei megtanuljanak a mennyei Atyjukhoz kapcsolódva élni.)

4) Magyarázd meg, hogy miben különböznek a szellem gyümölcsei azok emberi vetületeitől (193:2.2). Hogyan viszonyulnak a szellem gyümölcsei az evangélium terjesztéséhez (193:5.2)?

(A szellemi létet jelenleg annak értékein keresztül vagyunk képesek felfogni.

A szellem gyümölcseit az eléjük tett jelzők avatják isteni értékűvé és tartalmúvá.
a) Így lesz a szolgálatból – ami egyhangú kötelesség végzés is lehet – szeretetteljes szolgálat. A szeretetteljes szolgálat önként vállalt törekvés, melyet együtt teszek a mennyei Atyámmal és Jézussal.

b) Mennyiben különbözik az önzetlen odaadás az odaadástól?
Az odaadást követheti visszakérés, netán elvétel is. Azonban az önzetlenül történt adás esetén ilyen nem fordul elő. Az önzetlen odaadás a szellemi szabadság egyik megnyilvánulása annak részéről, aki ad.

c) Miben más a bátor hűség, mint a hűség?
A bátor hűségű ember eszményalapú, aki tevékenyen képviseli a felismert és felvállalt jót. A hűség – a bátor jelző nélkül – jelenthet valamilyen buta fogadalom melletti kitartást is.

d) Mitől más az őszinte tisztesség, mint a tisztesség?
Az őszinte tisztesség, tartalmában közelít a bátor hűséghez. Szerintem az őszinte tisztesség a bennünk élő legjobb melletti kitartást, kiállást jelenti. A bennünk élő legjobb pedig az Isten. Ehhez képest a tisztesség lehet valamilyen emberi szokás vagy hagyomány melletti kitartás is. Például tisztességesnek mondták azt a férfit, aki elvette a lányt, akit teherbe ejtett.

e) Mennyiben más a felvilágosult őszinteség, mint az őszinteség?
Aki az Isten igazságait törekszik megélni, és őszintén képes beszélni arról, ami őt az Istenhez közelebb segítette – felvilágosult és őszinte.
Egy őszinte ember szintén beszélhet szívből, de az őszintesége vonatkozhat a keserűség, a düh és a gyűlölet közlésére is.

f) Miben különbözik a halhatatlan remény a reménytől?
A halhatatlan remény az Isten gyermekének bizalma az ő mennyei Atyja apai ígéreteiben. A halhatatlan remény az ember örök boldogságára vonatkozik.
Az egyszerű remény vonatkozhat arra is, hogy holnap talán fogok halat a tóban – nem úgy, mint múltkor.

g) Miben tér el a gyanakvásmentes bizalom a bizalomtól?
Gyanakvásmentes bizalommal a tökéletes Isten felé fordulok. Akkor is, ha nem látom őt, és akkor is, ha éppen nem azt tapasztalom a részéről, amit szeretnék. Az emberek irányában a bizalom az óvatossággal együtt helyénvaló. Minél kevésbé vallunk közös szellemi értékeket, annál inkább.

h) Mennyiben más az irgalmas segédkezés, mint a segédkezés?
A segédkezés megvalósulhat személyválogatás alapján is, az irgalmas segédkezés nem.

i) Mitől más a kimeríthetetlen jóság, mint a jóság?
A kimeríthetetlen jóság az Isten akaratának találékony, tevékeny és fáradhatatlan megtétele. Ezzel szemben jóságnak mondható az is, ha egy ifjú megfelel a szülei elvárásainak.

j) Miben tér el a megbocsátó türelem a türelemtől?
Istennek megbocsátó türelme van. A megbocsátó türelem nem hánytorgatja fel a múltat. A megbocsátó türelem szabadságot ad. Megbocsátó türelmet a mennyei Atyától tanulnak a gyermekei. Megbocsátó türelemmel az rendelkezik, akitől nem vehetik el a boldogsága forrását. Vagyis a megbocsátó türelem a belső jó megnyilvánulása.
A türelem ezzel szemben lehet időszakos önkorlátozás, ami aztán elmúlhat, ha az illető nem kapta meg azt, amitől a boldogságát remélte.

k) Mi a különbség a béke és a tartós béke között?
A béke lehet készülődés a háborúra. De tartós béke csak az ember isteni értékeket valló működésén alapulhat.

Aki a szellem gyümölcseit termi, az evangéliumot hirdeti azzal, ahogyan él.)

5) Milyen tanulságokkal szolgál Júdás bukása?

(Júdás nem értette meg, hogy mit akar az Isten, és hogyan akarja azt megvalósítani. Mivel egyre csökkent az Isten felé irányuló bizalma, egyre kevésbé tekintette értékesnek az apostoltársai részéről felé irányuló szeretetet és bizalmat is.
Aki pedig elfordul az Istentől és a barátaitól, az életnek fordít hátat.)

6) A 193:5.1-194:1.4 bekezdésekben foglaltak alapján állítsd időrendbe a főbb eseményeket május 18-án reggel fél nyolckor az Olajfák hegyén tartott megállójuktól kezdve addig, amikor sötétedés után befejezték a sokaság megkeresztelését.

(Krisztus után 30. május 18.
- 07:30-óra: Jézus morontia alakban megérkezik az Olajfák hegyére a tizenegy apostolával, ahol elbúcsúzik tőlük.
- 07:45-óra: a mennybemenetel, ami azt jelenti, hogy a morontia Jézus utoljára tűnt el az apostolok szeme elől – egyik pillanatról a másikra.
- 10:30-óra: Péter gyűlést hív össze Márkék házába a legkiválóbb jeruzsálemi tanítványok részére, ahol beszámolt a Mesterrel való utolsó találkozásukról, egyben sorsvetéssel Mátyást választják meg pénztárosnak Júdás helyébe. Péter imát kér a jelenlevőktől a Jézus által ígért szellem ajándék méltó fogadása érdekében.
- 13:00-óra körül: 194:0.1 „E tanítványokban mind egyszerre tudatosult a szellemi öröm, biztonság és bizakodás egy új és mély érzése. A szellemi erő ezen új tudatosulását nyomban egy erős késztetés követte, mely arra sarkallta őket, hogy menjenek és hirdessék az országról szóló evangéliumot és azt a jó hírt is, hogy Jézus feltámadt a holtából.” 194:1.1 „És az összes tanítványban hasonlóképpen tudatosult, hogy a rálátás és az erő valamiféle új szellemi felruházottságában részesültek.”
- 14:00-óra: Az apostolok a jeruzsálemi templomban hirdetni kezdik Jézus feltámadását és a Jézuson keresztüli üdvözülést.
- 16:30-óra: Több mint kétezer megtért követte a jelen levő apostolokat a Siloám tavához, ahol négy apostol megkeresztelte őket a Mester nevében. 194:1.4 „És már sötét volt, amikor végeztek e sokaság megkeresztelésével.”)