Jelenlegi hely

194. Az Igazság Szellemének adományozása

194. írás / 1. hozzászólás

1) 194:0.1 „Egy óra körül, amint a százhúsz hívő éppen imádkozott, mindannyian egy különös jelenlétre lettek figyelmesek a helyiségben. E tanítványokban mind egyszerre tudatosult a szellemi öröm, biztonság és bizakodás egy új és mély érzése. A szellemi erő ezen új tudatosulását nyomban egy erős késztetés követte, mely arra sarkallta őket, hogy menjenek és hirdessék az országról szóló evangéliumot és azt a jó hírt is, hogy Jézus feltámadt a holtából.”
194:1.1 „És az összes tanítványban hasonlóképpen tudatosult, hogy a rálátás és az erő valamiféle új szellemi felruházottságában részesültek.”

A mennyei Atya tevékeny – Szellem által ösztönzött – földi gyermekének jellemzője tehát
- a szellemi öröm érzése,
- a biztonság és bizakodás mély érzése,
- késztetés az evangélium hirdetésére, megélésére.

Kapcsolódni az eszményien Igazhoz, Jóhoz, Széphez, Megértőhöz és Nemeshez a legfelemelőbb dolog a világon. A kapcsolódás mindig igénybe vehető eszköze az ima. Ehhez persze előbb az Istent Igaznak, Jónak, Szépnek, Megértőnek és szellemi értelemben Nemesnek kell ismerni, hogy ilyenként tudjunk hozzá szólni.

a) Mi a szellemi öröm? – Az Isten szellemi jelenlétének boldogító tudata a hívőben.

b) Mi a biztonság és bizakodás érzésének tartalma? – Az Isten szellemi jelenlétéből fakadó szabadság érzése, mely túláradó módon az örömhír megosztására és megélésére ösztönöz.

2) Különbség van az országról szóló evangélium és a kereszténység vallási tanítása között!
194:0.4 „Az országról szóló evangélium: az Isten atyaságának ténye, mellyel párosul az emberek közötti fiúság-testvériség eredő igazsága. A kereszténység pedig, ahogy az ama naptól fogva fejlődött: az Istennek, mint az Úr Jézus Krisztus Atyjának ténye, melyhez társul a feltámadt és megdicsőült Krisztussal való közösség hívői megtapasztalása.”

Ez pedig azért alakult így, mert Jézus első, befolyásos követői 194:0.3 „…akaratlanul is abba a hibába estek, hogy az evangéliummal kapcsolatos tények némelyikével helyettesítették magát az evangéliumi üzenetet. Péter tudtán kívül járt elöl ebben a tévedésben, mások pedig követték egészen Pálig, aki egy új vallást teremtett a jó hírek új változatából.”

A Jézusban hívők társasága nem azonos a mennyei Atya országának családjában élő testvérek közösségével. Az előbbi 194:4.6 „…a Jézus alászállására vonatkozó felfogásból született szeretetből eredt és nem a halandó ember testvériségének felismeréséből.”

A korai közösségek egyszerre voltak életközösségek és imádatközösségek. 194:4.7 „A földi javak… önként való megosztása nem közvetlen vonása volt Jézus tanításának; azért történhetett meg, mert ezek a férfiak és nők oly őszintén és oly szilárdan hitték, hogy bármelyik napon visszatérhet, hogy befejezze a munkát és betetőzze az országot.”

Még két adalék e korai közösségek működéséről:
- 194:4.8 „Ezekben az időkben az Úr estebédét annak megteremtése szerint ünnepelték meg; vagyis jó társaságban való társas étkezésre gyűltek össze és az étkezés végén vettek a szentségből.”

- 194:4.9 „Először Jézus nevében kereszteltek; csaknem húsz év telt el, mire »az Atya, a Fiú és a Szent Szellem nevében« kezdtek keresztelni. Csak a keresztelésre volt szükség a hívek közösségébe való felvételhez. Ekkor még nem volt szervezetük; a közösségük egyszerűen csak a jézusi testvériség volt.”

3) Az Igazság Szelleme nem más, mint az Egyetemes Atya és a Teremtő Fiú közös szelleme.
Az Igazság Szellemének küldetése, hogy:
- az emberben éljen,
- kinyilatkoztassa az Atya szellemtermészetét,
- segítsen felidézni Jézus tanításait, megérteni Jézus szavait, a Fiú erkölcsi jellemét,
- újrafogalmazza a jézusi üzenetet az egymást követő nemzedékek számára,
- megvilágítsa és újraértelmezze Jézus földi életét,
- személyessé tegye az igazságot,
- eltörölje a hívő árvaságérzését,
- segítse a hívőt abban, hogy tanúja lehessen Jézus földi élete és tanításai valóságának más hívők által, és a saját életének tapasztalatai alapján,
- minden hívőt elvezessen a teljes igazságba a fokozatos szellemi ráébredés tapasztalatai útján,
- eredményesebbé tegye a hívők számára az országról szóló evangélium hirdetését.

A fentieket is figyelembe véve, a Pünkösd jelentősége és hatásai:
a) 194:3.1 „A pünkösd… szellemének legfontosabb küldetése az, hogy megtanítsa az embereknek az Atya szeretetének és a Fiú könyörületességének igazságait. Ezek az isteniség azon igazságai, melyeket az ember sokkal jobban megérthet, mint a többi isteni jellemvonást.”

b) 194:3.1 „Az »új tanító« emberben lakozó szellemeként a Mester pünkösd óta képes az életét újra megélni minden, az igazságra megtanított hívő tapasztalásában.”

c) A Pünkösd mozgósította Jézus vallásának szellemi „fegyvereit”. A kimeríthetetlen megbocsátás, a páratlan jóakarat és a bőséges szeretet a jó által lesz úrrá a rosszon, győzi le a gyűlöletet és az igazságba vetett hittel szünteti meg a félelmet. (194:3.11)
194:3.12 „A pünkösd felruházta a halandó embert azzal a hatalommal, hogy megbocsássa a személyes sérelmeket, hogy szelíd maradjon a legnagyobb igazságtalanság közepette is, hogy rendületlenül nézzen szembe az ijesztő veszéllyel, és hogy a szeretet és a türelem bátor tetteivel dacoljon a gyűlölet és a düh rosszaival.”

d) A Pünkösd nyilvánvalóvá tette, 194:3.13 „hogy az Isten is keresi az embert és elküldi az ő szellemét, hogy az emberben lakozzon, miután rátalált.”

e) 194:3.14 „Pünkösd után az ország testvériségében a nő a férfival egyenlőként állt az Isten előtt.”

f) 194:3.14 „A pünkösd eltörölt minden faji elkülönítésen, műveltségbeli különbségeken, társadalmi kaszton vagy nemi előítéleten alapuló vallási megkülönböztetést.”

g) Pünkösd nyilvánvalóvá tette, hogy az Igazság Szelleme mindenkié. Az, ahogy Pünkösdkor a különböző nemzetiségű emberek fogadták Jézus tanításait, bizonyította Jézus vallásának egyetemes voltát.

h) Mária és Jézus öccsei sem kaptak több szellemi ajándékot, mint más. 194:3.15 „A pünkösd a külön papságoknak és a szent családokban való mindenféle hitnek a végét jelezte.”

i) Az Igazság Szellemének adományozása nyilvánvalóvá tette, hogy a szellemi vallás független formától, szertartástól és szentnek tartott helyektől.

j) A Szellem kiáradása hasonlóan történt minden hívői központban. 194:3.17 „A pünkösd a szellemi egységre való felhívás volt az evangéliumi hívek körében.”

k) A pünkösdi Szellem új tapasztalat az ember számára. 194:3.16 „…a szellem megtalálásának ezen élménye nem érzelmi jellegű volt; hanem az akarat belátáson alapuló alárendelésének és az elhívás fenntartás nélküli elfogadásának a cselekedete.

l) 194:3.18 „A pünkösd megteremtésének célja az egyének, a csoportok, a nemzetek és az emberfajták erőszakosságának visszafogása volt.”

m) 194:3.19 „Az önzőség anyagi szellemét az önzetlenség ezen új szellemi adományozása szünteti meg.”

n) A 194:3.19 „kiáradt szellem öröme, amikor azt tudatosan megélik az emberi életben, erősíti az egészséget, ösztönzőleg hat az elmére és kifogyhatatlan energiát biztosít a léleknek.”

o) (108:2.3) „…pünkösd napja óta az Urantián az isteni Igazítók minden erkölcsi besorolású, egészségesen működő elmébe beköltöznek.”

p) (77:7.8 ) „Pünkösd napja óta soha többé nem történhet olyan dolog, mint a démoni megszállás.”

A Pünkösd jelentőségéről és hatásáról lásd még a Gábor által közzé tetteket.

4) 194:3.3 „ Jézus az élettel annak minden szörnyű valóságával együtt szembesült és úrrá lett rajta – még a halálban is.” Mert „Jézus vallása egy másik és szellemi létezés örömét és békéjét nyújtja ahhoz, hogy az emberek kiteljesíthessék és megnemesíthessék azt az életet, melyet a húsvér testben most élnek.”

Jézus életének bőven voltak nehézségei, melyeket persze lehet előnyként is felfogni, ha a jellem szolgálaton keresztül történő nemesítése is cél.

- Az alap nehézség abból adódik, hogy Jézusnak ott kellett hagynia a szellemi hazáját az Atya földi kinyilatkoztatása érdekében – mégis ez az élet biztosította számára a világegyeteme feletti teljes főhatalmat.

- Jézusnak sok testvére született az apai családja révén. Ez kezdetben hátrány, mivel a szülők a legidősebb gyermekkel egyre kevesebbet tudnak foglalkozni, azonban egy vérszerinti nagycsalád viszonyainak megélése és megértése nagy segítségére lehetett Jézusnak az ország család viszonyainak működtetésében.

- Jézus már gyermekkorában sem ütött vissza. Az emberi ösztönök feletti uralom gyakorlása és a helyesnek tartott magatartás képviselése már korán jellemnemesítő eszközzé vált és segítette Jézust a jó melletti kitartás békét adó érzésének megtapasztalásában.

- Jézus már korán megtapasztalta, hogy még a szülei sem értik meg őt. Nem értik a szellemi útkeresését, vagy vallási okból nem támogatják a rajzolásban és a sporttevékenységben. De ezek által is türelmet tanult, s azt, hogy nem jelenti a meggyőződés feladását, ha valamit éppen nem tehet meg a tekintélyelv hatalma miatt. Jézus nagy titka az volt, hogy már korán az Atya akaratát kereste, olyan személy akart lenni a Földön, mint amilyen személy a mennyben az ő Atyja. Valószínűleg nem szomorkodott sokat azon, hogy nem teheti azt, amire gyermeki vagy ifjúi kedve viszi, mivel egyre tudatosabban mindannyiunk szellemi Atyját akarta bemutatni. Ez vált a szenvedélyévé. Az Atya ügyének földi képviselése felelősséggel járt. Ezen felelősséggel járó kihívásokat Jézus csak az Atyával tudta megbeszélni. Jézus csak előre menekülhetett. Mivel e téren nem igazán számíthatott földi tanácsadókra, gyermekkora óta minden erejével azon igyekezett, hogy a mennyei Atyja akaratát egyre tisztábban értse.

- Jézusnak nem lehetett könnyű, hogy a földi apja halála következtében fiatalon félárva lett. Józseffel ugyanis könnyebben tudott szellemi dolgokról beszélgetni, mint Máriával. Ez tehát – a tragédián túl – újabb ösztönzés volt arra, hogy a mennyei Atyjához közelebb kerüljön. József halála következtében egyre inkább Jézusra hárult egy sokgyermekes család eltartásának súlya is. De Jézus gyakorolta a kitartást a munkában és annak szervezésében, valamint határtalanul bízott a dolgok jobbra fordulásában. Jézus a saját családjában kezdte megtanulni a személyes segédkezést.

- Kezdetben az ifjú Jézusnak bizonyosan voltak földi gondolatai a szerelemmel kapcsolatban, de e megpróbáltatások nem gyötörték meg, mivel az Atya iránti szeretete erősebb volt a szerelem és a testi vágy emberi érzéseinél. Az emberi Jézus inkább testvéri szeretettel szerette azokat, akiknek lényegében teremtője is volt.

- Nem lehetett könnyű Jézusnak szembe mennie a közösség elvárásaival akkor sem, amikor azt várták tőle, hogy legyen a zélóta mozgalom helyi vezetője. Jézus folyamatosan tanulta az okos válaszokat, a tömegek érzelmeinek kezelését és a szemrehányások eltűrését a saját lelkének sérülése és mások tudatos megsértése nélkül. S minden földi történés újra és újra abban erősítette meg Jézust, hogy csak az Isten igazságát érdemes képviselni – az emberi megoldások helyett az Istentől valót felkínálni.

Jézust sokan próbálták a saját elképzeléseik megvalósítójává tenni, vagy a saját céljaitól eltántorítani. Különböző elszántsággal és szándékkal, de ide tartozott az apai családjának majd minden tagja, üzleti és vallási csoportok, az apostolai, a Római Birodalom képviselői, és a Messiást váró zsidó nép is. Végül, mielőtt Jézust kínhalálra ítélték – megkínozták és megszégyenítették. Ő pedig, ezen eltérítő hatások ellenére, folyamatosan és egyre tudatosabban a saját, Atyához vezető útját kínálta és kínálja fel ma is. Ez nem csak feladatteljesítés volt a részéről, hanem az Atyával való élő kapcsolat boldogító voltának és hasznosságának bizonyítása is.

5) 194:3.7 „Jézus vallása annyiban segíti az emberi polgárosodás legfelsőbb rendű formáját, hogy megteremti a legfelsőbb rendű szellemi személyiség fajtát és hirdeti ama személy szent voltát.” 194:3.12 „Egy jobb polgárosodott társadalom titka rejlik a Mesternek az ember testvériségéről, a szeretetbeli jó szándékról és a kölcsönös bizalomról szóló tanításaiban.”

Amikor az emberiség a számára legfontosabb tudás értékét értve és alkalmazva él majd, gyökeresen át fog alakulni az élete. Ez a tudás az Isten Atyaságára és az emberek testvériségére vonatkozik.

- Megújul az egyén élete, mert megszabadul a lét félelmétől. A halál nem az elmúlás iszonyata, hanem a továbbfejlődés kapuja lesz. Az egyén élete csodás célt kap, a bizalmon és a szereteten alapuló társas kapcsolatok pedig ma még felfoghatatlan mértékben fogják gazdagítani az életét. Az élet egyszerre lesz izgalmas és örömteli.

- Megújul a társadalom, mert a jézusi erkölcs valós célért valós módon tartja majd össze az embereket, akik egyre inkább segíteni fogják egymást. Magukként tekintenek majd a másikra és testvérként szeretik egymást. Eltűnik a nyomor és megszűnik a kiszolgáltatottság. A fajt sújtó örökletes hátrányok lassan eltűnnek (55:4.11).

- Megújul a tudomány, mert annak gyümölcsei mindenkié lesznek, az anyagi törvények szellemi forrása pedig bizonyítást és elismerést nyer. Az ember, a benne élő Istennel együtt a legfontosabb termelőerővé válik. Nyilvánvaló lesz, hogy az ember lelke eggyé fog válni az Isten Szellemével.
Az ember képes lesz a kapcsolattartás új formáira, valamint a fizikai akadályok legyőzésére pusztán a szellemi energiák és rezgések helyes használata által. Képes lesz látni az addig láthatatlant (55:4.8). Képes lesz gondolatokat cserélni szellemi lényekkel. Bár a testi halál kiküszöbölése elméletileg lehetségessé válik (55:2.8), az emberek vágyni fognak a több lehetőséget biztosító szellemi testekben való továbbfejlődésre.

- Megújulnak a művészetek, melyek az igazság, a jóság és a szépség tartalmait, az ezek megélésére irányuló emberi küzdelmet sugározzák majd. Az érzékelés kiterjedésével új művészeti ágak jönnek létre. Maga a lét lesz művészi. Az ember önmaga folyamatosan fejlődő alkotásává válik.

- Megújul a vallás, szellemivé válik, mivel az ember legfőbb célja is szellemi lesz. Így a vallás elnyeri méltó helyét az emberek szívében és viszonyaiban.

- Megújul és megtisztul a sport, mely nemes küzdelemmé, szinte művészetté és szellemi úttá válik, új szempontú szabályokkal.

S mindez annak következtében alakul így, hogy felismerjük: a Szellem Isten az alapja a létünknek és nem érdemes, csak az Ő akarata szerint élni.

6) Különösen tetsző kijelentések a 194. írásból:

a) 194:3.1 „A Teremtő Fiú a húsvér testben kinyilatkoztatta Istent az embereknek; az Igazság Szelleme a szívekben kinyilatkoztatja a Teremtő Fiút az embereknek.”

b) 194:3.1 „Az »új tanító« emberben lakozó szellemeként a Mester pünkösd óta képes az életét újra megélni minden, az igazságra megtanított hívő tapasztalásában.”

c) 194:3.2 „Jézus vallása a hit egy olyan új evangéliuma, mely a küzdő emberiségnek hirdettetik. Ez az új vallás a hiten, a reményen és a szereteten alapul.”

d) 194:3.6 „Ezt az új tanítót az emberiség kapta adományul, és minden lélek el is fogadta attól függően, hogy mennyire szerette az igazságot és milyen képességgel rendelkezett a szellemi valóságok megragadására és megértésére.”

* * *

194. írás / 2. hozzászólás

1) Mely okok miatt volt az Igazság Szelleme tisztábban és erőteljesebben érzékelhető akkoriban, mint a legtöbb ember számára manapság (194:2.6; 194:3.16)?

A jézusi evangélium tanítása és gyakorlata a Jézus elmenetelét követő időben még sok hívő életében valóság volt. Azokat a kortársakat, akik ismerték, szerették és követték Jézust, könnyebb volt emlékeztetni egy korábbi, személyes tapasztalatukra Jézussal kapcsolatban. Tehát pl. a női testület tagjai és Abnerék nem csak az Igazság Szellemére támaszkodhattak, hanem a Jézussal kapcsolatos tapasztalataikra is.

2) Mennyiben tér el a jézusi evangélium ezeknek a fellelkesült híveknek az üzenetétől?

Lásd az 1. hozzászólás 2. pontjában írtakat.

3) Miként fejti ki az Igazság Szelleme az evangéliumi üzenetet ma (194:2.1)?
(a) Az Igazság Szelleme minden nemzedék számára újrafogalmazva fejti ki a jézusi üzenetet.
Az elmúlt napokban számomra a következőket bontotta ki.
Jézus új parancsa az Ő követésére való felszólítás: 180:1.4 „úgy szeressétek egymást, mint ahogy én szerettelek titeket.” Ezzel Jézus azt kéri tőlem, hogy úgy szeressek, ahogy Ő. Jézus így két feladatot kínál nekem. Tudjam meg azt, hogy Ő hogyan szeretett, és törekedjek én is úgy szeretni. Vagyis tisztázzam ki magamban, hogyan fejeződött ki Jézus tanítása az életében, hogy amit így megértettem és helyeslek, azt én is meg tudjam élni az életemben. Jézus nem törvényeket adott, hanem a megélhető és boldogító szeretet mintáját. Csak a hitem és a szeretetem által vagyok képes Jézust élővé tenni, az Ő okos, ösztönző szeretetét újra megjeleníteni. A szeretet törvénye egyszerű, egy óvodás is könnyen megtanulhatja kimondani a szavait: ne bánts, bocsáss meg és segíts! A hitem és a szeretetem ahhoz kell, hogy e magatartásokat úgy éljem meg, ahogy azokat Jézus is megélné, ha itt és most a helyemben lenne.
Jézus életének tanulmányozására korábban a négy evangéliumot használtam, ma már csak az Urantia kinyilatkoztatás negyedik részét.

Melyek a korunk szellemi nehézségei?
b) Korunk szellemi nehézségeit a következőkben látom.
- A Jézus nevében tanító egyházak nem az eredeti evangéliumi üzenetet tanítják.

- A fenti tényből következően, az egyházak hivatalos képviselőinek élete által a hívek nem a jézusi életmintát látják – tisztelet a kivételnek. Az Atya szellemi országa nem tudott megerősödni a Földön, ahol a nevében egy intézményesült, evilági ország épült, mely ma is fenn áll, még ha rogyadozva is.

- A jézusi életmintából eredő igazságkép gyenge vagy hiányzik a keresztény vallási vezetők esetében, mivel az Atya akaratánál előbbre való számukra az intézmény érdeke. Ennek következtében manapság az emberi lelkekre gyakorolt befolyásuk csekély. Vonzást nem gyakorolnak, a fenyegetéssel való ijesztgetéssel pedig már nem érnek célt. Mivel az Isten nevében hivatalból beszélőknek nincs vonzó hatásuk az emberi lelkek tömegeire, ezért azon hatalmak befolyása került előtérbe, amelyek az embereket az anyagi értékrendre alapozva használni akarják és felettük uralkodni akarnak. Az általuk fenntartott kép szerint az emberek nem az Isten gyermekei. E hatalmak minden lehetséges eszközzel az emberek megosztásán munkálkodnak, hogy uralkodhassanak felettük, használják a munkaerejüket, és irányítsák a fogyasztásukat.

- Jézus evilági nagyegyházainak képviselői a saját egyházaik hitvallásait és hagyományait fontosabbnak tartják minden másnál. Sajnos az intézményi érdekeik erősebbek, mint az Atya akaratának keresése. Így a mostani tanítási felfogásukba nem igazán illik bele Jézus eredeti evangéliumának hirdetése. Bár Jézus eredeti evangéliuma újra megjelent a világban az Urantia kinyilatkoztatás által, azonban azt a hivatalosak agyon hallgatják, és annak terjedését bizonyára gátolni is próbálják. Meggyőződésem, hogyha a hivatalosak közül valaki az eredeti evangéliumot kezdené hirdetni és azt a jézusi minta alapján megélni, akkor őt a vezető társai hamar ellehetetlenítenék. A nagyegyházak vezetői nem csak, hogy nem hirdetik az eredeti evangéliumot, de jelenleg nem is engedik azt hirdetni. Ezzel persze a saját híveiket is megtévesztik és a bennük bízókat tudatlanságban tartják.

- Jézus nagyegyházainak képviselői és e világ földi hatalmainak vezetői évszázadok óta kiegyeznek egymással, de nem az Atya akarata szerint.

A fenti tényekből következően ma az emberek szellemi önállóságra vannak utalva.

Mit jelent a szellemi nehézség?
c) A szellemi nehézség a szabaddá tevő igazság ismeretének hiányából ered, és boldogtalanságban, a szívbéke hiányában nyilvánul meg. Az eredeti evangélium képes az embereket egyenként felszabadítani és közöttük felelős társulásokat létrehozni.

Milyen szellemi nehézségek foglaltaknak benne a korunk társadalmi, gazdasági és politikai nehézségeiben?
d) A korunk társadalmi, gazdasági és politikai nehézségei valójában hiánybetegségek, amelyek a szabaddá tevő igazság ismeretének hiányából fakadnak. Az Igazság ismeretének hiánya félelmet tart fenn az emberekben. Ahol pedig félelem van, ott a bűntudat és az önzés is megjelenik. Akinek viszont belső bizonyossága van abban, hogy ő az Isten gyermeke – és örökké az is marad – újjászületik és egy önzetlenebb, testvéri életet kezd el élni.

Vajon újra kell-e fogalmaznunk az evangéliumi üzenetet?
e) Nem kell újrafogalmazni a „Jézus feltámadt és a halála által megváltott téged is, jöjj e megváltott testvérek közösségébe!” üzenetet, hanem a Jézus által hozott örömhírt lenne érdemes újra hirdetni. Vagyis, hogy az Isten minden ember eszményi tökéletességű szellemi Atyja, az emberek pedig az Ő gyermekei, így egymásnak is a testvérei, akiket az ő mennyei Atyjuk a szeretet megélése által a tökéletessé válásra hív.

Vajon nagyban különböznek-e korunk szellemi nehézségei azoknak az időknek a szellemi nehézségeitől, amikor az Urantia írások összeállítására sor került?
f) Megítélésem szerint a szellemi nehézségeink ma is ugyanazok, mint amelyek az Urantia írások összeállításának idején fennálltak.

Írd le az evangéliumi igazságokat egy lap egyik felére, a lap másik felén pedig sorold fel a szellemi nehézségeket. Mire jutsz, ha megpróbálsz kapcsolatot találni a nehézségek és az evangéliumi igazságok között?
g) A nehézségeink – melyeknek különböző arca, de egy oka van – valójában az evangéliumi igazságok mellőzése miatt állnak elő.

4) Mit jelent a „szellemi fegyverek” használata (194:3.11-3.12)?

A szellemi fegyverek atombombája az, hogy a rosszat a jó által alakítjuk át.
A szellemi fegyverek hidrogén bombája pedig az, hogy nincs félelem ott, ahol az igazság ismeretén alapuló szeretet van jelen. Minden szellemi okosság fegyver az előbbi két elv megvalósítása által fejti ki életadó erejét és hatását.

5) Miért vannak a szellem örömének oly csodálatos „mellékhatásai” (194:3.19)?

Mert az ember a szellem által újjászületett, ezért új célok és új energiák éltetik.

6) Hogyan tarthatunk fenn folyamatos bensőséges kapcsolatot Istennel (194:3.20)?

Ha észre tudom venni az Isten által adott ajándékokat és az általa felkínált lehetőségeket, s ezeket megköszönöm neki, akkor közel érzem Őt magamhoz.
Az Isten iránti szeretetemet a hozzá intézett gondolatokkal, vagyis az ima szavaival fejezem ki, az Istenhez való közelebb kerülésem vágyát pedig az imádatom érzése hordozza.

7) Milyen példák hozhatók fel a szellem gyümölcseire a 194:3.11-3.12 bekezdésben említettek alapján?

A jelzett részek alapján a következő, szellemi gyümölcsöket megjelenítő magatartásokat találtam:
- kimeríthetetlen megbocsátás,
- páratlan jóakarat,
- bőséges szeretet,
- mindenek fölött való jóság,
- tevékeny szeretet,
- irgalmas segédkezés,
- bátor türelem,
- kölcsönös bizalom.

8) Ennek az írásnak a tükrében alkoss véleményt Rodannak az érzelmi izgalommal, erővel (160:3.1) és evangéliumi hírektől való lelkesültséggel (160:5.4) kapcsolatos nézetéről.

Egyet értek Rodannal abban, hogy az Istennel való szellemi kapcsolatban fontos szerepe van az elmélyedésnek és az ellazulásnak. Véleményem szerint az elmélyedéshez összpontosítás vezet. Az összpontosítás megvalósulhat az ima, vagy egy feladat kapcsán megélt odaadottság által is, amely a felmerült kérdésre isteni megoldást keres.

S az is igaz, hogy az Istennel való kapcsolat öröme nem azonos egy Istenre vonatkozó közléssel, bár egy ilyen közlést érzelmileg gazdagíthat a testvérek jelenléte, a velük való összetartozás öröme.

9) Miért az Igazság Szellemének megértése alkotja az emberi szabadság legmagasabb rendű formáját (194:2.2)?
a) Az ember értelmes lény, aki bután nem lehet boldog, legfeljebb bódult. Az istenhit akkor élő, ha tudáson és tapasztalaton alapul. Ha nem ismerem Jézust, akkor az Atya és Jézus közös szelleme nehezen fog tudni hidakat építeni Jézus élete és az én életem között. Szellemi értelemben szabaddá az igazság megismerése, megértése és a képviselésének vállalása tesz, ami az értelem használata nélkül elképzelhetetlen.

Mivel járul hozzá az Igazság Szelleme ehhez a szabadsághoz (194:2.7)?
b) Az Igazság Szelleme kitartó és minden hívőt elvezet a teljes igazságba, az örök és tartalmaiban mindegyre gazdagodó istenfiúság valóságára, a fokozatos szellemi ráébredés tapasztalatai útján.

Foglald össze, hogy miért jött el az emberekhez az Igazság Szelleme (194:2.1-2.7).
c) Lásd az 1. hozzászólás 3) pontjában írtakat!

10) Miért mutattak az apostolok egyénileg nagyobb szellemi előrelépést az Igazság Szellemének adományozását követően, mint a Jézussal eltöltött időszak alatt (194:2.9)?

Jézus mennybemenetelét követően a „hogyan tovább” kérdésére adandó válaszok egyéni megfogalmazása sürgetővé vált az apostolok számára.
Mivel az Igazság Szelleme
- nem gyakorol erőszakot a szabad akaratú ember értelmén,
- nem ad új ismereteket, csak emlékeztet vagy a meglevő ismereteket segíti új módon látni, ezért azzal a tudás és élményanyaggal „dolgozott” mindegyik apostol esetében, amelyet az illető birtokolt.
Bár az Igazság Szelleme azzal kapcsolatban tud hatni, amit a hívő birtokol – lévén, hogy Ő élő valóság – képes az egyént a nagyobb teljesség irányába ösztönözni és érzékeltetni vele a változtatás szükségességét. Az persze már más kérdés, hogy a hívő nyitott-e a változtatásra, vagy az ilyen gondolatokat és érzéseket elhessegeti magától.

11) Melyek az ősi félelem és rettegés vallásai (194:3.2)? Miben különböznek ezek attól a vallástól, mely „egy másik és szellemi létezés örömét és békéjét nyújtja ahhoz, hogy kiteljesítse és megnemesítse azt az életet, melyet az emberek most élnek a húsvér testben” (194:3.3)?

194:3.2 „A reménytelen kétségbeesés vallásai arra törekednek, hogy megszabaduljanak az élet terheitől; a végtelen alvásban és nyugalomban való kihunyást keresik. Ezek az ősi félelem és rettegés vallásai. Jézus vallása a hit egy olyan új evangéliuma, mely a küzdő emberiségnek hirdettetik. Ez az új vallás a hiten, a reményen és a szereteten alapul.”

12) Értelmezd ezt a kijelentést: „Egyetlen kinyilatkoztatott vallás sem terjedhet el az egész világon, ha elköveti azt a súlyos hibát, hogy átitatódik valamilyen nemzeti műveltséggel vagy összekapcsolódik bevett faji, társadalmi vagy gazdasági szokásokkal.” (194:3.9)?

A kinyilatkoztatott vallás arra törekszik, hogy minden embert összefogjon egy cél érdekében, egy közös érték által. Ez a cél és ez az érték nem lehet földi találmány, nem lehet egyik vagy másik nép kizárólagos sajátja, viszont minden embernek el kell fogadnia azt. Nem kényszerként, hanem örök életet és örök boldogságot adó valóságként. Csak a legfőbb közös értelmes öröm forrás egyéni birtoklására való elhívás képes egyesíteni a boldogságra vágyó, egyénekből álló emberi társadalmat.