Jelenlegi hely

41. A helyi világegyetem fizikai sajátosságai

 

1. A nebadoni erőtér-központok

41:1.2 „…a fény és a villamosság nem alapenergiái a térnek; ezek másodlagos vagy kiegészítő megnyilvánulások.”

2. A sataniai fizikai szabályozók

41:2.5 „Az élet eredendő képességekkel rendelkezik a világegyetemi energia serkentésére és átalakítására. Ti már ismeritek a növényi életnek azt a tevékenységét, hogy a fény anyagi energiáját a növényvilág különféle megnyilvánulásaivá alakítja. Hasonlóképpen van már némi ismeretetek arról, hogy e növényi energia milyen módszerrel alakítható át az állati tevékenységek jelenségeivé, azonban gyakorlatilag semmit sem tudtok az erőtér-irányítók és a fizikai szabályozók eljárásáról, akik fel vannak ruházva azzal a képességgel, hogy a tér sokféle energiáját mozgásba hozzák, átalakítsák, irányítsák és összpontosítsák.”

3. Csillagtársaink

4. Napsűrűség

5. Napsugárzás

41:5.7 „Úgy tűnhet, hogy a napenergia hullámokban halad, azonban ez csak az egymás mellett létező és ugyanakkor különböző hatások eredménye. A szervezett energia valamely adott formája nem hullámokban terjed, hanem egyenes vonalban. Az erő-energia valamely második vagy harmadik formájának jelenléte a megfigyelt áramot arra késztetheti, hogy úgy tűnjön, mintha hullámformában haladna, pontosan úgy, mint amikor a sűrű felhőszakadást erős szél kíséri és így néha úgy tűnik, mintha a víz rétegekben zúdulna vagy hullámokban esne le. Az esőcseppek folytonos pályájú, egyenes vonalban hullanak, azonban a szél hatása olyan, hogy mindennek látszatra vízrétegszerű és esőcsepphullámzás-szerű megjelenést kölcsönöz.”

41:5.8 „Addig aligha reménykedhettek abban, hogy jobban megértitek a fény viselkedését, amíg világosabb képet nem alkottok a Nebadon téregységeiben működő különféle térerők és napenergiák egymásra hatásáról és viszonyáról.”

6. Kalcium – a tér vándora

A) 41:6.3 „A nap összes eleme közül a kalcium, annak viszonylag nagy halmazattömege – mely húsz keringő elektront tartalmaz – mellett is a legsikeresebben képes megszökni a nap belsejéből a tér területei felé. Ez megmagyarázza, hogy miért van a napon kalciumréteg, egy gázszerű kőfelszín kilencezerhatszáz kilométer vastagságban; és ez annak ellenére van így, hogy tizenkilenc könnyebb és természetesen számos nehezebb elem is található e réteg alatt.”

B) 41:6.7 „Emlékezzetek arra, hogy a színképelemzések csak a napfelszín összetételét mutatják. Például: A nap színképeiben sok vasvonal található, holott a vas nem főeleme a napnak. E jelenséget csaknem teljesen a napfelszín jelenlegi hőmérséklete okozza, mely egy kicsivel kevesebb 3.300 foknál, s amely igen kedvező a vas színképének megjelenéséhez.”

7. A napenergia forrásai

A) 41:7.2 „A napotok felszíni hőmérséklete majdnem 3.300 fok, de gyorsan növekszik, amint a belseje felé haladunk, míg a középső részein eléri a hihetetlen, körülbelül 19.400.000 fok körüli értéket. (Mindeme hőmérsékletadatok a ti Celsius fokbeosztásotokon értendők.)”

B) 41:7.12 „Tekinthetitek a 19.400.000 fokos hőt a meghatározott gravitációs nyomásokkal együtt úgy, mint a villamos forráspontot. Ilyen nyomás alatt és ilyen hőmérsékleten minden atom felbomlik és szétesik elektronjaira és egyéb kezdeti összetevőire; még az elektronok és az ultimatonok egyéb társulásai is felbomolhatnak, azonban az ultimatonok szétbontására a napok nem képesek.”

8. Napenergia-kölcsönhatások

9. A nap egyensúlyi állapotának biztonsága

41:9.5 „A napotok éppen túllép a hatmilliárdodik évén. Jelenleg a legtakarékosabb időszakán megy keresztül. A mostani hatékonysággal fog sugározni még több mint huszonötmilliárd évig.”

10. A lakott világok eredete

41:10.5 „Az Urantia viszonylag elszigetelten helyezkedik el a Satania peremén, lévén a naprendszeretek egyetlen másik naprendszer kivételével a legmesszebbre esik a Jerusemtől, míg maga a Satania eggyel beljebb van a legkülső csillagrendszertől a Norlatiadekben, és e csillagvilág jelenleg a Nebadon külső részében halad. Ti valóban a teremtésösszesség legjelentéktelenebbjei voltatok, mígnem Mihály alászállása a tisztelet és a nagy világegyetemi érdeklődés szintjére emelte a bolygótokat. Néha az utolsókból lesznek az elsők, míg valóban a legkisebbekből lesznek a legnagyobbak.”

* * *

A témához kapcsolódó cikkek:

A NAP BELSŐ HŐMÉRSÉKLETE ÉS ENERGIÁJÁNAK FORRÁSAI

A PARADICSOM SZIGETE

A PARADICSOM, VALAMINT A TÉR TOPOLÓGIÁJA: EGY VÉGLEGESANYAG-ELMÉLET

A PARADICSOMI GRAVITÁCIÓ

A REJTÉLYES MEZON (II.)

A TÉRPOTENCIÁL ANYAGGÁ ALAKULÁSA

A TYCHO BRAHE-FÉLE SZUPERNÓVA

AZ ÉLET TÖRTÉNETE

AZ ORVONTON NEVESÍTETT TERÜLETEI

IDŐ ÉS ÖRÖKKÉVALÓSÁG

JÓVAL FORRÓBB LEHET A FÖLD MAGJA A KORÁBBI MÉRÉSEK ALAPJÁN FELTÉTELEZETTNÉL

SÖTÉT ANYAG ÉS SÖTÉT ENERGIA

* * *

Néhány érdekesség a helyi csillagrendszerünkről:

1. A csillagrendszerünk több mint 7000 fizikai rendszerből áll. Ezek közül csak kevésnek olyan az eredete, mint a naprendszerünknek. (41:2.2) Ez arra utal, hogy ennyi nap van a csillagrendszerben.

2. A helyi csillagrendszerünkben 2000-nél is több ragyogó nap ontja fényét és energiáját. (41:3.1) Ebből arra kikövetkeztethetünk, hogy a csillagrendszer napjai közül csak mintegy 2000 lehet olyan fényes és látható, mint mi a napunk. Az 1. pontban említett 7000 csillagászati rendszer durván kétharmada tartalmaz olyan napokat, amelyeket nehéz megfigyelni, mert vagy túl kicsik és halványak, vagy nem sugároznak elég erősen a látható tartományban.

3. A rendszer csillagászati középpontja a tér egy óriási sötét szigete, mely annak segédszféráival együtt nem messze helyezkedik el a csillagrendszeri kormány székhelyétől. (41:2.2)

4. Jelenleg 619 lakott világ található ebben a rendszerben (15:14.5), de a véglegesen kialakult állapotában 1000 lakott világa lesz. (15:2.19)

5. A jelenlegi 619 lakott világ több mint ötszáz különböző fizikai rendszerben helyezkedik el. (32:2.10) Az 1. pontbeli állítással összevetve ez azt jelenti, hogy mintegy 6500 fizikai rendszerben nincs lakott bolygó.

6. A bolygónk viszonylag elszigetelten helyezkedik el a helyi csillagrendszer peremén, lévén a naprendszerünk egyetlen másik naprendszer kivételével a legmesszebbre esik a csillagrendszeri központtól. (41:10.5)

7. A csillagrendszerünk eggyel beljebb van a legkülső csillagrendszertől a nagyobb csillagászati egységen, vagyis a Norlatiadek csillagvilágon belül, és ez az említett csillagvilág jelenleg a még nagyobb csillagászati egység, a Nebadon helyi világegyetem külső részében halad. (41:10.5)

Összefoglalva: Egy 80 fényév sugarú gömb több mint kétezer napot (látható csillagot) foglal magába, tehát ez lehet a csillagrendszerünk hozzávetőleges sugara. A naprendszerünk a több mint 500 lakott rendszer közül egy kivételtől eltekintve a legmesszebb esik a csillagrendszeri központtól, ami azt jelenti, hogy 80 fényévnél nem lehetünk távolabb ettől a központtól (Jerusem).