Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (E-É)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„E”

- Edentia: 15:7.6 a mi csillagvilágunknak, a Norlatiadeknek az épített központja. 43:0.2 Hétszázhetvenegy épített szférából álló halmaz központi világa. A Csillagvilági Atyáknak, a Norlatiadek Fenségeseinek igazgatási székhelye. Százszor nagyobb méretű az Urantiánál. Hetven nagyobb világ veszi körül, melyeknek tíz-tíz segédszférája nagyjából Urantia méretű. 43:0.3 Az idő- és távolságmérés rendszere megegyezik a szalvingtoniéval. 43:1.2 Az itt található víz nem különbözik az evolúciós bolygók vizétől. 43:1.3 Rajta, és az épített szféráin is valódi, három gáz keverékéből álló légkör van, melyből kettő gázfajta az Urantia légkörében is megtalálható. E világokon nincsenek légköri zavarok és évszakváltozások. 43:1.5 A feltámadási csarnokok a hetedik hegyvidéki körzete tetején helyezkednek el. 43:1.7 Fogadóvilága az üvegtenger, az igazgatási központ közelében. 43:1.10-1.11 Az üvegtenger egy kör alakú, százhatvan kilométer kerületű, ötven kilométer mély kristály, mely nem csak fogadómező, hanem a felsőbb-világegyetemi tükrözőműködés bemutatása mellett energiaátalakításra is használják. 43:1.7 E központi világ felét hetven háromszögletű övezetre osztották, melyeknek határvonalai az adott övezet központi épülete felé mutatnak. 43:1.9 A hetven övezet egy-egy környező morontia felkészítési szférát is képvisel. A végleges rendű lényeké a harminchatodik, a felemelkedő halandóké pedig a harmincötödik igazgatási háromszög. Az univitatia központi állomáshelye a harmincnegyedik háromszögben van.

- Edentia állatvilága: 43:6.5 nem beszélő teremtmények egyedi jellemmel és ragaszkodó természettel. Értelmes, szolgálatkész, barátkozó és szeretetre méltó fajok. Nincs közöttük húsevő és félelmet keltő.

- edentiai létpolgárság ismérvei: 43:9.1

a) A hetvenedik világról kikerült felemelkedő halandók kapják.

b) Lakóhelyet biztosítanak számukra az Edentián.

c) Részt vehetnek a „paradicsomi közgyűléseken”.

d) Először hallgathatják meg a saját kiterjedt teremtésrészük történetét a Nappalok Hűséges követőjének előadásában.

- Edentia növényvilága: 43:6.6 anyagi és morontia válfajai vannak. Az anyagiak zöldszínűek, a morontia fajták pedig ibolyaszínűek vagy lilás árnyalatúak. A morontia növényzet energianövekedés, amit ha megesznek, nem marad belőle semmi.

- edentiai segédszférák: 43:7.3 hétszáz kisebb világ, melyek gyakorlati oktatással foglalkozó szakképzési szférák. Ezeken a helyi világegyetem működéséről tanítanak és az értelmes lények minden osztálya előtt nyitva állnak.

- egészség: 100:4.3 „a testi rendszerek, az elmerendszerek és a szellemrendszerek egyesítéséből ered.” Lásd még „test egészsége (emberi ~)”

- egészség és az élet megőrzői: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.17 melynek vezetője Lut volt. Feladataik közé tartozott az egészség alapjainak megismertetése és a kezdetleges tisztasági szabályok elterjesztése.

- Egyenlőség Nyilatkozat: 33:3.6 a helyi világegyetemi Fiú közlése arról, hogy

a) elismeri örökkévaló függését a helyi világegyetemi Szellemtől,

b) a Szellemet a világegyetemi területeinek társuraként ismeri el,

c) minden teremtménytől ugyanazt a hűséget kéri a Szellem számára is, mint amilyen hűséggel felé vannak,

d) összességében a Fiú nyilvánvalóvá teszi, hogy „a Szellem minden személyiség-képességében és isteni jellembéli sajátosságában egyenlő vele.”

Ez a családszervezés és -irányítás mintája, „az önkéntes házasság emberi intézményének felsőbb eszményképe.” 33:3.5 A kihirdetésére azután kerül sor, hogy a Fiú sikeresen teljesítette az utolsó teremtményi alászállását és a helyi világegyetemi Alkotó Anyaszellem önként aláveti magát a fogadott Fiúnak.

- Egyensúlyi Tanács: 29:4.2 a Hét Tökéletes Szellem küldi ki őket a Társ-főerőszervezők állományából. Ők az erőtér főbiztosai. Ők osztják el a felsőbb-világegyetemi központokra érkező Fizikai Főszabályozókat, de képesek az adott felsőbb-világegyetem erőtér-nyomását és energiatartalmát jelző adatok értelmezésére is.

- EGYES-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK: 30:1.55 bármely paradicsomi Istenség által vagy valamelyik paradicsomi Istenségtől közvetlenül, illetve közvetve származó lény által egyéb módon teremtett lények. Három fő csoportjuk van.

30:1.56 „A. A Legfelsőbb Szellemek.”

30:1.64 „B. A felemelkedő rendek”.

30:1.70 „C. A Végtelen Szellem családja.”

- Egyetemes Abszolút: 56:1.2 a Korlátlan Abszolút és az Istenségi Abszolút egyesített működési léte. Ezen összefonódás az anyagi valóságoknak az alsó-Paradicsom gravitációs középpontja hatására adott gravitációs válasza alapján érthető meg. 56:1.3 A bennük levő tiszta szellemet és tiszta energiát az Egyetemes Atya szabályozza. 56:9.1 „Az Abszolútok a Véglegesben hangolódnak össze, a Legfelsőbben határozódnak meg és a Hétszeres Istenben élnek meg tér-idő átalakulást.” Ők csak a végtelen alatti szinteken különíthetők el hárommá, a végtelenségben már egyek. 0:11.12 A „Korlátlan Abszolútban és az Istenségi Abszolútban meglévő végtelenség lehetőségének különbsége teszi örökkévalóvá az Egyetemes Abszolútat, és ezáltal mindenségi viszonylatban is lehetővé válik anyagi világegyetemek létrejötte a térben, és szellemi viszonylatban lehetőség nyílik véges személyiségek megjelenésére az időben.”

- Egyetemes Abszolút (meghatározás): 56:9.5 A Háromságok Háromsága, a végtelenség egyesített és összehangolt Istenség-társulásai személytelen cselekedeteinek megnyilvánult jelenléte.

- 105:2.8 „Az önmagával társuló VAGYOK.”

- Egyetemes Abszolút (jellemzők): 0:11.10 Társ-összehangoló Istenség-jelenség.

- 0:11.11 Az isteniség-valóság és az istenivé nem tett valóság közötti különbség feszültség oldó jelenléte.

- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.

- 104:4.43 „tökéletesen kiegyensúlyozza az összes tökéletlen valóság változó sajátságaiban meglévő különbségeket”.

- 104:4.44 „érzékeny az istenségi és a nem-istenségi jelenlétekre”.

- 105:3.1 A végtelenség hét Abszolútjának egyike.

- 105:2.8 „az Istenségi és a Korlátlan Abszolút egyesítője.”

- 105:2.8 Mint a valóság állandósultságának és magvábanvalóinak (lehetőségeinek) elsőfajú társulása, mondható a Végtelenség Hét Abszolútja, vagyis a VAGYOK negyedik szakaszának, a Végtelen Megtartónak.

- 105:3.8 „Az istenivé alakított és az istenivé nem alakított egyesítője”.

- 105:3.8 „az abszolút és a viszonylagos közötti összefüggés kialakítója.”

- 105:3.8 Nyugvó, magvábanvaló és társuló.

- 105:3.8 Kiegyenlíti „az örökké létező és a befejezetlen közötti feszültséget.”

- 106:5.2 Jelenlétében „az Istenségi és a Korlátlan Abszolút elválaszthatatlan és megkülönböztethetetlen egymástól”.

- 106:5.4 Nem istenség, ezért nem is alkothat háromságot az Istenségi és a Korlátlan Abszolúttal, csak társ-hármasegységet, vagyis trioditát (104:5.7).

- 106:6.1 Határtalan lehetőséggel bír.

- 106:6.6 „nem csak nyugvó és magvábanvaló, hanem társulást alkotó is a szó teljes istenségi értelmében.”

- 106:7.3 A lehetőségek vonatkozásában tapasztaló.

- 106:7.3 Ténylegesen lételvi (eredendően létező).

- 106:7.3 Végtelen – mivel korlátlan, időtlen, tér nélküli, határtalan és mérhetetlen.

- 115:7.8 A jelenléte egyesíti a tevékeny Istenségi működést a korlátlan válaszadási képességgel. Lásd még „Végtelen Megtartó (jellemzők)”

- Egyetemes Atya: 56:1.5 mivel a természete végtelen, ezért benne nem létezhet kettősségként a fizikai és a szellemi valóság. Azonban rajta kívül, de tőle nem függetlenül, a fizikai és a szellemi valóság léte megfigyelhető. 56:2.1 „A Gondolat-Atya szellemi formában a Szó-Fiúban fejeződik ki”. 56:2.2 Az Egyetemes Atya elsődleges gondolata a Paradicsom Szigetében és az Örökkévaló Fiúban válik örökkévalóvá. 56:3.2 Az Egyetemes Atya az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem működésében – kettős jelenségében – valamint a Gondolatigazítók által nyilvánul meg. 56:9.6 Csak az Örökkévaló Fiú és a Végtelen Szellem ismeri őt végtelenségként.

- Egyetemes Atya (meghatározások): 1:0.1 „a teremtésösszesség Istene, minden dolog és lény Első Forrása és Középpontja.”

- 24:6.6 Minden olyan személyiség Beteljesülése, aki 42:10.1 „a tér-idő és a tér-időt meghaladó jelentéstartalmak örökké terjeszkedő színterében teljesíti ki önmagát.”

- 105:2.6 Az „Isten-mint-szeretet”.

- Egyetemes Atya (jellemzők): 56:1.4 A személyisége az abszolút szintjén egyesített.

- 56:1.5 A valósága abszolút.

- 56:1.5 A személyes értékeinek szintjei végtelenek.

- 104:4.1 „Ő van, volt és mindig lesz is”.

- 104:4.1 Az abszolútok személyes oka.

- 104:4.1 Az abszolútok abszolútja.

- 104:4.45 „tizenöt háromsági társulással rendelkezik”, melyekből az utolsó nyolc a felsőség tapasztalási szintjén túl lévő valóságokkal, ténylegesekkel és lehetőségekkel kapcsolatos.

- 56:9.10 Ő a személyes forrása minden Istenség-megnyilatkozásnak és valóság-megnyilatkozásnak az értelmes lények számára.

- 90:0.3 Végtelen rokonszenvvel viseltetik a világegyetem fiai iránt.

- 105:2.4 + 105:2.5 A Végtelenség Hét Abszolútjának első szakasza.

- 105:1.1 Végtelenként, örökkévalóként és abszolút VAGYOK-ként működik.

- 105:2.5 VAGYOK-ként az Örökkévaló Fiú Atyja és „a tényleges dolgok elsődleges személyiségi kapcsolata.”

- 105:3.2 „önmaga ténylegesen is végtelen.”

- 106:3.5 A felfogható elemeinek kiterjedése észlelhető az örökkévaló világegyetem fejlődésében.

- 106:9.9 „a paradicsomi Háromságban nem más, mint a Háromságok Háromságának VAGYOK-ja”.

- 107:0.1 Személyesen a Paradicsomon lakozik.

- 107:0.1 „ténylegesen is jelen van a tér világain az ő számtalan időgyermekének elméjében”.

- 107:0.1 Titkos Nevelőként lakozik az időgyermekei elméjében.

- 107:1.7 A saját elő-személyes Istenségét részekre bontja.

- 114:7.17 Szereti az Urantia bolygón élő gyermekeit.

- 116:3.5 Az általa adományozott Igazítók képessé teszik „arra, hogy a saját akarattal bíró teremtmények személyiségét a magáévá tegye.”

- 116:6.6 Szüksége van a Legfelsőbb Lény „evolúciós hatalmára az Istenség kiteljesítéséhez és a Háromsági társulási beteljesülés eléréséhez.”

- 118:1.10 Az emberben lakozó Gondolatigazítón keresztül megismerheti az állati létszintről az Isten-szerű létszintre történő teremtményi felemelkedéssel járó időbeli küzdelem minden nehézségét, és részt is vehet azokban.

- 118:6.2 „okozatlan Ok”, egyetlen Első Nagy Ok és Középpont.

- 130:4.5 Végtelen.

- 130:4.5 Teremtő.

- 130:4.5 A személyiséget folyamatosan, vég nélkül adományozza.

- Egyetemes Atya (további megnevezései): 104:4.1 Első Egyetemes Atya-Forrás, Abszolút Középpont, Elsődleges Ok, Egyetemes Szabályozó, Végtelen Éltető, Eredeti Egység, Korlátlan Megtartó, Istenség Első Személye, Elsődleges Mindenségrendi Minta, Végtelenség Lényege. 104:4.44 Első Forrás és Középpont, VAGYOK. 104:2.6 Végtelen.

- Egyetemes Atya megközelítésének hét nagyobb módja: 117:6.15 A hét felsőbb-világegyetem evolúciós lényei számára áll nyitva, és a Hét Tökéletes Szellem valamelyikének isteniségén át vezet. Az ilyen közelítést az teszi lehetővé, hogy a teremtmény a felsőbb-világegyeteméhez tartozó „Tökéletes Szellem természetének felsőbb-világegyetemi tükröződésében végzett szolgálat eredményeképpen a tapasztaló-képességét kiteljesítette.” „E hétféle tapasztalás összessége képezi a Legfelsőbb Isten valósága és tényleges volta teremtményi tudatosításának mai tudásunk szerinti határait.”

- Egyetemes Szabályozó (jellemzők): 105:2.4 + 105:2.6 a Végtelenség Hét Abszolútjának második szakasza.

- 105:2.6 A VAGYOK mint az örök Paradicsom oka.

- 105:2.6 A „tényleges dolgok elsődleges személytelen kapcsolata”.

- 105:2.6 Az „eredeti nem-szellemi társulás.”

- 105:2.6 Az „Isten-mint-minta.”

- 105:2.6 „E kapcsolat alakítja ki a forma megnyilvánulási lehetőségét – az elrendezést”.

- 105:2.6 Meghatározza „a személytelen és nem-szellemi kapcsolódás eredeti mintáját”.

- 105:2.6 Az általa meghatározott mintáról készül minden másolat.

- Egyetemes Teremtő (jellemzők): 105:2.7 A Végtelenség Hét Abszolútjának harmadik szakasza.

- 105:2.7 A VAGYOK, aki egy az Örökkévaló Fiúval.

- 105:2.7 Az Atya és a Fiú egyesülése.

- 105:2.7 A Paradicsom jelenlétében alkotó körfolyamatot indítanak el.

- 105:2.7 Alkotó egyesülésük az együttes személyiség és az örökkévaló világegyetem megjelenésében teljesedik ki.

- 105:2.7 A halandók szemszögéből a valóság a Havona teremtés megjelenésével vette kezdetét.

- 105:2.7 A Havona teremtését a cselekvő Isten révén és rajta keresztül valósították meg.

- egyetemes testvériség: 12:7.8 A teljesség kapcsolata. 117:1.2 Örök és egyetemes. „Az alászálló Isten-kinyilatkoztató Teremtők és a felemelkedő Isten-kereső teremtmények” kölcsönös megértésén alapul. Lásd még „világegyetemi testvériség”

- egyén: 82:2.1 a természet nem ismeri el, nem egyénben „gondolkodik”. 82:3.2 „Az egyén mindig is lázadt a társadalom által rákényszerített nemi rendszabályok ellen.”

- egyéni felemelkedők: 49:6.10 három csoportjuk van. A kevésbé fejlettek az első lakóvilágon kezdik a felemelkedést. A fejlettebb csoportba tartozók a közbenső lakóvilágok valamelyikén kezdik a morontia létpályát, míg a legfejlettebbek a hetedik lakóvilágon.

- eggyé kapcsolódás: 101:6.6 „az embernek és az Isten lényegének személyiségi egységbe rendeződése”, mely megteremti a Legfelsőbb élő részévé válásának a lehetőségét. 111:3.1 Ennek megtörténte előtt a felemelkedő bármikor választhatja a paradicsomi Atya akaratától való elszakadást. „Az Igazítóval való eggyé kapcsolódás jelzi azt a tényt, hogy a felemelkedő halandó mindörökre és visszavonhatatlanul az Atya akaratának megcselekedését választotta.” Lásd még „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” „Gondolatigazítóval való egyesülés” „elragadtatás (külső)” „eggyé válás (morontia)”

- eggyé válás (morontia ~): 110:1.6 „az a felséges összhang, az a mindenségrendi mellérendeltség, az az isteni összehangolódás, az a mennyei eggyé kapcsolódás, az a soha véget nem érő azonosság-összevegyülés, a lényeknek az az egysége, mely oly tökéletes és végleges, hogy még a legtapasztaltabb személyiségek sem képesek soha részeire bontani vagy külön lényegi valókként megkülönböztetni az eggyé kapcsolódott társakat – a halandó embert és az isteni Igazítót.” 110:2.5 „Ha olyannyira az Igazító elméjéhez hasonultok, hogy szemtől szembe kerültök vele, akkor elméitek eggyé válnak, és ti az Igazító-elmével erősödtök. Ezt követően pedig, ha akaratotok elrendeli és kikényszeríti ezen új, társított elme döntéseinek végrehajtását, akkor az Igazító elő-személyes akarata személyiségként nyilvánul meg a döntéseiteken keresztül, és amikor erről az eggyé kapcsolódásról beszélünk, akkor elmondhatjuk, hogy ti és az Igazító egy vagytok. Elmétek megvalósította az isteniségi összehangolódást, és az Igazító akarata személyiség-kifejeződést nyert.” Lásd még „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” „elragadtatás (külső)” „eggyé kapcsolódás”

- egyház: 98:2.7 a műveltség fejlődésének alakítója.

- egyház (intézményesített ~): 99:2.6 A XXI. század intézményesített urantiai vallásai mélyen hagyománytisztelők, éppen ezért nehezen változnak. 99:2.5 A fennálló politikai és társadalmi rend erősítése helyett az egyházaknak erőszakmentességet és békés fejlődést kellene tanítaniuk – „békét a földön és jó szándékot minden ember között.” 99:3.5 Az intézményesített egyház támogató magatartása hozzájárult „az elfajzott csoportok oktalan fenntartásához” is. 99:6.1 „Messze jobb dolog egyház nélküli vallással rendelkezni, mint vallás nélküli egyházzal.”

- Egyiptom: 80:1.3 a mezopotámiaiaknak harmincezer éven át folyamatosan célterületük volt. A szaharai népek nagy számban történő beáramlása a Nílus völgyébe Kr.e. 13000 évvel az ottani polgárosodott társadalmat nagymértékben lezüllesztette. 80:6.1 Az Eufrátesz-völgy műveltsége az utolsó andita vándorlásokat követően a Nílus-völgyébe tevődött át. 80:6.2 Kr.e. 5000-ben hét különböző embercsoport élt itt, melyek közül hat Mezopotámiából érkezett. 80:6.3 Egyiptom művészeket, kézműveseket és fémműveseket kapott innen. Ebben az időben a Sinai-hegyről származó vasércet dolgozták fel itt, nem a fekete-tengeri vidékekről származót. 80:6.4 Az egyiptomiak „hamar bonyolult nemzeti istenrendszerré formálták a városi istenségeiket”, és kiterjedt, nagy terhet jelentő papságot hoztak létre. Azonban a szetfiek korai vallási tanainak maradványait nem sikerült visszahozniuk. Az első kőépületeket az anditák építették Egyiptomban. A legnagyobb egyiptomi piramist – temetkezési kőgúlát – Imhotep, a kormányfőként szolgáló lángelme andita építész építette. 80:6.5 Egyiptom első nagy műveltségi korszakát belső háborúskodás, Arábiából támadó alsóbbrendű törzsek és a délről támadó fekete népek törték meg, ami ötszáz évnyi hanyatlást eredményezett. 80:7.12 Ennek következtében több, magasabb fejlettségi szinten levő család Kréta szigetére menekült. 95:2.3 Egyiptomot a korai időkben negyven különböző törzs lakta. 95:2.2 Ezek azért voltak nyitottak az egyistenhitre, mert amint egy törzsi vezető megvívta a fejedelemszékhez vezető útját, a saját törzsi istenét nyilvánította a többi isten teremtőjévé. E szokás teret biztosított az egyetemes teremtő Istenség későbbi tantételének megjelenéséhez is. 95:2.1 Egyiptom polgári intézői között sok sumér származású volt.

- Egyiptom erkölcse: 95:3.3 a sálemi evangélium egyiptomi megjelenése előtt az ország erkölcsi vezetői az igazságosságról, a pártatlanságról, valamint a kapzsiság elkerülésének fontosságáról tanítottak. Továbbá szelídséget, mértéktartást és megfontoltságot hirdettek az Igazság-Igazságosság-Pártatlanság eszmekörén belül. 95:3.4 A jó és a rossz fogalmait előre megalapozta azon elterjedt felfogás, mely szerint „élet adatik a békésnek és halál a bűnösnek”. „A békés az, aki azt teszi, ami szeretnivaló; a bűnös az, aki azt teszi, ami gyűlöletes.” 95:3.5 Krisztus előtt négyezertől számítva Egyiptomnak négy nagy látnoka volt, Amenemope, Okhban, Ehnaton és Mózes. Az Egyiptomban megjelenő sálemi hitterjesztők a lelkiismeretet az Isten parancsának, az Istenség hangjának mondták.

- Egyiptom népei : 64:7.15 „először a narancsszín ember uralta, majd a zöld, akiket az indigó (fekete) ember követett, még később pedig az indigó, a kék és a módosult zöld emberek egy keverék fajtája. De már jóval Ádám megérkezése előtt az európai kék emberek és az arábiai kevert fajták kiszorították az indigó fajt Egyiptomból és messze délre űzték az afrikai földrészen.”

- egyiptomiak: 77:2.12 nagyjából Krisztus előtt ötezerben bevezették a 365 napos évet. 86:4.8 Hajdan hittek abban, hogy a lélek és a test együtt marad, ezért törekedtek a test tartósítására. 90:4.9 Az egyiptomiak orvosi ismeretei az Eufrátesz-völgyből erednek. 95:1.11 Az egyiptomiak megőrizték az anditák társadalmi kötelezettségről szóló tanításait. 95:5.8 A családi életük alkalmas volt az erkölcsi műveltség megőrzésére és szintjének emelésére, és mindez ösztönzőjévé vált a palesztinai zsidók későbbi családi életének is. 104:0.3 Az egyiptomiaknak hármasisteneik voltak, melyek nem tekinthetők igazi háromságoknak.

- egyiptomi temetkezés: 95:2.4 a balzsamozás szokásához és az erre irányuló kísérletekhez az a megfigyelés vezetett, hogy a szikes homokba temetett holttestek nem rothadtak el. Az egyiptomiak hittek abban, hogy a balzsamozott test lehetővé teszi a következő életbe való átmenetet. Az elhunyt egyén azonosíthatósága céljából temetkezési szobrot helyeztek a test mellé. 95:2.5 + 95:2.9 A koporsókra azért véstek varázserejű szövegeket, nehogy elragadják az ember szívét az ártó rossz szellemek az alvilágban. A halottaskönyvük ilyen varázserejű szövegek gyűjteménye volt. 95:2.9 Úgy tartották, hogy aki a „gyilkosság, rablás, hamisság, házasságtörés, lopás és önzőség” vádjában ártatlan volt, azt beengedik az üdvözülés birodalmába. A pokolba kerülőket a Halottfaló várta. 95:2.7 Az egyiptomiak hittek abban is, hogy a csillagok az érdemes lelkek továbbélését jelzik, míg az érdemtelenek a napban szívódnak fel. A nagy piramis bejárati átjárója a sarkcsillag felé mutatott, hogy a király lelke a feltételezett lakóhelye felé vehesse az irányt. 95:5.13 Az Ehnaton előtti vallás csak a gazdagoknak ígért feltámadást. Azért balzsamozták be a testüket, hogy megőrizzék azt az ítélet napjára. Azonban Ehnaton vallása a halhatatlanságot mindenki számára elérhetővé tette, ami torzulva, utóbb az állatvilág továbbélésében való hithez is elvezetett.

- egyiptomi vallás: 95:2.3 a hajdani törzsek eleinte nemzetség-őst tiszteltek az állatokban. Bikát, oroszlánt, kost stb. De természeti isteneket is imádtak. 95:2.9 Később az egyiptomiak hittek abban, hogy az a testtől elvált lélek, amely fel volt szerelkezve varázsigékkel, elkerülhette az ártó szellemeket és eljuthatott Ozirisz ítélőcsarnokába. Innen pedig akkor léphetett az üdvözülés birodalmába, ha ártatlan volt a gyilkosság, rablás, hamisság, házasságtörés, lopás és önzőség vádjaiban. Ha egy megmért lélek könnyűnek találtatott, a pokolba került a Halottfalóhoz. 95.5.12 Az egyiptomi köznép sokáig imádta Íziszt és a társát Oziriszt. Róla azt tartották, hogy csodás módon támadt fel Szetnek, a sötétség és a gonosz istenének kezétől elszenvedett halálból. 98:4.4 Ozirisz és anyja Ízisz tisztelete 98:4.6 rejtelemimádati vallás volt. E rejtelemvallás tanításai és elemei, a) hit az isteni fiú halálában és önerőből történt feltámadásában, b) a rejtelmekbe való bevezetés, valamint c) az isten halálának és feltámadásának évenkénti megünneplése. d) E tisztelet követői szerint, aki az előzőeket elfogadta, illetve megteszi, részesülhet az isteni természetből és halhatatlanságból. 98:4.8 E rejtelemimádat követői vallották, hogy a szertartásrendbe épített tobzódás olyan „elragadtatáshoz” vezet, ami az isteniség felismerését eredményezi. Ízisz és Ozirisz imádási szertartásai a régi Nílus-isten mondája köré fonódtak, aki meghalt és feltámadt. E felfogás azon a megfigyelésen alapult, hogy a növények növekedése minden évben megáll, majd tavasszal újra indul.

- egyistenhit: 98:3.7 „az összes természetfeletti lény felett uralkodó végső istenség” tantétele. 104:2.1 „a többistenhit belső ellentmondásaival szembeni bölcseleti tiltakozásként jelent meg. Fejlődése a panteon szervezeteken keresztül a természetfeletti tevékenységek felosztásával indult meg, majd tovább csiszolódott az egy istennek a többivel szembeni többől-egyet mintájú felmagasztalása révén, és végső formáját a végleges értékű Egyisten megtartásával és az összes többi kizárásával nyerte el.”

- egynejűség: 69:9.7 „az egy férfi és egy nő kivételes társulásának rabszolgaságtól mentes eszményképe az otthonépítés, az utódnevelés, a közös műveltség és az önművelés terén megvalósított nagyszerű vállalkozásban.”

- egység (jellemzők): 105:4.3 Az isteni szinten kettősséget (kettős egységet) kelt.

- 117:3.9 Öröktől való létezésen alapul a Háromságban.

- 117:3.9 Tapasztalás által fejlődő a Legfelsőbb Lényben és a halandókban.

- 117:3.9 Megvalósított a teremtmény és a szabályozó egységében, az Igazítóval való egyesülésben.

- egység (végleges szellemi kettős-egység): 113:7.8 Beteljesülés-őrangyal párok esetében olyan tapasztalás, melynek „során a két angyali természet, mely minden világegyetemi szerepkörét tekintve egymás kiegészítője,” alkalmassá válik „a paradicsomi Atya nem-Igazító lényegű szilánkjának befogadására,” és az azzal való eggyé kapcsolódásra.

- Együttes Cselekvő (jellemzői): 0:5.5 „szellem-elme személyiség, továbbá ő az értelem, az ész és az egyetemes elme forrása.”

- 104:4.43 Minden megnyilvánulási szinten és mindenre kiterjedően egységesíti az összes ténylegessé vált valóság változó működési sajátságait.

- 104:4.44 „érzékeny az istenségi és a nem-istenségi jelenlétekre”.

- 104:5.6 „az elme-valóság abszolútja”.

- 104:5.6 „az abszolút szellem-valóság mellérendeltje”.

- 104:5.6 A személyiség és az erőtér eredendő istenségi egységbe rendeződése.

- 115:3. 14 Egyszerre eleveníti meg az elmét eredményező mindenségrendi energiát, fogalmaz meg szellemcélt és alkotja az anyagi szintek matematikai okainak és hatásainak, valamint a szellemi szint akarati okainak és mozgató tényezőinek egységét.

- 115:6.1 Az elme-gravitációja az értelmi lét minden alapvető jelentéstartalmát megragadja.

- 115:7.8 Az elméje szerves egységbe rendezi a személyes Fiú isteni szellemiségét a paradicsomi minta változhatatlan energiáival.

- 116:2.14 Az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú akarata szerint lobbant életre az örökkévalóságban.

- 116:3.2 Az energia és a szellem véges területeit az elme-jelenlétei tartják össze.

- 116:3.2 Az „elmeadománya egyesíti a Legfelsőbb Isten szellemszemélyét az evolúciós Mindenható tapasztalati alapra épülő hatalmával.”

- 116:3.3 Az elmejelenlétei egyesítik az isteniség szellemét az energia-mintával.

- 116:3.5 Az elme-segédkezés mindig-jelenlévő forrása a véges világegyetemekben.

- 117:3.8 Az Atyával együttműködik a Paradicsom energiáinak átalakításában.

- 117:3.8 Az Atyával együttműködik abban, hogy a Paradicsom energiáit a Legfelsőbb Lényre érzékennyé tegye.

- Együttes Cselekvő Hangja: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.4 Minden felsőbb-világegyetemben az első elsőfajú szekonáfok és e rend később teremtett, minden hetedik tagja különösen jól tolmácsolja és személyes módon képviseli a Végtelen Szellem elméjét a felsőbb-világegyetemi kormányzást végző Nappalok Elődei és a mellettük segédkezők számára.

- Együttes Szabályozók: 48:2.7 a morontia erőtér-felügyelők negyedik csoportja. 48:2.19 Gépies lények. Egy közülük mindig megtalálható az adott morontia világ igazgatási egységének központján. Vele van két rendszer összehangoló, négy kör-szabályozó, egy bolygó felügyelő, egy kapcsolat-állandósító, valamint egy iktató-segéd vagy egy válogató-osztályozó.

- Együttes Teremtő: 9:3.5 az energia átalakítója – mozgató, változtató, átalakító, összehangoló, megszilárdító és kiegyensúlyozó.

- Együttes Teremtő személyiségei: 24:0.1 az általa teremtett csoportok három nagy részre oszthatók, ők a Végtelen Szellem Felsőbb Személyiségei, a Tér Hírvivő Seregei és az Idő Segédkező Szellemei.

- együttműködés: 68:1.4 „nem természetes vonása az embernek”. Először az ember a félelmen keresztül tanulja, később fedezi fel, hogy ez által időt is megtakaríthat. 68:1.5 Eredményesebb működést biztosított a természetben és az embertársakkal szembeni védekezés során. Jobb túlélési lehetőséget kínál, 68:2.1 de nem feltétlenül jelent kölcsönös ragaszkodást. 68:2.4 A korai társulások két nagy ösztönzője és befolyásoló tényezője az étvágy és a nemi vágy ösztönös késztetései. Összeterelő és együtt tartó érzelem még a hiúság és a félelem. Kezdetben különösen a kísértetektől való félelem. 81:6.37 Az együttműködés sikere a vezetéstől függ. 81:6.33 A korszerű viszonyok között megteremtett összhang és a testvériség elveinek érvényesítése a szabályozásban, hosszantartó együttműködést hoz létre. 117:1.4 A teremtmény és a teremtő képes a közös együttműködésre a világegyetem tökéletessé tétele és egy örök, végleges rendű lény megteremtése érdekében.

- Ehnaton: 95:5.1 egyiptomi fáraó, 92:5.11 a Melkizedek utáni kor kiemelkedő vallási tanítója. 95:5.1 Az édesanyja egy sálemi származású orvostól hallott a Melkizedek tanításokról, melyeket tovább adott a fia számára. 95:5.2 Ehnatonnak meghatározó szerepe volt az Egy Istenre (El Elyonra) vonatkozó tantétel életben tartásában, 95:5.6 melyet a napisten álcája alatt vezetett be. Az Egyetemes Atya imádásához Ehnaton minden istennek a nap imádásába való beolvasztása révén közelített. Felhasználta „az akkoriban létezett Aton-hitnek az Istenség atyaságával és anyaságával kapcsolatos általános tantételeit és egy olyan vallást teremtett, amely bensőséges imádati kapcsolatot ismert el az ember és az Isten között.” 95:5.5 Ehnaton tiszta szemlélettel és rendkívüli céltudatossággal rendelkezett, melyhez nem társult elegendő politikai éleslátás. 95:5.4 Módszeresen törekedett arra, hogy a nemzetét a többistenhitről az egyistenhitre térítse át. E cél érdekében nevet változtatott és új fővárost is alapított. Mivel nem tudott gondoskodni a népe jólétéről, a halála után Ehnaton széleskörű hatása megszűnt. 95:5.7 Főműve a harmincegy fejezetből álló „Az Egy Isten” című értekezés, melyet az ellene lázadó papok utóbb teljesen elpusztítottak. „Ehnaton százharminchét dicsőítő éneket is írt, melyek közül tizenkettő máig megőrződött a héber szerzőnek tulajdonított ószövetségi Zsoltárok könyvében.” 95:4.5 „A héber Zsoltárok könyvének első istendicsőítő énekét Amenemope írta és ez képezi Ehnaton tanításainak lényegét is.” 95:1.11 Ehnaton munkássága Mezopotámia vallási műveltségén alapult, melynek Egyiptomban továbbformált változatából a héber irodalom és szertartásrend sokat átemelt. 95:5.14 Ehnaton hatással volt a görög bölcsességre és a nyugati népek vallására is. Lásd még „Amenemope”

- Ehnaton tanításai: 95:5.11 a „mennyek lángoló korongját a teremtő Istennel társította”. 95:5.8 Számára a mindennapi élet legfelsőbb rendű szava a „pártatlanság” volt. A jót cselekvés tantételét általánossá, nemzetek közöttivé tette, 95:5.9 mivel azt tanította, hogy Aton nem csak Egyiptom teremtője. 95:5.9 Azonban ez nem erősítette az egyiptomi hadsereg küzdőszellemét, amit utóbb a papok ellene használtak fel. 95:5.8 A jót cselekvés jámborsága csak az értelmesebbek számára eredményezte az isten megtalálására és megismerésére irányuló őszinte törekvést. 95:5.9 Bár Ehnaton istenségképe haladó volt, de nem szolgált nemzetépítő célokat.

- elefánt: 69:7.3 könnyen szelídíthető. 66:5.5 A kék emberfajta szelídítette meg.

- El Elyon: 93:3.2 a Norlatiadek csillagvilág Csillagvilági Atyja. Ama Fenséges, akit Makiventa Melkizedek az Istennek mondott a sálemi tanítványai többsége számára.

- eleusziszbeli rejtelmek: 98:2.10 az olümposzi istenek panteonjából nőtt ki, a termékenységimádás görög változatának tekinthető.

- eleve elrendelés: 110:2.1 Az egyénekbe költöző Gondolatigazítók révén az Isten eszményi élettervet készít az értelemmel bíró emberek számára, „az viszont nincs előre elrendelve, hogy ezt az isteni eleve elrendelést el kell” fogadniuk. Az emberek szabadon döntenek abban, hogy a Gondolatigazítók programjának valamely részét, vagy az egészet elvetik-e.

- Elihu: 96:7.7 Ur város látnoka, az egykori sálemi hívők papja. 96.7.5 Tőle származik a Jób könyvének legtisztább, fennkölt istenség-képe.

- elkülönítő-bolygók: 45:7.1 a Jerusemhez tartozó világok, ahol azok a halandók kapnak átmeneti alakban lehetőséget a szellemi előrelépésre, akiknek a lelkük fejlődési hiányossága miatt nem sikerült eggyé kapcsolódniuk a bennük lakozó Gondolatigazítóval a húsvér testben töltött élet során. Ennek oka lehet

a) korai halál,

b) öröklött fogyatékosság,

c) kedvezőtlen környezet,

d) és a körülmények összejátszása.

E világokon kell elsajátítaniuk az igaz szándékúaknak az örökkévaló létpálya lényeges elemeit, és olyan jellemvonásokra kell szert tenniük, melyeket a húsvér testben nem szereztek meg.

- Ellanora: 53:7.1 a Panoptia evolúciós bolygó fiatal halandó asszonya, aki azokat az embereket vezette, akik hűségesek maradtak a helyi világegyetemi Teremtő Fiúhoz, és nem követték a lázadó Bolygóhercegüket.

- ellenségesség: 70:1.1 az embernek, mint a természet gyermekének önkéntelen válasza.

- ellentétes irányú mozgás: 57:5.14 „bármely csillagászati rendszerben mindig véletlenszerűen és mindig az idegen égitestek ütközésszerű hatásának eredményeként alakul ki. Az ilyen ütközések nem mindig okoznak visszafelé irányuló mozgást, de ez a visszafelé irányuló mozgás csak olyan rendszerben jön létre, ahol különböző eredetű tömegek vannak jelen.”

- elme (átlagos szintet meghaladó ~): 113:1.5 a) Nagy döntések meghozatalára képes. b) Kétségbevonhatatlan szellemi fejlődési lehetőségekkel rendelkezik.

- elme (meghatározások): 36:5.17 isteniségi adomány, mely „nem halhatatlan akkor, ha világegyetemi szellemi látásmód nélkül működik és nem rendelkezik az istenimádat képességével és a továbbélés iránti vággyal.”

- 0:6.1 „Bármilyen tényezőt, amely az Együttes Cselekvő elme-körére válaszol, elmének nevezünk”.

- 12:8.8 A teremtmény-személyiségek módszere a szellemvalóságok megtapasztalásához, mely anyagfeletti szinten képes a dolgok, a képzetek és az értékek összehangolására.

- 12:8.11 Szervezett tudat, mely nincs teljes mértékben alávetve az anyagi gravitációnak, és amely akkor szabadul fel igazán, ha a szellem módosítja.

- 56:1.6 Olyan készség, amely a Teremtő egyisteni személyiség örökké kiáradó, kettős világegyetemi megnyilvánulásait egyesíti.

- 56:2.2 A „szellemi és az anyagi valóságok közötti párbeszéd nélkülözhetetlen csatornája.”

- 56:1.6 Olyan, elhagyhatatlan készség, „mely az eredeti egyisteni Teremtő személyiségnek, az Első Forrásnak és Középpontnak – a VAGYOK-nak – az egyre inkább elkülönülő kettős világegyetemi megnyilvánulásait”, 56:1.5 vagyis a fizikai és a szellemi valóságot egyesíti.

- 116:3.2 „a teremtmények és a Teremtők által oly könnyen alakítható rugalmas valóság”.

- elme (tartalmi elemek, jellemzők, emberi ~ is): 65:6.8 tanulási képesség, emlékezés, érzékenység a környezeti változásokra.

- 65:6.9 Képesség a környezet átalakítására és szabályozására.

- 103:6.6 A működési rendjére és az ismereteire szükség van az ember benső szellemének kifejeződéséhez, az emberi önmegvalósításhoz.

- 103:6.6 „Az ember az anyagot az elméjében tapasztalja meg; a szellemi valóságot pedig lélekben, de ez a tapasztalás is az elméjében tudatosul.”

- 101:5.2 a valóság fogalmának megragadása érdekében a „felvilágosult bölcseleten keresztül megkísérli egyesíteni a tények és az értékek jelentéstartalmait”.

- 56:1.5 Megfigyeli a fizikai és a szellemi valóság létezését és megérti, hogy e valóságok érzékenyek a VAGYOK személyes jelenlétére.

- 58:6.7 Nem a fizikai evolúció eredménye, azonban teljes mértékben a fizikai és evolúciós változások révén kialakult agyi teljesítőképességtől függ.

- 58:6.7 Az elmével való felruházottság olyan elmeszellem-segédi adomány, amely igazodik a természetes agyteljesítményhez.

- 36:6.2 „csak előbb létezett elméből nyerhető.”

- 106:9.10 Véges értelmi képességet tesz lehetővé.

- 36:6.3 Csak a Szellem adhat elme-képességet, mely az állat és az ember esetében is „a hét elmeszellem-segéden keresztül tevékenykedő helyi világegyetemi Anyaszellem ajándéka”.

- 29:4.13 Az elme nem szükségszerű velejárója a személyiségnek.

- 29:4.13 Az elme akkor is képes gondolkodni, ha a választási lehetőségeitől megfosztották.

- 36:2.18 Az anyagi teremtmények szellemi válaszadó képessége teljes mértékben az elme-adománytól függ, mely képes meghatározni a halandó teremtmények élőlénytani evolúciójának menetét.

- 56:2.2 Mivel az elme a Végtelen Szellem működési felruházottsága, ezért mint adomány egyetemes, és a lehetőségeiben végtelen.

- 56:2.2 Az ember – anyagi-evolúciós teremtményként – csak az elméje által képes felfogni és megérteni a benne lakozó szellemet, 56:10.13 és válik képessé az igazi összefüggések felismerésére, az igaz megkülönböztetésére, a tévestől való elválasztására.

- 86:2.3 Bár az ősi elme következtető volt, kevés értelmes képzettársításból alkotott fogalommal rendelkezett. (Gyakran rendelt elképzelt okokat a tapasztalásaihoz.)

- 110:1.1 Képes istenimádó kapcsolatot létesíteni a szellemmel a felsőtudatban.

- 111:1.5 „ideigvaló értelmi rendszer”.

- 111:1.5 Általa fogadja vagy utasítja el az ember az örök élet lehetőségét.

- 111:1.5 Az ember akaratának alávetett egyetlen világegyetemi valóság.

- 111:1.6 Az elferdült, „önző emberi akarat bűnös fondorlatai folytán ténylegesen is eltorzulhat, elferdülhet, rosszá és visszataszítóvá válhat.”

- 111:1.6 „nemessé, széppé, igazzá és jóvá – ténylegesen is naggyá – tehető az Istent ismerő emberi lény szellem-megvilágosította akarata szerint.”

- 111:1.7 Csak akkor kiegyensúlyozott és megbízható, ha a mindenségrendi észbeliség két végletén egyszerre nyilvánul meg. Ha teljesen gépiessé tett és teljesen szellemivé lényegített.

- 111:2.1 A lényegét tekintve „működési egység”.

- 111:2.1 Akkor is eredendő egységet mutat, amikor a félrevezett önvaló tettei és választásai a működését akadályozzák és hátráltatják.

- 111:2.1 Az egységben működő elme szellemi összehangolódás után kutat az akarati méltósággal és felemelkedési előjoggal bíró, sajátlényeggel rendelkező lényekkel alkotott társulás minden szintjén.

- 111:2.9 Személyes jelleggel bír.

- 111:2.9 „állat-feletti valóságokkal van kapcsolatban”.

- 111:2.9 „mindenségrendi szolgálatra alkalmas anyagfeletti képességgel rendekezik”.

- 111:2.9 Alkalmas az erkölcsi döntések meghozatalára képes erkölcsi természet kifejlesztésére.

- 111:2.10 Olyan átszellemiesülésre képes, amely a lélek fokozatos megszületéséhez vezet.

- 111:3.6 „a mennyiségeket, a valóságot és a jelentéstartalmakat ismeri.”

- 111:6.4 Nem eredendő módon, de képes az energia szabályozására, befolyásolására az általa kifejtett értelmes beavatkozáson keresztül.

- 111:6.6 „nem képes tények nélkül működni.”

- 106:9.10 Véges értelmi képességet tesz lehetővé.

- 102:2.5 „az elme egység”.

- 115:1.1 Részleges, tökéletlen és fejlődő.

- 115:3.2 Az Abszolút fogalmát, e valóság egységének megbontásával igyekszik megragadni.

- 115:3.2 „minden széttartó dolog egyesítője”.

- 115:3.2 A széttartás hiányában „nem talál olyan alapot, amelyből kiindulva értelmes fogalmak kialakításával próbálkozhatna.”

- 116:3.2 „az anyagot és a szellemet összekötő élő kapocs.”

- 116:3.4 „energia-válaszjelenségekkel egyesíti a szellem-okozatokat”.

- 130:7.6 Képes felülmúlni és meghaladni a teret.

- elme (emberi ~):   102:2.5 A „halandói tudat az elmeszinten él és az elmével való felruházottságon keresztül látja az egyetemes valóságokat.” Az elme képes megmutatni „az embernek az energia, az elme és a szellem élményelvi egységbe rendeződését a Legfelsőbb Lényben és a Legfelsőbb Lényként.” Az elme csak akkor sikeres a valóság sokféleségének egyesítésében, ha egyszerre van tudatában az anyagi dolgoknak, az értelmi jelentéstartalmaknak és a szellemi értékeknek. 102:4.1 Krisztus eszméinek elfogadása által az ember képes elérni azt, hogy az elme, mely Krisztusban volt, benne is meglegyen.

- elme (halandói ~): 116:7.3 Az ember általa tudatosíthatja az önazonosságát és a személyiségét.

- elme (kiegyensúlyozott emberi ~): 110:6.4 Benne a fizikai, az elmebéli és a szellemi erők hármas fejlődési összhangot alkotnak.

- elme (közép-~): 111:2.8 A kifejlődő emberi lélek megnevezése a köztes teremtmények által. Nem azonos az alacsonyabb rendű anyagi elmével és a felsőbbrendű mindenségrendi elmével.

- elme (morontia): Lásd „morontia elme”

- elme (szellemi): 42:11.2 „a világegyetemek mindenségét teljes egészében elme tervezte, elme alkotta meg és elme irányítja.” A mindenséget irányító elme nem a véges elme tudományos módszerei szerint létezik és működik. E „teremtő, szabályozó és fenntartó elme nem anyagi elme és nem is teremtményi elme; ez az isteni valóság teremtői szintjein és szintjeiből működő szellem-elme.” 42:11.6 A felsőbb világegyetemi működési rendek az alacsonyabb rendű teremtmények számára elme nélküliként jelennek meg. Tehát bizonyos hatásaik észlelhetők számukra, de a Forrás nem. 42:11.8 A világegyetemi rendet működtető szellem-elme valójában elmekészséggel bíró Végtelen. 0:6.8 A „különféle energiarendszerek melletti élő segédkezés tevékeny jelenlétére utaló jelenség; és ez minden értelemszinten igaz. A személyiségben az elme mindig a szellem és az anyag között tevékenykedik; ennélfogva a világegyetemet háromféle fény világítja meg: anyagi fény, a mindenségre való értelmi rálátás és szellem-fényesség.”

- elme (teremtményi): 12:9.6 Az oda költözött isteni szellemi-mag körül létező és anyagi környezetben működő személyes-energia rendszer, 42:11.8 a legalacsonyabb rendű elme. 58:6.7 Bár nem a fizikai evolúció eredménye, azonban teljes mértékben a fizikai és evolúciós változások révén kialakult agyi teljesítőképességtől függ. Az elmével való felruházottság olyan elmeszellem-segédi adomány, amely igazodik a természetes agyteljesítményhez. 42:11.8 A fejlődő állati elme az alapja, amely a természeténél fogva Isten-kereső, de nem egyedül és önmagától Istent ismerő. 9:8.12 Olyan személyiség ismérv, mely az emlékezet, értelem, ítélőképesség, alkotó képzelet, képzettársítás, döntés és választás értelmi erőivel rendelkezik. 42:12.1 Ezen elme felsőbbrendű, termékeny és céltudatos sajátságai a következők.

„42:12.2 1. Anyagi működési rendek teremtése.

42:12.3 2. Ködös rejtélyek megoldása.

42:12.4 3. Távoli helyzetek felmérése.

42:12.5 4. Gondolati rendszerek alkotása.

42:12.6 5. Bölcsességcélok elérése.

42:12.7 6. Szellemszintekre való eljutás.

42:12.8 7. Az isteni végzetek – a legfelsőbb, a végleges és az abszolút – beteljesítése.”

42:12.9 „Az állati, halandói, morontiai, szellemi felemelkedő lény vagy a véglegességet elérő egyed elme-felruházottsága mindig képes az élő teremtményi azonosságnak megfelelő és használható testet létrehozni.”

42:12.15 Bár az elme irányító jellege az anyaggal szemben általános, de csak azon halandói elme remélheti a halandói tér-idő lét túlélését, amely magát a szellemirányításnak szabad akaratából aláveti. 55:6.5 Képes a fejlődésre. Igazi feladata az ember szellemi fejlődésének elősegítése. Ez pedig attól függ, hogy a halandó milyen mértékben kapcsolódott eggyé az Igazítójával a morontia értékek és a mindenségrendi jelentéstartalmak összetartozó szintjén. Az értelem evolúciójának elvben sohasem lesznek határai. 55:8.4 Örök cél marad a szellemiesült gondolkodás fejlődése. Lásd még „elme (meghatározások)” „elme (tartalmi elemek, jellemzők, emberi ~ is)” „elme (emberi ~)”

- elme (az ember tapasztalásában): 100:4.4 „felfedezi a jelentéstartalmak valóságát.” 0:5.8 Az elme „emberi élő szervezet gondolkodó, észlelő és érző működési rendje. A teljes tudatos és nem tudatos tapasztalás. Az érzelmi élethez kötődő értelem, mely az istenimádaton és a bölcsességen keresztül a szellemi szintig terjeszkedik.”

- elme-energiai és fizikai energiai személyiségek: 30:1.113 nem érzékenyek a szellem-gravitációra, de ettől függetlenül igazi személyiségek. Az Atya körén belül találhatók.

- elmebéli szenvedés: 75:5.7 szellemi csüggedtséggel jár együtt.

- elmebéli teljesítőképesség: 100:4.3 „a testi rendszerek, az elmerendszerek és a szellemrendszerek egyesítéséből ered.”

- elmeerők: 0:3.14 a Végtelen Szellembe tartanak.

- elme-érzékelte idő: 12:5.7 „a sorozatok, a mozgás tudata és az időtartam érzéklete.”

- elmefejlődés segítői: 36:5.15 ők

a) a Fizikai Főszabályozók – a tapasztalatokból való tanulás képességének megjelenése előtt,

b) az elmeszellem-segédek – az isteniség felismerés és az istenimádás képességének megszerzése előtt, és

c) a helyi világegyetemi Anyaszellem – a teremtményi értelem szellemi válaszadó-képességének megjelenésével, mely a felsőbbrendű elme ismérve.

- elmeképesség (élő szervezet fizikai elmeképessége): 65:0.1 „azok az anyagi működési rendek, melyek értelmi választ mutatnak a külső környezeti ingerekre és később azokra a belső ingerekre, hatásokra, melyek magában az élőlényelmében keletkeznek.”

- elmeszellem segédek: 17:7.1 a helyi világegyetemi Anyaszellem hétszeres elmeadományát jelentik azon élő teremtmények számára, akik egy Teremtő Fiú és ezen Alkotó Szellem közös teremtései. Lásd még „hét elmeszellem-segéd”.

- elmeszellem segédkezések áthatása: 65:7.7 „az a jelenség, amikor a felsőbbrendű összehangolódik az alacsonyabb rendűvel a magasabb fejlődési szintek elérése érdekében.” A tapasztaló elme kifejlődésében a segédek a hatodik szakaszú szintig, az istenimádat szelleméig működnek közre. Az összehangolódást követően további szellemi segédkezés történik a bölcsesség szelleme részéről.

- elmeszerep: 107:5.1 Az energia- és a szellem-különválását megelőző eredendő létezés szintjén nem létezhet közvetítő elmeszerep, ugyanis ott még nincs mi között közvetíteni.

- elmeszintek: 111:1.2 A világegyetemek mindenségében mindenségrendi egységet alkotnak. Az értelemmel és sajátlényeggel bíró lények a mindenségrendi elméből származnak.

- elme-tudatosság: 5:5.11 „az Isten ideájának megértése.”

- előemberi kor: 52:0.9 az élet beindításától az ember megjelenéséig tartó teljes időszak.

- előgravitációs szakaszok (térerő): 11:8.5 a tér elsőfajú erő-töltése, „melyet néha tiszta energiának vagy szegregátának neveznek.” Ez a térpotenciál egyedivé válásának első lépése, ahol az, a mindenségrendi térerő valamilyen elő-energia formájába alakul át.

- előrelátás: 112:2.6 „A mindenségrendi működésben a rálátás megelőzi”.

- elragadtatás (külső): 55:2.5 szellemi „temetés”, melyet „az elemésztő nagyság és a felemelkedő dicsőség szellemi fényei” jellemeznek. 110:5.2 Az ilyen lelkek úgy jutnak át közvetlenül a lakóvilágokra, hogy nincs szükségük a halál megtapasztalására. Az emberi és az isteni gondolkodás összehangolásán, társításán alapul. 55:1.5 Tartalmában, az élő halandók közvetlen átlépése a morontia létbe, mely együtt jár az isteni Igazítójukkal való végső eggyé kapcsolódással. Ez a fény és élet korszakaiban az adott bolygó morontia templomában történik meg. 55:2.3 Az átlépési villanás 55:1.5 a halandók fizikai testének teljes megsemmisülésével jár. 55:2.3 A köztes teremtmények képesek észlelni a lélek és az Igazító egyesülésének közelgő állapotát. Ezt jelzik a végzet-őrangyaloknak, akik erről tájékoztatják azt a véglegesrendűekből álló csoportot, amelynek felügyelete alatt a várományos halandó működni fog. Ezután a Bolygó Fejedelem rendelésére a halandó felhagy a bolygói kötelezettségei teljesítésével, és elbúcsúzva a származásának világától, a Bolygó Fejedelem templomrészében várakozik 55:2.4 az „életvillanás”-ra. A családtagjaival és a barátaival beszélgető, eggyé kapcsolódásra pályázó halandót mennyei személyiségek belső köre övezi, hogy megvédjék a bolygón maradó társait az energia-megnyilvánulás hatásától. 55:2.5 Az ilyen „temetések” a jövő korszakaiban „a legmagasabb rendű öröm, a mély megelégedettség és a leírhatatlan remény alkalmai.” 55:2.7 Az átvitel eseményeit egy főangyal felügyeli. Lásd még „Gondolatigazítóval való eggyé kapcsolódás” „eggyé válás (morontia)”

- elragadtatás (belső): 91:7.5 az elragadtatás lehet belső állapot is, mely akkor 91:7.3 szellemi és isteni eredetű, ha 91:7.5 eredményeiben a következő gyakorlati hatások jellemzik. 91:7.6 1. Jobb és teljesebb testi egészség. 91:7.7 2. Hatékonyabb és gyakorlatiasabb elmehasználat. 91:7.8 3. A vallásos tapasztalás örömtelibb és teljesebb megosztásának képessége. 91:7.9 4. A szokványos kötelezettségeknek való eleget tétel mellett, a hétköznapi élet egyre szellemibb módú megélése. 91:7.10 5. Az igazság, a szépség és a jóság szeretetének, értékelésének és a bennük való örömnek a növekedése. 91:7.11 6. Ragaszkodás a korábban felismert társadalmi, magatartásbeli, erkölcstani és szellemi értékekhez. 91:7.12 7. A szellemi látásmód tisztítása, az Isten-tudatosság növelése. Lásd még „vallási elragadtatás”, „ihletettség” és „öröm (szellemi ~)”.

- elsődleges energia: 29:2.13 három, egyenként tíz részből álló árama van.

- elsődleges kitörés (a helyi világegyetemi anyaszellem megszemélyesülése): 17:6.7 a Végtelen Szellem személyében végbemenő jelenség, melynek során a Paradicsomon a Teremtő Fiú mindaddig személytelen Szellem-társa gyakorlatilag igazi személlyé válik. 34:1.1 Szellemi villanásnak is nevezhető Háromság-megnyilatkozás, melynek folyamata

a) az élet megjelenítés közelségének bejelentése a Fiú részéről,

b) a paradicsomi Háromság jóváhagyó válasza,

c) az adott felsőbb-világegyetemi Tökéletes Szellem beleolvadása az Istenségek szellemi ragyogásába,

d) a többi Tökéletes Szellem a paradicsomi Istenségek központi lakóhelyéhez közelít,

e) az érintett, Istenségbe-foglalt Tökéletes Szellemnek az előbb mondott társai előtt való megjelenése tekinthető az „elsődleges kitörésnek”, mely együtt jár a helyi világegyetemben honos teremtői szellemjelenlét és erőtér természetében bekövetkező változással,

d) és a Teremtő Fiú jelenlétében megszemélyesül a Végtelen Szellem új személyes megjelenési formája, az egyedivé lett Alkotó Szellem (helyi világegyetemi anyaszellem).

- Elsődleges Társítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.32 Nagyléptékben működő energia-tárolók és energia átalakítók, akik élő folyamatszabályozókként a jelenlétükkel hatnak. 29:4.33 Kezelik és irányítják az atomokat, az elektronokat és az ultimatonokat. 29:4.34 Ők az első életcsoport, amely egy szerveződő anyagi szférán megjelenik. Magas fizikai hőmérsékleten is képesek működni. Az értelmes lények legszolgaibb rendjét képviselik a szétbontókkal együtt.

- elsőfajú erő: 29:5.5 a közvetlen paradicsomi gravitációra nem érzékeny elő-energia. Az energia elsődleges szakasza. A Korlátlan Abszolúttól ered.

- elsőfajú szekonáfok: 28:3.1 az egyes felsőbb-világegyetemek központjaira kijelölt hét Tükröző Szellem hozza létre őket. 28:4.1 Élő tükrök ők a Nappalok Elődeinek szolgálatában. Bennük láthatók és hallhatók – pillanatszerűen és hibátlanul – az akár százezer fényév távolságra levő másik lény bizonyos válaszai. 28:4.3 A természetükből adódóan hétféle szolgálat végzésére hajlanak. Ezek

28:4.4 „1. Az Együttes cselekvő Hangja.”

28:4.5 „2. A Hét Tökéletes Szellem Hangja.”

28:4.6 „3. A Teremtő Fiak Hangja.”

28:4.11 „4. Az Angyali Seregek Hangja.”

28:4.12 „5. Híradás-fogadók.”

28:4.13 „6. Szállító-személyiségek.”

28:4.14 „7. Tartalékos Testület.”

- Első Forrás és Középpont: 0:3.12 „a világegyetemmel a következőképpen áll kapcsolatban:
- 0:3.13. 1. Az anyagi világegyetemek gravitációs erői az alsó-Paradicsom gravitációs középpontjában futnak össze. Ez az oka annak, hogy az ő személyének földrajzi elhelyezkedése örökre abszolút helyzetben rögzül a Paradicsom alsó vagy anyagi síkjának erő-energia középpontjához. Az Istenség abszolút személyisége viszont a Paradicsom felső vagy szellemi síkján létezik.
- 0:3.14 2. Az elmeerők a Végtelen Szellembe tartanak; a különvált és széttartó mindenségrendi elme a Hét Tökéletes Szellembe; a ténylegesben megjelenő Legfelsőbb elme pedig mint tér-idő tapasztalás, Madzsesztonba.
- 0:3.15 3. A világegyetemi szellemerők az Örökkévaló Fiúba irányulóan összetartók.
- 0:3.16 4. Az istenség korlátlan cselekvési képessége az Istenségi Abszolútban lakozik.
- 0:3.17 5. A végtelenségi korlátlan válaszadó képesség a Korlátlan Abszolútban van meg.
- 0:3.18 6. A két Abszolút – a Korlátozott és a Korlátlan – az Egyetemes Abszolútban és általa hangolódik össze és egyesül.
- 0:3.19 7. Egy evolúciós erkölcsi lény vagy bármely más erkölcsi lény magvábanvaló személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van.”

- Első Forrás és Középpont (meghatározások): 105:3.2 „Az Istenség Első Személye”.

- 104:3.13 A „Paradicsom Sziget Mintája”.

- 105:3.2 „az Isten”.

- 105:3.2 „az Egyetemes Atya”.

- Első Forrás és Középpont (jellemzők): 0:3.19 7. Egy evolúciós erkölcsi lény vagy bármely más erkölcsi lény magvábanvaló személyiségének középpontja az Egyetemes Atya személyiségében van.”

- 104:3.13 „az Örökkévaló Fiú számára az Atya”.

- 104:3.13 Korlátlan személyiség a Fiúban.

- 104:3.13 „csírájában létező személyiség az Istenségi Abszolútban.”

- 104:3.13 Megnyilvánult energia a Paradicsom-Havonában.

- 104:3.13 Rejtező energia a Korlátlan Abszolútban.

- 104:3.13 Mindig „megnyilvánul az Együttes Cselekvő szüntelen cselekedeteiben.”

- 104:3.13 Örökmód „működik az Egyetemes Abszolút kiegyenlítő, de rejtett tevékenységeiben.”

- 105:2.11 A Végtelenségi Egyetemes Egy, mint 105:2.4 + 105:2.11 a Végtelenség Hét Abszolútjának hetedik szakasza, abszolútként az ő elsődlegességében nyilatkozik meg.

- 105:2.11 Őbenne él minden személyiség és mozog minden anyag.

- 105:3.2 „az elsődleges nem-istenségi minta”.

- 105:3.2 „teremtő”.

- 105:3.2 „szabályozó és megtartó”.

- 105:3.2 „egyetemes szeretet”.

- 105:3.2 „örökkévaló szellem”.

- 105:3.2 „végtelen energia”.

- 105:3.2 „minden magvábanvaló eredendő lehetősége”.

- 105:3.2 „minden tényleges forrása”.

- 105:3.2 „minden nyugvás állandósága”.

- 105:3.2 „minden változás mozgékonysága”

- 105:3.2 „a minta forrása”.

- 105:3.2 „a személyek Atyja.”

- 105:4.5 Az összes hármasegységi társulást élteti.

- 105:4.5 Önmagától létező szabad akarattal bír.

- 111:6.6 A mindent magába foglaló természete végtelenül arányos és tökéletesen teljes mennyei összhangot mutat.

- 117:1.9 „a három nagy Abszolútban magvábanvaló” módon van jelen.

- 117:1.9 A Paradicsomban, a Fiúban és a Szellemben tényleges módon van jelen.

- Első Nagy Forrás és Középpont (jellemzők): 106:8.12 Önmagában teljesíti ki a valóság korlátlanságát az örökkévalósági körben – „az önmagától való létezés abszolútságától kiindulva az önkinyilatkoztatás végtelenségén keresztül az önmegvalósítás véglegességéig – a lételviek abszolútjától az élményelviek véglegességéig.” Lásd még „Első Forrás és Középpont”

- Első Ok: 0:2.2 az egyetlen ok nélküli valóság.

- elsődleges felső határok: lásd „valóság (véges ~ eredeti szakaszai)”

- Elsőrendű Fő-erőszervezők: 29:5.4 elsőfajú térerő alakítók. 29:5.5 Csillagköd teremtők, a tér energiaviharainak élő kiváltói és irányítói. Ők kezdik átalakítani a Korlátlan Abszolúttól eredő elsőfajú erőt olyan hatóenergiává, amely a Paradicsom Szigetének gravitációs befolyása alá kerül. E munkát folytatják az erőszervező segítők.

- elsőrendű szupernáfok: 27:0.1 „az Istenségek fenséges szolgálói a Paradicsom örökkévaló szigetén.” A létszámuk teljes, senki nem veszett el közülük. A tökéletességüket az is mutatja, hogy képesek egymást helyettesíteni. Önkéntes alapon tevékenykednek. Az Istenségek különleges hírvivőiként is működnek. 27:0.2 De ők végzik a lázadás által elszigetelt világokon segédkező szeráfseregek vezetését is. Jellemzően hét szolgálati rendben segédkeznek:

27:0.4 „1. Istenimádat-vezetők.

27:0.5 2. A Bölcselet Mesterei.

27:0.6 3. A Tudás Őrzői.

27:0.7 4. Viselkedés-igazgatók.

27:0.8 5. Erkölcstan-tolmácsok.

27:0.9 6. Kinevezési Elöljárók.

27:0.10 7. Pihenés-ösztönzők.”

26:2.2 Az Együttes Teremtő kizárólagos utódaiként a paradicsomi létpolgároknak és a felemelkedő zarándokoknak segédkeznek. „Nagyban hozzájárulnak ahhoz, ami hasznos a világegyetemi teremtmények e két különleges rendjének kölcsönös megértéséhez”.

- elszigeteltség jutalma: 50:7.1 a lázadás miatt elszigetelt szférák emberfajtái különleges lehetőséget kapnak a hit gyakorlására és a mindenség rendjében való olyan fajta bizonyosság kifejlesztésére, mely nem függ láthatóságtól vagy anyagi tényezőtől. 50:7.2 Lásd még „agondonterek”

- elő-személyes szellemrend: 108:4.5 Ilyenek a Megszemélyesült Nevelők is. Más szellemrendek nem kerültek kinyilatkoztatásra. Az „Egyetemes Atyának a teremtésrészek teremtményeivel fenntartott közvetlen és megmagyarázhatatlan kapcsolatát képviselik.”

- ember: 89:10.4 az örökké gyarapodó dicsőséget lehetőség szintjén magában hordozó teremtmény, aki képes az erkölcsi nemességre, a mindenségrendi látásmód megszerzésére és a szellemi élet fenséges szintjeinek elérésére. A bűntudat felismerésének lehetősége az ember nemesedését lehetővé tevő értékes képesség. 101:6.17 Jézus hite által az ember ugyanazt a megelégedést élheti meg az Atyával kapcsolatos tapasztalásában, mint amilyet Jézus is megélt, 101:6.1 továbbá nyitva áll előtte a szellemi tökéletesség elérésének lehetősége. 101:10.4 Az ember csak szellemi értelemben az Isten gyermeke, mivel csak szellemi értelemben igaz az, hogy a paradicsomi Atya benne lakozik. 100:2.6 Az ember „jogosult a fizikai gyönyörök élvezetére és az emberi odaadásból fakadó megelégedésre; a javára szolgál az emberi közösségekhez és a mulandó intézményekhez való hűség;” de nem ezek az örökkévaló létezésének alapjai. 99:7.4 Az ember „sohasem dönthet bölcsen az időleges jelentőségű kérdésekben, illetőleg nem haladhatja meg az önző személyes érdekeket, ha nem száll magába az Isten fennhatóságának jelenlétében és nem veszi figyelembe az isteni jelentéstartalmak és szellemi értékek valóságait.” 69:0.1 Társadalmilag már a korai ember is felsőbbrendű az állathoz viszonyítva, mivel eszközkészítő, közléscserélő és intézményépítő. Sőt, érzelmileg is meghaladja az állati őseit, mivel képes értékelni a humort, a művészetet és a vallást. 70:1.1 A korai emberfajták képviselői a természetüknél fogva szélsőségesen egyéniségközpontúak, rendkívül gyanakvók és hihetetlenül harciasak voltak. 69:2.4 Az első emberfajták a természetükből eredően nem szerettek dolgozni. 69:2.7 Az ember a természeténél fogva szerencsejátékos. Mindig mindent ingyen szeretett volna megkapni. 68:2.4 A természeti emberben működik a nyájösztön. 68:2.4 A társaság kedvelése szerzett képesség. 68:3.5 Az emberi faj békehajlama szintén nem természetes adottság. 68:6.4 „A terméshozam javulásával a gépesítési ismeretek kiteljesedése és a népesség csökkenése mind abba az irányba hat, hogy az emberi természet jobb oldalának fejlődését támogassa.” 111:6.2 „A természet legyőzéséhez és az ember önnön valójának meghaladásához szükséges bátorság engedhet az önnön büszkeség kísértéseinek.”

- ember(ek) (jellemzők): 69:2.5 Abban különbözik az állattól, hogy képes megtervezett erőfeszítésre.

- 99:7.5 A természeténél fogva álmodozó.

- 104:0.2 Általában hármas képzetekben gondolkodik, mint „tegnap, ma és holnap; napkelte, dél és napnyugta; apa, anya és gyerek. Háromszor éltetik a győzteseket. A halottakat a harmadik napon temetik el, és a kísértetet három lemosással békítik meg.”

- 102:7.4 Alapvetően szellemi természettel rendelkezik.

- 102:8.1 „természetesen ijedős és gyanakvó”.

- 102:8.1 „eredendően fel van ruházva az önfenntartás erős ösztönével”.

- 102:8.1 Eredendően fel van ruházva a halál utáni továbbélésre való törekvéssel.

- 102:8.1 „hajlandó a jelenének és jövőjének legfontosabb érdekeit azon erő és személy gondjára és irányítására teljes mértékben rábízni, amelyet a hite révén Istenként jelöl meg.”

- 100:4.1 Feladata a felsőbb jelentéstartalmakkal járó felsőbb értékek felvállalása.

- 68:1.6 A természetes hajlamai egyéniségközpontúak.

- 69:3.8 Nem egyenlőként születnek.

- 69:3.8 Közöttük eredendően meglevő különbségek vannak.

- 68:1.4 Az „együttműködés nem természetes vonása az embernek; az együttműködést az ember tanulja”.

- 69:2.5 Képes megtervezett erőfeszítésre.

- 69:2.7 A természeténél fogva szerencsejátékos.

- 103:2.10 „igyekszik az önmaga szolgálatára irányuló belső kényszert a tudatos énjével – önmagával – azonosítani.”

- 103:5.10 A saját szellemi területén szabad akarattal rendelkezik, „a maga örökkévaló beteljesülésének építője.”

- 103:6.12 „nem rendelkezik a morontia elme és anyag fogalmával”.

- 103:9.9 Akkor teljesedhet ki az élete, ha hisz az értelem, a bölcsesség és a hit általi fejlődésben.

- 103:9.9 A fejlődő ember meghatározó eszményképei az igazság és a szeretet.

- 107:6.2 A Gondolatigazító számára lehetőség a személyiség elérésére.

- 111:6.1 Képes meghaladni azt a természetet, amelynek része.

- 111:6.10 Az önmaga meghaladására való képessége képes kiemelni az állatvilágból.

- 111:6.2 Élvezi „a szellemi választás lehetőségének és a cselekvésnek a szabadságát.”

- 112:1.16 „eredendően társas teremtmény”.

- 112:1.16 „a valahová tartozásra való törekvés jellemzi.”

- 112:5.3 Maga határozza meg a saját beteljesülését.

- 112:5.4 Csak anyagi értelemben rendelkezik azonossággal, mely sajátság „az anyagi elmének az értelem energiarendszerében való működése által fejeződik ki.”

- 113:3.6 Akik túlélik a halált, a Legfelsőbb Lényben, illetőleg rajta keresztül fognak folyamatosan tovább élni.

- 114:3.1 „túlságosan is hajlamos a különleges társai és emberfeletti feljebbvalói előtti hódolásra, sőt az ő istenítésükre.”

- 115:3.1 A végtelen mindenségrendben élő véges teremtmény.

- 115:3.15 A paradicsomi felemelkedésben az Istenség Ténylegességét keresi.

- 115:3.15 A paradicsomi felemelkedés során az általa megvalósítható isteniség kiteljesedésének lehetőségét fejleszti ki.

- 115:3.15 Egyszerre lehet tényleges, magvábanvaló és örökkévaló, melyek egymás melletti létezését és szerves egységesülését az Eredeti (az Első Forrás és Középpont, a VAGYOK) teszi lehetővé.

- 115:3.4 A Legfelsőbb Lényre vonatkozó fogalom az értelmi felfogóképességét teljes mértékben kimeríti.

- 116:2.3 Az örökkévalóság és a végtelenség „fel nem fogható istenség-valósági szintet jelent” a számára.

- 116:2.3 A Háromság teljes megértése meghaladja a felfogóképességét.

- 116:3.4 A Gondolatigazítóra, mint abszolút alapra építkezve, szabad akaratú választás révén képes kialakítani az örökkévaló jellegű isteni valóságot, a végleges rendű természetet.

- 116:4.11 Mivel a legtávolabb áll Istentől, ezért a legnagyobb mértékű szellemi felemelkedést tapasztalhatja meg a világegyetemben.

- 116:4.11 Önmaguk örök részének „teremtését társteremtőként a legnagyobb mértékben tapasztalhatják meg.”

- 117:2.2 „számára a létezés egyenlő a növekedéssel.”

- 117:2.5 Benne vannak a Legfelsőbb Lényben, az ő részét képezik.

- 117:2.5 A végleges rendre való eljutásra törekednek.

- 117:3.9 „a világegyetemi személyiségek között a lehető legalacsonyabb rendű”.

- 117:3.9 Magába fogadja a legfelsőbb, örök valóság egy tényleges darabját, minden személyiség eredeti Atyját.

- 117:4.2 „Amint egy emberi lény az örök továbbélést választja, ő is a beteljesülés társteremtőjévé lesz”.

- 117:4.4 „képes a teremtményi rendből eredő egyediséget elpusztítani”.

- 117:4.5 „minden egyes emberi lény személyisége pótolhatatlan többlettartalommal bír a végesben”.

- 117:4.10 Lehetősége van a mindenségrend megtapasztalható jelentéstartalmainak megszemélyesítésére a kifejlődő sajátlényege részeként.

- 117:4.12 Nem csak a paradicsomi Atya Igazító jelenléte lett rábízva, „hanem a Legfelsőbb jövője végtelenül kicsiny részének sorsa feletti irányítás is.”

- 117:5.5 Nem egyesül a Legfelsőbb Lénnyel és nem adja fel a személyazonosságát.

- 117:5.13 Ha a döntésének megfelelően cselekszik, akkor az ebből származó tapasztalásának jelentéstartalmai és értékei „mindörökre az ő örök jellemének részévé válnak.”

- 118:8.2 A testének rendszere gépies, élő működési rendet mutat, amelynek gyökerei az energia fizikai világában erednek.

- 118:8.2 Sok testi válasza, a jellegét tekintve önmagától megy végbe.

- 118:10.14 A saját benső félelmei által megteremtett szolgasorban él, amíg az anyagi világ törvényeit és a szellemi létezés céljait nem ismeri meg és nem hangolja össze.

- 118:10.14 „egyszer majd megszerzi a teljes ellenőrzést a bolygóján működő fizikai erők felett; az Isten szeretete a szívében hatékonyan fog kiáradni az embertársai iránti szeretet formájában, míg az emberi létezés értékei a halandói képességek végső határaihoz közelítenek.”

- ember (emberi természet végső felruházottsága): 101:3.18 A vallási tapasztalás.

- ember (fejlődő ~): 107:0.2 „fokozatosan elsajátítja az Atya akaratának megéléséhez vezető isteni módszert, ahogy lépésről lépésre haladva a világegyetemek során át tartó felemelkedésben végül eléri a paradicsomi Atyjának isteni jelenlétét.”

- ember akarata: 130:2.7 „az ember útja, összegzése és lényege annak a választásnak, amivé a halandó lenni akar és amit tenni akar.” A saját akarat az öntudattal bíró emberi lény szándékos választása, mely értelmes gondolkodáson alapuló döntéshozatalon keresztül valósul.

- ember azonossága: 112:5.4 Azt jelenti, hogy „az ember az emberi személyiség akaratának cselekedetei és választásai alá rendelt elmekörrel rendelkezik.” Az ember azonossága anyagi értelemben értendő, mely sajátság „az anyagi elmének az értelem energiarendszerében való működése által fejeződik ki.” Mivel anyagi, ezért átmeneti jellegű azonosság.

- ember (legbenső) természete: 108:1.2 Függ attól, hogy az ember

- a) „milyen adottság-örökítőktől származik,”

- b) „milyen értelmi adottságokkal”

- c) „és szellemi képességgel rendelkezik.”

- emberáldozat: 83:4.4 valamikor része volt a tehetősek körében megkötött házassági szertartásoknak is.

- emberbarátság (emberbarátiság): 103:5.1 „eszményalapúsága az emberi elmében lakozó isteni szellem közvetlen késztetéséből származik.” 99:1.5 Emberi szempontból nemes magatartás. 52:2.12 Olyan segítő szándékú közeledés, amely a különböző egyedek és társadalmi csoportok közötti különbségek áthidalására irányul, de nem jelenti a közösségi életre alkalmatlan, erkölcsileg elfajzott egyedek és emberfajták támogatását. „Bőségesen sok lehetőség van a türelem gyakorlására és a felebaráti szeretet érvényesülésére ama szerencsétlen és szükséget szenvedő egyedek iránt, akik nem veszítették el helyrehozhatatlanul az erkölcsi örökségüket és akiknek a születésnél fogva járó szellemi joga nem semmisült meg mindörökre.”

- „ember bűnbeesése”: 75:8.1 Ádám és Éva vétke nem az ember bűnbeesése. Az ádámi vétség közvetlen következményei ellenére az Urantia népeit korlátozott mértékű felemelő hatás érte az ibolyaszín emberfajta részéről, 75:8.2 a korábbi élőlénytani állapotukhoz képest.

- emberevés: 89:5.1 része volt a korai társadalom erkölcsének. Az emberevés szokását a csoportérdek kényszerítette ki. 89:5.2 Az ősember azért ajánlott fel emberhúst ételajándékként a szellemeknek, mert maga is élvezte annak fogyasztását. 89:5.4 Az emberhús-evés alapulhatott éhségen, barátságon, bosszún vagy vallási szokáson. 89:5.5 Különösen akkor került előtérbe, „amikor az emberek erős és keserű érzelmeket tápláltak az ellenségeik iránt.” Az ősök hittek abban, hogy az ellenség húsának megevése által az ellenség kísértete elpusztítható, az ereje pedig átvehető. Hittek abban is, hogy a varázstevők emberhús-evés által tettek szert az erejükre. 89:5.6 Voltak, akik azért ettek a saját törzsük tagjaiból, hogy erősítsék a törzsi összetartást. Ezek azt gondolták, hogy a lélek megtiszteltetésnek veszi, ha a testéből a barátja vagy a törzsbeliek esznek. Az ellenség felfalása azonban büntetés volt. 89:5.7 Ha a felnőtt gyermekek nem akartak enni az elaggott szülők testéből, akkor a testeket eladták vagy idegenre cserélték. „Jelentős kereskedés folyt a nőkkel és a gyermekekkel, akiket a leöléshez felhizlaltak.”

- emberevés (megszűnésének fokozatai): 89:5.8-89:5.15 1) Ha egy szertartásban mindenki részt vesz, akkor az már nem vétség. 2) Vallási szertartás keretében kezdik gyakorolni. 3) Csak azt a részt fogyasztják, amely szerintük a lelket vagy a szellemet tartalmazza. 4) Később az emberevés a férfiakra korlátozódik. 5) Majd, csak a főnökök, a papok és a sámánok fogyaszthatják. 6) A felsőbbrendű törzseknél tabuvá lesz. 7) Az emberevést felváltja az emberáldozás, amely által az emberhús kizárólag az istenek táplálékává lesz. 89:5.16 Később az emberáldozatokat állatokkal helyettesítették.

- emberfajták (kevert felsőbbrendű emberfajták előnye): 96:3.1 jellemzőjük a sokoldalúság és az alkalmazkodásképesség. Mózes is ilyen emberek leszármazottja volt.

- emberfajták (urantiai ~): 110:4.5 Nagy mértékben szabályozzák a villamos és a vegyi folyamatok. Az általános viselkedésüket tekintve jellemző rájuk az állatiasság, és a hétköznapi megnyilvánulásaikra az érzelem-uraltság. 111:7.4 A felsőbbrendű emberfajták létrejötte számos különböző eredetű emberfajta és törzs bonyolult keveredései. 114:6.9 „Az Urantián kilenc emberfajta maradványai vannak jelen, melyek keveredtek és együtt alkotják a legújabb idők emberét.”

- Ember Fia: 128:1.2 Jézus választott, és ma is viselt urantiai címe, mely a halandó ember asszonytól való születésének kifejezése, ugyanis Jézus „a teremtésrész embereként élt az Urantián”.

- emberi adottságok (meghatározó ~): 108:1.4 1. Az értelmi képesség, mely magába foglalja az elme egészséges működését, az értelmes megnyilvánulást, és az értelmi teljesítőképességet. Mutatja és jelzi, hogy az egyén képes-e őszinte, saját akarattal rendelkező teremtménnyé fejlődni, valamint bölcsességgel működni.

- 108:1.5 2. A szellemi érzékelésképesség, mely az áhítatban való fejlődésnek, „a vallásos természet megszületésének és növekedésének kilátásai”-t jelzi. Mutatja, hogy mekkora a lélek kifejlődésének rejtett lehetősége, milyen a jövőbeni szellemi felfogóképességének valószínűsége. 

- 108:1.6 3. A társított értelmi és szellemi erők. E két felruházottság társulásának mértéke adja és mutatja az emberi jellem erejét, és képes segíteni a továbbélést biztosító halhatatlan lélek fejlődését.  

108:1.2-1.3 + 108:1.7 A Gondolatigazítók a fentiek ismeretében döntenek az emberi jelöltbe való beköltözésükről.

- emberi bölcsesség: 4:3.4 „az ember próbálkozásainak és a megtapasztalt tévedéseinek eredménye”.

- emberi elme: 0:5.8 az élő emberi szervezet gondolkodó, észlelő és érző működési rendje, mely magába foglalja a teljes tudatos és nem tudatos tapasztalást. De érzelmi élethez kötődő értelem is, „mely az istenimádaton és a bölcsességen keresztül a szellemi szintig terjeszkedik.”

- emberi elme első döntése az Urantián: 62:7.3 az első emberpár azon megfontolt döntése, „hogy észak felé meneküljenek és elválasszák az utódaikat az alsóbbrendű elődeiktől.”

- emberi faj története: 75:8.2 a fokozatos evolúció története. „Az Urantia felsőbbrendűnek tekinthető emberfajtái olyan örökségi tényezőkkel bírnak, melyek négy különböző forrásból származnak: andonfiból, szangikból, nodfiból és ádámiból.”

- emberi képesség: 103:9.6 a legmagasabb rendű emberi képességek az értelem, a bölcsesség és a hit képessége.

- emberi lélek: 0:5.10 új valóság, amely az emberben lakozó isteni szellem és a tapasztaló anyagi elme közös alkotása, rendeltetése „a halandói halál túlélése és a paradicsomi felemelkedés megkezdése.”

- emberi létezés lényeges rendeltetési céljai: 84:0.3 az önfenntartás, önmaga átörökítése és a maga kedvére való létezés. Az otthon mindhármat magába foglalja.

- emberi személyiség: 1:6.1 „az isteni Teremtő személyiség által vetett tér-idő képárny.”

- emberi természet: 108:0.1 A múlandó teremtmény birtokolja. Arra rendeltetett, hogy átalakuljon „az örök-végleges rendű lény isteni természetévé”.

- emberi test: 0:5.7 állati természetű és eredetű élő anyagi szervezet, villamos-vegytani működési renddel.

- emberi testvériség: 50:5.8 csak bölcs erkölcsi lények képesek a megteremtésére. Olyanok, akik elgondolkodnak a tapasztalásaikon és a problémáik okát magukban kezdik keresni.

- emberi törzsfejlődés: 55:6.3 még a fény és élet bolygói szakaszaiban is „azon fajták selejtező átörökítésétől függ, melyek közösségi, bölcseleti, mindenségrendi és szellemi természete felsőbbrendű.” A látás és a hallás tökéletesedik. 55:6.5 A tapasztalatok azt mutatják, hogy az evolúciós halandók testi fejlődése a fény és élet ötödik szakaszának végére befejeződik.

- emberfajta (kaukázusi ~): 81:4.9 az ádámfi és a nodfi emberfajta a többi emberfajtával történt nagymértékű keveredésük következtében már csak ekként azonosítható.

- ember(fajták): 103:0.2  a vallásos hajlamaik velük születettek.

- emberfajták és műveltségek (Kr.e. 23 000 táján): 78:1.3 1. Az ibolyaszín emberfajta – ádámfiak és ádámszonfiak. Az ádámfiak központja a második kertben, a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt háromszögben volt, míg az ádámszonfiak fővárosa a Káspi-tenger déli partjaitól keletre, a Kopet-dag hegység közelében helyezkedett el.

78:1.4 2. Elő-sumérok és egyéb nodfiak. A dalamatiai idők ősi műveltségének maradványait képviselő népek utódai. Az őseik sohasem adták fel a nodfi hagyományaikat, bár az évezredek folyamán keveredtek az északról jött ádámfiakkal. Később a levantei nodfi csoportok a terjeszkedő ibolyaszín fajtával keveredtek.

78:1.5 3. Az andonfiak. Ádámszon központjától északra és keletre 5 – 6 jellegzetes települést tartottak fenn. De voltak elszigetelt közösségeik Eurázsia-szerte – különösen a hegyvidéki térségekben. Jelen voltak Európa északnyugati részén, Izlandon és Grönlandon is.

78:1.6 4. A vörös ember. A két Amerikát birtokolták, mivel Ádám megérkezése előtt több mint ötvenezer évvel kiszorították őket Ázsiából.

78:1.7 5. A sárga emberfajta. A „legfejlettebb településeiket az újkori Kína északnyugati részén elterülő, Tibettel határos vidékeken tartották fenn.”

78:1.8 6. A kék emberfajta. A fejlettebb műveltségi központjaik a földközi-tengeri medence termékeny völgyeiben és Európa északnyugati részén voltak. A neandervölgyiekkel való keveredésük visszavetette a műveltségüket. Az „eurázsiai evolúciós népek közül a legharciasabb, a leginkább kalandvágyó és a legnagyobb felfedező.”

78:1.9 7. A dravidák előtti India. Az emberfajták összetett keveréke élt itt, nagyobb létszámban a zöld, a narancsszín és a fekete.

78:1.10 8. A szaharai polgárosodott társadalom. Az indigó fajtának a mai szaharai sivatag területén voltak fejlettebb települései. Az itt élő csoportok a narancsszín és a zöld emberfajták közül jelentős mennyiséget foglaltak magukba.

78:1.11 9. A földközi-tengeri medence. Kevert emberfajták lakták. Az északi kék emberek a délről való szaharaiakkal találkoztak, keveredve a kelet felől érkező nodfiakkal és ádámfiakkal.

- emberfajták (~ kinézete I.): A) 80:2.1 A Szahara kiszáradása idején, annak lakói viszonylag kistermetűek, barnahajúak, sötét szeműek és hosszúfejűek voltak. B) 80:5.8 A Duna-völgyében élt andonfiak kerek fejűek voltak. C) 80:1.2 A nodfiak rövid-széles fejformával bírtak. D) 80:7.2 A Krétát, valamint a szomszédos szigeteket meghódító anditák keskeny fejformájúak és viszonylag kistermetűek voltak. Ennek oka az volt, hogy korábban keveredtek az északi nodfiak vanfi csoportjával. Mivel alacsonyabbak voltak száznyolcvan centiméternél, ezért a magasabb termetű, de alacsonyabb rendű társaik kiszorították őket a szárazföldről. E) 80:7.3 Görög földön Ádámszon magas termetű leszármazottai telepedtek le Kr.e. 10 000-ben. 80:7.4 Nagyfokú értelemmel bírtak „és külsőre ők voltak a legszebb emberek az első Éden kora óta.” F) 80:8.1 A földközi-tengeri térségek és Észak-Európa területei között a korai andonfi törzsek rövid-széles fejű hegyvidéki csoportjai és azok leszármazottai éltek, élnek. G) 80:8.2 Az andonfi törzsből közvetlenül származó hettitákra a világos bőr és a rövid-széles fejforma volt a jellemző. H) 80:8.2 Ábrahám ősei, a héberek szintén világos bőrrel és rövid-széles fejformával bírtak. I) 80:9.2 Európa korai északi népei hosszúfejűek, szőkék és magas termetűek voltak. E fajta a kék emberből és az anditákból állt, de tartalmazott jelentős andonfi vért, valamint kisebb mennyiségben vörös és sárga szangik fajtákat is. J) 80:9.5 Európa központi fehér népei döntően andonfiak, akik részben kék, sárga és andita fajtákat foglaltak magukba. Rövid-széles fejformával bírtak, barnás bőrűek és zömökek voltak. K) 80:9.10 A déli fehér fajtába tartozók különösen kevert népek, általában alacsony termetűek, hosszúfejűek és barnahajúak. 80:9.8 Az anditák, a kék ember, részben az andonfiak, másodrendű szangik, 80:9.10 valamint arábiai kék-sárga-andita népek alkotják.

- emberfajták (~ kinézete II.): 81:4.2 az emberfajták urantiai képviselői jellegzetes testi adottságokkal bírtak. A) Az andonfiak rövid-széles fejűek voltak. B) A szangik fajták általában középhosszú fejmérettel rendelkeztek, de a sárga és a kék ember inkább rövid-széles fejformájú volt. A másodrendű szangik népek fejmérete a középhosszú és a hosszú között változott. C) „Az ádámfiak és a nodfiak hosszúfejűek voltak”. 81:4.3 Az urantiai emberfajtáknak eredetileg öt különféle csontváz felépítése létezett. „81:4.4 1. Andoni, vagyis az urantiai őslakosoké. 81:4.5 2. Elsőrendű szangik, vagyis a vörös, a sárga és a kék fajtáé. 81:4.6 3. Másodrendű szangik, vagyis a narancsszín, a zöld és az indigó fajtáé. 81:4.7 4. Nodfi, vagyis a dalamatiaiak leszármazottaié. 81:4.8 5. Ádámfi, vagyis az ibolyaszín fajtáé.”

- emberfajták keveredése: 81:4.10 ennek következtében az emberiség a XXI. század elején három osztályba sorolható. A) 81:4.11 1. A kaukázusi – egyesítő tényezője a különböző arányú andita örökség. Ez a nodfi és az ádámfi fajták keveredésén alapszik, melyeket a szangik és az andoni fajtákkal való keveredés módosított. A nyugati fehér fajtákra, valamint egyes indiai és turáni népekre jellemző. B) 81:4.12 2. A mongoloid – „az elsőrendű szangik fajta, beleértve az eredeti vörös, sárga és kék fajtát is. A kínaiak és az amerikai indiánok e csoportba tartoznak. Európában a mongoloid válfajt a másodrendű szangik és az andoni keverék módosította; de még ennél is inkább az andita feljavító hatás. A maláj és az egyéb indonéziai népek is e csoportba tartoznak, bár ők nagy százalékban rendelkeznek másodrendű szangik vérrel.” C) 81:4.3 3. A negroid – „a másodrendű szangik fajta, melybe eredetileg beletartozott a narancsszín, a zöld és az indigó emberfajta. Erre a válfajra a legjobb példa a fekete ember, és ez megtalálható szerte Afrikában, Indiában és Indonéziában, ahol csak a másodrendű szangik fajták megtelepültek.” 81:4.14 A kaukázusi fajta Észak-Kínában a mongoloiddal, a Levantéban a negroiddal keveredett. Indiában és Dél-Amerikában pedig mindhárom fent felsorolt fajta keveredett egymással. A csontvázak sajátosságai segítenek azonosítani a ma élő emberfajták korai őseit.

- emberiség (értelmi szempontból való besorolás): 113:1.3 1. Átlagos szintet el nem érő elmék. Nem hoznak hétköznapi döntéseket, és nem rendelkeznek az értelmes istenségimádás képességével. Hozzájuk egy század szeráf és egy zászlóalj kerub van rendelve.

- 113:1.4 2. „Az átlagos, egészséges emberi elme. A szeráfi segédkezés rendjében a férfiak és nők többsége hetes csoportokba van sorolva, összhangban azzal, hogy az emberi előrehaladás és a szellemi fejlődés köreinek teljesítésében hol tartanak.”

- 113:1.5 3. Átlagos szintet meghaladó elméjűek, „akik nagy döntések meghozatalára képesek és kétségbevonhatatlan szellemi fejlődési lehetőségekkel rendelkeznek”. Valamilyen szinten kapcsolatban vannak az Igazítójukkal, így tagjai a beteljesülés különböző tartalékos alakulatainak is. Az ilyenek „számára személyes szeráfot jelölnek ki”.

- emlékek és tapasztalatok: 112:5.22 Közülük a Gondolatigazító csak azokat fogja a rendelkezésünkre bocsátani az új morontia létben, amelyek a világegyetemi létpályánk részét képezik és ahhoz alapvető fontosságúak. Ezek a továbbélésre érdemes tapasztalások. Lásd még „személyiségviszonyok”

- emlékek helyreállítása: 40:9.4 A Gondolatigazítók teljesen és érintetlen formában írják át a halandói emlékezetet a morontia szférában feltámadó védencük számára. 40:9.7 Azonban csak azon emberi élmények válnak a túlélő halandó és a visszatérő Igazító közös tulajdonává és a további emlékezet tárgyává, melyek szellemi értékkel bírnak. „A szellemi jelentőséggel nem bíró események esetében még az Igazítóval eggyé kapcsolódottaknak is a túlélő lélekben megjelenő felismerés-válasz sajátosságára kell hagyatkozniuk. És mivel bármely adott eseménynek lehet szellemi jelentése az egyik halandó számára, egy másikéra pedig esetleg nem lehet, ezért válik lehetővé az azonos bolygóról származó, kortárs felemelkedők által alkotott csoport számára, hogy az Igazítók által megőrzött eseményemlékeket összeadják és így helyreállítsanak bármely élményt, melyet együtt éltek át, és amely bármelyikük életében szellemi értékkel bírt.”

40:9.4 A Szellemmel eggyé kapcsolódást elért halandók esetében az Igazító hiánya miatt nem létezik olyan működési rend, mely révén az emberi emlékeik fennmaradnának. 40:9.5 Viszont, rendelkeznek egyfajta felismerő képességgel, mellyel ezen emlék-élmények egy részét visszaszerezhetik, mégpedig

a) a társult szeráfok és kerubok elbeszélései által,

b) a halandói létpálya azon feljegyzéseinek átnézésével, melyeket az adatrögzítő angyalok készítettek, és

c) a szülővilágukra történő ellátogatás által azt követően, hogy véget ér az a bolygói megítéltetés, melyben ők maguk is éltek.

- emlősök túlélési előnyei: 61:1.3 más állati életformákkal szemben képesek voltak

„61:1.4 1. Viszonylag kifejlett és fejlett utódokat világra hozni.

61:1.5 2. Ragaszkodással táplálni, nevelni és védelmezni az utódaikat.

61:1.6 3. A felsőbbrendű agyi teljesítőképességüket az önfenntartáshoz felhasználni.

61:1.7 4. Nagyfokú ügyességet mutatni az ellenségeik elől való menekülés során.

61:1.8 5. Meglehetős értelemmel igazodni és alkalmazkodni a környezetükhöz.”

- Endantum: 119:6.3 + 119:6.1 A Nebadon helyi világegyetem 5-ös csillagvilágának központi bolygója, Jézus hatodik teremtményi alászállásának helyszíne.

- energia: 104.4.13 Az energiát „a Harmadik Forrás és Középpont mindenségrendi közvetítői szervezik”. A „szerkezete megfelel a Paradicsom mintájának, az abszolút anyagivá lényegülésnek.” 44:5.2 A felsőbb-világegyetemekben három alapvető energiaáram és harminc segédenergia-osztály van. 44:5.5 Az isteni energia három eredeti szakasza a világegyetemekben fizikai, elme- és szellemi energiaként nyilvánul meg. 56:1.3 Tiszta formája az elsőfajú erő. 56:1.4 Ez az őse minden viszonylagos, nem-szellemi működési valóságnak. 42:0.1 Minden létezés az energián alapul. Tiszta formáját az Egyetemes Atya szabályozza. A paradicsomi Jelenvalóktól jövő eme folyam eddig soha nem gyengült, nem szakadt meg és nem apadt el. 42:1.5 Az energia az erő-szervezők módosító tevékenységének következtében jelenik meg. Az erőtér-irányítók pedig anyaggá alakítják. 42:1.2 Az energia első mérhető fajtája az ultimaton. 42:12.13 „A fizikai, a szellemi és az elme-energiák, mint olyanok, tiszta állapotukban az érzékelhető világegyetemek tényleges valóságaiként nem teljes kölcsönösséggel hatnak egymásra. A Paradicsomon a három energia egymás mellé van rendelve, a Havonában ezeket összhangba hozzák, míg a véges tevékenységek világegyetemi szintjein az anyagi, az elme- és a szellemi fölérendeltség legváltozatosabb formái fordulnak elő.”

- energia (meghatározások): 42:1.2 A mindenségrendi valóság egyik megnyilvánulása.

- 42:2.1 Az energia a megnyilvánuló mozgás, hatás és potenciál minden szakaszát és formáját jelöli.

- energia (jellemzők): 102:7.8 Abszolút, mert Isten a forrása.

- 105:3.4 Minden, Paradicsomon kívül szervezett vagy szerveződő formája örök mozgásban van.

- 42:1.8 Az energia örökké mozgásban van.

- 42:1.7 Bár az energia a Végtelenből ered, de nem végtelenül nyilvánul meg, mivel az adott világmindenségnek külső határai vannak.

- 56:1.3 Az energia érzékeny a gravitációra.

- 116:5.14 „érzékeny az elmére”.

- 116:6.3 „Az abszolút szinteken az energia és a szellem egy.”

- 116:6.3 Az energia és a szellem közötti űr egyre növekszik, amint a tér irányában távolodnak a Paradicsomtól.

- 116:6.3 A helyi világegyetemekben a teljesen elkülönült energia és szellem között az elme képez hidat.

- 116:6.4 „a szabályozó személyiségek tevékenysége folytán irányítható”, vagyis „érzékeny az elmetevékenységre.”

- energia-anyag: 0:6.1 Bármi, amiben az alsó-Paradicsomban összpontosuló anyagi-gravitációs kör választ kelt. 106:2.3 „a tér mélyén alakul ki és szerveződik erőtérré a Végtelen Szellem gyermekei és az Isten Teremtő Fiainak közös tevékenysége folytán.”

- Energia-átalakítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.23 A „Hét Legfelsőbb Erőtér-irányító és a Hét Központ-felügyelő közös teremtései.” Személyesebbek, a gépiesebb társaik csak általuk és az irányító segítők által vehetők igénybe. Ők a szeráfjáratok bolygói felügyelői. 29:4.22 Az egyes bolygókon szokásosan százan vannak. 29:4.24 Alakítják az erőterek elrendeződését, és elszigetelik a bolygókat a nagy energiatartalmú áramlatoktól. Csak fizikai és félanyagi energiákkal dolgoznak. Képesek energia elnyelésére és annak kisugárzására. 29:4.25 Képesek megváltoztatni a felsőbb-világegyetemi erőtér-tartalom harminc fizikai energiája közül huszonhétnek a formáját és potenciálját.

- energia-átalakítók: 44:0.10 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:5.1 Fizikai, elmei és szellemi energiával is foglalkoznak.

44:5.2 1. A fizikai-energia átalakítók – szakértői a fizikai energia sok szakasza átalakításának és szabályozásának. Segítik az átmeneti világok morontia erőtér-felügyelőinek munkáját, egyben a Paradicsom mindenségrendi kivetüléseinek kutatói is.

44:5.3 2. Az elme-energia átalakítók – a morontia és a másfajta értelmes lények közötti érintkezés szakértői. Fejlesztik a felemelkedő morontia lények egymással történő érintkezési képességét. Egyben kutatják a Végtelen Szellem elmeköreit is.

44:5.4 3. A szellem-energia átalakítók – szellemenergia-felvételi eljárásokat dolgoznak ki, és tanulmányozzák az Örökkévaló Fiú azon törvényeit, melyek a világegyetemekben alkalmazott szellemenergiát irányítják.

44:5.5 4. A vegyes-átalakítók – az isteni energia három eredeti szakasza működési társításának szentelték magukat. Egyben a Legfelsőbb Isten világegyetemi jelenlétének kimutatására törekednek.

44:5.6 5. A közlekedési tanácsadók – szakértői a szállítószeráf útvonalak kidolgozásának. Együttműködnek a csillagászat-hallgatókkal. Ők a szférák közlekedési felügyelői. Minden lakott bolygón jelen vannak. Az Urantián hetvenfős közlekedési tanácsadó testület szolgál.

44:5.7 6. A tájékoztatási szakértők – a bolygóközi és a világegyetemközi érintkezésre szakosodtak. Szakértői a teremtésrészek közötti közléscserében alkalmazott átviteli és hullámösszeadódási-törvényeknek. A térüzenetek minden formájával foglalkoznak, kivéve a Gravitációs és a Független Hírvivők által továbbított üzeneteket. Az Urantián a főangyali körön keresztül működnek tizenkét fős csoportban.

44:5.8 7. A pihenés tanítói – az isteni pihenésnek, vagyis a szellemi-energia felvételi eljárásnak a szakértői. 44:5.10 Egyben energia-átalakítók, akik az energia-felvétel leghatékonyabb módozatairól is tanácskoznak az angyalokkal.

- energia (fizikai): 42:2.2 ide tartozik a mindenségrendi erő, a kilépő energia és a világegyetemi erőtér. A világegyetem nem szellemi energiarendszerei a következőképp osztályozhatók.

a) 42:2.3 Térpotenciál. (ABSZOLUTA)

b) 42:2.7 Elsőfajú erő. (SZEGREGÁTA)

c) 42:2.10 Kilépő energiák. Két szintje a 42:2.11 Hatóenergia és a 42:2.12 Gravitációs energia. Együtt kezelve: ULTIMÁTA.

d) 42:2.14 Világegyetemi erőtér. (GRAVITA)

e) 42:2.16 Havona-energia. (TRIÁTA)

f) 42:2.18 Transzcendentális energia. (TRANOSZTA)

g) 42:2.19 Monota.

42:4.13 Az anyag szerkezetének viszonylagos egységességét és a világegyetemek mozgásban maradását az biztosítja, hogy az energia pontosan meghatározott adagokban nyelődik el és bocsátódik ki. 42:4.14 Az elnyelődő vagy kilépő energiamennyiség mindig „kvantumnyi” vagy annak valamely többszöröse. A kvantum viselkedés hullám-erőtani megnyilvánulás. Az ilyen hullámjellegű energialüktetés kiterjedése 860-szorosa az ultimatonok, az elektronok vagy az atomi egységek átmérőjének.

- energia (szellem~): 105:3.4 „az Anya-Fiú abszolút személyiségén keresztül az Egyetemes Atyához kapcsolódik”.

- energia (mindenségrendi ~): 105:3.4 „a Paradicsom Sziget abszolút mintáján keresztül az Első Forrás és Középpont gravitációs szabályozó hatalma alá tartozik.”

- energiabeviteli rendes pihenés: 27:1.2 a lények fizikai és szellemi energiával való feltöltődése.

- energia-pálya: 29:2.16 nevezik energia-sávnak vagy energia-vonalnak is, amely az egyik erőtér-központtól a másikig, vagy az egyik fizikai szabályozótól a másikig terjedő közvetlen energiakör. Ez egyedivé alakított erőtér-áram, amely elkülönül a tagolatlan energia szabadtérbeli mozgásaitól.

- energia sebessége: 15:8.3 „a kezdeti sebesség-felruházottság, levonva a mozgásban lévő tömeg jelentette fékezőhatást, hozzáadva a felsőbb-világegyetem élő energiaszabályozóinak működését, valamint a közeli, nagyhőmérsékletű vagy nagytöltésű testek fizikai hatását.”

- Energia-továbbítók: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak. 29:4.27 Főként bolygóközi feladatokat látnak el. 29:4.28 Energia befogási és irányítási képességgel rendelkeznek. A fizikai energia harminc formájának több mint fele esetében szupravezetőként működnek. 29:4.29 Helyreállítják a helyi, elkülönített energia gyenge áramait, így a szállított üzenet tökéletesen „láthatóvá” és „hallhatóvá” válik. 29:4.30 Ők biztosítják a veszélyhelyzeti tájékoztatási vonalakat is. 29:4.31 A szerepük különösen nagy a nemlégző bolygókon történő értelmes élet fenntartásában.

- energia-valóságok (rejtett ~): 104:5.11 „a szellemi, az elme- és a mindenségrendi energia-valóság”.

- Ensza: 15:7.8 a mi kisövezetünk központjának neve. Épített világ, melyet hét szféra vesz körül. 15:14.7 Száz helyi világegyetemből áll, a székhelyét III. Uminornak hívják. „E kisövezet a harmadik a Szplandon nagyövezetben.”

- epikureusi bölcselet: Lásd „Jézus korabeli nem zsidó bölcseletek”

- Eredetek Jelentősége: 28:6.2 harmadfajú szekonáfok, „akik képesek azonnal megmutatni bármit,” amire bármely lény keletkezésével kapcsolatosan a felsőbb-világegyetemi kormányzat Háromságot-elért Fiainak szükségük van. 28:6.4 Ők a hét felsőbb-világegyetemben lakozó emberek, angyalok és más lények hatalmas seregeire vonatkozó feldolgozott leszármazási adatok élő tárai.

- Eredeti Istenség: 116:7.5 „a paradicsomi Háromság”.

- eredeti minta angyal: 27:2.1 a szupernáf-vezető, a Paradicsom első angyala, aki az elsőrendű, a másodrendű és a harmadrendű szupernáf angyali személyiségek felett elnököl.

- eredeti valóság: 0:4.5 az Atya által létrehozott és fenntartott Valóság. Van istenivé tett és istenivé nem tett valóság. De a tér és az idő szempontjából is osztályozható (0:4.6).

- Erek: 78:8.9 sumér városállam, amely tagja volt a Kish központtal működő államszövetségnek. Ennek felbomlását követően – rövid ideig – irányító szerepet is betöltött a felbomlott szövetség államai között. 78:8.10 Miután az északi szuiták és guiták elfoglalták Akkádot, még harminc évig tartotta magát.

- erény: 16:7.6 „a mindenségrendi előrehaladás egyre magasabb szintjeinek elérésében megszerzett fokozatos tapasztalás valósága.” Igazságosság, összhang a mindenségrenddel, mely az ember életében „a jónak a rossz ellenében való következetes választásában jelenik meg”, s ilyenként az ember erkölcsi természetének bizonyítéka. 83:6.6 A legkiemelkedőbb emberi erény a szigorú önfegyelem, melynek fontos szerepe van az önmegtartóztatást igénylő párkapcsolati házasság fenntartásában. 16:7.10 A legfelsőbb szintű emberi erény pedig a mennyei Atya akarata megcselekedésének választása.

- erényes élet: 39:4.13 nincs anyagi jutalma. A teljesítés tudatosulása mély megelégedettséget biztosít az egyén számára, amely meghalad minden anyagi jutalmat.

- erkölcsi akarat: 101:6.3 erkölcsi természetű cselekedeteket eredményez és bizonyítja az erkölcsi személyiség létezését. Érvekkel „alátámasztott tudásra alapozott döntéseket foglal magába, melyeket bölcsesség emel magasabb szintre, és amelyeket vallásos hit szentesít.”

- erkölcsi evolúció: 95:3.2 a lelkiismeret és a jellem természetes formálódása, mely nem függ teljes mértékben a kinyilatkoztatástól. „Magas erkölcsi értékű fogalmak származhatnak az ember saját tapasztalásaiból is.” Az ember azért képes szellemi értéket és mindenségrendi látásmódot levezetni a személyes tapasztalataiból, „mert isteni szellem lakozik benne.”

- erkölcsi érzék: 16:7.1 a kötelesség felismerésének képessége, amely az emberi személyiségben eredendően benne rejlő emberelme-képesség, csakúgy, mint a tudományos kíváncsiság és a szellemi látásmód képessége.

- erkölcsi késztetés: 103:2.5 elme-erők, melyek működése mögött gyakran a Gondolatigazító áll.

- erkölcsi kötelesség: 103:5.1 „érzelmi alapú félelemből származik.”

- erkölcsi lény: 130:2.8 Az értelmes ember is ilyen, mivel „fel van ruházva a szellemi felelősség sajátosságaival és az örök továbbélés lehetőségével.”

- erkölcsi személyiség: 101:6.3 erkölcsi akaratú személyiség. A morontia személyiség és az igaz szellemi szintű személyiség előfutára. Lásd még „erkölcsi akarat”

- erkölcsi természet: 103:2.3 közösségtudatot eredeztet.

- erkölcsi tudat: 101:9.5 azon erkölcstani és morontia értékek megnevezése, melyek tudatosítását az ember kötelességének érzi annak érdekében, hogy magát a viselkedése feletti ellenőrzéshez és irányításhoz tarthassa.

- erkölcsi tudatosság (igaz ~ megnyilvánulása): lásd „szellemi hit (igaz ~ megnyilvánulása)”

- erkölcsiség: 112:0.11 „a más személyekkel alkotott kapcsolat viszonylagosságának tudatosulása”, mely „viselkedési szinteket azonosít és közöttük választás útján különbséget tesz.”

- erkölcsiség (emberi ~ ismérvei): 102:5.3 Képes értékek felismerésére.

- 102:5.3 „egy mindenható Szabályozót tár fel, egy szolgálni való Istenséget”.

- erkölcsiség (mindenségrendi ~): 39:4.10 A szabadság és a hűség viszonya. 117:4.8 Az embernek a Legfelsőbb Lényhez fűződő időleges viszonya képezi az alapját. „Ez a viszonylagos jó és rossz átmeneti felfogásán túlmutató erkölcsiséget jelent; olyan erkölcsiség ez, amely közvetlenül arra a tiszteletre épül, melyet az öntudatos teremtmény a tapasztalás által fejlődő Istenség iránti tapasztalásbeli elkötelezettségben táplál.” 110:3.10 A mindenségrendi erkölcsiség „annak tudatosítása, hogy az evolúciós ember és a kifejlődő Istenség egymásra van utalva.” Ez magába foglalja

a) a mindenségrendi létpolgárság örömmel fogadását, és

b) a Legfelsőbb Lény iránti fejlődési kötelezettség őszinte felismerését.

- erkölcsiség (társadalmi ~): 92:2.4 nem a vallás határozza meg. Az adott embercsoport erkölcsisége szabja meg a vallási formákat. 92:2.5 Az embercsoportok a vallásuk intézményét az erkölcseikhez és a hiedelmeikhez igazítják.

- erkölcsi választás: 103:2.7 rendszerint több-kevesebb erkölcsi ellentéttel jár együtt. Az első erkölcsi választások az önös késztetések és az emberbarátság ösztönzései között mennek végbe.

- erkölcs(ök): 82:2.1 a természet nem ismeri el, nem erkölcsben „gondolkodik”. 68:4.3 Az erkölcs összefüggésben van a szokással. 69:5.4 Az erkölcsöket nagyrészt azzal a szándékkal alakították ki, hogy „segítsék az embert abban, hogy a jelent alárendelhesse a jövőnek.” 68:4.2 Az erkölcsök már a kezdetektől abból „az erőfeszítésből táplálkoztak, hogy az ember elkerülje a fájdalmat és a megaláztatást, miközben gyönyört keres és hatalomra igyekszik szert tenni.” Az erkölcsi szokások az ember első társadalmi intézményei. A csoport az életét általuk igyekszik a tömeglét feltételeihez igazítani. 70:11.1 Az erkölcsök meghatározhatók úgy is, mint születőben levő rendszabályok és törvények. 70:11.6 Az erkölcsök „képezték a felhalmozódott tapasztalatok nyersanyagát, melyből később a kormányzó elmék megalkották az írott törvényeket.” 68:5.1 Az erkölcsök kifejlődésére meghatározó erővel bír a termőföld és az ember közötti viszony. 68:5.1 „Az ember földhasználati szaktudása, illetőleg önfenntartási módszerei, valamint az életszínvonala együtt eredményezik a népi viselkedési szokások, az erkölcsök összességét.” 68:4.3 „Az erkölcsöket már korán létrehozó és kikristályosító egyetlen dolog nem volt más, mint a holtak feltételezett féltékenysége arra, ahogyan az élők éltek és meghaltak; e hiedelem szerint a holtak szörnyű megtorlást vittek volna végbe azon élő halandók körében, akik az általuk még a húsvér testben töltött idő alatt tisztelt életviteli szabályokkal szemben óvatlan tiszteletlenséggel viseltetnek.” 84:7.3 Az erkölcsök a házasság és a család intézményének megszilárdítói. 82:3.1 A házasság az első társadalmilag szabályozott területek közé tartozott. 83:5.2 Az erős házassági erkölcsök párkapcsolat állandósítók. 68:4.6 „Az emberi történelem útját a levetett szokások és a feleslegessé vált társadalmi szokások szegélyezik; de egyetlen olyan polgárosodott társadalom sem tartott ki, mely levetette az erkölcseit, kivéve azt az esetet, amikor a jobb és alkalmasabb szokásokhoz való alkalmazkodás érdekében tette ezt.” 92:2.1 A kinyilatkoztatott vallás hatást gyakorol az erkölcsökre.

- erkölcsök (új házasság- és otthonerősítők): 84:7.4 1. Az új szerepű vallás tanításai. Eszerint a nemzés kiváltság, mivel fiakat ad az Atyának. Ezáltal mindenségrendi létpolgárok jönnek létre, és lehetővé válik az alapvető fontosságú szülői tapasztalás is. 84:7.5 2. A tudomány új szerepe. Általa lehetővé válik az önkéntes, emberi ellenőrzés mellett történő utódnemzés. 84:7.6 3. Az élvezet varázsa szintén hozzájárul a faji túlélés biztosításához. 84:7.7 4. A szülői ösztön erősödése segíti azon egyedek kizárását a szaporodás folyamatából, akikben nem elég erős a gyermekvállalás vágya.

- erkölcsös cselekedet: 16:7.10 azon emberi tett, melyet a legmagasabb értelmi szint jellemez, felsőbb célok vezérlik, és azon erkölcsi jelentéstartalmak megválasztásában megnyilvánuló igényes megkülönböztetés jellemzi, melyek e felsőbb célok eléréséhez szükségesek.

- erkölcsösség: 82:4.5 tabuként a nőnek, mint vagyontárgynak a védelmét szolgálta. Kezdetben a házas nőkre alkalmazták. Később a hajadonokra is, mivel a szűzlány az apa kereskedelmi tőkéjévé vált. Az erkölcsösség ára a menyasszonydíj lett, melyet az apának fizettek azért, hogy tiszta menyasszonyt nevelt. A lányokat sokszor évekre elzárták azért, hogy a szüzességüket megőrizzék.

- erkölcstan (európai ~): alapját a görög bölcselet és a páli istentan képezi.

- erkölcstani érzék: 81:6.25 erre nézve az ember számára javasolt a tisztán értelmi, tudományos fejlődési irány követése.

- erkölcstani érzékenység: 56:10.8 összhangon alapuló folyamat, amelyben az igazság felismerése és a szépség értékelése elvezet azon dolgok örök helyénvalóságának érzékeléséhez, melyek elősegítik az isteni jóság felismerését azokban a kapcsolatokban, melyeket az Istenség tart fenn minden lénnyel.

- erkölcstani kötelezettségek: 54:4.4 az egyén csak úgy élhet a jogaival és a szabadságaival, hogy a világegyetemek mindensége minden más lényének jogait és szabadságait tiszteletben tartja. E kötelezettségek velünk születettek, isteniek és egyetemesek.

- erkölcstani tudatosság: 27:3.1 ama jogok egyén általi felismerése, melyek más egyének és azok összessége létezésének velejárói.

- Erkölcstan-tolmácsok: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok, akik 27:3.3 „felbecsülhetetlen értékű segítséget nyújtanak a Paradicsomra érkezőknek, mert segítik őket a fenséges lények számos csoportjához való igazodásban azon eseménydús időszakban, amely az állandó lakos besorolás elérésétől a Halandói Véglegesrendűek Testületébe való hivatalos felvételig tart.”

- erkölcstani eszmélés: 52:6.5 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. „Csakis az erkölcstani tudatosság képes leleplezni az emberi türelmetlenség erkölcstelenségét és a testvérviszály bűnös voltát. Kizárólag az erkölcsi érzék képes megbélyegezni a nemzeti irigység és a faji féltékenység rosszait. Csak az erkölcsi lények törekednek mindig az aranyszabály megélése szempontjából alapvető jelentőségű szellemi látásmódra.”

- erő: 0:6.2 általános kifejezés, mely érinti a szellemi-, az elme- és az anyagi területeket. 42:2.1 Közelebbről, gravitáció előtti energiaszakasz. 42:4.11 „Erőtani értelmezésben a nyugalomban lévő anyag által végezhető munka egyenlő az alkotórészeknek a paradicsomi indulástól számított összegyűjtéséhez szükséges energia, levonva az átmenet során legyőzött erők ellenállását és az anyagi részek által egymásra kifejtett vonzást.”

- erőszak: 70:1.1 a természet törvénye.

- erőtér: 0:6.2 a világegyetemben jelen levő egyenes irányú, vagyis anyagi gravitációra válaszoló anyag elektronszerveződési-szintje. 42:2.1 A gravitáció utáni energiaszakasz.

- erőtér-irányítók: 42:2.22 energiai folyamatszabályozók, akik jelenlétükkel az energiát bomlásra, rendeződésre vagy egységbe szerveződésre bírják. 42:4.3 Nagy gondot fordítanak arra, hogy az ultimatont az elektron pályájára és keringésére állítsák. Az erőtér szabályozására és összehangolására az ultimatonok szintjén való beavatkozás révén képesek.

- erőtér-irányítók (jellemzők): 116:5.14 Az „értelmi képességüket szüntelenül az anyagi szabályozás feladatának végzésére fordítják.”

- 116:5.14 Az energiaviszonyok és az anyagtömeg-mozgások fölötti fizikai uralom megszerzésére törekszenek.

- Erőtér-irányító Segítők: 29:4.4 a Fizikai Főszabályozók közé tartoznak, 29:4.15 és ezek rendjeinek, tartalékos állományának feladatot szabnak, 29:4.16 de az energiaszabályozás és átalakítás módszereit tanulmányozók számára oktatóként is szolgálnak. Az Orvonton felsőbb-világegyetem minden kisövezetéhez hárommilliót rendelnek belőlük. A felsőbb-világegyetemi számuk hárommilliárd.

- Erzsébet: 122:2.1 Keresztelő János anyja, Zakariás zsidó pap felesége.

- eskü: 70:11.3 A dalamatiai időkből származik. Általa próbálták a tanúvallomásokat megbízhatóbbá tenni. Hazugság esetén az eskü az egyén saját magára vonatkoztatott elátkozását jelentette. „Korábban az egyének nem tanúskodtak a saját csoportjuk ellen.” 89:3.5 Hajdan az is szokás volt, hogyha az ember érzelmi túlterhelésen ment keresztül, önmegtartóztatásra és önkínzásra tett esküt. Az ilyen eskük fokozatosan az istenekkel kötött szerződésekké váltak. Ezek alapján az emberek feltételezték, hogy a test gyötréséért cserébe az isteneknek valamilyen meghatározott dolgot kell cselekedniük. 89:6.3 Az emberek rabjaivá válhatnak a szükségtelen esküknek. A régi idők emberei minden fogadalmat szent dolognak tartottak. 89:7.1 Mózes kísérletet tett arra, hogy az ostoba eskük rossz következményeit a papoknak fizetendő pénzbeli megváltásra cserélje. Ilyen szükségtelen fogadalom volt az elsőszülött fiak feláldozására vonatkozó eskü is.

- esőcsináló (időjárás-sámán): 90:2.6 Az időjárás szabályozása – különösen a gazdálkodó népek körében – sok korai varázslásnak volt a tárgya. Az ősök hittek a sámán esőcsináló erejében. Ha nem tudott a kudarcára hihető magyarázatot adni, akkor megölték.

- Estcsillag: Lásd „Ragyogó Estcsillag”

- eszkimók: 81:4.9 A mai eszkimók az andonfiak és a kék emberfajta keverékét alkotják. A legjobban ők és a lappok őrizték meg az andoni fajta csontozatát. 64:2.5-2.7 Az eszkimók a nyugat felé tovább vándorolt andonfi eredetű foxhalli népek leszármazottai. 70:1.2 Mivel az andonfiaknak korán megtanították az aranyszabályt, ezért e leszármazottak „jobbára mentesek az erőszakos és kibékíthetetlen ellentétektől.” 65:2.7 „Az emberi fajnak ma már nincsenek a békák és az eszkimók közé eső élő ősei.” 86:5.1 Az eszkimók „hisznek abban, hogy a természetben mindennek van szelleme.” 92:6.1 Korábban csak halvány fogalommal bírtak az Istenről. Azonban hittek a kísértetekben és a halál utáni továbbélésben. 86:5.17 Az eszkimók azt is gondolják, hogy az ember testből, lélekből és névből áll. 87:2.3 Hitük szerint, a halált követően a lélek három napig a testtel marad.

- eszköz: 112:2.8 „Az emberi tapasztalásban minden nem-szellemi dolog, a személyiséget kivéve, egy-egy eszköz valamilyen célra.”

- eszme (eszmék): 111:4.10 „foganhatnak a külső világból származó hatásoktól”. Az eszmék elterjedése nem tudja visszaszorítani a szegénységet, a válásokat, a háborúkat és fajgyűlöletet. Erre csak az eszményképek széleskörű elterjedése képes. 111:6.7 Az anyagi tudás gyarapodása lehetővé teszi az eszmék jelentéstartalmainak jobb értelmi megbecsülését. Lásd még „eszménykép(ek)”

- eszme ereje: 92:3.3 nem az eszme igazságtartalmában rejlik, hanem abban, hogy képes-e elegendő vonzerőt gyakorolni az emberekre.

- eszme-minta: 118:3.7 Az eszme valósága.

- eszme-minta (jellemzők): 118:3.7 „nem tartalmaz teret.”

- eszményelvű: 103:6.14 „A szellemi szint felé különösképpen hajló bölcselet”, mely könnyen rejtelemközpontúvá válhat.

- eszményelvűség: 3:5.11 „az isteni megközelítésének felfogása”. Ott van tere, ahol „a jóság és a szépség csak viszonylagos, és amely környezet a jobb dolgok eltántoríthatatlan elérésére késztet.”

- eszményelvűség próbája: 71:4.17 „képes-e egy fejlett társadalom fenntartani a harckedvelő szomszédai minden támadása ellen védelmet nyújtó katonai készültséget anélkül, hogy e katonai erőt önző nyereségvágyból vagy nemzeti önigazolásból más népek elleni támadásokra használná?”

- eszményi emberi állapot: 98:2.12 „az, amelyben a bölcseletet, a vallást és a tudományt értelmes egységgé kovácsolja össze a bölcsesség, a hit és a tapasztalat együttese.”

- eszményi élet: 110:3.4 „szeretetteljes szolgálat, s nem félelmekkel teli nyugtalanság.”

- eszménykép: 81:6.27 „az emberi műveltséget az egyik szintről a másikra ténylegesen kiemelő és továbbvivő energia a szellemi eszményelvűség.” 103:5.9 Az ember hisz az eszményképei emberfeletti eredetében. 103:4.3 Az „ember legfelsőbb rendű erkölcsi eszményképei nem szükségképpen rokonok az Isten akaratával.” 84:7.8 A kertészettel és mezőgazdasággal foglalkozó család eszményképét Ádám és Éva mutatta be az Urantián. 83:6.6 A párkapcsolati házasság az ember nemi evolúciójának célja és eszménye. 83:8.6 A házasság az embernek az időben megvalósítandó legfelsőbb eszményi álma. A házasság eszményképe „az emberi boldogság érdekében állapotszerű törekvésre csábítja a fejlődő emberiséget.” 83:8.2 Mivel a férj és a feleség egyesülése az otthont létrehozó házasságban anyagi működés. S mivel az emberi igyekezet más útjai is eredményezhetnek szellemi fejlődést az ember számára, ezért a házasság nem tekinthető szükségszerűen szent dolognak. 83:8.4 A házasság ember által történő felbonthatóságának ténye azt jelzi, „hogy Istenség nem vesz részt az ilyen egyesülésekben.” 83:8.7 Ha a házasság eszménye a családi élet jövőbeli céljának megjelenítése, akkor az eszményképek nem mások, mint jövőben elérendő emberi célok jelenkori megjelenítései. 84:7.25 A családi élet fejlődő eszményképei egyre inkább annak felismeréséhez vezetnek, hogy egy gyermek világrahozatala „az emberi lét legmagasabb szintű felelősségével jár.”

- eszménykép(ek) (jellemzők): 87:7.1 Akkor bír ösztönző erővel, ha egy állandósuló jelképrendszeren keresztül fejeződik ki, és a megvalósulás érdekében táplálni és erősíteni tudja az érzelmeket.

- 111:4.10 Csak a benső világ alkotóterében születhet.

- 111:4.10 Az elterjedésük képes fokozatosan visszaszorítani a szegénységet, a válásokat, a háborúkat és fajgyűlöletet.

- 111:6.7 Az anyagi tudás gyarapodása lehetővé teszi az értékeinek jobb értelmi megbecsülését.

- 52:7.5 Ilyen lehet a társadalmi testvériség és a szellemi egyenlőség is, melyek egymást erősítik, együtt járnak.

- 103:9.9 A fejlődő ember számára meghatározók az igazság és a szeretet eszményképei.

- 54:3.1 Az emberiség számára eszménykép a szabad akarat is.

- 69:8.11 A társadalom számára eszménykép az egyetemes szabadság.

- 69:9.7 A társadalom számára eszménykép az egynejűség. Lásd még „eszme (eszmék)”

- eszménykép(ek) (isteni és szellemi ~): 92:7.5 A legfelsőbb rendű jelentéstartalmak, értékek és igazodási mércék az emberek számára. 91:5.1 Megragadásukra az Istenség imádása útján törekszik az ember. 100:5.3 Az eszményképek legfelsőbb szintű fogalmaihoz való gyakorlati hűség az Isten-tudat lelki, érzelmi és szellemi megélését eredményezi.

- eszménykép keresése: 103:5.7 „az Istenszerűvé válásra való törekvés” folyamatos, az embert a halál után is jellemzi.

- Európa: 80:3.8 Kr.e. 13000 évvel az esőt hozó szelek észak felé tolódásával a füves területeit fokozatosan erdők borították be. Az erdők terjedése a pusztai vadászokat a folyóvölgyekbe és a tengerpartok felé kényszerítette. Az éghajlat megváltozása e vadászokat arra késztette, hogy fokozatosan pásztorokká, és részben halászokká, földművesekké váljanak.

- evangélium tanításának buktatója (Melkizedek hiterjesztők kudarca Mezopotámiában és Arábiában): 95:1.8 Az erkölcsök átalakítására való törekvés nem válthatja fel az Egyetemes Atya valóságára vonatkozó igazság hirdetését. 95:7.3 „Ha Jézus követői komolyabban vették volna azt a parancsát, hogy »menjetek a széles világba és terjesszétek az örömhírt«, és ha az evangélium hirdetésében engedékenyebbek, a maguk által kiagyalt járulékos társadalmi követelmények tekintetében kevésbé szigorúak lettek volna, akkor sok vidék, köztük Arábia is, boldogan fogadta volna el az ács fiának egyszerű evangéliumát.” Lásd még „Nabodad”

- Eventod: 119:5.2 Jézus az ötödik teremtményi alászállása során ezen a néven tevékenykedett az Uverszán, mint felemelkedő halandó. Lásd még „teremtményi megtestesülések-alászállások (Jézusé)”

- evolúció: 100:3.7 „mindenségrendi növekedési eljárás.” 65:6.10 Az élőlénytani fejlődés mellett létezik az értelmi, a társadalmi, az erkölcsi és a szellemi evolúció is, melyek szintén függnek a hét szellem-segéd és a fizikain túli szinteken működő társaik megnyilvánulásaitól. 102:3.14 Az evolúció „azon van, hogy az Istent az emberhez hasonlóvá tegye”. 115:2.3 Az evolúció teljes terve a tapasztalási szinteken „a lehetségességeknek a ténylegességekké való alakulásán alapul”, és összefügg a tér-, az elme- és a szellempotenciál területeivel. Lásd még „mindenségrendi evolúció célja”

- evolúció (erkölcsi ~): lásd „erkölcsi evolúció”

- evolúció (élőlénytani ~): 86:2.1 A fájdalom és a szenvedés lényeges tényező az ember és a társadalom evolúciójában. 81:5.1 Az evolúció és a műveltség ok-okozati viszonyban van. „Az evolúció a műveltség hiányában is haladhat előre, de a művelt és polgárosodott társadalom nem virágzik ki a megelőző faji fejlődés kellő háttere nélkül.” Rövidebb időszakot alapul véve, a szerves törzsfejlődés a társadalom műveltségének hanyatlása közepette is végbemehet. „Az ádámi adomány javította az emberfajták agyi teljesítőképességét, s ezáltal nagymértékben gyorsította a természetes evolúciós folyamatokat.” 49:1.4 Az emberi evolúció az emberi fejlődés szabálya folyamatban megnyilvánulva. 65:0.7 Az evolúció „mindig célirányos és sohasem véletlenszerű.” 65:8.6 „Amint a fizikai feltételek megértek, hirtelenül elmei evolúciós folyamatok mehetnek végbe; amint az elme kedvező állapotot ér el, hirtelenül szellemi átalakulások történhetnek”. 81:1.3 Az evolúció „néha talán lassú, de roppant hatékony.” 81:0.1 Késleltetni lehet, de megállítani nem.

- evolúció (fizikai ~): 116:5.15 A világegyetemek esetében kapcsolatban van a mindenségrendi energia és a szellemi felügyelet alá tartozó elme-elvek egyensúlya közötti összhang megteremtésével. A „nagy világegyetem teljes evolúciójának lényege az energia-szabályozó elmének és a szellem összehangolta értelemnek a személyiség-egyesítése, és ez a Legfelsőbb mindenható hatalmának teljes megjelenésében nyilvánul meg.”

- evolúció (fölérendeltség evolúciója): 112:2.15 A sajátlényeg és a környezet szabályozásának kiteljesedése.

- evolúció (részek evolúciója): 116:6.6 Az egész célirányos növekedésének tükröződése a részekben.

- evolúció (társadalmi ~): 86:2.1 a fájdalom és a szenvedés lényeges tényező az ember és a társadalom evolúciójában. 82:0.1 A társadalom evolúciójának a házasság az alapja. 71:2.8 A társadalom evolúciója „nem egyből hoz páratlan tökéletességet, hanem inkább viszonylagos és fejlődő gyakorlatias igazodással jár.” 81:1.3 Az evolúció „néha talán lassú, de roppant hatékony.” 81:0.1 Késleltetni lehet, de megállítani nem.

- evolúció (vallási~): 87:0.2 első lépcsőfoka a félelmen alapuló kísértetszellem-félés volt. 92:6.19 Mivel az ember evolúciós teremtmény, ezért a magasabb szintű, kinyilatkoztatott igazságot is csak fokozatosan, evolúciós módszerek útján tudja befogadni.

- evolúciós anyagi élet (elme előtti): 65:0.1 három teremtő tényező összehangolt működése. A „Fizikai Főszabályozók előkészítő munkájából, valamint a Hét Tökéletes Szellem életátviteli segédkezéséből és a kirendelt élethordozók tevékeny segédkezéséből áll össze.” Munkájuk eredményeként fejlődik ki az élő szervezet fizikai elmeképessége.

- evolúció (anyagi-élet ~s jellemzői): 118:8.1 Először gépies, majd elme által megelevenített, végül a személyiség-adomány befogadását követően szellem-vezéreltté válhat.

- evolúciós emberfajták: 51:4.8 az a rendeltetésük, hogy egymással keveredjenek, majd pedig felsőbbrendűvé váljanak az ádámi utódokkal való összeolvadás által. 51:4.4 A hat színes emberfajta kifejlődése lehetővé teszi a különféle emberi potenciálok kifejeződését. 51:4.1 A világok első, meghatározó fajtája a vörös ember, 51:4.2 mely értelmi és szellemi képességeit tekintve az utoljára megjelenő fekete emberfajta felett áll. 51:4.2 Azonban a halandói termet csökkeni szokott a vörös embertől az indigóig bezáróan. 51:4.3 Amely világon mind a hat faj jelen van, ott az első a vörös, a harmadik a sárga, az ötödik pedig a kék. Ezek a felsőbbrendű fajták. A második, a negyedik és a hatodik az alsóbbrendű fajták. Ők a narancs, a zöld és a fekete fajta. 51:4.4 A színes emberfajták kifejlődése a vörös ember eredeti felruházottságainak csökkenésével jár. 51:4.3 A másodrendű emberfajtákat sok bolygón kiirtották. 51:4.6 A visszamaradottabb fajtákat rabszolgaként alkalmazzák a korai időkben. A tapasztalatok szerint a vörös és a sárga fajta ápolhat testvéri kapcsolatokat. A vörös általában leigázza a narancsszín fajtát, a sárga a zöldet, a kék pedig a feketét. 49:4.2 A három agyszelvényű lények bolygóin gyakran csak a 3 elsőrendű faj képviselői találhatók meg. 49:4.3 A három agyszelvényűek látása és hallása a miénknél fejlettebb. Minden evolúciós emberfajta átlagosan 12 fizikai érzékkel van felruházva. 49:4.4 A gyermekek rendszerint egyesével születnek. 49:4.6 Az emberi lények élettartama a bolygói fejlettségtől függően 25 évtől 500 évig terjed. 49:4.7 A lények egymás közötti és egymással szembeni csoportalkotási hajlamát csak a fokozatos szellemi átlényegülés képes módosítani. 49:4.8 A személyes vagy a különböző fizikai különbségektől eltekintve, a különféle halandói rendek elmebéli élete és halál utáni létpályája nagyon hasonló. 51:4.2 Urantiai eltérés, hogy itt az óriások váratlan fajtái jelentek meg a zöld és a narancsszín emberfajták között. 51:4.3 E színfajták az Urantián kipusztultak, illetve a többi fajtával keveredtek el. Hasonlóképpen kipusztult a kék ember is, a maradékaik az összeolvadt „fehér fajtában” maradtak fenn. 51:4.4 Az emberi fajták összeolvasztása az Urantián nem járt sikerrel a Bolygóherceg lázadása, valamint Ádám és Éva vétke miatt.

- evolúciós fejlődés: 56:7.1 együtt jár az Istenségnek az értelmes teremtmények számára történő egyre jobban kiteljesedő kinyilatkoztatásával. 55:0.1 Kiteljesedése a fényben és életben való megállapodás.

- evolúciós jellegű tudás: 101:6.4 „a teremtményi tudat legkezdetlegesebb formája”, „az ős-sejtanyagi emlékek felhalmozódása”.

- evolúciós küzdelem: 54:2.3 „célja a fény és élet állapotának elérése mind egyénileg, mind pedig csoportosan.”

- evolúciós nyugvópont: 106:2.3 a nagy világegyetemben fokozatosan terjed ki a Teremtő istenségek erők felett megszerzett tökéletes uralma révén, mely a tér-idő teremtésrészek evolúciós nyugvópontra juttatását és biztos egyensúlyba hozatalát eredményezi. Ez a Hétszeres Isten élményelvi (beteljesülő) hatalmának virágzása. „Magába foglalja az isteniség-elérés teljes sorát a térben és időben, az Egyetemes Atya küldötte Igazítótól a paradicsomi Fiak élet-adományaiig.”

- evolúciós szeráfok: 40:1.1 az őrangyal-szeráfok az idő felemelkedő halandói mellett szerzett tapasztalatokon és a számukra végzett szolgálaton keresztül nyerik el a felemelkedő fiúi besorolást. A Paradicsomot a Szerafingtonon keresztül érik el, közülük sokan még a Halandói Végleges Testületbe is bekerülnek.

- evolúciós ugrás: 65:2.9 „Az ember előtti törzsfejlődésben talán a legnagyobb ugrás akkor következett be, amikor a hüllőből madár lett.”

- evolúciós világ: 49:0.2 ahol túlélői besorolású halandók élnek.

- Ezékiel: 97:8.3 héber látnok, aki „a jámborság-szolgálaton keresztüli megszabadulást hirdette”. 97:10.7 Ezékiel bölcs volt, mivel nem az intézményesített vallás csoportos működési módszerének elpusztítására, hanem annak átalakítására törekedett. A személyes erkölcsi felelősség megtartása mellett a szertartás felsőbbrendűvé tételén munkálkodott.

- Ezra (1): 97:8.3 héber látnok, aki „a törvény megtartása által ígért jólétet.”

- Ezra (2): 130:8.2 Szirakuzai fogadós. Jézus segített neki, hogy megtalálja „Istent és a lelki békéjét.” Később egy áttért, jómódú görög férfival együtt építtette meg az első keresztény templomot Szirakuzában.

- Ezraeon: 123:0.4 József és Mária barátja. Az ő hajóján indultak el Alexandriából Joppába a gyermek Jézussal együtt Kr.e. 4. nyarán.

 

„É”

- Édenkert: 51:6.2 a Bolygóherceg székhelyvárosa mellett az adott világ második műveltségi központja. 51:6.1 Az első időkben a bolygók kertjei az ipari fejlődés és a kereskedelmi kapcsolatok központjai. Később, a lakott világok többségén korszakokon át megmaradnak mint műveltségi központok, és a bolygó elvi irányításának és gyakorlatának társadalmi mintái. 51:6.4 Rendszerint az első Ítélkező Fiú megérkezését követően olvad össze a Bolygóherceg központjával. 51:6.5 Együtt, és a hagyomány kényszerítő ereje révén fejtenek ki hatást az adott világ polgárosodott társadalmára.

- Édenkert (az első Kert az Urantián) : 73:3.1 egy hosszú, keskeny félsziget, amely a Földközi-tenger keleti partjaitól nyugati irányban nyúlt be a vízbe. 73:3.4 A partvonala magasan a vízszint fölött húzódott, a szárazföldhöz kapcsoló földnyelve pedig negyvenhárom kilométer széles volt a legkeskenyebb pontjánál. 73:3.3 Egyenletes hőmérsékleti viszonyokkal rendelkezett, viszonylag kevés csapadékkal, amit az öntözőcsatornák kiterjedt hálózata ellensúlyozott. 73:3.4 A félsziget főfolyóját – mely a mezopotámiai síkságra ömlött ­– négy, a félsziget part menti dombjain eredő mellékfolyó táplálta. 73:4.1 Elnevezése az Anyagi Fiaktól ered, akik ezzel Edentiára, a csillagvilági központ virágzó szépségére és növénytani értékeire utalnak. A madarakon kívül nem engedtek szabadon élő vadállatokat a félszigetre. 73:4.2 Erről és a terület védelméről a félsziget tövében épített nagy téglafal gondoskodott. 73:4.1 A pásztorkodás a félsziget előtti szárazföldön folyt. A Kert területén nem öltek le állatot. 73:4.3 A főfal előtt építettek egy kisebb falat is. A kettő közötti területen mindenféle vadállat megtalálható volt, mely a Kert további védelmét szolgálta. A két főfal közötti területet tizenkét egységre osztották. Ezeket fallal védett utak kötöttek össze, melyek a Kert tizenkét kapujához vezettek. 73:4.4 A Kert kialakítási munkái során csak önkéntes munkásokat foglalkoztattak. 73:5.1 A Kert szentélye, az Egyetemes Atya kőtemploma a félsziget közepén állt. „Ettől északra hozták létre az igazgatási központot; délre építették fel a munkások és családjuk otthonait; nyugatra a várt Fiú oktatási rendszerében működtetendő tanodák számára jelöltek ki helyet, míg az »Éden keleti részén« építették fel az ígért Fiúnak és közvetlen leszármazottainak szánt otthont.” Az Édent egymillió ember számára tervezték. 73:5.2 Ádámék érkezése előtt a Kert készültségi szintje huszonöt százalékos volt, ami több ezer kilométernyi öntözőcsatornát, húszezer kilométernyi kövezett utat és ötezernél több téglaépületet jelentett, maximum hét épületből álló lakóegyüttesekben. 73:5.6 Ekkor a Kertnek még csak a húsz százalékát művelték. 73:5.4 „Még az ádámi rendszer összeomlása előtt fedett, téglából rakott szennyvízelvezető rendszert építettek, mely a falak tövében haladt és a Kert külső vagy kisebb falán másfél kilométerrel túl ömlött az Éden folyóba.” 73:7.1, 74:0.1, 76:5.5 Kb. Krisztus előtt 31 ezer évvel ezelőtt fokozatosan a Földközi-tengerbe süllyedt.

- Édenkert (a második Kert az Urantián): 78:1.3 „a Tigris és az Eufrátesz folyók által határolt háromszögben helyezkedett el”. (75:5.9) 76:1.3 Északról a két folyó közötti déli területet kilencven kilométer hosszú fal védte. 78:1.3 Az ádámfi műveltség legfőbb központja volt. Ez tekinthető a nyugati és az indiai polgárosodott társadalom bölcsőjének. 78:2.3 A polgárosodott társadalmi rendje nem kifejlődött, hanem mesterséges szerkezet volt, így a leépülése elkerülhetetlenül végbement. 78:2.4 Az ádámi műveltség „a gépi eszközök használata terén nem jelentett fejlett szintet”. 78:5.1 A Kert műveltsége húszezer évig fennmaradt. Kr.e. 15 000-ig azonban folyamatosan hanyatlott, egészen a szetfi papság újjáéledéséig.

- Édenkert műveltsége (második kert): 76:3.8 megalkották a harmadik ábécéjüket és magas színvonalú írástudományt, fémművességet, fazekasságot és szövőmesterséget tartottak fenn.

- Édenkert tanodái: 51:6.4 „rendszerint a gyakorlati mesterségeknek, az alapvető értelmi felkészítésnek, a társadalmi műveltségnek, a gazdasági fejlődésnek, a kereskedelmi kapcsolatoknak, a testedzésnek és a polgári kormányzásnak szentelik.”

- Édenkert (az első Kert) törvényei: 74:7.12 a dalamatiai szabálygyűjteményeken alapulva hét fő cím alá lettek besorolva.

„74:7.13 1. Az egészség és az egészségtan törvényei.

74:7.14 2. A Kert társadalmi rendszabályai.

74:7.15 3. Az üzleti és kereskedelmi irányelvek.

74:7.16 4. A tisztességes játék és versengés törvényei.

74:7.17 5. A családi élet törvényei.

74:7.18 6. Az aranyszabály polgári törvénytára.

74:7.19 7. A legfelsőbb erkölcsi törvény hét parancsolata.” 74:7.20 Ez utóbbiak különböztek a dalamatiai hét parancsolattól.

- éghajlat: 81:1.1 Ádám kora után harmincötezer éven át meghatározó tényező volt Délnyugat-Ázsiában a polgárosodott társadalom kiépülése szempontjából. 81:1.3 A változása bírta rá az eurázsiai embert arra, hogy felhagyjon a vadászattal és pásztorkodni, valamint gazdálkodni kezdjen. 81:3.1 A nagyjából Kr.e. 12 000-ben elkezdődött éghajlatváltozás, amely a füves turkesztáni vadászmezők átalakulását okozta, az ipar és a kezdetleges kézművesség fejlődéséhez vezetett.

- égi mesterek: 30:3.1 a hét önkéntes telepes csoport egyik rendje. 30:3.6 A hét felsőbb-világegyetemben mindenütt szolgálnak. Felemelkedőként a helyi világegyetemi morontia létpályán találkozhatunk a képviselőikkel. 44:0.1 De működnek a fényben és életben megállapodott szférákon is. Ők a morontia és az alsóbb szellemi területek főművészei. 44:0.3 Kiválasztott és kiképzett csoport. „E mesterek eredeti tanító testületét egykor a Végtelen Szellem jelölte ki a Hét Tökéletes Szellemmel együttműködésben, s e testület hétezer havonai oktatóból állt, mégpedig ezer oktató esett a mesterek hét osztályának mindegyikére.” 44:0.13 Ezen oktatók a Havonáról jöttek, ahol rendelkezésre áll a szellemművészet minden mintája. 44:0.4 Bármely isteni fiúi besorolás alatti lény jelentkezhet e testületbe felvételre, melynek legrövidebb létpályája nem lehet kevesebb ezer felsőbb-világegyetemi évnél. 44:8.1 Segítik a halandó fajok természetes tehetséggel felruházott egyedeit is a fejlődés bolygói angyalainak felügyelete alatt. 44:8.3 E szellemi mesterek soraiban a tehetség számít, nem a származás. 44:0.5 Hét főbb tevékenységi osztályban működnek.

„44:0.6 1. Égi zenészek.

44:0.7 2. Mennyei előadóművészek.

44:0.8 3. Isteni építők.

44:0.9 4. Gondolatrögzítők.

44:0.10 5. Energia-átalakítók.

44:0.11 6. Formatervezők és díszítők.

44:0.12 7. Összhangmunkások.”

- égitestek egymásra hatása: 57:64 „Ha az égitestek mérete és sűrűsége hasonló, akkor összeütközések alakulhatnak ki. Ám ha a két hasonló sűrűségű égitest méretkülönbsége viszonylag nagy, akkor, amennyiben a kisebbik fokozatosan megközelíti a nagyobbat, a kisebbik égitest összeroppanása akkor következik be, amint pályájának sugara a nagyobbik égitestének a két és félszerese alá csökken.” 57:6.5 A Szaturnusz gyűrű is így alakult ki, melyet az egykori mellékbolygójának törmelékei alkotnak. De a Jupiter egyik holdját is a törmelékké válás veszélye fenyegeti.

- égitestek eredete: 15:5.2-15:5.14 közel száz különböző nap- és bolygókeletkezési mód létezik, melyek közül a tíz leggyakoribb a következő

15:5.3 1. Egyközepűen szűkülő gyűrűk: alapjuk egy hatalmas központi nap, melyet számos óriási felhő vesz körül gyűrűalakzatot képezve, s melyeknek körben elhelyezkedő anyaga folyamatosan sűrűsödik.

15:5.4 2. Forgó csillagok: olyan napok, melyeket az igen forró gázok alkotta nagy anyakerék dobott ki magából, és nem gyűrűként repültek ki, hanem jobb- és balforgású egyedekként. E forgó csillagok között vannak nem csavarvonalú csillagköd eredetűek is.

15:5.5 3. Gravitációs robbanásból származó bolygók: Eredetük a csavarvonalú vagy küllős csillagködből megszülető nap, amely nem csak sok gázt tartalmaz, hanem gyakran messzire kirepül a térben. Lehűlés és a gáz kicsapódása után egy közelben lévő hatalmas anyagtömeg, roppant nagy nap vagy a tér egy sötét szigete körül kezd keringésbe. E nagyobb test gravitációs vonzása árapály-erőket kelt benne, mely a rázkódások olyan sorozatát indítja el, ami különböző méretű anyaghalmazok napkitörésszerű leszakadását eredményezi. A leszakadt anyagok a gravitációs-szökési körzethatáron túljutva, és a jelenségben érintett két égitest egyike körül biztosan kiegyensúlyozott keringési pályára állnak. Később a nagyobb anyagcsoportok is egyesülnek és a kisebb tömegeket magukba vonják. A kisebb rendszereket alkotó, szilárd tömegű bolygók közül sok így keletkezett. A mi naprendszerünk eredete is ilyen.

15:5.6 4. Központhagyó leánybolygók: Az óriás napok egy adott fejlődési szakaszában, amikor a forgási szögsebességük nagymértékben felgyorsul, nagy anyagtömegeket szórhatnak ki magukból, melyek összeállva és a napszülő körül keringve, kisebb világokat hoznak létre.

15:5.7 5. Csökkent-gravitációjú szférák: A határméreti nagyságot elérő nap szükségképpen szétesik, hacsak nem lassul a forgása. A bekövetkező naphasadás által új, kettős csillag születik. E hatalmas kitörés melléktermékeként pedig számos kisebb bolygó keletkezhet.

15:5.8 6. Összehúzódó csillagok: A kisebb rendszerekben a legnagyobb külső bolygó magához vonzhatja a szomszédos világokat, míg a naphoz közelebb eső bolygók megkezdik végső útjukat a napba. Egy naprendszer ilyen vége két szomszédos, ám nem egyenlő nagyságú napot eredményez. „Az ilyen végromlások a felsőbb-világegyetem peremét alkotó csillaghalmazok esetét kivéve ritkák a felsőbb-világegyetemben.”

15:5.9 7. Halmozódásos szférák: A térben keringő hatalmas anyagtömeg részét képező kisebb bolygók lassú tömeg felhalmozás útján jönnek létre, s gyarapodhatnak meteorok becsapódásával is.

15:5.11 8. Kiégett napok: A tér sötét szigeteinek némelyike kiégett, magányos nap, melyek már az összes, rendelkezésükre álló tér-energiát kiadták magukból. Nagy anyagsűrűséggel bírnak, és sok időre van szükségük ahhoz, hogy újratöltődve felkészülhessenek a világegyetemi működés következő köreire valamely ütközés vagy ezzel egyenértékű, életre keltő történés által.

15:5.12 9. Ütközésből származó szférák: Az ütközés, a sűrűbb halmazokból álló vidékeken gyakori. Az ilyen csillagászati méretű átrendeződést óriási mértékű energiaváltozás és anyagátalakulás kíséri. „A halott napokkal való ütközés különösen nagy hatással van a messze ható energialüktetések kialakulására. Az ütközésből származó tömegrészek gyakran a halandók által lakható bolygók kialakulásának anyagi magját alkotják.”

15:5.13 10. Épített világok: „különleges cél érdekében terv és előírás szerint” épült világok, 15:7.1 melyeket felhatalmazott személyiségek népesítenek be. Saját világítással és fűtéssel rendelkeznek. „Mindegyiknek van hő nélküli fényt kibocsátó napja”. 15:7.3 Az épített világok segédszférái ugyancsak épített szférák.

- égi zenészek: 44:0.6 az égi mesterek közösségébe tartoznak. 44:1.2 A mennyei összhang előállításával foglalkoznak a következő szellemerők átalakítása révén.

„44:1.3 1. Szellemi hang – szellemáram-megszakítások.

44:1.4 2. Szellemi fény – a morontia és a szellemi területek fényének szabályozása és tartalmasabbá tétele.

44:1.5 3. Energia-ütköztetések – a morontia- és a szellemenergiák szakszerű irányítása révén előállított dallam.

44:1.6 4. Szín-összhangzások – a morontia színárnyalatok dallama; az égi zenészek nyújtotta teljesítmények közül ez a legrangosabb.

44:1.7 5. A társult szellemek összhangja – a különféle morontia- és szellemlény-rendek összerendeződése és társulása önmagában is fenséges dallamokat kelt.

44:1.8 6. A gondolat dallama – a szellemi gondolatok elgondolása oly tökéletes is lehet, hogy Havona-dallam előtörését eredményezi.

44:1.9 7. A tér zenéje – a más szférák dallamai megfelelő behangolást követően foghatók a világegyetemi híradási körökön.”

- élelem: 88:1.3 szintén válhatott bűvtárggyá. Az első élelem bűvtárgy az alma volt. Levante népei sohasem fogyasztották. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- élelmezési és anyagi jóléti tanács: 66:5.1 A kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja. 66:5.2 A vezetőjük Ang volt. Feladatul kapták az élelmiszertermelés, a vízgazdálkodás és a ruházkodás terén való segédkezést az emberi faj anyagi haladásának támogatása érdekében.

- élet: 36:6.1 Egyszerre anyagi és szellemi, 42:1.1 de a szellem a lényege. 42:1.5 Az Egyetemes Atya és az ő társ-Teremtő személyiségei adományozzák. 99:7.1 Az emberek által megélt „életnek egyre több értelmet nyerve kell folytatódnia”.

- élet (meghatározás): 36:6.3 Az élet egy „minta szerint rendezett vagy más módon különvált – anyagi, elme- vagy szellemi – energiarendszer lendülete.”

- 112:1.13 Az élőlény és annak környezete között végbemenő folyamat.

- élet (jellemzők): 36:6.2 Élet csak életből fakadhat.

- 36:6.3 Csak a Szellem adhatja a kezdeti életszikrát.

- 36:6.6 Nem érzékeny a gravitációra.

- 36:6.7 Az Atyától a Fiún keresztül és a Szellem révén áramlik.

- 112:1.14 Folyamat.

- 112:1.14 „az élő szervezetre jellemző és az adott környezet által meghatározott válasz-mintákat igyekszik alkotni és létrehozni.”

- 112:1.14 Az irányító mintája befolyásolja az élő sajátlényeg céljának kiválasztását.

- 130:4.7 Alkalmazkodás „a világegyetemi helyzetek követelményeihez és lehetőségeihez”.

- élet (földi élet célja): 81:6.28 Kezdetben a létért folyt, a XXI. században az életszínvonalért, „holnap pedig a minőségi gondolkodásért, az emberi lét eljövendő földi céljáért.”

- élet (ember fizikai élete): 112:2.20 „az anyagi élethordozó folyamatos működésétől, az energiák és az értelem közötti folyamatos egyensúlyhiánytól függ”.

- élet (igazi ~): 112:0.1 A kezdete az emberben lakozó Gondolatigazítóval való örök egyesülés. Egyben a felemelkedői lét és a végleges rendű lényként megélendő küldetés kezdete.

- élet (növényi és állati): 101:2.9 az élet a természetben az anyag és az energia bizonyos körülmények között megjelenő élő, folytonos formája. 36:6.5 Az élethordozóktól kapott alacsonyabb rendű élet a halál után nem tér vissza az élethordozókhoz, mivel az eltávozó élet nem foglal magába önazonosságot, sem pedig személyiséget. „Létezése során és az anyagi testben való tartózkodása alatt változáson ment keresztül; energia-evolúción esett át, és csak mint a világegyetem mindenségrendi erejének része él tovább”.

- élet eredete: 130:4.7 A személyiséggel bíró életet az Egyetemes Elme cselekedete (a harmadik személyű Isten), valamint az Egyetemes Atya (az első személyű Isten) megelevenítő szellemszikrája hozza létre.

- élet értéke: 130:4.7 Azáltal nyilvánul meg, hogy a személy a fokozatos előrehaladást választja, „egészen az Isten-tudatos magasságokig.”

- életfelfogás: 101:7.4 létezik vallásos és nem vallásos életfelfogás. A kettő közötti különbség a felismert értékek természetében, szintjében és a hűségelemek tárgyában van.

- élethordozó-átalakítási főangyal-bizottság: 65:1.6 tíz személyiségi rendből tevődik össze. A csoport vezetője a főangyalok főnöke, aki a tisztségét Gábriel felhatalmazása és a Nappalok Elődeinek engedélye alapján tölti be. A megfelelő körre való rákapcsolódás után e lények képesek az élethordozókon olyan átalakításokat végezni, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy működhessenek a villamos-vegytani fizikai szinteken.

- élethordozók: 36:1.1 a Teremtő Fiú, a Világegyetemi Anyaszellem és az adott felsőbb-világegyetem beteljesülési céljai felett őrködő három Nappalok Elődje egyikének utódai. 49:1.2 Élő folyamatszabályozók, akik az élő anyag energiaköreit hozzák mozgásba, megindítva ezzel az anyagi élet elsőrendű kölcsönhatásait. 36:1.2 A Nebadon világegyetemben százmillió van belőlük, akiknek irányítását Gábriel, a Melkizedek Atya és Nambia, az elsőszülött nebadoni Élethordozó végzi. Csak a belső szervezeti igazgatásukban önszervezők. 36:1.3 Három osztályuk – a rangidős élethordozók tizenkét csoportban, a segédek és a felügyelők. 36:3.2 Az élet megtelepítésével megbízott Élethordozó testület rendszerint száz rangidős hordozóból, száz segédből és ezer felügyelőből áll. 36:0.1 Feladatuk az adott bolygón létesítendő teremtményi élet részletes megtervezése, szállítása, az új világba történő beoltása, fejlődésének elősegítése. A melkizedekek mindig elkísérik őket az életlétesítési utakra. 62:7.4 Az élethordozók önkényesen nem avatkoznak be a bolygói fejlődési tervek természetes alakulásába, de az értelmes emberi lét megjelenéséig kaphatnak engedélyt arra, hogy a környezetet befolyásolják és az élet-sajtanyagot a maguk módján védelmezzék. 34:2.5 A halandó teremtmények későbbi evolúciója során ők bocsátják rendelkezésre a fizikai testet, melyet a teremtésrészen létező szervezett anyagból készítenek. 50:3.3 Ők látják el a Bolygóherceg önkénteseit is új fizikai testekkel, melyek ellenállnak a teremtésrészen szokványos betegségeknek. 65:1.1 Helyi világegyetemi fiakként a személyiség-átalakulás különleges lehetőségeivel rendelkeznek. 93:0.1 Ezt a képességüket csak a Melkizedek Fiak szárnyalják túl. 65:1.1 Bár az élethordozók rendszerint eredeti állapotukban, középszakaszú Fiakként látják el a feladataikat, de képesek másik két létszakaszban is működni. Egyik feladatuk az, hogy fizikai energiák és anyagi részecskék által élő létezési egységeket állítsanak össze. 65:1.7 A létezésük középszakaszú személyiségi „állapotában képesek az élőegységek befolyásolására és a kifejlődő élő szervezetek irányítására”. 65:1.8 Azon tizenkét fős csoportjuk, amely az emberi fajtájú szabad akarat kifejlődését követően is a bolygón marad, átkerül a személyiségi létezésük harmadik szakaszába, a félszellemi létszintre.36:1.4 A magas fejlettségig jutó bolygók lakóinak igazgatását és további fejlődését az élethordozók tanácsadó testületként segítik. 55:4.11 A fény és élet kora második szakaszának beköszöntét az jelzi, hogy egy közülük önkéntes alapon a bolygó vezetőinek tanácsadója lesz a halandó faj megtisztítását célzó munkában.

- élethordozók beavatkozása: 65:3.2 minden lehetséges természeti erőforrást igénybe vehetnek és bármely, az életkísérlet fejlődésmenetét segítő váratlan körülményt kihasználhatnak, azonban nincs engedélyük a növény vagy állati törzsfejlődésbe beavatkozni, illetőleg a növény vagy állati evolúció jellegét vagy irányát önkényesen alakítani.

- élethordozók lemondási fogadalma: 65:1.8 miután egy bolygón megjelent az emberi fajtájú szabad akarat a legfelsőbb rendű fejlődő élőlényben, a bolygón maradó élethordozók önkéntesen kötelezik magukat arra, hogy tartózkodnak a szerves törzsfejlődés menetébe való bárminemű beavatkozástól. Ezt követően tanácsadói minőségben maradnak a bolygón.

- élethordozók működési szintjei: „65:1.3 1. A villamos-vegytani fizikai szint.

65:1.4 2. A majdnem-morontiai létezés szokványos középszakasza.

65:1.5 3. A fejlett félszellemi szint.”

- élethordozók világai: 36:2.1 a Nebadonban a szalvingtoni körben levő hét elsődleges szféra negyedik csoportjának világai tartoznak ide.

36:2.2 „1. Az élethordozók központja.

36:2.3 2. Az élet-tervezői szféra.

36:2.4 3. Az élet-megőrzői szféra.

36:2.5 4. Az élet evolúciójának szférája.

36:2.6 5. Az elmével társult élet szférája.

36:2.7 6. Az élőlényekben megjelent elme és szellem szférája.

36:2.8 7. A rejtett élet szférája.”

36:2.9 „Ezen elsődleges szférák mindegyikét hat segédszféra veszi körül”.

- élethordozók első világa: 36:2.10 egy központi szférából és hat segédszférából áll, melyeken az életet és annak formáit tanulmányozzák. Itt található az élettervezési tanoda és az elmeszellem-segédek hét központi telephelye.

- élethordozók második világa: 36:2.12 ez az élet-tervezői szféra. Itt dolgozzák ki az életszerveződések új módjait az alábbi lépések által.

a) A Teremtő Fiú élet formaterveket bocsát rendelkezésre.

b) A tervek tényleges kidolgozása az élethordozók és társaik révén.

c) A kialakított általános életterv felülvizsgálata a rangidős élethordozók legfelsőbb tanácsa és egy szakértőkből álló Melkizedek testület által.

d) Az előírttól esetleg eltérő tervek alkalmazásáról a Teremtő Fiú dönt.

36:2.14 Az első segédszférán az élet átviteléhez szükséges anyagi alapokat hozzák létre.

36:2.15 A második segédszférán dolgoznak a nebadoni tizedes bolygókra (életkísérleti világokra) telepítendő élet módosításán.

- élethordozók harmadik világa: 36:2.16 az élet-megőrzői szféra, melyen az élet védelmének módozatait tanulmányozzák és dolgozzák ki.

- élethordozók negyedik világa: 36:2.17 az élet evolúciójának szférája, ahol a teremtményi lét általános törzsfejlődésének és az egyes, adott életszintek evolúciós előzményeinek tanulmányozása történik.

- élethordozók ötödik világa: 36:2.18 „teljes egészében az elmével társult élettel foglalkozik. Minden egyes segédszférája a teremtményi léthez kapcsolódó teremtményi elme egy-egy szakaszát tanulmányozza.”

- élethordozók hatodik világa: 36:2.19 az elme és a szellem szférája. „E világ és hat segédszférája a teremtményi összehangolással foglalkozik”. Az elme és a szellem közötti összefüggéseket vizsgálják az élő formákban és az élő szervezetekben. Itt kerül bemutatásra a teremtmények által elérhető legnagyobb mértékű fejlődés a térben és időben.

- élethordozók hetedik világa: 36:2.20 ahol az evolúciós teremtményi lét rejtett területei találhatók, mivel az itt folyó tevékenység a Legfelsőbb Lény egyre teljesebb megjelenésének mindenségrendi bölcseletével kapcsolatos.

- élet igazsága: 101:9.5 a halandói lét folyton visszatérő helyzeteire való válaszadás jó és rossz módszerének felfedezése.

- életkísérleti eljárási eltérések az Urantián: 65:4.7 a legjelentősebbek

a) A sajátakarattal rendelkező andoni emberfajta a hat színes nép kifejlődése előtt jelent meg (65:4.11).

b) Egyetlen családban egyidejűleg jelentek meg a szangik másultak, és nem egymás után, nem külön fajtákból emelkedtek ki.

c) 65:4.8 A Bolygóherceg nem az emberi sajátakarat megjelenésével egyidejűleg érkezett, hanem jóval később, a hat szangik emberfajta megjelenése idején.

- életkísérleti világ (tizedes bolygó): 49:5.11 bolygók, melyeken az élethordozók megkísérelnek jótékony változtatásokat végrehajtani a szabványos élet-formaterveken. 36:2.15 Minden tíz bolygó közül egyen a többi (nem kísérleti) világhoz képest, az előírt életformaterveknek nagyobb mértékű módosításai engedélyezettek. 58:0.1 A Satania csillagrendszerben jelenleg hatvanegy, Urantiához hasonló életmódosítási világ található. Az ilyen világok egyik célja az élőlények szabványos világegyetemi fajtáinak módosítása vagy fejlesztése. 49:5.11 Mivel az Urantia is ilyen, ezért itt számos, máshol meg nem található életforma jelent meg, a máshol általánosan elterjedtek pedig hiányoznak. 65:4.1 Az Urantián végezték a hatvanadik kísérletet a nebadoni élet-formaterv sataniai átvételének módosítása és fejlesztése céljából. Itt került kidolgozásra és bemutatásra huszonnyolc olyan életmódosítás, amelyek az egész Nebadon számára hasznosak lesznek a jövőben. 65:4.2 Az életkísérletek a már kipróbált és ismert dolgok fokozatos továbbfejlesztései a különválás irányaiba. A fejlődés szabályozott, nem véletlenszerű kísérleteken alapul. 65:4.12 Az életkísérleti működés egyik módszere az örökítő tényezők egyesítése és társítása. A kívánatos örökítő tényezők kialakítása az emberi faj emlős őseiben szükségessé tette az egyenes irányú fejlődés szempontjából látszólag haszontalannak tűnő korábbi élőlények sokaságának megjelenését. 65:4.11 Az urantiai életkísérlet fő célja a sajátakarat korai megnyilvánulásának létrehozása volt az evolúciós életben.

- élet lehelete: 86:4.3 az ősök tapasztalata szerint az élőket a holtaktól elválasztó jelenség az emberi lehelet. 86:4.4 A korai emberek testből és lélegzetből álló lénynek tekintették magukat. A lélegzet és a test különválasztásával jutottak el a kísértetszellemhez.

- élet létrehozásának és fejlődésének szintjei: „65:0.3 1. A fizikai-energia terület – az elme-teljesítőképesség létrehozása.

65:0.4 2. A szellem-segédek elmesegédkezése – mely már eléri a szellemi felfogóképességet.

65:0.5 3. A halandói elme szellemmel való felruházása – mely Gondolatigazító-adományozásban teljesedik ki.”

- életmegjelenés (bolygókon): 36:0.1 két módja van.

a) közvetlen betelepítéssel lakott bolygóra,

b) a helyi világegyetemek Élethordozóinak tevékenysége által 36:3.1 valamely kopár bolygón.

- életmegtelepítési folyamat: 36:3.5 az élethordozók útján történik, akik élő folyamatszabályozóként vannak jelen.

a) A semleges anyagi elemeket összekeverik, szervezik, és 36:3.4 a Végtelen Szellem Alkotó Leányától származó éltető szikra által életre keltik.

b) 36:3.6 Az Élethordozó testületnek a bolygó saját idejében mért félmillió év áll rendelkezésére ahhoz, hogy az új világon létrehozza az életet. Ezt követően új tartalmat nem adhatnak a megtelepült, fejlődő élethez.

c) 36:3.7 Az erkölcsi besorolású emberi teremtmények megjelenéséig az élőlénytani evolúció folyamatába irányszabás céljából beavatkozhatnak.

d) 36:3.8 Az erkölcsi és szellemi döntések meghozatalára képes, akarattal bíró lény megjelenésével az Élethordozók alaptevékenysége befejeződik.

e) 36:3.9 A Bolygóherceg megérkezésével két rangidős hordozó és tizenkét felügyelő önként vállalkozhat arra, hogy az élet-sejtanyag továbbfejlesztése és megőrzése érdekében tanácsadóként meghatározatlan ideig a bolygón marad.

- életöröm: 86:2.5 a létfélelem ellentéte. A törvény és a rend világegyetemének ismeretén alapul, melyben „minden következményt határozott okok előznek meg.” Az életöröm akkor válik általánossá, amikor az ember már ismeri a következmények okait és az élete kívánatos következményeit elő tudja idézni. Az embernek függetlenné kell válnia a véletlennel és a szerencsével kapcsolatos hiedelmektől.

- életpálya-minták: 110:2.1 eszményi életek. A Gondolatigazítók hozzák magukkal az emberi elmékbe való költözésükkor. Ez egy pontos, előre kidolgozott terv, az emberi társuk értelmi és szellemi fejlődése érdekében. Azonban ezt a tervet egyetlen emberi lény sem köteles elfogadni. Az egyénnek szánt eszményi életet a Gondolatigazító és a diviningtoni Megszemélyesült Igazítók határozzák meg, és az Urantia Megszemélyesült Igazítója hagyja jóvá. Lásd még „eszményi élet”

- életszínvonal: 68:6.6 a növekedése csökkenti a család méretét. 68:6.7 Meghatározza a túlélő népesség minőségét. Új társadalmi kasztokat és új erkölcsöket hozhat létre. Ha túlságosan bonyolult vagy túlzottan fényűző, akkor öngyilkos hatású.

- élettapasztalás célja: 16:6.10-6.11 a tudományos tényszerűségből, az erkölcsi bölcseletből és a tiszta vallásos tapasztalásból eredő dolgok, jelentéstartalmak és értékek megélése.

- élményelvi Istenség: 0:7.4 „a Havona utáni jelenben ténylegessé váló, azonban a teljes jövőbeli örökkévalóságban véget nem érő létezésű lények.”

- élményelvi tudás: 27:5.4 „gyökerei nagyobbrészt az idő és tér területein erednek”.

- élményelvi valóság: 0:4.9 ilyen a kiemelkedő Legfelsőbb és a Végleges Isten.

- élő adatok: 17:3.6 a Végtelen Szellem adatrögzítő személyiségeinek élő elméiben tökéletesen megőrződő világegyetemi feljegyzések.

- élőlények paradicsomi osztályozása:

30:1.2 „I. HÁROMSÁGI-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.29 „II. KETTŐS-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.55 „III. EGYES-SZÁRMAZÁSÚ LÉNYEK.”

30:1.92 „IV. MEGLÉNYEGÍTETT TAPASZTALÁS-MEGHALADÓ LÉNYEK.”

30:1.100 „V. AZ ISTENSÉG SZILÁNKOSULT ENTITÁSAI.”

30:1.103 „VI. SZEMÉLYES-FELETTI LÉNYEK”.

30:1.104 „VII. NEM OSZTÁLYOZOTT ÉS NEM KINYILATKOZTATOTT RENDEK.”

- éltető szikra: 36:3.4 az élethordozókon keresztül adományozza azt a Végtelen Szellem Alkotó Leánya, akitől a testet életre keltő és az értelmet is felkeltő energiaszikra ered.

- Énosz: 76:3.4 Ádám egyik unokája és Szeth fia. A második kertben új istenimádati rendet alapított.

- épített világok: 41:1.3 egyben energiaszabályozási gócpontok is, melyeket az erőtér-központok és a fizikai szabályozók hoztak létre. A jelenlétük révén irányítják és terelik csatornákba a tér azon fizikai energiáit, mely energiakörök az alapjai minden fizikai-anyagi és morontia-szellemi jelenségnek.

- építészet: 92:3.6 vallási eredetű, a templomépítésből fejlődött ki.

- éretté válni: 118:1.7 „annyit jelent, mint hatékonyabban élni a jelenben s egyúttal megszabadulni a jelen korlátaitól.” 118:1.8 A fejlődő lény úgy hangolja össze a múltat, a jelent és a jövőt, hogy ezáltal a sajátlényeg egyre jobb betekintést tudjon nyerni az események teljességébe.

- értelem (emberi ~ meghatározásai): 101:2.2 „a tudomány módszere”.

- 101:2.8 A tudomány bizonyító eszköze.

- 103:6.7 „a tudományok megértési módszere”.

- 103:7.13 „a tudat végkövetkeztetéseinek levonása az energia és anyag fizikai világában való és azzal kapcsolatban szerzett tapasztalás vonatkozásában.” Lásd még „értelem (halandói ~)”

- értelem (emberi ~ jellemzői): 102:6.6 Valószínűséget teremt.

- 102.6.6 „önmagában nem képes összhangot teremteni a végtelen igazság és az egyetemes tény között.”

- 103:6.6 „összehangolja és az állandó jelenlétével szabályozza, irányítja és módosítja a halandói tapasztalás teljes egészét.”

- 103:7.6 A tudomány területén mindig hajlik a tisztán okszerű gondolkodásra.

- 103:7.6 „anyagi tudatosságból táplálkozik”.

- 103:7.13 Általa történik „a tudat végkövetkeztetéseinek levonása az energia és anyag fizikai világában való és azzal kapcsolatban szerzett tapasztalás vonatkozásában.”

- 103:9.6 A világegyetem magasabb életfelfogásában hittel társul.

- 103:9.6 Bevezeti az embert a tények és a dolgok világába.

- 103:9.10 Akkor mutat bölcsességet, ha képes a helyes és a helytelen felismerésére.

- 103:9.10 „tárgya a tényszerű tudás”.

- értelem (halandói ~): 112:6.4 „az Alkotó Szellem külön nem vált elmeköreitől független, összpontosult világegyetemi entitás.”

- értelmi keresztbeporzás: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. 52:6.4 Célja az önzés és a tudatlanság csökkentése azáltal, hogy az emberfajták megismerik egymás gondolkodását, a nemzetek pedig az összes többi nemzet érzéseit. Eszköze lehet a nemzeti és a faji irodalmak kicserélése.

- értelmi képesség (emberi ~): 108:1.4 Mutatja az elme működésének állapotát, egészségét. Jelzi az értelmes megnyilvánulásra való készséget és az értelmi teljesítőképességet. Mutatja és jelzi, hogy az egyén képes-e őszinte, saját akarattal rendelkező teremtménnyé fejlődni, valamint bölcsességgel működni. Lásd még „emberi adottságok (meghatározó ~)”

- értelmi és szellemi erők társulása (társított értelmi és szellemi erők): 108:1.6 E két felruházottság társulásának mértéke adja és mutatja az emberi jellem erejét, és képes segíteni a továbbélést biztosító halhatatlan lélek fejlődését.

- érték (szellemi ~): 32:5.6 végtelen természetű és örökkévaló jelentőségű. 100:3.3 Szellemi szempontból különbség van „aközött, ami maga érték és ami értékkel bír.” 100:3.4 A tapasztalás jelentéstartalommal ruházza fel az értéket, ami így méltányolt módon tudatosul. A szellemi érték akkor válik élvezhetővé, amikor az elme felismeri és megbecsüli az egymással társított értelmes valóságokat. 100:3.5 Az értékek mindig változók, mivel a valóság, melyhez tartoznak, változik és növekszik. Az értékek valóságosak, de mindig a viszonylatok tényétől függenek. Az érték egyszerre ténylegesség és lehetőség. Az, amit most jelent, és az, amivé majd lennie kell. 100:3.6 A növekvő értékeket az ember az élmény szintjén is megtapasztalhatja. „Az emberi élet legfelsőbb értékét az értékek gyarapodása, a jelentéstartalmakban való fejlődés és e két tapasztalás kölcsönös, mindenségrendi kapcsolatának felismerése adja.”

- érték(ek): 111:3.6 Minőség. 111:4.2 Összefüggésben van a jelentéstartalmakkal . Csak „az emberi tapasztalás belső vagy anyagfeleti szféráiban érzékelhetők.” 115:2.2 A világegyetemi valóság különleges eleme. A végtelen Istenség kapcsolataiban a jelentéstartalmai módosíthatók és magasabb szintre emelhetők. Az isteni értékek a valóság-jelentéstartalmak mélyebb megértése által a ténylegességek szintjére emelkedhetnek a világegyetemek tapasztalás útján fejlődő lakói számára.

- értékek (emberi ~): 100:4.4 az ember késztetéseinek – nézőpontjának és indokainak – megismerése által fedezhetők fel, ami megértést eredményez.

- érzelem (érzelmek): 101:5.9 a vallás velejárója, de nem azonos a vallással. 99:4.5 A tartalmától függően a tudás képes érzelmet kelteni és tevékenységre ösztönözni. 69:0.1 Az érzelmek téren az ember meghaladja az állati őseit, mivel képes értékelni a humort, a művészetet és a vallást. 62:5.4-5.5 Már a kezdetleges embereknél megtalálható volt az áhítat, a hódolat, az alázat és a hála. Ködösen felismerték a sajnálatot, a szégyent, és a szemrehányást. Ténylegesen is tudatosult bennük a szeretet, a gyűlölet, a bosszúállás, valamint a féltékenységre is hajlamosak voltak.

- érzelmi érettség: 52:6.6 az önuralom alapvető forrása.

- érzet (öröm- és szomorúság~): 108:5.6 „alapjában véve tisztán emberi és anyagi válaszok a belső lelkiállapototokra és a benneteket körülvevő külső, anyagi környezetre.”

- érzék(ek): 100:4.4 a fizikai életben tájékoztatnak a dolgok létezéséről.

- érzékelés (idő ~): 106:9.2 E „képesség hiányában egyetlen evolúciós teremtmény sem képes felfogni az egymásra következés összefüggéseit.”

- érzékelés (tér ~): 106:9.2 E „képesség nélkül a teremtmények nem értelmezhetik az egyidejűség viszonyait.”

- érzékelés hiánya (ember esetében): 106.9.5 A Háromságok Háromsága jelenlétét az ember nem képes érzékelni, mert

- 106:9.6 1. Az ember a korlátolt nézőpontjából „nem képes megragadni a korlátlan örökkévalóság fogalmát.”

- 106:9.7 2. Az ember jelenlegi helyzete távol van a tapasztalható valóságok abszolút szintjétől.

- 106:9.8 3. Az ember létezési célja a tapasztalás által való fejlődés, azonban az Abszolút egyszerre lételvi (eredendően létező) és élményelvi (tapasztalás által beteljesülő).

- érzés: 101:5.9 a vallás velejárója, de nem azonos a vallással. 85:7.2 Az érzés vezérlő és szabályozó hatást gyakorol minden evolúciós fejlődésre. Hatásosabb ösztönző, mint a gondolkodás.

- Ésaiás (az első): 97:5.2 héber látnok, aki az Istent örökkévaló természettel rendelkezőnek, végtelen bölcsességűnek, megbízhatónak és állandó tökéletességűnek mondta 97:6.3 – igazként és szeretetteljesnek ábrázolta. 92:6.17 Az első Ésaiás koráig a kinyilatkoztatás Istene igazságának elfogadása nem volt széleskörű a héberek között. Ő kezdte újból tanítani a faji istenségnek az Egyetemes Teremtővel vegyített eszméjét. 97:8.3 A jövőt tekintve, az első Ésaiás a zsidók számára egy jótevő király-megszabadítót hirdetett. 97:9.22 Azt is tanította, hogy „Jeruzsálem, lévén Jahve városa, sohasem fog elesni.” 97:5.4 Az első Ésaiás tanításait Míka, illetve Abdiás vitte és fejlesztette tovább.

- Ésaiás (a második): 97:7.14 + 97:7.4 héber látnok, aki a zsidók babiloni fogsága idején működött. Az igazságosság, a szeretet, a pártatlanság és az irgalom Istenében hitt. Ő is vallotta, hogy Jahve minden nemzet Istene. 97:7.9 Ezen Isten állhatatosságát és hűségét hirdette. A második Ésaiás Izráel Úristenét szellemi felfogásban, Egyetemes Teremtőként mutatta be. 97:7.10 Azt tanította, „hogy az ember igen közeli viszonyban van az Istennel”, 97:7.12 melynek oka a szeretet Istenének ténye. 97:7.11 A második Ésaiás istenképe egyszerre volt szent, fenséges, igaz és kifürkészhetetlen. 97:7.13 Nála a legfelsőbb Jahve „a szeretet Istenének, a világegyetem urának és az egész emberiség szeretetteljes Atyjának fenségességét és egyetemes mindenhatóságát mutatta.” A második Ésaiás számára a mindenható Teremtő mindenkit szerető Atya. 97:7.14 Ezen Ésaiás sokat tett a megígért Messiás küldetésével kapcsolatos téves és önző faji felfogások közömbösítése érdekében is. 97:8.3 „A második Ésaiás az áldozás és a megváltás révén elérhető üdvözülésről beszélt.” 97:7.4 A tanításait leírva is hátra hagyta, melyeket bevettek a korábbi Ésaiás írásai közé. Ezek az Ésaiás könyvében, a negyvenediktől az ötvenötödik fejezetig találhatók.

- Ésaiások: 96:4.9 a szeretetteljes és irgalmas Teremtő Atya fennkölt felfogását hirdették.

- Észak-Amerika: 80:9.16 világpolgári népessége van. A XIX. században a különböző nyugati népek műveltsége számára jó keveredési lehetőséget biztosított. A jövőjét az határozza meg, hogy milyen további faji tényezők adódnak hozzá a népességéhez és milyen lesz a társadalmának műveltségi szintje.

- északi fény: 58:2.6 legmagasabb előfordulásuk a bolygó felszínéhez képest hatszáznegyven kilométer körül van. Csak a földi légkörben jelenik meg, ezért ennek legfelsőbb határát is jelzi. 58:2.7 E jelenségek a napfoltokkal vannak összefüggésben. 58:2.8 „A napfoltok fényrezgésszám-befolyásoló ereje mutatja, hogy e napvihar-központok hatalmas mágnesekként működnek. E mágneses erők képesek töltött részecskéket kitaszítani a napfolt-torkokból a téren keresztül a föld külső légkörébe, ahol azok ionizációs hatása” kelti a látványos fény-jelenségeket. A napunk egyenlítőjénél keletkező napfoltok a többinél erősebb hatásúak szoktak lenni.

- éter: 42:5.14 a térben előforduló erő- és energiacsoportok gyűjtőneve.

- Éva: 45:4.12 az ibolyaszín emberfajta urantiai anyja, jelenleg az urantiai tanácsadó testület egyik tagja. 76:5.5 Az Urantián 511 évet élt. Szívelégtelenségben halt meg. 76:4.8 A második kertben ő volt a fajnemesítés Ádám által létrehozott tizenkét tagú bizottságának vezetője.

- Évaszon: 74:6.2 Ádám és Éva Urantián született második fiúgyermeke. 76:3.3 Szakavatott vezető volt, de Ádámnál hamarabb halt meg. A legidősebb fiát Jansadnak hívták.