Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (T-Ty)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„T”

- Tabamantia: 108:3.5 „a Nebadon világegyetem összes életkísérleti bolygójának főfelügyelője.” Ezek 73:0.3 „a tizedes vagy kísérleti világok”. 49:5.12 Az életkísérleti világokat ellenőrző világegyetemi igazgatók testületének vezetője a Nebadonban. Végleges rendű, érdemes személyiség. 50:7.2 Agondonter, aki a Mindenség első lázadásában érintett, és ezért elszigetelt szférák egyikén vált továbbélővé. Lásd még „életkísérleti világ (tizedes bolygó)” „agondonterek”

- tabu: 89:1.1 eleinte nem vallási jellegű. Azt a célt szolgálta, hogy a szellemkísértetek megsértését elkerüljék. 70.11.2 A tabu eszméje eredendően nemleges jellegű, mert a kezdetleges társadalom a szerveződését tekintve teljes mértékben a tiltásokra épült. A korai igazságszolgáltatás a tabuk kikényszerítésében merült ki. 89:1.2 A tabu tisztelete a félelmen alapult. 89:1.1 Miután e tisztelet a kísértetektől való félelem miatt megerősödött, a tabuk törvényalkotóvá és intézményépítővé váltak. 89:1.1 „A tabu a forrása a szertartási szabályoknak és az őse az önuralom kezdetleges szintjének.” 89:1.4 Dalamatia és az Éden hétparancsolata határozottan tiltó tabu volt. Ezek értéke mégis abban állt, hogy sok más tabut kiváltottak, és az engedelmességért cserébe ígértek is valamit. 89:5.14 Az emberevés tabuja is Dalamatiából ered. 89:1.3 A legkorábbi tiltó tabuk a nők és más vagyonelemek tulajdonlását igyekeztek rendezni. A vallás fejlődésével a tiltott cselekmény először tisztátalan, majd pedig szentségtelen lett. 70.11.5 Az ölés tabuját az önérdek hozta létre. 86:5.15 Amely népek abban hittek, hogy a lélek a testzsírban lakozik, tiltottá, vagyis tabuvá tették az állati zsír fogyasztását. 87:2.6 Az ősök a halottak nevét nem ejtették ki. E nevek tabuk lettek. 68:6.9 A házasságot nem kötöttek esetében a gyermekáldás tilalma alakult ki. 84:4.8 A régi idők erkölcsei szerint a tiltó tabu megszegésének számított, ha a nő a havi vérzése idején mások előtt megmutatkozott. 82:2.4 A házasság törzsi szabályozása többnyire tiltó tabukon keresztül történt. A nemi szokásokkal összefüggő öltözködés, szépítkezés és vallási szokások a nemi szabadságok körét megszabó korai tabukból eredtek, melyek később az erkölcstelenség, a vétek és a bűn fogalmát is megteremtették. 82:2.5 A házas nőkre mindig szigorúbb tabuk vonatkoztak, mint a férfiakra. E nők megkülönböztető jegye lehetett a hajviselet, a ruházat, a fátyol, az ékszerek, a gyűrűk vagy a visszavonultság. 82:5.2 Az örökletes fogyatékossággal élők beltenyészetének hátrányai és a vérvonal megújításából származó előnyök arra ösztönözték az embereket, hogy egyre erősebb tabukat alkossanak a közeli rokonok házasodása ellen. 89:1.6 A tabuk egyszerre bírtak társadalomszervező erővel és jelentettek terhet. 89:1.7 Egy tabu fennmaradása a vallás szentesítő erejének következménye. 89:1.1 A tabu még ma is „a társadalom szabályozó rendszerének egyik alapegysége.”

- tabu (élelem ~): 89:1.5 A bűvtárgyi hitből és a megtestesült ős tiszteletéből származik. A sertés szent volt a föníciaiak, a tehén pedig a hinduk számára. Azon hús tiltottá, tabuvá lett a gyermek számára, melyet az anyja terhesen nagyon kívánt, mivel úgy tartották, hogy a gyermek azon állat húsát megjelenítette, visszatükrözte. 89:1.6 Egyes étkezési módok tabuvá válása volt az eredete az asztali illemnek.

- tagadás (anyagfeletti valóságok létezésének tagadása): 112:2.9 A halandó anyagelvű ember ezen képessége „bizonyítja a szellemi egységbe rendezés és a mindenségtudat jelenlétét” és működését a saját elméjében.

- találmányok: 81:6.9 Mindig megelőzik a művelt társadalom fejlődését. 81:6.8 Éppen ezért nevezhetők a polgárosodás anyagi arculatának kialakulását segítő eszközöknek is. Ebből a szempontból alaptalálmány volt az íj és a nyíl, valamint az állatok erőforrásként való igénybe vehetőségének felismerése.

- tanácskozó közgyűlés: 15:11.2 A felsőbb-világegyetem központi világának törvényalkotó tanácsa, tanácsadó testülete, amely hét házból áll, „melyek mindegyikébe egy-egy állandó képviselőt jelölhetnek a felsőbb-világegyetembe felvett helyi világegyetemek.”

- Tanácsosok és tanácsadók: 26:10.1 az idő gyermekeinek oktatói a Havona második körén az örökkévalósági létpályát illető kérdésekben. 26:10.6 Ők készítik fel az idő zarándokait az utolsó idő-alvásra. 26:10.2 Továbbá ők az első Havona kör ideiglenesen elbukott zarándokainak első vigasztalói is.

- Tanács Szíve: 28:5.2 a másodfajú szekonáfok hét tükröző fajtája közül az egyik, akik 28:5.15 az Isteni Tanácsosok felügyelete alatt működve olyan tanácsok adásában segítik őket, amelyek ténylegesen magukba foglalják „a teljes felsőbb-világegyetem legszakavatottabb elméinek összehangolt bölcsességét és tanácsát”.

- tanító (igazi ~): „az értelmi összeszedettségét örök tanulónak megmaradva tartja fenn.”

- Tanító Fiú utáni ember: 52:7.2 e korszak hossza a bolygói időben mért ezer évtől több ezer évig terjedhet. 52:7.1 A korszak kezdetét a paradicsomi Háromság isteni Fiainak, vagyis a Háromsági Tanító Fiaknak az evolúciós világra történő eljövetele jelzi. 52:7.2 Csoportosan érkeznek a szellemiesülő világokra. A bolygói Tanító Fiút hetven elsőrendű Fiú, tizenkét másodrendű Fiú, és a daynal rend három tapasztalt képviselője segíti. Az a feladatuk, hogy az adott bolygó lakóit átvezessék a fény és élet korszakába. 52:7.10 A Háromsági Tanító Fiak a korszakukon belül többször is visszatérhetnek a küldetésük bolygójára. 52:7.8 Ilyenkor egy Ítélkező Fiú is elkíséri őket. A távozásuk után egy másik Ítélkező Fiú bírói feladatot ellátva hátra marad. 52:7.3 Ekkorra az emberfajták már magas szinten szellemiesültek. A bolygó oktatási, gazdasági és igazgatási viszonyai gyökeresen átalakultak az új értékek és szempontok alapján. Isten dicsősége kiárad és jelen van a világban. 52:7.4 Az idő halandóinak szellemi hűsége egyre általánosabban érvényesül. A természetes halál pedig egyre ritkább, mivel az Igazítók növekvő számban kapcsolódnak eggyé a védenceikkel a húsvér testben töltött élet során. A korszak előre haladtával a bolygót hivatalosan is felveszik a halandói felemelkedés első módosított rendjébe. 52:7.5 Az emberfajták elfajzottsága gyakorlatilag megszűnt. A faj szaporodási üteme okosan szabályozott. A bolygó halandóinak élettartama megközelíti az urantiai időben mért ötszáz évet. A társadalom állapota közelít a társadalmi testvériség és a szellemi egyenlőség eszményképeihez. A képviseleti kormányzást az egyéni önmérséklet törvénye váltja fel. A kormány, főként már csak a társadalom-igazgatás és a gazdaságszervezés közösségi feladatait végzi. 52:7.7 A fizikai nehézségek és az anyagi problémák jórészt már megoldásra kerültek. 52:7.6 A bolygó fizikai igazgatása a felnőtt egyének idejéből napi egy urantiai órát igényel. A bolygó ügyei mostanra szoros kapcsolatban állnak a világegyetemi ügyekkel. 52:7.7 Az egyének egyre nagyobb számban önként azonosulnak azokkal, akik igazságot gyakorolva, irgalommal élnek. Az ilyen világok fokozatosan az Istenfiak örömteli szolgálatának adják át magukat. 52:7.10 E korszak végén a Bolygóherceget a Bolygó Fejedelem rangjára emelik és a Csillagrendszer Fejedelem bejelenti az adott világ belépését a fény és élet korszakába.

- tanítói ismérvek: 48:5.9 gyakorlatiasság, rokonszenv felkeltésére való képesség, bölcsesség, megértés, hozzáértésből fakadó eredményes kísérés.

- tanítók: 71:7.4 szabad lényekké, valódi vezetőkké kell válniuk annak érdekében, hogy a bölcselet, a bölcsességre való törekvés a fő oktatási tevékenységgé válhasson.

- tantárgyak a jövőben: 56:10.2 fontossá válik a bölcselet, a mindenségtan és az isteniség tapasztalást adó tanulmányozása.

- tanulás: 100:1.3 az értelem és a jellem fejlődésének eszköze. 71:7.1 Eszményi célja a szaktudás megszerzése, a bölcsességre való törekvés, az emberi önvaló megismerése és a szellemi értékek elérése. 100:1.3 „A tanulásból eredő valódi gyarapodást az eszményképek kiteljesedése, az értékek fokozott megbecsülése, az értékek új jelentéstartalmai és a legfelsőbb értékekhez való hűség erősödése mutatja.” 71:7.2 A tanulás az eszményi államban élethosszig tart.

- tao: 94:6.3 Lao-ce tanítása szerint „a teremtésösszesség Egyetlen Első Oka”, 94:6.8 a világegyetemek Örökkévaló Istensége és Teremtő Abszolútja.

- taoizmus: 131:8.1 A Melkizedek hírvivői által hirdetett egy Isten igazságának tantételét a legnagyobb mértékben tartalmazó, legtovább fennmaradt kínai vallás. 94:5.2 Korai formája, vagyis az elő-taoizmus a sálemi hitterjesztők tanításainak közvetlen következményeként jelent meg Kínában, de e megjelenésben három tényező keveredett. 94:5.3 1. Szinglangton fennmaradt, Egy Igazságra vonatkozó tanításai, melyek a Shang-tire, a Menny Istenére vonatkozó felfogásban éltek tovább. 94:5.4 2. A Fenséges Teremtő Istenség sálemi vallása, mely Istenség az egyén hitére válaszolva fogadja kegyébe az embert. 94:5.5 3. „Az indiai bölcselők Brahman-Abszolútról alkotott felfogása, melyhez társult a minden rossztól való megszabadulás vágya.” Lásd még „Kína”

- tapasztalat: 117:5.7 Az ember döntési cselekedetének személytelen következménye.

- Tapasztalattól Függetlenül Létezők: 31:8.1 felsőbb-személyiségű létpolgárok, akik a Paradicsom nyugati részén élnek ezernél is több csoportban. Ők abszonit sajátosságokkal rendelkező meglényegített lények. A tökéletessé lett halandókkal társulásokat alkothatnak. 31:8.2 Nincs közük a Havona és a hét felsőbb-világegyetem dolgaihoz, csak a világmindenség ügyeinek felsőbb szintű vitelével foglalkoznak. 31:8.3 Meglényegítik őket, de ők nem teremtenek lényeket. A paradicsomi létüket a Háromság felügyeli és irányítja. 31:8.4 A Paradicsomot elért halandók e lények vezetőjével – a Világmindenség Építészeinek elnöklő fejével – akkor találkoznak, amikor leteszik az örökkévalósági Háromság-esküt.

- tapasztalás: 115:7.6 Valóságérzékelési mód. 115:2.4 Az ebben való „gyarapodás lehetősége világegyetemi ténylegességgé válik a Legfelsőbbel és a Legfelsőbben létesített triodita kapcsolatokon keresztül.” 106:9.2 A tapasztalást a Végtelenség Hét Abszolútja haladja meg. Az evolúciós teremtmények nélküle nem létezhetnek.

- tapasztalás (emberi ~): 102:4.2 Kölcsönhatás a tevékeny, kutató sajátlényeg és a külső valóság között, amely 102:3.5 „az értékek tudatosulásához vezet”. 102:4.2 A tapasztalást a fogalomalkotás mélysége és a külső valóság felismerésének egésze határozza meg.

- tapasztalás (teremtményi ~): 130:4.4 „minden igaz értéke a felismerés mélységében rejtezik.”

- tapasztalás-meghaladó dolgok: 105:5.3 „megelőztek és meghaladtak mindent, ami véges. A tapasztalás-meghaladó véglegesek, a végesre vonatkoztatva, egyszerre ok és beteljesülés jellegűek.”

- tapasztalás-meghaladó(k): 106:8.9 A paradicsomi Háromság egyik működési szintje, mely a Véglegesség Háromsága. 105:7.1 E fogalom „a végtelent és az abszolútat el nem érő, de a végest és a teremtményit meghaladó szintekre utal.” Az „abszolútok felsőbb értékei és a végesek legteljesebb értékei között teremtenek szerves kapcsolatot. A teremtmény nézőpontjából vizsgálva a tapasztalás-meghaladó az, ami a véges következményeként meglényegültnek tűnik; az örökkévalóság felől tekintve pedig az, ami a véges előtt létezik”. 105:7.2 Bár meghaladja az evolúciós szintet, nem nélkülözi a fejlődést. Felsőbb jellegű tapasztalást hordoz.

- tapasztalás-meghaladó szinthez kapcsolódó valóságok: (nem teljes felsorolás)

- „105:7.5 1. A Végleges Istenség-jelenléte.

- 105:7.6 2. A világmindenség fogalma.

- 105:7.7 3. A Világmindenség Építészei.

- 105:7.8 4. A Paradicsom erőszervezőinek két rendje.

- 105:7.9 5. Bizonyos változtatások a térpotenciálban.

- 105:7.10 6. Bizonyos szellem-értékek.

- 105:7.11 7. Bizonyos elme-jelentéstartalmak.

- 105:7.12 8. Abszonit minőségek és valóságok.

- 105:7.13 9. Mindenhatóság, mindentudás és mindenütt-jelenvalóság.

- 105:7.14 10. Tér.”

- Tarim folyó: 79:1.2 a medencéjében tizenötezer éven át léteztek kevert andita műveltségközpontok. Ez a völgy volt az igazi andita műveltség legkeletibb előretolt állása. Fénykorában Mezopotámiával vetekedett. Polgárosodott társadalma az időjárás megváltozása miatt, az esőfelhők délkeletre húzódásával tűnt el.

- Tartalékos Testület: 26:3.3 a harmadrendű szupernáf-testület egyik osztálya. 26:3.10 A hetedik Kör-szellem gyermekei. „Nem különleges formaterv szerint teremtetnek, és képesek szolgálatot vállalni a harmadrendű szuperáfi társaik bármely feladatának mérsékeltebb gondosságot igénylő munkaszakaszában.”

- Tartalékos Testület: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.14 Minden felsőbb-világegyetemben a sorozatban a hetedik elsőfajúak alkotják, akiket – a szokásos feladataikon túl – ismeretlen küldetésekre és a „teremtésrészek érdekében végzendő veszélyhelyzeti feladatokra tartanak készenlétben.”

- tánc: 92:3.6 vallási eredetű, kezdetei az időszakos imádási ünnepségekig nyúlnak vissza. 70:2.2 De a harcnak is köszönhető. Az „egyik korai formája katonai kiképzés volt.”

- társadalmi esemény: 103:4.1 nem hatja át a közösség légköre.

- társadalmi gyakorlat: 92:2.2 a régi formákat részesíti előnyben, azokba kapaszkodik.

- társadalmi haladás: 81:6.7 azon emberfajták gondolatain és tervein alapul, melyek értelmes és kemény munka árán megtanulták, hogy miként biztosítsák a földből való megélhetésüket egyre kisebb erőfeszítéssel és egyre kevesebb munkanap mellett, hogy élvezhessék és javukra fordíthassák az így nyert szabadidőt.

- társadalmi megbecsülés (fejlett államokban): 71:3.12 első helyen a polgári és társadalmi szolgálatot ellátók tevékenysége áll. A tiszteletben őket követik a bölcselők, a tanítók, a tudósok, az iparosok és a katonák. A szülők a gyermekeik kiválósága alapján nyerik el a jutalmukat. A vallási vezetők – a szellemi ország nagyköveteiként – egy másik világban kapják meg az igazi jutalmukat.

- társadalmi osztályok: 70:8.1 megjelenésüket az emberi lények elmebéli és testi különbözősége biztosítja. 69:6.1 A kezdetleges formájában a társadalom négy osztállyal bírt. Ezek a dolgozói, a szabályozói, a vallási és a katonai. 70:8.2 Az osztályokba tömörülést több általános ok is elősegíti.

70:8.3 1. Természetes – az első társadalmi elkülönülések alapját a nemi, életkori és vérségi – a vezérrel való rokonsági – sajátságok alkották.

70:8.4 2. Személyes – az ügyesség, a kitartás, a szakértelem, a hűség, a nyelvismeret, a tudás és az általános értelem elismerése.

70:8.5 3. Véletlen – a háború és a kivándorlás szintén az emberi csoportok különválásához vezetett. A rabszolgaság megteremtette a szabadok és a rabszolgák elkülönülését.

70:8.6 4. Gazdasági – a vagyon és a rabszolgák száma alapján történő elkülönülés gazdagokra és szegényekre.

70:8.7 5. Földrajzi – osztályok jelentek meg a városi vagy a falusi települések létéből eredően is. A város és a vidék az eltérő nézőpontok és hozzáállás miatt hozzájárult a pásztor-mezőgazdász és a kereskedő-iparos szétválásához.

70:8.8 6. Társadalmi – osztályok alakultak ki az alapján is, „hogy az emberek milyen társadalmi értéket tulajdonítottak a különféle csoportoknak. Az e fajtába tartozó legkorábbi osztályok között megvoltak a paptanárok, az uralkodó-harcosok, a tőkés-kereskedők, a közönséges munkások és a rabszolgák közötti határvonalak.”

„70:8.9 7. Szakmai – a foglalkozások sokasodásával igény jelentkezett kasztok és ipartestületek alapítására. A munkások három csoportra oszlottak: a hivatást gyakorló osztályok, beleértve a javasokat is, majd a szakmunkások következtek, melyeket a szakképzetlen munkások követtek.”

70:8.10 8. Vallási – „a papok áhítata és titokzatossága hosszú időn keresztül külön társadalmi csoporttá tette őket.”

„70:8.11 9. Faji – két vagy több emberfajta jelenléte egy adott nemzeten vagy területi egységen belül rendszerint színes kasztokat eredményez. India eredeti kasztrendszerének alapját a bőrszín képezte, mint ahogy ez volt a helyzet az ősi Egyiptomban is.”

70:8.12 10. Életkori – a fiatalok és az érettebb emberek közötti eltérés alapján. „A törzseknél a fiú az apja felügyelete alatt maradt az apa élete végéig, míg a leánygyermeket az anyja gondjaira bízták a házasságkötésig.”

- társadalmi rend (eszményi ~): 99:2.4 „az, amelyben minden ember úgy szereti a szomszédját, mint önmagát.”

- társadalmi szolgálat: 5:5.4 „az erkölcsös gondolkodás és a vallásos élet eredménye.”

- társadalmi testvériesség: 52:6.2 a „társadalmi testvériség” megvalósításának egyik eszköze. 52:6.3 Célja, a nemzetek és az emberfajták közötti társadalmi érintkezések növelése, a kapcsolatok és a testvériességi társulások kialakítása. Eszközei lehetnek az utazás, a versengő játék, valamint a diákok, a szakemberek és a vallási bölcselők cseréje. Fontos még az egymás megértését segítő közös nyelv kifejlesztése és a több nyelven beszélők számának növelése is.

- társadalmi tudat: 102:4.1 a máselme-tudatra épül.

- társadalmi újjászervezés: 99:1.1 „A gépi találmányok és az ismeretek terjedése megváltoztatja a polgárosodott viszonyokat.” 99:0.3 Az életkörülmények gyors változása a társadalmi intézmények gyors átalakítását igényli. A vallásnak szintén alkalmazkodnia kell a változó társadalmi rendhez. 99:2.1 A vallás akkor tud hatékony segítség lenni a társadalmi újjászervezésben, ha személyes szellemi tapasztaláson alapul. 99:3.3 Az igaz vallás azáltal befolyásolja közvetlenül a társadalmi újjászerveződést, hogy szellemivé lényegíti és eszményivé teszi az egyes állampolgárt. 99:3.5 A múlt egyházainak hamis nézetei támogatták az elfajzott társadalmi csoportok oktalan fenntartását, ami késleltette a polgárosodott viszonyok fejlődését. 99:4.2 A szellemi látásmód képes átalakítani a társadalom vezetését. Sőt, a társadalom vezetését csak a szellemi látásmód képes lényegi módon átalakítani.

- társadalmi viszonyok: 99:1.4 a testvériség hiányában a kölcsönös függés mértékének növekedése a társadalom viszonyait egyre kiélezettebbé teszi. Az „új társadalmi viszonyoknak és gazdasági változásoknak csak a vallás segédkezése révén lehet eredménye a tartós testvériség.”

- társadalom: 68:2.4 alapja a nyájösztön, a természetes társas hajlam. 81:6.39 A társadalom fokozatosan fejlődő, evolúciós jelenség. 81:6.41 Adott állapota a korszakokon át végzett próbálkozások és tévedések eredménye. 70:9.17 A társadalom „dolga és kötelessége, hogy a természet gyermekének tisztességes és békés lehetőséget biztosítson arra, hogy önmagát fenntarthassa, hogy közreműködhessen az önmaga átörökítésében, s ugyanakkor valamilyen mértékben élvezhesse a maga kedvére való létezés örömeit, mely három dolog együtt alkotja az emberi boldogságot.” 81:5.5 A társadalom olyan együttműködési rend, amely a polgárai szabadságát intézményeken, a gazdasági szabadságot a tőkén és a találékonyságon, a társadalmi szabadságot a műveltségen, és az erőszakmentességet a rendszabályokon keresztül biztosítja. 81:6.34 A társadalom működését és fejlődését nehezítik a haladóbb és az elzárkózóbb csoportok közötti érdekellentétek. 68:2.2 A társadalom alapvető rendeltetése az, hogy az egyéni életmód kockázati elemeit és az élettel kapcsolatos fájdalom-elemeket csökkentse, az öröm-elemeket pedig növelje. A fejlődése ezek kapcsán mérhető. A társadalom fennmarad, ha a célja az önfenntartás. Azonban a mértéktelen maga kedvére való létezés képes elpusztítani. 68:2.5 Ez a feltételezett emberi értékek túlzóvá válásában nyilvánul meg. 68:3.1 A társadalom korai formájának egyik összetartó ereje a kísértetektől való félelem volt, mely a társadalom létét emberfeletti jelleggel is gazdagította. 68:3.2 A kísértetálom közösség formáló. 68:3.3 „A halottak eltávozott szellemeitől való rettegés a félelem új és meglepő formáját hozta a felszínre, az iszonyat megdöbbentő és félelmetes fajtáját, mely hozzájárult ahhoz, hogy a régi korok laza társadalmi rendjei összeálljanak az ősi idők jóval fegyelmezettebb és alaposabban szabályozott kezdetleges csoportjaivá.” „A kísértetfélés korai tisztelete erős társadalmi kötelékké vált”. 70:9.2 A társadalom fokozatosan szilárdította meg létének jogosultságait az alábbi feladatok ellátása által.

„70:9.3 1. Az élelemmel való ellátottság biztosítása.

70:9.4 2. Katonai védelem – a biztonság elérése felkészülés révén.

70:9.5 3. A belső béke fenntartása – a személyes erőszak és a társadalmi békétlenség megelőzése.

70:9.6 4. Nemi szabályozás – házasság, a család intézménye.

70:9.7 5. Tulajdon – a birtoklás joga.

70:9.8 6. Az egyének és a csoportok versengésének támogatása.

70:9.9 7. A fiatalok nevelésének és képzésének biztosítása.

70:9.10 8. Az üzlet és a kereskedelem – az ipari fejlődés – támogatása.

70:9.11 9. A munkakörülmények és a bérhelyzet javítása.”

70:9.12 10. A vallási szokások szabadságának biztosítása abból a célból, hogy a kapott szellemi ösztönzés révén a társadalmi tevékenységek magasabb szintre emelkedhessenek. 70:3.5 A társadalom mai formáját nagymértékben az ipari kereslet-kínálat tartja össze. 71:2.7 A közgondolkodás (közvélekedés) egyrészt megőrzi a polgárosodott társadalmat, másrészt hátráltatja a fejlődését. 84:0.2 Mivel a társadalom a családi egységek együttesének szervezete, 84:7.27 ezért a társadalom biztonsága azt igényli, hogy az adott nemzedék a következő és a további nemzedékek jólétét célzó beruházásokat hajtson végre. 55:5.3 A fény és élet bolygói korszakaiban a társadalom „egy magas szintű anyagi, értelmi és műveltségi fejlődést felmutató, olajozottan működő rendszer.”

- társadalom és kormányzás gyarapodásának titka: 39.3.7 „annak elősegítése és támogatása, hogy a személyek közötti kapcsolatok erkölcsi értékét a teremtmények egyre nagyobb mértékben ismerjék el”.

- társadalomfejlesztés: 66:0.2 az Urantia Bolygóhercegének ötszázezer évvel ezelőtti megérkezésekor félmilliárd fejletlen emberi lény élt a földön szórt eloszlásban. 66:3.2 „Az akkori idők nagy kihívása az volt, hogy az ember vadászból pásztorrá alakuljon, annak reményében, hogy egykor majd békeszerető, letelepedett földművessé válik.” 66:3.8 „A herceg testtel bíró törzskara folyamatosan maga köré gyűjtötte a környező törzsek felsőbbrendű egyedeit, és miután e tanítványokat felkészítették és fellelkesítették, tanítókként és vezetőkként visszaküldték őket a népükhöz.” 66:5.13 Az urantiai polgárosodott társadalom „a szükség üllőjén és a félelem kalapácsai alatt kovácsolódott.” 66:6.5 „Az egyes emberfajták esetében az idő próbáját kiállt, saját erkölcsöt türelmes munkával emelték magasabb szintre és fejlesztették tovább.” 66:6.6 „A dalamatiai tanítók az élőlénytani evolúció tisztán természetes kiválogatódási rendszereihez egyfajta tudatos társadalmi kiválasztási gyakorlatot igyekeztek hozzáadni. Nem bontották fel az emberi társadalmat, viszont határozottan felgyorsították annak szokványos és természetes fejlődését. A szándékuk az evolúciós úton való fejlődés volt, nem pedig a kinyilatkoztatás útján elérendő fordulat.” 70:8.14 A társadalmi osztályok megszűnése a polgárosodás élőlénytani, értelmi és szellemi forrásainak fokozatos és okos igénybevétele által történik.

„70:8.15 1. A faji állományok élőlénytani helyreállítása – az alsóbbrendű emberi fajták selejtező felszámolása. Ez egyúttal számos halandói egyenlőtlenséget is meg fog szüntetni.

70:8.16 2. Az ilyen élőlénytani fejlesztés eredményeként megjelenő kiemelkedő agyi képességű egyének oktatása és képzése.

70:8.17 3. A halandók közötti rokonság és testvériség érzése kialakulásának vallási jellegű felgyorsítása.”

70:8.18 Az ilyen intézkedések akkor vezetnek eredményre, ha az alkalmazásuk módja értelmes, bölcs és türelmes.

- társadalomfejlesztési terv: 71:3.9 erkölcsös társadalmat épít, ami a legfelsőbb rendű társadalmi műveltség létrejöttét eredményezi. Célul tűzi ki a polgárok önérzetének megőrzését „és minden egészséges egyénnek megfelelő lehetőséget biztosít az önmegvalósításra.” 71:4.16 Az eszményi társadalom csak úgy érhető el, ha „az »aranyszabály követői« olyan haladó társadalmat hoznak létre, amelyben a maguk eszményképei szerint élnek, s közben megfelelő szintű védelmet tartanak fenn a szellemi sötétségben élő azon társaikkal szemben, akik akár a békés kedvteléseik kiélésére, akár a fejlődő társadalom elpusztítására törekednek.”

- társadalom önkorlátozó eszközei: 118:8.10 a) az igazságról alkotott és elterjedt fogalmak, b) a testvériség eszményképei, c) a könyörülettel együtt járó visszatartó erő, d) elkezd úgy bánni az embertársaival, ahogy szeretné, hogy vele is bánjanak, „sőt amilyen bánásmódban szerinte Isten részesítené őket.”

- Társ-főerőszervezők: 29:5.4 Elsőfajú térerő alakítók, akik a Világmindenség Építészeinek felügyelete alatt dolgoznak. 29:5.7 Magas hőmérsékleten, a külső tér rossz fizikai körülményei között is működnek. „A kinyilatkoztatott lények közül rajtuk kívül egyedül a Független Hírvivők és az Ihletett Háromsági Szellemek képesek működni a külső tér e területein.”

- társulás: 81:5.4 Az egyéni és a csoportos túlélés biztosításának egy formája. Az egyén számára a csoport védelmét és biztonságát nyújtja, melyért a közösség az egyéntől önfegyelmet és a személyes szabadsága részleges feladását igényli.

- társulás (ember és Isten ~a): 118:5.2 A jövőbeli lehetőségei korlátlanok.

- társulások (csoportos ~): 106:3.4 Lehetővé válik általuk az egyéni képességek előrevetítése és meghaladása. Az ilyen működés a véges szinten túl is meg van. Lásd még „Háromság (első élményelvi ~)”

- társulások (hármas ~): 84:6.5 a Paradicsom-Havona rendszerre jellemzők. Lásd még a „társulások (kettős ~)” címszó alatt.

- társulások (kettős ~): 84:6.5 a világegyetemi lények több rendje kettős jellegű személyiség-megnyilatkozással lett teremtve. A halandók, az Anyagi Fiak és a midszonit lények esetében ez férfi és nő formájában jelenik meg. A szeráfok, a kerubok és a Morontia Társak esetében adónak (küzdőnek) illetve elfogadónak (visszahúzódónak) nevezik őket. Az ilyen társulások jelentősen növelik a sokoldalúságot és általuk legyőzhetők az eredendően meglevő korlátok. 84:6.6 A nézőpontbeli különbségeik okán a férfiaknak és a nőknek a morontia és a szellemi létpályájukon is szükségük van egymásra. A férfi és a női személyiségjegyek a Végleges Testületben is megmaradnak. Az emberiség e két alapvető változata mindig is érdeklődni fog egymás iránt, ösztönözni, bátorítani és segíteni fogják egymást a nyugtalanító világegyetemi problémák megoldásában és a mindenségrendi nehézségek leküzdésében.

- tehetség (emberi): 44:8.2 három forrása van.

a) A természetes, eredendő elmebéli tehetség.

b) Olyan Gondolatigazító vezetése, aki korábban más világokon és más halandó teremtményekben ilyen irányú, tényleges és valódi tapasztalatokat szerzett.

c) Kijelölt égi mester, aki szellemileg segíti, összehangolja és ösztönzi e halandókat a mind tökéletesebb eszményképek felkutatására és azok tökéletesebb bemutatására.

- tehén: 88:1.5 egykor bűvtárgy volt, a teje pedig tabu. 89:1.5 A hinduk szentnek tartották. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- tekintély (állami ~): 88:2.10 a polgári formák fejlődése által jelent meg. 88:3.4 Az állami felsőbbség bűvtárgyi tekintélyre tett szert, melynek fejlődési szakaszai „a nemzetségektől a törzsekig, a hűbérességtől a korlátlan uralomig, a nemzetségi ősöktől a lobogókig” terjedt.

- tekintély (egyházi ~): 88:2.10 az isteni ihletésűnek tekintett írásokon alapul.

- teljesség: 12:7.10 a testvériség a teljesség valósága, mely felfedi a teljesség tulajdonságait.

- Teljes Szeráfi Testület: 39:1.5 tagjai a teljessé lett szeráfok, akik már megjárták a Szerafington köreit. Eljutottak a Paradicsomra is, ahol a Második Forrás és Középpont, vagyis az Örökkévaló Fiú, már mindegyiküket személyesen is magához ölelte. Képzettségük alapján e testület tagjai képesek szembenézni azokkal a kihívásokkal és szükséghelyzeti feladatokkal is, amelyek az idő gyermekeinek felemelését célzó Istenfiúi alászállások kíséreteként rájuk várnak. Sőt, ők igazán az alászálló Istenfiak kísérése által válnak teljes-szeráffá. 39:9.1 Mivel helyi világegyetemi származásúak, segédkezhetnek a fényben és életben megállapodott világokon. Szolgálhatnak továbbá a felsőbb-világegyetemi szekonáfok társaiként és a felsőbb Paradicsom-Havona-rendű szupernáfok segédeiként is. 39:9.2 E testület tizenkét különleges, felügyeletet ellátó csoportja jelenleg is segédkezik az Urantián.

- temetési beszéd: 87:2.3 eredetileg arra találták ki, hogy az elhunyt kísértetlelkét útbaigazítsák. Szokás volt az útra élelmet és ruházatot is biztosítani a számára.

- temetési szertartás: 87:2.3 „az ember azon törekvéséből ered, hogy rábírja a kísértetlelket a jövőbeli otthonába való elindulásra”. Az ősök hitték, hogy akár egy év időtartam is szükséges ahhoz, hogy a kísértet eltávozzon a sír közeléből.

- templom (szentély): 74:4.5 ma az Atya nem látható jelenlétének anyagi jelképe. 88:2.3 Hajdan a templomok azért váltak az első bűvtárgyi helyekké, mert a holtakat ott temették el. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

- templomi temetkezés: 76:5.5 Ádámot és Évát a terveik szerint épített, istentisztelet céljára szolgáló templom központjában temették el, „innen ered az a szokás, hogy a kiváló és jámbor férfiakat és nőket az istentiszteletnek helyet adó építmény padozata alá temetik el.”

- Tenskwatawa: 90:2.9 A sóni indián látnok, „aki előre jelezte az 1806-os napfogyatkozást és leleplezte a fehér ember által elkövetett bűnöket.”

- terciáfok: 28:1.1 A Végtelen Szellem gyermekei, akik ezerfős csoportokban személyisülnek meg a Paradicsomon. 28:0.6 Működési szempontból nincs közvetlen közük a halandói felemelkedés támogatásához. 28:1.2 Ezerfős csoportjuk a Teremtő Fiút segíti a helyi világegyeteme szervezésének munkájában. 28:1.3 A helyi világegyetemben honos angyali élet első rendjeinek megjelenésével a feladatuk összekötő-segédkező szolgálattá alakul az adott Teremtő Fiú és a felsőbb-világegyetemét vezető Nappalok Elődei között.

- teremtés: 56:0.1 Vannak fizikai, értelmi és szellemi területei, melyek istenmód kölcsönös összefüggésben állnak egymással. 56:1.1 Fizikai, vagyis anyagi értelemben nem végtelen. 48:0.1 „Amennyiben a Teremtők tökéletes lényeket kívánnak létrehozni, akkor azt közvetlen és eredeti teremtés révén teszik, de sohasem vállalkoznak arra, hogy állati eredetű és anyagi teremtményeket egyetlen lépésben tökéletes lényekké változtassanak.” 56:9.13 Az értelmes teremtmények véget nem érően fognak sokasodni, a teremtésüknek nem lesz vége.

- teremtés (egyetemes ~): 115:2.3 A tapasztalási szintek estében a lehetségességeknek a ténylegességekké való alakulásán alapul és összefügg a tér-, az elme- és a szellempotenciál területeivel.

- teremtés (zsidó-keresztény) mondája: 74:8.12 hamisított írás, amit Mózes tanításai közül valónak tartanak. 74:8.11 A babiloniai fogságból Jeruzsálembe visszatért zsidó papok véglegesítették a mai formájában. 74:8.8 Ők még tudtak az Ádám előtt létező polgárosodott társadalomról, amit az is mutat, hogy véletlenül az írásban hagyták „azt az árulkodó hivatkozást, hogy Káin »Nod földjére« vándorolt, ahonnan feleséget vett magának.” 74:8.12 Ptolemaiosz, Egyiptom görög királya fordítatta le görögre. 74:8.1 Az Urantia hat nap alatt való teremtésének története azon a hagyományon alapul, hogy Ádám és Éva hat napot töltött a Kert első felmérésével. E szervező és ellenőrző tevékenység hossza nem volt tervezett. A hetedik nap istenimádatra való szentelése Ádám terelő tevékenységéből ered, aki az előttük hódolni akaró kertlakókat az Atya templomához irányította az Istent megillető imádás céljából. 74:8.4 Az ember agyagból való teremtése hiedelmét elősegítette az a hagyomány, hogy Ádám és Éva olyan testi alakkal rendelkezett, amelyet az Urantiára való megérkezésükkor alkottak a számukra. 74:8.3 Évának az ádámi oldalbordából való teremtése két különböző dolog összekeveredésén alapul. Az egyik Ádámék megérkezése, a másik pedig az a mennyei sebészeti beavatkozás, ami az ő eljövetelük előtt több mint négyszázötvenezer évvel korábban történt, és a Bolygóherceg testtel bíró törzskarát érintette. 74:8.10 Mivel Mózes Ábrahám származási ágát Ádámhoz igyekezett visszavezetni, ezért Mózes utódai Ádámot hitték az első embernek, akinek létét a teremtésnek kellett megelőznie.

- teremtésrész (helyi világegyetem) kormánya: 32:2.7 ide tartoznak a helyi világegyetem legfelsőbb tanácsai, a csillagvilági atyák és a helyi csillagrendszerek fejedelmei.

- teremtmény(ek) (jellemzők): 106:2.7 „személyisége kizárólag az Atya, a Fiú és a Szellem személyiségi valóságait ragadhatja meg az imádságos-istenimádati hozzáállásban.”

- 106:7.6 A világegyetemi teremtmények számára elérhetők „a Hétszeres, a Legfelsőbb és a Végleges Istenség-szintjei”. Ez annyit jelent számukra, mint az Örökkévaló Fiúnak és az Együttes Cselekvőnek az Atya Isten végtelen megismerése az örökkévalósági létezésük abszolút szintjén.

- 115:7.2 Világegyetemi létüket a Legfelsőbb Lény tapasztalás-evolúciós tervének létezése tette lehetővé.

- 115:7.2 Tapasztalások útján fejlődhetnek.

- 115:7.2 A fejlődésük eredményeként elérhetik a Felsőség (Legfelsőbb Lény) isteniségét.

- teremtmény (személyiséggel bíró ~): 110:2.5 Elmével és akarattal rendelkezik.

- teremtményi fejlődés szakaszai: 107:0.7 Az első szakasz a saját akarattal bíró teremtmény teljes kifejlődéséig tart, mely az Urantián mintegy húsz év. A második szakasz „a megfontoltság életszakaszába való lépésig, vagyis nagyjából a negyvenedik évig”.  A harmadik szakasz pedig a húsvér test kötelékétől való megszabadulásig tart.

- teremtményi háromságot elért fiak: 22:7.11 A Legfelsőbb Istenség hármas értelemben való felfedezése, amely a Felemelkedő-háromságivá lett Fiak, a Paradicsom-Havona-háromságivá lett Fiak és a Végzet Háromságot-elért Fiai rendjeit eredményezi.

- teremtményi-háromságot elért fiak (jellemzők): 117:2.3 „a jelen világegyetemi korszakban születtek és élnek”.

- 117:2.3 „van személyiségük”,

- 117:2.3 „rendelkeznek elme- és szellem-adománnyal.”

- 117:2.3 „Vannak tapasztalataik és azokról emlékeik”.

- 117:2.3 „nem növekednek úgy, mint a felemelkedők.”

- 117:2.3 „benne élnek a jelenlegi világegyetemi korszakban”.

- 117:2.3 „valójában a következő világegyetemi korszakhoz tartoznak”.

- 117:2.3 Nem foglaltatnak benne a jelenleg még növekedési besorolású Legfelsőbb Lényben.

- 117:2.3 „nem résztvevői a jelen világegyetemi korszak tapasztalás útján kibontakozó növekedésének”.

117:2.3 A következő világegyetemi korszakra „tartalékolt” teremtmények.

- teremtményi megtestesülések-alászállások (Jézusé): 119:0.7 Kb. 150 millió évente követték egymást, az elsőre egymilliárd évvel ezelőtt került sor.

- 119:1.3 Elsőként Jézus nebadoni Melkizedek Fiúként testesült meg. Veszélyhelyzeti szolgálatra osztották be, melyet 119:1.4 száz urantiai évig látott el. Ennek során huszonnégy világegyetemi veszélyhelyzeti bevetésen vett részt. 119:8.4 Ezen „alászállás alkalmával az Atya, a Fiú és a Szellem egyesített akaratát nyilvánította ki”.

- 119:2.4 Másodikként ügyvezető Csillagrendszer Fejedelemként testesült meg a Nebadon 37-es csillagvilága 11-es csillagrendszerében, 119:2.5 több mint tizenhét világegyetemi szabványévig. 119:8.4 Az „alászállás alkalmával az Atya és a Fiú akaratát” jelenítette meg.

- 119:3.1 A harmadik megtestesülés a Nebadon 61-es csillagvilága 87-es csillagrendszerének 217-es bolygóján történt olyan Anyagi Fiú képében, aki 119:3.3 megbízott Bolygóhercegi feladatot látott el 119:3.4 egy egész nemzedéknyi időn át a csillagrendszeri lázadás idején. 119:8.4 Az „ádámi alászállás alkalmával az Atya és a Szellem akaratát nyilatkoztatta ki”.

- 119:4.2 A negyedik megtestesülés a helyi világegyetem legfelsőbb angyali rendjébe tartozó szeráf tanító tanácsosként történt, és 119:4.3 negyven világegyetemi szabványévig tartott. Ez idő alatt Jézus huszonhat tanítómester mellett huszonkét különböző világban működött. 119:8.4 A „szeráfi alászállás alkalmával a Fiú és a Szellem akaratát” nyilvánította ki.

- 119:5.1 Jézus ötödik alászállása több mint háromszázmillió éve történt az Uverszán, az Orvonton felsőbb-világegyetem központján, halandó eredetű zarándokként, 119:5.2 Eventod néven. Mint felemelkedő halandó, „orvontoni szabványidőben mérve tizenegy évig élt és tevékenykedett”. 119:8.4 Az „uverszai halandóként való alászállás alkalmával az Együttes Cselekvő akaratát mutatta meg”.

- 119:6.1 A hatodik alászállásra a Nebadon 5-ös csillagvilága központi bolygóján került sor a Fenséges Atyák bíróságainál 119:6.3 „teljesen felkészült morontia halandóként”. 119:8.4 Ekkor Jézus az Örökkévaló Fiú akaratát nyilatkoztatta ki.

- 119:7.2 A hetedik alászállás helyszíne az Urantia bolygó volt. Ez erre vonatkozó döntés Ádám és Éva vétségét követően vált nyilvánossá. 119:8.4 Jézus az „urantiai anyagi alászállás alkalmával az Egyetemes Atya akaratát élte meg, éppen úgy, mint egy húsvér halandó.”

- teremtményi megtestesülések célja (Teremtő Fiúk által): 119:0.4 A „Teremtők bölcs, rokonszenves, igazságos és megértő uralkodókká” válását szolgálja. 119:0.6 Tapasztalás által kell elérniük a saját teremtményeik nézőpontját, megismerniük azok életét. „Az élő tapasztalások révén gyakorlati könyörületességre, pártatlan ítélőképességre és a tapasztalásra épülő teremtményi lét szülte türelemre tesznek szert.” 119:0.4 A megtestesülések segítik a helyi világegyetemi kormányzásra való felkészülést, az isteni pártatlanság és az igaz ítélőképesség megvalósulását, 119:0.5 egyben lezárják a Teremtő Fiúk személyes képzését és világegyetemi felkészítését.

- teremtményi szaporodási képesség: 36:6.7 „a Világegyetemi Anyaszellem kelti életre az élettelen mintákat, és ő az, aki ezt a megelevenített sejtanyagot ellátja az élőlény szaporodásához szükséges képességekkel.” 36:6.3 E különleges és személyes adomány az élethordozók útján kerül az életre keltett ősi élet-sejtanyagba.

- teremtményi személyiség: 9:8.12 Rendelkezik egyéniséggel és olyan elmével, „mely magába foglal emlékezetet, értelmet, ítélőképességet, alkotó képzeletet, képzettársítást, döntést, választást”. 9:8.6 - 8.8 az alanyi öntudat és az Atya személyiség körére adott tárgyilagos válasz jellemzi.

- teremtő (ember): 130:2.10 Minden „gondolkodó és szellemi elmével felruházott emberi lény” képes „teremtővé válni.”

- Teremtő Fiak: 33:1.3 A paradicsomi Atya-Fiú szellemi erőinek személyiség-központjai, a Hétszeres Isten téridő sajátosságainak végső erő-személyiség összpontosulásai.

- Teremtő Fiak/Fiúk (jellemzők): 20:1.11 Hármas eredetű, elsődleges fiak, akiket az Egyetemes Atya és az Örökkévaló Fiú hoz létre.

- 33:2.1 Némelyikük „az Atyára, mások a Fiúra, megint mások pedig a két végtelen szülőjük keverékére hasonlítanak. A mi Teremtő Fiúnk igen határozottan inkább az Örökkévaló Fiúéhoz hasonlító jegyeket és sajátosságokat mutat.”

- 33:2.2 Az „Örökkévaló Fiú jóváhagyásával új teremtményi formaterveket készítenek, és a Szellem-társuk tevékeny közreműködésével megpróbálkozhatnak az energia-anyag új formájának kialakításával is.”

- 118:4.7 „mindenségrendi értelemben átalakító teremtők.”

- 119:0.3 Teljes felelősséget vállal a világegyeteme befejezéséért, irányításáért és rendezett működtetéséért.

- 119:0.3 Vállalja, hogy addig nem gyakorolja az új teremtésrész feletti főhatalmat, amíg a hét teremtményi alászállását a Nappalok Elődei által igazolt módon nem teljesíti.

- 119:0.4 A természetüknél fogva igazságosak.

- 119:0.4  A természetüknél fogva irgalmasak.

- 119.0.4 Az „egymást követő alászállási tapasztalások eredményeként megértően könyörületessé válnak”.

- 119:0.6 A különböző rendű, maguk teremtette lények iránti rokonszenvük igazi és teljes.

- 119:0.6 A teremtményeik iránti könyörületességük mérhetetlen.

- 119:0.6 Sajnálatot éreznek a tévelygők és az önzőek irányában.

- Teremtő Fiak Hangja: 28:4.3 az elsőfajú szekonáfok hétféle szolgálata közül az egyik. 28:4.6 Minden felsőbb-világegyetemben a harmadik elsőfajú szekonáf és minden, a sorban ezt követő hetedik szekonáf hallható módon és jól tükrözi a helyi-világegyetemek Teremtő Fiainak elmeválaszát valamely időszerű kérdéshez való hozzáállásukról a Nappalok Elődei számára.

- Teremtő Fiú helyi világegyetemi hatáskörei:

21:3.5 „1. Első helyettesi hatáskör – a Teremtő Fiú által gyakorolt egyes és átmeneti hatáskör azt megelőzően, hogy a vele társult Alkotó Szellem révén megszerzi a személyes értékeket.

21:3.6 2. Együttes helyettesi hatáskör – a paradicsomi pár közös uralkodása azt követően, hogy a Világegyetemi Anyaszellem személyisége megjelent.

21:3.7 3. Kibővülő helyettesi hatáskör – a Teremtő Fiú kiteljesedő hatásköre a hét teremtményi alászállási időszakban.

21:3.8 4. A legfőbb hatáskör – a hetedik alászállás teljesítését követően elnyert szilárd fennhatóság. A Nebadonban a legfőbb hatáskör Mihály urantiai alászállásának teljesítésétől számítódik. Ez a ti bolygóidőtökben mérve alig több mint ezerkilencszáz év óta áll fenn. (1934-hez képest 31:10.22)

21:3.9 5. Kibővülő legfőbb hatáskör – a fény és élet korszakának a teremtményi területük többségén való beköszöntére épülő, erősödő kapcsolatrendszer. E szakasz a helyi világegyetemek jövőjének része.

21:3.10 6. Háromsági hatáskör – melyet azt követően gyakorol, hogy a teljes helyi világegyetem elérte a fény és élet korszakát.

21:3.11 7. Ismeretlen hatáskör – a jövőbeli világegyetemi korszak ismeretlen kapcsolatrendszere.”

- Teremtő Fiúnk (33:1.3 Világegyetemi Fiú; 33:2.3 Tökéletes Fiú; 33:1.1 Krisztus Mihály): 33:1.1 a nebadoni Mihály. Ő az isteniség és a végtelenség 611.121. eredeti fogalmát megszemélyesítő „egyszülött Fiú”, aki az Egyetemes Atyától és az Örökkévaló Fiútól származik. Székhelye a Szalvington. 33:1.2 Ebből következően Ő „nem az Örökkévaló Fiú, vagyis az Egyetemes Atya és a Végtelen Szellem lételvi paradicsomi társa.” Viszont Ő az, aki megszemélyesíti az Örökkévaló Fiút, illetve képviseli és megtestesíti az Egyetemes Atya személyiség-jelenlétét a saját világegyeteme számára. 33:1.3 Szellemi vonzerőt gyakorol a helyi világegyetem központjából. 33:2.3 Amint visszatért az Urantián teljesített utolsó alászállásáról, jogot szerzett „minden hatalomra a mennyben és a földön”. 33:2.4 Így vált az Atya, a Fiú és a Szellem megjeleníthető isteniségévé a fejlődő halandók számára. 39:1.15 Tudható az is, hogy a negyedik teremtményi megtestesülésére egy nebadoni legfelsőbb szeráfi rendbe tartozó tanító tanácsos alakjában került sor. 33:7.1 Elsősorban a teremtéssel, a fenntartással és a segédkezéssel foglalkozik. A saját teremtményei fölött sohasem ítélkezik. 33:3.1 A saját világegyeteme tekintetében a legfelsőbb szintű igazgatási hatáskörrel rendelkezik. 33.2.5 Távollétében Gábriel helyettesíti a Nebadon világegyetem kormányzójaként.

- Teremtő Fiú (jellemzők): 116:5.13 A „székhelybolygóját addig nem hagyja el, amíg a helyi világegyetem nagybani egyensúlya ki nem alakult.”

- Teremtő Mihály: 21:0.3 a Paradicsomról a világegyeteme keresésére induló Mihály-rendbeli Fiú megnevezése.

- természet: 101:2.9 csak anyagot, mozgást és mozgások sorozatát, vagyis életet mutat. A természet folytonosságából nem következik az ember-személyiség továbbélésében való okszerű hit. 101:2.10 A természet nem tár fel személyes Istent a megfigyelő számára. 101:2.11 Bár az Istent nem lehet kizárólag a természeten keresztül megtalálni, azonban „a természet tanulmányozása teljes mértékben összehangolható egy felsőbb és szellemibb világegyetem-értelmezéssel.” 84:5.2 A természet nem ismeri a pártatlanság fogalmát. A szülés gyötrelmeiben egyedül a nőt részesíti. 70:9.1 A természet „nem ruházza fel az embert jogokkal, csak az élettel s egy világgal, amelyben megélheti azt.” Ez azt is jelenti, hogy még az élethez való jogot sem adja meg az embernek. 82:2.1 A természet a faj szaporodásában érdekelt, melyhez ellenállhatatlan erővel ragaszkodik. Éppen ezért nem az egyénre és nem az erkölcsökre van tekintettel. 70:10.1 A természet egyféle igazságot nyújt – „a következményeknek az okokhoz való elkerülhetetlen igazodását.” 4:2.4 A természet értelmezhető úgy is, mint „a Paradicsom tökéletessége osztva a befejezetlen világegyetemek hiányos és rossz voltával, és bűnével.”

- természeti jelenségek személytelenítése: 81:2.9 e jelenségek igazi okának nyílt, őszinte és bátor keresése vezetett a mai tudomány megszületéséhez. Így lett a csillagjóslásból csillagászat, a varázsvegytanból vegyészet, a varázslásból pedig orvostudomány.

- természeti törvények: 65:6.8 ide tartoznak a fizika törvényei, a vegyi kölcsönhatások és a villamosság törvényei, amelyek az ember számára változatlanok, megváltoztathatatlanok, egységesek, megbízhatók és kiszámíthatók – kivéve a Korlátlan Abszolút jelenlétében.

- természetközpontú: 103:6.14 okszerűen gondolkodó, de erősen az anyagi világ felé hajló életfelfogású ember.

- természettisztelet: 85:6.4 lásd vallás (evolúciós, természetimádás)

- test (az ember tapasztalásában): 0:5.7 Anyagi vagy testi élő szervezet. „Az állati természetű és eredetű, élő, villamos-vegytani működési rend.”

- test (emberi ~): 111:1.4 Életgép, 111:2.10 „fizikai-élet gép”.42:12.12 Nem a testnek van szelleme, hanem a szellem öltött anyagi testet. Az anyagi szemek a szellemtől született lélek ablakai. „A szellem az építész, az elme az építőmunkás, a test pedig az anyagi építmény.” Lásd még „test (az ember tapasztalásában)” „húsvér test (halandói ~)”

- test (morontia ~): Lásd „morontia alak (test)”

- test egészsége (emberi ~): 110:6.4 Célja, a legnagyobb világosság és igazság befogadásának biztosítása. Ezt a test akkor segíti elő a legjobban, ha az ember jó és tiszta szokásokkal, kiegyensúlyozott idegi energiákkal és egyensúlyban lévő vegyi működéssel, valamint tökéletesen kiegyensúlyozott elmével rendelkezik. Lásd még „egészség”

- testalak (anyagi ~): 112:6.3 Külső megjelenése bizonyos mértékig a személyazonosság jellegét tükrözi.

- testalak (morontia ~): Lásd „morontia alak (test)”

- testalak (szellemi ~): 112:6.3 „A szellemi szinten a külsődleges forma és a benső természet egyre jobban megközelíti a teljes azonosulást és ez egyre tökéletesebbé válik, amint a teremtmény egyre magasabb szellemi szintekre jut el.”

- testvérházasság: 74:6.9 Az ádámi utódok hagyományain alapul. Némely későbbi nemzet azon szokása, amely az isteni leszármazással rendelkezőnek hitt királyi családok esetében megengedte a fiú- és leánygyermekeik közötti házasodást.

- testvériség: 52:6.7 Az Isten atyai voltának közös elismerésére épül. 71:4.16 Olyan társadalmi rend, amelyben minden ember örömmel viseli a másik terheit, ahol ténylegesen vágynak arra, hogy az aranyszabályt gyakorolják az igazság, a szépség és a jóság iránti elhivatott szolgálatban. 100:4.6 A testvériség az egyének önzetlen, tetterős szeretetén alapul. E szeretet tapasztalása érzelmeket kelt és érzéseket vált ki másokból, ami őket is ilyen szeretet gyakorlására ösztönzi. Az így cselekvő egyének közössége hozza létre és tartja fenn az emberek közötti testvériséget. 71:4.17 A testvériség képes visszatartani az erőset a gyenge elnyomásától. 52:6.2 A testvériségnek van szellemi és társadalmi formája. Jézus a szellemi testvériség közvetlen eléréséhez vezető utat mutatta meg. A társadalmi testvériség megvalósítása döntéseket és új emberi viszonyulásokat igényel. Ehhez elő kell segíteni

52:6.3 1. a társadalmi testvériesség-et,

52:6.4 2. az értelmi keresztbeporzás-t,

52:6.5 3. az erkölcstani eszmélés-t,

52:6.6 4. a politikai bölcsesség-et, és

52:6.7 5. a szellemi látásmód-ot.

(A fenti fogalmak kibontása betűrend szerint történik a fogalomhatározóban.) 84:7.28 A vérségi alapú testvériség erkölcstanát a szülő és a gyermek is a családban tanulja. Az összes ember közötti testvériség eléréséhez már a családban előnyös elsajátítani a türelmet, a felebaráti szeretetet, az elfogulatlanságot és a béketűrést. 84:7.29 A testvéri odaadás eszményi szintre képes emelni a fiúi és a szülői ragaszkodást a családban. 12:7.10 A testvériség a teljesség valósága, mely felfedi a teljesség tulajdonságait. 99:7.5 A gazdasági egymásrautaltság és a társadalmi közösségvállalás a bolygói testvériség kialakító tényezői közé tartoznak.

- testvériség értékei: 84:7.28 a gyermekeknek már a családban érdemes lenne megtanulniuk a vérségi testvériség és az összes ember közötti testvériség értékeit, vagyis a türelmet, a felebaráti szeretetet, az elfogulatlanságot és a béketűrést. Lásd még „testvériség”

- tetoválás (törzsi bélyeg): 70:7.10 eredetileg törzsi hovatartozást jelölt. A törzsi jegyeket, mint a törzshöz tartozás jelzéseit, a kamaszkori beavatás részeként vágták bele a bőrbe. 68:1.2 „A magányos ember védtelen volt, hacsak nem viselte magán a törzs bélyegét, mely igazolta, hogy ő valamelyik olyan csoporthoz tartozik, mely az illetőt ért bármiféle támadást bizonyosan megbosszulna. Még Káin idejében is végzetes dolog lett volna távolabbra utazni egyedül, a csoporthoz való tartozás valamilyen ismertetőjegye nélkül.”

- tett: 110:6.17 „a döntések kivitelezése”.

- tények: 111:6.6 „a bölcsesség építményében az építőelemek, melyeket az élettapasztalat habarcsa köt meg.”

- tényleges valóság: 0:4.7 Teljes kifejeződéssel létező valóság.

- ténylegessé váló Istenség-személyiségek: 0:7.1 A Legfelsőbb Isten, a Végleges Isten és az Abszolút Isten, akik a Havona utáni korszakok ténylegessé váló Istenség-személyiségei.

- ténylegesség: 115:3.12 A teremtmény nézőpontjából lényegi valóságot jelent. 115:3.12 „A ténylegesség központi létezésű és kifelé, a végtelenség pereme felé terjeszkedik”. 115:3.16 A ténylegesek nyitnak új utat a megjelenésükben addig korlátozott lehetőségek létrejöttéhez. A fejlődés örök, mivel a VAGYOK lehetőségeinek ténylegessége abszolút és a ténylegeseinek lehetségessége is abszolút. Minden emberi döntés új valóságot tesz ténylegessé az emberi tapasztalásban és egyben „új képességet is teremt az emberi növekedésre.”

- ténylegesség trioditája: 115:3.7 Az Első Forrás és Középpont eredetiségének tényleges kinyilatkoztatásai, vagyis az Örökkévaló Fiú, a Végtelen Szellem és a Paradicsom Sziget alkotja. 115:3.4 Ez a társulás a mindenségrend létezőinek – szellem, elme és energia – középpontja.

- tér: 12:4.7 valami nem tér jellegűvel kapcsolatban fennálló valós létező, amely mozgást tartalmaz és szabályoz, sőt még mozog is. E mozgásoknak négyféle csoportosítása létezik.

- tér (meghatározás): 118:3.1 „összetartozó pontok rendszere.”

- tér (jellemzők): 12:4.16 „A mozgás csakúgy, mint a tér, a gravitáció kiegészítője, illetőleg kiegyenlítője.”

- 105:3.4 „a Paradicsomhoz viszonyítva létezik”.

- 105:3.7 „korlátozza a Korlátlan működését”.

- 42:4.6 Nem üres. A Nebadon legritkább tere is 16,4 köbcentiméterenként nagyjából száz ultimatont tartalmaz.

- 42:5.16 Még az atomok belső tere sem üres.

- 106:7.7 „végleges jellegű, a nyugalmi középtéri körzetek viszonylagos abszolútságán belüli sajátosságú.”

- 118:3.5 Nem abszolút dolog.

- 118:3.5 Nem abszolút dologként a legközelebb van ahhoz, hogy abszolúttá váljon.

- 118:3.5 Abszolút értelemben végleges.

- 118:3.5 „míg anyagi testek léteznek a térben, addig maga a tér is létezik ugyanezen anyagi testekben.”

- 118:3.5 Nem abszolút, de sok mindenben abszolút jelleget mutat.

- 118:3.6 „minden anyagi test sajátja.”

- 130:7.6 Mérhető az idővel, de az idő nem mérhető a térrel.

- 130:7.6 Nem csak a világegyetem változatosságát jelenti.

- 130.7.6 A tér nem üres.

- 130:7.6 Az elme képes felülmúlni és meghaladni a teret.

- tér (emberi felfogása): 118:3.1 „egységbe foglalás útján” valósul. Az emberi személyiség egységbe rendező látásmódja képes az idő és a tér társítására, összehangolására.

- tér és idő Legfelsőbb Teremtői: 36:6.7

a) A Tökéletes Szellem, aki nem részletezett módon vesz részt az élet adományozás első felvonásában egy új bolygón.

b) A Nappalok Elődei szintén nem részletezett tevékenységgel működnek közre az élet beindításában.

c) A Világegyetemi Anyaszellem megelevenítő tevékenysége.

Ők hárman a Hétszeres Isten szintjei közé tartoznak.

- tér hírvivő seregei: 25:0.1 a Végtelen Szellem családjában közbenső helyet foglalnak el, a felsőbb személyiségek és a segédkező szellemek közötti összekötőként működnek. Közéjük az alábbi rendek tartoznak

25:0.2 „1. Havona-szolgálók.

25:0.3 2. Világegyetemi Békéltetők.

25:0.4 3. Szakmai Tanácsadók.

25:0.5 4. Paradicsomi Feljegyzés-felügyelők.

25:0.6 5. Mennyei Adatrögzítők.

25:0.7 6. Morontia Társak.

25:0.8 7. Paradicsomi Társak.”

- tér sötét szigete: 15:6.11 olyan anyaghalmozódás, mely sem fényt, sem pedig hőt nem bocsát ki. Legtöbbször hatalmas tömegű, nagy sűrűségű és jelentős hatást gyakorol a világegyetem egyensúlyi és energiaviszonyaira. Pontos méretük és helyzetük kiszámítható a pályákon tartott napok gravitációs vonzereje mértékének ismeretében.

- Téra: 93:5.3 Ábrahám apja.

- térpotenciál: 11:8.8 téren belül létező erők és potenciálok, ami tekinthető a Paradicsomról kiáradó abszolút hatások és potenciálok összességének is, mely a Korlátlan Abszolút térjelenlétét alkotja.

- térszférák osztályai: 15:6.1-15:6.6

15:6.2 „1. A napok – a tér csillagai.

15:6.3 2. A tér sötét szigetei.

15:6.4 3. Kisebb égitestek – üstökösök, meteorok és a bolygóknál kisebb égitestek.

15:6.5 4. A bolygók, beleértve a lakott világokat is.

15:6.6 5. Épített szférák – rendelésre létesített világok.”

- Thór: 80:5.4 a cro-magnoni kék emberek ellen vonuló északi andita seregek parancsnoka volt, aki győzelemre vezette népét a Somme folyó melletti csatában. A kiválóbb katonai terve alapján győzött. Egyes törzsek később istenként tiszteltek.

- Tibet (vallása): 94:10.3 a vezető világvallások mindegyikéből rendelkezik valamennyivel, kivéve a jézusi evangélium tanításait. 94:10.2 A tibeti vallásban ősi varázslási hagyományok keverednek más vallásokból átvett elemekkel. Szertartásokra épül, melyek gyakorlásától üdvözülést várnak. Halmozott szertartásrendje nehéz, terhes.

- Tibériás: 129:1.2 Szeforiszt követte Galilea fővárosának rangjában.

- tiltott övezet (jerusemi): 46:5.26 a felemelkedő halandók és a köztes teremtmények nem léphetnek be

a) a Fizikai Főszabályozók jerusemi köreinek központjában álló erőtér-templomba, és

b) az Anyagi Fiak területén található anyagtalanná lényegítő övezetbe, ahol a szállító szeráfok az anyagi lényeket a morontia rendű létállapothoz hasonló állapotúvá alakítják át.

- tisztátalanság: 84:4.8 a régi erkölcsök szerint a havi vérzés idején a nő és mindaz, amit megérintett tisztátalanná lett. A görögök szerint a tisztátalanság három fő oka a vérző nő, a disznó és a fokhagyma.

- tisztelet (Isten iránti): 87:7.10 személyes szellemi tapasztaláson alapul.

- tiszteletfajták: 92:3.1 ezeket nem az igazság felfedezése, hanem a hitvallások terjesztése céljából alakítják ki. 92:3.4 „A vallási tisztelet azért áll ellen a fejlődésnek, mert a valódi fejlődés bizonyosan módosítja vagy megsemmisíti magát a tiszteletfajtát is; ezért a felülvizsgálatot mindig rá kell kényszeríteni.” 92:3.5 A tiszteletfajták hittételeit az erkölcsi fejlődés nyomása és a korszakos kinyilatkoztatás időszakos megvilágosító hatása képes nemesebbé tenni. Lásd még „vallás (evolúciós ~)”.

- tiszteletközösség: 87:7.10 szertartások, jelmondatok és célok jelképrendszere. 87:7.2 A tiszteletközösség érzéseket őriz meg és érzelmeket elégít ki, ami egyben akadálya is a társadalmi és szellemi fejlődésnek. 87:7.1 A közös jelképrendszer segíti az erkölcsi nézetek és a vallási állhatatosság megőrzését, illetve ösztönzi azokat. A tiszteletközösség a „régi családok” hagyományaiból nőtt ki és állandósult intézményként. 87:7.3 Vallási tiszteletet nem lehet gyártani, annak fokozatosan kell teret nyernie. A különböző kultúrák eltérő tiszteletfajtákkal rendelkeznek. 87:7.4 A leghatékonyabb és legvonzóbb tiszteletközösség a korai keresztény tiszteletfajta volt, melynek azóta sok értéke megsemmisült. Az alapeszméinek pusztulása az adott tiszteletfajta elerőtlenedését eredményezi. 87:7.5 A rendelkezésre álló igazság és az alakítható tiszteletfajták kedveznek a társadalmi fejlődésnek. 87:7.6 Tény, hogy az igazságra vonatkozó új kinyilatkoztatások mindig új tiszteletfajta megjelenését eredményezték. Így lesz ez Jézusnak az V. korszakos kinyilatkoztatás által közzétett vallási tanításai esetében is. 87:7.8 Kívánatos az olyan tiszteletfajta, amely segíti a polgárosodást és az egyén szellemi boldogulását.

- tiszteletközösség (jövő jelképrendszere): 87:7.10 egyszerű, nem összetett szertartások, jelmondatok és célok jelképrendszere, melyek kifejezik a hódolat iránti igényt és a hűségre való választ. 87:7.6 A magasabb rendű polgárosodott társadalom felsőbbrendű jelképrendszere eszméket, eszményképeket és hűségviszonyokat fejez ki. Azon vallásos élet szellemi tapasztalása által fog megjelenni, amely az Isten Atyaságán alapul, és ki fogja fejezni az emberek közötti testvériség fenséges eszményképét, mivel a megtapasztalt szeretet természetes következménye lesz. 87:7.7 Az új jelképrendszernek táplálnia kell az érzést, lehetőséget kell adnia érzelem kifejezésére, állhatatosságra kell ösztönöznie, segítenie kell a szellemi fejlődést, hirdetnie kell a mindenségrend jelentéstartalmait, magasabb szintre kell emelnie az erkölcsi értékeket, bátorítania kell a társadalmi fejlődést és ösztönöznie kell a felsőbbrendű személyes vallásos életet. Az új tiszteletfajtának ki kell fejeznie az élet legfelsőbb céljait, melyek egyszerre időlegesek és örökkévalók, társadalmiak és szellemiek. 87:7.8 E tiszteletfajtának fel kell ismernie az igaz értékeket, méltatnia kell a szép kapcsolatokat, és a valódi nemességét jóságát kell dicsőítenie. 87:7.9 Továbbá egyaránt jelentőséggel kell bírnia az egyén és a közösség számára is. Egy hasznos jelképrendszer formáit egyénileg és közösen is lehet alkalmazni.

- tiszteletszertartás: 90:3.2 azon törekvés eszköze, „hogy az ősember szabályozhassa azt az anyagi világot, melyben ő maga is benne van.” Céljai közé tartozott az élet meghosszabbítása és az egészség megőrzése.

- Titkos Nevelő: lásd „Gondolatigazító”

- titkos társaság: 70:7.1 kezdetben vallási jellegű férfiszövetségek voltak, később társadalompolitikai céllal is működtek. 70:7.2 E társaságok titkos voltát az alábbi okok is indokolhatták.

„70:7.3. 1. Attól való vélelem, hogy kiváltják az uralkodók nemtetszését, mert valamilyen tabut megsértettek.

70:7.4 2. Kisebbségi vallási szertartásos szokások gyakorlása érdekében.

70:7.5 3. Értékes »szellem-« vagy szakmai titkok megőrzése céljából.

70:7.6 4. Valamilyen különleges bűbáj vagy varázslat élvezete érdekében.”

70:7.8 A hajdan élt emberek a kamasz fiúk oktatását és nevelését a házasságig a férfiak titkos társaságaira bízták. Így tudták őket ellenőrzés alatt tartani, megakadályozandó a törvénytelen gyermekek születését. 70:7.13 Az első női társaságok célja a kamaszlányok felkészítése volt a feleség- és anyaszerepre. 70:7.16 E társaságok az eskütételre és a bizalomra építettek, valamint a titkok megőrzését tanították. Felléptek éjszakai őrtársulásként és alkalmazták a lincstörvényt. Kémkedtek hadiállapot idején, és titkosrendőrségként működtek béke idején. A működésük elbizonytalanította a gátlástalan királyokat. 70:7.17 „E társaságokból alakultak ki az első politikai pártok.” 70:7.19 Idővel pedig az első jótékonysági szervezetek. Ezek utóbb vallási társaságokká, az egyházak előhírnökeivé alakultak át. A törzsközivé alakult társaságok nemzetközi szövetségekké lettek.

- tizenhárom: 88:1.6 a korai emberek bűvtárgyi erővel bírónak, szerencsétlen számnak tartották.

- Tizenkét tagú Családbizottság: 122:0.2 Eseti bizottság, melynek tagjait Gábriel választotta ki magasabb rangú világegyetemi személyiségek közül. Azzal a feladattal küldte őket az Urantiára, hogy a zsidók között keressenek olyan alakuló családokat, amelyek alkalmasak lehetnek „alászállási családul Mihály tervezett megtestesüléséhez.” 122:0.3 A három alkalmasnak talált pár közül Gábriel választotta ki Józsefet és Máriát.

- tízes szám: 42:9.1-9.2 az idő és a tér minden fizikai világegyetemében a tízes rendszer az energia, az anyag és az anyagi teremtés sajátsága. 43:6.4 Az épített világokon – így az Edentián is – az anyagi rendbe sorolt életnek tíz formája, osztálya létezik. A növényi és állati életet ismerő urantiaiak az Edentia első három életosztályába tartozókat növényiként sorolnák be, az utolsó hármat pedig állatinak. Azonban a közbenső négy életformát kezdetben nem értenék.

- toda: 91:0.4 indiai törzs. 91:3.2 Az imáiknak nincs személyes címzettje. E személytelen imák nem alkalmasak társadalmi, erkölcsi vagy szellemi érték megőrzésére illetve gyarapítására.

- továbbélés: 110:2.2 „az Istenek ajándéka, amelyet az idő teremtményeinek maguknak kell kívánniuk.” 110:3.2 Az ember döntéseitől, elhatározásaitól és az állhatatos hitétől függ, melyek a személyiséggyarapodás lépcsőinek tekinthetők. 110:3.5 Tudatlanság, összezavarodott gondolkodás és félelemmel telt bizonytalanság nem, csak „az Igazító vezetésének való tudatos ellenállás akadályozhatja meg a kifejlődő halhatatlan lélek továbbélését.”

- továbbélés (azonnali ~ feltételei): 112:4.12 a) A halál idején a halandó már elérte a harmadik vagy magasabb (második esetleg első) kört.

- b) A továbbélő jellemről az Igazító által készített végleges összefoglaló átiratot a beteljesülés-őrangyal feltétel nélkül jóváhagyta.

- c) Ezeket az adatokat az Uverszai Világegyetemi Ítélők és a tükröző-társaik is egyhangúlag jóváhagyják.

- d) Ekkor a Nappalok Elődei a tájékoztatási körökön keresztül a Szalvingtonra továbbítják az illető felsőbbrendűségét kihirdető határozatot.

- e) Ezt követően rendelik el a Nebadon Urának bíróságai a továbbélő lélek átküldését a lakóvilágok valamelyik feltámadási csarnokába.

- továbbélés titka: 110:3.2 Az a felsőbbrendű emberi vágy, hogy az ember Istenszerű legyen, „valamint az a társult akarat, hogy az ember mindazokat a dolgokat tegye, illetőleg azzá legyen, amelyek alapvető fontosságúak” a továbbélés vágyának eléréséhez.

- többnejűség: 69:9.7 „a nőirabszolgaság-elem túlélése a házasságban.” 80:3.4 A kék emberfajta csak akkor gyakorolta, amikor a háborúzás miatt a férfiak száma megfogyatkozott.

- Tökéletes Háromságot-elért Fiak: 22:1.12 A Mennyei Oltalmazók és „a Magas Fiú-segédek a kétszeres háromságot-elért személyiségek egy különleges csoportját alkotják. Ők a Paradicsom-Havona személyiségek, illetőleg tökéletessé lett halandók azon teremtményi-háromságot elért fiai, akik már régóta kitűntek a Végleges Testületben.” A Nappalok Elődeinek bíróságaihoz rendelik őket. 22:1.13 Ők néha hoznak olyan rossz döntést is, ami átmeneti zavar okozására képes.

- Tökéletes Mihály: 21:03 a világegyeteme felett legfőbb hatáskört elnyert Mihály-rendbeli Fiú megnevezése.

- tökéletesség: 101:6.1 a szellemi tökéletesség lehetősége az ember számára is nyitva áll. 102:1.1 Tökéletességre irányuló vágy szükséges „ahhoz, hogy biztosított legyen a legfelsőbb eléréséhez vezető hitbeli út megértésére való” képesség. 75:8.6 Azonban a helyi világegyetemünket nem tökéletesnek teremtették. „A tökéletesség az örökkévaló célunk, nem pedig az eredetünk.” 75:8.7 „Ha ez egy működésközpontú világegyetem volna, ha az Első Nagy Forrás és Középpont csak egy személyiséggel nem rendelkező térerő lenne, ha a teljes teremtés a fizikai anyag olyan hatalmas halmaza volna, melyet változhatatlan energia-megnyilvánulások jellemezte pontos törvények irányítanának, akkor állhatna fenn tökéletesség, még a tökéletlen világegyetemi helyzet ellenére is.” Egy ilyen felállásban nem lennének véleménykülönbségek és súrlódások. 0:1.19 A tökéletességnek hét értelmezhető válfaja van.

„0:1.20 1. Abszolút tökéletesség minden szempontból.

0:1.21 2. Abszolút tökéletesség egyes állapotokban és viszonylagos tökéletesség minden egyéb szempontból.

0:1.22 3. Abszolút, viszonylagos és tökéletlen szempontok különféle társulásban.

0:1.23 4. Abszolút tökéletesség néhány tekintetben, tökéletlenség minden másban.

0:1.24 5. Abszolút tökéletesség egyetlen tekintetben sem, viszonylagos tökéletesség minden megnyilatkozásban.

0:1.25 6. Abszolút tökéletesség egyetlen állapotban sem, viszonylagos tökéletesség néhányban, tökéletlenség a többiben.

0:1.26 7. Abszolút tökéletesség egyetlen jegyben sem, tökéletlenség mindben.”

- tökéletesség (teremtmény általi ~): 105:6.4 Eléréséhez a tökéletlen működésből induló evolúciós – időhöz kötött alkotó – tapasztalásra van szükség, mely növekedés szükségszerűen együtt jár helytelen alkalmazkodással, összhang hiánnyal és összeütközésekkel.

- tökéletesség (világegyetemi ~): 116:5.12 Az idő-világegyetemek beteljesülése. 116:5.12 Az anyagi egyensúly végső elérése a Legfelsőbb Lény fizikai szabályozásának befejeződött fejlődését fogja jelezni.

- tökéletlenség: 105:6.4 Oka a magvábanvaló (lehetőségként jelen levő) rossznak. 130:4.11 Helytelen alkalmazkodást is eredményezhet. Ennek tényét és a tökéletlenség sajátosságait „anyagi szinten a vizsgálódó szemlélet és a tudományos elemzés mutatja ki”. Az erkölcsi tökéletlenség kimutatására „az emberi tapasztalás hivatott.”

- történelem: 68:2.5 „az ember korszakos küzdelme az élelemért.”

- történelem (héber ~ tényeiből): A) 97:9.1 „Az izraelitáknak sohasem volt tizenkét törzsük – csak három-négy törzs élt Palesztinában.” B) 97:9.1 A papok feljegyzései ellenére a „héberek sohasem szorították ki a kánaániakat Palesztinából”. Velük egyesülve hozták létre a héber nemzetet. C) 97:9.2 „Az izraelita öntudat Efraim hegyvidékéről származik; a későbbi zsidó öntudat eredete pedig Júda déli nemzetsége. A zsidók (júdaiak) mindig próbálkoztak azzal, hogy hiteltelenítsék és rossz színben tüntessék fel az északi izraelitákról (efraimiakról) szóló feljegyzéseket.” D) 97:3.1 „A Jahve-hívők és a Baál-követők közötti hosszas vita inkább az eszmerendszerek társadalmi-gazdasági összeütközése volt, semmint vallásfelfogási nézetkülönbség.” 97:3.2 Palesztina déli, vándorló törzsei elidegeníthetetlenként tekintettek a földre. 97:3.3 Az északi letelepedett törzsek viszont szabadon adták, vették és terhelték a földjeiket. E) 97:9.3 Saul ammoniakat legyőző serege alig volt nagyobb 3000 főnél. A babiloni száműzetés idején a sereg létszámát 330.000-re írták át és „Júdát” is felvették a csatában harcoló törzsek sorába. F) 94:9.4 Sault a csapatai közfelkiáltással tették királlyá. A papok ezt úgy jegyezték le, hogy Sámuel koronázta királlyá isteni útmutatás alapján. Tették ezt azért, hogy „isteni leszármazási ágat” teremtsenek Dávid júdai királyságának. G) 97:95. Dávid szembekerült Saullal és egy filiszteus szövetséghez csatlakozott. Bár nem vett részt a Saul elleni csatában, a filisztesusok nem győzhettek volna, „ha Dávid hűséges marad Izráelhez.” H) 97:9.7 A Dávid vezetésével létrejött júdai királyság nem héber népelemekből tevődött össze. Kéniek, kalebiek, jebuzeusok és más kánaániak alkották. 97:9.11 „Júda törzse inkább volt nem-zsidó, mint zsidó”. I) 97:9.8 Dávid királlyá tevésének két változata is megtalálható az Ószövetségben. A valósat, vagyis hogy a serege királlyá tette, a papok véletlenül hagyták benne. A Sámuel látnok általi felkenése kitaláció. J) 97:9.11 Miután Dávid legyőzte a filiszteusokat, 97:9.12 „Jahvénak szükségszerűen némiképp osztoznia kellett a dicsőségben a kánaáni istenekkel, mert Dávid seregének zöme nem héber volt. És ezért lelhető fel a feljegyzésetekben ez az árulkodó kijelentés (melyet a júdai szerkesztők nem vettek észre): »Szétszórta az Úr ellenségeimet előttem. Ezért nevezte azt a helyet Baál-Perázimnak.« És azért tettek így, mert Dávid katonáinak nyolcvan százaléka Baál-követő volt.” K) 97:9.18 Az Ószövetség nem említi Akháb, efraimi király és szövetségesei nagy csatáját Karkarnál III. Salmanassár ellen, amely által sikerült megakadályozni az asszírok azon szándékát, hogy ellenőrzésük alá vonják a földközi-tengeri partvidéket. L) 97:9.20 Jehoás és Jeroboám idején az állam és az egyház összefonódva működött. „A szólásszabadság elnyomására tett kísérlet miatt kezdett Illés, Ámósz és Hósea titokban írni, és ez volt a valódi kezdete a zsidó és a keresztény bibliaírásnak.” M) 97:10.3 „A nemzeti önzés, a helytelenül értelmezett, megígért Messiásban való hamis hit, valamint a papság által rájuk kényszerített rabság és zsarnokság örökre elhallgattatta a szellemi vezetők (kivéve Dániel, Ezékiel, Aggeus és Malákiás) hangját; és attól a naptól Keresztelő János koráig egész Izráel egyre erősödő szellemi hanyatlást élt meg.”

- történelem (szent ~): 97:8.1 a zsidóknak nincs világi történelmük, mivel a héberek dolgaival kapcsolatos feljegyzéseket a papjaik elpusztították, miután a babiloni fogságuk idején elkészítették „az Istennek a héberekkel való állítólagos csodás cselekedeteiről szóló új feljegyzést, vagyis Izráel szent történelmét,” amint ez az Ószövetségben is olvasható. 97:8.6 „Az Újszövetség szerzői és a későbbi keresztény írók fokozták a héber történelem torz jellegét azzal, hogy jóhiszeműen megpróbálkoztak a zsidó látnokok érzékfölötti szintű tetteinek és szavainak magyarázatával. A héber történelmet így szerencsétlenül kihasználták mind a zsidó, mind a keresztény írók. A világi héber történelmet gyökereiben hitelvesítették. A szent történelem koholmányává alakították azt és kibogozhatatlanul összekötötték az úgynevezett keresztény nemzetek erkölcsi felfogásaival és vallási tanításaival.”

- történelem (világi ~): 97:8.5 „Az a tény, hogy a »Fenségesek uralkodnak az emberek birodalmain« még nem teszi a világi történelmet úgynevezett szent történelemmé.”

- törvény: 101:10.3 létezik anyagi szintje és elmeszintje. Az anyagi szint az okozatiság folytonossága. Az elmeszint eszmei folytonosságot sugall, a fogalmi lehetségességnek az előzetesen létező fogalmakból való következését.

- törvény(ek) (szellemi ~, Isteni ~ ): 102:7.2 abszolút változhatatlanok, mivel egy változhatatlan (nem változó) Isten szokásai. A mindenütt-változó világegyetemet szabályozzák, „tartják biztos egyensúlyban.” 39:3.3 A szellemi törvény az igazságosság értelmi alapja. 12:7.4 A végtelen és tökéletes isteni elme változatlan válasza.

- törvény (világi szabály): 70:11.6 „a hosszas emberi tapasztalás írásban való rögzítése, a megszilárdult és hitelesített közvélekedés.” 70:11.1 A már régóta létező, nem rögzített erkölcsök hajlamosak pontosan meghatározott törvényekké, egyértelmű előírásokká és jól érthető társadalmi szabályokká alakulni. 70:11.6 Vagyis az „erkölcsök képezték a felhalmozódott tapasztalatok nyersanyagát, melyből később a kormányzó elmék megalkották az írott törvényeket.” 70:11.2 Kezdetben nemleges jellegű és tiltó. A korai társadalom úgy adott az egyénnek élethez való jogot, hogy mindenki más számára kötelezővé tette a „ne ölj” parancsot. 69:9.12 A magántulajdon védelme érdekében azt követően alakult ki, hogy az ember elveszítette a hitét a bűvtárgyakban. A vadászatra vonatkozó törvények megelőzték a földre vonatkozó törvényeket.

- törvényhozás (edentiai): 45:3.22 melybe Jézus urantiai küldetése óta a Satania csillagrendszer tíz tagot jelöl.

- törvénykezés: 92:2.2 a régi formákba kapaszkodik.

- törvénytelen gyermek: 82:4.4 már a polgárosodott viszonyok terjedése elején hátránnyal kezdte az életét, mivel a feleség házastársi hűtlensége problémát okozhatott a leszármazás és az örökség terén.

- törzs: 70:3.3 rokonsági alapú nemzetségek közössége. A létrejöttüket a hadviselés és a külső nyomás kényszerítette ki, de a kereskedelem és az üzlet tartotta egyben, viszonylagos békességben. 71:1.23 A törzsi kormányzás átmenet a családi és az állami fennhatóság között. 70:4.9 A „korai törzsi kormányzatok a nemzetségek laza szövetségére épültek.” A nemzetségek vezérei a törzsfőnök alárendeltjei voltak. 70:4.10 A törzsek harcifőnökei apai ágon uralkodtak.

- törzsfejlődés (szerves): 65:0.7 a lakott világokon megvalósuló menetét az élethordozók, a fizikai szabályozók és az elmeszellem-segédek együttes működése szabja meg.

- törzsi összhang és a faji együttműködés legfelsőbb bírósága: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja, 66:5.31 melynek vezetője Van volt. Ez „szolgált fellebbviteli bíróságul az emberi ügyek felügyeletével megbízott többi kilenc különleges bizottság számára.” Továbbá minden olyan földi üggyel is foglalkozott, melyet nem rendeltek más csoporthoz. E testület összetételét az edentiai Csillagvilági Atyák hagyták jóvá, és az Urantia legfelsőbb tanácsaként működött.

- törzsszövetség: 69:4.6 az első törzsek közötti megállapodás a sólelőhelyek felosztása érdekében jött létre. A kvarckavics, só és fémlelőhelyek szerződés útján való felosztása lehetővé tette az eszmék baráti és békés cseréjét, valamint a különböző törzsek keveredését is.

- tőke: 69:5.1 „az a munka, amelyről az ember a jelenben lemond a jövő javára.” 69:5.5 Takarékoskodás a vagyonnal a ma igényeiből eredő nyomás ellenében azért, hogy biztonságot nyújtson a jövő igényeivel szemben. 69:8.5 „A pásztorok voltak az első tőkések; a nyájaik jelentették a tőkét, ők pedig a kamatból – a természetes szaporulatból – éltek.” 69.9.15 A föld bérleti díja, mint bevételi forrás, a földet tőkévé tette.

- tőkefelhalmozás: 69:5.3 több alapvető késztetés váltja ki.

69:5.4 1. „Éhség – mely előrelátással társult.”

69:5.5 2. „Családszeretet – az emberi szükségletekről való gondoskodás vágya.”

69:5.6 3. „Hiúság – a felhalmozott vagyon mutogatásának vágya.”

69:5.7 4. „Tisztség – a társadalmi és politikai súly vásárlására való törekvés.”

69:5.8 5. „Hatalom – az úrrá válás iránti vágy.”

69:5.9 6. „A holtak kísérteteitől való félelem – a papság által szedett védelmi díjak.”

69:5.10 7. „A nemi vágy – a vágy, hogy a férfi egy vagy több feleséget vásároljon magának.”

69:5.11 8. „A maga kedvére való létezés számos formája.

- TRANOSZTA: 42:2.18 a Transzcendentális energia neve az Uverszán. A felsőbb paradicsomi szinten működik az abszonit népességgel kapcsolatban.

- trákok: 92:6.1 tartották magukat az egyistenhithez és hittek a halhatatlanságban is.

- TRIÁTA: 42:2.16-2.17 a Havona-energia neve az Uverszán. Ezen energiarendszerek hármas jellegűek. „Ez a paradicsomi Háromságért tevékenykedő Együttes Cselekvő lételvi energiaterülete.” Lásd még „utógravitációs szakaszok”

- triodita (Magvábanvaló Trioditája) jellemzői: 104:5.7 a lehetségesség három Abszolútjának társulása.

- 104:5.8 Tagjai 1. az Istenségi Abszolút, 104:5.9 2. az Egyetemes Abszolút és 104:5.10 3. a Korlátlan Abszolút.

- 104:5.11 Ők „a minden rejtett energia-valóság – a szellemi, az elme- és a mindenségrendi energia-valóság – végtelen tárolói.”

- 104:5.11 Általuk „szerveződik egységbe az összes rejtett energia-valóság.”

- 104:5.11 E társulás végtelen a lehetőségek tekintetében.

- triodita (Ténylegesség Trioditája) jellemzői: 104:5.2 „a három abszolút-tényleges kölcsönös kapcsolódásaiban áll fenn”.

- 104:5.3 Tagjai 1. az Örökkévaló Fiú, 104:5.4 2. a Paradicsom Sziget és 104:5.5 3. az Együttes Cselekvő.

- 104:5.6 E „társulás hangolja össze a ténylegessé vált valóság teljes összességét – a szellemi, a mindenségrendi, illetőleg az elmei valóságokat.”

- 104:5.6 „E társulás korlátlan a ténylegességben.”

- trioditák/Trioditák (jellemzők): 104:5.1 Nem-Atya tartalmú hármas kapcsolatrendszerek.

- 104:5.1 Nem valódi hármasegységek.

- 104:5.1 Nevezik társ-hármasegységeknek és egyenrangú hármasegységeknek is.

- 104:5.1 Létük a hármasegységek létezésének a következménye.

- 104:5.12 Létük a tapasztaló Istenségeknek a mindenség rendjében való megjelenésével kapcsolható össze.

- 104:5.12 Közvetlen részei a tapasztaló (élményelvi) Istenségeknek.

- 106:2.8 Teljes abszolútságukban a Legfelsőbb Lény kiteljesedett erő-személyiségén belül fognak csoportosulni.

- 106:2.8 A Legfelsőbb Lény abszolútat el nem érő szintjein az új jelentéstartalmuk abszolútságát és végtelenségét a szellemlétezés hetedik szakaszát elérő felemelkedők is megtapasztalják.

- 115:3.9 A végtelenségen belül az Eredeti, a Tényleges és a Magvábanvaló (Abszolútok) kölcsönös egymásra hatása hozza létre azokat a feszültségeket, melyek a világegyetemi növekedés lehetőségét eredményezik.

- 115:3.10 „Az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan Abszolút társulásában a lehetségesség abszolút”.

- 115:3.10 Az Istenségi, az Egyetemes és a Korlátlan Abszolút társulásában a ténylegesség kibontakozó jellegű.

- 115:3.10 „a Második, a Harmadik és a paradicsomi Forrás és Középpont társulásában a ténylegesség abszolút”.

- 115:3.10 A Második, a Harmadik és a paradicsomi Forrás és Középpont társulásában a lehetségesség kibontakozó jellegű.

- 115:4.3 „képesek a véges szinten működni”.

- 115:4.3 A végtelenségük magában hordozza a véges lehetségességét.

- tudat: 100:1.5 „a sajátlényeg bíráló elemzése az önnön való saját érték-szokásai, személyes eszményképei révén.”

- tudat (emberi ~): 111:1.5 Alul a villamos-vegytani rendszerekhez, felül pedig a szellem-morontia energiarendszerhez csatlakozik, de a halandói elme egyik rendszert sem tudatosíthatja tökéletesen. Ezért kell az elmét munkára bírni azzal kapcsolatban, aminek a tudatában van. A „továbbélés biztosításához nem annyira az a fontos, hogy az elme mit ért meg, hanem inkább az, hogy mit kíván megérteni; a szellemmel való azonosulás létrehozásához nem annyira az a fontos, hogy az elme milyen, hanem inkább az, hogy milyenné válásra törekszik.”

- tudat (felvilágosult szellemi ~): 101:9.5 Képes az élet igazságának, a halandói lét folyton visszatérő helyzeteire való válaszadás jó és rossz módszerének felfedezésére.

- tudat (öntudat): 112:2.10 „nem magyarázható semmiféle működésközpontú, elektron-társulási elmélettel vagy anyagelvű energia-jelenséggel.”

- tudatfeletti működés: 100:5.6 + 100:5.9 a felemelkedő ember értelmi tevékenységének azon területe, amelyen a bent lakozó szellementitással, vagyis a Gondolatigazítóval érintkezik, tart kapcsolatot. 100:1.9 A tudatfeletti működés létezését az önkéntelen vallásos gyarapodás felismerésének élménye egyértelműen jelzi.

- tudatlanság: 52:6.4 Gyanút szül, mely nem egyeztethető össze az alapvető rokonszenvvel és a szeretetbeli beállítottsággal.

- tudatosság (halandó ~a): 118:5.3 „a ténytől a jelentéstartalom felé, majd annak elérését követően az érték felé haladva teljesedik ki.”

- tudatosság (Teremtő ~a): 118:5.3 „a gondolat-értéktől a szó-jelentéstartalmon keresztül a cselekvés ténye felé halad.”

- tudás (meghatározás): 102:2.4 „örökkévaló kutatás”, melyben „sohasem lehet teljes bizonyosságra szert tenni, csak a közelítés valószínűsége növekszik”.

- tudás (jellemzői): 102:3.5 „a tények tudatosulásához vezet”.

- 102:3.6 „az emberek helyének kijelöléséhez, társadalmi rétegek és kasztok létrehozásához vezet.”

- 102:3.9 „büszkeséget merít a személyiség tényéből”.

- 103:9.8 Azon a „feltevésen alapul, hogy az értelem igazolható, hogy a világ megérthető.”

- 130:4.10 A tényfeltáró anyagi elme területe.

- 130:4.10  Nem-szellemi szintre vonatkozó ismeret.

- 130:4.10  Mivel az anyagi elme szeme a tárgyi tudás világát érzékeli, ezért az elme által birtokolt tudás kimutatható.

- 130:4.10 A tudás igazsággal összehangolt és egyeztetett nézőpontja láttatja a valóság világát.

- 130:4.10  A bölcsesség a világegyetemi jelenségeket a fejlődő személy tapasztalatainak függvényében értelmezi.

- tudás (emberi): 99:4.5 a tartalmától függően képes érzelmet kelteni és tevékenységre ösztönözni. „Végeredményben az ember hite és nem a tudása szabja meg a viselkedését és határozza meg a személyes teljesítményét. A tisztán ténybeli tudás igen kevés hatással van az átlagemberre, hacsak nem válik érzelmileg hatóképessé.”

- tudás (szellemi ~): 102:2.4 „a szellemileg megvilágosodott vallásos lélek tud, és most tud.” 27:5.5 A szellemi tudásnak hét nagy rendje van, melyet a tudás elsőrendű szuperáfi őrzői alakítottak ki. Mindegyik tudás-rend körülbelül egymillió alosztályból áll. Lásd még „vallási bizonyság (vallásos bizonyosság jellemzői)”

- Tudás Őrzői: 27:0.3 elsőrendű szupernáfok, 27:5.1 a tudás szuperáfi őrzői, az igazság isteni feljegyzései, a valódi tudás élő, Paradicsomon lakozó könyvei. A világegyetemek tényei ezen angyalokban vannak feljegyezve. Ők „tökéletes és teljes letéteményesei az örökkévalóság igazságának és az idő értelmének.” 27:5.2 E fényes lények maguk az a tény vagy igazság, mely általuk megismerhető. 27:5.3 Egyben, „a tudás ezen őrzői a végleges és élő összefoglalói az adatrögzítő angyalok hatalmas hálózatának, mely a helyi világegyetemi szeráfoktól és szekonáfoktól a Havona harmadrendű szupernáfjai közül kikerülő vezető adatrögzítőkig terjed.” A tudásuk különbözik a hivatalos paradicsomi feljegyzésektől, és az egyetemes történelem összegyűjtött kivonatától. 27:5.5 Felelnek a tudás szervezéséért és osztályozásáért is, melyet hét nagy rendre osztottak fel. 27:5.5 Magas rangú tanítók ők, akik „önként adják át az élő kincseiket minden lénynek a Havona-körök bármelyikén”.

- tudás terjesztésének és megőrzésének tagozata: 66:5.1 a kaligasztiai százak egyik tízfős szakértő csoportja. 66:5.9 E csoport szervezte és irányította az oktatást Dalamatiában. A vezetőjük Fad volt. Ő dolgozta ki az első – huszonöt betűs – ábécét.

- tudomány: 88:4.5 A céljai azonosak a varázslás céljaival. 88:4.2-4.4 Ezek, a jövőbelátás biztosítása és a környezet kedvező irányba való befolyásolása. 88:4.5 A tudományos gondolkodásmód nem elmélyült értelmi tevékenység révén, hanem tapasztalást eredményező próbálkozás útján nyer teret az emberiség életében. 88:4.6 „A korai babonaság varázsa volt az anyja a későbbi tudományos kíváncsiságnak.” 88:6.7 A tudomány fokozatosan tisztítja meg az életet attól a felfogástól, amely a működését és az eredményességét szerencsejáték jellegűnek tekinti. 81:2.9 Mivel az ősember minden természeti jelenséghez természetfeletti magyarázatot keresett, ezért a tudományok létrejöttéhez szükség volt a jelenségek okának nyílt, őszinte és bátor keresésére. Így jöhetett létre a csillagjóslásból a csillagászat, a varázsvegytanból a vegyészet, a varázslásból az orvostudomány, 88:6.5 a bölcsek kövében való hitből a fémművesség, a varázserejű számokban való hit pedig megalapozta a mennyiségtant. E folyamat a természeti jelenségek személytelenítésének is mondható. 81:2.14 A gépi-technikai felfedezések felbecsülhetetlen értékűek az ember felszabadítása szempontjából. 81:6.9 A nyomtatás jelentette előnyökből a tudomány és a felfedező szellem minden másnál nagyobb mértékben részesült. 81:6.10 A tudomány az emberi gondolatokat a szigorú szabatosság útjára tereli és megtanítja az embert arra, hogy a világot a számtan és a mértan új nyelve szerint lássa és értse. Továbbá a tudomány „a hiba kiküszöbölésén keresztül a bölcseletet is megszilárdítja, míg a babona eltörlése révén megtisztítja a vallást.” 81:6.22 „A bölcsesség vezérelte tudomány az ember legnagyobb társadalmi felszabadítójává válhat.” 69:8.12 A mai polgárosodott társadalom újra a szervetlen világ felé fordul, hogy a vagyon és a hatalom új titkait és forrásait ragadhassa ki a természet elemi tárházából. 84:5.7 A tudománynak jelentős szerepe van a nő egyenjogúsításában is, mivel a gyári munka megjelenésével a férfi fizikai képességei többé már nem alapvető fontosságúak.

- tudomány (meghatározások): 103:6.9 „az embernek a maga fizikai környezetére, az energia-anyag világára irányuló kísérletező vizsgálódása”.

- tudomány (tartalmi elemek, jellemzők): 56:10.10 Az igazságon alapul.

- 92:3.4 Gondoskodik önmaga fokozatos helyesbítéséről.

- 101:5.2 A tudomány „a tudás tartománya”.

- 101:2.8 Tudást kínál.

- 101:5.2 A tényekkel foglalkozik.

- 101:2.3 Általa az emberi értelem képes eljutni egy Első Ok felismeréséhez.

- 102:1.4 „az elme felfogásához folyamodik.”

- 102:3.5 „a tények tudatosulásához vezet”.

- 102:3.7 „osztályozza az embereket”.

- 102:3.8 Hiábavaló módon törekszik a műveltségek testvériségének megalkotására.

- 102:3.10 A határtalan mindenségrend felbontott részeinek azonosítására, elemzésére és osztályozására törekszik.

- 102:3.11 „az Istenséget úgy ábrázolja, mint tényt”.

- 102:3.12 „A tudás utáni kutatás alkotja”.

- 102:3.13 Az eszme megelőzi a tudomány testet öltésének folyamatát.

- 102:3.15 „csak az első okokkal elégszik meg”.

- 102:6.8 „számára Isten egy lehetőség”.

- 101:2.7 Az Első Ok feltételezését követően nem keresi tovább ennek értelmét.

- 101:2.7 Csupán fenntartja, hogy létezik valamilyen Abszolút valóság.

- 103:6.2 A fizikai tudományok által az ember a világegyetemet kívülről tanulmányozza és vizsgálja.

- 103:6.11 „mindig az értelmen kell alapulnia”.

- 103:6.11 A képzelet és az elvi vizsgálódás hasznos a határai kitolásában.

- 103:7.1 Az értelem élteti.

- 103:7.1 A hittel együtt a bölcselet forrása.

- 103:7.6 Hiteles bíráló csak a saját tényei tekintetében lehet.

- 103:7.9 „képessé teszi az embert a maga fizikai környezetének befolyásolására”.

- 103:7.9 Képessé teszi az embert arra, hogy bizonyos mértékben uralja a környezetét.

- 103:7.10 A halandói szinten feltevésekre alapoz, abszolút értelemben nem bizonyít.

- 103:7.11 Az anyag, a mozgás és az élet feltételezésén alapul.

- 103:7.15 „felfedezi az anyagi világot”.

- 103:9.8 Azon a „feltevésen alapul, hogy az értelem igazolható, hogy a világ megérthető.”

- 111:6.6 „a tények forrása”.

- 112:2.11 A fejlődése során teret enged a bölcseletnek.

- tudomány fejlődése: 103:7.3 „nem korlátozódik az ember földi életére; az ember világegyetemi és felsőbb-világegyetemi felemelkedési tapasztalását nem kis mértékben az energia átalakulásának és az anyag átváltozásának tanulmányozása fogja képezni.”

- tudományos alapismeretek: 81:6.9 a találmányok mindig megelőzik a műveltség fejlődésének gyorsulását. 81:6.8 A polgárosodás maga is felgyülemlett tudományos alapismeretekre épül. Ilyen alapismeret volt az íj és a nyíl feltalálása, az állatok erőforrásként való igénybevétele, a szél és a víz alkalmazása, a mesterségek fejlődése.

- tudományos megértés: 102:1.2 „alapját az időben megfigyelhető tények alkotják”.

- tudományos meggyőződés: 102:1.4 teljes mértékben az értelemből fakad.

- tudós(ok): 101:5.9 tényeket állít össze.

- tulajdon: 66:5.3 legkorábbi formája a tartósított élelem volt.

- tulajdon biztonsága: 71:2.14 az „ember törekszik arra, hogy rendelkezzen a személyes tulajdona használatának, ellenőrzésének, adományozásának, eladásának, bérbeadásának, örökül hagyásának jogával.”

- Tut: 66:5.28 „A fejlett törzsi kapcsolatok kormányzói” tízfős szakértő csoportját vezette. 66:2.3 A Bolygóherceg testtel bíró törzskarának tagja volt. 67:4.1 Az általa vezetett törzsi kormányzást segítő bizottsággal együtt csatlakozott a Lucifert követő Kaligasztiához.

- Tutanhamon: 95:5.10 Ehnaton veje, aki az egyistenhiten alapuló eszményképet elvetve, visszatért a régi istenek imádásához és újra Thébát tette meg Egyiptom fővárosává. Működése a papi rend erősödését vonta maga után.

- túlélési érték: 50:6.3 a megszerzéséhez a halandói lények erőfeszítésére van szükség, az általuk ismert igazsággal összhangban levő jó döntések meghozatala érdekében.

- túlvilági lét: lásd „halál túlélése”.

- Tükröző Kép Segítők: 17:4.1 negyvenkilencen vannak, akiket a Tükröző Szellemek teremtettek, és minden egyes felsőbb-világegyetemi központon éppen hét van belőlük. Lényegében tökéletes másolataik ők a Tükröző Anyaszellemüknek, leszámítva a tükrözőműködés sajátosságát. Igazi képek ők, akik folyamatos összeköttetést biztosítanak a Tükröző Szellemek és a felsőbb-világegyetemi hatóságok között. A Kép Segítők nem pusztán segédek, 17:4.3 „teljesen tükrözik az egyedi Szellem-ős személyiségét és elméjét.”

- tükrözőműködés: 17:3.3 magasabb elmeszint jelenségek átvitele az egyetemes értelem tervében érdekelt lényekre. 17:3.7 Szervezete „a teremtésösszesség hírgyűjtő és döntés-kihirdető működési rendje is.”

- Tükröző Szellemek: 17:3.1 negyvenkilencen vannak és Háromság-eredetűek. Mindegyik felsőbb-világegyetemi központon hét van belőlük azért, hogy a három paradicsomi Istenség összes lehetséges megnyilvánulását hűen tükrözhessék. 17:3.2 Nevük a természetükre és a jellemükre utal. 17:3.5 Nem csak az átvitelben közreműködő segítők ők, hanem szellemi érték feljegyző-megőrző személyiségek is. 17:3.4 Ők a teremtői a munkatársaiknak, a Tükröző Kép Segítőknek.

- türelem: 118:1.6 E téren érettséget a valódi tudás ad. 100:4.4 Béketűrés (békésen tűrés), melynek a megértés az előszobája. A türelem barátsággá nőheti ki magát és szeretetté érhet. Lásd még „éretté válni”

- tüsszentés: 86:5.9 a vadember úgy tekintette, mint a lélek sikertelen kísérletét a testből való kiszabadulásra. Erre alapozva a tüsszentést később olyan vallási kifejezések kezdték kísérni, mint az „Áldjon meg az Isten!”

- tűz: 69:6.2 jelentős mértékben segítette az állatokkal szembeni éjjeli védelmet. Erősítette a társas érintkezést, és védelmet kínált a kísértetekkel szemben. Kezdetben inkább a fényéért és nem a melegéért vették igénybe. 69:6.3 A parázs adása lehetőséget biztosított az embernek az önzetlenségre. Arra, hogy úgy adjon a szomszédjának, hogy közben semmitől sem fosztja meg magát. A tűz ébren tartása éberségre és megbízhatóságra nevelt. Kezdetben az anya vagy a legidősebb leánygyermek felügyelte. 69:6.4 Az ősember félelemmel tekintett a tűzre, ezért arra törekedett, hogy jókedvében tartsa – innen ered a tömjén hintés hagyománya. „Az ősemberek semmilyen körülmények között nem köptek volna a tűzbe, és nem is haladtak volna át egy ember és az égő tűz között.” 69:6.5 „Lángot kioltani bűn volt; ha egy kunyhó lángra kapott, akkor hagyták leégni.” 88:1.2 A tűz a korai bűvtárgyak közé tartozott. 88:2.3 A tűz helyét pedig szent helynek tekintették. (Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.) 69:6.5 Hajdan azért választottak női papokat, mert a nők voltak az otthoni tüzek őrzői is. 69:6.6 A tűz istenektől eredő hitregéje a villám által okozott tüzek megfigyeléséből eredt. 69:6.7 A főzés 69:6.8 és a fémek megmunkálása a tűz ismeretén alapul. 83:4.6 A korai időkben a tüzet alkalmas eszköznek tartották a kísértetek és a rossz szellemek távoltartására. Ezért is terjedt el az alkalmazása a házassági szertartásoknál oltártűz vagy meggyújtott gyertya formájában.

- tűzhányó: 88:1.1 bűvtárgyi dologgá vált. Lásd még „bűvtárgy”, „bűvtárgyi hit”.

 

„Ty”