Jelenlegi hely

Név- és fogalomhatározó (Z-Zs)

Név- és fogalomhatározó

szerkeszti: Bucholcz Ferenc

2015-2017. (CC) BY-NC-ND 2.5 HU

 

„Z”

- Zakariás: 122.2.1 Keresztelő János apja, zsidó pap.

- Zarándok-segítők: 26:5.1 gyors felfogású, igen rokonszenves másodrendű szupernáfok, akikkel az idő zarándokai a központi világegyetem világain és annak végleges rendű rendszerében találkoznak. 26:5.2 A Havona-világok hetedik körén működnek és három nagy osztályban segédkeznek. Az első osztály a paradicsomi Háromság legfelsőbb szintű megértését, a második az Atya-Fiú társulás szellemi megértését, a harmadik osztály pedig a Végtelen Szellem értelmi felismerését segíti elő. „Ezen oktatási szakaszok mindegyike hét, egyenként tizenkét kisebb tagozatból álló karra oszlik, mely kistagozatok hetven-hetven alsóbb rendű oktatási csoportból állnak; és e hetven oktatási csoport mindegyike ezer kisosztályból áll.”

- zászló (lobogó): 88:3.3 a nemzettudat jelképe. A kialakult felfogás szerint nem érintheti a földet. 88:3.4 Az állami felsőbbség bűvtárgyi tekintélyre tett szert, melynek fejlődési szakaszai „a nemzetségektől a törzsekig, a hűbérességtől a korlátlan uralomig, a nemzetségi ősöktől a lobogókig” terjedt.

- Zebedeus: 129:1.2 Kapernaumi hajóépítő. Józsefnek, Jézus földi édesapjának a barátja. A fiai halászok voltak. Miután Jézus elhagyta az apai családját, valamivel több mint egy évet nála dolgozott.

- zene: 92:3.6 vallási eredetű, az imádási énekekből származik. 66:5.24 Az „ibolyaszín emberfajta megérkezéséig kevés fejlődésen ment keresztül.” 74:6.7 Az ádámfiak nagyra értékelték.

- Zoroaszter: 92:5.12 nagy vallási igazsághirdető. 95:6.1 A sálemi tanításokat a Krisztus előtti 6. században élesztette újjá Perzsiában. 95:6.2 A később kialakított vallására nagy hatással volt a mezopotámiai Urba tett első zarándokútja, ahol többek között a Kaligasztia-féle és a Lucifer-féle lázadás hagyományairól is értesült. Egy itt tapasztalt álma következtében határozta el, hogy újjáalakítja a népe vallását. Megértette és igent mondott az igazságos, legfelsőbb Isten eszméjére. Minden más istent ördögnek minősített. Az Urban megismert Hét Tökéletes Szellem hagyománya alapján olyan isteni testületet hozott létre, melynek élére Ahura-Mazdát tette. A neki alárendelt isteneket pedig „a Helyes Törvény, a Helyes Gondolat, a Nemes Kormányzás, a Szent Jellem, az Egészség és a Halhatatlanság eszményképével társította.” 95:6.6 Zoroaszter tanított az „ítélet napjáról”, amit a világvégével hozott összefüggésbe. 92:5.12 A kettős szellemelvűség, vagyis a jó és a rossz uralkodó felfogása erősen befolyásolta. Azonban „magasabb szintre emelte az egy örökkévaló Istenség és a fénynek a sötétség feletti végső győzelme eszméjét.” 95:6.8 A tanításai mellett istendicsőítő énekeket is szerzett. 95:6.4 Zoroaszter a vallását karddal is terjesztette, melynek során egy csatában elesett. 95:6.7 Zoroaszter tanításai a judaizmusra, a kereszténységre, majd rajtuk keresztül a mohamedán vallásra gyakoroltak hatást.

- zoroasztrizmus: 131:5.1 A judaizmus után a zoroasztrizmus őrizte meg a legtöbbet a sálemi tanításokból. A Melkizedek-hitterjesztők „egy Istenről” szóló tantétele lett a központi tanítása annak a vallásnak, melyet Zoroaszter Perzsiában alapított. E vallásalapító közvetlen kapcsolatban állt a sálemi hitterjesztők leszármazottaival. 95:6.1-6.2 A Zoroaszter által létrehozott vallás 95:6.3 a cselekvés vallása volt, nem az imáké és szertartásoké. Harcba szállt a gonosszal, a tunyasággal és a visszamaradottsággal. 95:6.4 E vallás felhasználta a lángot az egyetemes, legfelsőbb uralkodó, bölcs és tiszta Szellem jelképeként. Zoroaszter nem tanította a tűz imádását, bár kései követői között voltak, akik így tettek. 95:6.5 A zoroasztrizmus eredeti felfogásában a jó mellett megjelenő gonosz mindörökre és véglegesen feloszlott a jó valóságában. A jó és a gonosz egyenlő feltételek melletti küzdelmének felfogása későbbi hiedelem eredménye.

- zöld emberfajta: 64:5.2 az Urantia egyik ősi színes emberfajtája. 64:6.17 Az összes közül ők voltak a legkevésbé rátermettek. A szétszóródásukat megelőzően nagy műveltségi megújulást éltek át Fantad vezetése alatt kb. háromszázötvenezer évvel ezelőtt. 64:6.18 Három különálló csoportra oszlottak. Az északi törzseiket a sárga és a kék emberfajta igázta le, vetette rabszolgaságba, majd olvasztotta be. A keleti törzsek az India területén élt korabeli népekkel olvadtak össze. A déli csoportjuk pedig a narancsszín törzseket semmisítette meg Afrika területén. 64:6.19 E két embercsoport vezetői között egyaránt voltak óriásnövésűek. A vezetők testmagassága több mint két és fél méter volt. 64:6.20 Az Afrikában győztes zöld embercsoportokat az utolsóként odavándorolt indigó emberfajta igázta le és olvasztotta magába.

- zuluk: 92:6.1 a XX. század első felében olyan vallást alakítottak ki, amely kísértetfélelmen és áldozáson alapult.

 

„Zs”

- zsidók: Lásd „héberek (izraeliták, zsidók)”.

- zsidó ünnepek Jézus korában: 123:3.5 a) Az év első ünnepe a tél közepére eső ünnepi világossággyújtás, melynek nyolc napján minden éjszaka újabb gyertyát gyújtanak meg. Ezzel „arra a templomszentelésre emlékeztek, amikor Júdás Makkabeus visszaállította a mózesi istentiszteleteket.”

b) A kora tavaszi purim megünneplésével Eszter és Izrael megszabadulására emlékeznek.

c) A soron következő a páska-ünnep, melynek idejére, ha tehették, a felnőttek Jeruzsálembe mentek. Ennek hetében kelt tésztából sütött kenyeret a zsidó családok nem fogyasztottak.

d) A zsengék ünnepe a termés begyűjtésének ünnepe volt, ismertebb nevén a sátoros ünnep.

e) A legfennköltebb ünnep az újév ünnepe, az engesztelés napja.

125:1.5 A galileai lakosok évente három jeruzsálemi templomi imádaton vettek részt. A páska-ünnepkor, hét héttel ezt követően a pünkösd ünnepén, és az októberi sátoros ünnepen. „Ezeket az ünnepeket Mózes alapította.”

- zsidó vallás: Lásd „héber vallás (judaizmus)”

- Zsoltárok könyve: 95:1.10 ószövetségi istendicsőítő énekek. Közülük számosat a sálemi hitterjesztők véstek kőbe Mezopotámiában azt követően, hogy ott a tanításaikat az emberek elutasították. A babiloni fogságuk idején a héber papok rátaláltak e vésetekre és később azok tartalmát beemelték a zsidó szerzőknek tulajdonított ének gyűjteménybe. 96:7.2 A Zsoltárok énekei több mint húsz szerző műve. Sok énekét egyiptomi és mezopotámiai tanítók írták, 96:7.3 ebből fakadóan nagy időtávot ölel át, Amenemopétól egészen Ésaiásig. A Zsoltárok énekei bővelkednek az Isten iránti áhítatban és lelkesítő eszmékben. 96:7.1 A Zsoltárok egyes énekei a fennmaradt sálemi csoportok istenképét tükrözik, 96:7.3 más énekek pedig másfajta istenképeket. „A Zsoltárokban az Istenről alkotott felfogások minden fejlődési szakaszát felvázolták,” a törzsi istenség felfogásától a szeretetteljes és irgalmas Atyáig. 95:4.5 „A héber Zsoltárok könyvének első istendicsőítő énekét Amenemope írta és ez képezi Ehnaton tanításainak lényegét is.” 95:5.7 „Ehnaton százharminchét dicsőítő éneket is írt, melyek közül tizenkettő máig megőrződött a héber szerzőnek tulajdonított ószövetségi Zsoltárok könyvében.” 96:7.4 A Zsoltárok dicsőítő énekei meghaladják más szent könyvek imádati szellemiségének szintjét.