Jelenlegi hely

A neandervölgyiek is tudtak beszélni

Szerző:

Tárgykör:

Keletkezés éve:

Nyelv:

A University of New England kutatása szerint a neandervölgyiek is képesek voltak szavakkal kommunikálni.

Stephen Wroe egyetemi kutató nemzetközi tudósokból álló csapatával 3D röntgentechnológiát használva egy hatvanezer éves neandervölgyi csontvázat vizsgáltak meg. A részletes vizsgálat alapján készítettek egy másolatot, annak minden tartozékával együtt. Amikor összehasonlították a modern ember nyelvcsontjával, kiderült, hogy teljesen ugyanolyan a kettő (és eltér a csimpánzokétól és bonobókétól). Vagyis a nyelv és a beszéd kialakulása jóval korábbra nyúlik vissza, mint ahogy ezt sejtettük.

Más kutatók ennél messzebb menő következtetések vontak le különböző régészeti, paleoantropológiai felfedezések és DNS-kutatások alapján. A Max Planck Institute for Psycholinguistics két kutatója (Dan Dediu és Stephen C. Levinson) egyenesen azt állítja, hogy a neandervölgyiek és a homo sapiens azonos nyelvet beszéltek. Szerintük a modern nyelv és beszéd visszavezethető egészen a legutolsó közös ősig, a félmillió évvel ezelőtt élt ősemberig. Egyesek azt is tudni vélik, hogy kultúrájuk és kognitív képességei hasonlóak voltak a miénkhez.

A neandervölgyi emberfajta az Urantia könyv meghatározása szerint:

„850.000 évvel ezelőtt a felsőbbrendű Badonan-törzsek [vagyis az afganisztáni régióban élő H. erectus prosapiens-ek] irtóhadjáratot kezdtek az alsóbbrendű és állati szomszédaik ellen. Kevesebb mint ezer év alatt az e vidékek határterületein élő állati csoportokat megsemmisítették vagy visszaszorították a déli erdőkbe. Az alsóbbrendűek kiirtására indított hadjárat kismértékű fejlődést hozott az akkori korszak hegyi törzsei körében. És e fejlettebbé vált badonita emberfajta kevert leszármazottai egy új népként jelentek meg a színtéren – a neandervölgyi emberfajtaként.” (64:3.5)

A H. erectus-t leváltó eme fejlődési lépcsőfokot már be lehet sorolni a H. sapiens felé irányuló fejlődés elemeként, de ez a fajta még mindig nem képes civilizációt fenntartani. Ha pedig emellett figyelembe vesszük azt is, hogy ezek a fejlettebb andonfiak viszonylag gyorsan elterjedtek és nyomban el is keveredtek a H. erectus prosapiens-től a H. erectus subsapiens-ig tartó skálán elhelyezkedő különféle fajtákkal, akkor a H. neanderthalis-t funkcionális értelemben kénytelenek vagyunk továbbosztályozni úgy, mint prosapiens (tkp. emberi civilizációt fenntartani képes) vagy subsapiens (tkp. emberi civilizációt fenntartani nem képes). A kiterjedt fajkeveredés miatt a H. neanderthalis mindent együttvéve visszafejlődési irányt képviselt.

A jelenlegi ismeretek szintjén nehezíti az eligazodást, hogy a mai rendszertani leírásban H. neanderthalensis-ként vagy H. sapiens neanderthalensis-ként besorolt fajta egyaránt magába foglalja a H. sapiens-szel (az Urantia könyvben: a szangik vagy színes fajták) nem keveredett fajtákat, mint a keverék fajtákat. A H. neanderthalensis prosapiens és a H. sapiens keveredésének kezdete mintegy 300.000 évvel ezelőttre tehető. Ezzel szemben a mai tudományos felfogás szerint a neandervölgyi ember csak mintegy 200-250.000 évvel ezelőtt jelent meg. Az anatómiailag modern ember megjelenését kb. 200.000 évvel ezelőttre teszik a tudósok, a „viselkedésbeli modern” jelleg (talán a civilizáció kialakításának képessége?) kialakulását pedig mintegy 50.000 évvel ezelőttre. Amennyiben az Urantia könyv állítása igaz, akkor nyilvánvaló, hogy a mai felfogás szerint neandervölgyinek minősített fajták között keverék és nem keverék fajták egyaránt lehetnek. Ennek jelentőségét az adja, hogy a kulturális és civilizációs vívmányokat felmutató (a mai felfogás szerint 250.000 évnél nem régebben élt) „neandervölgyiek” csak olyan keverék fajták lehettek, amely keverékben mind a neanderthalensis, mind a sapiens fajtákból a fejlettebbek szerepeltek.

Más a helyzet a beszéd képességének megjelenését illetően, mert a beszéd sokkal korábban jelent meg. A neandervölgyiek még nem is léteztek, amikor andonfi őseik mintegy egymillió évvel ezelőtt a történelem színpadára léptek:

„Még az andoni nemzetségek szétszóródása előtt fejlett nyelv alakult ki a nemzetségek tagjai közötti érintkezésre irányuló korai erőfeszítésekből. E nyelv gyarapodása folytatódott, és csaknem naponta bővült a szókészlet azon új találmányok és a környezethez való alkalmazkodás miatt, melyeket ezen eleven életet élő, nyughatatlan és kíváncsi népek dolgoztak ki. És e nyelv vált az Urantia nyelvévé, a korai emberi család nyelvévé, mígnem később a színes emberfajták nyelvei megjelentek [mintegy félmillió évvel ezelőttől kezdőden].” (63:4.6)

 

Felhasznált irodalom: