Jelenlegi hely

URANTIA hírlevelek (2016. év)

Szerző:

Tárgykör:

Keletkezés éve:

Nyelv:

Urantia hírlevél 2016.12.31.

 

A hit útja az igazság magjához – A názáreti Jézus és a szellemi életvitel

 

A hálószobám ablakából látom a reggeli napfényt – de nem közvetlenül, ugyanis az ablak északra néz. A hátsókertünk mögött magas fák tornyosulnak, nem is kevesen. A fény a legmagasabbakat éri először. Az előtetőn látni, ahogy a nap ragyogó sugarai szétáradnak. És a fény rövidesen eléri az alacsonyabb fákat is.

Ez a jelenet a szellemi életvitel új napjának hajnalát jelképezi a világunkon: némelyek korábban fogadják be és tükrözik a fényt, mint mások. E hajnalodásra való felkészüléshez és az abban való részvételhez arra van szükség, hogy a beeső fényt megpillantsuk és gyarapítsuk a szellemi tapasztalásunkat.

Persze hagyhatjuk, hogy a bizonytalankodás késleltesse a részvételt, azonban az isteni igazság olyan bizonyosságot nyújt, amely kigyógyít a bénultságból és erőt ad az előrelépéshez.

„Mennyi időbe telik, mire a szellemi eszmélés elterjed a világunkban?”

„Nem tudom.”

„Valóban képes lehet-e olyasvalaki mint én, új szinten imádkozni, istenimádatban és bensőséges közösségben elmerülni, szolgálni?”

„Igen.”

„Gondoskodik-e majd az Isten rólam, ha hozzáfogok ehhez az átalakulást jelentő változáshoz?”

„Feltétlenül, de nem szükségképpen úgy, ahogy azt elképzeled. Arra viszont számíthatsz, hogy azon félelmed helyébe, hogy mit kíván tőled az Isten, az Isten gyengédségébe és jóságába vetett bizodalmad kerül.”

„Hogyan elégíthetem ki az élettel együtt járó materiális szükségleteimet, ha a szellemi vágyaim teljesítésére összpontosítok?”

„Az igaz szellemi útmutatás eredendően kiegyensúlyozott és bölcs, és segít bármiben, amit a materiális kötelezettségeid teljesítéséhez tenned kell.”

„Vajon kész vagyok-e rászánni a kellő időt a szellemi növekedéshez?”

E fejezet nem adhatja meg a választ mindezekre a kérdésekre, viszont sok olyasmit nyújthat, amely segíti a bizonytalansággal vegyes aggodalom hitté alakítását. Az alábbiakban a názáreti Jézus tanításaiban rejlő jelentéstartalmakról és értékekről villantunk fel egy újszerű képet; az ő életmódja mindannyiunk számára követhető, függetlenül attól, hogy ki milyen valláshoz tartozik, vagy nem tartozik. A szellemi tapasztalás határaihoz vezető út kijelölése során a következő alapkérdésekkel foglalkozunk: a hit fogékony és tevékeny szakaszai; az Isten jelenléte bennünk; a bölcsesség keresése az imában; és a szellem vezette istenimádat. A mindezek alapján kialakított igazságfogalom olyan utat mutat, melyen a tudományos és a bölcseleti igazságok összehangolhatók a szellemi igazsággal.

Ezen alapkérdések vizsgálata segít a szellemi tapasztalatszerzésben. A vallási meggyőződések, a szociális kötödés érzései és az előírt cselekedetek egyedül és önmaguktól még nem visznek közelebb az igazság magjához. Ezeknél valami többnek is jelen kell lennie – például amikor az ima újszerű felismerésre vezet, vagy amikor az istenimádatban magasztos szintet érünk el, vagy amikor valóban élvezzük, hogy tehetünk másokért valamit. Semmilyen drámai vagy misztikus dologra nincs szükség; a hétköznapi élményeink is előhozhatják azt az alapvető működésmódot, melynek segítségével felismerjük és megéljük az egyetemes család igazságait.

 

A részleteket ld. az URANTIA Elektronikus Dokumentumtárban:

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN040_WattlesJ_024.pdf

https://urantia.hu/content/hit-%C3%BAtja-az-igazs%C3%A1g-magj%C3%A1hoz-%...

 


 

Urantia hírlevél 2016.12.18. (2)

 

Az intuíciótól a józan észen át a bölcsességig – Szókratész és a bölcseleti életvitel

A Louvre múzeumban kiállítva látható egy Rembrandtnak (1606-1669) tulajdonított festmény, Meditáló filozófus címmel. A kép egy idősebb férfit ábrázol, akit az ablakon beömlő aranyló fény világít meg, míg a kép középső részét a helyiségből a felső szintre vezető robosztus csigalépcső tölti ki. Ha ezt a történelmi kincset áthelyezzük a vizsgálódásunk talajára, akkor úgy értelmezhetjük a látványt, mint amely azt sugallja, hogy a filozófus évtizedeken keresztül jár föl s alá, mire bölcsességre tesz szert. Tekintettel arra, hogy a filozófia az emberi tapasztalás hétköznapi tényeitől a magas rendű értékekig terjedő teljes spektrum szerves egységbe rendezett megértésére törekszik, a festmény jelképezheti számunkra a megalapozott és fennkölt elmélyülésre való képesség megszerzésének élményét, mely alapvető jelentőségű a bölcseleti életvitel szempontjából.

A bölcseleti életvitel lényege az, hogy éljük bölcsen az életünket, vegyítsük azokat a felismeréseinket, melyeket egyfelől a felsőbb igazságok megismerése, másfelől a földhözragadt, hétköznapi éleslátás elsajátítása terén szereztünk. Az emberek különféle forrásokból merítenek bölcsességet: a családtagoktól, a tanítóktól, a barátoktól, a rockzenei dalszövegekből, a világ bölcseleti hagyományaiból, a szentírásból és az imából, továbbá az élettapasztalatok számos egyéb vetületéből. Ha azonban egy új gondolatot teszünk a bölcsességkosarunkba, akkor előfordulhat, hogy az nem fér meg a már ott lévő eszmék némelyikével. Ha bölcseleti szempontból lusták vagyunk, akkor hagyjuk, hogy a következetlenség kikezdje az egész kosár tartalmát. Ennek építő jellegű alternatívája az, ha megvizsgáljuk a kialakult mentális feszültséget, és vagy kidobjuk a már haszontalan tanítást vagy hozzáfogunk az eszméink újraértelmezéséhez és felülvizsgálatához annak érdekében, hogy a dolgok összetettségének magasabb fokon való megértése révén a gondolkodásunk újra következetes lehessen.

A bölcsességkeresésben néha holtpontra jutunk. Igyekszünk bölcsességet meríteni, de nem tudjuk, honnan és miként. Ha megkérdezünk egy barátot, a válasszal nem igazán vagyunk elégedettek; vagy ha imádkozunk, attól még nem múlik el a bizonytalanság érzése. Kerüljük a bőségesen rendelkezésre álló filozófiai erőforrások igénybevételét, mert úgy tudjuk, hogy bonyolultak és nem célravezetők. De ha felhagyunk a bölcsességkereséssel, akkor elsatnyul azon képességünk, hogy szerves egységbe rendezzük a tudományt és a spiritualitást (szellemiséget); az igazságba vezető utunkon hárommotoros gép helyett kétmotorossal repülünk. Ha figyelmen kívül hagyjuk a gondolkodásunk minőségét, akkor beérjük valamilyen felszínes nézőpont megismerésével. E problémák megoldásához olyan használható megközelítésre van szükségünk, olyan térképvázlatra, mely az egyszerűségnek nem a végletekig leegyszerűsített minőségű képével segíti a tájékozódást.

A bölcseleti életvitel azt jelenti, hogy olyan bölcsesség tükrében élünk, amellyel már rendelkezünk, ismerjük a bölcsességünk korlátait, és több bölcsességet keresünk, ha felismerjük annak szükségességét. A bölcsességkeresés pallérozza az elme szervezeti központját. Ebbe a pallérozásba beletartozik a bölcseleti gondolkodás, mely alatt én a kockázatvállaló gondolkodást értem – határozott állításokat és kritikus kérdéseket fogalmazunk meg, de közben kerüljük a dogmatizmus és a kétkedés szélsőségeit. A kiérlelt gondolatokon alapuló bölcseleti életvitellel úgy gyarapodunk, hogy egyre közelebb kerülünk a tények és az értékek jelentőségteljes megértéséhez, a bölcsebb döntések meghozatalához és a rálátásra, intuícióra épülő önkéntelenséghez.

A filozófia nem való mindenkinek. Alfred North Whitehead (1861-1947) felismert egy olyan életfilozófia iránti igényt, mely képes összehangolni a tényeket, a jelentéstartalmakat és az értékeket, és amelynek el is kell terjednie a civilizált közösségben.

„A filozófia nem pusztán a nemes érzések gyűjteménye. Az ilyen érzelemáradat több kárt okoz, mint amennyi hasznot hajt. A filozófia egyszerre általános és konkrét, kritikus és a közvetlen intuíciót elismerő. Nem professzorok közötti bősz vita – vagy legalábbis nem szabadna annak lennie. A filozófia a lehetőségek számbavétele és azok összevetése a tényleges dolgokkal. A filozófiában a tényt, az elméletet, az alternatívákat és az eszményt együtt mérlegeljük. Ajándékai a rálátás és az előrelátás, valamint az élet értelmének egyfajta érzete, röviden a fontosság azon érzése, mely minden civilizált erőfeszítés megtételét kiváltja. Az emberiség egészen jól el tud lenni az alsóbb rendű létszakaszokban a tisztán barbár gondolkodásmód mellett. De ha a fejlődésben csúcsra jutott civilizációban nincs meg az egész közösséget átható, összehangolt életfilozófia, akkor megkezdődik a hanyatlás, az érdektelenség és az erőfeszítés lanyhulása.”

Whiteheadnek a civilizációra tett utalása időszerű, hiszen a nyugati civilizáció mindig is megrögzötten igyekezett integrálni az eredetét jelentő két nagy kulturális alkotóelemet: egyrészt a zsidó és a keresztény vallásban megmutatkozó szentséget és igazságosságot, másrészt a görög kultúrában meglátni vélt igazságot, szépséget és jóságot. Ezt a szerves egységbe rendezést véghez lehet vinni azáltal, hogy az igazságot, a szépséget és a jóságot az Isten örökkévaló természetéhez kötjük, és azáltal, hogy úgy tekintjük ezen értékek kulturális fejlődését, mint amely részét képezi az Isten és az emberiség által közösen megélt isteni kalandnak.

Ha ez a szerves egységbe rendeződés egyszer létrejön, akkor a Nyugat többet tud majd nyújtani más civilizációknak, és képes lesz többet felfogni és tanulni azok vívmányaiból. Véleményem szerint a más civilizációknál megjelent igazságból, szépségből és jóságból való tanulásnak alapvető jelentősége van az említett integráció kibontakozása szempontjából. A nyugati civilizáció tartós problémájára kínált megoldásnak hosszú távon csak úgy van értelme, ha az a világviszonylatú civilizációban rejlő lehetőségek kibontakozásának egy szakaszát alkotja.

A fent említett ambiciózus célok elérése irányában tett lépésként e fejezetben a minőségi gondolkodás egyik megközelítésével foglalkozunk. Megmutatunk egy olyan utat a bölcsesség felé, mely a megszűrt intuícióval és a gondolkodással kezdődik, és a bölcseleti döntéshozatalban tetőzik, áthaladván az adott helyzetre leginkább jellemző tények és értékek jelentéstartalmának értelmezésén. Először áttekintjük, hogy Szókratész miként alkalmazta ezt a döntési stratégiát egy élethalál kérdésben, majd körüljárjuk az intuíció, a józan gondolkodás és a bölcs fogalomalkotás témáját. Ezután elgondolkodunk a jelentéstartalom eszméjén, azon, hogy a bölcselet miként tud megbirkózni a rejtelemmel, valamint azon, hogy milyen erősségek és korlátok jellemzik a bölcselet igazságeszméit.

 

A részleteket ld. az URANTIA Elektronikus Dokumentumtárban:

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN039_WattlesJ_024.pdf

https://urantia.hu/content/az-intu%C3%ADci%C3%B3t%C3%B3l-j%C3%B3zan-%C3%...

 


 

Urantia hírlevél 2016.12.18. (1)

 

Tények, okok és evolúció – Charles Darwin és a tudományos életvitel

E hatalmas, csillagos világegyetem szépsége arra bátorít bennünket, hogy szembenézzünk az itteni élet jelentette kihívással. Az evolúció során egyre jobb elmebéli képességekkel rendelkező organizmusok jelentek meg a világunkon; jelenleg az emberiség népesíti be a földet, megéli az élet körforgását és kezdi vállalni a felelősséget a bolygó jövőjéért. Az előttünk álló kihívás abban áll, hogy a világegyetem olyan hely, ahol a színteret a materiális erők látszanak uralni. A bennünk rejlő lehetőséget tekintve lehetünk szellemibbek annál, mint amennyire az tudatosul bennünk, azonban anyagiabbak is vagyunk annál, mint amennyire arról tudomásunk van, hiszen a tudomány egyre több mindenre megtanít bennünket. Olyan elmét használunk, melyet agyi folyamatok hálóznak be; a viselkedésünket genetikai, biokémiai, környezeti és társadalmi tényezők befolyásolják. Talán csodálkozunk, hogy a legnemesebb gondolataink miként kerekednek felül; de gyaníthatjuk, hogy a problémáink gyökerénél ott rejtőzik a végzet szava.

A kollektív változásainkra válaszul az egyén hozzájárulása nem lehet más, mint a jól megélt élete. Egy ilyen élet több alkotórészből tevődik össze, és az előttünk álló problémákkal való szembenézés hozza működésbe az első alkotóelemet, a tudományos életvitelt – a releváns tudományos igazságok tükrében való cselekvést. Ha azonban szerbe-számba vesszük a személyes gondjainkat és a világunk nehézségeit, akkor azt látjuk, hogy azok mindent elborítanak. A modern élet lázas tempója igencsak megnehezíti az eredményes összpontosítást. A felnövekedésünk során nem tanítják meg nekünk a tudományos életvitelt. A tudomány és a vallás összehangolásáról szóló könyvek pedig többnyire csak elméleti síkon mozognak, nem gyakorlatiasak.

E nehézségekre válaszul megfigyelhetjük a tudományos életvitel azon erényeit, melyeket Charles Darwin alakított ki az igazságkeresés jellemezte élete során, és olyan mértékig juthatunk e készségek fejlesztésében, amely elég gyakorlati értékkel bír a hétköznapi életünkben való alkalmazáshoz. E fejezetben először a saját tudományos életvitelemről adok némi személyes tapasztalati beszámolót, majd pedig áttekintjük az említett kihívást, azután megvizsgáljuk a tudományos életvitelhez vezető négylépéses megközelítést. Az utolsó lépésben utat keresünk a tudomány és a vallás szerves egységbe rendezéséhez a gyakorlatban, s ehhez mindenségtani, biológiai, pszichológiai és történelmi példákat veszünk.

 

A részleteket ld. az URANTIA Elektronikus Dokumentumtárban:

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN036_WattlesJ_021.pdf

https://urantia.hu/content/t%C3%A9nyek-okok-%C3%A9s-evol%C3%BAci%C3%B3-%...

 


 

Urantia hírlevél 2016.07.24.

 

Elindult az »URANTIA Elektronikus Dokumentumtár« szolgáltatás

A 2016. július 17-én elindított dokumentumtár-szolgáltatás révén az 1955-ben (magyar nyelven 2010-ben) megjelent Urantia könyvvel kapcsolatba hozható magyar és idegen nyelvű dokumentumokhoz biztosítunk nyilvános hozzáférést.

A dokumentumtár elérhetősége: http://urantia.hu/dokutar/impresszum.html

A dokumentumok között PDF, JPG és PNG formátumú fájlok találhatók.

A dokumentumok között szerző, cím és tárgykör szerinti csoportosításban lehet keresni.

 

A legfrissebb anyagok az URANTIA Elektronikus Dokumentumtárban:

 

Az Urantia könyv: a hitelesség kiváló példája - Válogatás a 2014-2016. időszakban keletkezett cikkekből

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN14_CsehG_022.pdf

https://urantia.hu/content/az-urantia-k%C3%B6nyv-hiteless%C3%A9g-kiv%C3%...

 

A földtörténet legnagyobb mértékű fajkihalásának felelőse

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN15_CsehG_003.pdf

http://urantiakonyv.blogspot.hu/2016/07/a-foldtortenet-legnagyobb-mertek...

https://urantia.hu/content/f%C3%B6ldt%C3%B6rt%C3%A9net-legnagyobb-m%C3%A...

 

Nem találják a sötét anyagot

http://urantia.hu/dokutar/TA2016HUN16_CsehG_008.pdf

http://urantiakonyv.blogspot.hu/2016/07/nem-talaljak-sotet-anyagot.html

https://urantia.hu/content/nem-tal%C3%A1lj%C3%A1k-s%C3%B6t%C3%A9t-anyagot

 


 

Urantia hírlevél 2016.05.21.

 

A kezdetleges földi légkör

A részleteket ld. itt:

http://urantiakonyv.blogspot.com/2016/05/a-kezdetleges-foldi-legkor.html

https://urantia.hu/content/kezdetleges-f%C3%B6ldi-l%C3%A9gk%C3%B6r

 

Hatalmas meteoritbecsapódás nyomai az ősidőkből

A részleteket ld. itt:

http://urantiakonyv.blogspot.com/2016/05/hatalmas-meteoritbecsapodas-nyo...

https://urantia.hu/content/hatalmas-meteoritbecsap%C3%B3d%C3%A1s-nyomai-...