Mennyei segédkezés: látható és láthatatlan

Mennyei segédkezés: látható és láthatatlan

Mennyei segédkezés: látható és láthatatlan

Eredet, természet és beteljesülés

EREDET

A nagy világegyetemben a mennyei segédkezés forrása a Végtelen Szellem személye. Ahogy az Atya a szeretet és miként a Fiú az irgalom, úgy a Szellem Isten a segédkezés – az Atya szeretetének és a Fiú irgalmának szolgálata a világegyetem teremtményei számára.

A Végtelen Szellem: minden elme forrása; személyesen is tudatában van minden elmével rendelkező személynek a teljes teremtésösszességben; a Cselekvő Isten; a szellemi segédkezők hatalmas családjának teremtője.

„Az Isteni és Végtelen Szellem nagy családjának szellemszemélyiségei örökre annak a feladatnak szentelték magukat, hogy Isten szeretetében és a Fiú könyörületességében segédkezzenek az idő és tér evolúciós világain élő minden értelmes teremtménynek. E szellemlények képezik azt az élő létrát, melyen a halandó ember az őskuszaságból a megdicsőülésig felkapaszkodhat.” (9:8.25)

Gyerekkoromban néhány évig szokásom volt bírálgatni az Isten döntéseit. Például azon töprengtem, miért töltött anyám három napot a kórházban, hogy megszülje az öcsémet, amikor a macska könnyedén, egyedül szülte meg a kölykét a garázsban. Ha az Isten tényleg mindent tud, miért nem tudta, hogy az általa nekem készített állkapocs túl kicsi lesz a fogak számához képest? Akkoriban úgy véltem, hogy az Isten nem olyan okos, mint amilyennek az emberek beállítják, és ez a gyanú évekig tartó mentális spekulációkhoz vezetett arról, hogy én hogyan irányítanám a világegyetemet, ha Isten lennék.

Az egyik dolog, amin akkoriban tűnődtem az volt, hogy az Isten miért fordított annyi időt a rovarok tervezésére. Miért van olyan sokféle rovar, de csak egyféle angyal? Ha gyerekként Isten lettem volna, sokkal kevesebb időt fordítottam volna a rovarokra, és többet az angyalok tervezésére.

Több mint egy évtizeddel később megtaláltam az Urantia könyvben azt a részt, amely bemutatja a világegyetemek igazgatását, és elképesztő számú angyali rendet ismerhettem meg az ott leírtakból. (A kinyilatkoztatás írott lapjain megtaláltam a választ arra is, hogy miért jár nehézségekkel az emberek születése, és miért volt túl sok fog a számban, de ez már más lapra tartozik.)

Amikor az angyalok végső forrásáról, a Végtelen Szellemről gondolkodunk, szembesülünk a végtelenség zavarba ejtő fogalmának kihívásával. Hogyan közelíthetjük meg a mennyei segédkezés eredetét anélkül, hogy megpróbálnánk megízlelni a végtelenséget? Bár az szinte biztos, hogy nem tudjuk igazán felfogni a Végtelen Szellemet, a kinyilatkoztatásban szereplő ismeretanyag tanulmányozásával jobban megérthetjük, hogy az ő hatalma és befolyása milyen óriási mértékű és terjedelmű.

Az emberi létben a fejlődés a születésünk helyszínéül szolgáló bolygón kezdődik. Innen az utunk a csillagrendszerben, a csillagvilágban, a helyi világegyetemben, a felsőbb-világegyetemben, a központi világegyetemben és a Paradicsomon folytatódik. Lévén, hogy a helyi világegyetem ezen utazásnak valahol a középtáján helyezkedik el, és mivel rengeteg információt kaptunk a helyi világegyetemben szolgáló szellemi lényekről, eszembe jutott, hogy egyszerűen valamilyen számítással is érzékeltethetjük a Végtelen Szellem családjának hatalmas méretét; tehetjük ezt úgy, hogy összegezzük mindazt, amit a helyi világegyetemi szinten működő angyalok számáról tudunk, majd szorzással haladunk egyre kijjebb, a nagyobb igazgatási egységek felé.

Vegyük először a helyi világegyetemre vonatkozó számadatokat:

Főangyalok csaknem 800.000
Főbiztosok több, mint 1,5 milliárd
Mennyei Felvigyázók 3 millió
Világegyetemi Békéltetők 400 millió
Szakmai Tanácsadók 500 millió
Mennyei Adatrögzítők 75
Adatrögzítő angyalok 4 milliárd
Morontia Társak 70 milliárd

Tehát 76.403.800.075 angyal dolgozik a Nebadon helyi világegyetem szintjén. 76,4 milliárd! De ez a szám nem teljes. Ehhez a mennyiséghez hozzá kell adnunk „több millió” Fenséges Segédet, számos lakóvilági tanítót, mely „meghaladja a halandói elme felfogóképességét”, valamint számos egyéb angyalfajtát, „melyeket nem lehet osztályozni”. Bár ezek a számok összességében biztosan sokkal többet tesznek ki, legyünk konzervatívak és mondjuk azt, hogy 80 milliárd angyal dolgozik a helyi világegyetemünkben.
80 milliárd helyi világegyetemi angyal

x 100.000 helyi világegyetem
x 7 felsőbb-világegyetem
= 56.000.000.000.000.000 angyal dolgozik a helyi világegyetemi szinteken.

Zavart, hogy ez a számadat nem igazán kezelhető, ezért úgy döntöttem, hogy egy másik megközelítéssel próbálkozom a Végtelen Szellem családját leíró számok értelmezése terén.

Pontosan tudjuk, hány lakott bolygó van a nagy világegyetemben. Ne feledjük, hogy az urantiai szeráfok vezetőjének állítása szerint 1.194.393.600 szeráf áll a parancsnoksága alatt. Ha nem felejtjük el azt sem, hogy a bolygónkon hasonló számú kerub tartózkodik, akkor belátható, hogy a Föld 2.388.787.200 angyal szolgálatának áldásából részesül.

Ez egy csodálatosan pontos szám (ahogyan az egy matematikus szeráfzseni beszámolójához illik), mégis haboztam, mielőtt felhasználtam volna a képletben. A probléma ugyanis a következő: vajon a bolygónkon több, kevesebb vagy ugyanannyi angyal van, mint egy átlagos bolygón? Tegyük félre a kérdéssel kapcsolatos különféle érdekes feltételezéseket, és a becsléssel legyünk inkább óvatosak. Tegyük fel, hogy a bolygónkon több angyal van, mint az átlagos bolygókon. Tegyük fel, hogy egy átlagos világon kétmilliárd angyal működik. Most végezzük el a számítást.

2 milliárd angyal világonként
x 5342 billió lakott világ
= 10.684.000.000.000.000.000.000.000 angyal tevékenykedik a lakott világokon.

10,7 szextillió angyal! Adjuk hozzá ezeket ahhoz az 56 kvadrillióhoz, akik a helyi világegyetemi szinteken dolgoznak, és tartsuk szem előtt, hogy a Végtelen Szellem személyesen ismeri mindegyiküket. Hát mitől ne nyűgözne le minket az Isten hatalma?

Mielőtt elhagynánk az eredet témáját, térjünk vissza a 9:8.25 bekezdésben szereplő idézetéhez, amely a Végtelen Szellem családját egyfajta élő létraként jellemzi. Ha ezt a jelenséget a Paradicsom szemszögéből nézzük, világossá válik, hogy a minden létező halandóhoz leeresztett létra csak az emberi nézőpontból tűnik létrának. A valóságban a Végtelen Szellem családja egy hatalmas hálózat, a szeretet és az irgalom takarója, amely az egész lakott világegyetemet beborítja. Nincs olyan hely, bárhová is megyünk, ahol ne vennének körül minket az irgalom gyermekei, nincs olyan hely, ahol ne áradna ránk és felénk az ő szeretete. Nem vagyunk egyedül; nem hagytak magunkra minket idelent. Folyamatosan szeretetben fürdünk, és szolgálók, a Végtelen Szellem gyermekei vesznek körül minket.

TERMÉSZET

„Szülőhelyetek világegyeteme az igazságosság üllője és a szenvedés kalapácsa között nyer végső formát; de a kalapácsot forgatók nem mások, mint az irgalmasság gyermekei, a Végtelen Szellem szellem-utódai.” (9:1.8)

Azt olvassuk, hogy csak jó származhat abból, ha szeretjük és megértjük az angyalokat. De milyen személyek ezek a Végtelen Szellem gyermekei, akik vigyáznak ránk?

Az angyalok társas lények. Egyedül is tudnak dolgozni, de általában párban tevékenykednek. Nincsenek közöttük férfiak vagy nők, hanem pozitív/negatív illetve harcias/visszahúzódó párokat alkotnak. Az angyalok ismernek bennünket, tisztán látnak minket, és sokféle érzelmünkkel rendelkeznek ők is. A természetüknél fogva együttérzőek, és örömüket lelik a szolgálatban.

Az angyalok rendkívül jártasak a számok tudományában. Van türelmük több ezer évnyi képzésen részt venni, és folyamatosan fejlesztik is magukat. Az angyalok kitartóan keresik a minél alsóbb valóságszinteken végzendő feladatokat, és minden vágyuk, hogy a halandói beteljesülés őrzőjeként végzendő munkára kapjanak megbízást.

Olvassuk azt is, hogy az angyalok szeretik a változást, a pihenést, a kikapcsolódást és a játékot. Élvezik a művészetek, a humor és a zene terén tett erőfeszítéseinket. Az angyalok soha nem manipulálnak minket, és nem avatkoznak bele a szabad akaratunkba; soha nem tesznek olyat, ami sértené a szabad akaratú lények méltóságát. Az angyalok örökre a barátaink és a szövetségeseink.

Szinte minden angyali rend fenntart tartalékosokat és adatrögzítőket. Sok angyali rendnek van szállítási részlege is. De ezeken az általános működésmódokon túl a mennyei segédkezők elsősorban a tanításra összpontosítanak. A felemelkedő halandók számára sokrétű szolgálatot nyújtó angyali rendek egyikét így írják le:

„E harmadfajú szekonáfok az idő megtakarítói, a tér korlátozói, a vétek érzékelői, a hű tanítók és az örök útirányjelzők – az isteni bizonyosság élő jelzései – akiket kegyelemmel helyeztek el az idő útkereszteződéseiben, hogy ott irányt mutassanak a gondterhelt zarándokoknak a nagy zavarodottság és a szellemi bizonytalanság pillanataiban.” (28:7.3)

Mi mindent tanítanak nekünk a mennyei segédkezők? A lista elképesztő.

Türelem
Bátorság
Hűség
Erkölcs
Etika
Csapatmunka
Együtt élni a bizonytalansággal
Felhasználni a nyomást a stabilitás kialakulásához
Bizodalom, komolyság és vidámság
A kihívásokat zokszó nélkül fogadni
Megbecsülni a világegyetemi testvériséggel járó felelősségeket
A kiváltságokat visszaélés nélkül élvezni
Elkerülni az önelégültséget
Erőt meríteni a bizonytalanságból
Erőre kapni a csalódásból
Megtartani a lelkesedést a nyilvánvaló vereség ellenére is
Felélénkülni a nehézségek jelenlétében
Kitörölni a következő állati tulajdonságokat: halogatás; kétszínűség; problémakerülés; kényelemkeresés; őszintétlenség; tisztességtelenség; türelmetlenség, harag, félelem, szorongás

Az angyalok igyekeznek vigasztalni és bátorítani minket. Az angyalok működése hozzájárul az őszinte közösségi kapcsolatokhoz, a szellemi fejlődéshez, a társadalmi evolúcióhoz, a személyek közötti etikus viszonyokhoz, a családi élethez, az egészséghez, az ipari fejlődéshez, a játékhoz és a humorhoz. Arra ösztönöznek minket, hogy imádjuk az Istent, hangoljuk össze a különböző szellemhatásokat, valamint kellemes környezetet biztosító, hatékonyan működő munkacsoportokat hozzunk létre.

2600 évvel ezelőtt az epheszoszi Hérakleitosz azt mondta: „Az ember jelleme meghatározza a sorsát.” Szavainak alternatív fordítása egyszerűen így hangzik: „A jellem a beteljesülés.”

Az angyalok – a halandói jellemfejlődés tanítói – biztosan egyetértenek ezzel. Az angyalok által tanított dolgok fenti felsorolása azt mutatja, hogy a mennyei vezetőink szinte tökéletes receptet kínálnak ehhez a fejlődéshez. Az angyalok segíteni szeretnének nekünk abban, hogy megszabaduljunk azoktól az állatias hajlamoktól, amelyek hátráltatják a fejlődést a világegyetemi létpályánkon, egyúttal fejlesztik azokat a tulajdonságokat, amelyek javíthatják az esélyeinket az emberi és a szellemi sikeresség terén. Bárcsak együttműködnénk velük e terv kivitelezésében!

E témában David Kantor egy korábbi tanulmányában példákat hoz arra, hogyan működnek együtt velünk az angyalok az adott társadalmi környezetben. Az angyalok valóban hatással bírnak a kapcsolatainkra, de ez a hatás nem kizárólagos. Valójában ahhoz, hogy igazán hatékonyak legyünk a másokkal való kapcsolataink megélésében, figyelmet kell fordítanunk a pszichénk belső működésére.

Stephen Covey úgy véli, hogy a tartós siker és boldogság csak bizonyos alapelveknek a személyiségbe való integrálásával érhető el. A siker alapjai – integritás, szerénység, hűség, bátorság, türelem, szorgalom, egyszerűség, stb. – gyakran nehezen teremthetők meg. Covey azt tanácsolja az embereknek, hogy először a belső győzelmekre, majd az egészséges függetlenségre összpontosítsanak, lévén, hogy ez a kettő képezi a gyümölcsöző, egymástól függő kapcsolatok alapját. Az ő felfogása szerint előbb a belső, személyes munkánkra kell figyelmet fordítanunk, mielőtt a más személyekkel kapcsolatos munkánkra összpontosítanánk.

Az angyali segédkezés mind a személyes, mind az interperszonális területekkel foglalkozik. Ezen a világon leginkább a családi élet, az egészség és az ipari fejlődés kérdései állnak a tevékenységeik előterében. Világegyetemi szinten aztán tovább javítják az erkölcsi érzékünket, fejlesztik az etikánkat és magasabbra emelik a mindenségrendi testvériség iránti tudatosságunk szintjét. Az angyalok tökéletesen szolgálnak minket, legyünk bárhol is.

A Végtelen Szellem családja egyre alsóbb szintekre ereszkedik le, mert igyekeznek olyan közel kerülni a halandókhoz, amennyire lehetséges. Az Isten ügynökei végig mellettünk lesznek a világegyetemeken átívelő utazásunk során. Miért vállalták ezt a hatalmas kihívást? Mi lehet a rendeltetési célja ennek az ismert világegyetemet átható, elképesztő mennyei segédkezési rendszernek?

BETELJESÜLÉS

Olyan mennyei szolgálók vesznek körül minket, akiket érdekel a jellemünk fejlődése – ideértve az érzelmi, az értelmi, a közösségi és a szellemi területen mutatott fejlődést is. Az angyalok évezredek óta segítik a tökéletessé tett világegyetemi teremtmények légióinak létrehozását, az olyan teremtményekét, akik:

  • a világegyetemük legalacsonyabb pontjairól indulnak, és befelé haladnak a Paradicsom felé, az Atya Isten ölelésébe;

  • erkölcsösek, etikusak, vidámak, hűségesek, bizakodóak, megbízhatóak, bátrak, irgalmasak és türelmesek;

  • erőt merítenek az istenimádatból és örömüket lelik a szolgálatban;

  • komoly tapasztalatokkal rendelkeznek a világegyetemi valóság minden szintjén;

  • visszavonhatatlanul az Isten szolgálatába álltak;

  • örök védettséget szereztek a lázadás ellen.

De miért? Mit tervez az Isten ezzel a csapattal?

A Bölcsességtökéletesítők, az Isteni Tanácsosok, a Főangyalok, a Független Hírvivők és az Ismeretlen Nevűek és Származásúak mind azt feltételezik, hogy a mi rendeltetésünk a külső térszinteken való szolgálat. Egy Fenséges Hírvivő egyértelműen kijelenti, hogy a mi „végső rendeltetésü[n]k az, hogy a külső tér jövőbeli világegyetemeiben és azok érdekében a Legfelsőbb Istenséget szolgálj[u]k és kinyilatkoztass[u]k.” (56:8.2)

Őszintén meg kell mondanom, hogy az életem jelenlegi szakaszát tekintve ama végső rendeltetésem, hogy egykor majd a külső térszint jövőbeli világain szolgáljak, annyira távol esik a jelenlegi valóságtól, hogy az számomra szinte felfoghatatlan. Bármit is tervezett az Isten számomra a jövőben, engem leginkább az érdekel, hogy az Isten mit vár tőlem ma.

Steve Dreier egyszer azt mondta, hogy az emberek jobban tennék, ha kevesebbet töprengenének azon, hogy mi lenne az, amit szeretnének, ha az angyalok megtennének értük, és egy kicsit több időt töltenének annak átgondolásával, hogy mit tehetnek, hogy segítsék az angyalokat a munkájukban. John F. Kennedy után, szabadon: „Ne azt kérdezd, mit tehetnek az angyalok érted, hanem azt, mit tehetsz te az angyalokért!”

Tehát mit tehetünk, hogy segítsük az angyalokat a munkájukban? Először is, mindannyian azonnal elkezdhetünk dolgozni az állatias hajlamaink kigyomlálásán. Nem kell megvárnunk a lakóvilágra érkezésünket ahhoz, hogy elkezdjük megtisztítani a jellemünket a hátrányos tulajdonságoktól, azoktól a rossz szokásoktól, amelyek káros hatással vannak az egészségünkre, a kapcsolatainkra és a világban tett erőfeszítéseinkre nézve.

Másodszor, tevékenyen törekedhetünk azokra a tulajdonságokra, amelyek megszerzésében az angyalok segíteni szeretnének nekünk.

Harmadszor, a mindennapi cselekedeteinkben kereshetjük az Atya akaratát. Hallgassunk rá, és tegyük meg, amit kér tőlünk.

Negyedszer, segíthetünk a láthatatlan barátainknak abban, hogy célt érjenek az anyagi világunkban. Itt és most, bár tökéletlenek vagyunk, de az Isten szolgálóivá válhatunk ebben a világban. Ugyan ki lenne alkalmasabb arra, hogy a mindenségrendi valóságot emberi nyelvre fordítsa, mint mi, akik emberek VAGYUNK?

Emlékezzünk vissza a pásztorfiú történetére, akinek éjszaka megjelent egy angyal. Az angyal ezt súgta a fiúnak:

„Az Istenek az én őreim; nem fogok eltévedni;
Kézen fogva vezetnek engem, az örökké tartó élet szépséges ösvényein és dicsőséges megújulásában.
Ezen Isteni Jelenlét mellett nem kívánok ételt és nem szomjazom italt.
Ereszkedjek alá akár a bizonytalanság völgyébe vagy emelkedjek fel a kétségek világaiba
Haladjak akár magányosan vagy az enyéim társaságában,
Győzedelmeskedjem akár a fény karában vagy botladozzak a szférák magányos helyein,
A te jó szellemed segédkezni fog számomra, és a te dicsőséges angyalod vigaszt nyújt nekem.
Vettessek a sötétség mélységeire vagy magára a halálra,
Nem fogok kételkedni benned és félni sem fogok tőled,
Mert tudom, hogy az idő teljességében és a neved dicsőségére
Felemelsz engem magad mellé a magas ülőhelyre.” (48:6.9-19)

E szövegre ráismerhetünk a 23. zsoltárban:

Az Úr az én pásztorom, nem szenvedek hiányt, zöldellő réteken legeltet.
A nyugalom vizéhez terel, és felüdíti lelkemet.
Az igaz úton vezérel, nevéhez híven.
Ha sötét völgyben járok is, nem félek a bajtól, hisz te velem vagy.
Botod, pásztorbotod biztonságot ad.
Számomra asztalt terítettél, ellenségeimnek szeme láttára.
Fejemet megkented olajjal, s a poharam színültig töltötted.
Kegyelmed és jóságod vezet életemnek minden napján, 
s az Úr házában lakhatom örök időkön át.

Miért választotta az angyal éppen ezt a pásztort ahhoz, hogy átadja az üzenetét? Az üzenet tökéletlen visszaadásából ítélve nem mondhatnánk, hogy az illető különösebben jó hallgatóság volt. Nem tökéletesen adta vissza az üzenetet. Az angyal nem azért szólt hozzá, mert jó kapcsolatai voltak, gazdag vagy híres lett volna; ma már a nevét sem ismerjük. De valahogy ez a gyermek elég jól megőrizte az angyal üzenetét ahhoz, hogy továbbadja másoknak, és az üzenet olyan erős ösztönzést jelentett az emberiség számára, hogy évszázadok múltán is megőrizték, és még ma is vigaszt nyújt az embereknek.

Szeretem ezt a történetet, mert megerősít abban, hogy nem kell tökéleteseknek lennünk az Isten szolgálásához. A segédkezést elkezdhetjük most is, éppen ott, ahol vagyunk, még akkor is, ha nem vagyunk Teréz anya, C. S. Lewis, Mahátma Gandhi, Háfiz vagy Stephen Covey. Ha az angyali üzenetet pontosan átadni nem tudó fiatal pásztor az Isten szolgálójává válhatott a földön, akkor ez lehetséges a ti számotokra is és az én számomra is.

(…)

 

Forrás:

  • Klimesh, M.: Celestial Ministry: Seen and Unseen. In: The Fellowship Herald, Vol. 9 Summer 2008.

Magyar fordítás:

  • Cseh Gábor (2025). CC BY-NC-ND HU.

 

Szerző
Klimesh, M.
Év
2025

Címkék

Hozzászólások