A feltámadás első napja

-

A feltámadás első napja

A feltámadás tapasztalatáról a kinyilatkoztatók azt közlik, hogy az „(…) egész örökkévalóságban mindig emlékezni fogtok e feltámadási reggelen először megtapasztalt mély emlék-élményekre.” (47:3.5) A feltámadásokat azért időzítik a helyi időszámítás szerinti reggeli időpontra, hogy az első napba beleférjen minden szükséges tevékenység, melyek a korai, tájékozódó felismerésekkel és a feltámadt személy befogadásával vannak kapcsolatban.

Aki nem gonosz és nyitott az egyetemes igazságokra, az előbb-utóbb új testben támad fel egy magasabb létsíkon. Ami biztos a jézusi minta és a kinyilatkoztatás tanítása alapján az, hogy az elhunyt hívők a hústest elhagyását követő harmadik napon egyénileg támadnak fel. A nem gonosz hitetlenek pedig egy hosszabb öntudatlan állapot után, csoportosan.

Az ember gondolkodó, akarattal bíró és emlékező személyének újratestesülése és öntudatra ébredése, az első magasabb létsíkon a feltámadási csarnokban, az erre a célra kialakított fülkék egyikében történik.

Mivel a feltámadás ténye csak a halál utáni felébredés tapasztalatát jelenti, ezért a feltámadással a személy nem lett okosabb, nem tud többet, csak azt, hogy a korábbi énje egy új testben ébredt fel.

Éppen ezért, a feltámadt személy az öntudatra ébredés után igényli az új környezetben történő eligazítást, amit meg is kap barátságos és segítőkész, angyalokhoz hasonló teremtményektől, akik:

  • nyájas házigazdaként (25:7.1; 48:3.8) és

  • tolmácsként, illetve nyelvtanárként segédkeznek minden, újból önmagára talált személy mellett. S teszik ezt hatékonyan és nagyon türelmesen (48:3.13).

A későbbiek során fokozatosan megtanult első nyelv a feltámadottak számára a csillagrendszer nyelve lesz, a következő pedig a helyi világegyetem nyelve. Egyébként a csillagrendszerünkben egy nap majdnem három földi nap hosszúságával ér fel, ami közel 72 órát jelent (33:6.9).

A kinyilatkoztatók szerint, a kezdeti fél-anyagi létezés „(…) nagyon hasonló a jelenlegi anyagi világotokon élt élethez (…)” (48:1.4). A fél-anyagi létezés környezete az ilyen testben feltámadt személy számára szintén természetesnek látszik és teljesen valóságosként tapasztalható meg. A lét ezen magasabb energia szintjén különleges növények ugyanúgy vannak, mint minden más is, melyeket egy általunk élhetőnek tartott környezet részeinek tekintünk (48:2.15).

A feltámadás és a szellemi felemelkedés egyre szellemibb világai épített világok, s bár a feltámadt és szellemi felemelkedést választók egyénileg és csoportosan is kaphatnak engedélyt arra, hogy az igényeiknek megfelelően bizonyos változtatásokat hajtsanak végre a tartózkodás céljából kijelölt lakóhelyeiken (48:3.15), azonban ez, valószínűleg nem az első nap fog megtörténni.

A feltámadt személy, miután körülnézett és tudatosodott benne, hogy ő az, aki korábban élt és most is él, az igényelt támogatást és eligazítást megkapva, a Melkizedek rend által működtetett részlegbe megy át, ahol állandó lakos besorolást kap. Ekkor, vagyis az első nap tájékoztatják arról is, hogy indulásként tíz nap, vagyis földi hosszba átszámítva, közel egy hónap tájékozódási szabadság áll a rendelkezésére.

Ennek során pedig

  • szabadon felfedezheti az új otthona környékét,

  • tájékozódhat az előtte álló programról,

  • amennyiben igényli, nyilvántartásokba nézhet bele,

  • továbbá felkeresheti a szeretteit és más földi barátait, akik előtte érkeztek a csillagrendszer fejlődést támogató világaira (47:3.6). Természetesen más, jelen levő feltámadottakkal és segítőkkel is szóba állhat, barátkozhat.

Mivel a földi megszokások még nagyon meghatározók, amihez részben az első fél-anyagi test is igazodik, ezért a feltámadottak egy ideig – vagyis már a feltámadás első mozgalmas napján is – enni és inni, a nap végén pedig pihenni fognak. Az elfogyasztott étel és víz teljesen hasznosulva szolgáltat energiát, nincs melléktermék (47:4.6).

A továbbélőket nem kényszerítik és nem siettetik. Később ők maguk fognak dönteni arról, hogy tényleg választják-e a szellemi felemelkedés útját, illetve a felemelkedés több szakasza esetén arról is dönthetnek, hogy az előttük álló „utat” – rész szakaszt – milyen, hozzájuk közel álló módon járják be, valósítják meg (48:6.5-6).

 

A számmal jelölt tartalmak forrása az ötödik korszakos kinyilatkoztatás.

Szerző
Év

Hozzászólások