You are here

210 ezer éves modern emberi maradványokat találhattak Görögországban

Szerző:

Tárgykör:

Keletkezés éve:

Nyelv:

Egy Görögországból származó koponya elemzése alapján német és görög kutatók azt állítják, hogy a modern ember jóval korábban érkezhetett Európába az eddig véltnél. A koponyát még 1978-ban találták a Görögország déli részén lévő Apidima-barlangban. A sérült részeit mostanra virtuálisan rekonstruálták és korát mintegy 210 ezer évben határozták meg.

2011-ben még arról szóltak a hírek, hogy a legújabb felfedezések alapján a modern ember által teremtett európai kultúra legkorábbi becsült időpontját 40.000-ről 45.000-re kell módosítani. Ezután további H. sapiens kövületek előkerülése tolta egyre távolabbi múltba a modern ember Afrikán kívüli megjelenésének időpontját: 90.000-120.000 év (Skhul és Qafzeh barlangi leletek a mai Izrael területén), 177.000-194.000 év (Misliya-barlangi leletek az izraeli Kármel-hegyen). A legújabb eredmények alapján most már 200.000 évnél is korábbra kell visszamennünk az európai kezdetekhez.

Az európai H. sapiens története egyre régebbinek tűnik, ahogy egyre több lelet kerül elő. Kevesebb, mint egy évtized eredményei alapján több mint 150.000 évvel korábbra kellett tenni az európai történelem kezdetét. Nem elképzelhetetlen, hogy a közeljövő felfedezései a még távolabbi múltba vezetik vissza a történetet. Emellett egyre összetettebbé is válik a kép. A felmerülő alapkérdések közé tartozik annak eldöntése is, hogy Afrikából való kivándorlásról vagy inkább Afrika benépesítéséről beszélhetünk; ugyancsak komoly fejlemények várhatók a harmadik alapkérdésben is, vagyis abban, hogy melyek voltak az első emberinek tekinthető lények.

Az Urantia könyv az első emberi lényeket az andonfi fajtába (esetleg: alfajba) sorolja. Ezt a tudomány ma felegyenesedett embernek, azaz H. erectus fajnak/alfajnak nevezi (a faj/alfaj vita még nem zárult le). Az Urantia könyv annyiban pontosít, hogy csak az emberi kultúra és civilizáció megteremtésére alkalmas H. erectus-t tekinti embernek. Rájuk – az Urantia könyv egyik olvasójának javaslatára – a H. erectus prosapiens megjelölést célszerű alkalmazni, megkülönböztetve a „beszélni, valamint képileg elvonatkoztatni” nemigen tudó, embernek nem minősülő, egyéb H. erectus alfajoktól (javasolt gyűjtőnéven: H. erectus subsapiens). A mai tudomány számára persze nemigen lenne vállalható (ma még) az a tény, hogy bár a H. erectus subsapiens alkalmas volt a H. erectus prosapiens-szel való szaporodásra, mégsem rendelkezett az emberi bölcsesség („sapientiae”) működésének fenntartásához szükséges genetikai alappal. A problémát az okozza, hogy a felegyenesedett járást általában alapvető fontosságú tényezőnek tekintik az emberi lények törzsfejlődésében, azonban az embert meghatározó fő ismérv – az emberi bölcsesség – nem azonosítható a csontozattal (csontvázzal), mint ahogy a csoport szintjén működő bölcsesség – vagyis a civilizáció – megjelenése sem magyarázható a csontozat fejlődésével.

Szükség van egy új rendszertan kidolgozására, mely képes összhangban kezelni az emberi nem eredetének helyét és idejét, valamint az ember mibenlétét. Az új rendszertan várhatóan magában foglalja majd – kisebb-nagyobb pontosításokkal – az alábbiakat is:

Homo erectus – „felegyenesedett ember”

• H. erectus prosapiens – az andonfiak (előremutató fejlődési irány), kb. 1.000.000 évtől
• H. erectus subsapiens – az andonfiak (visszafejlődési irány), kb. 1.000.000 évtől

Homo neanderthalensis – a neandervölgyi emberfajta

• H. neanderthalensis prosapiens – az andonfiakkal keveredett Badonan-fajták (előremutató fejlődési irány)
• H. neanderthalensis subsapiens – a H. erectus subsapiens fajtával szaporodott H. neanderthalensis (visszafejlődési irány)

Homo sapiens – a megjelenő szangik család, a színes emberfajták

• H. sapiens primarius – az elsőfajú szangik fajták: a vörös, a sárga és a kék fajták (kb. 500.000 évtől)
• H. sapiens secundarius – a másodfajú szangik fajták: a narancsszín, a zöld és az indigó fajták (kb. 500.000 évtől)

Homo sapiens sapiens 

• H. sapiens transerectus – a nodfiak (kb. Kr.e. 200.000 és Kr.e. 2000 között)
• H. sapiens ultrasapiens – az ibolyaszín fajta: ádámfiak, ádámszonfiak (kb. Kr.e. 35.000 és Kr.e. 2000 között)
• H. sapiens supersapiens – az anditák (kb. Kr.e. 15.000 és Kr.e. 2000 között)
• H. sapiens sapiens – a mai kevert fajták

Egyéb kevert fajták

• H. sapiens neanderthalensis – a H. neanderthalensis prosapiens fajtával keveredett H. sapiens (kb. 300.000 éve)
• H. heidelbergensis prosapiens (kb. 900.000 éve)

 

 

Forrás:

 

Ld. még: