85. Az istenimádás gyökerei

 A 85. írás címe, alcímei és legjobban tetsző részei

AZ ISTENIMÁDÁS GYÖKEREI

1. A kövek és hegyek imádása

2. A növények és fák imádása
85:2.1 Az ősember azt hitte, hogy a mámor istenivé tesz. Az ilyen tapasztalásban valami szokatlan és szent dolgot véltek felfedezni. Még a legújabb időkben is „spiritusznak” nevezik a szeszt.

3. Az állatok imádása
85:3.3 A kígyóbűvölés módszere a kígyószerelem-tiszteletet gyakorló női sámánok korából maradt fenn, akik a napi kígyómarások következtében ellenállókká váltak, valójában azonban igazi méregfüggőkké lettek és nem voltak képesek meglenni e méreg nélkül.

4. Az elemek imádása

5. Az égitestek imádása

6. Az ember imádása
85:6.3 A vallás a korai fejlődési szakaszában megteremti a maga isteneit. A kinyilatkoztatás során az Istenek alakítják a vallást. Az evolúciós vallás a halandó ember képére és hasonlatosságára teremti meg a maga isteneit; a kinyilatkoztatott vallás arra törekszik, hogy a halandó embert az Isten képére és hasonlatosságára alakítsa és formálja.

7. Az istenimádat és bölcsesség segédje
75:7.2 Emlékeznetek kell arra, hogy az érzés az, nem pedig a gondolkodás, ami vezérlő és szabályozó hatást gyakorol minden evolúciós fejlődésre. A fejletlen elmék számára csekély különbség van a félelem, az óvakodás, a tisztelet és az imádás között.

Segítő kérdések és gondolatok az Urantia írások olvasóköri feldolgozásához

1. Az „imádat” néha, amikor annak tárgya valamely dolog vagy az Istentől különböző lény, túlzott mértékű tiszteletként nyilvánul meg (vö. 4:3.1). Mik az istenek a te életedben? Általában hogyan viszonyul az ember egy milliomoshoz? És egy csinosan felöltözött, szép megjelenésű nőhöz? Egy nagyhatalmú emberhez? Egy paphoz? (Vö. 85:7.2.)
2. Olvasd el újra a 36. írás 5. szakaszát és foglald össze, hogy a bölcsesség-segéd miként működhet együtt az istenimádat-segéddel annak érdekében, hogy ez utóbbit az igaz Isten felé terelje. Ld. még 85:7.3.
3. Milyen tanulságokkal szolgálnak számodra a bódítószerek használatáról a 85:2.1, 110:1.5 és 110:6.4 bekezdésben közöltek?
4. Miért nem szabad kegyetlenkedni az állatokkal (85:3.5)?
5. Számos primitív vallásban tisztelnek valamiféle ég-atya istent. Mit gondolhatunk erről (85:5.1)?
6. Milyen népi hiedelmek ismerősek a 85. írásban említettek közül? Ismersz-e egyéb hiedelmeket a néped körében? Mitől függ, hogy a jelkép alkalmazása a vallásban jó, avagy rossz (85:3.5)?
7. Miben áll a magát varázslásnak adó ember tévedése (85:4.4)?
8. [A 78-92. írás az emberi intézmények fejlődésével foglalkozik, ezen belül a 85-92. írás az emberi vallás kialakulását mutatja be.]

Istentani összefoglaló

Ima és istenimádat

• A kezdetleges vallás biológiai eredetű. Az ember a félelmeiből és az ábrándképeiből teremt vallást. 85:0.1
• A korai időkben az imádatot az ember közelében lévő természeti dolgok gerjesztették. 85:0.2
• Az ember mindent imádott a föld színén – beleértve önmagát is. 85:0.4
• A imádat első tárgya egy kő volt. 85:1.1
• A sírkövek a kőimádás fennmaradt jelképei. 85:1.4
• A dombokat és a hegyeket már kezdettől fogva imádták; istenek éltek a hegyekben, démonok a barlangokban. 85:1.5
• A növényektől először féltek, majd imádták őket. A bódító italok elbűvölték az ősi embert. 85:2.1
• A faimádás kultusza a legősibb vallások közé tartozik. 85:2.3
• A varázsvessző és „a fán való lekopogás” az ősi fakultusz emlékei. 85:2.5
• Az ősember társaként ismerte el a felsőbbrendű állatokat – még mélyen tisztelte és imádta is őket. 85:3.1
• Az ősi ember szellemeket látott a bugyogó forrásokban és dühöngő zuhatagokban. A bemerítkezés vallási szertartás lett. 85:4.1
• A felhő, a jégeső, a szélvihar, a mennydörgés és a villámlás lenyűgözte az ősi embert. 85:4.3
• A tüzet hosszú időn keresztül imádták, s e tisztelet Perzsiában érte el a tetőpontját. 85:4.4
• A természetimádás vezetett el a nap, a hold és a csillagok istenítéséhez. 85:5.1
• A napisten volt a szűztől-született megmentő fiak rejtélyes atyja. 85:5.3
• Az ember saját magát is imádta – beleértve az elmebajosokat, a nyavalyatörősöket és a gyengeelméjűeket is. 85:6.1
• A természetimádás ugyan természetes úton bukkant fel, segítette annak kibontakozását a hatodik elmeszellem-segéd működése. 85:7.1
• Az ősi ember nem tudott különbséget tenni a félelem, az óvakodás, a tisztelet és az imádás között. A bölcsesség fejlesztette mindezeket valódi vallássá. 85:7.2